9/1972. (VI. 27.) EüM rendelet

az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a járványügyre vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az ügykörüket érintő rendelkezések tekintetében az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:[1][2]

Általános rendelkezések

1. § (1)[3] A népjóléti miniszter a fertőző betegségek megelőzésének irányításával, illetőleg felügyeletével kapcsolatos jogkörét az országos tisztifőorvos útján látja el.

(2) Az országos tisztifőorvos az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedhet, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, árvíz stb.) szükségessé teszi; ennek keretében közvetlenül megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közegészségügyi-járványügyi veszély elhárítása érdekében szükségesek.

2. § (1) A fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló helyi egészségügyi tevékenység az első fokú, illetőleg a másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság (44. §) hatáskörébe tartozik. Közvetlenül fenyegető fertőzés veszélye esetén az első fokú, illetőleg a másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság a veszély elhárítása érdekében hozott határozatát fellebbvitelre való tekintet nélkül végrehajhatónak nyilváníthatja.

(2)[4] Sürgős szükség esetén a háziorvos, illetőleg házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) intézkedik. Intézkedéséről köteles az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóságot haladéktalanul értesíteni.

(3)[5] A költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek és más jogi személyek működési körükben előmozdítják az egészségügyi szerveknek a fertőző betegségek elleni küzdelemmel kapcsolatos munkáját. Ezt a munkát a Magyar Vöröskereszt felvilágosító és mozgósító tevékenységével is segíti.

3. § (1) A fertőző betegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos feladatok ellátásában az egész társadalom hatékonyan közreműködik.

(2) Minden állampolgár kötelessége, hogy a fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó rendelkezéseket megtartsa, végrehajtsa és a fertőző betegségek elleni védekezést magatartásával elősegítse.

A védőoltások és a szűrővizsgálatok (A Tv. 15. §-ához)

Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások

4. § (1)[6] A gyermekeket életkorhoz kötötten gümőkór (tuberculosis), torokgyík (diphtheria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanus), gyermekbénulás (polimyelitis anterior acuta), kanyaró (morbilli), rózsahimlő (rubeola) és mumpsz (parotitis epidemica) ellen védőoltásban kell részesíteni.

(2)[7] Azt, hogy az (1) bekezdésben felsorolt védőoltásokat milyen életkorban és milyen módon kell alkalmazni, a népjóléti miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(3)[8] A védőoltási kötelezettség

a) a torokgyík, a szamárköhögés és a merevgörcs elleni elmaradt első, második és harmadik védőoltásra a 7. életév,

b) a torokgyík, a merevgörcs elleni elmaradt negyedik, továbbá a gyermekbénulás, valamint a kanyaró a rózsahimlő és a mumpsz elleni elmaradt védőoltásokra a 14. életév

betöltéséig áll fenn.

(4)[9] Az influenzafertőzés következtében előforduló szövődmények megelőzése érdekében térítésmentes influenzaellenes védőoltásban kell részesíteni a tartósan szalicilát kezelés alatt álló gyermekeket 14 éves korukig, amennyiben kontraindikáció nem áll fenn. A kontraindikáció fennállásának megállapítására az illetékes házi gyermekorvos jogosult.

Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltás

5. § (1) Az ország egész területén vagy annak egy részén a lakosság egészére vagy annak egy részére kiterjedően diftéria, vérhas, hastífusz, himlő, influenza, járványos fültőmirigylob, kanyaró, járványos gyermekbénulás, kiütéses tífusz, kolera, paratífusz, rubeola, szamárköhögés, tetanusz és vörheny elleni védőoltást évenként vagy szükség szerint az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő rendeli el.

(2) Egy-egy város vagy község lakosságának egészére vagy annak egy részére - sürgős szükség esetén - diftéria, hastífusz, paratífusz és szamárköhögés elleni védőoltást az illetékes másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság vezetője is elrendelhet.

(3) Védőoltásban kell részesíteni diftéria, hastífusz, himlő, kolera, paratífusz, valamint szamárköhögés megbetegedés esetében a fogékony személyeket és gamma-globulin védelemben kell részesíteni fertőző májgyulladás megbetegedés esetén azokat, akik ilyen beteg vagy ilyen betegségre gyanús személy környezetében élnek vagy ilyen személlyel érintkeztek. Gamma-globulin védelemben kell részesíteni a kanyaró megbetegedés esetén azokat a gyermekeket, akik a betegséget még nem állották ki, illetőleg kanyaró elleni aktív védőoltást sem kaptak. Hastífusz, illetőleg paratífusz elleni védőoltást kell alkalmazni azoknál a személyeknél, akik hastífusz vagy paratífusz kórokozóhordozó [23. § (1) bek.] környezetében élnek, vagy foglalkozásuk (csatornamunkás, mélyépítésben dolgozó stb.) miatt veszélyeztetettek.

(4) Gyermekközösségben észlelt vörheny megbetegedés esetében az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság védőoltást rendelhet el azok részére, akik a megbetegedett vagy a vörheny betegségre gyanús személlyel érintkeztek.

(5) Megbetegedési veszély elhárítása végett védőoltásban kell részesíteni:

a) tetanusz ellen azt a személyt, aki tetanusz fertőzésre gyanús sérülést szenvedett, és

b) veszettség ellen azt a személyt, akit veszett vagy veszettségre gyanús állat megmart vagy ilyen állattól más módon fertőződhetett.

A kötelező védőoltás alóli mentesítés

6. § A kötelező védőoltás alól mentesíteni kell azokat a személyeket, akiknek testi állapotát vagy meglevő betegségét a védőoltás károsan befolyásolná. A himlő elleni védőoltást azonban a népjóléti miniszter által jogszabályban megállapított rendelkezések szerint ebben az esetben is el kell végezni.

Nem kötelező védőoltások

7. § A védőoltásra nem kötelezett személyt - saját, kiskorú esetében törvényes képviselője (vérszerinti szülő, örökbefogadó, gyám; a továbbiakban: hozzátartozó), illetőleg gondozója kérelmére vagy hozzájárulásával - orvosilag indokolt esetben a szükséges védőoltásban lehet részesíteni.

(2)[10] Térítésmentes influenzaellenes védőoltásban részesíthetők

a) a háziorvos, a házi gyermekorvos, illetve a kezelőorvos által megállapítottan krónikus szív-érrendszeri, légzőszervi, illetve anyagcsere-betegségben szenvedő személyek,

b) az egészségügyi intézményben, illetve a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményekben tartósan ápolt személyek,

c) a b) pont szerinti intézményekben dolgozó személyek, amennyiben a fertőzés átvitele szempontjából kiemelt kockázatú munkakörben dolgoznak. Azt, hogy mely munkakör minősül a fertőzés átvitele szempontjából kiemelt kockázatúnak, a b) pont szerinti szociális intézményekben az intézmény orvosa, az egészségügyi intézményekben az intézményvezető határozza meg,

d) a fegyveres erőknél sorkatonai szolgálatot teljesítő személyi állomány, illetve a fegyveres erők egészségügyi szolgálata által meghatározott hivatásos és közalkalmazotti állomány köre.

A védőoltásra kötelezett személyek (hozzátartozóik) értesítése

8. § A védőoltások neméről és céljáról, továbbá a védőoltások helyéről és idejéről, valamint a védőoltásra kötelezett személynek - kiskorú esetében hozzátartozójának (gondozójának) - a 9. §-ban megállapított kötelezettségeiről a védőoltásra kötelezett személyeket (hozzátartozóikat, gondozóikat) az e rendeletnek a védőoltásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló szabályzatban megállapított rendelkezések szerint értesíteni kell.

A védőoltásra kötelezett személyek (hozzátartozóik) kötelezettségei

9. § (1) A védőoltásra kötelezett személy köteles védőoltás, továbbá - ha a védőoltást megelőzően szűrővizsgálat, vagy azt követően a védőoltás eredményének ellenőrzése szükséges - szűrő-, illetőleg ellenőrző vizsgálat céljából a megállapított helyen és időben megjelenni, és magát az oltásnak, illetőleg a vizsgálatnak alávetni. Ha a védőoltásra kötelezett kiskorú, megjelenéséről hozzátartozója (gondozója) köteles gondoskodni.

(2) Ha a védőoltásra kötelezett személy védőoltása már megtörtént, vagy a védőoltás alól mentesítése a 6. §-ban foglaltak szerint indokolt, illetőleg valamely okból (pl. betegség miatt) a védőoltás helyén a megjelölt időben megjelenni nem tud, ezt a körülményt a védőoltásra kötelezett személy - ha kiskorú, hozzátartozója (gondozója) - köteles személyesen vagy a megbízottja útján a védőoltásra megjelölt helyen és időben a védőoltást végző orvosnak bejelenteni és hitelt érdemlően igazolni.

(3) Minden személy - kiskorú esetében hozzátartozója (gondozója) - köteles a részére (a kiskorú részére) kiállított oltási lapot gondosan megőrizni, és azt újbóli védőoltás, illetőleg szűrő- vagy ellenőrző vizsgálat alkalmával az orvosnak átadni. Az elveszett vagy megrongálódott oltási lap helyett új oltási lapot az érdekelt lakóhelye szerint illetékes oltó orvos állít ki. A más oltóhelyen elvégzett oltásra vonatkozó igazolásokat az érdekelt személy (hozzátartozója, gondozója) köteles beszerezni.

Egyéb rendelkezések

10. § A védőoltásra kötelezett személyeket az e rendeletnek a védőoltásra vonatkozó végrehajtásáról szóló szabályzatban megállapított rendelkezések szerint nyilván kell tartani.

(2)[11] A háziorvos, illetve a házi gyermekorvos az influenzaellenes védőoltás beadását az oltásra jogosult törzskartonján tartja nyilván, és a rendelkezésre álló oltóanyag felhasználásáról összesített jelentést készít az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi (fővárosi kerületi) intézete (a továbbiakban: városi intézet) számára. A városi intézetek adatait az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézetei (a továbbiakban: megyei intézet) összesítik, és az összesített adatokat megküldik a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) részére. A fegyveres erőknél végrehajtott influenzaellenes védőoltásra vonatkozó összesített adatokat a fegyveres erők egészségügyi szolgálatai küldik meg az OKI-nak.

11. § A védőoltást új vagy módosított összetételű oltóanyagokkal vagy új módszerrel, továbbá az oltás hatékonyságának megállapítására szükséges szűrővizsgálatot csak az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő engedélyével szabad végezni.

12. § (1) Ha az állampolgár a kötelező védőoltás vagy egyéb kötelező járványügyi intézkedés folytán egészségben vagy testi épségben károsodott, megrokkant vagy meghalt, őt, illetőleg az általa eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja.

(2) A kártalanításra a Tv. 22. §-ában, a R. 12. §-ában és külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

12/A. §[12] Az influenzaellenes védőoltás oltóanyagkészletét az OKI a megyei intézetek részére osztja el, figyelembe véve az előző évi oltóanyag-felhasználást, az adott terület lakosságának kormegoszlását és egészségi állapotát. A megyei intézet az oltóanyagkészletet tovább osztja a városi intézeteknek, azok pedig az oltást végző háziorvosoknak, illetve házi gyermekorvosoknak. A fegyveres erőknél végrehajtásra kerülő influenzaellenes védőoltás oltóanyag-szükségletét az OKI biztosítja az egészségügyi szolgálatok előzetes igénylése alapján.

A fertőző betegek és a fertőző betegségre gyanús személyek orvosi vizsgálata és gyógykezelése (A Tv. 16. §-ához)

A fertőző betegek bejelentése és nyilvántartása

13. § A fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket a fertőző betegek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló szabályzat szerint be kell jelenteni és nyilván kell tartani.

A fertőző betegek laboratóriumi vizsgálata

14. § (1) Fertőző betegség vagy annak gyanúja esetében a betegség, illetőleg a fertőzőképesség megállapításához szükséges kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben, az igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokat pedig szükség szerint el kell végezni.

(2) Az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság, illetőleg körzeti orvos felhívására a fertőző beteg vagy fertőző betegségre gyanús személy, valamint azok a személyek, akiktől a beteg a fertőzést kaphatta, illetőleg akiket a beteg megfertőzhetett, kötelesek magukat a vizsgálatnak alávetni, és a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot adni, illetőleg annak vételét lehetővé tenni.

A fertőző betegek kórházi vizsgálata és gyógykezelése

15. § A fertőző betegek és a fertőző betegségre gyanús személyek kórházi vizsgálatára és gyógykezelésére a Tv. 16. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

A fertőző betegek és a fertőző betegségre gyanús személyek elkülönítése és szállítása (A Tv. 17. §-ához)

A fertőző betegek és fertőző betegségre gyanús személyek elkülönítése

16. § (1) A fertőző beteget és a fertőző betegségre gyanús személyt arra az időre, amíg más személyt megfertőzhet, illetőleg ez feltételezhető, el kell különíteni. Az elkülönítés módját és időtartamát az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság, illetőleg a körzeti orvos határozza meg.

(2) A kolera, diftéria, hastífusz, himlő, járványos agyhártyalob, járványos agyvelőlob, járványos gyermekbénulás, fertőző májgyulladás, kiütéses tífusz, paratífusz, pestis, takonykór, tüdő- és bélanthrax (lépfene), visszatérő láz, illetőleg veszettség betegségben szenvedő és az ilyen betegségre gyanús személyt kórház fertőző-osztályán kell elkülöníteni. A kolerás, a himlős, illetőleg a fertőző trachomás beteget, valamint a kolerára, a himlőre, illetőleg fertőző trachomára gyanús személyt az ilyen betegek gyógykezelésére kijelölt kórházban, elkülönített osztályon (részlegen) kell elhelyezni fertőzőképessége tartamára.

(3) Ha a fertőző beteget lakásán a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, a beteget abban az esetben is kórház fertőző-osztályán kell elkülöníteni, ha nem a (2) bekezdésben felsorolt fertőző betegségek valamelyikében szenved.

(4) A lakásán (szállásán) elkülönített fertőző beteg lakásának (szobájának) bejáratára feltűnő helyen tilalmi lapot kell kifüggeszteni. Az így megjelölt lakásba (szobába) a beteg ápolóján és az illetékes egészségügyi dolgozókon kívül másnak belépni, a betegnek pedig a lakásból (szobából) kilépni nem szabad. A tilalmi lapot - a zárófertőtlenítés megtörténte után - csak az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság, illetőleg a körzeti orvos engedélyével szabad eltávolítani.

(5) Az elkülönített fertőző beteg tartózkodására kijelölt helyiségből fertőtlenítés nélkül semmit sem szabad kivinni. Élelmiszerek, italok és élvezeti cikkek útján is terjedhető fertőző betegség esetében megtiltható a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitele, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik.

A fertőző betegek és fertőző betegségre gyanús személyek szállítása

17. § (1) A fertőző beteg és a fertőző betegségre gyanús személy kórházba szállítása iránt a kezelőorvos intézkedik. Ha az érintett személy a kezelőorvos utasításának nem tesz eleget, vagy őt nem kórházba szállítják, a szállítást az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság rendeli el, illetőleg engedélyezi.

(2) A fertőző beteg és a fertőző betegségre gyanús személy betegszállító járművel szállítható. Kivételes esetben a kórházba szállítás az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság engedélyével egyéb, de nem közforgalmú (közhasználatú) járművel (lovaskocsi, magánhasználatú gépkocsi stb.) is történhet. Az adott fertőző betegség jellegétől függően a szállító járművet és a kísérő személyt (személyeket) a szállítás befejeztével fertőtleníteni kell. Eziránt a kórház kijelölt orvosa (ügyeletes orvos) intézkedik.

(3) Ha a fertőző betegek vagy fertőző betegségre gyanús személyek csoportos szállítása másképp nem oldható meg, a szállításra az illetékes másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság engedélyével közforgalmú (közhasználatú) jármű is igénybe vehető. A jáműnek az említett személyek szállítására kijelölt és tilalmi lappal ellátott szakaszába a betegeken kívül csak azok ápolója és az illetékes egészségügyi dolgozó léphet be. Az elkülönített szakaszból senkinek sem szabad kimennie.

(4) Ha a közforgalmú (közhasználatú) járművön tartózkodó személyen fertőző betegségre gyanús tünetek észlelhetők, a jármű üzemeltetője köteles a beteg megfelelő elhelyezése után a fertőzött jármű vagy annak fertőzött részlege fertőtlenítéséről haladéktalanul gondoskodni, és erről az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóságot értesíteni.

A külföldről érkező vagy az oda utazó személyekkel kapcsolatos rendelkezések (A Tv. 18. §-ához)

18. §[13] (1) A Tv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azokkal a külföldről érkező személyekkel, közlekedési eszközökkel, ezek személyzetével és rakományával kapcsolatban kell alkalmazni, akik (amelyek) olyan országból érkeztek, amelyekben kolerával, himlővel, pestissel vagy sárgalázzal fertőzött terület van.

(2) Más fertőző betegség behurcolása esetében, vagy akkor, ha a külföldről érkezett személy Magyarország területére történt megérkezése után betegszik meg fertőző betegségben, az adott fertőző betegségre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

18/A. §[14][15] (1) A 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében minden külföldről légi úton érkezőtől meg kell kívánni, hogy az e célra rendszeresített űrlap szerinti nyilatkozatot kitöltve és aláírva adja át a Tisztifőorvosi Hivatal repülőtéri eljáró szakközegének. A Felügyelőség a kitöltött nyilatkozat tartalmától függően - a hatályba levő nemzetközi egyezmények figyelembe vételével - teszi meg a szükséges járványügyi intézkedéseket.

(2) Külföldről légi úton érkező küldöttség (zárt csoport) esetében a küldöttség (csoport) tagjai részéről az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kitöltéséről, a kitöltött nyilatkozatok összegyűjtéséről és a Felügyelőség részére való átadásáról a küldöttséget (csoportot) befogadó belföldi szerv, illetőleg annak e feladattal megbízott képviselője köteles gondoskodni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a tranzit utasokkal kapcsolatban nem kell alkalmazni, ha azok a repülőtérnek a tranzit utasok tartózkodására szolgáló részét - azaz a repülőtéri tranzit területét - nem hagyják el. Ha azonban a tranzit utas a repülőtéri tranzit területét bármilyen célból (pl. városnézés, átmeneti elszállásolás) el kívánja hagyni, az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket maradéktalanul végre kell hajtani.

(4) A Magyar Légiközlekedési Vállalat köteles gondoskodni arról, hogy az e célra rendszeresített űrlap a Magyarországra légi úton utazók részére - lehetőleg már a légi út alatt - rendelkezésre álljon.

18/B. § A külföldről vízi úton érkező személyekre és a vízi járművekre a dunai egészségügyi felügyeletről szóló 1/1966. (XI. 5.) EüM-BM-KPM együttes rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

18/C. § A külföldi vonattal vagy közúton érkező személyekkel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket a népjóléti miniszter - a mindenkori járványügyi helyzettől függően - esetenként rendeli el.

19. §[16] (1) Az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő által a 18. § (1) bekezdésében meghatározott fertőző betegségekkel fertőzésveszélyesnek (fertőzöttnek vagy endémiásnak) jelzett külföldi területre utazó magyar állampolgárok kötelesek magukat védőoltással a fertőző betegség ellen beoltatni.

(2)[17] Azok a magyar állampolgárok, akik olyan európai állam területére utaznak, ahol a kiutazás időpontjában himlő megbetegedés van, vagy akik - a Szovjetunió ázsiai területe, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Törökország és Mongólia kivételével - Európán kívüli állam területére utaznak, kötelesek magukat himlő ellen beoltatni. Az oltás eredményességét az oltást követő hetedik-nyolcadik napon ellenőrizni kell; eredménytelenség esetén az oltást meg kell ismételni. Oltási bizonyítványt csak eredményes vagy egyszer megismételt oltás esetén szabad kiadni.

(3) Nem kell himlő ellen beoltani (újraoltani) a (2) bekezdésben meghatározott esetben azokat a személyeket, akik a kiutazás időpontját megelőző három éven belül himlő ellen eredményes oltást vagy újraoltást kaptak, és ezt oltási bizonyítvánnyal igazolják.

(4) A hat hónapnál fiatalabb csecsemőket - betöltött kéthetes életkortól kezdve - csak abban az esetben kell himlő elleni oltásban részesíteni, ha himlő fertőzésveszélyes (fertőzött, endémiás) területre viszik őket.

20. § (1)[18] A külföldre utazó magyar állampolgároknak a 19. §-ban említett védőoltását, továbbá az illető államok által ezen túlmenően megkívánt védőoltásokat - a sárgaláz elleni védőoltás kivételével - az illetékes megyei intézet vagy szükség esetén az általa kijelölt oltóállomás végzi. Nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az említett szervek állítanak ki.

(2)[19] Sárgaláz elleni védőoltást csak az Országos Közegészségügyi Intézet végezhet, és adhat ki erről oltási bizonyítványt. Ha a külföldre utazó magyar állampolgár egyidejűleg egyéb védőoltást is kér, az Országos Közegészségügyi Intézet ezt is elvégezheti, és erről a védőoltásról is kiállíthat oltási bizonyítványt.

A járványügyi megfigyelés és a járványügyi ellenőrzés (A Tv. 19. §-ához)[20]

A járványügyi megfigyelés

21. § (1) Az a személy, aki fertőző beteggel érintkezett, és feltehetően maga is a betegség lappangási szakaszában van, vagy fertőzést okozhat, járványügyi megfigyelés alá helyezhető.

(2) A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetőleg annak vételét lehetővé tenni. Ha a megfigyelés tartama alatt más lakóhelyre (lakásba) költözik, köteles ezt az elköltözést megelőzően, új lakóhelyén pedig a költözést követő 24 órán belül az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóságnak bejelenteni.

(3) Az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság köteles a járványügyi megfigyelés alá helyezett személyt a megfigyelés tartamára határozattal eltiltani olyan helyek látogatásától, ahol jelenlétével, és olyan foglalkozások folytatásától, amelyekben tevékenységével tömeges fertőzést okozhat.

22. §[21] Kiütéses tífusz, visszatérő láz vagy e betegségek gyanúja és tetvesség egyidejű fennállása esetében, valamint kolera, himlő, pestis vagy takonykór, illetőleg e betegségek valamelyikének gyanúja esetében a megfigyelt személyt az illetékes tanács elnöke által kijelölt helyen járványügyi zárlat (vesztegzár, karantén) alá kell helyezni.

A járványügyi ellenőrzés

23. § (1) Az a személy, aki fertőző betegség kórokozóját hordozza szervezetében és üríti szervezetéből anélkül, hogy saját maga ilyen fertőző betegség bármely szakában (lappangás, betegség, lábadozás stb.) lenne, kórokozóhordozó.

(2) Annak megállapítása végett, hogy nem hastífusz vagy paratífusz kórokozóhordozó-e, vizsgálatnak kell alávetni azt a személyt, aki

a) hastífuszos vagy paratífuszos fertőző beteg vagy az említett fertőző betegségre gyanús személy környezetében él, vagy ilyen beteggel, illetőleg személlyel érintkezett,

b) hastífuszból vagy paratífuszból gyógyult, és elkülönítését megszüntették,

c) jogszabály alapján hastífusz és paratífusz fertőző betegségekkel kapcsolatban előzetes, illetőleg időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett,

d) közegészségügyi szempontból indokolt esetben az illetékes egészségügyi szervtől a vizsgálatra felhívást kapott.

24. § (1)[22] Az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság vezetője határozattal járványügyi ellenőrzés alá helyezi azt a kórokozóhordozót, akit az illetékes megyei (fővárosi) intézet kórokozóürítőnek, illetőleg kórokozógazdának minősített. Kórokozóürítőnek kell minősíteni azt a kórokozóhordozót, aki hastífuszból vagy paratífuszból való gyógyulása után négy héten túl, de egy évnél rövidebb ideig, illetőleg, ha ilyen fertőző betegségben nem szenvedett, az első pozitív eredményű bakteriológiai vizsgálattól számított egy évnél rövidebb ideig üríti a kórokozót. Kórokozógazdának kell minősíteni azt a kórokozóürítőt, aki az említett esetekben egy éven túl üríti a kórokozót.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatban a 25. §-ban foglaltak figyelembevételével fel kell tüntetni a kórokozóürítőnek, illetőleg kórokozógazdának nyilvánított és járványügyi ellenőrzés alá helyezett személynek - kiskorú esetében hozzátartozójának (gondozójának) - kötelességeit. Az említett személyt, ha olyan munkakörben dolgozott, amelyben nem szabad dolgoznia, a munkakörben való foglalkoztatásától, ha olyan ipart (tevékenységet) gyakorol, amelyet nem gyakorolhat, az ipar (tevékenység) gyakorlásától, ha ilyen ipar (tevékenység) keretében mint családtag dolgozik, a foglalkoztatásától el kell tiltani. A határozatban továbbá rendelkezni kell arról, hogy az említett személy - kiskorú esetében hozzátartozója (gondozója) - milyen feltételek fennállása esetében kérheti a járványügyi ellenőrzés megszüntetését.

(3) A kórokozóürítőnek, illetőleg kórokozógazdának nem minősített kórokozóhordozóval kapcsolatban a 21. § (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadók.

25. § (1) A kórokozóürítőnek, illetőleg kórokozógazdának nyilvánított és járványügyi ellenőrzés alá helyezett személy

a) köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetőleg annak vételét lehetővé tenni, kórházi vizsgálat szükségessége esetében a kórházba utalásnak eleget tenni,

b) köteles az egészségügyi rendszabályokat pontosan megtartani,

c) köteles lakóhelyének két hétnél hosszabb időre történő elhagyása vagy más lakásba (helyiségbe) költözése esetében ezt a körülményt a távozást (elköltözést) megelőzően, az új lakóhelyén pedig a költözést követő 24 órán belül az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóságnak bejelenteni,

d) lakásából (háztartásából) nem szabad olyan élelmiszereket, italokat és élvezeti cikkeket közfogyasztás céljára kivinni, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik,

e) nem látogathat gyermekintézményt, alsó fokú és középfokú oktatási intézményt.

(2) Kiskorú esetében az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartását a hozzátartozója (gondozója) köteles biztosítani.

(3) Azt, hogy az (1) bekezdésben említett személy milyen munkakörben nem alkalmazható, illetőleg nem dolgozhat és milyen iparokat (tevékenységeket) nem gyakorolhat (nem végezhet), a 31. § állapítja meg.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezések megtartását az illetékes első fokú és másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság időszakonként ellenőrzi.

26. § Ha a járványügyi ellenőrzés megszüntetésére irányuló vizsgálatok szerint annak további fenntartása nem indokolt, megszüntetése iránt az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság határozatban intézkedik. A határozatban a volt kórokozóürítőt, illetőleg kórokozógazdát további egy évig laboratóriumi ellenőrző vizsgálatokra kell kötelezni, az egyéb korlátozó rendelkezéseket meg kell szüntetni.

27. § Az a személy, aki a 29. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörben dolgozik, illetőleg a 29. § (2) bekezdésében megjelölt ipart (tevékenységet) gyakorol, vagy ilyen ipar (tevékenység) keretében mint családtag dolgozik, úgyszintén az a személy, aki gyermekintézményben gondozás alatt áll, ha megbetegedése vagy egyéb ok miatt nála végzett vizsgálat során azt állapítják meg, hogy nem hastífusz vagy paratífusz, hanem egyéb fertőző betegség kórokozóját üríti, járványügyi ellenőrzés alá helyezhető, és mindaddig, amíg a kórokozót üríti, a munkakörében történő foglalkoztatásától, az ipar (tevékenység) gyakorlásától, az ipar (tevékenység) keretében mint családtagnak való foglalkoztatásától, illetőleg a gyermekvédelmi intézményből eltiltható.

Egyéb rendelkezések (A Tv. 20. §-ához)

Járványveszély vagy járvány esetére vonatkozó rendelkezések

28. §[23] (1) Járványveszély vagy járvány esetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete rendeli el a bölcsődék, óvodák, alsó fokú oktatási intézmények, gyermekotthonok bezárását, tiltja meg összejövetelek és gyűlések tartását, és teszi meg azokat az intézkedéseket, amelyek a járvány bekövetkezésének, illetőleg terjedésének megakadályozásához szükségesek.

(2) Járványveszély vagy járvány esetében a középfokú oktatási intézmények, szakmunkástanuló-intézetek (iskolák), tanműhelyek, nevelőotthonok, nevelőintézetek, gyermek- és ifjúságvédő intézetek bezárását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete rendeli el.

(3) Járványveszély vagy járvány esetében a felsőfokú oktatási intézmények, valamint az egyetemi (főiskolai) diákotthonok bezárását a felügyeletet ellátó miniszterrel egyetértésben a népjóléti miniszter rendeli el.

(4) Ha az állami bentlakásos jellegű intézmény bezárására valamely okból nincs lehetőség, az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság korlátozhatja az intézmény működését.

Foglalkoztatási tilalom közegészségügyi-járványügyi érdekből

29. § (1) Az a személy, aki az orvosi vizsgálat szerint fertőző gümőkóros beteg vagy fertőző gümőkóros betegségre gyanús, nem alkalmazható, illetőleg nem dolgozhat:

a) a gyógyító-megelőző ellátás körében - a gümőkór elleni küzdelem intézményei kivételével - a betegek gyógykezelése (vizsgálata, ápolása, ellátása) munkakörben,

b) a bölcsődékben, óvodákban és csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetőleg gyermekek gondozása, ápolása, étkeztetése munkakörben,

c) alsó fokú és középfokú oktatási intézményben, szakmunkástanuló-intézetben (iskolában), tanműhelyben oktató-nevelői munkakörben, továbbá nevelőotthonban, nevelőintézetben, gyermek- és ifjúságvédő intézetben, középiskolai diákotthonban a tanulók (növendékek) felügyeletével kapcsolatos munkakörben,

d) az élelmiszeripar, az élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátóipar körében, továbbá bármely közétkeztetésnél élelmiszer, ital, fűszer, élvezeti cikk (a továbbiakban: élelmiszer) előállításával, feldolgozásával, elkészítésével, kezelésével, csomagolásával, tárolásával, szállításával, kiadásával kapcsolatos olyan munkakörben, amelyben a dolgozó az élelmiszerrel közvetlenül érintkezik,

e) állami gazdaságban és mezőgazdasági termelőszövetkezetnél (mezőgazdasági szakszövetkezetnél) szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés és feldolgozás munkakörben,

f) ivóvízellátást szolgáló berendezések, létesítmények (szűrők, víztisztítók, koagulátorok, hűtőmedencék, tárolómedencék, védőterületek stb.) működésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakörben,

g) fodrász (borbély), kozmetikus, kéz- és lábápoló, fürdős munkakörben.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy:

1. a magánkereskedés és a kisipar körében nem gyakorolhat:

a) élelmiszer előállításával, feldolgozásával, elkészítésével, forgalomba hozatalával (árusításával), kiszolgáltatásával és közétkeztetéssel kapcsolatos ipart, illetőleg tevékenységet,

b) fodrász- és kozmetikus ipart,

2. az 1. pontban említett iparok (tevékenységek) keretében mint családtag nem foglalkoztatható,

3. élelmiszerek piaci, vásári, utcai árusítását hivatásszerűen nem végezheti.

30. § (1) Az a személy, aki az orvosi vizsgálat szerint nemi betegségnek (vérbaj, kankó, lágyfekély vagy lymphogranuloma inguinale) fertőző állapotában van vagy ilyen fertőző nemi betegségre gyanús, a 29. § (1) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetőleg nem dolgozhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy a 29. § (2) bekezdésében megállapított ipart (tevékenységet) nem gyakorolhat (nem végezhet), ilyen ipar (tevékenység) körében mint családtag nem foglalkoztatható.

31. § (1) Az a személy, akit kórokozóürítőnek, illetőleg kórokozógazdának minősítettek, és járványügyi ellenőrzés alá helyeztek [24. § (1) bek.], a 29. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben nem alkalmazható, illetőleg nem dolgozhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy a 29. § (2) bekezdésében megállapított ipart (tevékenységet) nem gyakorolhat (nem végezhet), ilyen ipar (tevékenység) körében mint családtag nem foglalkoztatható.

32. § (1) Külön rendelet szabályozza, hogy a 29-31. §-okban megjelölt fertőző betegségek közül mely betegségekkel kapcsolatban, mely munkakörökben történő alkalmazás, illetőleg mely iparok (tevékenységek) megkezdése előtt kell előzetes orvosi vizsgálatot, és mely munkaköröknél (iparoknál, tevékenységeknél) kell a munkaviszony tartama alatt (az ipar, tevékenység gyakorlása során) időszakos orvosi vizsgálatot végezni.

(2)[24] Az a személy, aki az (1) bekezdésben említett rendelettel elrendelt kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton nem vett részt, a rendeletben meghatározott munkakörben nem alkalmazható (nem dolgozhat), illetőleg ipart (tevékenységet) nem gyakorolhat, és ilyen ipar (tevékenység) körében mint családtag nem foglalkoztatható.

A fertőtlenítés

33. § (1) A fertőzőképesség tartama alatt a fertőző beteg, valamint a fertőző betegségre gyanús személy váladékait, az általa használt fehérneműt, ágyneműt, használati tárgyakat, és általában minden olyan anyagot és tárgyat, amely a betegség kórokozóját más személyekre átviheti, és ezáltal más személyek megbetegedését okozhatja, folyamatos fertőtlenítésnek kell alávetni. Ha a fertőző beteget nem kórházban gyógykezelik, a folyamatos fertőtlenítéshez szükséges fertőtlenítőszereket - a háziszerek kivételével - az illetékes közegészségügyi-járványügyi szolgálat bocsátja rendelkezésre.

(2)[25] A fertőző beteg fertőzőképességének megszűnése, elszállítása vagy halála után a beteg ápolásának (tartózkodásának) helyén és szükség esetén annak környékén zárófertőtlenítést kell végezni. A zárófertőtlenítést mindazokra az anyagokra és tárgyakra ki kell terjeszteni, amelyek még fertőzőképes kórokozót tartalmazhatnak. Az illetékes közegészségügyi-járványügyi hatóság által meghatározott és az általa kijelölt egészségügyi szakközegek által elvégzett zárófertőtlenítés ingyenes.

(3) Az adott körülményeknek megfelelő módon és mértékben személyi fertőtlenítésnek kell alávetni azokat a személyeket, akik a fertőző beteg ápolása, a fertőző anyagok és tárgyak kezelése, a fertőző beteg szállítása vagy a fertőtlenítés során fertőződhettek.

(4) Ha a fertőző beteget nem kórházban gyógykezelik, a fertőtlenítésre - ha erről a beteg kezelőorvosa nem intézkedett - az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság utasításai az irányadók.

A rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint a rágcsálók irtása

34. § (1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb vonatkozásban egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak: maláriát terjesztő szúnyogok és egyéb vérszívó szúnyogok, bolhák, házipoloska, házilégy és egyéb, élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek, svábbogár, csótány és egyéb élelmiszert szennyező rovarok, betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák, valamint az emberi tetű (a továbbiakban együtt: rovarok) ellen védekezni és elszaporodásuk megakadályozásáról, valamint rendszeres irtásukról gondoskodni kell.

(2) A rovarokat nagymérvű elszaporodásuk esetén - ha pedig közegészségügyi vagy járványügyi érdekek indokolják, elszaporodásuk mérvétől függetlenül - az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság rendelkezésére, sürgős esetben annak bevárása nélkül, irtani kell.

(3) Ha a rovarok irtására alkalmazott eljárások eredménytelenek maradtak, a szóban forgó terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg üzem (gazdaság, intézmény, szálláshely, üdülő, tábor stb.) fenntartója köteles ezt a körülményt az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóságnak bejelenteni, amely a szakszerű és hatásos irtási eljárást elrendeli.

35. § (1) A kiütéses tífusz és a visszatérő láz megelőzése érdekében az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő által meghatározott helyeken és esetekben időszakos vagy soron kívüli csoportos vagy egyedi vizsgálatokat kell tartani a tetvesség felderítésére, és megfelelő eljárásokat kell alkalmazni a tetvesség megelőzésére, illetőleg megszüntetésére.

(2) Az érdekelt személy köteles magát alávetni a tetvesség megelőzése, illetőleg - tetvesség fennálása esetén - annak megszüntetése érdekében szükséges eljárásnak.

(3) A fennálló tetvesség megszüntetése céljából az érdekelt személyeknél - kiütéses tífusz és visszatérő láz esetétől vagy annak alapos gyanújától eltekintve - hajnyírás (szőrtelenítés) csak abban az esetben végezhető, ha a tetvesség másképpen nem szüntethető meg, és a hajnyírást (szőrtelenítést) az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság elrendelte.

36. § Használt ruhaneműt, rongyot, textilhulladékot, szőrt, szőrmeárut, tollat, hulladékhajat csak hézagmentesen zárható zsákokban szabad gyűjteni, és szóródást kizáró módon szabad szállítani. Az így összegyűjtött hulladékanyagot csak megfelelő rovarmentesítés, vagy négy hétig tartó tárolás után szabad feldolgozni.

37. § (1) Fertőző betegséget terjesztő vagy egészségügyi szempontból egyéb vonatkozásban káros patkányok és egerek (a továbbiakban: rágcsálók) ellen védekezni és elszaporodásuk megakadályozásáról, valamint rendszeres irtásukról gondoskodni kell. A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság előírásai szerint gondoskodni kell életkörülményeik megnehezítéséről, főleg táplálékuk megvonásával, búvó- és fészkelő helyeik megszüntetésével, közlekedő útjaik elzárásával.

(2) Ha lakott területen belül rágcsálók elszaporodása észlelhető vagy az előző tapasztalatok szerint annak veszélye fenyeget, az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság rendelkezésére, sürgős esetben ennek bevárása nélkül is, a rágcsálókat irtani kell. A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő által meghatározott helyeken és esetekben a rágcsálók észlelésétől, elszaporodásuk mérvétől függetlenül - ha a rágcsálók megtelepedésére, illetőleg elszaporodására számítani lehet - évenként kétszer megelőző jellegű (karbantartásszerű) rágcsálóirtást kell végezni.

(3) Élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi üzemekben, üzletekben, élelmiszerraktárakban, közétkeztetési helyeken és általában minden olyan helyen, ahol élelmiszereket állítanak elő, tárolnak, kezelnek vagy kiszolgálnak, patkány- vagy egérfogó állatokkal rágcsálóirtást csak az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság engedélyével és az általa megszabott feltételek megtartásával szabad végezni.

(4) A rágcsálók elszaporodását vagy a jelentős rágcsálókártevést a szóban forgó terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg üzem (gazdaság, intézmény, intézet, szálláshely, üdülő, tábor stb.) fenntartója soron kívül köteles bejelenteni az első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóságnak, amely gondoskodik a szakszerű és hatásos rágcsálóirtás elrendeléséről.

38. § (1) A rovarok és rágcsálók irtásához, illetőleg elszaporodásuk megakadályozásához szükséges anyagok, eszközök beszerzéséről és a kapcsolatos költségek fedezéséről, valamint a védekezéshez szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról a szóban forgó terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg üzem (gazdaság, intézmény, intézet, szálláshely, üdülő, tábor stb.) fenntartója köteles gondoskodni. Az önállóan gazdálkodó szervek kötelesek az ezzel kapcsolatos költségeket évenként előirányozni. Ha azonban az irtásra (védekezésre) közvetlen járványveszély elhárítása érdekében van szükség, az említett anyagok és eszközök biztosításáról és a költségek fedezéséről, valamint az irtás végrehajtásáról az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság gondoskodik.

(2)[26] Közterületeken a rovarok és rágcsálók irtásához, illetőleg elszaporodásuk megakadályozásához szükséges anyagok, eszközök és költségek biztosításáról a tanács végrehajtó bizottságának a feladattal megbízott szakigazgatási szerve gondoskodik.

(3)[27] A rovar- és rágcsálóirtást az arra kötelezettek végezhetik maguk, esetleg alkalmazottaik segítségével, de megbízhatnak ezzel rovar- és rágcsálóirtással hivatásszerűen foglalkozó vállalatot, illetőleg jogosítvánnyal rendelkező kisiparost is.

(4)[28] A tanács elnöke a tanács működési területén vagy annak egy részén általános és kötelező rágcsálóirtást (mentesítést) is elrendelhet. A kötelező irtásban bevont ingatlan tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője) illetőleg üzem (gazdaság, intézmény, intézet, szálláshely, üdülő, tábor stb.) fenntartója köteles az irtást tűrni és annak költségeit megfizetni. A tanács elnöke az általános és kötelező rágcsálóirtás (mentesítés; a továbbiakban: mentesítés) elrendelésével egyidejűleg, vagy azt követően a rágcsálómentes állapot fenntartását biztosító utókezelési munkálatokat (a továbbiakban: fenntartás) is elrendelheti. A mentesítésre vonatkozó rendelkezések a fenntartásra is irányadók; a mentesítés és a fenntartás végrehajtásával egy szerv (vállalat, szövetkezet, állami gazdaság) is megbízható. A mentesítéssel és a fenntartással kapcsolatos költségek viselésének mértéke - a költségek teljes megtérülése mellett - úgy is meghatározható, hogy a tanács elnöke a mentesítés, illetőleg a fenntartás elrendelésekor az e rendelet alapján egyébként fizetésre kötelezetteknek általa meghatározott körére kivételt engedélyez.

(5) A vegyszeres irtásra, a rovar- és rágcsálóirtószerek, valamint a riasztószerek forgalomba hozatalára és felhasználására külön jogszabály [3/1969. (V. 16.) EüM rendelet ] rendelkezései az irányadók.

A fertőző betegségek megelőzésére és a fertőző betegek gyógykezelésére használatos egyes biológiai készítményekkel kapcsolatos rendelekezések

39. § (1)[29] A fertőző betegségek megelőzésére, megállapítására és a fertőző betegek gyógykezelésére alkalmas és használatos oltóanyagokat, vérsavókat, diagnosztikumokat és vérkészítményeket (a továbbiakban: készítmény) csak ilyen készítmények előállítására alapított állami vállalat, továbbá olyan szerv (egészségügyi intézet, vállalat stb.) állíthat elő, amely erre az országos tisztifőorvostól engedélyt kapott.

(2)[30] A készítmények előállítására jogosult állami vállalat és egyéb szerv (a továbbiakban: vállalat) csak olyan készítményt állíthat elő, amelynek előállítására az országos tisztifőorvostól engedélyt kapott.

40. §[31] Készítményt külföldről az erre feljogosított vállalat, valamint egészségügyi intézet és gyógyszer-külkereskedelmi vállalat hozhat be, az országos tisztifőorvos előzetes hozzájárulásával. Az a vállalat, amely készítmény előállítására engedélyt kapott, készítményt külföldről csak abban az esetben hozhat be, ha a behozatalra is engedélyt kapott.

41. § (1)[32] A belföldön előállított készítményt csak abban az esetben szabad a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozni, továbbá fertőző betegségek megelőzésére, illetőleg fertőző betegek gyógykezelésére felhasználni (alkalmazni), ha a készítményt az Országos Közegészségügyi Intézet törzskönyvezte, és forgalomba hozatalát az országos tisztifőorvos engedélyezte. A gyártási sorozatok forgalomba hozatalához az Országos Közegészségügyi Intézet előzetes hozzájárulása szükséges.

(2)[33] Külföldi készítményt csak abban az esetben szabad a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozni, továbbá fertőző betegségek megelőzésére, illetőleg fertőző betegek gyógykezelésére felhasználni (alkalmazni), ha a - belföldi fél (megbízó) kérésére - az Országos Közegészségügyi Intézet a készítménynek a kívánt célra való alkalmasságát megállapította, és a készítmény forgalomba hozatalát az országos tisztifőorvos engedélyezte.

(3)[34] Fertőző betegségek megelőzésére, illetőleg fertőző betegek gyógykezelésére felhasználható (alkalmazható) az a készítmény, amelynek felhasználását (alkalmazását) az országos tisztifőorvos - a forgalomba hozatali engedély megadása nélkül - engedélyezte vagy elrendelte.

42. § (1)[35] A törzskönyvezett készítménynek a törzskönyből való törlését - az előállító vállalat kérelmére - az országos tisztifőorvos engedélyezi. A törzskönyvből való törlés engedélyezése a forgalomba hozatali engedély viszavonását is jelenti.

(2)[36] Az országos tisztifőorvos az Országos Közegészségügyi Intézet javaslatára hivatalból elrendelheti a törzskönyvezett készítménynek a törzskönyvből való törlését.

Záró rendelkezések

43. § A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében minden orvos köteles az általa gyógykezelt fertőző beteg környezetében lakó személyek részére a szükséges utasításokat megadni. Az orvost - e rendelkezés végrehajtása tekintetében - a titoktartási kötelezettség nem köti.

44. §[37] E rendelet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából:

- első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete,

- másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete.

45. § (1)[38] E rendelet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat a népjóléti miniszter által - ügykörüket érintő rendelkezések tekintetében az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - kiadott szabályzatok állapítják meg.

(2)[39] A Tv. járványügyre vonatkozó rendelkezéseinek a fegyveres erők és fegyveres testületek felügyelete alá tartozó területeken, épületekben és zárt alakulatokon belül történő végrehajtásáról a népjóléti miniszterrel egyetértésben az illetékes miniszter gondoskodik.

46. § Ez a rendelet az 1972. évi július hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti:

a fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1964. (X. 30.) EüM rendelet,

a fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1964. (X. 30.) EüM rendelet módosításáról rendelkező 3/1965. (X.14.) EüM rendelet,

a fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1964. (X. 30.) EüM rendelet módosításáról rendelkező 4/1969. (VI. 22.) EüM rendelet,

a fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1964. (X. 30.) EüM rendelet kiegészítéséről rendelkező 6/1970. (V. 17.) EüM rendelet és

a vörhenyben megbetegedettekkel kapcsolatos eljárás újabb szabályozásáról szóló 3330 - 5/5/1950. (X. 26.) NM rendelet.