12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény, valamint a 7/1977. (III. 12.) MT rendelet végrehajtásáról

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1977. évi 9. tvr.-rel módosított és kiegészített 1967. III. törvény (Tv.), valamint a 7/1977. (III. 12.) MT rendelet (R.) végrehajtása tárgyában a R. 160. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

(A R. 10. §-ához:)

1. §

Ha a tag felvételét megelőzően munkaviszonyban állott, a munkakönyvét, a munkavállalói igazolási lapot és a társadalombiztosítására vonatkozó igazolásait felvételekor át kell adnia a termelőszövetkezetnek.

2. §

A tagokról, valamint a közös munkában rendszeresen résztvevő családtagokról külön-külön nyilvántartást kell vezetni. A tagnyilvántartás - az ellenkező bizonyításáig - a tagsági viszony fennállását vagy annak megszűnését bizonyítja.

(A Tv. 10. §-ához:)

3. §

(1) Az átlépési szándék bejelentéséhez csatolni kell az érdekelt termelőszövetkezet vezetőségének a nyilatkozatát, hogy az átlépni kívánó dolgozót felveszi tagjai közé.

(2) Az érdekelt termelőszövetkezetek vezetőségei és a tag közös megegyezéssel állapítják meg az átlépés időpontját.

(3) Átlépés esetén a tagot úgy kell tekinteni, mintha az új termelőszövetkezeténél töltötte volna le korábbi tagsági viszonyát.

(A R. 13. §-ához:)

4. §

A kilépés bejelentésének időpontjától a tagsági viszony megszűnésének napjáig terjedő időtartam alatt a tagot az alapszabályban megállapított időtartamra - a munkadíj folyósítása mellett - fel lehet menteni a munkavégzés alól.

(A R. 14. §-ához:)

5. §

(1) A tagsági viszonynak év közben történt megszűnése esetén:

a) a munkadíjat a megszűnés időpontjában kell kifizetni;

b) az eredménytől függő részesedés, valamint a prémium arányos része a zárszámadás jóváhagyását követő 15 napon belül esedékes;

c) a háztáji gazdálkodás céljára adható terményjuttatás időarányos részét a megszűnés időpontjában kell kiadni.

(2) A kijelölt háztáji föld használatának jogát a vezetőség a földön levő termés betakarításáig engedélyezheti. Ellenkező esetben a tag részére meg kell téríteni a háztáji földön végzett munka ellenértékét.

6. §

Kilépés, kizárás, vagy átlépés esetén a termelőszövetkezet köteles a volt tag részére igazolást (termelőszövetkezeti tag igazolási lapja: TIL-lap) kiállítani.

(A R. 41. §-ához:)

7. §

Ha a megállapodásban részt vevő valamelyik termelőszövetkezet javaslatot tesz a közösen foglalkoztatott szakember fegyelmi vagy anyagi felelősségre vonására, az a termelőszövetkezet folytatja le az eljárást, amelyiknek a szakember tagja.

(A Tv. 33. §-ához:)

8. §

(1) Megbízásuk megszűnése esetén a vezetők [Tv. 28. § (4) bek.] kötelesek a munkakörüket jegyzőkönyv szerint utódjuknak átadni.

(2) Az elnök személyében bekövetkező változás esetén a termelőszövetkezet vagyonáról leltárt kell készíteni.

(3) A munkakör átadásának részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell megállapítani.

(A R. 54. §-ához:)

9. §

(1) A föld- és vagyonbevitel szempontjából közös háztartásban élő családtagnak (a továbbiakban: családtag) kell tekinteni az életközösség fennállása alatt a házastársat (élettársat), továbbá mindazokat a családi kötelék alapján eltartott vagy önálló keresettel rendelkező személyeket, akik egy háztartás keretében élnek, kivéve azt az esetet, ha őket a család valamely tagja munkaszerződéssel alkalmazza, vagy a közös háztartásban élés nem családi köteléken, hanem megállapodáson alapul.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételek hiányában a közös háztartásban élést még együttlakás esetében sem lehet megállapítani. A feltételek fennállásának vagy hiányának igazolására - kérelemre - a tag lakóhelye szerint illetékes városi, fővárosi, kerületi tanács végrehajtó bizottsága általános igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, valamint a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv jogosult.

10. §

(1) A beviteli kötelezettség arra a nem személyi tulajdonban álló földre is kiterjed, amelyet a termelőszövetkezet tagja vagy annak családtagja ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívül szerzett meg vagy vett használatba, feltéve, hogy a föld egyébként nem jogellenesen került a tag, illetőleg a családtag birtokába.

(2) Nem terjed ki a beviteli kötelezettség a belépő tag vagy családtagja használatában álló állami tulajdonban levő földre.

11. §

(1) A beviteli kötelezettség kiterjed a más községben vagy városban levő földre is. Az ilyen földet - ha az a termelőszövetkezet, amelybe a tag belépett, nem tudja gazdaságosan művelni -használatra át kell adni a föld fekvése szerint legközelebbi termelőszövetkezetnek. A föld használatbavételét a termelőszövetkezet nem tagadhatja meg, ha az nagyüzemi művelésre vagy háztáji földként történő hasznosításra alkalmas.

(2) A földet használó termelőszövetkezet a tag termelőszövetkezete részére a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelő mértékű haszonbért fizet. A tag termelőszövetkezete a saját használatában levő földekre megállapított mértékű földjáradékot köteles fizetni az ilyen föld Után.

(3) Ha a más községben vagy városban levő föld nem kerülhet termelőszövetkezeti használatba, azt az 1967. évi IV. tv. (továbbiakban: FTT) 34. §-a értelmében térítés ellenében állami tulajdonba kell venni.

12. §

(1) Közös tulajdonban levő föld esetén, ha a beviteli kötelezettség nem terjed ki valamennyi tulajdonostársra, az egész földterület csak a tulajdonostársak írásbeli hozzájárulásával adható a termelőszövetkezet közös használatába. Hozzájárulás hiányában meg kell szüntetni a földre fennálló közös tulajdont.

(2) Ha a belterületen levő, közös tulajdonban álló föld természetbeni megosztása az építésügyi szabályok miatt nem lehetséges, a földbevitelt nem kell végrehajtani, az így visszamaradó földrészletet azonban be kell számítani a termelőszövetkezeti tag háztáji területébe.

(3) A bevitt föld használatba vételéről a termelőszövetkezet elnöke köteles az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a föld fekvése szerint illetékes járási, városi, járási-városi, fővárosi, kerületi földhivatalhoz (továbbiakban: járási földhivatal) a használatbavételtől számított 30 napon belül bejelentést tenni; továbbá gondoskodik a föld üzemi földnyilvántartásba történő bevezetéséről.

13. §

(1) A szakszövetkezeti tag kérheti a közös használatba adási kötelezettség mértékét meghaladó földjének közös használatba vonását is.

(2) Ha a tagnak a közgyűlés által megállapított mértéket meghaladó földje kerül a közös használat céljára kijelölt területbe, kérésére a különbözetnek megfelelő csereföldet kell biztosítani a szakszövetkezet egyéb földjeiből.

14. §

A szakszövetkezet közös használatában van az a föld,

a) amelyen 1977. január hó 1. napjáig a szakszövetkezet éves terve alapján, közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett folytatott gazdasági tevékenysége keretében az üzemszerű közös gazdálkodása megvalósult;

b) amelyre vonatkozólag a szakszövetkezet közgyűlése 1977. január 1. napját követően kimondta a közös használatbaadási kötelezettséget [Tv. 37. § (5) bek.];

c) amelynek tulajdon- vagy használati jogát a szakszövetkezet az államtól, a tagtól vagy kívülálló személytől jogszerű módon megszerezte (átengedés, megváltás, haszonbérlet stb.), tekintet nélkül a gazdálkodás módjára.

(A Tv. 38. §-ához:)

15. §

(1) Földjáradékra jogosult a saját tulajdonában vagy haszonélvezetében levő föld után:

a) a termelőszövetkezeti tag;

b) a tag házastársa (élettársa) az életközösség fennállása alatt, valamint a tag özvegye;

c) az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személy, ha a megélhetése alapjául szolgáló föld családtagja földbeviteli kötelezettsége alapján került a termelőszövetkezet használatába, függetlenül attól, hogy a családtaggal közös háztartásban él és önálló keresettel rendelkezik;

d) a termelőszövetkezet használatában levő föld kívülálló haszonélvezője [FTT. 3. § (3) bek. c) pontja].

(2) A szakszövetkezet köteles földjáradékot fizetni a közös használatában levő földek után.

16. §

(1) A földjáradék mértéke - a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül - a közös használatba adott, saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után - a közgyűlés határozatától függően - 5-10 kg búza állami felvásárlási áron számított forint értéke.

(2) A kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke - szőlő, gyümölcsös és erdő kivételével - hektáronként nem haladhatja meg a 28 aranykoronát. Egy termelőszövetkezeti tag a vele közös háztartásban élő személyekkel együtt legfeljebb 15 hektár föld alapulvételével részesülhet földjáradékban.

(3) Szőlő, gyümölcsös és erdő művelési ágú bevitt föld esetén a földjáradék mértékét - ha a telepítés költségeit a termelőszövetkezet nem térítette meg - a föld kataszteri tiszta jövedelme alapján a termő szőlő, gyümölcsös és erdő értékének figyelembevételével, egyébként pedig a talaj minőségének megfelelő szántóföldre megállapított aranykorona-érték figyelembevételével kell kiszámítani.

17. §

(1) A földjáradék kiszámításakor a föld átadáskori kataszteri tiszta jövedelmét kell irányadónak tekinteni.

(2) Ha a bevitt föld átadáskori kataszteri tiszta jövedelmét kifejező aranykorona-érték nem állapítható meg, a földjáradék szempontjából a termelőszövetkezet közös használatában levő bevitt, azonos művelési ágú földek átlagos aranykorona szerinti tiszta jövedelmét kell alapul venni.

(3) A földjáradék (haszonbér) a zárszámadás jóváhagyásának napján válik esedékessé.

18. §

(1) A földjáradék mértékét a 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti határok között a termelőszövetkezet alapszabálya egységesen, pénzben állapítja meg.

(2) A bevitt föld után fizethető földjáradék alapjául szolgáló kataszteri tiszta jövedelemből le kell vonni a kijelölt háztájiként használt föld kataszteri tiszta jövedelmét és a maradvány után fizethető a földjáradék.

(A Tv. 39. §-ához:)

19. §

Beviteli kötelezettség alá esik a termelőszövetkezetbe belépő kisiparos és közös háztartásban élő családtagjai tulajdonában levő, a háztartási szükséglet kereteit meghaladó minden olyan gép és felszerelés is, amely a termelőszövetkezet által folytatott üzemi tevékenység körébe tartozik.

(A R. 56. §-ához:)

20. §

Az értékelést a belépő taggal való megegyezés alapján kell elvégezni.

21. §

A bevitt vagyontárgyak - elfogadás esetén - az átadással kerülnek a termelőszövetkezet tulajdonába.

(A R. 58. §-ához:)

22. §

Az alapszabály az álló- és forgóalaphoz csatolandó értékhányadot 20-35 százalék között állapíthatja meg.

(A R. 67. §-ához:)

23. §

Az éves tervben meg kell határozni a termelés összetételét, annak munkaerőszükségletét, a termékek várható mennyiségét s azok felhasználását, valamint a beruházásokat és anyagi-műszaki eszközöket, továbbá a várható üzemi bevételeket, a ráfordításokat és kiadásokat, a jövedelmet, a jövedelem felhasználását, valamint a gazdálkodáshoz szükséges üzemviteli és beruházási hiteligényeket, illetve a hitelvisszafizetést.

24. §

Az önálló elszámolás alapján működő munkaszervezeti egység elszámolási rendjét, annak terjedelmét, a rendelkezésre bocsátott eszközök, valamint az üzemviteli célokra szolgáló készletek felhasználását, a leltár szerint átvett termelőeszközök és vagyontárgyak kezelésének, gondozásának módját, a részleg által előállított eredmény felhasználását a vezetőség állapítja meg.

(A R. 73. §-ához:)

25. §

(1) A háztáji gazdaságban végzett termelő tevékenység a R. 73. §-a alapján csak abban az esetben tekinthető közös munkavégzésnek, ha a tag az alapszabályban meghatározott munkaórát a beszámítást megelőző évben a közös munkaszervezetben teljesítette, kivéve ha:

- a termelőszövetkezet a tag részére a közös munkaszervezetben munkalehetőséget nem tud biztosítani;

- a tag a közös munkaszervezetben végzett munkában a R. 75. § (2) bekezdés a), b) c) pontjaiban meghatározott okok miatt nem köteles részt venni.

(2) Az alapszabály az (1) bekezdés szerinti munkamennyiséget az R. 77. § (3) bekezdésében meghatározott munkamennyiségnél nem állapíthatja meg magasabb mértékben.

(A Tv. 59. §-ához:)

26. §

(1) A munkaszervezeti egységbe történő beosztást, az áthelyezést, az állandó munkakör kijelölését, a munkaköri változást, illetőleg területfelosztás esetén a terület nagyságát és elvégzendő munkát az érdekelt taggal előzetesen meg kell beszélni és őt az intézkedésről értesíteni kell.

(2) Csökkent munkaképességű tag esetében az elvégzendő munka mennyiségét (mértékét) az egészségügyi miniszter rendelkezése alapján erre kijelölt szerv szakvéleményének alapulvételével, arányosan csökkentett mértékben kell megállapítani.

27. §

Az alapszabály a termelőszövetkezeti tag munkavégzési kötelezettségének alsó határát földterület és művelési ág alapján vagy munkanapokban, illetőleg egyéb megfelelő módszer alkalmazásával is meghatározhatja.

(A R. 76. §-ához:)

28. §

(1) Az írásbeli munkamegállapodásban meg kell határozni a munkakört, azt a munkaszervezeti egységet, amelynek keretében a tag a munkát végzi, a munkaidőt, a munkadíjat, a munkadíjazás formáját (idő ós teljesítmény stb. szerinti díjazás).

(2) Írásbeli munkamegállapodást a tagok egyes csoportjaival is lehet kötni, az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

(3) Amennyiben a munka díját a várható termés előre meghatározott hányadában vagy menynyiségében állapították meg, a megállapodásban - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - rendelkezni kell a termelőfolyamattal kapcsolatos egyes költségek megosztásáról, az esetleges biztosítási díj, valamint elemi kár bekövetkezése esetén a kártalanítás elszámolásáról.

(4) Az írásbeli munkamegállapodást csak közös megegyezéssel írásban lehet módosítani.

(A R. 77. §-ához:)

29. §

Munkában töltött időként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a tag részére jár-e átlagrészesedés:

- a szülési, a betegségi és a gyermekgondozási segélyezés;

- a fizetett szabadság, a tanulmányi szabadság, továbbá a továbbtanuló dolgozók részére jogszabályban biztosított munkaidőkedvezmény;

- a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt igénybe vett egy évet meg nem haladó fizetés nélküli szabadság;

- a katonai vagy egyéb fegyveres szolgálat, a népi ellenőrként, tanácstagként végzett tevékenység;

- a munkaviszony [R. 85. § (1) bek.] és a családtagként végzett munka

időtartamát.

30. §

(1) Túlmunka a munkaügyi szabályzatban meghatározott napi munkaidőn túl végzett munka.

(2) Túlmunka idejére a tagot az R. 77. § (4) bekezdése szerint rendes munkadíja és ezen felül túlmunkadíj-pótlék illeti meg, amely a munkadíj 25 százalékánál kevesebb és 100 százaléknál több nem lehet.

(3) Nem jár túlmunkadíj-pótlék azoknak a tagoknak sem, akik munkaidejük beosztását és felhasználását maguk határozzák meg.

(A R. 78. §-ához:)

31. §

(1) A folyamatos munkavégzés alapján [Tv. 62. § (1) bekezdés] járó fizetett szabadság (alap- és pótszabadság) mértékének kiszámítására a munkajogi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottak, a gyermekes anyák a 18. életévüket még be nem töltött fiatalok és a vakok pótszabadságának feltételeire és mértékére - folyamatos munkavégzés esetén - a munkajog szabályait kell alkalmazni. Ha pedig az alapszabály a Tv. 62. § (2) bekezdése alapján biztosít a tagok részére fizetett szabadságot, a felsoroltakat a szabadság feltételeinek és mértékének megállapításánál kedvezményben kell részesíteni.

(3) A fizetett szabadságra való jogosultság megállapításánál a 29. §-ban foglaltakat figyelembe kell venni.

(4) A fizetett szabadság idejére a tag részére átlagrészesedés jár.

(5) A fizetett szabadságot esedékességének évében, akadályoztatás esetén ennek megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, azt - a tagsági viszony megszűnése, valamint sorkatonai szolgálatra történő bevonulás, illetve nyugdíjazás kivételével - pénzzel, terménnyel vagy más ellenszolgáltatással nem szabad megváltani.

32. §

(1) A tagként folyamatosan dolgozó [R. 78. § (1) bek.] nőt, a gyermekét egyedül nevelő apát évenként - a (3) bekezdésben meghatározott fizetés nélküli szabadnapon túlmenően - a tizennégy évesnél fiatalabb

- egy gyermeke után kettő,

- két gyermeke után öt,

- három és ennél több gyermeke után kilenc fizetett szabadnap illeti meg.

(2) A fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyben a gyermek a tizennegyedik életévét betölti.

(3) Annak a tagként dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza - kérelmére - minden olyan hónapban, amikor beosztásánál fogva minden munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni.

(Az R. 79. §-ához:)

33. §

(1) A vezetőség engedélyére nincs szükség, ha a közös munkában rendszeresen [R. 77. § (3) bek.] részt vevő tag az általános iskola elvégzése, a termelőszövetkezet tevékenységi körének megfelelő szakmában szakmunkás bizonyítvány megszerzése érdekében oktatási intézményben kíván továbbtanulni.

(2) Az (1) bekezdés szerint továbbtanuló tagot a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos feltételekkel és mértékben az összes tanulmányi kedvezmények megilletik.

34. §

(1) Ha a folyamatosan dolgozó tag [R. 78. § (1) bek.] a vezetőség engedélyével olyan iskolai rendszerű továbbtanulásban vagy továbbképzésben vesz részt, amelynek megszerzése munkakörének betöltéséhez a jogszabály, alapszabály, vagy egyéb belső szabályzat értelmében szükséges, a munkaidőkedvezmény és a tanulmányi szabadság idejére átlagrészesedés illeti meg, ezen felül jogosult a munkajog rendelkezései szerint járó összes egyéb kedvezményre. E rendelkezést kell alkalmazni a termelőszövetkezettel kötött tanulmányi szerződés esetére is.

(2) A vezetőség engedélyével középfokú oktatási intézményben (gimnáziumban, szakközépiskolában) továbbtanuló tag a munkajogi szabályok szerint munkaidőkedvezményre és tanulmányi szabadságra jogosult. Erre az időre a tagot átlagrészesedés illeti meg. A szakközépiskola levelező tagozatán továbbtanuló tag részére a vezetőség a munkajogi szabályok szerint járó útiköltség teljes vagy részbeni térítését is engedélyezheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem eső iskolai rendszerű továbbtanulásban vagy továbbképzésben a vezetőség engedélyével résztvevő tag részére a munkajogi szabályokban meghatározott munkaidőkedvezmény és tanulmányi szabadság jár, de erre az időre átlagrészesedésre nem jogosult. A vezetőség azonban - az alapszabály keretei között - engedélyezheti az átlagrészesedés megtérítését az ilyen címen távol töltött időre is; ennek során dönt arról, hogy a munkajogi szabályok szerint járó legkisebb mértékű fizetett munkaidőkedvezményt és tanulmányi szabadságot biztosítja-e. Az engedélyezhető kedvezmények köre és mértéke a munkajogi szabályokban meghatározott kereteken túl nem terjedhet.

(4) A tanulmányok folytatását engedélyező vezetőségi határozatot írásba kell foglalni. A (2) és (3) bekezdés alapján nyújtott kedvezményeket az engedélyező határozatban részletesen meg kell jelölni.

35. §

(1) Munkaidőkedvezmény és keresettérítés a tagot az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogcímet adó iskolai elfoglaltság arra az időre esik, amikor a tag munkaszervezeti beosztása szerint dolgozna.

(2) Azokat a kérdéseket, amelyeknek szabályozását a továbbtanulókra vonatkozó munkajogi rendelkezések a kollektív szerződés körébe utalják, a termelőszövetkezet alapszabályában és munkaügyi szabályzatában rendezi.

(3) A tagok tanulmányi kedvezményeivel kapcsolatosan a R-ben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó munkajogi rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 63. §-ához:)

36. §

(1) Egyhuzamban teljesített hat napi munka után egy pihenőnap - beosztására tekintet nélkül - megilleti a termelőszövetkezet minden tagját. A pihenőnapra munkadíjat elszámolni nem lehet.

(2) A pihenőnapot általában vasárnap kell kiadni. A munkakörtől, illetőleg a beosztástól függően a heti pihenőnap a hét bármely napján és összevonva is kiadható.

(A R. 80. §-ához:)

37. §

(1) A vezetőség a halasztást nem tűrő. sürgős munkák elvégzésének biztosítása, elemi kár megelőzése vagy elhárítása, valamint a személyhez kötött állandó beosztásban dolgozó tagok helyettesítése céljából adhat utasítást vasárnap, pihenőnap vagy munkaszüneti napon való munkavégzésre.

(2) A heti pihenőnapon, illetőleg a munkaszüneti napon teljesített munkáért másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha ez nem lehetséges - a teljesítményért járó rendes munkadíjon felül -a munkaügyi szabályzat előírásától függően legalább 25 és legfeljebb 100 százalékos pótlékot kell fizetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótlékban nem részesülhetnek a vezetők, illetve azok a tagok, akik munkaidejük beosztását és felhasználását maguk határozzák meg.

(A R. 82. §-ához:)

38. §

A csökkent munkaképességet munkaalkalmassági orvosi véleménnyel kell igazolni.

39. §

(1) Fiatalkorút éjszakai munkára, a 16. éven aluli fiatalkorút túlmunkára és készenlétre nem szabad beosztani.

(2) A dolgozó nőt:

a) nem szabad olyan munka végzésére beosztani, amely testi alkatára hátrányos következménnyel járna;

b) terhessége megállapításától nem szabad olyan munkakörben foglalkoztatná, amely egészségére vagy magzatának fejlődésére káros;

c) a terhesség negyedik hónapjától kezdve a szoptatás hatodik hónapjának végéig nem szabad beosztani megerőltetéssel járó fizikai munkára, éjszakai munkára, túlmunkára és - ha szállítóeszköz nincs biztosítva - olyan munkahelyre, amely lakásától 3 km-nél nagyobb távolságra van. A szülész-nőgyógyász szakorvos írásbeli javaslata alapján részére egészségi állapotának megfelelő beosztást kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerint foglalkoztatott nő munka után járó részesedése nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző naptári évben elért átlagrészesedése volt.

(4) A terhes nő orvosi vizsgálaton való részvételét - amennyiben a terhességi szakrendelés a munkaidővel azonos időre esik - a termelőszövetkezet munkaidő-beosztás módosításával vagy egyéb más módon, más lehetőség hiányában átlagrészesedés térítése mellett munkaidőben is köteles biztosítani.

(A R. 83. §-ához:)

40. §

(1) A szülési szabadságból 4 hetet a szülés előtt kell kiadni, ettől a terhes nő kérésére el lehet tekinteni, ha az orvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár.

(2) Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben (szülési segély) részesíteni, aki a szülést megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát [R. 77. § (1) bek.] vagy ennél kevesebbet, de legalább az évi 1000 munkaórát teljesítette.

(3) A szülési szabadság 20 hetén belül az egy munkanapra járó segély összege a szülést közvetlenül megelőző naptári évben elért részesedés egy napra eső részének 75 százalékánál kevesebb és 100 százalékánál több nem lehet.

(4) Kórházi vagy szülőotthoni ápolás idejére, ide nem értve az elbocsátás napját, a szülési segély 90 százaléka jár.

(5) A szülési szabadságnak a szakorvos által meghosszabbított tartamára - szülési segély helyett - betegségi segélyt kell fizetni.

(A R. 84. §-ához:)

41. §

(1) Keresőképtelenség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben (továbbiakban: betegségi segély) részesíteni, aki:

a) orvos által igazolt betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) keresőképtelenné válását közvetlenül megelőző naptári évben a részére megállapított munkát [R. 77. § (1) bek.] vagy ennél kevesebbet, de férfi tag legalább az évi 1500, nő pedig az évi 1000 munkaórát teljesítette.

(2) Keresőképtelennek kell tekinteni azt a tagot is:

a) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap;

b) aki járványügyi vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen átmenetileg sem foglalkoztatható.

(3) Keresőképtelen továbbá:

a) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

b) az anya illetőleg az egyedülálló apa, ha hat évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;

c) az anya vagy egyedülálló apa, ha tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét vörhenybetegség miatt otthon ápolja.

(4) A (3) bekezdés b) pontja alapján a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekenként és évenként hatvan napig, ha pedig a gyermek három évesnél idősebb, gyermekenként és évenként harminc napig jár betegségi segély. Egyedülálló tag részére a hatévesnél fiatalabb gyermeke betegsége esetén évenként és gyermekenként hatvan napig jár betegségi segély.

(5) A (3) bekezdés c) pontja alapján legfeljebb 22 napig jár betegségi segély.

42. §

(1) A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egy napra jutó átlag részesedés 50 százalékánál kevesebb és 75 százalékánál több nem lehet. Kórházi ápolás idejére, ide nem értve a kórházból való eltávozás napját, a tagot a betegségi segély 70 százaléka, ha pedig eltartott családtagja van, a segély 90 százaléka illeti meg.

(2) A segélyt a keresőképtelenségnek a körzeti, illetőleg a felülvizsgáló orvos által igazolt tartamára, legfeljebb azonban annyi napra kell fizetni, ahány napig a tag a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban, gümőkóros megbetegedés esetén huszonnégy hónapban munkát végzett.

(3) A betegségi segélyezés időtartamából le kell vonni azt az időt, amelyet a a tag a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző tizenkét hónapon belül betegségi segélyezésben töltött.

43. §

(1) Nem jár betegségi segély:

a) a heti pihenőnapra,

b) a katonai szolgálat idejére,

c) a gyermekgondozási segély, a szülési segély folyósításának idejére,

d) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a betegségi segélyre jogosult a munkadíját megkapta,

e) annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta,

f) a részegség miatt vagy abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára,

g) annak, aki letartóztatásban van, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti,

h) a munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett tag részére a kezelés időtartamára,

i) arra az időre, amely idő alatt a tag munkaviszonya, ipari szövetkezeti tagsága alapján táppénzre jogosult.

(2) Meg lehet vonni a betegségi segélyt attól aki:

a) az orvos utasításainak nem tesz eleget,

b) az elrendelt orvosi vizsgálaton, felülvizsgálaton nem jelenik meg,

c) a beteg gyermek ápolása címén kapott betegségi segély esetén a gyermek kórházba utalását kellő indok nélkül nem fogadta el.

44. §

(1) A családi művelésre meghatározott területet vállaló tag betegségi segélyre az egyéb feltételek megléte esetén (41. §) akkor jogosult, ha a vállalt terület megmunkálásáról a művelést közösen vállaló családtagok sem képesek gondoskodni.

(2) A családi művelést vállaló tag köteles a termelőszövetkezet vezetőségének haladéktalanul bejelenteni, ha betegsége miatt a vállalt területet tovább művelni nem képes, illetőleg annak megmunkálásáról a művelést közösen vállaló családtagok sem képesek gondoskodni.

45. §

(1) A betegségi segélyre való jogosultság időtartamának lejárta előtt a termelőszövetkezet azon a címen, hogy a tag nyugdíjra (járadékra) jogosultságot szerzett, a segély további folyósítását nem szüntetheti meg, és a nyugdíjfolyósítás megkezdéséig fizetett betegségi segélyt nem követelheti vissza.

(2) A termelőszövetkezetben munkát végző nyugdíjas (járadékos) tag segélyre való joogsultsága időtartamának megállapításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amelyekre nyugdíjazását követően munkadíjban, betegségi segélyben részesült. Betegségi segélyének megállapításánál csak a nyugdíjazását követően kapott átlagrészesedést lehet számításba venni.

46. §

Az üzemi balesetet szenvedett és a szakmunkástanuló termelőszövetkezeti tag - az egyéb feltételek megléte esetén - az előírt időtartamú előzetes munkavégzés hiányában is jogosult a segélyre.

47. §

(1) A betegségi és a szülési segély alapja a szülést, megbetegedést közvetlenül megelőző naptári évben a tag által elért átlagrészesedés.

(2) A betegségi és a szülési segély összegét legfeljebb

- napi 400 Ft,

- jutalékos javadalmazás esetén, ha a kereset több mint 50 százaléka jutalékból származik, napi 200 Ft átlagrészesedés alapulvételével lehet megállapítani.

(3) A segélyt pénzben, havonta utólag kell fizetni.

(4) Az arra jogosult tagot a betegségi és szülési segély az egyébként irányadó időtartamon át a tagsági viszony megszűnése esetén is megilleti, feltéve, hogy más címen jövedelempótló szolgáltatásban nem részesül.

48. §

(1) Közös munkavégzésnek minősülő, de háztáji gazdaságban folytatott termelő tevékenységgel ledolgozott munkanapok esetén a betegségi segély alapját képező részesedés napi átlaga megállapításánál a közös munkaszervezetben végzett munka után járó részesedés napi átlagát kell alapul venni.

(2) Akinél a termelőszövetkezet a közös munkaszervezetben végzett munka nélkül is köteles a háztájiban végzett tevékenységet közös munkaként elismerni [25. § (2) bek.], a betegségi segély alapjául szolgáló napi átlagrészesedést a közös munkaszervezetben, a háztájiban végzett termelő tevékenységnek megfelelő munkát végző tagok napi átlagrészesedése alapján kell megállapítani.

49. §

A hasonló munkakörben foglalkoztatott tagok előző évben elért átlagrészesedését kell a betegségi segély megállapításánál figyelembe venni a belépést követő naptári év végéig azoknál a tagoknál, akik belépésüket megelőzően:

- munkaviszonyban, ipari szövetkezeti, vagy termelőszövetkezeti tagsági viszonyban nem álltak,

- ipari szövetkezeti tagsági viszonyban vagy más munkáltatóval munkaviszonyban álltak.

50. §

(1) A termelőszövetkezet a 42. § (1) bekezdésének keretében magasabb mértékű segélyt állapíthat meg azoknak a tagoknak, akik a közös munkában az átlagosnál nagyobb mértékben vettek részt vagy a termelőszövetkezetnek már hosszabb idő óta tagjai. Az ide vonatkozó, valamint a segélyezéssel kapcsolatos további szabályokat az alapszabályba kell felvenni.

(2) Az alapszabály lehetőséget adhat arra, hogy a termelőszövetkezet azokat a tagjait is segélyben részesítse, akik a segélyezésre előírt feltételeket önhibájukon kívül nem teljesítették.

51. §

(1) A segélyből csak a tartásdíjaikat és a betegségi segély címén jogtalanul kifizetett összegeket szabad levonni. A levonások együttes mértéke nem haladhatja meg a segély 33 százalékát.

(2) A segélyt másra átruházni nem lehet.

(3) A segélyre vonatkozó igény a segély esedékességétől számított egy év után elévül.

52. §

A munkavégzés alapján járó juttatások megállapításánál be kell számítani a tagnak a háziipari, népi iparművészeti tevékenységet folytató ipari szövetkezetben elért munkateljesítményét; a juttatás alapjául szolgáló részesedés megállapításánál pedig az így beszámított teljesítmény után járó jövedelmet is. A juttatás a két szövetkezetet a tag munkavégzése arányában terheli, és azt egymás között számolják el.

53. §

A betegségi, valamint a szülési segéllyel összefüggő, az előbbiekben nem szabályozott kérdésekben a társadalombiztosításról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

54. §

A termelőszövetkezet munkaügyi szabályzatában a tagokról való gondoskodás keretében, a vonatkozó munkajogi szabályok alapulvételével egyéb kedvezményeket is biztosíthat (étkeztetés, munkaruha, üdültetés, tisztálkodási eszközök, stb.).

(A R. 85. §-ához:)

55. §

(1) A foglalkoztatás huzamosabb hiányát akkor lehet megállapítani, ha a termelőszövetkezet a tag részére előreláthatóan 30 napon belül vagy már legalább 30 napja nem tud megfelelő munkát biztosítani.

(2) Szakmai képesítésének megfelelő beosztás hiányára a tag csak akkor hivatkozhat, ha előzetesen már képesítésének megfelelő beosztásban dolgozott, vagy a képesítéshez kötött munkakör ellátásához szükséges okiratnak a vezetőség részére történt bemutatása óta legalább három hónap eltelt.

(3) A vezetőség a tagnak a termelőszövetkezetben végzett munkája mellett is engedélyezheti határozott időre szóló munkaviszony létesítését, ha:

a) a munka nem tartozik a termelőszövetkezetnek a külső megrendelők részére végzett tevékenységébe;

b) a termelőszövetkezet nem foglalkoztatja más szövetkezet vagy vállalat dolgozóját hasonló munkával;

c) a tagsági viszonnyal nem összeférhetetlen;

d) a termelőszövetkezeti tag kifogástalanul végzi a részére megállapított közös munkát.

(4) Az engedélyben meg kell határozni, hogy a tag a határozott időre szóló munkaviszony keretében végzett munkáját a termelőszövetkezet által megállapított munkaidőben vagy azon kívül láthatja el. A közösen foglalkoztatott tag esetében az engedély megadásakor az összeférhetetlenségről - figyelemmel az 1/1976. (I. 31.) MüM rendelet 3. §-ában foglaltakra - valamennyi foglalkoztató termelőszövetkezet vezetősége nyilatkozik.

(5) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez is a (3) bekezdés szerinti engedély szükséges, kivéve ha a tevékenység ellátása a termelőszövetkezet által megállapított munkaidő tartamán kívül esik, és

a) havi hat napot meg nem haladó fizikai vagy egyszerű ügyviteli munkavégzésre vonatkozik, feltéve, hogy azt nem hatósági engedélyhez kötött tevékenység körében létesítik;

b) havi tizenhat órát meg nem haladó iskolai, tanfolyami oktatói munkára vagy vizsgabizottságban való közreműködésre, valamint jogszabályon alapuló bíráló bizottságban való részvételre vonatkozik;

c) újítás vagy találmány kivitelezésére irányul, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő alkotói munka végzésére vonatkozik.

(6) Az a termelőszövetkezeti tag, aki már egy munkaviszonyt létesített, a részére kötelezően megállapított munkaidőn belül további munkaviszonyt nem létesíthet.

(7) A termelőszövetkezet vezetői a termelőszövetkezet által megállapított munkaidővel egybeeső időtartamra munkaviszonyt nem létesíthetnek, csak kivételesen állategészségügyi, növényvédelmi, jogi, tudományos, oktatói vagy művészeti tevékenységgel összefüggő munkára.

(8) A tag részére engedélyezett munkaviszonyban töltött munkaidő, valamint az engedélyezés alá eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett munka együttes időtartama a törvényes - a vezetőség által a munkaügyi szabályzatban az adott munkakörre meghatározott - munkaidő egy harmadát nem haladhatja meg. E rendelkezés alkalmazása szempontjából - ha a szerződés munkaidőt nem ír elő - a díjazásnál alapul vett munkaidőt kell figyelembe venni.

(A R. 86. §-ához:)

56. §

A munkaviszony megszűnésétől számított három napon belül a termelőszövetkezeti tag köteles munkaszervezeti egysége vezetőjénél jelentkezni, és a kijelölt munkahelyén (beosztásában) a munkát felvenni.

(A R. 89. §-ához:)

57. §

A munkaerő és létszámgazdálkodásra vonatkozó szabályokat a termelőszövetkezetnek az alkalmazottak foglalkoztatása tekintetében alkalmazni kell.

(A R. 90. §-ához:)

58. §

(1) Illetményföldet vagy annak megfelelő mértékű terményjuttatást csak az a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott kaphat, aki állandó jelleggel a termelőszövetkezet üzemi földterületével érintett községben, városban vagy ezekkel szomszédos település területén lakik, és nincs 6000 négyzetméter, szőlő vagy gyümölcsös esetében 3000 négyzetméter területű föld a tulajdonában vagy a használatában.

(2) Az illetményföld célját, használatát, a közös gazdasággal való kapcsolatát illetően a termelőszövetkezet által kijelölt háztáji földdel esik egy tekintet alá.

(3) Az illetményföld használatának további szabályait a FTT 24. §-a és a végrehajtására vonatkozó rendelkezések tartalmazzák.

(4) Az illetményföldet használó alkalmazottak a tagokat megillető szolgáltatásokban térítés ellenében részesíthetők.

59. §

(1) A termelőszövetkezet a munkaügyi szabályzatban határozza meg, hogy az alkalmazottaknak milyen munkakörben és milyen feltételekkel biztosít munkaruhát, továbbá milyen egyéb béren kívüli juttatást nyújt részükre (tisztálkodási eszközök, munkásszállás, üdültetés, munkásszállítás, étkeztetés, egyéb szolgáltatás, stb.).

(2) Egyéni védőeszközökkel és védőruháikkal a termelőszövetkezet a jogszabályok valamint az óvórendszabályok rendelkezései szerint köteles alkalmazottait ellátni.

(3) A munkája mellett tovább tanuló alkalmazott a dolgozókat megillető tanulmányi kedvezményekre a Mt. V. 60. §-ában és az annak végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint jogosult.

60. §

(1) A termelőszövetkezet által alkalmazott dolgozó felmondási idejét a munkaszerződésben kell meghatározni. Megállapodás hiányában a felmondási időre a Mt. V. 29. §-át kell alkalmazni.

(2) A felmondási idő alatt a munkavégzés alóli kötelező felmentés idejét a munkajogi szabályok állapítják meg.

61. §

(1) A munkaszerződésnek a munkakörön és a munkabéren túlmenően tartalmaznia kell:

a) a termelőszövetkezetben végzett munka helyére és idejére,

b) az illetményföld használatára, az esetleges kedvezmények (fuvar, kenyérgabona, takarmányvásárlás stb.) igénybevételére,

c) a felmondási időre valamint a munkavégzés alóli felmentés időtartamára

vonatkozó kikötéseket is.

(2) A 30 napot meghaladó tartamú határozott időre kötött munkaszerződést [Mt. V. 17. § (2) bek.], valamint a határozatlan időre kötött munkaszerződést írásba kell foglalni.

(3) Meghatározott földterület művelését a termés meghatározott hányada ellenében vállaló -termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló - dolgozókkal munkaszerződést kell kötni.

62. §

(1) A termelőszövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára - a Tv.-ben és a végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel - a Mt. és a végrehajtásáról szóló rendelkezések az irányadók.

(2) Alkalmazottal szemben a termelőszövetkezet a Mt. 55. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a Mt. V. 87. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján fegyelmi büntetésként csak olyan juttatás - ideértve az illetményföld használatát is - megvonását, illetőleg csökkentését szabhatja ki, amely az alkalmazottat nem munkabér címén illeti meg.

(3) A Mt. V. 95. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott felelősség a vezetői munkakört betöltő alkalmazottakat terheli.

(4) A Mt. V. 88. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell arra is, aki munkaviszonyba lépését közvetlenül megelőzően mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja volt, és tagsági viszonya kizárás folytán megszűnt.

(A R. 92. §-ához:)

63. §

(1) A tagok és családtagok részesedését, valamint az alkalmazottak munkabérét és egyéb bérjellegű juttatását az éves tervben - a részesedési alap terhére - elő kell irányozni.

(2) Részesművelés esetén munkadíjként (munkabérként) a részesművelőnek járó termés értéke és az azt terhelő költségek különbözete számolható el.

64. §

A tagok és alkalmazottak premizálásának rendszerét, továbbá a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók prémiumfeltételeit - a jogszabályok keretei között - a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés, a többi vezetőét pedig a vezetőség az éves terv megállapításával egyidejűleg határozza meg.

65. §

(1) A termelőszövetkezet által a társulásba küldött tag vagy alkalmazott részére a megbízás alapján végzett tevékenységért díjazást csak a küldő szerv adhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjazás évente nem lehet több a küldött egy havi átlagrészesedésénél.

66. §

(1) A munkadíj (munkabér) pénzbeli része a munka teljesítését követő hónap 15. napján, természetbeni része a termés betakarításakor esedékes.

(2) Az eredménytől függő részesedés terhére év közben, illetve a prémium terhére a feltételek teljesítése előtt nem lehet kifizetést eszközölni.

(3) Az eredménytől függő részesedés felosztását az alapszabályban meghatározott elvek alapján a közgyűlés hagyja jóvá.

67. §

A munkaviszony év közben történt megszűnése esetén a munkabér a megszünés időpontjában, az eredménytől függő részesedés és a prémium arányos része pedig a zárszámadás jóváhagyását követő 15 napon belül esedékes.

68. §

(1) A termelőszövetkezet a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. Az 1965. előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapszabály rendelkezésétől függően 15 évet meghaladó tagsági viszonyban végzett munka után is fizethető a 25 éves jubileumi jutalom.

(2) A jubilelumi jutalom a tag egy havi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kell kifizetni. A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A negyven, illetve az ötven év után járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt munkában töltött éve van.

(3) Ha a jubileumi jutalom esedékességének évében a tagsági viszony elhalálozás következtében szünik meg, a jubileumi jutalmat a tag örökösének kell kifizetni.

(4) A munkában töltött idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt, a rendszeresen dolgozó családtagként, továbbá termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időt együttesen kell számításba venni azzal, hogy a termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időbe csak azok az évek számíthatók be, amelyekben a tag a R. 77. § (3) bekezdésében meghatározott munkamennyiséget teljesítette.

(5) Azok az évek, amelyekben a tag a R. 77. § (3) bekezdésében meghatározott munkamennyiségnél kevesebbet teljesített, arányosan töredékévként vehetők számításba. A 29. §-ban meghatározott időt munkában töltött időként kell számításba venni.

69. §

(1) A munkadíj (prémium, jutalom) vagy eredménytől függő részesedés továbbá a betegségi, szülési segély téves kifizetése esetén a tagot (családtagot) erről harminc napon belül írásban értesíteni kell. Ennek elmulasztása esetén a tag (családtag) visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a téves kifizetésről tudott, vagy azt maga idézte elő.

(2) A visszafizetésre kötelező határozat ellen a szövetkezeti döntőbizottsághoz benyújtott kérelemnek halasztó hatálya van.

70. §

A közös munka végzése körében a termelőszövetkezet terhére elszámolható költségekre (kiküldetési költségek, készkiadások stb.) tag, családtag és alkalmazott esetében egyaránt az állami vállalatok alkalmazottaira érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.

71. §

(1) A tag részesedésének egy napra eső átlagát (átlagrészesedés) az előző évben a közösből származó teljes munka szerinti részesedés összegének a tag által ténylegesen teljesített munkanapok számával történő osztása útján kell megállapítani.

(2) Az átlagrészesedés kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni:

a) azt a járandóságot, amely a tagnak nem a közös munkában való részvétele után jár (bármilyen címen nyújtott segély, társadalombiztosítás, központi alapok terhére kapott juttatás, tanulmányi ösztöndíj stb.), vagy amelyet a tag segélyezés ideje alatt is megkap (háztáji föld, takarmányjuttatás, földjáradék, termelési és fejlesztési hozzájárulás utáni részesedés, szakszövetkezeti tag vagyoni részesedése stb.);

b) a részesedési alap terhére igénybe vett szolgáltatásokat (háztáji föld megművelése, szállítás, szolgálati lakás stb.);

c) a kiküldetési költségtérítést, étkezési, üdülési hozzájárulást, szerszámhasználati díjat;

d) találmányi, újítási díjat, társulásban, érdekképviseleti szervben ellátott feladatért kapott díjazást;

e) a munkaviszony, megbízás, vállalkozás vagy a tagsági viszonyon kívül eső más jogviszony keretében szerzett jövedelmet;

f) a jubileumi jutalmat.

(A R. 95. §-ához:)

72. §

(1) A végzett munka mennyiségét bármilyen díjazási rendszer esetén munkaórák szerint kell nyilvántartani.

(2) A közös munkában résztvevő tagokkal, családtagokkal és alkalmazottakkal - a nyilvántartás alapján - személyenként külön kell elszámolni. A családtag teljesítményét akkor sem lehet a tag javára írni és munkadíját másnak kifizetni, ha kiskorú vagy a taggal közös háztartásban él.

(A R. 96. §-ához:)

73. §

(1) A tagok háztáji gazdasága a termelőszövetkezet egyik üzemága, amelyben a termelés és értékesítés feltételeinek megteremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. A közös és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés módját, mértékét a jogszabályok keretei között az alapszabályban kell meghatározni.

(2) A termelőszövetkezet takarmány, szaporítóanyag, vetőmag, stb. biztosításával, a háztáji gazdaságban előállított termény, nevelt állat átvételére irányuló megállapodás kötésével, háztáji gazdaságból származó termék közös értékesítésével, szolgáltatással és egyéb más módon segíti elő a közös és a háztáji gazdaság együttműködését, a háztáji termelés fejlesztését.

(3) Az együttműködés keretében nyújtott szolgáltatásokért a tag a termelőszövetkezet által megállapított térítést fizeti. Nyugdíjas, járadékos, rokkant vagy tartósan munkaképtelen tag esetében a termelőszövetkezet a térítést elszámolhatja a szociális alap terhére is.

(A Tv. 71. §-ához:)

74. §

(1) A termelőszövetkezeti tag az alapszabályban meghatározott számú állatot tarthat a háztáji gazdaságában.

(2) A háztáji gazdaságban ló tartásához - az alapszabály rendelkezésein túlmenően - a vezetőség hozzájárulása is szükséges.

(A R. 98. §-ához:)

75. §

(1) A háztáji gazdálkodás céljára kijelölhető föl mértékének alsó határát a helyi adottságoknak (föld mennyisége, minősége, fekvése, művelési ág, termeszthető kultúráik stb.) megfelelően kell megállapítani.

(2) A háztáji gazdálkodás céljára adható termény értéke, továbbá a pénzbeli juttatás [R. 98. § (3)-(4) bekezdés] évenként nem haladhatja meg a huszonöt mázsa májusi morzsolt kukorica állami felvásárlási áron számított forint összegét.

(3) A pénzbeli juttatás a R. 98. § (4) bekezdésében említett tagok részére az alapszabály rendelkezései szerint kifizethető havi egyenlő részletekben is.

76. §

A termelőszövetkezet vezetősége a közös földekből kijelölhető háztáji föld, illetve terményjuttatás mértékét az alapszabály szerinti legkisebb mérték és a Tv. 72. § (2) bekezdésében megállapított felső határ között a tag munkateljesítményével arányosan állapítja meg, figyelembe véve a tag szociális helyzetét és egészségi állapotát.

77. §

(1) A háztáji gazdálkodás céljára adható föld, terményjuttatás (pénzjuttatás) kiadása, mértékének megállapítása szempontjából a 29. §-ban meghatározott időtartamokat munkateljesítésként kell számításba venni.

(2) A tagsági viszony megszűnése esetén a tag kijelölt háztáji földre, terményjuttatásra (pénzjuttatásra) való jogosultsága az 5. §-ban foglaltak figyelembevételével megszűnik.

(3) Ha a tagsági viszony a tag halála miatt szűnt meg, a termelőszövetkezet vezetősége a tag családja (örököse) számára a tag részére járó évi teljes terményjuttatást kiadhatja, vagy engedélyezheti a háztáji föld betakarításáig történő használatát.

78. §

Háztáji földhasználatra vagy terményjuttatásra jogosult tag halála esetén az a vele együtt élt nem termelőszövetkezeti tag házastársa (élettársa), aki a nyugdíjkorhatárt elérte, tartósan munkaképtelen, vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart, a termelőszövetkezettől legfeljebb 3000 négyzetmétert, szőlő-gyümölcsös művelési ág esetén legfeljebb 1500 négyzetmétert meg nem haladó földhasználatra vagy ennek megfelelő terménybeni (pénzbeli) juttatásra jogosult, ha tulajdonában, haszonélvezetében vagy használatában nincs ilyen mértékű föld.

79. §

(1) A háztáji föld, illetve terményjuttatás pénzbeli megváltásának tilalma alól [R. 98. § (2) bek.] csak az a termelőszövetkezet kaphat felmentést, amelynek földterülete a taglétszámra figyelemmel nem teszi lehetővé háztáji földnek a 75. § (1) bekezdés szerinti kiadását, és a tagok a település (nagyváros stb.) adottságai miatt háztáji állattartást sem folytathatnak.

(2) A termelőszövetkezet vezetősége a felmentés iránti kérelmet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv és a területi szövetség véleményével együtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve útján terjeszti fel. A felmentésről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, - a pénzügyminiszter és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa véleményének figyelembevételével - dönt.

80. §

(1) A termelőszövetkezeti tagot a kijelölt háztáji föld használata vagy a terményjuttatás a tagsági viszony fennállása alatt akkor is megilleti, ha a részére megállapított munkamennyiséget a R. 75. § (2) bekezdésében felsorolt okok miatt nem teljesítette.

(2) A háztáji föld használatára való jogosultságot nem érinti, ha a tag olyan személlyel él közös háztartásban, aki maga is háztáji gazdaságot tart fenn, vagy mint alkalmazott, illetményföldet használ, vagy a személyi tulajdon mértékét meg nem haladó területet más törvényes jogcím alapján használ.

(3) Ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, megrokkant vagy tartósan munkaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapított mértékben használhatja akkor is, ha a községből elköltözött, vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végezteti. Ugyancsak a korábban végzett munkája alapján megállapított mértékben jogosult a terményjuttatásra (pénzjuttatásra) is.

81. §

(1) A háztáji föld területébe be kell számítani a tag személyi tulajdonában álló földet.

(2) A tag lakótelke, üdülőtelke meghatározott részének (házkörüli kert, mezőgazdasági művelésre is alkalmas üdülőtelek, be nem épített telekrész stb.) a háztáji föld területébe való beszámításának szabályait a termelőszövetkezet - a helyi viszonyokra való tekintettel - alapszabályában határozza meg.

(3) A kijelölt háztáji föld mértékének megállapítása szempontjából az új telepítésű szőlő és gyümölcsös területét a termőre fordulásig szántóként kell figyelembe venni.

(4) Ha a tag belterületi, zártkerti vagy tanya körüli földje [Tv. 72. § (3) bek.] együttesen a személyi tulajdon mértekét meghaladja, a többletterületet közös használatba kell venni, illetve a tag a termelőszövetkezettel való megállapodás szerint művelheti.

82. §

(1) Ha a tag a személyi tulajdonban levő háztáji földet elidegeníti, pótlására a termelőszövetkezettől nem kaphat új háztáji földet.

(2) A tag részére új háztáji föld kijelölését nem zárja ki, ha a személyi tulajdonú háztáji földet pénzkártalanítás mellett kisajátították vagy annak elidegenítésére a jogszabály (hatósági határozat) kötelező rendelkezése (telekgazdálkodás stb.) folytán került sor, illetőleg azt a termelőszövetkezet üzemi célból megvásárolta, vagy a tag telkének tulajdonjogát családtagja részére családi ház építése céljából átengedte.

83. §

(1) A háztáji gazdálkodással járó terheket (adó és egyéb köztartozások stb.) a tag viseli.

(2) A kijelölt háztáji földön művelési ág változtatást a tag csak a vezetőség hozzájárulásával kezdeményezhet.

84. §

(1) A háztáji föld használata vagy a terményjuttatás a tagot általában állandó jelleggel illeti meg. A termelőszövetkezet a rendelet hatályba lépését követően a korábbi szabályok alapján jogszerűen megállapított háztáji földterület mértékét nem csökkentheti. Ha azonban az eredeti mérték meghatározásánál alapul vett körülmények (munkateljesítmény, művelési ág, eltartottak száma stb.) időközben tartósan megváltoztak, a vezetőség - a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés által megállapított irányelvek és feltételek megtartásával - a kijelölt háztáji föld, a terményjuttatás mértékét a következő évtől kezdődő hatállyal módosíthatja.

(2) Nem csökkenthető a háztáji föld, illetve a terményjuttatás mértéke, ha a tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, illetőleg munkateljesítménye azért csökkent, mert megrokkant vagy munkaképtelenné vált.

85. §

A személyi tulajdonban levő és a kijelölt háztáji földek, továbbá a tag özvegye részére kiadott földek mértékét és azokban bekövetkezett változásokat a termelőszövetkezet üzemi földnyilvántartásában a közös földektől elkülönítetten, tagonként (használóként) kell nyilvántartani. A kijelölt háztáji földek mértékéről és helyéről a tagokat tájékoztatni kell.

(A R. 102. §-ához:)

86. §

(1) A termelőszövetkezet fegyelmi jogkörrel felruházott dolgozója nem alkalmazhatja:

a) a kizárást,

b) a tisztségből történő elmozdítást,

c) a szervezeti élettel kapcsolatos tagsági jogok felfüggesztését,

d) alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre történő áthelyezést, ha a beosztás más munkaszervezeti egységbe történik.

(2) Az alapszabály állapítja meg, hogy az egyes kedvezmények, juttatások megvonását, csökkentését a fegyelmi jogkör gyakorlói a megállapított kereten belül milyen mértékben alkalmazhatják.

(3) Alacsonyabb munkakörbe, vagy más munkahelyre történő áthelyezés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a határozatban meg kell jelölni azt a munkakört, amelybe a tagot áthelyezik.

(A R. 103. §-ához:)

87. §

(1) A fegyelmi eljárás lefolytatásának határidejébe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és szünetelésének időtartama, továbbá - ha a határozat meghozatala a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik - a legközelebbi közgyűlésig, küldöttgyűlésig terjedő idő.

(2) Ha az ügyben büntető eljárás vagy gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás is indult, a fegyelmi eljárást ennek jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, kivéve ha a fegyelmi vétség az eljárásoktól függetlenül is elbírálható. Egyébként a fegyelmi eljárás megindítását és lefolytatását nem akadályozza, ha a tag előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Egyéb esetben (betegség, katonai szolgálat) a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt az eljárás lefolytatásáról vagy szüneteléséről.

(3) Ha a felfüggesztés, szünetelés oka megszűnt, a fegyelmi eljárást folytatni kell.

(A R. 104. §-ához:)

88. §

(1) A fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont tagot meg kell hallgatni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartására vonatkozó megállapításokat, bizonyítékokat megismerje és azokra észrevételt tegyen. A tag bizonyítási indítványt (tanú, szakértő meghallgatása, okiratok beszerzése stb.) terjeszthet elő.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles feltárni a tag javára szolgáló körülményeket is.

(3) A fegyelmi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a tag a fegyelmi meghallgatásán nem jelenik meg, a tényeket és bizonyítékokat vele írásban kell közölni azzal, hogy azokra 15 napon belül nyilatkozzon. E határidő eredménytelen eltelte esetén meghozható a fegyelmi határozat.

89. §

(1) Az egyszerűsített formában lefolytatott fegyelmi eljárás során a fegyelmi jogkör gyakorlója személyesen ismerteti a taggal a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, és a tag nyilatkozatát feljegyzi az ügy irataira. A határozatot ilyenkor is írásba kell foglalni.

(2) Egyszerűsített fegyelmi eljárás során csak a Tv. 75. § a), b), c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket lehet kiszabni.

(A R. 105. §-ához:)

90. §

(1) A felfüggesztést a taggal írásban kell közölni; ellene fellebbezésnek helye nincs. A felfüggesztést - ha oka már nem áll fenn - azonnal meg kell szüntetni.

(2) A fegyelmi határozatban intézkedni kell a felfüggesztés tartamára visszatartott munkadíj kifizetése iránt. Kizárás esetén a visszatartott munkadíjat nem szabad kifizetni.

(3) Ha a tagot fegyelmi büntetésként alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre osztották be, visszatartott munkadíját az új beosztás szerint járó munkadíj alapulvételével kell kifizetni.

91. §

Ha a fegyelmi vétség folytán a termelőszövetkezet vagyonában kár keletkezett, a kár megtérítéséről külön határozattal kell intézkedni.

92. §

A jogerős fegyelmi büntetést be kell jegyezni a tagnyilvántartásba. Mentesítés esetén a bejegyzést törölni kell.

(A Tv. 77. §-ához:)

93. §

Ha a tagra a próbaidő alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt újabb fegyelmi büntetést szabnak ki, ezzel együtt végre kell hajtani a felfüggesztett büntetést is. A próbaidő eltelte után a felfüggesztett büntetést nem szabad végrehajtani.

(A R. 107. §-ához:)

94. §

(1) Ha a R. 107. § (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben a termelőszövetkezet elbírálására utalt fegyelmi eljárást a tagsági viszony megszűnése miatt nem lehet lefolytatni, a szövetkezeti döntőbizottság dönti el, hogy a kár a felelősség mértéke szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozottnak minősül-e.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a büntetőeljárást valamely gátló ok miatt - ideértve a figyelmeztetés alkalmazásnak a R. 107. § (2) bekezdésének a) pontjában nem említett eseteit is - lefolytatni nem lehetett.

(A R. 113. §-ához:)

95. §

A termelőszövetkezet által a tagjának okozott kár megtérítésével kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös munkában részt vevő családtagokra.

96. §

(1) A termelőszövetkezet a Tv. 90. §-a alapján akkor felelős, ha a tag a termelőszövetkezet közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt folytatott közös termelő munkában való részvétel közben vagy azzal összefüggésben, vagy pedig a közös munkával előállított termények és termékek feldolgozásával, szállításával és értékesítésével kapcsolatos tevékenysége során szenved sérelmet.

(2) A munkavégzéssel együttjáró - a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet II. számú mellékletében meghatározott - foglalkozási megbetegedésért a termelőszövetkezet kártérítéssel nem tartozik, ha bizonyítja, hogy annak bekövetkezése működési körén belül is elháríthatatlan volt.

97. §

Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a tag magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a termelőszövetkezet működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a termelőszövetkezet részéről elhárítható volt, a termelőszövetkezet a felelősség alól nem mentesülhet. Ez esetben a kármegosztás arányát az dönti el, hogy milyen mérvű volt a tag vétkes közrehatása.

98. §

A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni:

a) a tag vagy hozzátartozója által a bekövetkezett sérelemre tekintettel társadalombiztosítási szolgáltatásként vagy pedig - az egyéni szerződésen alapuló élet-, baleset- és nyugdíjbiztosítás kivételével - biztosítás alapján kapott szolgáltatást,

b) a tag megmaradt munkaerejének hasznosításával elért, vagy az adott helyzetben elvárhatóan elérhető keresetet, valamint

c) a megrongálódott dolog hasznosításával, továbbá a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként szerzett összeget.

99. §

A termelőszövetkezeti tagot ért sérelemmel okozott kár megtérítésének a Tv-ben, az R-ben és e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben (a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos egészségügyi kérdésekben döntés, a hozzátartozók kárigénye stb.) a munkaviszonyban álló dolgozókra érvényes rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 91. §-ához:)

100. §

(1) Ha a termelőszövetkezet által a tagjának okozott kár megtérítése tárgyában a vezetőség és a tag megegyezik, azt írásba kell foglalni.

(2) Az egyezség hatálya azonos a kártérítés tárgyában hozott döntőbizottsági határozattal.

(A Tv. 93. §-ához:)

101. §

Tagsági vita akkor keletkezik, ha valamely tagsági jog vagy kötelezettség érvényesítésével kapcsolatosan a termelőszövetkezet illetékes szerve által tett intézkedést vagy annak elmulasztását a a tag, illetőleg a családtag magára sérelmesnek tartja.

(A R. 116. §-ához)

102. §

(1) A szövetkezeti döntőbizottság előtt az eljárás a jogvita alapjául szolgáló döntés (intézkedés) ellen vagy annak elmulasztása miatt a döntőbizottsághoz benyújtott írásbeli kérelemmel, illetőleg fellebbezéssel indul.

(2) A kérelmet, illetőleg a fellebbezést - a fegyelmi és a kártérítési határozat [Tv. 94. § (1) bekezdés] kivételével - az elévülési időn belül lehet előterjeszteni.

(3) A tagsági vita elbírálására irányuló kérelmet, fellebbezést a tag szóban és írásban egyaránt előterjesztheti a döntőbizottság elnökénél. A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell venni.

(4) A döntőbizottság elnöke az ügyben tárgyalást tűz ki, amelyre az érdekeltéket meghívja.

(5) Az ügy tárgyalásán a döntőbizottság három tagú tanácsban jár el, akadályoztatását kivéve a tárgyalást a szövetkezeti döntőbizottság elnöke vezeti. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

103. §

(1) A döntőbizottság az eljárás megindításától számított 30 napon belül köteles írásbeli, indokolással ellátott határozatot hozni. Ez a határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A határozatot a felek részére kézbesíteni kell. A határozat a kézbesítés napját követő harmincadik napon válik jogerőssé, kivéve, ha ellene jogorvoslattal élnek.

(3) A határozatban meg kell jelölni a döntést, a teljesítés módját, határidejét és a jogorvoslati lehetőséget.

(4) A Tv. XI. fejezetében meghatározott határidők elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.

104. §

A szövetkezeti döntőbizottság eljárásának részletes szabályait ügyrendjében határozza meg.

105. §

(1) A szövetkezeti döntőbizottság, illetve a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozata elleni keresetet - a jogorvoslati határidőtől függetlenül - a tag kérelmére jegyzőkönyvbe kell foglalni. A keresetlevelet a döntőbizottsági iratokkal együtt nyolc napon belül kell az illetékes bírósághoz továbbítani.

(2) A jogorvoslat iránti kérelem előterjesztésének az első fokú határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

106. §

(1) A szövetkezeti döntőbizottság határozatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a jogvitában részt vett bármelyik fél - új tények vagy bizonyítékok alapján - új döntőbizottsági eljárást kezdeményezhet.

(2) Nincs helye új döntőbizottsági eljárásnak, ha a bíróság már felülbírálta a döntőbizottság határozatát.

(3) A termelőszövetkezetnél lefolytatott új eljárásra megfelelően alkalmazni kell az alapeljárásra vonatkozó rendelkezéseket.

(A R. 119. §-ához:)

107. §

Külső jogvitának kell tekinteni az elhalt tag nem termelőszövetkezeti tag házastársa (élettársa), örököse és a termelőszövetkezet között a megszűnt tagsági viszonyból eredő igények érvényesítésével kapcsolatos jogvitát.

108. §

(1) A jogosult kérelmére a szövetkezeti döntőbizottság (megbízottja) intézkedni köteles, hogy a végrehajtandó összeget a kötelezett személynek a termelőszövetkezettől eredő járandóságából vonják le, és utalják át a termelőszövetkezet részére.

(2) A végrehajtási intézkedés előtt vagy a végrehajtás során a szövetkezeti döntőbizottság a kötelezett kérelmére, illetőleg vele egyetértésben - indokolt esetben - halasztást vagy részletfizetési kedvezményt adhat.

(3) Ha a pénzfizetésre kötelezett a teljesítés előtt más termelőszövetkezetbe (ipari szövetkezetbe) vagy munkaviszonyba lépett, illetőleg nyugellátásban vagy egyéb rendszeresen visszatérő járandóságban részesül, a szövetkezeti döntőbizottság (megbízottja) felhívja a szövetkezetet, a munkáltatót vagy a járandóságot folyósító más szervet, hogy a végrehajtandó összeget a kötelezett személy járandóságából (munkabéréből) vonja le, és utalja át a jogosult termelőszövetkezetnek. A levonás foganatosítására az 1955. évi 21. tvr. (Vht.) 135-169/A. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) Ha a termelőszövetkezet a kötelezett, a szövetkezeti döntőbizottság (megbízottja) köteles haladéktalanul felhívni a termelőszövetkezet bankszámláját vezető MNB fiókot, hogy a behajtandó pénzösszeget utalja át a jogosultnak.

109. §

Ha a kötelezett személy vagy a termelőszövetkezet a tartozását az esedékesség napjáig nem fizette ki, a másik felet a késedelem idejére évi öt százalékos kamat illeti meg.

110. §

(1) Ha a követelés nem pénz fizetésére, hanem egyéb szolgáltatásra, illetőleg határozott cselekmény elvégzésére, meghatározott ingóság kiadására vagy meghatározott magatartásra (tűrésre, abbahagyásra stb.) irányul, a szövetkezeti döntőbizottság (megbízottja) felhívja a kötelezettet, hogy a határozatban foglaltaknak tegyen eleget, majd - megfelelő idő elteltével - ellenőrzi a teljesítést.

(2) Ha a kötelezett a felhívásnak nem tett eleget, a szövetkezeti döntőbizottság a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás készpénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a végrehajtandó cselekményt a kötelezett költségére elvégezze, vagy elvégeztesse.

111. §

Ha a termelőszövetkezeti végrehajtás előreláthatólag nem vezetne eredményre, vagy a határozat meghatározott cselekmény elvégzésére kötelez, a közjegyző - a szövetkezeti döntőbizottság megkeresésére - a termelőszövetkezeti szerv jogerős határozatát végrehajtási záradékkal látja el.

(A Tv. 100. §-ához:)

112. §

A szövetkezeti döntőbizottság (megbízottja) a végrehajtást elrendelő intézkedést jogorvoslat alapján maga is felülvizsgálhatja és módosíthatja.

(A R. 138. §-ához:)

113. §

(1) Az egyesülés (beolvadás) előkészítésére az egyesülésben érdekelt termelőszövetkezetek vezetőségei - a tagok és alkalmazottak közül - közös bizottságot alakítanak, és ezt az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek bejelentik.

(2) Az (1) bekezdés szerint alakított bizottság feladata, hogy számításokat végezzen a közös vagyon, ezen belül az egyesült termelőszövetkezetek kötelezettségei, valamint a munkadíjazás alakulására. Kidolgozza és az érdekelt termelőszövetkezetek vezetőségeivel egyezteti az egyesülésre vonatkozó gazdasági és szervezeti javaslatokat, amely tartalmazza az egyesülés tervezett időpontját is.

114. §

(1) Az egyesülésről (beolvadásról) mindegyik érdekelt termelőszövetkezetben a tagság - a vezetőség javaslatára - közgyűlésen határoz. A közgyűlésen a többi érdekelt termelőszövetkezet kiküldöttei tanácskozási joggal részt vehetnek.

(2) Az egyesülésre vonatkozóan a 113. § (2) bekezdése szerint készített javaslatokat legalább 15 nappal az egyesülést tárgyaló közgyűlés megtartása előtt a termelőszövetkezeti tagok tudomására kell hozni.

115. §

Ha a termelőszövetkezet az egyesülésre vagy a beolvadásra vonatkozó határozatát megváltoztatja, erről haladéktalanul értesíteni kell a többi érdekelt termelőszövetkezetet, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet valamint a területi szövetséget.

(A Tv. 127. §-ához:)

116. §

(1) Az új termelőszövetkezet vezetősége tizenöt napon belül köteles az egyesülésre vonatkozó közgyűlési határozatokat és az alapszabályt az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez megküldeni.

(2) Az egyesülés tényét az ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) történő átvezetés céljából a termelőszövetkezet elnöke az együttes közgyűléstől számított 30 napon belül köteles bejelenteni az illetékes járási földhivatalnak.

117. §

(1) Az új termelőszövetkezet az alapszabály jóváhagyásával és a nyilvántartásba vétellel, az egyesülési közgyűlés által meghatározott időpontban jön létre.

(2) Az egyesülés folytán megszűnt termelőszövetkezeteket a nyilvántartásból törölni kell.

118. §

A termelőszövetkezetek együttes közgyűlését az egyesülő termelőszövetkezetek zárszámadásainak jóváhagyása után 30 napon belül kell megtartani.

(A R. 140. §-ához:)

119. §

A vagyonegyesítés előtt a zárszámadási mérlegek - az erre vonatkozó előírások szerint történő - összevonásával el kell készíteni a jogutód termelőszövetkezet nyitó mérlegét.

(A R. 143. §-ához.)

120. §

A megszüntetésre irányuló javaslatot legalább 15 nappal az azt tárgyaló közgyűlés megtartása előtt a termelőszövetkezeti tagok tudomására kell hozni, és a közgyűlésre meg kell hívni az érdekképviseleti szervet.

(A R. 144. §-ához:)

121. §

(1) A Tv. 131. § (6) bekezdésében megjelölt engedély megadására az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve útján tehet javaslatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek. Az engedély alapján való földkiadást a 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése szabályozza.

(2) A vagyonkiadás módját és mértékét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter esetenként állapítja meg. A volt tagok részére csak a személyi tulajdon mértékét meg nem haladó földterület adható ki.

(A Tv. 132. §-ához:)

122. §

(1) A szerződés megkötéséről a termelőszövetkezet vezetősége határoz; a szerződést írásban kell megkötni.

(2) Az együttműködés keretében a résztvevőket harmadik személyekkel szemben a szerződésben erre kijelölt termelőszövetkezet képviseli.

(3) A résztvevők azt a pénzösszeget, amellyel az együttműködés létesítéséhez és fenntartásához vagy továbbfejlesztéséhez hozzájárulnak, a (2) bekezdés szerint kijelölt termelőszövetkezet elkülönített bankszámlájára utalják át. Ezen a számlán kell kezelni az együttműködés egyéb bevételeit is. Az elkülönített számla felett, közös megbízás alapján, a kijelölt termelőszövetkezet rendelkezik.

123. §

(1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködéssel létrehozott gazdasági eredmény a résztvevők közös tulajdona.

(2) Az egyszerűbb gazdasági együttműködés céljára rendelkezésre bocsátott állóeszközök továbbra is az átadó tulajdonában maradnak.

124. §

(1) A hozzájárulás keretében az együttműködés rendelkezésére bocsátott vagyontárgyak - az állóeszközök kivételével - a résztvevők közös tulajdonába, az átadott állóeszközök pedig közös használatába kerülnek.

(2) Ha a résztvevők másképpen nem állapodnak meg, a közös tulajdonban levő vagyontárgy közös hasznosításának vagy használatának joga, a fenntartással járó költségek, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, valamint az esetleges kár viselése a résztvevőket tulajdoni hányaduk arányában illeti meg, illetőleg terheli.

(3) Az együttműködés rendelkezésére bocsátott állóeszközök használatára vonatkozó megállapodás hiányában a használattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a fenntartási költségek, valamint az esetleges teher viselése a résztvevőket vagyoni hozzájárulásuk arányában illetik meg, illetőleg terhelik.

(4) A résztvevők - közös egyetértéssel - abban is megállapodhatnak, hogy az elszámolás szerint járó részesedést egészben vagy részben az együttműködés továbbfejlesztésére használják fel.

125. §

(1) Ha a szerződés eltérő kikötést nem tartalmaz, az együttműködésből kilépni 3 hónapos előzetes felmondással, az év végén lehet.

(2) Ha valamelyik résztvevő a szerződésből folyó kötelezettségeit súlyosan vagy - figyelmeztetés ellenére - ismételten megszegi, a vele kötött szerződést a többi résztvevő azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) Az együttműködésben való részvétel megszűnésekor a volt résztvevő az általa az együttműködés céljára rendelkezésre bocsátott állóeszközök kiadását kérheti, vagy megállapodást köthet az együttműködésben érdekelt többi résztvevővel az állóeszközök további használatára vagy tulajdonának átruházására. A volt résztvevővel a kiválásakori időpontban fennállott állapot szerint kell elszámolni, s annak alapján követelését a naptári év végén pénzben kell kifizetni.

(A R. 145. §-ához:)

126. §

(1) A vállalkozás legfőbb testületi szerve a résztvevő termelőszövetkezetek öt évre választott küldötteiből álló igazgatótanács.

(2) Az igazgatótanácsot szükség szerint, de évenként legalább kétszer össze kell hívni.

127. §

A vállalkozás ügyeit az igazgatótanács ülései közötti időszakban a legalább öt tagból álló igazgatóság intézi. Tagjait a résztvevő szövetkezetek tagjai, alkalmazottai közül az igazgatótanács öt évre választja.

128. §

(1) Az igazgatóval a felette munkáltatói jogokat gyakorló igazgatótanács munkaszerződést köt.

(2) Az igazgató a vállalkozás tevékenységét, gazdálkodását, ügyvitelét a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásai szerint, a testületi szervek határozatai alapján, személyes felelősséggel irányítja.

129. §

A vállalkozás igazgatótanácsa a 127. § rendelkezése szerint legalább három tagú ellenőrző bizottságot választ. A vállalkozás alakulásakor az ellenőrző bizottságot hat évre, a későbbiek során öt évre választják.

130. §

Az alapító termelőszövetkezetek tagjaik vagy alkalmazottaik sorából jelölik ki azokat a személyeket, akik - szükség esetén szakértők bevonásával - elkészítik a létesítendő vállalkozással kapcsolatos gazdaságossági számításokat, az alapító határozat tervezetét és elvégzik a vállalkozás megszervezéséhez szükséges egyéb feladatokat.

(A R. 147. §-ához:)

131. §

A vállalkozás beruházási hitelt az igazgatótanács, üzemviteli hitelt pedig az igazgatóság határozata alapján vehet fel. A működési szabályzat úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott esetekben (pl. bizonyos értékhatáron felül) a hitelfelvételhez a résztvevő termelőszövetkezetek előzetes hozzájárulása szükséges.

132. §

(1) A vállalkozás a zárszámadást olyan időben köteles elkészíteni, hogy a vállalkozás eredménye a résztvevők zárszámadásaiba beépíthető legyen. A vállalkozás évi működésének eredményéről az igazgatótanácsba kiküldött tag vagy alkalmazott köteles a termelőszövetkezetnek a zárszámadást tárgyaló közgyűlésen beszámolni.

(2) A zárszámadás alkalmával kell megállapítani, hogy az egyes résztvevők a vállalkozás céljára ténylegesen milyen értékű vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

(A R. 151. §-ához:)

133. §

A kötelezettségek kielégítése után fennmaradó vagyont a résztvevők között tulajdoni hányaduk arányában kell felosztani. Ha a kötelezettségek teljesítésére a vállalkozás vagyona nem elegendő, a fennmaradó kötelezettségeikkel a résztvevőket ugyanilyen arányban kell megterhelni.

(A R. 152. §-ához:)

134. §

A vállalat alapításával kapcsolatban a 130. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(A R. 154. §-ához)

135. §

(1) A vállalat közvetlen irányító szerve az igazgatóság, amelybe az alapítók és a belépők tagjaik vagy alkalmazottaik sorából öt évi időtartamra az alapító határozatban megjelölt számú személyt küldenek.

(2) Az igazgatóságot szükség szerint, de legalább háromhavonként össze kell hívni.

136. §

(1) Az igazgató felelős a vállalati tervek végrehajtásáért, a vállalat vagyonának rendeltetésszerű használatáért és megőrzéséért, a munkafegyelem és a dolgozók jogainak biztosításáért, a jogszabályok és az igazgatóság, illetőleg a jogkörében eljáró szerv [R. 154. § (2) bek.] rendelkezésének végrehajtásáért. Gyakorolja a Munka Törvénykönyvében és a végrehajtására kiadott jogszabályokban a vállalat igazgatója részére biztosított jogkört.

(2) Az igazgatót, a műszaki vezetőt és a főkönyvelőt az igazgatóság, a vállalat többi alkalmazottját pedig az igazgató alkalmazza.

(3) A vállalat szervezeti felépítését, az egyes szervek feladatait és hatáskörét részletesen a vállalat szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni.

(A R. 159. §-ához:)

137. §

A vállalkozásba, illetve vállalatba működésének megkezdése után más termelőszövetkezetek és más szövetkezeti ágazatba tartozó szövetkezetek is beléphetnek. Az erre vonatkozó kérelem elfogadása, a belépő közreműködése, a vagyoni hozzájárulás, az eredményben való részesedés módja és mértéke tekintetében a vállalkozás igazgatótanácsa, illetve a vállalat igazgatósága dönt.

(A R. 160. §-ához:)

138. §

(1) Ez a rendelet 1977. május 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 6/1967. (X. 24.), a 15/1971. (XII. 30.), a 18/1974. (VII. 25.), a 3/1975. (II. 14.) és a 17/1976. (V. 12.) MÉM rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A R. 12. § (1) bekezdésében foglaltakat a szakszövetkezeti tagok tekintetében 1978. december 31-ig kell végrehajtani.

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter