2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet

az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) Az Országos Építésügyi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet mellékleteként közzéteszem és kötelező alkalmazását elrendelem.

(2)[1]

2. §[2]

Területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá - a bányaműveléshez szükséges föld alatti létesítmények kivételével - műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Szabályzat rendelkezései szerint szabad.

3. §

(1)[3] Ha a korábbi telekalakítás, épületelhelyezés, meglévő épületszerkezeti kialakítás, vagy műszaki fejlődés indokolja - a (2) bekezdésben szabályozott esetek és a melléklet 116. §-a kivételével - a helyi építésügyi hatóság megindokolt véleménye alapján az ügyben érdekelt (a rendeltetési, a biztonsági, a környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények szempontjából, illetőleg az építményfajta szerint illetékes) minisztériummal, országos hatáskörű szervvel egyetértésben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a Szabályzat egyes rendelkezéseitől eseti eltérést engedélyezhet. Az eseti eltérés abban az esetben engedélyezhető, ha a rendelkezés alapjául szolgáló műszaki vagy egyéb feltétel fennáll, illetve ezen feltételekkel azonos értékű (teljesítményű) állapotot eredményező műszaki vagy egyéb intézkedés lehetséges és előírható.

(2) A Szabályzatban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság [a 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendeletnek az 50/1983. (XII. 28.) MT rendelettel módosított 15. §-a] is engedélyezhet eseti eltérést.

(3)[4] Az (1) és (2) bekezdés rendelkezése a telekalakítási, az építési és a fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően alkalmazható.

(4)[5] A fővárosi tanács Budapest területén a Szabályzat 20-23. és 27-30. §-ában foglalt előírásoktól tanácsrendeletben eltérhet.

4. §

(1) Ez a rendelet 1986. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 12/1980. (III. 14.) ÉVM rendelet és az ezt módosító 18/1981. (VI. 29.) ÉVM rendelet, továbbá a tanyás területeken végezhető egyes építési munkákról szóló 6/1975. (IV. 23.) ÉVM rendelet hatályát veszti.

(2) A Szabályzat rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően induló államigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A Szabályzat város- és községrendezési előírásait a korábbi Szabályzatok szerint elkészített és e rendelet hatályba lépése előtt már jóváhagyott, illetőleg 1986. december 31. napjáig jóváhagyásra kerülő településrendezési tervek tekintetében e tervek figyelembevételével kell alkalmazni.

(4)[6] Ez a rendelet nem érinti a Balaton üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról szóló 1/1989. (I. 1.) ÉVM rendelet hatályát.

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelethez

ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYZAT

VÁROS- ÉS KÖZSÉGRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Általános területfelhasználási előírások

1. §

(1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét a jellemző rendeltetésnek megfelelő területfelhasználási egységekbe kell sorolni. A területfelhasználási egységek:

a) lakó-,

b) üdülő-,

c) intézmény-,

d) ipari és raktár-,

e) közlekedési-,

f) zöld-,

g) erdő-,

h) mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg

i) egyéb rendeltetésű területek lehetnek.

(2) A területfelhasználási egységeket és ezek határvonalait általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi tanácsrendelet állapítja meg, melynek során a rendezési tervek egyeztetésére vonatkozó eljárási rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(3) A területfelhasználási egységeket az emberi környezet védelmére vonatkozó (a továbbiakban: környezetvédelmi) követelmények érvényrejuttatásával kell kialakítani.

Bel- és külterület

2. §

(1) A lakó-, az üdülő-, az intézmény-, az ipari és raktár-, továbbá a zöldterületek a település belterületébe (belterületeibe) tartoznak.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek a település külterületébe tartoznak.

(3) A közlekedési-, továbbá az erdő- és az egyéb rendeltetésű területek a település bel-, illetőleg külterületébe egyaránt tartozhatnak.

(4) A település belterületének (belterületeinek) határvonalát általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi tanácsrendelet állapítja meg, melynek során a belterületi határvonal megállapítására vonatkozó eljárási rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(5) Külterületen természetes személy[7]

a) lakóépületet, illetőleg lakást csak a 45. § előírásainak megfelelően építhet.[8]

b) üdülőépületet, illetőleg üdülőegységet nem építhet.

Városépítészet, települési környezet

3. §

(1) A települések és a táj szerves kapcsolatáról, a táj domborzati jellegének megőrzéséről, a jellegzetes növényállomány megtartásáról a területfelhasználás, az építmények elhelyezése és kialakítása, továbbá a művelés és a vízrendezés során egyaránt gondoskodni kell.

(2) A települések jellegzetes szerkezetét, beépítésének jellegét, a történeti településrészek sajátos építészeti arculatát meg kell őrizni, azok hangsúlyos megjelenését az új építmények, épületegyüttesek elhelyezése és kialakítása során is elő kell segíteni.

(3) Az építményeket a környezetükbe illeszkedően kell elhelyezni és megvalósítani.

(4) A települések történetének jellegzetes emlékeit (építmények, köztárgyak stb.) is meg kell óvni és a környezetüket ennek megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

(5) A közterületről és a közhasználatú kilátóhelyekről feltáruló városkép, jelentős építmény, épületegyüttes, szép tájrészlet látványát (rálátás), illetőleg az építési telekről és a rajta álló épületről feltáruló értékes tájrészlet látványát (kilátás) a területfelhasználás, továbbá az építmények elhelyezése és kialakítása során egyaránt védeni kell.

(6) A külön jogszabályok alapján sajátos (táj-, természet-, műemlék-, régészeti stb.) védelem alatt álló területeken a területet felhasználni, földrészletet alakítani, továbbá építményt elhelyezni és kialakítani a védett értékek figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés (határozat), illetőleg ennek hiányában az érdekelt szakhatóság eseti előírásai szerint szabad.

4. §

(1) A települések szerkezetének fejlesztése, a meglevő településrészek felújítása és korszerűsítése, továbbá új településrészek létrehozása során

a) a természeti és az épített környezet értékeinek megőrzéséről és továbbfejlesztéséről,

b) a városkép, a rálátás és a kilátás védelméről,

c) a kedvezőtlen környezeti adottságok megszüntetéséről, illetőleg átalakításáról

rendezési terv, illetőleg ennek hiányában a helyi tanácsrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(2) A városkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a Szabályzat keretei között előírhatja

a) az építmények elhelyezési módját és méreteit,

b) az épületek homlokzatának és tetőzetének kialakítását,

c) a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzletek, árkádok stb.),

d) az építmények takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását,

e) a közterületek burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását,

f) az építési telkek és építési területek közterületről közvetlenül látható részén a tereprendezési és kertészeti munkák elvégzését, a kerítések és a támfalak kialakítását.

(3) Az építésügyi hatóság a (2) bekezdés a), b) és f) pontjában foglaltakat a rálátás és a kilátás védelme érdekében is előírhatja.

(4) A kilátás védelme a kilátás irányába eső építési telkek megengedett beépítését nem akadályozhatja.

A települések zöldfelületi rendszere

5. §

Az egyes települések és a településcsoportok klimatikus viszonyainak fenntartása, javítása érdekében a zöldterületekből, a belterületi erdőkből, továbbá az építési telkek és az építési területek növényzettel fedett részéből egységes zöldfelületi rendszert kell kialakítani és fenntartani.

A rendezési tervek és alkalmazásuk

6. §

(1) Ahol a Szabályzat rendezési tervre utal, azon olyan településrendezési tervfajtát kell érteni, amely a terület felhasználásához, a földrészletek alakításához és az építmények elhelyezéséhez szükséges helyi követelményeket tartalmazza.

(2)[9] A rendezési terv - a 11. § (1) bekezdésében foglalt előírások keretei között -

a) a meglevő településrészek, a településközpontok felújítása, átépítése és korszerűsítése,

b) a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a régészeti és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet védelme,

c) a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület megóvása

érdekében a 17-47. §-nak az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírásaitól eltérő szabályokat is megállapíthat.

7. §

(1) A település területe rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében meghatározott területrészekre telekalakítási, illetőleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhető el.

(2) Határidő nélkül visszavonásig, meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó tilalmat kell elrendelni, ha

a) a terület rendeltetésszerű felhasználását, az élet- és vagyonvédelmet veszélyeztető változás (talajmozgás, feltöltés, ülepedés, vízszintemelkedés, káros sugárzás vagy vegyi, biológiai hatás stb.) következhet be, vagy ennek veszélye fennáll,

b) a régészet, a műemlék- vagy a környezet-és természetvédelem érdeke azt megköveteli,

c) a terület ásványi nyersanyagkészletet tartalmaz, illetőleg bányatelek határain belül fekszik és a tilalmat az illetékes miniszter, valamint a központi földtani hatóság javasolja, vagy a bányatelek jogosultja kéri,

d) külön jogszabály azt előírja.

(3) Meghatározott időre szóló - de legfeljebb öt évig fennmaradó - tilalom rendelhető el, ha

a) a terület rendeltetésszerű felhasználásának megállapításához rendezési terv készítése vagy módosítása szükséges,

b) az valamely építmény elhelyezésére hatósági határozattal kijelölt terület biztosítása érdekében szükséges.

(4) Meghatározott időre szóló - de legfeljebb tíz évig fennmaradó - tilalom rendelhető el, ha

a) az a rendezési terv végrehajtásának biztosítása érdekében, vagy

b) a terület rendeltetésszerű felhasználásához, az övezeti előírások szerinti követelmények megteremtéséhez előkészítő munkák előzetes elvégzése (tereprendezés, talajcsere, vízrendezés, útépítés, közművesítés stb.)

szükséges.

(5) A tilalmat meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn.

8. §

(1) Építési tilalom alatt álló területen - ha a tilalmat elrendelő határozat alapjául szolgáló jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a (2)-(3) bekezdés szerinti építési munkák végezhetők.

(2) A határidő nélkül visszavonásig, illetőleg meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó építési tilalom esetén

c) a veszélyhelyzet elhárítását szolgáló, annak érdekében álló építési,

b) a régészeti, műemlék- vagy környezet- és természetvédelmi érdekből elrendelt építési tilalom alatt álló területen csak az e célokat szolgáló építési,

c) karbantartási, állagmegóvási munkák végezhetők.

(3) A meghatározott időre szóló - öt vagy tíz évig fennmaradó - építési tilalom esetén

a) a meglevő építményeken csak az állékonyságot, az egészséget, az élet-, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, illetőleg kárelhárítási,

b) a városképet rontó állapot megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez feltétlenül szükséges építési vagy bontási,

c) a műemlékvédelem érdekében szükséges építési,

d) a bérleti jogviszony alapján a bérbeadót terhelő, halaszthatatlan építési,

e) lakóépületen karbantartási, állagmegóvási és - a kártalanítási igény kizárásával, továbbá a későbbi átalakítás vagy lebontás kötelezettségének előírása mellett - bővítéssel nem járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési, továbbá

f) a területfelhasználást előkészítő munkák végezhetők.

9. §

(1) Ha a rendezési terv végrehajtása érdekében távlati (10 éven túli) területbiztosítás szükséges, a későbbi területfelhasználás megvalósításának terheit leginkább csökkentő, átmeneti területhasznosításról kell gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben

a) meglevő lakóépületen - a kártalanítási igény kizárása nélkül - karbantartási, felújítási, korszerűsítési, továbbá egyszeri, de új lakást nem eredményező, a meglevő lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-el növelő lakásbővítési munkák végezhetők,

b) meglevő egyéb épületen - beleértve a meglevő melléképületeket is - karbantartási, továbbá - a kártalanítási igény kizárásával - felújítási, korszerűsítési, bővítési munkák végezhetők,

c) lakóterületen, a már legalább 75%-ig - beépült telektömbben levő beépítetlen egyedi telken - a kártalanítási igény kizárás nélkül - legfeljebb 80 m2 nettó alapterületű, kizárólag földszintet tartalmazó és 3 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladó, egylakásos új lakóépület és 20 m2 nettó alapterületet meg nem haladó melléképülete, továbbá melléképítményei építhetők,

d) túlnyomórészt már beépült lakóterületen, -a kártalanítási igény kizárásával, a későbbi átalakítás vagy lebontás kötelezettségével és csak ideiglenes jelleggel - az ott élő lakosság alapfokú ellátásához szükséges új épület építhető,

e) beépítetlen területen - a kártalanítási igény kizárásával, a későbbi átalakítás vagy lebontás kötelezettségével és csak ideiglenes jelleggel - kizárólag üzemi termelő, tároló építmények, telepek létesíthetők.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

A területfelhasználási egységek övezeti tagolása

10. §

(1) A lakó- és az üdülőterületeket építési övezetekre kell tagolni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett területfelhasználási egységek közül

a) az intézmény-, az ipari és raktár-, továbbá a közlekedési területeket építési övezetekre,

b) a mezőgazdasági rendeltetésű területeket övezetekre,

c) az egyéb rendeltetésű területeket építési övezetekre vagy övezetekre

lehet tagolni.

(3) Az egyes területfelhasználási egységek építési övezetekre, illetőleg övezetekre tagolását a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a rendezési terv, illetőleg ennek hiányában - a fejlesztési célkitűzések, valamint a kialakult helyzet figyelembevételéver - helyi tanácsrendelet állapítja meg, melynek során a rendezési tervek egyeztetésére vonatkozó eljárási rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A területfelhasználási egységeken elhelyezhető építmények

11. §

(1) A területfelhasználási egységeken elsősorban a jellemző rendeltetésüknek megfelelő építmények és telepek helyezhetők el. Más rendeltetésű építményt - ideértve a főépítmény kiegészítő építményeit, a melléképületeket és melléképítményeket is - továbbá telepet akkor szabad elhelyezni, ha az

a) a terület és a rendeltetésének megfelelő földrészletek, építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, azokra nincs káros hatása vagy azoktól nem károsodik, és az egészséget sem károsítja,

b) a területfelhasználási egységre vonatkozó részletes előírásokat kielégíti, a települési környezetbe illeszkedik és a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak is megfelel, továbbá

c) az építmények között megengedett legkisebb távolságok megtarthatók.

(2) Ha a területfelhasználási egység rendeltetésének megfelelő új építmény a már meglevő építmény(ek) miatt a Szabályzat előírásait kielégítő módon nem helyezhető el, az új építményt csak a meglevő építmény(ek) szükség szerinti átalakítása, lebontása, vagy rendeltetésének megváltoztatása, illetőleg a káros hatások elhárítása után vagy ezzel egyidejűleg szabad elhelyezni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a már meglevő építmény(ek) átalakítása vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén is.

12. §

(1) Valamennyi területfelhasználási egységen elhelyezhetők - a 13. §-ban meghatározott feltételek és a 11. § rendelkezései és a területfelhasználási egységekre vonatkozó részletes előírások keretei között -

a) a köztárgyak,

b) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű-várakozóhelyek,

c) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

d) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

e) a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

f) a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

g) a távközlés,

h) a vízgazdálkodás (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás),

i) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

j) a geodéziai jelek építményei.

(2) Valamennyi területfelhasználási egység vízparti részén - a 11. § rendelkezéseinek keretei között és csak rendezési terv alapján - a vízisport és a sporthorgászás céljára szolgáló közösségi építmények is elhelyezhetők.

Az építmények elhelyezésére szolgáló földrészletek

13. §

(1) A területfelhasználási egységeken a jellemző rendeltetésüknek, valamint az övezeti előírásoknak megfelelő földrészletek (építési telkek, építési területek, területek) alakíthatók ki.

(2) Az építmények - a főépületek és azok melléképületei, melléképítményei - elhelyezése, továbbá az üdülőtábor és a kemping létesítése céljára építési telket, a nyomvonal jellegű építmények, továbbá a fegyveres szervek külterületi honvédelmi, belbiztonsági építményeinek elhelyezése céljára építési területet, a közpark és a belterületi erdő létesítése céljára pedig területet kell kialakítani az egyes területfelhasználási egységek, valamint az övezetek részletes előírásai szerint.

(3) Nem kell építési telket vagy építési területet kialakítani

a) a köztárgyak,

b) a terepszint alatt vagy felett vezetett nyomvonal jellegű építmények,

c) az ideiglenes építmények és a felvonulási épületek

elhelyezése céljára.

(4) Az építési telket a rendezési tervnek és a Szabályzat előírásainak megfelelően úgy kell kialakítani, hogy azon a rendeltetése szerinti főépület és, melléképületei, melléképítményei a hatósági előírások szerint elhelyezhetők legyenek. Ennek megfelelően

a) egy-egy főépület önálló elhelyezése céljára egyedi telket,

b) több azonos vagy egymást kiegészítő rendeltetésű főépület együttes elhelyezése céljára pedig tömbtelket kell kialakítani.

(5) Az építési telkek és építési területek kialakításának feltételeit - a Szabályzat előírásainak keretei között - a rendezési terv, ennek hiányában - az érdekelt szakhatóságok eseti előírásainak figyelembevételével - az építésügyi hatóság határozza meg.

(6) Tömbtelket kialakítani, azon építményeket elhelyezni csak a tömbtelket is magába foglaló településszerkezeti egységre is kiterjedő rendezési terv alapján szabad.

14. §

(1)[10] Az építési teleknek és az építési területnek, területnek közterületről - külterületen legalább saját használatú útról - gépjárművel közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. A külterületi zártkerti földrészletek magánútról is megközelíthetők.

(2) Ha az építési telek másként nem alakítható ki, a közúti megközelítés legalább három méter széles teleknyulvánnyal is biztosítható. A nyúlványos teleknek a nyúlvány nélkül is a Szabályzat övezeti előírásai szerinti méretűnek kell lennie.

Az építési telek és az építési terület beépítésének feltételei

15. §

Az építési telken és építési területen az egyes területfelhasználási egységek részletes előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a) a rendeltetésszerű használatához szükséges villamosenergia- és ivóvíz- (szükség esetén technológiai víz-), ellátás,

b) a keletkező szennyvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése és a csapadékvíz elvezetése, továbbá

c) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható és

d) az építmény nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát.

A közművesítettség mértéke

16. §

Ahol a Szabályzat a területfelhasználási egységek övezetre tagolásával, illetőleg az építési telkek és az építési területek kialakításával, vagy az építmények elhelyezésével kapcsolatban a közművesítettség mértékét írja elő,

a) teljes közművesítettségnek minősül, ha legalább

- a villamosenergia-ellátás,

- a vezetékes ivóvízellátás,

- a szennyvízelvezetés közcsatornával, továbbá

- a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel,

b) részleges közművesítettségnek minősül, ha legalább

- a villamosenergia-ellátás,

- az ivóvízellátás,

- a szennyvíz-elhelyezése a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá

- a csapadékvíz-elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel

az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított.

LAKÓTERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

17. §

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületet - az egyes területrészek beépítésének jellege és mértéke, továbbá közművesítettsége alapján - építési övezetekre kell tagolni.

(3) Az egyes építési övezeteket az építési telkek beépítési és használati módja és mértéke szerint tovább kell tagolni.

Az építési telkek és beépítési módjaik

18. §

(1) Lakóterületen az övezeti előírásoknak megfelelő egyedi vagy tömbtelkek egyaránt kialakíthatók.

(2) A lakóterület egyedi telkén a főépületet az övezeti előírások megtartásával

a) szabadonállóan,

b) oldalhatáron állóan,

c) ikresítve (közös oldalhatáron csatlakozóan),

d) zártsorúan, illetőleg e) csoportosan

szabad elhelyezni.

A főépületek csoportosan csak rendezési terv alapján helyezhetők el.

(3) A lakóterület tömbtelkén az épületeket az építmények között megengedett legkisebb távolság, és a benapozott homlokzatokra előírt távolság megtartásával, továbbá lakószobánként (két kisszobánként) legalább 14 m2 növényzettel fedett kert kialakításával szabad elhelyezni.

A területen elhelyezhető fő- és melléképületek, melléképítmények

19. §

(1) Lakóterületen - az övezeti élőírások megtartásával, a 11. § és a 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően - főépületként

a) szállásépületek,

b) a lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézmények, ellátó, szolgáltató építmények,

c) kisüzemi termelő és tároló építmények,

d) üzemanyagtöltő állomások, a személygépjárművek kocsimosói és karbantartó műhelyei,

e) személygépjármű tárolók,

f) lakó- és üdülőépületekkel már vegyesen beépített lakóterületen, illetőleg üdülőfalvak lakóterületén - a már kialakult beépítéssel összhangban - üdülőépületek is elhelyezhetők.

(2) A területen - az övezeti előírások megtartásával és a 11. § rendelkezéseinek keretei között - a főépülethez csatlakozóan vagy attól különállóan a következő melléképületek helyezhetők el:[11]

a) jármű- (gépkocsi-, motorkerékpár-, csónak-, munkagép- stb.) tároló,

b) a háztartással kapcsolatos

- nyárikonyha, mosókonyha, szárító,

- tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta),

c) állattartás céljára szolgáló építmények,

d) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon,

e) árnyékszék.

f) kazánház.[12]

(3) A területen - az övezeti előírások megtartásával és a 11. § rendelkezéseinek keretei között - a főépülethez tartozó következő melléképítmények helyezhetők el:

a) kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, csúzda, víz- és fürdőmedence, szőkőkút, épített tűzrakóhely, pihenés és játék stb. céljára szolgáló műtárgy),

b) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor,

c) terepszint alatti építmény (önálló pince, jármű- vagy egyéb tároló stb.),

d) hulladéktartály-tároló, e) kirakatszekrény,

f) közműbecsatlakozás építménye,

g) közműpótló építmény,

h) kemence, húsfüstölő, jégverem,

i) állatkifutó, trágyatároló, siló.

(4)[13] Más rendeltetésű főépületnek a terület építési telkén történő elhelyezése esetén rendezési terv, illetőleg ennek hiányában - egyedi telken - az építésügyi hatóság a főépület utcai homlokzatmagasságát az övezeti előírástól eltérően is meghatározhatja, a környező településkép megóvásának figyelembevételével, ha ezzel a szomszédos telkeknek az építési övezeti előírások szerinti beépítési, épületbővítési lehetőségét nem korlátozza.

(5)[14] A (2) bekezdésben említett melléképület és a (3) bekezdés b) pontja szerinti melléképítmény elhelyezésének módját - a 11., 51., 66. és a 68. § előírásainak keretei között -, megengedett homlokzat- és tetőgerinc magasságát - a városkép és a szomszédos telkek rendeltetésszerű használhatóságának védelmére is figyelemmel - az egyes építési övezetekre vonatkozóan rendezési terv, települési önkormányzati rendelet, ennek elkészültéig pedig - esetenként a szakhatóság egyetértésével - az építésügyi hatóság határozza meg.

Az I. építési övezet

20. §

(1) Az övezet a legalább 12,50 m utcai homlokzatmagasságú, többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az övezetben egyedi vagy tömbtelkek egyaránt kialakíthatók.

(4) Az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és legnagyobb beépítettségét, továbbá a lakóépületek legnagyobb utcai homlokzatmagasságának a mértékét a következő táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

(5) Az övezet egyedi telkein rendezési terv alapján 33 m-nél nagyobb utcai homlokzatmagasságú lakóépület is elhelyezhető.

(6) Az övezet építési telkein

a) a melléképületek közül - ha a (4) bekezdés táblázatába foglalt előírások azt nem zárják ki -a személygépkocsi-tároló, b) a melléképítmények közül pedig

- kerti építmények,

- terepszint alatti építmények,

- hulladéktartály-tároló,

- kirakatszekrény,

- köműbecsatlakozás építménye helyezhetők el.

(7) Az övezet tömbtelkein a személygépkocsi-tárolókat elsősorban a főépületek alatt vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.

A II. építési övezet

21. §

(1) Az övezet legfeljebb 14,50 m utcai homlokzatmagasságú, legalább kétlakásos lakóépületek, illetőleg csoportházak elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre egyebekben az I. építési övezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és legnagyobb beépítettségét, továbbá az utcai homlokzatmagasság mértékét a következő táblázat alkalmazásával kell meghatározni:

A III. építési övezet

22. §

(1) Az övezet legfeljebb 7,50 m utcai homlokzatmagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az övezetben csak egyedi telkek alakíthatók ki.

(4) Az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és legnagyobb beépítettségét, továbbá a lakóépületek legnagyobb utcai homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat alkalmazásával kell meghatározni:

(5) Az övezet egyedi telkein

a) a melléképületek - ha a (4) bekezdés táblázatába foglalt előírások azokat nem zárják ki - a

ló, öszvér, szarvasmarha tartás céljára szolgáló istálló és az árnyékszék kivételével, továbbá

b) a melléképítmények elhelyezhetők.

A IV. építési övezet

23. §

(1) Az övezet legfeljebb 6 m utcai homlokzatmagasságú és legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az övezetben csak egyedi telkek alakíthatók ki.

(4) Az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és legnagyobb beépítettségét, továbbá a lakóépületek legnagyobb utcai homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat alkalmazásával kell meghatározni:

(5) Az övezet egyedi telkein a melléképületek és a melléképítmények elhelyezhetők.

ÜDÜLŐTERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

24. §

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek, továbbá üdülőtábor és kemping elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterületet - beépítésének jellege és mértéke, továbbá az egyes területrészek közművesítettsége alapján - építési övezetekre kell tagolni.

(3) Az egyes építési övezeteket az építési telkek beépítési és használati módja és mértéke szerint tovább kell tagolni.

Az építési telkek és beépítési módjaik

25. §

(1) Üdülőterületen az övezeti előírásoknak megfelelő egyedi vagy tömbtelkek egyaránt kialakíthatók.

(2) Az üdülőterület egyedi telkén az épületet az övezeti előírások megtartásával

a) szabadonállóan,

b) ikresítve (közös oldalhatáron csatlakozóan), vagy

c) csoportosan szabad elhelyezni.

Az épületek oldalhatáron állóan csak a már így kialakult területeken, csoportosan pedig csak rendezési terv alapján helyezhetők el.

(3) Az üdülőterület tömbtelkén az épületeket a építmények között megengedett legkisebb távolság, és a benapozott homlokzatokra előírt távolság megtartásával, továbbá lakószobánként (két kisszobánként) legalább 60 m2 növényzettel fedett kert kialakításával szabad elhelyezni.

A területen elhelyezhető főépületek és melléképítmények

26. §

(1) Üdülőterületen - az övezeti előírások megtartásával, a 11. és a 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően - főépületként a lakosság és az üdülőterületet igénybevevők ellátását szolgáló

a) szálloda, panzió és turistaszálló,

b) szolgálati lakóépületek,

c) alapfokú intézmények, ellátó és szolgáltató, valamint tároló építmények,

d) közösségi célú vízitelepek (csónakházak, csónaktárolók, csónakkikötők, horgásztelepek stb.),

e) személygépjármű-tárolók,

f) üzemanyagtöltő állomások és személygépjárművek kocsimosói, valamint

g) üdülő- és lakóépületekkel már vegyesen beépített üdülőterületen - a már kialakult beépítéssel összhangban - lakóépület is elhelyezhető.

(2) A területen melléképület nem létesíthető.

(3) A területen a főépülethez tartozó következő melléképítmények helyezhetők el:

a) kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, csúzda, víz- és fürdőmedence, szökőkút, épített tűzrakóhely, pihenés és játék stb. céljára szolgáló műtárgy, továbbá

b) növénytermesztés célját szolgáló - legfeljebb 2,50 m gerincmagasságú - növényház (üvegház) a telekterület legfeljebb 10%-áig,

c) terepszint alatti építmény (önálló pince, jármű vagy egyéb tároló stb.),

d) hulladéktartály-tároló,

e) kirakatszekrény,

f) közműbecsatlakozások építménye,

g) közműpótló építmény.

(4)[15] Más rendeltetésű főépületnek a terület építési telkén történő elhelyezése esetében a rendezési terv, illetőleg ennek hiányában - egyedi telken - az építésügyi hatóság a főépület utcai homlokzatmagasságát az övezeti előírástól eltérően is megállapíthatja a környező településkép megóvásának figyelembevételével, ha ezzel a szomszédos telkeknek az építési övezeti előírások szerinti beépítési, épületbővítési lehetőségét nem korlátozza.

Az V. építési övezet

27. §

(1) Az övezet legalább 10 m utcai homlokzatmagasságú, többüdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az övezetben az épületek elhelyezése céljára csak tömbtelkek alakíthatók ki.

A VI. építési övezet

28. §

(1) Az övezet legfeljebb 10 m utcai homlokzatmagasságú, többüdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az övezetben egyedi vagy tömbtelkek egyaránt kialakíthatók.

(4) Az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és legnagyobb beépítettségét, továbbá az üdülőépületek legnagyobb utcai homlokzatmagasságának a mértékét a következő táblázat alkalmazásával kell meghatározni:

A VII. építési övezet

29. §

(1) Az övezet legfeljebb 6 m utcai homlokzatmagasságú üdülőépületek, továbbá üdülőtábor és kemping elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható.

(3) Az övezetben az üdülőépületek elhelyezésére csak egyedi telkek alakíthatók ki. Üdülőtábor és kemping elhelyezésére a 161. §-ban előírt követelményeknek is megfelelő tömbtelket kell kialakítani.

(4) Az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és legnagyobb beépítettségét, továbbá az üdülőépületek legnagyobb utcai homlokzatmagasságának a mértékét a következő táblázat alkalmazásával kell meghatározni:

A VIII. építési övezet

30. §

(1) Az övezet legfeljebb 3 m utcai homlokzatmagasságú és egy üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az övezetben csak egyedi telkek alakíthatók ki.

(4) Az övezet egyedi telkeinek legkisebb méreteit és legnagyobb beépítettségét, továbbá az üdülőépületek legnagyobb utcai homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat alkalmazásával kell meghatározni:

A lakó- és üdülőterületre vonatkozó eltérő rendelkezések

31. §

(1) Az építésügyi hatóság a korábbi előírásoknak megfelelő méretű egyedi telkekre már túlnyomórészt felosztott telektömb területén az építési telkek alakítását - az ott általában kialakult telekméreteknek megfelelően, az építési telek beépítési módjára és beépítettségére, az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével - az övezet telekméreteire vonatkozó előírásoktól eltérően is engedélyezheti.

(2)[16] Ha a már túlnyomórészt beépült telektömb területén lévő beépítetlen egyedi telek a Szabályzat előírásainak megfelelően egyébként nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával - a területfelhasználás, illetőleg az építés engedélyezése során a telektömbben általában kialakult beépítésnek megfelelő beépítést és épületelhelyezést az övezeti előírásoktól eltérően is engedélyezhet, ha az a szomszédos telkek beépítését nem akadályozza és a rendeltetésszerű használatukat nem zavarja. Ilyen esetben az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértékének legfeljebb 5%-kal való túllépése is megengedhető.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a meglevő főépületek bővítése esetén is megfelelően alkalmazhatók.

INTÉZMÉNYTERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

32. §

(1) Az intézményterület elsősorban az alapfokúnál magasabb szintű (igazgatási és társadalmi, egészségügyi és szociális, művelődési és nevelésioktatási, testnevelési és sportolási, tudományos és nem üzemi jellegű kutatási, tervezési, kereskedelmi ellátó és szolgáltató stb.) intézmények építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményterület építési övezetekre tagolható, ha a különböző rendeltetésű intézmények építményei célszerű csoportosítása, összevonása vagy elkülönítése, illetőleg a részükre kijelölt területek eltérő beépítési előírásainak meghatározása azt szükségessé teszi.

Az építési telkek

33. §

(1) Az intézményterületen egyedi vagy tömbtelkek egyaránt kialakíthatók.

(2) A terület építési telkein az épületeket az építmények között megengedett legkisebb távolság és a benapozott homlokzatokra előírt távolság megtartásával szabad elhelyezni.

(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A keletkező szennyvíz elhelyezése - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható.

A területen elhelyezhető építmények

34. §

Intézményterületen - a 11. és a 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően -

a) alapfokú intézmények építményei,

b) lakó- és szállásépületek,

c) közhasználatú kerttel is rendelkező intézmények (állatkert, botanikus kert, arborétum, temető stb.),

d) személygépjármű-tárolók,

e) üzemanyagtöltő állomások, kocsimosók és személygépjárművek karbantartó műhelyei, továbbá

f) az intézmények rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények

is elhelyezhetők.

IPARI ÉS RAKTÁRTERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

35. §

(1) Az ipari és raktárterület elsősorban az ipar, az energiaellátás, az építőipar és a településgazdálkodás üzemi építményei, továbbá a raktárak és más tárolóépítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari és raktárterület építési övezetekre tagolható, ha a különböző rendeltetésű építmények

a) egymásra vagy a környezetükre gyakorolt káros hatása,

b) eltérő szállítási, energia- és közműellátási vagy biztonsági igénye, illetőleg

c) célszerű csoportosítása, összevonása (pl. ipari parkok), elkülönítése vagy az elhelyezésük céljára kijelölt területek eltérő beépítési előírásainak meghatározása

azt szükségessé teszi.

(3) Az állati fehérjegyártó, szennyvíztisztító, komposztáló telep vagy más különlegesen bűzös, fertőző vagy robbantó anyaggal kapcsolatos üzemi, termelő, illetőleg tároló tevékenységhez szükséges építmények elhelyezése, továbbá a veszélyes hulladékok tárolása céljára külön övezetet, illetőleg övezeteket kell kialakítani.

Az építési telkek

36. §

(1) Az ipari és raktárterületen egyedi vagy tömbtelkek egyaránt kialakíthatók.

(2) Az építési telket az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások megtartásával, továbbá a környezetre gyakorolt káros hatások és az indokolt fejlesztési igények figyelembevételével kell kialakítani.

A területen elhelyezhető építmények

37. §

Ipari és raktárterületen - a 11. és 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően -

a) intézmények üzemi jellegű kutatóhelyeinek építményei,

b) üzemi jellegű szolgáltató építmények,

c) a terület kiszolgálásához, alapfokú ellátásához szükséges intézmények építményei,

d) bányászattal kapcsolatos üzemi építmények,

e) szolgálati lakó- és szállásépületek,

f) közlekedési és szállítási építmények,

g) termékvezetékek,

h) a területhez tartozó védő fásítás és építményei,

i) üzemanyagtöltő állomások is elhelyezhetők.

KÖZLEKEDÉSI TERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

38. §

A közlekedési terület az országos közutak, a tanácsi közutak közül a fő-, és gyűjtőutak, mindezek csomópontjai, az országos közforgalmú vasutak, továbbá a nagy területigényű egyéb közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési, szállítási építmények elhelyezésére szolgál.

Az építési területek és építési telkek

39. §

(1) A közlekedési területen

a) a nyomvonal jellegű közlekedési építmények esetében építési területet,

b) a pályaudvarok, kikötők, repülőterek, járműtelepek, továbbá a területen elhelyezhető más építmények esetében pedig építési telket kell kialakítani.

(2) Nem kell építési telket kialakítani olyan építmények elhelyezése céljára, amelyeket - a 11. § rendelkezéseinek keretei között - a nyomvonal jellegű építmények építési területén belül helyeznek el.

(3) A nyomvonal jellegű közlekedési építmények belterületi építési területét rendezési terv alapján kell kialakítani.

(4) A közutak elhelyezése céljára - más hatósági előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában - legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

a) autópálya vagy autóút esetén 60 m

b) I. rendű főút esetén 40 m

c) II. rendű főút esetén 30 m

d) gyűjtőút esetén 22 m

(5) Repülőtér, illetőleg helikopter állomás elhelyezése céljára szolgáló építési telket csak köd- és porképződésre nem hajlamos, a talajmenti szélörvények keletkezésétől, továbbá a természetes és mesterséges akadályoktól mentes területen szabad kialakítani, a vízellátását, illetőleg szenny- és csapadékvíz elvezetését lehetőleg más építményektől független vagy kettős biztonsággal kell megoldani.

(6) Helikopterállomás víz felett létesített és erre alkalmas építményen, illetőleg más építmény tetején is elhelyezhető.

A területen elhelyezhető építmények

40. §

A közlekedési területen - a 11. § és a 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően - az ott dolgozók, továbbá a területet igénybevevők szükségleteit kiszolgáló

a) szolgálati lakóépületek és a szállásépületek

b) intézmények építményei, c) egyéb építmények

is elhelyezhetők.

ZÖLDTERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

41. §

(1) A zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része (közpark).

(2) Közpark céljára közútról, köztérről közvetlenül megközelíthető területet, az ezen elhelyezhető építmények céljára pedig - ha a közhasználattól való elzárásuk szükséges - építési telket kell kialakítani.

(3) A közparkban - a 11. és a 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően -

a) a pihenés és az egyéni testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) a területet igénybevevők részére szükséges vendéglátás, idegenforgalom intézményi építményei (a szálláshelyek kivételével),

c) az ismeretterjesztés építményei, továbbá d) a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(4) Közparkban az épületek által elfoglalt terület a közpark területének 2%-át, a közhasználat elől elzárt terület pedig a 20%-át nem haladhatja meg.

ERDŐTERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

42. §

(1) Az erdőterület a település bel-, illetőleg külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) A terület az erdő elsődleges rendeltetése szerint

a) gazdasági, b) védelmi, c) közjóléti és d) egyéb rendeltetésű lehet.

(3) A területen elhelyezhető építmények céljára építési telket kell kialakítani, ha azoknak az erdőterületen belüli elkülönítése szükséges.

(4) A területen - a 11. és a 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően -

a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,

b) szolgálati lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak (erdészház stb.) és ezek melléképületei, melléképítményei,

c) közösségi vadászházak,

d) közlekedési és szállítási építmények, továbbá

e) termékvezetékek helyezhetők el.

(5) Közjóléti rendeltetésű erdőben a (4) bekezdésben említetteken túlmenően

a) a szabadidő eltöltését,

b) a testedzést és a turizmust szolgáló építmény (turista- és menedékház, vendéglátó, erdei tornapálya, télisport-pálya stb.) továbbá

c) az erdő által biztosított körülményeket igénylő gyógyintézmények építményei, valamint

d) üdülőtábor és kemping is elhelyezhetők.

MEZŐGAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ TERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

43. §[17]

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági termelés) céljára szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen

a) a 12. §-ban említett építmények;

b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító);

c) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (a továbbiakban: gazdasági épület) és pince;

d) biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház);

e) termékvezeték és műtárgyai;

f) komposztáló telep építményei, továbbá

g) a területet igénybevevők ellátását szolgáló kiskereskedelmi, vendéglátó, kereskedelmi szállásépület, sportolási létesítmény az egy helyrajzi szám alá tartozó és építési telekké alakított földrészleten, a telek legfeljebb 15%-os beépítettségével és legfeljebb 7,50 m-es homlokzatmagassággal helyezhető el.

(3) A (2) bekezdés b) és e) pontjában említett építmények a területen csak rendezési terv alapján helyezhetők el.

A területen elhelyezhető építmények[18]

44. §[19]

(1) A 720 m2-t el nem érő területű földrészleten a 43. § (2) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakon túlmenően egyéb építményt létesíteni nem szabad. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

(2) A földrészlet legfeljebb 3%-os beépítettségével

a) a 720-1500 m2 területnagyságú földrészleten a 43. § (2) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakon túlmenően a c) pont szerinti egy gazdasági épület és pince;

b) az 1500 m2-nél nagyobb területnagyságú földrészleten a 43. § (2) bekezdésében említett építmények

helyezhetők el.

(3) A 43. § (2) bekezdés c) pontjában említett gazdasági épület az adott terület építési hagyományainak megfelelő, legfeljebb 3,5 m-es átlagos homlokzatmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető.

(4) Ha a már korábban kialakított, közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai - megállapodásuk alapján - egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el.

(5) Azokon a földrészleteken, ahol a rendezési terv a terület későbbi más célú felhasználását irányozza elő, pince nem létesíthető és a 43. § (2) bekezdés szerint egyébként elhelyezhető épületek, építmények is csak ideiglenes jellegűek lehetnek, s azokat a tulajdonosa a földrészlet más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül köteles eltávolítani.

45. §[20]

(1) A mezőgazdasági területen, annak a települési önkormányzat rendeletével meghatározott (körülhatárolt) részén - melynek során a rendezési tervek egyeztetésére vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni - tanya, farmgazdaság (a továbbiakban: egyéni gazdasági) terület alakítható ki, ha

a) az egyes földrészleteken folyó mezőgazdasági termelés az állandó ottlakást indokolttá teszi,

b) az egyes beépíthető földrészleteken elhelyezhető épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (szükség esetén technológiai víz), villamosenergia (vezetékes vagy helyi) ellátása, továbbá a keletkező szennyvíz és hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése egyidejűleg megoldható, továbbá

c) az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők;

d) a térségben a segélykérés lehetősége folyamatosan biztosítható;

e) az ott élők alapfokú ellátása biztosítható.

(2) Az ilyen egyéni gazdasági területen az egybefüggő és legalább 6000 m2 kiterjedésű, 50 m átlagos szélességű földrészleten, annak legfeljebb 5%-os beépítettségével szabad elhelyezni:

a) a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás, raktározás célját szolgáló földszintes épületet, épületeket, építményt, építményeket továbbá;

b) egy földszintes (tetőtér-beépítéses), tájhoz alkalmazkodó lakóépületet, melynek a beépített területe a földrészlet területének 2%-át nem haladhatja meg a beépíthető 5%-on belül.

(3) Az ilyen beépített földrészlet 6000 m2-nél kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható.

(4) Az (1) bekezdésben említett egyéni gazdasági területen, ha a terület jellemző használata szőlő-, zöldség-, gyümölcs- vagy virágtermesztés a (2) bekezdésben foglaltak az alábbi eltéréssel alkalmazhatók: az ilyen egyéni gazdasági területen az egybefüggő és legalább 3000 m2 kiterjedésű, 30 m átlagos szélességű földrészleten, annak legfeljebb 3%-os beépítettségével egy földszintes (tetőtér-beépítéses), az adott táj építési hagyományainak megfelelő (lakó és gazdasági funkciókat is magába foglaló) épületet szabad elhelyezni.

EGYÉB RENDELTETÉSŰ TERÜLET

A területre vonatkozó általános előírások

46. §

(1) Az egyéb rendeltetésű terület a településnek más területfelhasználási egységeibe nem sorolható része.

(2) Az egyéb rendeltetésű területbe tartoznak különösen

a) a vízmedrek és a vízgazdálkodási területek, b) a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények, telepek,

c) a szilárd és a folyékony települési hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepek, lerakóhelyek,

d) a veszélyes hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek.

(3) A terület a (2) bekezdésben említett rendeltetéseknek megfelelő övezetekre tagolható, ha a különböző rendeltetésű építmények

a) egymásra vagy a környezetükre gyakorolt káros hatása,

b) eltérő szállítási, energia- és közműellátási vagy biztonsági igénye, illetőleg

c) célszerű csoportosítása, összevonása, elkülönítése és az ehhez kapcsolódó eltérő területfelhasználási előírások meghatározása

azt szükségessé teszi.

(4) Hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, valamint vízjárásos (mélyfekvésű) területeken elhelyezni nem szabad.

(5) A területen - a 11. és 15. § rendelkezéseinek keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően - csak az övezetek rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

A vízmedrek és a vízgazdálkodási területek övezete

47. §

(1) Az övezetbe tartoznak

a) a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások),

b) a természetes és mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított elhagyott medrei,

c) a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,

d) a közcélú nyílt csatornák,

e) a vízbeszerzési területek és

f) a védvonalak területei.

(2) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el.

AZ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Általános előírások

48. §

Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezés, a városépítészet, a környezet-, a természet- és a műemlékvédelem, továbbá a rendeltetés, az egészség-, a tűz- és a honvédelem, a köz- és más biztonság követelményeinek, valamint a geológiai, meterológiai, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak.

49. §[21]

(1) Az építési telken az épületeket - az 50. és a 65-68. §-ban előírtakon túlmenően - úgy kell elhelyezni, hogy az egyes helyiségekre előírt benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított Jegyen. A homlokzat benapozását számítással, szerkesztéssel kell megállapítani.

(2) Az épületek elhelyezése a környezetében már meglévő épületeknek az előírt benapozottságát a 132. §-ban meghatározott mérték alá nem csökkentheti.

50. §

(1) Az építési telkek és építési területek beépítésének módját és feltételeit - a Szabályzat előírásainak keretei között - rendezési terv, illetőleg ennek hiányában - az érdekelt szakhatóságok bevonásával - az építésügyi hatóság határozza meg.

(2) Az építési telken a főépületet

a) szabadon állóan úgy kell elhelyezni, hogy azt minden oldalról saját telkének beépítetlen része vegye körül,

b) oldalhatáron állóan (vagy hézagos zártsorúan) úgy kell elhelyezni, hogy annak egyik - homlokzatszerűen kialakított - határfala a telek oldalhatárára kerüljön (az épület eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat, szükség esetén a csapadékvíz saját építési telekre való visszavezetésével),

c) ikresítve úgy kell elhelyezni, hogy a két épületnek a közös oldalhatáron álló nyílás nélküli határfalai (tűzfalai) legalább 4 m mélységben egymást átfedjék és a két épület külsőleg egy szabadon álló épület képét mutassa,

d) zártsorúan úgy kell elhelyezni, hogy az épületek nyílás nélküli határfalai (tűzfalai) a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakozzanak.

(3)[22] Építménynek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló határfalában, továbbá az erre néző tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt -a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és az (5) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.

(4) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybevett helyiségek, továbbá mellékhelyiségek szellőzői, vagy az alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzőkre vonatkozó előírások megtartásával.

(5)[23] A főépületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló határfalában és az arra néző tetőfelületén csak lakás vagy üdülőegység közlekedő, tisztálkodó, illemhely, továbbá főző és élelmiszertároló mellékhelyiségének legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 60/60 cm méretű szellőző ablaka, szellőző nyílása lehet. A telek oldalhatárán álló, illetőleg csurgótávolságra álló határfalon az épület pinceszintjén és az alagsori szintjén lévő helyiségek, terek nyílásai, nyílászárói, szellőzői nem lehetnek.

51. §

(1) Az építmények és a használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett terhelési határértéket meghaladó káros környezeti hatás más megoldással nem hárítható el, a káros környezeti hatás előidézője védőterületet köteles kialakítani.

(3) Ha valamely építményt, illetőleg ivóvíznyerőhelyet a környezet káros hatásai ellen védeni szükséges, védőterületet a védelemre igényt tartó is kialakíthat.

(4) A védőterület kiterjedését, tagozódását úgy kell meghatározni, hogy a védőterület határán a káros hatások a megengedett terhelési határértéket ne haladják meg. A védőterület beépítésének és használatának módját, feltételeit - a 11. § előírásainak megfelelő alkalmazásával - a káros hatás mértékétől függően, a helyi adottságok figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A védőterület védőövezet (biztonsági övezet), illetőleg - nyomvonal jellegű építmény esetén -védősáv (biztonsági sáv) lehet.

(6)[24] A védőterületet a káros hatást előidéző, illetőleg a káros hatástól védelmet igénylő a saját területén (építési telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani.

Az egyes közlekedési építmények védőterületei

52. §

(1) Országos közút külterületi szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m - a 2. számú mellékletben említett országos közutak esetében 100 m - távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint, illetőleg ezek hiányában az útügyi hatóság eseti előírása szerint helyezhető el.

(2) Az országos közút külterületi szakasza mentén az (1) bekezdésben előírt távolságon túli 500 m-en belül csak olyan rendeltetésű építmények helyezhetők el, amelyek az országos közúton történő átjárást nem teszik szükségessé.

(3) Országos közforgalmú vasúti állomás mindkét oldalán a szélső vágánytól 50 m - a közlekedési miniszter által meghatározott vasúti pályaudvarok, állomások esetében 100 m - távolságon belül csak vasúti vagy postai építmény illetőleg közút, gépjármű-várakozóhely, tömegközlekedési eszköz végállomása és közpark továbbá olyan más építmény helyezhető el, amelyhez a vasúti hatóság hozzájárul.

(4) Országos közforgalmú vasút szélső vágánya és lakóépületek között általában 50 m védőtávolságnak kell lennie. Túlnyomórészt beépített lakóterületen levő beépítetlen egyedi telek beépítése esetén ez a távolság az ott általában kialakult beépítésnek megfelelően csökkenthető.

53. §

(1) Repülőtér környezetében a repülés biztonságát szolgáló védőterület a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km-es távolságon belüli terület, amely[25]

a) légi megközelítési sáv: a légi megközelítés(ek) irányában a repülőtér üzemi területének szélétől, a repülés irányától jobbra és balra mért 15-15%-os széttartású terület (1-2. ábra), ezt 1%-os emelkedésű sík (akadálysík) határolja;[26]

b) oldalsáv: a védőterületnek a megközelítési sávon kívüli része (1-3 ábra), ezt a repülőtér vonatkozási pontjától 4 km távolságig 1%-os emelkedésű kúpfelület, majd a 4 km sugáron kívül (40 m magasságtól kezdődő) 5%-os, emelkedésű kúpfelület (akadálysík) határolja.

1. ÁBRA

2. ÁBRA

(2) A repülőtér építési telkének szélétől mért a) - 1000 m-en belül a légi megközelítési sávban, illetőleg

- 300 m-en belül az oldalsávban építmény nem helyezhető el,

b) - 1000-5000 m között a légi megközelítési sávban, illetőleg

- 300-3000 m között az oldalsávban a területfelhasználást, továbbá a tervezett építményeknek az akadálysíkot meghaladó megengedett magasságát rendezési tervben, illetőleg ennek hiányában területfelhasználási engedélyben kell meghatározni,

c) - 5000 m-en belül a légi megközelítési sávban, illetőleg

- 3000 m-en belül az oldalsávban lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari és raktárterület nem jelölhető ki,

d) - 15 000 m-en belül 40 m-nél, azon kívül pedig

- külterületen 50 m-nél, belterületen 100 m-nél

magasabb építményt csak a Honvédelmi Minisztérium és a légügyi hatóság eseti előírásai szerint szabad létesíteni.

(3) A repülőtér építési telkének szélétől mért 360 m-en belül a légi megközelítési sávban semmilyen bevágásból vagy kiemelkedésből származó akadály nem létesíthető, e területen belül csak 1,20 m-nél nem magasabb növésű lágyszárú kaszás növény termeszthető.

(4) A repülőtér építési telkének szélétől mért

a) 5000 m-en belül a légi megközelítési sávban, illetőleg

b) 1000 m-en belül az oldalsávban erősáramú szabadvezeték és távközlési légvezeték (a továbbiakban együtt: szabadvezeték) és az ahhoz tartozó átalakító és kapcsolóberendezés, továbbá terepszint alatti nyomvonal jellegű építmény (kábel, csatorna stb.) sem létesíthető.

(5) repülésirányítás és ellenőrzés célját szolgáló távközlési, irányítási, fénytechnikai, rádiólokációs és egyéb berendezések (repülésirányítási berendezések) 1000 m-es körzetében - a (2) bekezdésben nem említett esetekben - a légügyi hatóság által szükségesnek tartott mértékben építési tilalmat, illetőleg építési és beültetési korlátozást kell elrendelni.

(6) A (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a repülőtér jellege szerint illetékes minisztérium - az ügyben érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek hozzájárulásával - eseti eltérést engedélyezhet.

(7) A légügyi hatóság a repülés célját szolgáló építmény tekintetében

a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában továbbá a (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésektől eseti eltérést engedélyezhet, valamint

b) az akadálysíkból való kiemelkedést is engedélyezheti.

54. §

(1) Helikopter állomás és leszállóhely (továbbiakban: együtt helikopter állomás), iskola, óvoda, bölcsőde telekhatárától mért 100 m-en belül nem helyezhető el.

(2) A helikopter állomás építési telkének (üzemi területének) szélétől mért

a) - 1000 m-en belül a légi megközelítési sávban, illetőleg

- 300 m-en belül az oldalsávban a területfelhasználást, továbbá a tervezett építmények megengedett magasságát rendezési tervben, illetőleg ennek hiányában területfelhasználási engedélyben kell meghatározni,

b) - 500 m-en belül 40 m-nél magasabb építményt, továbbá szabadvezetéket csak a honvédelmi, belügyi és a légügyi hatóság eseti előírásai szerint szabad létesíteni.

(3) Helikopter állomások és a légi megközelítési, illetőleg az oldalsávok akadálysíkjának méreteit - a leszállóhely magasságához viszonyítva - a 4. ábra és a következő táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

55. §

A terepből, illetőleg a környezet általános szintjéből jelentősen kiemelkedő építményeket a 3. sz. mellékletben meghatározott esetekben - a légügyi hatóság által előírt módon - légiközlekedési akadályjelzéssel kell ellátni.

A fegyveres szervek egyes építményeinek védőterületei

56. §

(1)[28] A fegyveres szervek honvédelmet, belbiztonságot szolgáló építményeinek építési telkére, illetőleg ezen építmények elhelyezésére és a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat a fegyveres szerv szerint illetékes miniszter által kiadott külön rendelkezések határozzák meg.

(2) Fegyveres szervek elhelyezésére, tevékenységére szolgáló építmények - laktanya, javítóbázis, üzemi objektum stb. - még be nem épített környékén az építési terület, építési telek határától mért

a) - 1500 m távolságon belül káros levegőszennyeződést okozó építmény,

b) - 1000 m távolságon belül roncstelep és hulladéklerakó (gyűjtő-) hely,

c) - 300 m távolságon belül üzemi építmény, üzemanyagtöltő állomás,

d) - 200 m távolságon belül szálloda, turista- és menedékház, közforgalmú pihenőhely, strand, sátortábor, üdülőtábor, kemping,

e) - 100 m távolságon belül vasút, közúti csomópont, emelt szintű közút, felüljáró, gépjármű várakozó- (parkoló-) hely, közforgalmú közlekedési eszköz megállóhelye, pihenőhely,

f) - 50 m távolságon belül közút, távvezeték, egynél többszintes épület, vagy ennek megfelelő magasságú építmény nem helyezhető el.

(3) A fegyveres szerv építményeinek építési területétől, építési telkétől mért 100 m távolságon belül elhelyezhető épület és egyéb építmény falnyílásai nem nézhetnek az építmény irányába. Ezt a rendelkezést tűzoltólaktanya esetében nem kell alkalmazni.

(4) A fegyveres szerveknek a (2) bekezdésben fel nem sorolt egyéb építményei tekintetében a (2) bekezdés a)-f) pontjainak előírásait kell alkalmazni.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglalt előírásoktól való eltéréshez a fegyveres szerv szerint illetékes minisztérium hozzájárulása szükséges.

57. §

(1) A fegyveres szervek légvédelmi építményei (a légvédelmi tűzérség kiépített tüzelőállásai, a légvédelmi rendszer vezetési pontjai, lokátorállomások stb.) területének határától mért 5000 m távolságon belüli építmény elhelyezéséhez a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulása szükséges.

(2) A légvédelmi építmények területétől mért

a) 2000 m távolságon belül vasszerkezetű építmény, vasút, nagyforgalmi közút,

b) 1500 m távolságon belül villamos szabadvezeték,

c) 1000 m távolságon belül az épület és távbeszélő szabadvezeték

nem helyezhető el.

(3) A légvédelmi építmények területétől mért 200 m távolságon belül fásítani, vagy erdőt telepíteni csak a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulásával szabad.

(4) A lokátorállomás területétől mért

a) 1500 m távolságon belül csatornahálózat és árokrendszer,

b) 500 m távolságon belül közút nem helyezhető el.

58. §

(1) A fegyveres szervek állandó jellegű adó- és vevőállomásaitól mért

a) 1000 m távolságon belül 20 kV-nál nagyobb feszültségű villamos vezeték,

b) 500 m távolságon belül villamos vezeték,

c) 100 m távolságon belül vasút nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírásoktól a fegyveres szerv szerint illetékes minisztérium eseti eltérést engedélyezhet.

59. §

(1) A fegyveres szervek központi üzemanyagraktárainak területétől mért

a) 5000 m távolságon belül ipari üzem, 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű transzformátorállomás, kórház, szanatórium,

b) 1500 m távolságon belül lakóterület, vasút, országos közút, mélyfúrású kút,

c) 500 m távolságon belül 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű villamos szabadvezeték, közút és épület,

d) 200 m távolságon belül vízvezeték és csatornahálózat

nem helyezhető el.

(2) Robbanóanyag-, lőszer- és fegyverraktár (központi, illetve csapatraktár) meghatározott körzetében építmény nem helyezhető el, és a következő táblázat szerinti építmények csak a táblázatban meghatározott védőtávolságok biztosításával helyezhetők el.

(3) A fegyveres testület szerint illetékes minisztérium a (2) bekezdésben foglalt előírásoktól az eltérést, illetőleg a meghatározott körzeten belül más építmény elhelyezését engedélyezheti.

(4) A fegyveres szerveknek az (1)-(2) bekezdésben nem említett egyéb raktárai tekintetében az 53. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

60. §

(1) A fegyveres szervek lőterei és bombavető gyakorlóterei, továbbá a harcszerű gyakorlatok céljára szolgáló szárazföldi gyakorlóterei és vízitelepei környezetében védőterületet (biztonsági övezetet) kell kialakítani.

(2) A lőterek védőterületén épületet és egyéb építményt létesíteni, belterjes mezőgazdasági művelést folytatni, bányát nyitni és általában a biztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatni nem szabad.

(3) A lő- és gyakorlóterek méreteit, típusát az illetékes helyőrségparancsnokság, illetőleg a fegyveres testület szerint illetékes minisztérium esetenként határozza meg.

61. §

(1) A lövész elemi lőtér (helyőrségi lövölde) védőterülete

a) a főlőirányban a tüzelési állásoktól jobbra és balra mért 20-20°-os szög által bezárt területsáv 5500 m mélységig,

b) a főlőiránytól eltérő irányokban pedig a lőtér határaitól mért 200 m szélességű területsáv (5. ábra).

(2) Az (1) bekezdés előírásait a Magyar Honvédelmi Szövetség által fenntartott lőterek esetében is alkalmazni kell.

62. §

(1) Harcszerű lőterek védőterülete

a) a főlőiránnyal ellentétes irányban a lőtér határától mért 500-1500 m mélységű és ugyanolyan széles terület,

b) a főlőirányban pedig a célterület jobb és bal oldali határától mért 20-20°-os szög által bezárt területsáv 5000 m szélességet elérő mélységig, illetőleg ezen túlmenően

- lövész harcszerű lőterek esetében a főlőiránnyal párhuzamosan a tűzmegnyitási vonaltól számítva 5000 m széles és 7500 m mélységű területsáv,

- harckocsi harcszerű lőterek esetében a főlőiránnyal párhuzamosan a tűzmegnyitási vonaltól számítva 5000 m széles és a lőtér típusától függően 9000, 15 500 és 21 000 m mélységű területsáv. (6. ábra).

(2) Tüzérségi lőtereknél a lőtér határától mért főlőirányban 8000 m, oldalirányban 5000 m távolságon belül mindennemű építés tilos. A főiránnyal ellentétes irányban 1500 m távolságon belül a hanghatásokra érzékeny építmények nem helyezhetők el.

63. §

(1) A légierő légi és földi lőtereinek védőterülete

a) a támadási irányban (főlőirányban) a lőtér határától mért 5000 m,

b) a lőtér oldalhatárától mért 3000 m,

c) a támadási iránnyal ellentétes oldalon pedig a lőtér határától mért 1500 m szélességű területsáv.

(2) Bombavető lőterek védőterülete a lőtér határaitól mért 2000 m szélességű területsáv.

(3) Bombavető lőtér határától 10 000 m távolságon belül lakó-, épülő-, intézmény-, ipari és raktárterület nem alakítható ki.

64. §

(1) Lőtereknél a védőterület szélső határaitól, a gyakorlótereknél a gyakorlótér határaitól mért

a) 1500 m távolságon belül gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy egyéb építmény, szérűskert,

b) 1000 m távolságon belül lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdésben előírt távolságokon belül az ott nem említett építmény csak a fegyveres szerv szerint illetékes minisztérium hozzájárulása alapján helyezhető el.

Az építmények között megengedett legkisebb távolság

65. §

(1) Az építmények között megengedett legkisebb távolságokat az 1. számú mellékletben előírt legkisebb távolságok, illetőleg - az 1. számú mellékletben nem említett építmények esetében - az érdekelt szakhatóságok eseti előírásai, továbbá a védőterületekre vonatkozó rendelkezések, valamint a 66-68. § rendelkezéseinek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

(2) Az építésügyi hatóság az 1. számú mellékletben előírt legkisebb távolságokat az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával csökkentheti, vagy elengedheti, ha a káros környezeti hatást más megoldással elhárítják.

66. §

(1) Az ipari és a mezőgazdasági üzemi termelő és az üzemi tároló rendeltetésű építmények közötti, továbbá az ezekkel szomszédos más rendeltetésű épületek egymással szemben álló oldalhomlokzatai közötti legkisebb távolságot a homlokzatokra előírt benapozottság és a következő táblázat szerinti tűztávolságok alapján kell meghatározni.[29]

[30]
Az építmény
tűzveszélyességi
osztálya
Legkisebb tűztávolság (m),
ha az építmény tűzállósági fokozata
I.II.III.IV.V.
"A"1416---
"B"1214---
"C"101214--
"D"8.101214-
"E"68101214

(2) Eltérő tűztávolsági követelmények esetén az építmények között a nagyobb tűztávolságot kell alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti legkisebb tűztávolság mértékét az építésügyi hatóság - az érdekelt szakhatóság hozzájárulásával - a táblázatban foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett és a szomszédos telkeken mellettük álló vagy elhelyezhető épületek egymást átfedő oldalhomlokzatai közötti legkisebb távolságot a következők szerint kell meghatározni:[31]

a) az épületek egymást átfedő, illetőleg így elhelyezhető homlokzatai közül a nagyobb homlokzatmagasság mértékének megfelelő távolságot kell meghatározni, de ez az érték - a b) és a c) pontban, továbbá az (5) és a (6) bekezdésben említett esetek kivételével - nem lehet kisebb[32]

- sem az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb utcai homlokzatmagasság mértékénél,

- sem pedig 6 m-nél.

b) az I-III. tűzállósági fokozatú (nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) épületek nyílás nélküli határfalai (tűzfalai) közvetlenül egymáshoz csatlakozhatnak, vagy egymástól legalább 3 m-re kell lenniük,

c) a III-V. tűzállósági fokozatú (fa- vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) és legfeljebb 7.50 m homlokzatmagasságú épületekkel legfeljebb 12 egymás melletti egyedi telek építhető be az a) pont előírásai szerint. Az ilyen épületsorok szélső épületei között legalább 16 m-es tűztávolságot kell kialakítani, amelyen belül azonban - az "A" és a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek kivételével - I-III. tűzállósági fokozatú (nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) épület elhelyezhető.

(4) Egy építési telken a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek között tűztávolságot nem kell tartani, ha a tűzvédelemre vonatkozó általános érvényű hatósági előírások szerint ezeknek az épületeknek az alapterülete összesíthető és egy tűzszakaszba sorolható.

(5)[33] Ha az oldalhatáron álló beépítés céljára már kialakított egyedi telek - a szomszédos telken álló vagy elhelyezhető épületeket is figyelembevéve - az épületek között előírt legkisebb távolság hiánya miatt nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság az is engedélyezheti, hogy az I-III. tűzállósági fokozatú lakó- és üdülőépületek egymással szemben fekvő, illetőleg az így elhelyezhető homlokzatai között - az előírt homlokzati benapozottság teljesülése esetén - 4 m távolság legyen, ha az épületek egymást átfedő oldalhomlokzatainak magassága öt méternél nem nagyobb és az egyiken legfeljebb csak az 50. § (5) bekezdése szerinti szellőzők vannak. Ez a lehetőség a már meglévő, oldalhatáron álló főépület oldalkert irányú keresztszárnnyal történő bővítése esetén is kihasználható, ha a bővítés célját szolgáló keresztszárny a főépület utcai homlokzatsíkjától legalább 3 m-rel hátrább áll, tetőszerkezete a főépületével egybeépül és gerincmagassága a főépület tetőgerinc magasságát nem lépi túl.

(6)[34] A közterületen elhelyezhető építmények (pl. pavilonok) kialakításának módját, tűzállósági fokozatát, használati biztonságának feltételeit, továbbá az építési telken álló épületektől való legkisebb távolságait - a 4., a 11. és a 49. § előírásaira is tekintettel - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása alapján az építésügyi hatóság cselenként határozza meg.

67. §

(1) Az építési telken a főépületet (főépületeket) a területre és az építési övezetre előírt elő-, oldal és hátsókertek, illetőleg épületek közötti kertek vagy udvar kialakításával kell elhelyezni.

(2) Az előkert mélysége 5 m. Az előkert mélységét rendezési terv, illetőleg ennek hiányában az építésügyi hatóság egy utcaszakaszra vonatkozóan attól egységesen eltérően is meghatározhatja.

Az előkert előírt méretébe szabadlépcső, terasz, továbbá a terepcsatlakozás felett legalább 2 m-rel épületrész, erkély stb. beállhat.

(3)[35] A oldalkert szélessége nem lehet kisebb

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületek között a 66. § szerint megengedett legkisebb távolságnál,

b) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 66. § előírásait is alkalmazva

c) zártsorú beépítési mód esetén (pl. saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén) (6/a ábra).[36]

- sem az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb utcai homlokzatmagasság (H) felénél,

- sem az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság felénél,

- sem pedig 3 m-nél.

Az oldalkert előírt legkisebb méretén belül épületrész (szélfogó, erkély, tornác stb.) - az előlépcső, továbbá a falsíktól 1 m-nél nem nagyobb kiállású párkány, eresz, bejárati ajtó feletti előtető kivételével - nem állhat.

(4) A hátsókert mélysége nem lehet kisebb

- sem 6 m-nél,

- sem a főépület hátsókertre néző homlokzat magasságának mértékénél.

(5) Az egyedi saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.

(6) Az építési telek be nem épített részét általában növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

68. §

(1) Melléképületet, melléképítményt csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, amely nem bűzös és a területre előírt terhelési határértékeket meghaladó káros hatást nem eredményez és a szomszédok jogos érdekeit nem sérti.

(2) Melléképületeket egyedi telken általában a hátsókertben az (5) bekezdésben előírt védőtávolságok megtartásával kell elhelyezni, úgy hogy azok

a) oldalhatáron álló főépület esetében az egyedi telek azon oldalhatárán álljanak, amelyiken a főépület áll,

b) egyéb beépítési mód esetén a telek hátsó vagy oldal határán vagy azoktól legalább 3 m távolságra álljanak.

(3) Rendezési terv, illetőleg ennek hiányában

- a már kialakult beépítésnek megfelelően - az építésügyi hatóság a védőtávolságok megtartásával a melléképületek elhelyezését

a) a hátsókertben a (2) bekezdésben előírtaktól eltérően is meghatározhatja,

b) árusítópavilon, kiskereskedelmi bolt céljára

- a városkép védelmére és a benapozásra vonatkozó előírások, továbbá a (6) bekezdés szerinti védőtávolságok megtartásával - az előkertben is engedélyezheti.

(4) Az oldalkert előírt legkisebb szélességén belül melléképület, továbbá fürdőmedence nem helyezhető el.

(5) Melléképítmény - az épített tűzrakóhely, a kemence, a húsfüstölő, a jégverem, valamint a szennyvíz ülepítő-szikkasztó, az állatkifutó, a trágyatároló kivételével - elő- és oldalkertben egyaránt elhelyezhető, a (6) bekezdésben előírt védőtávolságok megtartásával. Növénytermesztés céljára szolgáló növényházat (üvegházat), fóliasátrat - a 11. § rendelkezéseinek keretei között - a telek oldalhatárától legalább 1,50 m távolságra kell elhelyezni, illetőleg a telek hátsóhatárán a tömör kerítéshez közvetlenül csatlakozhat.

(6) Az építési telken - ha más hatósági előírás másként nem rendelkezik - a különálló melléképületeknek és melléképítményeknek a főépülettől, az ásott- és a csőkúttól, továbbá a trágyatárolótól való távolságait (védőtávolságait) - a szomszédos telkeken levő hasonló építményekre is figyelemmel - a következő táblázat előírásai szerint kell meghatározni:

(7) A (6) bekezdés táblázatában előírt védőtávolságoktól - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával - az építésügyi hatóság kisebb méreteket is meghatározhat.

(8) Az állattartás céljára szolgáló melléképületek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket - a köz- és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával - helyi tanácsrendeletben kell megállapítani. A tanácsrendelet kiadásáig az említett feltételeket - az érdekelt szakhatóságok eseti előírásainak figyelembevételével - az építésügyi hatóság határozza meg.

(9) Több melléképület létesítése esetén azokat lehetőleg egy tömegben és úgy kell elhelyezni, hogy egy épület egységes képét mutassák.

(10) A melléképületnek a telekhatáron vagy attól számított 3 m-en belül álló határfalán és arra néző tetőfelületén nyílászáró nem létesíthető.

Lakókocsi és üdülősátor elhelyezése

69. §[37]

Lakókocsit és üdülősátrat egyedi telken csak a települési önkormányzati testület rendeletében meghatározott településrészen és csak átmeneti tartózkodás céljára szabad felállítani, ha 50 m-en belül a tisztálkodás és illemhely használati lehetőség biztosított, és az egyedi telek ezáltal módosuló használata a szomszédos telek és építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.

A telken lakókocsit, sátrat, illetőleg gépjárművet elhelyezni úgy szabad, hogy az azok által elfoglalt terület - 40 m2/egység figyelembevételével - a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési %-án túl nem haladhatja meg a fennmaradó szabad terület 35%-át.

A befogadóképességnek megfelelő - egyéb előírásokban meghatározott - berendezések (tisztálkodási és illemhely, főzési lehetőség) elhelyezését az övezeti előírásoknak megfelelő főépületben kell biztosítani a telken.

Közterületkapcsolat

70. §

(1) Az építési telek, építési terület közterületi határvonalán (7. ábra) építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy az vagy annak része, szerkezeti eleme a közterületbe csak a következők szerint nyúlhat be:

a) a járdaszinttől mért 2,50 m magasságig,

- a közterületi határvonaltól mért 0,50 m széles biztonsági sávba csak olyan szerkezeti elem (pl. előlépcső, kirakat- levélgyűjtőszekrény, ablakrács, falra kihajtva rögzített nyílószárny) amely a gyalogosok által könnyen észlelhető és kialakítása baleseti veszélyt nem jelent,

- a közterületi járda gyalogos-sávjába a csak időnként és rövid ideig nyitvatartott nyílószárny (kirakat, gépjárműtároló ajtaja stb.),

b) a járda feletti (a járdaszinttől mért 2,50 m és 3 m közötti) biztonsági térbe a csak időszakonként alkalmazott, könnyen elmozdítható elem (pl. napellenző ponyva), ha az rövid idő alatt le-és felszerelhető és felerősítése fokozottan biztonságos,

c) a járda (a járdaszinttől mért 3 m magasság) felett és az úttest szélétől legalább 1,50 m-re elmaradva, legfeljebb 1,50 m széles épületrész (kiugrás, erkély, előtető stb.), hirdetőberendezés,

d) a közúti űrszelvény felett épületrész vagy közutat áthidaló építmény, ha az a közterület két oldalán fekvő építmények rendeltetésszerű használatát (természetes bevilágítását, előírt benapozását stb.) nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti.

(2) Az építmények alapja vagy terepszint alatti része a közterület alá 0,50 m-en túl csak az építmény engedélyezésére jogosult hatóság eseti előírásai szerint nyúlhat be.

Építmény elhelyezése közterületen

71. §

(1) A járdán építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben állhat, ha

a) az a gyalogossáv - más hatósági előírás hiányában a 77. § (4) és (5) bekezdésében - előírt legkisebb szélességét nem csökkenti,

b) a rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti,

e) a járművezetők kilátását nem gátolja, a közúti forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,

d) a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza.

(2) A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok és növényzet csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. A kijelölt gyalogos átkelőhelyektől a forgalom haladási irályával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részen 0,50 m-nél magasabb építmény, vagy a kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.

Jelzések elhelyezése

72. §

(1) Az építési telken, az építési területen és az építményeken közművekhez tartozó és más közérdekű tárgyakat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok állagát ne rontsák, továbbá a rendeltetésszerű használatukat és a megközelítésüket ne akadályozzák.

(2) A belterületi építési telek helyrajzi számát, illetőleg az épület házszámát a közterületről jól látható módon fel kell tüntetni. Az építésügyi hatóság ezt egyes külterületi földrészletekre és épületekre is előírhatja.

(3) A telektömbök sarkain utcanévtáblát kell elhelyezni.

Kerítés

73. §

(1) Az építési telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés, vagy hatósági előírás hiányában - kerítés létesíthető.

(2) Az építésügyi hatóság - településrendezési, közbiztonsági, városképi, köztisztasági, továbbá más közérdekből, vagy a használat módja miatt - az építési telek határain kerítés építését elrendelheti, vagy megtilthatja.

(3) A kerítésnek teljes egészében a saját építési telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

(5) Az építési telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintjefelett legalább 1,90 m magasságban, és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.

(6) Kerítésként élősövény csak a telepítési távolságokra vonatkozó előírások szerint ültethető.

(7) A kerítés létesítésére vonatkozó előírásokat a telepek és más földrészletek bekerítése során is alkalmazni kell.

(8) Az építési telek határvonalain - eltérő hatósági előírás hiányában - tömör kerítés legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető.

74. §

(1) A kerítést az építési telek tulajdonosa (kezelője, tartós használója) a telek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

(2) Két közút között fekvő építési telket a jobboldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két közút között - a szomszédos építési telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva.

(3) Oldalhatáron álló épület esetében a tulajdonos (kezelő, tartós használó) az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani; amelyen az épület áll. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét az építésügyi hatóság ettől eltérően is meghatározhatja.

(4) Saroktelek esetében az építési telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.

(5) Ha az építési telek oldalhatára a szomszédos építési teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályát kell alkalmazni.

(6) Többlakásos lakóépülettel beépített teleknek az egyes lakásokhoz tartozó külön használatú részeit csak egységesen megépített, legfeljebb 1 m magas áttört kerítéssel, vagy élősövénnyel szabad elválasztani.

(7) Üdülőterületen lévő építési telket csak áttört kerítéssel, vagy élősövénnyel szabad bekeríteni. Több üdülőegységből álló üdülőépülettel beépített telek esetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Nyúlványos építési telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti -az utcavonallal párhuzamos - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.

(9) Ha az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján egyértelműen nem állapítható meg, hogy valamely építési telek kerítése megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége kit terhel, a kötelezettség alanyát és mértékét a helyi körülmények figyelembevételével az építésügyi hatóság állapítja meg.

(10) Ha a kerítés áthelyezését, vagy átépítését olyan hatósági határozat teszi szükségessé, amely a már korábban véglegesnek tekintett állapotot megváltoztatja, az áthelyezés, vagy átépítés, illetőleg az azzal kapcsolatban felmerülő költségek viselése azt terheli, akinek az érdekében a munka elvégzése szükséges.

(11) Ha az építési telek tulajdonosa (kezelője, tartós használója) a telek olyan határán, vagy a határ olyan részén is létesít kerítést, amelyre nézve kötelezettsége nem volt, a kerítésnek ezt a csak a saját telkén helyezheti el. Az így létesített kerítést bármikor megszüntetheti.

Támfal, rézsü

75. §

(1) Az építésügyi hatóság lejtős terepen településrendezési, vagy biztonsági okokból az építési telek határain támfal építését rendelheti el; ennek során a támfal kialakításának módját és anyagát is meghatározhatja.

(2) A támfal építésének kötelezettsége az építési telek homlokvonalán a telek tulajdonosát (kezelőjét, tartós használóját) oldal- és hátsó határán pedig az érintett telkek tulajdonosait (kezelőit, tartós használóit) az érdekeltségük arályában együttesen terheli. Az a tulajdonos (kezelő, tartós használó), aki a támfal létesítésében egyedül érdekelt, a támfalat a saját területén és költségén köteles megépíteni. A támfal építésének kötelezettsége és költsége egyébként azt terheli, akinek valamely tevékenysége a támfal megépítését szükségessé tette.

(3) Ha az építési telken rézsű létesítése szükséges, az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Terepkialakítás

76. §

(1) Az építési telek, építési terület természetes terepfelületét, értékes növényállományát, a termő talajrétegét az építmények elhelyezése és a tereprendezés során csak a legszükségesebb mértékben szabad megváltoztatni, illetőleg szükség szerint azt pótolni kell.

(2) Az építési telek, építési terület csapadékvízelvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos építési telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

ÉPÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

ÉPÍTMÉNYEK MEGKÖZELÍTÉSE

Általános előírások

77. §

(1) Az építmények a rendeltetésüknek megfelelően megközelíthetők legyenek.

(2) Kerekesszékkel is használható módon kell megvalósítani

a) a közúti kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket, a közforgalmú aluljárókat,

b) az igazgatási és a társadalmi, az egészségügyi és a szociális, a művelődési és a nevelési-oktatási, a testnevelési és a sportolási, a kereskedelmi, az ellátó és a szolgáltató intézmények közhasználatú bejáratait, közlekedőit,

c) a mozgásukban korlátozottak részére is szolgáló lakóépületek, munkahelyek bejáratait, közlekedőit, helyiségeit.

(3) Többszintes többlakásos lakóépületet gyerekkocsival is megközelíthető módon kell kialakítani.

(4) Az 1000 főnél nagyobb befogadó - képességű építmény be- és kijáratai előtt együttesen férőhelyenként 0,20 m2 alapterületű és legalább 20 m széles, kizárólag gyalogos közlekedésre szolgáló területet kell kialakítani.

(5) A közhasználat céljára szolgáló, továbbá a tömbtelken belüli épületek megközelítésére szolgáló járda hasznos szélességét (gyalogos sávjának szélességét) a várható forgalom alapján kell meghatározni. A járda gyalogos sávjának szélessége 0,75 m többszöröse, de legalább 1,50 m legyen.

Gépjárművek elhelyezése

78. §

(1) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, de legalább az előírt mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére, építési telken elhelyezett

a) várakozó- (parkoló-) helyeket, vagy gépjárműtárolókat,

b) rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket kell létesíteni.

(2) Legalább egy személygépkocsi elhelyezési lehetőségéről kell gondoskodni

a) lakó-, üdülőépülethez önálló rendeltetési egységenként (lakásonként, üdülőegységenként),

b) kereskedelmi szállásépülethez és vendéglátó intézményekhez 6 férőhelyenként,

c) művelődési és testnevelési, sportolási építményekhez 20 férőhelyenként,

d) alap- és középfokú nevelési-oktatási építményhez oktatóhelyiségenként,

e) felsőfokú nevelési-oktatási intézményhez dolgozónként,

f) az ellátó, a szolgáltató és az egészségügyi ellátó építményekhez 40 m2 nettó összintterületenként,

g) egyéb építményekhez 5 dolgozónként,

h) minden közhasználatú park (arborétum, állatkert, emlékhely, temető stb.) területéhez 500 m2-enként.

(3) A gépjárműtárolókat - a 151. § előírásai szerint - elsősorban a főépületben, vagy terepszint alatti építményben, illetőleg ilyen rendeltetésű főépületben kell megvalósítani. Ha azt az övezeti előírások megengedik, az építési telken a személygépjármű-tároló melléképületként is elhelyezhető.

(4) A közterületen csak közhasználat céljára szabad gépjármű várakozóhelyet létesíteni, melyet egy tömbben 20 gépjárműnél nagyobb befogadóképesség esetén fásítással árnyékolni kell.

(5) Autóbusz várakozóhelyet kell létesíteni - a személygépjármű várakozó- vagy tárolóhelyeken túlmenően - legalább 200 látogatónként, illetőleg férőhelyenként minden olyan építményhez, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell (pl.: szálloda, színház, múzeum, emlékhely).

(6) Tehergépkocsi rakodóhelyről kell gondoskodni - a személygépkocsi és autóbusz várakozóhelyeken túlmenően - minden olyan építmény részére, ahol rendszeres teheráruszállítás szükséges. A rakodóhelyek számát és helyét úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát és az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. Új létesítés esetén a rakodóhelyet az építmény telkén belül kell megvalósítani.

(7) Gépjármű várakozóhely

a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség homlokzati nyílászárójához 2 m-nél,

b) nevelés- oktatás, szabadtéri sportolás, gyógykezelés (regenerálódás) építményeinek kertjéhez - 20-nál több álló gépjármű befogadóképesség esetén - 60 m-nél

közelebb nem lehet.

(8)[38] A már zömében beépített településrészek továbbfejlesztésének elősegítésére az (1), (2) és (5) bekezdésben előírt, telken belül kialakítandó várakozóhely megoldását - az egyes városszerkezeti egységekre kiterjedően - a rendezési terv, települési önkormányzati rendelet állapítja meg. Ennek elkészültéig, ha az előírt várakozóhelynek a saját építési telken belüli kialakítása műszaki okból semmiképpen sem biztosítható, az építésügyi hatóság a tervezett építkezést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett építkezéstől legfeljebb 500 m-es távolságon belül az előírt gépjármű elhelyezés

- más telken belüli kiépítéséről - az arra előírt parkolási lehetőség csökkentése nélkül - egyidejűleg, vagy

- a környéken épülő parkolóházban - szerződéssel igazoltan - legfeljebb öt éven belül gondoskodik. Ez a rendelkezés a meglévő építmények, telepek átalakítása, bővítése, rendeltetés-módosítása esetére is kiterjed.

ÉPÍTMÉNYEK KÖZMŰELLÁTÁSA

Általános előírások

79. §

(1) Minden építményt a rendeltetése szerint szükséges közműcsatlakozással kell megvalósítani. Szükség esetén, a közmű megépítéséig, meghatározott feltételekkel, közműpótló berendezések létesítése és alkalmazása is megengedhető. A közműellátás megvalósítása esetén az építményt egy éven belül a közműbe be kell kötni és a közműpótló berendezést - a kút kivételével - meg kell szüntetni.

(2) A közművezetékeket és műtárgyaikat a nem hozzájuk tartozó építményektől előírt távolságra és úgy kell telepíteni, hogy esetleges meghibásodásuk, szükség szerinti javításuk, cseréjük a környező építmények állagát, rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse.

Vízellátás

80. §

(1) Az építményeket a rendeltetésüknek megfelelő minőségű és mennyiségű (ivó-, ipari-, technológiai, öntöző-, tűzoltó-) vízzel el kell látni.

(2) Az ivóvízigény kielégítését közműves vízellátással kell megoldani. Ahol közműves vízellátás még nincs, - annak kiépítéséig és más előírás hiányában - olyan új építmény, amelynek rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges, csak akkor építhető, illetőleg meglevő ilyen építmény csak akkor bővíthető, ha az építési telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van, vagy a telek főbejáratátától gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül, közterületen ivóvíz minőségű vizet biztosító közkút van.

(3) Közterületen elhelyezhető építmény (pl. árusító-, szolgáltató pavilon) esetén - ha annak rendeltetésszerű használatához a személyi szükségleten kívül víz nem szükséges - megengedhető, hogy ivóvíz vételére gyalogúton mérve 100 m-en belül másutt legyen biztosított lehetőség.

(4) Építményt közműves vízellátásba bekötni vagy az egyedi vízellátó rendszerét üzembehelyezni csak akkor szabad, ha a keletkező szennyvíz közcsatornába történő elvezetése, vagy annak hiányában - az érdekelt szakhatóság által igazoltan a hatósági előírásoknak megfelelő - közműpótló berendezés rendelkezésre áll és abba a keletkező szennyvíz bevezetése megoldott.

(5) Ha az építményt a közműves vízellátásba már bekötötték, a közcsatornába történő bekötésig, vagy a meglévő közműpótlónak a jogszabályokban előírtaknak megfelelővé tételéig és az abba történő szennyvízbevezetésig az építmény nem bővíthető, ha az szükségszerűen a vízfogyasztási igény növekedését is eredményezi,

(6) Épület határoló falától - közműalagút vagy védőcső hiányában - közműves vízellátó vezeték legalább 3 m-re, bekötővezeték legalább 1,50 m tengelytávolságra vezethető.

Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés

81. §

(1) Minden keletkező szennyvizet és az építési telken, építési területen belül el nem szivárogtatható csapadékvizet közcsatornába kell elvezetni, illetőleg közcsatorna hiányában a vízügyi hatósági előírásoknak megfelelően kell kezelni, tárolni és elhelyezni.

(2) A közcsatorna megépítéséig - az érdekelt szakhatóság állásfoglalása alapján - legfeljebb négy lakás vagy négy üdülőegység háztartásviteléből származó szennyvíz a saját építési telken belül, megfelelő kezelést követően elszikkasztható, ha a telek mérete az előírt védőtávolságok megtartásával azt lehetővé teszi.

(3) Ha a szennyvíz elszikkasztása a (2) bekezdés szerint nem lehetséges, azt a közcsatorna megépítéséig olyan zárt szennyvíztárolóba kell vezetni, amelynek rendszeres ürítési lehetősége igazoltan megoldott. A zárt szennyvíztároló az ivóviz nyomóvezetékéhez 1 m-nél közelebb nem lehet.

(4) Csoportház, továbbá négy lakásnál, vagy négy üdülőegységnél nagyobb épület használatából keletkező szennyvíz telken belüli elszikkasztására szolgáló közműpótló nem létesíthető,

(5) A melléképületek és minden egyéb rendeltetésű építmény használatából keletkező szennyvíz telken belüli elszikkasztásának lehetőségét, módját és feltételeit - az érdekelt szakhatóságok állásfoglalása alapján - a vízügyi hatóság esetenként határozza meg.

(6) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz - a vonatkozó hatósági előírások megtartásával - nyílt árokban is vezethető.

(7) A csapadékvíz az építési telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, valamint a szennyvízszikkasztás feltételeit nem rontja.

(8) Építési telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba is csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.

(9) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.

(10) Épület határoló falától - közműalagút vagy védőcső hiányában - közcsatornát legalább 3 m, bekötő csatornát legalább 1,50 m tengelytávolságra kell vezetni.

(11) Bekötő csatornavezetéket vízvezetékkel közös árokban csak úgy szabad elhelyezni, hogy a csatornavezeték a bekötő vízvezetéknél legalább 1 m-rel mélyebben legyen, vagy a nyomócső védőcsőben legyen. A bekötő csatornavezeték szabad keresztmetszete (belső átmérője) legalább 150 mm legyen.

Villamosenergia-ellátás

82. §

(1) Villamosenergiával kell ellátni minden olyan építményt, amelyben a rendeltetésszerű használat ezt megkívánja.

(2) Ha az építmény használata, az élet- és az egészségvédelem, illetőleg a vagyonbiztonság követelményei azt szükségessé teszik, a villamosenergia hálózattól függetlenített tartalék energiaellátásról is gondoskodni kell.

Egyéb közműellátás, távközlés

83. §

(1) Az egyéb közműellátási (gáz-, távhő- stb.) és távközlési (telefon, kábeltelevízió) vezetékeket a vonatkozó hatósági előírások szerint kell elhelyezni.

(2) Gáz bekötővezetéket a terepszint alatt, az épület határoló falával párhuzamosan - közműalagút vagy védőcső hiányában - a faltól legalább 2 m tengelytávolságra kell vezetni. Gáz bekötővezetéknek a szennyvíz és a csapadékvíz bekötővezetékétől vizszintes irányban legalább 1 m-re kell lennie.

Hulladékkezelés

84. §

(1) Az építmények használatából származó és területükön keletkező hulladék helyi tárolásának és a környezetre nem káros helyi ártalmatlanításának vagy rendszeres elszállításának lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) Törmeléket elhelyezni csak az építésügyi hatóság által - az érdekelt szakhatóság hozzájárulása alapján - meghatározott területen szabad.

ÉPÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSA

Általános előírások

85. §

(1) Az építmény és annak részei feleljenek meg a rendeltetési, az energiatakarékossági, az élet- és egészségvédelmi, köz- és más biztonsági, továbbá a városképi, a műemlékvédelmi és a korszerű építészeti követelményeknek és ne veszélyeztessék a szomszédos földrészletek és építmények rendeltetésszerű használatát.

(2) Az egyes építményeket és annak részeit a hatósági előírásoknak, a konkrét tervezési programnak (üzemelés-technológiának) megfelelően a karbantartási és felújítási ciklusok figyelembe vételével kell tervezni és megvalósítani. Hatósági előírások hiányában a rendeltetésszerű használat feltételeit, követelményeit a tervezési programban, a kivitelezésre vonatkozó követelményeket pedig a műszaki tervdokumentációban kell meghatározni, és az építményt ennek megfelelően kell megvalósítani.

Csatlakozó terepfelszín

86. §

(1) A csatlakozó terepfelszint úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvizet az épületektől legalább 1,20 m-re elvezesse.

(2) Az épülethez csatlakozó terepfelszint - az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően - úgy kell kialakítani, hogy a terepszint az épülettől mért 3 m-es távolságon belül a földszinti helyiségek padlószintje fölé csak legfeljebb 45°-os lejtővel emelkedjen azon a szakaszon, ahol a homlokzaton a csak terepszint fölött létesíthető helyiség(ek) közvetlen természetes megvilágítására előírt bevilágító felülete van. (8. ábra).

Állékonyság, tartósság

87. §

(1) Az építményt és annak részéit, szerkezeteit, felszereléseit, berendezéseit és szerelvényeit úgy kell megvalósítani (tervezni, építeni, felszerelni), illetőleg utólagosan átalakítani, hogy azok

a) a tervezett, vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetésszerű használat követelményeit biztonsággal kielégítsék, illetőleg a rendeltetés, az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek, egymásra károsan ne hassanak,

b) a várható hatások (nedvesség, szél, levegőszennyeződés, hang, rezgés, sugárzás stb.) okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű védelmet nyújtsanak,

c) a várható mértékű hatásoknak (pl. mechanikai, fény, oldó, vegyi, hő, tűz, robbanás, korróziós és biológiai) az előirt mértékben ellenálljanak, illetőleg azokat" levezessék,

d) jó karbantartásuk, esetleges cseréjük céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül - hozzáférhetők legyenek.

(2) Építési tevékenységgel már meglévő építmények, építményrészek állékonyságát veszélyeztetni nem szabad.

Nedvességvédelem

88. §

(1) Az építmények és helyiségei, szerkezetei feleljenek meg a rendeltetésük szerinti szárazsági követelményeknek.

(2) Az építményt; szerkezeteit, berendezéseit, felszereléseit - a rendeltetésszerű használat és az állékonyság, a biztonság figyelembevételével meghatározott mértékben - a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talaj pára, csapadék-, üzemi víz, pára stb) ellen védeni kell.

(3) A talaj irányából ható nedvességhatások ellen vízhatlan szigeteléssel kell megvédeni a huzamos tartózkodásra, az értékek és műkincsek tárolására szolgáló helyiségeket és körítőszerkezeteit, továbbá minden olyan helyiséget, amelynek rendeltetése ezt szükségessé teszi, valamint minden olyan épületszerkezetet, amely nedvesség hatására jelentős szilárdságcsökkenést, vagy egyéb károsodást szenvedhet.

(4) Az építményeket a talajból származó nedvességhatások és a csapadék ellen a terepcsatlakozás szintje felett legalább 0,30 m magasságig védeni kell.

Hővédelem

89. §

(1) Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései - az energetikai, a hőtechnikai hatósági előírásoknak megfelelően -együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására.

(2) Az építményeket és szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használat során előálló hőhatások (hideg vagy meleg) következtében sem az építmény szerkezeteiben (túlzott hőmozgás, vagy páralecsapódás, korrozió stb) sem környezetében, vagy a talajban az építményre káros állapotváltozás (kifagyás, talajmozgás stb) ne következzék be.

Tűzvédelem

90. §

Az építmény és szerkezetei feleljenek meg a tűzmegelőzéssel és a tűzoltással összefüggő hatósági előírásoknak.

Fényvédelem

91. §

(1) Az építményt és szerkezeteit, berendezéseit, továbbá a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és hirdetőberendezést úgy kell kialakítani, hogy a fényhatás

a) az építmények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza,

b) a környező építmények rendeltetésszerű használatát (pl. tükrözéssel) ne akadályozza, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) Az építmények külső (pl. térelhatároló) részein alkalmazott épületszerkezetek és anyagok a tervezett, vagy becsült élettartamuk alatt álljanak ellen a napsugárzás hatásainak.

Levegőtisztaság-, zaj- is rezgésvédelem

92. §

(1) Építményt, telepet úgy kell telepíteni, elhelyezni, megvalósítani, hogy annak rendeltetésszerű használata ne okozzon a megengedett mértéket meghaladó káros légszennyezést.

(2) Az előírt mértékű zajvédelmet elsődlegesen az építmény megfelelő telepítésével, elhelyezésével, kellő hanggátlású szerkezetek, építmények alkalmazásával és a berendezésekből eredő zajok megfelelő csökkentésével kell megoldani.

(3) Az építményt és helyiségeit, berendezéseit a hatósági előírások szerint kell kialakítani (telepíteni, elhelyezni) úgy, hogy rendeltetésszerű használatuk a környezet rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zajhatással ne terhelje.

(4) Az építmény használatából származó rezgéshatás az építményben és a környezetében káros mértékű hatást nem eredményezhet.

(5) Az építményt és szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy a kívülről ható rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus, forgalmi) ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa.

Vegyi-, korróziós- és biológiai védelem

93. §

(1) Az építményt, helyiségeit és szerkezeteit, az állékonyságot és a rendeltetésszerű használatot veszélyeztető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól az előírt mértékben védeni kell.

(2) Faanyagot csak az előírt mértékű és minőségű égéskésleltető és gombamentesítő kezelés után szabad beépíteni.

Sugárvédelem

94. §

Az építményt, helyiségeit, és szerkezeteit úgy kell kialakítani, anyagait megválasztani, hogy azok az ottani természetes vagy mesterséges sugárforrásból származó sugárzás káros hatása ellen a rendeltetésszerű használatot biztosítsák, továbbá a környezetet megvédjék.

Villamosság-védelem

95. §

(1) Az építmények villámcsapás, elektrosztatikus feltöltődés, kóboráram elleni védelméről - az előírt esetekben és mértékben - gondoskodni kell.

(2) Az építmény környezetére károsan ható aktív védelem nem alkalmazható.

Vagyonvédelem

96. §

(1) Minden építményt úgy kell megvalósítani, és fenntartani, hogy az ott rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak biztonságban legyenek.

(2) A vagyonbiztonság mértéke feleljen meg az építési telken, építési területen, illetőleg a földrészleten és az építményeiben rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak értékének és fontosságának.

Ennek megfelelően a vagyonbiztonság mértéke

- általános,

- fokozott,

- kiemelt, vagy

- különleges lehet.

(3) A vagyonbiztonság meghatározott mértékétől függően szükséges:

a) általános vagyonbiztonsági mérték esetén az egyszerű zárás, bekerítés, vagy az ennek megfelelő kivilágítás,

b) fokozott vagyonbiztonsági mérték esetén a kivilágítás, és a zárás, bekerítés, amely olyan legyen, hogy a jogtalan behatolót az általánosnál nagyobb személyi és tárgyi felkészültsége mellett is gátolja meg az építmény területére történő bejutási szándékában,

c) kiemelt vagyonbiztonsági mérték esetén olyan anyagok és szerkezetek (pl. páncélterem, páncélszekrény, jelző- és riasztókészülékek) alkalmazása, amelyek a támadó speciális felkészültsége ellen is kellő biztonságot nyújtanak,

d) különleges vagyonbiztonsági mérték esetén az illetékes szakhatóság eseti előírásainak megtartása.

(4) A vagyonbiztonsági követelményeket az egész építményre vonatkozó összefüggések figyelembe vételével (az elhelyezés, a falazatok, a födémszerkezetek, a tetőzet, a nyílászáró szerkezetek, a zárak, a bekerítés, a megvilágítás, a közlekedési részek és a helyiségek, a közös használatú helyiségek, a kiegészítő helyiségek stb.) kell meghatározni és érvényre juttatni.

(5) Az építmény egyes részeire, helyiségeire (pl. raktár, pénztár) vonatkozó vagyonbiztonság mértéke az építmény egészére meghatározott vagyonbiztonság mértékétől eltérő lehet. Ilyen esetben a biztonság szempontjából a fokozottabb biztonságot eredményező megoldást kell alkalmazni.

ANYAGOK, ÉPÜLETSZERKEZETEK

Építési anyagok

97. §

(1) Építési célra anyagot felhasználni csak a jellemző tulajdonságainak ismeretében és csak ennek megfelelően szabad.

(2) Az egészségre és a környezetre káros mértékű sugár-, vagy egyéb hatást kifejtő anyagot építési célra felhasználni nem szabad.

Alapok, lábazatok, terepszint alatti építmények

98. §

(1) A terepszint alatti építményeket, szerkezeteket, az építmények és az önálló alapozást igénylő berendezések alapjait szilárd, víznek ellenálló anyagból és úgy kell kialakítani, hogy azok az építmény, illetőleg a berendezés terheit az előírt biztonsággal adják át a teherbíró talajnak, és a várható süllyedésük, valamint a talajmozgások következtében az építményben, berendezésben, káros hatások, az építmény és más építmények között pedig káros kölcsönhatások ne keletkezzenek, a környezetükben káros talajmozgást, vízhatást (pl. rétegvíz-, talajvízszint emelkedést) ne okozzanak.

(2) Az építménynek tereppel érintkező határvonalán a teherátadó alapszerkezeteknek - eltérő hatósági előírás hiányában - legalább a mértékadó fagyhatáron kell lennie. A mértékadó fagyhatár nem fagyveszélyes talajban 0,80 m, fagyveszélyes talajban, továbbá a Balti-tenger szintje felett 500 m-nél magasabb területen 1 m.

(3) Az építmény lábazatát a terepcsatlakozás felett legalább 0,30 m magasságig szilárd, fagyálló anyagból kell készíteni, vagy fagyálló burkolattal kell ellátni.

Falak, födémek

99. §

(1) A falak és a födémek károsodás nélkül viseljék el az építmény rendeltetésszerű használatából eredő hatásokat.

(2) Az önálló rendeltetési egységeket elválasztó falak és födémek elégítsék ki különösen az élet- a vagyonbiztonság, a hő-, a zaj- és a tűzvédelem követelményeit.

(3) A falakban és a födémekben az építmény rendeltetésszerű használatából eredő különleges hatások (fokozott nedvesség, jelentős hőmérséklet-változások, különösen magas, vagy alacsony hőmérséklet stb.) nem okozhatnak élettartam, teherhordó képesség, hang-, vagy hőszigetelő képesség csökkenését előidéző változást.

(4) Nedvesség hatására jelentős szilárdságcsökkenést szenvedő falszerkezeteket árvíz- és belvízveszélyes területeken építeni nem szabad, más területeken pedig csak megfelelt? vízhatlan szigeteléssel szabad alkalmazni. Vályogfal - erősítés nélkül - csak egyszintes épületek építéséhez és legalább 0,45 m falvastagsággal alkalmazható.

(5) Faanyagú teherhordó szerkezetet csak úgy szabad alkalmazni, ha azon a légzést gátló, vagy építési nedvességet közvetítő bevonat, burkolat, szigetelés stb. nem készül.

Tetők

100. §

(1) A tető az építmény rendeltetésének megfelelő mértékben álljon ellen az időjárás (szél, csapadék, napsugárzás), a vegyi és mechanikai (pl. ellenőrzés, tisztítás) hatásoknak és a csapadékot a felületéről a tervezett irányba vezesse le.

(2) A 25 és 75 fok közötti hajlásszögű tetőt hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos, vagy ilyen fölé nyúlik és magassága 7,50 m-nél nagyobb,

A 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett hófogósorral kell ellátni.

(3) A tetőre való kijutás lehetőségét belülről zárható, legalább 0,55 m szabad keresztmetszetű tetőkibúvóval vagy más azonos értékű módon kell megoldani.

(4) A tetőkibúvót a szomszédos épülettől, illetőleg tűzszakasz határtól legalább 1 m távolságra kell elhelyezni.

Padlók

101. §

(1) Az építményeket, a helyiségeket a rendeltetésszerű használatuknak megfelelő egészség-, hő-, tűz-, balesetvédelmi követelményeket kielégítő padlóval kell ellátni.

(2) Járófelületen alkalmazott rácsnak (pl. taposórács, lépcsőfok) a közlekedés irányára merőleges nyílásszélessége

a) közforgalmú területen 10 mm-nél,

b) lakó-, üdülő-, szállás- és intézményépületben 20 mm-nél,

c) üzemi kezelőlépcsőknél, kezelőjárdáknál 40 mm-nél nagyobb nem lehet.

Nyílászárók

102. §

(1) A nyílászárók feleljenek meg az építmény és a helyiség rendeltetési, egészség-, hő-, tűzvédelmi, hőtechnikai, továbbá biztonsági követelményeinek.

(2) A nyílászárók a padlószintről könnyen és veszélymentesen kezelhetők legyenek. Ha a nyílászáró felületei a padlószintről nem tisztíthatók, a tisztításhoz szükséges szerkezeti megoldásról az építmény megvalósításával egyidejüleg kell gondoskodni.

(3) Az ablakok, továbbá a nagyforgalmú, illetőleg a tömegtartózkodásra szolgáló építmény, helyiség ajtószárnyai nyitott helyzetben biztonságosan rögzíthetők legyenek.

(4) A gyalogos közlekedésre szolgáló szabad falnyílás mérete, illetőleg a nyílászáró tokbelmérete eltérő hatósági előírás hiányában 0,60/1,90 m-nél kisebb nem lehet.

(5)[39] Az egy tűzszakaszba tartozó és egy lépcsőházzal rendelkező, illetőleg zártfolyosós kiürítési útvonalú középmagas- és magasépületben a kiürítési útvonalra nyíló önálló rendeltetési egységek és a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek bejárati ajtóit az önálló rendeltetési egységek bejárati ajtóira vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani.

Szintkülönbség-áthidalók

103. §

(1) Az építmények szintkülönbségeit a biztonságos gyalogos közlekedés, valamint az építmény előírt időn belüli kiűrítésének lehetővé tétele céljára lépcsővel vagy lejtővel kell áthidalni.

(2) Hágcsó és rögzített létra csak időszakos használat (üzemi ellenőrzés) céljára létesíthető, 4 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalása esetén 2 m felett hátvédőkosárral.

(3) A szintkülönbség-áthidalók járófelületeit, csúszást-gátló módon kell kialakítani.

Lépcső

104. §

(1) A lépcső (a lépcsőkarok és a lépcsőpihenők együttese) - az időszakos használatú építményszintekre, pinceszintre, tetőtérre vezető lépcsőkarok kivételével - a lépcső járóvonalán, csak azonos lépcsőfok-méretű lehet.

(2) A lépcső járóvonala a lépcső szabad szélességén belüli széléhez 0,30 m-nél közelebb nem lehet.

(3) A lépcső hegyes lépcsőfokot - a 106. § (3) bekezdésében említett lépcsők kivételével - nem tartalmazhat.

(4) A nagyforgalmú építményhez tartozó, illetőleg a közterületen lévő lépcső csak egyenes-karú lehet.

(5) Egy lépcsőkar három fellépésnél kevesebbet nem tartalmazhat. A lépcsőkar legfeljebb 1,80 m, illetőleg egy lakáson vágy üdülőegységen belül legfeljebb 3 m szintkülönbséget hidalhat át.

(6) A kiűrítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben (építményrészben) a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiűrítésre vonatkozó hatósági előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb

a) időszakos használatú lépcső esetén 0,60 m-nél,

b) egy lakáson vagy üdülőegységen belüli lépcső esetén 0,80 m-nél,

c) nagyforgalmú építményben 1,65 m-nél,

d) egyéb építményekben 1,10 m-nél.

(7) A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell, lennie. Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső legkisebb szabad belmagassága 2 m lehet.

105. §

(1) A lépcsőpihenő kisebbik alaprajzi szabad mérete - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a lépcsőkar szabad szélességénél kevesebb nem lehet. Ezt a szabad méretet más rendeltetés (pl. keresztező közlekedés) nem zavarhatja, illetőleg berendezés nem csökkentheti.

(2) Egyenes tengelyű lépcső közbenső pihenője a járóvonalon mérve legalább 0,60 m hosszú lehet.

106. §

(1) A lépcsőfok méreteit a "2 m+sz=60-64 cm" összefüggés alapján kell meghatározni.

[m=a fok-magasság cm-ben, sz=a fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve].

(2) A lépcsők magassága (m)

a) közúti alul- és felüljárókban, közterületeken, továbbá a betegek, illetőleg a mozgásukban korlátozottak részére szolgáló (pl. kórház, szociális otthon) építményekben 15 cm-nél,

b) egyéb építményekben 17 cm-nél

nagyobb nem lehet.

(3) Egy lakáson, vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet

Lejtő

107. §

Lejtőn a lejtés mértéke - eltérő hatósági előírás hiányában -

a) a gyalogos közlekedés útvonalán legfeljebb 25%-os,

b) a kerekesszék, a rendszeres kézierős teherszállítás útvonalán

legfeljebb 10%-os,

c) a gyermekkocsi közlekedési útvonalán és legfeljebb 1,50 m szintkülönbség áthidalására, - ha a gyalogos a lejtőhöz tartozó és a keréknyomok között kialakított (legfeljebb m:sz=1:2 méretarányú) egyeneskarú lépcsőn közlekedhet, -legfeljebb 50%-os

lehet.

Korlát, mellvédfal, vészkijárat

108. §

(1) Minden 1 m-nél hosszabb lejtőt, továbbá minden olyan lépcsőt, lépcsőpihenőt, lejtőt, erkélyt, teraszt, loggiát, tornácot, külső folyosót stb. amelynek szintje a csatlakozó szintnél 0,80 m-nél magasabban van, legalább 1 m magas, kiesést gátló - legfeljebb 12 cm nyílásszélességű - korláttal, mellvédfallal, vagy ráccsal kell határolni, az áruszállítás vagy rakodás céljára szolgáló rámpa és a más hatósági előírás szerint megvalósuló építmények (pl. vasúti híd) kivételével. Üzemi építmények kezelőjárdái, pódiumai, galériái más (pl. háromsoros cső-) korláttal is megvalósíthatók.

(2) A mellvédfal magassága a könyöklő vastagságának méretével, de legfeljebb 0,80 m-ig csökkenthető. |

(3) A lépcsőkar legalább egyik - a 2 m-nél szélesebb lépcsőkarok mindkét - oldalát fogódzásra alkalmas módon kell megvalósítani. A nagyforgalmú lépcső legfeljebb 3 m karszélességű, illetőleg osztókorláttal ilyenre tagolt lehet. Az 1-18 éves korú gyermekek, tanulók használatára szolgáló építményekben és a lakóépületekben a lépcső-és a lejtő korlátját úgy kell kialakítani, hogy azokon csúszkálni ne lehessen.

(4) A vészkijárati ablak mellvédmagassága legfeljebb 0,50 m lehet. A mellvédfal magasságát legalább 0,80 m magasságig kiemelhető védőkorláttal kell kiegészíteni.

(5) A csatlakozó szinthez képest 1,50 m-nél magasabb szinten levő vészkijárat elé a rögzített létrához csatlakoztatva - megfelelő korláttal ellátott - legalább 0,80/0,70 m méretű vészkijárati kilépőt kell létesíteni.

Égéstermék-elvezetők

109. §

(1) Az égéstermék-elvezető (a füstcsatorna és a kémény) mindenkor képes legyen a tüzelőberendezések égéstermékét biztonsággal a tető fölé, a szabadba kivezetni.

(2) Az égéstermék-elvezetőt úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy az mindenkor elégítse ki a Szabályzat és a vonatkozó hatósági előírások követelményeit.

(3) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat, az égéstermék az építmény teherhordó tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet.

(4) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szenynyezze.

(5) Az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben füstcsatornát, határoló falába kéményt építeni nem szabad, kivéve az e helyiségekhez tartozó technológiai berendezések égéstermék-elvezetésére szolgáló szerkezeteit.

(6) Gázüzemű tüzelőberendezés égéstermékelvezetője, csak egyféle használatú lehet, más (szilárd, vagy cseppfolyós) tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés égéstermék-elvezetésére nem szolgálhat.

(7) Építmények építésével, bővítésével, átalakításával, felújításával, korszerűsítésével meglevő égéstermék-elvezetők működése nem gátolható. Szükség esetén egyidejűleg gondoskodni kell az égéstermék-elvezetők vagy az építmény fűtési -tartalékfűtési - rendszerének megfelelő átalakításáról.

(8) Az égéstermék-elvezető kürtőjét, csatornáját (belső szabad keresztmetszetét) az égéstermék kiáramlásának irányába szűkíteni, abba a kürtő, csatorna keresztmetszetét elzáró vagy egyéb áramlást gátló szerkezetet beépíteni - az ipari égéstermék-elvezetők kivételével - tilos.

(9) Az égéstermék-elvezetőt úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy az mindenkor biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen.

Kémények

110. §

(1) Az égéstermék szabadba történő kivezetése céljára

a) egy építményszinten és egy önálló rendeltetési egységben egymással belső légtérkapcsolatban lévő helyiségek tüzelőberendezései esetén egyedi,

b) több önálló rendeltetési egység közös hőellátása céljára szolgáló tüzelőberendezés esetén központi,[40]

c) több egymás feletti építményszinten, egy-egy önálló rendeltetési egység vagy helyiség szintenkénti tüzelőberendezései esetén gyűjtő,

d) egy építményszinten lévő üzemi tüzelőberendezések esetén ipari

kéményt kell létesíteni.

(2) A kéménykürtőt függőlegesen kell vezetni kivéve, ha ettől más hatósági előírás az eltérést megengedi.

(3) A kürtőkeresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél.

(4) A kémény kitorkollása - az ipari kémény kivételével - legalább olyan magas legyen, hogy a kéményfej fölé, a kürtő tengelyére - oldalirányú kitorkollás esetén a kitorkollás alsó élére -illeszkedő, függőleges tengelyű és lefelé mutató csúccsal szerkesztett 60°-os félnyílású kúpot a tengelyétől mért 15 m-es távolságon belül semmilyen légtorló építmény, építményrész, berendezés függőleges irányban 0,80 m-nél jobban ne közelítse meg. (9. ábra).

A kéményfej magassága azonban magastető felett 0, 80 m-nél, lejtésmentes és enyhe hajlású (lapos-) tető felett 1,20 m-nél kisebb nem lehet.

111. §

(1) Az egyedi kémény falazott kéménykürtőjének a legkisebb szabad keresztmetszete - eltérő más hatósági előírás hiányában - 144 cm2-nél kisebb nem lehet.

(2) Propán-bután gázzal, vagy bármilyen 0,9-nél nagyobb relatív sűrűségű gázzal üzemelő tüzelőberendezés kéménye csak egyedi kémény lehet, kürtője csak arról a szintről indítható, koromzsák ajtaja pedig csak abba a helyiségbe nyílhat, ahol a tüzelőberendezés üzemel.

112. §

(1) A központi hőellátás kéménye csak egyedi rendszerű lehet.

(2) A kémény legkisebb szabad kürtőkeresztmetszetét méretezéssel kell meghatározni.

113. §

(1) A gyűjtőkémény vagy

a) csak szilárd és cseppfolyós tüzelőanyaggal üzemelő,

b) csak vezetékes városi-, vagy földgázüzemű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetésére szolgálhat.

(2) Gáztüzelés egycsatornás gyűjtőkéményébe csak huzatmegszakítóval ellátott és kizárólag rövid idejű szakaszos üzemelésű, átfolyó rendszerű háztartási vízmelegítő és fali hősugárzó gázkészülék égésterméke vezethető.

(3) Gyűjtőkémény propán-bután gázzal, vagy bármilyen 0,9-nél nagyobb relatív sűrűségű gázzal üzemelő, továbbá termokoksz rendszerű tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére nem szolgálhat

114. §

(1) Az ipari kémény legkisebb szabad kürtőkeresztmetszetét méretezéssel kell meghatározni.

(2) A szilárd és a cseppfolyós tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezések ipari kéményének kitorkollás-magassága az 50 m-en belüli légtorló építmények legmagasabb pontja felett legalább 3 m-rel magasabban legyen.

Füstcsatorna

115. §

(1) A füstcsatorna csak annak az egy önálló rendeltetési egységnek a légterén belül vezethető, amelyben a tüzelőberendezés van.

Nem vezethető át "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen.

(2) Füstcsatorna - az ipari és a központi tüzelőberendezések füstcsatornájának kivételével -csak egy tüzelőberendezés égéstermék-elvezetése céljára szolgálhat.

(3) Beépített gépi huzatfokozó berendezés nélküli füstcsatorna vízszintes vetületi hossza - az ipari és központi tüzelőberendezések füstcsatornáinak kivételével - nem haladhatja meg a 2 m-t és a kémény irányába legalább 10%-os emelkedésű legyen.

Homlokzati égéstermék-kivezetés

116. §[41]

(1)[42] Homlokzati égéstermék-kivezetés csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára és csak abban az esetben létesíthető, ha az égéstermék tető fölé történő kivezetésére a fűtendő helyiséghez, illetőleg a rendeltetési egységhez - kéményseprő által igazoltan - műszakilag megfelelő egyedi kémény nem tartozik és a meglévő kémény gázüzemű tüzelőberendezés égéstermékének elvezetése céljára történő átalakítása műszaki okból akadályozott, illetőleg új gázkémény építésére, szerelésére műszaki, városképi, műemléki vagy egyéb okból nincs lehetőség.

(2) Homlokzati égéstermék-kivezetés nem létesíthető

a) az építésügyi hatóság által igazoltan műemléki, illetőleg városképi védelem alatt álló épületben;

b) az e rendelet hatálybalépését követően engedélyezett új épületben;

c) magas épületben;

d) bölcsőde, csecsemőotthon, óvoda, alap- és középfokú iskola, továbbá fekvőbetegek szállásépületében, szociális otthon épületben, nevelőotthon és diákotthon épületekben, illetőleg ilyen célra szolgáló helyiségekben;

e) közvetlen közterületre néző homlokzaton 6 kW-ot meghaladó hőteljesítményű gázkészülék égéstermék kivezetése és bármely homlokzaton 6 kW-ot meghaladó hőteljesítményű, továbbá mindenfajta túlnyomásos égéstermék kivezetés a csatlakozó járófelülettől (pl. függőfolyosó, erkély), terepszinttől (járdaszinttől) mért 2,2 m alatt;

f) a szomszédos telekkel közös telekhatártól 3 m-en belül álló épülethomlokzaton, kivéve a telekhatártól legalább 1,50 m-re álló főépületek határfalán a nem túlnyomásos rendszerű és 6 kW-t meg nem haladó hőteljesítményű készülék égéstermék kivezetése, ha e telekhatár szakaszon a kivezetés tengelyétől mindkét irányban legalább 2-2 m hosszú és legalább 2 m magas tömör kerítés áll.

(3) Homlokzati égéstermék-kivezetés az (1) bekezdést figyelembe véve is csak akkor engedélyezhető, ha a kivezetés - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetei által igazoltan - közegészségügyi érdeket nem sért.

Szellőzők

117. §

(1) A légcsere ( a friss levegő be-, illetőleg az elhasznált vagy szennyezett levegő kivezetése) céljára szolgáló szerkezeteket és részeit úgy kell megvalósítani, hogy

a) anyaguk nem éghető vagy nehezen éghető legyen,

b) keresztmetszetük a légáramlás irányába na szűküljön,

c) keresztmetszetükbe turbulens légáramlást, illetőleg tüzet okozó szerkezet, berendezés ne kerüljön.

(2) A gravitációs szellőzés céljára - a közvetlen szabadba néző nyílászárókon túlmenően - légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg homlokzati szellőzőrács létesíthető.

(3) Helyiség légterében álló és csak önálló szellőzési kötelezettséggel létesíthető szekrényt (pl. főzőszekrényt) legalább 0.30 m magas és a felső részén kiszellőztetett légzsákkal kell kialakítani. (10. ábra).

Légakna

118. §

(1) Légakna középmagas- és magasépületben nem létesíthető. Meglevő középmagas épület légaknája legfeljebb hat szint mellékhelyiségeinek szellőztetésére szolgálhat.

(2) A légakna alapterülete legalább 0.96 m2, alaprajzi legkisebb mérete legalább 0.80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A meglevő és az 1:1-1:1,5 alaprajzi méretaránytól eltérő légaknát az épület felújítása, korszerűsítése során, a határfalakkal körülzárt, vagy körülzárásra szánt magasságáig ennek megfelelő méretű aknákra kell osztani.

(3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni.

(4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell.

(5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell.

(6) Légaknába nem szellőztethető

a) tűz- és robbanásveszélyes helyiség,

b) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség,

c) bűzös, gőzös üzemű helyiség.

(7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak tisztálkodó helyiséggel szellőztethető közös légaknába.

Légudvar

119. §

(1) A légudvar alapterülete legalább 16,00 m2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3 m legyen. (11. ábra)

(2) A légudvar induló szintjén legalább 0,50 m1 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni.

(3) Légudvarba nem szellőztethető

a) tűz- és robbanásveszélyes helyiség,

b) bűzös, gőzös üzemű helyiség.

Gravitációs szellőzőkürtő

120. §

(1) Az elhasznált levegő tető fölé a szabadba történő kivezetése céljára egyedi, vagy mellékcsatornás gyűjtőszellőző létesíthető.

(2) A szellőzőkürtőt függőlegesen kell vezetni.

(3) A kürtőkeresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél.

(4) A szellőzőkürtő kitorkollásának magasságát a kéményekre vonatkozó előírások szerint kell meghatározni.

(5) Egy szellőzőkürtőbe, illetőleg a gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjébe csak egy önálló rendeltetési egységhez tartozó, azonos szinten levő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű (pl. tisztálkodó és WC, vagy főző és élelmiszertároló, helyiség légelvezetője köthető be.

(6) Falazott szellőzőkürtöt falazott kéménykürtőtől legalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal egyenértékű tűzállósági határértékű és légtömörségű szerkezettel kell elválasztani.

(7) A szellőzőkürtő vagy a gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjének szabad keresztmetszete a legfelső bekötés felett legalább 2 m-es függőleges kürtőmagasság, vagy huzatnövelő szerkezet alkalmazásával és legalább a következő legyen:

Ha a helyiség légtérfogata a 20 m3-t meghaladja, gravitációs szellőzőkürtővel nem szellőztethető.

(8) A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség gyűjtőszellőzőbe nem szellőzhet.

Gravitációs szellőzőcsatorna

121. §

(1) A szellőzőcsatorna csak annak az önálló rendeltetési egységnek a légterén belül vezethető, amelynek szellőztetésére szolgál. Nem vezethető át "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen.

(2) Szellőzőcsatorna csak egy helyiség szellőztetésére szolgálhat.

(3) A szellőzőcsatorna vízszintes vetületi hossza - a határoló falszerkezetek vastagsági méretével együtt - legfeljebb 2 m lehet. (12. ábra) -

(4) A szellőzőcsatorna legkisebb szabad keresztmetszete

a) 5 m3 helyiség-légtérfogatig legalább 200 cm2,

b) 10 m3 helyiség-légtérfogatig legalább 400 cm2 legyen.

Ha a helyiség légtérfogata a 10 m3-t meghaladja, gravitációs szellőzőcsatornával nem szellőztethető.

(5) A szellőzőcsatorna mindkét végét - az előírt keresztmetszeti területet nem szűkítő - nem éghető anyagú ráccsal, rovarhálóval vagy egyéb szerkezettel kell határolni.

(6) Szellőzőcsatornával nem szellőztethető

a) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó, illetőleg

b) bűzös, gőzös üzemű helyiség.

ÉPÜLETGÉPÉSZETI VEZETÉKHÁLÓZATOK ÉS BERENDEZÉSEK

Általános előírások

122. §

(1) Az épületgépészeti vezetékhálózatokat és berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy azok energiatakarékos és komplex módon elégítsék ki a velük szemben támasztott műszaki, rendeltetési, élet-, egészség- és környezetvédelmi, továbbá a biztonsági és munkavédelmi követelményeket.

(2) A vezetékek és berendezések korrózió-, zaj-és hővédelméről, előírt mértékű érintésvédelméről gondoskodni kell.

Ivóvíz

123. §

(1) Az építménybe való becsatlakozásnál a víz- és szennyvízvezeték között - védőcső hiányában - legalább 1 m távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell bevezetni.

(2) Vízvezetéket nem szabad vezetni

a) építmények határoló falában (beleértve a tűzfalat is), kémények, szellőzők falában és kürtőjében,

b) födémben, a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek padozatában, továbbá az önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeit elválasztó határfalában (pl. lakáselválasztó falban),

c) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló helyiségben), felvonó, mozgójárda, mozgólépcső aknájában, gépházában és ezek falában, födémében, padozatában,

d) olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 °C alá süllyedhet (pl.: hűtőkamrában),

e) jelentős értékek, műkincsek elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. múzeum, könyvtár, levéltár kiállító és tároló termeiben), továbbá a képző-, illetőleg iparművészeti értékű kiképzéssel megvalósított helyiségekben, valamint e helyiségek határoló szerkezeteiben (falában, födémében, padozatában).

Szenny- és csapadékvíz

124. §

(1)[43] Az építmény csatornahálózatát úgy kell megvalósítani, hogy az építménybe szennyvízvagy csapadékvíz-visszaáramlás ne keletkezzék. A csatornavezeték az elvezetett szennyvíz hatásának ellenálló, korrózióálló legyen.

(2) Épületen belül a szennyvíz és a csapadékvíz csatornavezetékét egyesíteni nem szabad, kivéve az utcai telekhatáron álló épületet, amelyben a csatornavezetékek közvetlenül az épületből történő kivezetés előtt egyesíthetők, ha a közcsatorna egyesített rendszerű.

(3) Csatornavezetéket nem szabad vezetni, csőkapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni:

a) kémények, szellőzők falában, kürtőjében, továbbá zajszigetelés nélküli ejtővezetéket lakószobák falában és annak mentén, illetőleg hő- és hangszigetelés nélkül építmények határoló falában, beleértve a tűzfalat is,

b) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és ezek födémében, padozatában, továbbá az önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei közötti elválasztó határfalában (pl. lakáselválasztó falban),

c) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló-, helyiségben), felvonó, mozgójárda, mozgólépcső aknájában, gépházában, és ezek falában, födémében, padozatában,

d)[44]

e) jelentős értékek, műkincsek elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. múzeum, könyvtár, levéltár kiállító és tároló termeiben), továbbá a képző-, illetőleg iparművészeti értékű kiképzéssel megvalósított helyiségekben, valamint e helyiségek határoló szerkezeteiben falában, (födémében, padozatában),

f) építmények kiürítési útvonalába tartozó helyiségben, terekben.

(4) Az építmény alapfalaiban, csővezetéki kapcsolásokat, idomokat beépíteni tilos.

(5)[45] Minden olyan helyiség feletti födémen, födémben, álmennyezetben, melynek rendeltetésszerű használatát az esetleges átázás (rejtettcsepegés) veszélyezteti, továbbá minden élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévő födémben, födémen, álmennyezetben

a) vízszintes irányban

- W C és vizelde berendezés szennyvízcsatornája nem vezethető,

- egyéb berendezés csatornavezetéke - ha az műszakilag nem kerülhető el - üzemi víz elleni szigetelt szerelőszintben, padlócsatornában vagy védőcsőben vagy födém felett szabadon vezethető,

b) függőleges csatornavezeték - megfelelő hangszigeteléssel - átvezethető, ha az a mechanikai sérülések ellen védett és oldható csőkapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz.

Villany

125. §

Villamosenergiával kell ellátni minden olyan helyiséget és szabad teret, ahol a rendeltetésszerű használat ezt megkívánja.

126. §

(1) A hőellátó rendszernek - a tüzelő, a hő-átadó és a melegvíz-termelő berendezésnek -összhangban kell lennie az építmény rendeltetésével, és határoló szerkezeteivel, az energia takarékosságra vonatkozó előírásoknak megfelelően.

(2) Középmagas és magas építményekben egyedi fűtőberendezéseket, csak tartalékberendezésként szabad létesíteni. Panelos szerkezetű középmagas és magas építményekben tartalék fűtőberendezés, csak elektromos üzemű lehet.

(3) Hőellátó vezetéket nem szabad vezetni

a) építmények határoló falában (beleértve a tűzfalat is), kémény, szellőző falában, kürtőjében,

b) az önálló rendeltetési egységek elválasztó határfalában,

c) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló helyiségben), felvonó, mozgójárda, mozgólépcső aknájában, gépházban és ezek falában, födémében, padozatában,

d) olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 °C alá süllyedhet (pl.: hűtőkamrában),

e) élelmiszertárolóban, és ezek határoló szerkezeteiben.

Gáz

127. §

(1) Gázvezetéket építményben, csak a vonatkozó hatósági előírások szerint szabad megvalósítani.

(2) Gázvezetéket nem szabad vezetni

a) építmények alatt, azok padozatában, falában (kivéve a falhoronyban vezetett fogyasztói vezetéket), födémében, tetőtér be nem épített részén,

b) kéményben, füstcsatornában, szellőzőkürtőben és azok falában,

c) felvonó, mozgójárda, mozgólépcső aknájában és gépházában,

d) több szinten át összefüggő légterű aknában,

e) olyan zárt téren át, amelyből szellőzőrendszer a levegő betáplálást kapja.

(3) Gázmérőt csak jól megközelíthető, szellőztethető helyen szabad elhelyezni. Gázmérő nem helyezhető el lakóhelyiségben. Lakóhelyiség gázmérővel ellátott helyiség légteréhez csak zárható nyílászáróval kapcsolódhat.

(4)[46] Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék (pl. tűzhely, vízmelegítő) belső terű helyiségben, továbbá huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben és azzal közvetlen légtérkapcsolatban álló (abból nyíló) helyiségben nem alkalmazható.

(5) Propán-bután gázpalack nem alkalmazható olyan helyiségben vagy - a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével - földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl. panelszerkezet).

(6) Palackos propán-bután gázzal, vagy bármilyen 0,9-nél nagyobb relatív sűrűségű gázzal üzemelő berendezést felszerelni nem szabad

a) a terepszintnél mélyebb padlószintű helyiségben, vagy azzal közös légterű helyiségekben.

b) olyan légtérben, amelynek padlójáról, padlóaknájából az esetleg kiömlő gáz a szabadba közvetlenül kifolyni nem tud,

c) olyan helyiségben, ahol vízzár nélküli lefolyóvezeték van,

d) olyan helyiségben, amely mélyebb padlószintű helyiséggel légtérkapcsolatban van.

(7) Nyílt lángú gázüzemű berendezést a padlószint felett 1,20 m-nél alacsonyabban levő benyíló, forgó ablakszárny alatt elhelyezni nem szabad.

Postai és távközlővezetékek, berendezések

128. §

(1) A közhasználatú távbeszélő, távközlő hálózat vezetékeit a házitelefon és más jelző vezetékektől elkülönítve, karbantartás céljából hozzáférhető módon kell elhelyezni.

(2) Tűz- és robbanásveszélyes helyiségek belső falán távbeszélővezetékek nem vezethetők, kivéve a helyiségben használt készülék kötésmentes vezetékét.

(3) A középmagas és magas épületeket, továbbá hatósági előírás alapján - az ennél alacsonyabb épületeket is - csak közösségi vevőantenna-rendszerrel szabad ellátni.

(4) Azokban az építményekben, ahonnan gyakran vagy rendszeresen várható, hogy a televízió helyszíni közvetítést ad. figyelembe kell venni a közvetítés műszaki előfeltételeit is.

Hulladékledobó

129. §

(1) A Középmagas és magas épületben hulladékledobó berendezést vagy zárható szabványos hulladékgyűjtő tartályok szállítására is alkalmas - belső felületén fertőtleníthető - felvonót kell létesíteni.

(2) A hulladékledobó berendezés ejtőcsöve

a) sima belső felületű, nedvességet magába nem szívó, korróziós hatásnak ellenálló és nem éghető anyagú,

b) kör keresztmetszetű és legalább 400 mm átmérőjű,

c) könnyen tisztítható,

d) közvetlen természetes szellőzéssel ellátott legyen.

(3) Az ejtőcsőben szűkület és elhúzás nem lehet, kivéve az ejtőcső legalsó szintjén levő végződését, ahol az elhúzás szöge a függőleges iránytól legfeljebb 30° lehet.

(4) A hulladékledobót úgy kell kialakítani, hogy a hulladékgyűjtő edények por- és balesetmentesen üríthetők legyenek (pl. zárható és önálló szellőzési lehetőséggel rendelkező ürítőhelyiség vagy pormentes ürítést biztosító bedobónyílás alkalmazásával).

(5) A hulladékledobó berendezés bedobónyílását nem éghető anyagú zárószerkezettel kell ellátni.

Felvonó, mozgólépcső, mozgójárda

130. §

(1) Személyszállító felvonót kell létesíteni a forgalomszámításnak megfelelően

a) minden építményben amelynek 11,60 m feletti szintmagasságú padlófelületén huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség létesül vagy ha ezen épületek főbejárata előtti járdaszint és az attól legtávolabbi építményszintje közötti szintkülönbség 11,60 m-nél több, kivéve a kétszintes lakás második szintjét, ha a lakásbejárat szintmagassága legfeljebb 11,60 m,

b) minden olyan művelődési, bolti kiskereskedelmi, egészségügyi építményben gyógy- és gyógyüdülő-szállodában és a mozgásukban korlátozottak, a 6 évesnél fiatalabbak, a 60 évesnél idősebbek céljára szolgáló épületekben (óvoda, szociális otthon, nyugdíjasok otthonháza, szanatórium stb.), amelynek 4 m feletti szintmagasságú padlófelületén a főfunkciójához tartozó helyiség létesül, illetőleg, ha ezen épületek főbejárata előtti járdaszint és az attól legtávolabbi, a főfunkciójához tartozó építményszintje közötti szintkülönbség 4 m-nél több.

(2) A mozgásukban korlátozottak részére szolgáló épületekben, továbbá minden magas épületben legalább egy személyszállító felvonót biztonsági felvonóként kell megvalósítani.

(3) Körforgó személyfelvonó létesítése esetén az építményben legalább egy személyfelvonót is létesíteni kell.

(4) Gyógykezelő épületben fekvőbeteg-szállításra, középmagas és magas épületben pedig bútorszállításra is alkalmas legyen legalább egy személyszállító felvonó.

(5) Építményszintek közötti rendszeres teherszállítás céljára teheremelőt, teherfelvonót vagy személyszállításra is alkalmas teherfelvonót kell létesíteni.

(6) Üzemi építményekben személyszállításra is alkalmas technológiai rendeltetésű emelőberendezés is létesíthető.

(7) A felvonók belső felülete könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen.

(8) Az (1) bekezdés szerinti követelmények - a mozgásukban korlátozottak, a 6 évesnél fiatalabbak, a 60 évesnél idősebbek részére szolgáló épületek kivételével - rövidkarú mozgólépcső beépítésével is kielégíthetők, ha az építményben legalább egy személyfelvonó is létesül.

(9) A nagyforgalmú építmények (pl. áruházak, metrók), továbbá a közhasználatú alul- és felüljárók 6 m-nél nagyobb szintkülönbségének áthidalására mozgólépcsőt, mozgójárdát, vagy felvonót kell létesíteni.

(10) A mozgójárda lejtése legfeljebb 10% lehet.

(11) A mozgólépcsőt és a mozgójárdát mindkét oldalán tömör mellvéddel és mozgó fogódzókkal kell ellátni.

HELYISÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

Méretek, kapcsolatok

131. §

(1)[47] Ahol a Szabályzat a helyiség legkisebb alaprajzi méreteit, illetőleg alapterületét írja elő, ott a helyiség hasznos alapterületét kell alapul venni. A helyiség legkisebb alaprajzi mérete - eltérő hatósági előírások hiányában - legalább a következő legyen:

- szabad szélesség 0,80 m,

- szabad mélység 1,10 m befelé nyíló ajtószárny esetén 1,40 m.

(2) A helyiségek hasznos alapterületének belmagassága - eltérő hatósági előírás hiányában -legalább a következő legyen:

a) 2,50 m szabad belmagasság

- a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a b) és d) pontokban említettek kivételével,

- a csoportos (pl. üzemi, közösségi) öltöző, mosdó, zuhanyozó helyiségben,

b) 2,50 m átlagos belmagasság

- a legfeljebb 20 fő egyidejű befogadására és huzamos tartózkodására szolgáló helyiségben, az ilyen lakószobák és a d) pontban említettek kivételével,

- a lakás legalább egy (a nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában,

- a szállásegység lakószobáiban, el 2,20 m szabad belmagasság

- az építmény közös közlekedőiben, kiűrítési útjain,

d) 2,20 m átlagos belmagasság

- a lakás másik és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobáiban,

- az üdülőegység, túristaház, menedékház helyiségeiben,

- a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben - az a), c) és e) pontban említettek kivételével -,

e) 2 m átlagos belmagasság

- a tárolóhelyiségekben (járműtároló, tüzelőtároló stb.),

f) 0,80 m szabad keresztmetszet

- a búvóterekben - ha legalább 15 m-enként bejárata (búvónyílása) van -, továbbá a szerelőszint és a csőfolyosó közlekedő részein, ha a vezetékek érintése balesetveszélyt nem jelent,

g) 0,55 m szabad keresztmetszet

- a búvónyílásokon.

(3) A helyiségek légtérfogata a tervezett befogadóképességének megfelelően legalább a következő legyen:

a) 15 m3/fő az üzemi, irodai munkahelyeken, műhelyekben,

b) 10 m3/fő a lakószobákban, l,50m3/fő a kabinokban (tolmács-, riporterkabin stb.) mesterséges légcsere esetén,

d) 3,50 m3/fő minden egyéb helyiségben.

(4) Fűthető lakószoba, lakóelőtér bejárati ajtaja közvetlenül a szabadból nem nyílhat.

(5) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, főzésre, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségek légtere illemhely, illetőleg WC, vizelde berendezéssel ellátott helyiség légteréhez közvetlenül nem kapcsolódhat, egymásból nem nyílhat.

(6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség légtere illemhely, illetőleg WC, vizelde berendezéssel felszerelt mellékhelyiség légteréhez közvetlenül csak akkor kapcsolódhat, ha e mellékhelyiség szellőzése a levegő visszaáramlását meggátolja.

(7) Lakószoba, továbbá nevelő-oktató helyiség padlója sehol sem kerülhet az épülethez csatlakozó külső terep szintje (terepcsatlakozása) alá.

(8) Nagyforgalmú, illetőleg tömegtartózkodás céljára szolgáló belső fekvésű helyiség csak akkor telepíthető a terepszint alá, ha a mesterséges világítása, szellőzése, vészvilágítása, irányfények működése független, önműködő kapcsolású tartalék áramforrással is megoldott.

Benapozás

132. §

(1) Minden lakás legalább egy lakószobájának (vagy két kisszobájának), a három vagy ennél többszobás lakás legalább két lakószobájának, továbbá a csecsemők, gyermekek, tanulók nevelő-oktató helyiségeinek a közvetlen természetes megvilágítás céljára előírt bevilágító felületei - a rajzterem és a műhelyterem kivételével - a benapozott homlokzaton legyenek.

(2) Minden olyan helyhez kötött munkahelyet, továbbá a csecsemők és a gyermekek nevelő-oktató helyiségeit, amelyeket DNy-Ny-i irányból napfénybesugárzás érhet, árnyékolóval kell ellátni.

Megvilágítás

133. §

(1) A helyiségek megvilágításának lehetőségéről a rendeltetésüknek és a külön hatósági előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) Minden olyan helyiségben, ahol azt hatósági előírás szükségessé teszi, szükség-, biztonsági-, vész-, tartalékvilágításról és irányfényről is gondoskodni kell.

Természetes megvilágítás

134. §

(1) Közvetlen természetes megvilágítású legyen a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek teljes alapterülete, kivéve a terepszint alatti építmények helyiségeit, illetőleg ha a rendeltetésszerű használat követelményei azt szükségtelenné teszik vagy tiltják.

(2) A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló szabad felület és a helyiség alapterületének aránya - eltérő hatósági előírás hiányában - legalább 1:8, csecsemők, gyermekek, tanulók nevelő-oktató helyiségeiben legalább 1:6 legyen. A megvilágítandó alapterület meghatározásakor a helyiség területéhez hozzá kell számítani az építmény árnyékvető szerkezetei vízszintes vetületének a helyiség előtti területét is.

(3) Közvetett természetes megvilágítás az önálló rendeltetési egységek között, továbbá az épület közös használatú helyiségei és az önálló rendeltetési egységei között nem létesíthető.

Mesterséges megvilágítás

135. §

(1) A közhasználat céljára szolgáló terepszint alatti építményekben, a tömegtartózkodásra szolgáló vagy erre is igénybe vett építmények, helyiségek épületen belüli és épületen kívüli kiürítési útvonalán, továbbá a nagyforgalmú építmény közlekedőiben a mesterséges megvilágítás lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) Fénycsővilágítás csak rejtett-világításként alkalmazható olyan helyen, ahol a rendeltetésszerű használat alapján az ott tartózkodók huzamos ideig a fényforrás irányában kénytelenek elhelyezkedni.

Szellőzés (légcsere)

136. §

(1) A helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű szellőzés (légcsere) lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) Helyiség nem szellőztethető lépcsőház, kapualj, zárt- (közép- és oldal-) folyosó, valamint közhasználatú átjáró, áthajtó, aluljáró légterébe.

Természetes szellőzés

137. §

(1) A tartózkodásra szolgáló helyiségeket természetes szellőzéssel kell ellátni, kivéve, ha a rendeltetésszerű használatukhoz mesterséges légcsere (félklíma-, vagy klímaberendezés alkalmazása) szükséges.

(2) Eltérő hatósági előírás hiányában a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség közvetlen természetes megvilágítására előírt legkisebb felületnek legalább a 2/3 része nyitható, a padlóról kezelhető és nyitott állapotban rögzíthető legyen.

(3) A szellőzőnyílás felső éle és a helyiség feletti födém alsó síkja közötti távolság (légzsák) legfeljebb 0,40 m lehet.

Mesterséges szellőzés

138. §

(1) A frisslevegővétel a csatlakozó terepszint felett és a legkevésbé szennyezett helyen legyen. A beszívónyílás (légbevezető) helyének meghatározásakor a környezeti turbulens hatásokat és a jellemző szélirányt is figyelembe kell venni.

(2) A légsebesség a tartózkodási zónában nem haladhatja meg a 0,25 m/s értéket.

(3) A helyiség szennyezett levegőjét - más előírás hiányában - a tető fölé a szabadba kell kivezetni úgy, hogy a környezet levegőjét a megengedettnél nagyobb mértékű bűzös, mérgező vagy más káros hatással ne szennyezze, ártalmas mértékű páralecsapódással ne veszélyeztesse.

(4) A mesterséges szellőztető berendezésekben a levegő nedvesítésére csak ivóvízminőségű víz használható.

Belső hőmérséklet

139. §

(1) A helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges, előírt belső hőmérsékletről megfelelő fűtő-, illetőleg hűtőberendezéssel gondoskodni kell.

(2) A helyiségek tervezett téli eredő hőmérséklete (az üzemeléstechnológia követelményeit kivéve) a rendeltetés alapján tervezett tartózkodási zóna mértékadó (szélső) részén (pl.: tanterem szélső üléshelyein) elégítse ki a vonatkozó hatósági előírásokat.

(3) A tartózkodási zóna a padlófelülettől mérve

a) álló helyzetű főtevékenység esetén: 1 m,

b) ülő vagy fekvő helyzetű főtevékenység esetén, illetőleg csecsemők, gyermekek tartózkodására

szolgáló térben: 0,50 m.

Tartalékfűtés

140. §

(1) Tartalékfűtés lehetőségéről kell gondoskodni

a) minden lakás legalább egy lakószobájában,

b) minden olyan helyiségben, ahol a folyamatos tartózkodás szükséges (pl. kapus, őrszemélyzeti, készenléti, ügyeleti, telefonközponti helyiségekben).

(2) A tartalékfűtés lehetőségéről

a) helyiségenként 1,5 kW villamos többletenergiának az építményben történő egyidejű szolgáltatási lehetőségével,

b) a többlet villamosenergia szolgáltatási lehetőségének akadálya esetén, tartalékkémény építésével kell gondoskodni.

HELYISÉGEK, TEREK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Közlekedők

141. §

(1) Az építmény közlekedőterei és közlekedő helyiségei tegyék lehetővé a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésétől függően a gyalogosok, járművek, a gépek és a teherszállítás számára egyaránt, biztosítsák továbbá veszély esetén az építmények meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése, vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti.

(2) Az építmény főbejárata és valamennyi önálló rendeltetési egységének (pl. lakás) bejárata, továbbá az ezek közötti közlekedő területek -a kiürítési útvonalak - legyenek alkalmasak egy legalább 2,00/1,80/0,60 m méretű tárgy akadálymentes végigszállítására.

(3) A kapualjat és áthajtót - az üzemi építmények kivételével - legalább 3,30 m szabad szélességgel és legalább egy 0,80 m széles járdával kell megvalósítani. A közhasználatú átjáró, áthajtó méreteit a vonatkozó hatósági előírások szerint kell kialakítani.

(4) Az építmény kiürítésére alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcsők, lejtők stb.) előírt legkisebb szabad szélességét épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,90 m magasságon belül nem szűkítheti.

Bejárat, szélfogó

142. §

(1) A nagyforgalmú, a tömegtartózkodás céljára szolgáló, továbbá az "A" és a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények és helyiségek, valamint a középmagas- és magasépületek kiürítési útvonalainak (folyosó, lépcsőház, szélfogó) a)tószárnyai a menekülés irányába nyíljanak, azok nyílásaiba küszöböt, lépcsőt építeni nem szabad, számukat, nyílásszélességüket - a vonatkozó hatósági előírások alapján, a rendeltetés szerinti használat és a kiürítés követelményeinek megfelelően - számítással kell meghatározni.

Ha a meglevő épület ajtószárnya a menekülés irányába - a közterületbe beállóan - nem nyitható, befelé is nyílhat, ha az épület üzemideje alatt a homlokzati ajtószárny a belső térben legalább 90 fokra kihajtott állapotban rögzítve tartható és az épület a bejárati kapujától független szélfogóval rendelkezik.

(2) Bejáratként kizárólag forgó-, billenő-, tolóajtó nem alkalmazható

a) a hat éven aluliak, a 60 éven felüliek céljára szolgáló, továbbá a kerekesszékkel közlekedők által rendszeresen használt közlekedő helyiségekben az automatikus üzemelésű tolóajtó kivételével,

b) a nagyforgalmú és a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületekben, ha az ilyen nyílászáróval ellátott helyiségekből a kiürítés más módon nem lehetséges.

(3) Minden középmagas- és magasépületet legalább két bejárattal kell megvalósítani. Meglévő középmagas és legfeljebb hatszintes lakóépület korszerűsítése során és műszaki szükségesség esetén e rendelkezéstől - a tűzvédelmi szakhatóság egyetértésével - az építésügyi hatóság eseti eltérést engedélyezhet.

(4) A bejárati (kijárati) ajtókat a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségekben kilincs nélkül kell kialakítani. Ezek egy mozdulattal nyithatók és nyitott állapotban önműködően rögzíthetők legyenek.

(5) A nagyforgalmú, a tömegtartózkodásra alkalmas épületek, és a magasépületek nem füstmentes lépcsőházait, továbbá az intézmények közösségi bejáratait szélfogóval kell kialakítani. Egyéb épületekben a kapu közvetlenül a lépcső-háztérből nyílhat, ha a bejárati kapu az első lépcsőfoktól legalább 1,50 m távolságra van.

(6) A szélfogó mélysége a benyíló ajtószárny(ak) méreténél legalább 0,60 m-rel nagyobb legyen.

(7) Szélfogóban a szintkülönbség áthidalására csak legalább három lépcsőfellépőből álló szintáthidaló létesíthető, ha a benyíló ajtószárnyak és a lépcsőfok élei között legalább 0,60 m, illetőleg a kifelé nyíló ajtó és a lépcsőfok éle között legalább 1,50 m távolság van.

Folyosó

143. §

(1) A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét - a vonatkozó hatósági előírások alapján - számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 m-nél.

(2) A folyosó közvetlen természetes megvilágításáról és szellőzéséről - a lakás és az üdülőegység belső folyosóit, továbbá a kizárólag tárolás céljára szolgáló pinceszint folyosóját kivéve - legfeljebb 30 m-ként mentésre is alkalmas nyílászáróval kell gondoskodni.

Lépcsőház, szabadlépcső

144. §

(1) Az építmény kiürítésére számításba vett lépcsőt a csapadék hatásaitól védett lépcsőházban kell elhelyezni. Szabad lépcső

a) legfeljebb négy lakás vagy üdülőegység,

b) pinceszint, alagsor, földszint vagy be nem épített tetőtér,

c) üzemi berendezés megközelítésére, vagy

d) kizárólag menekülő vészlépcső, illetőleg

e) nagyforgalmú építmény legfeljebb 6 m-es szintkülönbséget áthidaló előlépcsője

céljára létesíthető.

(2) A lépcsőház légterét - ha a lépcső nem kizárólag egy önálló rendeltetési egységhez tartozó olyan építményszintek áthidalására szolgál, amelyek kiürítésre számításba vett létszáma legfeljebb 50 fő - a tűzvédelmi hatósági előírásoknak megfelelő ajtóval kell elválasztani

a) minden nem közlekedés célját szolgáló helyiségtől, és

b) a pince- és alagsori szinten levő helyiségek, továbbá a tetőtér légterétől, valamint

c) minden helyiségtől, ha a lépcsőház füstmentes, illetőleg magasépület lépcsőháza.

(3) A lépcsőházat - más hatósági előírás hiányában - tűzgátló előtérrel kell elválasztani

a) a középmagas és a magasépület terepszint alatti padlószinttel rendelkező helyiségeitől,

b) az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségektől.

(4) A lépcsőházat úgy kell elhelyezni, hogy attól a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, illetőleg az önálló rendeltetési egység bejárata legfeljebb a következő távolságra legyen

a) az "A" és "3" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 15 méterre,

b) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, továbbá a művelődési, az iroda-, a lakó-, üdülő- és szállásépületekben 30 méterre,

c) az egyéb "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 50 méterre.

(5) A lépcsőházak száma

a) épületekben tűzszakaszonként legalább egy,

b) középmagas- és magasépületekben a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelelő

legyen.

(6) A lépcsőházból a tetőre, tetőtérbe jutás lehetőségét biztosítani kell

a) többszintes magastetős épületben - a csak egy vagy csak egymás mellett álló több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó épület kivételével - tűzszakaszonként legalább egy lépcső tetőtérig való felvezetésével,

b) a többszintes lapostetős épületben - a csak egy vagy csak egymás mellett álló több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó épület kivételével - a legfelső szintről, a lépcsőházból vagy más közös közlekedő-helyiségből lépcső, rögzített létra vagy hágcsó tetőszintre való felvezetésével,

c) a lapostetős középmagas- és magasépületben minden lépcsőház tetőszintre történő felvezetésével.

(7) A szomszédos tűzszakaszok lépcsőházai közötti átjárás lehetőségét

a) az egymáshoz csatlakozó középmagas épületek legfelső emeletszintjeinek egyikén vagy tetőszintjén,

b) az egymáshoz csatlakozó magasépületek minden 30 m szintmagasság feletti, tűzgátló födémmel határolt szakaszának legalább egy szintjén és a tetején

biztosítani kell. A lapostetőn való átjárás lehetőségét kétoldali korláttal ellátott átjáróval, csúszást gátló padlóval kell kialakítani.

(8) Minden tűzszakaszban egy lépcsőházat füstmentesen kell kialakítani

a) magasépületben,

b) középmagas-épületben, ha az középfolyosós; vagy zártfolyosós elrendezésű,

c) a négynél több fogatú középmagas lakó- és üdülőépületben, ha az belsőterű zárt lépcsőházas, továbbá minden olyan épületben

d) ahol a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség padlószintmagassága a 11,60 m-t meghaladja,

e) ahol 7,50 m padlószintmagasság felett nagyforgalmú vagy olyan helyiség van, amely mozgásukban korlátozottak, 6 éven aluliak, 60 éven felüliek, betegek elhelyezésére szolgál.

Két tűzszakasz határán létesített füstmentes lépcsőház egyidejűleg mindkét tűzszakasz részére számításba vehető.

Tisztálkodó-helyiség

145. §

(1) A tisztálkodó helyiség könnyen tisztítható, fertőtleníthető, továbbá önálló szellőzésű és fűthető legyen, ezen túlmenően a csoportos tisztálkodó helyiség fűthető helyiségből nyíljon.

(2) Egy mosdó elhelyezésére szolgáló mosdóhelyiség vagy mosdófülke legkisebb szélessége legalább 0,90 m legyen.

(3) Csoportos mosdóhelyiségben a mosdók tengelytávolsága legalább 0,70 m, kétsoros elrendezés esetén a mosdók pereme közötti távolság legalább 1,50 m legyen.

(4) Egy zuhanyállás elhelyezésére szolgáló helyiség szélessége legalább 0,85 m, egy zuhanyállás, zuhanyfülke legalább 0,85 m széles és 0,90 m mély legyen.

(5) A zuhanyállásokat egymástól legalább 1.80 m magas fallal kell elválasztani. Kétsoros elrendezés esetén a zuhanyállások közötti távolság legalább 1,50 m legyen.

(6) Csoportos zuhanyozót ködtelenítő berendezéssel kell ellátni és önálló légterű, párafogó előtérből kell nyitni. Erre a célra a csoportos mosdóhelyiség is igénybe vehető.

Öltöző

146. §

(1) Az öltöző- (vetköző) kabin, öltözőhelyiség, könnyen tisztítható, fertőtleníthető és önálló szellőzésű legyen.

(2) A csoportos öltözőt belátást gátló, önálló szellőzésű előtérből kell nyitni. Alapterülete az öltözőrendszerre vonatkozó hatósági előírásnak megfelelő, de legalább 2 m2 legyen.

(3) Tíz fő összlétszám felett külön férfi és női öltözőt kell létesíteni.

Illemhely

147. §

(1) Minden huzamos tartózkodásra szolgáló építményt, szabadtéri munkahelyet, továbbá a nagyforgalmú, illetőleg a tömegtartózkodásra szolgáló területet (pl. közparkot, temetőt, közúti pihenőhelyet), valamint a sátortábor céljára kijelölt területet illemhely használati lehetőséggel kell megvalósítani és fenntartani.

(2) Az építmény, terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) létszámától függően - más hatósági előírás hiányában - az illemhelyek száma legalább a következő legyen:

(3) Az illemhelyet a mozgásukban korlátozottak építményeiben, valamint a nevelő-oktató építményekben, gyógyintézményekben szintenként kell, egyéb építményekben legfeljebb egy szintkülönbséggel szabad létesíteni, a számításba vett igénybevevők tartózkodási helyének súlypontja közelében.

(4) Az illemhely távolsága a huzamos tartózkodás helyétől - a gyalogos közlekedési útvonalon mérve - szabadtéri munkahelyen legfeljebb 200 m lehet.

(5) Az illemhelyet, ha abban egynél több W. C. (árnyékszék), és vizelde van (csoportos illemhely), önálló szellőzésű, belátást gátló előtérrel kell kialakítani.

(6) A csoportos illemhely előterében egy, takarítás céljára is szolgáló vízvételi és -kiöntési helyet, valamint 5-5 illemhelyenként - de legalább egy - kézmosót kell létesíteni.

(7) Csoportos zuhanyozóhelyiséghez - más hatósági előírás hiányában - legalább egy W. C. helyiséget kell létesíteni önálló szellőzéssel.

Kazánhelyiség

148. §

(1) Kazánhelyiség más rendeltetésű helyiség fölé csak akkor telepíthető, ha a kazánhelyiség üzemi víz ellen szigetelt és az esetleg kiömlő víz, illetőleg fűtőolaj teljes mennyiségének felfogására képes.

(2)[48]

(3) A kazánhelyiség bejárati ajtaja közvetlenül a szabadba, vagy olyan közlekedőbe (folyosó, előtér) nyíljon, amely közvetlen a szabadba vezet. A kazánhelyiség egyéb nyílászárói csak a szabadba vagy a tüzelőberendezés üzemével szorosan összefüggő, nem tűz- és robbanásveszélyes helyiségbe nyílhatnak.

Tüzelőanyag- és salaktároló

149. §

(1) Minden szilárd vagy cseppfolyós tüzelőanyaggal üzemelő, egyedi hőellátású önálló rendeltetési egységhez zárható tüzelőanyagtároló helyiséget kell kialakítani.

(2) A tüzelőanyagtároló helyiség önálló szellőzésű legyen. A helyiség határoló falában kéménykürtő, a helyiségben füstcsatorna nem lehet.

(3) A tüzelőanyag-tároló határoló szerkezeteiben nem lehet olyan nyílás, amely a szilárd tüzelőanyagba levegőt vezet, vagy a cseppfolyós tüzelőanyagot elvezetheti.

(4) A folyékony tüzelőanyag-tároló helyiségének küszöbmagasságát úgy kell kialakítani, a padlót úgy kell kiképezni, hogy a tárolt tüzelőanyag, a helyiségből nyitott ajtón át se folyhasson ki.

(5) Salaktároló-helyiséget kell létesíteni a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő, 40 kW-nál nagyobb összteljesítményű tüzelőberendezések kazánhelyiségéhez.

(6) A salaktároló közvetlen természetes szellőzéséről és 10 m-en belüli vízvételi lehetőségéről gondoskodni kell.

Hulladéktároló

150. §

(1) Az építmények használata során keletkező hulladékok (kommunális hulladék) tárolására szolgáló gyűjtőedények (tartály, konténer) elhelyezésére hulladéktároló-helyiséget, (-fülkét vagy -teret) kell létesíteni.

(2) A hulladéktárolót a hulladék elszállítására szolgáló és gépjárművel megközelíthető úttól -más hatósági előírás hiányában - legfeljebb 10 m távolságra, az úttal azonos szintmagasságban és legalább 1 m széles szilárd burkolatú úton megközelíthetően kell elhelyezni. Ettől eltérő távolság, illetőleg szintmagasság esetén a hulladéktároló létesítésével egyidejűleg gondoskodni kell a gyűjtőedények balesetmentes kézi vagy gépi mozgatásának lehetőségéről.

(3) A hulladéktároló-helyiséget (beleértve hulladékledobó fogadóhelyiségét is) az épület bejárata (gazdasági bejárata) közelében kell elhelyezni.

(4) A hulladéktároló-fülke és -tér az elő- és hátsókertben, a telekhatáron is elhelyezhető.

(5) A hulladéktárolót mosható és fertőtleníthető fal- és padlófelülettel kell megvalósítani, legfeljebb 10 m-es távolságon belül tömlőcsatlakozásra alkalmas, légszeleppel ellátott vízvételi lehetőséggel.

(6) A hulladéktároló-helyiség közvetlen természetes szellőzésű és padlóösszefolyóval ellátott legyen.

(7) A hulladéktároló-fülke legkisebb szabad belmagassága - ha a mélysége a 0,80 m-t nem haladja meg - 1,50 m lehet.

(8) A hulladéktároló-tér legalább 1,50 m magas fallal vagy örökzöld élősövénnyel határolt (takart) és szilárd padozatú legyen.

(9) A hulladéktároló-fülke és -tér padozata megfelelő vízelvezető legyen.

Gépjárműtároló

151. §

(1) Más rendeltetésű főépületen belül húsznál több személygépjármű, illetőleg ötnél több egyéb cseppfolyós vagy gáz üzemanyaggal üzemelő gépjármű és munkagép csak önálló tűzszakasz kialakítása esetén helyezhető el.

(2) Önálló gépjárműtároló építményt önálló tűzszakasz kialakításával és a hatósági előírások szerinti védőtávolság megtartásával kell elhelyezni, ha az az (1) bekezdésben említett gépjárművek számát meghaladó befogadóképességű.

(3) A gépjárműtároló alapterülete és szabad belmagassága tegye lehetővé az elhelyezendő gépjármű biztonságos beállítását, a vezetőfülke ajtajának teljes kinyílását és a tárolt jármű legalább 0,50 m széles sávon történő körüljárását.

(4) Más rendeltetésű főépületben elhelyezett gépjárműtároló-helyiség az épület egyéb helyiségeihez csak önálló szellőzésű előtér, folyosó közbeiktatásával kapcsolódhat. Legfeljebb két személygépkocsi vagy motorkerékpár elhelyezésére szolgáló gépjárműtároló-helyiség - a nagyforgalmú vagy tömegtartózkodás céljára szolgáló építmény kivételével - közlekedőhelyiséghez ajtóval kapcsolódhat.

(5) A gépjárműtároló szilárd padozatú, közvetlen természetes szellőzésű, a levegőnél nehezebb égéstermék elvezetését biztosító megoldású legyen.

(6) Gépjárműtárolóban padlóösszefolyó csak homok-, továbbá benzin- és olajfogóval ellátott lehet.

EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELŐÍRÁSAI

Általános előírások

152. §

(1) Az egyes főrendeltetésű helyiségekre, helyiségcsoportokra vonatkozó előírásokat akkor is alkalmazni kell, ha azok más főrendeltetésű építménybe kerülnek kialakításra.

(2) Egy építményben több önálló rendeltetés egység - a 11. § rendelkezéséinek keretei között - akkor helyezhető el, ha azok közös kiürítés útvonala a teljes befogadóképességre méretezett illetőleg több eltérő jellegű önálló rendeltetési egység esetében a belső közlekedési útvonalaik egymástól függetlenek.

(3) Több célú felhasználás céljára építményt, építményrészt, helyiséget úgy kell megvalósítani, hogy az valamennyi rendeltetésére vonatkozó hatósági előírások közül a legszigorúbbat is kielégítse.

(4) Ha a főrendeltetés céljára az építmény, építményrész, helyiség rendeltetésszerű használata csak meghatározott időszakokban szükséges, (pl. nevelési-oktatási építmények sportépítményei, vendéglátó helyiségei), a főrendeltetésnek megfelelő használati időn kívüli hasznosítás feltételeiről az egyes építményrészek vagyonvédelmi és energiaellátási szakaszolásával kell gondoskodni.

(5)[49] Vegyes rendeltetésű épületben az egyes önálló rendeltetési egységekre a rájuk vonatkozó általános hatósági előírásokat kell alkalmazni, az épület egészére vonatkozó használati és biztonsági követelményeket pedig a szakhatóságok eseti előírásai alapján kell megállapítani.

AZ OTTHON CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK

Általános előírások

153. §

(1) Az otthonépület

a) tartós lakás céljára szolgáló lakóépület,

b) átmeneti tartózkodás céljára szolgáló szállásépület,

c) időszakos tartózkodás (pihenés) céljára szolgáló üdülőépület

lehet.

(2) Az otthonépületben

a) teljes háztartás vitelére szolgáló önálló lakás, illetőleg üdülőegység,

b) részleges háztartás vitelére szolgáló önálló kislakás (garzonlakás, lakóegység), illetőleg üdülőegység,

c) háztartás vitelére nem szolgáló szoba- (szállás-, üdülő-) egység

létesíthető.

(3) A teljes háztartás vitelére szolgáló önálló rendeltetési egységnek legalább a következő helyiségekből kell állnia

a) a bejárat céljára előszoba, szélfogó vagy nem közvetlenül a szabadból nyíló lakóelőtér,

b) az otthoni tevékenység és pihenés céljára, legalább egy - 17 m2-t meghaladó alapterületű -lakószoba,

c) a tisztálkodás és mosás céljára fürdőszoba vagy mosdó-zuhanyozó, továbbá W. C. berendezés (legfeljebb kétszobás egységben a tisztálkodóban elhelyezhetően, kétszobásnál nagyobb egységben önálló helyiségben, háromszobásnál nagyobb egységben legalább két W. C. berendezést alkalmazva), mosás céljára szolgáló berendezések elhelyezési lehetőségével,

d) főzés és mosogatás céljára étkező- (lakó-), vagy főzőkonyha, illetőleg legfeljebb kétszobás egységben teakonyha,

e) élelmiszer-tárolás céljára éléskamra vagy kamraszekrény, hűtőszekrény elhelyezési lehetőségével.

(4) A részleges háztartás vitelére szolgáló önálló rendeltetési egységnek legalább a következő helyiségekből kell állnia:

a) a bejárat céljára előszoba vagy szélfogó, (kivéve a kizárólag nyári használatra szolgáló üdülőegységet),

b) az otthoni tevékenység és pihenés céljára legalább egy - 12 m2 alapterületet meghaladó alapterületű - lakószoba,

c) a tisztálkodás céljára mosdó-, zuhanyozó-, W. C.-helyiség, mosás céljára szolgáló berendezések elhelyezési lehetőségével,

d) főzés és mosogatás céljára teakonyha vagy főzőszekrény, hűtőszekrény elhelyezési lehetőségével,

e) élelmiszer-tárolás céljára kamraszekrény, vagy élelmiszerszekrény.

(5) A háztartás vitelére nem szolgáló rendeltetési egységnek - eltérő jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás hiányában - legalább a következő helyiségekből kell állnia és a következő közös helyiségekhez kell kapcsolódnia:

a) a bejárat céljára belépő, iker szobaegység esetén előszoba,

b) legalább egy - 10 m2-t meghaladó alapterületű - lakószoba,

c) a tisztálkodás céljára a rendeltetési egységben egy mosdó, továbbá a szintenkénti közös helyiségben négy lakószobánként külön előtérből nyílóan legalább egy-egy férfi és női zuhanyozó, továbbá egy-egy W. C,

d) az ételmelegítés és mosogatás céljára - kivéve, ha központi szolgáltatás igénybevétele lehetséges - szintenként közös helyiségben lakószobánként egy főzőlap, legfeljebb tíz lakószobánként egy két medencés mosogató, lakószobánként önálló edény- és élelmiszer-szekrény és legfeljebb négy lakószobánként egy hűtőszekrény,

e) a fehérneműmosás céljára - kivéve, ha központi szolgáltatás igénybevétele lehetséges - a csoportos tisztálkodó helyiségben legalább egy mosóberendezés,

f) a ruha tárolására személyenként önálló beépített szekrény,

g) az egyéb holmik elhelyezési lehetősége.

(6) Az otthonépületben a teljes és a részleges háztartás vitelére szolgáló önálló rendeltetési egységenként a szerszámok és az egyéb holmik tárolásához tároló, továbbá szilárd, vagy cseppfolyós tüzelőanyaggal üzemelő egyedi hőellátás esetén önálló tüzelőtároló helyiséget is kell létesíteni.

154. §

(1) A több egymás feletti lakást tartalmazó lakóépületet a főbejárata közelében csoportos levélszekrénnyel kell felszerelni és takarítószer-, valamint kerékpártárolóval kell megvalósítani.

(2) A középmagas- és magas-lakóépületet kaputelefonnal kell felszerelni.

(3) A szállásépületet legalább két lépcsőházzal kell megvalósítani, ha a befogadóképessége - a pótágyak elhelyezési lehetőségét is figyelembe véve - az 50 főt meghaladja és a rendeltetési egységek 8 m feletti padlószint magasságon létesülnek.

(4)[50] A mozgásukban, cselekvőképességükben gátoltak épülete, helyisége (pl. gyermekotthon, fekvőbeteg szállásépülete, szociális otthon, óvoda) csak akkor lehet egyszintesnél (földszintesnél) magasabb(an), ha tűz esetén az emeleten tartózkodók az egészségesekre előírt kiürítési időn belül átmeneti (mentett) térbe vagy az épületből kijuttathatók.

Lakószoba

155. §

(1) A lakószoba alapterületének 6 m2-t meghaladónak kell lennie. A 12 m2-t meg nem haladó alapterületű lakószoba: kisszoba (félszoba).

(2) A lakás és a kislakás nappali tartózkodás céljára szolgáló 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobája közvetlenül az előszobából, szélfogóból vagy lakóelőtérből nyíljon.

(3) A lakószobát úgy kell kialakítani, hogy abban legalább két db - a kisszobában (félszobában) legalább egy db - 2,00/0,90 m méretű fekhely elhelyezéséhez szükséges, nyílás nélküli szabad falhossz legyen.

Főzőhelyiség, főzőszekrény

156. §

(1) Minden kétszobás és ennél nagyobb lakásban főzőkonyhát, vagy étkezőtérrel közös légterű főzőkonyhát (étkezőkonyhát, lakókonyhát) kell létesíteni és közvetlen természetes megvilágítással, továbbá szellőzéssel kell kialakítani. Belső fekvésű (közvetlen természetes megvilágítással nem rendelkező) főzőkonyha csak foghíjtelek zártsorú beépítése, vagy lakásmegosztás műszaki szükségessége esetén alakítható ki. Belső fekvésű étkező- és lakókonyha nem létesíthető.

(2) A rendeltetési egység bejárata és a főzőhelyiség, főzőszekrény közötti útvonalán csak könynyen tisztítható padlóburkolat lehet.

(3) Gázüzemű főző-, sütőberendezéssel ellátott főzőhelyiség belső fekvésű nem lehet, és csak lakószobából nem nyílhat.

Élelmiszertároló

157. §

(1) Az éléskamrának, illetőleg a kamraszekrénynek önálló szellőzésűnek és lakószobánként (két kisszobánként) legalább 0.90 m2 polcfelületűnek kell lennie.

(2) Az élelmiszerszekrény legalább 70 liter űrtartalmú lehet.

Tisztálkodó-helyiség, illemhely

158. §

Tisztálkodó-helyiséget és W. C-t akkor is létesíteni kell, ha - átmenetileg - közműves vízellátás még nincs, illetőleg árnyékszék építése is szükséges.

Közlekedőhelyiség

159. §

(1) Az előszoba, szélfogó legkisebb alaprajzi szabad mérete 1,30 m-nél - ha a rendeltetési egységben beépített ruhatárolásra szolgáló szekrény vagy járható szekrény van 1 m-nél - kisebb nem lehet.

(2) Az önálló rendeltetési egység és a nappali tartózkodásra is szolgáló lakószoba bejárati ajtajának szabad nyílásmérete 0,85/1,96 m-nél kisebb nem lehet.

Közös használatú helyiségek és terek

160. §

Az otthonépület közös használatú helyiségeit és tereit úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a rendeltetésszerű használatuk az épület főrendeltetéséhez tartozó rendeltetési egységek használatát ne zavarja.

ÜDÜLŐTÁBOR, KEMPING

161. §

(1) Az üdülőtábort, illetőleg kempinget csak olyan tömbtelken szabad létesíteni, amely

a) teljes közművesítéssel, illetőleg közcsatorna hiányában zárt szennyvíztárolóval ellátott,

b) fertőzés mentes talajjal kialakított,

c) gyepesített és így is fenntartott,

d) legfeljebb 15%-os lejtésű vagy ennek megfelelően teraszosított.

(2) Az üdülőtábort és a kempinget

a) körül kell keríteni és meg kell világítani,

b) porta- és elsősegélynyújtó helyiséggel kell ellátni,

c) legalább 2 m széles belső portalanított úthálózattal kell megvalósítani, továbbá - eltérő hatósági előírás hiányában -

d) a befogadóképességének megfelelően

- 15 férőhelyenként legalább egy mosdó-,

- 30 férőhelyenként legalább egy zuhanyozó-,

- 35 férőhelyenként legalább egy férfi W. C. és két vizelde-,

- 10 férőhelyenként legalább egy női W. C. berendezéssel,

kell ellátni, illetőleg

- 100 férőhelyenként legalább egy főzőhelyet,

- 50 férőhelyenként legalább egy kétmedencés mosogatóhelyet kell kialakítani, valamint

- megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtőt kell felszerelni.

(3) A befogadóképessége

a) üdülőtáborban legalább 20 m2/ fő,

b) kempingben legalább 25 m2/fő telekterület alapján kell meghatározni.

MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEI

162. §

(1) A művelődés céljára szolgáló intézményeket - a legfeljebb 300 férőhely befogadására alkalmas és a 11. § rendelkezéseinek keretei között más főrendeltetésű építményben önálló rendeltetési egységként is elhelyezhetők kivételével - önálló építési telken és építményben kell megvalósítani.

(2) A művelődési intézmények előadótermeiben, nézőterein csak rögzített - legalább soronként egymáshoz kapcsolt - ülések lehetnek

a) egy oldalról megközelíthetően legfeljebb 21 db,

b) legalább 0,80 m sortávolsággal (támlától támláig mérve),

c) a kiürítésre vonatkozó hatósági (jogszabályi) előírásoknak megfelelő, de legalább 1,20 m széles közlekedési útvonalakkal.

NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉPÍTMÉNYEK

Általános előírások

163. §

(1) Az alapfokú ellátás céljára és legfeljebb 20 csecsemő (kisgyermek) befogadására szolgáló bölcsőde, továbbá a legfeljebb 50 gyermek befogadására szolgáló óvoda más főrendeltetésű épület földszintjén is elhelyezhető a 11. § rendelkezéseinek keretei között, ha a személy és gazdasági bejáratuk, valamint a rendeltetésükhöz szükséges kertjük független és az esetlegesen leeső tárgyaktól megfelelően védett.

Minden egyéb nevelési-oktatási intézményt önálló építési telken és építményben kell megvalósítani.

(2) A bölcsőde, az óvoda és az általános iskola összevontan - egy épületen belül - is megvalósítható, a rendeltetésszerű használathoz szükséges kertrészek elválasztásával.

(3) Az építési telken, a hatósági előírásoknak megfelelő játszó-, zsibongó-, sport- és gazdasági kerteket kell kialakítani. A nevelési-oktatási rendeltetésű kerteket gazdasági útvonal nem keresztezheti.

(4) Az építmény közvetlenül közterületre nyíló főbejáratai előtt a járda és az úttest elválasztására legalább 1 m magas korlátot kell beépíteni.

(5) A nevelés-oktatás céljára szolgáló építményeket a hatósági előírásnak megfelelő sportolási helyiségek, illetőleg szabadtéri sportpályák nélkül megvalósítani nem szabad. A tanulók és a hallgatók nevelő-oktató építménye a sportolás építményeitől külön, de legfeljebb 500 m távolságon belül is megvalósítható, ha a két építmény közötti átközlekedést főútvonal nem keresztezi.

(6) Az alapfokú nevelés-oktatás építményeiben az előírt mennyiségű illemhelyet szintenként -az egyes szintek befogadóképességének megfelelően - kell megvalósítani, a nevelők-oktatók illemhelyeitől elkülönítve.

(7) A nevelő-oktató helyiségek szabad belmagassága legalább 3 m legyen. Ha a helyiség bevilágító felülettől mért mélysége legfeljebb 6,10 m, a szabad belmagasság 2,70 m lehet legfeljebb 0,10 m magas ablak feletti légzsák (kiváltómagasság) mellett.

(8) A nevelési-oktatási építményeket lehetőleg központi vagy távhőellátással kell ellátni.

(9) Az alapfokú nevelési-oktatási építményekben a csecsemők, gyermekek, tanulók által használt helyiségekben

a) gázüzemű hőtermelő (fűtő és melegvíztermelő) tüzelőberendezés,

b) védelem nélküli hőátadóberendezés,

c) kiesést, sérülést gátló nélküli forgó és billenő ablak, mélyen üvegezett nyílászáró és üvegfal (pl. védőrács-védelem nélkül),

d) csúszkálást-gátló nélküli lejtő-, lépcsőkorlát nem alkalmazható.

(10) A nevelés-oktatás célját szolgáló helyiségeket ÉK-D-ÉNy közötti, a rajz- és műhelytermeket ÉNy-É-ÉK közötti égtájmezőre kell tájolni.

Bölcsőde, csecsemőotthon

164. §

(1) A csecsemők (a 0-3 éves kisgyermekek) által használt helyiségeket úgy kell megvalósítani, hogy azok

a) padlószintmagassága legfeljebb 1 m lehet,

b) bejárata legfeljebb 10%-os lejtővel is megközelíthető legyen,

c) nevelő-oktató helyiségei legalább 10 m széles, férőhelyenként legalább 10 m2 zöldfelülettel borított, portól, zajtól, védett kertre nyíljanak.

(2) A telket úgy kell körülkeríteni, hogy az gátolja meg a csecsemők, kisgyermekek kijutását, illetőleg az idegenek behatolását.

Óvoda

165. §

(1) A gyermekek által használt helyiségek padlószint-magassága legfeljebb 3,60 m lehet.

(2) Férőhelyenként legalább 10 m2 zöldfelülettel borított, portól, zajtól védett kerttel egyidejűleg kell megvalósítani.

(3) A telket úgy kell körülkeríteni, hogy az gátolja meg a gyermekek kijutását, illetőleg az idegenek behatolását.

Alap-, közép- és felsőfokú iskola, egyetem, továbbképző intézmény

166. §

A tanulók, hallgatók által használt helyiségek padlószintmagassága, illetőleg e helyiségek közötti szintkülönbség

a) kisegítő (gyógypedagógiai) iskolában 3,60 m-nél,

b) alap- és középfokú iskolában 11,60 m-nél,

c) főiskolában, egyetemen és továbbképzőben -a hallgatók létszámára is méretezett felvonó vagy mozgólépcső hiányában - 11,60 m-nél

nagyobb nem lehet.

ELLÁTÓ, SZOLGÁLTATÓ, EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEI

167. §

(1) Az alapfokú ellátás, szolgáltatás, egészségügyi ellátás önálló rendeltetési egységei más fő-rendeltetésű épület földszintjén is elhelyezhetők.

(2) A település, településrész, illetőleg településegyüttes ellátására szolgáló üzletház, áruház, vásárcsarnok, piac, központi konyhaüzem, továbbá az egészségügyi, állategészségügyi rendelő, gyógykezelő intézmény - elsődlegesen az intézményterületen -, a termelő kisipar, szolgáltatóipar (pl. mosodai üzem) - elsődlegesen az iparterületen - csak önálló építési telken és építményben helyezhető el

(3) Az építmények, önálló rendeltetési egységek

a) forgalmi és gazdasági bejáratai egymástól és minden egyéb rendeltetési egységtől elkülönítettek,

b) a nyitvatartási időn kívüli áruszállításra, árufogadásra alkalmasak

legyenek, a legfeljebb két dolgozóval üzemeltetett alapfokú ellátó, szolgáltató intézmények kivételével.

(4) A kizárólag alapfokú ellátás, szolgáltatás, egészségügy (kiskereskedelmi üzlet, felvevőhely, kölcsönző, fodrász, javító kisipari üzlet, a legfeljebb 50 fő egyidejű befogadására alkalmas fogyasztótérrel rendelkező kisvendéglő, étterem, ételbár, grillbár, cukrászda, eszpresszó, bisztró, falatozó, söröző, borozó, illetőleg a körzeti orvosi rendelő, gyógyszertár stb.) önálló rendeltetési egységei kivételével, az építmények helyiségeinek szabad belmagassága legalább 3 m legyen.

(5) A legfeljebb két dolgozóval üzemelő árusító, felvevő, javító-szolgáltató, illetőleg vendéglátó üzemi (lángos-, hal-, pecsenyesütő, fagylaltkészítő stb.) pavilonok legkisebb szabad belmagassága -az előírt légtérfogat megtartásával - 2,20 m lehet.

(6) Olyan helyiségben, ahol a fokozott tisztántartás, fertőtlenítés szükséges, szerelt álmennyezet nem létesíthető.

(7) Minden olyan helyiséget, ahol főző, sütő, vagy egyéb gőzt termelő üzemi berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellőzési lehetőséggel, illetőleg gépi szellőztetés esetén el nem zárható gravitációs vésszellőző-nyílással kell létesíteni.

(8) A göngyöleg- és konténertároló területet az intézmény építési telkén, a közterület felől építménnyel takartan, továbbá vízsugárral mosható fal- és padlófelülettel, vízelvezetéssel kell megvalósítani.

TEMETŐ

168. §

(1) Temetőt csak olyan területen szabad elhelyezni, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,50 m-nél nem emelkedik magasabbra.

(2) Felhagyott temető területének más célra történő felhasználásához a közegészségügyi és a műemléki hatóság hozzájárulása szükséges.

ÉPÍTMÉNYSZINTEK ÉS EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK

Pinceszint, alagsor, szerelőszint, tetőtér

169. §

(1) Pinceszinten és alagsorban (ilyennek minősülő helyiségben) lakószoba, továbbá nevelő-oktatóhelyiség nem, munkahelyiség pedig csak a megfelelő komfortfeltételek biztosítása esetén létesíthető.

(2) Pinceszinten, alagsorban "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget, a tűzvédelmi hatósági előírásoknak megfelelően kell kialakítani.

(3) A szerelőszintnek átszellőztetettnek kell lennie.

(4) A tetőteret az építményszinteken levő helyiségektől el kell választani, a megközelítését legalább hágcsóval vagy rögzített létrával kell biztosítani és legalább irányfényszerű közvetlen természetes megvilágítással kell ellátni, továbbá a szomszédos építményekhez csatlakozó határvonalán tűzfallal kell elhatárolni.

Közműalagút, közműfolyosó

170. §

(1) A különböző rendeltetésű közművezeték együttes elhelyezése céljára szolgáló közműalagutat, közműfolyosót a hatósági előírások szerint kell megvalósítani úgy, hogy az ott elhelyezett vezetékek egymás üzemét, az üzemeltetők biztonságát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne okozzanak.

(2) A közműalagutat, közműfolyosót úgy kell megvalósítani, hogy az ott elhelyezett vezetékek, biztonságosan megközelíthetők, üzemeltethetők, illetőleg karbantartásuk, javításuk, cseréjük esetén hozzáférhetők legyenek.

(3) A közműalagút, közműfolyosó rendszertechnikai súlypontjában önálló légtérrel ellátott és a kezelőszemélyzet állandó tartózkodására alkalmas ügyeleti helyiséget kell létesíteni.

Polgári védelmi építmény

171. §

(1) A polgári védelmi célra szolgáló életvédelmi építményt (óvóhelyet) a külön jogszabályi rendelkezéseknek és a hatósági előírásoknak megfelelően kell létesíteni és fenntartani.

(2) A polgári védelmi célra szolgáló életvédelmi építményt csak kettős rendeltetéssel szabad megvalósítani, a békés célú felhasználás lehetőségét e rendelkezés szerinti feltételek megteremtésével biztosítva.

ÉPÍTMÉNYEK EGYÉB ELŐÍRÁSAI

Felvonulási épületek, ideiglenes építmények

172. §

(1) A felvonulási épületek, továbbá az ideiglenes - legfeljebb öt évi időtartamra létesülő -építmények elhelyezése és megvalósítása során a Szabályzat előírásai közül csak az egészségvédelmi, az élet-, köz- és más biztonsági, továbbá a műemléki-, városkép- és a vagyonvédelmi követelményeket szolgáló előírásokat kell megtartani.

(2)[51] A felvonulási épület a főépület kivitelezésének befejezése után, az ideiglenes építmény pedig öt éven túl csak akkor tartható fenn, ha az az építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat és a rendezési terv követelményeit kielégíti és az a hatósági előírások szerint a rendeltetésének megfelelővé teszik.

Meglevő építmény helyreállítása, felújítása, korszerűsítése, átalakítása, műszaki megosztása, bővítése, tetőtérbeépítése

173. §

(1) Meglevő építményen végzett építési-szerelési munkák során

a) az építmény jellegéhez nem illő, a megjelenését (karakterét, stílusát) sértő megoldást, anyagot nem szabad alkalmazni,

b) műemléki, illetőleg városképi értékű építményrészt, szerkezetet, díszítőelemet lebontani, átalakítani csak a műemléki hatóság eseti előírásai szerint és akkor szabad, ha a biztonság követelményei más megoldással nem elégíthetők ki.

(2) Az építmény, az önálló rendeltetési egység, vagy az épületgépészeti berendezés, vezetékhálózat eredeti műszaki állapotának visszaállítását célzó helyreállítási, felújítási munka során a Szabályzat előírásai közül csak az egészségvédelmi, a köz- és más biztonsági, továbbá a műemlék-, városkép-, és vagyonvédelmi követelményekre vonatkozó előírásokat kell megtartani. Ha azonban az építmény szerkezetcseréje az egyes funkcionális terek, önálló rendeltetési egységek közötti térosztó szerkezetek elbontásával (pl.: födémcsere) vagy korszerűsítésével is jár, a (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(3) Építmény, önálló rendeltetési egység vagy épületgépészeti berendezés, vezetékhálózat használati értékét (teljesítőképességét) növelő korszerűsítési, vagy a rendeltetést megváltoztató átalakítási, műszaki megosztási, valamint a bővítési (toldalék-, emeletráépítési), tetőtérbeépítési munkákat az általuk érintett körben - a benapozás kivételével - a Szabályzat előírásainak megfelelően kell megvalósítani.

(4) Meglevő legfeljebb ötszintes és legalább öt éve használatba vett lakóépület utólagosan tervezett tetőtérbeépítése során a középmagas épületekre vonatkozó előírások közül a többszintes épületekhez képest szigorúbb rendelkezéseket (hulladékledobó berendezés, személyfelvonó létesítési kötelezettsége stb.) nem kell alkalmazni.

Építmények felülvizsgálata

174. §

Az építmény állapotát és állékonyságát a tulajdonosa köteles rendszeresen figyelemmel kísérni, továbbá a szükséges felülvizsgálatokat elvégeztetni.

Építmények bontása

175. §

Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá a visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, valamint a műemlék- és a városképvédelmi követelményeket ne sértse.

1. számú melléklet az Országos Építésügyi Szabályzathoz

2. számú melléklet az Országos Építésügyi Szabályzathoz

Országos közutak

Az 52. § (1) bekezdésében előírt 100 m-es távolságot a következő országos közutak külterületi szakasza mentén kell alkalmazni.

1. számú budapest-tata-győr-hegyeshalmi

2. számú budapest-vác-rétság-honti

3. számú budapest-miskolc-tornyosnémeti

4. számú budapest-debrecen-záhonyi

5. számú budapest-szeged-röszkei

6. számú budapest-pécs-barcsi

7. számú budapest-nagykanizsa-letenyei

- a 112,6-165,8 km közötti szakasz kivételével

8. számú székesfehérvár-jánosháza-rábafüzesi

10. számú budapest-dorog-dunaalmási

11. számú budapest-esztergom-dorogi

12. számú vác-szobi

13. számú komárom-országhatári

14. számú győr-vámosszabadi

15. számú mosonmagyaróvár-rajkai

21. számú hatvan-somoskőújfalui

22. számú rétság-salgótarjáni

23. számú kisterenye-tarnaleleszi

24. számú gyöngyös-parád-egri

25. számú kerecsend-eger-bánrévei

26. számú miskolc-bánrévei

31. számú budapest-jászberény-dormándi

311. számú nagykáta-ceglédi

32. számú hatvan-szolnoki

33. számú füzesabony-debreceni

34. számú tiszafüred-kenderesi

35. számú nyékládháza-debreceni

36. számú polgár-nyíregyházi

37. számú felsőzsolca-sátoraljaújhelyi

38. számú bodrogkeresztúr-nyíregyházi

41. számú nyíregyháza-beregsurányi

42. számú püspökladány-biharkeresztesi

43. számú szeged-makó-nagylaki

44. számú kecskemét-békéscsaba-gyulai

441. számú cegléd-nagykőrös-kecskeméti

442. számú szolnok-kunszentmártoni

443. számú endrőd-szarvasi

45. számú kunszentmárton-szentes-hódmezővásárhelyi

451. számú kiskunfélegyháza-csongrád-szentesi

46. számú törökszentmiklós-endrőd-mezőberényi

47. számú debrecen-szegedi

471. számú debrecen-mátészalkai

48. számú debrecen-nyírábrányi

49. számú rohod-mátészalka-csengersimai

51. számú budapest-baja-hercegszántói

52. számú kecskemét-dunaföldvári

53. számú solt-kiskunhalas-tompai

54. számú kecskemét-soltvadkert-sükösdi

55. számú szeged-baja-bátaszéki

56. számú szekszárd-mohács-udvari

57. számú mohács-pécsi

58. számú pécs-harkány-drávaszabolcsi

61. számú duanföldvár-dombóvár-nagykanizsai

611. számú dombóvár-sásdi

62. számú dunaújváros-székesfehérvári

63. számú szekszárd-székesfehérvári

64. számú simontornya-enyingi

65. számú szekszárd-tamási-siófoki

66. számú pécs-kaposvári

67. számú kaposvár-balatonlellei

68. számú barcs-balatonkeresztúri

70. számú budapest-zamárdi - a 46,0-58,0 és a 107,0-120,0 km közötti szakaszok kivételével

71. számú lepsény-balatonfüred-balatonkeresztúri

72. számú balatonfűzfő-litéri

73. számú csopak-veszprémi

74. számú nagykanizsa-zalaegerszeg-vasvári

75. számú keszthely-bak-rédicsi

81. számú székesfehérvár-kisbér-győri

811. számú székesfehérvár-bicskei

82. számú veszprém-zirc-győri

83. számú városlőd-pápa-győri

84. számú balatonederics-sárvár-soproni

85. számú győr-nagycenki

86. számú körmend-szombathely-csornai

87. számú kám-szombathely-kőszegi

83. számú sárvár-váti

3. számú melléklet az Országos Építésügyi Szabályzathoz

A légiközlekedési akadályjelzés esetei

1. A terepből, illetőleg a környezet általános szintjéből jelentősen kiemelkedő építményeket a következő esetekben kell légiközlekedési akadályjelzéssel ellátni:

a) sík vidéken az ország területén mindenütt (a repülési tilalom alatt álló területek kivételével), ha a kiemelkedés meghaladja az 50 m-t, nappali, ha pedig a 100 m-t, éjszakai akadályjelzéssel is;

b) hegyvidéken az ország területén mindenütt (a repülési tilalom alatt álló területek kivételével), ha a kiemelkedés a hegycsúcson, vagy gerincvonalon bemért magassági ponthoz viszonyítva meghaladja a 35 m-t, nappali, ha pedig az 50 m-t, éjszakai akadályjelzéssel is;

c) az autópályák, autóutak és az elsőrendű országos közutak mindkét oldalán 100-100 m-es sávon belül nappali akadályjelzéssel

- bármilyen rendeltetésű vezeték-átfeszítések tartóoszlopait, ha magasságuk az útfelszínhez viszonyítva meghaladja a 20 m-t, továbbá a legfelső vezetéket is, ha a tartóoszlopok magassága meghaladja az 50 m-t;

- mindazokat a 20 m-nél magasabb olyan létesítményeket (antenna, kémény, torony, rácsszerkezetű oszlop stb.), amelyek jelölés nélkül nehezen észrevehetők;

d) a folyók felett a bármilyen rendeltetésű vezetékátfeszítések tartóoszlopait az a) pont szerint, továbbá - ha a tartóoszlopok magassága a folyók, nyílt csatornák legmagasabb hajózási vízszintjéhez viszonyítva meghaladja a 80 m-t, -az átfeszített vezetéket, de legalább a legfelső vezeték 50 m felett elhelyezkedő szakaszát.

2. Az 1. pontban említett építményeket az építésük során ideiglenes légiközlekedési akadályjelzéssel kell ellátni, amikor magasságuk az ott előírt mértéket eléri.

3. A 2. pontban foglalt rendelkezést villamos távvezetékek 100 m-t meghaladó magasságú tartószerkezeteire a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tartószerkezetet építése alatt - a végleges üzembehelyezés időpontjáig - csak nappali ideiglenes akadályjelzéssel kell ellátni;

b) az épülő tartószerkezet 100 m-es építési magasságának elérését, valamint a végleges üzembehelyezés tervezett időpontját a távvezeték építtetője kellő időben előre köteles bejelenteni az elsőfokú légügyi hatóságnak.

4. számú melléklet az Országos Építésügyi Szabályzathoz

Fogalommeghatározások

1. Alagsor: az épület olyan helyiségcsoportja vagy helyisége, amelynek padlófelülete - legfeljebb 0,70 m-rel - a terepcsatlakozás alatt van.

2. Átalakítás: meglevő építmény, építményrész, helyiség rendeltetésének, alaprajzi elrendezésének, vagy a külső formájának, illetőleg használati módjának változtatása érdekében végzett - az építmény térfogatát nem növelő - építési munka.

3. Áthajtó: építményen átvezető, járműközlekedésre (esetleg személyközlekedésre is) szolgáló tér.

4. Átjáró: építményen átvezető, személyközlekedésre szolgáló tér.

5. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületi térfogatának és hasznos alapterületének hányadosa (m3/m2)

6. Belmagasság: a padló és mennyezet közötti függőleges távolság, szintkülönbség.

7. Belső fekvésű helyiség: homlokzati nyílás nélküli helyiség.

8. Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához vagy tűzgátló előteréhez vagy szabad térhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó.

9. Bővítés: meglevő építmény beépített térfogatának vízszintes, illetőleg függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtérbeépítés és emeletráépítés stb.).

10. Csoportház: zártsorú beépítésű egyedi telkeken telkenként egy lakást vagy üdülőegységet magába foglaló önálló - szerkezetileg egymástól független - épületek csoportosan elhelyezett együttese (sorház, láncház, átriumház).

11. Csoportos mosdóhelyiség háromnál több mosdót tartalmazó tisztálkodóhelyiség.

12. Csoportos öltözőhelyiség: tíznél több személy egyidejű öltözésére szolgáló helyiség.

13. Csoportos zuhanyozóhelyiség: háromnál több zuhanyozót tartalmazó tisztálkodóhelyiség.

14. Égéstermékelvezető: a füstcsatorna és a kémény.

15. Egyenes lépcsőfok: a lépcsőkar szabad szélességén belül azonos fellépőszélességű (lépcsőfokszélességű) lépcsőfok.

16. Előkert: az építési teleknek a közterület felőli határvonala (homlokvonala) és az építési vonal között fekvő része.

17. Emeletráépítés: új építményszint létesítése érdekében a meglevő épület homlokzatmagasítással járó függőleges irányú bővítése.

18. Emeletszint (emelet): az épület földszintje feletti építményszintje(i).

19. Építési telek: az építésügyi szabályoknak, és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, építmény elhelyezése céljára szolgáló földrészlet (egyedi telek vagy tömbtelek).

20. Építési vonal: az építési telek közterület felöli beépítési vonala.

21. Építmény: olyan ingatlan jellegű ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának a megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná) és a talajtól elválasztva az eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

22. Építményszint: meghatározott használat céljára beépített pinceszint, alagsor, földszint, emeletszint. (A beépített tetőtér emeletszintnek minősül.)

23. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

24. Épületek közötti kert: a tömbtelek elő-, oldal- és hátsókertnek nem minősülő része.

25. Étkezőkonyha (lakókonyha): lakás vagy üdülőegység főzés és étkezés céljára szolgáló - 6 m2-t meghaladó alapterületű - helyisége.

26. Fagyhatár (mértékadó): a terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ameddig a talaj biztonsággal nem fagy át.

27. Felújítás: az építmény egészére, illetőleg egy, vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítás, amely az építmény eredeti műszaki állapotát. -megközelítően vagy teljesen - visszaállítja, illetőleg eredeti használhatóságát, üzembiztonságát -az építmény egyes szerkezeteinek, berendezéseinek a kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával - növeli.

28. Felvonulási épület: kizárólag a kivitelezés célját szolgáló, annak befejezéséig fennálló épület.

29. Főépület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület.[52]

30. Földszint: az épület olyan legalsó helyiségcsoportja vagy helyisége, amelynek padlófelülete a terepcsatlakozás felett van.

31. Főzőkonyha: lakás vagy üdülőegység főzés céljára szolgáló 4-6 m2 hasznos alapterületű, önálló szellőzésű helyisége.

32. Főzőszekrény: valamely helyiségnek főzés céljára szolgáló, legfeljebb 2 m2 alapterületű, legalább 0,60 m mélységű, nyílászáróval és legalább 0,30 m magas kiszellőztetett gőzgyűjtő légtérrel (légzsákkal) elkülönített része.

33. Fülke: a helyiségnek ajtó nélküli épületszerkezettel részben elhatárolt része.

34. Füstmentes lépcsőház: a nyitott lépcsőház vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben korlátozott, hogy a lépcsőház, az épület biztonságos kiürítésére és a mentésre meghatározott ideig alkalmas marad.

35. Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének legfeljebb 75%-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.

36. Hasznos alapterület: a vakolt vagy burkolt falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

37. Hátsókert: az építési teleknek az oldalkert (ek) és a főépület, továbbá a hátsó telekhatár között fekvő része.

38. Hegyes lépcsőfok: a lépcsőkar szabad szélességén belül változó fellépőszélességű olyan lépcsőfok, amelynek a kisebb mérete a 0,15 m-t nem éri el.

39. Helyiség: épületszerkezetekkel minden irányból körülhatárolt, önálló légtér.

40. Helyreállítás: sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény eredetihez hasonló műszaki állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka.

41. Homlokzatmagasság (H): az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát,

b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú

- tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

- a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá

d) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét.

A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények ("tetőépítmények") homlokzatmagasságát, ha az a

- 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

- 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében

kell meghatározni.

42. Huzamos tartózkodásra (huzamos használatra) szolgáló helyiség: amelyben a használók folyamatosan két óra időtartamot meghaladóan tartózkodnak, vagy amelyben a két óránál rövidebb időtartamú használatok közötti szünet a két órát nem éri el.

43. Húzott lépcsőfok: a lépcsőkar szabad szélességén belül változó fellépőszélességű olyan lépcsőfok, amelynek a kisebb mérete legalább 0,15 m.

44. Ideiglenes jellegű építmény: ideiglenesen elhelyezett, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből álló, illetőleg könnyen eltávolítható építmény.

45. Időszakos használat: építmény, építményrész, helyiség nem állandó használata.

46. Ikerház: két szomszédos egyedi telek közös oldalhatárán megvalósuló, külső megjelenésében egy épületnek ható két önálló lakó- vagy üdülőépület.

47. Iker szobaegység: szállásépület közös közlekedőteréből nyíló előtér és két önálló lakószoba közös mellékhelyiségekkel.

43. Íveltkarú lépcső: ívelt járóvonalú, hegyes lépcsőfokot nem tartalmazó lépcső.

49. Korszerűsítés: meglevő építmény, építményrész, helyiség műszaki, használati értékét növelő építési-szerelési munka.

50. Környező terepszint: az építési telekhez (földrészlethez) csatlakozó szomszédos építési telkek (földrészletek) terepszintje.

51. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségcsoportok, illetőleg helyiségek határolják.

52. Középmagas-épület, középmagas-építmény: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van.

53. Közműpótló: a vezetékes közműellátást helyettesítő műtárgy.

54. Köztárgy: közterületen álló, illetőleg egyébként közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti stb. műtárgyak, illetőleg utcabútorok.

55. Közvetett természetes megvilágítás: közvetlen természetes megvilágítású más helyiségen, helyiségrészen keresztül történő megvilágítás.

56. Közvetlen természetes megvilágítás: nappali fénnyel közvetlenül a szabadba néző bevilágításra szolgáló felületen keresztül történő megvilágítás. (Közvetlen természetes megvilágítású az a helyiség, helyiségrész, amely az árnyékvető élhez illeszkedő és a vízszintessel 22°-os szöget bezáró sík, valamint a padlósík metszésvonala előtt van, ha a bevilágításra szolgáló felület alsó éléhez illesztett, a vízszintessel 45°-os szöget bezáró sík 8 m-en belül árnyékvető építménybe nem ütközik.)

57. Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón, vagy szellőzőkürtön, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere.

58. Lakóelőtér: tartózkodás céljára is alkalmas közlekedőhelyiség.

59. Lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület.

60. Lakószoba: a lakás, szállás, üdülés céljára szolgáló minden olyan helyiség, amelynek - függetlenül az elnevezésétől - hasznos alapterülete, belmagassága, közvetlen természetes megvilágítása, szellőzési, valamint fűtési lehetősége megfelel a Szabályzat előírásainak.

61. Légakna: közel azonos légszennyezettségű helyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt vagy a szomszédos építési telek beépítéséig az egyik oldalán nyitott tér.

62. Légtérkapcsolat: helyiségek közvetlen belső kapcsolata.

63. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes I szellőzésére szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt vagy a szomszédos építési telek beépítéséig az egyik oldalán nyitott tér.

64. Lépcső: a lépcsőfokokból álló lépcsőkar(ok) és a lépcsőpihenők összefüggő együttese.

65. Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság.

66. Létesítmény: az építési telek, az építési terület, illetőleg a terület és a rajta levő építmé nyek együttese.

67. Magas-épület, magas-építmény: melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja.

68. Magastető: olyan tető, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tetőteret képez.

69. Melegpadló: a keményfánál nem jobb hővezető-képességű padló.

70. Melléképítmény: a fő- és melléképület, illetőleg az építési telek vagy építési terület rendel tetésszerű használatához szükséges műtárgy.

71. Melléképület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten - az övezeti előírás szerint - főépületnek nem minősülő épület.[53]

72. Mellékhelyiség: a rendeltetési egység rendeltetésszerű használatát szolgáló vagy azt kiegészítő helyiség (főző-, tisztálkodó-, közlekedő, tárolóhelyiség, illemhely).

73. Műtárgy: épületnek nem minősülő építmény.

74. Nagyforgalmú építmény, építményrész: amelynek bejáratonkénti személyforgalma tíz perc alatt bármikor meghaladhatja a 300 főt.

75. Nettó alapterület: a vakolt vagy burkolt falsíkokkal határolt teljes alapterület.

76. Nettó össszintterület: valamennyi építményszint nettó alapterületének összege.

77. Nyitott lépcsőház: szintenként - a lépcsőház nettó alapterületének legalább 20%-át elérő felületű - homlokzati szabad fal nyílással a külső légtérhez közvetlenül csatlakozó lépcsőház.

78. Oldalkert: az építési teleknek az oldalhatára és a főépület között fekvő része.

79. Önálló rendeltetési egység: külön bejáratú, egymással belső kapcsolatban álló, meghatározott rendeltetésű helyiségek műszakilag is összetartozó együttese.

80. Önálló szobaegység: szállásépület közös közlekedőtérből nyíló lakószobája közös mellékhelyiségekkel.

81. Pince: olyan építmény, amely teljes belmagasságával a környező és a csatlakozó terepszint alatt van, illetőleg magas talajvíz esetén földdel fedve és legfeljebb 1 m-rel emelkedik a környező és a csatlakozó terepszint fölé.

82. Pinceszint: az építménynek olyan helyiségcsoportja vagy helyisége, amelynek padlófelülete több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

83. Szabad belmagasság: olyan belmagasság, amelybe csak a határoló faltól mért 0,20 m-es sávban, a mennyezet alatt nyúlhat épületszerkezet vagy más rögzített vezeték, szerelvény.

84. Szabad keresztmetszet, szabad szélesség: amelybe épület- vagy más szerkezet nem nyúlhat.

85. Szabad lépcső: oldalirányú térelhatároló szerkezettel nem védett lépcső.

86. Szállásépület: kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák, nevelőotthon, kollégium, munkás- nővérszállás, fekvőbetegek szállásépülete, szülőotthon, szociális otthon, turistaház, menedékház, vadászház, csónakház, fogadó, panzió, szálloda stb.).

87. Szálloda, gyógyszálloda: kereskedelmi szállásépület.

88. Szintkülönbség: két épületszerkezet vagy két építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság.

89. Szintmagasság (padlószintmagasság): az építmény főbejárata - bejárati előlépcsője - előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság.

90. Tartózkodási zóna: a helyiség (tér) rendeltetésének megfelelő főtevékenység céljára szolgáló olyan része, amelyen belül a főtevékenység folytatásához szükséges, előírt követelmény-értékek (komfortfeltételek) teljesülnek.

91. Teakonyha (főzőfülke): főzés céljára szolgáló 2-4 m2 hasznos alapterületű, önálló szellőzésű helyiség.

92. Telek beépítettsége: az építési telek beépített területének az építési telek teljes - nyúlványos telek esetén a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított aránya százalékban kifejezve.

93. Telek beépített területe: az építési telken álló 1 m-nél magasabb fő- és melléképületek vízszintes síkban mért vetületeinek összege. (A számítás során a szabadlépcső - pl. előlépcső-, valamint a terepcsatlakozás felett 2 m-nél magasabban álló és az építmény terepcsatlakozási vonalától legfeljebb 1,50 m-re kiálló építményrész - pl. függőfolyosó, erkély, párkány - vetületét nem kell figyelembe venni.)

94. Településszerkezeti egység: az a többnyire homogén területfelhasználású - általában főutakkal, vagy gyűjtőutakkal határolt - településrész, amely területi kiterjedésénél fogva önálló kiszolgáló- és ellátórendszer kialakítására alkalmas, illetőleg amelynek funkcionális szervezése és felépítése egységes rendszerű.

95. Terepcsatlakozás: az építménylábazat és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala.

96. Terepszint alatti építmény: olyan építmény, amely teljes egészében a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van vagy legfeljebb a lejtő felőli homlokzatfelülete és az olyan oldalhomlokzatfelületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. támfalgarázs).[54]

97. Terhelési határérték: a környezetet terhelő káros hatások (légszennyező-, sugár-, zaj- és rezgéshatás stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági előírásban meghatározott eltűrhető mértéke.

98. Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével (pl. felvonógépház, lépcsőház tetőkijárata).

99. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a tető közötti -minden irányból épületszerkezettel körülzárt -tér.

100. Tetőtérbeépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok), vagy önálló rendeltetési egység építésével építményszint létrehozása.

101. Többcélú használat: építmény, építményrész, helyiségcsoport, helyiség egyidejű vagy időszakonként eltérő rendeltetés céljára történő használata.

102. Tömegtartózkodásra szolgáló épület, építmény: amelynek pinceszintjén, vagy 3 m feletti szintmagasságú építményszintjén tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van.

103. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

104. Úszótelek: a tömbtelek területén külön tulajdonban álló épület részére kialakított földrészlet.

105. Üdülőépület: Kizárólag vagy túlnyomórészben üdülőegységet tartalmazó épület.

105/A. Vegyes rendeltetésű épület: amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek használati jellemzői, rendeltetése, biztonsági feltételrendszere egymástól eltérő.[55]

106. Zártfolyosó: olyan közlekedőhelyiség, amelynek minden oldalát épületszerkezetek határolják.

107. Zárt lépcsőház: olyan lépcsőház (közlekedő helyiség) amelynek minden oldalát épületszerkezetek határolják.

108. Zárt oldalfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek egyik hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok, rendeltetési egységek határolják.

FÜGGELÉK AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYZAT 4. SZÁMÚ MELLÉKLETÉNEK 41. PONTJÁHOZ

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.01.

[2] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 1. §-a. Hatályos 1990.03.01.

[3] Módosította a 23/1994. (VII. 8.) KTM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.07.15.

[4] Beiktatta a 23/1994. (VII. 8.) KTM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.07.15.

[5] Számozását módosította a 23/1994. (VII. 8.) KTM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.07.15.

[6] Módosította az 1/1989. (I. 1.) ÉVM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1989.01.01.

[7] A nyitó szövegrészt módosította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.03.01.

[8] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 1. pont). Hatályos 1992.01.06.

[9] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 1. pont). Hatályos 1990.03.01.

[10] Módosította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 2. pont). Hatályos 1992.01.06.

[11] A felvezető szöveget megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 2. pont). Hatályos 1990.03.01.

[12] Beiktatta az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 2. pont). Hatályos 1990.03.01.

[13] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 3. pont). Hatályos 1992.01.06.

[14] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 4. pont). Hatályos 1992.01.06.

[15] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 5. pont). Hatályos 1992.01.06.

[16] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 3. pont). Hatályos 1990.03.01.

[17] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 6. pont). Hatályos 1992.01.06.

[18] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 7. pont). Hatályos 1992.01.06.

[19] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 7. pont). Hatályos 1992.01.06.

[20] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 8. pont). Hatályos 1992.01.06.

[21] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 6. pont). Hatályos 1990.03.01.

[22] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 7. pont). Hatályos 1990.03.01.

[23] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 7. pont). Hatályos 1990.03.01.

[24] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 9. pont). Hatályos 1992.01.06.

[25] A felvezető szöveget megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 8. pont). Hatályos 1990.03.01.

[26] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 8. pont). Hatályos 1990.03.01.

[27] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 8. pont). Hatályos 1990.03.01.

[28] Módosította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.03.01.

[29] A felvezető szöveget megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 9. pont). Hatályos 1990.03.01.

[30] Módosította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 10. pont). Hatályos 1992.01.06.

[31] A felvezető szöveget megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 9. pont). Hatályos 1990.03.01.

[32] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 9. pont). Hatályos 1990.03.01.

[33] Módosította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 11. pont). Hatályos 1992.01.06.

[34] Beiktatta az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 10. pont). Hatályos 1990.03.01.

[35] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 11. pont). Hatályos 1990.03.01.

[36] Beiktatta az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 12. pont). Hatályos 1992.01.06.

[37] Módosította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 13. pont). Hatályos 1992.01.06.

[38] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 14. pont). Hatályos 1992.01.06.

[39] Beiktatta az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 12. pont). Hatályos 1990.03.01.

[40] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 13. pont). Hatályos 1990.03.01.

[41] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 15. pont). Hatályos 1992.01.06.

[42] Módosította a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 32. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.07.20.

[43] Módosította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 16. pont). Hatályos 1992.01.06.

[44] Hatályon kívül helyezte az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 16. pont). Hatálytalan 1990.03.01.

[45] Beiktatta az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 16. pont). Hatályos 1990.03.01.

[46] Megállapította az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 17. pont). Hatályos 1992.01.06.

[47] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 17. pont). Hatályos 1990.03.01.

[48] Hatályon kívül helyezte az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet 18. pont). Hatálytalan 1992.01.06.

[49] Beiktatta az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 18. pont). Hatályos 1990.03.01.

[50] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 19. pont). Hatályos 1990.03.01.

[51] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 20. pont). Hatályos 1990.03.01.

[52] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 21. pont). Hatályos 1990.03.01.

[53] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 21. pont). Hatályos 1990.03.01.

[54] Megállapította az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 21. pont). Hatályos 1990.03.01.

[55] Beiktatta az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése (ld. Melléklet 21. pont). Hatályos 1990.03.01.

Tartalomjegyzék