48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.) és az 1992. évi IX. törvényben kapott felhatalmazások alapján a következőket rendeli el:

1. §

A T. végrehajtására kiadott és többször módosított 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik, illetőleg, ha annak igénybevételére háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt kerül sor.

(2) Az ügyvéd biztosítása a T. 103/D. § (5) bekezdésének e) pontjában, továbbá a T. 103/E. § (5) bekezdésének e) pontjában említett időtartam alatt szünetel.

(3) Szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartama alatt kivéve, ha a 136. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak."

2. §

A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A T. 10. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál a szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett díjazást, valamint az 1992. évben a megbízási jogviszony keretében előadóművészi tevékenységet végzők díjazását figyelmen kívül kell hagyni."

3. §

A R. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az 1. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit arra a mezőgazdasági szövetkezeti tagra, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munkamegállapodás alapján részt vevő családtagjára is alkalmazni kell, akinek a foglalkoztatása (személyes közreműködése) harminc napot meghaladóan szünetel."

4. §

A R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A T. 10. §-a (1) bekezdésének f) pontjában említett segítő családtag biztosítása a rendszeres közreműködés, illetőleg munkavégzés kezdetének napjától annak abbahagyása napjáig áll fenn."

5. §

A R. 7. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) "(1) A bedolgozó biztosítása a munkába lépés napjától a bedolgozói jogviszony megszűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hónapokban, illetőleg azokon a napokon áll fenn, amelyekre az e tevékenységből származó keresete a T. 10. §-ának (3) bekezdésében meghatározott összeget eléri, továbbá azokon a napokon, amelyeken igazoltan nem végez munkát."

(2) "(3) Annak megállapításánál, hogy a bedolgozó napi keresete eléri-e a tárgyév első napján érvényes minimális bér havi összege hatvan százalékának a harmincad részét, a havi keresetet el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. Nem lehet osztószámként figyelembe venni a munkába lépés napját megelőző, illetőleg a bedolgozói jogviszony megszűnését követő, valamint a (4) bekezdés a)-h) pontjaiban felsorolt időre eső naptári napokat."

6. §

A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A T. 10. §-a (3) bekezdésében említett személyek biztosítását havonta kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a munkáltatónál (megbízónál, megrendelőnél) a naptári hónapban elért - járulékalapot képező - személyi jellegű kifizetéseket (juttatásokat) össze kell számítani."

7. §

A R. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot - munkaviszony létesítése miatt - a munkavégzés alól felmentették. Ebben az esetben a munkavégzés alóli felmentést úgy kell tekinteni, mintha a tag biztosítása megszűnt volna."

8. §

A R. 31. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) (A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál biztosításban töltött időként kell figyelembe venni)

"b) azt az időtartamot, amelyre a T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja alapján kötött megállapodás szerint járulékot fizettek, ideértve azt az időt is, amelyre táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, valamint gyermekgondozási segély folyósítása miatt nem kellett járulékot fizetni."

(2) "(3) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. A harminc napi megszakítás időtartamába nem számít bele a biztosítás szünetelésének időtartama, a keresőképtelenség, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, az egészségkárosodási járadék, a rendszeres szociális járadék folyósításának az ideje, továbbá a bedolgozói jogviszonynak biztosítás alá nem tartozó időtartama."

9. §

A R. 36. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár táppénz)

"a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs - ideértve a katonai szolgálat és a fizetés nélküli szabadság idejét is -, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn."

10. §

A R. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos javaslata alapján a táppénzt meg kell vonni attól, aki

a) a gyógyulását felróhatóan késleltette, illetőleg az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget;

b) az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg."

11. §

A R. 39. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (5) bekezdéssel egészül ki:

(1) "39. § (1) A táppénz összegének megállapításánál keresetként azokat a személyi jellegű kifizetéseket kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Keresetként kell figyelembe venni a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítés összegét is."

(2) "(3) Az egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított kereseteként a T. 103/A. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott személyi jellegű kifizetéseket kell figyelembe venni."

(3) "(5) Ha a biztosított keresőképtelenségét megelőzően munkanélküli járadékban, átképzési támogatásban, pályakezdők munkanélküli segélyében, továbbá képzési támogatásban részesült, táppénzét a munkanélküli ellátás alapjául szolgáló havi összeg harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani."

12. §

A R. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § (1) Az egyéni vállalkozó táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban egészségbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem; ennek hiányában a keresőképtelenség kezdetét magában foglaló naptári év első napján érvényes minimális bér harmincad része alapján kell megállapítani.

(2) A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó táppénzét az egészségbiztosítási járulékelőleg alapját képező jövedelem figyelembevételével előlegként kell megállapítani. A járulék elszámolását követően a táppénzkülönbözetet 30 napon belül ki kell fizetni."

13. §

A R. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag és a gazdasági társaságnál rendszeresen munkát végző segítő családtag, valamint a háztartási alkalmazott táppénzét a T. 103/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jövedelem harmincad része alapján kell megállapítani."

14. §

A R. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A T. 103/A. § (4) bekezdésében említett juttatást a kereset napi átlagának kiszámításánál a prémiumra vonatkozó rendelkezések szerint kell figyelembe venni."

15. §

A R. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

"45/A. § A T. 103/E. §-ában említett társas vállalkozó táppénzét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért - az egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelem egy naptári napra jutó átlaga alapján kell megállapítani. Ha a társas vállalkozó e tevékenységét a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári évben kezdte meg, táppénzét a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától, a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért - az egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a társas vállalkozónak sem a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző évben, sem a keresőképtelenség bekövetkezésének évében nincs táppénzalapként figyelembe vehető jövedelme, táppénzét a tárgyév első napján érvényes minimális bér harmincad része alapján kell megállapítani."

16. §

A R. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kereset napi átlagát a jutalomra vonatkozó rendelkezések szerint kell kiszámítani az évenként egy alkalommal kifizetésre kerülő munkahelyi, munkaköri pótlék és a T. 103/A. § (4) bekezdésében említett juttatások után is."

17. §

A R. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megszakítás nélküli keresőképtelenség időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni azokat a napokat is, melyeket a biztosítottnak orvosi igazolással nem kell igazolnia."

18. §

A R. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § (1) Az anyasági segély összege gyermekenként 9000 forint.

(2) Külföldön történő szülés esetén gyermekenként 9000 forint anyasági segély jár akkor is, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt."

19. §

A R. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § A temetési segély - a temetés módjától függetlenül - 4000 forint."

20. §

A R. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"78. § (1) Korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében szereplő és a menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben eltöltött időt akkor kell korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha a járművezető bármely munkáltatónál vagy vállalkozóként 1992. március 1-je előtt forgalomba állított járműtípust vezetett, illetőleg ezen oktatott.

(2) Az 1992. február 29-ét követően forgalomba állított járműtípus esetében az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján a Közlekedési Főfelügyelet (illetőleg az általa kijelölt szerv) - az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézettel egyeztetett - szakvéleményt ad arra vonatkozóan, hogy az adott járműtípus vezetése korkedvezményre jogosító járművezetői munkakörben végzett munkának minősül-e.

(3) A Közlekedési Főfelügyelet a korkedvezményre jogosultságra vonatkozó szakvéleményét köteles a jármű forgalomba állításával megegyező időpontban a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak megküldeni."

21. §

A R. 86. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkavégzéssel szerzett munkanapnak a 151. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott napok számítanak."

22. §

A R. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. § (1) Keresetként havi 3500 forintot - az 1992. március 31-ét követő időre a naptári év első napján érvényes minimális bér összegét - kell figyelembe venni a háztartási alkalmazottként töltött időre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(3) Ha a havi átlagkereset megállapításnál figyelembe vehető keresettel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell keresetként figyelembe venni.

(4) A havi átlagkereset meghatározásnál az 1987. december 31-e utáni időre eső nyugdíjjárulék-köteles keresetet, az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni időre eső keresetkiegeszítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső összegével. Az említett keresetekre eső adó kiszámításnál naptári évenként

a) az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti keresetből 12 000 forintot;

b) az 1991-ben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 3000 forintot

le kell vonni. Nem irányadók azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az öregségi nyugdíjat a 101-103. §-ok szerint kell megállapítani.

(6) A T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjai alapján megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére öregségi nyugdíjának megállapításánál keresetnek az az összeg számít, amely után járulékot fizet.

(7) A T. 44. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatásokon kívül érteni kell az 1991. évi IV. törvény hatálybalépését megelőző időponttól megállapított munkanélküli ellátást is."

23. §

A R. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"97. § (1) A havi átlagkereset kiszámításánál az 1987. december 31-ét követő időre eső keresetet naptári évenként a 96. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. Az így kiszámított összeghez naptári évenként az adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet és az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot hozzá kell adni. Az 1989 elé eső keresetre a T. 44. §-ának (2) bekezdését is alkalmazni kell.

(2) Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökőévben 366) napi keresete, az 1987. december 31-ét követő időre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:

a) a naptári évben elért (adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék együttes összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd

b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal) és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és a naptári évre járó év végi részesedés összegét;

c) az így képzett évi keresetből 1988. január 1. és 1990. december 31. között naptári évenként le kell vonni 12 000 forintot;

d) majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső - képzett - adóösszeget (az 1991. évben elért keresetre képzett adót csökkenteni kell 3000 forinttal), amelyet el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal);

e) az egy napra eső adóösszeg figyelembevételével ki kell számítani a ténylegesen elért keresetre eső adóösszeget (ezt úgy kell kiszámítani, hogy az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, és

f) ezzel az összeggel kell a naptári évi keresetet csökkenteni, majd

g) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet;

h) az 1989. január 1-je előtti egy-egy naptári évre eső és a g) pont szerint meghatározott keresetet meg kell szorozni 1,42-vel, majd

i) az a)-h) pontok szerint megállapított, naptári évi keresethez hozzá kell adni az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot. Amennyiben ezt az 1987., illetőleg az 1988. évre nézve kell keresetnek tekinteni, akkor meg kell szorozni 1,42-vel.

(3) Ha a nyugdíjazás évében (a továbbiakban: töredék-év) elért keresetet is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet - ide nem értve azt az esetet, ha a töredékévben kizárólag jutalmat fizettek ki vagy arra csak év végi részesedés járt - a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.

(4) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a T. 44. §-a szerint figyelembe vett időszak (átlagszámítási időszak) 1988. január 1-jét megelőző tartama alatt elért kereset és év végi részesedés, valamint akkor kifizetett jutalom összegét, továbbá az (1)-(3) bekezdés szerint kiszámított keresetek együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani tizenkettővel.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a nyugdíjazást követő év végéig kifizetett bányászati hűségjutalmat úgy kell tekinteni, mintha azt a nyugdíj megállapítását megelőző napon fizették volna ki.

(6) Az osztószám megállapításnál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat, a szabadnapokat, továbbá az igazolatlan távollét napjait is figyelembe kell venni."

24. §

A R. 99. §-a bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(1) "99. § (1) A 97. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 151. § (6) bekezdésében felsorolt, továbbá - ha munkanap-jóváírás nem történt - azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag"

(2) "(6) A szövetkezeti tagsági viszony keretében munkaviszony jellegű vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban dolgozónál az 1992. február 29-ét követő időre keresetként személyes közreműködés idejére az az összeg vehető figyelembe, amely után nyugdíjjárulékot fizetett."

25. §

A R. 103. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogosult kérelmére az öregségi nyugdíjat)

"a) annak a keresetnek az alapulvételével kell - a T. 44. §-a (1)-(2) bekezdése megfelelő alkalmazásával - megállapítani, amelyet az említett korkedvezményre jogosító munkakörben utoljára elért, ha ebben a munkakörben legalább tíz évet dolgozott, vagy"

26. §

A R. 126. §-a (1)-(2) bekezdése és (4) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) "126. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, az ipari szövetkezeti tagsági viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, a bedolgozóként, a megbízás alapján, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, valamint a T. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint biztosításban töltött, továbbá az az idő, amelyre nézve az igénylő a T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontja alapján megállapodást kötött és a T. 119/D. §-a (6) bekezdésének a)-c) pontjában előírt mértékű járulékot fizetett.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt

a) a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült;

b) a biztosítás szünetelt."

(2) "(4) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó, tartama szolgálati időnek számít, ha"

"b) a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő, nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;

c) a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe."

27. §

A R. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"134. § A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett."

28. §

A R. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"146. § (1) Szolgálati időnek számít az 1952. előtt közszolgálatban töltött idő, valamint az egykorú okirattal igazolt az az idő, amelyet nyugdíjjogosultság vagy korpótlék és szabadságidő szempontjából 1952. január 1-je előtt a közszolgálati időbe beszámítottak."

29. §

A R. 151. §-a (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, (6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

"(3) A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával teljesített munkanapként a személyesen teljesített munkanapokat és b) meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges - munkanapokban kifejezett - munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányadát

kell figyelembe venni.

(4) Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kell átszámítani.

(5) Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemelteti, valamint amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles nyilvántartásba venni.

(6) Munkanapnak számít - a heti pihenőnapok kivételével - az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag

a) betegségi segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt;

b) kórházi ápolás alatt állott;

c) szülési szabadságon volt;

d) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült;

e) háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott;

f) katonai szolgálatot teljesített;

g) népi ülnöki tennivalókat végzett;

h) a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult vagy egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt;

i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült;

j) tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt, vagy egyéb jogcímen is biztosított volt és táppénzben részesült."

30. §

A R. 154. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati időként kell figyelembe venni.)

"b) a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából került sor és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő legfeljebb azonban 1992. december 31-ig vehető figyelembe."

31. §

A R. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ű

"156. § (1) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok figyelembevételére a 151. § (3)-(6) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb jogviszony alapján is biztosított volt vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időként kell számításba venni.

(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti járulék közötti különbözetet megfizette."

32. §

A R. 166. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

"(4) Ha a magyar állampolgár 1992. február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján [T. 119/D. § (3) bekezdés a)-c) pont] szerezhet."

33. §

A R. 170. §-a előtti cím a következők szerint módosul és a R. 170. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(1) "Ügyvédként, ügyvédi, jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, illetőleg közjegyzőként eltöltött idő figyelembevétele."

(2) "(5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett."

34. §

A R. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"174. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak a házastársa 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizeti.

(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállanak, összesen legfeljebb öt év számítható be."

35. §

A R. a következő 203/A. §-sal egészül ki:

"203/A. § (1) Öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra szerez jogot az is, aki legalább háromévi megszakítatlan mezőgazdasági szövetkezeti tagságát közvetlenül követően az 1992. évi I. törvényen alapuló szövetkezet tagja lesz és e tagság fennállása alatt - legkésőbb 1994. december 31-ig - a hetvenedik, a nő a hatvanötödik életévét betölti vagy teljesen munkaképtelenné válik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésen megfelelően alkalmazni kell az özvegyi járadék iránti igény elbírálásánál is.

(3) Ha az öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg az özvegyi járadék az (1)-(2) bekezdés rendelkezésein alapul, a jogosultság szempontjából a szövetkezettől kapott juttatások nem vehetők keresetként számításba."

36. §

A R. 207. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Növelt összegű járadékra jogosító időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja)

"d) 1992. február 29-ét követően a T. 54. §-a szerinti szolgálati időt szerzett."

37. §

A R. 224. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"224. § (1) A biztosítottnak járó baleseti táppénz összege a táppénz alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset teljes összege. A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

38. §

A R. 228. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"228. § Ha a baleseti sérült az üzemi baleset következtében elhalálozik, utána - a temetés módjától függetlenül - 4000 forint összegű temetési segély jár az eltemettetőnek."

39. §

A R. 282. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"282. § (1) Arra az időre, amely alatt a jogosult - beleszámítva az őrizetbevétel idejét is -, harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését tölti, nyugellátását, baleseti nyugellátását szüneteltetni kell, illetőleg, ha kéri, azt az általa - visszavonásig érvényes - szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez vagy a büntetésvégrehajtási intézethez kell részére folyósítani.

(2) A szüneteltetett nyugellátást, baleseti nyugellátást a bűntető-eljárás befejezése illetőleg a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni."

40. §

A R. 291. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"291. § (1) A mezőgazdasági szövetkezet tagja, továbbá a tag közös munkában résztvevő családtagja esetében a T. 103/A. § (2) bekezdésében említett - járulékalapot képező - juttatásnak kell tekinteni.

a) a részes munkavállalás címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelmet, illetőleg

b) a mezőgazdasági szövetkezettel kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzésként elismert munkanapokra eső jövedelmet.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkanapokra eső jövedelem kiszámításnál a jóváírást megelőző naptári évben a szövetkezetnél egy munkanapra jutó átlagos részesedés összegét kell alapul venni."

41. §

A R. 294. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"294. § Az ösztöndíjas szakmunkástanuló után fizetendő havi 300 forint (napi 10 forint) összegű társadalombiztosítási járulék az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot is magában foglalja."

42. §

A R. 295. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"295. § A T. 103/B. §-ának (6) bekezdésében említett biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatása együttesen elérte az évi 900 000 forintot."

43. §

A R. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"296. § (1) AT. 103/B. §-a (5) bekezdésében említett esetben - ha a biztosítási jogviszony év közben kezdődik, illetőleg szűnik meg -, a biztosítási jogviszony fennállásának tartamára havonként legfeljebb 75 000 forint (napi 2500 forint) alapulvételével kell az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni. A biztosítási jogviszony megszűnését követő hó 10. napjáig az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék-különbözetet el kell számolni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a társas vállalkozás tagjára is alkalmazni kell"

44. §

A R. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"303. § (1) A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személy az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot a külföldi beosztásának megfelelő, a kiküldő szerv által - a T. 103/B. §-a rendelkezései alapján - meghatározott kereset után köteles fizetni.

(2) A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyt terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a munkáltató, ennek hiányában a kiküldő szerv köteles megelőlegezni és az alkalmazásában álló biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékával együtt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósághoz átutalni."

45. §

A R. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"315. § (1) A 291. §-ban említett jövedelem után a járulékot a jóváírási követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.

(2) A Társadalombiztosítási Főigazgatóság, egyes munkáltatók részére pedig az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság a T. 105/A. §-ában meghatározott határidőtől legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig eltérő határidőt is engedélyezhet."

46. §

A R. 316. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"316. § (1) A társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét a munkáltató köteles kiszámítani, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék forintra kerekített összegét a biztosítottól levonni. A munkáltató köteles a társadalombiztosítási járulékot, baleseti járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot - külön felszólítás nélkül - a székhelye (telephelye), illetőleg a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság bankszámlájára a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni. Ha a munkáltató a fizetést bankszámlák közötti elszámolás útján teljesíti, a fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterheli. A bankszámlára készpénzben teljesített fizetést akkor keli megtörténtnek tekinteni, amikor a készpénzt az igazgatóság (kirendeltség) pénztáránál vagy a postán befizetik.

(2) A szakmunkástanuló után az ösztöndíjat, illetőleg a szakmunkásbért fizető munkáltatót [484. § b) pontja] terheli a társadalombiztosítási járulék fizetésének a kötelezettsége. Az ösztöndíjból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot külön levonni nem kell.

(3) A társas vállalkozás köteles a tagjának segítő családtagja után járó járulékot [T. 103/B. § (1) bek.] a tag jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni ós befizetni. Ha a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után járó járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni."

47. §

A R. 317. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"317. § (1) Az egyéni vállalkozó a T. 103/D. §-ának (8) bekezdésében előírt bevallásban a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem alapján megállapított és fizetendő társadalombiztosítási, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék havi összegét is köteles közölni."

48. §

A R. 318. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"318. § (1) A társas vállalkozás köteles a tagjai után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a jövedelemből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) befizetni.

(2) Ha a tárgyhónapban a tag(ok) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - befizetett (elszámolt) társadalombiztosítási, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék a legalacsonyabb járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a legalacsonyabb összegű társadalombiztosítási járulék [T. 103/E. § (2) bek.], illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék [T. 103/E. § (3) bek.] összegét köteles az (1) bekezdésben előírt határidőn belül befizetni.

(3) A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség köteles a járulékot a tárgyhót követő hónap 5. napjáig ahhoz a gazdálkodó szervezethez befizetni, amely a munkaközösségért felelősséget vállalt. E gazdálkodó szerv a hozzá befizetett járulékot az általa fizetendő járulékokkal együtt a tárgyhót követő hó 10. napjáig az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bevallja és befizeti."

49. §

A R. 323. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"323. § Az a munkáltató, egyéb szerv, amely

a) valótlan adatok feltüntetésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, a kijelentésig, illetve mindaddig, amíg a társadalombiztosítási szerv a bejelentés jogtalanságát meg nem állapítja, köteles a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni,

b) a biztosított keresetét a ténylegesnél magasabb összegben jelenti be, vagy a bejelentett időre a kereset csökkenésének a bejelentését elmulasztja, elkésetten teljesíti, a bejelentett időre, illetőleg a tényleges kereset megállapításáig köteles a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a bejelentett magasabb összeg után megfizetni,

c) a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, a biztosítottnak kifizetett - járulékalapot képező - kereset után járó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot abban az esetben is köteles megfizetni, ha a nyilvántartás hiánya miatt a biztosított neve és adatai nem állapíthatók meg. Ha pedig csak a biztosított személyi adatai állapíthatók meg, a kifizetett díjazás nem, a társadalombiztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a T. 103/B. §-ának (3) bekezdésében meghatározott összeg után köteles megfizetni."

50. §

A R. 332. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"332. § Ha a nyugdíj megállapításakor az egyéni vállalkozónak, illetőleg a társas vállalkozás tagjának járuléktartozása van, a tartozást a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjból havi részletekben levonhatja."

51. §

A R. 335. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"335. § A T. 113. §-ának (1)-(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a 15. § (1) bekezdésében említett szervek hivatásos állományú tagjai és ezek hozzátartozói részére megállapított ellátásokkal kapcsolatos követelések érvényesítésére is."

52. §

A R. 364. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"364. § (1) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától [T. 103/D. § (7) bekezdése] ez év december 31. napjáig tevékenységet kezdőnek minősül.

(2) Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenység megszűnésének napját követően ugyanazon a jogcímen [T. 103/D. § (1) bekezdése a), b), c), d), e), f) pontja] ismét egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy a két időpont között egy teljes naptári év nem telt el.

(3) Amennyiben az egyéni vállalkozó [T. 103/D. § (1) bekezdése] egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, szabadságvesztés büntetést tölt, illetőleg külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként a T. 119/D. §-ának (6) bekezdése szerint járulékot fizet - ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott időpontig - tevékenységet kezdőnek minősül.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az egyéni ügyvéd kamarai tagsága egy teljes naptári éven át szünetelt."

53. §

A R. 417. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"417. § Üzemi balesetnek számít

a) a kiegészítő tevékenységet folytató esetében a T. 77. §-ban és az R. 220. §-ban említett baleset,

b) oktatási intézmény, iskola, tanfolyam gyakorlati képzésben részesülő tanulójának (hallgatójának) az a balesete, melyet gyakorlati képzés közben vagy ezzel összefüggésben szenvedett el,

c) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegnél és szenvedélybetegnél a munkaterápiás foglalkoztatás közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset,

d) az előzetes letartóztatásban lévő, illetőleg szabadságvesztés büntetést töltő személynél a fogvatartás ideje alatt végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, valamint a fogvatartást foganatosító szerv közege által adott utasítás teljesítése közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset,

e) az iskolai szövetkezet, iskolai szövetkezeti csoport tagjának szövetkezeti (szövetkezeti csoporti) tevékenység folytatása közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett balesete,

f) a társadalmi munka közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset."

54. §

A R. 418. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"418. § A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó baleseti táppénzét a 40/A. §, a társas vállalkozóét pedig a 45/A. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy a baleseti táppénz alapjaként azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amely után baleseti járulékot fizettek. Ennek hiányában a baleseti táppénzt a 419. §-ban meghatározott összegben kell megállapítani."

55. §

A R. 419. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"419. § AT. 118. §-a (2) bekezdésének b)-f) pontjában említett személyek baleseti táppénzének napi összege az év első napján érvényes minimális bér hatvan százalékának harmincad része."

56. §

A R. 420. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"420. § (1) A 417. § b) és e)-f) pontjában felsoroltak baleseti nyugellátását az ellátás megállapítása évének első napján érvényes minimális bér hatvan százaléka alapján kell megállapítani.

(2) Ha a baleseti sérült a baleset időpontjában egyéb jogviszonyában biztosított volt, a baleseti nyugellátást ez utóbbi jogviszonyban elért kereset alapján kell megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.

(3) A 417. § c) pontja szerinti üzemi baleset esetén az (1) bekezdésben meghatározott összeg helyett a biztosítottként elért kereset figyelembevételével kell a baleseti nyugellátást megállapítani, ha ez a kereset kedvezőbb és az elmebeteg, illetőleg a szenvedélybeteg a gyógykezelést közvetlenül megelőzően biztosított volt. E rendelkezést nem lehet alkalmazni arra, akinek munkaterápiás kezelés keretében történő foglalkoztatására büntető eljárás során elrendelt kényszergyógykezelés vagy kényszerelvonókezelés miatt került sor.

(4) A 417. § d) pontjában említett baleset alapján járó baleseti ellátást a balesetkor végzett munkáért járó díjazás figyelembevételével kell megállapítani. Ha a baleset olyan munka végzése közben történt, amelyért díjazást nem fizettek, illetőleg ennek összege nem állapítható meg, vagy az a baleseti nyugellátás megállapítása évének első napján érvényes minimális bérnél kevesebb, a baleseti nyugellátás összegét az utóbb említett bér alapján kell megállapítani."

57. §

A R. 422. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"422. § (1) A munkaterápiás gyógykezelésben részesülő elmebeteget és szenvedélybeteget, valamint az előzetes letartóztatásban levő, illetőleg szabadságvesztést töltő személyt a 417. § c), illetőleg d) pontja szerinti üzemi baleseten alapuló baleseti nyugellátás a gyógyintézet elmeosztályán, a munkaterápiás intézetben, az elmebetegotthonban, vagy a kórházi elmeosztály családi ápolási telepén elhelyezés, illetőleg az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartama alatt is megilleti. A baleseti nyugellátást attól az időponttól kell megállapítani, amelytől a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete orvosi bizottságának a véleménye szerint az állapot kialakultnak tekinthető. Az alkalmazkodó (adaptációs) szabadságra bocsátott elmebeteg e szabadság tartamára a baleseti táppénzre is jogosult.[1]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megállapított baleseti nyugellátást a gyógykezelést ellátó intézethez, illetőleg a büntetésvégrehajtási intézethez kell folyósítani."

58. §

A R. 435. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vasutaknál a T. 121/A. §-a szerinti ellenőrzés a Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság feladatkörébe tartozik."

59. §

A R. 436. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"436. § (1) Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapot (a továbbiakban: nyilvántartó lapot) kell kiállítani és vezetni a T. 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében említett biztosítottakról, továbbá a T. 119/D. §-a (3) bekezdése a)-c) pontjának rendelkezése szerint meghatározott megállapodás alapján társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyekről.

(2) Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani és vezetni:

- azokról az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló, a T. 10. §-ának (1) és (3) bekezdésében említett biztosítottakról második vagy további jogviszonyuk alapján, akiknek a foglalkoztatása az egyik jogviszonyukban a heti 36 órát eléri és a második vagy további jogviszonyukban is biztosítottak,

- a saját jogú nyugellátás, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíj mellett biztosítással járó jogviszonyban álló személyekről."

60. §

A R. 437. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"437. § (1) A nyilvántartó lapot a biztosítás kezdetétől számított 15 napon belül köteles kiállítani és folyamatosan vezetni

a) az összesítő elszámolás benyújtására kötelezett munkáltatónál foglalkoztatott biztosítottról [T. 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontja, (2) bekezdésének b)-h) pontja, (3) bekezdés] a munkáltató (foglalkoztató),

b) a szakmunkástanulóról [T. 10. § (1) bekezdésének e) pontja) a szakmunkástanuló gyakorlati oktatását biztosító, illetőleg az ösztöndíj folyósítására kötelezett szerv.

(2) Az egyéni vállalkozókról [T. 10. § (2) bekezdésének a) pontja], továbbá a személy szerinti bejelentésre kötelezett munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakról a nyilvántartó lapot az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) a törzsszám kiadását, illetve a bejelentést követő 15 napon belül a bejelentett adatok alapján köteles kiállítani és vezetni.

(3) AT. 119/D. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott megállapodás alapján társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyről a nyilvántartó lapot

a) ha e személyt összesítő elszámolás benyújtására kötelezett munkáltató foglalkoztatja, a munkáltató (foglalkoztató),

b) egyéb esetben az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség)

köteles a megállapodás megkötését követő 15 napon belül kiállítani és folyamatosan vezetni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező költségvetési szervek, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ), továbbá a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár és a Magyar Posta dolgozóiról, a 15. § (1) bekezdésében említett szervek a polgári alkalmazottaikról csak a munkaviszony megszűnésekor kötelesek a nyilvántartó lapot kiállítani.

(5) A nyilvántartó lapot, illetőleg annak kiállítására és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat e rendelet IV. számú melléklete tartalmazza."

61. §

A R. 441. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bejelentésre kötelezett munkáltató a biztosítottakat - a háztartási alkalmazott kivételével - havonként az erre a célra rendszeresített bejelentési jegyzéken köteles bejelenteni. A jegyzéket két példányban kell kiállítani és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig benyújtani."

62. §

A R. 442. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"442. § (1) A 441. §-ban említett munkáltatók, továbbá a társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bekezdés] társadalombiztosítási célra kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét, személyi azonosító jelét, születésének helyét, anyja nevét, alkalmazása minőségét, munkába lépésének és kilépésének, illetőleg a tagsági viszony kezdetének és megszűnésének napját.

(2) A társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bekezdés] köteles a főfoglalkozású tagjairól az V. számú melléklet szerinti »járulékelszámolási lap«-ot vezetni és ezen a havi társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék összegét kimutatni.

(3) A T. 10. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában, továbbá a (3) bekezdésében említett - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett - biztosítottat foglalkoztató munkáltató a biztosítottakról köteles a VI. számú melléklet szerinti »járulékelszámolási nyilvántartó lap«-ot vezetni és ezen a havi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját és összegét kimutatni.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 441. §-ban említett munkáltatók az általuk foglalkoztatott biztosítottakról nem kötelesek vezetni a »járulékelszámolási nyilvántartó lap«-ot.

(5) A (2) és a (3) bekezdésben említett munkáltatók a »járulékelszámolási lap«-ot, illetőleg a »járulékelszámolási nyilvántartó lap«-ot tizenöt évig kötelesek megőrizni. Az öregségi nyugdíjkorhatárnál tizenöt évvel alacsonyabb életkort betöltött személy »járulékelszámolási lap«-ját, illetőleg »járulékelszámolási nyilvántartó lap«-ját a munkáltató megszűnésekor az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni."

63. §

A R. 445. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"445. § (1) A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lap vezetésére kötelezett munkáltató minden naptári hónapra vonatkozóan összesítő elszámoláson köteles kimutatni

a) a társadalombiztosítási, a baleseti járulék, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapját, továbbá a társadalombiztosítási, a baleseti, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék,

b) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség által a 318. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint befizetett járulékok,

c) a T. 119/D. §-ának (6) bekezdése szerinti járulékok összegét.

(2) AT. 103/C. §-ának (3) bekezdésében említett folyósító szerv minden naptári hónapra összesítő elszámoláson köteles kimutatni a társadalombiztosítási, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapját, továbbá a társadalombiztosítási, és egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék összegét.

(3) Az összesítő elszámolásnak a fizetési meghagyással azonos joghatálya van.

(4) A társadalombiztosítási ellátást folyósító munkáltató az (1) bekezdésben felsorolt adatokon kívül köteles az összesítő elszámoláson kimutatni a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási ellátás, a külön jogszabályban meghatározott egyéb ellátások és a kifizetőhely fenntartóját a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint megillető költségtérítés összegét, továbbá a kifizetések (költségtérítés) és a fizetendő járulékok különbözetét.

(5) Az összesítő elszámolást a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), a vasutaknál a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósághoz megküldeni. Ugyanezen a határidőn belül kell a (4) bekezdésben említett különbözetet ezekhez a szervekhez átutalni."

64. §

A R. 446. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(1) "446. § (1) Az egyéni vállalkozó a T 103/D. §-ának (7) bekezdésében említett időponttól számított tizenöt napon belül köteles a telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni

a) személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, személyi azonosító jelét, anyjának leánykori nevét) és az adószámát,

b) telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét,

c) a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett személy esetében a vállalkozó igazolvány (engedély) átvételének időpontját,

d) a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett egyéni ügyvéd az ügyvédi kamarai tagság kezdetének az időpontját,

e) a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett közjegyzőnél a közjegyzői szolgálat megkezdésének időpontját,

f) a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontja szerinti esetekben az említett tevékenység megkezdésének időpontját,

g) a vállalkozói tevékenység megnevezését,

h) a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését és címét."

(2) "(3) Az egyéni vállalkozó telephelye (állandó lakóhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) be kell jelenteni, ha

a) az egyéni vállalkozó [T. 103/D. § (.1) bekezdése a)-b) pont] a vállalkozói igazolványát (engedélyét) visszaadta, a visszaadástól számított tizenöt napon belül,

b) a vállalkozó igazolványt (engedélyt) a vállalkozói igazolványt (engedélyt) kiadó szerv visszavonta, vagy jogerős bírósági határozat a vállalkozót foglalkozásának a gyakorlásától eltiltotta, a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül,

c) az egyéni ügyvéd ügyvédi kamarai tagsága szünetel vagy megszűnt, a tagság szünetelésétől, illetve megszűnésétől számított tizenöt napon belül,

d) a közjegyzői szolgálat megszűnt, a megszűnést követő tizenöt napon belül,

e) az egyéni vállalkozó a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontjában említett tevékenységét befejezte, az e tevékenység befejezésétől számított tizenöt napon belül,

f) az egyéni vállalkozó neve, telephelye, lakóhelye megváltozott, az illetékes szervhez történő bejelentést követő tizenöt napon belül,

g) külföldön munkát vállalóként vagy külföldön ösztöndíjasként a T. 119/D.§-a (6) bekezdésének a)-d) pontja szerinti járulékot fizeti, a megállapodás megkötésétől számított tizenöt napon belül.

h) biztosítással járó egyéb jogviszonyt létesített, illetőleg azt megszüntette, annak időpontját követő tizenöt napon belül."

(3) "(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni arra a magánszemélyre is, aki a 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet, valamint a 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, továbbá a 9/1990. (III. 28.) SZEM rendelet alapján gyógyszerészi magántevékenységet folytat."

65. §

A R. 452. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"452. § (1) A T. 103/E. §-ának (1) bekezdésében említett társas vállalkozás a megalakulását követő tizenöt napon belül köteles a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni

a) a társas vállalkozás nevét és székhelyét,

b) a megalakulása (jóváhagyása) időpontját,

c) a képviseletre jogosult személyi adatait, lakcímét,

d) valamennyi pénzforgalmi jellegű bankszámlájának,

elszámolási számlájának számát, továbbá a bankszámlát (elszámolási számlát) kezelő pénzintézet megnevezését.

(2) Az (1) bekezdésben említett társas vállalkozás köteles a megszűnését három napon belül az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni."

66. §

A R. 453. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az iskolai szövetkezet, szövetkezeti csoport a fizetendő járulék összegéről köteles havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig - két példányban - összesítő kimutatást benyújtani az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez). Az összesítő kimutatáson fel kell tüntetni azoknak a tagoknak a nevét, személyi adatait és személyi azonosító jelét, akiknek a tagsága a tárgyhónapban kezdődött vagy szűnt meg. Az összesítő kimutatásnak a fizetési meghagyással azonos joghatálya van."

67. §

A R. 484. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"484. § A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásánál munkáltatónak kell tekinteni

a) a biztosítottakat [T. 10. § (1) bekezdés a)-f) pont és (3) bekezdés] foglalkoztató jogi személyt, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetet, magánszemélyt, költségvetés alapján gazdálkodó szervezetet, továbbá egyéb szervezeteket,

b) a szakmunkástanulónál az ösztöndíjat vagy szakmunkásbért fizető iskolát, gazdálkodó szervezetet, társas vállalkozást, illetőleg magánszemélyt (egyéni vállalkozót),

c) a társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bekezdés] tagja esetében a társas vállalkozást,

d) a T. 10. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett magánszemélyek esetében a munkanélküli ellátást folyósító szervet,

e) a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, ideértve az ezekkel kapcsolatos felelősségi szabályokat is, továbbá az általa jogalap nélkül megállapított, illetőleg folyósított ellátásokért a munkáltatót terhelő felelősségre vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a TÁKISZ-t."

68. §

A R. I. számú melléklete 11. pontjának a "Korkedvezmény hatálya" című és a Budapesti Közlekedési Vállalatra (jogelődjére) vonatkozó része helyébe a következő rendelkezés lép:

"Menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) a jogszabályban meghatározott feltételekkel."

69. §

AR. III. számú mellékletében az I. fejezet 1. pontjának harmadik és negyedik bekezdése és a 2. pontja a következők szerint módosul:

"Ha a biztosított táppénzét a T. 22. § (3) bekezdése szerint állapították meg, naptári éven belül bekövetkező újabb keresőképtelensége esetén az irányadó időszak keresetét és az osztószámot azon az adatmegállapító lapon kell igazolni."

"Ugyancsak adatmegállapító lapot kell kiállítani, ha a biztosított a betegszabadság kimerítése után bekövetkezett újabb keresőképtelenség első napján munkát végzett."

"Ha a biztosítottnak ugyanannál a munkáltatónál a munkaviszonya (tagsági viszonya) 1, illetőleg 2 évnél rövidebb ideje áll fenn, a táppénzre jogosultság időtartamának és a táppénz mértékének megállapításához szükséges biztosítási időt, illetőleg a folyamatos biztosítási időt az A 3500-104/A. r. sz. »Igazolvány társadalombiztosítási ellátásokról« elnevezésű okmányba (a továbbiakban: Igazolvány) bejegyzett adatok alapján kell megállapítani.

Az igazolvány adatait a munkakönyvvel egyeztetni kell, eltérő adatok esetén, ha a táppénzre jogosultság időtartamát és mértékét nem befolyásolja, a munkakönyvi bejegyzést kell alapul venni.

A biztosítási időt a kifizetőhelynek előzetesen tisztáznia, igazolnia kell, ha az

- az egyéni vállalkozóként,

- megbízási jogviszony keretében,

- bedolgozóként,

- háztartási alkalmazottként,

- vagy megállapodás alapján állott fenn.

Ugyancsak igazoltatni kell a biztosítási időt, ha az a munkakönyvvel vagy egyéb okirattal nem bizonyítható.

A biztosítási időt - ha az egyéb módon nem igazolható - igazoltatni kell a következők szerint:

- egyéni vállalkozó és az általa foglalkoztatott személyek esetében az egyéni vállalkozó telephelye (lakóhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósággal;

- az alkalmazottakat jegyzéken jelentő munkáltató alkalmazottainak biztosítási idejét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes igazgatósággal;

- a megállapodás alapján fennállott biztosítási időt pedig azzal a társadalombiztosítási igazgatósággal, amelyikkel az állampolgár megállapodást kötött.

A táppénzre jogosultság időtartamának megállapításához a kifizetőhely kérésére a munkáltatónak, az ipari, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezetnek soron kívül igazolnia kell, hogy

- a bedolgozói jogviszony alatt a biztosítás mikortól meddig állott fenn.

Az alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartamát »igazolás iskolai tanulmányok folytatásáról« elnevezésű nyomtatványon - a szöveg megfelelő módosításával - kell igazoltatni.

A folyamatos biztosítási idő tartamának a megállapításánál a biztosítás megszűnését követően fennállott keresőképtelenség időtartamát, amelyre táppénz vagy baleseti táppénz nem jár, a kezelőorvos, a fekvőbeteg-gyógyintézet vagy a társadalombiztosítási ellenőrző főorvos igazolásával kell igazoltatni.

A biztosítás megszűnését követő időre történő rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, az egészségkárosodási járadék, a rendszeres szociális járadék folyósításának az idejét a megállapító, illetve a megszüntető határozatot hozó szerv igazolja.

Ha a biztosított a munkáltatójánál a munkaviszonyt (ipari szövetkezeti tagsági viszonyt stb.) a keresőképtelenség kezdő napját megelőző 2 éven belül létesítette és az előző munkaviszonyra, illetőleg biztosítási időre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, a biztosítottnak nyilatkoznia kell, hogy ezt megelőzően milyen tevékenységet folytatott. A nyilatkozat alapján kell a biztosítási idő igazolása iránt intézkedni."

70. §

A R. III. számú mellékletében a II. fejezet 1. pontja a következő tizenhatodik bekezdéssel egészül ki:

"A keresőképtelenségnek azt az időtartamát, amelyre a munkavállalót betegszabadság illeti meg a »Segélyezési egyéni lap«, »Pótlap«, »Az ellátás folyósítása -tól -ig« rovatába kell felvezetni, ideértve az orvosi igazolás nélkül igénybe vett betegszabadságot is."

71. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1992. március 1-jétől kell alkalmazni, egyidejűleg a R. 3. §, 9. §, 10. §, 13. §-a, 36. § (2) bekezdésének g) pontja, 42. §, 51. §-a, 56. §-ának c) pontja, 61. §, 64. §, 91-92. §-a, 155. §-ának (1) bekezdése, 158. §-a, 161. §-ának (2)-(3) bekezdése, 162-163. §-a, 172. §-ának (2) bekezdése, 173. §-a, 217. §-ának (2) bekezdése, 225-226. §-a, 299-302. §, 304-314. §, 319. §, 324. §, 331. §, 351-354. §-a, 355. §-ának (3) bekezdése, 356-363. §, 365-413. §, 421. §, 427-434. §-a, 435. §-ának (2) bekezdése, 447-451. §, 460. §-a, 462. §-ának (3)-(4) bekezdése, 467. §, 485. §-a, a III. számú melléklet I. fejezet 5. pontjának negyedik bekezdése, a II. fejezet 1. pontjának huszonötödik bekezdése, a 2. pontjának kilencedik bekezdése, a tizedik bekezdéséből "- a munkáltatót terhelő táppénz összegével csökkentett -" szövegrész, a tizenhatodik bekezdés, az 5. pont negyedik bekezdése, a III. fejezet 1. pontjának nyolcadik bekezdése, a 2. pont negyedik bekezdéséből pedig a "valamint a vállalat terhére elszámolt táppénzek alapbizonylatait" szövegrész hatályát veszti, továbbá a R. 47. §-a (6) bekezdésében a "64. § (4) bekezdés a)-h)" pontokra való hivatkozás "151. § (6) bekezdés a)-h)" pontokra változik. A R. 18. §-a 1992. július 1-jével hatályát veszti.

(2) AT. 22/A. § rendelkezését az 1992. február 29. napját követően kezdődő táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra és baleseti táppénzre kell alkalmazni.

(3) A 18-19. és 38. §-ok szerinti anyasági, illetőleg temetési segély az 1992. február 29-ét követő szülés, illetőleg elhalálozás esetén jár.

(4) A rendelet 11-12. és a 15. §-ai alkalmazásánál az egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelemmel azonos módon kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amely után 1992. március 1-je előtt nyugdíjjárulékot kellett fizetni.

(5) A R. 96. §-át és a 97. §-ának (1)-(5) bekezdését az 1992. március 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátás tekintetében kell alkalmazni. Az 1992. április 1-je előtti időponttól megállapított (megállapításra kerülő) ellátás tekintetében a 96. §-nak és a 97. §-nak az 1992. január 1-jén hatályos rendelkezései alkalmazandók azzal, hogy a magánszemélyek jövedelemadójának az 1992. évi keresetre képzett összegét 3000 forinttal csökkenteni nem lehet.

(6) A R.-nek az 1992. február 29. napján hatályos 304. §-ában említett biztosított a fizetés nélküli szabadság lejártáig az említett rendelkezésben meghatározottak szerint fizetheti a nyugdíjjárulékot, ha a fizetés nélküli szabadság engedélyezése az 1992. március 1-jét megelőző időponttól történt.

(7) A külföldön munkát vállaló, külföldi ösztöndíjas társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire - ideértve a belföldi munkáltató kötelezettségeit is - a külföldi munkavállalásnak, illetőleg a külföldi ösztöndíj folyósításának a tartamára az 1992. február 29. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a külföldi munkavállalás, valamint az ösztöndíj folyósítása még 1992. március 1-je előtt kezdődött.

(8) Az ápolási díjban részesülő személy, a saját lakás magánerőből történő építése, valamint ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő biztosított társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire a fizetés nélküli szabadság időtartamára, illetve az ápolási díj folyósításának idejére - legfeljebb azonban 1992. december 31-ig - az 1992. február 29. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezést a mezőgazdasági szövetkezet tagjára is alkalmazni kell.

(9) A T. 103/D. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett - külön jogszabály alapján - egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi magángyakorlatot, szakpszichológusi és egyéb egészségügyi, valamint szociális magántevékenységet, gyógyszerészi magántevékenységet folytatót, továbbá a d)-f) pontban említett egyéni vállalkozót 1992. március 1. és december 31. között tevékenységet kezdőnek kell tekinteni.

(10) Ha a járulékfizetési kötelezettség a R. 1992. február 29-ig hatályos 389. §-a (3)-(4) bekezdésének rendelkezésén alapult, a járulékfizetési kötelezettségnek 1992. december 31-ig az említett rendelkezések szerint lehet eleget tenni, feltéve, hogy a 389. § (1) bekezdésben meghatározott VI-VIII. osztály alapján történik a járulékfizetés.

(11) A R. 295. §-ának alkalmazásánál az 1992. március 1. és december 31. közötti időben az évi 900 000 forint arányos részét, 750 000 forintot kell járulékalapként figyelembe venni.

(12) E rendelet hatálybalépésével a R-nek az 1992. február 29-ig hatályos 369. és 371-372. §-a szerint adott mentesítés érvényét veszti.

(13) Az 1992. március 1-jén folyamatban lévő ügyekben a R 467. §-át már nem lehet alkalmazni.

(14) Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó 1991. évben elért adóköteles jövedelmének egy naptári hónapra jutó összege meghaladja a havi 48 000 forintot, 1992. március 1. és december 31. közötti időben legfeljebb havi 48 000 forintot kell járulékalapként figyelembe venni.

(15) Az a szakszövetkezeti tag, aki 1992. február 29-ig havi 200 forint összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, a szakszövetkezet tagjaként eltöltött időre, de legfeljebb az említett időpontot közvetlenül megelőző öt naptári évre kérheti (vállalhatja) a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint összegű szakszövetkezeti járulék különbözetének 1992. december 31-ig történő megfizetését annak érdekében, hogy az érintett időtartam szolgálati idő legyen. Az erre irányuló kérelmet 1992. október 31-ig lehet az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) előterjeszteni, amelyben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik naptári évre (évekre) kéri, illetőleg vállalja a járulékkülönbözet megfizetését. Az előterjesztett kérelemhez csatolni kell a szakszövetkezet következő adatokat tartalmazó igazolását:

a) a kérelmező személyi adatait és személyi azonosító jelét,

b) a tagsági jogviszony kezdetének időpontját és fennállásának tényét,

c) a kérelemben megjelölt években befizetett szakszövetkezeti járulék, illetőleg a tag járuléktartozásának összegét.

A kérelem tárgyában a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) határozatot hoz, amelyben a fizetendő járulék (különbözet) összegét is megállapítja.

(16) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 65. §-ának rendelkezése alapján munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagra a biztosítás a T. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint terjed ki.

(17) A (16) bekezdésben említett szövetkezeti tag biztosítása nem áll fenn

a) a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama alatt, kivéve, ha annak igénybevételére háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt kerül sor, továbbá,

b) a foglalkoztatás harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama alatt.

(18) A vállalkozási jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló (Szvt. 64. §-a) szövetkezeti tagra a biztosítás a T. 10. §-a (3) bekezdésének rendelkezései szerint terjed ki.

(19) A nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapításánál az 1992. március 1-je előtti időszakra keresetnek minősülő és jogszabályban meghatározott összeget, valamint azt a nyugdíjjárulék-alapot képző jövedelmet, amelyet a T. X. fejezetének 1992. március 1-je előtt hatályos rendelkezései határoztak meg - tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíj mely időponttól jár - a magánszemélyek jövedelemadójának képzett összegével csökkenteni nem kell.

(20) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. IV. és V. számú melléklete helyébe a következő mellékletek lépnek, továbbá a következő VI. számú melléklettel egészül ki.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

IV. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez

A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lap vezetése

I.

1. A "Személyi azonosító jel" rovatba a biztosított személyi azonosító jelét kell bejegyezni.

2. A "Társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség" és "Lapszám" rovatokat az igazgatóság (kirendeltség) tölti ki a nyilvántartó lapok beérkezésének sorrendjében. A "Lapszám" rovatot a munkáltatónak nem kell kitölteni.

3. A "Biztosított neve (leánykori neve), anyja neve, születési helye" rovatot a munkáltató a biztosított személyi igazolványából, az igazgatási szerv pedig a bejelentő iratból (bejelentési jegyzék, bejelentő lap) köteles a nyilvántartó lapra bejegyezni. A biztosított nevét, anyja nevét és születési helyét nyomtatott nagybetűvel vagy írógéppel kell feljegyezni. A rovat felső részére a férjezett nevet, alsó részébe pedig a leánykori nevet kell bejegyezni. Névváltozás esetén a korábbi nevet zárójelbe kell tenni, s az új nevet a megfelelő rovatba kell feltüntetni.

4. A "Biztosított mukaköre, FEOR-szám" rovatba a ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (a továbbiakban: FEOR) a munkakörre megadott hat számjegyes jelzőszámot kell feltüntetni (pl. ruhatáros 195 0 01).

Mezőgazdasági szövetkezeti tag nyilvántartó lapján a munkakör rovatba "mg. szöv. tag" bejegyzést kell tenni és ezt követően kell bejegyezni a ténylegesen betöltött munkakört, valamint a FEOR-számot.

A mezőgazdasági szövetkezettel vagy állami gazdasággal munkaszerződést kötött részes munkát vállaló nyilvántartó lapján a "Munkaköre, FEOR szám" rovatba a munkakör és a FEOR-szám feltüntetése előtt "részes munkát vállaló" szavakat kell bejegyezni.

Bedolgozónál a munkakör és a FEOR-szám bejegyzést megelőzően a "bedolgozó" szót kell feltüntetni. Szakmunkástanulónál a "Munkakör" rovatba "szakmunkástanuló" szót kell bejegyezni. Ha a szakmunkástanuló képzése olyan munkakörre irányul, amely korkedvezményre jogosít, a "szakmunkástanuló" szó után ezt a munkakört és hat számjegyes FEOR-jelzőszámát is fel kell tüntetni. Munkakörváltozás esetén az új munkakört és a FEOR-számot fel kell vezetni. A munkakörváltozás időpontját pedig a "Jegyzet" rovatba kell feltüntetni.

5. A "Munkáltató neve, telephelye, törzsszáma" rovatba a munkáltató nevét és címét, valamint törzsszámát kell bejegyezni. E rovatot a munkáltató megfelelő bélyegző használatával is kitöltheti. A munkáltató névváltozása, illetőleg jogutódlás esetén a névváltozás, jogutódlás időpontját a nyilvántartó lapra fel kell vezetni. Ha a rovat már betelt, az említett adatokat a "Jegyzet" rovatba kell bejegyezni. A mezőgazdasági szövetkezeti tag nyilvántartó lapjára a szövetkezet nevét, székhelyét és törzsszámát kell feljegyezni.

6. A "Részfoglalkozás" rovatban, ha a biztosított munkaideje a heti 36 órás munkaidőt nem éri el, a "Részfoglalkozás" megjelölést alá kell húzni, a "Heti munkaidő" rovatba pedig a biztosított megállapodás szerinti heti munkaóráinak számát kell felvezetni. Ha a "Részfoglalkozás" heti 36 órás munkaidős foglalkoztatásra vagy az utóbbi "részfoglalkoztatásra" változik, az erre utaló jelzéssel a változást és annak időpontját a "Jegyzet" rovatban fel kell tüntetni. Ha a "Biztosítás időtartama" rovat több sorába történt részfoglalkozás címén bejegyzés, a "részfoglalkozás" szó aláhúzása mellett fel kell tüntetni a "Biztosítás időtartama" rovatba megfelelő sorának a számát is.

7. A "Heti munkaidő" rovatba a biztosított heti munkaidejét akkor kell felvezetni, ha a munkaidő a heti 36 órás munkaidőt nem éri el. Ha a munkaszerződés (munkamegállapodás) szerinti munkaidő a heti 36 órás munkaidő felét nem éri el és a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a "Jegyzet" rovatban fel kell tünteni (pl. hétfő, szerda).

Ha a nyilvántartó lap több sorában szerepel biztosítási bejegyzés, a heti munkaidő bejegyzésénél a "Biztosítás időtartama" rovat megfelelő sorára utalni kell. Amennyiben a munkában töltött napok előre nincsenek meghatározva, a "Jegyzet" rovatba a napok számát kell bejegyezni (pl. heti 2 nap). Ha a munkában töltött napokban vagy a napok számában változás következik be, a változás időpontját, valamint az újonnan megállapított munkában töltött napokat, illetőleg munkában töltött napok számát fel kell vezetni.

Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva, illetve nem mérhető (pl. részes munkát vállaló, bedolgozó) a "Heti munkaidő" rovatba "változó" megjelölést kell bejegyezni.

8. A "Biztosítás időtartama a -tól -ig" rovatba a biztosítás kezdő napját és megszűnésének napját kell bejegyezni (pl. 1990. 05. 10. - 1992. 02. 20.).

- A mezőgazdasági szövetkezeti tag nyilvántartó lapjára a biztosítás kezdeteként azt a napot kell felvezetni, amelyen a közös munkában első alkalommal részt vett. A "Jegyzet" rovatban fel kell tüntetni a tagsági viszony kezdetének az időpontját. Ha a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony létesítésére előterjesztett kérelmet a szövetkezet vezetősége elutasította, de a kérelmező a közös munkában ezt megelőzően már részt vett, a biztosítás kezdeteként a munka megkezdésének a napját kell felvezetni. A "Jegyzet" rovatban fel kell tüntetni "felvételi kérelem elutasítva", ezt követően, ha a munkavégzés nem volt folyamatos, illetőleg ha csak egyes napokon történt, a munkában töltött napokat kell feltüntetni. Ugyancsak jelölni kell a "Jegyzet" rovatban - a 6. pontban foglaltak alkalmazásával -, ha a munkavégzés részfoglalkozásnak minősül.

A mezőgazdasági szövetkezeti tagnak munkamegállapodás alapján a közös munkában részt vevő családtagjai biztosításának kezdeteként a közös munka megkezdésének a napját kell feltüntetni. A "Jegyzet" rovatban fel kell vezetni a munkamegállapodás érvényességének (-tól -ig) időtartamát.

Ha a családtag munkamegállapodás nélkül vesz részt a közös munkában - amennyiben róla nyilvántartó lapot kell kiállítani - a "Biztosítás időtartama -tól -ig" rovatba azokat a napokat kell folyamatosan felvezetni, amelyeken munkát végzett. A "Jegyzet" rovatban fel kell tüntetni a "munkamegállapodást nem Kötött" szavakat

- A bedolgozónál a "Biztosítás időtartama -tól -ig" rovatba a biztosítási időtartamot kell bejegyezni.

(Pl. 1991. 01. 05. - 1990. 03. 31. 1991. 05. 01. - 1991. 08. 31.)

- Biztosítási jogviszony megszűnése utáni időre történő táppénz (tp.), terhességi-gyermekágyi segély (terh. gyás.), baleseti táppénz, (bal. tp.), gyermekgondozási segély (gyes), gyermekgondozási díj (gyed) folyósításának időtartamát - a zárójelben feltüntetett megjelöléssel - a következő üres sorba kell felvezetni. Ugyancsak ennek a rovatnak a következő sorába kell feljegyezni a biztosítási jogviszony megszűnése után kezdődő segélyezés időtartamát tp., terh.-gyás., gyes, gyed megjelöléssel.

A gyes, valamint a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka időtartamát a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott biztosított esetében a nyilvántartó lap "Jegyzet" rovatában fel kell vezetni.

9. A "Biztosítás éve, munkanapok" rovatot csak

- a mezőgazdasági szövetkezeti tag,

- a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak a közös munkában munkamegállapodás alapján részt vevő családtagja,

- a mezőgazdasági nagyüzemmel (mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság, erdőgazdaság) részes munkavállalásra, illetőleg

- a mezőgazdasági nagyüzem közös állományából a háztáji (tagi, egyéni) gazdaságban kihelyezett állatok gondozására munkaszerződést kötött dolgozó,

nyilvántartó lapján kell kitölteni.

A rovat felső részébe a biztosítás évét, az alsó részébe pedig az ez évben ledolgozott, illetőleg jóváírt - a R. 151. § (4) bekezdése szerinti tízórás - munkanapok, [ideértve az (5)-(6) bekezdései szerint munkanapnak minősülő napokat is], számát kell a biztosítás tartama alatt évenként a következő év március 15-ie összevontan feljegyezni.

10. A "Biztosítás szünetel oka, -tól -ig" rovatba a biztosítás szünetelésének időtartamát kell felvezetni, a kezdő naptól a befejezés napjáig:

- a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartamát, kivéve, ha annak igénybevételére háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt kerül sor, "fiz. nélk. szab." jelzéssel;

- a mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében azt az időtartamot, amely alatt a tag foglalkoztatása (személyes közreműködése) harminc napot meghaladóan szünetel, "foglalk. szünetel" jelzéssel;

- az ügyvédnél az ügyvédi kamarai tagság szünetelésének időtartamát, "kam. tag. szün." jelzéssel;

- a lakás magánerőből történő építése céljából, valamint ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartamát, "fiz. nélk. szab.", "lak. ép.", "kh. áp." jelzéssel. A nyilvántartó lap "Jegyzet" rovatában "ny. jár. fiz. -tól -ig" megjegyzéssel fel kell vezetni azt az időtartamot, amelyre a R-nek az 1992. február 29-ig hatályos 301., illetőleg a 305. § (5) bek. alapján nyugdíjjárulékot fizettek.

"Munkából távollét oka -tól -ig" rovatba kell felvezetni az:

- egyéb igazolt vagy igazolatlan távollét teljes időtartamát, ha ennek egybefüggő tartama a 30 napot meghaladja.

- az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartamát, kivéve, ha a R. 136. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, "letartóztatás", "szabadságvesztés" megjelöléssel,

- a biztosításban töltött időnek azt a teljes tartamát, amely alatt a biztosított 30 napot meghaladó időre munkabérben, munkadíjban nem részesült, és táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyeremekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt sem kapott - a kórházi ápolás időtartamának a kivételével -, "form." jelzéssel.

Nem kell felvezetni:

- az építő- és építőanyag-ipari dolgozók téli munkaszünetelésének az időtartamát, ha erre külön jogszabály alapján fagyszüneti díjat fizetnek,

- a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának a biztosítás fennállása alatti időtartamát,

- a szülési szabadság időtartamát, valamint

- a szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg kezelésének az időtartamát, ha a biztosítási idő fennállása alatt történt,

- azt az időt, amelynek tartama alatt a biztosított a biztosítással járó jogviszonyának fennállása mellett az éves (havi, heti) munkaidőkeret ledolgozása - a munkaidő átcsoportosítása - miatt a naptári év (hónap, hét) további részében munkát nem végzett.

11. Az "Adatokat felvezette, ellenőrizte" rovatba a nyilvántartó lapot kiállító, illetőleg arra adatokat felvezető és az adatok helyességét ellenőrző személynek a nevét kell olvashatóan feltüntetni.

12. A R. 437. §-ának (4) bekezdésében említett munkáltatók a nyilvántartó lap kiállításáig felvezetendő adatokat a biztosított személyi anyagát tartalmazó "törzsborítékra" kötelesek felvezetni, egyben ez adatokra vonatkozó okiratokat, bizonylatokat a személyi anyagban megőrizni.

Ha a biztosított jogviszonya az említett szervekhez tartozó munkáltatónál megszűnik, de ugyanehhez a szervhez tartozó másik munkáltatónál (pl. egy másik iskolánál) folytatódik, a nyilvántartó lapot az előző munkáltatónál fennállott biztosítással járó jogviszony megszűnésére tekintettel ki keli állítani, és a következő munkáltatónál újból kezdődő jogviszonynak megfelelően tovább kell vezetni. A nyilvántartó lapot csak akkor kell a társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) beküldeni, ha a biztosított az említett szervekhez (pl. TÁKISZ) tartozó munkáltatótól kilépett.

II.

A társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bek.] tagjáról és segítő családtagjáról a nyilvántartó lapot - az I. fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával - az alábbi eltérésekkel kell kiállítani és vezetni.

1. A "Munkakör" rovatban

- gazdasági társaság tagja esetében a társaság cégszövegében feltüntetett elnevezést vagy annak rövidítését (pl. közkereseti társaság "kkt", gazdasági munkaközösség "gmk" stb) kell bejegyezni,

- ipari szakcsoport tagjánál "ip. szakcsop. tag", gépjárművezető-képző munkaközösség tagjánál "gépj. vez. mk. tag", ügyvédi iroda tagjánál "ügyv. i. tag.", a szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagja esetében "szab. ügyv. mk. tag" bejegyzést kell alkalmazni,

- ahol a jogszabály segítő családtag foglalkoztatását lehetővé teszi a segítő családtagok esetében a "segítő cstg." bejegyzést kell alkalmazni.

2. A "Biztosítás időtartama" rovatba tagok esetében a tagsági jogviszony kezdetének, illetőleg megszűnésének a napját, segítő családtag esetében pedig a járulékfizetési kötelezettség kezdete és megszűnése időpontját kell felvezetni.

3. A tagsági jogviszony megszűnése miatt lezárt és beküldött nyilvántartó lapokat, az igazgatóság csak abban az esetben sorolja be a nyilvántartásba, ha a társaságnak a folyószámla szerint járuléktartozása nincs.

Ha a társaságnak, ipari szakcsoportnak stb. egy hónapot meghaladó járuléktartozása van, a nyilvántartásba történő besorolást a behajtási intézkedések végleges lezárásáig függőben kell tartani.

III.

Az egyéni vállalkozókról [T. 103/D. § (1) bek.] és az általuk foglalkoztatott biztosítottakról a nyilvántartó lapot az igazgatóság - az I. fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával - az alábbi eltérésekkel köteles kiállítani és vezetni:

1. Az egyéni vállalkozó esetében a (A 3516-26/A. r. sz.) nyilvántartó lapra fel kell vezetni az egyéni vállalkozó törzsszámát, telephelyét is.

2. A segítő családtagok és alkalmazottak esetében a nyilvántartó lapra a biztosítottra vonatkozó adatokon kívül a "Munkáltató" rovatba fel kell vezetni az egyéni vállalkozó nevét, törzsszámát, telephelyét is.

3. Az egyéni vállalkozó esetében a "Biztosítás időtartama -tól -ig" rovatba a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésre kötelezettség kezdő napját, illetve a járulékfizetés megszűnésének napját kell felvezetni.

4. A nyilvántartó lapra fel kell vezetni azokat az időtartamokat, amelyek nem számítanak szolgálati időnek (pl. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés).

A nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 15 éven belül fel kell sorolni az ok feltüntetésével mindazokat az időtartamokat, amelyre járulékfizetés nem történt (pl. tp.: 1990. 06.14-tőI 08.10-ig). Az adatokat a betegségi ellátási osztály adatszolgáltatása, illetve a benyújtott igazolás alapján kell a nyilvántartó lapra felvezetni.

A nyilvántartó lapra a betegségi ellátási osztály adatszolgáltatása alapján fel kell vezetni a passzív jogon folyósított táppénz, terhességi-gyermekágyi segély időtartamát is a már ismertetett módon.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 15 évvel alacsonyabb életkor betöltése évének első napjától - évenként - a befizetett járulék és a járulék alapjául szolgáló jövedelem összegét is fel kell vezetni a nyilvántartó lap "Jegyzet" rovatába.

5. Ha az egyéni vállalkozó a biztosítás megszűnését követő egy éven belül ismét egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét (R. 364. §) a nyilvántartó lapot tovább kell vezetni. Az említetteket kell alkalmazni a segítő családtag esetében is.

(Az említett egyéves határidő leteltét követően, ha az egyéni vállalkozó egyéni folyószámlája rendezett - tartozása nincs -, a nyilvántartó lapokat le kell zárni.)

IV.

A T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott megállapodás alapján társadalombiztosítási ellátásra jogosult személy nyilvántartó lapját az I. fejezetben foglaltak értelemszerű alkalmazásával az alábbi adattartalommal kell kiállítani:

A "Biztosítás időtartama -tól -ig" rovatba azt az időpontot kell felvezetni, amely időtartamra a megállapodás szerinti járulékfizetési kötelezettség megtörtént. A "Jegyzet" rovatba a megállapodás számát, keltét kell feljegyezni, valamint a megállapodás alapján fizetendő járulék alapját is.

V.

A mezőgazdasági szakcsoport járulékfizetésre kötelezett tagjáról a szakcsoport megalakulásakor elkészített két példányú jegyzék szabályosságának a felülvizsgálatát követően, az év közben belépett tagokról pedig a havi összesítő kimutatás felülvizsgálatát követően tizenöt napon belül kell a nyilvántartó lapot kiállítani a következők szerint:

- a tagra vonatkozó adatokat az említett jegyzék, illetőleg az összesítő kimutatás alapján kell felvezetni,

- a "Munkakör" rovatba "meg. szakcsop. tag" bejegyzést kell alkalmazni,

- a "Munkáltató" rovatba a szakcsoportra vonatkozó adatokat kell bejegyezni,

- a "Biztosítás időtartama -tól -ig" rovatba a bejelentés és kijelentés szerint a tagság időtartamát kell felvezetni,

- a "Biztosítás éve" rovatba a járulékfizetés évét és a fizetett járulék összegét kell feljegyezni,

- a "Munkából távollét oka -tól -ig" rovatba azokat az időtartamokat kell felvezetni, amelyekre a tagnak nem kell járulékot fizetni, illetőleg amelyekre a járulékfizetés alól méltányosságból mentesítették, az ok megjelölésével, illetőleg "mélt. ment." megjegyzéssel és a mentesítő ügyirat számának feltüntetésével,

- a "Jegyzet" rovatban évenként a tárgyévet követő március 31-ig fel kell vezetni, hogy a tag után a járulékfizetés megtörtént-e.

Ha a tagság tartama alatt a szakcsoport olyan bejelentést tett, hogy az előző évben járulékfizetésre kötelezett tag jövedelme a tárgyévben a meghatározott összeget nem éri el, az évet a "Biztosítás éve" rovatban fel kell tüntetni, a "Jegyzet" rovatban fel kell vezetni a jövedelem összegét és "jár. fiz. nem köt." megjegyzést.

VI.

Az egyéni külföldi munkavállaló és a külföldi ösztöndíjas tanulmányúton résztvevő személy nyilvántartó lapjának vezetése, ha a járulékfizetés a R-nek az 1992. február 29-ig hatályos 428., 432-434. §-ain alapul

1. A külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton résztvevő (továbbiakban: ösztöndíjas) - belföldön biztosított - személy nyilvántartó lapján a belföldi munkáltatónak a "Munkából távollét oka -tól -ig" rovatba a "fiz. nélk. szab." mellett "külf. mv." vagy "külf. öszt." megjelölést kell tennie, s fel kell jegyeznie a fenti címen engedélyezett fizetős nélküli szabadság kezdő és záró napját. A ,Jegyzet" rovatba be kell jegyezni a külföldi munkavállalásnak, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányútnak azt az időtartamát, melyre a biztosított az előírt nyugdíjjárulékot megfizette. Ha a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas a nyugdíjjárulék megfizetésének nem tesz eleget, a nyugdíjjárulékot megelőlegező munkáltató azt az időtartamot, amelyre járulékfizetés nem történt, a "Jegyzet" rovatba köteles felvezetni "jár. nem fiz." megjegyzéssel.

2. Ha a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas belföldön nem biztosított, részére a nyilvántartó lapot a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) fekteti fel és vezeti.

A biztosított "Munkaköre, FEOR-szám" rovatba "külf. mv.", illetőleg "külf. öszt." megjegyzést kell tenni. A "Munkáltató neve, telephelye, törzsszáma" rovatba a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas egyéni törzsszámát fel kell tüntetni. A "Biztosítás időtartama -tól -ig" rovatba azt az időtartamot kell felvezetni, amelyre a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

A "Munkából távollét oka -tól -ig" rovatot kitölteni nem kell. Amennyiben a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, ezt a tényt - az időtartam megjelölésével - "jár. nem fiz." megjegyzéssel a "Jegyzet" rovatba kell felvezetni.

3. A házastársával külföldre kiutazó biztosított e címen engedélyezett fizetés nélküli szabadságának időtartamát - a "fiz. nélk. szab." mellett "külf. tart. hts." megjelöléssel - a munkáltatónak a "Munkából távollét oka -tól -ig" rovatba kell felvezetni.

A "Jegyzet" rovatba fel kell vezetni azt az időtartamot, amelyre a biztosított a nyugdíjjárulékot megfizette. Amennyiben a biztosított az általa vállalt nyugdíjjárulék fizetésének nem, vagy nem az előírt összegben tesz eleget, ezt - az időtartam megjelölésével - "jár. nem fiz." megjegyzéssel kell feltüntetni.

Társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónál foglalkoztatott biztosított esetében, a munkáltató telephelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság köteles az előbbiek alkalmazásával a nyilvántartó lapot kiállítani és vezetni.

4. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 15 évvel alacsonyabb életkor elérése esetében a biztosított nyilvántartó lapján - a 2. pontban említett személyek kivételével - a "Jegyzet" rovatba a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló átlagkeresetet is fel kell vezetni.

VII.

Az 1990. december 31-ig szerzett ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő felvezetése

1. A nyugdíjkorhatár elérése után munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként továbbdolgozó biztosított nyilvántartó lapján a korhatár elérése napjától az "Ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő" rovatait is ki kell tölteni. A bedolgozókról ezt a részt nem kell vezetni.

2. A "Munkakör pontos megnevezése, FEOR-száma" rovatba a munkakör pontos megjelölése mellett a FEOR hat számjegyes jelzőszámát kell feltüntetni.

3. A "Munkakör időtartama -tól -ig" rovatba a betöltött munkakör időtartamát kell feljegyezni. A "-tól" rovatba első esetben a nyugdíjkorhatár elérésének napját kell bejegyezni.

Korkedvezményes munkakörben foglalkozatott biztosított esetében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évvel alacsonyabb életkor betöltése napját kell a "Munkakör időtartama -tól -ig" rovatba bejegyezni.

4. Az "Év, munkanapok" rovatba a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak a R. 151. § alapján figyelembe vehető, személyesen teljesített és naptári évenként részletezett munkanapjainak a számát kell bejegyezni. Az első sor "Év" rovatba azt az évet kell feltüntetni, amely év első napjától a mezőgazdasági szövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosult

5. A "Munkaidő heti óraszáma" rovatnak az "előírt" részébe a munkakörre előírt törvényes munkaidő heti óraszámát kell feltüntetni. A rovat második, "ledolgozott" című részébe pedig azt a munkaidőt kell bejegyezni, amelyet a biztosított ténylegesen teljesített. Ezt a rovatot a mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében nem kell vezetni.

6. A "Munkabérrel ellátatlanság" rovat egyes részei tartalmazzák azokat az időtartamokat, amelyekre a biztosított munkabért nem kapott, megjelölve a munkabérrel ellátatlanság okát. Ilyenek pl. a táppénzfolyósítás időtartama, a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét, igazolt távollét abban az estben, ha erre a biztosított munkabért nem kapott

7. Az "Adatokat felvezette, ellenőrizte" rovatot az I/11. pontban leírtak szerint kell kitölteni.

8. A "Jegyzet" rovatba lehet bejegyezni az "Ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő" betelt rovataihoz tartozó adatokat, megjelölve, hogy a felvezetett adat mely rovatba tartozik.

VIII.

A nyilvántartó lapok tárolása, lezárása

1. A nyilvántartó lapokat zárható helyen ABC sorrendben kell tárolni. Külön ABC-ben kell tárolni azoknak a biztosítottaknak a nyilvántartó lapjait, akiknek a biztosítási jogviszonya megszűnt.

Ha a nyilvántartó lap valamely rovata betelt, a biztosítottról új társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni.

Új nyilvántartó lap kiállítása esetén a lap felső részén, a "személyi azonosító jel"-et követően, a nyilvántartó lapokat sorszámozni kell. A sorszámozott nyilvántartó lapokat beküldésig együtt kell tárolni. Ha a biztosított biztosítási jogviszonya a nyilvántartó lapok beküldését megelőző naptári évben megszűnt és a dolgozó a nyilvántartó lapok beküldésére megszabott határidőn belül nem lépett újból a munkáltató alkalmazásába, a nyilvántartó lapot a beküldést megelőzően le kell zárni.

Az évenként visszatérően foglalkoztatott biztosított nyilvántartó lapját akkor kell lezárni és beküldeni, ha a munkaviszony megszűnését követő évben nem állott a munkáltató alkalmazásában.

Lezárásnál az üresen maradt sorokat áthúzással érvényteleníteni kell.

A felvezetett adatok hitelességét a munkáltató - a lezárás időpontjának feltüntetésével - a felvezető és felülvizsgáló olvasható aláírásával és a cégbélyegző-lenyomattal igazolja, az utolsó bejegyzést követő sorban.

2. Egyéni vállalkozó esetében a nyilvántartó lap lezárásának időpontját a folyószámla gyűjtőre kell jegyezni.

Ha az egyéni vállalkozó egyéni folyószámláján járuléktartozás van, a tartozás rendezéséig a nyilvántartó lapot lezárni nem lehet.

Ha azonban a tartozást átvezették a "0"-ás számlaosztályba, a járulékfizetéssel nem fedezett időtartamot "járulékot nem fizetett" megjelöléssel és a tartozás összegét (járulék és késedelmi pótlék részletezéssel) a nyilvántartó lapra fel kell jegyezni, s ezt követően a nyilvántartó lapot le kell zárni.

IX.

A nyilvántartó lapok beküldése

1. A R. 440. §-ában említett esetekben a lezárt nyilvántartó lapokat a munkáltató köteles minden naptári év április hó 30-ig összegyűjteni és a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) beküldeni.

Annak a biztosítottnak a nyilvántartó lapját, aki a jelzett időpontot megelőzően nyugdíj megállapításra igényt terjeszt elő, vagy akinek a jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő, a biztosítás megszűnését követően kell lezárni, és soron kívül beküldeni az igazgatósághoz, illetőleg kirendeltséghez Ugyancsak soron kívül kell lezárni és beküldeni a nyilvántartó lapot, ha az igazgatóság, illetőleg kirendeltség a biztosított nyilvántartó lapját bekéri, vagy pedig a szövetkezeti tag nyugdíj megállapítását kéri.

2. A beküldésre kerülő nyilvántartó lapokról két példányban (a biztosítottak neve szerinti ABC-sorrendben) jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek tartalmaznia kell a sorszámot, a biztosított nevét, személyi azonosító jelét.

A jegyzéket a munkáltató cégbélyegzővel és cégszerű aláírásával kell záradékolni.

V. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT. rendelethez

VI. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez