Tippek

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet

az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről

A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló CIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 57. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a külön törvényekben szabályozott támogatásokon túl - az agrárágazat részére nyújtható további támogatásokról a Kormány a következőket rendeli el:[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet II. Fejezetében foglalt rendelkezések hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint a természetes személyre (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági termelő) terjed ki.

(2)[2] A rendelet 12. §-ának hatálya

a) a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyes gazdálkodást, a növénytermelési, a kertészeti, az állattenyésztési és kisegítő mezőgazdasági szolgáltatást (TEÁOR III/A. 011-014), továbbá az erdőgazdálkodási termelést és szolgáltatást (TEÁOR III/A. 02), a halászatot (TEÁOR III/B. 0501, a tengeri halászat kivételével), valamint

b) az esetenként egy évnél nem hosszabb időtartamra mezőgazdasági gép és berendezés kölcsönzést (TEÁOR III/K. 7121) végző jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint természetes személyre terjed ki.

(3)[3] A rendelet 13. §-ának hatálya a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyesgazdálkodást (TEÁOR III/A. 011, 012, 013), valamint az erdőgazdálkodási termelést (TEÁOR III/A. 0201) és halászati tevékenységet (TEÁOR III/B. 0501, a tengeri halászat kivételével) folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint természetes személyre terjed ki.

(4) A rendelet 14. §-ának hatálya a mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezetre (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) terjed ki.

(5) A rendelet III. Fejezetének hatálya a mezőgazdasági termelőre terjed ki.

(6) A rendelet IV. Fejezetében foglalt rendelkezések hatálya

a) a deviza jogszabályok alapján belföldinek minősülő természetes személyre;

b) az a) pont szerinti természetes személyek többségi tulajdonában levő gazdasági társaságra, valamint az erdőbirtokossági társulatra;

c)[4] az 1992. évi I. törvény alapján működő szövetkezetre;

d) a külön jogszabály által részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradónak minősített mezőgazdasági és erdőgazdasági ágazatba sorolt szervezetre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó) terjed ki.

(7) A rendelet V. Fejezetének hatálya a termőföldet használó jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, természetes személyre, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek az 1994. évi XLIX. törvény 40. §-a által megállapított 6. §-a szerinti erdőgazdálkodóra (a továbbiakban együtt: földhasználó), továbbá a vízgazdálkodási társulatra terjed ki.

(8) A rendelet VI. Fejezetének hatálya a (7) bekezdés szerinti erdőgazdálkodóra terjed ki.

[Az (1)-(8) bekezdésben foglaltak együtt: jogosult].

(9) Az (1) és a (4) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységnek minősül a KSH Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékében (METJ.) 91, 92, 93-1, 93-2, 93-3, 93-5 termékszámmal jelölt termék (a továbbiakban: mezőgazdasági termék) termelése, előállítása, valamint a 7. § szerinti kamattámogatásra való jogosultság szempontjából annak termeltetése, felvásárlása.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában elemi csapással sújtottnak minősül az a mezőgazdasági termelő, akinél (amelynél) a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ában foglalt elemi csapás az abban foglalt mértékben és számítás szerint hozamkiesést okoz.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó számításait a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) igazolja.

3. §

(1) A jogosult az e rendeletben foglaltak szerint - a Tv.-ben meghatározott forrás terhére - állami támogatást vehet igénybe, illetve állami garanciavállalás mellett hitelt vehet fel.

(2) Állami támogatásként

a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatás,

b) kamattámogatás, valamint

c) fejlesztési célú juttatás

adható (a továbbiakban együtt: támogatás).

(3) E rendelet alapján támogatás normatív módon vagy pályázat útján

a) végleges juttatásként visszafizetési kötelezettség nélkül; vagy

b) nem végleges juttatásként visszafizetési kötelezettség mellett

nyújtható.

(4) Amennyiben e rendelet vagy a (6) bekezdés szerint kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, a támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(5) A támogatás alapjául szolgáló összeg meghatározásánál - amennyiben e rendelet vagy a (6) bekezdés szerint kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.

(6)[5] E rendeletben foglaltakon túl, meghatározott időszakra szóló, vagy egyéb eseti körülményekhez kapcsolódó további támogatásról, valamint a Tv. 40. § (2) bekezdése alkalmazásával összefüggő egyéb intézkedésről a Kormány külön rendeletben intézkedik.

4. §

Amennyiben e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a jogosult az e rendeletben foglalt célok megvalósítására szóló támogatásokat több jogcímen is igénybe veheti.

5. §

(1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó jogosult

a) a 3. § (2) bekezdés a), b) pontjai szerinti támogatást egyéb bevételként köteles elszámolni;

b) a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti támogatást pedig a tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni.

(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozó jogosult egyéni vállalkozónak minősülő természetes személynek a fejlesztési és egyéb célra adott támogatást egyaránt a tevékenység bevételének kell tekinteni.

(3) Abban az esetben, ha a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági kistermelőnek minősülő természetes személy részesül végleges juttatásként támogatásban, akkor azt annak a tevékenységnek a bevételéhez kell hozzászámítani, amelyhez a támogatást igénybe vette.

(4) A jogosultnak a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást a kötelezettségei közölt kell nyilvántartania, míg törlesztését a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolnia.

(5) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára az igénybe vett támogatást elszámolták.

II. Fejezet

A finanszírozási támogatások

A mezőgazdasági tevékenység végzéséhez nyújtott kamattámogatás

6. §

(1) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenysége anyagköltségeinek fedezetére pénzintézettől igénybe vett, éven belüli lejáratra engedélyezett hitel után az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe.

(2)[6] A mezőgazdasági termelő a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő, közraktárba letett élelmezési célú búzára, valamint takarmánykukoricára - a közraktári fedezet alapján pénzintézettől felvett - éven belüli lejáratra engedélyezett hitel után, az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe. A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a termék megfeleljen a garantált áron történő állami felvásárlásról szóló külön jogszabályban meghatározott minőségi előírásoknak.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kamattámogatás mértéke tíz százalékpont, amelyet az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.

(4)[7] Az elemi csapással sújtottnak minősülő mezőgazdasági termelő a károsodott termék termelésével összefüggő, az (1) bekezdés szerinti hiteltartozása után a (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattámogatáson túl az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra további tíz százalékpontos kamattámogatást vehet igénybe.

7. §

(1) A 6. § (3) bekezdése szerint kiszámított kamattámogatást az a termeltető is igénybe veheti, aki (amely) az 1. § (9) bekezdése szerinti mezőgazdasági terméket közvetlenül a mezőgazdasági termelővel kötött termeltetési szerződés keretében állíttatja elő, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy

a) legalább az igénybe vett hitel erejéig finanszírozza a termelés anyagi ráfordításait, és

b) az igénybe vett kamattámogatást - az igénybevételtől számított harminc napon belül - a termelőnek továbbadja, valamint

c) a megtermelt mezőgazdasági terméket megvásárolja ós a vételár legalább hetven százalékát az átvételtől számított harminc napon belül, a fennmaradó összeget pedig további harminc napon belül pénzben kiegyenlíti.

(2) A 6. § (3) bekezdése szerint kiszámított kamattámogatási összeg felét az a vevő is igénybe veheti, aki (amely) a 2. számú mellékletben felsorolt terményeket az ott meghatározott időszakban közvetlenül a mezőgazdasági termelőtől vagy az (1) bekezdés szerinti termeltetőtől megvásárolja és ellenértékét legkésőbb a felvásárlási szezon végéig maradéktalanul - azon belül legalább hetven százalékát az átvételtől számított harminc napon belül - pénzzel egyenlíti ki.

(3) A termelési ciklus folyamán adott előleg a támogatásra való jogosultság szempontjából a vételár - az (1)-(2) bekezdésben előírt - hetvenszázalékos kiegyenlítési kötelezettségének részét képezi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele ugyanazon termék esetében kizárja a (2) bekezdés szerinti támogatásra való jogosultságot.

8. §[8]

A 6-7. §-ok szerinti kamattámogatásra való jogosultságot a hitelszerződésben fel kell tüntetni.

Az állami garanciavállalás

9. §

(1) A mezőgazdasági termelő a 6. § (1) bekezdés szerint őszi búza (METJ 91-11-01), rozs (METJ 91-11-02), őszi árpa (METJ 91-11-05) és a kukoricatermelés (METJ 91-11-08) anyagköltségére éven belüli lejáratra felvett hitelből a vetésterület hektárjára számítva legfeljebb tizenhatezer forint hitelösszeg után állami garanciavállalásban is részesülhet.

(2) Állami garanciavállalás mellett a hitel az őszi búza, a rozs, valamint az őszi árpa esetében legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig, a kukorica esetében pedig legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig megkötött hitelszerződés alapján vehető igénybe.

(3) Az állami garanciavállalás az (1)-(2) bekezdésben szabályozott hitel, illetve részteljesítés esetén a fennmaradó tőkeösszeg hetven százalékára terjed ki.

(4)[9] Az (1) bekezdés alkalmazásánál a vetésterületre a KSH által elrendelt őszi, illetve tavaszi vetésterületi jelentés adatával egyező területet kell figyelembe venni, amelynél a számítást egész hektárra kerekítve kell elvégezni. A garanciára való jogosultságot a hivatal a mezőgazdasági termelő által adott, a 3. számú melléklet szerinti nyilatkozata alapján - a területi agrárkamara közreműködésével - igazolja.

10. §

Az állami garanciavállalás szempontjából csak olyan hitelszerződés fogadható el, amely szerint a jogosult hozzájárul ahhoz, hogy

a) a megtermelt termék az állami garanciavállalással érintett követelés összegéig a hitel biztosítékául szolgál, vagy

b) ha az a) pont alapján a hitel visszafizetésére nem kerülne sor, úgy a pénzintézet a hiányzó összeget a mezőgazdasági termelő bármely egyéb bevételéből is fedezheti.

11. §

(1) Amennyiben az állami garanciavállalással érintett hitel törlesztése meghiúsul, a pénzintézet a 10. § szerinti biztosítékok eredménytelen érvényesítését követően - a Pénzügyminisztérium egyidejű értesítése mellett - jogosult az állami garanciavállalásból eredő jogait érvényesíteni. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő hiteltartozása az állammal szembeni kötelezettséggé válik.

(2) Ha a mezőgazdasági termelő a hiteltartozásból már törlesztett, úgy a fennmaradó hitel tőkeösszegének hetven százalékára érvényesíthető az állami garancia.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezéséről a mezőgazdasági termelőt a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) határozatban értesíti.

Az új mezőgazdasági gépvásárláshoz nyújtott kamattámogatás

12. §

(1) A rendelet 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet folytató, az új mezőgazdasági gép (ITJ 39 termékcsoport) vásárlásához pénzintézettől felvett, éven túli lejáratra engedélyezett hitel után a hitelszerződés szerinti időszakra számított kamat hetven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást vehet igénybe, feltéve, ha a 17. § szerint támogatásban nem részesült.

(2) A rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytató az (1) bekezdés szerinti kamattámogatást csak abban az esetben veheti igénybe, ha e tevékenységből származó számlával igazolt éves bevételeinek legalább hetvenöt százaléka mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási termelő részére e tevékenységéhez nyújtott szolgáltatásból származik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján kamattámogatással beszerzett új mezőgazdasági gép tartós bérletbe (lízingbe) nem adható.

(4) A kamattámogatás igénybevételének feltétele

a) a gépvásárlás saját névre szóló számlával történő igazolása;

b) a pénzintézettel kötött hitelszerződés bemutatása;

c) a gépi munka szolgáltatója esetén a mezőgazdasági bérmunka végzésére jogosító cégbírósági bejegyzés bemutatása;

d) a mezőgazdasági gépkölcsönző esetében a gépkölcsönzésre irányuló tevékenység folytatására jogosító vállalkozói igazolvány bemutatása;

e) a kamattámogatást igénybe vevő nyilatkozata arról, hogy a támogatás alapjául szolgáló gépvásárláshoz a reorganizáció keretében támogatást nem igényelt.

A mezőgazdasági gép tartós bérletéhez (lízing) nyújtott támogatás

13. §

(1) Az 1. § (3) bekezdés szerinti tevékenységet folytató, az általa a (2) bekezdés szerinti időtartamra tartós bérletbe (lízingbe) vett mezőgazdasági gép (ITJ 39 termékcsoport) nettó ára alapján a lízingszorzóval számított és megfizetett éves bérleti díj tizenkét százalékának megfelelő mértékű támogatást vehet igénybe.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele legalább hároméves lejáratú bérleti (lízing) szerződés bemutatása és a fizetett bérleti díj saját nevére szóló számlával történő igazolása.

A tagi kölcsön igénybevételéhez nyújtott kamattámogatás

14. §

(1) Ha a mezőgazdasági szövetkezet természetes személy tagja által - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 54. § (1) bekezdése alapján - e rendelet hatálybalépését követően egy évnél nem hosszabb időtartamra nyújtott kölcsön összegét az 1. § (9) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenysége anyagköltségének fedezetére használja fel, a kölcsönszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe.

(2) A kamattámogatás mértéke tíz százalékpont, amelynek alapjául legfeljebb a mezőgazdasági szövetkezet által a tárgyév május 31. napján használt mezőgazdasági terület hektárjára számított ötezer forint kölcsönösszeg vehető figyelembe. A kamattámogatás összegét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy:

a) a kölcsönszerződésben a kamattámogatásra való igényt megjelöljék, továbbá, hogy

b) a kölcsön összege után a megjelölt kamat mértéke a Szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat mértékét ne haladja meg.

(4)[10] A támogatást igénybe vevő mezőgazdasági szövetkezet a tárgyhónapban felvett tagi kölcsön összegéről havonta, a tárgyhót követő ötödik munkanapon köteles tájékoztatni a hivatalt. A hivatal az így összesített adatokról tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, valamint a Földművelésügyi Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium).

III. Fejezet

Az egyes mezőgazdasági termékek termeléséhez nyújtott támogatás

15. §

(1) A mezőgazdasági termelő támogatást vehet igénybe a gabonafélék (METJ 91-11 termékcsoport) termesztéséhez vásárolt és felhasznált, államilag minősített, fémzárolt vetőmag, a műtrágya, a növényvédőszer, továbbá a gázolja után. A termesztéshez igénybe vett gépimunkaszolgáltatás (bérmunka) e tekintetben gázolajbeszerzésnek minősül.

(2) A támogatás az (1) bekezdésben felsorolt beszerzésekre külön-külön is igénybe vehető.

(3) A támogatás összege a számlával igazolt beszerzés összege, legfeljebb azonban az elvetett gabonaterület hektárjának kettőezer forinttal számított szorzata lehet.

(4) A mezőgazdasági termelő a beszerzés tényét a saját nevére szóló számlával, a vetés megtörténtét pedig - az általa adott, a 4. számú melléklet szerinti nyilatkozata alapján - a hivatal igazolásával bizonyítja.

(5) A támogatással érintett vetésterület nagyságát a 9. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalommal hektárban egytizedes pontossággal kell meghatározni.

16. §

(1) A mezőgazdasági termelő a 15. § (1) bekezdése szerinti támogatást őszi vetésű gabonafélék esetén augusztus 31. napjától, tavaszi vetésű gabonafélék esetén pedig március 1. napjától egy alkalommal előlegként (a továbbiakban: előleg) is igényelheti.

(2)[11] Az előleg igénybevételének feltétele, hogy a mezőgazdasági termelőnek legalább akkora mezőgazdasági művelésre alkalmas szántó művelési ágban lévő termőföld legyen a használatában, amekkora területre a támogatást kéri. A támogatási előleg igénylésére való jogosultságot a hivatal a mezőgazdasági termelő által az 5. számú melléklet szerint adott nyilatkozata alapján igazolja. Az igazolás kiadásához szükséges adatokat a területi agrárkamara szolgáltatja a hivatalnak.

(3) A mezőgazdasági termelő az előleg igénybevételétől számított hatvan napon belül - a 15. § (1) bekezdésében meghatározott anyagok beszerzéséről saját nevére szóló számla és a hivatal által kiadott, a vetés megtörténtéről szóló igazolás alapján - köteles elszámolni az adóhatósággal.

IV. Fejezet

Az agrárágazat szervezeti-szerkezeti átalakulását (reorganizáció) elősegítő támogatás

17. §[12]

(1) Az agrárágazat szervezeti-szerkezeti átalakulásának elősegítése érdekében a gazdálkodó, pályázat alapján, egy naptári évben összesen legfeljebb egyszázötven millió forint összegű hitelhez kamattámogatást vehet igénybe:

a) az olyan fejlesztési hitelhez, melyet a finanszírozó pénzintézet a mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezetből átalakulással létrejött jogutód mezőgazdasági szövetkezet és gazdasági társaság, valamint az 1992. évi II. törvény alapján még át nem alakult mezőgazdasági szövetkezet vagyontárgyainak megvásárlásához nyújt, feltéve, ha azokkal a gazdálkodó mező- és erdőgazdálkodási tevékenységet, továbbá az ehhez kapcsolódó feldolgozó és szolgáltató tevékenységet végez;

b) az a) pontban szereplő feltételek szerint az állami gazdaságból, mezőgazdasági kombinátból és erdőgazdaságból átalakulással létrejött mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társaság azon vagyontárgyainak megvásárlásához felvett hitelek kamatai után, amelyekre a privatizációs hitelek és egyéb kedvezmények egyébként nem érvényesíthetők;

c) az a)-b) pontokban szereplő vagyontárgyak gazdaságos működtetéséhez szükséges tartós jelleggel lekötött készleteket finanszírozó, éven túli lejáratú hitelhez, amely azonban - a tenyészállat értéke nélkül - nem lehet több, mint a megvásárlással szerzett használt eszköz értékének huszonöt százaléka.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 21. § (1) bekezdésének a) b), c) pontja szerint nem kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységekhez nem vehető igénybe.

(3) A kamattámogatásra való jogosultság szempontjából az (1) bekezdés a), b) pontja alkalmazásában vagyontárgynak minősül:

a) az ingatlan, kivéve a termőföld és lakás céljára szolgáló ingatlant,

b) a műszaki berendezés,

c) a gép,

d) a tehergépjármű,

e) az egyéb berendezés, felszerelés, beruházás.

(4) A kamattámogatás - az e fejezet alapján nyújtott hitel céljához és a vállalkozás jellegéhez igazodva - legfeljebb hét év időtartamra adható. A hitelfelvevő a kamattámogatás mértékét és ütemezését illetően a következő lehetőségek közül választhat:

a) az első két évben száz százalék, az ezt követő legfeljebb öt évben a még fennálló hitelekre nyolcvan, hatvan, negyven, húsz és nulla százalék mértékű kamattámogatást;

b) az első két évben száz százalék, az ezt követő legfeljebb öt évben ötven százalék mértékű kamattámogatás;

c) évente egységesen hetven százalék, legfeljebb hét év időtartamra szóló kamattámogatást.

(5) A (4) bekezdés a), b) pontjában szereplő kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a reorganizációs hitel futamideje legalább öt év legyen.

18. §[13]

(1) Az e fejezet szerinti program keretében a gazdálkodó az export árualap növelése érdekében pályázat alapján támogatásként fejlesztési célú juttatást vehet igénybe az állattartó telep és épület (a továbbiakban együtt: férőhely) megvásárlásához, a megvásárolt, illetve a már tulajdonában lévő férőhely korszerűsítéséhez, a szarvasmarha, a sertés és a juh tenyészállat beállításához, továbbá a beállítás miatt megnövekedett forgóeszközszükséglet részbeni biztosításához.

(2) A támogatás formái:

a) vissza nem térítendő fejlesztési támogatás, valamint

b) legfeljebb hét évi időtartamra szóló kamattámogatás.

(3) A támogatás mértéke és feltételei:

a) A szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a baromfitartás céljára szolgáló férőhely megvásárlásához a megvásárolt, illetve a gazdálkodó tulajdonában lévő férőhely korszerűsítéséhez igénybe vett fejlesztési hitelhez a 17. § (4) bekezdés szerinti mértékű kamattámogatás nyújtható.

b)[14] Az a) pont szerinti férőhely tenyészállattal való betelepítéséhez

ba) előhasi üsző egyede után harmincötezer forint,

bb) előhasi koca egyede után tízezer forint,

bc) tenyészjerke egyede után háromezerötszáz forint

vissza nem térítendő fejlesztési támogatás nyújtható az alábbi feltételekkel, ha

1.[15] az állományfejlesztés megfelel a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló rendeletben, valamint az ennek alapján kiadott pályázati kiírásban foglalt tenyésztési, állategészségügyi és állománynövelési előírásoknak;

2. a gazdálkodó vállalja, hogy az állományfejlesztéssel együtt elvégzi a megvásárolt, illetve a már tulajdonában lévő férőhelynek az állatállomány biológiai igényei által megkívánt korszerűsítését, felújítását.

c)[16] Amennyiben a gazdálkodó a tenyészállat vásárlásához fejlesztési célú hitelt is igénybe vesz, a bekerülési érték legfeljebb negyven százalékának megfelelő hitelösszeg után hetven százalék mértékű kamattámogatás igényelhető.

d)[17] A férőhelyek b) pont szerinti tenyészállatokkal történő betelepítéséhez kapcsolódó tartós forgóeszköz-szükséglet részbeni megelőlegezésére tenyészállatonként:

da) előhasi üsző egyede után tízezer forint,

db) előhasi koca egyede után kilencezer forint,

dc) tenyészjerke egyede után háromezer forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatás nyújtható.

e)[18] Baromfitartás céljára szolgáló férőhely - korszerűsítést követő - betelepítése esetén a tartós forgóeszköz szükséglet részbeni megelőlegezésére, férőhely-négyzetméterenként egyezer forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatás nyújtható.

f)[19] Az a)-e) pontokban szereplő támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a gazdálkodó vállalja a vásárolt, illetve korszerűsített férőhely - a támogatási okirat kiadásától számított egy éven belüli - legalább nyolcvan százalékos mértékű betelepítését, továbbá vállalja, hogy a tenyészállat-állományt a határozat kiadásától számított öt éven keresztül legalább szinten tartja.

g)[20] A gazdálkodó a pályázat benyújtásakor köteles nyilatkozni arról, hogy a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból e fejezet szerinti program keretében tenyészállat vásárlásához és beállításához támogatást nem vesz, illetőleg nem vett igénybe.

19. §

(1) A támogatást pályázat alapján lehet igényelni. A pályázati feltételeket a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában kell közzétenni.

(2)[21] A támogatás odaítéléséről - a vállalkozás üzleti terve és a banki hitelezői javaslat figyelembevételével - a Földművelésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, valamint a Magyar Agrárkamara képviselőiből alakult Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt. A Bizottság vezetője a Földművelésügyi Minisztérium képviselője. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A 18. § szerinti támogatás odaítéléséről a földművelésügyi miniszter - az általa e célra létrehozott szakmai bizottság javaslata alapján - dönt.

(3)[22] A támogatások a (2) bekezdésben meghatározott döntés alapján kiállított támogatási okirat szerint vehetők igénybe.

(4)[23] A pályázati rendszer működtetésének költségeire a tárgyévi költségvetési törvényben a program megvalósítására meghatározott támogatási keretösszeg legfeljebb egy ezreléke használható fel. A támogatási rendszer ellenőrzésének költségeire a támogatási keretösszeg kettő és fél százaléka használható fel.

V. Fejezet

A meliorációhoz, valamint az öntözési beruházásokhoz nyújtott támogatás

20. §

(1) A földhasználó, valamint a vízgazdálkodási társulat a termőföld termőképességének megőrzése, illetve javítása, valamint a termelés biztonságának elősegítése érdekében a meliorációhoz és az öntözési beruházásokhoz (a továbbiakban: melioráció) fejlesztési célú juttatást, illetve kamattámogatást vehet igénybe.

(2) A fejlesztési célú juttatás a melioráció előirányzott költsége negyven százaléka mértékéig terjedhet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: beruházási támogatás), mely pályázat alapján igényelhető.

(3) A beruházási támogatás a 6. számú mellékletben felsorolt munkákra vehető igénybe.

(4) A földhasználó - pályázat alapján - a (2) bekezdésben meghatározott beruházási támogatáson felül a 6. számú melléklet 2/a)-b) és d) pontja szerinti talajvédelmi, vízháztartás-szabályozó és területrendezési munkák, és a 3/a) pontjában felsorolt öntözési létesítmények megvalósításához felvett éven túli lejáratú beruházási hitel után - legfeljebb a bekerülési költség negyven százalékának megfelelő hitelösszeg arányában - a hitelszerződés szerinti időszakra számított kamat hatvan százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást vehet igénybe.

(5) A vízgazdálkodási társulat kizárólag a 6. számú melléklet 4. pontjában foglalt meliorációhoz kapcsolódó, helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény kiépítéséhez vehet igénybe az (1) bekezdés szerinti támogatást.

(6)[24] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokhoz a pályázatot a beruházás helye szerint illetékes hivatalhoz kell benyújtani. A pályázat tartalmi követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza. A pályázathoz csatolni kell a kamara véleményét.

21. §

(1) A beruházási támogatást, valamint a kamattámogatást a hivatal határozatban engedélyezi. A kamattámogatás igényléséhez a pénzintézet előzetes nyilatkozatát (hiteligérvényt) is csatolni kell.

(2) A hivatal csak olyan beruházás támogatását engedélyezheti, amelynek kivitelezési munkái még nem kezdődtek meg, és annak tervezett megvalósítási időtartama - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a három évet nem haladja meg. A kivitelezési munka megkezdésének minősül az építési vagy szerelési naplóba történő első bejegyzés időpontja.

(3) Ha a beruházás tervezett megvalósítása három évnél hosszabb időtartamú, akkor azt - önállóan is üzembe helyezhető - három éven belül megvalósítható szakaszokra lehet bontani. Ebben az esetben az egyes megvalósítási szakaszok új beruházásnak minősülnek, és támogatásuk külön-külön engedélyezhető.

(4) A több éven keresztül megvalósuló beruházásnál a támogatási engedélyben a beruházási költségek éves ütemét is meg kell határozni.

22. §

(1) A hivatal támogatási engedélyének birtokában, a 8. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint - az önálló öntózőgép beszerzések kivételével - támogatási okirat kiállítását kell igényelni az adóhatóságtól.

(2) A több éven keresztül megvalósuló beruházásokhoz az adóhatóság egy okiratot állít ki, amelynek egy-egy példányát - az igénylőn kívül - a hivatalnak, valamint a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézetnek is megküldi, továbbá gondoskodik a támogatás folyósításáról.

(3) Az adóhatóság által kiadott támogatási okirat érvényét veszti, ha a beruházást az okirat keltét követő négy hónapon belül nem kezdik meg.

(4)[25] Kamattámogatás igénybevétele esetén a pénzintézet a hitelszerződést a hivatal támogatást engedélyező határozata alapján köti meg. A hitelszerződésben a kamattámogatás igénybevételét is fel kell tüntetni.

23. §

A beruházási támogatás alapja az engedélyezett műszaki tartalom alapján felmerült, számlával igazolt tényleges bekerülési költség.

VI. Fejezet

Az erdőtelepítéshez, az erdőszerkezet-átalakításhoz, valamint a fásításhoz nyújtott támogatás

24. §

(1) Az erdőgazdálkodó pályázat alapján fejlesztési célú juttatást vehet igénybe

a) az új erdők telepítéséhez;

b)[26] a befejezett erdősítések ápolásához, a telepítés befejezésétől számított tíz éven belül,

c) a mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések körül, a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások létesítéséhez;

d) a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint gazdaságtalannak minősített, de közérdekből fenntartandó erdők felújításához;

e) az erdőállományok szerkezet-átalakításának költségeihez;

f) a törzsültetvények létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig;

g) a csemetekertek létesítéséhez;

h) az erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések létesítéséhez;

i) az erdőkben szociális, üdülési, oktatási célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések létesítéséhez.

(2) A támogatás területhez, valamint egyes eszközök, számlával igazolt beszerzési, valamint a berendezések létesítési költségeihez kapcsolva állapítható meg.

(3) A támogatás odaítéléséről, illetve elutasításáról a területileg illetékes erdőfelügyelőség - a minisztérium által előzetesen részére meghatározott támogatási keretösszeg figyelembevételével - határoz.

(4) Az erdőtelepítéshez igényelhető támogatás szakmai és egyéb feltételeit - ideértve az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat is -, az erdőgazdálkodók ezzel kapcsolatos feladatait, továbbá a felhasználás részletes szabályait a földművelésügyi miniszter rendeletben* állapítja meg.[27]

VII. Fejezet

A támogatások igénylése, igénybevétele, visszafizetése

25. §

(1)[28] A támogatásra jogosult, a szükséges igazolások birtokában

a) a 6. § (1), (2), (4) bekezdéseiben és a 7. §-ában meghatározott támogatást a pénzintézeti terhelés kézhezvétele alapján;

b) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási a pénzintézeti terhelés kézhezvétele alapján;

c) a 13. § (1) bekezdés szerinti támogatást a díj fizetéséi követő hónap tizenötödik napjától;

d) a 14. § (1) bekezdése szerinti támogatási negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjától;

e) a 15. § (1) bekezdése szerinti támogatást a vetést követő hónap tizenötödik napjától;

f) a 16. § (1) bekezdése szerinti előleget az e rendeletben meghatározott időponttól

igényelheti az a) és d) pont szerinti esetben az adóhatóság 232-90190-5571 számú Hitelkamat-kedvezmény folyósítási számlájáról, a b) és c) pont szerinti esetben az adóhatóság 232-90190-5588 számú Mezőgazdasági gépvásárláshoz, bérlethez nyújtott támogatás folyósítási számlájáról, az e) és f) pont esetében az adóhatóság 232-90190-5564 számú Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás folyósítási számlájáról.

(2) A pénzintézet a 11. § (1) bekezdése szerinti követelését az adóhatóság 232-90190-7009 számú Egyéb támogatások folyósítási számla terhére érvényesítheti az eredeti hitelszerződés lejáratát követő hatvanegyedik naptól.

26. §

(1)[29] A 17. és 18. §-ok szerinti támogatásokat az adóhatóság 1003200001905537 számú APEH Reorganizációs támogatás folyósítása számlájáról igényelhetik a gazdálkodók. Kamattámogatás esetén az első évre jutó kamattámogatás egy teljes negyedévre eső összege a támogatási okirat alapján előlegként közvetlenül, az ezen felüli összeg pedig a hitelszerződésben megállapított kamat megfizetését követően igényelhető. A tenyészállat-vásárláshoz kapcsolódó vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás és a forgóeszköz-támogatás a támogatási okirat alapján előlegként igényelhető. Az előlegekkel a támogatási okirat szerint kell elszámolni.

(2)[30] A gazdálkodó jogutód nélküli megszűnése esetén a pályázatban elnyert támogatások igénybe vett részét visszafizetési kötelezettség terheli. Ugyancsak vissza kell fizetni az igénybe vett támogatásokat abban az esetben, ha a rendelet IV. fejezete alapján kiadott támogatási okiratban meghatározott időszak alatt a támogatott vagyontárgyak elidegenítésre kerülnek, ha a jogosult a támogatásban részesített tevékenységet megszünteti, továbbá, ha nem teljesíti a tenyészállat-állomány növelésére, szintentartására, a férőhelyek korszerűsítésére, felújítására a jogszabályban vagy a támogatási okiratban előírt, illetve vállalt kötelezettségét. Részbeni elidegenítés, a tevékenység részbeni megváltoztatása, vagy kötelezettségek részbeni teljesítése esetén a támogatások arányos részét kell visszafizetni. A vagyontárgy részbeni elidegenítése esetén a támogatások arányos részét abban az esetben kell a gazdálkodónak visszafizetnie, ha az eladásából származó bevételt nem a támogatás feltételéül előírt célokra használta fel. Jogutódlással együttjáró szervezeti változás esetén a kötelezettségeket átvállaló jogutódnak - amennyiben az megfelel az 1. § (6) bekezdése szerinti feltételeknek - kérnie kell a Reorganizációs Tárcaközi Bizottság titkárságától a támogatás eredeti feltételek szerinti átvételét és a határozat módosítását.

(3) A IV. Fejezet alapján járó támogatásokat ugyanarra a vagyontárgyra csak egy alkalommal lehet igénybe venni.

27. §

(1) A melioráció támogatása - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - a támogatási okirat alapján a beruházási számlák kifizetésekor, illetve a beruházási számlát helyettesítő teljesítményérték elszámolásakor vehető igénybe.

(2) A 6. számú melléklet 3. b) pontja szerinti öntözőgép és berendezés utáni támogatás a hivatal engedélye és a számla alapján vehető igénybe. A támogatás igénybevételéről az adóhatóság értesíti az engedélyező hivatalt.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti támogatások a beruházás műszaki átadás-átvételét követő hatvan napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 10-ig kell elszámolni, amelyeknek alapján legkésőbb december 15-ig igényelhetők.

(4) A meliorációhoz kapcsolódó kamattámogatás a pénzintézeti terhelés kézhezvétele alapján igényelhető.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti támogatásokat az adóhatóság 232-90190-5320 számú számlájáról lehet igényelni.

(6) A több létesítményt magában foglaló meliorációs beruházásoknál, ha az átadás-átvétel több részletben történik az elszámolás kezdési időpontja az utolsóként elkészült létesítmény műszaki átadás-átvétele.

(7) A több éven keresztül megvalósuló meliorációs beruházásoknál - az elvégzett szakaszonként - a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani.

(8) Az V. Fejezet szerinti támogatások, amortizációval csökkentett arányos részét vissza kell fizetni, ha az igénybe vevő a üzembe helyezést követő három éven belül a beruházást rendeltetésétől eltérően hasznosítja, illetve az eredeti cél szerinti tevékenységét megszünteti.

28. §

A 24. §-ban meghatározott támogatás a földművelésügyi miniszter által kiadott rendeletben foglaltak szerint igényelhető.

29. §

A támogatás igénybevételéhez szükséges igazolásokat az igénybe vevő olyan határidővel köteles megkérni, amikor a hivatalnak még lehetősége van az igazolásban foglaltak ellenőrzéséne.

30. §

(1) A támogatási feltételek be nem tartása vagy csak részleges teljesítése, a támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett, illetve a visszafizetendő támogatásra az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) Részleges teljesítés esetén a (2) bekezdés rendelkezéseit csak a támogatás arányos részére kell alkalmazni.

(4)[31] A mezőgazdasági termelőnek a 11. § (3) bekezdés szerinti állammal szembeni kötelezettségét az adóhatóság 232-90190-7009 számú Egyéb támogatások folyósítási számlájára kell befizetni.

(5) Amennyiben a mezőgazdasági termelő a 16. §-ban foglaltak szerinti előleggel az ott megjelölt időpontig nem számol el, az előleg jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül, melyet az igénylésre kijelölt számlára kell visszafizetni. Rendeltetéstől eltérő felhasználásnak minősül a 16. § szerinti támogatás még akkor is, ha az összeget a megadott határidőn belül az igénybe vevő visszafizette.

VIII. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

31. §

(1) Ez a rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az azt módosító 104/1994. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának az R. 6. § (4) bekezdésének kiegészítésére utaló szövegrésze,

b)[32] az 1994. évi aszály okozta károk enyhítéséhez nyújtott támogatásról szóló 128/1994. (IX. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése

azzal, hogy e rendeletek alapján igénybe vehető támogatások elszámolására az abban foglaltakat kell alkalmazni, továbbá, hogy az 1994. december 31. napjáig benyújtott pályázatokat - a 20. § (1) bekezdés szerinti pályázatok kivételével - a korábbi jogszabály alapján kell elbírálni.[33]

(3) Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások 1994. évi támogatásáról szóló 95/1994. (VI. 17.) Korm. rendeletben, az 1994. évi betakarítású őszibúza-termelés további támogatásáról szóló 104/1994. (VI. 29.) Korm. rendeletben, az 1994. évi aszály okozta károk enyhítéséhez nyújtott támogatásáról szóló 128/1994. (IX. 20.) Korm. rendeletben, valamint az öntözés, valamint a halastavi vízfeltöltés és vízpótlás költségeinek 1994. évi támogatásáról szóló 162/1994. (XII. 2.) Korm. rendeletben foglalt támogatások elbírálására, elszámolására az abban foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel a 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezésekre is.

(4) A 95/1994. (VI. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontja alapján részesülhetnek támogatásban azok a vízgazdálkodási társulatok, amelyek 1994. év folyamán e rendelet alapján járó támogatás igénybevételéhez pályázatot nyújtottak be.

(5)[34] A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján 1995. január 1. napját követően folyósítható támogatásokat az adóhatóság 232-90190-5564 számú Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás folyósítási számlájáról lehet igényelni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A kamattámogatás mértékének meghatározása

A mezőgazdasági termelő részére

1. A 6. §-ban meghatározott éven belüli lejáratra engedélyezett hitelek kamatköltségéből a negyedévente igénybe vehető kamattámogatást a pénzintézet által megjelölt hitelekre, az általa közölt adatok alapján az alábbiak szerint kell meghatározni:

2. A számítást kéttizedes pontossággal kell elvégezni, és a kamattámogatást száz forintra kerekítve kell igényelni.

3. A pénzintézet által kiadott igazolásnak a kamatköltség, a mezőgazdasági termelő és pénzintézet azonosító adatai mellett tartalmaznia kell

a) a hitelszerződés szerinti hitelösszeget;

b) a hitel szerződés szerinti lejárati határidejének megjelölését.

A mezőgazdasági szövetkezet részére

1. A 14. §-ban meghatározott éven belüli lejáratú tagi kölcsön kamatköltségéből a negyedévente igénybe vehető kamattámogatást a mezőgazdasági szövetkezet által megjelölt és a hivatalhoz jelentetett kölcsönszerződések alapján az alábbiak szerint kell meghatározni:

2. A számítást kéttizedes pontossággal kell elvégezni és a kamattámogatást száz forintra kerekítve kell igényelni.

3. A mezőgazdasági szövetkezet által elkészítendő támogatási igénybejelentésnek tartalmaznia kell

a) a mezőgazdasági szövetkezet által összesített, a támogatás alapjául szolgáló tagi kölcsön összegét,

b) a tárgyév május 31-i állapot szerint a mezőgazdasági szövetkezet használatában lévő - a KSH-nak adott adatszolgáltatásával megegyező - terület nagyságát,

c) a hitelszerződéskénti kölcsön összegéről és a kamatnapok számáról szóló listát.

2. számú melléklet a 187/1994. (XII. 20.) Korm. rendelethez[35]

Az R. 7. § (2) bekezdés alkalmazása szempontjából figyelembe vehető termények és azok felvásárlási időszakai:

3. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez[36]

4. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez

5. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez

6. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A beruházási támogatásban részesíthető meliorációs munkák

1. Meliorációs- és öntözési beruházások körébe tartozó létesítmények különböző szintű tervkészítése, beleértve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti környezetvédelmi hatástanulmányt és a megvalósulási térkép készítését is.

2. Meliorációs-beruházás körébe tartozó munkák Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdő művelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló

a) talajvédelmi munkák:

- sáncolás,

- övárok, övgát létesítése,

- vízmosás-kötés,

- gyepsáv, cserjesáv, védő fasor létesítése,

- talajvédelmi gyepesítés;

b) vízháztartás-szabályozó munkák:

- nyílt vízelvezető csatorna vagy árok, valamint a víz visszatartását szolgáló létesítmény és műtárgy,

- talajcsövezés és létesítményei (beleértve az átemelő szivattyútelepeket és azok technológiai, gépi szerelését),

- talajcsövezéshez a kivitelezési tervdokumentációban előírt mélylazítás,

- műtárgyak;

c) talajjavítás (legalább 8 éves tartamhatással);

d) területrendezési munkák:

- tereprendezés,

- vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése,

- földúthálózat kialakítása,

- területrendezést előkészítő irtási munkák.

3. Öntözési beruházások körébe tartozó gépek, berendezések és létesítmények

a) öntöző- és rizstelep létesítése és korszerűsítése - beleértve az ellátásukat szolgáló vízbeszerzés, tározás, szállítás létesítményeit -, valamint a stabilan beépített gépek, berendezések technológiai szerelését is;

b) új öntözőgépek és berendezések vásárlása, az öntözőtelep működőképessége miatt a telepen belül szükséges vízbeszerzési, tárolási, szállítási, szétosztási és kormányzási funkciót ellátó gépek, berendezések és irányítástechnikai eszközök, melyek az öntözésen kívül egyéb célra nem használhatók.

4. A meliorációhoz kapcsolódó, helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény kiépítése.

7. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A melioráció támogatásához benyújtandó pályázat tartalmi követelményei

A) Pályázat a meliorációs-, öntöző- és rizstelep beruházásokhoz

1. A pályázó neve:

Címe:

Adószáma:

Személyi azonosító száma: (magánszemélyek esetén)

2. A beruházás megnevezése:

Helye:

(a település megnevezésével)

3. A beruházás helye szerinti termőföldterületről

- a pályázó nevére bejegyzett tulajdon igazoló lap, vagy

- tartós (legalább öt év) bérleti szerződés másolata.

4. A támogatás igénylésének célja:

a) Tervezés (ideértve a megvalósulási térkép készítését is)

- tervezési költség ezer Ft-ban ebből: igényelt támogatás,

- érintett terület ha-ban,

- előzetes tervezési szerződés vagy tervezői árajánlat,

- egy évnél nem régebbi keltezésű elvi vízjogi engedély.

b) Kivitelezés[37]

- érintett terület ha-ban,

- beruházási költség ezer Ft-ban, ebből: igényelt támogatás,

- a beruházási költség évenkénti és forrásonkénti ütemezése ezer Ft-ban, és megállapításának módja,

- hitel igénybevétel esetén előzetes banki nyilatkozat (hitelígérvény),

- saját szervezésben vagy megbízás keretében kerül végrehajtásra,

- kezdésének és befejezésének időpontja,

- kiviteli tervdokumentáció,

- kivitelezés megkezdéséhez előírt hatósági engedélyek.

B) Pályázat talajjavításhoz, feltéve, ha egyéb meliorációs munkákhoz nem kapcsolódik

1. A pályázó neve:

Címe:

Adószáma:

Személyi azonosító száma: (magánszemélyek esetén)

2. A talajjavításban részesíteni tervezett termőföldterületről

- a pályázó nevére bejegyzett tulajdoni lap, vagy

- tartós (legalább öt év bérleti szerződés másolata.

3. Talajtani szakvélemény és a javító anyag minőségi bizonyítvány másolata.

4. Előzetes szerződés vagy árajánlat csatolásával a talajjavítási munkák bekerülési költsége, ezer Ft-ban

ebből: igényelt támogatás.

C) Pályázat az önálló öntözőgép és -berendezés beruházáshoz

1. A pályázó neve:

Címe:

Adószáma:

Személyi azonosító száma: (magánszemélyek esetén)

2. Előzetes árajánlat csatolásával az igényelt támogatás összege ezer Ft-ban.

3. Az öntözhető termőföldterületről

- a pályázó nevére bejelentett tulajdon igazoló lap, vagy

- tartós (legalább öt év) bérleti szerződés,

- érvényes, egy évnél nem régebbi keltezésű üzemelési, illetőleg elvi vízjogi engedély másolata.

D) Pályázat meliorációhoz kapcsolódó helyi jelentőségű, közcélú vízi létesítmények beruházásához

Az A) pont szerinti tartalmi követelményeket kell tartalmazni.

A közcélú vízi létesítmény és a meliorációs-beruházás kapcsolódását vagy a területileg illetékes vízügyi igazgatóság által kiadott egy évnél nem régebbi keltezésű elvi vízjogi engedéllyel vagy a meliorációs-beruházás támogatását engedélyező hivatal nyilatkozatával kell igazolni.

8. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A melioráció támogatásának az adóhatóságnál történő igénylése

A támogatás igényléséhez mellékelni kell:

1. Az e rendeletben előírt engedélyeket, határozatokat.

2. A finanszírozó pénzintézet igazolását arról, hogy a szükséges saját források az éves ütemezésben rendelkezésre állnak.

3. Kamattámogatás esetén a finanszírozó pénzintézet és a beruházó közötti hitelszerződést.[38]

4. A műszaki megvalósítási (kivitelezési) tervdokumentáció alapján készült költségvetést.

5. A kiviteli tervdokumentáció készítése esetén a vonatkozó tervezői díj számítást.

Az adóhatóság támogatási okirat megküldésével értesíti az igénylőt a támogatásról, és egyidejűleg tájékoztatja arról a hivatalt, valamint kamattámogatás esetén a pénzintézetet.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[2] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[3] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[4] Megállapította az 57/1995. (V. 17.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.05.22.

[5] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[6] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.02.10.

[7] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.02.10.

[8] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[9] Módosította a 134/1995. (XI. 16.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.11.24.

[10] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[11] Módosította a 134/1995. (XI. 16.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.11.24.

[12] Megállapította az 57/1995. (V. 17.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.05.22.

[13] Megállapította a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1995.07.19.

[14] Lásd a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdését.

[15] Lásd a 9/1995. (IV. 28.) FM rendeletet.

[16] Lásd a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdését.

[17] Lásd a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdését.

[18] Lásd a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdését.

[19] Lásd a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdését.

[20] Lásd a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdését.

[21] Módosította a 134/1995. (XI. 16.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 1995.11.24.

[22] Megállapította a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.07.19.

[23] Megállapította a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1995.07.19.

[24] Módosította a 134/1995. (XI. 16.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése. Hatályos 1995.11.24.

[25] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[26] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[27] * Szabályozására lásd 13/1995. (V. 10.) FM rendelet

[28] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 1995.02.10. Lásd a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdését.

[29] Megállapította a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.07.19.

[30] Megállapította a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 1995.07.19.

[31] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 1995.02.10.

[32] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.02.10.

[33] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.02.10.

[34] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.02.10.

[35] Megállapította az 57/1995. (V. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.05.22.

[36] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.02.10.

[37] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1995.02.10.

[38] Megállapította a 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdése. Hatályos 1995.02.10.

Tartalomjegyzék