9/1995. (IV. 28.) FM rendelet

a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Tv.) - az 1995. évi XXI. törvény 20. §-a (2) bekezdésével megállapított 113. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A biológiai alapok megőrzéséhez, fejlesztéséhez, valamint a kapcsolódó minősítési rendszerek korszerűsítéséhez nyújtott támogatások

A) A génmegőrzéshez és -fejlesztéshez nyújtott támogatások

A támogatás feltételei és mértéke

1. §

(1) A Tv. XIII. Fejezetében meghatározott Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból (a továbbiakban: Alap) vissza nem térítendő, normatív támogatás adható az 1. számú mellékletben felsorolt génrezervek, fajtagyűjtemények, vonalfenntartások és a génmegőrzésnek minősülő tevékenységek keretén belül:

a) a növénytermesztés és a kertészet, valamint erdőgazdálkodás szakágazatokban a Tv. 104. §-ának aa) pontjában foglalt célra, és az ab) pontjában a szaporítások kiinduló bázisát jelentő törzsültetvények fenntartásához, továbbá

b) az állattenyésztés szakágazatban a Tv. 104. §-ának ba) és bb) pontjaiban;

c) a vadgazdálkodás szakágazatban a Tv. 104. §-ának c) pontjában, valamint a halászat szakágazatban a Tv. 104. §-ának d) pontjában

foglalt célokra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege a fenntartott állományok alapján és a pályázati feltételekben részletezett módon számítható ki.

2. §

Vissza nem térítendő, fejlesztési célú támogatás vehető igénybe a folyó termelési költségek negyven százalékának mértékéig, de legfeljebb négymillió forint összeghatárig:

a) a növénytermesztés és a kertészet, valamint erdőgazdálkodás szakágazatokban: a Tv. 104. §-ának ab) pontjában a szaporítások kiinduló bázisát jelentő törzsültetvények létesítésére, illetőleg fejlesztésére és a Tv. 104. §-ának ac)-ah) pontjaiban foglalt, valamint

b) az állattenyésztés szakágazatban a Tv. 104. §-ának bc), bd) és be) pontjaiban foglalt

célokra.

3. §

Visszatérítendő támogatás igényelhető a 2. §-ban foglalt fejlesztések megvalósítását elősegítő műszer és kiegészítő eszköz megvásárlásához a költségek negyven százalékának mértékéig, de legfeljebb négymillió forint összeghatárig.

A támogatás igénylésének módja és az elbírálás rendje

4. §

(1) Az 1-3. §-okban foglalt célokra a támogatás pályázat útján nyerhető el.

(2) A Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a pályázati kiírást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.

(3) A pályázatokat az 1. §-ban foglalt célok esetén évente a pályázatban megjelölt határidőig, a 2-3. §-ban foglalt célok esetén évente május hó 31. napjáig kell benyújtani.

(4) A pályázati kérelmek elbírálásáról a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága bevonásával dönt. A héttagú Bizottság döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. A Bizottság elnöke és három tagja a minisztérium képviselője a miniszter kijelölésével. A miniszter a Bizottság munkájában való részvételre kéri fel a Pénzügyminisztérium, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) és a Magyar Agrárkamara képviselőjét.

5. §

(1) A miniszter döntéséről értesíti az igénylőt. A minisztérium az igénylő részére kifizetést engedélyező iratot állít ki, és annak alapján szerződést köt.

(2) Az 1. §-ban foglalt célokra juttatható támogatás összege a szerződéskötést követően a támogatás mértékének hatvan százalékában kerülhet kifizetésre. A fennmaradó negyven százalék összegének kifizetése az OMMI által végzett ellenőrzés eredményének függvényében, illetve azt követően történik. A 2-3. §-ban foglalt célokra juttatható támogatások a benyújtott számla alapján számolhatók el.

(3) A 3. § szerinti, visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás törlesztő részleteit a jogosult köteles a számlavezető bank útján átutalási megbízással vagy belföldi postautalvánnyal befizetni az Alap számlájára.

A támogatás felhasználásának ellenőrzése

6. §

(1) A támogatás felhasználását a miniszter a minisztériumi szervezet útján közvetlenül, illetőleg az OMMI bevonásával végzi.

(2) A jogtalanul igénybe vett állami támogatás esetén a miniszter a Tv. 92. §-ának (2) bekezdése szerint rendelkezik a támogatás összegének visszafizetéséről.

B) A tenyészállat beszerzéséhez, állományának növeléséhez, illetőleg cseréjéhez nyújtott támogatások

A támogatás feltételei és mértéke

7. §

(1) Az állattenyésztés szakágazatban a Tv. 104. §-ának bf) pontjában foglalt célra normatív módon vissza nem térítendő, termelési költséget csökkentő támogatás adható a nőivarú szarvasmarha, sertés és juh meghatározott körének (a továbbiakban: tenyészállatok) tárgyévben történő beszerzésére, állománynövelésére, illetve tenyészállat cseréjére.

(2) A rendelet alapján egy tenyészállat után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.

(3) A támogatást az a Tv. 80. §-a szerinti állattartással foglalkozó igénylő veheti igénybe, aki (amely) a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tenyészállattal rendelkezik.

(4) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő

a) nyilatkozatban kötelezettséget vállaljon arra, hogy a támogatás alapjául szolgáló tenyészállatot tenyésztésbe állítja, és a támogatási célnak megfelelően hasznosítja, valamint

b) gondoskodik a vásárolt és az állománynövelésben résztvevő teljes tenyészállat-állomány tartós jelöléséről és az elismert tenyésztő szervezet útján való folyamatos nyilvántartásáról.

8. §

(1) A szarvasmarha esetében támogatás igényelhető az igazoltan legalább három hónapos vemhességi állapotú tej-, kettős- és húshasznú üszőre (a továbbiakban: előhasi üsző), ha az

a) termelésellenőrzés alatt álló hazai tenyészetben van, illetve abból szerezték be, vagy a tenyésztési nyilvántartásban nem szereplő magyar tarka esetében az elismert tenyésztő szervezet tenyésztési nyilvántartásba vette; vagy

b) a minisztérium szakmai hozzájárulásával importálták, és az adott fajta elismert tenyésztő szervezete nyilvántartásába vette;

c) az a)-b) pontok szerinti előhasi üsző brucellózis, tuberkulózis és leukózis mentes vagy leukózis mentesítést megkezdett tenyészetben van.

(2) Az igénylő, ha a támogatást igénybe veszi

a) köteles az e jogszabály hatálybalépése napján meglévő tehénállományát az előhasi üszők folyamatos termelésbe állításával oly módon növelni, hogy

aa) az e rendelet alapján támogatott (vásárolt, illetőleg saját beállítású) előhasi üszők összesített darabszámának legalább nyolcvan százalékával növekedjen a tulajdonát képező tehénlétszám,

ab) az elszámolás alapjául szolgáló induló tehénlétszám csökkenthető a tuberkulózis mentesítési program keretében az állategészségügyi hatóság határozata alapján kiselejtezett, illetve a leukózis mentesítési programban meghatározott, tárgyévben kiselejtezésre kerülő tehenek számával. A csökkentés mértéke, a leukózis mentesítési program esetén, legfeljebb tíz százalék lehet,

ac) az így megnövelt tehénlétszám legalább a vállalt szinten maradjon, és a tárgyévet követő két évig ne csökkenjen;

b) köteles a támogatással vásárolt vagy beállított tenyészállatot a tárgyévet követő két évig tenyésztésben tartani, vagy a 15. § (3) bekezdése szerint saját költségén pótolni.

(3) Az igénylőnek a támogatás igénybevételéhez az (1) bekezdés szerinti beszerzést saját nevére szóló adásvételi bizonylattal (számla, szerződés) kell igazolnia. Az igénybejelentő laphoz vásárlás és saját beállítás esetén csatolni kell az elismert tenyésztő szervezet, tejhasznú szarvasmarha állománynövelés esetén pedig a teljesítményvizsgálatra feljogosított szerv igazolását a támogatás igénybevételének indokoltságáról és a támogatás alapjául szolgáló állatok tenyésztési adatairól.

(4) Az igénylő az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles igazolni és vállalni.

(5) A támogatás összege előhasi üsző egyede után húszezer forint, amely egy összegben igényelhető.

9. §

(1) Sertés esetén támogatás igényelhető az igazoltan vemhes előhasi kocára, ha az tenyészkoca cserére vagy állományfejlesztési szolgál és

a) az igénylő vásárolta;

aa) hiteles törzskönyvi ellenőrzésbe vont tenyészetből származik,

ab) az értékesítő tenyészet állategészségügyi besorolása "hármasmentes" (aujeszky, brucellózis, valamint leptospirózis mentes),

ac) az előhasi koca üzemi sajátteljesítmény vizsgálati (ÜSTV) indexe legalább kilencven pont, a küllemi bírálata legalább hármas minősítésű,

ad) az igénylő rendelkezik a tenyészállat hitelesített származásigazolásával; vagy

b) a minisztérium szakmai hozzájárulásával importálták.

(2) Az igénylő köteles az a) és b) pontban foglalt tenyészállatot az elismert tenyésztő szervezet nyilvántartásába vetetni és legalább két évig saját tenyésztésében tartani, vagy a 15. § (3) bekezdése szerint saját költségén pótolni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vásárlást az igénylőnek saját nevére szóló adásvételi bizonylattal (számla, szerződés) igazolnia kell. Az igénybejelentő laphoz csatolni kell az elismert tenyésztő szervezet javaslatát a támogatás igénybevételének indokoltságáról és a tenyésztési adatokról.

(4) Az igénylő az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a támogatás igénylésekor köteles igazolni.

(5) A támogatás összege az előhasi koca egyede után ötezer forint, amely egy összegben igényelhető.

10. §

(1) Juh esetén támogatás igényelhető a négy hónapnál idősebb tenyészjerkére, ha az

a) saját beállításra szolgál, vagy vásárolt és az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi, illetve tenyésztési főkönyvi nyilvántartásában szereplő anyától és minősített tenyészkostól származik, vagy

b) a minisztérium szakmai hozzájárulásával importálták, és

c) az a)-b) pontok szerinti tenyészjerkét az elismert tenyésztő szervezet nyilvántartásába vette.

(2) Az igénylő, ha a támogatást igénybe veszi

a) köteles az e jogszabály hatálybalépése napján meglévő anyajuhállományát a jerkék tenyésztésbe állításával növelni oly módon, hogy az e rendelet alapján vásárolt, illetőleg a saját beállítású tenyészjerkék összesített darabszámának legalább nyolcvan százaléka az anyajuhállomány növelését szolgálja,

b) köteles továbbá vállalni, hogy az így megnövelt, törzskönyvi nyilvántartásba vett anyajuh létszámot három évig nem csökkenti.

(3) Az igénylőnek az (1) bekezdés szerinti beszerzést saját nevére szóló adásvételi bizonylattal (számla, szerződés) kell igazolni. Az igénybejelentő laphoz vásárlás és saját beállítás esetén csatolni kell az elismert tenyésztő szervezet nyilatkozatát az egyedek tenyésztési adatairól és tenyészminőségéről, továbbá javaslatot a támogatási igény indokoltságáról.

(4) Az igénylő az egyed származását, továbbá az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles igazolni és vállalni.

(5) A támogatás összege a tenyészjerke egyede után kettőezer forint, amely egy összegben igényelhető.

A támogatás igénylésének módja és az elbírálás rendje

11. §

(1) A támogatást az igénylő a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnál (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal) igénybejelentő lap felhasználásával igényelheti. Az igénybejelentő lap mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az igényléshez be kell mutatni az e rendelet alapján beszerzett tenyészállatra kiállított marhalevelet.

(3) Az igényléshez csatolni kell:

a) az adásvételi bizonylat másolatát,

b) a tenyésztő szervezet igazolását a nyilvántartásba vételéről, valamint nyilatkozatát a támogatás igénylésének indokoltságáról,

c) a hatósági állatorvos igazolását a tartási feltételek megfelelőségéről és a 8-9. § szerinti mentességekről.

12. §

A támogatás engedélyezéséről a miniszter megbízásából - az OMMI szakvéleményének figyelembevételével - a földművelésügyi hivatal vezetője dönt, amelyről kifizetést engedélyező iratot állít ki, és harminc napon belül intézkedik a támogatás összegének az igénylő részére való átutalásáról vagy kifizetéséről.

13. §

Az igénylő a támogatás igénybevételét követően köteles elszámolást készíteni a földművelésügyi hivatal részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről, a nyilvántartást végző tenyésztő szervezet igazolásának bemutatásával. Az elszámolást legkésőbb a támogatás alapjául szolgáló állomány ellésének, fialásának teljesülését követő harminc napon belül kell benyújtani.

A támogatás felhasználásának ellenőrzése

14. §

A támogatás felhasználásának ellenőrzését a miniszter, a földművelésügyi hivatal, az OMMI, valamint az elismert tenyésztő szervezetek bevonásával látja el. Az ellenőrzés keretében indokolt esetben vércsoportvizsgálat is elrendelhető.

15. §

(1) A Tv. 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül és a támogatás teljes, illetve arányos összegének az Alap számlájára való visszafizetésével jár, ha az igénylő

a) a rendelet előírásai szerint vállalt létszámnövelésre, illetve annak szinten tartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti,

b) az e rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését meghiúsítja vagy azt akadályozza,

c) a tenyészállatot, valamint a támogatás összegét a rendeltetéstől eltérő célra használja fel.

(2) A jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése iránt a miniszter megbízása alapján a földművelésügyi hivatal vezetője intézkedik.

(3) Nem minősül jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak, ha az igénylő az állatorvos által igazolt kényszervágott vagy elhullott, valamint tenyésztési selejtnek minősített, támogatás alapjául szolgáló egyedet - az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül - saját költségén pótolja.

16. §

A Tv. 86. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt célokra a Tv. 104. §-ában meghatározott jogcímekhez kapcsolódva vagy azok megvalósításának elősegítéséhez önállóan is igényelhető támogatás pályázat útján.

II. Fejezet

A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföld hasznosításához nyújtott támogatások

A támogatás feltételei és mértéke

17. §

(1) A Tv. 105. §-ának a) pontja alapján vissza nem térítendő, egyéb bevételnek minősülő normatív támogatás igénylésére az a Tv. 80. §-a szerinti igénylő jogosult, aki (amely) a 18. § szerinti településekhez tartozó termőföldet a (2) bekezdés b) pontja szerinti módon hasznosítja.

(2) Az igénylő (tulajdonos, bérlő, engedéllyel rendelkező ingyenes földhasználó) csak arra a külterületi földrészletre igényelhet támogatást,

a) amely az igényléskor a használatában van, és

b) azt a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. §-ában foglaltak szerint hasznosítja, továbbá

c) az legalább ötezer négyzetméter nagyságú.

(3) A támogatás alapjául szolgáló földrészletre évente egy alkalommal lehet támogatást igényelni.

18. §

A Tv. 105. §-ának a) pontja alapján a mezőgazdasági földhasznosítás támogatása szempontjából figyelembe vehető települések jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

19. §

A támogatás mértéke:

a) szántó, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú földrészlet után 1850 Ft/ha

b) gyep földrészlet után 700 Ft/ha.

20. §

A támogatási összeg kiszámításánál a területet egész hektárra kikerekítve kell meghatározni úgy, hogy négyezer-kilencszázkilencvenkilenc négyzetméterig a töredék hektárt el kell hagyni, az ötezer négyzetmétert és e feletti töredék hektárt pedig egész hektárra kell felkerekíteni. A kerekítést a szántó, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágakhoz tartozó földrészleteknél azok összesített adataira, a gyep művelési ágú földrészletnél pedig a rét és a legelő együttes adataira kell elvégezni.

A támogatás igénylésének módja és az elbírálás rendje

21. §

(1) A mezőgazdasági földhasznosítási támogatást a 4. számú melléklet szerinti igénybejelentő lap felhasználásával lehet igényelni a tárgyév június 30-áig. Az adatlapot két példányban kell kiállítani, és azt a termőföld fekvése szerint illetékes megyei agrárkamarához, illetőleg annak területi szervéhez kell benyújtani.

(2) A megyei agrárkamara az igénybejelentő lapban foglaltakat véleményezi és a véleményével ellátott adatlapot elbírálásra küldi a földművelésügyi hivatalhoz.

(3) A miniszter megbízásából a földművelésügyi hivatal vezetője engedélyezi a támogatás igénybevételét.

22. §

(1) A földművelésügyi hivatal a kifizetés engedélyezését is tartalmazó igénybejelentő lapot az Állami Fejlesztési Intézetnek (a továbbiakban: ÁFI) küldi meg. Az ÁFI harminc napon belül intézkedik a támogatás összegének igénylő részére történő kifizetésére, illetve átutalására.

(2) A miniszter a támogatás felhasználásának jogosságát, illetve a földhasználat folyamatosságát a földművelésügyi hivatallal, illetőleg a megyei agrárkamara bevonásával ellenőrzi.

(3) A jogtalanul igénybe vett állami támogatás esetén a miniszter a földművelésügyi hivatal vezetője útján rendelkezik a támogatási összegnek a Tv. 92. §-ának (2) bekezdése szerinti visszafizetéséről.

23. §

A Tv. 105. §-ának b) pontja alapján a mezőgazdasági földhasznosítás támogatására előirányzott keret maradványa terhére a miniszter a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben pályázatot írhat ki a földhasznosítási szerkezet átalakítását szolgáló feladatok végrehajtásának elősegítésére.

24. §

(1) A Tv. 86. §-ának (4) bekezdés b) pontja alapján a Tv. 105-108. §-ában foglalt célokhoz kapcsolódva vagy önállóan, azok megvalósításának elősegítéséhez az Alapból vissza nem térítendő támogatás adható a Kormány, illetve a miniszter döntésén alapuló, az agrárgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulását és a regionális válságkezelést szolgáló feladatok megalapozására, valamint az agrártérség-fejlesztési programok kidolgozására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás kifizetéséről a miniszter közvetlenül vagy pályázatban meghatározott módon gondoskodik.

III. Fejezet

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati, élelmiszer-feldolgozási tevékenységekkel összefüggő beruházásokhoz, fejlesztésekhez nyújtott támogatások

A támogatás feltételei és mértéke

25. §

(1) A Tv. 106. §-ának a)-f) pontjai alapján az Alapból támogatás adható

a) a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9017/1991. (SK. 8.) KSH közlemény szerint egyes mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati és élelmiszer-feldolgozási termelő tevékenységek folytatásához szükséges, azokat közvetlenül szolgáló termelő beruházásokhoz - az 5. és 6. számú mellékletben foglalt felsorolás szerint - az ITJ 39 termékfőcsoportba tartozó traktorok és mezőgazdasági gépek, továbbá a teherszállító gépkocsik beszerzésének, a termőföld és az immateriális javak vásárlásának kivételével;

b) a termelő tevékenységet szolgáló, meglévő vagy létesülő beruházások rendeltetésszerű működését biztosító, a 7. számú melléklet szerinti infrastrukturális jellegű kiegészítő beruházásokhoz.

(2) A Tv. 83. § (1) bekezdésének b), d) pontja alapján az Alapból kamattámogatás adható

a) az (1) bekezdésben meghatározott - pályázat alapján elfogadott - beruházásokhoz; és

b) az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a termelő beruházások működtetéséhez szükséges tartós készletek beszerzéséhez - az élelmiszer-feldolgozási termelő tevékenységhez szükséges beruházások kivételével -

a pénzintézettől, illetve a hitelszövetkezettől felvett éven túli lejáratú hitelek kamatterheinek mérsékléséhez.

(3) A traktorok és mezőgazdasági gépek termékfőcsoportba (ITJ 39) tartozó eszközök beszerzéséhez a külön jogszabály szerinti támogatás vehető igénybe.[1]

26. §

(1) A támogatás

a) a 25. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott beruházások esetében visszatérítendő kamatmentes juttatásként,

b) a 25. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott infrastrukturális beruházások esetében vissza nem térítendő juttatásként,

c) a 25. § (2) bekezdésében meghatározott kamattámogatás vissza nem térítendő juttatásként

nyújtható.

(2) A beruházásokhoz támogatás kizárólag a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény szerinti új tárgyi eszközök - beleértve a meglévő tárgyi eszközök korszerűsítésének, bővítésének költségeit is - beszerzésének, előállításának költségeihez adható.

(3) A 25. § alapján támogatható beruházásokhoz külön jogszabály szerinti támogatás is igénybe vehető, feltéve, ha a támogatások együttes összege nem haladja meg a beruházási költség nyolcvan százalékát. A Tv. 89. § (1) bekezdésének g) pontja alapján a támogatás legalább húsz százalék mértékű saját forrás esetén vehető igénybe.

27. §

(1) A 25. §-ban meghatározott célokhoz igénybe vehető támogatások formáját és mértékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) A támogatás az alapjául szolgáló beruházás tényleges költségeinek kiegyenlítéséhez, megvalósítási üteméhez igazodóan, forrásarányosan vehető igénybe.

(3) A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások törlesztését legkésőbb a beruházásnak a támogatási szerződésben vállalt befejezési határidejét követő tizenkettedik hónapban kell megkezdeni.

(4) A visszafizetési kötelezettséggel igénybe vett támogatást az első részlet visszafizetésének időpontjához igazodóan, legfeljebb négy év alatt négy egyenlő részletben kell visszafizetni az Alapba.

(5) A beruházásnak a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalmát a beruházás kezdésének, illetve a befejezésének határidejét - indokolt esetben a támogatásban részesített kérelmére - a támogatást engedélyező módosíthatja.

(6) A támogatás visszafizetésének - a (4) bekezdésben meghatározott - éves ütemezése az igénylő kérelme alapján a földművelésügyi hivatal javaslatára indokolt esetben módosítható azzal, hogy a fizetési határidő lejárati ideje ez esetben sem haladhatja meg a négy évet.

28. §

(1) A 25. § alapján igénybe vehető támogatások pályázat útján nyerhetők el. A pályázat részletes tartalmi és formai követelményeit, és az elbírálás szempontjait a pályázati kiírás tartalmazza.

(2) A pályázati kiírás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben és egyéb szaklapban kerül közzétételre.

(3) Pályázatot az a Tv. 80. § szerinti igénylő nyújthat be, aki (amely) megfelel a (4) bekezdés szerinti feltételeknek.

(4) A pályázat benyújtásának feltételei:

a) a beruházásnak - az ültetvény létesítésének kivételével - a támogatási szerződésben megjelölt kezdési időponttól számított két éven belül kell megvalósulnia;

b) a pályázó írásban és tételesen nyilatkozik a tulajdonában, illetőleg legalább ötéves jogviszony keretében használatában levő termőföld, erdő vagy egyéb ingatlanról;

c) a pályázó köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a beruházás megvalósításához rendelkezik a szükséges - a támogatáson felüli - forrásokkal;

d) a Tv. 89. §-ának b) pontjában foglaltak szerint a pályázónak írásban nyilatkoznia kell az adó-, az egészségbiztosítási járulék-hátralék mentességéről, kivéve, ha a támogatás alapjául szolgáló beruházás (beruházások) összértéke a tízmillió forintos értékhatárt eléri vagy meghaladja. Ez esetben a pályázó hátralékmentességét az elsőfokú adóhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatóság igazolásával is tanúsítani kell.

(5) A támogatásra az igénylők ötszázezer forintot meghaladó fejlesztéseikkel (a tárgyi eszközök és a tartós készletek költsége) pályázhatnak. Az elnyerhető visszterhes, illetve vissza nem térítendő támogatás legmagasabb összege pályázatonként húszmillió forint lehet. A pályázatonként nyújtható kamattámogatás mértékét a kérelem benyújtásakor rögzített hitelösszeg és az érvényes kamatlábak alapulvételével rögzített összegben kell meghatározni, melynek mértéke hatvan százalék.

A támogatás igénylésének módja és az elbírálás rendje

29. §

(1) A pályázatot a tervezett beruházás telephelye vagy az ültetvénytelepítés helye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A pályázatot a földművelésügyi hivatal - a 30. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott pályázatok esetében - véleményével együtt tizenöt napon belül elbírálásra terjeszti a minisztériumhoz.

(2) A pályázatokat folyamatosan, de legkésőbb a tárgyév június 30. napjáig és csak a tárgyévben kezdődő beruházások támogatására lehet benyújtani.

(3) A támogatás engedélyezéséről szóló döntés előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem adható. A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés napját (vállalkozásba adásnál),

b) a pályázó nyilatkozatában megjelölt időpontot (magánerőből házilagosan végzett munkánál),

c) ültetvénytelepítés esetén a telepítési naplóba történt első bejegyzés napját,

d) az építéssel nem járó beruházás (önálló gépvásárlás esetén) az első beszerzett gép vételára kiegyenlítésének napját

kell tekinteni.

(4) A szőlő telepítéséhez 1995. október 1-je után igényelt támogatáshoz a telepítés helye szerint illetékes hegyközség véleményét is csatolni kell.

30. §

(1) A pályázati kérelmet

a) az ötmillió forint értékhatár alatti beruházások - kivéve az élelmiszer-feldolgozási beruházásokat - esetén a miniszter megbízásából a földművelésügyi hivatal vezetője,

b) az ötmillió forint értékhatár feletti beruházások és az élelmiszer-feldolgozási beruházások esetén a földművelésügyi hivatal és az Agrárfejlesztési Bizottság véleményét figyelembe véve a miniszter

bírálja el.

(2) A legfeljebb tizenegy tagú Agrárfejlesztési Bizottság a pályázatok elbírálása során döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, továbbá részt vesz a pályázatok alapján megvalósuló beruházások ellenőrzésének összehangolásában. A Bizottság elnökét és hét tagját a miniszter jelöli ki a minisztérium képviselőiből. A miniszter a Bizottság munkájában való részvételre kéri fel a Pénzügyminisztérium, a Magyar Agrárkamara, valamint a Földművelésügyi Érdekegyeztető Tanács (FÉT) által javasolt szakértőket. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(3) A pályázatokat a 29. § (2) bekezdésében megjelölt határidő lejáratát követő hatvan napon belül el kell bírálni.

(4) A pályázattal kapcsolatos döntésről a minisztérium, illetőleg a földművelésügyi hivatal kifizetést engedélyező iratot állít ki, melynek alapján a pályázó támogatási szerződést köt az ÁFI-val.

(5) A támogatás engedélyezéséről szóló döntés érvényét veszti,

a) ha a pályázó a támogatási szerződést az engedély kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem köti meg, vagy

b) ha a támogatási szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül a kivitelezést, beszerzést nem kezdi el.

Az Alap számlájának kezelése és a támogatás felhasználásának ellenőrzése

31. §

(1) A 25. § alapján visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás törlesztő részleteit, továbbá a visszavont támogatás összegét és annak kamatait a számlavezető bank útján átutalási megbízással vagy belföldi postautalvánnyal kell befizetni az ÁFI-val kötött támogatási szerződésben megjelölt számlára.

(2) Az ÁFI a kifizetések teljesítéséhez esedékes pénzösszeget szükség szerint igényli a minisztériumtól, a pénzforgalomról pedig havonta, jogcímenkénti részletezésben köteles elszámolni, és a visszatérített juttatásokat az Alap számlájára átutalni.

32. §

(1) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat - a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a miniszter a földművelésügyi hivatal, illetőleg az ÁFI bevonásával látja el. A földművelésügyi hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzéséről készített jelentést negyedévenként - intézkedést igénylő esetben azonnal - megküldi az Agrárfejlesztési Bizottságnak.

(2) A támogatásnak a Tv. 92. § (2) bekezdése szerinti visszafizetését - a felhasználási célok teljesítésének ellenőrzésében közreműködő szervek javaslatára - a 30. § (1) bekezdés szerinti támogatást engedélyező rendeli el.

33. §

(1) A Tv. 92. §-a szerint szerződésszegésnek minősül, és a támogatás teljes összegének, illetve arányos, késedelmi kamattal növelt összegének Alapba való visszafizetésével jár:

a) a jogtalanul igénybe vett támogatás;

b) a beruházásnak az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű megvalósítása;

c) ha nem valósul meg a teljes beruházás (ideértve a nem támogatott beruházást is), vagy megvalósulását követően nem helyezik üzembe, továbbá, ha megvalósulása után öt éven belül értékesítik vagy bérbe adják. Különösen indokolt esetben (pl. haláleset, felszámolás, bizonyítható nem biztosított elemi kár, csődhelyzet stb.) a miniszter engedélyezheti az öt éven belüli értékesítést, illetve bérbeadást, ha az új tulajdonos (bérlő) vállalja a korábbi tevékenység folytatását, valamint az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését.

(2) A visszatérítendő támogatással létesített építményre vagy ültetvénytelepítéssel érintett földrészletre, illetve gépre a támogatás mértékéig a beruházás megvalósulását követő öt év időtartamára a Magyar Állam javára jelzálogjogot, zálogjogot kell kikötni, illetve bejegyezni.

(3) A zálogjogból illetve jelzálogjogból eredő igények érvényesítése iránt a miniszter az ÁFI útján intézkedik.

IV. Fejezet

Az erdő felújításához, neveléséhez, mennyiségi, illetőleg minőségi védelmének elősegítéséhez nyújtott támogatások

A támogatás feltételei és mértéké

34. §

A Tv. 107. §-ának a)-h) pontjában foglalt célokra az Alapból vissza nem térítendő támogatás adható.

35. §

(1) Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló, többször módosított 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) 6. §-a szerinti erdőgazdálkodónak (a továbbiakban: erdőgazdálkodó) a Tv. 107. § a) pontjában foglalt támogatások elszámolására - az EVT 14. §-ában elrendelt éves tervvel összhangban, figyelemmel a Tv. 2. számú mellékletében az erdőfelújításra és az erdőnevelésre meghatározott támogatások mértékére is - költségvetést kell készíteni. A költségvetést legkésőbb a tárgyévet megelőző november 15. napjáig kell elkészíteni és az erdőfelügyelőséghez benyújtani. Az éves terv évközi változása esetén a kérelemhez módosító költségvetést is mellékelni kell.

(2) Az erdőgazdálkodónak az Alapba történő befizetéséről és a Tv. 107. §-ának a) és b) pontjaiban foglalt normatív támogatások egyenlegének képzésére, elszámolására, az EVT, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az erdőgazdálkodó a Tv. 107. §-ának b) pontjában foglalt erdőfelújítást pótló erdőtelepítés költségeire - az erdőfelügyelőségi engedély kérelmezésével egyidejűleg - a mindenkori erdőtelepítési támogatás mértékével megegyező összegű, vissza nem térítendő normatív támogatást igényelhet.

(4) A miniszter megbízásából az erdőgazdálkodó által benyújtott költségvetés felülvizsgálatáról és az elszámolás alapján az (1)-(3) bekezdés szerinti támogatás engedélyezéséről az erdőfelügyelőség vezetője rendelkezik, valamint gondoskodik az Alapból történő kifizetésekről.

(5) Az erdőgazdálkodónak az Alapba történő befizetéseit az illetékes erdőfelügyelőségnek - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett - számlájára kell teljesítenie.

(6) Az erdőfelügyelőség a kifizetések teljesítéséhez esedékes pénzeszközöket szükség szerint igényli az Alapból. A pénzforgalomról havonta köteles elszámolni, illetve az erdőgazdálkodó befizetését az erdőfelügyelőség számlájáról az Alap számlájára átutalni.

36. §

(1) A Tv. 107. §-ának c), d) és g) pontjaiban foglalt célok támogatásáról a miniszter közvetlenül intézkedik.

(2) A Tv. 107. §-ának e), f) és h) pontjaiban foglalt célokra vissza nem térítendő támogatás nyújtható megállapodás vagy pályázat útján.

(3) A 36. § (2) bekezdés szerinti támogatások részletes feltételeit a minisztérium pályázati kiírásban határozza meg, melyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben tesz közzé. A pályázati kérelmet az illetékes erdőfelügyelőséghez kell benyújtani.

(4) A pályázati kérelmek elbírálásáról a miniszter az Erdészeti Szakbizottság (a továbbiakban: Bizottság) bevonásával - figyelemmel az erdőfelügyelőség véleményére is - dönt. A kilenctagú Bizottság véleményező, javaslattevő és döntéselőkészítő jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. A Bizottság elnöke és egy tagja a minisztérium képviselője a miniszter kijelölésével. A miniszter a Bizottság munkájában való részvétellel kéri fel a Magyar Agrárkamara, az erdészeti érdekképviseletek képviselőjét, valamint az erdőgazdálkodás szakértőit.

(5) A miniszter döntéséről értesíti a pályázót, melyről a minisztérium kifizetést engedélyező iratot állít ki, és szerződést köt az igénylővel, továbbá gondoskodik a támogatás összegének kifizetéséről, illetve átutalásáról.

(6) A miniszter a támogatás felhasználását a minisztériumi szervezet útján, illetőleg az erdőfelügyelőség bevonásával ellenőrzi. A jogtalanul igénybe vett támogatás esetén a miniszter az erdőfelügyelőseg útján rendelkezik a Tv. 92. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatás összegének visszafizetéséről.

V. Fejezet

A szaktanácsadás igénybevételének elősegítéséhez, valamint fejlesztéséhez nyújtott támogatás

A támogatás feltételei és mértéke

37. §

A Tv. 108. §-ának alapján az Alapból támogatás adható:

a) a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végző egyéni vagy társas, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódva a Tv. 86. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján falusi idegenforgalommal is foglalkozó vagy azok megvalósítását elősegítő vállalkozás (a továbbiakban: agrárvállalkozás) részére az általa igénybe vett - a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadó által nyújtott - szaktanácsadás díjának részbeni térítésére;

b) a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó által az a) pontban felsorolt tevékenységeket folytató gazdálkodók számára szervezett - iskolarendszeren kívüli - képzés (beleértve a továbbképzés és egyéb szakirányú tanfolyam) költségeinek részbeni térítésére;

c) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, valamint a kutatási eredmények gyakorlati megismertetésével kapcsolatos - gazdálkodást segítő, a gazdálkodóknak szóló - kiadványok költségeinek részbeni térítésére;

d) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók munkáját segítő, a szaktanácsadást szolgáló irodatechnikai infrastruktúra fejlesztésére;

e) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók továbbképzése költségeinek részbeni térítésére;

f) a szaktanácsadást szolgáló információs rendszer fejlesztésének, bővítésének részbeni térítésére;

g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetőleg az ezzel összefüggő ismeretanyag megszerzéséhez.

38. §

(1) A támogatás

a) a 37. § a)-c), valamint e)-g) pontjaiban meghatározott célokra vissza nem térítendő,

b) a 37. § d) pontjában meghatározott célra kamatmentes kölcsönként, visszatérítendő

juttatásként nyújtható.

(2) A 37. § d) pontja szerinti támogatás termékenként egy alkalommal igényelhető. A több szaktanácsadó irodával (telephellyel) rendelkező, a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezet annyi egységre nyújthatja be támogatási kérelmet, ahány irodával (telephellyel) rendelkezik.

39. §

(1) A 37. § b), d) és g) pontjai alapján támogatást azok a komplex (üzemgazdasági, pénzügyi, technológiai stb.) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati, élelmiszer-feldolgozási, valamint az ehhez kapcsolódó falusi idegenforgalmi szaktanácsadási szolgáltatást végző szaktanácsadók igényelhetnek, akik - a külön jogszabályban előírt feltételek alapján - felvételt nyernek a minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékébe. A névjegyzéket a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.

(2) A 37. § b)-g) pontjaiban meghatározott célokra a támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívás benyújtásának feltételei a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerülnek közzétételre.

40. §

A 37. §-ban foglalt célokhoz igénybe vehető támogatás mértékét és módját a 9. számú melléklet tartalmazza.

A támogatás igénylésének módja és az elbírálás rendje

41. §

(1) A 37. § a) pontja szerinti támogatási igényt az agrárvállalkozás tevékenységének helye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A szaktanácsadás igénybevételét a szaktanácsadóval kötött szerződéssel és a szerződés alapján fizetett számlával kell igazolni. Erdőgazdálkodási tevékenységnél az igénylőnek be kell szereznie a Földművelésügyi Minisztérium Erdőrendezési Szolgálatának szakvéleményét is. Tartós - legalább féléves - szaktanácsadói tevékenységre kötött szerződés tartalmazhat előlegfizetési vagy részletfizetési feltételt is. A kérelmet a miniszter megbízásából a földművelésügyi hivatal vezetője bírálja el, és intézkedik a támogatás összegének kifizetésére, illetve átutalására.

(2) A 37. § b)-d) pontjaiban foglalt támogatások igénylésére a pályázatokat a pályázó lakcíme, illetve székhelye szerint területileg illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A 37. § b), valamint a d) pontjai szerinti pályázathoz csatolni kell az illetékes megyei agrárkamara véleményét. A pályázatot a földművelésügyi hivatal - véleményével ellátva - harminc napon belül elbírálásra küldi a minisztériumnak.

(3) A 37. § e),f) és g) pontjaiban foglalt támogatások igénylésére a pályázatot közvetlenül a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázathoz csatolni kell a Magyar Agrárkamara véleményét.

(4) A 37. § b)-g) pontjaiban foglalt támogatások céljából benyújtott pályázatokat - a Szaktanácsadási Bizottság bevonásával - a miniszter bírálja el. A Szaktanácsadási Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel, ügyrendjét maga állapítja meg.

(5) A pályázat elfogadása esetén a miniszter döntéséről a minisztérium kifizetést engedélyező iratot állít ki, és szerződést köt a pályázóval, továbbá gondoskodik a támogatási összeg kifizetéséről, illetőleg átutalásáról.

(6) A Tv. 108. §-ának d) pontja alapján a Magyar Agrárkamara informatikai rendszerének kialakításához nyújtott támogatásról a miniszter közvetlenül intézkedik, és megállapodás keretében gondoskodik a juttatásról.

A támogatás felhasználásának ellenőrzése

42. §

A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a miniszter a földművelésügyi hivatalok bevonásával végzi.

VI. Fejezet

Az erdőbirtokossági társulat alapításához nyújtott támogatás

A támogatás feltételei és mértéke

43. §

(1) A Tv. 86. §-a (3) bekezdésének alapján az Alapból támogatás adható az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleten erdőgazdálkodási tevékenység folytatására alakult erdőbirtokossági társulat első alkalommal történő alapításának költségeihez.

(2) A támogatást az 1994. évi XLIX. törvény alapján alakult, illetőleg alakuló, és a cégbíróság által bejegyzett az az erdőbirtokossági társulat igényelheti, amely megfelel a társult erdőgazdálkodás külön jogszabály szerinti feltételeinek.

44. §

A vissza nem térítendő támogatás mértéke az alapítás költségeinek hetvenöt százaléka, de legfeljebb nyolcvanezer forint.

A támogatás igénylésének módja és az elbírálás rendje

45 §

(1) A támogatási kérelmet az erdőbirtokossági társulat székhelye szerint illetékes erdőfelügyelőségnél kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell:

a) számlával az erdőbirtokossági társulat alapításának költségeit (pl. alapszabály, társulati szerződés vagy egyéb szükséges munka elvégzésére);

b) az erdőbirtokossági társulat cégbíróságnál való bejegyzésének tényét.

(2) A támogatás engedélyezéséről a miniszter megbízásából az erdőfelügyelőség vezetője dönt, és intézkedik a támogatás összegének az igénylő részére való kifizetésére vagy átutalására.

A támogatás felhasználásának ellenőrzése

46. §

A támogatás felhasználását a miniszter az erdőfelügyelőség bevonásával ellenőrzi.

47. §

(1) A Tv. 92. §-ának (2) bekezdése szerint jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetését a miniszter megbízásából az erdőfelügyelőség rendeli el.

(2) Jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül, ha a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül a társulat megszűnik, kivéve, ha a szervezeti változás az erdőbirtokossági társulat kezelésében lévő erdőterület növekedése miatt szükséges.

VII. Fejezet

Külföldi tapasztalatszerzéshez nyújtott támogatás

A támogatás feltételei és mértéke

48. §

A Tv. 86. §-ának (4) bekezdés d) pontja alapján az Alapból támogatás adható:

a) a mezőgazdasági termelésben és az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-feldolgozásban, a halászatban, az erdőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban dolgozók, illetve a segélyprogramokban - külön megállapodásban - meghatározottak részére szervezett külföldi tanulmányutak, tapasztalatcserék támogatására, ha annak célja kapcsolódik a Tv. 105-108. §-aiban meghatározott jogcímekhez, vagy azok megvalósítását segíti elő;

b) az a) pontban felsorolt alágazatokban a korszerű ismeretek elsajátítása céljából külföldön farm- és egyéb szakmai gyakorlaton részt vevő fiatal szakemberek (beleértve a közép- és felsőfokú intézmények hallgatóit is) képzésének támogatására, feltéve, ha annak időtartama az egy hónapot eléri;

c) költségtérítésként a viszonossági alapon Magyarországra érkező fiatal szakembereket fogadó szervezetek, személyek részére;

d) az a), b) pontokban meghatározott célok végrehajtásának előkészítésével és szervezésével kapcsolatos feladatok költségeinek térítésére.

49. §

A támogatás mértéke:

a) a külföldi tanulmányutak és tapasztalatcserék esetében az igazolt ki- és visszautazás, valamint a szállásköltség legfeljebb ötven százaléka, míg a segélyprogram keretében megvalósuló tanulmányutak és tapasztalatcserék esetén a kétoldalú megállapodással összhangban, ötven százalékot meghaladó utazás- és szállásköltség is téríthető;

b) a farm- és egyéb szakmai gyakorlaton részt vevők esetében legfeljebb a ki- és visszautazás költségeinek megfelelő összeg.

A támogatás igénylésének módja és az elbírálás rendje

50. §

(1) A 48. §-ban meghatározott támogatások pályázat útján nyerhetők el. A külföldi szakmai tanulmányutak és tapasztalatcserék esetében a támogatás elnyerésére legalább ötfős létszámú csoportok pályázhatnak.

(2) A pályázat részletes feltételei a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerülnek közzétételre.

(3) A pályázati kérelmet a földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani, a hivatal azt véleményezi és tizenöt napon belül elbírálásra megküldi a minisztériumhoz.

51. §

(1) A pályázatok elbírálásáról a miniszter az Agrárismeret-szerzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) bevonásával dönt. A kilenctagú Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. A Bizottság elnöke és nyolc tagja a minisztérium képviselője a miniszter kijelölésével. A miniszter a Bizottság munkájában való részvételre kéri fel a Magyar Agrárkamara képviselőjét.

(2) A miniszter döntéséről értesíti az igénylőt. A támogatás összegének a kifizetésére a minisztérium az igénylő igazolt elszámolását követően intézkedik.

(3) A tanulmányút, illetve a farm- és egyéb szakmai gyakorlat megvalósulásáról, az ott szerzett szakmai tapasztalatokról az igénylő összegző értékelést, a támogatás felhasználásáról pedig pénzügyi elszámolást köteles készíteni, melyet a visszaérkezést követő tizenöt napon belül köteles a minisztérium részére megküldeni.

(4) A támogatást elnyerők jegyzéke évente a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.

A támogatás felhasználásának ellenőrzése

52. §

(1) A miniszter a támogatás felhasználását közvetlenül a minisztériumi szervezet útján ellenőrzi.

(2) Ha az igénylő a támogatást nem vagy nem a rendeletben foglaltak szerint használja fel, a miniszter kötelezi a Tv. 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére.

VIII. Fejezet

Záró és vegyes rendelkezések

53. §

A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap pénzeszközeit a minisztérium a Magyar Nemzeti Banknál vezetett Mezőgazdasági és Erdészeti Alap 232-90185-1001 számú számlán kezeli.

54. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a tenyészállat-állomány Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból történő támogatásáról szóló 20/1994. (IV. 22.) FM rendelet azzal, hogy a már benyújtott és a földművelésügyi hivatal által elismert, de forráshiány miatt ki nem fizetett támogatás juttatására a benyújtáskor hatályos jogszabályt kell alkalmazni;

b) a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet, és az azt módosító 40/1993. (IX. 29.) FM rendelet, a 4/1994. (I. 18.) FM rendelet és a 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet azzal, hogy azok a beruházási támogatást igénylő pályázók, akiknek 1994. évben benyújtott pályázatai a kiírási követelményeknek megfeleltek - és erről írásos értesítést kaptak -, de pénzügyi keret hiányában támogatásban nem részesülhettek - a mezőgazdasági gépek (ITJ 39) beszerzésének támogatására irányuló igényük kivételével -, e rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül - továbbra is érvényesnek tekintett - pályázataikat az 1995. évre meghirdetett feltételrendszer alapulvételével módosíthatják. Egyidejűleg nyilatkozniuk kell arról, hogy a pályázatban foglaltakat továbbra is vállalják, adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulék hátralékkal nem rendelkeznek, a beruházást még nem kezdték meg, továbbá igazolják a rendelet szerint előírt szükséges források meglétét;

c) az Országos Erdészeti Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 4/1993. (I. 30.) FM rendelet azzal, hogy a Tv. 113. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi miniszter és a honvédelmi miniszter együttes rendeletében foglaltakat kell alkalmazni az elkülönítetten kezelt rész felhasználásának, valamint a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályaira;

d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésének támogatásáról szóló 44/1994. (VI. 28.) FM rendelet azzal, hogy a rendelet hatályon kívül helyezése nem érinti a támogatásban részesített mezőgazdasági nagyüzemnek, illetve jogutódjának a 33/1980. (XII. 28.) MÉM rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerint keletkezett kötelezettségvállalását arról, hogy a felépített lakóházat az állóeszköz-nyilvántartásba vételtől számított 25 évig nem idegeníti el, illetőleg nem terheli meg; e meghatározott időtartamon belül a támogatást megállapító szerv az elidegenítési és terhelési tilalom megszüntetéséhez akkor járulhat hozzá, ha a támogatásban részesített mezőgazdasági nagyüzem vagy jogutódja a lakás megvalósításkori támogatásának megfelelő összeget a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap számlájára visszafizeti. Fizetési késedelem esetén, a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelően növelt összegben kell visszafizetni. E módosított feltételeket a rendelet hatálybalépését követően elrendelt visszafizetésekre kell alkalmazni. A folyamatban levő ügyeket a korábban hatályos jogszabály alapján kell befejezni.

(3) A 25. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt mezőgazdasági termelő beruházások köréből támogatható ültetvénytelepítésekre (szőlő-, gyümölcsös-, spárga-, tormaáruültetvény és üzemi törzsültetvény) a rendelet hatálybalépését követően pályázat az 1995. évben megkezdett beruházásokra is benyújtható.

(4) A Tv. 86. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás kifizetéséről - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - a miniszter közvetlenül vagy pályázatban meghatározott módon gondoskodik.

(5) E rendeletben foglalt pályázatok első alkalommal való benyújtás határidejét a pályázati kiírás eltérően is megállapíthatja.

(6) E rendelet alapján a tárgyévben történt tenyészállat beszerzésére, állománynövelésére, illetve tenyészállat cserére is igényelhető támogatás

Dr. Lakos László s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

A támogatás szempontjából figyelembe vehető génrezervek, fajtagyűjtemények, vonalfenntartások és génmegőrzésnek minősülő tevékenységek

1. Növénytermesztés, kertészet és erdőgazdálkodás

a) Növényi génrezervek és fajtagyűjtemények:

gabonafélék, hüvelyesek, répafélék, olaj- és rostnövények,

egyéves és évelő takarmánynövények, fűfélék, burgonya,

zöldségnövények,

egyéb szántóföldi és zöldségnövények,

gyógynövények,

gyümölcstermő növények,

szőlő,

egyéves dísznövények,

lágyszárú évelő dísznövények,

fásszárú évelő dísznövények,

fásszárú évelő faanyagtermő növények,

fűszer- és illóolajos növények,

kultúrnövények vad rokonfajai, a természetes flóra gazdasági, oktatási és tudományos szempontból jelentős, veszélyeztetett elemei.

b) Törzskönyvezett gyümölcs, szőlő, dísznövények, faanyagtermő növények, fűszer- és illóolajos növények törzsültetvény és anyanövény állományainak fenntartása.

2. Állattenyésztés:

a) Őshonos állatfajták génrezervjei

szarvasmarha: magyar szürkemarha

sertés: mangalica - színváltozatai,

juh: racka - cigája - cikta,

baromfi: sárga magyar-fehér magyar-kendermagos - erdélyi kopasznyakú - fodrostollú magyar lúd - bronzpulyka - rézpulyka - kékesszürke gyöngytyúk,

nyúl: magyar óriás

b) Fajtagyűjtemény, vonalfenntartások

baromfi - hal (magyar ponty) - kisállatok,

lótenyésztés: Gidrán - Hucul - Nóniusz - Kisbéri félvér - Furiosó-North-Star - Lipicai - Shagya arab

3. Vadgazdálkodás

4. Halászat

2. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

3. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

A mezőgazdasági földhasznosításhoz nyújtott támogatás szempontjából figyelembe vehető települések jegyzéke*[2]

Baranya megye

Adorjás

Ág

Almamellék

Almáskeresztúr

Alsómocsolád

Apátvarasd

Baranyahídvég

Baranyajenő

Baranyaszentgyörgy

Besence

Bisse

Bodolyabér

Bogdása

Boldogasszonyfa

Bürüs

Cun

Csányoszró

Csarnóta

Csebény

Dinnyeberki

Drávafok

Drávaiványi

Drávakeresztúr

Drávapalkonya

Drávapiski

Drávaszabolcs

Drávaszerdahely

Drávasztára

Ellend

Endrőc

Erdősmecske

Fazekasboda

Feked

Felsőegerszeg

Felsőszentmárton

Garé

Gerényes

Gödre

Gyöngyösmellék

Hegyhátmaróc

Helesfa

Hirics

Hobol

Horváthertelend

Husztót

Ibafa

Kákics

Kemse

Kémes

Kétújfalu

Kisbeszterce

Kishajmás

Kisjakabfalva

Kisszentmárton

Kistótfalu

Kisvaszar

Kovácsszénája

Köblény

Liptód

Lothárd

Lúzsok

Maráza

Markóc

Marócsa

Matty

Mekényes

Meződ

Nagycsány

Nagyhajmás

Nyugotszenterzsébet

Óbánya

Ófalu

Okorvölgy

Old

Palé

Páprád

Pettend

Piskó

Rádfalva

Regenye

Sámod

Sellye

Sósvertike

Szágy

Szalatnak

Szárász

Szebény

Szentkatalin

Szentlászló

Szilágy

Szilvás

Szörény

Tarrós

Tékes

Teklafalu

Tésenfa

Tófű

Tormás

Túrony

Vajszló

Varga

Vázsnok

Vejti

Vékény

Villánykövesd

Zaláta

Zádor

Bács-Kiskun megye

Bugacpusztaháza

Csólyospálos

Fülöpháza

Fülöpjakab

Imrehegy

Kéleshalom

Kiskunmajsa

Kömpöc

Kunpeszér

Soltszentimre

Szank

Zsana

Békés megye

Szeghalom

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Abaújalpár

Abaújlak

Abaújszántó

Abaújszolnok

Abod

Aggtelek

Alsóberecki

Alsógagy

Alsóregmec

Alsószuha

Alsótelekes

Alsóvadász

Arka

Arló

Ároktő

Baktakék

Balajt

Baskó

Becskeháza

Bekecs

Beret

Bodroghalom

Bodrogolaszi

Bódvalenke

Bódvarákó

Boldogkőváralja

Boldva

Borsodbóta

Borsodgeszt

Borsodnádasd

Borsodszentgyörgy

Bózsva

Bükkmogyorósd

Büttös

Csenyéte

Cserépváralja

Csernely

Csobaj

Csokvaomány

Damak

Dámóc

Debréte

Detek

Domaháza

Dövény

Edelény

Égerszög

Erdőbénye

Erdőhorváti

Fáj

Fancsal

Felsőgagy

Felsőkelecsény

Felsőregmec

Felsővadász

Filkeháza

Fony

Fulókércs

Füzér

Füzérkajata

Füzérkomlós

Füzérradvány

Gadna

Gagyapáti

Gagybátor

Gagyvendégi

Galvács

Gelej

Golop

Gömörszőlős

Györgytarló

Hangács

Hangony

Háromhuta

Hegymeg

Hejőpapi

Hercegkút

Hernádpetri

Hidasnémeti

Hídvégardó

Hollóháza

Homrogd

Igrici

Imola

Irota

Járdánháza

Kánó

Kány

Karcsa

Karos

Kázsmárk

Kéked

Kelemér

Kenézlő

Keresztéte

Királd

Kishuta

Kisrozvágy

Kissikátor

Komlóska

Kovácsvágás

Krasznokvajda

Kupa

Lácacséke

Ládbesenyő (Edelény)

Lak

Léh

Lénárddaróc

Litka

Makkoshotyka

Martonyi

Meszes

Mezőcsát

Mezőzombor

Mogyoróska

Monaj

Nagyhuta

Nagykinizs

Nagyrozvágy

Nekézseny

Nyésta

Nyiri

Nyomár

Olaszliszka

Ózd

Pácin

Pálháza

Pamlény

Pányok

Perecse

Perkupa

Prügy

Pusztafalu

Pusztaradvány

Ragály

Rakaca

Rakacaszend

Rásonysápberencs

Regéc

Sajómercse

Sárospatak

Sáta

Sátoraljaújhely

Selyeb

Semjén

Sima

Szakácsi

Szalaszend

Szalonna

Szászfa

Szegi

Szegilong

Szemere

Szendrő

Szendrőlád

Szentistvánbaksa

Szerencs

Szin

Szinpetri

Szögliget

Szőlősardó

Szuhafő

Szuhogy

Taktabáj

Taktakenéz

Tállya

Tarcal

Telkibánya

Teresztenye

Tiszabábolna

Tiszacsermely

Tiszadorogma

Tiszakarád

Tiszakeszi

Tiszaladány

Tiszatardos

Tiszatarján

Tiszavalk

Tokaj

Tomor

Tornabarakony

Tornakápolna

Tornanádaska

Tornaszentandrás

Tornaszentjakab

Trizs

Uppony

Vágáshuta

Vajdácska

Varbóc

Vilyvitány

Viss

Viszló

Zádorfalva

Zalkod

Zemplénagárd

Ziliz

Csongrád megye

Ásotthalom

Balástya

Csengele

Kistelek

Mórahalom

Ópusztaszer

Öttömös

Pusztamérges

Pusztaszer

Ruzsa

Zákányszék

Fejér megye

Cece

Vajta

Győr-Moson-Sopron megye

Csikvánd

Hajdú-Bihar megye

Álmosd

Bagamér

Bocskaikert

Darvas

Egyek

Folyás

Fülöp

Görbeháza

Hajdúhadház

Hortobágy

Kokad

Nyírábrány

Nyíracsád

Nyírmártonfalva

Polgár

Tiszacsege

Tiszagyulaháza

Téglás

Újléta

Újszentmargita

Újtikos

Vámospércs

Vekerd

Heves megye

Bátor

Bükkszék

Bükkszenterzsébet

Erdőkövesd

Fedémes

Hevesaranyos

Hevesvezekény

Istenmezeje

Ivád

Kisfüzes

Kisköre

Mátraballa

Mátraderecske

Mezőtárkány

Pély

Pétervására

Szajla

Szentdomonkos

Szúcs

Tarnalelesz

Tarnaörs

Tarnaszentmiklós

Terpes

Tiszanána

Újlőrincfalva

Váraszó

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Abádszalók

Nagyiván

Tiszabura

Tiszabő

Tiszaderzs

Tiszafüred

Tiszagyenda

Tiszaigar

Tiszakürt

Tiszaörs

Tiszaroff

Tiszasas

Tiszaszentimre

Tiszaug

Tomajmonostora

Komárom-Esztergom megye

Bakonybánk

Bársonyos

Csatka

Nógrád megye

Bárna

Bátonyterenye

Becske

Bér

Bokor

Cered

Cserhátsurány

Cserhátszentiván

Csesztve

Debercsény

Dorogháza

Egyházasgerge

Endrefalva

Etes

Felsőtold

Garáb

Herencsény

Hollókő

Hont

Hugyag

Iliny

Ipolytarnóc

Karancsalja

Karancsberény

Karancskeszi

Karancslapujtő

Karancsság

Kazár

Kisbárkány

Kisecset

Kishartyán

Kozárd

Kutasó

Legénd

Litke

Lucfalva

Magyargéc

Márkháza

Mátramindszent

Mátranovák

Mátraszele

Mátraterenye

Mátraverebély

Mihálygerge

Nagybárkány

Nagylóc

Nemti

Nógrádmarcal

Nógrádmegyer

Nógrádsipek

Piliny

Rimóc

Ságújfalu

Salgótarján

Sámsonháza

Sóshartyán

Szalmatercs

Szanda

Szécsénke

Szécsényfelfalu

Szente

Szilaspogony

Szuha

Terény

Vizslás

Zabar

Pest megye

Csemő

Kocsér

Nagybörzsöny

Nyársapát

Perőcsény

Tatárszentgyörgy

Tésa

Somogy megye

Alsóbogát

Andocs

Bábonymegyer

Bakháza

Bálványos

Barcs

Bonnya

Bőszénfa

Csákány

Csokonyavisonta

Ecseny

Edde

Felsőmocsolád

Fiad

Gadács

Gamás

Gige

Gyugy

Hács

Hajmás

Hedrehely

Hencse

Homokszentgyörgy

Hosszúvíz

Kapoly

Karád

Kastélyosdombó

Kercseliget

Kisasszond

Kisbajom

Kisbárapáti

Kőkút

Lad

Lakócsa

Libickozma

Lulla

Mike

Miklósi

Nágocs

Nagycsepely

Nagykorpád

Nemesdéd

Nikla

Pamuk

Patca

Pogányszentpéter

Polány

Potony

Pusztakovácsi

Pusztaszemes

Rinyabesenyő

Rinyakovácsi

Rinyaújlak

Sérsekszőlős

Somogyacsa

Somogybükkösd

Somogydöröcske

Somogyfajsz

Somogygeszti

Somogymeggyes

Somogysimonyi

Szegerdő

Szenta

Szentborbás

Szilvásszentmárton

Szorosad

Szulok

Tab

Táska

Torvaj

Tótújfalu

Törökkoppány

Újvárfalva

Varászló

Visnye

Visz

Zala

Zselickisfalud

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Ajak

Anarcs

Aranyosapáti

Baktalórántháza

Balkány

Barabás

Bátorliget

Beregdaróc

Beregsurány

Berkesz

Besenyőd

Beszterec

Biri

Botpalád

Bököny

Buj

Csaholc

Csaroda

Császló

Csegöld

Csenger

Csengersima

Csengerújfalu

Darnó

Dombrád

Encsencs

Érpatak

Fábiánháza

Fehérgyarmat

Fényeslitke

Fülesd

Gacsály

Garbolc

Gelénes

Gégény

Gemzse

Gésztered

Gulács

Gyulaháza

Gyüre

Hetefejércse

Hodász

Ibrány

Ilk

Jánd

Jánkmajtis

Jármi

Jéke

Kállósemjén

Kántorjánosi

Kékese

Kérsemjén

Kisar

Kishódos

Kisléta

Kisnamény

Kispalád

Kisszekeres

Kisvarsány

Kisvárda

Komlódtótfalu

Kölcse

Kömörő

Laskod

Levelek

Lónya

Lövőpetri

Magosliget

Magy

Mánd

Máriapócs

Márokpapi

Mátyus

Mátészalka

Mezőladány

Méhtelek

Mérk

Milota

Nábrád

Nagyar

Nagydobos

Nagyecsed

Nagyhalász

Nagyhódos

Nagykálló

Nagyszekeres

Nagyvarsány

Nemesborzova

Nyírbogát

Nyírbátor

Nyírbéltek

Nyírcsaholy

Nyírcsászári

Nyírderzs

Nyírgelse

Nyírgyulaj

Nyíribrony

Nyírjákó

Nyírkáta

Nyírkarász

Nyírkércs

Nyírlövő

Nyírlugos

Nyírmada

Nyírtass

Nyírmeggyes

Nyírmihálydi

Nyírparasznya

Nyírpilis

Nyírvasvári

Ófehértó

Olcsvaapáti

Ópályi

Ököritófülpös

Ömböly

Őr

Panyola

Pap

Papos

Paszab

Pátroha

Pátyod

Penyige

Penészlek

Petneháza

Piricse

Pócspetri

Porcsalma

Pusztadobos

Ramocsaháza

Rétközberencs

Rohod

Rozsály

Sonkád

Szabolcsbáka

Szabolcsveresmart

Szakoly

Szamoskér

Szamosszeg

Szatmárcseke

Tákos

Tarpa

Terem

Tiborszállás

Tímár

Tiszaadony

Tiszabecs

Tiszabercel

Tiszakanyár

Tiszakerecseny

Tiszarád

Tiszaszalka

Tiszatelek

Tiszavid

Tisztaberek

Tivadar

Tornyospálca

Tunyogmatolcs

Túristvándi

Túrricse

Tyukod

Újdombrád

Újfehértó

Újkenéz

Ura

Uszka

Vaja

Vállaj

Vámosatya

Vámosoroszi

Vásárosnamény

Zajta

Zsarolyán

Tolna megye

Bátaapáti

Grábóc

Jágónak

Kisvejke

Mucsfa

Závod

Vas megye

Alsóújlak

Bérbaltavár

Csipkerek

Daraboshegy

Egervölgy

Felsőmarác

Felsőszölnök

Halastó

Halogy

Hegyháthodász

Hegyhátszentmárton

Hegyhátszentpéter

Ivánc

Kétvölgy

Mikosszéplak

Olaszfa

Orfalu

Oszkó

Pápóc

Petőmihályfa

Sárfimizdó

Szaknyér

Szakonyfalu

Szalafő

Szatta

Szemenye

Telekes

Vasvár

Velemér

Veszprém megye

Apácatorna

Bakonygyirót

Bakonyoszlop

Bakonyszücs

Bakonytamási

Balatonhenye

Bazsi

Csehbánya

Dabronc

Dörgicse

Fenyőfő

Hegymagas

Hetyefő

Hosztót

Kamond

Kisszőlős

Monoszló

Nagydém

Nagypirit

Németbánya

Oroszi

Pusztamiske

Pápasalamon

Pénzesgyőr

Rigács

Salföld

Somlójenő

Somlóvecse

Szentimrefalva

Veszprémgalsa

Vid

Vigántpetend

Zalaerdőd

Zalagyömörő

Zalameggyes

Zalaszegvár

Zala megye

Babosdöbréte

Baglad

Bánokszentgyörgy

Barlahida

Batyk

Bázakerettye

Becsehely

Bezeréd

Boncodfölde

Borsfa

Böde

Bödeháza

Börzönce

Bucsuta

Csertalakos

Csöde

Csörnyeföld (Szemenyecsörnye)

Döbröce

Felsőszenterzsébet

Gombosszeg

Gosztola

Gétye

Gyűrűs

Hagyárosbörönd

Hernyék

Homokkomárom

Iborfia

Kallósd

Keménfa

Kerkafalva

Kerkakutas

Kiscsehi

Kisgörbő

Kistolmács

Kisvásárhely

Kozmadombja

Lasztonya

Lendvadedes

Lendvajakabfa

Lickóvadamos

Lispeszentadorján

Liszó

Magyarföld

Maróc

Márokföld

Mikekarácsonyfa,

Milejszeg

Murarátka

Muraszemenye (Szemenyecsörnye)

Nagybakónak

Nagygörbő

Nemesapáti

Nemeshetés

Nemesnép

Németfalu

Oltárc

Orbányosfa

Ormándlak

Padár

Pálfiszeg

Pat

Pördefölde

Pusztaapáti

Pusztaederics

Pusztamagyaród

Ramocsa

Sénye

Sümegcsehi

Szalapa

Szentkozmadombja

Szentliszló

Szentmargitfalva

Szentpéterfölde

Szijártóháza

Szilvágy

Tilaj

Tótszentmárton

Türje

Valkonya

Vaspör

Várfölde

Vindornyaszőlős

Zajk

Zalacsány

Zalaköveskút

Zalaszentmárton

Zalaszombatfa

Zalaújlak

Zalavég

Zebecke

4. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

5. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

A támogatás alapjául szolgáló mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati termelő tevékenységeket szolgáló termelő beruházások

A) Mezőgazdasági termelés

1. növénytermesztés és kertészet (ültetvénytelepítésnél a szőlő-, a gyümölcsös-, a spárga-, a torma és a komló áruültetvény és üzemi törzsültetvény létesítése),

2. állattenyésztés,

3. vegyes gazdálkodás.

B) Erdőgazdálkodási termelés

Az erdőgazdálkodási termelés folytatását biztosító beruházások köréből az erdészeti gépi berendezések az ITJ 39-es csoportba tartozó gépek kivételével.

C) Vadgazdálkodási termelés

A vadgazdálkodási termelés folytatását biztosító beruházások köréből a zárttéri vadtartás létesítményei (ezen belül a szárnyas vad, tenyésztelep, valamint a termelő célú vadaskert létesítményei).

D) Halászati termelés

A halászati termelés folytatását biztosító beruházások köréből halastó létesítése, meglévő halastó korszerűsítése (beleértve a telelőt, keltetőt, halágyat és a lehalászó helyet).

6. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

A támogatás alapjául szolgáló élelmiszer-feldolgozási tevékenységet szolgáló termelő beruházások

A) A hús- és hal-, a baromfi-, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakágazatokban különféle termékek előállításához, csomagolásához szükséges beruházások, feltéve, ha a pályázó saját termelésű vagy a terméktanács(ok) által is igazolt zárt termeltetési ciklusban biztosított mezőgazdasági alapanyagot dolgoz fel, és e tevékenység megfelel az MSZ EN 29000 szabványsorozat minőségirányításra és minőségbiztosításra vonatkozó előírásainak.

B) A vágóállatok vágás utáni minősítési rendszerének nemzetközi normáknak megfelelő kialakításához, valamint azok alkalmazásához szükséges beruházások évente 10 000 db-nál több sertést vágó üzem esetében: a sertés vágóvonal átalakítása, számítástechnikai eszközök, minősítő szúrószondák, mérlegek.

7. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

A támogatás alapjául szolgáló mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati termelő beruházásokat kiegészítő infrastrukturális beruházások

(Az 5. számú melléklet A)-D) pontjában felsorolt termelő beruházásokhoz)

A) Mezőgazdasági infrastrukturális beruházások: majori, tanyai, mezőgazdasági bekötőút, térburkolat, vízellátás, víztisztítás, vízelvezetés létesítményei, helyi távközlés, energiaellátás, terménytárolás létesítményei stb. (A pályázati kiírás további részletes feltételeket tartalmazhat.)

B) Erdőgazdálkodási infrastrukturális beruházások: az erdőfeltárás létesítményei, út, keskeny nyomtávú vasút, erdei rakodó és kapcsolódó létesítmények.

C) Vadgazdálkodási infrastrukturális beruházások: a vadon élő állatfajok életfeltételeit, a vadgazdálkodást közvetve segítő létesítmények, így az etetőberendezések (széna-, abraktárolók), sózók és itatóhelyek, vízvisszatartó létesítmények.

D) Halászati infrastrukturális létesítmények: belső üzemi út, takarmánytároló, haltároló medence.

8. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati, valamint élelmiszer-feldolgozási termelő beruházások, infrastrukturális beruházások és tartós készletek beszerzése támogatásának formája és mértéke

9. számú melléklet a 9/1995. (IV. 28.) FM rendelethez

A szaktanácsadás támogatásának módja és mértéke