5/2001. (I. 16.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Károsítók elleni védekezési kötelezettség

1. §

(1) A földhasználó és a termelő

a) az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény (a továbbiakban: gyomnövény),

b) a növényre, különösen kultúrnövényre, növényi termék bármely részére kifejezhető veszteséggel járó, közvetlen károsítást okozó állati szervezet (a továbbiakban: kártevő), valamint

c) a növény, különösen kultúrnövény megbetegítésére képes, növényre, növényi termék bármely részére kifejezhető veszteséggel járó, közvetlen károsítást okozó fertőzőképes szervezet (a továbbiakban: kórokozó)

elleni védekezésre vonatkozó döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, emberre, állatra gyakorolt hatására, a károsítók várható megjelenésének, terjedésének, járvány vagy gradáció kialakulásának valószínűsítésére szolgáló növényvédelmi előrejelzésre alapozva hozza meg.

(2) A földhasználó és a termelő a növényvédelmi tevékenységet köteles

a) a mechanikai, agrotechnikai, kémiai, biológiai és biotechnikai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszerei alkalmazásával,

b)[1] a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségei és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő, élő szervezetek fokozott védelme mellett,

c) az ember egészségére, a környezet és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok betartásával folytatni.

2. §[2]

(1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen

a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítok ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni,

b) mezei rágcsálók (mezei pocok, hörcsög, kószapocok) és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítok ellen,

c) kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével,

d)[3] az aranka fajok és a selyemkóró ellen,

e) a raktári kártevők ellen.

f)[4] a parlagfű ellen.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjába tartozó növények irtását virágzásuk előtt végre kell hajtani.

(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott károsítok elleni védekezés elmulasztása esetén a földhasználót, illetve a termelőt külterületen az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat), belterületen - a Tv. 57. §-ának a) pontja alapján - a települési önkormányzat jegyzője határozattal kötelezheti a védekezésre.

(4)[5]

(5) Az ellenőrző szervezetnél regisztrált ökotermelők az (1) bekezdésben meghatározottakat az ökotermelésben engedélyezett készítményekkel kötelesek végrehajtani.

3. §[6]

(1) Magtermesztésre kijelölt pillangósokban az aranka fajok fertőzését azok virágzásáig fel kell számolni. A területet a szaporításból ki kell zárni, ha a védekezés nem eredményes vagy azt határidőre nem végezték el.

(2) Aranka maggal fertőzött vetőmag kereskedelmi forgalomba nem hozható, saját vetési célra fel nem használható, azt csak a Szolgálat határozatában kijelölt helyen lehet tisztítani. A vetőmag tisztítása során keletkező hulladékot, rostaaljat kizárólag a határozatban előírt módon szabad felhasználni vagy megsemmisíteni.

(3) Aranka maggal fertőzött vetőmag kizárólag eredményes tisztítás után fémzárolható. A fertőzött, fertőzésre gyanús, fémzárolás nélkül forgalomba hozott vagy forgalomba hozatalra szánt magtételeket a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kezelni, és a fertőzött maggal vetett területre korlátozást kell elrendelni.

4. §

A termelő köteles betakarítás előtt a szemes termény tárolására szolgáló raktárteret üres állapotban megelőző fertőtlenítésben részesíteni, valamint a teljes tárolási időszakban a terményt, a tároló és feldolgozó helyeket fertőzésmentesen tartani. Raktári kártevővel fertőzött helyről termény, dara, liszt, abraktakarmány, vetőmag - fertőtlenítési cél kivételével - nem szállítható ki és nem forgalmazható.

4/A. §[7]

4/B. §[8]

4/C. §[9]

4/D. §[10]

Növényvédő szerek felhasználása

5. §

Növényvédő szereket a növényvédő szer engedélyokiratának, illetve címkéjének ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni.

6. §

(1)[11] Permetlé előkészítése a permetezőgép tartályában vagy erre a célra szolgáló hígítótartályban történhet. Permetlé készítéséhez, tárolásához faedény nem használható.

(2)[12] A növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben maradt permetlé legalább tízszeres, gyomirtó szer esetén legalább húszszoros hígításban-az adott készítmény engedélyokiratában javasolt vízmennyiség betartásával - a kezelt felületre egyenletesen kijuttatható.

(3)[13] A friss fogyasztásra alkalmas szőlő, gyümölcs, zöldség, valamint zöld takarmány termelésére szolgáló, növényvédő szerrel kezelt területen a betakarítás időszakában, a terület megközelítésének útvonala mellett, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára, szembetűnő helyen, kellő számú, jól látható "Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos!" feliratú táblát kell elhelyezni.

(4) A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez kell felhasználni.

(5) A növényvédő szer hígítótartályában (például kád, hordó) a növényvédő szeres kezelést követően fel nem használt permetlé vagy a növényvédő szer hígítására szolgáló víz kizárólag akkor hagyható, ha a hígítótartály illetéktelenektől elzárható vagy őrizhető. A növényvédő szer hulladékát a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően kell kezelni. A munka során használt eszközök és egyéni védőeszközök (a továbbiakban: védőeszköz) a külön jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelő raktárban tárolhatók. A növényvédő szerrel való munkavégzésre szolgáló védőeszközt más ruházattól elkülönítetten kell tárolni.

(6) Növényvédő szerrel való munkavégzés során szennyezett védőeszközök a veszélyes hulladék elhelyezésére vonatkozó feltételek biztosítása esetén tisztíthatók:

7. §

(1) A növényvédelmi gép rendeltetésszerű, biztonságos működését a növényvédelmi gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A növényvédelmi gépnek és szóróberendezésnek permetezéstechnikailag biztosítania kell a növényvédő szer kereszt- és hosszirányú egyenletes, illetve veszteségmentes kijuttatását.

(2) Növényvédő szeres kezelés 4 m/sec-nél - hideg és meleg ködképzés esetén 2 m/sec-nél - nagyobb szélsebességnél, esőben és elsodródást okozó légmozgás esetén nem végezhető. A légmozgás irányától és erősségétől függően a növényvédő szeres kezelés során biztonsági sávot kell tartani.

(3)[14] Két vagy több növényvédelmi gép egyidejű üzemeltetése esetén a növényvédelmi gépek egymás légterét nem szennyezhetik. Az egészségkárosodás megelőzésére a mindenkori szélirányt figyelembe kell venni.

8. §

(1)[15] Adott területen kizárólag olyan növényvédő szer használható, amely az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényben, köztes terményben engedélyezett, amennyiben nem lehet biztosítani, hogy ezekre növényvédő szer ne kerüljön.

(2) Az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényre (köztes terményre és aljnövényzetre is) be kell tartani.

(3) A betakarítás előtti - gyepterületen a legeltetés előtti - utolsó növényvédő szeres kezelés idejét úgy kell megválasztani, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a kezelt terület egészén betartható legyen.

(4)[16] Két vagy több növényvédő szer egyidejű alkalmazásakor az egyes felhasznált készítményekre külön-külön előírt legszigorúbb felhasználási szabályokat kell betartani.

(5)[17] Közterületen növényvédő szert felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy közvetlen irányításával lehet kijuttatni. A kezelésről az érdekelt lakosságot tájékoztatni kell.

(6)[18] Növényvédelmi tevékenység során a kiszóródott szilárd növényvédő szert, illetve a növényvédő szerrel szennyezett talajt össze kell gyűjteni. A kis mennyiségben kiömlött folyékony növényvédő szert megfelelő anyaggal (például homok, perlit, egyéb nedvszívó anyag) fel kell itatni. Nagyobb mennyiség kiömlése esetén a szennyezett területet el kell keríteni, majd a kiömlött szert fel kell szivattyúzni. Ezt követően a maradék növényvédő szert is fel kell itatni, és a szennyezett talajt össze kell gyűjteni.

(7)[19]

9. §

(1) Virágzó növényállományban méhekre kifejezetten veszélyes minősítésű növényvédő szer nem használható. Méhekre mérsékelten veszélyes minősítésű növényvédő szer kizárólag a háziméhek napi aktív repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig használható fel (a továbbiakban: méhkímélő technológia), amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi.

(2) A háziméhek biztonsága érdekében a külön jogszabályban foglalt óvintézkedéseket meg kell tenni, ha a méhkímélő technológiára a növényvédő szer engedélyokirata utalást nem tesz.

10. §[20]

Növényvédő szeres kezelés zárt térben

11. §

(1) Zárt térben (például üvegházban, fólia alatt, gombapincében, szemes- és nyerstermény tárolóban) növényvédelmi célra kizárólag az adott légtérben termesztett, illetve tárolt valamennyi kultúrára engedélyezett növényvédő szer használható, amennyiben nem biztosítható, hogy a kezelésre nem engedélyezett kultúrákra, terményre növényvédő szer ne kerüljön.

(2)[21] A növényvédő szerrel kezelt zárt tér bejáratára, az adott növényvédő szerre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára "Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Engedély nélkül belépni tilos!" feliratú táblát kell elhelyezni.

(3)[22] A növényvédő szerrel kezelt térben a munkaegészségügyi várakozási idő letelte előtt és az azt követő szellőztetés alatt bármilyen munkát végezni kizárólag a növényvédő szer engedélyokiratában előírt védőeszköz viselésével szabad.

(4) Zárt térben automata adagolással működő növényvédelmi gépet, berendezést a kezelés ideje alatt a szakmai felügyeletet ellátó szakember nem hagyhatja őrizetlenül. A preventív kezelésben részesített terményt az élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltéig a kezelés feltüntetésével meg kell jelölni.

Képesítési előírások

12. §[23]

(1)[24] Az I., illetve II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer saját célú felhasználására, az ezekkel folytatott szolgáltatási tevékenységre (a továbbiakban együtt: felhasználás), illetve ezek forgalmazására, valamint az ezekkel összefüggő vásárlásra és egyéb tevékenység (a továbbiakban együtt: tevékenység) folytatására csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző

a) rendelkezik az 1. számú melléklet szerinti I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel, illetve

b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló 8/2007. (I. 31.) FVM rendelet szerint elismerték, és rendelkezik az 1/A. számú melléklet szerinti engedéllyel.

(2)[25] A kizárólag III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott forgalmazásra, szolgáltatásra, valamint az ezzel összefüggő tevékenység folytatására csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző

a) rendelkezik legalább II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel, illetve

b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló 8/2007. (I. 31.) FVM rendelet szerint elismerték, és rendelkezik az 1/A. számú melléklet szerinti engedéllyel.

(3) A III. forgalmi kategóriájú növényvédő szer kizárólag saját célú felhasználásához, valamint az ezzel összefüggő tevékenység folytatásához nem szükséges engedély.

13. §[26]

(1) I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult a felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy.

(2) Felsőfokú növényvédelmi képesítésnek minősül:

a) az 5 éves egyetemi szintű alapképzésben, nappali tagozaton, okleveles növényorvosi, növényvédelmi szakirányon szerzett okleveles agrármérnöki, okleveles agrárkémikus agrármérnöki, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki, okleveles kertészmérnöki képzettség, amennyiben a képzés a növényvédelmi tárgyak oktatására legalább 600 tanórát tartalmaz, és növényvédelmi szakirányú záróvizsgával jár,

b) az egyetemi szintű szakirányú továbbképzésben okleveles agrármérnök, okleveles kertészmérnök, illetve különbözeti vizsgát tett okleveles biológus, okleveles biomérnök, okleveles erdőmérnök és egyéb természettudományi egyetemi végzettségű személy által legalább 24 konzultáció hetes képzésen szerzett okleveles növényorvosi vagy okleveles növényvédelmi Szakmérnöki végzettség, amely képesítési követelményei az a) pontnak megfelelnek,

c) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által az a) és b) pontban foglalt képesítésekkel egyenértékűnek elfogadott végzettség.

(3) Felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni e rendelet hatálybalépése előtt növényorvosi, növényvédelmi szakmérnöki, erdészeti növényvédelmi szakmérnöki, agrárkémikus agrármérnöki, növényvédelmi szaküzemmérnöki, növényvédelmi üzemmérnöki, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szaküzemmérnöki, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási üzemmérnöki diplomát szerzőt, valamint e rendelet hatálybalépése előtt növényvédelmi szakirányú záróvizsgát tett agrármérnököt, kertészmérnököt, növényvédelmi témában szerzett egyetemi doktori vagy magasabb fokozattal rendelkezőt, valamint a fenti diplomás képzettségre irányuló tanulmányaikat legkésőbb a 2000/2001-es tanulmányi évben elkezdőket a diploma megszerzését követően.

(4) A felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy - az egyéb jogszabályi feltételek teljesítése esetén - a növényvédő szer forgalmi kategóriájától függetlenül jogosult bármely tevékenység folytatására.

14. §[27]

(1) II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult - a felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezőkön kívül - aki

a) "kertész és növényvédelmi" vagy "növénytermesztő és növényvédelmi" technikus képzettségű,

b) növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett,

c) növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve a korábban megszerzett növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik,

d) legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltötte, és a minisztérium által meghatározott alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett.

(2) A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkező,

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett személyek az egyéb jogszabályi feltételek teljesítése esetén jogosultak a

II. és a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve a növényvédelmi munkavégzés megrendelőjének felsőfokú képesítéssel rendelkező megbízottja (a továbbiakban: szakirányító) felügyelete és felelőssége mellett jogosultak munkavégzőként részt venni az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységben,

b) az első bekezdés b)-d) pontjában említett személyek - a szolgáltatás kivételével - jogosultak a II. és a

III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve a szakirányító felügyelete és felelőssége mellett jogosultak munkavégzőként részt venni az L forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységben.

14/A. §[28]

(1) A 13. § (4) bekezdésében és a 14. § (2) bekezdés a). pontjában meghatározott tevékenységért fennálló - a 16. § (1) bekezdésének első mondata és a 17. § (1) bekezdése szerinti - felelősség a 16. § (1) bekezdés második mondatában írt eset kivételével nem ruházható át.

(2) A 14. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel rendelkező személy az L forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására csak a szakirányító által a 6. számú melléklet szerint kiállított, egyszeri vásárlásra szóló növényvédelmi-növényorvosi vénnyel jogosult.

14/B. §[29]

A Tv. 31. §-ának (4) bekezdése szerinti szolgáltatás esetén nem minősül más számára végzett védekezési munkának a családi gazdaság és a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó részére végzett növényvédelmi tevékenység.

Engedély és továbbképzés[30]

15. §[31]

(1) Az L vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni a folytatni kívánt tevékenységet és a kért engedély kategóriáját. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot (képzettséget, végzettséget, ismeretet, valamint, amennyiben feltétel, a kamarai tagságot) igazoló okiratokat.

(2) Az I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyt a kérelem és a csatolt okiratok vizsgálata után a kérelmező lakóhelye szerinti Szolgálat vezetője adja ki. Az engedélyben a jogosult által nem folytatható szolgáltatói tevékenységet a "nem" szó bejegyzésével kell megjelölni.

(3) Egy jogosult csak egy engedéllyel rendelkezhet. Adott tevékenység a szükséges növényvédelmi képesítés vagy végzettség birtokában is csak akkor folytatható, ha a tevékenységet végző rendelkezik a tevékenységgel érintett növényvédő szer kategóriájának megfelelő, adott tevékenység végzésére jogosító engedéllyel.

(4) Az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatható, adott tevékenységre jogosító engedély a II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott azonos tevékenységre is jogosít.

(5) A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatható, adott tevékenységre jogosító engedély a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott azonos tevékenységre is jogosít.

(6) Az engedély visszavonásig, de legfeljebb az engedély kiadásától számított 5 évig érvényes. Az engedély a más foglalkozási területről a növényvédelmi pályára visszatérő növényvédelmi képesítésű személynek egy évre, a továbbképzési tanfolyam elvégzéséig ideiglenes jelleggel megadható.

(7) Az engedélyt, az azzal való visszaélés esetén, a Szolgálat vezetője visszavonhatja, és visszavonás esetén az engedélyt hivatalos közzététel útján érvényteleníti. Visszaélésnek minősül a növényvédő szer forgalmazására, vásárlására, illetve felhasználására vonatkozó előírások megsértése.

(8) Az engedéllyel rendelkező személynek 5 évenkénti vagy folyamatos, a minisztérium által meghatározott feltételek és tematika szerinti szakmai továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzés szakmai ismeretanyagának elsajátítása nem vizsgaköteles.

(9) A felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező mentesül a (8) bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettség alól, ha

a) a minisztérium, illetve a Szolgálat állományában teljesít szolgálatot,

b) a növényvédelmi közép- és felsőoktatás szaktanára, vagy

c) a minisztérium által elismert szakoktatói, kutatói tevékenysége miatt a továbbképzési kötelezettség alól felmentésben részesült.

Növényvédő szer felhasználása[32]

16. §[33]

(1) A felhasználási tevékenységet folytató, arra jogosult természetes személy vagy gazdálkodó szervezet felelőssége kiterjed a növényvédő szerek jogszabálynak megfelelő vásárlására, szállítására, tárolására és kijuttatására vonatkozó tájékoztatásra, kijuttatására, a keletkezett hulladék előírásszerű kezelésére, a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására, valamint az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységekre. Az ebből származó kötelezettségek csak más szolgáltatásra jogosultra, vagy az időközben megszerzett megfelelő engedélye esetén, a megrendelőre ruházhatók át.

(2) Amennyiben a földhasználó természetes személy vagy gazdálkodó szervezet az adott növényvédő szer felhasználásához nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, a növényvédelmi munkavégzés csak az arra jogosult szolgáltatón keresztül történhet.

(3) A 6. számú melléklet szerinti növényvédelmi-növényorvosi vény kiállításával a szakirányítónak a (1) bekezdésben meghatározott felelőssége keletkezik, amely kiterjed a vásárlást követő valamennyi növényvédelmi tevékenységre, függetlenül az általa vállalt vagy végzett ilyen tevékenységtől.

(4) A növényvédelmi-növényorvosi vényt mint szigorú számadású bizonylatot, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara adja ki tagjainak.

(5) Gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember külön engedély nélkül, az érvényes gázmesteri képesítés (igazolvány) bemutatásával vásárolhat és használhat fel olyan növényvédő szert, amelynek engedélyokiratában a felhasználás gázmesteri képesítéshez kötött.

Növényvédő szer forgalmazása[34]

17. §[35]

(1) A szakirányító, illetve a forgalmazásra jogosult felelőssége a növényvédő szerek vásárlására, telephelyre, illetve telepen belüli szállítására, tárolására, értékesítésére, nyilvántartására, a vásárlói jogosultság vizsgálatára, a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására, és a felhasználásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségre terjed ki.

(2) Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazása legalább II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkező személy folyamatos jelenlétében történhet, akinek felelőssége az (1) bekezdés szerinti tevékenységekre terjed ki.

(3) A növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának engedélyezésére és a növényvédő szerrel folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

17/A. §[36]

(1) A növényvédő szerek reklámozása során a mérsékelt környezeti veszélyességére utaló kifejezéseket használni kizárólag az ökológiai termesztésben engedélyezett, illetve a minisztérium által az integrált, környezetkímélő növényvédelemben alkalmazhatónak besorolt készítmények vonatkozásában szabad.

(2) A növényvédő szerek reklámjaiban az engedélyokiratban szereplő környezetvédelmi besorolástól eltérő környezeti veszélyességre utaló, megtévesztésre alkalmas képanyagok, valamint a készítmények alkalmazási területéhez nem kapcsolható, környezetvédelmi szempontból félrevezető természeti környezet szerepeltetése tilos.

Nyilvántartási kötelezettség

18. §

(1) A felhasználásra jogosultnak az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer raktárkészletéről és felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A felhasználásra jogosultnak a II. és III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek raktárkészletéről 25 kg-ot folyamatosan meghaladó összmennyiség felett, valamint a növényvédő szer felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti növényvédő szer raktárkészletek számlabizonylatait 5 évig meg kell őrizni.

(4)[37] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak megfelel a növényvédő szer vásárlásáról kapott számlabizonylat és a folyamatosan vezetett készletnyilvántartó lap, illetve permetezési napló.

19. §[38]

(1) Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről a 2. számú melléklet szerinti nyilvántartást (permetezési napló) folyamatosan kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követő 5 évig meg kell őrizni.

(2) A földhasználó és a termelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást köteles a külön jogszabályban meghatározott szervezetek ellenőrzésre jogosult munkatársai részére felszólításra, haladéktalanul bemutatni.

Jelentési, tájékoztatási kötelezettség

20. §

(1)[39] Növényvédő szer elvesztésének, elcserélésének, eltulajdonításának, élelmiszerbe és takarmányba keveredésének, ivóvízbe (kútba, forrásba, víztározóba), állóvízbe vagy vízfolyásba, illetve kezelésre nem szánt területre jutásának észlelése esetén az illetékes Szolgálatot haladéktalanul értesíteni kell.

(2) A Szolgálat köteles értesíteni

a)[40] a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény szerint nagyon mérgező vagy mérgező, valamint tűz- és robbanásveszélyes növényvédő szer elvesztéséről, elcseréléséről, eltulajdonításáról - bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény megállapítása esetén - a rendőrséget,

b) növényvédő szer élelmiszerbe, takarmányba keveredéséről, ivóvízbe, állóvízbe vagy vízfolyásba jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett - az illetékes ÁNTSZ-t, az állategészségügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi hatóságot,

c) növényvédő szernek a kezelésre nem szánt területre jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett - az illetékes ÁNTSZ-t, környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóságot.

Növényvédelmi gépek

21. §[41]

(1) Az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések (a továbbiakban: növényvédelmi gépek) típusminősítését a minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (a továbbiakban: Intézet) végzi. A minősítés műszaki minimum követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza. Permetezéstechnikai szempontból nem megfelelő növényvédelmi gépet forgalomba hozni tilos.

(2) A növényvédelmi szolgáltatás céljára használt 100dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetező- és porlasztógépek (a továbbiakban: permetezőgépek) időszakos felülvizsgálata (a továbbiakban: felülvizsgálat) 2005. január 1. napjától kötelező.

(3) A (2) bekezdés szerinti permetezőgépek időszakos felülvizsgálatát - a 4. számú melléklet szerint - a tulajdonosnak kétévente el kell végeztetnie az Intézet erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomáson (a továbbiakban: állomás). Alkalmas minősítés esetén a permetezőgép két évre működési engedélyt kap. Felülvizsgálatra kötelezett permetezőgép működési engedély nélkül munkát nem végezhet.

(4) A felülvizsgálat rendjét és a tanúsító ellenőrző állomások címjegyzékét a minisztérium közleményben teszi közzé.

(5) A típusminősítésért, illetve a felülvizsgálatért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

22. §

(1) A növényvédelmi gépnek minden munkavégzés alkalmával, permetezéstechnikai szempontból meg kell felelnie a 4. számú melléklet szerinti követelményeknek. Ha a növényvédelmi gép a követelményeknek nem felel meg, a Szolgálat a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítja.

(2) A növényvédelmi gépet munkavégzés után a minősítő bizonyítványban, illetve a felhasznált növényvédő szer engedélyokiratában előírt mosó-, közömbösítő, méregtelenítő szeres vízzel kell megtisztítani.

A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó munkavédelmi előírások

23. §

(1)[42] Növényvédő szerrel bármilyen tevékenység kizárólag az egészséget nem veszélyeztető módon, a biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával, a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek biztosításával végezhető.

(2) Növényvédő szerkijuttatásával kizárólag 18. életévét betöltött férfi foglalkoztatható, aki a külön jogszabályban előírt előzetes, időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálatokon erre alkalmasnak minősült, valamint a szerek szakszerű és biztonságos felhasználására vonatkozó ismeretekkel rendelkezik.

(3) 14 éven felüli fiatalkorúakat növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységgel kizárólag a szakoktatás ideje alatt, felsőfokú növényvédelmi végzettségű szakoktató fel- ügyelete mellett szabad foglalkoztatni.

(4) A növényvédő szeres munka során, illetve annak megkezdése előtt és azt követően nyolc órán belül nem szabad alkoholt fogyasztani. Ettől eltérő előírást a szer engedélyokirata tartalmazhat. Növényvédő szeres munkavégzés közben étkezni, dohányozni tilos. A munkavégzés során az általános higiéniai szabályokat is be kell tartani.

24. §

(1) A folyamatos vagy alkalmi munkavégzése során növényvédő szerrel közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülő dolgozó - ideértve a tömény növényvédő szerrel dolgozó előkészítőt és a felhasználásra kész szer kijuttatóját is - az adott növényvédő szer engedélyokiratában előirt védőeszközöket köteles viselni.

(2) A növényvédelmi munkavégzéshez szükséges védőeszközöket a munkáltató, ennek hiányában a felhasználó köteles biztosítani, akinek gondoskodnia kell a védőeszközök cseréjéről, elkülönített tisztításáról, megfelelő műszaki állapotban való tartásáról is.

(3) Növényvédő szerrel kezelt területre belépni, illetve ott munkát végezni a növényvédő szer teljes száradása, illetve a munkaegészségügyi várakozási idő lejárta előtt kizárólag az előírt védőeszközben szabad.

(4) A növényvédő szerrel szennyezett gépek, illetve szóróberendezések javítása során a növényvédő szer engedélyokiratában előírt egyéni védőeszközt kell viselni.

25. §

(1) Csoportos növényvédelmi munkavégzéshez munkát vezető dolgozót kell kijelölni, akinek legalább növényvédő betanított munkás képesítéssel kell rendelkeznie.

(2)[43] Ha nagyon mérgező vagy mérgező növényvédő szerrel a munkát csoportosan végzik, a kijelölt vezetőnek és legalább egy dolgozónak rendelkeznie kell a balesetek és a mérgezések helyszíni elsősegély-nyújtására, valamint az azt követő intézkedésekre vonatkozó ismeretekkel.

(3) Kellő számú növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő munkás esetén a védőeszköz viselésének megkönnyítésére a munkacsapat tagjait a veszélyesebb (például előkészítés, hígítás, töltés) és a kevésbé veszélyes (például szállítás, vízhordás, permetezés) munkakörökben a munkaegészségügyi követelményeknek megfelelő gyakorisággal váltani kell.

26. §

(1) A növényvédő szerrel kapcsolatos munkavégzés során meg kell akadályozni a szernek

a) természetes párolgását, elcsepegését, elfolyását, porlódását; szóródását, szembe, bőrre jutását, belélegzését, esetleges lenyelését,

b) véletlen elcserélését, élelmiszerbe, takarmányba keveredését,

c) kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre jutását.

(2) A növényvédő szerrel folytatott tevékenység helyszínén a baleseti és mérgezési elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket, valamint a "Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok" legújabb kiadványának egy példányát biztosítani kell.

(3)[44] Balesetkor, mérgezéskor vagy annak gyanúja esetén a növényvédő szeres munkát haladéktalanul abba kell hagyni, és intézkedni kell a sérült szakszerű egészségügyi ellátásáról.

27. §

(1) Növényvédelmi munka végzése közben és növényvédő szerrel kezelt területen személyes tárgyat elhelyezni nem szabad. Étkezés előtt alapos kéz- és arcmosás, valamint szájöblítés kötelező. A munkaterület közelében megfelelő tisztálkodó helyet kell kijelölni.

(2)[45] A növényvédő szerrel végzett munka során, időben elérhető helyen, megfelelő mennyiségű ivóvíz minőségű vizet, tisztálkodási eszközt, valamint a munkáltató által a munkavégzés jellegének megfelelő elsősegélynyújtó felszerelést kell biztosítani.

(3) A növényvédő szerek kiméréséhez, adagolásához, hígításához, töltéséhez, kezeléséhez a raktárban és a munkavégzés helyén feltűnően megjelölt és biztonságos munkaeszközöket kell használni, amelyeket más célra felhasználni nem szabad. Külön kell kezelni a gyomirtó szerek kiméréséhez használatos eszközöket. Raktárban a biztonságos anyagmozgatás eszközeiről is gondoskodni kell.

(4) A növényvédő szeres munkavégzés gépeit és eszközeit az üzemeltetési dokumentációban vagy a technológiai utasításban leírtak szerint kell az üzemeltetéshez, a javításhoz és a tároláshoz előkészíteni.

Csávázás, gázosítás, csalétek alkalmazása

28. §

(1) A csávázott termény egyértelmű megkülönböztetése érdekében csávázásra olyan növényvédő szer használható - önállóan vagy adalékkal -, amely a kezelt terményt jól megkülönböztethető színnel, maradandó módon megfesti.

(2) A csávázást lakóépülettől, állat-, vízjárta helytől; kutaktól, álló- és folyóvizektől, emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására szolgáló növényzettől biztonságos távolságban, a felszín alatti vizek és földtani közeg védelmére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell végezni. Élelmiszer, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra használt termék tárolására szolgáló tárolóban csávázást végezni tilos.

(3) Zárt térben végzett csávázáskor megfelelő szellőztetést kell alkalmazni.

(4) Csávázott termény tárolására, szállítására külön erre a célra szolgáló és a csávázásra utaló, feltűnően megjelölt csomagolást kell használni, amelyet más célra felhasználni tilos.

(5) Csávázott terményt, csávázási hulladékot élelmezési, takarmányozási célra felhasználni tilos.

29. §

(1) A csávázott terményt-az elcserélés, elkeveredés és szabálytalan felhasználás megakadályozására - zárt raktárban kell tárolni, más anyagoktól elkülönítve. Élelmiszer, illetve takarmányozási célú terménnyel közös helyiségben a csávázott terményt tárolni nem szabad.

(2) Csávázott termény raktárhelyiségeit egyéb termény, takarmány tárolására - külön előírás hiányában - csak nedves felseprést követő lúgos vagy mosószeres vizes felmosás után szabad használni. A mosószeres vizet a 39. (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell kezelni.

(3) A csomagolóeszközön, ömlesztett tárolás esetén a prizmára a "Vigyázat! Mérgező csávázó szerrel kezelve" feliratot kell feltüntetni.

(4) A csávázott termény csomagolóeszközének kezelésére a növényvédő szer csomagolóeszközének kezelésére vonatkozó előírások irányadóak.

(5) Csávázott termény-engedélyezett ártalmatlanítási technológia hiányában - kizárólag vetésre és kártevők elleni csalétek készítésére használható fel.

30. §[46]

(1) A csalétek kihelyezési szándékot az engedélyokiratban meghatározottak szerint kell bejelenteni. A mérgező csalétket úgy kell elhelyezni, hogy gyermek, illetéktelen felnőtt, haszonállat ne férhessen hozzá.

(2) Növényvédő szeres gázosítást kizárólag egészségügyi gázmesteri vizsgával rendelkező személy végezhet a külön jogszabályban foglalt előírások szerint.

31. §[47]

32. §[48]

33. §[49]

34. §[50]

35. §[51]

36. §[52]

Növényvédelmi intézkedés

37. §

A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályok betartását az illetékes Szolgálat, illetve a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi. A rendelkezések be nem tartása esetén a Szolgálat, illetve a Tv. 57. §-a szerint a települési önkormányzat jegyzője intézkedést hoz, és a Tv: 60-61. §-a szerint növényvédelmi bírságot szab(hat) ki.

Növényvédő szer minőségének ellenőrzése

38. §

(1) A forgalomban lévő növényvédő szerek minőségét, csomagolását a gyártónál, a kiszerelőnél, a forgalmazónál és a felhasználónál rendszeresem ellenőrizni kell. A vizsgálatokat éves program alapján a Szolgálat laboratóriumai végzik.

(2) A vizsgálatokhoz a Szolgálat térítésmentesen mintát vehet.

(3) Minőségi kifogás esetén a Szolgálat meghatározza a további forgalmazás feltételeit, indokolt esetben megtiltja a növényvédő szer forgalmazását vagy felhasználását.

(4) A lejárt szavatosságú növényvédő szerek vizsgálatát a Tv. 29. §-ában foglaltak szerint kell elvégezni.

(5) A vizsgálatokhoz az engedélyesnek analitikailag tiszta hatóanyag mintát kell biztosítania a Szolgálat igénybejelentése alapján.

(6) Az ellenőrzés és a vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban foglalt díjat kell fizetni. A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára vonatkozik, ha a mintát nem az ellenőrző hatóság vette.

Hulladékkezelés

39. §

(1) A veszélyes hulladékra vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni

a) a forgalomba hozatalra, felhasználásra nem engedélyezett növényvédő szer,

b)[53] a felhasználásra alkalmatlannak minősített, vagy a felhasználásra alkalmatlan lejárt szavatosságú növényvédő szer,

c) az azonosíthatatlanul összekeveredett növényvédő szer,

d)[54] az ÁNTSZ illetékes megyei intézete által - szükség esetén a környezetvédelmi hatóság szakértői véleménye alapján - a szennyeződéstől nem mentesíthetőnek minősített védőeszköz, munkaeszköz, növényvédő szer raktár, tároló elbontása során szennyeződhetett bontásanyag, illetve föld, növény, növényi termék, fel nem használható csávázott vetőmag,

e)[55] a kiömlött növényvédő szer felitatására, összegyűjtésére használt anyag, növényvédő szerrel szennyezett talaj

kezelésére.

(2) A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A növényvédő szer maradékot tartalmazó, a növényvédelmi technológiai folyamatban nem használható mosó-, őblítő-, tisztító vizet, a használhatatlanná vált permetlevet, csávázólevet, hidrokultúrás termesztésből kikerülő és egyéb használhatatlan növényvédő szer hígításokat növényvédő szeres szennyvíznek kell tekinteni, amelyet a növényvédő szer engedélyokiratában előírtak, illetve a szennyvizek biztonságos kezelésére vonatkozó, külön jogszabályban foglaltak szerint kell kezelni.

Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában e rendelet szerinti tevékenység folytatásához szükséges igazolás kiállítása[56]

39/A. §[57]

A toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 1974. június 4-i 74/556/EGK tanácsi irányelv 2. és 3. cikkében írt feltételek teljesüléséről az Európai Gazdasági Térség más tagállamában folytatni tervezett tevékenységhez szükséges igazolást az azt kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal adja ki.

Záró rendelkezések

40. §

(1) Ez a rendelet - a 21. és a 22. § kivételével - 2001. február 1-jén lép hatályba. A 21. és a 22. §-t 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2)[58]

(3)[59]

(4)[60]

41. §[61]

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - szabályozási tárgykörében - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, a Tanács 74/556/EGK irányelvével,

b) a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról szóló, a Tanács 74/557/EGK irányelvével,

c) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, a Tanács 91/414/EGK irányelvével, valamint

d) a felszín alatti vizeknek az egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezés elleni védelméről szóló, a Tanács 80/68/EGK irányelvével.

Dr. Szabadi Béla s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi

politikai államtitkár

1. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelethez[62]

A forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély mintája

1/A. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelethez[63]

2. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelethez[64]

A növényvédő szeres kezelés nyilvántartásának mintája

3. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelethez[65]

4. számú melléklet az 5/2001. (1. 16.) FVM rendelethez

Növényvédelmi gépek típusminősítése és a permetezőgépek felülvizsgálata

Növényvédelmi gépek típusminősítésének követelményei

1. Növényvédelmi gép a növényvédő szer kijuttatására és a célfelületen (növény, talaj) történő egyenletes elosztására alkalmas eszköz vagy berendezés.

2. A 40. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel, az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkező növényvédelmi gépek csak cseppképzés és szórástechnikai típusminősítés után hozhatók forgalomba. A típusminősítést a növényvédelmi gép gyártója, forgalmazója által szolgáltatott adatok alapján, amennyiben az adatok megalapozottságát illetően kétely merül fel, vizsgálat alapján kell lefolytatni.[66]

3. A növényvédelmi gép gyártójának, illetve forgalmazójának a forgalmazás előtt nyilatkozatot kell tenni az 1. számú függelék szerint a típusminősítést végző Intézetnek, hogy a géptípus megfelel a minőségi követelményeknek és ezzel egyidejűleg a növényvédelmi gép gyártójának, illetve forgalmazójának kérni kell a forgalmazási engedély kiadását. A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell a gépkönyvet, a hazai vagy külföldi minőségtanúsítást, valamint egyéb, a növényvédelmi gép megítélését elősegítő dokumentumot.

4. A növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelményeket a 2. számú függelék tartalmazza.

5. A gyártó vagy forgalmazó köteles a minősítésre bejelentett növényvédelmi gép megtekintését vagy vizsgálatát az Intézet számára lehetővé tenni.

6. Az Intézet a nyilatkozat és a gépcsalád mátrixot is leíró dokumentumok alapján a minősítést 30 napon belül köteles elvégezni. Ha a benyújtott dokumentumok nem kielégítők, a gyártótól vagy forgalmazótól adatpótlás kérhető. A minősítést ebben az esetben a pótlás benyújtását követő 30 napon belül kell elvégezni. Ha a minősítéshez a növényvédelmi gép vizsgálata is szükséges, a minősítés a növényvédelmi gép átadásától számított 90 nap. Amennyiben a benyújtott dokumentumok alapján nem lehet dönteni az alkalmasságról, de vizsgálatra nincs szükség, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok szemle útján is beszerezhetők.[67]

7. Az Intézet a növényvédelmi gép megfelelése esetén a 3. számú függelék szerinti forgalmazási engedélyt kiadja.

8. A forgalmazásra engedélyezett növényvédelmi gépekről az Intézet nyilvántartást vezet. A Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékét, illetve annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé.

9. A forgalmazási engedély 5 évig érvényes. Az érvényességi idő lejártával az engedélyt meg kell újítani. Az Intézet a forgalmazási engedélyt visszavonja, ha a géptípusnál minőségromlás következik be, vagy a használatot befolyásoló műszaki változást az engedélyes nem jelentette be. A növény- és környezetvédelmi szempontból nem jelentős hiányosság, eltérés esetén l évig érvényes ideiglenes forgalmazási engedély is kiadható.[68]

10. A forgalmazási engedélyt igazoló, 4. számú függelék szerinti matricát a növényvédelmi gépen feltűnő helyen kell elhelyezni.

Permetezőgépek felülvizsgálata

1. A felülvizsgálatot erre tanúsított állomások végezhetik. A felülvizsgálatot az ISO EN 13790 MSZT szabvány szerint kell elvégezni. A felülvizsgálatokról az 5. számú függeléknek megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. Az állomás akkor tanúsítható, ha

- legalább gépésztechnikusi és középfokú növényvédelmi képesítésű, a Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel rendelkező vezetővel,

- a feladatra célirányosan felkészített, legalább 1 fő gépész szakmunkással,

- a 6. számú függelék szerinti mérőberendezésekkel és eszközökkel

rendelkezik.

3. A permetezőgépek felülvizsgálatára szóló jogosultság megszerzéséhez a 7. számú függelék szerinti pályázati űrlapot kell benyújtani az Intézethez, amely a kérelem alapján kiadja a 8. számú függelékben foglalt működési engedélyt a külön jogszabályban meghatározott díj befizetését követően.

4. Felülvizsgálatra a permetezőgép tulajdonosának a felülvizsgálati kötelezettség lejártát megelőző 30 napon belül kell jelentkeznie. A jelentkezést az állomás címére kell beküldeni, amely levélben értesíti a permetezőgép tulajdonosát a vizsgálat időpontjáról. A felülvizsgálat elvégzéséig a permetezőgép rendeltetés szerint használható:

5. Ha a felülvizsgálat eredménye megfelelő, az állomás kiadja a permetezőgép működési engedélyét és a 9. számú függelék szerinti igazoló matricát. Ha a permetezőgép állapota a felülvizsgálat eredménye alapján nem megfelelő, t. a permetezőgép működési engedélyt nem kaphat.

6. A permetezőgépek működési engedélyét a Szolgálat ellenőrzi.

1. számú függelék[69]

A növényvédelmi gép forgalmazási engedélyének kiadására irányuló kérelem mintája

2. számú függelék

A növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelmények

1. Szántóföldi permetezőgépek agrotechnikai követelményei

A követelményeket a

2. Kertészeti permetezőgépek agrotechnikai követelményei

A követelményeket a

3. Hordozható, nem motoros hajtású permetezőgépek agrotechnikai követelményei

A nyomás alatt nem álló tartályoknak nyomáskiegyenlítéssel kell rendelkezniük.

A szivattyú szállítási mennyiségének elegendőnek kell lennie a gép folyadékigényének kielégítésére. A nyomás üzem közben egyenletes működtetésnél legfeljebb ±5%-ot változhat.

A szórófej szórási kúpszöge állandó nyomás mellett nem változhat.

A gép feltöltött tartályokkal 28 kg-nál nem lehet nehezebb, egy személy számára felvehetőnek, hordozhatónak és levehetőnek kell lennie.

Háti permetezőgépnél a szíjhevedernek állíthatónak és könnyen beakaszthatónak kell lennie, amely magától nem akadhat ki.

A hevedereknek a kezelő vállát nem szabad vágnia.

A szórószerkezettől 40 cm-es távolságban a cseppképzésnek be kell fejeződnie és a teljes szórásképnek ki kell alakulnia.

A tömlőket úgy kell vezetni, hogy ne törjenek meg.

A permetlétartály névleges térfogatát egész literben kell megadni.

A tartály ürítése során, azonos nyomásnál a szórásteljesítmény az átlagtól ± 10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el.

A gépek feltöltése biztonságosan legyen elvégezhető.

Nyomás alatt nem álló tartályok beöntő nyílásának mérete legalább 100 mm legyen. A beöntőnyílást szűrővel kell ellátni.

A gépek a töltés szintjétől függetlenül 8,5°-os lejtőig nem borulhatnak fel. A nyomóvezetékben szűrőnek kell lennie:

A szitaméretnek kisebbnek kell lennie, mint az alkalmazott fúvóka legkisebb átfolyó keresztmetszete.

A legnagyobb térfogatáramnál az egyes szűrőkön jelentkező nyomásesés nem lehet több 5%-nál.

A tartály és a beöntőszűrő között 2 mm-nél nagyobb rés nem lehet. Battériás permetezőgépnél legyen lehetőség beöntő szűrő alkalmazására. A tartályok alsó- és felső töltési határainak jól láthatónak kell lennie.

A tartályoknak névleges térfogatukhoz viszonyítva legalább 5% tartalékkal kell rendelkeznie. A tartályfedélnek megfelelően kell tömítenie.

A gép beállításának könnyen elvégezhetőnek, megfelelő mértékben pontosnak és reprodukálhatónak kell lennie. Az üzemelés során a szórásmennyiséget könnyen és ellenőrizhetően kell tudni állítani.

A szabályozó berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek kell lenniük. A nyomóvezetékben gyorszáró berendezést kell elhelyezni.

A gépnek biztonságosan, könnyen és teljesen üríthetőnek kell lennie.

A műszaki maradékmennyiség a névleges tartálytérfogat 4%-át nem haladhatja meg.

A gépnek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie. A szűrőket szabadon hozzáférhető helyre kell felszerelni. A szűrőbetéteknek biztonságosan kivehetőnek kell lennie.

A tartályfalak felületi érdességének kívül és belül 0,150 mm-nél kisebbnek kell lennie. A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetőnek és cserélhetőnek kell lennie.

A szórófejek áteresztő képessége ± 10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el a névleges értékektől.

A gépeken meg kell adni a gép típusjelzését és típusbesorolását, valamint jelölni kell a gyártás évét.

A szórófejeken fel kell tüntetni a méretüket.

4. Hordozható, motoros permetezőgépek agrotechnikai követelményei

A nyomás alatt nem álló tartályoknak nyomáskiegyenlítéssel kell rendelkezniük.

A gázkar a beállított helyzetből magától nem mozdulhat el. A szivattyú szállítási mennyiségének elegendőnek kell lennie a gép folyadékigényének kielégítésére. A nyomás állandó fordulatszámnál legfeljebb ±5%-ot ingadozhat.

A szórófejek szórási kúpszöge állandó nyomás mellett nem változhat.

A gép feltöltött tartályokkal 28 kg-nál nem lehet nehezebb, egy személy számára felvehetőnek, hordozhatónak és levehetőnek kell lennie.

Háti permetező gépnél a szíjhevedernek állíthatónak és könnyen beakaszthatónak kell lennie, amely magától nem akadhat ki.

A hevedereknek a kezelő vállát nem szabad vágnia.

A szórószerkezettől 40 cm-es távolságban a cseppképzésnek be kell fejeződnie és a teljes szórásképnek ki kell alakulnia.

A tömlőket úgy kell vezetni, hogy ne törjenek meg.

A permetlétartály névleges térfogatát egész literben kell megadni.

A gépnek megfelelő pontossággal kell adagolnia és megfelelő pontosságú eloszlást kell biztosítania. A tartály ürítése során a szórásteljesítmény az átlagos értéktől ± 10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el.

A folyadék koncentrációja a feltöltött tartály teljes kiürüléséig jelentősen nem változhat.

A szórásmennyiség állandó fordulatszámnál maximum ± 10%-kal térhet el az átlagos értéktől. A gép használata során a melegedő alkatrészek töltéskor vagy ürítéskor növényvédő szerrel nem érintkezhetnek.

A gépek feltöltése biztonságosan legyen elvégezhető. A beöntő nyílás mérete legalább 100 mm legyen.

A gépek a töltésszinttől függetlenül 8,5°-os lejtőig nem borulhatnak fel. A nyomóvezetékben szűrőnek kell lennie. A szitaméretnek kisebbnek kell lennie, mint az alkalmazott fúvóka legkisebb átfolyási keresztmetszete.

A legnagyobb térfogatáramnál az egyes szűrőkön jelentkező nyomásesés nem lehet több 5%-nál.

A tartály és a beöntőszűrő között 2 mm-nél nagyobb rés nem lehet. A tartályok alsó és felső töltési határainak jól kivehetőnek kell lennie.

A tartályoknak névleges térfogatukhoz viszonyítva legalább 5% tartalékkal kell rendelkeznie.

A gépeket úgy kell kialakítani, hogy permetlé elfolyás véletlenszerűen ne következhessen be. A tartályfedélnek megfelelően kell tömítenie.

A gépek beállításának könnyen elvégezhetőnek, megfelelő mértékben pontosnak és reprodukálhatónak kell lennie. Az üzemelés során a szórásmennyiséget könnyen és ellenőrizhető formában be kell tudni állítani.

A szabályozó berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek kell lennie. A nyomóvezetékekben gyorszáró szelepet kell elhelyezni.

A gépeknek biztosan, könnyen és teljesen üríthetőnek kell lennie.

A műszaki maradékmennyiség a névleges tartálytérfogat 4%-át nem haladhatja meg. A gépeknek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie.

A szűrőket szabadon hozzáférhető helyre kell felszerelni. A szűrőbetéteknek biztonságosan kivehetőnek kell lennie.

A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetőnek és cserélhetőnek kell lennie.

A szórófejek folyadékfogyasztása ± 10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el a névleges értéktől.

A gépeken meg kell adni a gép típusjelzését és típusbesorolását, valamint jelölni kell a gyártás évét.

5. Csávázógépek agrotechnikai követelményei

A csávázógépet úgy kell kialakítani, hogy rendeltetésszerűen, szakszerűen és biztonságosan alkalmas legyen növényvédő szernek szaporító anyagok felületére való felvitelére.

A gépnek megfelelő pontossággal kell adagolnia, és megfelelő pontosságú elosztást kell biztosítania. A csávázás során a szaporító anyag és a csávázószer mennyisége arányának állandónak kell lennie. Folyamatos üzemű csávázógépek esetén a magáram megszakadásakor a csávázószer áramának is le kell állnia.

A szaporító anyagon megtapadt csávázószer mennyisége maximum ± 10%-kal térhet el az átlagtól.

Az adagolási teljesítmény eltérése az átlagtól maximum ± 10% lehet.

A csávázószereket a tartály ürítésének időtartama alatt egyenletesen kell adagolni.

A csávázógép használata során a melegedő alkatrészek növényvédő szerrel nem érintkezhetnek.

A feltöltésnek biztonságosan elvégezhetőnek kell lennie. Folyadéktartályon a beöntőnyílás méretének legalább 100 mm-nek kell lennie. Portartályon a beöntőnyílás méretének legalább 200 mm-nek kell lennie. Szakszerű töltés esetén a csávázószer fröccsenése nem következhet be.

A folyamatos üzemű berendezéseket elszívóval kell felszerelni.

A tartályoknak a névleges térfogatukhoz képest legalább 5% pótlólagos térfogattal kell rendelkeznie.

A csávázógépet úgy kell kialakítani, hogy véletlen növényvédő szer elfolyás, elszóródás ne következhessen be. A tartályfedélnek megfelelően kell tömítenie.

Az elszívó berendezést úgy kell kialakítani, hogy növényvédő szer ne kerülhessen a szabadba. A tartály töltési szintjét skála alapján meg kell tudni határozni.

A csávázógépek beállításának könnyen elvégezhetőnek kell lennie.

A beállítás megismétlése esetén a vetőmag és a csávázószer adagolása ± 10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el az eredeti beállítás értékeitől.

Az adagolást könnyen hozzáférhető helyen kell tudni szabályozni.

Az adagolás ellenőrzésére a csávázószer és a vetőmag keveredése előtt a csávázószert egyszerűen és maradéktalanul fel kell tudni fogni.

Az adagoló beállításának egyértelműnek és reprodukálhatónak kell lennie.

A gépnek a kezelőhelyről biztonságosan működtethetőnek, ellenőrizhetőnek és azonnal leállíthatónak kell lennie.

Az állítóberendezéseknek könnyen kezelhetőnek kell lennie.

A csávázótartályban a kiürítés után a térfogat maximum 3%-ának megfelelő mennyiségű anyag maradhat.

A tartályok ürítésének egy személy számára elvégezhetőnek kell lennie. A gépnek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie.

A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetőeknek és cserélhetőeknek kell leW ie.

Az adagolási utasításnak a mag és a csávázószer adagolás beállítására vonatkozó adatokat kell tartalmaznia, a cserélhető adagolószerkezeteket figyelembe véve.

A csávázógépen meg kell adni a gép típusjelzését és típusbesorolását, valamint jelölni kell a gyártás évét.

6. Granulátumszóró gépek agrotechnikai követelményei

A granulátumszóró gépet úgy kell kialakítani, hogy rendeltetésszerűen és szakszerűen alkalmas legyen a granulátumok kijuttatására.

A granulátumok morzsolódása vagy aprítása nem megengedhető.

A gépet csepegő vízzel szemben védeni kell, nedvesség a granulátumot nem érheti.

Az egyes szóróadapterek adagolási teljesítménye azonos beállítás esetén az átlagtól maximum ± 10%-kal térhet el. A fajlagos szórásmennyiség ± 10%-nál nagyobb mértékben nem változhat.

A tartály ürítésének ideje alatt a granulátumot egyenletesen kell kijuttatni és elosztani. A gépek feltöltésének biztonságosan elvégezhetőnek kell lennie.

A tartály beöntő nyílása méretének legalább 200 mm-nek kell lennie. A gépnek szennyeződésekkel szemben védve kell lennie.

A tartályok névleges és teljes térfogata között 5% biztonsági tartománynak kell lennie.

Biztosítani kell, hogy az adagoló hajtásának kikapcsolása után a gépből granulátum ne juthasson ki.

A gépek beállításának könnyen elvégezhetőnek, megfelelő mértékben pontosnak és reprodukálhatónak kell lennie. A hajtásnak olyannak kell lennie, hogy az adagolók fordulatszáma, illetve elmozdulása a névleges értéktől ± 10%-nál nagyobb mértékben ne térjen el.

A gépnek a kezelőhelyről biztonságosan működtethetőnek, ellenőrizhetőnek és azonnal leállíthatónak kell lennie. A szabályozó berendezéseknek könnyen kezelhetőeknek kell lennie. A tartályt tökéletesen ki kell tudni üríteni. A tartályok ürítését egy személynek el kell tudni végezni. A gépnek könnyen és alaposan tisztíthatónak kell lennie.

A gyorsan kopó alkatrészeknek hozzáférhetőeknek és cserélhetőeknek kell lennie. A gépen meg kell adni a típusjelzést és a típusbesorolást, valamint a gyártás évét.

3. számú függelék

Növényvédelmi gép forgalmazási engedélyének mintája

FVM Műszaki Intézet

2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 4. Engedély száma:

NÖVÉNYVÉDELMI GÉP FORGALMAZÁSI ENGEDÉLYE

.............................................. gyártó, illetve forgalmazó nyilatkozata és a benyújtott dokumentumok, illetve az elvégzett vizsgálatok alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Műszaki Intézete a .................................. típusú, .............................................................................................................. kivitelű növényvédelmi gép forgalmazását engedélyezi.

A gépen a forgalmazási engedélyt igazoló matricát fel kell tüntetni. Az engedély a kiadásától számított 5 évig érvényes.

Az érvényességi idő lejárta esetén az engedélyt új nyilatkozat benyújtásával meg kell újítani.

Az Intézet jogosult az engedély érvényességi időtartamán belül vizsgálatot folytatni, ha a géptípusnál minőségromlás vagy változtatás gyanúja merül fel.

Az Intézet a forgalmazási engedélyt visszavonja, ha a géptípusnál minőségromlás vagy változtatás következik be.

Dátum: .....................................................

aláírás

4. számú függelék

Forgalmazási engedélyt igazoló matrica mintája

5. számú függelék

Permetezőgépek felülvizsgálata jegyzőkönyveinek mintája

I.

Megjegyzések:

Vizsgálat eredménye:

a gép megfelel ............. ........ jelzésű plakett kiadva

a gép nem felelt meg

vizsgáló géptulajdonos

P. H.

II.

Jegyzőkönyv száma: Vizsgáló állomás megnevezése: .........................................

A vizsgálatot végezte: ........................................................

A vizsgálat időpontja: ........................................................

KERTÉSZETI PERMETEZŐGÉP IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK JEGYZŐKÖNYVE

A gép gyártója: ...................................................... A géptulajdonos neve: .........................................

típusa: .........................................................

rendszere: ................................................... címe: ...................................................................

gyártási éve: ................................................ ....................................................................

Megjegyzések:

Vizsgálat eredménye:

a gép megfelel ............. jelzésű plakett kiadva

a gép nem felelt meg

Vizsgáló géptulajdonos

P. H.

6. számú függelék

A permetezőgépek felülvizsgálatához szükséges eszközök, mérőberendezések

Szántóföldi permetezőgépek felülvizsgálatához szükséges eszközök, mérőberendezések:

- legalább 12 m hosszú és 1,5 m széles 0,1 m éltávolságú vályúsor,

- átfolyásmérő a szivattyúk szállítási teljesítményének meghatározásához,

- manométer hitelesítő 1,0 minőségi osztályú 0-16 bar mérési tartományú hitelesítő manométerrel,

- átfolyásmérő vagy nnérőedény a szórófejek folyadékfogyasztásának ellenőrzéséhez,

- szögmérő,

- fordulatszámmérő 0-3000 min-1 méréstartománnyal,

- mérőszalag,

- gépjármű a mérőberendezések szállításához.

Kertészeti permetezőgépek felülvizsgálatához szükséges eszközök, mérőberendezések:

- átfolyásmérő a szivattyúk szállítási teljesítményének meghatározásához,

- manométer hitelesítő 1,0 minőségi osztályú 0-60 bar mérési tartományú hitelesítő manométerrel,

- átfolyásmérő vágy mérőedény a szórófejek folyadékfogyasztásának ellenőrzéséhez,

- szögmérő,

- fordulatszámmérő 0-3000 min-1 méréstartománnyal,

- mérőszalag,

- gépjármű a mérőberendezések szállításához.

7. számú függelék

Pályázati űrlap mintája

permetezőgépek felülvizsgálatára szóló jogosultság megszerzéséhez

..................................................................................................... kérem a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet alapján permetezőgépek időszakos felülvizsgálatára szóló jogosultság megadását.

A hivatkozott jogszabályban foglalt követelményeknek a felállítandó vizsgáló állomás megfelel.

A felállítandó vizsgáló állomás vezetőjének főbb adatai:

Név:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Szem. ig. száma:

Lakcíme:

Legmagasabb iskolai végzettsége:

A rendelkezésre álló vizsgálóeszközök:

A vizsgáló állomás a fent hivatkozott jogszabály előírásai alapján fogja elvégezni a vizsgálatokat, betartva a vizsgálati tervet, az adminisztrációs rendet és az adatszolgáltatási kötelezettséget.

Dátum:

aláírás

8. számú függelék

Permetezőgép felülvizsgálatára jogosító működési engedély mintája

Az engedély száma: ...............

PERMETEZŐGÉP FELÜLVIZSGÁLATÁRA JOGOSÍTÓ MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Műszaki Intézete engedélyezi hogy a ......................................... állomás szántóföldi és/vagy kertészeti permetezőgépek felülvizsgálatát végezze a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet alapján.

Ez az engedély a kiállítástól számított 3 évig vagy visszavonásáig érvényes.

Dátum: .....................................................

aláírás

9. számú függelék

Permetezőgépek működési engedélyének

igazolására szolgáló matrica mintája

A PERMETEZŐGÉP

a ...................................................................................................................................... állomás ............................................................................ számú felülvizsgálati jegyzőkönyve alapján

SZAKSZERŰ NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁRA

ALKALMAS

03 04 05 06

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

5. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelethez[70]

6. számú melléklet az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelethez

A növényvédelmi-növényorvosi vény tartalmi és alaki követelményei

I. A növényvédelmi-növényorvosi vényben a következőket kell feltüntetni:

1. A növényvédelmi-növényorvosi vény száma

2. A növényvédő mérnök, növényorvos neve, címe, engedélyszáma

3. A mezőgazdasági termelő neve, címe

4. Növényvédő szer neve, mennyisége

5. Előírt felhasználás, technológia

6. A vény kiállításának kelte

7. Növényvédő mérnök, növényorvos aláírása, bélyegzője

8. A forgalmazó neve, aláírása, bélyegzője, keltezés

9. Az alábbi mondatokat:

- "A növényvédelmi-növényorvosi vény érvényességi ideje: a kiállítástól számított 30 nap."

- "A növényvédelmi-növényorvosi vényt öt évig meg kell megőrizni!"

II. A forgalmazó köteles a növényvédelmi-növényorvosi vényre rávezetni az átvevő nevét és az engedély számát.

III. A növényvédelmi vényt 3 példányban kell kiállítani, melyből az eredeti példányt a megrendelő, a másolati példányt a forgalmazó, a tőpéldányt a kiállító köteles megőrizni.