1995. évi CIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló - többször módosított - 1993. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény), a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: 1993. évi Zárszámadási Törvény), valamint az Országgyűlés 5/1994. (II. 23.), 10/1994. (III. 2.), 20/1994. (III. 31.), 21/1994. (III. 31.), 30/1994. (IV. 13.), 31/1994. (IV. 13.), 38/1994. (VII. 18.) 47/1994. (X. 6.), 50/1994. (X. 14.) OGY határozatainak végrehajtásáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtását

1 478 526,3 millió forint, azaz egymillió-négyszázhetvennyolcezer-ötszázhuszonhategész háromtized millió forint bevétellel,

1 800 228,3 millió forint, azaz egymillió-nyolcszázczerkettőszázhuszonnyolcegész háromtized millió forint kiadással,

321 702,0 millió forint, azaz háromszázhuszonegyezerhétszázkettő millió forint hiánnyal

hagyja jóvá.

2. § (1) Az költségvetés kiadási előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.

(2) A költségvetés bevételi előirányzatainak teljesítését a 2. számú melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.

3. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter

a) 132 319,3 millió forint összegű hosszú lejáratú államkötvényt bocsátott ki;

b) 189 382,7 millió forint értékben növelte az 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek állományát.

4. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter - a Költségvetési Törvény 3. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az állami forgóalap folyamatos likviditása és a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia megteremtése érdekében 34 963,6 millió forint értékben csökkentette a kincstárjegyek állományát.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján 1995. április 30-ig a pénzügyminiszter 3000,0 millió forint értékben államkötvényt bocsátott ki, amely utólag azonos összegben váltott ki kincstárjegyállomány-növekményt. Az 1994. évi költségvetési hiány miatt így - a 3000,0 millió forint értékű államkötvény-kibocsátást is figyelembe véve - 186 382,7 millió forinttal növekedett a kincstárjegyek állománya.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések

5. § (1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulás önkormányzatonként és hozzájárulásonként részletezett elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül. A normatív állami hozzájárulás országosan összesített összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja azon önkormányzatok előirányzatainak csökkentését, amelyek év közben együttesen 194,8 millió forint összegben mondtak le a normatív állami hozzájárulás előirányzatáról, illetve, amelyeket intézményátadás következtében 44,2 millió forint összegben az nem illeti meg. A módosított előirányzatokat az (1) bekezdés szerinti rendelet tartalmazza.

(3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív állami hozzájárulásoknak a helyi önkormányzatokat - a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján - megillető és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei a következők:

a) a helyi önkormányzatok 1994. december 31-én fennálló visszafizetési kötelezettsége 1283,8 millió forint;

b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 665,3 millió forint;

c) s ennek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 1994. év után előírt tartozása 618,5 millió forint.

(4) Az Országgyűlés megállapítja továbbá, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a normatív állami hozzájárulást - saját számításaik, illetőleg az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján - az őket ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb, vagy azt meghaladó mértékben vették igénybe, összesen 69,5 millió forint kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendelete tartalmazza.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségből 240,1 millió forintot, a b) pontban meghatározott központi költségvetést terhelő kiegészítésből 106,6 millió forintot - figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálatára - a pénzügyminiszter és a belügyminiszter külön rendelete önkormányzatok szerint részletezi.

(6) A helyi önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 19. §-ának (5) bekezdése alapján - figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálatára - 44 414 ezer forint jogtalanul igénybe vett cél-és címzett támogatás visszafizetési kötelezettség és további 38 641 ezer forint összegű jogtalanul igénybe vett kiegészítő és központosított támogatás visszafizetése terheli, melynek önkormányzatok szerinti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter külön rendelete tartalmazza.

(7) Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Költségvetési Törvény 19. §-ának (1), (3) és (5) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségüket - a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §-a alapján - 1995. március 25-ig nem teljesítették, e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kötelesek azt teljesíteni a következő feltételek szerint:

a) az a helyi önkormányzat, amelynek kamat nélküli visszafizetési kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejűleg 1995. március 26-tól a visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve, az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (47,28%) megfelelő büntetőkamatot fizet;

b) az a helyi önkormányzat, amelynek kamattal növelt visszafizetési kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejűleg a kamattal növelt összeg után - 1995. március 26-tól a visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve - további büntetőkamatot fizet. A büntetőkamat az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (47,28%) naptári napra számított mértéke.

(8) Az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott visszafizetési kötelezettség és az ehhez kapcsolódó, a Költségvetési Törvény 19. §-ának (1), (3) és (5) bekezdései szerinti kamatfizetési kötelezettség teljesítésének határideje a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletének hatálybalépését követő 15 nap. Azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek e befizetési kötelezettségüket határidőre nem teljesítik, a határidőtől a befizetés napjáig kamatfizetési kötelezettségük keletkezik. A kamat mértékének megállapítására a (7) bekezdés a), illetve b) pontjaiban foglaltakat ezen határidőtől kell alkalmazni.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy amennyiben a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletének hatálybalépését követő 30 napon belül a (3), (4), (7) és (8) bekezdés szerinti befizetések nem érkeznek meg a Pénzügyminisztérium MNB 232-90103-1492 "Önkormányzatok előző évről származó befizetései", valamint az MNB 232-90103-4000 "Különleges bevételek" bevételi számlájára, az érintett önkormányzat tartozását a következő hónaptól kezdődően az esedékes normatív állami hozzájárulásból - a tartozás összegéig - levonja, a levonás napjáig figyelembe vett büntetőkamattal számolva.

(10) Azon önkormányzatok számára, amelyek pótlólagos normatív állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a támogatást - 710,3 millió forintot - 1995. április 28-án átutalta.

(11) Azon helyi önkormányzatok részére, amelyek az (5) bekezdés szerinti állami számvevőszéki ellenőrzés alapján pótlólagos állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül átutalja a megállapított összeget, mely az előző évi költségvetés kiegészítése címén számolandó el.

6. § (1) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott címzett támogatásokat - jogcímenként részletezve - az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzatoknak nyújtott céltámogatás összegét - jogcímenként részletezve - a 6. számú melléklet tartalmazza.

(4) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a 8. számú melléklet részletezi.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási előirányzatainak elszámolási különbözeteként 108,1 millió forintot utaljon át az Állami Fejlesztési Intézet Rt.-hez (a továbbiakban: ÁFI Rt.) az "Önkormányzatok előző évről származó befizetései" bevételi számláról az e törvény kihirdetését követő 15 napon belül.

7. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a helyi önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulásának elszámolásából azl993. évi Zárszámadási Törvény 6. §-ának (3) bekezdésében előírt, egyenlegében 375,0 millió forint és az 1993. évi Zárszámadási Törvény 6. §-ának (4) bekezdésében előírt 38,9 millió forint visszafizetési kötelezettségüknek eleget tettek.

8. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió az alaptevékenységének tervezettet meghaladó (támogatásértékű) bevételi és azzal összefüggő kiadási előirányzatainak emelését saját hatáskörben végrehajtotta.

9. § Az Országgyűlés tudomásul veszi az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7. számú melléklet szerint azzal, hogy az egyes alapok auditálásához szükséges változásokat a feltárás évében kell elszámolni.

10. § Az Országgyűlés jóváhagyja a központi költségvetés mérlegét a 9. számú melléklet szerint.

11. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvényben foglaltak végrehajtásaként az Orosz Köztársasággal szembeni - 1991. végéig keletkezett és 1992. év végi hatállyal az állam által megvásárolt - követelés egy részének törlesztéseként 1994. december 31-ig megvalósult orosz haditechnikai szállítások értékének, valamint a kapcsolódó vám, vámkezelési díj és import általános forgalmi adó összegének megfelelően a központi költségvetés 1994. évi bevételei és kiadásai megemelésre kerültek a következők szerint:

a) a XXX. Nemzetközi elszámolások fejezet, 1. cím, 2. Korábban nyújtott hitelek törlesztése alcímének bevételei 8395,820 millió forinttal;

b) a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 3. Vám-és importbefizetések alcímének bevételei 919,755 millió forinttal, 26 cím, 1. Általános forgalmi adó alcímének bevételei 2333,364 millió forinttal;

c) a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatának kiadásai 11 648,939 millió forinttal.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖRE, KEZELÉSE ÉS VÁLTOZÁSA

12. § (1) Az ÁFI Rt. által kezelt, az államháztartáson kívüli adósokkal szemben nyilvántartott követelésállomány 1994. december 31-én 92 121,2 millió forint, amelyből 9023,4 millió forint állami kölcsön, 83 097,8 millió forint az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség. Az 1994. december 31-i követelésállomány 1993. december 31-i állományhoz képest 24 132,2 millió forinttal csökkent.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az 1993. évi Zárszámadási Törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelések az 1994. évben a következők miatt változtak:

a) az Országgyűlés döntött 3021,3 millió forint adósság elengedéséről (Szekszárdi Húsipari Rt. 282,3 millió forint, MÁV Rt. 2739,0 millió forint) és a DUNAFERR DV Rt. 3500,0 millió forintos tartozásának 2500,0 millió forint névértékű részvénnyé konvertálásáról;

b) a Mátraaljai Szénbányák felszámolása keretében sor került 5428,6 millió forint tartozás azonos névértékű Mátra Erőmű Rt. részvénnyel történő kiegyenlítésére;

c) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Költségvetési Törvény) 38. §-ában kapott felhatalmazásával élve az ÁFI Rt. 125,1 millió forint adósságtőke konverzióra vállalt kötelezettséget (Tokaj Kereskedőház Rt. és az ST GLASS Öblösüveggyártó Rt. esetében az adóskonszolidációban, továbbá a Borsodnádasdi Lemezgyár felszámolása során), valamint a feltételek teljesítése esetén 53,8 millió forint tartozás elengedésére tett ígéretet az adóskonszolidáció során;

d) a költségvetés bevétele állami kölcsön törlesztéséből 4151,3 millió forint, fix járadék fizetéséből 8666,3 millió forint volt;

e) az 1994. december 31-én felszámolás alatt lévő adósok tartozása az adósságtörlesztéskor, illetve a felszámolási eljárás lezárásakor vezethető ki a követelésállományból, amely miatt 1567,9 millió forinttal csökkent az állomány;

f) az 1993. december 31-i követelésállomány növekedett 2328,3 millió forinttal, melyből 2162,2 millió forintot eredményezett a Paksi Atomerőmű 2 x 1000 MW-os bővítéséhez kapcsolódva az 1994. évben a fix járadék fizetésére megkötött szerződés.

13. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a jamburgi gázszállítás árbevételéből a költségvetés bevétele 16 733,2 millió forint volt.

(2) Az Országgyűlés a Jamburg kiemelt jelentőségű kormányzati beruházás lezárásával kapcsolatos munkálatokra - a beruházás pénzmaradványaiból - 50 millió forint összeg felhasználását jóváhagyja.

14. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 3. §-ának (8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a bankrendszer piacgazdasági feltételeinek megfelelő működését megalapozó hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére 47 757,1 millió forint értékben hitelkonszolidációs államkötvényt bocsátott ki, ami az alábbi célokat szolgálta:

a) 22 207,0 millió forint összegű kötvényt a Pénzügyminisztérium kereskedelmi bankoknál lévő tulajdonrészének növelésére fordított a pénzügyminiszter;

b) 5951,1 millió forint összegű kötvényt kétes banki követelések megvásárlására fordított a pénzügyminiszter;

c) 2500,0 millió forintot a pénzintézetek számítástechnikai rendszerének fejlesztésére fordított a pénzügyminiszter;

d) 17 099,0 millió forint összegű kötvény a pénzintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke fedezetét szolgálta.

15. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXX. törvény 39. §-ának a) pontjában szereplő felhatalmazás alapján a budapesti felsőoktatás-fejlesztés céljaira - világkiállítási előhasznosítással - 3000,0 millió forint értékben bocsátott ki államkötvényt.

16. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 22. §-a alapján 59 101,3 millió forint összegben bocsátott ki piaci kamatozású államkötvényt a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kamatmentes lejárat nélküli költségvetési adósság átalakítása céljából.

17. § (1) A társadalombiztosítási alapok 1992. költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. és 10. §-ai alapján 1994-ben összesen 5455,9 millió forint összegben bocsátottak ki az 1992. évi hiányokat finanszírozó kötvényeket, amelyek az említett jogszabályok alapján a kibocsátást követő 30 nap elteltével állampapírrá alakulnak át. E kötvények kamatterhe és visszafizetése a költségvetést terheli.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a központi költségvetés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásárólszóló 1995. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt 349,7 millió forint és a 13. §-a (2) bekezdésében foglalt 2139,0 millió forint kötelezettségét a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény XI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 11. A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés cím túlfinanszírozásának terhére teljesítette.

18. § (1) A Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló, többször módosított 1990. évi CIV. törvény 24. §-ában és az 1992. évi Költségvetési Törvény 39. §-ában szabályozott, belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben fennálló államadósság az 1994. évben a következő tényezők miatt és mértékben változott:

a) 307 132,9 millió forinttal növelték az e törvény 3., 14., 15., 16. és 17. §-ában foglalt, valamint - az 1993-ban értékesített kincstárjegyek lecserélése miatt - 60 000 millió forint értékű államkötvény-kibocsátások;

b) 94 419,1 millió forinttal növelték az e törvény 3. és 4. §-a (1) bekezdésében foglalt változások, valamint az 1993-ban értékesített kincstárjegyek 60 000 millió forint értékben kötvényre való lecserélése miatti csökkenés egyenlege;

c) 37 776,5 millió forinttal csökkentette a költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek törlesztése, amelyből 8176,0 millió forint a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat név alatt szerepelt, 29 600,5 millió forintot pedig a privatizációs bevételekből fordítottak erre a célra;

d) 8586,5 millió forinttal csökkent a nem költségvetési hiányt finanszírozó MNB-vel szembeni hiteltartozások összege, amelyből 2050,0 millió forint a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. kiemelt előirányzat, 636,5 millió forint a 4. alcím és 5900,0 millió forint az

5. alcím alatt szerepelt;

e) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 2. alcímen elszámolt 2650,4 millió forint az államkötvény-adósságot csökkentette;

f) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 7. alcímen elszámolt 3604,7 millió forint a kincstári államkötvény-állományt csökkentette;

g) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 8. alcímen elszámolt 44 866,8 millió forint az 1991-1992. évi hiányt finanszírozó államkötvény-állományt csökkentette;

h) 60,9 millió forinttal növekedett az MNB által továbbkölcsönzött világbanki hitelek állománya;

i) 8488,9 millió forinttal emelkedett a helyi önkormányzatok által a közalkalmazottak jogállását szabályozó törvényben foglalt 1994. január 1-jei bérintézkedések fedezetéül felvett hitelek és megelőlegezett saját források miatti tartozással:

(2) A forint hivatalos leértékeléséből és a keresztárfolyamok változásából származó kamatmentes lejárat nélküli MNB-vel szembeni adósság állománya 258 060,4 millió forinttal növekedett 1994-ben, amely a 317 161,7 millió forintos árfolyamkülönbözet és az 59 101,3 millió forintos kötvényátalakítás különbözeteként adódott.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti növelő és csökkentő tényezők következtében a belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság összesen 570 336,4 millió forinttal emelkedett 1994-ben.

(4) A nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság az 1994. évben 33 821,0 millió forinttal növekedett.

HARMADIK RÉSZ

EGYES NEMZETKÖZI TARTOZÁSOK ELLENTÉTELEKÉNT BEÉRKEZŐ SZÁLLÍTÁSOK PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSÁRÓL SZÓLÓ 1904. ÉVI XIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

19. § (1) Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Ntbsz. tv.) 1. § (1) bekezdése c) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép, illetve d) ponttal egészül ki:

"c) A IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 2. Magyar Honvédség cím 6. Központi intézmények ellátó és kiszolgáló szervezetek alcíme 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 4. Orosz haditechnikai szállítások kiemelt előirányzatának kiadásait az a) és b) pontban szereplő bevételek rá eső részének együttes összegével növeli.

d) A VIII. Belügyminisztérium fejezet 6. Határőrség cím 1. Határőrség Országos Parancsnokság és szervei alcím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 4. Orosz haditechnikai szállítások kiemelt előirányzatának, 2. Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság alcím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 4. Orosz haditechnikai szállítások kiemelt előirányzatának, 3. Határőr-igazgatóságok alcím 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 4. Orosz haditechnikai szállítások kiemelt előirányzatának kiadásait az a) és b) pontban szereplő bevételek rá cső részének együttes összegével növeli."

(2) Az Ntbsz. tv. 2. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz haditechnikai szállítások tárgyévi szállításai ütemezésének megfelelően az áruellenérték és a járulékos költségek elszámolása során saját hatáskörben utólagosan megnövelje a IX. Honvédelmi Minisztérium, a VIII. Belügyminisztérium, a XVII. Pénzügyminisztérium fejezel, illetve a XXX. Nemzetközi elszámolások fejezet e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt előirányzatait."

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a volt büntetés-végrehajtási vállalatok gazdasági társaságokká alakulásáig képződött 233,5 millió forintos adótartozásait, valamint e törvény hatálybalépéséig ehhez kapcsolódó késedelmi pótlékait - az ellehetetlenülés megakadályozása és a működőképesség helyreállítása érdekében - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes adóhatósága elengedje, és a tartozásokat a nyilvántartásaiból törölje.

(2) Az Országgyűlés a Magyar Államvasutak Rt.-t mentesíti az állami kezesség beváltása miatt 1994-ben keletkezett 6 milliárd forint, állammal szembeni tartozás megfizetése alól.

(3) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a részükre az 1994. évben előlegként az állami forgóalap terhére kiutalt 1 661 000 ezer forintot 1994-ben, illetőleg 1995-ben visszafizette.

21. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert és a belügyminisztert, hogy az e törvény 5. §-ának (1), (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt - helyi önkormányzatonként részletezett - elszámolásokat és kötelezettségeket együttes rendeletben tegye közzé.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke