104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet

a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 68. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) 2320/2002/EK rendelet: a polgári légiközlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról szóló, 2002. december 16-i 2320/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b)[1]

c) 1217/2003/EK rendelet: a nemzeti polgári repülésbiztonság minőségbiztosítási programjaira vonatkozó közös előírások megállapításáról szóló, 2003. július 4-i 1217/2003/EK bizottsági rendelet,

d) 1486/2003/EK rendelet: a polgári légiközlekedés védelem területén történő bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2003. augusztus 22-i 1486/2003/EK bizottsági rendelet.

e)[2] 820/2008/EK rendelet: az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2008. augusztus 8-i 820/2008/EK bizottság rendelet.

Légiközlekedés védelmi programok

2. §[3]

(1) Az Lt. 68. §-ának (1) bekezdése alapján létrehozott Légiközlekedés Védelmi Bizottság (a továbbiakban: LVB) kijelölt tagjai felelősségével ki kell dolgozni

a) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programot,

b) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programot,

c) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Programot (a továbbiakban együtt: légiközlekedés védelmi programok).

(2)[4] A polgári légiközlekedésben részt vevő szervezet a légiközlekedés védelmi programokban a szervezet részére előírt feladatokat köteles végrehajtani.

3. §

(1) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Program célja a légiközlekedés védelme és jogellenes cselekmények megelőzése érdekében szükséges stratégiai döntések meghatározása és az érintett szervezetek együttműködésének összehangolása.

(2)[5] A Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Program alapján valamennyi, Magyarországon gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző szervezetnek, repülőtér üzembentartónak, földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetnek, légiforgalmi irányító szolgálatnak a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Légiközlekedési Igazgatósága által jóváhagyott Védelmi Tervvel kell rendelkeznie.

(3) Jóváhagyott Védelmi Terv hiányában az engedélyhez kötött szervezet működését - amíg a hiányt nem pótolták - fel kell függeszteni, illetve - a hiánypótlásra előírt határidő leteltét követően - működési engedélyét azonnali hatállyal vissza kell vonni.

(4)[6] Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága a jóváhagyott Védelmi Tervekről, illetve a Védelmi Terv hiánya, hiányossága vagy szabálytalan alkalmazása miatt indított eljárásokról évente beszámol az LVB-nek.

4. §

(1) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program célja a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programban meghatározott megelőző intézkedések hatékonyságának javítása.

(2) A légiközlekedés védelmében közreműködő repülőtér üzemben tartók, légitársaságok, földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetek és légiforgalmi irányító szolgálatok a légiközlekedés védelmi feladataik ellátására kötelesek külső és belső minőségbiztosítási rendszert kidolgozni és működtetni.

(3)[7] A (2) bekezdésben megjelölt szervezetek belső minőségbiztosítási programjukat jóváhagyásra megküldik az NKH Légiközlekedési Igazgatóságnak. Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága minőségbiztosítási programját a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá.

(4) A minőségbiztosítási program végrehajtása minden légiközlekedés védelmében érintett szervezet feladata.

(5)[8] Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján elkészíti az éves minőségbiztosítási ellenőrzési programot.

(6)[9] A minőségbiztosítási ellenőrzésről készült jelentéseket az NKH Légiközlekedési Igazgatósága kezeli, értékeli és megteszi a hiányosságok felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket.

(7)[10] Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program helyzetéről, a minőségbiztosítási ellenőrök ellenőrzéseiről évente beszámol az LVB-nek és az 1217/2003/EK rendelet 6. cikke alapján a tárgyévet követő január 31-éig jelentést készít, amelyet magyar és angol nyelven megküld az LVB titkárának.

(8)[11] A minőségbiztosítási ellenőröket az NKH Légiközlekedési Igazgatóságának igazgatója jelöli ki.

(9)[12] Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága - az 1486/2003/EK rendelet 5. cikke alapján - a nemzeti minőségbiztosítási ellenőröket megfelelő tanúsítványokkal látja el, az ellenőrökről nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásról naprakészen tájékoztatja az LVB titkárát, aki azt az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezésére bocsátja. A nyilvántartás a következőket tartalmazza:

a)[13] a nemzeti minőségbiztosítási ellenőröknek az Lt. alapján kezelhető személyes adatai,

b) legmagasabb iskolai végzettség és szakképzettség,

c) légiközlekedés védelmével kapcsolatos alapképzettség,

d) auditálással kapcsolatos alapképzettség,

e) a légiközlekedés védelmi programok megismerésére irányuló képzés időpontja és helyszíne,

f) munkatapasztalat, illetve a légiközlekedés területén szerzett szakmai jártasság,

g) idegennyelv-ismerete.

(10)[14] A Bizottság által végzett ellenőrzés részeként - az 1486/2003/EK rendelet 7. cikke alapján - megküldött előkérdőívet az NKH Légiközlekedési Igazgatósága tölti ki, és a Bizottság által kért dokumentumokkal együtt továbbítás céljából megküldi az LVB titkárának.

5. §

(1)[15] A Nemzeti Légiközlekedési Védelmi Képzési Program tartalmazza a védelmi személyzet kiválasztására, képzésére, oktatására, tanúsítására és motivációjára vonatkozó szabályokat.

(2)[16] A védelmi feladatok elvégzésére megbízott személyeknek meg kell felelniük a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Képzési Program alapján az NKH Légiközlekedési Igazgatósága által meghatározott követelményeknek.

(3)[17] A védelmi oktatóknak az NKH Légiközlekedési Igazgatósága ad engedélyt, amelyről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a következőket tartalmazza:[18]

a) a védelmi oktatók személyi adatai,

b) legmagasabb iskolai végzettség és szakképzettség,

c) légiközlekedés védelmével kapcsolatos alapképzettség,

d) auditálással kapcsolatos alapképzettség,

e) a légiközlekedés védelmi programok megismerésére irányuló képzés időpontja és helyszíne,

f) munkatapasztalat, illetve a légiközlekedés területén szerzett szakmai jártasság,

g) idegennyelv-ismerete.

A Légiközlekedés Védelmi Bizottság összetétele, jogköre, feladatai és működési rendje

6. §[19]

(1)[20] Az LVB tagja a miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter és az LVB titkára, továbbá tanácskozási joggal az NKH Légiközlekedési Igazgatóságának vezetője, az országos rendőrfőkapitány, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója.

(2) Az LVB jogköre és feladatai:

a) stratégiai terveket készít, amelyek tartalmazzák a polgári légiközlekedés védelméhez szükséges jogi és szervezési feltételeket,

b) a forrásigény megjelölésével javaslatot készít nemzetgazdasági szintű intézkedésekre, és azt tagjai útján a Kormány elé terjeszti,

c) gondoskodik a polgári légiközlekedés és létesítményei elleni fenyegetésekkel arányos védelmi intézkedések bevezetéséről,

d) kezdeményezi a légiközlekedés védelmében szükséges jogszabály-módosításokat,

e) jóváhagyja a légiközlekedés védelmi programokat.

(3) Az LVB elnöke a rendészetért felelős miniszter, titkára a miniszter által kijelölt személy.

(4) Az LVB ügyrendjét maga határozza meg, az ügyrendben rendelkezni kell az LVB munkáját segítő szakértői munkabizottságról, illetve szakértőről is.

(5) Az LVB munkáját szakértői munkabizottság segíti, szükség szerint szakértőket von be.

A közlekedésért felelős miniszter védelmi feladatai

7. §

A miniszter a légiközlekedés védelmének területén

a) kapcsolatot tart a nemzetközi szervezetekkel,

b) jelentéseket készít a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően,

c) ellátja a nemzetközi dokumentumokkal a szakterületeket,

d) az 1486/2003/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján ellátja a nemzeti koordinátor feladatait,

e) képviseli az országot a Bizottság szakértői Munkabizottságban,

f) értékeli a Bizottság által -az 1486/2003/EK rendelet alapján - végzett ellenőrzések eredményeiről készített jelentést, továbbítja a megállapításokat az ellenőrzött egységek felé, szükség esetén intézkedik a hiányosságok felszámolására és jelentést készít a Bizottság részére a foganatosított intézkedésekről,

g)[21] a Bizottság 820/2008/EK rendeletének 5. cikke alapján tájékoztatja a Bizottságot a kiegyenlítő intézkedésekről,

h) az 1217/2003/EK rendelet 11. cikke alapján tájékoztatja a Bizottságot a minőségbiztosítási program kedvező gyakorlati tapasztalatairól, az alkalmazott ellenőrzési módszerekről,

i) jóváhagyja a légközlekedés védelmi képzési terveket és a szakmai tematikát.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága védelmi feladatai[22]

8. §

(1)[23] A Magyar Köztársaság területén a légiközlekedés védelmi programok végrehajtásának összehangolásáért és felügyeletéért az NKH Légiközlekedési Igazgatósága felelős.

(2)[24] Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága[25]

a) jóváhagyja a repülőtér rendet, valamint a légiközlekedés védelme érdekében a repülőtér üzemben tartója, a légitársaság, a földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetek, a légiforgalmi szolgálatok által készített Védelmi Terveket - amelyek eljárásokat tartalmaznak a vészhelyzetben való tevékenységre és a légiközlekedés védelmében résztvevő szervezetekkel való együttműködésre -, és rendszeresen ellenőrzi azok betartását,

b)[26] végrehajtja a légiközlekedés védelmében érintett szervezetek külső, a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programban meghatározottak szerinti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzését, beleértve a rendőrséggel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal előzetesen egyeztetett módon a védelmi teszteléseket is.

c) elrendeli azonnali intézkedések bevezetését a légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzések alapján feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében,

d) felfüggeszti, illetve visszavonja a légiközlekedés védelmét súlyosan vagy ismételten megsértőknek - a tevékenység végzéséhez szükséges - engedélyét,

e) jóváhagyja, felügyeli és ellenőrzi - a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértőinek bevonásával - a légiközlekedés védelmi berendezések (beléptető rendszerek, elektronikus repülőtéri kerítés, ellenőrző és riasztó rendszerek, biztonsági ellenőrzés során használt berendezések, parkoló légijárművek védelmét szolgáló behatolásfelismerő rendszerek stb.) üzembe helyezését, működtetését,

f) elkészíti - a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértőinek bevonásával - a légiközlekedés védelmi képzési terveket és a szakmai tematikát,

g) jóváhagyja a repülőterek, légitársaságok, földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetek, légiforgalmi szolgálatok személyzetének légiközlekedés védelmi képzési tervét,

h)[27] jóváhagyja a repülőterek, légitársaságok, földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetek, légiforgalmi szolgálatok légiközlekedés védelmi tisztjének kijelölését,

i) minősíti és jóváhagyja a meghatalmazott ügynököt (ellenőrzött szállító), nyilvántartást vezet annak nevéről és lakcíméről (telephely), valamint felügyeli annak tevékenységét,

j) továbbítja a nemzetközi dokumentumokat a végrehajtó területek felé,

k) koordinálja - a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértőinek bevonásával - a légiközlekedés védelmi események kivizsgálását,

l) jelenti a légiközlekedés védelmi esemény kivizsgálási eredményét az LVB titkárának,

m) gyűjti, elemzi és értékeli a védelmi intézkedéseket és eljárásokat, továbbá javaslatokat tesz az ismételt előfordulás megelőzése és a hiányosságok megszüntetése érdekében,

n) a 2320/2002/EK rendelet 6. cikke alapján elrendeli szigorúbb intézkedések alkalmazását és erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(3)[28]

(4)[29] A kérelmet - a jogszabály által előírt mellékletekkel együtt - az NKH Légiközlekedési Igazgatósága által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a következő eljárásokban:

a) légiközlekedés-védelmi tiszt kijelölés jóváhagyása,

b) védelmi oktatók engedélyezése,

c) védelmi tervek, illetve védelmi képzési tervek jóváhagyása.

A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi feladatai

9. §

(1)[30] A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek: az NKH Légiközlekedési Igazgatóság, a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a repülőtér tűzoltóvédelmi kategóriáját biztosító szervezet.

(2) A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet

a) közreműködik a légiközlekedés védelmi programok eredményes végrehajtásában,

b) részt vesz a légiközlekedés védelmét veszélyeztető események kivizsgálásában,

c) részt vesz a Repülőtéri Védelmi Bizottság és a Repülőtéri Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központ munkájában,

d) összehangolja a védelmi terveket, az ismeretek bővítése érdekében évente legalább egyszer gyakorlatot tart, és annak eredményéről tájékoztatja az LVB titkárát,

e) vizsgálja a légiközlekedés védelme érdekében hozott intézkedések során a jogszabályi lehetőségeken felül a kockázati szint, a várt eredmény és a ráfordítás arányosságát,

f) a jogellenes cselekmény során a repülőtér és légijármű utasainak, személyzetének védelme érdekében, a veszélyeztetettség mértékével arányban megteszi a Repülőtér Védelmi Tervben megfogalmazott intézkedéseket,

g) végrehajtja a részére a Repülőtéri Kényszer-Vészhelyzeti Tervben meghatározott feladatokat.

10. §

A rendőrség

a) teljeskörűen irányítja a légiközlekedés ellen folyamatban lévő jogellenes cselekmények felszámolását a Magyar Köztársaság területén,

b) gondoskodik a veszélyeztetett légijárművek rendőri biztosításáról,

c) szükség esetén gondoskodik a kísérővel utaztatott személyek részére kíséret biztosításának megszervezéséről,

d) szükség esetén biztosítja a megtagadott belépés miatt visszafordított személyek kíséretét,

e)[31] végrehajtja és értékeli a repülőtér védelmi rendszereinek védelmi tesztelését a Nemzetbiztonsági Hivatallal együttműködve, az értékelés eredményét megküldi a repülőtér üzemben tartója és az NKH Légiközlekedési Igazgatósága részére,

f) végzi a veszélyeztetett, illetve kockázatelemzés alapján kijelölt légjármű repülés előtti védelmi ellenőrzését, a közbiztonságra és a légiközlekedés biztonságára különösen veszélyes eszközök felkutatását és hatástalanítását,

g) végzi a nem azonosított, elhagyott poggyász, csomag észlelése esetén a biztonsági ellenőrzés befejezéséig az utasok, a földi személyzet és a kívülálló személyek távoltartását az észlelés helyszínétől, a lemaradt és az elirányított poggyászok raktározás előtti, dokumentált biztonsági ellenőrzését,

h) végzi a nemzetközi kereskedelmi repülőterek nyilvános és korlátozott belépésű területeinek rendőri biztosítását,

i) elrendeli a légiközlekedés védelme érdekében a repülőtér közvetlen körzetében lévő nyilvános területeken a szükséges korlátozások bevezetését,

j) ellenőrzi veszélyeztetett időszakban a légiközlekedés védelme érdekében a repülőtér közvetlen körzetében lévő nyilvános területeket,

k) végzi az utasbiztonsági ellenőrzés szakmai felügyeletét és fegyveres biztosítását,

l) külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrzi a légiközlekedés védelme szempontjából ellenőrzés alá vonható személyeket,

m) szakértőként részt vesz a légiközlekedés védelmi személyzetnek a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Programban szabályozott védelmi oktatásában.

11. §

A Nemzetbiztonsági Hivatal

a) értékeli a polgári légiközlekedés fenyegetettségi és veszélyeztetettségi szintjét,

b)[32] gyűjti és értékeli a polgári légiközlekedés védelmét érintő minősített és nyílt információkat, amelyeket indokolt esetben haladéktalanul eljuttat az érintett szervezeteknek,

c) intézkedéseket kezdeményez a polgári légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmények megelőzése, elhárítása érdekében,

d) gyűjti, elemzi és értékeli - az ismételt előfordulás megelőzése és az esetleges biztonsági kockázatok megszüntetése érdekében - a jogellenes cselekményekben érintett légijárművekre vonatkozó védelmi intézkedéseket és eljárásokat, azok alapján javaslatot tesz,

e) a légiközlekedés védelme érdekében jogszabályban meghatározott módon végzi a légiközlekedés védelme szempontjából érintett személyek és munkavállalók nemzetbiztonsági szempontú ellenőrzését,

f) ellátja a veszélyeztetett légijárművek operatív biztosítását,

g)[33] végrehajtja és értékeli - a rendőrséggel együttműködve - a repülőtér védelmi rendszereinek védelmi tesztelését, az értékelés eredményét megküldi a repülőtér üzemben tartója és az NKH Légiközlekedési Igazgatósága részére.

12. §

A Rendőrség nemzetközi kereskedelmi repülőtéren, illetve ideiglenes határnyitás esetén[34]

a) együttműködik a légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmény, illetve arra irányuló kísérlet esetén a légiközlekedés védelmében résztvevő hatóságokkal, szervezetekkel,

b) engedélyezi a személyek határátkelőhelyre nem határátlépési céllal történő belépését,

c) végrehajtja a más országból kiutasított és a Magyar Köztársaság területére be nem léptetett utasokkal kapcsolatos hatósági feladatokat,

d) ellenőrzi és felügyeli a határterületet,

e) külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrzi a légiközlekedés védelme szempontjából ellenőrzés alá vonható személyeket.

13. §

A vám- és pénzügyőrség az állandó vagy ideiglenes vámúttá nyilvánított repülőtereken

a) együttműködik a légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmény, illetve arra irányuló kísérlet esetén a légiközlekedés védelmében résztvevő hatóságokkal, szervezetekkel,

b) engedélyezi a személyek vámterületre történő belépését,

c) ellenőrzi és felügyeli a vámterületet,

d)[35] indokolt esetben ellenőrzi - a Rendőrséggel együttműködve - repülés előtt a légjárművek fedélzetét és a repülőtéri vámterületet,

e) a külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrzi a légiközlekedés védelme szempontjából ellenőrzés alá vonható személyeket.

14. §

(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a repülőtér tűzoltó-védelmi kategóriáját biztosító szervezet

a) együttműködik a légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmény, illetve arra irányuló kísérlet esetén a légiközlekedés védelmében résztvevő hatóságokkal, szervezetekkel,

b) együttműködik a légiközlekedés védelmét ellátó szervezetek részére előírt eljárási tervek készítése során a tűzoltói vonatkozású eljárások kidolgozásában.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv irányítja a Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központ mentést koordináló feladatait, ha a jogellenes cselekmények során keletkezett tűz, robbanás következményeinek felszámolása válik szükségessé.

A repülőtér üzemben tartójának védelmi feladatai

15. §

(1) A repülőtér üzemben tartója alaptevékenységével összefüggésben

a) tranzitterületet létesít a repülőtéren a nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon, a közvetlen felügyeletet ellátó hatóságok engedélyei alapján,

b) biztosítja a szükséges szolgálatok működési feltételeit,

c) a technológiai feltételek kialakításával és a közreműködői szerződések útján gondoskodik arról, hogy az utasok, a poggyász-, áru-, postai és egyéb légi küldemények, ellátmányok kezelése zárt, felügyelt, dokumentált és biztonságos minőségbiztosítási technológia alapján történjen a repülőtér kijelölt területein,

d) a repülőtér megfelelő kialakításával biztosítja az utasbiztonsági átvizsgáláson részt vett utasok elkülönítését a védelmi szempontból még nem ellenőrzött személyektől,

e) működteti a védelmi ellenőrző rendszert annak érdekében, hogy megakadályozzák jogosulatlan személyek vagy járművek behatolását a repülőtér nem nyilvános területeire, különös tekintettel a légiközlekedés szempontjából kiemelt fontosságú szigorított védelmi területre,

f) az új vagy meglévő repülőtéri létesítmények átalakítása során érvényesíti a légiközlekedés védelmi előírásokat, biztosítja a légiközlekedés védelméhez szükséges technikai eszközök tervezését, beszerzését és üzemeltetését,

g) kiadja a repülőtér zárt területére vonatkozó belépési engedélyeket a személyek ellenőrzését végző szolgálatokkal együttműködve, az illetékes szervek állásfoglalása alapján. Az illetékes szerveknél kezdeményezi a légijármű forgalmi területen tartózkodó, légijárműveket kiszolgáló személyek biztonsági ellenőrzését.

(2) A repülőtér üzemben tartója védelmi feladatai keretében

a) ellenőrzi a repülőtér forgalmi előterén a légijárműhöz közeledő vagy attól távozó személyek tartózkodási jogosultságát annak érdekében, hogy a légijárműhöz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá,

b) a Repülőtér Rendnek és a Repülőtéri Védelmi Tervnek megfelelően végzi a légijármű-forgalmi területen tartózkodó, a légijárműveket kiszolgáló személyzet utasbiztonsági ellenőrzését,

c) gondoskodik a légijármű védelméről, amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy azt földi tartózkodása során támadás éri,

d) közreműködik a veszélyeztetett légjárművek rendőri biztosításában,

e) közreműködik a nem azonosított, elhagyott poggyásszal, csomaggal kapcsolatos rendőrségi intézkedések végrehajtásában.

(3) A repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével összefüggésben

a)[36] a légiközlekedés védelme érdekében a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és jóváhagyásra az NKH Légiközlekedési Igazgatósága részére benyújtja a Repülőtéri Védelmi Tervet és a Repülőtér Rendet, valamint azok módosításait, továbbá gondoskodik az azokban foglaltak végrehajtásáról,

b) a repülőtéren lévő, a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek bevonásával évente legalább egyszer végrehajtja a Repülőtéri Védelmi Tervben foglalt feladatok gyakoroltatását, önellenőrző eljárásokat folytat le, értékeli az eredményeket, annak alapján végrehajtja a szükséges módosításokat,

c) vezeti a Repülőtéri Védelmi Bizottság munkáját,

d) a Repülőtéri Védelmi Tervben foglaltak szerint kialakítja a nemzetközi kereskedelmi repülőtéren az állandó objektumú Repülőtéri Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központot,

e) részt vesz a Repülőtéri Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központ munkájában.

Repülőtéri Védelmi Bizottság

16. §

(1) Nyilvános repülőtéren Repülőtéri Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: RVB) kell létrehozni és működtetni.

(2) Az RVB tagjai a Repülőtéri Védelmi Tervben feladatokkal felruházott szervezetek, így a repülőtér üzemben tartója, a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek, a repülőteret bázis repülőtérként használó légitársaság, a repülőtéren lévő földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetek, valamint a légiforgalmi irányító szolgálat vezetői. Az RVB elnöke a repülőtér üzemben tartójának vezetője.

(3) Az RVB ügyrendjét maga állapítja meg, és szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

(4) Az RVB

a) a repülőtér védelmében közreműködő szervezetek irányító szerveként ellátja a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzésének, felszámolásának szervezését és koordinálását,

b) elrendeli a Repülőtéri Védelmi Tervben foglaltaknak megfelelően magasabb védelmi intézkedések bevezetését, illetve megszüntetését,

c) felügyeli a Repülőtéri Védelmi Terv elkészítését és módosítását.

A 2320/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak alapján szigorított védelmi területre történő belépés során egyes esetekben egyes személyek, illetve csoportok részére az NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatósága felmentést adhat a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alól, azonban a tárgyakat a személy távozásakor a területről el kell távolítani, azok a légijárművön a repülés tartama alatt hozzáférhető helyen nem maradhatnak.

Belépés a repülőtér szigorított védelmi területére

17. §[37]

(1) A repülőtér szigorított védelmi területére kizárólag a repülőtér üzemben tartója által - a hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélye alapján - kiállított

a) állandó vagy ideiglenes személyazonosító kártyával (a továbbiakban: személyazonosító kártya), vagy

b) látogató kártyával

lehet belépni. A személyazonosító kártya kiadási feltétele a repülőtér zárt területének meghatározott zónáiban történő folyamatos munkavégzés vagy szolgálatteljesítés. A személyazonosító kártya érvényességi ideje legfeljebb öt év.

(2) Amennyiben a repülőtér üzemben tartója által kiállított személyazonosító kártya igénybevételére 60 napig nem került sor, úgy a kiállító szervezet köteles azt bevonni. Ismételt kiadásra az előírt engedélyezési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. A látogató kártyával belépő személyek folyamatos kíséréséről és felügyeletéről az igénylő szerv köteles gondoskodni.

(3) A repülőtér szigorított védelmi területére történő belépés részletes szabályait a repülőtér üzemben tartója a Repülőtéri Védelmi Tervben, illetve a Repülőtér Rendben határozza meg. A belépésre vonatkozó korlátozásoknak arányban kell állniuk a biztonsági kockázattal.

(4) A Repülőtéri Védelmi Tervben ki kell jelölni a belépés során ellenőrzést végző szervezetet, szabályozni kell a személyazonosság ellenőrzését, személy, csomag és gépjármű átvizsgálását.

(5) A belépés szabályait a kérelmezővel ismertetni kell.

(6)[38] A 2320/2002/EK rendeletben előírt védelmi ellenőrzés végrehajtása a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal feladata. Nemzetközi repülőtéren a vám- és pénzügyőrséget is be kell vonni az ellenőrzésbe.

(7) A repülőtér üzemben tartója az ellenőrzést lefolytató szervezet kockázatelemzése alapján a belépési engedélyt - korlátozás nélkül vagy korlátozással - kiadja, illetve a kiadását megtagadja.

(8) Ha a repülőtér ideiglenes vagy eseti jelleggel a légiközlekedés védelme szempontjából nagyobb kockázattal járó tevékenységet (kereskedelmi, nemzetközi üzemeltetést) végez, akkor a tevékenység tartamára a magasabb védelmi szintnek megfelelő előírásokat is teljesítenie kell.

(9)[39] A légiközlekedési hatósági felügyelet ellátására jogosult személyek, illetve a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján légiközlekedés védelmi ellenőrzésre jogosult személyek részére az NKH Légiközlekedési Igazgatóság ad ki országos jogosítású személyazonosító kártyát. Ezzel a kártyával annak viselője ellenőrzés céljából jogosult a Magyar Köztársaság területén lévő - az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőterek katonai szektorának kivételével - bármely repülőtér szigorított védelmi területére, illetve bármely légijármű fedélzetére jutni. Az országos jogosítású kártya a (2) bekezdés szerinti 60 napos határidő eltelte után sem vonható be.

(10)[40] A 2320/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a szigorított védelmi területre történő belépés során egyes esetekben egyes személyek, illetve csoportok részére az NKH Légiközlekedési Igazgatóság felmentést adhat a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alól. A tiltott tárgy bevitelére jogosult személy felelős azért, hogy a tárgyat a területen illetéktelen hozzáféréstől biztosítottan tárolja.

(11) A (9) bekezdésben megjelölt esetekben a belépés rendjét a Repülőtér Rendben kell részletesen szabályozni.

(12) A tiltott tárgyak bevitelének tilalma nem vonatkozik a repülőtéren szolgálatot teljesítő rendvédelmi szervek, a szerv illetékes vezetője által kirendelt, szolgálatban lévő, a repülőtér szigorított védelmi területére belépésre jogosító személyazonosító kártyával rendelkező hatósági személyek szolgálati felszerelésére.

A légitársaság védelmi feladatai

18. §

A légitársaság

a)[41] a légiközlekedés védelme érdekében, a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és jóváhagyásra az NKH Légiközlekedési Igazgatósága részére benyújtja a Légitársasági Védelmi Tervet, valamint módosításait, továbbá gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról;

b) a Repülőtér Rend, a Repülőtéri Védelmi Terv és a Légitársasági Védelmi Terv alapján

ba) a légijármű védelme és a jogellenes cselekmény során a légijármű utasainak és személyzetének biztonsága érdekében intézkedéseket tesz,

bb) megakadályozza jogellenes cselekmény elkövetésére alkalmas, a közbiztonságra és a légiközlekedés biztonságára veszélyes anyagoknak és tárgyaknak a légijármű fedélzetére való feljuttatását,

bc) a technológiai feltételek kialakításával és a közreműködői szerződések útján gondoskodik arról, hogy az utasok, a poggyász-, áru-, postai és egyéb légi küldemények, ellátmányok kezelése zárt, felügyelt, dokumentált és biztonságos minőségbiztosítási technológia alapján történjen a repülőtér kijelölt területein,

bd) védelmi intézkedéseket tesz a kényszerből vagy védelmi okokból kísérővel utaztatott személyek esetén,

be) részt vesz a veszélyeztetett légjárművek biztosításában,

bf) gondoskodik arról, hogy a légijármű fedélzetére csak az utasbiztonsági ellenőrzésen átment és dokumentált személyek, poggyászok, áruk, fedélzeti ellátmány jusson fel,

bg) ellátja a feladás pontjától a légijármű fedélzetére történő berakodásig a repülőtéren belül mozgatott és szállítani kívánt légiáru, poggyász, posta, fedélzeti ellátmány és egyéb fedélzeti készletek biztonsági ellenőrzését, felügyeletét,

bh) végzi a légjármű repülés előtti műszaki, védelmi ellenőrzését, beleértve az idegen eszközök, tárgyak felkutatását,

bi) gondoskodik a légijármű védelméről,

bj) megakadályozza, hogy a légijárműhöz illetéktelen személyek hozzáférjenek,

bk) fokozott veszélyeztetettség esetén végzi a légijármű forgalmi területen tartózkodó, a légijárműveket kiszolgáló személyzet utasbiztonsági ellenőrzését,

bl) kidolgozza a védelmi feladatok oktatását, gyakorlását, továbbá értékeli az eredményeket és javaslatokat tesz;

c) részt vesz a Repülőtéri Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központ munkájában.

A légijármű földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezet védelmi feladatai

19. §

A légijármű földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezet

a)[42] a légiközlekedés védelme érdekében, a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és jóváhagyásra az NKH Légiközlekedési Igazgatósága részére benyújtja a Védelmi Tervét, valamint módosításait, továbbá gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról;

b) a Repülőtér Rend, a Repülőtéri Védelmi Terv, a Légitársasági Védelmi Terv és saját Védelmi Terve alapján

ba) a földi kiszolgálási szerződés alapján közreműködik a jogellenes cselekmény elkövetésére alkalmas, a közbiztonságra és a légiközlekedés biztonságára veszélyes anyagoknak és tárgyaknak a légijármű fedélzetére való feljuttatásának megakadályozásában, valamint az utasok és a földi személyzet által igénybe vett utasterminálokon, azelőte-reken, az utashidakon, a földi utasszállító járműveken a biztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzésében,

bb) közreműködik abban, hogy a kiszolgált légijármű fedélzetén csak az utasbiztonsági ellenőrzésen átment és dokumentált személyek, poggyászok, áruk és egyéb fedélzeti készletek legyenek,

bc) a földi kiszolgálási szerződés alapján ellátja a feladás pontjától a légijármű fedélzetére történő berakodásig a repülőtéren belül mozgatott és szállítani kívánt légiáru, poggyász, posta, fedélzeti ellátmány és egyéb fedélzeti készletek biztonsági ellenőrzését, felügyeletét,

bd) a technológiai feltételek kialakításával és a közreműködői szerződések útján közreműködik az utasok, a poggyász-, áru-, postai és egyéb légi küldemények, ellátmányok kezelésében oly módon, hogy az zárt, felügyelt, dokumentált és biztonságos minőségbiztosítási technológia alapján történjen a repülőtér kijelölt területein;

c) felkérésre részt vesz a Repülőtéri Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központ munkájában;

d) megbízható személyzetet alkalmaz, és ennek érdekében az illetékes szerveknél kezdeményezi a személyzet védelmi ellenőrzését.

A légiforgalmi irányító szolgálat védelmi feladatai

20. §

A légiforgalmi irányító szolgálat

a)[43] a légiközlekedés védelme érdekében, a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és jóváhagyásra az NKH Légiközlekedési Igazgatósága részére benyújtja a Védelmi Tervét, valamint módosításait, továbbá gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról,

b) védelmi rendszert hoz létre annak érdekében, hogy megakadályozza jogosulatlan személy, jármű behatolását a légiforgalmi irányító szolgálat objektumaiba, az általa üzemben tartott földi navigációs berendezések nem nyilvános területeire, különösen a légiközlekedés szempontjából kiemelt fontosságú objektumokba, létesítményekbe, továbbá a jogosulatlan hozzáférést az általa üzemben tartott, légiközlekedést kiszolgáló rádióberendezésekhez,

c) gondoskodik objektumainak, az általa üzemben tartott földi navigációs berendezéseknek és légiközlekedést kiszolgáló rádióberendezéseknek megfelelő szintű védelmi berendezésekkel való ellátásáról,

d) részt vesz az általa kiszolgált repülőterek Repülőtéri Védelmi Bizottságának munkájában,

e) részt vesz az általa kiszolgált repülőterek Repülőtéri Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központjának munkájában.

Eljárás kis repülőterek esetében

21. §

(1)[44] Amennyiben a polgári légiközlekedés védelme területén a közösségi rendeletekben és az e rendeletben foglalt védelmi intézkedések alkalmazása aránytalan hátrányt, illetve nehézséget okoz, vagy ha objektív gyakorlati okok miatt azok nem végrehajthatóak, akkor az NKH Légiközlekedési Igazgatósága a védelem megfelelő szintjének biztosítása érdekében kockázatfelmérés alapján helyi védelmi intézkedéseket fogadhat el a 2320/2002/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kis repülőtereken.

(2)[45] A repülőtér üzemben tartója kérelmezheti az NKH Légiközlekedési Igazgatóságánál, hogy a repülőteret a légiközlekedés védelme szempontjából minősítse kis repülőtérnek. A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a repülőtér előző évi forgalmáról készült statisztikát,

b) az átminősítés objektív okait,

c) a repülőtér üzemben tartója által készített kockázati elemzést és a légiközlekedés védelmi szintjének fenntartása érdekében javasolt intézkedéseket,

d) a javasolt Repülőtéri Védelmi Tervet és Repülőtér Rendet.

(3)[46] Ha a repülőtér üzemben tartója a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az NKH Légiközlekedési Igazgatósága tíz munkanapon belül hívja fel hiánypótlásra.

(4)[47] A kis repülőtérré minősítésről és az elfogadott intézkedésekről az NKH Légiközlekedési Igazgatósága tájékoztatja a minisztert, aki a Bizottságot erről értesíti.

(5)[48] Amennyiben a 2320/2002/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően a Bizottság határozatában megállapítja, hogy a helyi védelmi intézkedések nem megfelelőek, az NKH Légiközlekedési Igazgatósága visszavonja vagy módosítja azokat. Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága a hiányosságok felszámolására a repülőtér üzemben tartóját azonnali végrehajtás elrendelése mellett felszólítja. Ha a repülőtér üzemben tartója a felszólításnak nem tesz eleget, az NKH Légiközlekedési Igazgatósága a repülőtér üzemben tartási engedélyét a hiányosságok felszámolásáig azonnali hatállyal felfüggeszti.

(6)[49] A nem nyilvános repülőterek esetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(7)[50] A nemzetközi légiforgalom számára ideiglenes vagy eseti jelleggel megnyitott repülőtér polgári nemzetközi repülési célú üzemeltetésének megkezdésére a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka és az országos rendőrfőkapitány engedélye alapján kerülhet sor a jogszabályban előírt kötelező szolgálatok részvételével és a légiközlekedés védelem szabályainak betartásával.

Harmadik országból érkező tranzit utasok ellenőrzése

22. §

(1) A harmadik országból érkező tranzit utasokat ellenőrizni kell.

(2)[51] Nem kell az utasokat ellenőrizni abban az esetben, ha az NKH Légiközlekedési Igazgatósága megállapította, hogy az adott ország repülőterén foganatosított intézkedések e rendelet előírásainak megfelelnek. Az engedélyt megküldi az induló repülőtérnek, a hazai tranzit repülőtérnek, valamint az érintett légitársaságnak.

(3)[52] Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága az engedélyeket legalább évente felülvizsgálja.

(4)[53] Amennyiben az NKH Légiközlekedési Igazgatósága megállapítja, hogy az induló repülőtéren a követelmények nem megfelelőek, vagy nem tartják be azokat, azonnal elrendeli a tranzit utasok ellenőrzését.

A vészhelyzetben való tevékenység tervezése

23. §

(1)[54] A légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmény, illetve arra irányuló kísérlet esetére a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek, az NKH Légiközlekedési Igazgatósága, a repülőtér üzemben tartója, a légitársaság, valamint a légijármű kiszolgálója köteles Eljárási Tervet készíteni, amely eljárásokat tartalmaz a repülőtéri szolgálatok és az adott szervezet vészhelyzetben való tevékenységére és együttműködésére.

(2)[55] A tervben foglalt feladatok gyakorlására, az eredmények értékelésére évente egy alkalommal gyakorlatot kell végrehajtani. A gyakorlat időpontjáról az LVB titkárát és az NKH Légiközlekedési Igazgatóságát egy hónappal előbb tájékoztatni kell.

(3)[56] Ha a repülőtér nemzetközi légiforgalom számára történő ideiglenes megnyitása megszakítás nélkül a 10 napot meghaladja, a megnyitást megelőzően egy héttel gyakorlatot kell végrehajtani. A gyakorlat értékeléséről szóló jegyzőkönyvet az NKH Légiközlekedési Igazgatósága és az LVB titkára részére kell megküldeni.

(4) A nemzetközi kereskedelmi repülőtér és a kereskedelmi repülőtér üzemben tartójának állandó objektumú, a nemzetközi légiforgalom számára ideiglenes vagy eseti jelleggel megnyitott repülőtér üzemben tartójának - a megnyitás időszakára - ideiglenes Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központot kell kialakítania.

(5) A Kényszer-Vészhelyzeti Irányító Központ kialakításának, berendezésének és felszerelésének biztosítania kell

a) az RVB és az együttműködő szervek képviselőinek elhelyezését, a tervező, szervező, döntés-előkészítő munka feltételeit,

b) többcsatornás közvetlen (rádi-ó, telefon-, fax-, Internet-) összeköttetést az RVB, az LVB, az operatív végrehajtó, a mentő és katasztrófaelhárító, valamint az együttműködő szervek között,

c) közvetlen összeköttetést a légiforgalmi irányító központtal, valamint a veszélyeztetett légijárművel,

d) a veszélyeztetett területről képi információk továbbításának lehetőségét, a tervezés és a végrehajtás dokumentálását segítő irodatechnikai, rögzítő és másoló berendezéseket,

e) az elektronikus berendezések szünetmentes áramellátását.

Védelmi személyzet

24. §

A repülőtér üzemben tartója, a légitársaság, a földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezet, a légiforgalmi irányító szolgálat, a posta- és futárszolgálat a légiközlekedés védelmi intézkedési rendszer irányítása érdekében védelmi tisztet köteles kijelölni. A védelmi tiszt közvetlenül az adott szervezet vezetőjének alárendeltségébe tartozik, és felelős azért, hogy a szervezet naprakész légiközlekedés védelmi információkkal rendelkezzen és a légiközlekedés védelmi szabályokat betartsák.

Információk megosztása

25. §

(1) A repülőtér üzemben tartója, a légitársaság, a légijármű földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezet, a légiforgalmi irányítói szolgálat a légiközlekedés védelmével összefüggő információkat, adatokat bizalmasan kezeli, és biztosítja, hogy azokhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. E rendelkezés nem érinti a közérdekű adatok nyilvánosságát.

(2) Belső védelmi információk, dokumentumok átadása során minden esetben vizsgálni kell a jogosultsági szinteket, és ezt a dokumentumon jelölni és igazoltatni kell.

(3) A védelmi dokumentumok esetében az adatvédelem szintjének megfelelő tárolást biztosítani kell.

(4) A védelmi intézkedésekkel, szabályokkal kapcsolatos információt külső szerv, személy részére csak az illetékes szerv vezetője által erre felhatalmazott, kijelölt személy adhat.

(5) A védelemben érintett személyeknek a tevékenység ellátásához szükséges mértékben az előírásokat, követelményeket ismerniük kell.

Költségek viselése

26. §

(1) A nemzetközi kereskedelmi repülőtéren a légiközlekedés védelmében közreműködő rendőri, határőrizeti, nemzetbiztonsági, vám- és pénzügyőri, tűzoltó szolgálatok légiközlekedés védelmi feladatának ellátásához szükséges elhelyezésről, speciálisan repülőtéri műszaki-technikai eszközök és berendezések létesítéséről és fejlesztéséről a repülőtér üzemben tartója saját költségén gondoskodik.

(2) A légiközlekedés védelmében közreműködő szolgálatokat a légiközlekedés védelmével összefüggő feladataik ellátásához szükséges ingatlanok, helyiségek használatáért bérleti díj fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlanok berendezésével és a műszaki-technikai felszereltséggel, a kommunális szolgáltatással (energia, víz, csatorna stb.) járó költségeket a hatóságok saját költségvetésükből fedezik.

(3) A hatóságok és szervezetek a légiközlekedés védelmi feladatok és az ahhoz szükséges szervezet működtetéséhez szükséges költségeiket saját költségvetésükből fedezik.

(4) A nemzetközi légiforgalom számára ideiglenes vagy eseti jelleggel megnyitott repülőtéren az (1) bekezdésben megnevezett szolgálatok ideiglenes elhelyezéséről és működési feltételeiről, valamint az említett műszaki-technikai eszközök és berendezések ideiglenes telepítéséről a repülőtér üzemben tartója saját költségén gondoskodik. A repülőtér üzemben tartója megtéríti a szolgálatok feladataik ellátásával összefüggésben felmerült költségeit is.

(5)[57] A repülőtér üzemben tartója és a légitársaság a légiközlekedés védelmi intézkedések végrehajtása érdekében díjat szedhet. A beszedett díjat kizárólag légiközlekedés védelmi feladatokra, a védelmi rendszer fenntartására, fejlesztésére lehet fordítani. A díj felhasználásáról a repülőtér üzemben tartója és a légitársaság a tárgyévet követő március 1-jéig jelentést készít az NKH Légiközlekedési Igazgatósága részére. A felhasználás jogszerűségét az NKH Légiközlekedési Igazgatósága ellenőrzi, és az ellenőrzésről jelentést készít az LVB-nek.

Záró rendelkezések

27. §

Ez a rendelet - a polgári légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megakadályozásával, illetve az ilyen cselekményekre irányuló kísérlettel összefüggésben - a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2320/2002/EK rendelete (2002. december 16.) a polgári légiközlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról,

b)[58]

c) a Bizottság 1217/2003/EK rendelete (2003. július 4.) a nemzeti polgári repülésbiztonság minőségbiztosítási programjára vonatkozó közös előírások megállapításáról,

d) a Bizottság 1486/2003/EK rendelete (2003. augusztus 23.) a polgári légiközlekedés védelem területén történő bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárások megállapításáról.

e)[59] a Bizottság 820/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról.

28. §

(1)[60] Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)[61]

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök