2004. évi XIV. törvény

az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról[1]

Az Országgyűlés az Európai Közösséget létrehozó szerződésben, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban foglalt kötelezettségekkel összhangban, az európai közösségi jog által nem harmonizált területeken az áruk szabad áramlásának biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény alkalmazásában

a) áru: az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 28. cikkének hatálya alá eső dolog, így különösen minden olyan dolog, amelynek értéke pénzben kifejezhető, és amely kereskedelmi forgalom tárgyát képezheti;

b) kényszerítő követelmény: az Európai Bíróság által az EK-Szerződés 28. cikke alkalmazásában ilyenként elismert érdek, így különösen a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberi egészség és élet védelme, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi és kereskedelmi tulajdon védelme, a fogyasztók védelme, a környezetvédelme, az adóügyi ellenőrzés hatékonyságának biztosítása, a kereskedelmi ügyletek tisztességességének biztosítása, a média sokszínűségének biztosítása, a kultúra védelme, a munkakörülmények javítása;

c) technikai jellegű előírás: valamely áru jellemzőire, így különösen összetételére, külső megjelenésére, csomagolására, megjelölésére, megfelelőségének tanúsítására vonatkozó olyan előírás, amelynek való megfelelés az áru behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának, használatának feltételét képezi;

d) ügyfél: az, aki a 2. §-ban foglalt rendelkezésre valamely eljárásban jogot, illetve kötelezettség alóli mentesülést kíván alapítani.

2. § (1) Az e törvény mellékletében felsorolt jogszabályokban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük azoknak az áruknak, amelyeket

a) az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő és/vagy hoztak forgalomba, vagy

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (a továbbiakban: EGT-megállapodás) részes valamely EFTA-államban állították elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a mellékletben szereplő, az adott árura vonatkozó jogszabályban foglalt technikai jellegű előírás által érvényesíteni kívánt kényszerítő követelmény tekintetében egyenértékű védelmet nyújtanak.

(2) Ha a védelem egyenértékűsége az adott árura vonatkozó jogszabályban foglalt technikai jellegű előírásoknak csak egy része tekintetében állapítható meg, az árunak meg kell felelnie a fennmaradó technikai jellegű előírásoknak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának van helye olyan jogszabályban foglalt technikai jellegű előírásoknak való megfelelés tekintetében is, melyet e törvény melléklete nem tartalmaz, feltéve, hogy az érintett technikai jellegű előírás vonatkozásában európai közösségi jogszabály nem valósít meg harmonizációt.

3. § (1) A törvény mellékletében foglalt, illetve a 2. § (3) bekezdése szerinti jogszabályok alkalmazására irányadó eljárási rendelkezéseket a 2. § hatálya alá eső esetekben is alkalmazni kell, a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel, illetve kiegészítésekkel.

(2) A hatóság az eljárása során az adott jogszabály technikai jellegű előírásainak való megfelelés helyett csak a 2. § (1) bekezdésében említett védelem egyenértékűségét köteles vizsgálni, illetve értékelni, és erről köteles határozni.

(3) Az egyenértékűség megállapíthatósága érdekében az Európai Unió tagállama, Törökország, illetve az EGT-megállapodásban részes EFTA-állam érintett előírásait az ügyfél köteles az eljáró hatóság rendelkezésére bocsátani; az eljáró hatóság - amennyiben szükséges - előírhatja magyar nyelvű fordítás csatolását is.

(4) Az ügyfél köteles bizonyítani azt, hogy az áru a (3) bekezdésben említett előírásoknak megfelel, feltéve, hogy az érintett magyar technikai jellegű előírásnak való megfelelést is neki kellene bizonyítania az adott eljárásban. Ha az előírást kibocsátó államban irányadó eljárásban az áru megfelelőségét már megállapították, a bizonyítási kötelezettség teljesítéséhez elegendő az ebben az eljárásban kibocsátott, a megfelelőséget megállapító okirat rendelkezésre bocsátása. Az eljáró hatóság - amennyiben szükséges - előírhatja magyar nyelvű fordítás csatolását is. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, de az áru megfelelőségének megállapíthatósága céljából az előírást kibocsátó államban az ott előírt módon vizsgálatokat végeztek el, ezek eredménye a magyar hatóság eljárásában felhasználható.

(5) Ha az egyenértékűség nem állapítható meg, az eljáró hatóság az érintett jogszabálynak való meg nem felelés esetére meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza, kivéve, ha a 2. § (2) bekezdésének alkalmazásával az áru jogszabálynak való megfelelése megállapítható.

(6) Ha az eljáró hatóság az Európai Unió tagállama, Törökország, illetve az EGT-megállapodásban részes EFTA-állam valamely előírása tekintetében a védelem egyenértékűségét megállapította, az erről szóló tájékoztatást - amennyiben ilyennel rendelkezik - internetes honlapján jól azonosítható módon közzéteszi.

4. § (1) E törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az EK-Szerződés 28. cikkével összeegyeztethető rendelkezéseket tartalmaz.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2004. évi XIV. törvényhez

1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

2. 49/1998. (III. 27.) Korm. rendelet a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról és hitelesítéséről

3. 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről

4. 27/1997. (IV. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról

5. 31/2001. (XII. 19.) BM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának részletes szabályairól

6. 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről

7.[2]

8. 28/2003. (V. 8.) GKM rendelet a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról

9. 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról

10. 6/1993. (V. 12.) IKM rendelet a gázüzemű járművek üzemanyagellátó berendezéseiről

11. 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól

12. 14/1994. (V. 27.) IKM rendelet a mutatványos berendezések időszakos műszaki vizsgáztatási rendjéről

13. 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről

14. 4/1975. (X. 11.) NIM rendelet az acetiléngáz-fejlesztő készülékek biztonsági szabályzata hatálybaléptetéséről

15. 25/1991. (X. 16.) PM rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról