54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet

a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról

1. §

(1) A rendelet hatálya az Európai Unió strukturális alapjaiból a Közösségi Támogatási Keret részeként finanszírozott programokat lebonyolító szervezetekre; az irányító hatóságra és a közreműködő szervezetre, az EQUAL program irányító hatóságra (a továbbiakban együtt: lebonyolító szervezet), valamint a kedvezményezettekre terjed ki.

(2) A rendeletben használt fogalmak a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletben, az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendeletben foglalt meghatározások szerint értelmezendőek.

2. §

(1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell

a)[1] a támogatás kedvezményezettje által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó leveléről, kivéve amennyiben a támogatás kedvezményezettje az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott biztosítékot nyújtja,

b) a fejlesztés tárgyára (ingó és ingatlan vagyontárgyra) vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalomról,

c) beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra vagyonbiztosításról,

d) (keretbiztosítéki) jelzálogjogról, ha annak alkalmazását az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) előírja.

(2) A támogatási szerződéshez mellékelni kell a kedvezményezett nyilatkozatait a következők szerint:

a)[2] helyi önkormányzatok és társulásaik, helyi nemzetiségi önkormányzatok és az ezek által alapított költségvetési szervek esetében az érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat - vagy ha a kedvezményezett gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, annak - írásbeli nyilatkozata arról, hogy a projekt részben vagy egészben történő meghiúsulása vagy a támogatás szabálytalan felhasználása esetén a támogatást visszafizeti, egyben tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összegére fizetési számlája beszedési megbízással megterhelhető,

b)[3] egyházi jogi személyek, az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, valamint társadalmi szervezetek, a politikai pártok kivételével esetében a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésből biztosított támogatásból levonásra kerül,

c) a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy vele szemben - nyilatkozattételkor - az Ámr. 88. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya nem áll fenn.

d)[4] beszedési megbízás esetére a támogatás kedvezményezettje által pénzforgalmi szolgáltatójának adott, beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelét.

(3)[5] A támogatás kedvezményezettje - a központi költségvetési szervek, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá az irányító hatóság vezetőjének döntése alapján azon állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok kivételével, amely gazdasági társaságok a támogatást központi program megvalósításához kapják, és amelyek esetében a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül - köteles valamennyi fizetési számlájának számát közölni és (felhatalmazó levél útján) valamennyi fizetési számlaszáma tekintetében beszedési megbízás benyújtására felhatalmazni a lebonyolító szervezetet, a 2. § (1) bekezdésének a) pontja alapján. A beszedési megbízás alkalmazása érdekében a támogatás kedvezményezettje köteles a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató(i) által visszaigazolt felhatalmazó levele(ke)t a támogatási szerződés megkötését megelőzően a lebonyolító szervezet számára átadni, és bármelyik fizetési számlaszáma megszüntetéséről vagy új fizetési számla megnyitásáról a lebonyolító szervezetet nyolc napon belül írásban tájékoztatni, és az új fizetési számlaszámra vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató által visszaigazolt felhatalmazó levelet a lebonyolító szervezet számára átadni.

(4)[6] Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra nem kötelesek vagyonbiztosítást kötni a központi költségvetési szervek, az egyházi jogi személyek, illetve a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.

3. §

(1)[7] A lebonyolító szervezet a kedvezményezettel kötendő támogatási szerződésben a támogatási szerződés megszegéséből, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredő esetleges visszafizetési kötelezettség biztosítására köteles a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (Ptk. 243-276. §) meghatározni (a továbbiakban: biztosíték).

(2) Nem kötelesek biztosítékot nyújtani:

a)[8] a költségvetési szervek,

b)[9] az egyházi jogi személyek, ha a támogatás az egyházi jogi személy olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,

c)[10] az alapítványok, közalapítványok és intézményeik, a közhasznú társaságok, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok, a köztestületek, a társadalmi szervezetek,

d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelező feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.

e)[11] a vízitársulatok, ha a támogatást teljes egészében az általuk üzemeltetett önkormányzati és/vagy állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fejlesztésére használják fel,

f)[12] az irányító hatóság vezetőjének döntése alapján azon állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok, amelyek a támogatást központi program megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.

g)[13] bármely kedvezményezett, ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, és az egy kedvezményezettre eső megítélt támogatás összege nem haladja meg a 10 millió forintot,

h)[14] bármely kedvezményezett, ha a támogatás nem beruházási célú,

i)[15] bármely kedvezményezett, ha a támogatás kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul,

j)[16] a megvalósítási időszakra azok a kedvezményezettek, akik a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezik.

k)[17] bármely projekt kedvezményezettje, ha a projektre megítélt támogatási összeg nem haladja meg a 25 millió forintot.

(3)[18]

(4) A biztosítékokról, azok valós értékéről, fenntartásuk kötelező időtartamáról, valamint érvényesíthetőségéről szóló tájékoztatást a pályázati útmutató tartalmazza.

4. §

(1) A támogatási összeg - ideértve az előleget is - első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.

(2)[19] Amennyiben a támogatási szerződés megkötését követő három hónapon, illetve amennyiben a lebonyolító szervezet indokoltnak minősíti, egy éven belül a folyósítás érdekében a kedvezményezett nem igazolja, hogy a biztosítékok rendelkezésre állnak, a lebonyolító szervezet a támogatási szerződéstől elállhat.

(3) A kedvezményezett a támogatási szerződésben előírt ideig, az előírt tartalommal köteles a biztosítékokat fenntartani.

(4)[20] Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzésre van szükség.

(5) A kedvezményezett köteles írásban nyilatkozni arról, hogy nem áll fenn olyan harmadik személy irányában fennálló kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve amely a kedvezményezett biztosítékadását korlátozza. A kedvezményezett ilyen korlátozás hiányáról, illetve a harmadik személy hozzájárulásának megadásáról a támogatási szerződésben, vagy külön nyilatkozatban köteles nyilatkozni.

5. §

(1) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelező biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amelytől eltérés - kivéve a 3. § (2) bekezdése szerinti mentességet - nem engedhető:[21]

a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelező),

b) jelzálogjog ingóságra,

c) bankgarancia,

d) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény,

e) garanciaszervezet által vállalt kezesség,

f) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.

g)[22] belső egyházi jogi személy esetében a a bevett egyház, a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház vagy a belső egyházi jogi személy közvetlen felettes szerve által vállalt készfizető kezesség.

h)[23] óvadék.

(2) A pályázati útmutatóban a lebonyolító szervezet a megfelelő indokok megjelölése mellett rendelkezhet úgy, hogy az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti biztosítékokat nem fogadja el.

(3)[24] Amennyiben a támogatásból előleg folyósítható, a kedvezményezettnek - a 3. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az előleg erejéig az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott legalább egy kötelezően választható biztosítékot kell nyújtania.

(4) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre és járulékaira is.

(5)[25] A beruházási projekt esetében a megvalósítási időszakra a megítélt támogatás teljes összegét fedezően kell biztosítékot kérni. A megvalósítást követő fenntartási időszakra vonatkozóan a biztosíték mértéke a megvalósítási időszakhoz képest 50%-kal mérsékelhető. A nem beruházási jellegű projektek esetében a megvalósítási időszakra kell biztosítékot kérni. A fenntartási időszakra vonatkozóan a bejegyzett terhelési tilalom törölhető.

(6) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a támogatás összegét, de a lebonyolító szervezet a követelés járulékaira kiterjedő biztosítékot is kérhet. A követelés járulékának mértéke a támogatási összeg legfeljebb 20%-a.

(7) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

(8)[26] A biztosítékot legkevesebb egy év időtartamra kell rendelkezésre bocsátani azzal, hogy a biztosíték érvényességének lejártát megelőzően annak meghosszabbítását vagy cseréjét a támogatás kedvezményezettjének igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését és a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után. A támogatás kedvezményezettje az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott biztosíték cseréje esetén beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazó levelet köteles adni az új biztosítékokkal együtt.

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően megkötött támogatási szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt meghirdetett pályázatok esetében a kedvezményezett választása szerint lehet a kedvezményezett számára a pályázati útmutatóban meghatározottnál kedvezőbb feltételekkel biztosítékot kérni.

(3)[27] Amennyiben e rendelet hatálybalépése előtt meghirdetett pályázatokban meghatározott jogszerű biztosítéknyújtási feltételek kedvezőbbek a pályázók számára, az irányító hatóság a meghirdetett feltételek szerint köteles a szerződések megkötésére.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter