206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet

a fejlesztési adókedvezményről[1]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 30. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a fejlesztési adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény) részletes feltételeiről, az adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és az adatszolgáltatásról a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1.[2] Állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatás.

2. Elszámolható költség:

a)[3] a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-l) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke,

ab) tárgyi eszköznek a vételára létesítmény felvásárlásakor,

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, - a 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel -a szoftver, a licenc és a know-how (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47-48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa) és/vagy az ab) alpontok szerint elszámolható költség 50 százalékáig,

b) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás megkezdését követően az üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva,

c)[4]

d)[5]

3. Nem elszámolható költség:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, illetve létesítmény felvásárlásakor a vételára;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;

c) pénzügyi lízing formájában beszerzett tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha a szerződés nem tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget;

d) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

e)[6] a szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke;

f)[7] a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás; mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásnál az Európai Bizottság által a bejelentési eljárás keretében hozott, támogatást engedélyező határozat keltének napja előtt felmerült költség, ráfordítás.

g) a személygépkocsi (Tao. törvény 4. § 31/c. pont) bekerülési értéke;

h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület és a telek bekerülési értékét;

i) a 2. pont ac) alpont szerinti támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt az adózó nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja.

j)[8] munkahelyteremtő beruházás esetén a 2. pont b) alpont alapján meghatározott személyi jellegű ráfordításnak az adózó adóévi számított átlagos állományi létszámának a tényleges adóévi átlagos állományi létszámot meghaladó részére arányosan számított összege, ahol az adóévi számított átlagos állományi létszámot a beruházás megkezdését megelőző adóévi átlagos állományi létszámnak és az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámának az összegeként kell meghatározni.

4. Létesítmény felvásárlása: a termék előállításához és/vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy -amennyiben nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és a felvásárló adózó nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának.

5. A beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének a napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja.

6. Kedvezményezett települési önkormányzat: az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban lévő települési önkormányzat; amelynek az adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában kell a felsorolt tervezési-statisztikai régióba tartoznia.

7.[9] Nagyberuházás: az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az egy vagy több adózó által egy háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett, gazdaságilag oszthatatlan beruházásokat; annak megállapításakor, hogy a beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, figyelembe kell venni a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget; ez alapján a nagyberuházás értékét úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az e beruházás megkezdése napját megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett, olyan gazdaságilag oszthatatlan beruházások jelenértéken számított értékét, amely(ek)hez az adózó igénybe vett (igényelt) állami támogatást.

8.[10] Nehéz helyzetben lévő társaság: az a vállalkozás, amely megfelel az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (1)-(4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

9.[11] Diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb.

10. Saját forrás: az adózó által a fejlesztési programhoz igénybe vett (igényelt), állami támogatásnak nem minősülő forrás.

11. Szinten tartást szolgáló eszközök: szinten tartást szolgálnak azok az eszközök, amelyek az adózó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné.

12. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve.

13. Kis- és középvállalkozás: a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában a Tao. törvény 4. §-ának 24. pontjában foglaltaknak megfelelő vállalkozás.

14.[12] Támogatástartalom: az adózó számára nyújtott állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszertan alapján kiszámolt értéke.

15. Szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúra: amelynek legalább

a) a garantált minimum sebessége a szolgáltatótól az előfizető irányába 128 kbps, az előfizetőtől a szolgáltató irányába 32 kbps, ugyanakkor képes, a hálózati forgalomtól függően, a szolgáltatótól az előfizető irányába 512 kbps, az előfizetőtől a szolgáltató irányába 96 kbps sebesség elérésére, és

b) időben korlátlan hozzáférést biztosít, legalább havi 99,5 százalékos rendelkezésre állási idővel.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya a Tao. törvény 4. § 2. pontjában megnevezett adózóra terjed ki.

Az adókedvezmény igénybevételének általános feltételei

3. §

(1)[13] Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvényben és az e rendeletben, illetve a Kormány a Tao. törvény 22/B. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi határozatában (a továbbiakban: határozat) meghatározott valamennyi feltételnek.

(2)[14] Az adókedvezmény a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-l) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi, és ezeket az eszközöket nagyvállalkozás az üzembe helyezést követő öt évig, kis- és középvállalkozás három évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja.

(3) Az adókedvezmény igénybevételének a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén feltétele, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően nagyvállalkozás öt, kis- és középvállalkozás három éven keresztül az érintett régióban fenntartja.

(4) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy - ha az későbbi időpont - az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

a)[15] az adózónál az állami adóhatóságnál, az önkormányzati adóhatóságnál, valamint a vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás miatt - ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást - az állami adóhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta;

b) az adózót közigazgatási hatóság határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt.

(5) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha

a)[16] a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-l) pontja szerinti beruházás forrásának legalább 25 százaléka saját forrás;

b) a beruházás megkezdésének a napját megelőzi a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja;

c)[17] a Kormány egyedi döntése alapján megítélhető támogatás igénylése esetén a közvetlen támogatásra való elvi jogosultságról szóló írásbeli visszaigazolás kézhezvételének napját követi a beruházás megkezdésének napja.

(6) Ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz, nem jogosult adókedvezményre. Ha az adózó a kötelező üzemeltetési időszak alatt bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alá kerül vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(7)[18] Ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózók a Tao. törvényben, az e rendeletben és - kérelemre hozott határozat esetén - a határozatban foglalt bármely feltételt külön-külön is teljesítik. Ha az egyik adózó nem teljesíti az említett bármely feltételt, akkor a másik adózó sem jogosult adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(8)[19] Az adókedvezmény igénylésekor az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábat kell figyelembe venni. Az elszámolható költség jelenértékének meghatározása a 6. számú mellékletben meghatározott módszerrel történik.

(9)[20] Az adókedvezmény jelenértékét az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszerrel kell meghatározni.

Az adókedvezmény igénybevételének különös szabályai

4. §

(1) Nem vehető igénybe adókedvezmény

a)[21] nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházáshoz, ha az építmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja;

b)[22] e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez;

c)[23] a hajóépítő ipari fejlesztéshez,

d)[24] a szénipar fejlesztéséhez;

e) e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

f) a halászati tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

g) szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz, ha

ga) az infrastruktúra olyan település(rész) en létesül, ahol bármely szolgáltató már szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát üzemeltet, épít, és

gb) a beruházás nem az ellátottak számának növelését, növelhetőségét szolgálja;

h)[25] az EUMSz I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységekre, továbbá a 4502, 4503, 4504 KN-kód alá tartozó parafatermékekre és az 1234/2007/EK tanácsi rendeletben említett, tejet és tejterméket utánzó vagy helyettesítő termékek gyártására és forgalmazására;

i) azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó e rendelet kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el.

j)[26] mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz, ha annak elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy ha az igényelt támogatás jelenértéken több, mint 12 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az Európai Bizottság a beruházási támogatást bejelentési eljárás keretében hozott határozatával nem hagyja jóvá.

k)[27] a szerencsejátékkal és fogadással összefüggő tevékenységhez.

(2)[28] Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazás át szolgál ó, a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-c) és h)-l) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben, a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek történő megfelelés, figyelembe véve az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló (2006/C 319/01) közösségi iránymutatások, 2007-2013-ban foglaltakat is.

Az adókedvezmény mértéke és igénybevétele

5. §

(1) Az adókedvezmény és a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás jelenértéken nem haladhatja meg a kérelem alapján engedélyezett adókedvezmény esetében a határozatban megállapított, bejelentés alapján igénybe vett adókedvezmény esetében a bejelentett, de mindkét esetben legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült elszámolható költség (2)-(8) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitással számított értékét.

(2)[29] A támogatás intenzitás mértéke az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott érték.

(3) Ha az adózó

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 10 százalékponttal

növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, kivéve, ha a kis- és középvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik.

(4)[30]

(5) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;

b) 50 százaléka, a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(6)[31] Az (5) bekezdés alkalmazásakor - az 1. § 7. pont alapján - a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás(ok) elszámolható költségét is figyelembe véve kell a támogatástartalmat meghatározni. Ennek során a kérelem, bejelentés tárgyát képező beruházás és az annak megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás(ok) jelenértéken meghatározott elszámolható költsége együttes összegének alapulvételével kell meghatározni a régióra érvényes - az érintett beruházás megkezdésekor hatályos - támogatási intenzitással a maximálisan adható állami támogatás összegét. Az így meghatározott összegből kell levonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás(ok) elszámolható költségéhez megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét (első korlát). Abban az esetben, ha az adózó csak jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig kéri az állami támogatás megítélését, akkor a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig adható állami támogatás összegének és a kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegének különbsége minősül az első korlátnak. Amennyiben az így meghatározott összeg kisebb, mint a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás (második korlát), akkor ez a kisebb összeg lesz a jelenértéken meghatározott nyújtható/igénybe vehető állami támogatás felső korlátja. Fordított esetben, a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás. Ha a kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás különböző településeken valósul meg, akkor a különböző támogatási intenzitás alapjául szolgáló elszámolható költséget az egyes településeken megvalósítani tervezett beruházás jelenértéken kimutatott elszámolható költsége arányában kell megosztani.

(7)[32]

(8) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott mérték, amely 40 százalékra növelhető, ha az adózó kis- vagy középvállalkozás.

(9)[33] Kérelem esetén az adókedvezmény a kérelemben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Tényállásváltozásnak minősül az is, ha az adózó a beruházást a kérelemben beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő 1 éven belül nem kezdi meg. Nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba vagy az elírás, valamint, ha a kérelemben, vagy a bejelentésben szereplő beruházás tervezett befejezésének időpontja eltér a tényleges befejezés időpontjától.

(10)[34] A beszámolót, a könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a kérelem, illetve a bejelentés adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - a kérelem, illetve a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes -devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról euróra történik. A beszámolót, a könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó az adókedvezmény igénybevételekor a ténylegesen felmerült elszámolható költséget a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra.

(11)[35] Nagyberuházás esetén a tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő maximálisan engedélyezhető állami támogatás és a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő elszámolható költség hányadosaként, százalékban (két tizedesjegyre számítva) kifejezett mértéket.

Az adókedvezmény igénylése kérelemre

6. §

(1)[36] Az adózó az adókedvezmény iránti kérelmet a fejlesztési program kérelemben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt, a 3. számú mellékletben előírt tartalommal, két példányban, papír alapon nyújthatja be az adópolitikáért felelős miniszterhez és egyidejűleg más állami támogatási igény esetén az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásának tekinteni.

(2)[37]

(3) Szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás esetén a kérelemhez mellékelni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn.

(4)[38] Ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az e bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazza. Az adózóknak a nagyberuházásra be kell nyújtaniuk az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt az e rendelet 3. számú mellékletében előírt tartalommal, továbbá ugyanezen mellékletet a nagyberuházás megvalósításában részt vevő adózóknak külön-külön is be kell nyújtaniuk a nagyberuházásból az általuk megvalósítani tervezett beruházásra. A kérelmekhez mellékelni kell az adózók nyilatkozatát arról, hogy a nagyberuházáshoz igénybe vehető adókedvezményből jelenértéken, százalékos arányban hogyan kívánnak részesedni.

(5)[39] Amennyiben az adózó nem csatolja a 3. számú melléklet V. pont 1. alpontja szerinti adatot, az adópolitikáért felelős miniszter az adat beszerzése céljából megkeresi az adatot nyilvántartó bíróságot.

(6)[40] A Kormány a határozatában az adókedvezmény összegét ezer forintban állapítja meg.

Az adókedvezmény igénylése bejelentés alapján[41]

7. §[42]

(1)[43] Az adózónak a beruházás bejelentésben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt e rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalommal, két példányban, papír alapon az adópolitikáért felelős miniszterhez be kell jelentenie a mellékletben szereplő adatokat, és - szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás esetén - mellékelnie kell a nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn. Amennyiben az adózó a beruházáshoz az adókedvezményen kívül más állami támogatást is igénybe kíván venni, az arra vonatkozó igényét a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtania az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti bejelentés benyújtásának tekinteni.

(2)[44] Ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor az (1) bekezdésben foglaltakat az e bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazza. Az adózóknak a nagyberuházásra be kell nyújtaniuk az adókedvezmény iránti bejelentést a beruházás megkezdése előtt az e rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalommal, továbbá ugyanezen mellékletet a nagyberuházás megvalósításában részt vevő adózóknak külön-külön is be kell nyújtaniuk a nagyberuházásból az általuk megvalósítani tervezett beruházásra. A bejelentéshez mellékelni kell az adózók nyilatkozatát arról, hogy a nagyberuházáshoz igénybe vehető adókedvezményből jelenértéken, százalékos arányban hogyan kívánnak részesedni.

Az adózó nyilvántartási kötelezettsége

8. §

(1) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,

b) bekerülési értékét,

c) hasznos élettartamát,

d) az állományból történő kikerülés időpontját.

(2)[45] Amennyiben az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül - pótlás nélkül - kivezeti, vagy - pótlás nélkül - nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

Adatszolgáltatási kötelezettség

9. §

(1) Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:

a)[46] a beruházás megnevezését, határozattal engedélyezett adókedvezmény esetében a határozat számát, más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap), ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor a megvalósításban részt vevő többi adózó cégszerű megnevezését és adószámát, továbbá a nagyberuházáshoz igénybe vehető adókedvezményből jelenértéken, százalékos arányban a részesedésüket;

b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;

c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;

d) a beruházáshoz engedélyezett és igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát.

(2)[47] Az adókedvezmény első igénybevételének adóévében a társaságiadó-bevallásban az adózónak a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-l) pontja szerinti beruházás esetén a következő adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie:[48]

a) az 1. § 2. pont aa)-ab) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken;

b) az 1. § 2. pont a) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken;

c)[49]

(3)[50] A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-b) és j) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:

a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] és a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy

b) a bérköltséget, és a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét

attól függően, hogy az adózó a Tao. törvény 22/B. § (9) és (14) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a teljesítését vállalja.

(4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházásnál az adózónak

a) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóévről benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számát;

b) az adókedvezmény igénybevételének első adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóévben benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken;

c)[51]

d) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik és az azt követő négy adóévben benyújtott társasági adóbevallásban kell szerepeltetnie.

(5)[52] Ha az adózó a beruházást a kérelemben beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő egy éven belül nem kezdte meg, ennek tényéről arról az adóévről készült társasági adóbevallásban köteles nyilatkozni, amely adóévben a beruházás megkezdésére nyitva álló egy év eredménytelenül letelt.

Eljárási szabályok

10. §

(1)[53]

(2)[54] Ha az adózó a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(3) Az adókedvezmény iránti kérelem díjköteles, a díj mértékét pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza. A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(4)[55] A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a befizetett díj nem utalható vissza.

(5)[56] A kérelem elbírálásához - szükség szerint - az adópolitikáért felelős miniszter más minisztert is megkeres. Ha a miniszter a megkeresést követő 10 napon belül nem válaszol, úgy kell tekinteni, mintha a megkeresésben (határozat-tervezetben) foglalt álláspontot fogadta volna el.

(6)[57] Az adópolitikáért felelős miniszter a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére irányuló bejelentést 30 napon belül megvizsgálja, és a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentésről tájékoztatja az adózót. Ha az adópolitikáért felelős miniszter a bejelentést követő 30 napon belül nem válaszol, akkor - a (7) bekezdésben foglalt eljárás kivételével - úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést nyilvántartásba vette.

(7)[58] A mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás tárgyában az adópolitikáért felelős miniszter az agrár-és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, aki intézkedik az Európai Bizottság részére történő bejelentési eljárást illetően. A Bizottságnál kezdeményezett bejelentési eljárás eredményéről az agrárpolitikáért felelős miniszter a Bizottság határozatának közlését követő 8 napon belül tájékoztatja az adózót és az adópolitikáért felelős minisztert. A Bizottság jóváhagyó határozata esetén az adózó bejelentését az adópolitikáért felelős miniszter a tájékoztatást követő napon nyilvántartásba veszi.

11. §

Új kérelemnek minősül, ha az adózó a kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja a beruházás tárgyát, helyszínét vagy az elszámolható költség összegét (jelenértéken) legalább 20 százalékkal módosítja.

12. §

Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelemről és a bejelentésről külön nyilvántartást vezet, amely[59]

a) kérelem esetén tartalmazza

1. az adózó azonosító adatait,

2. a kérelem érkezésének időpontját,

3. a kérelem tárgyát,

4. a kérelem elbírálásában részt vevő megnevezését (minisztérium, Európai Bizottság),

5. hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás időpontját,

6. az eljárási határidő meghosszabbítását, az eljárás felfüggesztését,

7. a határozat számát és meghozatalának időpontját,

8. a kérelem visszavonásának időpontját,

9.[60] a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-l) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pont aa)-ab) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,

10.[61] a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-l) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pont a) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,

11. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pontja b) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,

12. az adókedvezmény tervezett ütemezését folyó áron és jelenértéken;

b)[62] bejelentés esetén tartalmazza az adópolitikáért felelős miniszterhez beérkezett bejelentés másolatát.

13. §

Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

A kis- és középvállalkozások regionális beruházási támogatására vonatkozó szabályok[63]

13/A. §

(1) Az adókedvezmény a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvény és e rendelet - (2) bekezdés szerinti eltéréssel megfogalmazott -valamennyi feltételének.

(2) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén nem minősül elszámolható költségnek az immateriális javak közül a szoftver Sztv. 47-48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke.

Záró rendelkezések

14. §

(1)[64]

(2) Az e rendelet kihirdetését követően benyújtott - és 2006. december 31-éig el nem bírált - kérelmek esetében e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a már benyújtott kérelem az e rendelet szerinti feltételek szerint módosítható és az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3)[65]

15. §[66]

(1) Ez a rendelet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) Ez a rendelet

a) az N 398/2005 Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internet-beruházásokhoz,

b) az N 651/2006 Fejlesztési adókedvezmény,

c) az N 132/2010 Fejlesztési adókedvezmény,

d) az N 685/2009 Fejlesztési adókedvezmény,

e) az N 646/2007 Fejlesztési adókedvezmény a film- és videógyártó létesítményekbe történő beruházásokhoz,

f) az N 735/2007 Fejlesztési adókedvezmény szabályozott piacra belépő vállalkozásoknak,

g) az SA.30057 (X 950/2009) Kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint jelenértékű beruházása után érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény,

h) az SA.30058 (X 951/2009) a fejlesztési adókedvezmény érvényesítési feltételeként előírt létszám- és bérköltségnövelési kötelezettség alapjának meghatározása három adóév adatának számtani átlaga alapján és a munkahelyteremtő beruházás létszámnövelési kötelezettségének megszüntetése,

i) az SA.36616 (2013/X) a fejlesztési adókedvezmény szabad vállalkozási zónák területén megvalósított beruházási jogcíme,

j) az SA.36614 (2013/X) a fejlesztési adókedvezmény energiahatékonyságot szolgáló beruházási jogcíme

támogatási programok hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

16. §[67]

(1) A fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 277/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 1. § 8. pontját, 3. § (1) bekezdését, 3. § (5) bekezdés c) pontját, 6. § (1) és (6) bekezdését a 2011. december 31-ét követően benyújtott kérelem, bejelentés alapján érvényesíthető adókedvezményre kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 375/2013. (X. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm.r.1) megállapított 5. § (9) és (10) bekezdését a Korm.r.1 hatályba lépését megelőzően benyújtott kérelem, bejelentés alapján érvényesíthető adókedvezményre is alkalmazni kell.

(3) E rendeletnek a Korm.r.1-el módosított 1. § 2. pont a) alpontját, 3. § (2) bekezdését, 3. § (5) bekezdés a) pontját, 4. § (2) bekezdését, 9. § (2) bekezdését, 12. § a) pont 9. és 10. alpontjait a 2012. december 31-ét követően bejelentett vagy kérelmezett fejlesztési adókedvezményre kell alkalmazni.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez

Az acélipar meghatározása

2. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez

A szintetikus szál ipar meghatározása

Szintetikus szál ipar:

a) végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása, vagy

b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott felszerelés tekintetében extrudálással együtt zajlik, vagy

c) bármely kiegészítő ipari eljárás, amely a kedvezményezett, vagy ugyanannak a csoportnak más vállalata által felállított extrudálási/texturálási kapacitással összefügg, és amely az érintett üzleti tevékenységben, az alkalmazott gépek tekintetében, rendszerint az ilyen kapacitás részét képezi.

3. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez[68]

Kérelem a fejlesztési adókedvezmény engedélyezéséhez

II. A BERUHÁZÁS ADATAI

II/A. TÁRGYI ESZKÖZ ALAPÚ BERUHÁZÁSOKNÁL TELEPÜLÉSENKÉNT[73]

II/B. MUNKAHELYTEREMTŐ BERUHÁZÁSOK ESETÉN[74]

III. AZ ADÓZÓ ÁLTAL KÉRT ADÓKEDVEZMÉNY[75]

1 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyama.

2 Ha a teljes beruházás üzembe helyezésre került a jelen kérelemben szereplő beruházás megkezdése napját megelőző napig, akkor a tényadatok alapján - az adóév utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alkalmazásával - kell a jelenértéket meghatározni és figyelembe venni; ha a teljes beruházás nem került üzembe helyezésre a jelen kérelemben szereplő beruházás megkezdése napját megelőző napig, akkor a tervadatok jelenértékét - a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyam alkalmazásával - (a kérelemben szereplő adatot) kell figyelembe venni.

3 A táblázat ezen sorában csak akkor kell adatot szerepeltetni, ha az adózó 100 millió eurót meghaladó elszámolható költséghez nem kér állami támogatást.

IV. NYILATKOZATOK

Az adózó kijelenti, hogy

a) a beruházást a kérelem benyújtásáig nem kezdte meg;

b) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-l) pontja szerinti beruházás forrásának legalább 25 százaléka saját forrás;[76]

c) tevékenysége e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez tartozik/ nem tartozik;

[A megfelelő rész aláhúzandó.]

d) tevékenysége hajóépítő ipari fejlesztésnek minősül / nem minősül;

[A megfelelő rész aláhúzandó.]

e) tevékenysége szénipar fejlesztéséhez tartozik / nem tartozik;

[A megfelelő rész aláhúzandó.]

f) tevékenysége e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez tartozik /

nem tartozik;

[A megfelelő részaláhúzandó.]

g) tevékenysége a halászati tevékenységhez, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz tartozik/ nem tartozik;

[A megfelelő rész aláhúzandó.]

h) a kérelem benyújtásakor nem áll az állami, az önkormányzati adóhatóságnál vagy a vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás - ide nem értve a késedelmi pótlék miatti tartozást - miatt az állami, illetve az önkormányzati adóhatóságnál végrehajtási eljárás alatt;[77]

i) a kérelem benyújtásakor megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló jogszabályban meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek;[78]

j) nem áll bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt" illetve végelszámolását nem jelentette be a bírósághoz;

k)[79]

l) a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlan per- és igénymentes;

m) a kérelemben foglaltak megfelelnek a valóságnak;

n) a kérelem benyújtásakor nem nehéz helyzetben lévő társaság.

V. A KÉRELEMHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK

1. Létesítmény felvásárlása esetén a létesítmény bezárásáról a létesítmény igazgatósága (annak megfelelő testület) által hozott határozat másolata.

2. Nagyberuházás esetén az érintett termék Prodcom besorolása [a 3924/91/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, ipari termékekre vonatkozó Prodcom-lista megállapításáról szóló bizottsági rendelet], illetve az érintett szolgáltatás CPA besorolása [a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. április 23-i 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet] a kérelem benyújtásakor hatályos bizottsági rendelet besorolása alapján.[80]

4/a. Amennyiben az adózó által kért támogatás összege magasabb, mint a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű nagyberuházáshoz adható támogatás összege, akkor az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletben szereplő adatok.

4/b. Amennyiben az adózó által kért támogatás összege legfeljebb a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű nagyberuházáshoz adható támogatással egyező, akkor az 5. számú melléklet csatolása. 5. Amennyiben az adózó által, mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kért állami támogatás összege jelenértéken több, mint 12 millió euró, vagy ha a beruházás elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurót, akkor az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletben szereplő adatok.

Kelt: ...............................................

P. H.

.................................................

aláírás

4. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez

Bejelentés a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez

1 A megfelelő válasz betűjele bekarikázandó.

2 Ha az adózó a beruházást több telephelyen valósítja meg, akkor valamennyi telephelyet be kell mutatni. A szabad vállalkozási zónának minősülő település(ek) nevét aláhúzással szükséges jelölni.

3 A megfelelő válasz betűjele bekarikázandó.

5. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez[83]

6. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez[84]

Az elszámolható költség jelenértékének meghatározása