67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény végrehajtásáról

Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1)[1] A Tv. 1. §-ának (1) és (2) bekezdései alapján kárpótlásra jogosult személy kérelmét e rendelet mellékletének megfelelő nyomtatványon nyújthatja be a kárpótlási hatósághoz.

(2)[2]

(3)[3] A kérelem alapjául szolgáló sérelem elszenvedését és a jogosultság egyéb feltételeit a kérelmezőnek kell bizonyítania.

(4)[4]

2. §

(1)[5] A kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 2. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjai alapján járó kárpótlás jogalapjáról és a jogosultat megillető kárpótlás összegéről dönt.

(2)[6] A Tv. 1. §-ának (1) és (2) bekezdései alapján életelvesztés jogcímén kárpótlásra jogosult személy, akinek jogosultságát a kárpótlási hatóság megállapította, az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlásban, illetőleg annak reá eső hányadában csak akkor részesülhet, ha a kárpótlás összegét a Kpt. 2. §-ában meghatározott jogosultak között korábban teljes egészében nem osztották fel.

3. §[7]

Ha a kárpótlási hatóság véglegessé vált vagy jogerős kárpótlási határozatával a Kpt. 2. §-ának (7) bekezdése alapján választásra jogosult túlélő házastárs részére életelvesztés jogcímén kárpótlási jogosultságot állapít meg, eljárására az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény végrehajtásáról szóló 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

4. §

(1)[8] Aki a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a Tv. 1. §-ában meghatározott sérelmekhez kapcsolódó tulajdoni és a bérlakás végleges elvételével okozott sérelem (a továbbiakban: tulajdoni sérelem) érte, a kárpótlás iránti kérelmet a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény végrehajtásáról szóló 92/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet mellékletének megfelelő adatlapon - a szükséges bizonyítékokat csatolva - közvetlenül a kárpótlási hatósághoz nyújthatja be.

(2)[9] Ha a jogosult tulajdoni kárpótlása iránt is benyújtotta igényét és az élet elvesztéséért, vagy a munkaszolgálat jogcímén szabadságelvonásért járó kárpótlás iránti kérelem vonatkozásában legalább részben helyt adó döntés született, a tulajdoni sérelemért járó kárpótlás iránti igényt a kárpótlási hatóság bírálja el.

(3)[10]

5. §

(1)[11] A kárpótlás kifizetése a kárpótlási hatóság által hozott véglegessé vált vagy jogerős határozatok alapján történik, a Hadigondozottak Közalapítványa, valamint a kárpótlási hatóság között létrejött együttműködési szerződés szerint, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) közreműködésével.

(2)[12] Az (1) bekezdés szerinti együttműködési szerződésben rögzíteni kell a kárpótlás végrehajtásához szükséges együttműködés folyamatát, a költségviselés és az elszámolás rendjét.

(3)[13] Az egyösszegű kárpótlás végrehajtására az (1) bekezdésben említett megállapodáson túl, a honvédelemért felelős miniszter a Hadigondozottak Közalapítványával támogatási szerződést köt.

(4)[14] A jogosultnak a határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követően a MÁK az utalást - a jogosult által megjelölt fizetési számlára, illetőleg a Magyar Posta Részvénytársaság részére kézbesítés céljára - teljesíti.

6. §[15]

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez

[16]

[17]

[18]

Tájékoztató

A sérelmet szenvedetthez fűződő rokoni kapcsolatot okirattal (születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat), illetve a sérelem elszenvedését is hitelt érdemlő módon kell igazolni, szintén elsősorban okirattal (halotti anyakönyvi kivonat, holttá nyilvánító végzés).

Ha a kérelem benyújtásakor még nincs meg minden igazoló okirat, ennek a ténynek a jelölésével együtt indokolt benyújtani az adatlapot - tekintettel a szigorú jogvesztő határidőre.

Amennyiben nem áll rendelkezésre az elhalálozás tényét, időpontját tartalmazó okirat, abban az esetben meg lehet indítani a holttá nyilvánítási, illetve a halál tényének megállapítása iránti eljárást az erről szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet alapján. Az eljárásra kizárólag az a bíróság illetékes, amelynek területén az eltűnt belföldi lakóhelye, illetőleg ennek hiányában utolsó állandó tartózkodási helye volt. Ha az illetékes bíróság a fentiek alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges adatok (pl. eltűnt utolsó ismert belföldi lakcímét, illetve azt a tényt, ha az nem ismert);

az eltűnt nevét, születési évét, illetőleg életkorát, utolsó lakóhelyét és foglalkozását;

az eltűnt szüleinek, házastársának, gyermekeinek, valamint törvényes képviselőjének nevét és lakását;

az eltűnés idejének és körülményeinek tüzetes előadását; a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét.

Ha korábban már folytattak le holttá nyilvánítási eljárást, és azt követően az elhalálozás helye és/vagy időpontja tekintetében újabb tény vagy körülmény válik ismertté, pl. Magyar Vöröskereszt kutatásának eredménye - ebben az esetben a halál időpontjának módosítását lehet kérni. Ennek a személyi kárpótlási eljárás során akkor van jelentősége, ha a sérelmet szenvedett katonaként esett fogságba, de 1945. augusztus 1-jét követően hunyt el, mert a hozzátartozó csak ebben az esetben jogosult az egyösszegű kárpótlásra, ha a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak.

[19]

Kitöltési útmutató

Mindenekelőtt szíveskedjék a borítékon található hétjegyű számot az adatlapon feltüntetni, annak jobb felső sarkában szereplő "R" betűt követően!

Az adatlapon a fehér színű rovatokat írógéppel vagy nyomtatott nagybetűkkel kérjük kitölteni!

I. Az igénylő adatai

1-13. rovat: Ezt kérjük értelemszerűen és pontosan kitölteni! Az igénylő nevénél először a vezetéknevet, ezt követően a kereszt- vagy utónevet kell feltüntetni. Az állampolgárság rovatot minden kérelmezőnek ki kell tölteni, valamint azt is jelölni kell, ha a kérelmező kettős vagy többes állampolgár, ez utóbbi esetekben minden állampolgárságot szíveskedjen jelezni. Amennyiben nem magyar állampolgár, úgy állampolgárságának országnevét tüntesse fel! A névváltozás esetén az ezt tanúsító okmányt kérjük csatolni! Ha a kérelmet a munkaszolgálat miatt kárpótlásra jogosult örököse nyújtja be (45-54. rovat), akkor az igénylő adataiként a kárpótlásra jogosult (a sérelmet szenvedett vagy a túlélő házastársa) adatait kell feltüntetni. Amennyiben hozzájárul személyazonosító okmánya számának felhasználásához, kérem a rovatban az okmány számát pontosan feltüntetni.

II. Előző személyi kárpótlási igény adatai

14. rovat: A megfelelő kódszám beírásával szíveskedjék válaszolni!

15-22. rovat: Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt, úgy szíveskedjék a megfelelő szövegrészt aláhúzni és beírni a kérelem borítékszámát, iktatószámát.

23-27. rovat: Csak akkor kell kitölteni, ha a kérelmet az igénylő meghatalmazottja nyújtja be, és csatolnia kell a meghatalmazást.

III. A sérelmet szenvedett adatai

28-33. rovat: Nem kell kitölteni, ha az igénylő és a sérelmet szenvedett azonos, illetőleg ha az örökös (45. rovat) a túlélő házastársat jelölte meg igénylőként (2. rovat).

34-35. rovat: Kitöltése minden esetben kötelező.

IV. Igénybejelentés egyösszegű kárpótlása az élet elvesztéséért

36. rovat: A megfelelő rész aláhúzásával szíveskedjék válaszolni attól függően, hogy hozzátartozója életelvesztésének mi volt az oka.

37. rovat: A megfelelő részt aláhúzva kell megjelölni, hogy az igénylő az életét vesztett személynek milyen hozzátartozója. Az utolsó sort a házassági tilalom alá eső egyházi személy esetén kell kitölteni, meg kell nevezni azt az egyházi jogi személy elöljáróját, ahol a sérelmet elszenvedő utoljára szolgálatot teljesített, illetőleg rendtag volt.[20]

38-41. rovat: Az előző rovatban érintett, az igénylőn kívül még a sérelmet szenvedett 1997. június 7-én még élő hozzátartozóinak számát kell beírni.

42. rovat: Kitöltése és aláírása minden esetben kötelező, ahol az igénylő arról nyilatkozik, hogy részesült-e a hozzátartozója életelvesztéséért vagy az államtól, vagy más államtól kártalanításban, kárpótlásban vagy bármilyen jóvátételben.[21]

V. Kárpótlási igény a II. világháború alatt teljesített munkaszolgálatért

43. rovat: A munkaszolgálat után a sérelmet szenvedett saját jogán, halála esetén a túlélő házastársa jogosult a kárpótlást igényelni. A jogosultságot a megfelelő kódszám beírásával kérjük jelölni. A túlélő házastársnak feltétlenül csatolnia kell az e rovatban szereplő igazolásokat. Ha a kérelmet az örökös nyújtja be, e rovatot az elhunyt kárpótlásra jogosultra vonatkozóan kell kitölteni.

44. rovat: A munkaszolgálat pontos kezdő- és befejező időpontját és helyét kérjük feltüntetni, többszöri sérelem esetén időrendi sorrendben!

45. rovat: A munkaszolgálatért járó kárpótlás kért formáját (havi életjáradék vagy kárpótlási jegy kifejezést) szíveskedjék aláhúzni, a megfelelő kódszámot beírni és a nyilatkozatot aláírni. Felhívjuk figyelmét, hogy a kérelmében hozott határozat véglegessé válásáig vagy jogerőre emelkedéséig a kárpótlás formájának megváltozását írásban kérheti![22]

46-55. rovat: Az örökös által bejelentett igény esetén kell kitölteni. Amennyiben a munkaszolgálat miatt a kérelem benyújtására eredetileg jogosult személy életében nem terjesztett be kárpótlási igényt, és 1992. július 2-át követően elhunyt mielőtt a kérelmét benyújthatta volna, és nincs túlélő házastársa, akkor az örököse jogosult bejelenteni az igényt. Ebben az esetben az örökös kapja meg az elhunyt jogosultnak járó kárpótlást, amely őt kizárólag kárpótlási jegyben illeti meg.

VI. Vagyoni igény

56. rovat: A személyi sérelemmel összefüggésben keletkezett vagyoni sérelmet kell megjelölni.

VII. Nyilatkozatok

57-62. rovat: Ezek értelemszerű kitöltése és aláírása minden igénylő számára kötelező.

Az adatlap végén minden esetben szükséges a nyilatkozat aláírása, amellyel az igénylő az abban szereplő adatok valóságát elismeri.

Az adatlappal együtt benyújtott okiratokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni.