10/2008. (VIII. 1.) NFGM rendelet

a Közlekedés Operatív Program 4. prioritásának első konstrukciójára vonatkozó részletes szabályokról[1]

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 53. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény XIX. Uniós fejlesztések fejezete 2. címe alatti, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Közlekedési Operatív Program (a továbbiakban: KÖZOP) 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése című prioritásának az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Programja 2007-2008. évekre vonatkozó Akcióterveinek, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program kiemelt projekt listája kiegészítésének jóváhagyásáról szóló 1063/2007. (VIII. 15.) Korm. határozattal jóváhagyott első, "Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése" című konstrukciójában (a továbbiakban: első konstrukció) meghatározott előirányzat felhasználására terjed ki.

(2)[2] Az e rendeletben szabályozott célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltak megfelelően alkalmazandók.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás;

2. áruforgalmat bonyolító kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt legalább 2 hektáros partterület, amely alkalmas a vízi közlekedéssel, árukezeléssel, áruátrakással és -elosztással kapcsolatos tevékenység végzésére;

3. beruházási támogatás: az e rendelet szerinti induló beruházáshoz nyújtott, európai uniós forrásból finanszírozott támogatás;

4. bérköltség: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének i) pontja szerinti bérköltség;

5. fenntartási időszak: a beruházás üzembe helyezésének időpontjától számított 5 év, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV) esetében 3 év;

6. induló beruházás: közlekedési infrastruktúra elemek építése, felújítása, pótlásnak, helyettesítő beruházásnak nem minősülő korszerűsítése;

7. intermodális logisztikai központ: olyan árutovábbítási célú létesítmény, amely a pályázat benyújtását megelőző üzleti évben megfelel az a) és a b) alpontban foglalt feltételeknek, vagy kizárólag az a) alpontban foglalt feltételnek felel meg azzal, hogy a fejlesztés eredményeként a b) alpontban foglalt feltétel is teljesül:

a) a terület összes fedett raktározási kapacitása legalább 10 ezer m2,

b) a létesítmény tevékenységében a közlekedési módot váltó árumennyiség legalább 10 ezer TEU/évet (vagy 125 ezer tonna/évet) ér el;

8. ipari park: az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet szerint "Ipari Park" címet elnyert szervezet;

8a.[3] jövedelemtermelő projekt: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 55. cikk (1) bekezdése szerinti projekt;

9. kapcsolódó vállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (3)-(6) bekezdése szerinti vállalkozások;

10. kereskedelmi repülőtér: rendszeres utas-, poggyász-, áru- és postatovábbítást végző légi forgalom céljaira létesített nyilvános repülőtér;

11.[4] közlekedési infrastruktúra elemek: közúti kapcsolatok, vasúti összekötések és csatlakozások, iparvágányok, valamint a vízi áruszállítás kikötői infrastruktúrájának a 4. § c) pontjában meghatározott elemei;

12. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás;

13. referencia ráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg;

14. regionális logisztikai központ: árutovábbítási célú létesítmény, amely területének összes fedett raktári kapacitása a pályázat benyújtását megelőző üzleti évben legalább 5 ezer m2;

15. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatásnak nem minősülő forrás;

16. szinten tartást szolgáló eszköz: a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat anélkül kiváltó eszköz, hogy a kiváltás a nyújtott szolgáltatás, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné;

17. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;

18. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke;

19. TEU (twenty-foot equivalent unit): a nemzetközi szabványügyi szervezet ISO IC(C) típusú konténeregysége.

Az előirányzatok felhasználásának általános céljai

3. §

(1) Az Áht., az Ámr., a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) által felügyelt KÖZOP 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése című prioritása első konstrukciójának általános céljai az alábbiak:

a) a nemzetközi versenyképesség javítása a logisztikai szolgáltatások piacának bővítése, a szállításból következő környezeti terhelés csökkentése;

b) a nemzetközi jelentőségű kereskedelmi útvonalak mentén fekvő logisztikai központok és más jelentős áruforgalmat bonyolító gazdasági központok közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése;

c) a közlekedési munkamegosztás (modal split) javítása az áruszállítás és fuvarozás intermodalitásának fokozásával, a szállítás és fuvarozás részbeni átterelésével a környezetbarát közlekedési módokra;

d) a távlatilag jelentős potenciállal rendelkező, környezetbarát vízi szállítás kikötői infrastruktúrájának fejlesztése.

(2) Az e rendelet által szabályozott támogatások a 4-17. § alapján nyújthatóak.

A támogatások előirányzatok szerinti jogcímei

4. §

Az első konstrukció forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel:

a)[5] intermodális és regionális logisztikai központok, regionális kereskedelmi repülőterek külső közlekedési infrastruktúrájának (közúti kapcsolatok, vasúti összekötések és csatlakozások) fejlesztése;

b) ipari parkok intermodálissá fejlesztése a vasúti kapcsolat kiépítésével, illetve fejlesztésével;

c)[6] áruforgalmat bonyolító kikötők külső közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése [különösen partfalak; rakpart a hajózást kiszolgáló infrastruktúrával (lépcsők, kikötőbakok, kikötőpontonok); a kikötő megközelítésére szolgáló hajóút és medencekotrás; a közlekedési infrastruktúra fejlesztés védelmét biztosító árvízvédelmi töltés, illetve partvédelmi mű építése, áthelyezése, megerősítése; folyótorkolat-elzárás; közúti kapcsolatok, vasúti összekötések és csatlakozások; csatlakozó közúti-vasúti csomópont külön szintű kereszteződésének kialakítása; alagutak, átjárók építése, bővítése, felújítása].

A támogatásban részesíthetők köre

5. §

(1)[7] Az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás - a pályázati konstrukció tartalmától függően - a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságok, helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai, valamint állami költségvetési szervek részére nyújtható.

(2)[8] A tulajdonoson kívül támogatásban részesíthető a bérlő, az üzemeltető, a vagyonkezelő és a használatbavételi engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: engedélyes) is, abban az esetben, ha határozatlan idejű vagy legalább a fenntartási időszak végéig érvényes, határozott idejű bérleti, üzemeltetői vagy vagyonkezelői jogot biztosító bérleti, üzemeltetői vagy vagyonkezelői szerződéssel vagy használatba vételi engedéllyel rendelkezik. A bérlő, az üzemeltető, a vagyonkezelő és az engedélyes kedvezményezettként való megjelenésének részletes feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. Határozatlan idejű szerződés esetén a fenntartási időszak alatt a kedvezményezetti kötelezettségek biztosítása érdekében a pályázati kiírás további feltételeket állapít meg.

(3)[9]

A támogatások formái

6. §

Az előirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás nyújtható.

Támogatási kategóriák

7. §

A 4. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következő típusú támogatás nyújtható:

a) a 4. § a)-c) pontjában megelölt jogcímek alapján beruházási támogatás nyújtható, amelyre a 8-14. §-ban foglaltak az irányadók;

b) a 4. § a)-c) pontja alapján csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint a 15. §-ban foglaltak az irányadók.

A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás célja

8. §

(1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható.

(2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelő szervezet írásban megerősíti, hogy a - további részletes vizsgálat tárgyát képező - projekt megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

A támogatás mértéke

9. §[10]

(1) A (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható, bármely forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg a mellékletben meghatározott mértékeket.

(2) Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötők közúti kapcsolatainak, vasúti összekötéseinek és kikötői infrastruktúrájának fejlesztése esetén, ha a projekt jövedelemtermelőnek minősül, a támogatás mértéke a támogatható tevékenységek alapján meghatározott elszámolható költségek költség-haszon elemzés alapján számított meg nem térülő része, de legfeljebb a támogatható tevékenységek alapján meghatározott elszámolható költségek 85%-a. Jövedelemtermelőnek nem minősülő projekt esetén a támogatás mértéke a támogatható tevékenységek alapján meghatározott elszámolható költségek 85%-a.

A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei

10. §

(1) A támogatást a beruházási költségeken belül a tárgyi eszközök és az azokhoz kapcsolódó immateriális javak költségei alapján kell kiszámítani.

(2) Ha a támogatott projekt kapcsán eszközbeszerzésre kerül sor, a beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve azt az esetet, ha a kedvezményezett KKV.

(3) A KKV által vásárolt használt eszköz ára nem haladhatja meg a piaci értéket, és annak alacsonyabbnak kell lennie a hasonló új eszköz áránál.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségeknek a mellékletben meghatározott maximálisan adható támogatáson felüli részét saját forrásból biztosítja.

(5) Ha a támogatott projekt kapcsán ingatlanvásárlásra kerül sor, az kizárólag piaci értéken történhet. Az elszámolható költségek legfeljebb 10%-a fordítható ingatlanvásárlásra, amennyiben az a fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlen.

(6) Fejlesztési (beruházási) célú állami támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, ha a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétől (az üzembe helyezés időpontjától) számítva a fenntartási időszak végéig fenntartja és működteti. A fenntartási időszak alatt a kedvezményezettnek a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítania kell, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött közlekedési infrastruktúra elemek, illetve a beruházással érintett ingatlan és beszerzett eszközök rendeltetésében és tulajdonviszonyaiban változás nem történik, használatukból bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. A kedvezményezett nyilatkozattal vállalja, hogy azokat ez idő alatt nem szünteti meg, és a projekt céljaira használja.

(7)[11] Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz benyújtása. A 14. § (1) bekezdés i) pontja szerinti per-, teher- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne.

(8) Amennyiben a beruházást tartósan bérelt területen kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a kedvezményezett és a tulajdonos vagy a vagyonkezelő között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérleti vagy használati megállapodás és az ahhoz tartozó vázrajz benyújtása.

(9) A támogatás immateriális javakhoz akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett azokat piaci feltételek mellett harmadik féltől vásárolta, azok kizárólag a beruházási támogatásból megvalósuló projekt célját szolgálják, azokat a kedvezményezett eszközei közé sorolják, továbbá legalább öt évig, KKV esetén három évig a beruházási támogatásban részesülő létesítményben maradnak.

(10) Pályázati felhívás az (1)-(9) bekezdésben foglaltakhoz képest további feltételt is előírhat.

11. §

(1) Támogatás megkezdett projektekhez nem igényelhető.

(2) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

a) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

b) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan.

(3) Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok, tervezési, engedélyeztetési dokumentumok és az ehhez szükséges ingatlanvásárlás megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdés szerinti megkezdésének.

12. §

(1)[12] A pályázat benyújtása előtt felmerült költségek - a projekt-előkészítés költségei kivételével - nem támogathatóak.

(2) Elszámolható költség a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek és immateriális javaknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott elszámolható költség részletes felsorolását pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét a (2) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

13. §

Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

14. §

(1) Nem nyújtható támogatás

a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben;

b)[13] adósságrendezési eljárás alatt álló szervezetnek;

c) az alábbi feltételek valamelyikének megfelelő nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak:

ca) az a társaság, amelynek a saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét,

cb) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el,

cc) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el,

cd) ha megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak,

ce) ha fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene;

d) azon szervezet részére, amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét;

e)[14] azon szervezet részére, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a támogatás iránti pályázata benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak;

f) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;

g) azon szervezet részére, amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

h) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

i)[15] azon szervezet részére, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per-, teher- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó vagy ipari parkban működő pályázó esetén az ipari park az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a támogatási szerződésben előírt fenntartási időszak végéig;

j)[16] azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek.

(2)[17] Az (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a szervezet

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3)[18] Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:

a) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értékére, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó közösségi vagy állami támogatást vett igénybe;

b) olyan tárgyi eszköz bekerülési értékére, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

c) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értékére;

d) személygépkocsi bekerülési értékére;

e) azon immateriális javak bekerülési értékére, amelyeket a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő közlekedési infrastruktúra elemeken használ.

(4)[19] Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott kivételek mellett a pályázati kiírás további kivételeket is megállapíthat.

A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

15. §

(1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a 7. § b) pontjában meghatározott bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

16. §

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat 2022. március 31-ig megőrizni.

17. §

Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. §

(1) E rendelet az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

(2) A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(3) E rendelet alapján támogatási döntést a csekély összegű támogatások és a beruházási támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni.

(4)[20] E rendeletnek a Közlekedés Operatív Program 4. prioritásának első konstrukciójára vonatkozó részletes szabályokról szóló 10/2008. (VIII. 1.) NFGM rendelet módosításáról szóló 15/2010. (XI. 15.) NFM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

19. §

E rendelet az alábbi uniós jogi aktus hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályozást is tartalmaz:

A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendetet (HL L 379., 2006. 12. 28. 5. o.).

Bajnai Gordon s. k.,

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Melléklet a 10/2008. (VIII. 1.) NFGM rendelethez[21]

Támogatási intenzitások

Ipari parkok, intermodális és regionális logisztikai központok, regionális kereskedelmi repülőterek külső közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

Áruforgalmat bonyolító kikötők külső közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése