13/2008. (I. 30.) Korm. rendelet

a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés a)-b) pontjában és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés b)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A 2008. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: második kereskedési időszak) vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv), továbbá a Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítmények előzetes listáját (10. melléklet) és üzemeltetőik részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségét e rendelet tartalmazza.

(2) E rendelet szabályait

a) a meglévő létesítmények számára térítésmentesen kiosztandó teljes kibocsátási egységmennyiség meghatározására és e mennyiségnek az ágazatok közötti felosztására,

b) az új belépő tartalékba tartozó, térítésmentesen kiosztásra kerülő egységmennyiség meghatározására,

c) az együttes végrehajtási tartalékba tartozó egységmennyiség meghatározására,

d) a térítésmentesen kiosztásra nem kerülő egységmennyiség meghatározására,

e) a létesítmények bezárása esetén követendő eljárásra kell alkalmazni.

2. §

E jogszabály alkalmazásában:

a) együttes végrehajtási projekt: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 9. pontja szerinti projekt;

b) épületrész: a távhővel ellátott építménynek (épület, műtárgy), ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonában lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);

c) jóváírás: a létesítmények részére kiosztott kibocsátási egység mennyiség jóváírása a létesítményhez rendelet üzemeltetői számlákon a nemzeti forgalmi jegyzékben;

d) kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projekt: a külön jogszabály szerinti közvetlen kettős elszámolású kibocsátás-csökkentést vagy közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentést megvalósító együttes végrehajtási projekt;

e)[1] kiosztás: az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a létesítmények részére e rendeletben lévő szabályoknak megfelelően megállapított kibocsátási egységmennyiség;

f) környezetvédelmi hatóság: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség;

g)[2] létesítmény vagy berendezés üzembe helyezése: a próbaüzem megkezdése vagy a rendes üzemmenet megkezdése;

h) meglévő létesítmény: 2007. január 18-án jogerős és érvényes kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény;

i) nem üzemelő létesítmény: a 2007. január 18-át megelőzően kibocsátási engedélyt kapott, de az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységet nem folytató üzemeltető.

A kiosztható kibocsátási egységek mennyisége

3. §

(1) A második kereskedési időszakban az Üht. által meghatározott kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerében összesen az 1. melléklet 5. pontjában meghatározott mennyiségű kibocsátási egység osztható ki évente.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kibocsátási egységmennyiség tartalmazza:

a) a 2005-2007 időszakban is a rendszer hatálya alá tartozó iparágak meglévő létesítményei számára 2008 és 2012 között térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget,

b) a 2008. január 1-jétől a rendszerbe bevonásra kerülő ágazatok létesítményei számára 2008 és 2012 között térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget,

c) az új belépők számára tartalékként elkülönített, térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget,

d) kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó, a 2005. évben még meg nem valósult együttes végrehajtási projektek számára elkülönített tartalékot,

e) az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységmennyiséget.

4. §

(1) A 3. § (2) bekezdés e) pontja szerinti mennyiséghez a kereskedési időszak végén hozzáadódik az új belépő és az együttes végrehajtási projekt tartalékban megmaradó egységek mennyisége.

(2) A teljes, kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyiséget, ezen belül a 3. § (2) bekezdésének b) pontjába tartozó létesítmények számára kiosztandó mennyiséget csökkenteni kell, amennyiben a 2005. évi kibocsátások a 2. melléklet 2.2-2.4 pontja szerinti utólagos hitelesítés során nem érik el az 1 432 188 tonna szén-dioxid egyenértéket.

(3) A teljes, kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyiséget csökkenteni kell a 9. mellékletben szereplő létesítmények engedélyének 2008. február 28. előtt történő visszavonása esetén az intézmények 2005. évi hitelesített kibocsátásával.

(4) A teljes, kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyiségen felül, a kettős elszámolás által érintett, 2005-ben már megvalósult együttes végrehajtási projektek számára a 3. § (1) bekezdése szerinti mennyiségen felül kioszthatók további egységek azon tevékenység alapján, amelyek 2005-ben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv (a továbbiakban: 2003/87/EK irányelv) hatálya alá tartozó létesítményekben már eredményeztek kibocsátás-csökkentést vagy -korlátozást, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben ezen projekttevékenységek alapján 2005-ben megvalósult kibocsátás-csökkentés vagy -korlátozás a 14. § szerinti adatokkal van alátámasztva és hitelesítve.

(5) Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységekkel való rendelkezés szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

A kibocsátási egységek meglévő létesítmények számára történő kiosztása

5. §

(1) A második kereskedési időszakra létrehozott teljes kibocsátási egységmennyiség kiosztása az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Üht. Vhr.) szerint történik.

(2) Amennyiben a Nemzeti Kiosztási Listán (a továbbiakban: Kiosztási Listán) szereplő valamely létesítmény a tárgyidőszak kezdete előtt, vagy a tárgyidőszak valamely időpontjában bezár, a bezárás évét követő időszakban részére nem kerül jóváírásra a lista szerint meghatározott kibocsátási egységmennyiség.

(3) A nem üzemelő létesítményeket a Kiosztási Lista tartalmazza, azonban számukra kibocsátási egység nem kerül kiosztásra. A nem üzemelő létesítményekre vonatkozó további szabályokat az Üht. Vhr. tartalmazza.

Kibocsátási egységek kiosztása az új belépő tartalékból

6. §

(1) Az új belépő létesítmények, a nem üzemelő létesítmények és azok a létesítmények, melyekben 2005. december 31-e után a 7. § (3) bekezdése szerinti lényeges változás történt, vagy 2005. december 31-ét követően kerültek üzembe helyezésre, a számukra elkülönített tartalékból (a továbbiakban: új belépő tartalék) kérhetik a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiosztás az Üht. Vhr. 11. §-ának megfelelően, továbbá a jelen rendeletben foglalt részletes szabályok szerint történik.

(3) Az új belépő tartalék a 4. mellékletben szereplő táblázat szerint oszlik meg az egyes évek között.

7. §

(1) Az új belépő tartalékból történő részesedést megalapozó esemény a (2) bekezdés szerinti, kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény üzembe helyezése.

(2) Az új belépő tartalékból az alábbi létesítmények üzemeltetői részesülhetnek:

a) olyan létesítmény, amelyre az üzemeltető az Üht. 3. § g) pontja ga) alpontjának megfelelően 2007. január 18-át követően kapott kibocsátási engedélyt, vagy

b) olyan létesítmény, melynek az Üht. 4. §-a szerinti kibocsátási engedélye lényeges változásnak minősülő esemény következtében módosul a 2005. december 31-i állapothoz képest, vagy amely 2005. december 31-ét követően került üzembe helyezésre.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti lényeges változásnak minősülnek az alábbiak:

a) villamosenergia-termelői engedélyhez kötött és legalább 50 MWe erőművi teljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések esetén a 2005. december 31-i állapothoz képest a létesítmény bemenő hőteljesítményének legalább 10%-os növekedése, vagy

b) az a) pont alá nem tartozó létesítmények esetében olyan átalakítás vagy fejlesztés, amelynek következtében a létesítmény bemenő hőteljesítménye vagy az Üht. 1. számú melléklete szerinti mértékegységben kifejezett kapacitása, illetve amennyiben az adott tevékenység vonatkozásában nem került meghatározásra mértékegység, akkor a létesítmény termelési kapacitása a 2005. december 31-i állapothoz képest 10%-ot meghaladó mértékben nőtt.

(4) Az új belépő tartalékból történő részesedés további feltételei:

a) a kapcsolt villamos energia és hőtermelésre áttérő, korábban hőtermelő létesítmények üzemeltetői a villamosenergia-termelés mennyisége alapján részesülhetnek az új belépő tartalékból. A korábban villamosenergia-termelő létesítmények a hőtermelés mennyisége alapján részesülhetnek az új belépő tartalékból,

b) a távhő-termelő létesítmények abban az esetben jogosultak kiosztásra, amennyiben a kapacitásbővítésnek tulajdonítható többlettermelés vagy az új kapacitás termelése olyan, korábban nem távhővel ellátott új fogyasztók ellátását szolgálja, amelyeknél a szolgáltatott hőmennyiség mérése és szabályozása épületrészenként történik.

(5)[3] Nem részesedhet az új belépő tartalékból:

a) a jóváhagyott együttes végrehajtási projekt;

b) a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó, a Kiosztási Listában feltűntetett, meglévő létesítmény berendezéseinek új üzemeltetőhöz kerülése esetén, e berendezésekre tekintettel az új üzemeltető;

c) az az üzemeltető, akinek az üzemeltetésében lévő létesítmény kibocsátása a (3) bekezdés szerinti lényeges változásnak minősülő esemény következtében sem haladja meg az azt megelőző év kibocsátását.

8. §

(1) A miniszter - ha ennek feltételei a 7. § szerint fennállnak - az Üht. Vhr.-ben, valamint a 4., 5. és 6. mellékletben foglalt szabályok szerint megállapítja az új belépő létesítmény bázisadatát.

(2) Az új belépő létesítmény számára kiosztható kibocsátási egységmennyiség meghatározása a 7. mellékletben található képletek alkalmazásával történik, a létesítmény bázisadata alapján. Amennyiben az új belépő tartalék éves mennyisége nem elegendő a meghatározott bázisadatoknak megfelelő kibocsátási egységmennyiség maradéktalan kiosztására, a miniszter az egyes üzemeltetők részére meghatározott egységmennyiséget egyenlő arányban csökkenti.

(3)[4] A 7. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti kapacitásnövekedés esetén, amennyiben a 6. mellékletben foglalt képlet nem alkalmazható, mivel a bázisadat meghatározására szolgáló adat nem áll rendelkezésre, és az 5. melléklet 3-13. pontjaiban szereplő szabályok szerint sem adható meg, akkor az új belépő létesítmény bázisadatának meghatározása, a Kiosztási Listában a létesítmény kibocsátási egységmennyiségének alapjául szolgáló bázisadat kapacitásbővítéssel arányos növelésével történik.

(4)[5] A (3) bekezdés szerinti - a kapacitásbővítést is magába foglaló - tárgyévi éves kibocsátás évente utólag, a ténylegesen megvalósult termelés alapján kerül megállapításra.

9. §

(1) Amennyiben az adott évre meghatározott tartalékrész nem kerül teljes egészében kiosztásra, az a következő évi tartalékrészt gyarapítja.

(2) A bezáró létesítmények részére megállapított, de az 5. § (1)-(2) bekezdése alapján jóvá nem írt kibocsátási egységek - kivéve a 11. § (3) bekezdése szerint értékesített kibocsátási egységeket - az új belépők tartalékába kerülnek, ezek a második kereskedési időszak hátralévő éveinek tartalékrészei között arányosan kerülnek szétosztásra.

(3) Az új belépő tartalékban a második kereskedési időszak végén megmaradó egységek értékesíthetők vagy a következő kereskedési időszakra átvihetők.

Bezáró létesítmények kibocsátási egységeinek kezelése

10. §

(1) Amennyiben egy üzemeltető a létesítmény bezárását követően 6 hónapon belül Magyarország területén egy vagy több, a bezáró létesítménnyel megegyező gazdasági tevékenységet végző létesítményt helyez üzembe, és megfelel a 7. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek (a továbbiakban együttesen: új létesítmény), akkor az új belépő tartalékból történő kibocsátási egység igénylése helyett a bezárás bejelentésével egyidejűleg a környezetvédelmi hatóság útján a minisztertől kérelmezheti a bezáró létesítmény kibocsátási egységeinek megtartását a kereskedési időszak hátralévő éveire.

(2) A bezáró létesítmény üzemeltetője akkor jogosult a kibocsátási egységeinek megtartására, ha

a) az új létesítmény üzembe helyezése az (1) vagy (4) bekezdésben meghatározott időszakban történt, és

b) az új létesítmény kibocsátásainak legnagyobb hányadáért felelős gazdasági tevékenység a TEÁOR szerinti osztályozásban a negyedik számjegyig megegyezik a bezáró létesítmény által végzett tevékenységgel.

(3) A hatóság a kérelemről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert. Amennyiben a létesítmény az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelel, a miniszter a kibocsátási egységek megtartását határozatban hagyja jóvá.

(4) A 6 hónapos határidő kérelemre legfeljebb 12 hónapra meghosszabbítható, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy az új létesítmény a régi bezárásától számított 6 hónapon belül technikai vagy egyéb körülmények miatt nem helyezhető üzembe.

(5) A bezáró létesítmény egységeinek megtartására való jogosultság meghatározása céljából több bezáró létesítmény kibocsátási egységeinek átvitele során a legutolsó bezárás időpontját kell alapul venni, több új létesítmény esetén pedig a legutolsó üzembe helyezés időpontját.

(6) Amennyiben az új létesítmény kapacitása meghaladja a bezáró létesítmény kapacitását, a bezáró létesítmény kibocsátási egységeit az új létesítmény üzemeltetője teljes egészében megtarthatja. A két létesítmény közötti kapacitáskülönbözetre az új belépő tartalékra vonatkozó szabályok érvényesek.

11. §

(1) A bezáró létesítmény egységeinek megtartására jogosult az új létesítmény üzemeltetője, amennyiben:

a) a bezáró létesítmény üzemeltetője,

b) a bezáró létesítmény üzemeltetőjének jogutódja, vagy

c) lakossági vagy ipari távhő termelőjeként a bezáró létesítménnyel azonos fogyasztói kör részére végez szolgáltatást.

(2) Nem jogosult a kibocsátási egységek megtartására az üzemeltető, ha az ő jogellenes tevékenysége vagy mulasztása eredményezte a létesítmény bezárását.

(3) Részben vagy egészben állami tulajdonú létesítmény bezárása esetén a bezáró létesítmény jóvá nem írt kibocsátási egységeit az állami tulajdoni részesedés arányában a miniszter értékesítheti, vagy hozzáadhatja az új belépő tartalékhoz.

12. §

A bezáró létesítmény egységei az üzembe helyezést követő év február 28-án kerülhetnek jóváírásra az új létesítmény számára. Az üzemeltető az üzembe helyezést az Üht. Vhr. szerint jelenti be a hatóságnak.

A nemzetközi rugalmassági mechanizmusokból származó kibocsátás-csökkentési és igazolt kibocsátás-csökkentési egységek felhasználása a kibocsátási egységek visszaadása során

13. §[6]

(1) A kibocsátás-kereskedelemben részt vevő létesítmények üzemeltetői az együttes végrehajtási és a tiszta fejlesztési mechanizmus projektekből származó kibocsátás-csökkentési egységeket és igazolt kibocsátás-csökkentési egységeket az Üht. 11. §-a szerinti visszaadás során az Üht. 14. §-a szerinti beszámítás keretében felhasználhatják, létesítményenként a kereskedési időszakban kiosztott kibocsátási egységek mennyiségének legfeljebb 10%-áig.

(2) Az Üht. 11. §-a szerinti visszaadás során a tárgyévi kiosztott kibocsátási egységmennyiség legfeljebb 10%-a mértékéig használható fel kibocsátás-csökkentési egység vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egység.

(3) A (2) bekezdés szerinti visszaadás során, amennyiben az üzemeltető a tárgyévet megelőző évben vagy években a kiosztott kibocsátási egységmennyisége 10%-ánál kevesebb kibocsátás-csökkentési egységet vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet számolt el, akkor a tárgyévben, vagy az azt követő években a megelőző években fel nem használt mennyiséggel növelt mennyiségben számolhat el kibocsátás-csökkentési egységet vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet.

Együttes végrehajtási projekt tartalék

14. §

(1) A kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projektekre az 1. mellékletben meghatározott tartalék kerül elkülönítésre.

(2) A 8. mellékletben meg nem nevezett további kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projektek nem hagyhatók jóvá.

15. §

(1) A kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projektek által 2008. január 1. és 2012. december 31. között elért éves kibocsátás-csökkentést külön jogszabály szerint kell nyomon követni és hitelesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerint hitelesített kibocsátás-csökkentés elismerésére legfeljebb a 8. mellékletben az adott projekt számára meghatározott kibocsátás-csökkentési egység mennyiség adható át, olyan módon, hogy ezzel egyidejűleg megegyező számú kibocsátási egység kerül törlésre az együttes végrehajtási projekt tartalékból. Az átadás részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A második kereskedési időszakban az új belépő tartalékból történő kiosztást első alkalommal 2008. december 1-jétől 2009. január 5-ig lehet kérni. A határidő jogvesztő.

(3) A 2005-2007 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2008. december 1-jén hatályát veszti.

(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke,

c) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történő üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentések kétszeres elszámolásának elkerüléséről szóló, 2006. november 13-i 2006/780/EK bizottsági határozat 3. és 4. cikkei.

(5) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 42., 44., 48. és 53. cikkeinek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Az egyes ágazatok számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek

Az egyes ágazatok számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek, továbbá a tartalékok az alábbi táblázat szerint a következők:

2. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása az ágazatok meglévő létesítményei számára

1.1. E melléklet 2. pontja alapján az egyes ágazatok számára kiosztható egységmennyiség szétosztása az egyes ágazatokba tartozó meglévő létesítmények között a létesítmények bázisadataival arányosan történik.

1.2. Egy létesítmény bázisadata a létesítmény valamely jellemzőjére vonatkozó adat, amely meghatározza, hogy az adott létesítmény az ágazat meglévő létesítményei számára kiosztandó kibocsátási egységmennyiségből milyen arányban részesedik.

1.3. A létesítmények bázisadata meghatározásának általános szabályait a 2. pont tartalmazza.

1.4. Az egyes létesítmények bázisadata a 2-9. pontokban részletezett szabályok szerint kerül meghatározásra.

A létesítmények bázisadata meghatározásának szabályai

2.1. Az egyes létesítmények bázisadata általános szabály szerint a létesítmény 2005. évi hitelesített kibocsátásával egyenlő.

2.2. Minden olyan esetben, amelyben a kibocsátási egységek kiosztása nem hitelesített kibocsátási adatok alapján történik, a miniszternek jogában áll a kiosztási lista elkészítése érdekében az adatokat hitelesen alátámasztó dokumentumokat bekérni a 3. pont szerint. A miniszter 2012. december 3 1-ig további hitelesítő dokumentumokat kérhet be az üzemeltetőtől a bázisadat meghatározásához felhasznált adatok igazolására.

2.3. A miniszter a korábban ellenőrzött adatokat újból felülvizsgálhatja, és ezek hitelesítése céljából további dokumentumokat kérhet be, illetve amennyiben ezek a múltbeli adatok nem kerültek beadásra, új adatbekérésre kerülhet sor.

2.4. Minden olyan esetben, amelyben a kibocsátási egységek kiosztása hitelesített kibocsátási adatok alapján történik, a miniszter 2012. december 31-ig további hitelesítő dokumentumokat kérhet be a bázisadat meghatározásához szükséges adatok igazolására, különösen független mérések, hitelesített jelentések vagy számlák bemutatása révén.

3.1. Az egyes létesítmények bázisadatának meghatározása során jelen melléklet 2.1. pontjában meghatározott szabálytól el kell térni, amennyiben

a) a létesítmény üzembe helyezése, illetve 10%-ot meghaladó kapacitásbővítése 2005-ben történt,

b) a létesítményben 2005-ben történt üzemzavar vagy fejlesztés miatti leállás eredményeképpen a létesítmény kibocsátása legalább 10%-kal elmarad a rendes üzemmenet kibocsátásaitól,

c) a 2005. évi kibocsátások hitelesítési folyamata feltárta, hogy a kibocsátási engedélyben 2005-ben nem szerepelt minden, az Üht. szerint a létesítményhez tartozó berendezés, és ezeket a kibocsátásokat a létesítmény 2005. évi hitelesített kibocsátási jelentése nem tartalmazza, feltéve, hogy a létesítmény engedélye 2007. december 31-ig módosult,

d) a létesítmény engedélyéből kikerültek egyes berendezések 2005. január 1. után,

e) a 4-9. pontokban szereplő ágazatok esetében, a pontokban részletezett módon.

3.2. A létesítmény bázisadata a 3.1. pont:

a) a) és b) pontja szerinti esetekben a létesítmény 2006. évi hitelesített kibocsátása,

b) a c) és d) pontja szerinti esetben a módosított engedélyben szereplő berendezések együttes 2005. évi kibocsátása, valamint

c)[7]

3.3. A 3.1. a) pontja szerinti létesítményeknél az üzembe helyezés napjának meghatározása a 2005. évi új belépő tartalék iránti igényhez csatolt dokumentumok alapján történik.

3.4. Az üzembe helyezés és a kapacitásbővítés időpontjának meghatározásához, az üzemzavar megtörténtének megállapításához, a rendes üzemmenet melletti kibocsátások meghatározásához, és az összes engedélyben szereplő berendezés kibocsátásainak meghatározásához a miniszter felhasználhatja:

- a létesítmény 2005. és 2006. évi hitelesített kibocsátási jelentésében szereplő adatokat,

- a létesítmény által az új belépő kérelméhez benyújtott dokumentumokat,

- a berendezések üzemnaplóját,

- a termelést, valamint nyersanyag- és tüzelőanyag-felhasználást igazoló számlákat és szerződéseket,

- az üzemzavar elhárításával kapcsolatos karbantartási jegyzőkönyveket, és

- az Üht. Vhr. 4. sz. melléklete alapján bekérhető egyéb dokumentumokat.

4.1. Az 50 MWe villamos energia teljesítményt meghaladó, a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) villamos energia termelői engedélyével rendelkező létesítmények bázisadatának meghatározása a 3. mellékletben szereplő képlet alapján történik.

4.2. Amennyiben egy létesítmény több berendezésből áll, a 3. mellékletben szereplő képlet alapján berendezésenként számolt értékek összege a bázisadat.

4.3. A 2005. évi berendezés szintű termelési és a berendezésekre vonatkozó technológiai adatok forrása a létesítmények önbevallása. A bevallott adatok ellenőrzés céljából összevetésre kerülnek a MEH számára rendelkezésre álló, az erőművek által a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján bevallott adattal. Villamos energia és hőtermelés alatt nettó (az önfogyasztással csökkentett, erőműből kiadott) villamos energiát és hőt kell érteni.

4.4. Amennyiben egy adott létesítménynek a 4.3. pont szerinti bevallott adata nem egyezik a MEH-nél rendelkezésre álló adatokkal, a miniszter a kisebb bázisadatot eredményező adatot használhatja fel.

4.5. A 3. mellékletben szereplő képletben hatásfok alatt a nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó legjobb elérhető technikát tartalmazó európai referencia dokumentumban a meglévő létesítményekre meghatározott, a létesítményben alkalmazott technológiára jellemző legjobb elérhető hatásfokot kell érteni.

4.6. Amennyiben a 4.5. pontban megnevezett dokumentum hatásfokként egy intervallumot határoz meg, az intervallum számtani közepét kell alkalmazni, amennyiben egy legmagasabb elérhető hatásfokot, úgy annak a 90%-át kell alkalmazni. A hibrid fluid tüzelésű berendezéseknél a szénpor és fluidágyas tüzelés hatásfokának súlyozott átlagával kell számolni.

4.7. A hőtermelés hatásfokaként 90%-os értéket kell figyelembe venni.

4.8. Amennyiben a 4.5. pontban meghatározott dokumentumban tartalmazott értékek egyike sem a létesítményben alkalmazott technológiára vonatkozik, a hatóság által kiválasztott, a létesítmény technológiájához legközelebb álló technológiára vonatkozó érték alkalmazandó.

4.9. Abban az esetben is a 4.5. pontban hivatkozott dokumentum adatait kell használni, amennyiben egy vagy több berendezés a létesítményen belül nem éri el az 50 MWe kapacitás határt.

4.10. A 2004-2006. évi termelési adatok közül nem kerülnek figyelembevételre azok az éves adatok, amely években az erőmű egészére legalább 3 hónapot elérő üzemzavar volt, és ezt az üzemeltető független fél által hitelesített dokumentumokkal alátámasztja, valamint az első üzemelési év a 2004-2006 közötti években új belépő létesítményekben. Az üzembe helyezés évét megelőző évek szintén nem kerülnek figyelembevételre azoknál a létesítményeknél, melyek a 2004-2006 közötti években új belépők voltak.

4.11. A 3. melléklet szerinti, a villamos energia és hőtermelésre vonatkozó képletben a kapcsolt hőtermelés 1,05 értékű szorzója a kombinált ciklusú gázturbina és a villamos energiát és hőt kapcsoltan termelő gázmotor esetén alkalmazható.

5.1. A cukoripari létesítmények bázisadatának meghatározása a 3. mellékletben szereplő képlet alapján történik.

5.2. A cukorkvóta a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről szóló 28/2004. (III. 10.) FVM rendeletben meghatározott, naptári évekre átszámított cukorkvótát jelenti.

5.3. Azon cukoripari létesítmények esetében, melyek a cukorgyártás mellett egyéb termékeket is gyártanak, a cukortermelés esetében a bázisadat meghatározása a cukoripar kiosztási szabályai szerint történik, míg az egyéb termékek gyártása esetében az egyéb releváns ágazat bázisadat meghatározására vonatkozó szabályok tekintendők irányadónak.

6.1. A cementipari létesítmények bázisadatának meghatározása a 3. mellékletben szereplő képlet alapján történik.

6.2. A 3. mellékletben szereplő képletben fajlagos energiafelhasználási érték alatt a cementipari létesítményekre vonatkozó legjobb elérhető technikát tartalmazó hazai referencia dokumentumban a meglévő létesítményekre meghatározott, a létesítményben alkalmazott technológiára jellemző legjobb elérhető, egységnyi klinkertermelésre vetített fajlagos energiafelhasználási értéket kell érteni.

6.3. Amennyiben a 6.2. pontban megnevezett dokumentum fajlagos energiafelhasználási értékként egy intervallumot határoz meg, az intervallum számtani közepét kell alkalmazni, amennyiben az elérendő fajlagos energiafelhasználási érték legkisebb szintjét, úgy annak a 90%-át kell alkalmazni.

6.4. A 3. mellékletben szereplő képletben a kibocsátási tényezőt és oxidációs tényezőt az adott létesítmény 2005. évi hitelesített kibocsátási jelentésében tartalmazott adatok alapján, a 2005-ben ténylegesen felhasznált tüzelőanyag szerkezetet feltételezve kell megállapítani.

6.5. A 3. mellékletben szereplő képletben a klinkertermelés egységnyi termelésre vetített technológiai kibocsátása az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó cementipari létesítmények

2005. évi termeléssel súlyozott átlagos fajlagos technológiai kibocsátásával egyenlő.

7. A mészipari létesítmények bázisadata a 2000-2005 időszak éves mésztermelési adataiból számított átlag.

8. Az üvegipari ágazat létesítményei számára a bázisadat meghatározása a 2000-2005. évi kibocsátás átlaga alapján történik. Kivétel ez alól, ha a létesítmény üzembe helyezése, a 10%-ot meghaladó bemenő hőteljesítmény vagy névleges termelési kapacitás változásának időpontja:

a) 2005. január 1. és 2005. december 31. között volt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény 2006-2007 időszakra a miniszter által a 2007. évre az új belépő kérelmek elbírálása során megállapított kibocsátása;

b) 2004. január 1. és 2004. december 31. között történt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény számára a 2005-2006 közötti évek átlagos kibocsátása; vagy

c) 2000. január 1. és 2003. december 31. között történt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény számára a változást követő év és 2005 közötti évek átlagos kibocsátása.

9.1. A kerámiaipari ágazatok létesítményei számára a bázisadat meghatározása a 2000-2005. évi kibocsátás átlaga alapján történik. A 2000-2005. évi kibocsátások átlagának alkalmazása alól kivétel, ha a létesítmény üzembe helyezése, vagy a 10%-ot meghaladó bemenő hőteljesítmény, illetve névleges termelési kapacitás változásának időpontja:

a) 2005. január 1. és 2005. december 31. között volt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény 2006. évi hitelesített kibocsátása;

b) 2004. január 1. és 2004. december 31. között történt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény számára a 2005-2006 közötti évek átlagos kibocsátása; vagy

c) 2000. január 1. és 2003. december 31. között történt, ilyenkor a referenciakibocsátás a létesítmény számára a változást követő év és 2005 közötti évek átlagos kibocsátása.

9.2. A kerámiaipari ágazat létesítményei esetén a létesítmény kibocsátásainak meghatározása során számolni kell az agyag szervesanyag tartalmából eredő kibocsátással is. Az agyag szervesanyag tartalmából eredő kibocsátás a 2005. évi hitelesített adatok alapján kerül meghatározásra. Amennyiben nem áll rendelkezésre 2005. évi adat, úgy a miniszter a

2006. évi hitelesített adatot is használhatja.

9.3. A 2005 előtti évekre vonatkozóan az agyag szervesanyag tartalmából eredő kibocsátást becsülni kell, olyan módon, hogy a technológiai kibocsátásnak a teljes ilyen kibocsátásokat eredményező alapanyag felhasználáshoz viszonyított arányát változatlannak kell feltételezni.

3. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Az egyes ágazatokba tartozó meglévő létesítmények bázisadatának meghatározása

Villamosenergia-termelés

Az ágazat számára a bázisadat meghatározása az alábbi képletek alapján történik: Kapcsolt villamos energia és hőtermelés esetén:

Nem kapcsolt villamos energia és hőtermelés esetén:

ahol:

BA LCP létesítmény = a villamos energiát termelő, 50 MWe kapacitást meghaladó létesítmény bázisadata

TA2004 06 = 2004-2006 évi villamos energia és hőtermelési termelési adatának összege (TJ)

TV2004 06 = 2004-2006 évi villamos energia termelési adat (TJ)

TH2004 06 = 2004-06 évi hőtermelési adat (TJ)

BATeff = az adott technológiára jellemző BAT összesített hatásfok

BATveff = az adott technológiára jellemző BAT villamos energia hatásfok

BATheff = az adott technológiára jellemző BAT hőenergia hatásfok

BHTüzj = j-edik tüzelőanyag felhasználása 2005-ben (TJ)

TüzjKT = j-edik tüzelőanyagra jellemző kibocsátási tényező (tCO2/TJ)

TüzjOT = j-edik tüzelőanyagra jellemző oxidációs tényező (%)

Tech2005 = az adott létesítmény füstgáz kéntelenítésből származó 2005. évi kibocsátása

Cukoripar

A bázisadat meghatározása az alábbi képletnek megfelelően történik a cukoripari létesítmények számára:

ahol:

CKvállalat = a létesítményt üzemeltető vállalat számára az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet alapján a 2008-2012 naptári évekre meghatározható cukorkvóta

CT98-02 létesítmény = a létesítmény cukortermelése az 1998-2002-es időszakban

CT98-02vállalat = a létesítményt üzemeltető vállalat cukortermelése az 1998-2002-es időszakban

FK98-02létesítmény = a létesítmény egy tonna cukortermelésre vetített átlagos éves fajlagos kibocsátása 1998 és 2002 között, amit a legalacsonyabb fajlagos kibocsátású év adatának elhagyásával számolunk

Cementipar

Az ágazatba tartozó létesítmények bázisadata az alábbi képlet alapján kerül kiszámításra:

ahol:

BA cement létesítmény = a cementgyártó létesítmény bázisadata

TA 2005 = 2005 évi termelési adat (t klinker)

BATfaktor = az adott gyártási technológiára jellemző legjobb elérhető technikához tartozó fajlagos energiafelhasználási érték (TJ/t klinker)

BHTüzj = j-edik tüzelőanyag felhasználása 2005-ben (TJ)

TüzjKT = j-edik tüzelőanyagra jellemző kibocsátási tényező (tCO2/TJ)

TüzjOT = j-edik tüzelőanyagra jellemző oxidációs tényező (%)

TechT = a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó cementipari létesítmények 2005. évi súlyozott átlagos fajlagos technológiai kibocsátása (tCO2/t klinker)

4. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Az új belépő tartalék megoszlása az egyes évek között

Az új belépő tartalék az egyes évek között az alábbiak szerint oszlik meg:

5. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása az új belépő tartalékból

1. Az új belépő tartalékból részesedni jogosult 6. § (1) bekezdése szerinti létesítmények számára a bázisadat meghatározása a 6. mellékletben szereplő képlet alapján történik. A 6. melléklet szerinti képletben szereplő tényezők megállapítása a 2-13. pontban foglalt szabályoknak megfelelően történik.

2. Az egységnyi termékmennyiségre vonatkoztatott tüzelőanyag felhasználás teljesen azonos termékek esetében az alacsonyabb fajlagos kibocsátással rendelkező technológia szerint kerül meghatározásra. A kapcsolt és nem-kapcsolt energiatermelés nem minősül azonos terméket termelő technológiának.

3. A fajlagos tüzelőanyag felhasználás a létesítményben tüzelt tüzelőanyagot felhasználó, elérhető leginkább széndioxid takarékos technika tüzelőanyag felhasználása alapján kerül meghatározásra. Amennyiben a legjobb elérhető technikára vonatkozó referencia dokumentum a fajlagos energiafelhasználásra egy intervallumot ad meg, annak legalacsonyabb értékét, amennyiben egy felső határt, annak a 90%-át kell alkalmazni.

4. A tüzelőberendezések esetén a fajlagos tüzelőanyag felhasználást a hatásfok adatok alapján kell meghatározni.

5. Amennyiben az adott gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre áll hazai és európai uniós legjobb elérhető technikára vonatkozó referencia dokumentum, a kettő közül az alacsonyabb értéket eredményező dokumentumot kell alkalmazni.

6. A létesítmény esetében tekintetbe vehető legjobb elérhető technikára vonatkozó referencia dokumentumban tartalmazott érték hiányában az előkészület alatt álló referencia dokumentumban szereplő értékek alkalmazandók, illetve a létesítményben alkalmazott technológiához a hatóság szerint legközelebb álló technológiai megoldásra vonatkozó érték. Amennyiben ez nem megállapítható, a létesítmény tényleges fajlagos tüzelőanyag felhasználása alkalmazható.

7. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre áttérő hőtermelők esetében a villamosenergia-termelésre a nem kapcsoltan termelt villamos energetikai fajlagos tüzelőanyag felhasználás alapján, a kapcsolt termelésre áttérő villamos energia termelők esetében pedig a nem kapcsoltan termelt hőre vonatkozó fajlagos tüzelőanyag felhasználás alapján kell megállapítani a fajlagos tüzelőanyag felhasználást.

8. A tüzelőanyag egységnyi felhasználására vetített fajlagos szén-dioxid kibocsátás megállapítása során minden ágazatban földgáz tüzelőanyag használatát kell feltételezni.

9. A 8. pontban foglaltak alól kivételt képeznek az 50 MWe feletti villamos energiatermelő létesítmények, melyek esetében az energiaellátás biztonságának szavatolásához szükséges szintig vehető figyelembe a hazai tüzelőanyagénál magasabb fajlagos kibocsátás. Szilárd tüzelőanyag esetén az adott erőmű az esetben jogosult a ténylegesen alkalmazott szilárd tüzelőanyag felhasználásra, ha a 2005. december 31-én üzemben lévő erőművek összkapacitása MWth mértékegységben kifejezve nem nő. Egyéb esetben nem részesíthető megengedőbb elbánásban a magasabb fajlagos kibocsátással rendelkező tüzelőanyag felhasználás. Földgáz alaptüzelésű, 50 MWe feletti kapacitással rendelkező villamos energia termelő létesítmények tekintetében, az új belépő kapacitások esetén[8]

a) a 2007. december 31-ig üzembe helyezett létesítményeknél és a 2008. január 1. után történt kapacitásbővítés esetén a létesítmények üzemelése során megvalósult szénhidrogén tüzelőanyag szerkezetet kell feltételezni;

b) a 2008. január 1-je után üzembe helyezett új létesítményeknél, a megszakítható szerződéssel rendelkező fogyasztóknál, valamint a földgázkorlátozással érintett fogyasztóknál a tényleges folyékony tüzelőanyag felhasználás mértékéig - legfeljebb évi 60 napos időszakra - tüzelőolaj felhasználást kell feltételezni.

10. A 8. pontban foglaltak alól további kivételt képeznek a biomasszát, biogázt, egyéb megújuló tüzelőanyagot legalább 60%-ban alkalmazó létesítmények, melyek csak a fosszilis tüzelőanyag felhasználás után jogosultak földgáz alapon kibocsátási egység kiosztásra. Biomassza tüzelésű erőmű kizárólag abban az esetben lehet jogosult földgáz alapon kiosztásra az új belépő tartalékból, ha 2007. január 18-ig regisztrálásra került mint együttes végrehajtási projekt, azonban már nem került jóváhagyásra.[9]

11. A villamos energia ipari ágazatban az új belépő létesítmények szén vagy lignittüzelésű blokkjaiban legalább 17,8%-os biomassza hányadot kell feltételezni.

12. A bioüzemanyag-gyártó létesítmények esetében az üzembe helyezés utáni első évben kell földgáz tüzelőanyag felhasználását feltételezni, a további években pedig azt kell feltételezni, hogy megújuló energiaforrást használnak.

13. Az adott gazdasági tevékenységre vonatkozóan az ágazatban az egységnyi nyersanyag felhasználásra megállapított fajlagos technológiai kibocsátás megállapításához egy adott nyersanyag esetén az ágazat vagy indokolt esetben alá-gazat létesítményei által használt nyersanyagból származó fajlagos kibocsátás alsó kvartilisének átlagát kell alapul venni, melynek meghatározása az ágazatba vagy alágazatba tartozó létesítmények legutolsó évi hitelesített kibocsátási jelentései alapján történik. Amennyiben az adat nem áll rendelkezésre, úgy a létesítmény tényleges fajlagos nyersanyag felhasználásra megállapított technológiai kibocsátását kell alapul venni.

14. Az egységnyi termeléshez tartozó, szén-dioxid kibocsátást eredményező nyersanyag-felhasználás megállapításához egy adott nyersanyag esetén az ágazat vagy indokolt esetben alágazat létesítményei által egységnyi termékre vetített fajlagos nyersanyag felhasználás alsó kvartilisének átlagát kell alapul venni, melynek meghatározása az ágazatba vagy alágazatba tartozó létesítmények legutolsó évi hitelesített kibocsátási jelentései alapján történik. Amennyiben az adat nem áll rendelkezésre, úgy a létesítmény tényleges fajlagos nyersanyag felhasználási adatát kell alapul venni.

6. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

7. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Az új belépő létesítmények számára kiosztandó kibocsátási egységmennyiség meghatározása

8. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Együttes végrehajtási projektek

9. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

Oktatási és egészségügyi intézmények

10. melléklet a 13/2008. (I. 30.) Korm. rendelethez

A második kereskedési időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítmények előzetes listája