148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet

a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (1) bekezdésének g) és k) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú mellékletének XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezetében 12. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) forrásainak felhasználására, kezelésére és ellenőrzésére.

(2) A célelőirányzatból nyújtott támogatások rendeltetése:

a) társadalmi felelősségvállalás, közösségépítés elősegítése;

b) térségi és helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések támogatása;

c) lakosság életminőségének javítása;

d) területfejlesztési és fejlesztési típusú együttműködések támogatása;

e) JESSICA típusú mintaprojektek megvalósítása;

f) a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekben gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldását segítő, foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházások megvalósítása;

g) kormányhatározatban rögzített válsághelyzetek megoldása.

(3)[1] A célelőirányzat terhére finanszírozhatóak a célelőirányzat decentralizált területfejlesztési programjai, valamint a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése keretében a regionális fejlesztési tanács általános jogutódjaként eljáró megyei önkormányzat (a továbbiakban: tanács) által, illetve a célelőirányzat központi kerete terhére a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a korábbi években tett éven túli kötelezettségvállalások.

(4) A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt);

b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

c) egyfordulós pályázat: pályázatos projekt kiválasztási eljárás, amelynek során kizárólag részletes projektjavaslat kerül benyújtásra, és amelynek értékelését követően meghozott támogatási döntés kötelezettségvállalást jelent támogatási szerződés megkötésére;

d) franchise: know-how-hoz és védjegyhez vagy kereskedelmi névhez kapcsolódó, valamint - a megállapodás tárgyától függően - más iparjogvédelmi vagy szerzői jogi jogok együttese, amelyet áru forgalmazása vagy szolgáltatás teljesítése céljából, az alábbiak szerint használnak fel: a franchise szerződés keretein belül az egyik fél - a rendszergazda - jogokat ad át a másik félnek - az átvevőnek -azzal, hogy az átvevő a rendszernek megfelelő üzleti tevékenységet végezhessen;

e) hátrányos helyzetű térségek: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. és 3. számú mellékletében foglaltak alapján hátrányos helyzetűnek, vagy átmenetileg kedvezményezettnek minősülő kistérségek, valamint az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések;

f) induló beruházás: tárgyi eszközökbe vagy immate-riális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjával vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos;

g) jövedelemtermelő projekt: minden, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozás által benyújtott pályázatban szereplő projekt, valamint egyéb szervezetek által megvalósítandó, azon projekt, amely olyan infrastrukturális beruházást foglal magában, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy ingatlan értékesítését, bérbeadását, vagy más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást foglal magában olyan módon, hogy az abból származó bevételek meghaladják a tevékenység működési költségeit. Nem minősülnekjövedelemtermelőnek azon projektek, amelyekre az állami támogatásokról szóló szabályok vonatkoznak;

h) kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének;

i) leghátrányosabb helyzetű térségek: a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő kistérségek, valamint az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések;

j)[2] MR: a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Államkincstár) által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint működtetett monitoring rendszer;

k) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a vállalkozás, amelynek saját tőkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett;

l) normatív eljárás: olyan, speciális projekt-kiválasztási eljárás, amelyben a projekt-kiválasztási szempontok nem igényelnek külön döntéshozói mérlegelést, a támogatás odaítélése kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott teljességi és jogosultsági feltételek alapján történik;

m) saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott fejlesztéshez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből pályázati úton nyújtott támogatás nem számítható be;

n) szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, imma-teriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné;

o) szociális földprogram: a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, de mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal szűkös mértékben rendelkező, és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok önálló egzisztencia-teremtési esélyeinek növelése;

p) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;

q) támogatási szerződés: a kedvezményezett vagy kedvezményezettek, valamint a támogatási döntést hozó között, a polgári jog általános szabályai szerint létrejött szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait;

r)[3] támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. mellékletében meghatározott módszer alapján kiszámolt értéke;

s)[4] támogatási döntést hozó szerv: a miniszter, a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, vagy az ezen tanácsok általános jogutódjaként eljáró megyei önkormányzat.

A CÉLELŐIRÁNYZAT DECENTRALIZÁLT KERETÉRE VONATKOZÓ FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYOK

A pályázati felhívások nyilvántartásba vétele, közzététele

3. §

(1) A pályázati egységcsomagot a tanács állítja össze. A pályázati egységcsomagnak tartalmaznia kell a pályázat benyújtásának, és a támogatás felhasználásának feltételeit. A pályázati egységcsomag pályázati felhívásból, útmutatóból és pályázati formanyomtatványból áll.

(2) A pályázati felhívásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a pályázati program célját, és a pályázat kódját;

b) a célelőirányzat megnevezését és a felhasználásra kerülő keretösszeget;

c) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, valamint postai, telefonos és elektronikus elérhetőségeit;

d) a lebonyolításban közreműködő szervezet, szervezetek megnevezését;

e) a pályázat benyújtására jogosultak körét;

f) a pályázati díj mértékét, befizetésének módját, határidejét;

g) a pályázaton elérhető támogatás összegét és intenzitását;

h) a pályázati egységcsomag elérhetőségét, igénylésének módját;

i) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét;

j) a befogadásról szóló döntés, illetve a lehetséges hiánypótlás határidejét;

k) a pályázat elbírálásának határidejét.

(3) Az útmutatónak a következő, a (2) bekezdésben foglaltakat kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

a) a tanács pályázat kiírásával elérni kívánt céljainak részletes ismertetését;

b) a projektenként elnyerhető támogatás mértékét és formáját, a nyújtható támogatás legkisebb és legnagyobb összegét;

c) az elszámolható költségek körét;

d) a pályázati formanyomtatvány kitöltésének segédletét;

e) a pályázathoz csatolandó mellékletek listáját, és az azokkal szemben támasztott követelmények ismertetését;

f) a pályázót esetlegesen terhelő díjak megfizetésére vonatkozó szabályokat;

g) a pályázati eljárásrend ismertetését, kitérve a hiánypótlási eljárás, a támogatási szerződés megkötésének, esetleges módosításának szabályaira, valamint a pályázó által betartandó határidőkre;

h) a támogatási döntés meghozatala során alkalmazott értékelési szempontrendszert;

i) a támogatás ellenében felajánlott biztosítékokra vonatkozó szabályokat;

j) a támogatási összeg folyósításának feltételeit és szabályait;

k) a támogatási szerződés megszegésének eseteit, valamint azok következményeit;

l) egyéb, a támogatás igénybevétele, a támogatott projektek megvalósítása, valamint a pályázati konstrukció működése szempontjából lényeges, azonban a pályázati felhívásban nem szereplő információkat.

(4) A tanács által összeállított pályázati formanyomtatványnak különösen az alábbiak rögzítésére kell lehetőséget biztosítania:

a) a pályázó adatai;

b) a pályázó, és erőforrásainak bemutatása;

c) a projekt alapadatai;

d) a projekt indokoltságának leírása;

e) a projekt célja és hatásai;

f) a projekt sikerének kockázatai;

g) az esélyegyenlőségi és anti-szegregációs szempontok érvényesülése;

h) környezeti hatások és fenntarthatóság;

i) gazdasági fenntarthatóság;

j) területi kohézió szempontjainak érvényesülése;

k) a projekt megvalósításában részt vevő partnerek, és szerepük, felelősségük meghatározása;

l) a projekt más, költségvetési támogatással megvalósuló projektekhez való kapcsolódása;

m) a projekt költségvetése;

n) a visszatérítendő támogatás esetén a visszatérítés vállalt ütemezése;

o) a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek fajtája;

p) gazdasági társaságok által benyújtott pályázat esetén üzleti terv, amelyben éves bontásban kell megadni a megvalósítást követő 5 év tervezett foglalkoztatási adatait, valamint adózás előtti eredményét;

q) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. §-ában foglaltaknak megfelelő nyilatkozat arról, hogy a pályázó a 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-ában foglalt korlátozás alá esik-e.

4. §

(1) A célelőirányzat terhére kiírandó pályázati felhívásokat a tanács egyezteti a miniszterrel. Az egyeztetés keretében a tanács a teljes pályázati egységcsomagot eljuttatja a miniszter részére.

(2) A tanács az egyeztetéshez és a nyilvántartásba vétel kezdeményezése céljából megküldi a miniszter részére:

a) a pályázati egységcsomag tervezetét papír alapon és elektronikus úton;

b) az Ámr. 8/a. számú melléklete szerinti adatlapot két eredeti példányban papír alapon;

c)[5] az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezetnek a pályázati egységcsomagról adott véleményét papír alapon egy másolati példányban.

(3) A miniszter a tanács által megküldött pályázati egységcsomagokat a nyilvántartásba vételt megelőzően egyezteti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel.

(4) Amennyiben a pályázati egységcsomag minden eleme megfelel e rendeletben és más vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak, valamint az európai uniós támogatási rendszerrel összhangban van, a miniszter a pályázati felhívást az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) pályázati nyilvántartásába a kézhezvételt követő 8 napon belül felveszi, és erről a tanácsot írásban értesíti. A nyilvántartásba vétel során a miniszter a pályázati felhívást egyedi kódszámmal látja el.

(5) A pályázati felhívások minisztériumi nyilvántartása tartalmazza:

a) a pályázati felhívás kódszámát;

b) a pályázati felhívás kiíróját, tárgyát;

c) a felhasználásra kerülő célelőirányzat megnevezését;

d) a felhasználásra kerülő forrás összegét;

e) a pályázatok benyújtására vonatkozó határidőt;

f) a pályázatok elbírálásának várható időpontját;

g) a pályázati felhívás közzétételének idejét;

h) a pályázati felhívás nyilvántartásba vételének időpontját.

(6) Ha a tanács pályázati egységcsomagjához kapcsolódóan a miniszter észrevételt tesz, erről a tanácsot írásban, indokai megjelölésével értesíti. Ha a tanács az állásfoglalásban foglaltakkal nem ért egyet, a miniszterrel soron kívül egyeztetést folytat le. Az egyeztetés alapján elfogadott pályázati egységcsomaggal kapcsolatban a miniszter annak beérkezését követő 2 napon belül a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(7) A miniszter a nyilvántartásba vett pályázati felhívást elektronikusan, az egyedi kóddal ellátott Ámr. 8/a. számú melléklete szerinti adatlap egy eredeti példányát pedig postai úton haladéktalanul továbbítja az Államkincstár felé az MR-ben történő nyilvántartásba vétel céljából.

(8) A miniszter a nyilvántartásba vételt követően intézkedik a pályázati egységcsomag minisztérium honlapján való közzététele érdekében. A minisztérium honlapján történő közzététel minősül hivatalos közzétételnek, amely térítésmentes. A tanács a minisztérium honlapján történő közzétételt követően 2 napon belül, de legkésőbb 2008. május 31-ig a teljes pályázati egységcsomagot saját honlapján közzéteszi, emellett gondoskodik a pályázati felhívásnak a régió területe által érintett megyénként egy megyei - ennek hiányában egy országos - napilapban történő közzétételéről.

(9) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletet a minisztérium honlapján is nyilvánosságra kell hozni.

A pályázatok benyújtása, befogadása

5. §

(1) A pályázatokat 2008. július 15-ig, a regionális fejlesztési ügynökséghez (a továbbiakban: ügynökség) lehet személyesen vagy postai úton benyújtani. Postai úton történő benyújtás esetén a pályázatot igazolható módon kell postára adni, és a pályázat benyújtása dátumának a postára adás napját kell tekinteni. Kétség esetén a határidőn belül történő postára adást a pályázónak kell bizonyítania.

(2) Érvénytelen a benyújtott pályázat, ha

a) azta pályázati felhívás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be, vagy

b) a pályázatot határidőn túl nyújtották be, vagy

c) a (3) bekezdésben meghatározott hiánypótlásnak a kedvezményezett nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.

A pályázat érvénytelenségéről az ügynökség az érkeztetést követő 10 napon belül tájékoztatja a pályázót.

(3) Az érvényes, azonban a pályázati egységcsomagban foglaltaknak nem megfelelő pályázat esetén a pályázót a pályázat érkeztetését követő 10 napon belül az ügynökség tértivevényes levélben hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlás teljesítésére csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség.

(4) A pályázat befogadása időpontjának a pályázati egységcsomagnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontját kell tekinteni, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezési időpontját. A pályázat befogadásáról az ügynökség írásban, igazolható módon tájékoztatja a pályázót.

A támogatás nyújtásának általános feltételei, támogatás formája

6. §

(1) Támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy EGT-állam területén székhellyel és Magyarországon, a támogatási döntést meghozó tanács szerinti régióban fiókteleppel, telephellyel rendelkező jogi személy, egyházi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére nyújtható.

(2) Amennyiben valamely önkormányzati társulás a rendelet 8. §-a szerinti jogcímek valamelyikére benyújtott pályázatát a tanács támogatásban részesítette, a célelőirányzat 2008. évi kerete terhére a társuláshoz tartozó önkormányzat azonos célú projektet bemutató pályázata támogatásban nem részesülhet.

(3) Amennyiben a projekt támogatása ellenében jelen rendelet alapján a pályázó foglalkoztatási kötelezettséget vállal, a bázislétszámot a bármely államháztartási forrásból, a foglalkoztatási kötelezettséggel azonos vagy részben azonos időtartamra, munkahelyek teremtésére vagy megőrzésére megítélt támogatásokról kötött szerződések tartalmának figyelembevételével, az azokban vállalt fog-lalkoztatotti létszám alapulvételével kell meghatározni. A munkahelyek növelésére vállalt többletlétszámot, az előzőekben meghatározott bázislétszámon felül kell meghatározni.

(4) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott projektre a célelőirányzatból csak egyszer adható támogatás.

(5) A célelőirányzat decentralizált kerete terhére vissza nem térítendő támogatás ítélhető meg, kivéve a 8. § (1) bekezdésének c) pont cb) alpontját, amely alapján csak visszatérítendő támogatás nyújtható.

(6) Visszatérítendő támogatás megítélése esetén a támogatási szerződésben a támogatott az igénybe vett támogatás összegének kamatmentesen, az Államkincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számlára történő visszatérítésére vállal kötelezettséget. A visszatérítési kötelezettség részletekben is teljesíthető. A támogatási összeg visszatérítését legkésőbb a projekt befejezését követő 24 hónapon belül meg kell kezdeni, és a törlesztés kezdő időpontjától számított 36 hónapon belül teljesíteni kell. A visszatérítés pályázó által javasolt ütemezésének szerepelnie kell a pályázatban, és a támogatási döntéssel jóváhagyott törlesztési ütemezést a támogatási szerződésbe is bele kell foglalni. Szerepelnie kell továbbá a támogatási szerződésben, hogy a visszatérítési kötelezettség egyszeri, 60 napot nem meghaladó késedelmes teljesítése esetén a késedelemmel érintett összeg után a 30. § (3) bekezdése szerinti kamat kerül a késedelem időtartamára felszámításra. Súlyos szerződésszegésnek minősül, és a 30. § (2) bekezdésének f) pontja alapján az igénybe vett támogatás teljes, kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha 60 napon belül a kamattal növelt összegű részlet visszatérítésére nem kerül sor, vagy a kedvezményezett második alkalommal késedelembe esik. A pályázatban vállalt, és a tanács döntése alapján biztosított visszatérítési időtartam megjelölt határidőn túli meghosszabbítására nincs mód. A célelőirányzat decentralizált keretéből nyújtott, és visszatérített támogatási összegek újbóli felhasználásáról a tanács e rendeletben foglaltaknak megfelelően dönt.

(7)[6] Az adott támogatás támogatástartalmát az Atr. 2. mellékletében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

7. §

(1) A célelőirányzat forrásaiból nem ítélhető meg támogatás azon pályázó részére, amelynek az alábbi előirányzatok valamelyikéhez kapcsolódóan a támogatás visszavonása miatt visszafizetési kötelezettsége áll fenn:

a) a célelőirányzat korábbi évi forrásaihoz kapcsolódóan;

b) területfejlesztési célelőirányzat;

c) térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat;

d) kistérségi támogatási alap célelőirányzat;

e) vállalkozási övezetek támogatására irányuló célelőirányzat;

f) helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása;

g) leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása;

h) települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása.

(2) Nem ítélhető meg támogatás továbbá

a)[7] azon pályázó részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben;

b)[8] a cégbírósági törlési eljárás alá került gazdasági társaságoknak, és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak;

c)[9] adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzat részére;

d)[10] azon pályázó részére, amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, és ezért az Ámr. 88. § (2) bekezdése szerinti kizárás alatt áll, kivéve a vis maior esetét;

e)[11] azon pályázó részére, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a pályázata benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak;

f) azon pályázó részére, amely nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában, a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozóan megfogalmazott általános és különös feltételek bármelyikének;

g) azon pályázó részére, amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

h) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

i) annak a pályázónak a részére, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem perés igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, vagy bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább az e rendeletben előírt fenntartási kötelezettség idejére;

j) a kizárólag projektek előkészítésével kapcsolatos tevékenységeket tartalmazó pályázatban foglaltak megvalósításához;

k) olyan projektek megvalósításához, amelyek a pályázat benyújtásakor kizárólag a meglévő kapacitások megőrzésére, fenntartására irányulnak;

l) olyan projektek megvalósításához, amelyek az Európai Unió által finanszírozott támogatások rendszerében, vagy a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása, vagy a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatásának támogatása előirányzatokból fejlesztési célú támogatást kaptak.

(3)[12] A (2) bekezdés e) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a kérelmező

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A decentralizált pályázati rendszer keretében támogatásban részesíthető célok

8. §

(1) A tanács decentralizált pályázati rendszerben - a rendelkezésre álló decentralizált területfejlesztési programok keretének kötelezettségvállalással nem terhelt, szabad kerete terhére - támogatást nyújthat:

a) az 1. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti célterület vonatkozásában egyrészt önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, másrészt helyi civil szervezetek, egyházi jogi személyek vagy gazdasági társaságok együttműködésén alapuló, közérdekű önkéntes munkavégzés keretében megvalósuló, településképet javító tevékenységekhez;

b) az 1. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti célterület vonatkozásában:

ba) vállalkozások hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű térségben, vagy a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint kijelölt, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló infrastrukturális és ingatlanberuházásaihoz,

bb) termékek és szolgáltatások piacra jutását elősegítő projektek megvalósításához,

bc) a hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű térségben, vagy a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint kijelölt, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló helyi és térségi közmunkaprogramokhoz,

bd) a leghátrányosabb helyzetű térségekben megvalósuló szociális földprogramokhoz;

c) az 1. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti célterület vonatkozásában:

ca) komplex szolgáltatást, különösen pályaorientációs, mentálhigiénés, jogi, valamint diákmunkával kapcsolatos tanácsadást nyújtó ifjúsági irodák - beleértve iskolán kívüli tevékenységeknek helyt adó közösségi tereket -kialakítása, infrastrukturális fejlesztése, eszközeinek beszerzése érdekében,

cb) a leghátrányosabb helyzetű térségek népességmegtartó képességének fokozása érdekében a leghátrányosabb helyzetű térségekben működő települési önkormányzatok számára, a tulajdonukban lévő, új, eladásra szánt belterületi lakótelkek előközművesítéséhez, valamint szolgálati lakások - különösen háziorvosi és védőnői szolgálati lakások - felépítéséhez, kialakításához, felújításához;

d) az 1. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti célterület vonatkozásában térségi együttműködésen alapuló, és az idegenforgalmi szezonalitást mérséklő rendezvények megszervezéséhez.

(2) A tanács a pályázati felhívás összeállítása során dönt arról, hogy az (1) bekezdésben foglalt célok közül melyet vagy melyeket szerepelteti azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti cél pályázati felhívás keretében történő kiírása kötelező. Az értékelési szempontrendszer összeállítása során biztosítani kell, hogy az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában megjelölt célra benyújtott pályázatok a többi célra benyújtott pályázatokkal szemben előnyben részesüljenek.

A támogatásban részesíthető célok specifikus szabályai, elszámolható költségek

9. §

(1) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímek alapján a (2)-(4) bekezdésben meghatározott típusú támogatások nyújthatók.

(2) A 8. § (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján csekély összegű támogatás nyújtható, amelyekre az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 12. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) A 8. § (1) bekezdésének b) pont ba) alpontjában megjelölt jogcím alapján, a 10. § (6) és (7) bekezdésében foglalt elszámolható költségek vonatkozásában regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható, amely tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak, valamint e rendelet 10. §-ában foglaltak az irányadók. A 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában megjelölt jogcím alapján, a 12. § (6) bekezdésében foglalt elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 12. §-ában foglaltak az irányadók.

(4) A 8. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában megjelölt jogcím alapján kizárólag kis- és középvállalkozások részére nyújtható támogatás, amelyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább 5 évig, míg kis- és középvállalkozások esetében 3 évig kell folytatódnia.

(7)[13] Adózás előtti eredmény növelésére vállalt kötelezettség keretében - a fenntartási kötelezettség mellett - a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja alapján támogatásban részesített projektet, valamint a 37. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogcímek alapján támogatásban részesített, jövedelemtermelő projektet megvalósító kedvezményezett arra vonatkozóan vállal kötelezettséget, hogy a projekt befejezését követő első üzleti év első napjától számított 3 üzleti éven át - kis- és középvállalkozások esetén 2 üzleti éven át - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) alapján számított adózás előtti eredményét a támogatási szerződésben meghatározottak szerint növeli. Az adózás előtti eredmény növelésére vállalt kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt növekedési érték a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesül. A teljesítés mértékét a ténylegesen teljesült és a vállalt növekmény hányadosának százalékban kifejezett értéke adja. A kötelezettség mértékének meghatározása során bázisértéknek a pályázat benyújtását megelőző, vagy - a kedvezményezett írásbeli kérelme alapján - a támogatási szerződés megkötését megelőző utolsó lezárt üzleti év beszámolójának adatait kell tekinteni.

(8)[14] Fenntartási kötelezettség keretében a 8. § (1) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, c) pont ca) alpontja, a 35. § (1) bekezdés c) pontja, és a 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jogcímek alapján támogatásban részesített kedvezményezettnek a támogatással megvalósuló projektek keretében létrehozott vagy fejlesztett létesítmények és eszközök használati értékét meg kell őriznie, és az azok által nyújtani kívánt szolgáltatásokat - a szükséges karbantartási időszakokat leszámítva - az eredeti célnak megfelelően folyamatosan fenn kell tartania. A fenntartási kötelezettség időtartama megegyezik a (7) és (9) bekezdésben szereplő kötelezettségek időtartamával, jogelőd előirányzatok esetében a támogatási szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség időtartamával. Fenntartási kötelezettség - melynek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év - terheli továbbá a támogatottat a 8. § (1) bekezdés a) pont, c) pont ca) alpontja, valamint - szolgálati lakások kialakítására, felépítésére vagy felújítására irányuló projekt esetén - cb) alpontja szerinti jogcím vonatkozásában.

(9)[15] Foglalkoztatási kötelezettség keretében - a fenntartási kötelezettség mellett - a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint a 35. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogcímek szerint támogatásban részesített kedvezményezett arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatási szerződésben rögzített foglalkoztatotti többletlétszámot 3 éven, kis- és középvállalkozások esetén 2 éven át fenntartsa. A kötelezettség teljesítése meghatározásának alapját az átlagos statisztikai állományi létszámok adják. A kötelezettség teljesítését leghamarabb a projekt befejezését követő hónapban, legkésőbb a projekt befejezését követő hatodik hónapban meg kell kezdeni (feltöltési időszak). A kötelezettség teljesülésének meghatározása során bázislétszámnak a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámát kell tekinteni figyelemmel a célelőirányzat korábbi évi forrásaiból, valamint egyéb forrásokból megítélt támogatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatási kötelezettségekre. Foglalkoztatotti többletlétszám alatt a teljes foglalkoztatási időszak átlagos statisztikai létszámának és a bázislétszámnak a különbségét kell érteni. A kötelezettség teljesítésének mértékét annak kezdő időpontjától, annak befejezésének időpontjáig a teljes foglalkoztatási időszakra számítottan kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésének mértékét a ténylegesen teljesült és a vállalt foglalkoztatotti többletlétszám hányadosának százalékban kifejezett értékével kell meghatározni. A foglalkoztatási kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt többletlétszám a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesül. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése során az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a részmunkaidőben, de legalább heti 30 órában foglalkoztatottak a teljes munkaidőben alkalmazottaknak felelnek meg.

(10)[16] A 8. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában foglalt jogcím szerint támogatásban részesített kedvezményezetteknek, és a 37. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt jogcím szerint támogatásban részesített, jövedelemtermelő projektet megvalósító kedvezményezetteknek adózás előtti eredmény növelésére irányuló kötelezettséget kell vállalnia.

(11)[17] A 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában foglalt jogcím esetén a kedvezményezett a pályázatában megjelöli, hogy a fenntartási kötelezettség mellett foglalkoztatási kötelezettséget, vagy adózás előtti eredmény növelésére vonatkozó kötelezettséget fog vállalni.

(12) Amennyiben a kedvezményezett egyéni vállalkozó, és a jelen rendelet szerint a projekt keretein belül tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési költségének elszámolására is van lehetőség, az elszámolható költségeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

9/A. §[18]

(1)[19] Az a kedvezményezett, aki a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt jogcím esetén fenntartási kötelezettség mellett foglalkoztatási kötelezettséget vállalt, vagy jogelőd előirányzatok esetében foglalkoztatási kötelezettséget vállalt, a támogatási döntést hozó szervnél írásban kérelmezheti a foglalkoztatási kötelezettség adózás előtti eredmény növelés kötelezettségre történő módosítását. A kérelem irányulhat a foglalkoztatási kötelezettség teljes időtartamának adózás előtti eredmény növelés kötelezettségre történő cseréjére, vagy a foglalkoztatási kötelezettséggel érintett időtartam részbeni adózás előtti eredmény növelés kötelezettségre történő kiváltására. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a foglakoztatási kötelezettség záró időpontjáig áll nyitva. A támogatási döntést hozó szerv a kérelem elbírálása során a pályázati felhívás szabályainak, az eredetileg vállalt kötelezettségek mértékének, az érintett ágazat és földrajzi egység sajátosságainak, valamint az ügy egyéb körülményeinek figyelembe vételével dönt.

(2)[20] A kérelemben a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatási kötelezettségnek az adózás előtti eredmény növelése kötelezettségre történő módosítása során a kérelem benyújtása időpontjában rendelkezésre álló, utolsó lezárt üzleti évet, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában folyamatban lévő üzleti évet kívánja az adózás előtti kötelezettség bázis időszakául választani. A foglalkoztatási- és az adózás előtti eredmény növelésére irányuló kötelezettség szempontjából figyelembe veendő időtartamnak együttesen meg kell egyeznie a 9. § (7) bekezdése szerinti, jogelőd előirányzatok esetén az eredeti támogatási szerződés szerinti kötelezettségvállalási időtartammal.

(3) A támogatási döntést hozó szerv a kérelem elbírálását megelőzően - az Államkincstárral együttműködve, szükség szerint helyszíni ellenőrzéssel egybekötve - megvizsgálja, hogy biztosított-e a kedvezményezett működőképessége.

(4) A kérelmet - beleértve a kérelem bázisidőszak megválasztására vonatkozó részét - a támogatási döntést hozó szerv a kérelem beérkezését követő 60 napon belül bírálja el.

(5) Abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény növelésére tett kötelezettségvállalás bázis időszaka a folyamatban lévő üzleti év, akkora kötelezettségvállalások közötti váltás miatt beálló tört év nem számít be a kötelezettségvállalás időtartamába.

(6) A foglalkoztatási kötelezettségnek az adózás előtti eredmény növelése kötelezettségre történő módosításról szóló döntést a támogatási szerződés módosításával a szerződésben rögzíteni kell.

9/B. §[21]

(1) Az a számviteli törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett, aki fenntartási kötelezettség mellett foglalkoztatási vagy adózás előtti eredmény növelése iránti kötelezettséget vállalt, a támogatási döntést hozó szervnél írásban kérelmezheti a kötelezettségnek az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése iránti kötelezettségre történő módosítását. A kérelem irányulhat az eredetileg vállalt kötelezettség teljes időtartamának üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése iránti kötelezettségre történő cseréjére, vagy a kötelezettséggel érintett időtartam részben üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése iránti kötelezettségre történő kiváltására. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a foglakoztatási, vagy az adózás előtti eredmény növelése iránti kötelezettség záró időpontjáig áll nyitva.

(2) A kötelezettség üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése iránti kötelezettségre történő kiváltására a 9. § (7) bekezdésében és a 9/A. § (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A beruházási támogatásokra vonatkozó szabályok

10. §

(1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható.

(2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a pályázó még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és az ügynökség írásban megerősíti, hogy a - további részletes vizsgálat tárgyát képező - projekt megfelel az e rendeletben és a pályázati egységcsomagban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(3)[22] Az egy projekthez igénybe vett, Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az Atr. 25. § (1) bekezdése meghatározott mértéket.

(4)[23] A célelőirányzat forrásainak terhére megítélt támogatás intenzitása legfeljebb az e rendelet 1. mellékletében meghatározott mértéknek,

a) amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor kisvállalkozásnak minősül - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével -, 20 százalékponttal,

b) amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor középvállalkozásnak minősül - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével -,10 százalékponttal

növelt értéke.

(5) Nem nyújtható beruházási támogatás

a) az 54/08 számú iránymutatás I. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás és a 70/2001/EK bizottsági rendeletben vagy ennek helyébe lépő jogszabályban foglaltak szerint részesül állami támogatásban;

b) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez;

c) az 54/08 számú iránymutatásban meghatározott szénbányászathoz;

d) az 54/08 számú iránymutatás II. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

e) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000. 1. 21., 22-52. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

f) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához;

g) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, előállításához;

h) az e rendelet kihirdetését megelőzően, a projektek előkészítésével kapcsolatosan felmerült költségekhez.

(6) Beruházási támogatás esetén - a (2) bekezdés szerinti írásos visszaigazolást követően - elszámolható költségnek minősül az alábbi, telekhatáron belüli infrastrukturális beruházások költségének számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke:

a) ivó-, ipari és tűzi-víz hálózat, korszerű tűzvédelmi hálózat kiépítése;

b) földgázvezeték, gázfogadó állomás, távhővezeték és egyéb fűtési rendszerek;

c) elektromos energiaellátás hálózata (közüzemi hozzájárulás, elektromos hálózati csatlakozási díj);

d) csapadék- és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztító;

e) útépítés, parkoló és kerítés építése;

f) őrző-védő elektronikai rendszer;

g) informatikai és távközlési alaphálózat kiépítése.

(7) Elszámolható továbbá a projekt keretein belül megvalósított ingatlanépítés, kapacitásbővítést vagy funkcióváltást eredményező bővítés, átalakítás számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési költsége. Ezen jogcím esetén gépek, berendezések beszerzésének a számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési költsége nem elszámolható költség.

(8) Az elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati egységcsomag tartalmazza. A pályázati egységcsomag az elszámolható költségek körét a (6)-(7) bekezdésekben foglaltaktól szűkebben is meghatározhatja.

A kis- és középvállalkozások részére nyújtható támogatásokra vonatkozó szabályok

11. §

(1) E rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való első megjelenéshez nyújtható támogatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérlete, kialakítása és a kiállítás, vásár végéig történő működtetésének költsége.

A csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabályok

12. §

(1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző 3 pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző 2 pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

(5) A 8. § (1) bekezdésének a) és d) pontja alapján támogatásban részesített projektek esetén elszámolható költségnek minősülnek

a) a közvetlenül a projekttel összefüggésben felmerülő utazási és szervezési költségek (legfeljebb a projekt összes költségének 15%-a mértékéig);

b) a projekt megvalósításához szükséges eszközök bérleti díja;

c) a számviteli törvény 80. §-ának (2) bekezdése szerinti kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének költsége;

d) a projekt megvalósítása során felhasznált anyagok költsége;

e) az igénybe vett szolgáltatások díja; valamint

f) a tevékenységgel vagy rendezvénnyel közvetlenül összefüggő előadói díjak legfeljebb az összes elszámolható költség 30%-a mértékéig.

(6) A 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja alapján támogatásban részesített projektek esetén elszámolható költségnek minősülnek a pályázatok benyújtását megelőző 12. hónaptól a projekt 22. § (2) és (3) bekezdései szerinti megkezdéséig tartó időszakban, a projektek előkészítéséhez kapcsolódóan, immateriális javak megvásárlása és engedélyezési tervek elkészítése során felmerült költségek.

(7) Az elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati egységcsomag tartalmazza. A pályázati egységcsomag az elszámolható költségek körét az (5) és (6) bekezdésekben foglaltaktól szűkebben is meghatározhatja.

Egyéb támogatási célok elszámolható költségei

13. §

(1)[24] A 8. § (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontja esetén elszámolható költségnek minősül a foglalkoztatott személyek képzése, a projekt megkezdését követő legfeljebb 12 hónapos időszakra vonatkozó munkabére, annak járulékai, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Korm. rendelet szerint a munkaadót terhelő utazási költségtérítések, a munkaalkalmassági vizsgálat költségei, a munkaruha- és egyéni védőeszköz költségei, szállítás költségei. Elszámolhatóak továbbá a projekt keretein belül beszerzett tárgyi eszközök költségei (legfeljebb a projekt összes költségének 10%-a mértékéig), valamint a projekt keretein belül felhasználásra került forgóeszközök (a projekt összes költségének 10%-a mértékéig) .

(2) A 8. § (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja esetén a támogatás szempontjából elismerhetőek:

a) működési költségek, különösen: földhasználat, kemikália, szaporító anyag, gépi szolgáltatás, üzemanyag, képzés költségei;

b) felhalmozási költségek, különösen: a támogatás célját képező tevékenységek végzéséhez szükséges eszközbeszerzés, ingatlanvásárlás, infrastruktúra kiépítésének költségei.

(3) A 8. § (1) bekezdés c) pontjának ca) és cb) alpontjai alapján nyújtott támogatások tekintetében elszámolható költségnek minősülnek a projekt keretein belül beszerzett és épített tárgyi eszközök, valamint azok beszerelésének, üzembe helyezésének költségei, beleértve az üzembe helyezést megelőzően esetlegesen szükséges tervezés, engedélyezés és tereprendezés költségeit is.

(4) A 8. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja szerinti jogcím esetén elszámolható az iroda kialakítása során beszerzett eszközök számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke.

(5) A 8. § (1) bekezdés c) pontjának cb) alpontja szerinti jogcím esetén elszámolhatóak a telkek előközművesíté-sének tervezésével, engedélyezésével, az infrastruktúra kiépítésével összefüggésben felmerülő, számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési költségek. Amennyiben a projekt a közműszolgáltatóval kötött pénzeszköz-átadási szerződés keretében valósul meg, a szolgáltató és a kedvezményezett között megkötendő szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz a támogatás szempontjából elismerhető költség. A pénzeszköz-átadási szerződésben - a kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállalt fenntartási kötelezettség teljesíthetősége érdekében - a pénzeszközt átvevőnek legalább a támogatási szerződésben előírt időtartamra nézve biztosítania kell a pénzeszköz-átadási szerződés szerinti szolgáltatások nyújtását. Szolgálati lakások építése, kialakítása, felújítása esetén elszámolhatóak a lakások építésével, kialakításával, felújításával kapcsolatosan közvetlenül felmerült tervezési és engedélyezési költségek, valamint a kivitelezés során számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési költségek.

(6) Amennyiben a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatással megvalósuló beruházással kapcsolatosan általános forgalmi adó levonási joga nincs, a 8. § (1) bekezdésében szereplő bármely jogcím alapján támogatott beruházásra jutó általános forgalmi adó teljes összege a támogatás szempontjából elismerhető költségnek minősül.

(7) Az elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati egységcsomag tartalmazza. A pályázati egységcsomag az elszámolható költségek körét az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól szűkebben is meghatározhatja.

A decentralizált támogatási döntések meghozatalának szempontjai

14. §

(1) A 8. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogcím alapján csak önkormányzatok által vagy önkormányzati társulások gesztorságával benyújtott pályázatok kerülhetnek támogatásra. Az ezen jogcímre benyújtott pályázatok elbírálása során biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek azon pályázatok, amelyek az érintettek magas fokú önszerveződése által valósulnak meg.

(2) A 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti támogatási jogcímre benyújtott pályázatok elbírálása során biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek azon pályázatok, amelyek megvalósulását követően az egységnyi támogatás nagyobb mértékű többletfoglalkoztatást vagy adózás előtti eredménynövekedést tesz lehetővé. A pályázati felhívás és útmutató összeállítása során biztosítani kell, hogy e jogcím alapján csak a foglalkoztatotti létszám vagy adózás előtti eredmény tekintetében tényleges növekedést vállaló gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók részesülhessenek támogatásban. Sem a pályázati felhívásban, sem pedig az útmutatóban a vállalt kötelezettség formája, valamint annak mértékére vonatkozóan alsó határ nem írható elő. A pályázati felhívásban az elnyerhető támogatási összeg meghatározása a többletfoglalkoztatás vagy adózás előtti eredmény növelése iránt vállalt kötelezettség mértékéhez nem köthető.

(3) A 8. § (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontja szerinti támogatási jogcímre benyújtott pályázatok elbírálása során biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek azon pályázatok, amelyek a közmunkaprogramban részt vevők számára olyan képzést tartalmaznak, amelyek elvégzése által a - közmunkaprogramhoz kapcsolódó - határozott idejű munkaviszony lejártával javulnak a munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeik.

(4) A 8. § (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja szerinti támogatási jogcímre benyújtott pályázatok elbírálása során biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek azon projektek, amelyek hosszú távú gazdasági fenntarthatósága megalapozottabb. Az ezen jogcímre benyújtott pályázatokhoz kapcsolódóan a tanács a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 17. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak alapján kijelölt intézményeket a pályázatok szakmai értékelésébe, és a megvalósulás során a szakmai ellenőrzések lebonyolításába bevonhatja. Ezen intézmények véleménye a tanácsot nem köti.

(5) A 8. § (1) bekezdés c) pontjának cb) alpontja szerinti támogatási jogcímre benyújtott pályázatok elbírálása során biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek azon projektek, amelyek esetén

a) az eladásra szánt, projekt keretében előközművesí-tendő lakótelkek értékesítése a leendő vásárlók által aláírt szándéknyilatkozatok vagy előszerződések rendelkezésre állásával biztosított;

b) a szolgálati lakások kialakítását, felépítését, felújítását célzó projekt elősegíti valamely, már meglévő, állami vagy önkormányzati tulajdonú, csökkenő kihasználtságú, és más központi költségvetési támogatáshoz kapcsolódóan a projekt benyújtásakor fenntartási kötelezettséggel nem terhelt épület funkcióváltását.

(6) A 8. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatási jogcímre benyújtott pályázatok elbírálása során biztosítani kell, hogy előnyben részesüljenek azon pályázatok, amelyek egységnyi támogatás segítségével nagyobb látogatottsággal bíró rendezvény megvalósítását tartalmazzák.

(7) A 8. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti jogcímre benyújtott pályázatok esetén a 15. § (2) bekezdés szerinti Szakértői Bizottságba a területileg illetékes regionális idegenforgalmi bizottságokat be kell vonni. Az egyes projektek kapcsán a megvalósulási hely szerint területileg illetékes regionális idegenforgalmi bizottság által delegált tag a Szakértői Bizottságban szavazati joggal rendelkezik.

(8) A célelőirányzat decentralizált kerete terhére meghirdetett pályázati felhívásra a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekből benyújtott pályázat a 15. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontjára való hivatkozással nem utasítható el, amíg az ezen térségekben megítélt, egy főre jutó támogatás 20%-kal nem haladja meg a régión belüli egyéb térségek egy főre jutó támogatását.

(9) A régióhatáron átnyúló projektekről szóló pályázatok elbírálását megelőzően a pályázatot befogadó régió tanácsa a javasolt döntésről egyeztet az érintett régió tanácsával, több érintett régió esetén minden területileg érintett tanáccsal. Ezen projektekről támogató döntés csak valamennyi érintett régió egyetértése esetén hozható.

(10) A 8. § (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjai, valamint a c) pont ca) alpontja szerinti jogcímekre benyújtott pályázatok elbírálása során előnyt kell biztosítani azoknak a pályázatoknak, amelyek az esélyegyenlőségi és anti-szegregációs szempontoknak nagyobb mértékben megfelelnek.

A pályázat értékelése, döntéshozatal

15. §

(1) A decentralizált pályázati rendszer keretein belül támogatás csak egyfordulós, nyílt pályázati rendszerben ítélhető meg. Az ügynökség a decentralizált pályázati rendszer keretében támogatásban nem részesülhet.

(2) A befogadott pályázatok - pályázati útmutató részét képező értékelési szempontrendszer alapján történő - értékelését, valamint az értékelés alapján rangsor kialakítását a tanács által felállított Szakértői Bizottság végzi, amelyben a minisztérium alkalmazásában álló köztisztviselő teljes jogú bizottsági tagként történő részvételét biztosítani kell.

(3) A Szakértői Bizottság - e bekezdés a)-c) pontjai alapján előkészített - döntési javaslatát a tanács jóváhagyja vagy részletes indoklás alapján, amelyet írásban rögzíteni kell, elrendeli a pályázat Szakértői Bizottság általi ismételt, soron kívüli értékelését az eredeti kritériumok és pontrendszer szerint. A tanács legkésőbb 2008. augusztus 31-ig dönt a befogadott pályázatok támogatásáról. A döntés

a) elutasító, amennyiben

aa) a pályázat nem felelt meg a jogszabályban, pályázati egységcsomagban előírt feltételeknek, vagy

ab) a pályázat értékelésében szereplő pontszám nem érte el az egy pályázatra adható legmagasabb pontszám 60%-át, vagy

ac) az értékelés során magasabb pontszámot elért pályázatok támogatásban részesítéséből adódóan a rendelkezésre álló keret lekötésre került,

ad) a Szakértői Bizottság támogatási döntést előkészítő javaslatában indoklás mellett elutasításra javasolta;

b) támogató, amennyiben

ba) a pályázat megfelelt a jogszabályban és pályázati egységcsomagban előírt feltételeknek, és

bb) a pályázat értékelésében szereplő pontszám elérte az egy pályázatra adható legmagasabb pontszám 60%-át, és

bc) a Szakértői Bizottság támogatásra javasolta;

c) szólhat a pályázatban megjelölt támogatási összeghez képest csökkentett mértékű támogatás megítéléséről, amennyiben

ca) a pályázatban ismertetett költségvetés olyan tételeket is tartalmaz, amelyek a jogszabályban, pályázati felhívásban vagy útmutatóban foglaltak alapján a projekt megvalósításához kapcsolódóan nem elszámolhatóak, vagy

cb) a támogatási források rendelkezésre álló keretösszegének kimerülése ezt indokolttá teszi.

(4) A tanács a döntés meghozatalától számított 8 napon belül minden befogadott pályázattal rendelkező pályázót írásban, igazolható módon értesíti a döntésről.

(5) A (3) bekezdés c) pontjának cb) alpontja szerinti döntés esetén a pályázó legkésőbb a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának módosítására, vagy - gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók projektjei esetén - a foglalkoztatotti létszám és adózás előtti eredmény növelésére vonatkozóan a pályázatban vállalt mérték csökkentését kezdeményezni. A műszaki tartalom módosítása és a vállalt kötelezettségek csökkentése egyidejűleg is kezdeményezhető. A módosítási, csökkentési lehetőségre, és a módosítás, csökkentés kezdeményezésének határidejére a (4) bekezdés szerinti értesítésben a tanácsnak fel kell hívnia a támogatott figyelmét. Az átdolgozott pályázatot a tanács köteles megvizsgálni, és a támogatásáról dönteni, különös tekintettel annak megvalósíthatóságára, üzembe helyezhetőségére és fenntarthatóságára. Az átdolgozott pályázatok tekintetében a támogatási összeg további csökkentését célzó döntést a tanács nem hozhat.

(6) A (3) bekezdés c) pontjának cb) alpontja szerinti döntés a célelőirányzat forrásaiból támogatásban részesített pályázatok számának legfeljebb 30%-a esetében hozható.

(7) Amennyiben a tanács a (3) bekezdésben rögzített döntési határidőig meghozott döntéseiben odaítélt támogatások összege a tárgyévi szabad keretet nem éri el, és a (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontja vagy c) pontjának cb) alpontja szerinti döntést nem hozott, a tanács jogosult a pályázati felhívását ismételten megjelentetni. Az ismételten megjelentetett pályázati felhívás esetén a - a 4. § (1)-(8) bekezdéseiben rögzített egyeztetési és nyilvántartásba vételi eljárást követően - pályázatok 2008. október 1-jéig nyújthatók be, amelyről a tanács 2008. november 15-ig hoz döntést.

(8) A 18. § (1) bekezdés szerinti tartaléklistán szereplő pályázatok közül a tanács a (7) bekezdés szerinti második döntése előkészítése és meghozatala során, ismételt értékelés nélkül, a második döntésre benyújtott pályázatok rangsorolásába beillesztve figyelembe kell venni azokat, amelyekhez kapcsolódóan a pályázó a megadott határidőn belül eljuttatta a pályázat fenntartására vonatkozó, 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát az ügynökséghez.

(9) A tanács támogatási döntéseinek meghozatala során a célelőirányzat terhére éven túli kötelezettséget nem vállalhat.

16. §

(1) A célelőirányzat forrásainak terhére meghozott támogatási döntéshez kapcsolódóan - a döntés meghozatalát követő 10 napon belül - a tanács honlapján nyilvánosságra kell hozni az alábbi adatokat:

a) a kedvezményezett nevét;

b) a támogatással megvalósuló projekt címét;

c) a támogatási összeget;

d) a projekt megvalósulási helye szerinti település nevét.

A támogatási döntések honlapon történő megjelenéséről a tanács legalább a régió területe által érintett megyénként egy megyei - ennek hiányában egy országos - napilapban közleményt jelentet meg.

(2) A tanács az általa hozott támogatási döntésekre vonatkozóan az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt adatokat a döntést követő 10 napon belül továbbítja a miniszter részére. A miniszter a támogatási döntések adatait a minisztérium honlapján térítésmentesen közzéteszi. Hivatalos közzétételnek a minisztérium honlapján való megjelenés minősül.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti közzétételi kötelezettséget a támogatási döntések meghozatalától, illetve - a minisztérium honlapján való közzététel esetén -azok miniszter által való kézhezvételétől számított 30 napon belül maradéktalanul teljesíteni kell.

17. §

(1) Amennyiben a 15. § (3) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti döntés meghozatalát követően, de a támogatási szerződés hatályba lépését megelőzően a pályázatban foglaltakhoz képest, az abban foglaltak megvalósítását érintő változás áll be, a kedvezményezett köteles a változásról soron kívül tájékoztatni a tanácsot. A változás ismeretében a tanács dönt a támogatási döntés megfelelő módosításáról.

(2) Amennyiben a megváltozott feltételek szerint a projekt a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban rögzített feltételek alapján nem részesülhetett volna támogatásban, a támogatási döntés érvényét veszti.

18. §

(1) A tanács a 15. § (3) bekezdése szerint meghozott döntése során tartaléklistát állíthat fel, amelyben csak a 2008. év során befogadott, azonban a 15. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában szereplő indokkal elutasítandó pályázatok szerepelhetnek. A tartaléklistára került pályázókat a tartaléklistára kerülésről tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg - 15 napos határidő megjelölésével - nyilatkozatot kell bekérni a pályázóktól arról, hogy pályázatukat 2008. november 30-ig fenntartják-e. Amennyiben a pályázó nyilatkozatában nem vállalja a pályázat fenntartását, vagy a nyilatkozat a megadott határidőn belül nem érkezik meg az ügynökséghez, a tanács értesíti a pályázót a pályázat 15. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontja alapján történő elutasításáról. A tartaléklistán szereplő pályázatokról döntés legkésőbb 2008. november 30-ig hozható. A tartaléklista a következő évre nem vihető át. A tanács 2008. november 30-át megelőző utolsó döntését követően minden tartaléklistára került, azonban támogatásban nem részesített pályázót értesít a pályázat 15. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontja alapján történő elutasításáról.

(2) A célelőirányzat 2008. évi decentralizált kerete terhére, 2008. évben megítélt, azonban még tárgyévben a projekt megvalósulásának teljes vagy részleges meghiúsulásából vagy összköltségcsökkenésből 2008. évben, legkésőbb november 15-ig felszabaduló összeget a tanács az (1) bekezdés szerinti tartaléklistán szereplő pályázatok támogatására fordíthatja.

(3) A korábbi években a célelőirányzat 2008. évi decentralizált kerete terhére hozott döntésekhez kapcsolódóan, a projekt megvalósulásának teljes vagy részleges meghiúsulásából vagy összköltségcsökkenésből eredő, 2008. évben, legkésőbb november 15-ig felszabaduló összeget a tanács az (1) bekezdés szerinti tartaléklistán szereplő pályázatok támogatására fordíthatja.

(4) A célelőirányzat 2008. évi vagy a célelőirányzat korábbi éveinek decentralizált kerete terhére megítélt, azonban szerződésszegés miatt visszavont támogatásokhoz kapcsolódóan a 2008. november 15-ig visszafizetett kamatok és késedelmi kamatok a célelőirányzat bevételét képezik. A befizetett összegeket a minisztérium - az Államkincstár írásbeli tájékoztatása alapján - régiónként elkülönítetten tartja nyilván. A bevételeket a visszavonásról szóló határozatot meghozó tanács az (1) bekezdés szerinti tartaléklistán szereplő pályázatok támogatására fordíthatja.

A pályázót terhelő díjak

19. §

(1) Pályázati díjként a támogatási igény 1%-át - de minimum 10 000 Ft-ot, maximum 500 000 Ft-ot - kell befizetni a tanács pályázati felhívásban megjelölt, Államkincstár által vezetett számlájára. A díjakról a tanácsnak elkülönített nyilvántartást kell vezetnie. A tanács a pályázati díjak felhasználásáról a 34. § alapján biztosított forrásról szóló megállapodásban meghatározottaknak megfelelően számol el. A díjak kizárólag a pályázati rendszer működtetésével összefüggő kiadások fedezésére használhatók fel.

(2) A leghátrányosabb helyzetű térségekben működő önkormányzatok vagy társulásaik 8. § (1) bekezdésének a) és d) pontjai, a b) pont bc) és bd) alpontjai, valamint a c) pont ca) alpontja szerinti támogatási célra benyújtott projektjei esetében a pályázati díj összege a támogatási igény összegétől függetlenül 10 000 Ft. Az egyéb személyek vagy szervezetek által, leghátrányosabb helyzetű térségekben megvalósítandó projektekről szóló pályázatok pályázati díja az (1) bekezdés szerint meghatározott díj 50%-a.

(3) Amennyiben a pályázat elutasítása kizárólag a 15. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában rögzítettek miatt történt, a pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 30 napon belül vissza kell utalni, kivéve azon pályázatok esetében, amelyek a 18. § (1) bekezdés szerinti tartaléklistára kerültek.

(4) Azon, tartaléklistán szereplő pályázatok pályázati díját, amelyek a 18. § (2) bekezdése szerinti döntés során a 15. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában rögzítettek miatt elutasításra kerültek, a 18. § (2) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően legkésőbb 30 napon belül, hivatalból vissza kell utalni.

(5) A befizetett pályázati díjat a pályázó írásbeli kérésére 15 napon belül vissza kell utalni, amennyiben

a) a pályázat benyújtására nem kerül sor, vagy

b) a hiánypótlás elrendeléséről szóló tájékoztatás kézhezvétele előtt az ügynökségnél érkeztetésre kerül a pályázó azon nyilatkozata, amelyben a pályázatát visszavonja.

20. §

(1) A támogatási szerződések kedvezményezett által kezdeményezett módosítása esetén a kedvezményezettnek 30 000 Ft, leghátrányosabb helyzetű térségekben megvalósuló projektekhez kapcsolódóan kötött támogatási szerződések esetén 15 000 Ft összegű díjat kell befizetnie a

tanács támogatási szerződésben megjelölt, Államkincstár által vezetett számlájára. A támogatási szerződés módosításában rögzíteni kell, hogy a módosítás hatályba lépésének feltétele a szerződésmódosítási díj megfizetése. A díjakról a tanácsnak elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A tanács a szerződésmódosítási díjak felhasználásáról a 34. § alapján biztosított forrásról szóló megállapodásban meghatározottaknak megfelelően számol el. A díjak kizárólag a pályázati rendszer működtetésével összefüggő kiadások fedezésére használhatók fel.

(2) A szerződésmódosítási díjat az alábbi esetekben nem kell a kedvezményezettnek megfizetnie:

a) a támogatási szerződés első módosítása esetén;

b) amennyiben a szerződésmódosításra a projekt megvalósítása tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, a módosult feltételek átvezetéséből adódóan kerül sor;

c) az igénybe nem vett támogatásról való lemondásról szóló szerződésmódosítás esetén.

Saját forrás mértéke

21. §

(1) A támogatott projektek megvalósításához

a) önkormányzatoknak, önkormányzati társulásoknak és civil szervezeteknek

aa) jövedelemtermelő projektjeik esetén legalább 35%,

ab) nem jövedelemtermelő projektjeik esetén legalább 5%,

b) kis- és középvállalkozásoknak legalább 25%,

c) az egyéb pályázóknak legalább 50% saját forrással kell rendelkezniük.

(2)[25] A célelőirányzatból az egyes támogatási célokra nyújtható támogatás minimális és maximális összegét, valamint a támogatási intenzitás maximális mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3)[26] Az e rendelet 1. mellékletében foglalt, maximálisan adható támogatási intenzitások a 8. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a b) pontjának bc) és bd) alpontjai szerinti jogcímek vonatkozásában hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló projektek esetén 10%-kal, leghátrányosabb helyzetű térségekben megvalósuló projektek esetén pedig 15%-kal növelhetők.

A projekt megkezdése

22. §

(1) A pályázat 5. § (4) bekezdése szerinti befogadását megelőzően megkezdett projektekhez támogatás nem adható. A beruházás a pályázat befogadását követően megkezdhető a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglaltak figyelembevételével.

(2) A projekt megkezdése időpontjának

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap;

b) építéssel nem járó projekt esetén az első beszerzett eszköz vagy igénybe vett szolgáltatás visszavonhatatlan megrendelését igazoló okmány kiállításának dátumát;

c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját;

d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát kell tekinteni.

(3) Amennyiben a projekt megvalósítása során a (2) bekezdés szerint meghatározott események közül több is lezajlik, azok közül a legkorábbit kell kezdési időpontnak tekinteni.

A támogatási szerződés megkötése, módosítása

23. §

(1) A támogatási szerződés mintáját az Államkincstár készíti elő, és legkésőbb 2008. június 30-ig jóváhagyás céljából megküldi a minisztérium részére. A támogatási szerződések előkészítését az Államkincstár végzi. A támogatási szerződések előkészítéséhez az ügynökség a támogatási döntésekkel együtt - a döntést követő 5 napon belül - a támogatott pályázatokat és azok hiánypótlását megküldi az Államkincstár részére.

(2) A pályázat támogatásban részesítése esetén a tanács akkor köt támogatási szerződést a kedvezményezettel, ha a szükséges saját forrás rendelkezésre állását igazolta.

(3) Amennyiben a támogatási döntés meghozatalát követően a kedvezményezettnek köztartozása keletkezik, a köztartozás megfizetéséig a támogatási szerződés nem köthető meg. Amennyiben a támogatási döntés meghozatalát követően, de a támogatási szerződés megkötését megelőzően a kedvezményezett ellen csőd-, felszámolási vagy cégbírósági törlési eljárás indul, vagy végelszámolás vagy adósságrendezési eljárás veszi kezdetét, a támogatási döntés érvényét veszti.

(4) A tanács köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha

a) az Ámr. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik;

b) a Kbt. rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül a kedvezményezett az Államkincstár részére nem nyújtja be.

A tanács ezen események valamelyikének bekövetkeztekor köteles élni az elállási jogával.

(5) A támogatási szerződés és módosításainak előkészítését, a támogatások folyósítását, valamint a felhasználás nyomon követésével kapcsolatos feladatokat az Államkincstár látja el.

(6) Az a pályázó, akiről a tanács, az ügynökség, az Államkincstár vagy a miniszter megállapítja, hogy a pályázatban vagy a támogatási igénylés során szándékosan valótlan adatokat tüntetett fel, a célelőirányzat forrásaiból 3 éven át nem részesülhet támogatásban. A kedvezményezett szándékosságát vélelmezni kell, ha a valós adatok az adatok feltüntetésének idején a rendelkezésére álltak, és a valótlan adatok feltüntetése számára kedvezőbb helyzetet eredményezett.

24. §

(1) A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a megadott határidőn belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.

(2) Amennyiben a kedvezményezett által el nem hárítható külső okból nem kerül sor az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a támogatási szerződés megkötésére, a kedvezményezett ezen határidő lejártát megelőzően benyújtott írásbeli kérésére a tanács a szerződéskötést akadályozó körülmény figyelembevételével a határidőt döntésével - legfeljebb az eredeti határidőtől számított 30 nappal meghosszabbíthatja. Amennyiben a tanács által kitűzött határidőn belül nem kerül sor a támogatási szerződés megkötésére, a támogatási döntés érvényét veszti.

(3) Amennyiben a fejlesztés a Kbt. hatálya alá tartozik, a szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása, valamint a támogatási szerződés szükség szerinti módosítása után kerül folyósításra.

(4) Amennyiben a projekt összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget - ha szükséges, a támogatási szerződés módosításával - a projekt összköltsége csökkentésének arányában a tanácsnak is csökkentenie kell.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben lehetőség van a támogatási összeg változatlanul hagyására, vagy a (4) bekezdésben foglaltaknál kisebb mértékű csökkentésére, amennyiben a kedvezményezett kezdeményezi a projekt műszaki tartalmának az eredeti projektcélokkal összefüggő növelését, és ezen módosító kezdeményezését a tanács jóváhagyja.

(6)[27] Amennyiben a kedvezményezett által benyújtott, a tanács által támogatásban részesített pályázat mellékletét képező árajánlat költségtételei nem forintban meghatározottak, és a pályázat befogadása, valamint a szerződéskötés között eltelt időszakban az árajánlat devizaneme és a forint hivatalos keresztárfolyamában bekövetkezett változás alapján a forint gyengülése a 15%-ot meghaladta, úgy - a támogatási szerződés megkötése vagy módosítása keretében - a kedvezményezett a projekt céljának, valamint a támogatás összegének és intenzitásának változatlanul hagyása mellett kezdeményezheti a tanácsnál a műszaki tartalom arányos csökkentését.

25. §

(1) A már megkötött támogatási szerződés módosításának kezdeményezésére a kedvezményezett és a tanács egyaránt jogosult.

(2)[28] Ha a tervezett módosítással a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalom megvalósulása sérülne, a támogatási döntést hozó szerv csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá a támogatási szerződés módosításához. Ha a tervezett módosítással a vállalt kötelezettségek teljesítése sérülne, de a kötelezettségek teljes időtartamára vetítve 75%-ot - foglalkoztatási, adózás előtti eredmény növelése, az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése kötelezettség esetén 50%-ot - meghaladó mértékű teljesítés várható, a támogatási döntést hozó szerv csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá a támogatási szerződés módosításához. A kötelezettségek 75% - foglalkoztatási, adózás előtti eredmény növelése, az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye növelése kötelezettség esetén 50% - alatti várható teljesítésével járó szerződésmódosítási kezdeményezéshez a támogatási döntést hozó szerv nem járulhat hozzá.

(3) A tanács köteles megvizsgálni, hogy a támogatási szerződés tervezett módosítása a támogatási döntés meghozatala során elfogadott cél megvalósulását mennyiben befolyásolja. Amennyiben a projekt tervezett módosulása a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalom megvalósulásának és a vállalt kötelezettségek teljesítésének sérülését egyaránt eredményezi, a támogatási összeg csökkentésének mértékét a kettő közül a nagyobb mértékben sérülő célt alapul véve, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

(4) Amennyiben a (2) és (3) bekezdések szerinti szerződésmódosítások tanács által történő jóváhagyása idején a szerződésben rögzített támogatási összeg még nem került teljes mértékben folyósításra, a támogatási összeg csökkentését elsősorban az igénybe nem vett támogatási összeg törlésével kell teljesíteni, az esetlegesen ennek összegét meghaladó részt pedig a 30. §-ának (3) bekezdése szerinti kamatokkal növelten vissza kell vonni.

(5) A feltöltési időszak időtartamának utólagos módosításához a tanács nem járulhat hozzá.

(6) Amennyiben a támogatási szerződés módosításához a tanács hozzájárult, és a szerződésmódosítás hatálybalépésére ezen hozzájárulástól számított 90 napon belül a kedvezményezett mulasztásából nem kerül sor, a tanács szerződésmódosításról hozott döntése érvényét veszti.

(7)[29] Amennyiben a kedvezményezett támogatási szerződésben rögzített azonosító adataiban (például székhely, adószám, számlavezető bank neve, bankszámlaszám) változás lép fel, azt köteles a döntést hozó szerv részére igazolható módon bejelenteni az Államkincstár honlapján elérhető (2. melléklet szerinti) adatváltozás-bejelentő formanyomtatvány segítségével. Ezen adatváltozások átvezetése a támogatási szerződés módosítását nem igényli.

(8)[30] A kedvezményezett az azonosító adataiban bekövetkezett változásról a (7) bekezdés szerinti formanyomtatvány két eredeti, kitöltött és aláírt példányának, és a változást igazoló, a módosítás szükségességét alátámasztó dokumentumoknak igazolható módon történő megküldésével tájékoztatja a döntést hozó szervet az Államkincstáron keresztül. Ha a kedvezményezett bankszámlaszáma változik, a (7) bekezdés szerinti formanyomtatvány mellékletéül csatolni kell az új bankszámlára vonatkozó pénzforgalmi szolgáltató számára adott, a bank által leigazolt (záradékolt) beszedési megbízás benyújtására szóló felhatalmazó levelet is. Az Államkincstár a bejelentett adatváltozást ellenőrzi, majd a hiánytalanul beérkezett formanyomtatvány egy eredeti példányát mellékletekkel együtt igazolható módon továbbítja a döntést hozó szerv felé. A kedvezményezett által megküldött adatváltozás bejelentő lapot és annak mellékleteit a döntést hozó szerv és az Államkincstár a támogatási szerződéssel együtt, ahhoz csatolva kezeli.

(9)[31] A (7) és (8) bekezdés szerinti eljárásmód nem alkalmazható, ha a támogatási szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket harmadik személy a kedvezményezettől át kívánja vállalni.

25/A. §[32]

(1)[33] Ha a kedvezményezett az előre nem tervezhető, jelentősen megváltozott külső gazdasági környezet miatt időlegesen nem tudja teljesíteni a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, úgy a támogatási döntést hozó szervtől írásban kérelmezheti a 9. § (7)-(11) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésének felfüggesztését. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az melyik támogatási szerződéshez kapcsolódik, mely kötelezettség felfüggesztésére irányul, valamint a felfüggesztés kérelmezett kezdő és befejező időpontját. Emellett részletesen be kell mutatni a vállalt kötelezettségek teljesítését megakadályozó okokat, valamint a kedvezményezett által a felfüggesztés időtartama alatt tervezett azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a vállalt kötelezettségek eredeti szerződéses feltételek szerinti teljesítését a felfüggesztés lejártát követően.

(2) A támogatási döntést hozó szerv döntését megelőzően - az Államkincstárral együttműködve, szükség szerint helyszíni ellenőrzéssel egybekötve - meg kell vizsgálni, hogy biztosított-e a kedvezményezett működőképessége, a kérelemben bemutatott okok alapján megállapítható-e a kedvezményezett felelőssége, valamint a felfüggesztés lejártát követően reálisan teljesíthetők-e a vállalt kötelezettségek.

(3)[34] A kötelezettségek teljesítésének felfüggesztéséről a támogatási döntést hozó szerva kérelem beérkezését követő 60 napon belül dönt. A felfüggesztés időtartama nem lehet hosszabb 24 hónapnál. A felfüggesztés időtartamának kezdő időpontját valamely hónap első, befejező időpontját valamely hónap utolsó napjában kell meghatározni, amelyeket a támogatási szerződés módosításában rögzíteni kell.

(4)[35] A felfüggesztésre vonatkozó kérelem benyújtására a szerződéses kötelezettségek záró időpontjáig van mód.

(5) Amennyiben a kedvezményezett számára a 26. § (6) bekezdése szerint támogatási előleget ítélt meg a támogatási döntést hozó szerv, úgy a kedvezményezett azon projektje kapcsán, amelyhez a támogatási előleget igénybe vette, felfüggesztés csak abban az esetben alkalmazható, ha a megítélt és felhasznált előleggel a kedvezményezett maradéktalanul elszámolt a támogatási döntést hozó szerv felé.

(6)[36] A kedvezményezett a támogatási döntést hozó szervnél a felfüggesztés lejártát megelőző legalább 30 és legfeljebb 180 napon belül írásban kérelmezheti a felfüggesztés meghosszabbítását. A felfüggesztés teljes időtartama a felfüggesztés meghosszabbítása esetében sem lehet hosszabb a (3) bekezdésben meghatározott időtartamnál. A felfüggesztés időtartamának lejártát követően a kedvezményezett köteles a kötelezettségeit a támogatási szerződésben vállalt feltételek szerint teljesíteni. A felfüggesztés időtartamának meghosszabbításakor a (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. A felfüggesztés időtartama a támogatási szerződésben vállalt, a 9. § (7)-(11) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítése időtartamának nem képezi részét.

(7)[37] A támogatási döntést hozó szerv az általa kötött, 2009. január 1-jén még teljesítés alatt álló szerződések számának legfeljebb 50%-ában élhet a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésével. Ezen korlát érvényesítése során a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésére irányuló kérelmek beérkezési sorrendjét kell figyelembe venni.

25/B. §[38]

(1) Az a kedvezményezett, aki az előre nem tervezhető, jelentősen megváltozott külső gazdasági környezet miatt, önhibáján kívül időlegesen nem tudja teljesíteni a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, és a célelőirányzatból foglalkoztatási kötelezettség vállalása mellett részesült támogatásban, írásban kérelmezheti a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időtartam meghosszabbítását a támogatási döntést hozó szervtől. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a foglakoztatási kötelezettség záró időpontjáig áll nyitva.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kedvezményezett bemutatja a kérelem előterjesztéséhez vezető okokat, és a kedvezményezett várható foglalkoztatási helyzetét a kérelmezett teljesíthetőségi időtartam végéig.

(3) A támogatási döntést hozó szerv a kérelem elbírálását megelőzően - az Államkincstárral együttműködve, szükség szerint helyszíni ellenőrzéssel egybekötve - megvizsgálja, hogy biztosított-e a kedvezményezett működőképessége, a kérelemben bemutatott okok alapján megállapítható-e a kedvezményezett felelőssége, és azt, hogy a foglalkoztatási kötelezettség meghosszabbításával reálisan teljesíthetők-e a vállalt kötelezettségek.

(4) A foglalkoztatási kötelezettség meghosszabbításáról a támogatási döntést hozó szerv a kérelem beérkezését követő 60 napon belül dönt.

(5) A foglalkoztatási kötelezettség időtartamát a támogatási döntést hozó szerv a kedvezményezett kérelme alapján egy vagy két évvel növelheti. A meghosszabbított időtartam alatt a hatályos támogatási szerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettség teljesítését kell a kedvezményezettnek vállalnia. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítettségének vizsgálata során a kötelezettség teljes, meghosszabbított időtartama alatt legalacsonyabb mértékben teljesített egy, vagy két év foglalkoztatási adatai helyett a meghosszabbításról szóló döntés eredményeként többletként teljesített egy, vagy két év foglalkoztatási adatait kell figyelembe venni.

(6) A foglalkoztatási kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időtartam meghosszabbítása támogatási szerződésenként csak egy alkalommal engedélyezhető. A támogatási döntést hozó szerv a foglalkoztatási kötelezettség meghosszabbítása mellett egyidejűleg dönt arról is, hogy szükséges-e a támogatási szerződésben vállalt fenntartási kötelezettség időtartamának a foglalkoztatási kötelezettség időtartamával azonos meghosszabbítása is.

(7) A támogatási döntést hozó szerv az általa kötött, még teljesítés alatt álló szerződések számának legfeljebb 50%-ában élhet a foglalkoztatási kötelezettség meghosszabbításával. Ezen korlát érvényesítése során a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésére irányuló kérelmek beérkezési sorrendjét kell figyelembe venni.

(8) A foglalkoztatási kötelezettség időtartamának meghosszabbítására vonatkozó döntést a támogatási szerződés módosításával a szerződésben rögzíteni kell. Az időtartam meghosszabbítására vonatkozó szerződésmódosítás hatálybalépésének feltétele a biztosíték 28. § (4) bekezdése szerinti időtartamig történő fennállását igazoló dokumentum csatolása.

25/C. §[39]

A kedvezményezett a 9/A. § (1) bekezdésében, a 9/B. § (1) bekezdésében, a 25/A. § (1) bekezdésében és a 25/B. § (1) bekezdésében szabályozott lehetőségek közül ugyanazon támogatási szerződéséhez egyidejűleg csak az egyik kedvezménnyel élhet.

A támogatás folyósítása

26. §

(1) A megítélt támogatási összeg csak a támogatási szerződés hatálybalépését követően folyósítható. A támogatás a támogatási szerződésben bemutatott ütemezésben vehető igénybe. A kedvezményezett a projekt időtartama alatt felmerült, elszámolható költségekről szóló bizonylatait az Államkincstárhoz nyújtja be. A támogatásokat az Államkincstár folyósítja.

(2)[40] A támogatás igénybevétele - előleg esetén az előleg felhasználásával történő elszámolást követően - forrás- és teljesítményarányosan, számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, természetes személytől történő ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerződés alapján, a pénzügyi teljesítést követően, utólagosan történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet. Az igénybe vett előleg felhasználása számla, fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás, természetes személytől történő ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerződés alapján igazolható, amennyiben ezek pénzügyi teljesítése megtörtént.

(3) A támogatási összeg lehívása a projekt e rendelet 22. §-ának (2) és (3) bekezdései szerinti megkezdését megelőzően kiállított bizonylatok alapján nem kezdeményezhető. Amennyiben a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített kezdési időpontot követő 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást vagy nem kezdeményezi a támogatás - vagy a támogatás egy részének - igénybevételét, és késedelmét ezen idő alatt nem menti ki, a támogatási döntés érvényét veszti.

(4) A projektek előkészítésével kapcsolatosan a támogatásban részesíthető immateriális javak, engedélyezési tervek költségeiről a pályázatok benyújtását megelőző 12. hónaptól a projekt e rendelet 22. §-ának (2) és (3) bekezdései szerinti megkezdéséig tartó időszak során keletkezett számlák is benyújthatók.

(5)[41] Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, valamint a kedvezményezett ellen induló végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy cégbírósági törlési eljárás esetén a köztartozás megfizetéséig, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig, adósságrendezési eljárás esetén annak befejezéséig, végelszámolási, felszámolási vagy cégbírósági törlési eljárás esetén pedig a támogatás 30. § (2) bekezdés g) pontja szerinti visszavonásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

(6)[42] A célelőirányzat 2008. évi decentralizált keretéből pályázati rendszerben támogatott projektek likviditásának biztosításához - a tanácshoz benyújtott kérelem alapján és indokolt esetben - támogatási előleg nyújtható, a projekt megítélt támogatásának legfeljebb 40%-a mértékéig. A tanácsnak a támogatási előleg folyósításáról szóló döntése során kötelező előbbre sorolni azokat a projekteket, amelyek megvalósításának feltételéül a kedvezményezett foglalkoztatási kötelezettséget vállalt. A támogatási előleget a támogatási szerződés megfelelő módosítását követően lehet folyósítani.

27. §

A célelőirányzat 2008. évi keretének terhére megítélt támogatások folyósítását a kedvezményezetteknek legkésőbb a projekt befejezését követő 60. napig kezdeményezniük kell, és a pénzügyi teljesítésnek legfeljebb 2009. december 31-ig meg kell történnie. A támogatási szerződésben rögzítésre kerülő, támogatás igénylésére rendelkezésre álló idő leteltét megelőzően 30 nappal az Államkincstár írásban, igazolható módon hívja fel a kedvezményezett figyelmét a lehívási határidőre. A kedvezményezett számára írt levéllel egyidejűleg az Államkincstár a tanácsot is tájékoztatja. Amennyiben a kedvezményezett a határidő lejártáig nem kezdeményezi a támogatás igénybevételét, az igénybe nem vett támogatás törlésre kerül.

Pályázati biztosítékok, a támogatás visszavonása, visszafizetése

28. §

(1)[43] A támogatásban részesült jövedelemtermelő projektek, valamint forgalomképes ingatlanon megvalósuló önkormányzati fejlesztések esetében legalább a támogatással megegyező összegű ingatlan jelzálogjog bejegyzésével, bank vagy más, garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával kell biztosítékot nyújtani. Előleg jóváhagyása esetén az előleg összegére a felhasználásról történő elszámolás időpontjáig biztosítékot kell nyújtani akkor is, ha e rendelet a támogatott projekthez nem ír elő biztosítéknyújtási kötelezettséget.

(2)[44] A támogatás biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog és az esetlegesen azt megelőző ranghelyekre bejegyzett jelzálogjogok összege együttesen nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 90%-át. A harmadik, vagy azt követő ranghelyekre felajánlott ingatlan jelzálogjogok elfogadhatóságáról a támogatási döntést hozó szerv - az ingatlan értékesíthetősége, forgalmi értéke, valamint a felajánlott ranghelyet megelőző ranghelyeken bejegyzett jelzálogogok összegének mérlegelését követően - dönt. A jelzálogszerződés megkötése és a jelzálogszerződéshez kapcsolódóan benyújtott módosítási kezdeményezésekről szóló döntések meghozatala során az ingatlan forgalmi értékét három hónapnál nem régebbi, bejegyzett értékbecslő által kiállított értékbecslés alapján kell megállapítani.

(3) Ingatlan jelzálogjog formájában nyújtott biztosíték esetén a jelzálogjoggal terhelt ingatlanra biztosítási szerződést kell kötni. A biztosítási szerződésben kedvezményezettként a minisztériumot kell megjelölni.

(4)[45] A jelzálogjognak, illetve a garanciavállalásnak legalább a projekt megkezdésétől a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség megszűnését követő hatodik hónap végéig kell fennállnia. A támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a szerződés hatálybalépésének feltétele a biztosítékok rendelkezésre állását - ingatlan jelzálogjog esetén a jelzálogjog bejegyzését - igazoló dokumentum Államkincstárhoz történő benyújtása.

(5) Amennyiben a projekt záró ellenőrzése a vállalt kötelezettségek teljes körű teljesítését állapítja meg, az Államkincstár a záró ellenőrzést követő 15 napon belül a nyújtott biztosítékok felszabadítása érdekében nyilatkozatot ad ki.

(6) A támogatási szerződésekhez kapcsolódóan nyújtott biztosítékok jogosultja a minisztérium. A biztosítékokról szóló szerződésekben azonban rögzíteni kell, hogy a biztosítékokról szóló szerződések aláírása, valamint azokhoz kapcsolódóan, a kedvezményezett által benyújtott módosító kezdeményezések elbírálása során a minisztérium nevében a tanács, míg a biztosítékok érvényesítése során az Államkincstár jár el. A tanács a biztosítékokhoz kapcsolódóan meghozott módosító döntéseikről az Államkincstár részére tájékoztatást küld.

(7)[46] A 39. § (3) bekezdés szerinti jogelőd előirányzatok terhére nyújtott támogatás kapcsán megkötött támogatási szerződésben rögzített biztosítékhoz kapcsolódó kérelem elbírálása, az esetlegesen szükségessé váló szerződésmódosítás során a minisztérium nevében a támogatási döntést hozó szerv, a biztosíték érvényesítése során az Államkincstár jár el.

29. §

(1)[47] A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesüléséig csak a támogatási döntéshozó szerv jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe vagy használatba. A kedvezményezett által a támogatási döntéshozó szerv részére küldött, jóváhagyást kérő kezdeményezésnek tartalmaznia kell annak ismertetését, hogy a kedvezményezett vagy más személy a támogatási szerződésben foglalt, fenntartási, foglalkoztatási vagy adózás előtti eredmény növelése iránt vállalt kötelezettségeit milyen módon fogja a támogatással létrehozott vagyon elidegenítését, bérbe vagy használatba adását követően teljesíteni. A támogatási döntéshozó szerv bérbe vagy használatba adáshoz utólag is hozzájárulhat, ha a hozzájárulás jogszabályban előírt egyéb feltételei teljesülnek. Ha a kedvezményezett önkormányzat, a támogatási döntéshozó szerv a támogatással létrehozott vagyon elidegenítéséhez is hozzájárulhat utólag. Az elidegenítéshez, bérbe vagy használatba adáshoz való hozzájárulás esetén - különös tekintettel az utólagos hozzájárulásra - a támogatási döntéshozó szervnek mérlegelnie kell a támogatási szerződés céljának jövőbeni megvalósulását, az esetleges államháztartási követelések kockázatának mértékét és az ügy egyéb körülményeit.

(2)[48] Ha a célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítéséhez, bérbe vagy használatba adásához a támogatási döntéshozó szerv nem járul hozzá, akkor az igénybe vett támogatás a kötelezettség teljesítésével arányos részleges, vagy teljes, kamattal növelt összege visszafizetésének elrendelésére és az igénybe nem vett támogatás teljes összegének törlésére kerül sor, figyelembe véve a 30. § (1)-(2) bekezdését. Ebben az esetben a támogatást a 30. § (3) bekezdésében rögzített mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni az Államkincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számla javára.

(3)[49] Ha a támogatási döntéshozó szerv előzetes vagy utólagos jóváhagyásával történő elidegenítésre, bérbe vagy használatba adásra a támogatási szerződésben vállalt - fenntartási, foglalkoztatási, adózás előtti eredmény növelése iránti és egyéb - kötelezettségek más által történő átvállalásával kerül sor, úgy a támogatást nem kell visszafizetni a célelőirányzat javára.

(4) Amennyiben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek jövőbeni - tanács által jóváhagyott módon történő - teljesítését részben vagy egészben más személy vállalja át, ennek tényét a támogatási szerződés módosításában rögzíteni kell. Amennyiben a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek részlegesen kerülnek átvállalásra, a támogatási szerződés módosítását mind a kedvezményezett, mind pedig a kötelezettségeket részlegesen átvállaló személy aláírja. Azon projektek esetén, amelyek támogatása során a rendelet 28. §-a biztosíték nyújtását írja elő, a kedvezményezettnek és az átvállalónak a kötelezettség átvállalásának arányában kell biztosítékot nyújtaniuk. Amennyiben a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljes mértékben átvállalásra kerülnek, az átvállaló személy a támogatási szerződés kedvezményezettje helyébe lép, valamint a rendeletben előírtak szerint biztosítékot nyújt.

(5)[50] Ha a célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítésére, bérbe vagy használatba adására a támogatási döntéshozó szerv előzetes vagy utólagos jóváhagyásával kerül sor a támogatási szerződésben vállalt minden kötelezettség más által történő átvállalása nélkül, úgy az igénybe vett támogatást a jóváhagyás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni az Államkincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számla javára.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltakat a 8. § (1) bekezdés c) pontjának cb) alpontja szerinti jogcím alapján támogatásban részesített projektek esetén nem kell alkalmazni, amennyiben a projekt önkormányzati tulajdonban lévő telkek előközművesítésére és értékesítésére irányul.

30. §

(1)[51] Az igénybe vett támogatás arányos része kamattal növelt összegének - a 9/A. § (1) bekezdése, a 9/B. § (1) bekezdése, a 25/A. § (1) bekezdése és a 25/B. § (1) bekezdése szerinti kérelem ügyében hozott döntés figyelembevétele melletti - visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha

a) az adózás előtti, vagy üzemi (üzleti) eredmény növelésére irányuló, vagy a foglalkoztatási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 50%-ot meghaladó mértékben teljesül,

b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg, vagy

c) a vállalt fenntartási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben teljesül.

(2)[52] Az igénybe vett támogatás teljes, a (3) bekezdés szerinti kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával jár, ha

a) a projekt 33. § (1) bekezdése szerinti befejezésére nem kerül sor,

b) az elfogadott céltól eltérő projektet valósítanak meg,

c) a fenntartási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve 75%-ot meg nem haladó mértékben teljesül,

d) az adózás előtti, vagy üzemi (üzleti) eredmény növelésére irányuló kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 50%-ot meg nem haladó mértékben teljesül,

e) a foglalkoztatási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 50%-ot meg nem haladó mértékben teljesül,

f) a kedvezményezett az e rendelet szerinti, vagy a támogatási szerződésben rögzített visszatérítési, visszafizetési, tájékoztatási, együttműködési vagy egyéb kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, vagy

g) a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését megelőzően a kedvezményezett végelszámolása iránti eljárás veszi kezdetét, vagy ellene felszámolási, vagy egyéb, jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás indul.

(3)[53] A kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, nem önkormányzatok kedvezményezettsége esetén megegyezik a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat mértékével. A kamatot a támogatás igénybevételétől a támogatási döntést hozó szervnek a támogatási szerződés nem megfelelő teljesítéséről való értesülését igazoló dokumentum keltezéséig terjedő időszakra kell felszámítani. Ha a támogatott a nem teljesítést rögzítő ellenőrzési jegyzőkönyvben tett megállapítást vitatja és a szerződésszerű teljesítést 15 napon belül hitelt érdemlően nem igazolja, a kamatot az igénybevételtől az igazolásra rendelkezésre álló határidő leteltéig kell felszámítani. A támogatási szerződés nem megfelelő teljesítéséről való értesülést igazoló dokumentum keltezésének helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv esetén a jegyzőkönyv aláírásának dátumát, a (2) bekezdés g) pontjában szereplő eljárások esetén az eljárás megindulásáról tájékoztató Cégközlöny dátumát kell tekinteni. A kamat összegét - az ügynökséggel együttműködve - az Államkincstár határozza meg.

(4) A visszavont támogatást és kamatait az Államkincstár által vezetett, támogatási szerződésben megjelölt számlára, a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni.

(5)[54] Abban az esetben, ha a támogatás és kamatai befizetésére a (4) bekezdésben rögzített határidőn túl kerül sor, a kötelezettség teljes összegére a határidőtől a 31. § szerinti részletfizetési kezdeményezés támogatási döntést hozó szervhez vagy ügynökségéhez történő igazolható beérkezéséig, ilyen kezdeményezés hiányában a visszafizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat felével megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámítani. Abban az esetben, ha a kedvezményezett nem önkormányzat, a visszafizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat harmadával megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámítani.

(6) A visszavont támogatásokkal kapcsolatos követeléskezelési feladatokat az Államkincstár látja el.

(7) Az e rendelet által meghatározott visszatérítési vagy visszafizetési kötelezettség méltányossági okokból történő mérséklésére vagy elengedésére nincs lehetőség.

(8) Amennyiben e rendelet vagy a támogatási szerződés a kedvezményezett számára nem határoz meg határidőt, a tanáccsal, az ügynökséggel, az Államkincstárral vagy a miniszterrel való együttműködése keretében fennálló kötelezettségeit 30 napon belül kell teljesítenie. Az együttműködési kötelezettség határidőben való teljesítésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés f) pontjában szereplő jogkövetkezményektől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a kedvezményezett a rendeletben vagy támogatási szerződésben rögzített határidőtől - ennek hiányában a 30. naptól - számított 10 napon belül késedelmét kimenti. Ezen határidőt követően további igazolásnak helye nincs.

31. §

(1) Amennyiben a 30. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltak szerinti visszavonásból adódó visszafizetési kötelezettség egy összegben történő teljesítése a kedvezményezett gazdálkodását súlyosan veszélyeztetné, a kedvezményezett 30. § (4) bekezdésben foglalt határidőn belül benyújtott kezdeményezése esetén lehetőség van a kötelezettség részletekben történő teljesítésére. A részletfizetési kezdeményezés elfogadásáról, valamint a törlesztés időbeli ütemezéséről a tanács saját hatáskörében eljárva dönt.

(2)[55] Gazdasági társaságok által teljesítendő visszafizetési kötelezettség akkor tekinthető a gazdálkodást súlyosan veszélyeztető mértékűnek, ha a kötelezettség összege a kedvezményezett utolsó lezárt évi nettó árbevételének 5%-át meghaladja.

(3) A visszafizetés futamideje nem lehet hosszabb 36 hónapnál. A törlesztési ütemezéshez kapcsolódóan meghozott döntése során a tanács elfogadhat türelmi időszakot, a törlesztés futamideje azonban ezzel együtt sem haladhatja meg a 36 hónapot.

(4) A visszafizetés ütemezését a támogatási szerződés módosításában kell rögzíteni. A támogatási szerződés ilyen irányú módosításában szerepelnie kell, hogy a visszafizetési kötelezettség egyszeri, 30 napot meg nem haladó késedelmes teljesítése esetén a késedelemmel érintett összeg után a 30. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat kerül a késedelem időtartamára felszámításra.

(5) A teljes fennálló tartozás esedékessé válik, és annak összegét a befizetés napjáig terjedő időszakra számított, 30. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat terheli, amennyiben 30 napon belül a (4) bekezdés szerinti, kamattal növelt összegű részlet visszafizetésére nem kerül sor, vagy a kedvezményezett második alkalommal késedelembe esik.

(6)[56] A részletfizetésről szóló szerződésmódosítás hatálybalépésének feltétele a törlesztési ütemezés végét követő 30. napig érvényes, 28. § szerinti és legalább a részletfizetési kérelem benyújtásának időpontjában fennálló visszafizetési kötelezettséggel megegyező összegű biztosíték nyújtása.

(7)[57] A 39. § (3) bekezdés szerinti jogelőd előirányzatok terhére nyújtott támogatás részleges vagy teljes visszavonásából adódó visszafizetési kötelezettség részletekben történő teljesítése iránt benyújtott kérelmek elfogadásáról, valamint a visszafizetés időbeli ütemezéséről a támogatási döntést hozó szerv saját hatáskörében eljárva, az e §-ban foglaltaknak megfelelően dönt.

(8)[58] A támogatási döntést hozó szerv a kedvezményezett támogatási szerződéshez kötődő részletfizetési, a szerződéses kötelezettség átvállalását jóváhagyó, valamint a biztosíték cseréjére irányuló kérelméről, illetve a szerződés nem teljesítéséből adódó további eljárásról, vagy alkalmazandó szankcióról - a kérelem beérkezésétől, illetve a szerződés nem teljesítését megállapító jegyzőkönyv aláírásától számított - 30 napon belül dönt.

A projekt ellenőrzése, befejezése, lezárása

32. §

(1)[59] A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzését az Államkincstár és az érintett ügynökség együttesen végzi. Ellenőrzések lefolytatására a miniszter is jogosult. A pályázat benyújtásától a projekt 33. § (2) bekezdése szerinti lezárásáig tartó időszakban - a pályázóval, kedvezményezettel történt előzetes egyeztetést követően - bármikor az Államkincstár és az ügynökség közösen együttműködve helyszíni ellenőrzést folytathat le. A fejlesztés megvalósítását követően, a projekthez kapcsolódó utolsó pénzügyi elszámolás benyújtása után legfeljebb 3 hónapon belül az Államkincstár és az ügynökség közösen együttműködve utóellenőrzést végez. Az utóellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben a kedvezményezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy a fel nem használt támogatásról véglegesen lemond. Amennyiben a támogatási szerződés keretében a kedvezményezett fenntartási, foglalkoztatási vagy adózás előtti eredmény növelése iránt kötelezettséget vállalt, az Államkincstár és az ügynökség ezen kötelezettségek időtartama során évente ellenőrzi a támogatási szerződésben vállaltak teljesítését. A projekt záró ellenőrzését a kedvezményezett által vállalt, legkésőbb véget érő kötelezettségvállalás végét követő hatodik hónap végéig kell végrehajtani.

(2)[60] Az ellenőrzések megállapításait az ellenőrzést végző szervek a kedvezményezettel közösen készített jegyzőkönyvben rögzítik. A támogatás nem szerződésszerű felhasználása vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az ellenőrzést végző szervek javaslatot tesznek a szükséges intézkedések megtételére. Amennyiben a szerződésszerű teljesülést elősegíti, az ellenőrzést végző szerveknek a jegyzőkönyv felvétele során fel kell hívni a kedvezményezett figyelmét arra, hogy ha a 9/A. § (1) bekezdésében, a 25/A. § (1) bekezdésében és a 25/B. § (1) bekezdésében szabályozott kedvezmények közül valamelyiket igénybe kívánja venni, erre irányuló kérelmét a jegyzőkönyv felvételét követő 5 munkanapon belül nyújtsa be a támogatási döntést hozó szervnek.

(3) A támogatásból megvalósuló projektek hatásait értékelő jelentéseket, a folyamatban lévők nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket a tanács - az Államkincstárral együttműködve - a miniszter által a 34. § alapján biztosított forrásról szóló megállapodásban meghatározott formában és tartalommal évente elkészíti, és a tárgyévet követő év február 15-ig megküldi a miniszter részére.

(4) A támogatási döntés kedvezményezettje köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából a könyvviteli elszámolásaiban elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani és az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni.

33. §

(1) A támogatással megvalósuló projektet a 22. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak szerinti megkezdést követő 24 hónapon belül be kell fejezni. Egy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben meghatározott feladat, cél szerződésszerűen teljesült.

(2) Egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben vállalt fenntartási és egyéb, a befejezést követő időszakra nézve vállalt kötelezettség a tanács által elfogadott módon teljesült.

A decentralizált támogatási rendszer működtetésének forrásai

34. §

(1) A tanácsok részére 2008. évben a költségvetési törvény 1. számú mellékletének XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat alcím, 4. Decentralizált területfejlesztési programok jogcímcsoport terhére forrás biztosítható a 4. Decentralizált területfejlesztési programok jogcímcsoport, valamint a költségvetési törvény 1. számú mellékletének IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplő

a) 5. cím Központosított előirányzatok között feltüntetett, a költségvetési törvény 5. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása,

b) 10. cím A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása, valamint

c) 13. cím A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása

előirányzatok kötelezettségvállalással nem terhelt kereteinek felhasználása érdekében fenntartott pályázati rendszerek működtetéséhez. A pályázati rendszerek működtetéséhez biztosított forrás mértéke a pályázati kiírásban szereplő - kötelezettségvállalásokkal nem terhelt - források összegének legfeljebb 3,5%-a lehet.

(2) A pályázati rendszerek működtetésére fordítható, az (1) bekezdés szerinti forrásról az éves szabad keret függvényében, az elkülönített keret felhasználásakor a pályázati rendszerben közreműködő szervezetek bevonásáról, az elvégzendő feladatokról, az elismerhető költségekről, továbbá az elszámolás rendjéről a miniszter, valamint a tanács és az ügynökség megállapodást kötnek. A megállapodás keretében a miniszter a források rendelkezésre bocsátását, míg a tanács és az ügynökség legalább az alábbi feladatok ellátását vállalják:

a) a pályázati felhívások előkészítését és megjelentetését;

b) a beérkező pályázatok kezelését;

c) a támogatási döntések előkészítését és meghozatalát;

d) a támogatási szerződések megkötését;

e) a támogatások szerződésszerű felhasználásának ellenőrzését;

f) a támogatások nem szerződésszerű felhasználása esetén a támogatás visszavonásáról szóló döntések előkészítését és meghozatalát;

g) a támogatási szerződések mellékletében felajánlott biztosítékokhoz kapcsolódó döntések előkészítését és meghozatalát;

h) a támogatásokkal kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátását;

i) a források felhasználásával kapcsolatos adatok szolgáltatását.

(3)[61] A pályázati rendszerek működtetésére fordítható (1) bekezdés szerinti forrás 90%-a a (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötését követően, 10%-a a megállapodásban szereplő beszámolási kötelezettség teljesítését követően folyósítható.

A CÉLELŐIRÁNYZAT KÖZPONTI KERETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A célelőirányzat központi keretének felhasználási céljai

35. §

(1) A központi keret terhére a miniszter - keretfelosztó döntése alapján - forrást biztosíthat

a) a központi pályázati rendszer támogatási keretösszegére;

b) kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak megvalósítása érdekében;

c) a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldását segítő, foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházások megvalósítása érdekében, miniszteri egyedi támogatási döntések keretösszegére;

d) önkormányzatok kormányhatározatban rögzített válsághelyzetének megoldása érdekében, miniszteri egyedi támogatási döntések keretösszegére;

e) a támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására;

f) a regionális identitástudat erősítésére, illetve a hazai fejlesztési programokkal összefüggő kommunikációra és marketingre;

g) területfejlesztési képzéssel, elemzéssel, tervezéssel, kutatás-fejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására;

h) terület- és településrendezési, valamint településüzemeltetési tárgyú projektek megvalósításához, és

i) utófinanszírozással megvalósuló transznacionális projektekben való részvételhez szükséges források rendelkezésre állása érdekében.

(2)[62] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcím alapján beruházási támogatás nyújtható. A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű térségekben gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldását segítő, foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházások megvalósítása érdekében támogatásban részesülő kedvezményezett a támogatás ellenében foglalkoztatási kötelezettséget, valamint fenntartási kötelezettséget vállal. Az egy projektre adható támogatás legalacsonyabb és legmagasabb összegét, valamint a támogatási intenzitás elérhető legnagyobb mértékét az 1. melléklet tartalmazza. Az ezen jogcím, valamint az (1) bekezdés d) pontja alapján megítélt támogatások támogatási szerződéseinek megkötése, módosítása, a vállalt kötelezettségek ellenőrzése és a támogatás esetleges visszavonása kapcsán a célelőirányzat decentralizált keretére vonatkozó rendelkezéseket kell a megfelelő eltérésekkel alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak esetében normatív eljárással támogatás nyújtható a fejlesztési források hatékonyabb felhasználása érdekében egyes településrendezési feladatok közös megoldásához, valamint országos vagy térségi érdekből szükséges településrendezési tevékenységhez.

(4)[63] A célelőirányzat 2008. évi központi keretének terhére előleg folyósítható

a) az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti jogcímek alapján megítélt támogatásokhoz a megítélt támogatás legfeljebb 40%-a mértékéig;

b) az (1) bekezdés i) pontja alapján a lebonyolító partner szervezet részére a támogatás legfeljebb 100%-a mértékéig.

A központi pályázati rendszer működése

36. §

(1)[64] A miniszter az 1. § (2) bekezdésének e) pontja alapján, a központi keretből a 35. § (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosított források terhére JESSICA-típusú, visszaforgó rendszerű támogatást nyújthat megyei jogú városok és fővárosi kerületek önkormányzatainak többségi tulajdonában álló, az Integrált Városfejlesztési Stratégiákhoz illeszkedő fejlesztések megvalósításáért felelős gazdasági társaságok részére gazdasági, közösségi funkciókat, városi funkciókat, valamint a közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló, mintaprojekt jellegű projektjeinek megvalósítása érdekében, amelyek célja:

a) kereskedelmi, gazdasági szereplők ösztönzése a várossal való szerves együttműködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem előtt tartva;

b) a helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése;

c) az élhető város vagy városrész központi területek megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése;

d) a közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítése;

e) a környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító fejlesztések megvalósítása.

(2)[65] A miniszter a támogatásra vonatkozó felhívást a kiválasztási szempontrendszerrel együtt 2008. június 30-ig a minisztérium honlapján teszi közzé az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseivel összhangban. A mintaprojekt javaslatokat 2008. augusztus 31-ig lehet benyújtani a felhívásban meghatározott formában. Források rendelkezésre állása esetén, második forduló keretében a miniszter a felhívást 2009. június 30-ig ismételten közzéteheti. A második fordulóban a pályázatok benyújtási határideje 2009. szeptember 30.

(3)[66] A hiányos javaslatok hiánypótlásának módjáról és határidejéről a felhívás rendelkezik. A pályázatok értékelését és a támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt Szakértői Bizottság végzi. A Szakértői Bizottság legalább 3, legfeljebb 9 szavazati joggal rendelkező tagból, valamint tanácskozási joggal rendelkező tagokból áll. A Szakértői Bizottság a munkáját a maga által meghatározott ügyrend alapján végzi. A Szakértői Bizottság tagjai e minőségükben nem utasíthatók, és e tevékenységük ellátásáért külön díjazás nem illeti meg őket. A Szakértői Bizottság tagjainak titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. A Szakértői Bizottság tagja a Szakértői Bizottság ülésén köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamely pályázat vonatkozásában vele szemben összeférhetetlenség áll fenn. A formailag és tartalmilag teljes javaslatokról a Szakértői Bizottság egyedi döntés-előkészítő értékeléssel alátámasztott döntési javaslatot készít. A Szakértői Bizottság javaslata alapján a források odaítéléséről a miniszter legkésőbb 2008. november 30-ig dönt. Második forduló esetén a miniszter - a Szakértői Bizottság javaslata alapján - 2009. november 15-ig dönt a források odaítéléséről.

(4) A támogatás formája visszatérítendő támogatás vagy visszatérítendő tőkebefektetés.

(5) A visszatérítendő támogatásokra a 6. § (6) bekezdésében szereplő szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a visszatérítés végső határideje 2015. december31.;

b) a támogatási szerződésben a támogatott az igénybe vett támogatás összegének Központi Statisztikai Hivatal által, a támogatás folyósításának hónapjától a visszatérülés hónapjáig terjedő időszakra vonatkozóan közzétett fogyasztóiár-indexek alapján számított mértékkel növelt visszatérítésére vállal kötelezettséget.

c)[67] a mintaprojektek likviditásának biztosításához a 35. § (4) bekezdés a) pontja szerinti támogatási előleg kérelem alapján igényelhető. A kérelemről a (3) bekezdés szerinti tevékenysége során a Szakértői Bizottság döntési javaslatot készít.

(6) A támogatás visszatérítendő tőkebefektetés formájában történő megítélése esetén a minisztérium, a kedvezményezett, valamint az érintett megyei jogú város vagy fővárosi kerület önkormányzata szindikátusi szerződést kötnek, amelyben legalább az alábbiakról kell rendelkezniük:

a) a tőkebefektetés összegéről és időtartamáról, amelynek vége legkésőbb 2015. december 31. lehet;

b) arról, hogy a tőkebefektetés fejében a minisztérium a gazdasági társaság irányításában 50%+l szavazatot szerez;

c) a társaság irányításához kapcsolódóan a szavazatok háromnegyedes többségét igénylő kérdésekről;

d) arról, hogy elsősorban a kedvezményezett, másodsorban az érintett megyei jogú város vagy fővárosi kerület önkormányzata a tőkebefektetés időtartamának végén a támogatás keretében megszerzett részesedést a támogatási összeg Központi Statisztikai Hivatal által, a támogatás folyósításának hónapjától a visszavásárlás hónapjáig terjedő időszakra vonatkozóan közzétett fogyasztóiár-indexek alapján számított mértékkel növelt összegéért vásárolja vissza;

e) a d) pont szerinti kivásárlás biztosítékairól;

f) a gazdasági társaság működéséhez kapcsolódóan arról, hogy az irányító és ellenőrző testületekben a minisztérium által delegált tag részvételét biztosítani kell;

g) arról, hogy a gazdasági társaság könyvvizsgálójának személyére a miniszter jogosult javaslatot tenni.

(7) A (4) bekezdés alapján visszatérülő forrás az előirányzat központi keretének bevételét képezi, arról a miniszter ismételten, e rendelet alapján támogatási döntést hozhat.

(8) A központi pályázati rendszerre vonatkozó felhívás a fentieknél szigorúbb rendelkezéseket is meghatározhat.

(9)[68] A (3) bekezdés alapján megítélt támogatás felhasználására a minisztérium és a kedvezményezett szerződést köt. A szerződésben rendelkezni kell a támogatások lehívásának ütemezéséről, valamint a támogatások késedelmes igénybevétele esetén a jogkövetkezményekről, beleértve jelentős mértékű késedelem esetén a támogató elállási jogát.

A kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak támogatásával kapcsolatos szabályok

37. §

(1) Fejlesztési programjaik támogatása érdekében a miniszter megállapodást köthet a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanáccsal, a Velencei-tó-Vértes Térségi Fejlesztési Tanáccsal, a Szigetköz-Felső-Dunamente Térségi Fejlesztési Tanáccsal, a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanáccsal, a Duna-Tisza közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanáccsal. A megállapodás célja olyan európai uniós forrásokból nem támogatható fejlesztési célok megvalósítása, amelyek a kiemelt térség és az érintett régió vagy régiók közötti együttműködést is elősegítik. Ennek keretében, a 35. § (1) bekezdésének b) pontja alapján biztosított forrás terhére lehetőség van különösen az alábbi célokhoz kapcsolódó kisprojekteket összefogó, kiemelt térségi jelentőségű programok megvalósítására:

a) az 1. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti célterület vonatkozásában bűnmegelőzést, a közbiztonság javítását szolgáló, települések vagy kistérségek összefogásával, vagy önkéntességen, önszerveződésen alapuló projektek megvalósítása érdekében, vagy

b) az 1. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti célterület vonatkozásában műemlékek vagy azon múzeumok fejlesztésére, amelyek látogatóinak száma a pályázat benyújtását megelőző évben nem éri el az 5000 főt, vagy

c)[69] az 1. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti célterület vonatkozásában franchise rendszerek létrehozása és bővítése érdekében.

(2)[70] A térségi fejlesztési tanács az (1) bekezdés szerinti, a területileg érintett régiók tanácsaival előzetesen egyeztetett programját legkésőbb 2008. július 10-ig küldi meg a miniszter részére. A miniszter a program támogatásáról legkésőbb 2008. augusztus 10-ig hoz döntést.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogcím esetén elszámolható költségnek minősülnek a közvetlenül a projekttel összefüggésben felmerülő utazási és szervezési költségek (legfeljebb a projekt összes költségének 15%-a mértékéig), a projekt megvalósításához szükséges eszközök számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke. Elszámolhatóak továbbá a projekttel közvetlenül összefüggő előadói, szakértői díjak, legfeljebb az összes elszámolható költség 10%-a mértékéig.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogcím esetén elszámolható költségnek minősülnek a közvetlenül a projekt megvalósításához szükséges eszközök bérleti díja és a számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke, valamint az igénybe vett szolgáltatások díja.

(5)[71] Az (1) bekezdés c) pontja szerint csekély összegű támogatás nyújtható. A csekély összegű támogatásra a 12. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jogcím szerint nyújtott támogatások vonatkozásában elszámolható költségnek minősül a franchise hálózat tagjai számára kötelezően alkalmazandó előírásokat tartalmazó kézikönyvek kidolgozásának, valamint a franchise szerződésben előírt feltételek teljesítése érdekében közvetlenül szükséges tárgyi eszközöknek a számviteli törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

38. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályozást tartalmaz:

a) A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 302., 2006. 11. 1., 29-40. o.);

b) A Bizottság 70/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (HL L 10., 2001. 1. 13., 33-42. o.);

c) A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006. 12. 28., 5-10. o.) .

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet hatályát veszti, azonban rendelkezéseit a folyamatban lévő támogatási ügyekben még alkalmazni kell. E rendelet alkalmazásában folyamatban lévő támogatási ügy, amelyben a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet szerinti támogatási jogcímekhez kapcsolódóan szerződéses kötelezettségek állnak fenn.

(3)[72] A célelőirányzat jogelőd előirányzatai az alábbiak:

a) terület- és régiófejlesztési célelőirányzat;

b) vállalkozási övezetek támogatása célelőirányzat;

c) kistérségi támogatási alap;

d) térség- és település-felzárkóztatás célelőirányzat;

e) területfejlesztési célelőirányzat.

(4)[73] A jogelőd előirányzatok terhére hozott, munkahely-megtartási kötelezettséggel járó támogatási döntések esetében a foglalkoztatási kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt létszám a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesült.

(5)[74] A jogelőd előirányzatok központi kerete terhére megítélt támogatások esetében a kötelezettségek teljesítésének 25/A. § szerinti felfüggesztéséről a miniszter dönt.

(6)[75] A 25. § (7)-(9) bekezdése, valamint a 31. § rendelkezéseit a (3) bekezdés szerinti jogelőd előirányzatok terhére kötött, folyamatban lévő támogatási ügyek esetén is alkalmazni kell.

(7)[76] E rendeletnek az egyes fejlesztési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 370/2010. (XII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) megállapított 9/A. §-át, 25/B. §-át, 25/C. §-át, 28. § (4) bekezdését, 32. § (1)-(2) bekezdését, továbbá e rendelet 30. § (4) bekezdését a Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokra is - ideértve a (3) bekezdésében meghatározott jogelőd előirányzatok kapcsán folyamatban lévő támogatási ügyeket is - alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres vagy nem peres, követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak.

(8)[77] A (3) bekezdés szerinti jogelőd előirányzatok terhére megkötött támogatási szerződések alapján visszavont támogatási összeg és járulékai jogosultja a minisztérium.

(9)[78] A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt munkahelyteremtő támogatások esetén, amennyiben a megítélt támogatás összege alacsonyabb, mint a vállalt foglalkoztatotti többletlétszámra maximálisan adható vissza nem térítendő támogatás összege, úgy a támogatott a támogatási döntést hozó szervnél kérelmezheti a foglalkoztatotti többletlétszám megítélt támogatási összeghez való igazítását.

(10)[79] A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, ezen kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év.

(11)[80] A célelőirányzat és a (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok központi keretének terhére pályázati rendszerben vagy miniszteri egyedi döntés keretében nyújtott támogatások esetében a támogatásokkal kapcsolatban felmerülő ügyekben a támogatási döntést hozó szerv feladatait az Államkincstár látja el.

(12)[81] A 9/A. § (2)-(6) bekezdésében, a 25/A. § (2) bekezdésében, a 25/B. §-ban, a 25/C. §-ban, a 28. § (1)-(3) és (7) bekezdésében, a 30. § (4) és (5) bekezdésében, a 31. §-ban, valamint a 32. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak, vagy a visszafizetés iránti követelés legalább részben teljesült. Amennyiben nem peres követelés-igényérvényesítési eljárás indult a támogatás ügyében, úgy a 9/A. § (2)-(6) bekezdésében, a 25/A. § (2) bekezdésében, a 25/B. §-ban, a 25/C. §-ban, a 28. § (1)-(3) és (7) bekezdésében, a 30. § (4) és (5) bekezdésében, a 31. §-ban, valamint a 32. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak a (3) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is, ha a támogatott a támogatási döntést hozó szerv nem peres eljárásból adódó költségeit megtéríti.

(13)[82] E rendeletnek az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 2. § s) pontjában, 9. § (7)-(9) bekezdésében, 9/A. § (1) bekezdésében, 9/B. §-ában, 25. § (2) bekezdésében, 25/A. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, 28. § (4) bekezdésében, 29. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 30. § (1)-(3) bekezdésében, 39. § (4) és (9)-(12) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a módosító rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokra is - ideértve a (3) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatok kapcsán folyamatban lévő támogatási ügyeket is - megfelelően alkalmazni kell, kivéve azon támogatási ügyeket, amelyekhez peres követelés-igényérvényesítési eljárások kapcsolódnak, vagy a visszafizetés iránti követelés legalább részben teljesült. Amennyiben nem peres követelés-igényérvényesítési eljárás indult a támogatás ügyében, úgy a 9. § (7)-(9) bekezdésében, a 9/A. § (1) bekezdésében, a 9/B. §-ban, a 25. § (2) bekezdésében, a 25/A. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, a 28. § (4) bekezdésében, a 29. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, a 30. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a (4) és (9)-(12) bekezdésben foglaltak csak abban az esetben alkalmazhatóak a (3) bekezdésben meghatározott jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó, folyamatban lévő támogatási ügyekre is, ha a támogatott a támogatási döntést hozó szerv nem peres eljárásból adódó költségeit megtéríti.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelethez

A célelőirányzat decentralizált, valamint központi keretéből nyújtható legkisebb és legnagyobb támogatási összeg célonként

A célelőirányzat decentralizált keretéből támogatható célok

A központi pályázati rendszer keretein belül támogatható célok

A kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak támogatási céljai

2. melléklet a 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelethez[84]