18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet

az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem:

1. §

(1) E rendeletnek az egyéni védőeszközök (a továbbiakban: védőeszköz) forgalomba hozatalával összefüggő rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a védőeszköz forgalomba hozatala

a) az Európai Unió tagállamát,

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, továbbá

c)[1] olyan államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával - a védőeszközök vonatkozásában - azonos jogállást élvez [a továbbiakban az a)-c) pont együtt: EGT-államok]

tekintve, első ízben Magyarországon történik, valamint a védőeszközre nem vonatkozik külön jogszabály.

(2) Külön jogszabály vonatkozik az ionizáló sugárzás elleni védőeszközök megfelelőségének a vizsgálatára és tanúsítására.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában védőeszköz minden olyan új készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából, így

a) az olyan több elemből vagy eszközből álló együttes, amelyet a gyártó összefüggően épített egybe abból a célból, hogy az egy személyt egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédjen,

b) az egy személy által a tevékenység végzése céljából viselt vagy használt, nem védőjellegű eszközre eltávolítható vagy eltávolíthatatlan módon erősített készülék vagy eszköz,

c) a védőeszköz cserélhető része vagy eleme, amely annak megfelelő működőképességét biztosítja és kizárólag az adott védőeszköznél használható fel,

d) a védőeszközzel együtt forgalomba hozott csatlakozórendszer, amely azt egy másik külső kiegészítő készülékhez kapcsolja, még akkor is, ha ezt a csatlakozórendszert a felhasználónak nem kell állandóan viselnie vagy használnia a kockázattal (kockázatokkal) járó expozíció teljes időtartama alatt,

és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző bejelentett szervezet az 1. számú melléklet követelményei szerinti EK-típustanúsítványt kiadta, vagy a gyártó a 2. számú melléklet szerinti EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállította.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősülnek védőeszköznek

a)[2] a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok);

b) támadók elleni önvédelmi célra készült eszközök (pl. aeroszolos spray, támadásleszerelő eszközök);

c) magánhasználatra fejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök, amelyek időjárás (pl. időjárás elleni fejvédelem, ruházat, cipő, csizma, esernyő), pára és víz (pl. mosogatókesztyű), meleg (pl. kesztyű) hatása ellen kerültek kialakításra;

d) a hajók és légijárművek utasai részére kifejlesztett védelmi és mentőeszközök, amelyek nem állandó viselésre készültek;

e) a két- vagy háromkerekű gépjárművek használói számára készült bukósisakok.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. bejelentett szervezet: az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott szervezet;

2. EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és e rendelet előírásainak megfelel;

3. EK-típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet előírásainak;

4. EK típusvizsgálat: egy adott védőeszköz típusát jellemző minta megvizsgálása alapján annak megállapítása, hogy a védőeszköz védelmi szintje kielégíti-e a jogszabályi követelményeket, nem jelent-e kockázatot a használó munkavállaló egészségére, más személyek vagy a háziállatok számára;

5. forgalomba hozatal: a végső felhasználásra szánt védőeszköz visszterhes vagy ingyenes rendelkezésre bocsátása forgalmazás vagy felhasználás céljából. Nem minősül forgalomba hozatalnak a védőeszköz, illetve részeinek, elemeinek kiállítás, raktározás, karbantartás, megsemmisítés, ellenőrzés vagy összeépítés céljából más személy részére történő átadása, illetve a megbízó részére történő visszajuttatása;

6. gyártó: az a gazdálkodó szervezet, amely teljes felelősséggel bír a védőeszköz tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért és jelöléséért a forgalomba hozatal előtt, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat ő vagy megbízásából más személy végzi;

7. honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott műszaki leírás, amelynek hivatkozási számát az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdette, és amelyet nemzeti szabványként közzétettek;

8. jelkép: a védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás az alkalmazott honosított harmonizált szabvány szerint;

9. meghatalmazott képviselő: bármely e rendeletben előírt kötelezettségnek a gyártó helyett és nevében való teljesítésére a gyártó által meghatalmazott személy;

10. minta: a védőeszköz típusát teljes körűen jellemző, az EK típusvizsgálat alá vont darab;

11. rendeltetésszerű használat: a védőeszköznek a - gyártó, illetve a tanúsító szervezet által készített - tájékoztatójában meghatározottak, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerinti alkalmazása, tekintetbe véve az alkalmazás korlátait is;

12. tagállami nemzeti szabvány: honosított harmonizált szabvány hiányában az EGT-államokban alkalmazott szabvány;

13. tanúsíttató: EK-típustanúsítvánnyal rendelkező gyártó vagy meghatalmazott képviselője;

14. tájékoztató: a felhasználók számára készített olyan dokumentum, amely - a 3. számú melléklet 1.4. pontjában meghatározottakon túl - tartalmazza

a) a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok megjelölést, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetve annak anyagaira nem hatnak károsan;

b) az EK típusvizsgálatok műszaki tartalma alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz védelmi osztályát és az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi fokozatot a paraméterek megadásával (a továbbiakban együtt: védőeszköz védelmi szintje), továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetve használata nem engedélyezhető;

c) a védőeszközhöz felhasznált alkotóelemek, alkatrészek ismérveit, ezek összeillesztési jellemzőit;

d) a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt);

e) a védőeszköz biztonságos szállítása szempontjából megfelelő csomagolási módot;

f) a védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését;

g) azokat a különleges, a használathoz szükséges, a 3. számú mellékletben felsorolt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeken alapuló ismereteket, amelyek egyes különleges védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához, viseléséhez szükségesek;

15. védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független besorolás szerint;

16. védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt;

17. védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve alkalmazott honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem.

A védőeszközök kategóriái

4. §

(1) A védőeszközök védelmi szintjük alapján három (1., 2., 3.) kategóriába tartoznak.

(2) Az 1. kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. E szerint az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:

a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);

b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetve karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. hígított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű);

c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése során felmerülő kockázatok, amelyek egyidejűleg nem teszik ki a felhasználót veszélyes behatásnak (pl. kesztyű, kötény);

d) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli);

e) gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők);

f) napsugárzás (pl. napszemüveg).

(3) A 2. kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1., illetve a 3. kategóriába.

(4) A 3. kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint a 3. kategóriába kizárólag az alábbi védőeszközök sorolhatók:

a) a szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;

b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédőeszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;

c) azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetve ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;

d) azok a védőeszközök, amelyek hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri vagy meghaladja a 100 °C-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének veszélye fennáll-e vagy nem;

e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak;

f) azok a védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;

g) mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

Eljárási kötelezettségek a tanúsítási folyamatban

5. §

(1) A védőeszköz forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy annak az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: kérelmező) köteles a 2. és 3. kategóriába tartozó védőeszköz, valamint nemzetközi szerződés ezirányú rendelkezése hiányában az EGT-államok területén kívül gyártott, 1. kategóriába tartozó védőeszköz tekintetében az EK típusvizsgálatot elvégeztetni, és az EK-típustanúsítvány kiadását kezdeményezni.

(2) Az EK típusvizsgálatot a vizsgálatot végző tanúsító szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvvel kell igazolnia. A vizsgálati jegyzőkönyv megléte az EK-típustanúsítvány kiadásának feltétele.

(3) Az EGT-államokban gyártott, továbbá nemzetközi szerződés ezirányú rendelkezése esetén az EGT-államok területén kívül gyártott 1. kategóriába tartozó védőeszköz tekintetében a gyártó által kiállított EK-megfelelőségi nyilatkozat a vizsgálati jegyzőkönyvvel egyenértékű.

(4) A 3. kategóriába tartozó védőeszközök esetében a gyártó köteles - az EK típusvizsgálati kérelem benyújtását követő választása szerint - a védőeszköz gyártási folyamata végén a terméket a 14. § szerinti termékellenőrzésnek alávetni, vagy a 15. § szerinti teljes minőségirányítási rendszert működtetni.

(5) A kérelmező köteles valamennyi kategóriába tartozó védőeszköz esetében

a) biztosítani, hogy a védőeszköz a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek maradéktalanul megfeleljen;

b) a gyártói műszaki dokumentációt a 4. számú melléklet szerint összeállítani;

c) az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a 2. számú melléklet szerint elkészíteni és azt - lehetőség szerint - a tájékoztató mellékleteként vagy abba beépítve kezelni;

d) a védőeszközhöz a forgalmazás helye szerinti állam hivatalos nyelvén tájékoztatót biztosítani;

e) a védőeszközön az EK-jelölést, illetve az alkalmazott honosított harmonizált szabvány szerinti jelképet elhelyezni, és ezt a tájékoztatóban is feltüntetni.

6. §

(1) Az EK típusvizsgálatot - az 5. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a kérelmezőnek kell kezdeményeznie. A minta EK típusvizsgálatára vonatkozó kérelmet csak egy tanúsító szervezethez lehet benyújtani.

(2) A kérelemnek legalább a következőket tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, címét,

b) a védőeszköz gyártási helyét,

c) a vizsgálatra kezdeményezett eszköz legfontosabb adatait,

d) a gyártói műszaki dokumentációt,

e) a védőeszköz védelmi szintjének a meghatározását, amely meglétének ellenőrzését a kérelmező kéri,

f) a védőeszköz tájékoztatóját,

g) a vizsgálandó mintát az EK típusvizsgálat elvégzéséhez szükséges számban,

h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az EK típusvizsgálatot csak az adott tanúsító szervezetnél kezdeményezte.

A tanúsító szervezet feladatai az EK típusvizsgálat keretében

7. §

(1) Az EK típusvizsgálat kérelemre indul, amelynek keretében a tanúsító szervezet a védőeszköz műszaki dokumentációját, valamint mintáját vizsgálja.

(2) A védőeszköz műszaki dokumentációjának vizsgálata körében

a) a tanúsító szervezet átvizsgálja a gyártói műszaki dokumentációt, hogy az megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak, valamint azoknak a honosított harmonizált szabványoknak, amelyeket a gyártó teljes mértékben alkalmazott;

b) ha a tanúsító szervezet a műszaki dokumentáció vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a gyártó egyáltalán nem vagy csak részben alkalmazta a védőeszközre vonatkozó honosított harmonizált szabványokat, illetve azt, hogy a védőeszköz tekintetében ilyenek nincsenek, megvizsgálja, hogy a gyártó által csak részben alkalmazott honosított harmonizált szabványok vagy tagállami nemzeti szabványok, valamint az ettől eltérő megoldások kielégítik-e a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeket. Ha a tanúsító szervezet a gyártó által az előzőek szerint alkalmazott műszaki megoldásokat megfelelőnek tartja, elvégzi azok ellenőrzését a műszaki dokumentációban foglaltakkal való egyezése szempontjából.

(3) A minta vizsgálata körében

a) a tanúsító szervezet ellenőrzi, hogy a vizsgálatra benyújtott minta a műszaki dokumentációban meghatározottak szerint készült-e, és azt teljesen biztonságosan és rendeltetésszerűen lehet-e használni. Ennek érdekében elvégzi a szükséges vizsgálatokat, valamint kísérleteket, és megállapításait vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíti;

b) ha a kérelmező a honosított harmonizált szabványokat egyáltalán nem vagy csak részben alkalmazta, illetve, ha az adott védőeszköz vonatkozásában ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a tanúsító szervezetnek az általa szükségesnek ítélt vizsgálatokat és kísérleteket el kell végeznie annak megállapítása érdekében, hogy a minta kielégíti-e a gyártó által megadott műszaki megoldásokat, hogy azok megfelelnek-e a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek.

(4) A tanúsító szervezet a vizsgálati eredményeket az alkalmazott honosított harmonizált szabványban, alkalmazott honosított harmonizált szabvány hiányában a minőségirányítási kézikönyvben vagy a minőségirányítási kézikönyvnek megfelelő dokumentációban meghatározott vizsgálatok alapján, az azokban előírt sorrendben vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíti. A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az elvégzett vizsgálatot az alkalmazott honosított harmonizált szabvány pontjára történő tételes hivatkozással, illetve honosított harmonizált szabvány hiányában az alkalmazott vizsgálati módszer és körülmény rövid értékelő ismertetését;

b) a minták és az elvégzett vizsgálatok számát;

c) a vizsgálatok során tett megállapítások tételes eredményeit és ezek alapján a vizsgálat értékelését;

d) a műszaki dokumentáció értékelését;

e) a minta pontos azonosításához szükséges adatokat (a típus száma, sorozat, jelölés stb.);

f) a tájékoztató tartalmi megfelelőségét;

g) a védőeszközön alkalmazott jelképek és az EK-jelölés helyének és módjának megfelelőségét;

h) a szükségesnek tartott további megállapításokat.

EK-típustanúsítvány kiadása

8. §

(1) A 2. és a 3. kategóriába tartozó, illetve nemzetközi szerződés ezirányú rendelkezése hiányában az EGT-államok területén kívül gyártott 1. kategóriájú védőeszköz esetében az EK-típustanúsítvány kiadását a vizsgálati jegyzőkönyv birtokában a kérelmezőnek a választása szerinti tanúsító szervezetnél kell kezdeményeznie.

(2) A tanúsító szervezetnél történő kezdeményezéshez csatolni kell

a) az EK típusvizsgálatról kiállított vizsgálati jegyzőkönyv egy másolati és egy magyar nyelvre fordított példányát (ha az eredetileg nem magyar nyelven készült);

b) a tájékoztatót;

c) a vizsgált védőeszköz azon sértetlen mintáját, melyet a vizsgáló szervezet olyan jelzéssel látott el, mely igazolja, hogy e minta egyezik azokkal, amelyeken a vizsgálatot végezték.

9. §

(1) A tanúsító szervezet kiadja az EK-típustanúsítványt, ha a 8. § (2) bekezdésében megjelölt dokumentumokból megállapítható, hogy a védőeszköz védelmi szintje a kérelmező által megadott követelményeket kielégíti vagy meghaladja. A tanúsítvány tartalmazza a vizsgálat eredményeit, adott esetben a kibocsátásához kapcsolódó feltételeket, valamint a hiteles mintapéldány azonosításához szükséges leírásokat és rajzokat.

(2)[3] A kiadott EK-típustanúsítvány nem átruházható, érvényességi ideje - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - öt év. Az EK-típustanúsítvány a tanúsító szervezet tulajdona.

(3) Ha a vizsgálati jegyzőkönyv a felhasznált anyag vagy egyéb valószínűsíthető ok miatt olyan megállapítást tartalmaz, amelyek miatt a vizsgált védőeszköz védelmi szintje csökkenhet, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott, a védőeszköz védelmi szintje változatlanságát jelző időpontig tartó érvénnyel lehet kiadni az EK-típustanúsítványt.

(4) Az EK-típustanúsítvány kiadásával egyidejűleg a tanúsító szervezet hozzájárul az EK-jelölés, illetve a jelkép védőeszközön való elhelyezéséhez.

(5)[4] Az EK-típustanúsítvány kiállításáról a tanúsító szervezet egy magyar nyelvű másolati példány megküldésével tájékoztatja a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert.

(6)[5] Az EK-típustanúsítvány visszavonásáról a tanúsító szervezet - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - az Európai Bizottság tájékoztatása érdekében értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren keresztül.

(7) Az EK-típustanúsítvány kiadásának elutasításáról a kérelmezőt és az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott kijelölőt (a továbbiakban: kijelölő), az EK-típustanúsítvány visszavonásáról a tanúsíttatót és a kijelölőt a tanúsító szervezet haladéktalanul értesíti, megjelölve a döntés indokait és a döntés elleni jogorvoslati lehetőségeket.

10. §

(1) A tanúsító szervezet az EK-típustanúsítvány kiadásával egyidejűleg jóváhagyja a védőeszköz tájékoztatóját, és a kérelmező számára visszaszolgáltatja a mintát, miután azt hitelesítő jellel látta el.

(2) A tájékoztató a védőeszköz tartozéka, amelyet a védőeszközhöz csatolni kell, vagy a csomagolásban kell elhelyezni.

11. §

(1) Ha a tanúsíttató a védőeszközt a hiteles mintapéldányhoz képest annak szerkezeti kialakítása, alkatrészei, a felhasznált anyagok vagy azok minősége tekintetében úgy változtatja meg, hogy az eltérés módosítja a védőeszköz védelmi szintjét, új EK-típustanúsítvány kiadását kell kérnie. A védőeszköz védelmi szintjének változtatásával nem járó módosítás esetén a tanúsíttató bejelentésére a tanúsító szervezet a kiadott EK-típustanúsítvány hatályát kiterjesztheti, vagy új EK-típustanúsítványt adhat ki.

(2) Az EK-típustanúsítvánnyal ellátott belföldi gyártású védőeszköz későbbi azonosíthatósága érdekében a 8. § (2) bekezdésében megjelölt dokumentumokat a gyártó köteles a gyártás befejezését követő 10 évig megőrizni. Ha a gyártó ezen időtartamon belül jogutód nélkül megszűnik, a gyártási dokumentációt köteles az EK-típustanúsítványt kiadó tanúsító szervezet részére átadni.

(3) A tanúsíttató a tanúsító szervezet által kiadott hiteles mintapéldányt sértetlenül köteles megőrizni az EK-típustanúsítványban rögzített időpontig. Ha ezen időponton belül jogutód nélkül megszűnik, a hiteles mintapéldányt köteles a tanúsító szervezet részére átadni.

(4) A tanúsíttató köteles a felhasználó kérésére lehetővé tenni, hogy a védőeszköz EK-típustanúsítványát - másolat formájában - megtekinthesse.

(5) Az Európai Bizottság, a többi bejelentett szervezet, továbbá az EGT-államok bármelyikének illetékes hatósága kérésére az EK-típustanúsítványból, indokolt kérésére a vizsgálati jegyzőkönyvről, valamint a gyártói műszaki dokumentációról a tanúsító szervezet másolatot köteles adni.

(6) A védőeszköz tájékoztatóját a forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban elfogadott hivatalos nyelven kell elkészíteni.

12. §

Ha

a) a védőeszköz megfelelőségének tanúsítása alapjaként szolgáló - az EK típusvizsgálat alapját képező - előírás megváltozik, vagy

b) a védőeszközön olyan mértékű változtatást hajtottak végre, hogy a védőeszköz védelmi szintje, szerkezeti kialakítása eltér az EK típusvizsgálat alapján kapott eredményektől, a megfelelőségének tanúsítása alapját képező követelményektől, illetve a hiteles mintapéldánytól,

az EK-típustanúsítvány az ezt követően gyártásra kerülő védőeszköz vonatkozásában érvényét veszti.

Általános tartalmú ellenőrző vizsgálatok

13. §

(1) A tanúsító szervezet ellenőrző vizsgálatot végez, ha a védőeszköz védelmi szintjével kapcsolatban bárki kifogást tesz, vagy a tanúsító szervezet tudomására jut olyan tény, mely alapján valószínűsíthető, hogy a védőeszköz védelmi szintje csökkent, rendeltetésszerű használat esetén nem biztosítja a tőle elvárható védelmet, illetve a használója, más személy vagy háziállat egészségét vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy a követelményeknek meg nem felelő EK-jelöléssel van ellátva.

(2) A tanúsíttató köteles a védőeszköz ellenőrző vizsgálatát kezdeményezni, ha bejelentés vagy hatósági intézkedés során tudomására jutott, hogy a védőeszköz a rendeltetésszerű használat során a munkavállaló életére, egészségére vagy testi épségére veszélyesnek bizonyult, illetve védelmi képessége csökkent vagy megszűnt.

(3) Az ellenőrző vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az adott védőeszköz védelmi szintje megfelel-e az EK-típustanúsítványban meghatározottaknak.

(4) A tanúsító szervezet az EK-típustanúsítványt visszavonja, ha az ellenőrző vizsgálat során megállapítja, hogy a védőeszköz

a) a hiteles mintapéldánytól olyan mértékben eltér, ami a használója, más személy vagy háziállat egészségét vagy a vagyonbiztonságot veszélyeztetheti,

b) védelmi szintje csökkent, rendeltetésszerű használat esetén nem biztosítja a tőle elvárható védelmet, illetve a használója, más személy vagy háziállat egészségét vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy

c) a követelményeknek meg nem felelő EK-jelöléssel van ellátva,

függetlenül attól, hogy a védőeszköz megfelel-e e rendelet követelményeinek vagy nem.

(5) Az EK-típustanúsítvány (4) bekezdés szerinti visszavonásáról történő, a 9. § (6) bekezdése szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a döntés indokait, különösen, ha a meg nem felelés oka a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelmények be nem tartása, vagy a honosított harmonizált szabványok helytelen alkalmazása vagy hiányossága.

(6) A használó kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyártó vagy bejelentett szervezet végzi el.

(7)[6] Ha a piacfelügyeleti hatóság a védőeszközzel kapcsolatosan külön jogszabály szerinti piacfelügyeleti intézkedést alkalmaz, erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot, megjelölve az intézkedés indokait, különösen, ha a meg nem felelés oka a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelmények be nem tartása, vagy a honosított harmonizált szabványok alkalmazása esetén ezek helytelen alkalmazása vagy hiányossága.

(8)[7] A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.

A védőeszköz minőségét garantáló rendszer ellenőrzése

14. §

(1) A gyártónak olyan gyártási folyamatot kell alkalmaznia, ideértve a védőeszköz mint végtermék ellenőrzését is, amely biztosítja a gyártás egységességét, és amelynek eredményeként a védőeszköz valamennyi darabja kielégíti a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeket, továbbá a védőeszköz védelmi képessége a hiteles mintapéldányéval azonos.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak megvalósulását a gyártó által az EK típusvizsgálati kérelem benyújtását követően választott, az ellenőrzést végző bejelentett szervezet (a továbbiakban: ellenőrző szervezet) ellenőrzi, évente legalább egyszer, véletlenszerűen meghatározott időpontban történő ellenőrzés keretében.

(3) Az ellenőrző szervezet az ellenőrzés keretében az általa kiválasztott mintán próbákat, vizsgálatokat végez az alkalmazott honosított harmonizált szabványokban vagy a minőségirányítási kézikönyvben meghatározott vizsgálatok szerint, illetve a 3. számú mellékletben leírt alapvető követelményeknek megfelelően.

(4) Az ellenőrző szervezet - szükség esetén - a (3) bekezdés szerinti védőeszköz minta egyértelmű azonosítása érdekében egyeztet az EK-típustanúsítványt kiadó tanúsító szervezettel.

(5) Az ellenőrző szervezet intézkedik a védőeszköz védelmi szintjének helyreállításáról, és a gyártó székhelye szerinti EGT-államok illetékes hatósága értesítése érdekében tájékoztatja a kijelölőt, ha a gyártási folyamat figyelemmel kísérése során a gyártó a minőségirányítási rendszerből fakadó kötelezettségét megszegi, vagy megállapítja, hogy a védőeszköz már nem elégíti ki a hiteles mintapéldányra vonatkozó követelményeket.

(6) A tanúsító szervezet az EK-típustanúsítványt visszavonja, ha az (5) bekezdés szerinti intézkedés ellenére a védőeszköz védelmi szintjének helyreállítása nem valósul meg.

(7) Az ellenőrző szervezet jelentést készít a gyártónak, amely azt nyilvános adatként kezelheti.

A védőeszközök gyártása minőségirányítási rendszerének ellenőrzése

15. §

(1) A gyártó minőségirányítási rendszert működtet.

(2) A minőségirányítási rendszer kialakítása és fenntartása érdekében a minőségirányítási rendszer értékelését és felügyeleti ellenőrzését, a gyártó kérelmére, a választása szerinti ellenőrző szervezet végzi el.

(3) A kérelmet a (2) bekezdés szerinti minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezethez az EK típusvizsgálati kérelem benyújtását követően kell benyújtani. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a tervezett védőeszközre vonatkozó valamennyi információt, ideértve a hiteles mintapéldányra vonatkozó dokumentációkat is;

b) a minőségirányítási rendszert részletező dokumentációt;

c) nyilatkozatot arról, hogy a gyártó aláveti magát a minőségirányítási rendszeréből fakadó kötelezettségeknek, és vállalja a rendszer egyenletes színvonalú fenntartását.

(4) A gyártás tekintetében alkalmazott minőségirányítási rendszer keretében minden darab védőeszközt meg kell vizsgálni. E vizsgálatokat az alkalmazott honosított harmonizált szabványokban, az alkalmazott honosított harmonizált szabványok hiányában a tagállami nemzeti szabványban, valamint a 3. számú mellékletben foglalt alapvető követelmények figyelembevételével kell végezni.

(5) A minőségirányítási rendszert leíró részletező dokumentációnak tartalmaznia kell különösen

a) a gyártó minőségirányítási célkitűzéseit;

b) a gyártó szervezeti felépítését, ezen belül a vezetők felelősségét és hatáskörét a védőeszközök minősége tekintetében;

c) a gyártást követő vizsgálatokat és próbákat;

d) a minőségirányítási rendszer hatékony működését ellenőrző módszereket.

(6) A minőségirányítási rendszer értékelési eljárása során

a) értékelni kell, hogy a gyártó minőségirányítási rendszere működtetésekor megfelelő honosított szabványokat, illetve tagállami nemzeti szabványokat alkalmaz-e;

b) meg kell győződni arról, hogy a gyártó teljes körűen elvégzi-e a védőeszközökre előírt, a követelményeknek való megfelelés megállapítására alkalmas vizsgálatokat;

c) vizsgálni kell, hogy az alkalmazott minőségirányítási rendszer biztosítja-e a gyártott védőeszközök hiteles mintapéldánnyal való egyezését.

16. §

(1) A minőségirányítási rendszert ellenőrző szervezet átfogóan értékeli a minőségirányítási rendszert, és nyilatkozik arról, hogy az alkalmas-e a védőeszköz hiteles mintapéldányával azonos végtermék előállítására.

(2) A minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezet az eljárás eredményét és az értékelést is tartalmazó döntését megküldi a gyártónak.

(3) A gyártónak a szükséges ellenőrzések és értékelések végrehajtása érdekében a minőségirányítási rendszerét érintő minden tervéről és módosításáról tájékoztatnia kell a minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezetet.

(4) A minőségirányítási rendszer csak a minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezet döntését tartalmazó hivatalos visszaigazolás alapján módosítható. Ennek érdekében a minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezet megvizsgálja a javasolt módosításokat, annak eredményét, illetve az értékelés indokolását közli visszaigazolásában.

A védőeszközök gyártása minőségirányítási rendszerének időszakos ellenőrzése

17. §

(1) Az időszakos ellenőrzés során a minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezetnek arról kell meggyőződni, hogy a gyártó maradéktalanul teljesíti-e a védőeszköz tekintetében a minőségirányítási rendszeréből fakadó kötelezettségeit.

(2) A gyártó az időszakos ellenőrzés érdekében biztosítani köteles

a) az általa működtetett minőségirányítási rendszer szükség szerinti megvizsgálásához a feltételeket;

b) a minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezet képviselőjének belépését minden olyan helyre, ahol a védőeszközök gyártásellenőrzését, vizsgálatát, próbáját vagy tárolását végzik;

c) a teljes gyártási folyamat és a szükséges műszaki, illetve minőségirányítási rendszerről minden szükséges információt, különösen a minőségirányítási rendszerről szóló dokumentációk, a műszaki dokumentációk és a minőségirányítási kézikönyv áttekintésének lehetőségét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak megvalósulása érdekében a minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezet időszakos jellegű, az adott minőségirányítási rendszer követelményeihez megfelelő, illetve előzetes bejelentés nélküli ellenőrző vizsgálatot végez. Az ellenőrző vizsgálatot legalább évente egyszer el kell végezni.

(4) A gyártó a minőségirányítási rendszert értékelő ellenőrző szervezet ellenőrzése során tett megállapításokat tartalmazó dokumentációt nyilvános adatként kezelheti.

(5) A minőségirányítási rendszer újraértékelését háromévente szükséges elvégezni.

18. §

(1) A tanúsíttató a rá vonatkozó valamennyi ellenőrző vizsgálat elvégzésének lehetőségét köteles biztosítani.

(2) Az ellenőrző vizsgálatban részt vevő személyek a gyártó által alkalmazott megoldásokat, a dokumentációkban foglalt adatokat üzleti titokként kötelesek kezelni.

EK-jelölés

19. §

(1) A védőeszközökön feltüntetett EK-jelölés - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azt fejezi ki, hogy a védőeszköz megfelel a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek, az alkalmazott honosított harmonizált szabványoknak, illetve az alapvető követelményeknek megfelelő műszaki megoldásoknak.

(2) A külön jogszabályban meghatározott esetben az EK-jelölés azt fejezi ki, hogy a védőeszköz a külön jogszabály előírásának is megfelel. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak és e rendeletnek alkalmazása között, akkor az EK-jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki.

(3) Az EK-jelölést valamennyi védőeszközön oly módon kell elhelyezni, hogy az a használatának várható időtartamára jól felismerhető, eltávolíthatatlan legyen. Ha az EK-jelölés a védőeszközön nem helyezhető el annak mérete vagy jellemzője miatt, akkor azt a csomagoláson kell feltüntetni.

(4) A védőeszközön vagy annak csomagolásán egyéb információk is feltüntethetők, azonban azok az EK-jelölés láthatóságát és olvashatóságát nem csökkenthetik.

(5) Az EK-jelölésnek tartalmaznia kell a védőeszköz mint végtermék ellenőrzésében részt vevő ellenőrző szervezet azonosító számát, az 5. számú melléklet szerinti "CE" betűket és információkat, továbbá az e §-ban meghatározott adatokat.

20. §

(1) Ha a tanúsító szervezet az ellenőrzése során megállapítja, hogy az EK-jelölésnek a védőeszközön való feltüntetése nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek, felszólítja a tanúsíttatót a védőeszköz e rendeletnek megfelelő forgalmazására.

(2) Ha a tanúsíttató a felszólítás ellenére nem biztosítja az e rendeletnek megfelelő eljárást, a tanúsító szervezet - az EK-típustanúsítvány egyidejű visszavonása mellett - szükség szerint piacfelügyeleti vagy felelősségre vonási eljárást kezdeményez.

Piacfelügyelet

21. §[8]

A rendeletnek nem megfelelő védőeszközök bemutatása

22. §

Az e rendeletnek nem megfelelő védőeszköz, illetve bármely részegységének vásáron, kiállításon vagy hasonló rendezvényen történő bemutatása megengedett, ha a meg nem felelésre, valamint a forgalomba hozatal vagy bármely célra történő felhasználás ebből eredő tilalmára megfelelően egyértelmű módon figyelemfelhívás történik.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott EK-típustanúsítványok érvényességét nem érinti.

(3)[9]

24. §[10]

(1) Ez a rendelet az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló - a 93/68/EGK, a 93/95/EGK tanácsi irányelvekkel, valamint a 96/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja, az irányelv 9. cikke és V. melléklete kivételével.

(2) Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Szűcs Erika s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelethez

2. számú melléklet a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelethez

3. számú melléklet a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelethez

A védőeszközök alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményei

1. A VÉDŐESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A védőeszköz nyújtson megfelelő védelmet a tevékenység során fellépő és várhatóan előforduló kockázatokkal szemben, és tegye lehetővé az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést.

1.1. A kialakítás alapelvei

1.1.1. Ergonómia

A védőeszközök olyan kialakításúak és kivitelezésűek legyenek, hogy a használó az előírásoknak megfelelően és a tevékenység során előreláthatóan felmerülő kockázatok mellett a munkát megfelelően elvégezhesse, egyidejűleg a lehető legmagasabb védelmi szintet, az elvárható komfortérzést biztosítsa.

1.1.2. Védelmi szintek és védelmi kategóriák

1.1.2.1. A lehető legmagasabb védelmi szint

A tervezéskor számításba vett optimális védelmi szint az, amelyen túl a védőeszköz viseléséből, illetve a tényleges használatából származó akadályok gátolnák a kockázatok elleni hatásos védelmet és használatot az expozíció időtartama alatt, vagy akadályoznák a normális munkavégzést.

1.1.2.2. A kockázat mértékének megfelelő védelmi kategóriák

Ha előreláthatóan különböző foglalkoztatási körülmények között a kockázatok eltérő szintjeinek fellépése várható, akkor a védőeszköz kialakításakor megfelelő védelmi kategóriákat kell figyelembe venni.

1.2. A védőeszközök ártalmatlansága

1.2.1. Kockázatmentesség

A védőeszközöket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy mentesek legyenek a kockázati tényezőktől a tervezett használati körülmények között.

1.2.1.1. Megfelelő anyagok, alkotóelemek

A védőeszközöket alkotó anyagok és esetleges bomlástermékeik nem lehetnek ártalmas hatásúak a felhasználó egészségére, és használóját nem veszélyeztethetik.

1.2.1.2. A védőeszköznek a felhasználóval érintkező valamennyi részének megfelelő felületi állapota

A védőeszköznek minden olyan részét, amely érintkezik vagy érintkezésbe léphet a felhasználóval a viselés időtartama alatt, úgy kell kiképezni, hogy érdesség, éles szélek, kiálló pontok, amelyek túlzott irritációt vagy sérülést okozhatnak, ne legyenek rajta.

1.2.1.3. A viselő vagy használó megengedhető legnagyobb akadályozása

A védőeszközök a lehető legkisebb mértékben akadályozhatják a viselő mozdulatait, testtartását és irányérzékelését. Nem lehetnek okozói olyan mozdulatoknak, amelyek veszélyeztethetik a felhasználót vagy más személyeket.

1.3. Kényelem és hatékonyság

1.3.1. A védőeszköz illeszkedése a viselője vagy használója testi adottságaihoz

A védőeszközöket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy a lehető legkönnyebben ölthesse magára a viselője az alkalmas testhelyzetben, és viselhesse a szükséges időtartam alatt, figyelembe véve a környezeti tényezőket, az elvégzendő mozdulatokat és a szükséges testtartást. Ebből a célból a védőeszköznek minél jobban alkalmazkodnia kell a felhasználó testi adottságaihoz minden erre alkalmas módon, így megfelelő beállító- és rögzítő szerkezetekkel vagy kielégítő méretbeli változatokkal.

1.3.2. Könnyű és szilárd kialakítás

A védőeszköznek a lehető legkönnyebbnek kell lennie a hatékonyság vagy szerkezeti szilárdság hátránya nélkül. A specifikus kiegészítő követelményeken túl, amelyeket a védőeszközöknek ki kell elégíteniük a megelőzendő kockázatok elleni hatásos védelem céljából, megfelelő ellenálló képességgel kell rendelkezniük az alkalmazás előrelátható körülményeivel és a környezeti tényezők hatásaival szemben.

1.3.3. A felhasználó által egyidejűleg hordott védőeszközök szükséges összhangja

Ha a gyártótól több, különböző fajtájú vagy típusú védőeszközmodell kerül forgalomba abból a célból, hogy a test szomszédos részeinek egyidejű védelmét biztosítsa, azoknak összeillőnek kell lenniük.

1.4. A gyártó által adott "Tájékoztató"

A gyártó által a forgalmazott védőeszközzel együtt kötelezően adott tájékoztatónak a gyártó, illetve az EGT-államokban letelepedett képviselője nevén és címén kívül minden hasznos adatot tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozóan:

a) a tárolási, használati, tisztítási, karbantartási, ellenőrzési és fertőtlenítési utasítások. A gyártó által ajánlott tisztító-, karbantartó vagy fertőtlenítőszerek a használatuk során nem lehetnek semmilyen káros hatással sem a védőeszközre, sem a felhasználóra;

b) a védőeszköz védelmi szintjének vagy kategóriájának ellenőrzését célzó műszaki vizsgálatok során alkalmazandó feltételek;

c) a védőeszközzel együtt használható járulékos elemek, valamint a megfelelő cserealkatrészek jellemzői;

d) a megfelelő védelmi szintek a különböző mértékű kockázatokkal szemben, és az azoknak megfelelő használati határok;

e) a védőeszköz vagy bizonyos alkotóelemeinek elhasználódási ideje vagy határideje;

f) a megfelelő csomagolásfajta a védőeszköz szállításához;

g) a jelölések jelentése;

h) a védőeszköznek a további reá vonatkozó, nem e rendelet előírásának történő megfelelést kifejező EK-jelölés. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak és e rendeletnek alkalmazása között, akkor az EK-jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki;

i) a védőeszköz tervezésébe bevont bejelentett szervezet neve, címe és azonosítási száma.

A tájékoztatót pontosan és érthetően kell megfogalmazni.

2. A VÉDŐESZKÖZÖK FAJTÁIRA, ILLETŐLEG TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÖZÖS KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK

2.1. Szabályozószerkezettel rendelkező védőeszköz

Ha a védőeszközön beállító vagy szabályozó szerkezet van, azt úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a beállítás után a felhasználó akaratától függetlenül ne állítódhasson el a tervezett használati körülmények között.

2.2. A védendő testrészeket befedő védőeszköz

A védendő testrészeket befedő védőeszköznek a lehetőségekhez mérten kielégítően kell szellőznie úgy, hogy korlátozza a viselésből származó izzadást, amennyiben ez nem lehetséges, az izzadságot felszívó eszközökkel lehetőleg el kell látni.

2.3. Az arcot, szemet vagy légutakat védő védőeszköz

Az arcot, szemet vagy a légutakat védő védőeszköz a lehető legkisebb mértékben korlátozhatja a felhasználó látóterét és látását.

Ezen védőeszközfajták szemvédő részei optikailag semlegesek és összeegyeztethetők legyenek a felhasználó többé-kevésbé aprólékos, illetve hosszan tartó tevékenységének jellegével.

Ha szükséges, olyan eszközökkel kell kezelni vagy ellátni, amelyek megakadályozzák a páraképződést.

Azok a védőeszközök, amelyek látáskorrekciót igénylő felhasználók számára készültek, legyenek összeegyeztethetők szemüveg vagy kontaktlencse viselésével.

2.4. A védőeszköz elöregedése

Ha az új állapotú védőeszközöknél a tervező vagy a gyártó megállapítja, hogy az elöregedés felléphet, a gyártás időpontját, illetve a lejárati határidőt eltávolíthatatlan módon és félreérthetetlenül jelezni kell minden egyes védőeszközön vagy cserélhető alkotóelemén, valamint azok csomagolásán.

Amennyiben nem lehetséges pontosan megadni az érintett védőeszköz élettartamát, a gyártónak a tájékoztatóban minden hasznos adatot meg kell adnia a vásárló vagy a felhasználó számára, hogy megállapíthassa az ésszerűen várható elhasználódási határidőt, figyelembe véve a modell minőségét, a tárolás, a használat, a tisztítás és a karbantartás valós körülményeit.

Abban az esetben, ha a védőeszköz teljesítményének gyors és szembetűnő megváltozása feltehetően a gyártó által javasolt rendszeres tisztítási eljárásból fakadó elöregedésnek tulajdonítható, a gyártónak lehetőleg minden egyes forgalmazott védőeszközön fel kell tüntetnie egy jelzést, amiből megtudható a tisztítások száma, amelyen túl az eszközt meg kell vizsgálni vagy ki kell cserélni; ennek hiányában a gyártónak erre vonatkozóan adatokat kell közölnie a tájékoztatóban.

2.5. A használat során a beakadás veszélyének kitett védőeszköz

Ha a várható használati körülmények során fennáll annak a veszélye, hogy a védőeszköz beakadhat valamely mozgó tárgyba, és ennélfogva veszélyezteti a felhasználót, a védőeszköznek megfelelő ellenállási határértékkel kell rendelkeznie, amelyen túl valamelyik alkotóelemének szakadása megakadályozza a veszélyhelyzet kialakulását.

2.6. Robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt védőeszköz

A robbanásveszélyes környezetben való használatra szánt védőeszközöket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy ne lehessenek villamos, elektrosztatikus eredetű vagy valamely ütközésből fakadó ív vagy szikraképződés okozói, amely képes meggyújtani a robbanóelegyet.

2.7. Gyors beavatkozásra szánt vagy gyorsan fel-, illetve levehető védőeszköz

Ezeket az védőeszközfajtákat oly módon kell tervezni és gyártani, hogy a lehető legrövidebb időn belül lehessen azokat fel-, illetve levenni.

Ha ezek olyan rögzítő vagy lehúzó szerkezettel vannak ellátva, amely lehetővé teszi a viselőn megfelelő helyzetben való rögzítést vagy a levételt, a szerkezetnek könnyen és gyorsan kezelhetőnek kell lennie.

2.8. Különleges körülmények közötti beavatkozáshoz készült védőeszköz

Különleges körülmények közötti beavatkozáshoz tervezett védőeszközökhöz a gyártó által adott tájékoztatónak olyan adatokat kell tartalmaznia, amelyek a képzett és gyakorlattal rendelkező, illetékes személyekhez szólnak a megfelelő alkalmazás érdekében.

Ezenkívül tartalmaznia kell annak leírását, hogyan győződhet meg a védőeszközt használó személy a megfelelő beállításáról és működőképességéről.

Ha a védőeszköz olyan riasztóberendezéssel van ellátva, amely a rendes körülmények között biztosított védelmi szint hibáját jelzi, a berendezést oly módon kell tervezni és kialakítani, hogy a riasztójelzést a felhasználó a tervezett használati körülmények között képes legyen észlelni.

2.9. A felhasználó által beállítható vagy eltávolítható alkotóelemet tartalmazó védőeszköz

A felhasználó által beállítható vagy csere céljából levehető alkotóelemekkel rendelkező védőeszközt oly módon kell tervezni és gyártani, hogy szerszám használata nélkül beállítható, valamint fel- és leszerelhető legyen.

2.10. Külső eszközhöz kapcsolható védőeszköz

Ha a védőeszköz külső eszközhöz csatlakoztatható szerkezettel van ellátva, a csatlakoztató szerkezetet oly módon kell tervezni és gyártani, hogy csak a megfelelő típusú eszközhöz legyen alkalmazható.

2.11. Folyadékkeringető rendszert tartalmazó védőeszköz

A folyadékkeringető rendszert tartalmazó védőeszközt oly módon kell kiválasztani, tervezni és kialakítani, hogy a védendő testrész egészének környezetében a folyadék megfelelő cseréjét biztosítsa, bármilyen testtartásban vagy mozdulatokkal dolgozzon is a felhasználó a tervezett alkalmazási körülmények között.

2.12. A biztonságra és az egészségre közvetlenül vagy közvetve utaló, egy vagy több jelzéssel ellátott védőeszköz

Azok a jelzések vagy jelölések, amelyek a védőeszközfajtákon vagy típusokon találhatók az egészségre és a biztonságra való közvetlen vagy közvetett utalás céljából, lehetőleg képírásjelek vagy ábrák legyenek. Tökéletesen érthetők és olvashatók maradjanak a védőeszközön annak várható élettartama alatt. A jelzéseknek teljesnek, pontosnak és közérthetőnek kell lenniük a félreértések elkerülése érdekében. Amennyiben a jelekben szavak vagy mondatok találhatók, azokat a felhasználó ország nyelvén kell megfogalmazni.

Amikor valamely védőeszköz korlátozott méretei nem teszik lehetővé, hogy a szükséges jelzést részben vagy egészben elhelyezzék rajta, azt fel kell tüntetni a védőeszköz (vagy védőeszköz-alkatrész) csomagolásán és a gyártó által adott tájékoztatóban.

2.13. Jól láthatóságot biztosító védőeszközök, amelyek a viselőjének biztonsági okokból való láthatóvá tételére alkalmasak

Azok a védőeszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a felhasználó jelenlétét vizuálisan és egyénileg jelezzék. Olyan használati körülmények között, amelyek ezt előreláthatóan szükségessé teszik, a védőeszközön egy vagy több, megfelelően és helyesen elhelyezett anyagot vagy eszközt kell alkalmazni, amelyek közvetlenül látható fénysugarakat bocsátanak ki, vagy fényvisszaverő tulajdonságúak, fényerejük, valamint fotometriai és kolorimetriai tulajdonságaik megfelelőek.

2.14. Védőeszköz többféle kockázat elleni védelemre

Azokat az védőeszközöket, amelyeknek az a feladata, hogy megvédjék a felhasználót több, egyidejűleg jelentkező veszélyforrás ellen, oly módon kell tervezni és gyártani, hogy megfeleljenek az egyes kockázatok által támasztott, specifikusan alapvető követelményeknek (l. a 3. pontot).

3. A MEGELŐZENDŐ KOCKÁZATOK ELLENI VÉDELEM KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEI

3.1. Védelem a mechanikai ütések ellen

3.1.1. Eséstől vagy repülő tárgyaktól származó ütések, valamely testrész akadályba ütközéséből származó lökések

Az effajta kockázatok elleni védőeszközöknek tompítaniuk kell az ütés hatásait, megakadályozva a védett testrész töréses vagy zúzódásos sérülését, legalábbis az ütközési energia elnyelésének addig a szintjéig, amelyen túl az elnyelő anyag vagy berendezés túlzott méretei vagy tömege gátolná a védőeszköz tényleges használatát a viselés feltehetően szükséges időtartama alatt.

3.1.2. Személyek esése

3.1.2.1. Az elcsúszásos esések megelőzése

A csúszások megelőzésére alkalmas lábbelik talprészét úgy kell tervezni, gyártani vagy megfelelő tulajdonságú eszközzel ellátni, hogy az jó tapadást biztosítson kapaszkodás vagy súrlódás révén a talaj állapotának vagy jellegének megfelelően.

3.1.2.2. Magasból történő lezuhanás megelőzése

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése, hogy megakadályozzák a magasból történő lezuhanást vagy annak hatásait, egy testet tartó szerkezetből és egy biztos rögzítési ponthoz kapcsolható kikötési rendszerből kell állniuk. Ezeket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy a várható alkalmazási körülmények közötti felhasználáskor a test elmozdulása a lehető legcsekélyebb legyen, és ezzel elkerülhető legyen bármilyen akadálynak való ütközés. Előzőeket úgy biztosítsák, hogy a fékező erő ne érje el az esetleg testi sérülést kiváltó hatást, illetőleg ne idézze elő a védőeszköz kinyílását, vagy valamely alkotórészének a szakadását, ami a felhasználó lezuhanásához vezetne.

Ezenkívül a felhasználónak olyan pozíciót kell biztosítaniuk, amely adott esetben lehetővé teszi számára, hogy megvárja a segítség megérkezését.

A gyártónak pontosan meg kell adnia a tájékoztatóban mindazokat a hasznos adatokat, amelyek elsősorban a következőkre vonatkoznak:

- a biztos rögzítési pont megkövetelt jellemzői, valamint a szükséges legkisebb mélység a felhasználó alatt,

- a test hevederzetek megfelelő elhelyezési módja és a kötélrendszer kapcsolódása a biztos rögzítési ponthoz.

3.1.3. Mechanikai rezgések

A mechanikai rezgések hatásainak megelőzését szolgáló védőeszközöknek megfelelő módon kell tompítaniuk a védendő testrész számára ártalmas rezgéseket.

A rezgések által a felhasználóhoz továbbított gyorsulás határértéke semmiképpen nem haladhatja meg a napi maximális expozíció időtartamának arányában meghatározott határértékeket a védendő testrészre nézve.

3.2. Valamely testrész összenyomása elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyeknek a rendeltetése valamely testrész védelme az összenyomásból fakadó hatások ellen, oly módon kell tompítaniuk ezen hatásokat, hogy megakadályozzák a heveny sérülést vagy krónikus károsodást.

3.3. Fizikai hatások (dörzsölés, szúrás, vágás, marás) elleni védelem

A test egészét vagy egy részét az olyan felületi mechanikai hatások, mint amilyen a dörzsölés, szúrás, vágás, marás, elleni védőeszközök alapanyagait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell kiválasztani vagy tervezni és kialakítani, hogy ezek a védőeszközfajták a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő ellenállással rendelkezzenek a dörzshatással, a perforációval, szúrással és vágással szemben (l. a 3.1. pontot is).

3.4. Vízbefulladás elleni védelem (mentőmellények, mentőövek és kezeslábasok)

A vízbefulladás megakadályozására készült védőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy a lehető leggyorsabban képesek legyenek a felszínre hozni az egészség károsodása nélkül a folyékony közegbe merült, esetenként kimerült vagy eszméletlen felhasználót és ott olyan lebegő helyzetben tartani, amely lehetővé teszi számára a lélegzést a mentés megérkezéséig.

A védőeszközök teljes vagy részleges saját lebegtető, úszó tulajdonsággal rendelkezzenek, amely automatikus módon vagy kézi irányítással, felszabaduló gázzal való felfújás vagy tüdővel végzett felfújás segítségével érhető el.

Az alkalmazás várható körülményei között:

- a védőeszközöknek jó működésük csökkenése nélküli ellenálló képességgel kell rendelkezniük az ütőhatásokkal szemben a folyékony közegben, valamint az ilyen közeghez tartozó környezeti tényezőkkel szemben,

- a felfújható védőeszközöknek gyorsan és teljesen fel kell fúvódniuk.

Ha a várható alkalmazási körülmények különleges volta megkívánja, egyes védőeszköz-típusoknak ezenkívül meg kell felelniük a következő egy vagy több kiegészítő követelménynek:

- az e pont második bekezdésben jelzett fúvószerkezet egészét magában kell foglalnia, illetve rendelkeznie kell hang- vagy fényjelző készülékkel;

- beakasztó vagy a testet tartó eszközzel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a felhasználó kihúzását a folyékony közegből;

- alkalmasnak kell lennie a hosszantartó használatra az expozícióval járó tevékenység teljes időtartama alatt, amelynek során a felöltözött felhasználó esetenként ki van téve a folyékony közegbe esés vagy az abba való szükségszerű merülés kockázatának.

3.4.1. Az úszást, lebegést segítő eszközök

Öltözék, amely a várható alkalmazástól függően hatásos lebegtetést képes biztosítani, viselése megbízható és pozitív támaszt nyújt a vízben. A várható alkalmazási körülmények között a védőeszköz nem akadályozhatja a felhasználó szabad mozgását, lehetővé téve számára az úszást vagy a veszély előli menekülés képességét, vagy a segítségnyújtást más személyeknek.

3.5. Az ártalmas zajhatások elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése az ártalmas zajhatások elleni védelem, oly módon kell tompítaniuk a zajt, hogy a felhasználó által érzékelt zajszint egyetlen esetben se haladja meg a meghatározott expozíciós határértékeket.

Minden egyes védőeszközön fel kell tüntetni egy címkét, amely jelzi az akusztikai csillapítás szintjét és a védőeszköz által nyújtott komfort mértékét; amennyiben ez nem lehetséges, a címkét a csomagoláson kell elhelyezni.

3.6. A hő, illetve a tűz elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése a test egészének vagy egy részének a hő, illetve a tűz hatása elleni védelme, az alkalmazás várható körülményeinek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenállással kell rendelkezniük.

3.6.1. A védőeszközök alapanyagai és egyéb alkotóelemei

A hősugárzás és hőközlés elleni védelemre alkalmas alapanyagokat és egyéb alkotóelemeket olyan átviteli együtthatónak kell jellemeznie, amely megfelel a beeső hőáramlásnak. Az alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek megfelelően magas tűzállósági fokkal kell rendelkezniük, hogy elkerülhető legyen a várható alkalmazási körülmények között az öngyulladás veszélye.

Ha ezen anyagok és alkotóelemek külső részének visszaverő tulajdonsággal kell rendelkeznie, az feleljen meg az infravörös tartományban kibocsátott hősugárzás jellemzőinek.

Azoknak az anyagoknak és az olyan felszerelések alkotóelemeinek, amelyek rendeltetése a forró közegben való rövid időtartamú felhasználás, továbbá az egyéb védőeszközöknek, amelyek ki vannak téve forró anyagok fröccsenésének, így olvadó anyagok fröccsenésveszélyének, kielégítő kalorikus kapacitással kell rendelkezniük, hogy a felvett hőmennyiség legnagyobb részét csak azután adják le, miután a felhasználó eltávolodott a veszélyes expozíció helyétől és a védőeszközt levetette.

Azon védőeszközök anyagának és egyéb alkotóelemeinek, amelyek forró anyagok erős fröccsenésveszélyének vannak kitéve, kielégítő mértékben el kell nyelniük a mechanikai ütéseket (l. 3.1. pont).

Azok az anyagok és egyéb védőeszköz-alkotóelemek, amelyek véletlenszerű kapcsolatba kerülhetnek lánggal, valamint azok, amelyek tűzvédelmi felszerelések gyártásának kategóriájába tartoznak, olyan lángállósági fokkal rendelkezzenek, amely megfelel a várható alkalmazási körülményekkel járó kockázati kategóriának. Nem olvadhatnak el a láng hatására és nem segíthetik elő annak terjedését.

3.6.2. Használatra kész, komplett védőeszközök

A várható alkalmazási körülmények között:

(1) a védőeszközön keresztül a felhasználóhoz eljutó hőmennyiségnek olyan alacsonynak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hő a védendő testrésznél egyetlen esetben se érje el a fájdalomküszöböt, sem pedig azt a szintet, amely bármilyen ártalmat jelent az egészségre;

(2) ha ez feltétel, a védőeszközöknek ellen kell állniuk a folyadékok vagy gőzök behatolásának, és nem okozhatnak égési sérüléseket belső felületük és a felhasználó közötti érintkezés miatt.

Ha a védőeszközök hűtőberendezéssel vannak ellátva, amely lehetővé teszi a beeső hő elnyelését folyadék párolgásával vagy szilárd anyag szublimációjával, azokat oly módon kell tervezni, hogy az így felszabaduló illékony anyagok a védőeszközön kívülre kerüljenek, és nem pedig a felhasználó felé.

Ha a védőeszközök légzésvédő készülékkel rendelkeznek, annak ténylegesen biztosítania kell a várható alkalmazási körülmények között a számára megszabott védőfunkciót.

A gyártónak meg kell adnia - különösen azon védőeszközökre vonatkozó tájékoztatókban, amelyek forró környezetben való, rövid időtartamú felhasználásra készültek - mindazokat a hasznos adatokat, amelyek a megengedhető legnagyobb expozíció meghatározására vonatkoznak a felhasználót a rendeltetés szerint alkalmazott felszerelés által érő hőhatást illetően.

3.7. Hideg elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése a test egészének vagy egy részének védelme a hideg hatásai ellen, a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenálló képességgel kell rendelkezniük abban a kategóriában, amelyikre az engedélyezés vonatkozik.

3.7.1. Alapanyagok és egyéb védőeszköz-alkotóelemek

Azoknak az alapanyagoknak és egyéb védőeszköz-alkotóelemeknek, amelyek a hideg elleni védelemre alkalmasak, olyan hőszigetelési értékük legyen, amelyet a várható alkalmazási körülmények megkívánnak. A hideg környezetben való beavatkozáshoz készült anyagoknak és egyéb hajlékony védőeszköz-alkotóelemeknek meg kell őrizniük az elvégzendő mozdulatoknak és testtartásnak megfelelő rugalmassági fokot.

Azoknak az anyagoknak és egyéb védőeszköz-alkotóelemeknek, amelyek hideg anyagok vagy termékek erős mechanikai hatásának vannak kitéve, kielégítő mértékben tompítaniuk kell a mechanikai ütéseket.

3.7.2. Használatra kész, komplett védőeszközök

A várható alkalmazási körülmények között:

(1) a védőeszközön keresztül a felhasználót érő hőáramlásnak olyannak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hideghatás a védendő testrész bármely pontján, beleértve a kéz vagy a láb ujjvégeit is, egyetlen esetben se érje el a fájdalomküszöböt, sem pedig azt a szintet, amely bármilyen ártalmat jelentene az egészségre;

(2) a védőeszközöknek lehetőség szerint meg kell akadályozniuk a folyadékok vagy például az esővíz behatolását, és nem okozhatnak sérüléseket hideg elleni védőréteg és a felhasználó közötti érintkezés miatt.

Ha a védőeszköz légzésvédő készülékkel rendelkezik, annak ténylegesen biztosítania kell a várható alkalmazási körülmények között a számára megszabott védőfunkciót.

A gyártónak meg kell adnia a tájékoztatóban a hideg környezetben való rövid időtartamú felhasználásra készült védőeszközök esetében mindazokat a hasznos adatokat, amelyek a megengedhető maximális expozíció időtartamára vonatkoznak a felhasználót a felszerelésen át érő hideghatást illetően.

3.8. Áramütés elleni védelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése a test egészének vagy egy részének védelme a villamos áram hatásai ellen, megfelelő szigetelőképességgel kell rendelkezniük azokkal a feszültségértékekkel szemben, amelyeknek a felhasználó a várható legkedvezőtlenebb körülmények között ki lehet téve.

Ebből a célból a védőeszköztípus alapanyagait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell kiválasztani vagy tervezni és kialakítani, hogy a külső felületen mért érték olyan próbafeltételek között, amelyeknél a gyakorlatban előforduló megfelelő feszültséget alkalmazzák, a lehető legalacsonyabb legyen, és mindenképpen kisebb legyen a tűréshatárnak megfelelő, még megengedhető, elfogadott értéknél.

Azokon a védőeszköz-típusokon és csomagolásukon, amelyek kizárólag a feszültség alatti vagy feszültség alá helyezhető berendezéseken végzett munkákhoz vagy kezeléshez készültek, fel kell tüntetni egy erre utaló jelet. A jel elsősorban a rájuk vonatkozó védelmi osztályt, illetve használati feszültséget, a szériaszámot és a gyártás időpontját tartalmazza; a védőeszközöknek a külső részükön ezenkívül rendelkezniük kell egy, a használatbavétel időpontjának, valamint az időszakonként elvégzendő vizsgálatok és ellenőrzések időpontjának utólagos jelzésére fenntartott hellyel.

A gyártónak, elsősorban a tájékoztatóban, jeleznie kell e védőeszköz-típusok kizárólagos használatát, valamint azon dielektromos vizsgálatok jellegét és időszakait, amelyeknek a védőeszközöket élettartamuk során alá kell vetni.

3.9. Sugárvédelem

3.9.1. Nem ionizáló sugárzás

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése a szemet érő, nem ionizáló sugárzási források heveny vagy krónikus hatásainak a megelőzése, el kell nyelniük vagy vissza kell verniük az ártalmas hullámhosszokon sugárzott energia túlnyomó részét anélkül, hogy emellett túlzottan megváltoztatnák a látható spektrum nem ártalmas részének a továbbítását, a kontrasztok érzékelését és a színek megkülönböztetését, amikor a várható alkalmazási körülmények azt megkívánják.

Ebből a célból a védőszemüvegeket oly módon kell tervezni és gyártani, hogy rendelkezzenek az egyes ártalmas hullámhosszúságokra nézve olyan spektrális átbocsátási tényezővel, hogy a felhasználó szemét a szűrőn keresztül érő sugárzás fényerőssége a lehető legkisebb legyen, és egyetlen esetben se haladja meg a megengedhető legnagyobb expozíciós határértéket.

A szemüvegek nem rongálódhatnak meg és nem veszíthetik el tulajdonságaikat a várható alkalmazási körülmények között kibocsátott sugárzás hatására. Minden egyes forgalmazott példányt meg kell jelölni azzal a védőfokozati számmal, amelynek megfelel a rá jellemző átbocsátási tényezőnek a görbéje.

Ugyanazon fajta sugárforrásnak megfelelő szemüvegeket védőfokozatuk számának növekvő sorrendjében kell besorolni. A gyártónak a tájékoztatóban fel kell tüntetnie az átviteli görbéket, amelyek alapján a legalkalmasabb védőeszköz kiválasztható, figyelembe véve a tényleges alkalmazási körülményekkel járó tényezőket, mint amilyen a forrástól való távolság és az ilyen távolságból sugárzott energia spektrális megoszlása.

A gyártónak minden egyes szűrőszemüveg-példányon jeleznie kell a védőfokozat számát.

3.9.2. Ionizáló sugárzás

3.9.2.1. A külső sugárfertőzés elleni védelem

A test egészének vagy egy részének a radioaktív porok, gázok, folyadékok vagy azok keveréke elleni védelmére tervezett védőeszközök alapanyagait és más alkotóelemeit úgy kell kiválasztani vagy megtervezni és beépíteni, hogy a védőeszköz hatékonyan megakadályozza a szennyező anyagok áthatolását a várható használati körülmények között.

A szennyező anyagok természetétől vagy állapotától függően a védőeszköz szükséges szigetelése biztosítható a védőréteg vízhatlanságával, illetőleg más megfelelő eszközökkel (pl. a szennyező anyagok visszajutásának megelőzésére tervezett, azt szolgáló szellőzést- és túlnyomást biztosító rendszerek).

A védőeszközök sugárszennyeződéstől történő megtisztítására vonatkozó intézkedések nem érintik ezeknek a védőeszközöknek a várható élettartama alatti lehetséges újrahasznosítását.

3.9.2.2. Korlátozott védelem a külső besugárzás ellen

A külső besugárzás ellen a felhasználó teljes védelmét biztosító védőeszközt, illetve ennek hiányában a külső besugárzást megfelelően tompító védőeszközt úgy kell megtervezni, hogy csak a gyenge elektron (pl. béta) vagy a gyenge foton (pl. X, gamma) sugárzásnak álljon ellent.

Az ilyen védőeszközök alapanyagait és alkotóelemeit úgy kell kiválasztani vagy megtervezni és beépíteni, hogy a felhasználó védelmének a várható használati körülmények mellett megkívánt magas szintjét biztosítsa anélkül, hogy a felhasználó mozgását, testtartását vagy helyváltozatását egy hosszabb expozíció ideje alatt korlátozná (lásd 1.3.1., 1.3.2. pont).

A védőeszközön jelölésnek kell lenni, amely feltünteti a várható használati körülményeknek megfelelő alapanyag(ok) típusát és sűrűségét.

3.10. Védelem a veszélyes és fertőző anyagok ellen

3.10.1. Légzésvédelem

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek feladata a légutak védelme, el kell látniuk a felhasználót belélegezhető levegővel, amikor a szennyezett, illetve elégtelen oxigénkoncentrációjú légkör hatásának van kitéve.

A felhasználóhoz a védőeszköz segítségével szállított belélegezhető levegő megfelelő módon nyerhető, például a szennyezett levegőnek a védőeszközön keresztül való szűrése után, vagy nem szennyezett forrásból való vezetés útján.

Ezen védőeszközfajták alapanyagait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell kiválasztani vagy tervezni és kialakítani, hogy a felhasználó légzésfunkciója és higiéniája megfelelő módon biztosítva legyen a viselés időtartama alatt, a várható alkalmazási feltételek között.

Az arcrész szigetelési fokának, a belégzésnél a veszteségnek, valamint a szűrőkészülékek esetében a tisztítóképességnek olyannak kell lennie, hogy szennyezett légkör esetén a szennyeződések behatolása elégségesen kismértékű legyen ahhoz, hogy ne okozzon kárt a felhasználó egészségében és tisztaságában.

A védőeszközökön fel kell tüntetni a gyártó azonosító jelzését, és az egyes eszköztípusokra jellemző adatokat, amelyek alapján a tájékoztatóval együtt minden gyakorlott és képzett felhasználó képes azokat megfelelő módon alkalmazni.

A szűrő típusú légzésvédő eszközök esetében ezenkívül a gyártónak a tájékoztatóban jeleznie kell a szűrő(betét) új állapotban való tárolásának a határidejét, azonosan azzal, ahogyan az az eredeti csomagolásában található.

3.10.2. Védelem a bőrt vagy szemet érő hatások ellen

Azoknak a védőeszközöknek, amelyek rendeltetése, hogy megakadályozzák a test egészének vagy egy részének felületi érintkezését a veszélyes anyagokkal és fertőző közegekkel szemben, meg kell gátolniuk az ilyen anyagok behatolását vagy átszivárgását a védőréteg felületén keresztül, azon várható alkalmazási körülmények között, amelyekre ezeket a védőeszközöket készítették.

Ebből a célból ezen védőeszközfajták alapanyagait és egyéb alkotóelemeit oly módon kell kiválasztani vagy tervezni és kialakítani, hogy lehetőleg teljes szigetelést biztosítsanak, szükség esetén lehetővé téve a naponta történő, esetenként hosszan tartó használatot, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a viselés időtartamának csökkentését igénylő, korlátozott szigetelést nyújtsanak.

Ha bizonyos veszélyes anyagok vagy fertőző közegek jellegük és alkalmazásuk várható körülményei miatt jelentős áthatolóképességgel rendelkeznek, és emiatt az a megfelelő védőeszközök számára korlátozott védelmi időtartamot jelent, a védőeszközöket meghatározott vizsgálatoknak kell alávetni, ami lehetővé teszi a hatásfokuk szerinti osztályozást. A vizsgálatokon megfelelt védőeszközökön jelzést kell feltüntetni, amely tartalmazza a vizsgálat során alkalmazott anyagok nevét, vagy ennek hiányában a kódját, valamint a rá vonatkozó, meghatározott védelmi időt. Ezenkívül a gyártónak meg kell említenie a tájékoztatóban a meghatározott vizsgálatok jelentését, ha szükséges, kódját, részletes leírását és mindazokat az adatokat, amelyek alapján meghatározható a viselés megengedhető legnagyobb időtartama a különböző várható alkalmazási körülmények között.

3.11. Búvárfelszerelések biztonsági berendezései

(1) Légzőkészülék

A légzőkészüléknek lehetővé kell tennie a felhasználó belélegezhető gázeleggyel való ellátását a várható alkalmazási körülmények között, figyelembe véve a maximális merülési mélységet is.

(2) Ha a várható alkalmazási körülmények megkívánják, a felszereléseknek tartalmazniuk kell

a) egy testvédőt, amely biztosítja a felhasználó védelmét a merülési mélységből fakadó nyomás ellen (1. 3.2. pont), illetve a hideg ellen (1. 3.7. pont);

b) egy riasztóberendezést, amelynek feladata, hogy megfelelő időben figyelmeztesse a felhasználót a belélegezhető gázelegy utánpótlásának a hiányára (l. 2.8. pont);

c) egy mentő testvédőt, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó a felszínre jusson (l. 3.4.1. pont).

4. számú melléklet a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelethez

A gyártói műszaki dokumentáció

1. Az 5. § (5) bekezdés b) pontja szerinti gyártói műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek az alapvető követelményeknek (3. számú melléklet) való megfelelés érdekében a gyártó által előállított védőeszközt jellemzik.

2. Az 4. § (2) bekezdése szerinti egyéni védőeszközök esetében a gyártói műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a gyártásra vonatkozó műszaki adatokat, különösen

- a védőeszköz átfogó és részletes tervrajzát;

- azokat a számítási adatokat és prototípus vizsgálati eredményeket, amelyek lehetővé tették az alapvető követelmények betartásának ellenőrzését;

- az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek a modell tervezése során érintett részét, valamint az alapul vett alkalmazott honosított harmonizált szabványokat, illetve tagállami nemzeti szabványokat vagy egyéb műszaki dokumentumokat;

- a gyártás során alkalmazott ellenőrző és vizsgálati módszerek leírását;

- a védőeszköznek a 3. számú melléklet 1.4. pontja szerinti tájékoztatóját.

5. számú melléklet a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelethez

A CE-jel alaki és tartalmi követelményei

1. Az EK-jelölés tartalmazza a "CE" kezdőbetűket.

A CE-jel alakja és formája a következő:

2. Az ábra szerinti CE-jel arányosan csökkenthető vagy növelhető.

3. A CE-jel betű-, illetőleg számjeleinek függőleges irányban ugyanazon méretűnek kell lenniük, és ez 5 mm-nél nem lehet kisebb.

Kisméretű védőeszköz esetében a minimális mérettől el lehet tekinteni.