2009. évi LXV. törvény
az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről[1]
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása
1. § Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt. tv.) címében a "tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről" szövegrész helyébe a "javadalmazásáról" szöveg lép.
2. § A Kt. tv. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § (1) A képviselő megválasztásának időpontjától, listáról való időközi választás esetén az arra jogosult pártszerv által történt megnevezése időpontjától megbízatásának megszűnéséig javadalmazásra jogosult a 9. §-ban meghatározottak figyelembevételével. A javadalom tiszteletdíjból (alapdíj és pótdíj), választókerületi pótlékból és lakhatási támogatásból áll. A javadalom havonta esedékes."
3. § A Kt. tv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A képviselő képviselői tevékenységével összefüggő javadalma utáni járulékfizetésre a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései az irányadók."
4. § A Kt. tv. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A képviselő képviselői tevékenységével összefüggő javadalma utáni személyijövedelemadó-fizetésre a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései az irányadók."
5. § A Kt. tv. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A képviselő javadalmának csökkentésére a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya az irányadó."
6. § A Kt. tv. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja
- elnökének pótdíja a képviselői alapdíj 80%-ának,
- alelnökei pótdíja a képviselői alapdíj 60%-ának megfelelő összeg."
7. §[2] A Kt. tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § (1) A képviselő választókerületi pótléka havonta a tiszteletdíjának - ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő választókerületének székhelye
a) Budapest - a 60%-a,
b) Budapesttől 50 km-en belül van - a 75%-a,
c) Budapesttől 50 és 100 km között van - a 90%-a,
d) Budapesttől 100 és 150 kilométer között van - a 105%-a,
e) Budapesttől 150 és 200 kilométer között van - a 120%-a,
f) Budapesttől 200 és 250 kilométer között van - a 135%-a,
g) Budapesttől 250 és 300 kilométer között van - a 145%-a,
h) Budapesttől 300 kilométeren túl van - a 160%-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék megállapításánál - vetítési alapként - legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe.
(3) A területi listán megválasztott képviselő esetében a területi listának megfelelő megyeszékhelyet, az országos listáról megválasztott képviselő esetében a képviselő nyilatkozata szerinti állandó lakóhelye szerinti települést kell az (1) bekezdés alkalmazása során figyelembe venni. Az (1) bekezdés szerinti besorolásnál a Budapest és a számítás alapjául szolgáló település közötti - autópálya, illetve autóút, ennek hiányában egyéb főközlekedési útvonal igénybevételével számított - legrövidebb közúti távolságot kell figyelembe venni.
(4) Az a képviselő, aki megyei, fővárosi közgyűlés tisztségviselőjeként, illetve tagjaként, továbbá települési önkormányzat képviselő-testülete tisztségviselőjeként, illetve tagjaként - nyilatkozata szerint - költségtérítésben (költségátalányban) részesül, ennek összegével csökkentett mértékű választókerületi pótlékra jogosult.
(5) A képviselő hivatalos külföldi kiküldetésének költségei nem terhelik a javadalmat. A képviselő külföldi kiküldetésére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
8. § A Kt. tv. 4. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő a havi alapdíj 50%-ával megegyező összegű lakhatási támogatásra jogosult.
(2) Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán megválasztották, ugyancsak jogosult az (1) bekezdés szerinti mértékű lakhatási támogatásra."
9. § A Kt. tv. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5/A. § (1) A képvisel őt az e törvény 1-5. §-a alapján megillető javadalmának kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) A javadalom bankszámlára történő utalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetése a képviselő számára többletköltséget nem okozhat."
10. § A Kt. tv. 8. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § A miniszterelnöki, miniszteri tisztséget betöltő vagy államtitkár képviselő kizárólag az 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapdíj 100%-ára jogosult. Az a kormánybiztos vagy miniszterelnöki megbízott képviselő, aki - nyilatkozata szerint - költségtérítésben (költség átalányban) részesül, ennek összegével csökkentett mértékű választókerületi pótlékra jogosult."
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
11. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység."[3]
12. § Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A természetbeni juttatások közül adómentes)
"8.10. az Országgyűlés hivatali szervezete által az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján az országgyűlési képviselői tisztség ellátására tekintettel természetben biztosított eszköz, szolgáltatás;"
13. § Az Szja. tv. 3. számú melléklet I. "Jellemzően előforduló költségek" fejezete a következő 25. ponttal egészül ki:
(Költségként elszámolható kiadások - feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését - különösen a következők:)
"25. az európai parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben megszerzett bevétel esetén, valamint a polgármester költségátalánya esetén az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadás - ideértve különösen a lakhatási támogatásra jogosult országgyűlési képviselő szállásra fordított kiadását -, valamint az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenése."
Záró rendelkezések
14. § (1) E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.
15. § (1) Hatályát veszti a Kt. tv. 5/B. §-a.
(2) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 3. § (2) és (3) bekezdésében a "tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény" szövegrész helyébe a "javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény" szöveg, 18. § e) pontjában a "tiszteletdíjat" szövegrész helyébe a "javadalmazást" szöveg, 19. § (2) bekezdésében a "tiszteletdíjban" szövegrész helyébe a "javadalmazásban" szöveg, a "tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről" szövegrész helyébe a "javadalmazásáról" szöveg, 20. § (1) bekezdésében a "tiszteletdíjra" szövegrész helyébe a "javadalmazásra" szöveg, a melléklet B) Részében a "képviselői tiszteletdíján" szövegrész helyébe a "képviselő javadalmazásán" szöveg lép.
16. § (1) Hatályát veszti az Szja. tv. 24. § (1) bekezdés b) pontja, 73. § (6) bekezdése, valamint a 3. számú melléklet I. "Jellemzően előforduló költségek" fejezet felvezető szövegrészében a "- feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését -" szövegrész.
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 12/B. §-ában a "tiszteletdíjára" szövegrész helyébe a "javadalmazására" szöveg lép.
(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (4) bekezdés a) pontjában a "tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről" szövegrész helyébe a "javadalmazásáról" szöveg lép.
17. § Hatályát veszti
a) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 1991. évi LXXIII. törvény,
b) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXVIII. törvény,
c) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 85. §-a, 85. §-t megelőző alcíme,
d) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításról szóló 1998. évi XXI. törvény,
e) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló 1998. évi XXXII. törvény 3. §-a,
f) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 80. §-a, 80. §-t megelőző alcíme, 94. § (1) bekezdés j) pontja,
g) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 28. § (1) bekezdésében az "az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Oktv.) 1. §-ának (5) bekezdése," szövegrész, 28. § (7) bekezdése,
h) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi CIII. törvény,
i) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 75. §-a, 75. §-t megelőző alcíme, valamint
j) az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 10. § (2)-(5) bekezdése.
Sólyom László s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2009. június 29-i ülésnapján fogadta el.
[2] Megállapította a 2009. évi CXXIV. törvény 1. § - a. Hatályos 2010.01.01.
[3] Hatályba lépése előtt módosította a 2009. évi CXVI. törvény 133. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.