136/2011. (XII. 22.) VM rendelet

a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 17. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) sertés vágott féltest: a levágott sertés kivéreztetve (a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva), szőr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsőség (nyelv, szív, máj, tüdő, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvelő, háj és rekeszizom) nélkül, de szalonnával;

b) meleg súly: az a) pont szerint előkészített sertés vágott testsúlya szúrás után nem több, mint negyvenöt perccel;

c) vágott hideg súly: 2 százalékkal csökkentett meleg súly

d) a sertés vágott test színhústartalma: a levágott sertés teljes szövetszétválasztásával nyert tiszta vörös, harántcsíkolt izmok súlyának és a vágott testek hideg súlyának a hányadosa;

e) azonosító jel: a tulajdonos és az állat egyedazonosságának megállapítására alkalmas vágósertés jelölés;

f) minősítő: a vágósertések minősítésére a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló jogszabály szerint jogosult természetes személy;

g)[1] minősítő szervezet: a vágósertések minősítésére a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló jogszabály szerint jogosult, Magyarországon bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

h) termelő: vágósertést előállító tenyésztő, hizlaló;

i)[2] vágósertés kis- vagy nagykereskedő: a vágósertést a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő természetes személy vagy egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

2. Vágósertések jelölése

2. § (1) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a sertések jelöléséről, valamint Egységes Jelöléséről és Nyilvántartásáról szóló jogszabály és a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló jogszabályban foglaltak szerint megtörtént, és a vágósertések technológiai előkészítését a 1. § a) pontja szerint megfelelően elvégezték. A hatósági állatorvosi húsvizsgálatnak a minősítést meg kell előznie. Csak fogyasztásra alkalmas féltestet lehet minősíteni.

(2) A vágósertés jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha a vágósertés kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra.

3. Súlymérés

3. § (1) A vágóhídon a szúrás és a mérlegelés között legfeljebb negyvenöt perc telhet el.

(2)[3] Ha a vágóhídon - műszaki, technológiai okok miatt - a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces időkorlát nem tartható, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (a továbbiakban: NÉBIH) írásban történő bejelentést követően ez az időtartam meghosszabbítható. Az időkorlát túllépése esetén vágott hideg súlyként minden bejelentett 15 perces eltérés után 0,1 százalékponttal csökkentett súlyt kell figyelembe venni.

4. Minősítés

4. § (1) A minősítő a meleg súly és a becsült színhústartalom alapján kereskedelmi osztályba sorolja a vágott testeket.

(2) Valamennyi 50-120 kilogramm meleg súlyú sertés vágott testet az engedélyezett minősítő módszerek valamelyikével kell minősíteni, és a becsült színhústartalom alapján kereskedelmi osztályba sorolni.

(3) Az 50 kilogramm meleg súlyt el nem érő és a 120 kilogramm meleg súlyt meghaladó sertés vágott testet színhústartalom becsléssel minősíteni nem kell, azonban a minősítőnek az M1, M2, illetve a V jelzéseket az osztályba sorolásnak megfelelően a vágott féltesteken fel kell tüntetnie.

(4) A vágás utáni kereskedelmi osztályba sorolásnál a következő besorolási osztályokat kell alkalmazni

a) a (2) bekezdés szerinti 50-120 kilogramm meleg súlyú sertés vágott testet, ha a színhústartalom a hasított hideg súly százalékában

aa) 60 vagy több, S osztályba,

ab) 55 vagy több, de kevesebb mint 60, E osztályba,

ac) 50 vagy több, de kevesebb mint 55, U osztályba,

ad) 45 vagy több, de kevesebb mint 50, R osztályba,

ae) 40 vagy több, de kevesebb mint 45, O osztályba,

af) kevesebb mint 40, P osztályba,

b) a (3) bekezdés szerinti 50 kilogramm meleg súlyt el nem érő és 120 kilogramm meleg súlyt meghaladó sertés vágott testet

ba) 50 kg alatti vágó süldő esetében SA osztályba,

bb) tenyésztésbe fogott hús jellegű kocánál M1 osztályba,

bc) egyéb kocánál és hízónál M2 osztályba,

bd) kan és kanlott sertésnél V osztályba

kell sorolni.

(5) A sertés vágott test színhúsbecslése során olyan módszert kell alkalmazni, amely a sertés vágott test értékét a vágott test hideg súlyához viszonyított színhús aránya alapján határozza meg.

(6) A színhústartalom meghatározása becsléssel történik, amelynek a sertés vágott testsúlyának, illetve a szalonna, valamint az izom vastagságának meghatározott mérési pontokon történő objektív mérésén kell alapulnia.

(7) A becslési eljárás során alkalmazott regressziós egyenletek felülvizsgálatáról és az Európai Unió Bizottsága általi elfogadtatásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

5. Színhúsbecslési eljárások

5. § (1) A sertés vágott test minősítése, kereskedelmi osztályba sorolása

a)[4]

b) 2012. július 2-ától a Fat-O-Meater (FOM) műszercsaládba tartozó szúrószondás (FOM S70, FOM S71) IM-03, OptiGrade-MCP, OptiScan-TP és az ultrahangos (UltraFom 300) műszerrel és a megfelelő becslési eljárással végezhető az 1. mellékletben foglaltak szerint.

(2) A becslési eljárás során

a) minősítő műszerenként a műszer típusának megfelelő, a 2. melléklet szerinti regressziós egyenletet kell alkalmazni,

b) a szalonna és az izom vastagságát az 1. mellékletben foglalt mérési pontokon kell mérni.

6. Vágott test jelölése

6. § (1)[5] A hasított testek jelölésénél az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. április 20-i 2017/1182/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, élelmiszeriparban engedélyezett hőálló festék, ráakasztott címke alkalmazható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.

(2)[6] A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha az S/EUROP, M1, M2, V betűjel alatt a minősítő azonosító száma és a NÉBIH, illetve a 2006. december 31-ig kiadott fémbélyegzők esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, 2007. január 1. és 2012. március 14. között pedig a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jelölése is szerepel.

7. § (1) A vágott féltestek osztályba sorolását a minősítő saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja.

(2) A bélyegzőlenyomatnak összetéveszthetetlennek és jól olvashatónak kell lennie.

(3)[7] A minősítő köteles a 3. mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni, és annak adatait a vágás napján a NÉBIH által az erre a célra biztosított webszolgáltatáson keresztül az általa üzemeltetett vágott test minősítési adatbázisába eljuttatni. A saját vállalatirányítási programot használó vágóüzemek a NÉBIH adatbázisába való adatküldést megelőzően kötelesek a programjukat auditáltatni a NÉBIH-hel. Az auditálás szempontja a központi adatbázis adatstruktúrájának való megfelelés.

7. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)[8] Ez a rendelet

a) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. április 20-i 2017/1182/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,

c) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2017. április 20-i 2017/1184/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

d) a hasított sertések magyarországi osztályozási módszereinek engedélyezéséről szóló, 2005. május 18-i 2005/382/EK bizottsági határozat,

e) a hasított sertések magyarországi osztályozási módszereinek engedélyezéséről szóló 2005/382/EK határozat módosításáról szóló, 2011. augusztus 16-i 2011/507/EU bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)[9]

(4)[10]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 136/2011. (XII. 22.) VM rendelethez

A színhúsbecslési eljárás során alkalmazandó műszerek

1.[11]

2. 2012. július 2-ától alkalmazandó műszerek

Szúrószondás [Fat-O-Meater (FOM) műszercsaládba tartozó S70, S71, az IM-03, és az OptiGrade-MCP műszereknél a mérési pont:

A hasíték síkjától 6 cm-re a 2-3. borda között a szalonna és az izomvastagság mérése (mm) (karajátmérő)

Ultrahangos (UltraFom 300) műszernél a mérési pont:

A hasítás síkjától 7 cm-re a 2-3. borda között a szalonna és az izomvastagság mérése (mm) (karajátmérő)

OptiScan-TP

1. mérési pont

A hasított féltest középvonalán, ahol a Musculus glutaeus mediust (középső farizom) fedő szalonna vastagságának mértéke a legminimálisabb a bőrfelületre merőlegesen mérjük (bőrrel együtt) mm-ben,

2. mérési pont

A gerincoszlopra merőlegesen a gerinccsatorna felső (háti) széle és a Musculus glutaeus medius elülső (feji) vége között mért legkisebb távolság, a hasítás síkjában (mm).

2. melléklet a 136/2011. (XII. 22.) VM rendelethez

Regressziós egyenletek a vágósertés minősítő műszerekben

1. 2012. július 1-jéig alkalmazandó regressziós egyenletek[12]

2. 2012. július 2-ától alkalmazandó regressziós egyenletek

1. FOM S70-es és FOM S71-es műszer:

2. IM-03 műszer:

3. OptiGrade-MCP műszer:

4. OptiScan-TP műszer:

5. UltraFom 300 műszer:

3. melléklet a 136/2011. (XII. 22.) VM rendelethez

A minősítés során a következő adatokat kötelező felvenni:

1. a szállítólevél száma (a vágóhíd feladata);

2. a szállító gépkocsi és pótkocsi rendszáma (a vágóhíd feladata);

3. a beérkezés időpontja (a vágóhíd feladata);

4. a vágás helye, a minősítő hely azonosítója és a vágás időpontja;

5. a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei;

6. a súlymérési adatok: egyedenként a vágott test meleg súlya;

7. az egyedenkénti minősítési adatok az azonosító jel feltüntetésével:

= a kereskedelmi (minősítési) osztály betűjele,

= a színhústartalom százaléka (S/EUROP szerint);

8. a termelő vagy a kereskedő azonosító adatai (név, lakcím, adóazonosító jel, illetve cég neve, székhelye, telephelye, adószáma, valamint egyéb más rendeletben előírt azonosító);

9. a minősítő neve, címe, működési engedélyének száma;

10. az alkalmazott minősítési módszer megjelölése és az eszközök gyári száma.