64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet

az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ie) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Az egészségügyi tevékenységet végző,

a) orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséggel, illetve

b) - az a) pontban foglaltakon túl - egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során szerzett képzettséggel

[az a) és b) pont szerinti képzettség a továbbiakban együtt: szakképesítés] rendelkező személy (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) folyamatos szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) köteles részt venni, a szakmai felkészültségének folyamatos szinten tartása érdekében.

(1a)[2] Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló 21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja alapján orvosi fizikusi szakértői tevékenységet végző személyre e rendeletet megfelelően alkalmazni kell.

(2) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként e rendelet szerinti kötelező és szabadon választható elméleti, valamint gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. Az egyes elméleti továbbképzési formák elismerhető legmagasabb pontértékét az 1. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A továbbképzési időszak teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként e rendelet szerinti,

a) a szakképesítésének megfelelő, szakterületenként szervezett kötelező szintentartó továbbképzésen,

b) szabadon választható elméleti továbbképzésen és

c) gyakorlati továbbképzésen

kell részt vennie.

(2) A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként legalább 250 pontot kell teljesítenie.

(3) A továbbképzésekre működési nyilvántartási számmal, ennek hiányában - figyelemmel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 113. § (6) bekezdése szerinti esetre - alapnyilvántartási számmal lehet a képzést szervezőnél bejelentkezni.

(4) Egy évben - az Eütv. 113. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - szakképesítésenként 100 pontnál több elméleti pontérték nem ismerhető el. Egy továbbképzési időszakból a következő időszakba legfeljebb 50 - a továbbképzési időszak utolsó évében szerzett - továbbképzési pont vihető át. Az így átvitt pontérték szabadon választható elméleti pontként kerül elismerésre.

2/A. §[3] Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 2/A. § (1b) bekezdése szerinti szerv az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ).

2. Kötelező szintentartó továbbképzés

3. § (1) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 50 pontot kötelező szintentartó továbbképzés teljesítésével kell megszereznie.

(2) Azon továbbképzésre kötelezett esetében, aki több szakképesítésének megfelelő szakmát önállóan gyakorol, az általa teljesített kötelező szintentartó továbbképzés pontértéke valamennyi olyan szakképesítése tekintetében elismerésre kerül, amely a teljesített továbbképzés célcsoportjában szerepel.

(3)[4] A kötelező szintentartó továbbképzést a (7) bekezdés alapján meghatározott témakörök alapján a felnőttképzésről szóló törvény szerinti bejelentés alapján felnőttképzési tevékenységet folytató

a) egészségügyi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény) és

b) az adott szakma szerinti országos szakmai intézmények

szervezik és bonyolítják le.

(4)[5] A (3) bekezdés szerinti intézmények egymással együttműködve biztosítják, hogy valamennyi szakképesítés tekintetében legalább évente egy kötelező szintentartó tanfolyam meghirdetésre kerüljön.

(5)[6] A kötelező szintentartó továbbképzés legalább 25 óra időtartamú, írásbeli tudásszint felmérő teszttel zárul és minden esetben magába foglalja a reanimációra vonatkozó továbbképzési elemet. A tanfolyam pontértéke akkor ismerhető el kötelező szintentartó tanfolyamként, ha a továbbképzésre kötelezett a tanfolyam időtartamának legalább 75%-án igazoltan részt vett, és a tudásszintfelmérő tesztet sikeresen teljesítette.

(5a)[7] Amennyiben a részvétel a tanfolyam időtartamának 75%-át nem éri el, a tanfolyam pontértéke szabadon választható elméleti továbbképzésként a tanfolyamon való részvételi idő arányában kerül elszámolásra.

(5b)[8] Amennyiben a továbbképzésre kötelezett a tudásszintfelmérő tesztet nem teljesítette sikeresen, a tanfolyam pontértéke szabadon választható elméleti továbbképzésként kerül elszámolásra.

(6) A kötelező szintentartó továbbképzés szervezője a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben anyagi támogatást gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt gyártó, illetve forgalmazó gazdálkodó szervezettől nem fogadhat el. A kötelező szintentartó továbbképzés reklám vagy üzleti érdeket szolgáló programelemet nem tartalmazhat.

(7) Az egészségügyért felelős miniszter a (3) bekezdés szerinti intézmények javaslatára legalább ötévenként meghatározza a kötelező szintentartó továbbképzések kiemelt témaköreit, és azt az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

(8)[9] A továbbképzésre kötelezettnek a továbbképzési időszak alatt egy kötelező szintentartó továbbképzésen történő részvétel térítésmentes, amelyre vonatkozó költségvetési támogatás a (3) bekezdés szerinti intézmény számára utólag kerül biztosításra.

(8a)[10] A (8) bekezdés szerinti költségvetési támogatás koordinációs feladatait az OKFŐ látja el.

(9)[11] Az (5a) és (5b) bekezdés szerinti esetben a továbbképzésre kötelezett a továbbképzés részvételi díjának utólagos befizetését követően jelentkezhet be ismételten a (8) bekezdés alapján térítésmentes kötelező szintentartó továbbképzésre.

3. Szabadon választható elméleti továbbképzés

4. § (1) Szabadon választható elméleti továbbképzésnek minősül:

a) a 6. § (2) bekezdése szerinti, minősített elméleti továbbképzési tanfolyam,

b) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés,

c) szakmai célú tanulmányút,

d) az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység,

e) egyéni továbbképzés.

(2)[12] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzések minősítése előzetesen történik, az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti továbbképzések minősítését az 1. mellékletben foglaltak alapulvételével a felsőoktatási intézmények - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - utólag végzik.

(2a)[13] Az 1. melléklet 4. pont 4.6. alpontjában meghatározott továbbképzések minősítését a felsőoktatási intézmények előzetesen végzik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamok távoktatási formában is megszervezhetők. A távoktatással szerzett pontokból évente legfeljebb 20 pont számítható be.

(4) E rendelet alkalmazásában távoktatás az a sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülő, tudásszint felmérő teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató birtokában lévő adatbázisból egyénenként véletlenszerűen kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést meghatározott időtartam alatt, megszakítás nélkül kell teljesíteni. A programot a munkahelyen kívüli továbbképzési programmal azonos módon kell elismertetni.

(5) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 25 pontot olyan, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyam teljesítésével kell megszereznie, amelynek a célcsoportjában a továbbképzésre kötelezett szakképesítése (szakképesítései) szerepel (szerepelnek).

5. § (1)[14] A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamot a felnőttképzésről szóló törvény szerinti bejelentés alapján felnőttképzési tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet szervezhet.

(2) A továbbképzés szervezője a felsőoktatási intézményhez évente 2 alkalommal - január 15-ig és szeptember 1-jéig - nyújthatja be a továbbképzési programját. A továbbképzési program leghamarabb az e bekezdés szerinti határidők lejárta előtt 90 nappal nyújtható be.

(3) A továbbképzési programnak tartalmaznia kell a továbbképzés

a) címét,

b) formáját,

c) célcsoportját,

d) részletes szakmai tartalmát,

e) előadóit,

f) szervezőjét és annak elérhetőségét,

g) helyét,

h) idejét,

i) díját,

j) tudásszint felmérő tesztjének a módját (ha ilyen teszt a továbbképzéshez kapcsolódik),

k) jelentkezési határidejét és

l) jelentkezési helyét.

(4) A továbbképzési program befogadásáról a felsőoktatási intézmény dönt. A felsőoktatási intézmény a hiányosan, vagy a határidő lejártát követően benyújtott programot elbírálás nélkül visszaküldi, a szakmailag elfogadhatatlan színvonalú, a bizonyíthatóan reklám vagy üzleti érdeket szolgáló programot indoklás megjelölésével visszautasítja.

(5) Aki a 10. § (3) és (4) bekezdésében írtakat nem, vagy nem határidőre teljesítette, attól - annak pótlásáig - nem fogadható el új továbbképzési program.

6. § (1)[15] A felsőoktatási intézmény az 1. mellékletben foglaltak figyelembevételével pontszámajánlással látja el az egyes továbbképzési programokat, és valamennyi hozzá benyújtott, elbírált programot január 31-ig, illetve szeptember 15-ig közvetlenül megküld az Egészségügyi Szakmai Kollégium (a továbbiakban: Szakmai Kollégium) illetékes tagozatának, valamint az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsnak (a továbbiakban: ESZTT).

(2)[16] A programra és a pontértékére a Szakmai Kollégium illetékes tagozata, valamint az ESZTT február 15-ig, illetve szeptember 30-ig tehet javaslatot. A pontértékekről az OKFŐ főigazgatója dönt a Szakmai Kollégium, a felsőoktatási intézmény és az ESZTT javaslata alapján az 1. mellékletben foglaltak szerint adható pontértékek figyelembevételével. Az OKFŐ főigazgatója a jóváhagyott továbbképzési pontértékeket március 1-jéig, valamint október 15-ig elektronikus úton, a felsőoktatási intézmények, a továbbképzés szervezője, valamint a továbbképzésre kötelezettek számára hozzáférhetővé teszi.

(3)[17] Az OKFŐ főigazgatója a minősített továbbképzési programok 5. § (3) bekezdése szerinti adatait, valamint a megállapított pontértéket megküldi annak a szakmai kamarának, amely a programot az Ekt. 2. § k) pontja szerint köteles közzétenni.

(4) A továbbképzés szervezője köteles a továbbképzési program 5. § (3) bekezdése szerinti adatait, valamint a megszerezhető pontértéket az oktatási évhez igazodóan az érintettek számára hozzáférhető formában közzétenni.

7. § (1) A 4. § (1) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti továbbképzés pontértékének elismerése akkor lehetséges

a) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzési tevékenység esetén, ha

aa) a munkahely vagy szervezeti egysége egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés végzésére akkreditált és

ab) a továbbképzésen tudományos fokozattal rendelkező személy, vagy gyógyszerészek részére szervezett továbbképzés esetében szakgyógyszerészi szakvizsgával és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy üléselnökként vagy előadóként vesz részt,

b) szakmai célú tanulmányút, illetve egyéni továbbképzés esetén, ha

ba) a továbbképzés a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező felsőoktatási intézményben, illetve oktató vagy gyakorló egészségügyi szolgáltatónál történik és

bb) a továbbképzésről kiállított írásos igazolás annak tematikáját is tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést a felsőoktatási intézmény félévente legalább egy alkalommal végzi.

4. Gyakorlati továbbképzés

8. § (1) A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai vagy külföldi foglalkoztatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben eltöltenie. Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont.

(1a)[18] A gyakorlati továbbképzés keretében legfeljebb 100 továbbképzési pont ismerhető el.

(2)[19] A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató, ennek hiányában

a) a működési engedély kiállítója vagy

b)[20] személyes közreműködő esetén a személyes közreműködővel jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltató

igazolja.

(2a)[21] A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függően a kérelmező jelenlegi vagy korábbi munkáltatója. Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a gyakorolt szakképesítés (szakképesítések) megnevezését és a gyakorlat időtartamát. A gyakorlat időtartamát a kérelmező foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetén szerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és a gyakorlat időtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.

(3) A továbbképzési pontok számításánál egy évnél rövidebb gyakorlati idő is figyelembe vehető, amennyiben a továbbképzésre kötelezett a (2) bekezdés szerinti módon igazolja, hogy legalább két egymást követő hónapon át hazai vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben végzett egészségügyi tevékenységet. Az így teljesített gyakorlati idő értéke kéthavonként 3 pont.

(4)[22] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően annak a belgyógyászat szakképesítéssel rendelkező továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt háziorvosi alapellátási tevékenység végzését igazolja, az e tevékenység végzésével megszerzett gyakorlati pontérték elismerésére a belgyógyászat szakképesítés tekintetében is sor kerül.

(5)[23] Aki a továbbképzési időszak alatt az (1) és a (3) bekezdés szerinti módon a szükséges 60 pontot nem szerezte meg, a gyakorlati rész teljesítését felsőoktatási intézményben vagy oktató-gyakorló egészségügyi szolgáltatónál 1-3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített gyakorlati idő értéke havonta 20 pont.

(6) Az Eütv. 110. § (3) bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személy e tevékenységéért havonta 10 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult.

9. § (1) Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt kizárólag külföldön végzett ténylegesen és jogszerűen egészségügyi tevékenységet és a külföldi államban az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és e rendelet szerinti gyakorlati továbbképzési kötelezettségét teljesítette, ennek - a továbbképzés elméleti részének igazolására az adott államban jogosult szerv által kiállított igazolással történő - igazolása esetén a továbbképzési időszaka teljesítettnek minősül.

(2) Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt kizárólag külföldön végzett ténylegesen és jogszerűen egészségügyi tevékenységet, azonban a külföldi állam joga alapján kötelező elméleti továbbképzésen nem vett részt, a gyakorlati továbbképzés e rendelet szerinti igazolása, valamint a szakképesítésének megfelelő, e rendelet szerinti kötelező szintentartó továbbképzés teljesítése esetén a továbbképzési időszaka teljesítettnek minősül.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt igazolásokat elismerés céljából a 10. § (1) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény részére kell benyújtani.

5. A továbbképzési pontok nyilvántartása

10. § (1) A továbbképzésre kötelezett továbbképzésre az általa választott hazai felsőoktatási intézményhez jelentkezik be. A továbbképzésre kötelezett a bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a (4) bekezdés szerinti adatainak a kezeléséhez és a működési nyilvántartás vezetése érdekében történő továbbításához.

(2)[24] A felsőoktatási intézmény a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzési formákban szerzett pontjait folyamatosan nyilvántartja, az adott szakképesítés (szakképesítések) tekintetében teljesített továbbképzésekről folyamatosan, de legalább havonta egy alkalommal értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet és a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről igazolást állít ki.

(3) A továbbképzés szervezője - legkésőbb a továbbképzést követő 5. napon - a programon való részvételért járó pontértékről aláírásával ellátott igazolást ad a résztvevőnek. Az igazolás tartalmazza:

a) a résztvevő

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) működési, ennek hiányában alapnyilvántartási számát,

ac) szakképesítését (szakképesítéseit),

b) a továbbképzés szervezőjének nevét,

c) a továbbképzés

ca) helyét,

cb) idejét,

cc) címét,

cd) nyilvántartási számát,

ce) típusát (kötelező, szabadon válaszható) és

cf)[25] óraszámát.

d)[26]

(4) A továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül a szervező összesített kimutatást készít, feltüntetve a (3) bekezdés szerinti adatokat, és megküldi azt annak a felsőoktatási intézménynek, amelyhez a továbbképzésre kötelezett bejelentkezett.

(5) A pontérték meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumokat az adatszolgáltató a pontérték megállapításától számított 10 évig köteles megőrizni.

11. § (1)[27] A továbbképzési programoknak a 6. § szerinti továbbítása minden esetben elektronikus úton történik. A 10. § (2) és (4) bekezdése szerinti adatátadás minden esetben elektronikus úton történik.

(2) A működési nyilvántartást vezető szerv a 10. § (2) bekezdése szerinti értesítés megérkezését követő 30 napon belül honlapján hozzáférhetővé teszi a továbbképzésre kötelezett számára a működési nyilvántartásban szereplő szakképesítése (szakképesítései) tekintetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítésére vonatkozó adatokat.

12. § (1) Adott továbbképzési időszakban PhD fokozat vagy habilitáció megszerzése esetén a továbbképzési időszak elméleti része teljesítettnek minősül.

(2) Akadémiai doktori cím megszerzése esetén az adott továbbképzési időszak teljesítettnek minősül.

(3) Annak a továbbképzésre kötelezettnek az esetében, aki folyamatban lévő továbbképzési időszak ideje alatt szerez újabb szakképesítést, az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújítása a folyamatban lévő továbbképzési időszak lejártakor történik. A folyamatban lévő továbbképzési időszakban megszerzett új szakképesítés vonatkozásában a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújításakor a továbbképzési időszak - az új szakképesítés megszerzésére figyelemmel - teljesítettnek minősül.

(4)[28] Adott továbbképzési időszakban megszerzett licenc vizsga esetében azon szakképesítés tekintetében, amely a licenc képzés megkezdéséhez jogszabály szerint előfeltétel, a szabadon választható elméleti továbbképzési kötelezettség teljesítettnek minősül.

(5)[29] Az a továbbképzésre kötelezett, aki a nyilvántartást vezető szerv által biztosított elektronikus felületen évente legalább egy alkalommal visszajelzi a működési nyilvántartási adatai helyességét, vagy aktualizálja azokat, évente 3 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult.

(6)[30] Ha a továbbképzésre kötelezett több szakképesítésnek megfelelő szakmát önállóan gyakorol, a működési nyilvántartás aktualizálására tekintettel járó szabadon választható elméleti továbbképzési pontérték jóváírására valamennyi szakképesítése tekintetében sor kerül.

13. §[31] (1) Az OKFŐ és a Magyar Gyógyszerészi Kamara az Ekt. 2. § k) pontjában foglaltak alapján folyamatosan ellenőrzi, figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a továbbképző helyeket és a továbbképző helyek által lefolytatott képzési programok minőségét. A Magyar Gyógyszerészi Kamara az általa lefolytatott utólagos értékelésről szóló beszámolót minden naptári negyedév végéig megküldi az OKFŐ részére.

(2) Az OKFŐ az általa és a Magyar Gyógyszerészi Kamara által az (1) bekezdés szerint lefolyatott utólagos értékelésről minden naptári negyedév végéig készített beszámolót hozzáférhetővé teszi a továbbképzés szervezője számára.

6. Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

15. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő továbbképzési időszakok esetében is alkalmazni kell.

(2) A 3. § (8) bekezdésében foglaltak a 2012. január 1-jét követően lefolytatott továbbképzésekre alkalmazhatók.

(3)[32]

(4)[33]

(5)[34]

(6)[35] Az a továbbképzésre kötelezett, aki a nyilvántartási adatait a nyilvántartást vezető szerv által biztosított elektronikus felületen 2014. július 31-éig aktualizálja, 20 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult azzal, hogy az adatok aktualizálásával egy továbbképzési időszakban szakképesítésenként legfeljebb 30 pont szerezhető.

16. §[36] (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti kötelező szintentartó továbbképzés 2021. december 31. napjáig távoktatás keretében is megvalósítható.

(2) E rendelet alkalmazásában távoktatás az a sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülő, tudásszint felmérő teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató birtokában lévő adatbázisból egyénenként véletlenszerűen kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést meghatározott időtartam alatt, megszakítás nélkül kell teljesíteni. A programot a munkahelyen kívüli továbbképzési programmal azonos módon kell elismertetni.

(3) Távoktatás esetén a 3. § (5) és (5a) bekezdésében meghatározott 75%-os részvételi arányt nem kell figyelembe venni.

(4) Távoktatás esetén a 3. § (5) bekezdése szerinti reanimációra vonatkozó továbbképzési elem gyakorlati oktatás nélkül is teljesítettnek minősül.

(5)[37] A távoktatás formájában megszervezett, 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, szabadon választható elméleti továbbképzések teljesítésével beszámítható továbbképzési pontok 4. § (3) bekezdése szerinti éves korlátját a 2020. és 2021. év vonatkozásában nem kell figyelembe venni.

16/A. §[38] A Magyar Orvosi Kamara az Ekt. 2. § k) pontja szerinti folyamatban lévő és már lezárt ügyek dokumentációját az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről szóló 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 17/2023. (VI. 19.) BM rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül az OKFŐ részére átadja. Az Ekt. 2. § k) pontja szerinti, folyamatban lévő ügyeket a Magyar Orvosi Kamara az OKFŐ-nek történő átadásig felfüggeszti.

17. §[39] Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Réthelyi Miklós s. k.,

nemzeti erőforrás miniszter

1. melléklet a 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelethez

Folyamatos továbbképzés alapján megszerezhető legmagasabb pontértékek (továbbképzési pontok)

1. Elméleti továbbképzési tanfolyamok[40]

1.1. Kötelező szintentartó továbbképzésen vagy a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minősített elméleti tanfolyamon való részvétel óránként 2 pont.

1.2. Kötelező szintentartó továbbképzésen vagy a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minősített elméleti tanfolyamon előadóként való részvétel óránként 4 pont.

1.3. Más szakterület számára kötelezőnek meghirdetett, a résztvevőnek szabadon választható tanfolyamnak minősülő továbbképzésen való részvétel óránként 2 pont.

A legmagasabb adható pontérték - a rendezvény időtartamától függetlenül - 50 pont.

2. Intézményen belül szervezett továbbképzési formák

Rendszeresen szervezett oktatási rendezvény, konferencia, folyóirat referálás.

2.1. Intézményen belül szervezett továbbképzésen való részvétel 2 pont.

2.2. Előadástartás vagy referálás esetén alkalmanként 3 pont.

A legmagasabb adható pontérték szakképesítésenként évente 15 pont.

3. Szakmai célú tanulmányút

3.1. 3 hónapnál rövidebb tanulmányút 5 pont.

3.2. 3 hónapos vagy azt meghaladó, de 6 hónapnál rövidebb tanulmányút 10 pont.

3.3. 6 hónapos tanulmányút 15 pont.

3.4. 6 hónapot meghaladó tanulmányút esetén minden további hónap 2 pont.

A legmagasabb adható pontérték szakképesítésenként évente 25 pont.

4. Tudományos tevékenység

4.1. Elfogadott vagy megjelent tudományos közlemény lektorált folyóiratban első szerzőként 30 pont, társszerzőként 10 pont.

4.2. Lektorált folyóiratban megjelent referátum 5 pont.

4.3. Impakt faktorral rendelkező folyóiratban elfogadott vagy megjelent tudományos közlemény első szerzőként 50 pont, társszerzőként 30 pont.

4.4. Előadás tartása vagy poszter bemutatása tudományos konferencián magyar nyelven első szerzőként 10 pont, társszerzőként 5 pont.

4.5. Előadás tartása vagy poszter bemutatása tudományos konferencián idegen nyelven első szerzőként 30 pont, társszerzőként 20 pont.

4.6. Részvétel hazai vagy külföldi egészségügyi tárgyú tudományos konferencián:

4.6.1. egy napos konferencián óránként 1 pont, de legfeljebb 6 pont,

4.6.2. több napos konferencián naponta 6 pont,

4.6.3. európai akkreditációval rendelkező konferencián a konferencián kapott és igazolt pont.

4.7. PhD fokozathoz vagy doktori disszertációhoz kapcsolódóan végzett opponensi tevékenység 20 pont.

4.8. PhD témavezető a jelölt sikeres védése idején 30 pont.

4.9. Tudományos szakkönyv, tankönyv írása

4.9.1. fejezetenként 40 pont,

4.9.2. társszerzőként 20 pont,

4.9.3. szakkönyv vagy tankönyv szerkesztési munkájáért 30 pont.

4.10. Egyetemi, főiskolai jegyzet vagy más oktatási anyag készítése

4.10.1. fejezetenként 20 pont,

4.10.2. társszerzőként 10 pont,

4.10.3. a jegyzet szerkesztési munkájáért 10 pont.

5. Egyéni továbbképzés

Az egyéni továbbképzés célja az adott szakterületen belül új szakmai ismeretek elsajátítása, új metodika begyakorlása.

5.1. Egy hetesnél rövidebb tanulmányút 5 pont.

5.2. Egy hetesnél hosszabb tanulmányút esetén 10 pont; de legfeljebb évente 20 pont.

5.3. Az egyéni továbbképzés irányítója számára a pontérték fele.

A legmagasabb adható pontérték szakképesítésenként évente 30 pont.