129/2012. (XII. 17.) VM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 46. pontja szerint meghatározott fogalom;

2. hátrányos helyzetű terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt leghátrányosabb helyzetű kistérségek, a 4. mellékletében szereplő természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett kistérségek, vagy az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet Mellékletében meghatározott, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések;

3. kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: a 3. melléklet 1. pontja szerinti fejlesztés;

4. mezőgazdasági tevékenység: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) I. melléklete szerinti - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés d) pontja alapján az állami adóhatósághoz bejelentett - 01.1, 01.2, 01.3, 01.4, 01.5, 01.6 és 01.7 alágazatba tartozó tevékenység;

5. nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás: olyan tevékenység fejlesztése, amely az ügyfél nem mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó jövedelemtermelő tevékenységeinek megvalósítását segíti elő;

6. ügyfél: őstermelő, vagy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozás, amely mezőgazdasági tevékenységet folytat.

(2) E rendeletben nem szabályozott fogalmakat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltaknak megfelelően kell értelmezni.

2. A támogatás igénybevételének feltételei

2. § (1) Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó támogatás (a továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosult az az ügyfél, akinek 2011. évben a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétele a teljes árbevételének 50%-át meghaladta, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(2) Támogatás vehető igénybe e rendeletben meghatározott - ügyfél által bejelentett vagy tervezett - nem mezőgazdasági tevékenységének megvalósítására.

(3)[1] A tervezett tevékenységnek legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtásakor szerepelnie kell az ügyfél adóhatósághoz bejelentett tevékenységei között. E kötelezettség az első kifizetési kérelemhez kapcsolódó hiánypótlás keretében, a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőn belül pótolható. Amennyiben a tervezett tevékenység működési engedélyhez kötött új tevékenység, legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor kell szerepelnie az ügyfél bejelentett tevékenységei között. E kötelezettség az utolsó kifizetési kérelemhez kapcsolódó hiánypótlás keretében, a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőn belül pótolható.

(4) Amennyiben az ügyfél csak őstermelői minősítéssel rendelkezik

a) kizárólag a 4. § (5) bekezdésben, és a 4. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységekre nyújthat be támogatási kérelmet;

b) az a) ponttól eltérő támogatott tevékenység esetén a támogatási kérelem benyújtásával vállalnia kell, hogy a támogatás jóváhagyását követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig mikrovállalkozást hoz létre.

(5) Támogatás olyan, a 6. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén, vagy a 7. melléklet szerinti település külterületén megvalósuló fejlesztéshez igényelhető, ahol a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában

a) a természetes személy ügyfél lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

b)[2] a jogi személy ügyfél székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel

rendelkezik.

(6) Ha a kérelem a 6. vagy 7. mellékletben szereplő települések közül több települést is érint, akkor az ügyfélnek valamelyik településen vagy annak külterületén már a támogatási kérelem benyújtása időpontjában lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel kell rendelkeznie.

(7)[3] A Vhr. 25. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ügyfél köteles a támogatott műveletet legkésőbb 2015. augusztus 31. napjáig megvalósítani.

(8)[4]

(9) Nem kell alkalmazni a Vhr. 7. § (1) bekezdés b) pontját, a 7. § (2) bekezdését és a 33. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(10)[5]

3. A támogatás mértéke

3. § (1) A rendelkezésre álló forrás kerete - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásából - 7,8 milliárd forint.

(2) A jóváhagyott támogatásokra a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) kell alkalmazni.

(3) A támogatás mértéke

a) hátrányos helyzetű területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 65%-a, de legfeljebb 35 millió forint;

b) egyéb területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 60%-a, de legfeljebb 35 millió forint.

(4) A 3. melléklet szerinti ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésre legfeljebb 10 millió forint támogatás nyújtható.

(5) A 3. melléklet szerinti minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetésére legfeljebb 2,5 millió forint támogatás nyújtható.

4. A támogatás felhasználása során elszámolható kiadások

4. § (1) Elszámolható kiadásnak minősül

a) a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő új berendezések, gépek, eszközök beszerzése, kivéve a 4. mellékletben szereplő eszközök beszerzése;

b) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelő, csak épülethez, épületrészhez, építményrészhez tartozó, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka, új épület, építmény kialakítása;

c) épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó, 3. mellékletben meghatározott kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés;

d) 3. mellékletben meghatározott minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése, kivéve az élelmiszeripari minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, szabadalom, gyártási technológia megvásárlása;

e) a Vhr. 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások;

f) a Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően eszközként elszámolható kiadás az ügyfél támogatható tevékenységét szolgáló szoftver licencek ellenértéke; és

g) horgászati célú fejlesztés, falusi szálláshely vagy egyéb szálláshely kialakítása esetén fa telepítése.

(2) A (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott kiadások önállóan nem, kizárólag a (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiadások valamelyikével együtt szerepelhetnek egy támogatási kérelemben és hagyhatók jóvá.

(3) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt tevékenységek közvetlenül nem csak a támogatott gazdasági tevékenységgel érintett épületet, építményt vagy épületrészt, építményrészt érintik, akkor az elszámolható kiadásokat a fejlesztéssel érintett helyiség hasznos alapterülete és a fejlesztéssel nem érintett helyiség hasznos alapterületének arányában kell megállapítani a támogatással érintett épületrészre, építményrészre.

(4) A jóváhagyott elszámolható kiadások mértéke nem haladhatja meg

a) a Gépkatalógusban szereplő gépek, berendezések esetében a támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszak első napját megelőző napon hatályos Gépkatalógusban szereplő referenciaárat;

b) az Építési Normagyűjteményben (a továbbiakban: ÉNGY) beazonosítható tételek vonatkozásában az elszámolható kiadás, támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszak első napját megelőző napon hatályos ÉNGY szerinti referenciaárát.

(5) Az ügyfél az alábbi turisztikai szálláshelyfejlesztéseket kizárólag gazdaságon belül, mezőgazdasági tevékenységéhez, a mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó földterületéhez és mezőgazdasági hasznosítású épületeihez kapcsolódóan valósíthatja meg:

a) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet] 2. § i) pontja szerinti falusi szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő falusi szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásaik fejlesztése (a továbbiakban: falusi szálláshely);

b) a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. § h) pontja szerinti egyéb szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő egyéb szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő egyéb szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásaik fejlesztése, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/2. számú melléklete szerinti parti települések (a továbbiakban: egyéb szálláshely);

c) a vidéki térségekben a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdés c) pont 2. és 3. alpontja szerinti gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítását, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése, a (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások közül legalább az egyik együttes alkalmazásával (a továbbiakban: gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshely).

(6) Az ügyfél 2013-tól a szálláshelyhez nem kötődő turisztikai szolgáltatásfejlesztések közül az alábbiakhoz kapcsolódó épület, építmény kialakítását, bővítését, átalakítását és eszközrendszer fejlesztését valósíthatja meg:

a) agroturisztikai szolgáltató tevékenység,

b) lovas turisztikai szolgáltatás,

c) vadászturizmus,

d) erdei turizmus,

e) horgászturizmus,

f) vízi turizmus,

g) borturizmus.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott fejlesztések megvalósítása esetén alkalmazni kell az 5. mellékletet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2012. (VI. 8.) VM rendelet [a továbbiakban: 52/2012. (VI. 8.) VM rendelet] 1. § (1) bekezdés 1-3., 5-7., 10-11., 15., és a 17-20. pontját.

5. A támogatás felhasználása során el nem számolható kiadások

5. § (1) Nem igényelhető támogatás

a) motorral hajtott szárazföldi, légi, vízi közlekedési jármű vagy motorral hajtott sporteszköz és vitorláshajó beszerzésére, és ezen eszközök forgalmazását érintő beruházásokhoz,

b) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, gépkocsi, valamint gépjármű fogalomkörébe tartozó eszköz beszerzéséhez, felújításához, átalakításához,

c) termőföld és ingatlan vásárlásához,

d) ingatlan bérleti díjához,

e) élő állat vásárlásához,

f) gondnoki lakás, szolgálati lakás, az ügyfél saját maga által használt lakrésze, a gondnok vagy az ügyfél által kizárólagosan használt helyiségek megépítéséhez, felújításához, vagy ilyen lakásba, lakrészbe eszköz, berendezés beszerzéséhez,

g) konferenciaturizmushoz,

h) lőfegyver beszerzéséhez, valamint

i) természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek hozzáférhetőségét korlátozó sportturisztikai tevékenység - így különösen terepmotor-, quad, downhill terepkerékpározás - céljára.

(2) Nem igényelhető támogatás 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, alábbi tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztésre

a) NACE REV. 2. B nemzetgazdasági ág - bányászat, kőfejtési tevékenység,

b) NACE REV. 2. 4730 ISIC REV. 4. ágazat szerinti gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem,

c) NACE REV. 2. 46 ágazat szerinti nagykereskedelem,

d) NACE REV. 2. K ágazat nemzetgazdasági ág - Pénzügyi tevékenység és biztosítási tevékenység,

e) NACE REV. 2. P Nemzetgazdasági ág - Oktatás, kivéve 85.5 szerinti egyéb oktatás,

f) NACE REV. 2. 02 szerinti erdőgazdálkodási tevékenység,

g) NACE REV. 2. 03.2 alágazat szerinti halgazdálkodás,

h) NACE REV. 2.11. 02 és 2.11.03 alágazat szerinti italgyártás,

i) NACE REV. 2. 49 ágazat szerinti szárazföldi, csővezetékes szállítás,

j) NACE REV. 2. 50 ágazat szerinti vízi szállítás,

k) NACE REV. 2. 51 ágazat szerinti légi szállítás,

l) NACE REV. 2. L nemzetgazdasági ág - Ingatlanügyletek,

m) NACE REV. 2. 01 ágazat szerinti minden növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások.

(3) Nem igényelhető olyan fejlesztéshez támogatás, amely az Európai Unióról szóló Szerződés I. mellékletében szereplő termékek (Annex I. termékek) a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 17. bekezdése szerinti elsődleges termelésére, elsődleges értékesítésre vagy elsődleges feldolgozására irányul, valamint olyan beruházásra, amely az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. melléklet C. pontjában meghatározott ágazatokba tartozó tevékenységhez kapcsolódik.

6. Kérelmek benyújtásának általános feltételei

6. § (1) Az ügyfél támogatási kérelméhez vagy kifizetési kérelméhez valamely kiadási tétel kapcsán kizárólag olyan árajánlat fogadható el, amelyet e rendelet hatálybalépését követően állítottak ki és tartalmazza

a) az ajánlatkérő nevét, címét, az ajánlattevő nevét, címét és adószámát,

b) a kiadási tétel műszaki adatait,

c) a kiadási tétel mennyiségét és mértékegységét,

d) a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét,

e) a kiadási tétel pénznemét,

f) az ajánlattevő aláírását, valamint

g) az árajánlat kiállításának dátumát.

(2) Elektronikus árajánlat (webáruház, elektronikus levél) esetén az (1) bekezdés f) pontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni, azonban ha az árajánlattevő az ajánlatát elektronikus levélben adta, az elektronikus levél csatolmányainak is meg kell felelniük a többi követelménynek. Az elektronikus árajánlat akkor fogadható el, ha tartalmazza a webáruház honlap címét, illetve elektronikus levél esetén az árajánlattevő elektronikus levél címét is.

(3) Ha a referenciaár az adott tétel esetében nem állapítható meg a Gépkatalógus vagy ÉNGY alapján, akkor az ügyfél köteles legalább két árajánlatot csatolni az elszámolni kívánt kiadásokról.

(4) A két árajánlatnak hasonló műszaki tartalommal kell rendelkeznie és az ügyfél - a Vhr. 27. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően - kizárólag a nagyobb összeget tartalmazó árajánlat választását köteles indokolni.

(5) Az árajánlat nem származhat az ügyfél saját tulajdonában lévő vagy kapcsolt vállalkozásától, illetve olyan vállalkozástól, amelyben az ügyfél többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik.

(6) Amennyiben az árajánlat az (1)-(5) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, az elszámolni kívánt árajánlatos tételek vonatkozásában az ügyfél támogatásra nem jogosult.

(7) Amennyiben az ügyfél a 4. § (5) bekezdése szerinti szálláshelyfejlesztések 5. melléklet 1. részében meghatározott feltételeit részben együttműködés keretében kívánja teljesíteni, vagy más támogatott tevékenységének hatékonyabb működtetésével összefüggésben együttműködő partnereket von be, csak olyan a támogatási kérelemhez mellékelt együttműködési megállapodás alapján lehet az ügyfél kérelmét jóváhagyni vagy támogatási jogosultságot megállapítani, amely tartalma alapján nem minősül beszállítói, vagy értékesítési szerződésnek, megállapodásnak és tartalmazza

a) az együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát,

b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét,

c) az együttműködés tárgyát, amely kapcsolódik a fejleszteni kívánt vállalkozási tevékenységhez,

d) az együttműködés időtartamát, amely legalább a fenntartási időszak végéig szól,

e) az egyes együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, valamint

f) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását.

7. A támogatási kérelem benyújtása

7. § (1) Egy ügyfél a támogatási kérelem benyújtási időszakban kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be, kivéve, ha a támogatási kérelme tárgyában hozott jogerős elutasító döntéssel rendelkezik, vagy a korábban benyújtott támogatási kérelmét legkésőbb az újabb támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg visszavonja.

(2) Amennyiben a fejleszteni kívánt megjelölt tevékenységek közül bármelyik e rendelet szerint nem támogatható tevékenységnek minősül, akkor a támogatási kérelmet az MVH elutasítja.

(3) A támogatási kérelmet az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendelet] meghatározottak szerint az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon 2013. február 15-én 8 órától forráskimerülésig, de legkésőbb 2013. július 2-án 18 óráig lehet benyújtani.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott forráskimerülés esetén az Irányító Hatóság vezetője IH közleményben rendelkezik a támogatási kérelem benyújtási időszak lezárásáról.

(5) A támogatási kérelemben szereplő adatokra, a támogatási kérelemhez csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem kizárólag a benyújtási időszakban, a benyújtást követő 10 napon belül, elektronikus úton terjeszthető elő. Az ügyintézési határidőt a módosításra nyitva álló időszak leteltétől kell számítani.

(6) A támogatási kérelem tartalmazza

a) az ügyfélazonosító-adatokat,

b) az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat,

c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat,

d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatokat,

e) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó adatokat,

f) a tervezett fejlesztésre vonatkozó adatokat, valamint

g) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről.

(7) A természetes személy ügyfél a lakóhelye vagy tartózkodási helye igazolása céljából a lakcímet igazoló hatósági igazolványa másolatának és az annak tartalmát képező személyes adatainak kezeléséhez való írásbeli hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával kérheti, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv megkeresése helyett a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állapítsák meg a támogatásra való jogosultság fennállását.

8. § (1) A támogatási kérelemhez mellékelni kell

a) a Vhr. 27. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás összege a 10 000 000 forintot nem haladja meg;

b) a Vhr. 27. § (1) bekezdés i) pontjától eltérően pénzügyi és a 2. melléklet szerinti értékelési szempontokat tartalmazó üzleti tervet, ha a kérelmezett támogatás összege a 10 000 000 forintot meghaladja;

c) az értékeléshez az 1. mellékletben meghatározott dokumentumokat;

d) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó ügyfelek esetében az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozatát;

e) eszköz, illetve gépkatalógusban nem szereplő gép esetében a műszaki leírást;

f) kettő - egymástól független ajánlattevőtől származó - árajánlatot, ha a referenciaár a 4. § (4) bekezdés alapján nem állapítható meg;

g) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot arról, hogy az ügyfél jogosult az építési beruházást, illetve a beépítésre kerülő eszközbeszerzésre irányuló beruházást az ingatlanon megvalósítani és az üzemeltetési kötelezettség lejártáig használni, ha az ingatlan nem az ügyfél kizárólagos tulajdonában van;

h) a fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térképmásolat; valamint

i) a 2. § (1) bekezdés szerinti árbevételt tartalmazó adóbevallást, kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfél esetében a 2011. gazdasági évre vonatkozó főkönyvi kivonat 9. számlaosztályát tartalmazó részét.

(2) A támogatási kérelemhez építési beruházások esetén a Vhr. 27. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően mellékelni kell

a) építési engedélyköteles beruházás esetén

aa) az ügyfél nevére szóló jogerős és érvényes építési engedélyt, vagy ennek hiányában a hatóság közokirat formájában kiállított igazolását az építésügyi eljárás megindításáról, és

ab) az ügyfél nevére szóló - a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott, az építési hatósághoz benyújtottal megegyező - építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, valamint a műszaki leírást;

b) nem építési engedélyköteles beruházás esetén

ba) az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság által kiadott nyilatkozatot arról, hogy az építési tevékenység nem építési engedélyköteles, és

bb) az ügyfél nevére szóló - a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott - építési tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, valamint a műszaki leírást.

(3) Ha az ügyfél az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely dokumentumot a kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül nem nyújtja be vagy hiányosan nyújtja be, hiánypótlásnak nincs helye és amennyiben annak a Törvényben foglalt feltételei fennállnak a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

(4) Az ügyfél támogatási kérelmet kizárólag akkor nyújthat be, ha a Vhr. 2. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 144/2009. (XI. 6.) FVM rendelet 2. § c) és d) pontjában meghatározott jogcímek keretében benyújtott támogatási határozatához kapcsolt utolsó kifizetési kérelmével elszámolt, az ahhoz kapcsolódó határozata jogerőre emelkedett, a beruházást lezárta.

(5) Nem nyújthat be támogatási kérelmet az az ügyfél, akinek a (4) bekezdés szerinti jogcímekhez kapcsolódóan benyújtott támogatási kérelme vagy kifizetési kérelme alapján hozott döntések vonatkozásában bírósági eljárása van folyamatban.

8. A támogatási kérelem elbírálása

9. § (1) A támogatási kérelmet az MVH bírálja el az 1. mellékletben és 2. mellékletben meghatározott értékelési táblázat alapján végzett értékeléssel, a Törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott benyújtási sorrend alapján.

(2) El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha

a) a jóváhagyható támogatási összeg nem éri el az 1 000 000 forintot;

b)[6] az 1. melléklet és 2. melléklet szerint meghatározott értékelési rendszer alapján a kérelemre adható pontszám együttesen nem éri el a maximum pontszám 50%-át; vagy

c) a részben helyt adó támogatási határozattal jóváhagyható összes elszámolható kiadás összege nem éri el a támogatási kérelemben megadott, tervezett összes elszámolni kívánt kiadás 30%-át.

(3) Amennyiben az ügyfél által kérelmezett támogatás összege a 10 000 000 forintot nem haladja meg és nem nyújt be üzleti tervet, úgy üzleti terv hiányában a támogatási kérelem elbírálása során csak az 1. melléklet szerint meghatározott értékelési rendszert kell figyelembe venni.

(4) A Vhr. 27. § (4) bekezdésétől eltérően a "Kommunikációs terv" és "A vállalkozás társadalmi felelősségvállalása" című fejezetek az üzleti terv részét képezik.

9. A kifizetési kérelem benyújtása

10. § (1) A kifizetési kérelmet a 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon lehet benyújtani a Vhr. 16/B. § alapján.

(2) A kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem kizárólag a benyújtási időszakban, a benyújtást követő 10 napon belül, elektronikus úton terjeszthető elő. Az ügyintézési határidőt a módosításra nyitva álló időszak leteltétől kell számítani.

(3)[7] A Vhr. 17. § (2) bekezdésétől eltérően ugyanazon támogatási határozathoz kapcsolódóan az ügyfél az első kifizetési kérelem benyújtását követően - az utolsó kifizetési kérelmet kivéve - háromhavonta nyújthat be kifizetési kérelmet.

(4)[8] A Vhr. 17. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ügyfélnek az utolsó kifizetési kérelmet 2015. augusztus 31. napjáig kell benyújtania.

10. Jogkövetkezmények

11. §[9] (1) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt átlagos foglalkoztatotti létszámnál kevesebb főt foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség harmadik évétől kezdődően, akkor - hiányzó foglalkoztatottanként egyszer - valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeg 2%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 300 000 forintot köteles visszafizetni intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott pontozási szempontok tekintetében vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén, amennyiben a nem teljesítés pontszámvesztést eredményezne, az ügyfél szempontonként valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeg 2%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 300 000 forintot köteles visszafizetni intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén.

11. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

13. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 52. cikk a) pont i) alpontjának, valamint az 53. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

14. §[10] E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes állatlétszám alapú támogatási, és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 61/2013. (VII. 19.) VM rendelettel [a továbbiakban: 61/2013. (VII. 19.) VM rendelet] megállapított 9. § (2) bekezdés b) pontját a 61/2013. (VII. 19.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.

15. §[11] E rendeletnek a vidékfejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó, valamint más vidékfejlesztési tárgyú módosításáról szóló 121/2013. (XII. 16.) VM rendelettel [a továbbiakban: 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet] megállapított 10. § (3) bekezdését a 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

16. §[12] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet]

a) megállapított 2. § (7) bekezdést és 10. § (4) bekezdést az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 2. § (8) bekezdést az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.

17. §[13] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet] megállapított 2. § (3) bekezdést és 11. §-t a 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell.

18. §[14] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet]

a) megállapított 2. § (7) bekezdést, valamint 10. § (3) és (4) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 2. § (10) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban sem kell alkalmazni.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 129/2012. (XII. 17.) VM rendelethez

Értékelési táblázat

I. Szakmai szempontok

II. Horizontális szempontok

III. Pénzügyi szempontok

* Bázis év: a támogatási kérelem benyújtását megelőző lezárt, teljes gazdasági év.

** ELÁBÉ: eladott áruk beszerzési értéke.

IV. Összpontszámok

Amennyiben egy értékelési részen belül több szempont is értékelhető, akkor a legtöbb pontot elérő szempontot kell figyelembe venni.

2. melléklet a 129/2012. (XII. 17.) VM rendelethez

Értékelési táblázat

Üzleti terv értékelése

3. melléklet a 129/2012. (XII. 17.) VM rendelethez

Kiadásként elszámolható ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, valamint minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése

1. Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések: telekhatáron belüli vagy a fejlesztéssel érintett telekkel szervesen összefüggő, a fejlesztés céljához kapcsolódó infrastrukturális beruházások:

1.1 ivó- és ipari vízellátás saját kúttal, vagy hálózatra csatlakozással, és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése;

1.2 tűzi-víz hálózat, korszerű tűzvédelmi hálózat, és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése;

1.3 földgázvezeték, távhővezeték, és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése;

1.4 elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése;

1.5 eső- és szennyvízelvezetés, eső- és szennyvízgyűjtők kiépítése;

1.6 egyedi szennyvíztisztító kisberendezések kiépítése;

1.7 szelektív hulladékgyűjtők és tárolók kiépítése;

1.8 a külső telefon és telekommunikációs hálózat csatlakozási pontjainak kiépítése;

1.9 út és parkoló, kerítés és kapu építés;

1.10 vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése;

1.11 fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító gépek és berendezések és kiépítésük (melegvíz, fűtés és elektromos áram előállítása és felhasználására céljából).

2. Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése:

2.1 ISO 9001 szabvány előírása szerinti minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.2 ISO 14001 követelményeknek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.3 ISOTS 16949; QS 9000, VDA6 járműipari beszállítói követelményeknek megfelelő rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.4 AQAP 2110/2120 szerinti NATO beszállítói követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.5 ISO 13485 szabvány előírása szerinti speciális orvostechnikai többletkövetelményeket tartalmazó minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.6 MSZ 28001 (OHSAS 18001) szerinti munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása;

2.7 ISO 27001:2005, informatikai biztonsági menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.8 ISO/IEC 15408:1999 (Common Criteria 2.1) informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.9 BS 15000:2000 (ITIL) informatikai szolgáltatás menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.10 COBIT3 informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó menedzsment követelményeknek megfelelő irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.11 ISO/IEC 17025 szerinti vizsgáló és kalibráló laboratóriumi rendszer akkreditálása;

2.12 TAPA FSRHigh-tech rakományok szállításával, raktározásával kapcsolatos biztonsági előírások teljesítésének megfelelő irányítási rendszerbevezetése és tanúsíttatása;

2.13 ISO/PAS 28000 ellátási lánc biztonságtechnikai irányítási rendszer bevezetése, auditálása és tanúsíttatása;

2.14 TickIT szoftvertermékek kifejlesztésének, terjesztésének, adatbázisok üzemeltetésnek és tájékoztatási szolgáltatások minőségirányító rendszerének bevezetése, auditálása és tanúsíttatása;

2.15 BS 7799-2/ISO 17799 szabvány előírásai szerinti információvédelmi irányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása;

2.16 élelmiszer-biztonsági rendszer szabványok (BRC, EFSIS, IFS, ISO 22000 HACCP) bevezetése és tanúsíttatása;

2.17 EMAS minőségirányítási rendszerbevezetése és tanúsíttatása.

4. melléklet a 129/2012. (XII. 17.) VM rendelethez

Kiadásként nem elszámolható eszközök

5. melléklet a 129/2012. (XII. 17.) VM rendelethez

Szálláshelyfejlesztés, valamint turisztikai szolgáltatásfejlesztés követelményei

1. Falusi, egyéb, valamint gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztésre vonatkozó közös feltételrendszer

Több különböző ügyfél nem hozhat létre egy ingatlanon azonos típusú szálláshelyet.

A támogatás igénybevételének feltétele, hogy - a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában - a fejlesztéssel érintett szálláshely helyrajzi számához tartozó telek alapterületének nagysága új falusi szálláshely, egyéb szálláshely és telepített sátortábor kialakítása esetén legalább 500 m2, új gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház kialakítása esetén legalább 2000 m2 legyen.

Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség alatt:

a 4. § (5) bekezdésben meghatározott falusi, egyéb, valamint gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés esetén a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nyilatkozni, hogy a vendégeknek az étkeztetés, a szabadidős sport vagy rekreációs szolgáltatás, a vezetett túrázási lehetőség vagy a természeti, gasztronómiai vagy kulturális értékek megismertetése, bemutatása közül legalább kétféle szolgáltatást nyújt, amelyből az egyik más szolgáltatóval történő megállapodás alapján is nyújtható. Amennyiben az ügyfél a kötelező szolgáltatások vállalásáról nem nyilatkozik, a támogatási kérelem elutasításra kerül.

Erről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább a nyújtott szolgáltatás megnevezését, a vendég szolgáltatáson való részvételének időpontját és időtartamát, valamint a szolgáltatást igénybevevő vendég nevét és aláírását.

2. Falusi szálláshely és egyéb szálláshely kialakítására vonatkozó feltételrendszer

A 4. § (5) bekezdés a)-b) pontja szerinti falusi és egyéb szálláshely esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy

a) a fejlesztéssel - ideértve a bővítést és a felújítást is - kialakított szálláshely

aa) megfeleljen az alábbi táblázatokban meghatározott alapkövetelményeknek,

ab) legalább hat, legfeljebb tizenhat férőhellyel rendelkezzen,

ac) a saját használatú helyiségektől és lakrésztől elkülönüljön,

ad) összkomfortos legyen,

ae) területén ne működjön más típusú szálláshely kivéve a sátorozóhelyet, és

b) az ügyfél a falusi szálláshelyre vonatkozóan - új szálláshely létesítése esetén - a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján jogerős üzemeltetési engedéllyel kell rendelkeznie, amelyet az utolsó kifizetési kérelemhez kötelező mellékelni.

I. Az alaprajzi kialakítás minimális alapkövetelményei

A szálláshely nem állhat kizárólag egyágyas vendégszobákból.

II. Apartmanos kialakítás feltételei

A szálláshely nem állhat kizárólag egy apartmanból.

Egy apartman nem állhat kizárólag egyágyas vendégszobákból.

Egy apartman két vendégszobának számít.

Egy apartman a következő lent részletezetteknek megfelelő helyiségekből állhat: 2 db vendégszoba, legalább 1 db fürdőszoba, legalább 1 db WC, legalább 1 db konyha, legalább 1 db étkező

Apartmanos kialakítás esetén is a vendégszobák száma legfeljebb 8, a vendégszobák összes férőhely száma legfeljebb 16 fő.

A szálláshely kialakítható vendégszobák és apartman(ok) kombinációjával is, ez esetben is a vendégszobák száma legfeljebb 8, a vendégszobák összes férőhely száma legfeljebb 16 fő.

A szálláshelyen belül egy apartman kialakításának feltételei

III. A felszereltség alapkövetelményei

IV. Vendégszobák minimális hasznos alapterülete

3. Gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshely kialakítására vonatkozó feltételrendszer

A 4. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés esetén a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően legalább harminc férőhelyes

a) legalább "B" kategóriájú gyermek- és ifjúsági tábor,

b) legalább "B" kategóriájú gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor, vagy

c) "A" kategóriájú turistaház

Gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés esetében az ügyfélnek rendelkeznie kell a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14/C alapján minősítéssel és a jegyző által kiadott hatósági igazolvánnyal, amelyet az utolsó kifizetési kérelemhez kötelező mellékelni.

Az ügyfél vállalja a támogatási kérelmének benyújtásakor, hogy 4. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztést és üzemeltetést a 4. § (6) bekezdésben meghatározott valamely szolgáltatással együtt valósítja meg. Mivel a 4. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott szálláshely üzemeltetésből befolyó nyereséget csak a szálláshely üzemeltetésére lehet fordítani, így a jövedelemtermelő tevékenységet a hozzákapcsolt turisztikai szolgáltatás biztosítja. Amennyiben az ügyfél 18 év alatti személyeknek biztosít szálláshelyet, úgy borturizmus szolgáltatást nem nyújthat.

4. Turisztikai szolgáltatásfejlesztésre vonatkozó feltételrendszer

Az ügyfél köteles tagságot fenntartani turisztikai szakmai szervezetben vagy olyan szervezetben, amely szorosan kapcsolódik a tervezett fejlesztendő tevékenységekhez és csatlakozni annak minősítési vagy promóciós rendszeréhez (területi, regionális, országos egyesülethez, szövetséghez, turisztikai termék, vagy nemzetközi, vagy nemzeti védjegy vagy minősítési rendszerhez); amely szervezeti tagság igazolását az utolsó kifizetési kérelemhez kötelező mellékelni

A) 4. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott agroturisztikai szolgáltató tevékenység fejlesztés esetén ezen szolgáltatás részét képző tevékenységek valamelyikét végezni.

B) 4. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott lovas turisztikai szolgáltatás fejlesztés esetén legalább a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség szerinti három patkós minősítésű lovas szolgáltatást végezni; amelyet az utolsó kifizetési kérelemhez kötelező mellékelni.

C) 4. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott vadászturizmus fejlesztés esetében vadászati jogosultsággal rendelkezni; amelyet a vadászatra jogosult ügyfél a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kiadott, az ügyfélnek az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt fennálló jogosultságáról szóló határozat másolatával igazol a támogatási kérelem benyújtásakor.

D) 4. § (6) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott horgászturizmus és vízi turizmus fejlesztések esetében nem minősül a Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bérbeadásnak, ha a fejlesztés tárgyát képező eszköz turisztikai szolgáltatás keretében alkalomszerűen bérelhető.

6. melléklet a 129/2012. (XII. 17.) VM rendelethez

5000 fő lakosságszámnál kevesebb vagy 100 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkező települések (Budapest agglomerációjához tartozó települések, a városi ranggal rendelkező települések, valamint a kistérségi központok kivételével)

7. melléklet a 129/2012. (XII. 17.) VM rendelethez

Kizárólag külterületen, tanyás térségben (ahol a település lakosságának több mint 2%-a él) megvalósuló fejlesztésekre jogosult települések