239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet

a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. §-ának a) és i) pontjában és - a 12. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében - az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1)[3] E rendelet határozza meg Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét.

(2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.

2. §[4] E rendelet alkalmazásában:

1. ágy: a szálláshely szobáiban elhelyezett (pihenést vagy alvást biztosító) fekvőhely, amely - tipikusan ágykeretből és matracból áll - méretétől függően egy vagy két fő részére alkalmas férőhely,

2.[5] egyéb szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 40. pontjában meghatározott egyéb szálláshely,

3.[6] falusi szálláshely: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/3. mellékletében nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken vagy a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra, és amely a háztartási körülmények között végzett vendéglátó tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásával egyéb szolgáltatásként ételszolgáltatást is nyújthat a szállóvendégek részére,

4. kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (WIFI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,

4a.[7] kikötő: a hajózási hatóság által kiadott bérbeadási engedélyben feltüntetett, a nyaralóhajó tárolására szolgáló báziskikötő,

5. közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő,

6.[8] magánszálláshely: a Kertv. 2. § 39. pontjában meghatározott magánszálláshely,

6a.[9] nyaralóhajó-szálláshely: az a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó, amelyet a víziközlekedés rendjéről szóló rendelet szerint nyaralóhajózásra kijelölt vízterületen nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából üzemeltetnek, de szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosítanak, és ahol az e célra hasznosított nyaralóhajó belsejében kialakított, ággyal rendelkező lakóegységek száma legalább kettő, az ágyak száma minimum négy, befogadóképessége a nyaralóhajó személyzetével együtt legfeljebb 12 fő,

7. panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy,

8. szálláshely ágyainak a száma: a szálláshely szobáiban elhelyezett fekvőhelyek számának összessége azzal, hogy a két vendég részére alkalmas fekvőhely két ágynak számít,

9. szálláshely befogadóképessége: a szálláshelyen a vendégek egyidejű elszállásolására rendelkezésre álló férőhelyek száma azzal, hogy a maximális férőhely szám a szálláshely ágyai számának és az ideiglenesen elhelyezett vendégek elszállásolására alkalmas ágyak (pótágy) számának összessége,

10. szálláshely szobáinak összessége: a szálláshely vendégek elszállásolására alkalmas szobáinak az összessége,

11. szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom,

12. szálláshely-kezelő szoftver: a szálláshely-szolgáltató által kötelezően használt olyan informatikai program, mely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására alkalmas,

12a.[10] szálláshely-közvetítői tevékenység: olyan, a szálláshely-szolgáltatók és a fogyasztók részére nyújtott kereskedelmi szolgáltatás, amelynek célja a szálláshely-szolgáltatók által nyújtott kínálatnak a fogyasztók által támasztott szálláshely kereslettel történő összekapcsolása, ami biztosítja a szálláshely-közvetítői tevékenység során az információnyújtás mellett a szálláshely-szolgáltatások értékesítését,

13. szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom,

13a.[11] szálláshely-minősítés: a Kertv. 2. § 41. pontjában meghatározott tevékenység;

14. szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely-szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy,

15.[12] szoba: a szálláshely azon önállóan értékesíthető, egyedi hozzáféréssel rendelkező egysége, amely egy vagy több helyiségből áll, és egy vagy több vendég egyidejű elszállásolására alkalmas. Kemping, üdülőháztelep és nyaralóhajó szálláshelytípus esetén a szoba megfelelője a lakóegység vagy a területegység,

16. üdülőháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.

3. § (1)[13] A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt, a nyaralóhajó-szálláshely tekintetében a kikötő fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban együtt: jegyző) jelöli ki.

(2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzőt jelöli ki.

(3)[14] A Kormány a Kertv. 6/D. § (6) bekezdése alapján a szálláshely-minősítési tevékenység ellátására a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: szálláshely-minősítő szervezet) jelöli ki.

3/A. §[15] A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a turizmusért felelős miniszter gyakorolja.

4. §[16] (1) Szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel azon szálláshelytípus szerinti minőségi, műszaki és szolgáltatási követelményeknek, amely tekintetében a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatni kívánják.

(2) Egy szálláshelyen csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési tevékenység folytatható.

(3) Nyaralóhajó-szálláshely üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel az 1. mellékletben foglalt követelményeknek.

4/A. §[17] (1) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely üzemeltetési tevékenység bejelentését megelőzően, valamint az első minősítést követően háromévente köteles a szálláshely-minősítő szervezet vizsgálatát és értékelését kérni, a szálláshelytípusra vonatkozó követelményekhez igazodó minőségi fokozatba sorolás érdekében.

(1a)[18] A szálláshely-minősítés a Kertv. 2. § 22. pontja szerinti szálláshelyre mint ingatlanra vonatkozik.

(1b)[19] Ha a szálláshely minősítésének érvényességi idején belül a szálláshely-szolgáltató személyében változás következik be, és a szálláshely az érvényes minősítési kategória feltételeinek megfelelően működik tovább, a szálláshely-minősítő szervezet az érvényességi idő lejáratáig a minősítést egyszerűsített minősítési eljárás keretében átadja az új szálláshely-szolgáltatónak. A minősítés átadásának feltétele, hogy az új szálláshely-szolgáltató az adatai regisztrálását követően az érvényes minősítési kategória fenntartását vállalja, továbbá, hogy a korábbi szálláshely-szolgáltató az átadáshoz hozzájárul. Az egyszerűsített minősítési eljárás során helyszíni ellenőrzés lefolytatása nem szükséges.

(2) A szálláshely-minősítési eljárás szabályai minőségi, műszaki és szolgáltatási szempontrendszere a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén kerülnek közzétételre, mely alapján a szálláshely-minősítő szervezet vizsgálja különösen a szálláshely műszaki állapotát és felszereltségét illetve a nyújtott szolgáltatások színvonalát.

(3) A szállodák esetében nemzetközileg általánosan elfogadott főbb kritériumok a többi szálláshelytípus esetében is figyelembevételre kerülnek.

5. § (1)[20] A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek.

(2)[21] Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülőháztelep megjelölést kell használni, ha az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat.

(3)[22] A szálláshely-szolgáltatás olyan szálláshelyen folytatható, amely rendelkezik szálláshelykezelő szoftverrel, valamint érvényes szálláshely-minősítéssel.

(4)[23] A szálláshely-közvetítői tevékenység útján kínált szálláshely-szolgáltatás esetén a szálláshely-szolgáltató köteles feltüntetni a fogyasztó számára azonosításra alkalmas és látható módon a szálláshelyre vonatkozó, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számot, valamint a 12. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban rögzítetteknek megfelelően a szálláshely típusát.

(5)[24] A szálláshely-közvetítő jogosult a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét megkeresni annak érdekében, hogy a szálláshely Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számát, szálláshely típusának besorolását ellenőrizze.

(6)[25] A szálláshely-minősítő szervezet jogosult a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét megkeresni a szálláshelynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban történt regisztrációjának ellenőrzése érdekében.

(7)[26] A szálláshely-minősítő szervezet a minősítés eredményét átadja a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére.

6. § (1) A bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza[27]

a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,

b)[28]

c)[29] a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,

d)[30] a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, továbbá - nyaralóhajó esetén - a kikötő címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,

e)[31] a szálláshely befogadóképességét:

ea) a vendégszobák, kemping esetén - területegységek számát, valamint - nyaralóhajó esetén - a lakóegységek számát és

eb) az ágyak számát,

f) a szálláshely használatának jogcímét,

g) a szálláshely elnevezését,

h)[32] azt, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet mely szálláshelytípus tekintetében kívánja folytatni,

i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni,

j)[33] azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri.

(2) A bejelentéshez mellékelni kell[34]

a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,

b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,

c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

d)[35] a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot.

e)[36] a szálláshely-minősítő szervezet által kiadott minősítő dokumentumot.

7. §[37] A jegyző szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben - a magánszálláshely kivételével - a hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából[38]

a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi - ide nem értve a b) pont szerinti esetet -, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatban

aa)[39] a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely esetében - elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

ab)[40] a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely esetében - elsőfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,

b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba - az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban megyei kormányhivatalnak a szálláshely helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

c) a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek megfelel-e

ca)[41] - a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi hatóságot,

cb)[42] - a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, valamint

d)[43] ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében -

da)[44] a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében az elsőfokú eljárásban az építésügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt,

db) a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,

e)[45] a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert

a tevékenység megkezdéséről a bejelentés megtörténtéről szóló igazolás megküldésével értesíti.

7/A. §[46] (1) A 7. § c) pontjában foglaltakat a magánszálláshely szálláshelytípus esetén is alkalmazni kell.

(2) A jegyző a hatósági ellenőrzés elvégzése érdekében éves ellenőrzési tervet készít.

(3)[47] A jegyző a nyilvántartásba vett szálláshely-szolgáltatót - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 6 évente legalább egy alkalommal hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. A jegyző, ha a hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatásához az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján indokolt, szakértőként a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. §-a alapján a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal való csatlakozással kapcsolatban felmerült szakkérdésekben elsősorban a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, a szálláshely-minősítéssel kapcsolatban felmerült szakkérdésekben elsősorban a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft.-t rendeli ki.

(4) A jegyző a szálláshely-szolgáltató Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé történő regisztrációs és rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségét évente köteles hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizni, melyet az ASP keretrendszer Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ szakrendszerén keresztül köteles teljesíteni.

(5)[48]

(6)[49] A (3) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a jegyző a (4) bekezdésben foglaltakon kívül kiemelten vizsgálja azt, hogy

a) a szálláshely-szolgáltató eleget tesz az 5. §-ban meghatározott rendelkezésnek, és

b) a szálláshely megfelel a bejelentésben foglalt szálláshely-üzemeltetési tevékenység e rendeletben foglalt és a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén közzétett feltételeinek.

(7) A jegyző értesíti a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét azon szálláshelyekről, amelyek nem rendelkeznek szálláshely-kezelő szoftverrel vagy a hatósági ellenőrzés megállapítása alapján a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál nem regisztráltak vagy a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségüket nem vagy nem megfelelően teljesítették.

(8) A jegyző a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési tervét előre, tárgyévet megelőző év december 1. napjáig küldi meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének, az általa előírt formában. Az ellenőrzési tervtől történő eltérést minden esetben indokolni szükséges, és az eltérés tényét, valamint annak indokait nyolc napon belül szükséges megküldeni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének. A jegyző a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig tájékoztatja a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét, amennyiben tárgyévben nem végez ellenőrzést, vagy az illetékességi területén szálláshely nem üzemel. Az ellenőrzési terv formai és tartalmi követelményeit és beküldési módját a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a honlapján teszi közzé.

(9) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője jogosult a jegyző vagy az illetékes hatóság ellenőrzését kezdeményezni. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője által kezdeményezett ellenőrzés alapján a jegyző vagy az illetékes hatóság 15 napon belül köteles eljárni.

(10) A hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést a jegyző a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője részére a hatósági ellenőrzést követő 8 napon belül megküldi. A jegyzőkönyv és feljegyzés formátumát és beküldési módját a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a honlapján teszi közzé.

8. § (1)[50] Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, és a bejelentéssel egyidejűleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(2)[51] A közreműködő hatóság a kérelmet - bejelentés megtörténtéről szóló igazolással együtt - továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(3) A közreműködő hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével - nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.

(4)[52] Ha az (1) bekezdés szerinti külön engedély elbírálására a jegyző rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a jegyző a bejelentést és a külön engedély iránti kérelmet egy eljárásban bírálja el.

(5)[53] Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendő bejelentését és a bejelentésre előírt illeték megfizetését a szálláshely-üzemeltetési tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg a jegyzőnél is teljesítheti. A jegyző a bejelentést - a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében - haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra kijelölt másik hatóságnak.

9. § (1)[54] Ha a szálláshely-szolgáltató - a bejelentéssel egyidejűleg - a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése (a továbbiakban: gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése) iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(2)[55] A közreműködő hatóság a kérelmet - a bejelentés megtételéről szóló igazolással együtt - továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(3) A közreműködő hatóság az ügyfelet gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével - nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.

10. § (1)[56]

(2)[57]

(3)[58]

(4)[59]

(5)[60]

11. § (1)[61]

(2)[62] A jegyző a szálláshely-üzemeltetési tevékenység folytatására vonatkozó bejelentést közli

a)[63]

b) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjével.

(3)[64] Ha a szálláshelyen nyújtott szálláshely-szolgáltatás a 7. § (1) bekezdésben meghatározott valamely hatóság feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a jegyző az egyéb szálláshelyen történő szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés megtörténtéről szóló igazolást megküldi az érintett hatóság részére. A hatóság ellenőrzés befejezését követő nyolc napon belül, annak eredményéről tájékoztatja a jegyzőt.

12. § (1) A szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartás (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) - a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokon túl - tartalmazza:[65]

a)[66] a szálláshely címét, helyrajzi számát, továbbá - nyaralóhajó esetén - a kikötő címét, helyrajzi számát is,

b)[67] a szálláshely elnevezését, továbbá nyaralóhajó esetén a kikötő elnevezését is,

c)[68] a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,

d)[69] a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését és minőségi fokozatba sorolását,

e) a szálláshely befogadóképességét a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján,

f)[70] szálláshely-szolgáltatási tevékenység nyilvántartási számát és nyilvántartásba-vételének napját,

g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és időtartamát,

h) a szálláshely megszűnésének időpontját és a megszűnés okát.

(2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten.

(3)[71] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

13. § (1)[72] A szálláshely-szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek.

(1a)[73] A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-minősítésben bekövetkezett változást követően, valamint a szálláshely-minősítés megújítása során kiállított, a 6. § (2) bekezdés e) pontja szerinti dokumentumot haladéktalanul köteles megküldeni a jegyzőnek.

(2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

(3)[74]

(4)[75]

(5)[76] A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul törli a szálláshelyet a nyilvántartásból.

14. § (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:

a) - a c)-e) pontokban meghatározott esetek kivételével - határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,

b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,

c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,

d)[77] azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-nyilvántartásban nem szereplő és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba nem regisztrált szálláshely üzemeltetését, és pénzbírságot szab ki,

e)[78] ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.

(2)[79] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság összege

a) szálloda esetében

aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 1,2 millió Ft,

ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft,

ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 3 millió Ft,

ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 4 millió Ft,

ae) 200 ágy befogadóképesség felett 5 millió Ft;

b) panzió esetében 500 ezer Ft;

c) kemping esetében

ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 200 ezer Ft,

cb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 400 ezer Ft,

cc) 51 és 100 közötti lakóegység esetén 600 ezer Ft,

cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 800 ezer Ft;

d) üdülőháztelep esetében 100 ezer Ft;

e) közösségi szálláshely esetében

ea) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 100 ezer Ft,

eb) 21 ágy befogadóképesség felett 200 ezer Ft;

f) magánszálláshely esetében 100 ezer Ft;

g) egyéb szálláshely esetében

ga) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 100 ezer Ft,

gb) 21 ágy befogadóképesség felett 200 ezer Ft.

h)[80] nyaralóhajó esetében 100 ezer Ft.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság összege a (2) bekezdésben meghatározott összegek kétszerese.

(4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti pénzbírság összege a központi költségvetést illeti meg.

15. §[81] A jegyző a 13. §-ban meghatározott adatváltozásról, valamint a szálláshely-szolgáltató nyilvántartásból való törléséről haladéktalanul értesíti a 11. § szerinti hatóságokat, valamint a szálláshely-minősítő szervezetet.

16. §[82]

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2)[83] A 21. § 2012. július 1-jén lép hatályba.

18. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] - 2009. szeptember 30-án hatályos - 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörök valamelyikére hatályos üzlet működési engedéllyel rendelkező szálláshelyek a 3. melléklet I. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek, és a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának az üzlet működési engedély jogosultját kell tekinteni.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet] - az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos - 2. §-a szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: magánszálláshely-nyilvántartás) vett szálláshely-szolgáltató által üzemeltetett szálláshelyek a 3. melléklet II. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek azzal, hogy a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplő szállásadót kell tekinteni.

(3)[84]

(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szálláshely tekintetében a 13. §-ban előírt adatokban változás következik be, a szálláshely-szolgáltató köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatváltozás tekintetében a 13. § szerint jár el.

(5)[85] A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálybalépésekor már működő és szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshely esetében a szálláshely-szolgáltatónak csak az 1. melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e rendelet szerinti bejelentést benyújtania. A szálláshely-szolgáltatás módosítása vagy megszüntetése esetén a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedélyt köteles leadni.

19. §[86] (1) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 155/2019. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. R.) hatálybalépésekor a 4. § (1)-(2) bekezdése szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységét már bejelentette, illetve működési engedéllyel rendelkezik, a jegyző részére 2019. november 30. napjáig benyújtja a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot.

(2) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a Mód. R. hatálybalépésekor a 4. § (3)-(6) bekezdése szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységét már bejelentette, illetve működési engedéllyel rendelkezik, 2019. november 30. napjáig benyújtja a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 3-6. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot.

(3) A 2020. szeptember 30-ig nyilvántartásba vett, vagy működési engedéllyel rendelkező azon egyéb szálláshely-szolgáltató, amely megfelel a magánszálláshelyre vonatkozó követelményeknek, 2021. december 31-ig kérelmezheti, hogy a jegyző a szálláshely-szolgáltatási bejelentését magánszálláshely szolgáltatásra módosítsa.

(4) Azon szálláshely-szolgáltató, amely a (3) bekezdés szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenysége módosítását kezdeményezi, a módosítási kérelemmel egyidejűleg köteles benyújtani a 6. § (2) bekezdés d) alpontjában meghatározott dokumentumot, valamint az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott bejelentési és üzemeltetési követelmények megfelelőségéről szóló nyilatkozatot. Ezen szálláshely-szolgáltató köteles a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése szerint eljárni.

(5)[87]

20. §[88]

21. §[89] E rendelet 2021. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni az első, a szálláshely-minősítő szervezet általi szálláshely-minősítés megtörténtéig a 2021. december 31-én már nyilvántartásba vett azon szálláshelyek esetén, amelyek a 21/A. § szerinti kötelezettségüket már teljesítették, de a szálláshely-minősítésre még nem került sor, vagy amelyek vonatkozásában a 21/A. § szerinti kötelezettség teljesítésének határideje még nem telt el.

21/A. §[90] (1) A 2021. december 31-én már nyilvántartásba vett szálláshelyek esetén az első szálláshely-minősítést szálláshelytípusonként az alábbi időpontig szükséges igényelni a szálláshely-minősítő szervezettől:

a) szálloda szálláshelyek esetében 2021. december 31-ig;

b) panzió szálláshelyek esetében 2021. december 31-ig;

c) kemping szálláshelyek esetében 2022. június 30-ig;

d) üdülőháztelep szálláshelyek esetében 2022. június 30-ig;

e) közösségi szálláshelyek esetében 2022. június 30-ig;

f)[91] egyéb szálláshelyek esetében 2024. január 1-ig;

g)[92] magánszálláshelyek esetében 2024. január 1-ig.

(2) Ha a szálláshely rendelkezik a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén közzétett típusú, érvényes tanúsító védjeggyel, az (1) bekezdésben meghatározott időpontig köteles regisztrálni a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén, és az érvényes minősítést igazolni a szálláshely-minősítő szervezet felé, aki ezt köteles elfogadni.

21/B. §[93] A szálláshely-minősítő szervezet a szálláshely-minősítési igények elbírálását 2022. január 1. napján kezdi meg.

22. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének való megfelelést szolgálja.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez[94]

Követelmények nyaralóhajó-szálláshelyhez

Bejelentési követelmények:

1. A nyaralóhajó lakóegység- és ágyszáma, minimum követelmény 2 lakóegység.

2. A nyaralóhajó belső terében kialakított vizes helyiség: zuhanyozó és mosdó, WC, kefetartóval, WC-papír-tartó papírral, higiéniaihulladék-tárolóval.

3. A nyaralóhajó belső terében kialakított kávékonyha: kávé, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), hűtőszekrénnyel.

4. Kikötői vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba, illetve zuhanyozó vagy mosdó, WC, kefetartóval, WC-papír-tartó papírral, higiéniaihulladék-tárolóval.

Üzemeltetési követelmények:

1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja.

2. A kikötőben ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása a kikötői vizesblokkba.

3. Takarítás:

a) az új vendégek érkezése előtt minden esetben ágyneműhuzat-cserével egyidejűleg (ágynemű: 1 db lepedő, 1 db paplan, 1 db párna személyenként),

b) a kikötőkben közösen használt helyiségek takarítása mindennap.

4. A nyaralóhajó belső terében kialakított zuhanyozó vagy mosdó és WC bekészítése: adagolós folyékony szappan vagy tusfürdő, WC-papír, tartalék WC-papír.

5. Kikötői vizesblokk WC bekészítése: WC-papír, tartalék WC-papír.

6. A szálláshely-szolgáltató köteles a nyaralóhajón jól látható módon feltüntetni a nyaralóhajó nevét, valamint rendelkeznie kell az egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályairól szóló 515/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 15/A. § (6) bekezdés c) pontja szerinti adattartalmú nyaralóhajó-kártyával.

7. A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások maradéktalan betartása és betartatása.

8. Az 5. § (3) bekezdésében foglalt szálláshelykezelő szoftver.

2. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez[95]

3. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez

A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 18. §-ában hivatkozott megfelelési szabályok

I.

II.

4. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez[96]