52/2012. (VI. 8.) VM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. agroturisztikai szolgáltató tevékenység: szálláshely-szolgáltatáshoz nem kötődő

a) a helyi, vagy saját népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek, termékek bemutatása,

b) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása,

c) falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint értékesítésre turisztikai és vendéglátói céllal a gazdaság területén,

d) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása;

2. borturizmus: a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti borvidékhez tartozó településen az adott borvidéken termelt borok értékesítésére és kóstoltatására alkalmas helyiségek kialakítása;

3. egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a szálláshely, a szálláshely szolgáltatás, a szálloda, a panzió, a kemping, az üdülőház és a közösségi szálláshely fogalma alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat;

4.[1]

5. erdei turizmus: a természetjáró turizmusnak az a válfaja, amely belterületi túraútvonalak, turistautak kivételével az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott területen a természeti javak ingyenes igénybevételére, illetve ellenértékes hasznosítására épül, turistautak külterületi szakaszai, tanösvények és a természet megfigyelésére alkalmas létesítmények kialakításával, karbantartásával, fejlesztésével;

6. falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek;

7. falusi turizmus: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/2. számú melléklete szerinti parti települések kivételével az 5. melléklet szerinti településen történő vendégfogadás, étkezés- és programszolgáltatás, amelynek keretében a látogató megismerkedik a falu jellegzetes életformájával, hagyományaival, s aktívan részt vehet annak életében;

8. hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 37. pontja szerinti fogalom;

9. hátrányos helyzetű terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt leghátrányosabb helyzetű kistérségek, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott település;

10. horgászturizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban horgászok igényeinek kiszolgálására alkalmas javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül;

11. konferenciaturizmus: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében vállalati vagy szakmai konferencián, szimpóziumon, kerekasztalon, tudományos tanácskozáson, találkozón, rendezvényen való részvételhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások nyújtása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb, nem turisztikai tevékenységek összessége;

12. közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 20. pontja szerinti tevékenység;

13. LEADER HACS: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62. cikkének megfelelő, és az Irányító Hatóság által elismert, jogi személyiséggel rendelkező helyi közösség, amely az elismerés iránti kérelemmel egyidejűleg vállalta a LEADER HACS minősítéshez kapcsolódó feltételek teljesítését;

14. LEADER HACS illetékességi területe: a LEADER HACS előzetes elismeréséről vagy a LEADER HACS elismeréséről szóló határozatában meghatározott terület, amelynek vonatkozásában a LEADER HACS helyi vidékfejlesztési stratégiát fogalmaz meg;

15. lovas turisztikai szolgáltatás: a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendeletben, valamint e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően a lovaglás és a hajtás közül a lovagoltatáshoz, lovas oktatáshoz, lovas terápiához, terep- vagy túralovagláshoz, fogatoztatáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatás;

16.[2] nonprofit szervezet: az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;

17. rekreációs szolgáltatás: az aktív szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, az egészségmegőrzést célul kitűző szolgáltatás;

18. vadászatra jogosult: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 6. §-a szerinti jogosult;

19. vadászturizmus: a turizmus azon formája, amelynek elsődleges célja a vad elejtése által a résztvevő számára történő élményszerzés, valamint az ahhoz kapcsolódó helyben nyújtott kiegészítő szolgáltatások igénybevétele;

20. vízi turizmus: olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, vízen végeznek; az aktív turizmus egy formája, amely során a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása hazánk álló és folyóvizein a fürdőmedencék, fürdőházak és a hozzájuk kapcsolódó különböző wellness szolgáltatások kivételével.

(2) E rendeletben nem szabályozott fogalmakat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltaknak megfelelően kell értelmezni.

2. A támogatás tárgya és a támogatás felhasználása során elszámolható kiadások

2. § (1) Támogatás vehető igénybe

a) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet] 2. § i) pontja szerinti falusi szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő falusi szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez (1. célterület);

b) a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. § h) pontja szerinti egyéb szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő egyéb szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő egyéb szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/2. számú melléklete szerinti parti települések (2. célterület),

c) a vidéki térségekben a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdés c) pont 2. és 3. alpontja szerinti gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásainak fejlesztéséhez (3. célterület);

d) szálláshelyhez nem kötődő:

da) agroturisztikai szolgáltató tevékenységhez,

db) lovas turisztikai szolgáltatáshoz,

dc) vadászturizmushoz,

dd) erdei turizmushoz,

de) horgászturizmushoz,

df) vízi turizmushoz,

dg) borturizmushoz

kapcsolódó épület, építmény kialakításához, bővítéséhez, átalakításához és eszközrendszer fejlesztéséhez (4. célterület).

(2) E rendelet alapján nem igényelhető támogatás

a) termőföld és ingatlan vásárlásához,

b) ingatlan bérleti díjához,

c) élő állat vásárlásához,

d) gondnoki lakás, szolgálati lakás, az ügyfél saját maga által használt lakrésze, a gondnok vagy az ügyfél által kizárólagosan használt helyiségek megépítéséhez, felújításához, vagy ilyen lakásba, lakrészbe eszköz, berendezés beszerzéséhez,

e) bontott építési anyag beszerzéséhez és beépítéséhez,

f) motorral hajtott szárazföldi, légi, vízi közlekedési jármű vagy motorral hajtott sporteszköz és vitorláshajó beszerzéséhez,

g) élelmiszeripari gépek beszerzéséhez,

h) konferenciaturizmushoz,

i) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § d) pontjában meghatározott melegkonyhás vendéglátóhelyhez,

j) lóversenypálya, lovas vagy fogathajtó versenyek megrendezésére alkalmas létesítmények vagy hozzájuk kapcsolódó létesítmények létrehozáshoz, fejlesztéséhez,

k) lőfegyver beszerzéséhez,

l) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez,

m) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez,

n) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez,

o) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez.

(3) A támogatás természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek hozzáférhetőségét korlátozó sportturisztikai tevékenység - így különösen terepmotor-, quad, downhill terepkerékpározás - céljára, valamint gazdaságon belüli fejlesztéséhez nem vehető igénybe.

(4) Gazdaságon belüli fejlesztéshez csak az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatásfejlesztés keretében igényelhető támogatás.

3. § (1) Elszámolható kiadásnak minősül

a) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelő építés, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka,

b) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített Árajánlatos tételbejelentő lapon elszámolható, a 3. mellékletben nem szereplő, a szálláshelyek, szolgáltatások működését szolgáló berendezési tárgy, eszköz,

c) horgászati célú fejlesztés, falusi szálláshely vagy egyéb szálláshely kialakítása esetén fa telepítése,

d) a szolgáltatás működtetéséhez szükséges minősítési eljárás díja,

e) a Vhr. 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadás,

f) a Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően eszközként elszámolható kiadás az ügyfél támogatható tevékenységét szolgáló szoftver licencek ellenértéke.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott kiadások önállóan nem, kizárólag a (1) bekezdés a) pontja szerinti kiadások valamelyikével együtt szerepelhetnek egy támogatási kérelemben.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható kiadás nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadás 50%-át.

(4) Kiadásként nem számolható el a 3. mellékletben meghatározott eszközök beszerzésének költsége.

(5) A 2. § (1) bekezdése szerinti célterületekre és alcélterületekre kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az adott célterületre jóváhagyható elszámolható kiadások tartalmaznak a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiadásokat.

(6) Ha a 2. § (1) bekezdése szerinti célterületekhez kapcsolódó tevékenységeken kívül a támogatott tevékenységgel érintett épület, építmény vagy épületrész, építményrész más célt is szolgál, az elszámolható kiadásokat a támogatásból fejleszteni kívánt tevékenységgel érintett helyiségek hasznos alapterülete és a támogatásból fejleszteni kívánt tevékenységgel nem érintett helyiségek hasznos alapterületének arányában kell megállapítani a támogatással érintett épületrészre, építményrészre.

3. A támogatás forrása, mértéke

4. § (1) A támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.

(2) A támogatásokra a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) kell alkalmazni.

(3) A 2. § (1) bekezdés d) pont dg) alpontja szerinti szolgáltatás esetén az igénybe vehető csekély összegű támogatás összege legfeljebb 20 000 000 forint.

(4) A támogatás mértéke, ha az 5. § (1) bekezdése szerinti ügyfél

a) természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás, települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy nem közhasznú tevékenységet folytató nonprofit szervezet és

aa) a fejlesztést hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 65%-a, vagy

ab) a fejlesztést nem hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 60%-a;

b) nonprofit szervezet, és a beruházás az ügyfél közhasznú tevékenységének ellátásához köthető, az összes elszámolható kiadás 100%-a,

de nem lehet több, mint a LEADER HACS illetékességi területén az igényelhető legmagasabb támogatási összeg.

(5) Költségvetési szerv esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás.

(6) A beruházás helye szerinti LEADER HACS illetékességi területén az igényelhető legmagasabb támogatási összeget a 7. melléklet tartalmazza. Azon LEADER HACS illetékességi területén, ahol a 7. melléklet értelmében az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 0 forint, a jogcím keretében támogatási kérelem nem nyújtható be. Amennyiben az ügyfél azon LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló fejlesztésre nyújt be támogatási kérelmet, ahol a 7. melléklet értelmében nem igényelhető támogatás, a támogatási kérelmet el kell utasítani.

4. A támogatás igénybevételének feltételei

5. § (1) Támogatás igénybevételére jogosult

a) a természetes személy,

b) a mikro-, kis- vagy középvállalkozás,

c) a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás,

d) a nonprofit szervezet, és

e)[3] az egyházi jogi személy

[az a)-e) pont a továbbiakban együtt: ügyfél].

(2) Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe szerinti LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló fejlesztések támogathatóak. Az ügyfél kérelme vonatkozásában a beruházás csak egy LEADER HACS területén valósulhat meg.

(3)[4] A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterület esetén a támogatás igénybevételére kizárólag mikro-, kis- vagy középvállalkozás, települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, nonprofit szervezet és egyházi jogi személy jogosult.

(4) A 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a támogatás igénybevételére az az ügyfél jogosult, aki a fejlesztéssel érintett területen vadászatra jogosult.

6. § (1) Támogatás olyan, az 5. vagy 6. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztéshez igényelhető, amely település bel- vagy külterületén az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában

a) - ha az ügyfél természetes személy - lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

b) - ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,

c) - ha az ügyfél nonprofit szervezet - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célterület esetében támogatás olyan, kizárólag az 5. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztéshez igényelhető, amely település bel- vagy külterületén az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában

a) - ha az ügyfél természetes személy - lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

b) - ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,

c) - ha az ügyfél nonprofit szervezet - székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel

rendelkezik.

(3) Ha a kérelem az 5. vagy 6. mellékletben meghatározott települések közül több települést is érint, az ügyfélnek valamely településen vagy annak külterületén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel kell rendelkeznie.

7. § (1) Ha az ügyfélnek a mezőgazdasági tevékenységéből származó árbevétele az összes árbevételének 50%-át meghaladja, a fejlesztést - a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatás fejlesztése kivételével - kizárólag gazdaságon kívül, az ügyfél mezőgazdasági tevékenységétől, a mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó földterülettől és mezőgazdasági hasznosítású épületeitől független tevékenysége keretében valósíthatja meg.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy - a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában - a fejlesztéssel érintett szálláshely helyrajzi számához tartozó telek alapterületének nagysága új falusi szálláshely, egyéb szálláshely és telepített sátortábor kialakítása esetén legalább 500 m2, új gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház kialakítása esetén legalább 2000 m2 legyen.

(3) A 2. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti falusi és egyéb szálláshely esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy

a) a fejlesztéssel - ideértve a bővítést és a felújítást is - kialakított szálláshely

aa) megfeleljen a 4. mellékletben meghatározott feltételeknek,

ab) legalább hat, legfeljebb tizenhat férőhellyel rendelkezzen,

ac) a saját használatú helyiségektől és lakrésztől elkülönüljön,

ad) összkomfortos legyen,

ae) területén ne működjön más típusú szálláshely kivéve a sátorozóhelyet, és

b)[5]

(4) Több különböző ügyfél nem hozhat létre egy ingatlanon azonos típusú szálláshelyet.

(5) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően legalább harminc férőhelyes

a) legalább "B" kategóriájú gyermek- és ifjúsági tábor,

b) legalább "B" kategóriájú gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor, vagy

c) "A" kategóriájú turistaház

fejlesztése, kialakítása támogatható.

(6)[6]

8. § (1) A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évig tart.

(2) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség alatt

a) a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott célterületekre irányuló fejlesztés esetén a vendégeknek az étkeztetés, a szabadidős sport vagy rekreációs szolgáltatás, a vezetett túrázási lehetőség vagy a természeti, gasztronómiai vagy kulturális értékek megismertetése, bemutatása közül legalább kétféle szolgáltatást nyújtani, amelyből az egyik más szolgáltatóval történő megállapodás alapján is nyújtható;

b) az a) pont szerinti szolgáltatásokról nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza legalább a nyújtott szolgáltatás megnevezését, a vendég szolgáltatáson való részvételének időpontját és időtartamát, valamint a szolgáltatást igénybevevő vendég nevét és aláírását;

c) a 2. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén az agroturisztikai szolgáltató tevékenységek valamelyikét végezni;

d) a 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott célterületekre irányuló fejlesztés esetén legalább a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség szerinti három patkós minősítésű lovas szolgáltatást végezni;

e) a 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetében vadászati jogosultsággal rendelkezni;

f) tagságot fenntartani turisztikai szakmai szervezetben vagy olyan szervezetben, amely szorosan kapcsolódik a tervezett fejlesztendő tevékenységekhez és csatlakozni annak minősítési vagy promóciós rendszeréhez (területi, regionális, országos egyesülethez, szövetséghez, turisztikai termék, vagy nemzetközi, vagy nemzeti védjegy vagy minősítési rendszerhez);

g) a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a 239/2009 (X. 20.) Korm. rendelet alapján kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkezni;

h) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetében a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján minősítéssel és a jegyző által kiadott hatósági igazolvánnyal rendelkezni.

(3) Az ügyfélnek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vállalásokról a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában kell nyilatkoznia. Amennyiben az ügyfél a kötelező szolgáltatások vállalásáról nem nyilatkozik, a támogatási kérelem elutasításra kerül.

(4) Amennyiben az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vállalást részben együttműködés keretében kívánja teljesíteni, abban az esetben a 9. § (11) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő együttműködési megállapodást köteles benyújtani.

9. § (1) Az 4. § (4) bekezdés b) pontja alapján jogosult támogatást igényelni az az ügyfél, aki a támogatási kérelem benyújtásáig az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 33. §-a szerinti közhasznúsági nyilvántartásba veteti magát és tevékenységét ekként végzi.

(2) E rendelet keretében benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a Vhr. 7. § (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(3) A 2. § (1) bekezdés d) pont de) és df) alpontjához kapcsolódó fejlesztések esetében nem minősül Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bérbeadásnak, ha a fejlesztés tárgyát képező eszköz turisztikai szolgáltatás keretében alkalomszerűen bérelhető.

(4) Ha az ügyfél valamely kiadási tételéhez kapcsolódóan árajánlatot csatol be a támogatási kérelméhez vagy a kifizetési kérelméhez, a támogatásra csak olyan árajánlat alapján jogosult, amelyet e rendelet hatálybalépését követően állítottak ki és tartalmazza

a) az ajánlatkérő nevét, címét és ajánlattevő nevét, címét és adószámát, természetes személy esetén adóazonosító jelét,

b) a kiadási tétel műszaki adatait,

c) a kiadási tétel mennyiségét és mértékegységét,

d) a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét,

e) a kiadási tétel pénznemét,

f) az ajánlattevő cégszerű aláírását, és

g) az árajánlat kiállításának dátumát.

(5) Elektronikus árajánlat (webáruház, elektronikus levél) esetén a (4) bekezdés f) pontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni, azonban ha az árajánlattevő az ajánlatát elektronikus levélben adta, az elektronikus levél csatolmányainak is meg kell felelniük a többi követelménynek. Az elektronikus árajánlat akkor fogadható el, ha tartalmazza a webáruház honlap címét, illetve elektronikus levél esetén az árajánlattevő elektronikus levél címét is.

(6) Ha a referenciaár az adott tétel esetében nem állapítható meg a Gépkatalógus vagy Építési Normagyűjtemény (a továbbiakban: ÉNGY) alapján, az ügyfél köteles legalább két árajánlatot csatolni az elszámolni kívánt kiadásokról.

(7) A két árajánlatnak hasonló műszaki tartalommal kell rendelkeznie és az ügyfél köteles indokolni az adott árajánlat választását.

(8) Az árajánlat nem származhat az ügyfél saját tulajdonában lévő vagy kapcsolt vállalkozásától, illetve olyan vállalkozástól, amelyben az ügyfél többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik.

(9) Az ajánlattevőnek csak az adóhatósághoz bejelentett tevékenysége tekintetében adott árajánlata fogadható el.

(10)[7] Amennyiben az árajánlat a (4)-(9) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, az elszámolni kívánt árajánlatos tételek vonatkozásában az ügyfél támogatásra nem jogosult.

(11) Ha az ügyfél a 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatások közül valamelyiket együttműködés keretében kívánja nyújtani, vagy az 1. melléklet 2. szakmai szempontjában meghatározott együttműködési megállapodást kíván benyújtani, abban az esetben támogatásra csak olyan együttműködési megállapodás támogatási kérelemhez történő, eredeti példányban való benyújtása esetén jogosult pontszámra, amely tartalmazza

a) az együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát, természetes személy esetén adóazonosító jelét,

b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét,

c) az együttműködés tárgyát, amelyben tételesen meghatározásra kerülnek a felek egymásnak nyújtott szolgáltatásai,

d) az együttműködés időtartamát, amely legalább a fenntartási időszak végéig szól,

e) az együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, és

f) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását.

(12) Amennyiben az ügyfél az 1. melléklet 2. szakmai szempontjához az együttműködési megállapodásokat nem nyújtja be vagy nem a (11) bekezdésében meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően nyújtja be, a fenti értékelési szempont nem vehető figyelembe.

(13)[8] A Vhr. 25. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ügyfélnek a műveletet 2015. augusztus 31-ig kell megvalósítania.

(14)[9]

(15)[10]

(16) Jelen rendelet alkalmazása során nem kell vizsgálni a Vhr. 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek fennállását.

(17) Induló vállalkozás, egyéni vállalkozóként kérelmező és természetes személy ügyfél vonatkozásban a Vhr. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nehéz helyzetben lévőségre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

5. A támogatási kérelem benyújtása

10. § (1) A támogatási kérelmet az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén postai úton 2012. július 1. és július 31. között lehet benyújtani az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett, a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon - a Törvény 16. §-a, valamint 21. §-a alapján az MVH és a LEADER HACS között létrejött delegálási szerződés szerint - a beruházás helye szerinti illetékes LEADER HACS munkaszervezeti irodájához.

(2) A támogatási kérelem

a) az ügyfélazonosító-adatokat,

b) az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat,

c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat,

d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatokat,

e) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó adatokat,

f) a tervezett fejlesztésre vonatkozó adatokat,

g) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről, és

h) az ügyfél cégszerű aláírását

tartalmazza.

(3) A természetes személy ügyfél a lakóhelye vagy tartózkodási helye igazolása céljából a lakcímet igazoló hatósági igazolványa másolatának és az annak tartalmát képező személyes adatainak kezeléséhez való írásbeli hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával kérheti, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv megkeresése helyett a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kerüljön megállapításra a támogatásra való jogosultság fennállása.

(4) Amennyiben egy LEADER HACS címe visszavonásra kerül és új LEADER HACS címmel rendelkező szervezet nincs a korábbi LEADER HACS illetékességi területén, a LEADER HACS illetékességi területén a támogatási kérelmet az MVH illetékes regionális kirendeltségéhez kell benyújtani.

(5)[11] A (4) bekezdés alapján benyújtott támogatási kérelmet az MVH az 1. mellékletben lévő, a LEADER HACS illetékességi területére vonatkozó Értékelési táblázat, valamint a 2. melléklet szerinti üzleti terv vagy működtetési és fenntarthatósági terv táblázat alapján bírálja el.

(6) A 7. mellékletben a LEADER HACS-ok illetékességi területére vonatkozó igényelhető legmagasabb támogatási keretösszeget kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a LEADER HACS cím birtokosa változik.

11. § (1) A támogatási kérelemhez mellékelni kell, az ügyfél által kiállított dokumentumok esetében eredeti példányban, a további dokumentumok tekintetében eltérő rendelkezés hiányában egyszerű másolatban

a) települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselőtestületének vagy a társulási tanácsnak a beruházás megvalósításáról szóló, a támogatási kérelem alapjául szolgáló jogszabály és annak a célterületet meghatározó rendelkezésének megjelölését, valamint a fejlesztéssel érintett ingatlan helyrajzi számát tartalmazó határozata kivonatát;

b) - ha a települési önkormányzat képviseletében a képviselőtestület hivatala jár el - a képviselőtestület felhatalmazást adó határozatának kivonatát;

c) nonprofit szervezet ügyfél esetén a nyilvántartásba vételét igazoló, a támogatási kérelem benyújtási időpontjánál 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot;

d)[12] bevett egyház és annak nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személye esetén a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolást;

e) a Vhr. 27. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelő pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás összege az 5 000 000 forintot nem haladja meg;

f)[13] a Vhr. 27. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelően, ha a kérelmezett támogatás összege az 5 000 000 forintot meghaladja, a természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás ügyfélnek pénzügyi és a 2. melléklet szerinti értékelési szempontokat tartalmazó üzleti tervet, a települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy nonprofit szervezet ügyfélnek pénzügyi és működtetési és fenntarthatósági tervet;

g) vadászatra jogosult ügyfél esetén a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kiadott, az ügyfélnek az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt fennálló jogosultságáról szóló határozat másolatát;

h) az értékeléshez az 1. mellékletben meghatározott dokumentumokat;

i) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozatát;

j) közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló igazolást;

k) az arról szóló megállapodást, amely alapján az ügyfél a 8. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szolgáltatások közül valamelyiket más szolgáltatóval történő megállapodás keretében végzi;

l) a kiadásokat célterületenként, létesítményenként elkülönítetten tartalmazó, a Vhr. 30. § (1) bekezdésében meghatározott MVH által rendszeresített formanyomtatványokat;

m) a fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot;

n) amennyiben a fejlesztés építési beruházásra, illetve beépítésre kerülő eszközbeszerzésre irányul és az ingatlan nem az ügyfél tulajdonában van, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot arra vonatkozóan, hogy az ügyfél jogosult a beruházást az ingatlanon megvalósítani és az üzemeltetési kötelezettség lejártáig használni;

o) eszköz, illetve gépkatalógusban nem szereplő gép esetében a műszaki leírást;

p) kettő árajánlatot, ha a referenciaár nem állapítható meg;

q) árajánlatos tételbejelentő lapot;

r) a Vhr. 27.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumokat;

s) az üzleti/működtetési és fenntarthatósági terv kitöltési útmutatójában meghatározott dokumentumokat.

(2) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti kiadásokat abban az esetben is elkülönítetten kell feltüntetni, amennyiben a támogatási kérelemben megjelölt fejlesztés egy épületben valósul meg, de azok külön-külön célterületre irányulnak.

(3) A támogatási kérelemhez építési beruházások esetén a Vhr. 27. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően mellékelni kell

a) építési engedélyköteles beruházás esetén

aa) az ügyfél nevére szóló jogerős és érvényes építési engedélyt vagy ennek hiányában a hatóság igazolását az építésügyi eljárás megindításáról és

ab) az ügyfél nevére szóló, a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást;

b) nem építési engedélyköteles beruházás esetén

ba) az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság közokirati formában kiállított igazolását arról, hogy az építési tevékenység nem építési engedélyköteles és

bb) az ügyfél nevére szóló, a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, a tervdokumentációt a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével kell ellátni.

(4) Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bármely dokumentumot a kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül nem nyújtja be vagy hiányosan nyújtja be, hiánypótlásnak nincs helye, és amennyiben annak a Törvényben foglalt feltételei fennállnak, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasításra kerül.

12. § (1) Egy ügyfél támogatási időszakonként kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be, amely azonban több támogatási célterületre is irányulhat és különböző helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló fejlesztést is tartalmazhat.

(2) E rendelet alapján az ügyfél újabb támogatási kérelmet kizárólag akkor nyújthat be, ha

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet,

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 160/2009. (XI. 19.) FVM rendelet,

c) a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a turisztikai tevékenységek ösztönzésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 150/2009. (XI. 6.) FVM rendelet és

d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 44/2011. (V. 26.) VM rendelet

keretében benyújtott támogatási határozatához kapcsolt utolsó kifizetési kérelmével elszámolt, az ahhoz kapcsolódó határozata jogerőre emelkedett, a beruházást lezárta.

(3)[14] El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha az ügyfél a (2) bekezdés szerinti rendeletekhez kapcsolódóan benyújtott támogatási kérelme vonatkozásában nem rendelkezik jogerős határozattal, vagy akinek benyújtott támogatási vagy kifizetési kérelme alapján hozott döntések vonatkozásában bírósági eljárása van folyamatban.

6. A támogatási kérelem elbírálása

13. § (1)[15] A támogatási kérelmek bírálatát - a Törvény 16. §-a, valamint 21. §-a alapján az MVH és a LEADER HACS között létrejött delegálási szerződés szerint - a beruházás helye szerint illetékes LEADER HACS az 1. mellékletben, a LEADER HACS területére megállapított pontozási rendszer és a 2. melléklet szerint végzett értékeléssel, továbbá a Törvény 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával végzi. A támogatási kérelmek rangsorolása után a rendelkezésre álló keret alapján az MVH hozza meg a támogatási határozatot.

(2) El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha

a) a megítélhető támogatási összeg nem éri el az 1 000 000 forintot,

b)[16] az 1. melléklet és a 2. melléklet szerint meghatározott értékelési rendszerben elérhető maximum pontszám legalább 50%-át nem éri el.

(3) Ha az ügyfél a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott értékhatárokra tekintettel nem köteles üzleti tervet, vagy működtetési és fenntarthatósági tervet benyújtani, a támogatási kérelem elbírálása során az értékeléssel adott pontokat arányosan kell figyelembe venni.

(4) A benyújtott kérelem alapján részben helyt adó határozat meghozatalának akkor van helye, ha a kérelem támogatható része megfelel a jogcímrendelet által támogatott célterület feltételeinek, és az elutasítandó rész nem befolyásolja érdemben a fejleszteni kívánt tevékenységet és az intézkedés célját. Amennyiben a részben helyt adó támogatási határozattal megítélhető összes elszámolható kiadás összege nem éri el a támogatási kérelemben megadott, tervezett összes elszámolni kívánt kiadás 50%-át, a kérelmet el kell utasítani.

7. A kifizetési kérelem benyújtása

14. § (1)[17]

(2) Az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell

a) a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott fejlesztés esetén a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján az üzemeltetési engedélyt,

b) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztés esetén a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14/C. §-a szerint kiadott hatósági igazolványt,

c) a 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott fejlesztések esetén a szolgáltatás minősítéséről szóló igazolást, és

d) a 8. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott szervezeti tagság igazolását.

(3)[18] A Vhr. 17. § (2) bekezdésétől eltérően ugyanazon támogatási határozathoz kapcsolódóan az ügyfél az első kifizetési kérelem benyújtását követően - az utolsó kifizetési kérelmet kivéve - háromhavonta nyújthat be kifizetési kérelmet.

(4)[19] A Vhr. 16/B § (1) bekezdésétől eltérően 2013. évben a kifizetési kérelmet a 9. § (14) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelme nélkül február 1. és június 30., valamint augusztus 1. és december 31. között lehet benyújtani.

(5)[20] A Vhr. 17. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az utolsó kifizetési kérelmet 2015. augusztus 31. napjáig kell az ügyfélnek benyújtani.

(6)[21]

(7)[22] Amennyiben az ügyfél a (2) bekezdésben meghatározott valamely okiratot az utolsó kifizetési kérelemmel nem nyújtja be és hiánypótlás keretében sem tudja pótolni, mert azzal még nem rendelkezik, az egyéb feltételek fennállása esetén kifizetési kérelmének helyt kell adni, ezen okiratot pedig a kifizetési határozat közlésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtania.

8. A támogatás nem jogszerű felhasználása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények

15. §[23] (1) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt átlagos foglalkoztatotti létszámnál kevesebb főt foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség harmadik évétől kezdődően, akkor köteles - hiányzó foglalkoztatottanként egyszer - a támogatási összegből valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeg 2%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 300 000 forintot visszafizetni intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott pontozási szempontok tekintetében vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén, amennyiben a nem teljesítés pontszámvesztést eredményezne, az ügyfél szempontonként a valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeg 2%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 300 000 forintot köteles intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén visszafizetni.

(3) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt, a 8. § (2) bekezdés a) pontjához kapcsolódó együttműködési megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, akkor a valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összegből - együttműködési megállapodásonként egyszer - 300 000 forintot köteles visszafizetni intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén.

(4) Ha az ügyfél nem tesz eleget a 8. § (2) bekezdés d) vagy f) pontja szerinti kötelezettségének, továbbá pótolható mulasztás esetén felszólításra sem teljesíti azt, akkor kötelezettségszegés esetén a támogatási összegből valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott összeg 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 500 000 forint visszafizetésére köteles intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén.

(5) Amennyiben az ügyfélnek a 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjára irányuló fejlesztéshez kapcsolódó vadászati jogosultsága az üzemeltetési kötelezettség alatt megszűnik, akkor az ügyfél köteles az új vadászati jogosultság igényléséről nyilatkozni az MVH részére, valamint a megszerzett új vadászati jogosultságról szóló határozat hiteles másolatát benyújtani az MVH részére 2017. december 31-ig. Amennyiben az ügyfél nem szerzi meg az új vadászati jogosultságot 2017. december 31-ig, akkor a támogatási összegből valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott összeg 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 500 000 forint visszafizetésére köteles intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén.

(6)[24] Amennyiben az ügyfél a 14. § (7) bekezdésében írt kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

9. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16/A. §[25] E rendeletnek az egyes agrártámogatási és egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet [a továbbiakban: 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet] által megállapított 14. § (4) bekezdését a 30/2013. (IV. 30.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

17. §[26] E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes vidékfejlesztési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 126/2012. (XII. 12.) VM rendelettel [a továbbiakban: 126/2012. (XII. 12.) VM rendelet] megállapított 1. § (1) bekezdés 16. pontját, 9. § (10) bekezdését, 10. § (5) bekezdését, 12. § (3) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 13. § (2) bekezdés b) pontját, valamint 6. mellékletét a 126/2012. (XII. 12.) VM rendelet hatálybelépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

18. §[27] E rendeletnek a vidékfejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó, valamint más vidékfejlesztési tárgyú módosításáról szóló 121/2013. (XII. 16.) VM rendelettel [a továbbiakban: 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet] megállapított 14. § (3) bekezdését a 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

19. §[28] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet]

a) megállapított 9. § (13) bekezdést, 14. § (5) és (6) bekezdést az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 9. § (15) bekezdést az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.

19/A. §[29] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet] megállapított 9. § (13) bekezdést és 15. §-t a 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell.

19/B. §[30] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet]

a) megállapított 14. § (3), (5) és (7) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 9. § (14) bekezdését és 14. § (6) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban sem kell alkalmazni.

19/C. §[31] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló egyes rendeletek módosításáról szóló 34/2015. (VII. 22.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 34/2015. (VII. 22.) MvM rendelet] megállapított 9. § (13) bekezdést a 34/2015. (VII. 22.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

19/D. §[32] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 48/2015. (XI. 2.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 48/2015. (XI. 2.) MvM rendelet]

a) megállapított 14. § (7) bekezdést és 15. § (6) bekezdést a 48/2015. (XI. 2.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 7. § (3) bekezdés b) pontját és 7. § (6) bekezdését a 48/2015. (XI. 2.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.

20. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 55. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet az 52/2012. (VI. 8.) VM rendelethez

1. "A BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület

Értékelési táblázat

I. Szakmai szempontok

II. Horizontális szempontok

III. Pénzügyi szempontok

A) Önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy esetében

B) Természetes személy esetében

C) Egyéni vállalkozó, mikro-, kis- vagy középvállalkozás esetében

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

*Bázisév: a támogatási kérelem benyújtását megelőző lezárt, teljes gazdasági év

2. "Duna-Pilis-Gerecse" Vidékfejlesztési Egyesület

Értékelési táblázat

I. Szakmai szempontok

II. Horizontális szempontok

III. Pénzügyi szempontok

A) Önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy esetében

B) Természetes személy esetében

C) Egyéni vállalkozó, mikro-, kis- vagy középvállalkozás esetében

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

*Bázisév: a támogatási kérelem benyújtását megelőző lezárt, teljes gazdasági év

3. A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület

Értékelési táblázat

I. Szakmai szempontok

II. Horizontális szempontok

III. Pénzügyi szempontok

A) Önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy esetében

B) Természetes személy esetében

C) Egyéni vállalkozó, mikro-, kis- vagy középvállalkozás esetében

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

*Bázisév: a támogatási kérelem benyújtását megelőző lezárt, teljes gazdasági év

4. Alpokalja Ikvamente Leader Egyesület

Értékelési táblázat

I. Szakmai szempontok

II. Horizontális szempontok

III. Pénzügyi szempontok

A) Önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy esetében

B) Természetes személy esetében

C) Egyéni vállalkozó, mikro-, kis- vagy középvállalkozás esetében

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

*Bázisév: a támogatási kérelem benyújtását megelőző lezárt, teljes gazdasági év

5. Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület

Értékelési táblázat

I. Szakmai szempontok

II. Horizontális szempontok

III. Pénzügyi szempontok

A) Önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy esetében

B) Természetes személy esetében

C) Egyéni vállalkozó, mikro-, kis- vagy középvállalkozás esetében

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

*Bázisév: a támogatási kérelem benyújtását megelőző lezárt, teljes gazdasági év

6. Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület

Értékelési táblázat

I. Szakmai szempontok

II. Horizontális szempontok

III. Pénzügyi szempontok

A) Önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy esetében

B) Természetes személy esetében

C) Egyéni vállalkozó, mikro-, kis- vagy középvállalkozás esetében