127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet

a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés b), e), g), h), i), j), m), valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 65. § b) és c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak:

1.[1] gazdasági akta szám vagy GA szám: a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. § 16. pontja szerinti gazdasági akta azonosító száma;

2. gazdasági aktát vezető hegybíró: az a hegybíró, aki az adatszolgáltató szőlőültetvénye, illetve borászati üzeme szerint illetékes hegybírója által nyilvántartott adatok összesítésével összeállítja, nyilvántartja, kezeli az adatszolgáltatóra vonatkozó gazdasági aktát;

3.[2]

4. integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer: a szőlő-bor ágazat nyilvántartással, adatszolgáltatással, ellenőrzéssel kapcsolatos közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítését támogató informatikai rendszer.

b) a terület azonosításával kapcsolatos fogalmak:

1. blokkhatár fedvény: a Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MePaR) blokkhatárait és a nem támogatható területek határait, valamint a blokkok azonosító kódjait tartalmazó digitális térkép;

2. domborzati fedvény: 1:10 000-es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a felszín egységes méretű, szabályos alakú részeire vonatkoztatott, tengerszint feletti magassági, égtáji kitettség-, valamint lejtőszög kategória értékeket szolgáltató téradatbázis;

3.[3] dűlő fedvény: a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv földrajzinév-rendezési programjával egyeztetett, a termékleírásokban feltüntetett kisebb földrajzi egységek, dűlők határait tartalmazó digitális térkép fedvény;

4. fedvény: a térinformatikai rendszerben szereplő, egy logikai egységet képező digitális térképréteg;

5.[4]

6.[5]

7. kataszteri fedvény: az ingatlan-nyilvántartási térkép nem hiteles digitális másolata, amely a földrészlethatárokat és a helyrajzi számokat tartalmazza;

8.[6] kiszerelt fröccs: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott termék.

9.[7]

10.[8]

11.[9]

12. ortofotó: állami alapadatok felhasználásával létrehozott, a rendelet céljainak megfelelő pontosságú, méretek és területek meghatározására alkalmas, térképszerűen átdolgozott légifelvétel, amely a szőlőültetvények vektoros határainak meghatározásában is felhasználható;

13. szőlőültetvény: olyan szőlőültetvény-felület a hegyközség szőlőültetvény kataszterében, amely legalább helyrajzi szám szerint nyilvántartott, és a szőlő művelésmódjára, valamint fajtájára vonatkozó adatok azonosak;

14. szőlőültetvény fedvény: szőlőültetvények helyrajzi szám szerint körülhatárolásával kialakított digitális térkép;

15. talajtani fedvény: 1:100 000 vagy nagyobb méretarányú agrotopográfiai alapú digitális térkép;

16. támogatás fedvény: 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pont vi. alpontjában meghatározott adatok térképi megjelenítése;

17.[10] termőhelyi kataszteri fedvény: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet (a továbbiakban: MATE) által elvégzett termőhelyi minősítés során kialakított felvételezési egységek térképi határainak digitális másolata, valamint a szőlő termőhelyi kataszter módosításairól hozott határozatok változásvezetése során előállított digitális térkép fedvények;

18. topográfiai fedvény: az 1:10 000-es és 1:100 000-es méretarányú digitális állami topográfiai térképek.

c) ellenőrzéssel, laboratóriumi vizsgálatokkal és a forgalomba hozatali engedély kiadásával kapcsolatos fogalmak:[11]

1. átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékből vett minta;

2. biológiai üledékek: élő és holt élesztőgombasejtek, baktériumsejtek vagy sejthalmazok, valamint penészgombafonalak;

3.[12] borüledékek: mindazok a mikrobiológiai, kémiai és fizikai eredetű részecskék, amelyek a stabilizált, szűrt borászati termékben szaporodás, kicsapódás vagy utószennyeződés útján nemkívánatos elváltozást (opálosság, porosság, zavarosság) okoznak, függetlenül attól, hogy a részecskék a borászati termékben leülepednek vagy lebegve maradnak;

4. ellenminta: a halmazból, tételből a mintával azonos időben és módon vett és lezárt minta, mely a mintaadónál marad;

5.[13] fizikai üledékek: a tiszta borászati termékbe technológiai szennyeződés útján bekerült oldhatatlan részecskék;

6. húzott minta: a tartályban lévő tétel minden rétegéből, a mintavételhez használt eszköz egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta;

7.[14] kémiai üledékek: a borászati termék természetes oldott anyagainak környezeti hatásokra bekövetkező kicsapódásai, kristályos vagy amorf részecskék formájában;

8. minta: a halmazból, tételből minősítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége;

9.[15] palackállóság: palackálló az a borászati termék, amely szakszerű szállítási, tárolási és fogyasztási körülmények mellett a vonatkozó előírásokban meghatározottak szerint tiszta és üledékmentes marad, érzékszervi tulajdonságai hátrányosan nem változnak meg; kivételt képeznek a szűretlen borászati termékek;

10. vizsgálat: a megmintázott termékhalmaz az Európai Unió által elfogadott módszerrel történő - érzékszervi, fizikai, kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai - vizsgálata a fogyaszthatóság, forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében.

11.[16] termékhalmaz: termékhalmaz az azonos tételszámmal ellátott termék; tételszám hiányában a borászati termék nyilvántartásában egy termékként nyilvántartott, ennek hiányában a származást igazoló dokumentumokban megjelölt mennyiség tekintendő egy termékhalmaznak;

d)[17] egyéb fogalmak:

1. borászati termék: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet 2. részében meghatározott termék;

2. bor: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet 2. rész 1. pontjában meghatározott termék.

3.[18] borászati termék nyilvántartása: a Btv. 19. § (1) bekezdése szerint vezetett nyilvántartás.

A borvidékekbe tartozó települések listája

2. §[19] A borrégiók és borvidékek felsorolását és lehatárolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

ELSŐ RÉSZ

A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE

I. Fejezet

A GAZDASÁGI AKTA VEZETÉSE

3. § (1)[20] A szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró a Btv. 11. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatót (a továbbiakban: adatszolgáltató) a névjegyzékbe vagy nyilvántartásba történő felvétellel egyidejűleg a 2. számú melléklet adattartalmát kötelezően tartalmazó nyomtatványok alapján, 8 napon belül tájékoztatja a gazdasági akta számáról. A hegybíró adatszolgáltatóként a szőlőültetvény használójaként bejelentett természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli szervezetet tartja nyilván.

(2) A hegybíró - a nyilvántartásba vétel feltételeként - helyszíni szemlét végezhet. A hegybíró a helyszíni szemle során meggyőződik a bejelentkezéskor szolgáltatott adatok valódiságáról. A hegybíró a nyilvántartásba vételről hatósági bizonyítványt állít ki.

(3)[21]

(4)[22] Az adatszolgáltató a gazdasági akta hegybíró által vezetett részének összeállítása céljából a névjegyzékbe vagy nyilvántartásba történő felvételt követő 15 napon belül az általa kiválasztott - valamely szőlőültetvénye vagy borászati üzeme szerint illetékes - hegybíróval közli a gazdasági akta számát és, hogy mely hegyközségeknek adatszolgáltatója.

(5)[23] A gazdasági aktát vezető hegybíró a nyilvántartásba vételről hatósági bizonyítványt állít ki.

4. § (1)[24] Az adatszolgáltató a gazdasági akta számát minden kérelemnél, illetve jelentésnél köteles feltüntetni.

(2)[25] Az adatokban történő változást az adatszolgáltató a 2. számú melléklet adattartalmát kötelezően tartalmazó nyomtatványon az adatszolgáltató azonosítását szolgáló és az adatváltozást érintő részek kitöltésével 15 napon belül köteles a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybírónak bejelenteni.

(3)[26] Ha a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), valamint a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: borászati hatóság) ellenőrzése során megállapítja, hogy a borászati üzemre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a gazdasági aktában rögzített adatokkal, a borászati üzemet határidő megjelölésével felszólítja a hegybíró részére történő adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatásra felszólító határozatot a hegybíróval is közölni kell.

(4) A gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában nyilvántartott adatok valódiságát a szőlőültetvény vagy borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró és - a borászati üzemre vonatkozó adatok esetében - a borászati hatóság együttműködésével legalább 5 évente köteles ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján a hegybíró eltérést talál, abban az esetben az adatszolgáltatót fel kell szólítani a nyilvántartott adatainak helyesbítésére, illetve kiegészítésére.

(5)[27] A felszólításnak a véglegessé válástól számított 10 napon belül kell eleget tenni.

5. §[28] (1)[29] A hegybíró az adatszolgáltató tevékenységének megszűnéséről tett nyilatkozata alapján a gazdasági aktát 15 napon belül lezárja, melynek tényét a gazdasági aktában rögzíti.

(2)[30]

(3)[31] A hegybíró a bejelentéstől számított 15 napon belül értesíti az adatszolgáltató gazdasági aktáját vezető hegybíróját a bejelentés tényéről.

(4) A gazdasági akta vezetésére kiválasztott hegybíró a gazdasági akta áttételének tényét a gazdasági aktában rögzíti, és új hatósági bizonyítványt állít ki az adatszolgáltató részére, amelyben közli a gazdasági akta vezetésére és az adatszolgáltatóra vonatkozó aktualizált adatokat.

II. Fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

6. § (1) A borászati üzem

a) a természetes alkohol tartalom növelése;

b)[32] a borászati termékek savtartalmának növelése;

c)[33] a borászati termékek savtartalmának csökkentése;

d)[34] a borászati termék édesítése

művelet végzését köteles írásban bejelenteni a művelet végrehajtási helye szerint illetékes hegybíró részére.

(2)[35] A természetes alkoholtartalom növelésének borászati évben első alkalommal történő végzését a 606/2009/EK bizottsági rendelet 12. cikk (1) és (2) bekezdés szerint kell bejelenteni, a művelet megkezdése előtt legalább két munkanappal. A bejelentés több műveletre, illetve valamely meghatározott időszakra is kiterjedhet. Ebben az esetben a 606/2009/EK bizottsági rendelet 12. cikk (3) bekezdés szerint kell a nyilvántartást vezetni.

(3)[36] A borászati termékek savtartalmának növelését és csökkentését a 606/2009/EK bizottsági rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdés szerint kell bejelenteni.

(4)[37] A borászati termék édesítését a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.D melléklet 5. pontja szerint kell bejelenteni. Azok a borászati üzemek, amelyek rendszeresen vagy folyamatosan végeznek édesítési műveletet, a bejelentést több műveletre vagy meghatározott időszakra vonatkozóan is megtehetik. Ebben az esetben a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.D melléklet 5. pontjának c) alpontja szerint kell a nyilvántartást vezetni.

(5)[38] Az (1) bekezdésben felsorolt műveletek bejelentésének másolatát, a bejelentés elküldésének igazolásával a borászati üzem borászati termék nyilvántartásának mellékleteként meg kell őrizni.

(6)[39]

7. §[40] (1)[41] Az adatszolgáltató a gazdasági aktát vezető hegybíró részére, a borpiaci év január 10-ig az adott borpiaci évben szüretelt szőlő mennyiségéről, valamint felvásárolt szőlő esetén a felvásárlási árról a 4. számú melléklet adattartalmát kötelezően tartalmazó nyomtatványon adatot szolgáltat.

(2)[42] A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítására vonatkozó adatok a borászati üzem által adott becslés alapján is megadhatók. A borászati üzem a becsült adatokat köteles a borászati termék nyilvántartás alapján helyesbíteni, és a helyesbített adatokat a hegybíró részére megküldeni legkésőbb március 10-ig.

(3)[43] Az adatszolgáltató a gazdasági aktát vezető hegybíró részére augusztus 15-ig az előző borpiaci évben forgalomba hozott borászati termék mennyiségéről az 5. számú melléklet adattartalmát kötelezően tartalmazó nyomtatványon szolgáltat adatot, amit a gazdasági aktát vezető hegybíró a Hegyközségi Információs Rendszerben (a továbbiakban: HEGYIR) rögzít.

(4)[44] Az adatszolgáltató a gazdasági aktát vezető hegybíró részére a készleteiről, valamint az átvett hivatalos zár felhasználásáról az előző borpiaci évre vonatkozóan a 6. melléklet adattartalmát kötelezően tartalmazó nyomtatványon augusztus 15-ig szolgáltat adatot, amit a gazdasági aktát vezető hegybíró a HEGYIR-ben rögzít.

(5)[45] Az adatszolgáltató szüreti és termelési jelentését az adott borpiaci évben szüretelt szőlőre vonatkozó szőlő származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelem 13. § szerinti leadásával is teljesítheti a szüreti év november 30. napjáig, valamint az abból készült borászati termékeire vonatkozó első borászati termék származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelem 14. § szerinti leadásával is a borpiaci év január 10. napjáig.

(6) Az adatszolgáltató a jelen § szerinti adatszolgáltatásokat az illetékes hegybíró részére postán küldi meg, vagy egy eredeti példányát a hegybírónak átadja.

7/A. §[46] (1) A gazdasági aktában termőként nyilvántartott ültetvény esetében az adatszolgáltatónak a szüret elmaradásának okát a szőlőültetvény helye szerint illetékes hegybírónak a szüret elmaradását okozó káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül be kell jelentenie a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) honlapján közzétett, legalább a termelő nevét, címét, a gazdasági akta számát, az ültetvény helyrajzi számát a település megnevezésével, az érintett ültetvény méretét, a szüret elmaradását okozó káresemény megnevezését és feltételezhető időpontját, valamint a káresemény bekövetkeztét alátámasztó, a bejelentéshez mellékelt dokumentumok megnevezését tartalmazó nyomtatványon. Lopás esetén a bejelentéshez mellékelni kell a feljelentés másolatát.

(2) Az ültetvény helye szerint illetékes hegybíró az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést nyilvántartásában rögzíti.

(3) A HNT kockázatelemzés alapján elrendeli ezen ültetvények legalább 5%-ának ellenőrzését.

8. § (1)[47] A 436/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy a 436/2009/EK rendelet V. melléklete szerinti jelentést a NÉBIH részére nyújtja be a július 31-én birtokában lévő szőlőmust-, szőlőmustsűrítmény-, finomított szőlőmustsűrítmény- és borkészletekről minden év augusztus 10-ig.

(2)[48] A NÉBIH az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére a beérkezett jelentések alapján összesített jelentést készít október 31-ig, amelyet másolatban megküld a HNT részére is.

9. §[49] (1) A szőlőterület szerint illetékes hegybíró augusztus 15-ig rögzíti a HEGYIR-ben az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermés mennyiségéről a hegyközség által készített becslést szőlőfajtánkénti bontásban.

(2)[50] A gazdasági aktát vezető hegybíró augusztus 25-ig rögzíti a HEGYIR-ben az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásról, borkészletről oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borászati termékenként (a továbbiakban: OEM-borászati termék), oltalom alatt álló földrajzi jelzést viselő borászati termékenként (a továbbiakban: OFJ-borászati termék), földrajzi jelzést nem viselő borászati termékenként (a továbbiakban: FN-borászati termék) az adatokat, és összehasonlítja a HEGYIR-ben szereplő adatokkal. Eltérés esetén az eltérésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet 3 munkanapon belül megküld a NÉBIH-nek és a HNT-nek.

(3)[51] A HNT a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 40. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokhoz a tárgyévet követő január 31-ig hozzáférést biztosít a vámhatóságnak és a NÉBIH-nek.

10. §[52] A HNT a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok részére hozzáférést biztosít a HEGYIR-ben

a) a 9. § (1) bekezdése szerinti, az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermelés mennyiségéről, szőlőfajtánkénti bontásban készített becsléshez,

b) a 9. § (2) bekezdése alapján az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásról, borkészletről OEM-borászati termékenként, OFJ-borászati termékenként, FN-borászati termékenként összesített adatokhoz,

c) a szőlészeti és borászati tevékenységet végzők létszámára, a szőlőterület nagyságára, a terület változására, a szőlőterület megoszlására fajtánként, és a borászati kapacitásra vonatkozó összesített adatokhoz,

d) a szőlőtermesztésre, a szőlőfelvásárlásra, a feldolgozott szőlő mennyiségére, valamint a borászati termék előállításra vonatkozó összesített adatokhoz.

11. § (1)[53] A HNT a 9. § (1) bekezdése szerinti, az adott borpiaci évre várható szőlő- és bortermelés mennyiségéről, szőlőfajtánkénti bontásban készített becslést szeptember 5-ig megküldi a miniszter részére.

(2) A HNT[54]

a) a szőlészeti és borászati tevékenységet végzők létszámára, a szőlőterület nagyságára, a terület változására, a szőlőterület fajtánkénti megoszlására és a borászati kapacitásra vonatkozó adatokat szeptember 30-ig,

b)[55] a szőlőtermelésre, a szőlőfelvásárlásra, a feldolgozott szőlő mennyiségére, valamint a borászati termék előállításra vonatkozó adatokat március 20-ig,

c) az előző borpiaci évre vonatkozóan a borforgalmazásra, borkészletre vonatkozó adatokat szeptember 30-ig

elektronikus úton továbbítja a miniszter részére.

(3) A 436/2009/EK rendelet 19. cikk (1) bekezdésben meghatározott jelentéseket a miniszter küldi meg a Bizottság részére.

12. §[56] A hegybíró, a HNT és a miniszter az elküldött adatokat nyomtatott vagy elektronikus formában az adatszolgáltatást követő 5. borpiaci év végéig köteles megőrizni.

III. Fejezet

A SZŐLŐ ÉS A BORÁSZATI TERMÉK SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK KIADÁSÁNAK RENDJE[57]

13. § (1)[58] A HEGYIR-ben nyilvántartott ültetvényhasználó november 30-ig, de legkésőbb a szüret befejezését követő 8 napon belül a 8. számú melléklet szerinti adatok megadásával igényelheti a szőlő származási bizonyítványt a HNT által rendszeresített és a HNT honlapján közzétett nyomtatványon, vagy elektronikus úton a HNT honlapján közzétett módon. A határidő elmulasztását követően szőlő származási bizonyítvány a Hktv. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével kérelmezhető legkésőbb a szüret évét követő év április 15. napjáig.

(2)[59] A szőlő származási bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell a mérlegjegyet, a felvásárlási jegyet vagy átvételi elismervényt vagy ezek másolatát, vagy a kérelem aláírásával nyilatkozni kell a saját feldolgozásról.

(3)[60] A szőlő származási bizonyítványát a 9. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni, és a kérelemtől függően papír alapon vagy elektronikusan kell kiadni. A papír alapon kiadott példányok közül az első, eredeti példány a feldolgozóé. A második példányt abban az esetben kell kiadni a termelő részére, amennyiben az nem azonos a feldolgozóval. A borászati termék nyilvántartáshoz a szőlő származási bizonyítvány másolata is mellékelhető.

(4)[61] A Jöt. 133. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti adómentes bor (a továbbiakban: adómentes bor) előállításához szükséges szőlő származási bizonyítvány papír alapon történő kiadása esetén annak csak a második példányát kell kiadni, az első példány a hegybírónál marad. A második példány a vonatkozó adómentességi feltételek teljesülésének és az adómentes bor előállítására felhasznált szőlő igazolására szolgál.

(5)[62] A szőlő származási bizonyítvány elvesztését vagy megsemmisülését az azt kiállító hegybíró részére kell bejelenteni, aki ennek tényéről jegyzőkönyvet vesz fel. A bejelentés alapján a hegybíró a HEGYIR-ben rögzített adatok alapján a szőlő származási bizonyítvány másodpéldányát adja ki. A másodpéldány kiadásáról a hegybíró jegyzőkönyvet vesz fel.

(6) A szőlő származási bizonyítvány hiteles másolatát az eredeti származási bizonyítvány kérelmezője kérheti.

(7)[63] A szőlő származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlő további értékesítése esetén az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján a hegybíró a szőlő származási bizonyítványának bevonását - elektronikus úton kiadott szőlő származási bizonyítvány esetén annak visszavonását - követően új szőlő származási bizonyítványt állít ki. Az új szőlő származási bizonyítványt a szőlőt felvásárlónak kell kiadni, a bevont vagy visszavont szőlő származási bizonyítvány számának a feltüntetésével. Amennyiben a szőlő felvásárló, a szőlőfajta, az eredetvédelmi és a termékkategória is megegyezik, egy szőlő származási bizonyítványt kell kiadni. A szőlő további feldolgozása esetén az új származási bizonyítványt - az előző származási bizonyítvány bevonásával, illetve visszavonásával egyidejűleg - az ültetvény helye szerint illetékes hegybíró adja ki, a kérelemtől függően papír alapon vagy elektronikusan.

13/A. §[64] (1)[65] Amennyiben a szüretelt szőlő ugyanabból a hegyközségből származik, és a szőlőt a kérelmező a szőlőével megegyező eredetvédelmi kategóriájú borászati termék készítésére maga dolgozza fel vagy bérfeldolgozás keretében dolgozza fel, a szőlő és az első borászati termék származási bizonyítvány iránti kérelmet a 8/A. számú melléklet adattartalmát kötelezően tartalmazó nyomtatványon összevontan is be lehet nyújtani. A 8/A. számú melléklet szerinti kérelem alapján a szőlőültetvény fekvése szerint illetékes hegybíró a 9/A. számú melléklet szerinti összevont szőlő és első borászati termék származási bizonyítványt állítja ki.

(2) A 8/A. számú melléklet szerinti kérelem november 30-ig nyújtható be.

(3) Az összevont szőlő és első borászati termék származási bizonyítványt a továbbiakban az első borászati termék származási bizonyítványra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

14. §[66] (1)[67] A borászati termék származási bizonyítvány kiadását a hegybíró által nyilvántartott, gazdasági aktaszámmal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmezi személyesen, postai úton a HNT által rendszeresített és a HNT honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus úton a HNT honlapján közzétett módon. A nyomtatványon a kérelmezőnek legalább a 10. számú melléklet szerinti adatokat kell megadnia.

(2) Az első borászati termék származási bizonyítvány kiadását legkésőbb a szüretet követő év január 15-ig kell kérelmezni a borászati üzem fekvése szerint illetékes hegybírónál. A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetén az első borászati termék származási bizonyítványt a szüretet követő év március 31-ig kell kérelmezni. Az első borászati termék származási bizonyítvány iránti kérelemben a bor mennyiségét seprős újborban kell megadni. A kérelemhez csatolni kell:[68]

a)[69] a szőlő származási bizonyítvány egy példányát, és

b)[70] a borászati termék nyilvántartás kérelemben szereplő borászati termék tételre vonatkozó részének másolatát.

(2a)[71] A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztását követően az első borászati termék származási bizonyítvány a Hktv. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével kérelmezhető legkésőbb a szüret évét követő év július 15. napjáig.

(3)[72] Az első borászati termék származási bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a kiadott szőlő származási bizonyítványt be kell vonni, illetve elektronikus úton kiadott származási bizonyítvány esetén vissza kell vonni.

(4)[73] Borászati termék származási bizonyítvány csak az alábbi célok valamelyikéből benyújtott kérelemre adható ki:[74]

a)[75] készletigazolás (ideértve az első borászati termék származási bizonyítvány kiadását is),

b)[76] másik borászati üzembe történő átszállítás, vagy

c) forgalomba hozatali engedély igénylése.

(4a)[77] A származási bizonyítványt az eladó borászati üzem nevére kell kiállítani. A termék eredetét a (4) bekezdés c) pontja szerint kiállított származási bizonyítvány és a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló rendelet szerint kiállított kísérő okmány együttesen igazolja. A borászati termék származási bizonyítványon jelölni kell a felhasználás célját.

(5)[78] A hegybíró a szüretet követő év február 20-ig rögzíti a HEGYIR-ben a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelemben szereplő adatokat. A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékekre benyújtott kérelmekben szereplő adatokat a hegybíró április 20-ig rögzíti a HEGYIR-ben.

(6)[79] Adómentes bor előállítása esetén borászati termék származási bizonyítvány nem adható ki. Ebben az esetben a szőlő származási bizonyítványra a hegybíró rávezeti: "Adómentes bor előállítására felhasznált szőlő". Ezt a tényt a hegybíró rögzíti a HEGYIR-ben.

(7)[80] A borászati termék származási bizonyítványt borászati termék tételenként kell kiadni.

(8)[81] A borászati termék származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktétel további feldolgozása esetén az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján a feldolgozás helye szerint illetékes hegybíró a borászati termék származási bizonyítványának bevonását - elektronikus úton kiadott borászati termék származási bizonyítvány esetén annak visszavonását - követően a borászati termék további feldolgozásának megfelelően új borászati termék származási bizonyítványt állít ki. A kiadott borászati termék származási bizonyítványokban rögzített bormennyiséget a borászati termék nyilvántartás érintett borászati termék tételre vonatkozó részének másolata alapján kell rögzíteni. A borászati termék származási bizonyítványt a hegybíró csak abban az esetben adhatja ki, amennyiben a származási bizonyítvány kérelemhez mellékelt borászati termék nyilvántartás-másolat alkalmas a tétel azonosítására.

(9)[82] Amennyiben a borászati termék származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati termék tételt több borászati termék tételre bontják meg, abban az esetben az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmek alapján a hegybíró a borászati termék származási bizonyítványának bevonását - elektronikus úton kiadott borászati termék származási bizonyítvány esetén annak visszavonását - követően borászati termék tételenként új borászati termék származási bizonyítványt állít ki és azon feltünteti a bevont, illetve visszavont borászati termék származási bizonyítvány számát. A tételenként kiadott borászati termék származási bizonyítványok adattartalmának meg kell egyeznie a bevont, illetve visszavont származási bizonyítványon szereplő, a borászati terméket meghatározó adatokkal. A tételenként kiadott borászati termék származási bizonyítványokban rögzített, összegzett mennyiség - a technológiai veszteségtől, a keletkezett borseprőtől, valamint a felhasznált tirázs és expedíciós likőrtől eltekintve - nem térhet el a bevont, illetve visszavont származási bizonyítványon szereplő mennyiségtől.

(10)[83] A (8) bekezdés szerint kiadott borászati termék származási bizonyítványon akkor is fel kell tüntetni az alkoholtartalom-növelés vagy az édesítés tényét, ha azt nem azon a tételen végezték, amelyre a borszármazási bizonyítványt kérik, hanem egy vagy több résztételnél, amiből a végső borászati termék tétel áll.

15. § (1)[84] A borászati termék származási bizonyítványát a hegybíró a 11. számú melléklet szerinti tartalommal adja ki. A borászati termék származási bizonyítványon csak a HEGYIR-ben rögzített adatok szerepelhetnek. A borászati termék származási bizonyítvány elektronikusan is kiadható.

(2)[85] Borászati termék származási bizonyítvány elvesztését vagy megsemmisülését az azt kiállító hegybíró részére kell bejelenteni, aki ennek tényéről jegyzőkönyvet vesz fel. A bejelentés alapján a hegybíró a HEGYIR-ben rögzített adatok alapján új sorszámú borászati termék származási bizonyítványt állít ki. Az új borászati termék származási bizonyítvány megjegyzés rovatában kötelező feltüntetni a régi származási bizonyítvány számát és az új bizonyítvány kiállításának az okát. Az új borászati termék származási bizonyítvány kiadásáról a hegybíró jegyzőkönyvet vesz fel. Az elveszett vagy megsemmisült származási bizonyítványokat a hegybíró azonosító szám alapján érvényteleníti, és az érvénytelenítésről a NÉBIH-et minden hónap 10-éig értesíti.

(3)[86] A borászati termék származási bizonyítvány hiteles másolatát az eredeti származási bizonyítvány kérelmezője kérheti.

16. §[87]

17. § (1)[88] A származási bizonyítvány kiadását a HEGYIR-ben kell nyilvántartani.

(2) A nyilvántartásnak

a) a származási bizonyítvány tulajdonosának természetes személyazonosító adatait,

b) a származási bizonyítvány számát,

c) a kiadás dátumát,

d) a származási bizonyítványban szereplő szőlő- vagy bormennyiség felhasználási célját

kell tartalmaznia.

18. §[89] A HNT a hegybírók által összesített adatok alapján a borpiaci évet követő szeptember 15-ig a NÉBIH részére elektronikusan megküldi a fel nem használt szőlő származási bizonyítványokról szóló összesített nyilvántartást.

19. § (1) Szőlő borászati célú felhasználása esetén a szőlő származási bizonyítványt vissza kell vonni.

(2)[90] Borászati célú felhasználásnak minősül és borászati termék származási bizonyítványt kell kiállítani must, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény előállítása esetén függetlenül attól, hogy a keletkezett termék végfelhasználása milyen irányú lesz. A cefre és a zúzott szőlő előállítása esetén szőlő származási bizonyítványt kell kiállítani.

20. §[91] (1)[92] Az Európai Unió más tagállamából származó, Magyarország területére kiszerelés vagy további feldolgozás céljából behozott borászati termék borászati termék származási bizonyítványát a borászati termék tétel adatairól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által kiadott igazolás (a továbbiakban: igazolás), valamint a szállítási okmányok csatolásával kell kérelmezni a borászati termék tárolási helye szerint illetékes hegybírónál. A borászati üzemnek a betárolást 1 munkanapon belül kell bejelentenie a borászati termék tárolási helye szerint illetékes hegybíró részére.

(2) Az igazolást a kísérőokmány kinyomtatott eredeti példánya és szükség szerint az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést tanúsító okmány hivatalos fordítása csatolásával kell kérelmezni. A NÉBIH az igazolást a 10. számú melléklet "B" része szerinti adattartalommal adja ki.

(3)[93] Az Európai Unió más tagállamából származó szőlőből Magyarország területén készített borászati termék szőlő származási bizonyítványát az előállítást végző borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró állítja ki. A szőlő származási bizonyítvány iránti kérelemhez csatolni kell a szállítási okmányokat. A szőlő származási bizonyítványon fel kell tüntetni a szőlő származási helyét (tagállam neve) és természetes alkoholtartalmát, valamint a vevő nevét és címét. A vevőnek a betárolást 1 munkanapon belül kell bejelenteni a szőlő feldolgozási helye szerint illetékes hegybíró részére.

(4)[94] További feldolgozás, illetve kiszerelés céljából Magyarország területére behozott bor készletváltozásáról a borászati üzem a kitárolás megkezdése előtt 48 órával beérkezőleg adatot szolgáltat a NÉBIH, továbbá a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére. Az adatszolgáltatás során a borászati üzem nevét, NÉBIH engedélyszámát, adószámát vagy adóazonosító jelét, a kitárolt borászati termék származási országának nevét, a bor mennyiségét és termékkategóriáját kell megadni. Az adatszolgáltatást faxon, személyesen, írásban minősített elektronikus aláírás nélküli vagy minősített elektronikus aláírással ellátott e-mailben kell teljesíteni.

21. § (1) A szőlő származási bizonyítványt a hegybírónak, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek és a szőlőtermelőnek a kiállítást követő 5. borpiaci év végéig meg kell őriznie.

(2)[95] A borászati termék származási bizonyítványt a hegybírónak, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek a forgalomba hozatali engedély véglegessé válását követő 5. borpiaci év végéig meg kell őriznie.

(3)[96] A szőlő származási bizonyítványt az ügyfél legkésőbb az adott borpiaci év április 30-ig kapja meg.

(4)[97] Az első bor származási bizonyítványt az ügyfél legkésőbb az adott borpiaci év végéig kapja meg.

21/A. §[98] A Jöt. 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti kisüzemi bortermelő esetében e rendelet 8/A. számú mellékletében, a 10. számú mellékletében, valamint a 11. számú mellékletében szereplő, a "borászati termék tárolási helye (adóraktár száma)" mező vonatkozásában a kisüzemi bortermelő borászati üzemengedélyének számát kell feltüntetni.

IV. Fejezet

SZŐLŐÜLTETVÉNYEK ORSZÁGOS TÉRINFORMATIKAI NYILVÁNTARTÁSA (VINGIS)

22. § (1)[99] A VINGIS rendszer aktualizálása érdekében az adatfogadást, -ellenőrzést, -konszolidálást, -feldolgozást és az adatbázisokba való feltöltést az adatátadást követő 30 napon belül minden egyes frissítendő adatréteg esetén a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv külön elvégzi, valamint frissíti a digitális térképi adatbázisokat.

(2) A rendszer részét képező különböző méretarányú térképeket az Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben kell ábrázolni.

23. § (1) A VINGIS adatbázis tartalmazza:

a) a kataszteri fedvényt,

b) az ortofotót,

c) a szőlőültetvény fedvényt,

d)[100]

e) a támogatás fedvényt,

f) a topográfiai fedvényt,

g) a megyehatár fedvényt,

h) a hegyközségi határ fedvényt,

i) a dűlő fedvényt,

j) a termőhelyi kataszteri fedvényt,

k) a talajtani fedvényt,

l) a blokkhatár fedvényt.

(2)[101]

(3)[102]

24. §[103] A borszőlőültetvények lehatárolása az ültetvénykataszterben meglévő adatok alapján történik a kataszteri fedvény segítségével. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ültetvényhatárt a helyrajzi számokhoz tartozó földrészlet-határoknak megfelelően a HNT által a 22. § szerint megküldött adatok alapján határolja le.

25. § (1)[104] A HNT a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára minden év szeptember 5-ig a VINGIS-ben való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó, az adott év július 31-i állapotnak megfelelő adatokat továbbítja, a 2. számú melléklet A, B, C része szerinti adattartalommal. Ez alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv létrehozza az ültetvények határait jelölő fedvényt, melynek pontosítását a 24. § szerint végzi el.

(2)[105] A termőhelyi kataszteri fedvényt a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a MATE által frissített analóg térképek digitalizálásával, valamint a termőhelyi kataszterbe sorolásról, kiegészítéséről vagy módosításáról szóló határozatok feldolgozásával, az adattartalmi és geometriai hibákat javítva hozza létre, majd EOV rendszerben ábrázolja a VINGIS-ben.

(3)[106]

(4)[107] A termőhelyi kataszteri fedvény adatait a MATE a HNT részére a HEGYIR-ben történő rögzítésre alkalmas formában átadja és a változásokról folyamatosan értesíti a HNT-t.

26. § (1)[108] A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv biztosítja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) és a NÉBIH részére a helyszíni ellenőrzések elvégzéséhez szükséges VINGIS térképeket.

(2)[109]

(3)[110] A szőlő termőhelyi kataszter változtatásairól hozott határozatait a NÉBIH megküldi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a változásokat a VINGIS rendszerben átvezeti.

27. §[111] A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a VINGIS rendszer adatbázisához való hozzáférést az Agrárminisztérium, a Kincstár, a NÉBIH, a MATE, az ingatlanügyi hatóság, a HNT, a hegyközségi tanácsok és a hegybírók részére feladatainak ellátása érdekében biztosítja.

[112]

27/A. §[113]

MÁSODIK RÉSZ

BORÁSZATI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A borászati termékek előállítása kezdetének és végének szabályozása[114]

27/B. §[115] A borászati termékek előállítása a szőlő feldolgozásának megkezdésével kezdődik, és azzal a kiszerelést megelőző művelettel zárul, amelyet követően a termék analitikai és érzékszervi jellemzői már nem változnak meg.

Oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borászati termékek előállítása

28. §[116] (1) OEM-borászati termékek előállításakor az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni:

a) a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A. mellékletének táblázatában meghatározott borászati eljárások közül nem engedélyezett: a 14., 32. és 40. sorban meghatározott eljárások alkalmazása,

b) a pezsgők, minőségi pezsgők, illatos minőségi pezsgők, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóborok, gyöngyözőborok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborok kivételével tilos a fehér- és vörösborok házasítása.

(2) A Magyarországon előállított OEM-borászati termékek édesítése lehetséges, amennyiben a termékleírás ettől eltérően nem rendelkezik.

Oltalom alatt álló földrajzi jelzést viselő borászati termékek előállítása

29. § OFJ-borászati termékek előállításakor az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni:[117]

a) a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A. mellékletének táblázatában meghatározott borászati eljárások közül nem engedélyezett a 14. és 32. sorban meghatározott eljárások alkalmazása.

b) a pezsgők, minőségi pezsgők és illatos minőségi pezsgők kivételével tilos a fehér- és vörösborok házasítása.

Egyes borászati eljárások végrehajtásának különös feltételei[118]

29/A. § (1) A 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A mellékletének 26. és 29. pontjában meghatározott eljárások csak az alábbi esetekben folytathatóak le:

a)[119] az eljárást végző személy rendelkezik a 12. számú mellékletben felsorolt végzettségek valamelyikével, vagy

b) az eljárást a borászati hatóság képviselőjének jelenlétében végzik el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott művelet elvégzését, továbbá a keletkezett derítési alj elszállítását 5 nappal azt megelőzően be kell jelenteni a NÉBIH részére.

Alkoholtartalom-növelés rendkívül kedvezőtlen időjárású években[120]

29/B. §[121] (1) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. melléklet, A rész, (3) bekezdése alapján a rendkívül kedvezőtlen időjárású években a HNT kérelmére a miniszter engedélyezheti az egész ország, vagy borvidék vonatkozásában a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor alkoholtartalmának további 0,5 térfogatszázalékkal történő kiegészítését.

(2) A HNT az alkoholtartalom kiegészítő növelésének kérelmét az azt alátámasztó adatokkal együtt küldi meg a miniszter részére.

(3) A miniszter a kérelem teljessé válásától számított 15 napon belül döntést hoz, melyet közzétesz a Hivatalos Értesítőben, valamint erről tájékoztatja az Európai Bizottságot.

Általános érzékszervi jellemzők

30. §[122] A Magyarországon termelt, vagy az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott boroknak, likőrboroknak, pezsgőknek, minőségi pezsgőknek, illatos minőségi pezsgőknek, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóboroknak, gyöngyözőboroknak, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőboroknak az alábbi érzékszervi jellemzőkkel kell rendelkezniük:

a) szín: a címkén jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és jellegének megfelelő,

b) tisztaság: legalább tiszta, a palackos érlelésből fakadó esetleges üledékektől eltekintve üledékmentes,

c) illat: egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő,

d) íz, zamat: egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő,

e) pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, gyöngyözőbor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor esetén gyöngyözés: finom, tartós.

HARMADIK RÉSZ

A BORÁSZATI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. Fejezet

A BORÁSZATI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI[123]

A forgalomba hozatalhoz szükséges minták

31. §[124] (1)[125] A borászati termékek forgalomba hozatali eljárásához szükséges mintákat a forgalomba hozó biztosítja és gondoskodik azok lezárásáról.

(2)[126] A földrajzi jelzés nélküli borok, valamint ha a termékleírás, a helyi borbíráló bizottság (a továbbiakban: HBB) működési szabályzata vagy a borvidéki rendtartás úgy rendelkezik, az adott OEM- vagy OFJ-borászati termék esetén a borászati termékek forgalomba hozatalához szükséges minták:

a) csak a hegybíró jelenlétében vehetők, úgy, hogy azokat a hegybíró zárja le, vagy

b) forgalomba hozó általi lezárását a hegybíró ellenjegyzi.

(3)[127] A mintavételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben legalább az alábbi adatokat kell rögzíteni:

a) az előállító neve,

b) a mintavétel helye és időpontja,

c) a mintavevő aláírása,

d)[128] a borászati termék származási bizonyítvány száma.

(4)[129] A forgalomba hozatali kérelem igényléséhez vett minták közül:

a)[130] a HBB működési szabályzatában, vagy a NÉBIH által meghatározott számú minta az érzékszervi minősítés alapjául,

b) 2 palack minta az analitikai vizsgálatok elvégzésére szolgál.

(5)[131] A (4) bekezdésben meghatározott mintákhoz minden esetben mellékelni kell a (2) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet, melyet helyettesíthet a NÉBIH által rendszeresített, a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet tartalmazó nyomtatvány.

(6) A minták egyenként legalább 0,5 liter borászati terméket tartalmaznak.

(7) A mintát úgy kell lezárni (pecséttel, viaszpecséttel, zsugorfóliával vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalaggal), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A lezáráson vagy a mintán fel kell tüntetni a (2) bekezdésben meghatározott mintavételi jegyzőkönyv sorszámát.

(8) A forgalomba hozó ellenmintára tarthat igényt. Ebben az esetben a forgalomba hozónak a (4) bekezdésben meghatározott számú mintánál annyival több mintát kell átadnia a minősítést végző részére, ahány ellenmintára igényt tart. A minősítést végző az átadott minták közül kiválasztja az ellenmintát, hitelesíti annak lezárását, és a forgalomba hozó részére átadja.

A helyi borbíráló bizottságok

32. § (1)[132] Az OEM- és OFJ-borászati termékek érzékszervi bírálatát HBB-k vagy azok hiányában a NÉBIH végzi. Az érzékszervi vizsgálat arra terjed ki, hogy a forgalomba hozni kívánt OEM- vagy OFJ-borászati termék érzékszervi tulajdonságai megfelelnek-e a termékleírásban foglaltaknak.

(2)[133] HBB-t csak termékleírást benyújtó természetes vagy jogi személy, hegyközségi tanács, több hegyközségi tanács társulása vagy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hozhat létre. Egy HBB több OEM- vagy OFJ-borászati termék érzékszervi bírálatát is elvégezheti.

(3)[134] A HBB-okról a Pest Megyei Kormányhivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba történő felvételt a HBB létrehozója kérelmezi.

A helyi borbíráló bizottságok létrehozásának és működtetésének személyi és tárgyi feltételei

33. § (1)[135] A HBB-k tagjainak létszámát és összetételét annak létrehozója határozza meg. A HBB titkársági feladatait létrehozója látja el. A HBB titkára gondoskodik a HBB működésének megszervezéséről, valamint a (6) bekezdésben foglalt tárgyi feltételek biztosításáról.

(2)[136] A HBB ülése legalább 5 tag jelenléte esetén határozatképes.

(3)[137] A HBB pozitív döntéséhez a jelenlévő tagok 50%-ot meghaladó arányának pozitív döntése szükséges. A HBB titkosan dönt.

(4)[138] HBB tagja csak olyan személy lehet, aki igazolja, hogy a 12. számú mellékletben felsorolt végzettségek valamelyikével rendelkezik.

(5)[139] A HBB ülésére a HBB titkára meghívja a NÉBIH képviselőjét, és az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) egy tagját.

(6) A HBB ülésének tárgyi feltételei:

a) a minták titkos kezelésének biztosítása,

b) a minta bírálatra való alkalmasságának biztosítása,

c) a bírálóknak egymás láthatóságát kizárva kell helyet foglalniuk,

d) a bírálat fehér színű asztallapon vagy fehér színű terítő felett, természetes, vagy semleges színű fénnyel jól megvilágított helyiségben folyik,

e) a bírálók rendelkezésére áll:

ea) fejenként legalább három, egyenként legalább 2 deciliter űrtartalmú talpas kóstolópohár,

eb) semleges illatú és ízű ivóvíz,

ec) semleges illatú és ízű pékáru,

ed) fejenként legalább egy kiöntőedény,

f) a jegyzőkönyv szabályos elkészítése.

(7)[140] Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak teljesülését a borászati hatóság a HBB nyilvántartásba vétele előtt szemlén vizsgálja, a nyilvántartásba vételt követően pedig ellenőrzi.

A helyi borbíráló bizottságok eljárásának menete

34. § (1)[141] A borászati termék forgalomba hozója a HBB titkáránál, a HBB titkára által kiadott formanyomtatványon kérelmezi a tétel érzékszervi vizsgálatát. A kérelemhez mellékelni kell a borászati termék származási bizonyítványát.

(2)[142] A forgalomba hozni kívánt borászati termék bírálatáról a HBB titkára a 13. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező határozatot készít, melyet a bírálatot kérő számára a HBB működési szabályzatában meghatározott időn belül, de legkésőbb a minta benyújtását követő 10 napon belül két eredeti példányban kiad, valamint a termékleírás benyújtója részére egy eredeti példányban megküld.

(3) A HBB titkára az érzékszervi bírálat eredményét a származási bizonyítványra záradékként rájegyzi.

(4)[143] A HBB érzékszervi bírálatán "nem felelt meg" minősítést kapott tétel forgalomba hozója kérelmezheti, hogy a borászati termék érzékszervi vizsgálatát a 36. §-ban meghatározott bizottság végezze el. A bírálat eredményéről a NÉBIH értesíti a HBB titkárát.

(5)[144] A NÉBIH a hozzá a (2) bekezdés alapján megküldött határozatok alapján kiválasztja azokat a tételeket, melyeket a 36. §-ban meghatározott bizottság elé terjeszt érzékszervi vizsgálatra. E vizsgálat kizárólag a tétel forgalomba hozhatóságára terjed ki.

(6)[145] Ugyanazon tétel bírálatát legfeljebb két alkalommal lehet kérelmezni a HBB-nél.

(7)[146] A HBB által elutasított tételek tekintetében a borászati termék származási bizonyítványt be kell vonni, és új borászati termék származási bizonyítványt kell kiadni.

Földrajzi jelzés nélküli borászati termékek érzékszervi vizsgálata

35. §[147] (1)[148] A földrajzi jelzés nélküli borok érzékszervi vizsgálatát az OBB végzi, amely kizárólag a borászati termék forgalomba hozhatóságának eldöntésére irányul.

(2)[149] Az FN-borászati termékek esetében a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás során a NÉBIH a 31. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mintákat használja fel.

Az Országos Borszakértő Bizottság

36. § (1)[150] Az OBB 25 tagból áll. Tagjait, elnökét és elnökhelyettesét a miniszter a szőlőtermesztés és a borászat elméleti és gyakorlati szakemberei közül három évre kéri fel. Az OBB titkársági feladatait a NÉBIH látja el.

(2)[151] Az OBB személyi és működési szabályai megegyeznek a 33. § (2)-(6) bekezdésében foglaltakkal, azzal, hogy az OBB tagjainak a 12. számú mellékletben felsorolt végzettségek valamelyikével kell rendelkezniük. Az OBB egyéb területre kiterjedő szabályokat is kialakíthat működésére, amelyeket a miniszter hagy jóvá.

(3) Az OBB tagjait tevékenységükért díjazás illeti meg.

(4)[152] Az OBB működési feltételeit a NÉBIH biztosítja.

(5)[153] Az OBB elnöke az OBB által végzett érzékszervi bírálatról a minta benyújtását követő 30 napon belül a 14. számú melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet ad ki két eredeti példányban, valamint az érzékszervi bírálat eredményét a származási bizonyítványra záradékként rájegyzi.

(6)[154] Az OBB felkérésre részt vesz országos bor promóciós programok végrehajtásában.

Az analitikai vizsgálatok rendje

37. §[155] Az analitikai vizsgálatoknak a 607/2009/EK bizottsági rendelet 26. cikk a) pont (i) alpontjában, valamint a termékleírásokban meghatározottakon túl az alábbiakra ki kell terjedniük:

a) sűrűség,

b) összes extrakttartalom,

c) cukormentes extrakttartalom,

d) szabad kénessavtartalom,

e)[156] malvidin-diglükozid tartalom a kékszőlőből készült borászati termékek esetén,

f) hamutartalom és

g) pH érték.

A forgalomba hozatali engedély igénylése

38. §[157] (1) A forgalomba hozatali engedélyt a NÉBIH honlapján szerkeszthető formában közzétett kérelem benyújtásával kell kérelmezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem mellé a forgalomba hozónak csatolnia kell:

a)[158] a borászati termék származási bizonyítványát,

b) a 31. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott mintákat vagy a 37. §-ban előírt analitikai vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvet, és

c) OEM- vagy OFJ-borászati termék esetén a HBB titkára által kiadott, a borászati termék érzékszervi vizsgálaton való részvételét tanúsító határozat eredeti példányát. Amennyiben ez a "nem felelt meg" minősítést tartalmazza, úgy az OBB elnöke által kiadott jegyzőkönyvet is csatolni kell

(3)[159] A NÉBIH a forgalomba hozatali engedély iránti kérelemhez kapcsolódó minták leadásakor közli a forgalomba hozóval a forgalomba hozatali engedély négy karakterből álló azonosítóját.

A forgalomba hozatali engedély kiadása

39. § (1) A forgalomba hozatali engedély kiadását megelőzően a NÉBIH az alábbiakat vizsgálja:[160]

a)[161] a 38. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak tartalma és megfelelősége,

b)[162] a borászati termék forgalomba hozatali engedély iránti kérelmen szereplő mennyisége és megjelölése egyezik-e a borászati termék származási bizonyítványában foglaltakkal.

(2)[163] A NÉBIH az (1) bekezdésben felsoroltak megléte, valamint a más jogszabályokban foglalt feltételek teljesülése esetén kiadja a forgalomba hozatali engedélyt, amelyen feltünteti a forgalomba hozatali engedély azonosítóját, továbbá a 38. § (2) bekezdése a) pontja szerint benyújtott származási bizonyítványon megadott, a forgalomba hozandó borászati terméken jelölhető:[164]

a) oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést,

b) az 55. §-ban meghatározott hagyományos kifejezést kifejezéseket,

c) a 607/2009/EK bizottsági rendelet 66. cikkében meghatározott bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezést, kifejezéseket,

d) az 56. §-ban meghatározott egyéb korlátozottan használható kifejezést, kifejezéseket,

e) borszőlőfajta vagy borszőlőfajták nevét,

f) évjáratot vagy

g) a termékleírásban szabályozott kifejezést, kifejezéseket.

(3)[165] A forgalomba hozatali engedélyt annak a nevére kell kiállítani, aki a borászati termék származási bizonyítványán szerepel.

(4)[166] A NÉBIH a forgalomba hozatali engedély adatait a gazdasági akta részeként tartja nyilván.

(5)[167] A forgalomba hozatali engedélyt borászati termék tételenként kell kiadni.

(6)[168] A NÉBIH negyedéves bontásban, a tárgyidőszakot követő hónap 10. napjáig tételes adatszolgáltatást végez a HNT részére a kérelmezett és kiadott forgalomba hozatali engedélyekről, és az érintett tételekhez tartozó származási bizonyítvány számokról, valamint forgalomba hozatali engedély azonosítókról.

(7)[169]

(8)[170]

Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borászati termék tétel további feldolgozása[171]

39/A. § (1) Egy forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borászati termék tétel további feldolgozás céljából történő több borászati termék tételre bontása esetén a további feldolgozás megkezdése előtt 3 munkanappal a borászati üzem köteles a forgalomba hozatali engedélyről szóló határozat módosítását kérni a NÉBIH-től a borászati termék tétel alábbi adatainak közlésével:[172]

a) forgalomba hozatali engedély száma,

b) a változatlan formában forgalmazni kívánt mennyiség,

c)[173] a borászati termék tétel tárolásának pontos helye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a NÉBIH az eredeti forgalomba hozatali engedélyben szereplő mennyiséget a bejelentett mennyiségre csökkenti, és az erről szóló határozatot 15 napon belül közli a forgalomba hozóval, valamint a hegybíróval.

(3)[174] A további feldolgozásra szánt borászati termék tételről a NÉBIH legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalával egyidejűleg a 10. számú melléklet "B" része szerinti adattartalommal a forgalomba hozó részére igazolást ad ki.

(4)[175] A további feldolgozásra szánt borászati termék tétel borászati termék származási bizonyítványát a (3) bekezdés alapján kiadott igazolással kell kérelmezni.

(5) OEM-borászati termék további feldolgozás céljából történő értékesítése esetén az eladónak az értékesítés tényét a tranzakciót követő 48 órán belül be kell jelentenie az eladó borászati üzeme szerint illetékes hegybíró részére.

II. Fejezet

ELLENŐRZÉSEK

40. § (1) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer az alábbiakat tartalmazza:

a)[176] a hegybíró által nyilvántartott 2. számú melléklet "C" és "D" része, valamint a 4., 5., 6. számú mellékletek szerinti adatok, a kiadott származási bizonyítványok adatait elektronikus dokumentumként, a gazdasági akta számát,

b)[177] a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás adatait,

c)[178] a Kincstár által a 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának (v) és (vi) alpontjaiban meghatározott adatokat,

d)[179] a NÉBIH által kiadott forgalomba hozatali engedélyeket és a 20. § (1) bekezdése szerint kiadott igazolásokat, valamint

e)[180] a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által a VINGIS-ből biztosított országos térinformatikai alapú adatokat.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokat a gazdasági akta részeként kell nyilvántartani.

41. § (1)[181] Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszert a NÉBIH hozza létre és üzemelteti,

(2) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer működtetéséhez

a)[182] a hegybíró a 2. melléklet C és D részei, a 4., 5., 6. számú mellékletek szerint nyilvántartott, valamint a származási bizonyítványokhoz való hozzáférés biztosításával az I. rész III. fejezet szerinti;

b)[183] a Kincstár a 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának (v) és (vi) alpontjaiban meghatározott,

c)[184] a NÉBIH a forgalomba hozatali engedélyekről;

d)[185] a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a 23. §-ban meghatározott fedvények alapján;

e)[186] a HNT a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás szerinti

ellenőrzött adatokat szolgáltat.

(3)[187] Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszerben az adatokat elektronikus módon, keletkezésüktől számított 10 napon belül kell átadni. Az adatok keletkezésének az adatszolgáltató adatközlésének, a határozat véglegessé válásának vagy a támogatás kifizetésének napját kell érteni.

(4) A 40. §-ban említett szervezetek, valamint a HNT és a miniszter részére kizárólag jogszabályban rögzített feladatuk elvégzéséhez szükséges mértékben biztosítható jogosultság bármilyen adat lekérdezésére. Az adatforgalommal kapcsolatos minden tevékenységet visszakereshető módon rögzíteni kell.

(5) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszerből statisztikai célból egyedileg nem azonosítható, összesített adatok szolgáltathatók.

(6) Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer kialakítása során biztosítani kell, hogy az adatok lekérdezéséhez jogosultsággal nem rendelkezők a tárolt adatokhoz ne férjenek hozzá, ne tudják módosítani, megsemmisíteni vagy felhasználhatatlanná tenni.

(7)[188] A Kincstár az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer adatait támogatáshoz kapcsolódó eljárásban, az ellenőrzések során, a támogatásra való jogosultság megállapítása céljából felhasználhatja.

41/A. §[189] (1) A HNT adatbázisszintű, automatizált adatátadást lehetővé tevő hozzáférést biztosít a NÉBIH részére a Btv. 44. § (1) bekezdés j) pontjában előírt, a borászati termék származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzéséhez szükséges, a 2., 4., 5., 6., 8., 8/A, 9., 9/A, 10., 11. számú mellékletekben szereplő adatokhoz. Az átvett adatokat a NÉBIH saját adatbázisában elmenti.

(2) A NÉBIH automatizált adatátadást lehetővé tevő hozzáférést biztosít HNT részére az ügyfeleinek a 2. számú mellékletben szereplő partner adataihoz, valamint az összes borászati üzem 2. számú mellékletben szereplő adataihoz. Az átvett adatokat HNT saját adatbázisában elmenti.

III. Fejezet

AZ ELLENŐRZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MINTAVÉTEL SZABÁLYAI

A minta mennyiségére vonatkozó szabályok

42. § (1) Az ellenőrzött termékből az ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerűen, a mennyiségtől függetlenül úgy kell mintát venni, hogy az a vizsgálat elvégzéséhez elegendő legyen. Ha a termékből a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiség is lehet mintavételi alap. A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálatának alávetett minta kivételével - csak ép, sérülésmentes csomagolási egységek kerülhetnek.

(2) Az ellenőrzött termékhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott termékből álljon. A tárolás és a szállítás során a tartályban lévő termék minden egysége termékhalmaznak minősül.

A mintavétel módjának részletes szabályai

43. § (1) A mintavétel során meg kell állapítani a tétel mennyiségét és a tárolás körülményeit, majd ezt követően meg kell határozni a mintavétel módját, az elemi minták, illetve a minták számát és mennyiségét.

(2) A mintavételhez csak tiszta eszközt lehet használni, és azt a mintavétel előtt a mintázandó termékkel legalább kétszer át kell öblíteni.

(3) Tartályban, tartálykocsiban lévő termékből húzott mintát, a szállítóhordókból pedig - azonos tétel esetén - átlagmintát kell venni. Vezetékből mintát venni nem szabad.

(4)[190] A mustból vett mintát, ha a mintavétel célja a cukorösszetétel meghatározása, literenként 10 g nátriumhidroxiddal vagy 2 g kálium-metabiszulfittal kell tartósítani. A tartósítószer teljes mennyiségét fel kell oldani. A tartósítást, valamint a tartósítószer megnevezését a mérgezés veszélyére való figyelmeztetéssel a minta címkéjén és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben fel kell tüntetni.

(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdésekben leírt feltételek nem állnak fenn, a mintavevő azoktól eltérhet. Az eltérés okát és módját feljegyzésben vagy jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A minta csomagolása és jelölése

44. § (1)[191] A mintát és az ellenmintát úgy kell lezárni (pecséttel, viaszpecséttel, zsugorfóliával vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalaggal), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A mintát sorszámmal kell ellátni. A lezáráson el kell helyezni a mintavevő aláírását vagy pecsétjét.

(2) A mintán fel kell tüntetni:

a) a tulajdonos, az előállító, a forgalmazó vagy a minta beküldőjének nevét,

b) a termék megnevezését,

c) a mintavétel helyét, időpontját,

d) a minta által képviselt mennyiséget,

e) a mintavevő, az ellenőrzött vagy a minta beküldője aláírását és pecsétjét,

f)[192] a megmintázott borászati terméket tároló edény azonosítóját,

g)[193] a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát.

A minta kezelése és nyilvántartása

45. § (1) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a laboratóriumba. A minta minőségéért a vizsgálat elvégzéséig a laboratórium felel.

(2) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját, továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni.

Az ellenminta

46. §[194] A mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy tetszőleges számú ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani. Az ellenmintát az eljárás befejezéséig az ellenőrzött köteles vizsgálatra alkalmas állapotban megőrizni. Az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra történő szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.

A minta vizsgálata

47. § (1)[195] A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről az ellenőrzöttet, a vizsgálatot kérőt, valamint a termék előállítóját értesíteni.

(2) A vizsgálat eredményéről a laboratórium vizsgálati jegyzőkönyvet állít ki, amelyben a mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni.

NEGYEDIK RÉSZ

A BORÁSZATI TERMÉKEK JELÖLÉSÉNEK SZABÁLYAI

I. Fejezet

A JELÖLÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A palackozott borászati termékek címkézése[196]

48. § A 607/2009/EK bizottsági rendelet szerinti címkézési kötelezettség nem vonatkozik:

a) olyan késztermékre, amelyet ugyanazon vállalkozás különböző telephelyei között, legfeljebb 70 km-es körzetben szállítanak,

b)[197] a nem eladásra szánt, tételenként 90 litert meg nem haladó szőlőmust- és bormennyiségre,

c) a termelő saját fogyasztására szánt szőlőmust- és bormennyiségre.

Címkézés csomagban vagy kis tételben való kiszerelés esetén

49. § (1) Ha csomagolt borászati termék több csomagolási egységet tartalmaz, és azok nem külön forgalmazásra szánt fogyasztói csomagolási egységek, akkor a csomagoláson fel kell tüntetni

a) a termék azonosíthatóságát biztosító adatokat, valamint

b) a teljes nettó mennyiséget és

c) a különálló csomagolási egységek darabszámát.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatok a csomagolási egységről a csomagolás megsértése nélkül egyértelműen megállapíthatóak, úgy ezen adatok feltüntetése a csomagoláson nem kötelező.

Tartályok jelölése

50. § Tartályban tárolt termék esetén a tartály jelölésének olyannak kell lennie, hogy az a borászati termék nyilvántartással összevetve alkalmas legyen a termék azonosítására. A tartályon a következőket kell feltüntetni:[198]

a) a tartály jele,

b) a borászati termék mennyisége,

c)[199] a termék borászati termék nyilvántartása szerinti megnevezése.

Kódok

51. §[200] A magyarországi telephellyel rendelkező palackozó, illetve pezsgő és habzóbor előállító kódja "H" betűjelből és négyjegyű számból áll. Az azonosító kódot az üzem működési engedélye alapján a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal adja ki és tartja nyilván.

A forgalomba hozatali engedély azonosítójának feltüntetése[201]

51/A. § (1) Az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott borászati termékek kiszerelésén kötelező feltüntetni a forgalomba hozatali engedély azonosítóját. A forgalomba hozatali engedély azonosítóját a következő feliratok valamelyike előzi meg:

a) "L",

b) "NÉBIH",

c) "FHE" vagy

d) "forgalomba hozatali engedély".

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azon borászati termékekre, amelyek esetében a forgalomba hozatali engedély azonosítójához tartozó tételszámot vagy tételszámokat a forgalomba hozó a forgalomba hozatalt megelőzően bejelentette a NÉBIH részére.

A származási ország feltüntetésének szabályai[202]

51/B. § Az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott földrajzi jelzés nélküli borok kiszerelésén a 607/2009/EK bizottsági rendelet 55. cikkében meghatározott adatokat legalább a következő betűnagysággal kell feltüntetni:

a) 1 liter feletti kiszerelés esetén minimum 5 mm,

b) 201 ml-1000 ml között minimum 4 mm,

c) 51 ml-200 ml között minimum 3 mm,

d) 50 ml-ig minimum 2 mm.

51/C. §[203] Az Európai Unió több tagállamából származó szőlőből készült borászati termékeken az összes érintett tagállamot jelölni kell, a következők szerint: "... és ... országokból származó borok házasításával készült európai uniós borászati termék".

II. Fejezet

VÁLASZTHATÓ JELÖLÉSEK

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevének feltüntetése

52. §[204] (1) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (a továbbiakban: OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (a továbbiakban: OFJ) szerinti területnél kisebb földrajzi egység (a továbbiakban: kisebb földrajzi egység) neve az OEM- és OFJ-borászati termék címkéjén akkor tüntethető fel, ha:[205]

a) az adott kisebb földrajzi egység egyértelmű körülhatárolását tartalmazza, és címkén való jelölését kifejezetten lehetővé teszi a termékleírás és

b)[206] a borászati termék kiszerelésén legalább egy olyan látómező található, amelyben a kisebb földrajzi egység nevével megjelenik az adott OEM vagy OFJ.

(2)[207] Ha a termékleírás úgy rendelkezik, a részben, vagy teljes egészben egy kisebb földrajzi egység nevéből, vagy az ország egy földrajzi területére vonatkozó hivatkozásból álló lajstromozott védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt borászati termékek esetében nem kell alkalmazni a borászati termék készítéséhez felhasznált szőlő származására előírt szabályokat. E borászati termékek esetében a termékleírásban kell szabályozni az érintett kisebb földrajzi egységek védjegyektől való megkülönböztetésének módját.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az (1) bekezdés előírásai nem alkalmazandóak.

Több fajta nevének jelölése a címkén[208]

53. §[209] Amennyiben a címkén több szőlőfajta nevét tüntetik fel, úgy azokat azonos betűnagysággal, betűtípussal és betűszínnel kell felsorolni.

FN-borászati termékek címkéjén fel nem tüntethető fajtanevek[210]

54. §[211] (1)[212] Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikk (2) bekezdés b) pont (i) alpontja alapján a Magyarország területén termelt FN-borászati termékek címkéjén az alábbi szőlőfajták nevét tilos feltüntetni:

a) arany sárfehér,

b) cirfandli,

c) furmint,

d) juhfark,

e) kabar,

f) kadarka,

g) kéknyelű,

h) kövérszőlő,

i) zéta.

(2)[213] Az (1) bekezdésben felsorolt fajtáknak a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szinonim nevei a 607/2009/EK rendelet 62. cikk (3) és (4) bekezdésének figyelembevételével feltüntethetőek az FN-borászati termékek címkéin is.

[214]

55. §[215]

Hagyományos és egyéb korlátozottan használható kifejezések[216]

56. § (1)[217] A 15. számú melléklet táblázatában foglalt kifejezések kizárólag az ott megjelölt feltételek teljesítése esetén tüntethetők fel a borászati termékek címkéjén.

(2) Az egyes OEM-ek és OFJ-k termékleírásai az (1) bekezdésben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is felállíthatnak, ideértve az adott korlátozottan használható kifejezés használatának tilalmát is.

A palackozás helyének feltüntetése

57. § A Magyarországon termelt OEM- és OFJ-borászati termék palackozása esetén[218]

a)[219] a "termelői palackozás" kifejezés akkor használható, ha a palackozást az adott termelő telephelyén végzik, és a borászati termék 100%-ban saját szőlőjéből származik, illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt legalább hároméves szerződés keretében vásárolja fel,

b)[220] a "pinceszövetkezetben palackozva" vagy a "pinceszövetkezet által palackozva" kifejezés akkor használható, ha a borászati termék 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi,

c)[221] a "termőhelyen palackozva" kifejezés akkor használható, ha a borászati termék 100%-ban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti területen belül történik.

ÖTÖDIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Pezsgőspalackba tölthető italok[222]

58. § A 607/2009/EK bizottsági rendelet 69. cikk (1) bekezdésében meghatározott palackban a pezsgőn, minőségi pezsgőn és illatos minőségi pezsgőn kívül az alábbi termékek hozhatók forgalomba:

a) széndioxid hozzáadásával készült habzóbor,

b) gyöngyözőbor,

c) széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor,

d) ízesített boralapú koktélok,

e)[223] 1,2 %vol-nál kisebb alkoholtartalmú italok.

Szállítás és tárolás

59. §[224] Kereskedelmi tároló helyen a borászati termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni úgy, hogy a palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon. A kereskedelmi tároló helyiség hőmérséklete nem mehet 5 °C alá és 25 °C fölé.

Cukortartalom átszámítása alkoholtartalomra[225]

60. §[226] Adatszolgáltatáskor a cukortartalom magyar mustfokban, valamint tömegszázalékban mért értékét a 16. számú melléklet táblázatai szerint kell térfogatszázalékra átszámítani.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

61. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A IV. rész rendelkezéseit első alkalommal a 2009/2010. borászati évben szüretelt szőlőből készült borászati termékekre kell alkalmazni.

(3) A 8. § szerinti adatszolgáltatást első alkalommal 2010-ben kell alkalmazni a 2009/2010-es borászati évre vonatkozóan.

(4)[227]

(5)[228] A 30. § rendelkezései az OEM-borászati termékek és az OFJ-borászati termékek esetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118s. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott termékleírás Btv.-ben meghatározott módon történő alkalmazhatóvá válásáig alkalmazandóak.

(6)[229] A 15. számú melléklet 19-22. sorainak rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. borpiaci évben szüretelt szőlőből készült borászati termékekre kell alkalmazni.

(7)[230] Az 51/B. §, az 52. § (1) bekezdés b) pontja és az 53. § rendelkezéseit első alkalommal a 2013. január 1-jét követően forgalomba hozott borászati termékekre kell alkalmazni. Azokat a 2012. december 31. előtt forgalomba hozott vagy címkézett borászati termékeket, amelyek jelölése megfelel a 2012. október 31-én hatályos rendelkezéseknek, a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.

Átmeneti rendelkezések[231]

61/A. §[232] 2017. augusztus 1-jét megelőzően kiadott, de első borászati termék származási bizonyítványra át nem váltott szőlő származási bizonyítvány alapján első borászati termék származási bizonyítványt a Hktv. 41. § szerinti mulasztási bírság megfizetése mellett, legfeljebb 2018. július 15-ig lehet kérelmezni. Az e § szerint kérelmezhető első borászati termék származási bizonyítvány nem tartalmazhat oltalom alatt álló eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre, illetve évjáratra, valamint szőlőfajta feltüntetésére utaló lehetőséget.

61/B. §[233] Ha a 2018. évben bekövetkezett, egyes szőlőfajták érését rendkívüli mértékben meggyorsító időjárási viszonyok miatt a szüretet 2018. július 15-e és 31-e között kell végrehajtani, akkor a szüret időpontjának 2018. augusztus 1-jét kell tekinteni.

61/C. §[234] A 14. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2017-ben szüretelt szőlőre kiadott és határidőben első borászati termék származási bizonyítványra át nem váltott szőlő származási bizonyítvánnyal a Hktv. 41. § szerinti mulasztási bírság megfizetése mellett legkésőbb 2019. január 15-ig lehet kérelmezni az első borászati termék származási bizonyítvány kiadását.

Hatályukat vesztő rendelkezések

62. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről szóló 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

b) a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

c) a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

d) a borászati termékek jelöléséről szóló 98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

e) a borok előállításáról szóló 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 1-26., valamint 33-52. §-a, az 1. számú melléklet 1-6., valamint 12-14. pontjai, 2., 3., 5. számú melléklete, valamint a 4. számú melléklet I., II. és IV. pontjai,

f) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásáról (VINGIS) szóló 102/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

g) a védett eredetű borok minősítéséhez kapcsolódó borvizsgáló bizottságok akkreditálási és működési szabályairól szóló 103/2004. (VI. 3.) FVM rendelet,

h) az Országos Borszakértő Bizottságról szóló 58/2005. (VI. 28.) FVM rendelet.

[235]

63. §[236]

[237]

64. §[238]

[239]

65. §[240]

[241]

66. §[242]

[243]

67. §[244]

[245]

68. §[246]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

69. § E rendelet az alábbi közösségi rendelkezések végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a)[247] a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 436/2009/EK (2009. május 26.) bizottsági rendelet,

c)[248] a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló 607/2009/EK (2009. július 14.) bizottsági rendelet,

d) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 606/2009/EK (2009. július 14.) bizottsági rendelet.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[249]

1. Felső-Pannon borrégió:

a) Etyek-Budai borvidék: az Etyek-Buda OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

b) Móri borvidék: a Mór OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

c) Neszmélyi borvidék: a Neszmély OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

d) Pannonhalmi borvidék: a Pannonhalma OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

e) Soproni borvidék: a Sopron/Ödenburg OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

2. Balaton borrégió:

a) Badacsonyi borvidék: a Badacsony OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

b) Balatonboglári borvidék: a Balatonboglár OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

c) Balatonfüred-Csopaki borvidék: a Balatonfüred-Csopak OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

d) Balaton-felvidéki borvidék: a Balaton-felvidék OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

e) Nagy-Somlói borvidék: a Nagy-Somló OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

f) Zalai borvidék: a Zala OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

3. Pannon borrégió:

a) Pécsi borvidék: a Pécs OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

b) Szekszárdi borvidék: a Szekszárd OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

c) Tolnai borvidék: a Tolna OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

d) Villányi borvidék: a Villány OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

4. Duna borrégió:

a) Csongrádi borvidék: a Csongrád OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

b) Hajós-Bajai borvidék: a Hajós-Baja OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

c) Kunsági borvidék: a Kunság OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

5. Felső-Magyarország borrégió

a) Bükki borvidék: a Bükk OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

b) Egri borvidék: az Eger OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

c) Mátrai borvidék: a Mátra OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

6. Tokaji borrégió:

Tokaji borvidék: a Tokaj OEM termékleírásában a körülhatárolt termőterület fejezetben felsorolt települések összessége.

2. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[250]

A. Adatlap

B. Szőlő ültetvénykataszter űrlap

C. Szőlő ültetvénykataszter

D. Borászati tevékenységet és kapacitást regisztráló adatlap

(a borászati helye szerint illetékes hegybíró vezeti)

3. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[252]

4. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[253]

5. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29) FVM rendelethez[254]

6. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[255]

7. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[256]

8. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[257]

8/A. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[258]

9. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[259]

9/A. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[260]

10. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[261]

"A" rész: első borászati termék származási bizonyítvány kérelem[262]

Első borászati termék származási bizonyítvány kérelem[263]

"B" rész: egyéb borászati termék származási bizonyítvány kérelem[265]

Borászati termék származási bizonyítvány kérelem[266]

11. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[270]

A. Készletigazolás céljából kiadott borászati termék származási bizonyítvány[271]

B. Másik borászati üzemébe történő átszállítás céljából kiadott borászati termék származási bizonyítvány[274]

C. Forgalomba hozatali engedély igénylése céljából kiadott borászati termék származási bizonyítvány[275]

12. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[278]

I. A Helyi Borbíráló Bizottság tagjának a következő végzettségek valamelyikével kell rendelkeznie:

Középfokú végzettség:

1. Bor- és üdítőital-ipari technikus

2. Borász

3. Szőlész-borász szaktechnikus

4. Szőlő- és gyümölcstermesztő

5. Vincellér

6. Élelmiszer-ipari technikus (bor- és üdítőital-ipar)

7. Bor- és pezsgőgyártó technikus

8. Bortechnológus

9. Erjedésipari termékgyártó (borász)

Felsőfokú végzettség:

1. Kertészmérnöki, F, E

2. Agrármérnöki E

3. Élelmiszermérnök (erjedésipar-borász) E

4. Élelmiszertechnológus mérnök (bor- és üdítőital-ipar) F

5. Tartósítóipari üzemmérnök

6. Tartósítóipari mérnök

7. Szőlész-borász mérnök vagy szakmérnök, szőlő- és borgazdasági szaktanácsadó[279]

8. Borász-italtechnológus szakmérnöki

Egyéb:

1. A Wine and Spirit Education Trust által kiadott "Diploma in Wines and Spirits"

2. A Wine and Spirit Education Trust által kiadott "Honours Diploma"

3. Az Institute of Masters of Wine által kiadott "Master of Wine" oklevél

II. Az Országos Borszakértő Bizottság tagjának a következő végzettségek valamelyikével kell rendelkeznie:

Középfokú végzettség:

1. Borász

2. Élelmiszer-ipari technikus (bor- és üdítőital-ipar)

Felsőfokú végzettség:

1. Kertészmérnöki, F, E

2. Agrármérnöki E

3. Élelmiszermérnök (erjedésipar-borász) E

4. Élelmiszertechnológus mérnök (bor- és üdítőital-ipar) F

5. Tartósítóipari üzemmérnök

6. Tartósítóipari mérnök

7. Szőlész-borász mérnök vagy szakmérnök, szőlő- és borgazdasági szaktanácsadó[280]

8. Borász-italtechnológus szakmérnöki

Egyéb:

1. A Wine and Spirit Education Trust által kiadott "Diploma in Wines and Spirits"

2. A Wine and Spirit Education Trust által kiadott "Honours Diploma"

3. Az Institute of Masters of Wine által kiadott "Master of Wine" oklevél

III. A 29/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott borászati eljárásokat végző személyeknek a következő végzettségek valamelyikével kell rendelkeznie:

1. Élelmiszermérnök (erjedésipar-borász) E

2. Élelmiszertechnológus mérnök (bor- és üdítőital-ipar) F

3. Tartósítóipari üzemmérnök

4. Tartósítóipari mérnök

5. Szőlész-borász mérnök

6. Szőlészeti- és borászati mérnök

7. Borász-italtechnológus szakmérnök

13. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez

14. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez

15. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[284]

16. számú melléklet a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelethez[286]

"A" rész

Magyar mustfok átszámítása alkoholtartalomra

"B" rész

A tömegszázalékban mért cukortartalom átszámítása alkoholfokra