38/2013. (V. 24.) VM rendelet

a szőlőtermelési potenciálról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. átadó: a szőlőültetvény engedélyezett kivágásával keletkezett újratelepítési jogát átruházó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

2. átvevő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire az átadó az újratelepítési jogát átruházza;

3. engedélyes: a műveletre vonatkozó érvényes engedéllyel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

4. fiatal mezőgazdasági termelő: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 30. pontja szerinti termelő;

5.[1] művelet: borszőlőültetvény telepítés, fajtaváltás (ideértve az átoltást is), kivágás;

6. összefüggő terület: a kérelemben megjelölt, a kérelmező használatában lévő, akár több helyrajzi számon nyilvántartott művelettel érintett terület, amelyet művelettel nem érintett terület - kivéve út, csatorna, árok - nem szakít meg.

2. Nyilvántartások és jelentések

2. § (1) A borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 74. cikkében meghatározott szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzék elkészítése a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) feladata.

(2) A HNT a szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzéket a borpiaci évet követő január 30-ig megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter), aki azt minden év március 1-jéig eljuttatja az Európai Bizottsághoz.

3. §[2] (1) A hegybíró a tudomására jutott, engedély nélküli

a) telepítést, fajtaváltást 10 napon belül bejelenti a növénytermesztési hatáskörben eljáró Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH);

b) kivágást 10 napon belül bejelenti a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)

részére.

(2) A megyei kormányhivatal kivágás esetén 30 napon belül, a NÉBIH telepítés és fajtaváltás esetén a vegetációs időszakban helyszíni ellenőrzést végez, és a jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül megküldi az illetékes hegybíró, valamint a HNT részére.

(3) A HNT nyilvántartást vezet az engedély nélkül telepített és kivágott, valamint az engedély nélküli fajtaváltással érintett ültetvények adatairól, amelyről a borpiaci évet követő január 30-ig jelentést készít. A jelentést megküldi a miniszter részére a bizottsági rendelet XIII. mellékletében foglalt táblázatok szerint.

3. Borszőlőültetvény telepítés, fajtaváltás és kivágás

4. § (1) A művelet engedélyezése iránti kérelmet a kérelemben megjelölt összefüggő terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani postai úton, vagy személyesen.

(2) Művelet elvégzésére engedélyt az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat aki:

a) rendelkezik a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 3. §-ában meghatározott gazdasági akta számmal,

b) rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által kiadott ügyfél-azonosító számmal (a továbbiakban: MVH ügyfél-azonosító szám) és,

c) a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlant érvényes jogcím alapján használja.

(3) A művelet engedélyezése iránti kérelmet a HNT által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani az illetékes hegybíró részére. A nyomtatvány tartalmi elemei az alábbiak:[3]

a)[4] kérelmező gazdasági akta száma;

b) kérelmező neve, címe;

c) a művelettel érintett ingatlan, ingatlanok adatai (helységnév, helyrajzi szám, területnagyság);

d) a művelettel érintett földterület nagysága;

e) a szőlőfajta megnevezése;

f) telepítés és fajtaváltás esetén a tőkék száma hektáronként;

g) telepítés esetén az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a telepítéshez a kérelmező birtokában lévő újratelepítési jog, vagy a központi jogtartalékból történő vásárlásból származó jog kerül felhasználásra (a kérelmező birtokában lévő újratelepítési jog esetén, annak adatai: kivágott ültetvény adatai - helységnév, helyrajzi szám, ültetvény nagysága -, kivágási engedély száma, és a kivágás ideje);

h)[5] telepítés és fajtaváltás esetén a tőtávolság és a sortávolság.

(4) A művelet engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

a) osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén valamennyi tulajdonostárs, illetve a saját vagy közös tulajdonban lévő, de özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvező, illetve az özvegyi joggal rendelkező személy nyilatkozatát, eredeti példányban, arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett művelet végrehajtásához hozzájárul;

b)[6] használatot biztosító jogviszony esetében a 30 napnál nem régebbi földhasználati lap másolatát, vagy a földhasználati összesítőt, valamint a használatba adó nyilatkozatát eredeti példányban, arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett művelet végrehajtásához hozzájárul;

c) fajtaváltás műveletnél, gyökérnemes (saját gyökerű) szaporítóanyag felhasználási szándéka esetén a talaj immunitásáról szóló laboratóriumi jegyzőkönyv másolatát;

d) törzsültetvény telepítés, illetve fajtaváltás esetén a NÉBIH által kiadott előzetes engedély másolatát;

e)[7] kísérleti ültetvény telepítés, illetve fajtaváltás esetén a telepítésre, illetve a fajtaváltásra irányuló szándék elfogadásáról a NÉBIH által kiadott engedélyt;

f)[8] telepítés esetén a talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a talajvédelmi terv jóváhagyásáról szóló jogerős határozat másolatát, amely - saját gyökerű szaporítóanyag felhasználása esetén - tartalmazza az érintett terület talaj immunitására vonatkozó rendelkezést.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell valamennyi tulajdonos, haszonélvező, illetve az özvegyi joggal rendelkező természetes személy születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy esetén nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, a kérelmező nevét, címét, az érintett földterület vonatkozásában a helység nevét, valamint a helyrajzi számát.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell a használatba adó természetes személy születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy esetén nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, a kérelmező nevét, címét, az érintett földterület vonatkozásában a helység nevét, valamint a helyrajzi számát.

(7) A művelet engedélyezése iránti kérelemre indult eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.

(8)[9] A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozatokat a HNT által rendszeresített, és honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani.

4. A művelet engedélyezése iránti kérelemhez kapcsolódó hiánypótlás

5. § Ha a művelet engedélyezése iránti kérelem nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdése szerinti mellékleteket, vagy a nyomtatványok hiányosak, akkor a hegybíró egy alkalommal 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

5. A művelet elvégzésére vonatkozó engedély kiadása

6. § (1)[10] Fajtaváltási, kivágási engedélyt a 4. §-ban foglalt feltételek teljesítése esetén legfeljebb 3 éves időszakra lehet kiadni, telepítési engedély - a 15. § (2) bekezdése kivételével - a telepítéshez felhasználni kívánt újratelepítési jog időbeli hatályáig lehet érvényes.

(2) A művelet elvégzésére vonatkozó engedély az alábbi adatokat tartalmazza:

a) kérelmező neve, címe;

b) kérelmező gazdasági akta száma, és MVH ügyfél-azonosító száma;

c) a művelettel érintett ingatlan, ingatlanok adatai (helységnév, helyrajzi szám, területnagyság, telepítés esetén a terület termőhelyi kataszteri osztály, pontérték);

d) telepítés esetén a kérelmező birtokában lévő, a telepítési engedély alapját képező újratelepítési jog adatai;

e) a szőlőfajta megnevezése;

f)[11] telepítés és fajtaváltás esetén a tőkék száma hektáronként, a tőtávolság és a sortávolság;

g) az engedély időbeli hatálya.

(3)[12] Ha a NÉBIH a telepítést vagy fajtaváltást követően megállapítja, hogy a telepítést vagy a fajtaváltást az engedély kiadását megelőzően már elvégezték, akkor a kérelmezőt a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43/C. §-a szerinti mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.

(4)[13] Ha a megyei kormányhivatal a kivágást megelőző ellenőrzése során megállapítja, hogy a kivágást az engedély kiadását, megelőzően már elvégezték, akkor a kérelmezőt a Btv. 43/C. §-a szerinti mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.

(5)[14] Az MVH által kiadott érvényes telepítési, pótlási, fajtaváltási, engedélyek - a szőlőfajta megnevezése, a hektáronkénti tőszám, a sortávolság, és a művelésmód kivételével - nem módosíthatóak.

(6) Az MVH által kiadott érvényes kivágási engedélyek nem módosíthatóak.

(7)[15] Az MVH által kiadott érvényes telepítési, pótlási, fajtaváltási engedélyek az engedélyes kérelmére visszavonhatóak.

(8)[16] A hegybíró által kiadott telepítési, fajtaváltási engedély módosítását annak érvényességi ideje alatt az engedélyes egy alkalommal kérelmezheti.

(9)[17] A telepített fajták arányának, valamint a sor- és tőtávolságnak a 10%-ot meg nem haladó mértékű megváltoztatásához nem szükséges az engedély módosítása.

7. § (1) A kivágási és a fajtaváltási engedély kiadását megelőzően a HNT a hiánytalan kérelmek legalább 5%-át helyszíni ellenőrzésre jelöli ki. A kijelölés alapján a helybíró a helyszíni ellenőrzést a kérelmekben szereplő ültetvényekre vonatkozóan elrendeli.

(2)[18] A helyszíni ellenőrzésre kiválasztott kérelmek esetében kivágási engedélyt csak a megyei kormányhivatal, fajtaváltási engedélyt csak a NÉBIH helyszíni ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyve alapján lehet kiadni.

(3)[19] A megyei kormányhivatal, illetve a NÉBIH a hegybíró megkeresésének beérkezésétől számított 15 napon belül ellenőrzi a kérelemben szereplő ültetvényt. A megkeresésnek tartalmaznia kell a helyszíni ellenőrzés kezdeményezésére való utalást és a kérelem másolati példányát. Az ültetvény helyszíni ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyvet a megyei kormányhivatal, illetve a NÉBIH az ellenőrzést követő 5 napon belül megküldi a hegybíró részére.

8. §[20] (1) A művelet elvégzésének tényét az engedélyesnek a művelet végrehajtását követően 15 napon belül írásban be kell jelentenie a hegybíró részére. A bejelentés adattartalmát és formátumát a HNT honlapján teszi közzé. A bejelentéshez mellékelni kell az ültetvényleltárt és a szőlőoltvány származási igazolást.

(2) A hegybíró a telepítés, fajtaváltás elvégzéséről szóló, az engedélyes által tett bejelentést és mellékleteit, annak beérkezésétől számított 10 napon belül továbbítja a NÉBIH részére.

(3) A bejelentés kézhezvételét követően a NÉBIH a telepítés és fajtaváltás megtörténtét a vegetációs időszakban ellenőrzi.

(4) A NÉBIH az ellenőrzési jegyzőkönyvet az ellenőrzést követő 30 napon belül megküldi a hegybíró részére.

(5) Ha a NÉBIH az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szőlőültetvényt a telepítési, fajtaváltási engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, a hegybíró tájékoztatása mellett, felszólítja az engedélyest, hogy kezdeményezze a telepítési, fajtaváltási engedély módosítását új engedély-kérelem benyújtásával.

(6) A hegybíró a NÉBIH ellenőrzési jegyzőkönyve és a benyújtott engedély-kérelem alapján új engedélyt ad ki, valamint rögzíti az új ültetvény adatait a borszőlő ültetvénykataszterben.

6. Kivágással keletkezett újratelepítési jogok

9. § (1) Újratelepítési jog az árutermő-, törzs- és kísérleti borszőlő ültetvény engedélyezett kivágásával keletkezik.

Az újratelepítési jog a kivágott ültetvénnyel megegyező nagyságú területre vonatkozik.

(2) Az árutermő-, törzs- és kísérleti borszőlő ültetvény engedélyezett kivágásával keletkezett újratelepítési jog jogosultja az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki a kivágási engedély jogosultja.

(3)[21]

(4)[22] 2008. augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog 2018. december 31-ig használható fel.

10. § (1) Az engedéllyel történt kivágást követően a hegybíró az újratelepítési jogot az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján, az általa vezetett újratelepítési jogok nyilvántartásába bejegyzi. Az újratelepítési jogot a jog keletkezésétől annak felhasználásáig, ennek hiányában 2015. december 31-ig a jog tulajdonosának tulajdonaként tartja nyilván. A hegybíró a nyilvántartásba vételről az ellenőrzést követő döntésben rendelkezik.

(2)[23] Az engedéllyel történt telepítést követően az illetékes hegybíró, a NÉBIH által felvett ellenőrzési jegyzőkönyv alapján - annak kézhezvételét követő 30 napon belül - az újratelepítési jog felhasználását az általa vezetett újratelepítési jogok nyilvántartásában rögzíti.

7. Az újratelepítési jogok átruházása

11. § (1) Az újratelepítési jog átruházható.

(2) Az újratelepítési jog átruházása esetén az átadó és az átvevő közösen kötelesek az átvevő gazdasági aktát vezető hegybírójánál kérelmezni az átruházni kívánt újratelepítési jog átvezetését az újratelepítési jogok nyilvántartásában.

(3) Az újratelepítési jog átruházására vonatkozó közös kérelmet (a továbbiakban: átruházásra vonatkozó kérelem) az erre a célra a HNT által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani postai úton, vagy személyesen. Az átruházásra vonatkozó kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az átadó és átvevő neve, címe, gazdasági akta száma, MVH ügyfél-azonosító száma,

b) újratelepítési jog adatai (kivágás helye - helységnév, helyrajzi szám - kivágott ültetvény területének nagysága négyzetméterben kifejezve, termőhelyi kataszteri pontértéke),

c) kivágási engedély száma,

d) kivágás ideje,

e)[24] az átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az újratelepítési jogot kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bor előállítására alkalmas szőlőültetvény létesítésére használja fel.

(4) Az átruházásra vonatkozó kérelemhez csatolni kell az újratelepítési jog átruházásáról szóló eredeti szerződést, amelyet teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább az átadó és az átvevő nevét, címét, az újratelepítési jog adatait, valamint az átadó és az átvevő aláírását.

(5) Az átruházásra vonatkozó kérelemről a hegybíró dönt. A kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó döntés alapján az újratelepítési jogot át kell vezetni az átvevő tulajdonába az újratelepítési jogok nyilvántartásában.

(6) Az újratelepítési jog átruházása csak akkor jegyezhető be az újratelepítési jogok nyilvántartásába, ha átvevő rendelkezik MVH ügyfél-azonosító számmal.

8. Az átruházásra vonatkozó kérelemhez kapcsolódó hiánypótlás

12. § Amennyiben a telepítési engedély iránti kérelemben vagy az újratelepítési jog átruházására vonatkozó kérelemben a rendelkezésre álló adatokból nem igazolható az újratelepítési jogra vonatkozó tulajdonjog (jogosultság), az adatok nem igazolják a jog keletkezését, vagy a kérelmet hiányosan nyújtották be, a hegybíró 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

9. Az újratelepítési jog felhasználása

13. § (1) Az újratelepítési jog jogosultja az újratelepítési jogot annak időbeli hatályán belül Magyarországon bárhol, a használatában vagy tulajdonában lévő, borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földrészleten felhasználhatja, vagy átruházhatja.

(2)[25] A 2008. augusztus 1. után átruházott újratelepítési jogot a jogosult kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bor előállítására alkalmas szőlőültetvény létesítésére használhatja fel. A jogosult a vásárolt újratelepítési jogot tovább nem ruházhatja át.

10. A telepítési jogtartalék

14. § (1)[26]

(2) A 2004. május 1-jét követően keletkezett újratelepítési jogok azon borpiaci évtől számított ötödik borpiaci év végéig ítélhetők oda a telepítési jogtartalékból, illetve használhatók fel, amelynek során azt a telepítési jogtartalékba helyezték.

10/A. Vásárlás a telepítési jogtartalékba[27]

14/A. § (1) A HNT legkésőbb 2015. augusztus 31-ig vásárlási felhívást tesz közzé a telepítési jogtartalékba történő újratelepítési jog vásárlására vonatkozóan. A felhívásban rögzíteni kell a jog vásárlására felhasználandó összeget. (2) A felhívás alapján újratelepítési jogot adhat el a telepítési jogtartalékba az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a tulajdonában érvényes újratelepítési jog van.

Az értékesítésre kínált újratelepítési jog nem lehet érvényes telepítési engedélyhez kötött, vagy vásárlásból származó újratelepítési jog.

(3) Az eladásra kínált újratelepítési jog ellenértékének egységösszege legalább 50 000 forint hektáronként, de nem haladhatja meg a 150 000 forintot hektáronként.

(4) Az értékesítési kérelem bírálata során az ellenérték összege:

a) 50 000 forint hektáronként, amennyiben a kérelemben szereplő összes újratelepítési jog nagysága nem haladja meg a 0,5 hektárt;

b) 70 000 forint hektáronként, amennyiben a kérelemben szereplő összes újratelepítési jog nagysága meghaladja a 0,5 hektárt;

c) 150 000 forint hektáronként, amennyiben a kérelemben szereplő összes újratelepítési jog nagysága meghaladja a másfél hektárt.

14/B. § (1) Az újratelepítési jog értékesítése iránti kérelmet a HNT által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon, postai úton vagy személyesen, a HNT által közzétett értékesítési felhívásban meghatározott határidőn belül kell benyújtani a gazdasági aktát vezető hegybíró részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, MVH ügyfél-azonosító számát és a gazdasági akta számát, az eladásra kínált újratelepítési jog nagyságát, valamint az újratelepítési jog ellenértékének kifizetéséhez a kérelmező bankszámlaszámát.

(2) A hegybíróhoz történő személyes benyújtás esetén a hegybíró nyilvántartásában rögzíti a kérelem benyújtásának időpontját, amelyről a kérelmezőnek igazolást ad.

(3) Az újratelepítési jog értékesítése iránti kérelmek sorrendjét a kérelem postai úton történő benyújtása esetén a postára adás dátuma, a kérelem személyes benyújtása esetén a benyújtás napja határozza meg.

(4) A hiánypótolt kérelmek sorrendjét postai úton történő benyújtás esetén a hiánypótlási beadvány postára adásának dátuma, személyes benyújtás esetén a benyújtás napja határozza meg.

(5) A hiánypótolt kérelem személyes benyújtása esetén a hegybíró nyilvántartásában rögzíti a benyújtás időpontját, amelyről a kérelmezőnek igazolást ad.

(6) A HNT telepítési jogot a felhívásban közzétett összeg erejéig vásárol fel. A telepítési jog felvásárlási sorrendjét a hiánytalan kérelmek sorrendje határozza meg.

14/C. § Ha az újratelepítési jog értékesítése iránti kérelem, illetve annak nyomtatványa hiányos, a hegybíró egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a hiánypótlásnak eleget tenni.

11. Értékesítés a telepítési jogtartalékból

15. § (1) A telepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok értékesítésére vonatkozóan a HNT értékesítési felhívást tesz közzé.

(2)[28] Az értékesítési felhívás alapján újratelepítési jogot vásárolhat az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki gazdasági aktaszámmal rendelkezik.

(3)[29]

(4) A telepítési jogtartalékból vásárolt újratelepítési jog nem átruházható, telepítési jogtartalékba nem ajánlható fel.

16. § (1) A kiadott újratelepítési jogért fizetendő ellenérték egységösszege legalább 50 000 forint hektáronként, de nem haladhatja meg a 150 000 forintot hektáronként.

(2) A vásárlási kérelem bírálata során az ellenérték összege meghatározásánál, a 150 000 forint hektáronkénti térítési összeget csökkentő tényezőként az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) 70 000 forint hektáronként, amennyiben az újratelepítési jogot I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területen használja fel a kérelmező;

b) 30 000 forint hektáronként, amennyiben a betelepíteni kívánt terület nagysága meghaladja a másfél hektárt.

(3) Ha kérelmező az alábbi dokumentumok egyikével igazolja, hogy fiatal mezőgazdasági termelő, és a kérelemhez mellékeli

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 28/A. § (5) bekezdése szerinti határozat másolatát,

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiány miatti elutasításról szóló döntés másolatát,

c) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiányra való hivatkozásról szóló elutasító döntés másolatát, vagy

d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiányra való hivatkozásról szóló elutasító döntés másolatát,

akkor részére a telepítési jogtartalékból az újratelepítési jogot térítésmentesen kell nyújtani.

e)[30] az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiányra való hivatkozásról szóló elutasító döntés másolatát,

f)[31] az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet alapján benyújtott kérelemre kiadott támogatási határozat, vagy kizárólag forráshiányra való hivatkozásról szóló elutasító döntés másolatát,

(4)[32] A kérelmeket a benyújtás napjának sorrendjében - hiánypótolt kérelmek esetén a hiánypótlás benyújtásának napja szerinti sorrendben - kell jóváhagyni. Abban az esetben, ha a telepítési jogtartalékban lévő újratelepítési jog mennyisége nem elegendő valamennyi kérelem jóváhagyására, először azok a kérelmek hagyhatóak jóvá a kérelmek beérkezésének sorrendjében, amelyek tekintetében a kérelmező az újratelepítési jog vásárlási kérelmével egyidejűleg telepítési engedély iránti kérelmet nyújt be, és vállalja, hogy a vásárolt jogot annak időbeli hatálya alatt, de legkésőbb a vásárlás borpiaci évét követő második borpiaci év végéig oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel előállított bort adó ültetvény telepítéséhez használja fel.

(5)[33] Az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek olyan újratelepítési jog volt a tulajdonában, amely 2006. augusztus 1-jét követő kivágással keletkezett, és a tulajdonában lévő telepítési jog 2014. augusztus 1-jén telepítési jogtartalékba került, és ez a személy 2014. augusztus 1. és 2014. december 31. között a telepítési jogtartalékból telepítési jogot vásárolt, egy alkalommal térítésmentesen igényelhet újratelepítési jogot a telepítési jogtartalékból. Az ilyen jogon térítésmentesen igényelt újratelepítési jog nagysága nem haladhatja meg a jogtartalékba került újratelepítési jog nagyságát.

17. § (1)[34] Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelmet a HNT által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon, postai úton vagy személyesen, a HNT által közzétett értékesítési felhívásban meghatározott határidőn belül kell benyújtani a gazdasági aktát vezető hegybíró részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, MVH ügyfél-azonosító számát és a gazdasági akta számát, a számlavezető pénzintézet nevét és a bankszámlaszámát, valamint a vásárolni kívánt újratelepítési jog nagyságát.

(2)[35]

(3) Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelmek sorrendjét a postai úton történő kérelem benyújtás esetén a postára adás dátuma, személyes kérelem benyújtás esetén a benyújtás napja határozza meg.

(4) Hiánypótolt kérelmek sorrendjét a postai úton történő benyújtás esetén a hiánypótlási beadvány postára adásának dátuma, személyes benyújtás esetén a benyújtás napja határozza meg.

(5)[36]

(6)[37]

18. § (1) A hegybíró a döntésében a vásárlási kérelem, és a telepítés engedély iránti kérelem alapján indult eljárásokat egyesíti.

(2) Az egyesített eljárás során a hegybíró 15 napos teljesítési határidő tűzésével végzésben felszólítja a kérelmezőt az újratelepítési jog ellenértékének megfizetésére. Az ellenérték megfizetését banki átutalással kell teljesíteni a HNT elkülönített bankszámlaszámára. A pénzügyi tranzakció közlemény rovatában kötelező feltüntetni az engedélyes gazdasági akta számát, és a fizetési felszólításról hozott döntés iktatószámát. A teljesítés napjának a pénzügyi tranzakció értéknapja minősül.

(3)[38] Amennyiben a kérelmező az ellenértéket hiánytalanul, határidőn belül megfizette, úgy a hegybíró a döntéshozatallal egyidejűleg a kérelmező részére az újratelepítési jogot nyilvántartásába bejegyzi, vagy az egyesített eljárás során egybefoglalt döntésében a telepítést engedélyezi és az újratelepítési jogot az ügyfélnek megítéli. A hegybíró kezdeményezi a HNT-nél az újratelepítési jog telepítési jogtartalékból történő törlését.

(4) Amennyiben a kérelmező fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a hegybíró a kérelmet elutasítja és kezdeményezi a HNT-nél a határidőn túl, vagy a fizetési felszólításban meghatározott összegnél kevesebb befizetés ügyfél részére történő visszautalását.

12. Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelemhez kapcsolódó hiánypótlás

19. § Ha az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelem, illetve annak nyomtatványa hiányos, akkor a hegybíró egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számítva 15 napon belül köteles a hiánypótlásnak eleget tenni.

13. Telepítési jog nélkül végzett telepítés

20. § (1) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85g. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével, 2004. április 30-a után telepített szőlőültetvényt ki kell vágni, illetve az ültetvényen keletkezett termést lepárlás céljára kell leadni.

(2) A telepítési tilalom megszegésével telepített ültetvények termése kizárólag olyan lepárló részére adható le, amely alkalmas 80 térfogatszázalékot meghaladó alkohol készítésére.

(3) Amennyiben a NÉBIH tudomására jut, hogy a telepítési tilalom megszegésével telepítést hajtottak végre, határidő tűzésével felszólítja a telepítési jog nélkül telepített ültetvény használóját (a továbbiakban: használó) a szőlőültetvény kivágására. Ha a használó a kivágási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a NÉBIH bírság megfizetésére kötelezi és eljárásáról tájékoztatja a hegybírót.

(4) Amennyiben telepítési tilalom megszegésével telepített ültetvényen termés található, a használó a kivágás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles egy lepárlóüzemmel az ültetvény szőlőtermésének lepárlásáról szóló szerződést kötni, és az eredeti szerződést a megkötéstől számított 15 napon belül a NÉBIH részére megküldeni.

(5) A használónak legalább a NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítványon szereplő mennyiség tekintetében kell a szerződést megkötnie.

21. § (1) A telepítési tilalom megszegésével telepített ültetvény szőlőtermésének lepárlásra történő leadásáról szóló bizonylatokat (szállítólevél és felvásárlási jegy) a használó a kiállítás napjától számított 8 napon belül, de legkésőbb a kiállítás évében október 30-áig köteles a NÉBIH részére benyújtani.

(2) Amennyiben a használó az ültetvény szőlőtermésének lepárlásáról szóló szerződést vagy az ültetvény szőlőtermése teljes mennyiségének lepárlásra történő leadásáról szóló bizonylatot a NÉBIH részére határidőre nem nyújtja be, a NÉBIH mulasztási bírságot szab ki. A mulasztási bírság kiszabásakor figyelembe kell venni a mulasztás gyakoriságát, és az ültetvény nagyságát.

(3) A lepárlóüzem a beszállított termés lepárlását követő második hónap végéig köteles a NÉBIH részére az alábbi dokumentumokat benyújtani:

a) a szerződésbe foglalt termés átvételi bizonylatainak másolatát,

b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet [a továbbiakban: 8/2004. (III. 10.) PM rendelet] 33. számú melléklete szerinti termelési napló másolatát tételenként,

c) a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 28. számú melléklete szerinti, a vámhatóság által ellenjegyzett termékmérleg nyilvántartások másolatait azokra a hónapokra, amelyekben az adott termék lepárlásra került,

d) az előállított alkoholra vonatkozó, a NÉBIH által kiállított minősítési bizonyítványt tételenként.

(4) Amennyiben a lepárlóüzem a - a lepárlásról szóló szerződés alapján - beszállított termésnek a lepárlását igazoló, előző pontban meghatározott dokumentumait határidőre nem nyújtja be, a NÉBIH mulasztási bírságot szab ki.

(5) A lepárlással kapcsolatban felmerült összes költség a használót terheli.

14. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet a - (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. június 30-án lép hatályba.

(2) E rendelet 1-21. §-a és a 25. §-a 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

23. §[39]

24. § E rendelet

a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet, valamint

b) a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet IV. címének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

25. §[40] A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet és a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013. (V. 24.) VM rendelet módosításáról szóló 12/2014. (II. 21.) VM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) által megállapított 16. § (4) és (5) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 38/2013. (V. 24.) VM rendelethez

I. Az újratelepítési jog nyilvántartás adatai:

1. Az újratelepítési jog tulajdonosának adatai (név, cím, gazdasági akta szám, amennyiben az ügyfél rendelkezik gazdasági aktával, adóazonosító jel, illetve adószám);[41]

2. az újratelepítési jog adatai (kivágás helye; termőhelyi kataszteri osztály, pontérték; kivágás ideje; kivágás- engedély száma; területnagysága; érvényességi ideje), a jog átruházhatóságára vonatkozó adat. Amennyiben a jog telepítési engedély alapjául szolgál, úgy az engedélyezett terület helye, és nagysága, illetve a jog származása (saját, vagy jogtartalék).

II. A telepítési jogtartalék adatai:

1. Az újratelepítési jog adatai (kivágás helye; termőhelyi kataszteri osztály, pontérték; kivágás ideje; kivágás- engedély száma; területnagysága; érvényességi ideje).