2014. évi XIV. törvény

az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról[1]

1. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

1. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ."

2. § Az Ogytv. 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés jegyzői)

"d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét,"

3. § (1) Az Ogytv. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján - a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. A törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.

(2) Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában - az egyes indítványok mérlegelését követően - a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket."

(2) Az Ogytv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz."

4. § (1) Az Ogytv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. § (1) bekezdés b), e) vagy h) pontja alapján megszűnik."

(2) Az Ogytv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző és a háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3a) A házelnök felmentésére a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt."

5. § Az Ogytv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között

a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,

b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat,

c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal,

d) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,

e) javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket,

f) állást foglal az Országgyűlés munkájának sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,

g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt személyt,

h) megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit,

i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,

j) megállapítja az Országgyűlés üléseinek szavazásairól, valamint a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét, illetve a képviselői tiszteletdíj e törvényben meghatározott esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait,

k) állást foglal a miniszteri tisztségre javasolt személyek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről,

l) ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására,

m) javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére,

n) az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatban javaslatot tesz az interpellációk és kérdések elhangzásának időpontjára,

o) dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások engedélyezéséről,

p) a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára,

q) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket, valamint

r) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezés (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) a hatáskörébe utal."

6. § Az Ogytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete. A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy."

7. § (1) Az Ogytv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Házbizottság ülésén - a (2a) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.

(2a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért alelnöke -a Házbizottság ülésén részt vehet."

(2) Az Ogytv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 13. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént.

(5a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. A Házbizottság összehívásáról a házelnök dönt."

(3) Az Ogytv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 13. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 11. § (1) bekezdés a) és j) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.

(7) Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb háromperces hozzászólása után határoz.

(8) A Házbizottság a működési rendjét - a házszabályi rendelkezésekre tekintettel - maga határozza meg."

8. §[2]

9. § Az Ogytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként

a) állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz,

b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat

létre.

(2) A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról."

10. § (1) Az Ogytv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot."

(2) Az Ogytv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását - a házelnöknek történő egyidejű megküldésével - bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja."

11. § Az Ogytv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik."

12. § Az Ogytv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.

(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt vegyen."

13. § (1) Az Ogytv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot. A módosító javaslatról az Országgyűlés vita nélkül dönt. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. Az Országgyűlés az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslat alapján úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ."

(2) Az Ogytv. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

14. § Az Ogytv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri."

15. § Az Ogytv. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

"7/A. A törvényalkotási bizottság

21/A. § (1) A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2) Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási bizottságot. Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz. A törvényalkotási bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.

(3) A törvényalkotási bizottságra a 15. § (4) bekezdését, a 17. § (1)-(2) bekezdését, a 18-20. §-t és a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnik."

16. §[3]

17. § Az Ogytv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 23. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat kell figyelembe venni. (3a) Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat."

18. § Az Ogytv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)-(5) bekezdését, a 19-20. §-t, a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell."

19. § (1) Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

"10/A. A bizottságok vizsgálati tevékenysége

27/A. § (1) Az országgyűlési bizottság - a vizsgálóbizottság kivételével - saját elhatározása alapján folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés a 24. § (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki.

(2) Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 25. §-t és a 26. §-t kell alkalmazni.

(3) Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kérhet fel. Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság vizsgálati tevékenységére a 10. alcím nem alkalmazható."

(2) Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő 10/B-10/C. alcímmel egészül ki:

"10/B. Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása

27/B. § Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben készített beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével - a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti.

10/C. A határozatképesség, tanácskozóképesség

27/C. § (1) Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Az országgyűlési bizottság a határozatait - ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek - a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének szavazatával hozza.

(3) Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. Az országgyűlési bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni."

20. §[4]

21. § Az Ogytv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A képviselő - ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz - a képviselői jogait személyesen gyakorolja."

22. § (1) Az Ogytv. 29. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"29. § (1) A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

(2) A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően -a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon - felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.

(3) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein - az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz - tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben."

(2) Az Ogytv. 12. alcíme a következő 29/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"29/A. § (1) A szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A szószóló megbízatása megszűnik

a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,

b) halálával,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondásával,

e) ha a képviselők választásán már nem választható, vagy

f) ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként.

(3) Ha a szószóló megbízatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.

(4) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz.

(5) A szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.

(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1), (3a) és (5) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §-nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 46. § (2) bekezdésének, a 48. § (3) és (5) bekezdésének, a 49. § (2), (4) és (6) bekezdésének, az 50. § (1), (2), (5), (6) és (8) bekezdésének, az 51/A. § (1)-(11) bekezdésének, valamint (13) és (14) bekezdésének, az 52. § (2)-(4) bekezdésének, valamint (6) bekezdésének, az 53. § (2)-(5) bekezdésének, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. § (1), (2) és (4) bekezdésének, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá - a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben - a 28. § (4) bekezdését a szószólóra is alkalmazni kell."

23. § Az Ogytv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök - a 11. § (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel - úgy köteles összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

(2) Az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot legkésőbb az ülést megelőző 72 órával, ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, legkésőbb az ülést megelőző 48 órával korábban közzé kell tenni."

24. § Az Ogytv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. § (1) Az Országgyűlés - a Házbizottság javaslatára - Magyarország történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója, valamint nemzeti ünnep alkalmából ünnepi vagy emlékülést (a továbbiakban: ünnepi ülés) tarthat.

(2) Az ünnepi ülés programját az Országgyűlés a napirend elfogadásával állapítja meg."

25. § Az Ogytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § Az Országgyűlés üléseit - ha az Országgyűlés eltérően nem határoz - az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja."

26. §[5]

27. § Az Ogytv. a következő 14/B. alcímmel egészül ki:

"14/B. A tanácskozás nyelve, az anyanyelv- és a jelnyelvhasználat

38/B. § (1) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.

(2) A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.

(3) A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőzően egy nappal - amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul - jelezni kell.

(4) A (2) bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltételeknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le.

(5) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a (2) bekezdés szerinti felszólalás magyar nyelvre történő tolmácsolását - a (3) bekezdés szerinti határidőben tett jelzés esetén - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/C. § (1) A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.

(2) Az Országgyűlés és - a képviselő kérelmére - az országgyűlési bizottság ülésén a magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/D. § A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell."

28. § Az Ogytv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja."

29. § (1) Az Ogytv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre."

(2) Az Ogytv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság hozzászólási jogot adhat."

30. § Az Ogytv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente meghallgatja."

31. § (1) Az Ogytv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét."

(2) Az Ogytv. 42. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Ogytv. 42. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

(7) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írásban kiegészíti, amelyről a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság jelentésében állást foglal. Az interpellációra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi.

(7a) A (7) bekezdés szerinti országgyűlési bizottság javaslata alapján az Országgyűlés

a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,

b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy

c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel."

(3) Az Ogytv. 42. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 42. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

(9) Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett."

32. § (1) Az Ogytv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel."

(2) Az Ogytv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik."

33. § (1) Az Ogytv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 44. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) megválasztásánál - az Alaptörvény vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - a házelnök nyújtja be a javaslatot a közjogi tisztségviselő személyére. A javaslatról az Országgyűlés - az (1a) bekezdésben és a 6. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nyílt szavazással határoz.

(1a) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg."

(2) Az Ogytv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, a személyi javaslatot véleményezi és a véleményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést. A miniszteri tisztségre javasolt személy miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz."

34. §[6]

35. §[7]

36. §[8]

37. §[9]

38. §[10]

39. §[11]

40. §[12]

41. § Az Ogytv. 57. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirenden kívüli felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Az Országgyűlés a javaslatról az ügyrendi javaslatra vonatkozó szabályok szerint dönt.

(2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személy, a háznagy, valamint a főigazgató által kijelölt - az Országgyűlés Hivatalával szerződéses jogviszonyban álló - személy vehet részt."

42. § Az Ogytv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés ülésének, a törvényalkotási bizottság ülésének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint a házelnök által - a Házbizottság véleményének kikérését követően - kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági üléseknek a közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik."

43. § Az Ogytv. 60. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni)

"e) az egyéb olyan dokumentumokat és adatokat, amelyek a házszabályi rendelkezések szerint az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szerepelnek."

44. § Az Ogytv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal."

45. § Az Ogytv. 61. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése nem kérhető."

46. § Az Ogytv. V/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"V/A. FEJEZET

EGYES DÖNTÉSEKHEZ SZÜKSÉGES SZAVAZATI ARÁNY

61/A. § (1) A képviselők kétharmadának szavazata szükséges

a) az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában meghatározott esetben,

b) az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt esetben,

c) a Kúria elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,

f) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,

g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,

h) a 37. § alapján az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához.

(2) A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges

a) a 77. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez,

b) a 29/A. § (4) bekezdése alapján annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához,

c) település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,

d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint,

f) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,

g) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,

i) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,

l) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben,

m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

o) a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,

p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

q) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztásához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

r) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megbízatása - a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (1) bekezdésének e)-g) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint."

47. § Az Ogytv. MÁSODIK RÉSZE a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

"VI/A. FEJEZET

A HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSA

72/A. § (1) Törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés eltérő rendelkezése hiányában a házszabályi rendelkezések alkalmazása során a határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi rendelkezések ülést vagy ülésnapot említenek. Az ülésnap az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásáig tart.

(3) A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezik.

(4) Ha a határidő utolsó napja nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkanapra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le.

(5) A határidő az utolsó napon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap végén jár le.

(6) A (4)-(5) bekezdés nem alkalmazható, ha a határidő órában van megadva."

48. § Az Ogytv. 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt."

49. § Az Ogytv. 30. alcímének megjelölése és az Ogytv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"30. Összeférhetetlenség

80. § (1) A képviselői megbízatás - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2) A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet.

(3) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.

(4) A képviselő főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlési elnöki, megyei közgyűlési alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri, helyi önkormányzati képviselői és nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatást (a továbbiakban együtt: polgármesteri megbízatás) láthat el. A képviselő polgármesteri megbízatásának fennállása alatt a 104. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői tiszteletdíjra és - amennyiben nyilatkozata szerint polgármesteri megbízatásával összefüggésben költségtérítésben vagy költségátalányban részesül - üzemanyagkártya használatára nem jogosult."

50. § Az Ogytv. 104. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4a) A képviselőcsoportnak - a (3) és (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó - további képviselőcsoportvezető-helyettesei külön juttatásban nem részesülhetnek, és számuk nem haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának 20%-át."

51. § Az Ogytv. 105. § (2)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, az Országgyűlés jegyzője tiszteletdíjának összege megegyezik az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.

(3) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság alelnöke a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 1,2-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.

(4) Az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke és alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatásának időtartamára jogosult."

52. § Az Ogytv. 107. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"107. § (1) A képviselő esedékes tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének, - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett szavazásainak több mint egynegyedén.

(2) Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban előre feltüntetett szavazások - napirendi javaslatban jelzett -időpontjában nem határozatképes és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor a bejelentés nélkül távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. A tiszteletdíj csökkentésére az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha az országgyűlési bizottság - legalább 24 órával korábban összehívott ülése - nem határozatképes és a határozatképességet a bizottság elnökének nem sikerül helyreállítania, akkor a távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti, kivéve, ha a képviselő a bizottsági ülésről való távolmaradását az országgyűlési bizottság elnökének a bizottsági ülés kezdetéig bejelentette. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. A tiszteletdíj csökkentésére az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő - ülésszakot követően esedékes első havi - tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként - ide nem értve a rendkívüli ülésszakot - a bizottsági ülések több mint a felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt. A bizottsági ülésen részt nem vevőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki bizottsági ülés - teljes vagy részbeni tartamára - eseti képviseleti megbízást adott."

53. § Az Ogytv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A képviselő - a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a házelnök, az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, valamint a képviselőcsoport vezetője kivételével - nevére, valamint az általa megjelölt fajtájú üzemanyagot fogyasztó és hengerűrtartalmú, a saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló - egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható -, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyagfogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget kell alapul venni."

54. § (1) Az Ogytv. 110. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A képviselő kérelmére, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, legalább 35 m2, de legfeljebb 50 m2 alapterületű budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve ha

a) ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van, vagy

b) közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult."

(2) Az Ogytv. 110. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) A képviselő akkor is jogosult az (1) bekezdés szerinti lakóház vagy lakás használatára, ha az (1) bekezdés a) pontja esetén a képviselő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn."

(3) Az Ogytv. 110. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltakat az Országgyűlés Hivatala nem a vagyonkezelésében lévő lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben a megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő összeget használhat fel. A lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő egyéb költségek a képviselőt terhelik. A nem rendeltetésszerű használat során bekövetkezett károkért a képviselő felelős."

(4) Az Ogytv. 110. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(2a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

a) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

b) bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,

c) tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság

ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan

a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.

(2b) A (2a) bekezdésben foglaltakon túl a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve ezek közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja."

(5) Az Ogytv. 110. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Az alelnök, illetve a képviselőcsoport vezetője - kérelmére - budapesti hivatali lakás használatára jogosult, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlannal nem rendelkezik."

(6) Az Ogytv. 110. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(5) Az alelnök és a képviselőcsoport vezetője akkor is jogosult budapesti hivatali lakás használatára, ha az ő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében csak olyan lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn."

55. § (1) Az Ogytv. 111. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A képviselő választókerületének székhelyén vagy a választókerületében általa meghatározott településen, fővárosi egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a képviselő által a választókerületében meghatározott helyen, az országos listán megválasztott képviselő esetében az általa meghatározott településen a képviselői tevékenységének ellátására alkalmas az Országgyűlés Hivatala által biztosított irodai elhelyezésre jogosult, amely magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, az iroda működtetésével összefüggő kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői tevékenységének ellátásához igénybe vehető telefonszolgáltatást, internetszolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást, telefaxszolgáltatást (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési szolgáltatások)."

(2) Az Ogytv. 111. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

a) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

b) bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,

c) tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság

ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan

az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.

(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely párt tulajdonában vagy vagyonkezelésében van, illetve amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója, vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személy, illetve ezek közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja."

(3) Az Ogytv. 111. § (3)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A képviselő tevékenységét az Országgyűlés Hivatala által finanszírozott személyek segítik, munkavégzésük helye a képviselő (1) bekezdés szerinti irodája.

(4) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeg erejéig mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, amelyhez az Országgyűlés Hivatala biztosít megfelelő készüléket. Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit."

56. § Az Ogytv. 112. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A képviselőnek a 109-111. §-ban meghatározott pénzügyi feltételeket, juttatásokat, a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatásokat, valamint e juttatásokhoz és támogatásokhoz szükséges adminisztrációs feladatokat az Országgyűlés Hivatala a képviselő eskütételétől megbízatásának megszűnéséig biztosítja.

(2) A képviselő 111. § (1) bekezdése szerinti jogosultságai biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 50%-ának megfelelő összeget használhat fel.

(3) A képviselő 111. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak fedezetét az Országgyűlés Hivatala úgy biztosítja, hogy a képviselő havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíjnak megfelelő összegű keretre jogosult, amely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket."

57. §[13]

58. §[14]

59. §[15]

60. § Az Ogytv. 123. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az Országgyűlés ülésén a főigazgató által - a házelnök egyetértésével - kijelölt, az Országgyűlés Hivatalával szerződéses jogviszonyban álló személy részt vehet, de nem szólalhat fel."

61. §[16]

62. §[17]

63. §[18]

64. §[19]

65. §[20]

66. §[21]

67. §[22]

68. §[23]

69. §[24]

70. §[25]

71. §[26]

72. § (1) Az Ogytv. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 4. § (6) bekezdése, a 48-52. §, a Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 145. § (8) bekezdése, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)-e) és g)-h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

(2) Az Ogytv. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 10. és a 10/A. alcím, valamint a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

(3) Az Ogytv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Első rész, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A-19. alcím, a IV-V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, a XII. Fejezet, a 41. alcím, a 42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)-(3), (7), (9), (11) és (12) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül."

73. § Az Ogytv.

a) 98. § (3) bekezdés b) pontjában a "honvédelmi ügyekkel" szövegrész helyébe a "honvédelemmel" szöveg,

b) 98. § (3) bekezdés c) pontjában a "nemzetbiztonsági ügyekkel" szövegrész helyébe a "nemzetbiztonsággal" szöveg

lép.

74. § Az Ogytv.

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az "Országgyűlést a más állami szervekkel" szövegrész helyébe az "Országgyűlést más állami szervekkel" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés h) pontjában a "megválasztására és a személyükre" szövegrész helyébe a "megválasztására, valamint a személyükre" szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében a "más országgyűlési képviselőt" szövegrész helyébe a "más képviselőt" szöveg,

d) 6. § (5) bekezdésében a "négy" szövegrész helyébe a "nyolc" szöveg,

e) 7. §-ában a "titkos" szövegrész helyébe a "nyílt" szöveg,

f) 9. §-ában az "Az Országgyűlés tisztségviselője" szövegrész helyébe az "A házelnök" szöveg,

g) 20. § (2) bekezdésében az "ugyanazon állandó bizottság" szövegrész helyébe az "ugyanazon országgyűlési bizottság" szöveg,

h) 58. § (3) bekezdésében az "országgyűlési bizottság szótöbbséggel más" szövegrész helyébe az "országgyűlési bizottság más" szöveg,

i) 60. § (1) bekezdés c) pontjában az "ajánlásokat" szövegrész helyébe a "jelentéseket" szöveg,

j) 61. § (5) bekezdésében a "legalább tíz" szövegrész helyébe a "legalább öt" szöveg

lép.

75. § Az Ogytv.

a) Preambulumában az "5. cikk (4), (7) és (8) bekezdése" szövegrész helyébe az "5. cikk (4), (7)-(9) bekezdése" szöveg,

b) 69. § (3) bekezdésében az "alkotmányossággal foglalkozó" szövegrész helyébe az "alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó" szöveg,

c) 69. § (5) bekezdésében az "Országgyűlés ülését" szövegrész helyébe az "Országgyűlést" szöveg,

d) 71. § (2) bekezdésében és a 72. §-ban az "EUSz" szövegrész helyébe az "EUSZ" szöveg,

e) 71. § (2) bekezdésében és a 72. §-ban az "EUMSz" szövegrész helyébe az "EUMSZ" szöveg, a 72. § (3) bekezdésében "EUMSz" szövegrészek helyébe az "EUMSZ" szöveg

lép.

76. §[27]

77. § Hatályát veszti az Ogytv.

a) 15. § (3) bekezdése,

b) 17. § (3) bekezdése,

c) 58. § (4) bekezdése.

78. § Nem lép hatályba az Ogytv.

a) 111. § (2) bekezdése,

b) 147. § (2) és (3) bekezdése.

2. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

79. § (1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1/A. § A pártra

a) - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek egyesülésére, szétválására, felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, és

b) az Ectv. 11. § (3)-(5), (6) és (7) bekezdését

megfelelően alkalmazni kell."

(2) A Ptv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörét a pártok működése felett az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen."

(3) A Ptv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A párt jogutóddal szűnik meg, ha

a) más párttal összeolvad,

b) más pártba beolvad, vagy

c) több pártra válik külön."

(4) A Ptv. 3. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha

a) feloszlik,

b) a bíróság feloszlatja,

c) a bíróság megszünteti, vagy

d) a bíróság megállapítja megszűnését,

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

(1b) Pártból való kiválás esetén jogutód csak párt lehet."

(5) A Ptv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A bíróság a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozatáról értesíti az Országgyűlés elnökét."

(6) A Ptv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött - az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló - bizottság dolgozza ki."

(7) A Ptv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pártok kötelesek minden év május 31-ig az 1. számú melléklet szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is közzétenni."

(8) A Ptv.

a) 2. § (4) bekezdésében az "egyesülési jogról szóló törvény" szövegrész helyébe az "Ectv." szöveg,

b) 3/C. § (2) bekezdésében a "megidézi a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli vezető tisztségviselőit" szövegrész helyébe a "meg kell idézni a párt vezető tisztségviselőit, a pártnak a párt felszámolása elrendelését megelőző 10 évben közreműködő vezető tisztségviselőit" szöveg, az " e törvény előírásai szerint készített beszámolót" szövegrész helyébe az "e törvény előírásai szerint készített pénzügyi kimutatást" szöveg,

c) 3/C. § (3) bekezdésében a "(korábbi vezető tisztségviselőjére)" szövegrész helyébe az " , illetve a párt korábbi vezető tisztségviselőjére" szöveg,

d) 4. § (1) bekezdésében és 6. § (1)-(2) bekezdésében a "gazdálkodó" szövegrész helyébe a "gazdaságivállalkozási" szöveg,

e) 5. § (3) bekezdésében az "első ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását" szövegrész helyébe az "az Országgyűlés alakuló ülését" szöveg,

f) 7. §-ában az "a 3. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltaknak megfelelően szűnik meg" szövegrész helyébe a "más párttal összeolvad, más pártba beolvad, vagy több pártra válik külön" szöveg, a "határozza meg" szövegrész helyébe a "szétválási tervben határozza meg" szöveg,

g) 10. § (4) bekezdésében az "indítványozza a bíróság eljárását" szövegrész helyébe az "az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza" szöveg,

h) 1. számú melléklet címében az "A pártok beszámolója" szövegrész helyébe a "Pénzügyi kimutatás" szöveg

lép.

(9) A Ptv. 9/A. § (5) bekezdésében az "utolsó általános választásán" szövegrész helyébe a "legutóbbi általános választásán" szöveg lép.

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

80. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Testület öt tagját az Országgyűlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságainak együttes javaslatára az Országgyűlés egyidejű, listás módon választja. A Testület tagjaira az alapvető jogok védelme érdekében tevékenységet folytató szervek és szervezetek a bizottságoknak javaslatot tehetnek."

(2) Az Rtv. 6/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Testület tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés c)-e) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz."

(3) Az Rtv. 6/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a Testület tagjának tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyűlés határozatban állapítja meg. Ha a Testület tagja az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyűlés - bármely képviselő indítványára - határozatban állapítja meg a Testület tagja megbízatásának megszűnését. Az összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító országgyűlési határozat meghozatalának időpontjától az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig vagy a megbízatás e miatt történő megszűnését megállapító országgyűlési határozat meghozataláig a Testület tagja e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja."

4. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

81. §[28]

5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

82. §[29]

6. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

83. §[30]

7. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény módosítása

84. § Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § A Megállapodás, valamint az 1995. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a "Békepartnerség" más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve végrehajtásáról a Kormány minden év április 30-áig tájékoztatja az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságait."

8. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

85. §[31]

9. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

86. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány - a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságait a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról."

10. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény módosítása

87. § Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A megválasztását követően

a) az országgyűlési képviselő és - az Országgyűlés alelnöke, jegyzője, képviselői megbízatással rendelkező háznagya, az országgyűlési bizottság elnöke és tagja kivételével - az Országgyűlés által megválasztott személy az Országgyűlés előtt,

b) a nemzetiségi szószóló az Országgyűlés elnöke előtt

a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesz.

(2) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló az esküt választása szerint magyarul vagy nemzetiségi nyelven teszi.

(3) Az eskütételről a közjogi tisztségviselő - magyarul vagy az eskütétel nemzetiségi nyelve szerinti hiteles fordításban kiállított - okmányt ír alá."

11. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

88. §[32]

12. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

89. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni."

(2) Az Mttv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással hat tagot választ."

(3) Az Mttv. 87. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz."

(4) Az Mttv. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlés döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt."

(5) Az Mttv. 121. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente tájékoztatót készít az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának."

(6) Az Mttv. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással, kivéve, ha az elnök megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-e) pontjában, a tag megbízatása pedig a 129. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt valamely okból szűnik meg. Utóbbi esetben az elnök-, illetve a tagjelöltről az Országgyűlés külön szavaz."

(7) Az Mttv. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a Hatóság elnökének a megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerint megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Amennyiben a Hatóság elnökének megbízatása lejár, úgy a 216. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett új elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról - a 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint listás vagy külön szavazással - az Országgyűlés dönt."

(8) Az Mttv. 129. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt."

13. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

90. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkot, a fejezetet irányító szerv jogait az elnök gyakorolja."

(2) Az ÁSZtv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről és célszerűségéről.

(2) Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetési fejezetet irányító szerv és a fejezetbe sorolt költségvetési szervek működését, a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását."

(3) Az ÁSZtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg."

(4) Az ÁSZtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a 70. életév betöltésével,

c) lemondással,

d) összeférhetetlenség kimondásával,

e) felmentéssel,

f) kizárással,

g) halállal.

(2) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.

(3) Az Állami Számvevőszék elnökével szemben a 18. § (1)-(4) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséget az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára állapítja meg.

(4) Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti, a felmentésről az Országgyűlés dönt.

(5) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezheti."

14. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

91. §[33]

15. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

92. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz."

(2) A Bszi. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kúria elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz."

16. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

93. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg."

17. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

94. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A legfőbb ügyészre az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg."

18. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

95. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országos polgárőr szövetség további feladatai:)

"d) az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága részére minden év március 31-ig írásos tájékoztatót készít és a bizottság munkaterve szerint szóbeli tájékoztatót tart,"

19. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

96. §[34]

20. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

97. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) A Kormány

a) a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét és

b) a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvény tervezetét, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: tervezet] - részletes számításokkal alátámasztva - megküldi a Tanácsnak.

(2) A Tanács a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre észrevételt tehet, illetve - ha a tervezettel kapcsolatban, annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetése van - a tervezettel való egyet nem értését jelezheti.

(3) A Kormány a tervezetet a Tanács észrevételének kézhezvételét vagy a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlésnek.

(4) Ha a Tanács a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a tervezettel kapcsolatos egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.

(5) Az Országgyűlésnek benyújtott központi költségvetésről szóló törvényjavaslatra a Tanács észrevételt tehet."

(2) A Gst. 25-26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"25. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti tájékoztatása alapján vizsgálja a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének (a továbbiakban: államadósság-szabály) való megfelelését.

(2) A Tanács véleményét az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő egy napon belül - a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatról történő szavazást követő első tájékoztatás esetében három munkanapon belül - írásban közli az Országgyűlés elnökével.

(3) A Tanács olyan véleményét, amelyben azt állapítja meg, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az államadósság-szabálynak, az elfogadáshoz szükséges előzetes hozzájárulásának kell tekinteni, ha annak a Tanács által véleményezetthez képest változatlan szöveggel való elfogadására kerül sor.

(4) Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadása az államadósságszabály megsértését eredményezné, véleményét részletesen indokolja.

(5) A Tanács (4) bekezdés szerinti véleménye alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat államadósság-szabálynak való megfelelését biztosító módosító javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a Tanács (4) bekezdés szerinti véleményének kézhezvételét követő három napon belül.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerinti eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a Tanács a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását meg nem adja. Az előzetes hozzájárulás megtagadása miatt megismételt eljárásban kizárólag a Kormány nyújthat be módosító javaslatot.

25/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat elfogadásához, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné, a Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A Tanács a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat tárgyalása során történő tájékoztatására, az Országgyűlés és a Tanács eljárására, valamint a Kormány kötelezettségére a 25. §-t kell alkalmazni.

26. § Ha a Tanács elnöke a Tanács előzetes hozzájárulására vonatkozó, 25. § és 25/A. § szerinti álláspontját határidőn belül írásban nem közli az Országgyűlés elnökével, a Tanács előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni."

(3) A Gst. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) A Tanács véleményét az ülésein alakítja ki. A Tanács üléseit szükség szerint tartja. A Tanács ülései nem nyilvánosak.

(2) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Tanács döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

(3) A Tanács üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetére az ülés összehívásával és vezetésével a Tanács valamely más tagját bízza meg. Egyebekben a Tanács ülésein helyettesítésnek nincs helye.

(4) A Tanács az ülés napirendjén nem szereplő kérdést csak akkor tárgyalhat meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához.

(5) A Tanács döntését - az akadályoztatás esetét kivéve - a Tanács valamennyi tagja aláírja. A döntések nyilvánosak, azokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni."

21. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

98. § (1)[35]

(2) Az Áht.

a) 22. § (5) bekezdésében a " , valamint" szövegrész helyébe az "a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követő tíz napon belül," szöveg,

b)[36]

c)[37]

d)[38]

(3) Hatályát veszti az Áht. 22. § (6)-(8) bekezdése.

22. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

99. §[39]

23. A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXII. törvény hatályon kívül helyezése

100. §[40]

24. Az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény módosítása

101. §[41]

25. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény módosítása

102. §[42]

26. Az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény módosítása

103. §[43]

27. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

104. §[44]

28. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosítása

105. §[45]

29. Záró rendelkezések

106. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 82. § 2014. március 16-án lép hatályba.

(3) A 63. § és a 69. § 2014. április 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1-7. §, a 9-15. §, a 17-19. §, a 21. §, a 23-25. §, a 27-33. §, a 41-49. §, a 60. §, a 72-75. §, a 77. §, a 79. §, a 80. §, a 84. §, a 86-87. §, a 89-90. §, a 92-95. §, a 97. § és a 98. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

(5) A 96. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

107. § (1) E törvény

a) 79. § (1)-(8) bekezdése az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,

b) 89. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,

c) 96. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,

d) 22. §-a és 100. §-a az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése,

e) 35-39. §-a, 48-56. §-a, 73. §-a, 76. § b) pontja, 78. §-a, 101. §-a, 102. §-a, valamint 103. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,

f) 23-25. §-a az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése,

g) 18. §-a és 19. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése,

h) 92. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése,

i) 93. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

j) 94. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

k) 90. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,

l) 97. §-a az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése,

m) 91. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése és 45. cikk (5) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 1-21. §-a, 26-47. §-a, 60-64. §-a, 70. § (2) bekezdése, 74. §-a, 76. § a) és b) pontja, 77. §-a, 105. §-a az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke