Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet

egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról

A Kormány

az 1. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés a) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában,

a 4-6., 10-13., 16. és 18. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 22. pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 18. § (2) bekezdésében,

a 8. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés b) pontjában,

a 9. alcím tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (3) bekezdés d) pontjában,

a 14. és 15. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 17. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22-24. pontjában,

a 19. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 20. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (11) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelem elbírálása során vizsgálni és a határozatban rögzíteni kell különösen:)

"c) a tervezés és a megvalósítás környezet- és természetvédelmi követelményeit,"

(2) Az R1. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kérelem elbírálása során vizsgálni kell azt, hogy a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény - tekintettel az annak gyakorlásával, illetve elhelyezésével érintett és vízgazdálkodási szempontból összefüggő térségre - mennyiben felel meg a vízjogi engedély megadására vonatkozó feltételeknek."

(3) Az R1. "Az eljárás felfüggesztése és a döntés közzététele" alcím-megjelölése, valamint 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések

5/A. § (1) A 2. melléklet szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot.

(2) A vízügyi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárás során a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását."

(4) Az R1. 27. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 5.)

a) megállapított 2. § (3) bekezdés c) pontját, 3. § (4) bekezdését, az "A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések" alcím-megjelölését, valamint 5/A. §-át, 9. § (2) bekezdés a) pontját, 9/A. § (1) bekezdését és 2. mellékletét a Mód. Kr. 5. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 18. § (8) és (9) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni."

(5) A R1. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(6) Az R1.

a) 9. § (2) bekezdés a) pontjában az "az illetékes vízügyi igazgatóság területi kirendeltsége" szövegrész helyébe az "a működési területével érintett vízügyi igazgatóság"

b) 9/A. § (1) bekezdésében a "nyújtania" szövegrész helyébe a "nyújtani"

szöveg lép.

(7) Hatályát veszti az R1. 18. § (8) és (9) bekezdése.

2. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosítása

2. § A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A védőidomot, védőterületet és a kijelölést megalapozó dokumentációt - a 8. § (4) bekezdés l) pontja szerinti felülvizsgálattól függetlenül - az üzemeltetési engedély kiadását követő tizedik évben az engedélyesnek felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményét a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni. A felülvizsgálat eredményétől függően, a vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően a vízügyi hatóság dönt a kijelölt védőidom, védőterület esetleges módosításáról."

3. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

3. § A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

a) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az " , a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezi a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálat elrendelését" szövegrész helyébe az "elrendeli a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatot",

b) 7. § (4) bekezdésében a "vízügyi igazgatóságnál és a vízvédelmi hatóságnál" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatóságnál, a vízügyi hatóságnál és a vízvédelmi hatóságnál",

c) 7. § (7) bekezdésében a "Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában" szövegrész helyébe a "Kvt. 110. § (10) bekezdés b) pontjában",

d) 7. § (8) bekezdésében a "terv készítésével egyidejűleg" szövegrész helyébe a "terv készítése során",

e) 13. § (9) bekezdésében a "szerinti intézkedés keretében a vízügyi igazgatóság és a vízvédelmi hatóság környezetvédelmi felülvizsgálat elrendelését kezdeményezheti a környezetvédelmi hatóságnál," szövegrész helyébe az "esetében a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el",

f) 34. § (3) bekezdésében a "vízügyi igazgatóságok" szövegrész helyébe a "vízvédelmi hatóságok"

szöveg lép.

4. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Hatályát veszti az R2.

a) 8/B. § (2) bekezdés f) pontjában a "valamint a vízvédelem tekintetében az első fokon eljáró vízvédelmi hatóságot," és a "valamint a vízvédelem tekintetében a másodfokon eljáró vízvédelmi hatóságot,"

b) 8/B. § (8) bekezdés b) pontjában a "valamint a vízvédelem tekintetében az első fokon eljáró vízvédelmi hatóságot," és a "valamint a vízvédelem tekintetében a másodfokon eljáró vízvédelmi hatóságot"

szövegrész.

5. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

5. § A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Kormány a bányászati hatóságnak a geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárásában, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a geotermikus védőidom kijelölésének a felszín alatti vizek minőségi védelmével kapcsolatos szakkérdésében, az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(9a) A Kormány a bányászati hatóságnak a geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárásában, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a geotermikus védőidom kijelölésének a vízkészlet-gazdálkodásra, az ivóvízbázisra és a vizek mennyiségi állapotára gyakorolt hatása vizsgálatának szakkérdésében, az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az Országos Vízügyi Hatóságot szakhatóságként jelöli ki."

6. A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

6. § A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

7. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A területi és az üzemi tervet - amennyiben az érinti az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet, a vízügyi hatóság szakhatósági közreműködésével - a felügyelőség hagyja jóvá."

(2) Az R4. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A változásokról a felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. A felügyelőség a változásról haladéktalanul értesíti

a) a vízügyi hatóságot és a VIZIG-et, ha a jóváhagyott terv az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet érinti,

b) az NPI-t, ha a jóváhagyott terv az 1. § c)-g) pontja szerinti környezeti elemet érinti."

(3) Az R4. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél az alkalmazott technológia, illetve tevékenység módosulása nem jelentős és az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat nem szükséges, úgy a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a felügyelőséget erről kell tájékoztatni. A felügyelőség a változásról haladéktalanul értesíti

a) a vízügyi hatóságot és a VIZIG-et, ha a jóváhagyott terv az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet érinti,

b) az NPI-t, ha a jóváhagyott terv az 1. § c)-g) pontja szerinti környezeti elemet érinti."

(4) Az R4. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kárelhárítás egységes adatnyilvántartását a felügyelőség kezeli, és az adatok hozzáférhetőségét a vízügyi hatóság, a VIZIG és az NPI, valamint a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek számára biztosítja.

(3) Az OKTF a felügyelőségek által szolgáltatott adatok alapján országos nyilvántartást vezet."

(5) Az R4. 15. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felügyelőségen és a VIZIG-en állandó ügyeletet kell tartani. A környezetkárosodással kapcsolatos bejelentésről a felügyelőség a VIZIG-et, a vízügyi hatóságot és az NPI-t, a VIZIG a felügyelőséget, a vízügyi hatóságot és az NPI-t azonnal tájékoztatja.

(4) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az OVF-en folyamatosan működő Központi Ügyeletet tart fenn, amely fogadja országos szinten a felszíni és felszín alatti vizekkel, a vízkárelhárítással és a vízgazdálkodással összefüggő bejelentéseket, és azokat továbbítja a VIZIG-hez, a vízügyi hatósághoz és a felügyelőséghez."

(6) Az R4. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A környezetkárosodás minősítése az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében - a felügyelőség által működtetett akkreditált laboratórium igénybevételével - a vízügyi hatóság, az 1. § c)-g) pontja szerinti környezeti elem esetében a felügyelőség feladata, a VIZIG, az NPI, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és erdészeti hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával."

(7) Az R4. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mintavételeket és méréseket akkreditált laboratórium által - elsődlegesen a felügyelőség által működtetett akkreditált laboratórium igénybevételével - kell biztosítani."

(8) Az R4. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított

a) 6. § (4)-(5) bekezdését, 8. § (2) bekezdését, 9. § (2) bekezdését, 12. § (1)-(3) bekezdését, 15. § (3) és (4) bekezdését, 16. § (1) bekezdését, 16. § (2) bekezdés a) pontját, valamint 17. § (2) bekezdését a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) 3. § (1) bekezdés a) és b) pontját a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni."

(9) Az R4.

a) 12. § (1) bekezdésében a "vízügyi hatóság" szövegrész helyébe a "felügyelőség",

b) 16. § (2) bekezdés a) pontjában az "a vizek" szövegrész helyébe az "az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem"

szöveg lép.

(10) Az R4. 6. § (4) bekezdésében a "gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe a "polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)" szöveg lép.

(11) Hatályát veszti az R4. 3. § (1) bekezdés

a) a) pontjában a "de a VIZIG vagyonkezelésében állnak,",

b) b) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi"

szövegrész.

8. A "Duna projekt" megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

8. § A "Duna projekt" megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat 32-79. pont "Első fokon eljáró hatóság" oszlopában a "Dél-dunántúli Vízügyi Hatóság" szövegrész helyébe az "Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság" szöveg lép.

9. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(2) Hatályát veszti az R5. 7. mellékletében foglalt "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek" táblázat 1373., 1375., 1376., 1378. és 1694. sora.

10. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

10. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

11. A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

11. § A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.)

a) 4. melléklete az 6. melléklet,

b) 5. melléklete a 7. melléklet

szerint módosul.

12. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

12. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 4. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

13. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

13. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 28. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti első fokú eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti első fokú eljárásban,)

"a) - a talajvédelmi tervnek és a tervezett tevékenységnek a felszín alatti vizek minősége védelme követelményeinek való megfelelősége, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során 5 méteren belüli talajvízszint esetén a talajvízszint figyelemmel kísérése érdekében szükséges-e észlelőkút létesítése, és a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, valamint"

(szakhatóságként jelöli ki.)

(2) Az R9. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kormány a halgazdálkodási terv jóváhagyására, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására, valamint a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló első fokú eljárásban vízilétesítmény esetén a területi vízügyi hatóságot vízügyi szakhatóságként jelöli ki."

(3) Az R9. 32. § (7) bekezdés záró szövegrészében az "a vízügyi hatóságot" szövegrész helyébe a "partvédelmi rendeltetésű erdő esetében a területi vízügyi hatóságot, vízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget" szöveg lép.

14. Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet módosítása

14. § Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 1.2., 1.4. és 1.6. pont "Eljáró hatóság" megjelölésű oszlopában a "Dél-dunántúli Vízügyi Hatóság" szövegrész helyébe a "Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség" szöveg lép.

15. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása

15. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a hígtrágya nitrátérzékeny területen történő mezőgazdasági felhasználása engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban - a felszín alatti vizek minőségének védelme kérdésében - az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki."

(2) Az R10. 24. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormány a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti másodfokú eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti másodfokú eljárásban,)

"a) - a talajvédelmi tervnek és a tervezett tevékenységnek a felszín alatti vizek minősége védelme követelményeinek való megfelelősége, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során 5 méteren belüli talajvízszint esetén a talajvízszint figyelemmel kísérése érdekében szükséges-e észlelőkút létesítése, és a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, valamint"

(szakhatóságként jelöli ki.)

(3) Az R10.

a) 27. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (3) bekezdés záró szövegrészében, valamint 29. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, valamint Országos Vízügyi Hatóságot" szövegrész helyébe az "Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget",

b) 29. § (2) bekezdésében az "Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, valamint Országos Vízügyi Hatóságot" szövegrész helyébe az "Országos Vízügyi Hatóságot",

c) 30. § (7) bekezdés záró szövegrészében az "az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, valamint Országos Vízügyi Hatóságot" szövegrész helyébe a "partvédelmi rendeltetésű erdő esetében az Országos Vízügyi Hatóságot, vízvédelmi rendeltetésű erdő esetében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget"

szöveg lép.

16. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

16. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 6. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

(2) Hatályát veszti az R11. 7. melléklet II. pont "1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban" alpontjában foglalt táblázat C:5 mezőjében az " , a vízvédelem tekintetében az első fokon eljáró vízvédelmi hatóság", D:5 mezőjében az " , a vízvédelem tekintetében a másodfokon eljáró vízvédelmi hatóság" szövegrész.

17. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

17. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. melléklete (a továbbiakban: R12.) a 10. melléklet szerint módosul.

18. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

18. § Hatályát veszti a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

a) 4. § b) pont be) alpontjában a "valamint ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi előírásoknak," szövegrész,

b) 4. § g) pontja.

19. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

19. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kormány a felügyelőségnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásában - a tevékenységnek, létesítménynek a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésében - az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az Országos Vízügyi Hatóságot szakhatóságként jelöli ki."

(2) Az R13. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított

a) 33. § (5) bekezdését, 1. melléklet I. pont 5. alpontját, valamint 5. mellékletében foglalt táblázat 3. sorát a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) 1. § (1) bekezdés b) pontját, 4. § (1) bekezdés b) pontját, 5. § (1) bekezdését, valamint 6. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni."

(3) Az R13. 5. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

(4) Az R13.

a) 33. § (4) bekezdésében a "károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére," szövegrész helyébe a "károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására",

b) 1. melléklet I. pont 5. alpontjában a "Budapest" szövegrész helyébe a "Veresegyház"

szöveg lép.

(5) Hatályát veszti az R10.

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában,

b) 4. § (1) bekezdés b) pontjában,

c) 5. § (1) bekezdésében,

d) 6. § (1) bekezdésében

az "önállóan működő és gazdálkodó" szövegrész.

20. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R14.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az OVF főigazgatójának javaslatára megbízza és felmenti az OVF gazdasági vezetőjét. Az egyéb munkáltatói jogokat az OVF főigazgatója gyakorolja."

(2) Az R14. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az OVH perbeli jogképességgel rendelkezik."

(3) Az R14. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az igazgatóság igazgatójának javaslatára megbízza és felmenti az igazgatóság gazdasági vezetőjét. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgatóság igazgatója gyakorolja."

(4) Az R14. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A hatóság perbeli jogképességgel rendelkezik."

(5) Az R14. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján megvalósuló vízilétesítmények és vízimunkák engedélyezése esetén vízügyi hatóságként a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság jár el."

(6) Az R14. 8. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OVF egyéb feladatkörében)

"e) végzi a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat,"

(7) Az R14. 9. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az igazgatóság végzi)

"h) a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat."

(8) Az R14. 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a hatóság elvi vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi üzemeltetési engedélyezési és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában)

"a) - ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles - annak elbírálására, hogy a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a földtani közeg minősége védelmére jogszabályban foglalt követelmények a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, valamint annak megállapítására, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,"

(szakhatóságként jelöli ki.)

(9) Az R14. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A halastavak, a horgásztavak, a jóléti tavak, a víztározók, a bányatavak, valamint a holtágak vízjogi engedélyezési eljárásában a 10. § (1) bekezdése irányadó azzal, hogy ha a kérelemmel érintett vízilétesítmény halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási célt szolgál, vagy azon halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási cél megvalósítását tervezik, ideértve a vízilétesítmény halastó funkcióval történő üzemeltetését is, - annak elbírálása érdekében, hogy a kérelem szerinti tevékenység megfelel-e a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban rögzített követelmények közül a haltermelésre és a haltermelési létesítményekre, a halászatra, illetve a horgászatra vonatkozó előírásoknak - a Kormány az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is szakhatóságként kijelöli."

(10) Az R14. 7. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § Az OVH és a hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja."

(11) Az R14. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.)

a) megállapított 1. § (5) bekezdését, 2. § (6) bekezdését, 3. § (5) bekezdését, 4. § (7) bekezdését, 7. § (4) bekezdését, 8. § (4) bekezdés e) pontját, 9. § (3) bekezdés h) pontját, 10. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 11. § (1) és (6) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 12/A. §-át, valamint 1. melléklet II. pont A) alpont d) pontját a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 9. § (6) bekezdés b) pontját a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni."

(12) Az R14. 1. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

(13) Az R14.

a) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a "vagy vízellátás" szövegrész helyébe a " , vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás vagy fürdők vízilétesítményeinek",

b) 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok" szövegrész helyébe az "az ivóvízellátás célját szolgáló üzemelő és távlati vízbázisok",

c) 11. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "vízmű" szövegrész helyébe a "vízilétesítmény"

szöveg lép.

(14) Hatályát veszti az R14. 9. § (6) bekezdés b) pontja.

21. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7. § (10) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez

A környezeti hatások jelentősége szempontjából vizsgálandó tevékenységek, létesítmények

1. Mezőgazdasági és egyéb, a TEÁOR alapján nem a mezőgazdasági vízrendezés alá tartozó, külterületen megvalósított vízrendezés

a) síkvidéken 500 ha alatt;

b) dombvidéken 300 ha alatt.

2. Öntözőtelep nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 300 ha alatt.

3. Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna nem védett területen és nem Natura 2000 területen 2 m3/sec vízszállító kapacitás alatt.

4. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból, ha a felszín alatti vizek igénybevétele eléri a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a vízföldtani napló készítésére vonatkozó követelményeket

a) talajvízből 1000 m3/nap alatt;

b) termál karsztvízből 500 m3/nap alatt;

c) rétegvízből 5000 m3/nap alatt;

d) hideg karsztvízből 2500 m3/nap alatt;

e) partiszűrésű vízből 5000 m3/nap alatt;

f) termál rétegvízből 2000 m3/nap alatt;

g) forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi 50 m3-t meg nem haladó esetben;

h) vízbázis védőövezetén az a)-g) pont 10%-át meg nem haladó esetben.

5. Ivóvíz távvezeték és 200 vagy annál nagyobb névleges átmérőjű (NA) elosztóvezeték nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén külterületen; belterületen 1 km hossz alatt.

6. Felszíni vizek közötti vízátvezetés, ha az átvezetett víz nem haladja meg

a) a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt;

b) a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át;

c) a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át.

7. Szennyvíztisztító telep

a) nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 000 lakosegyenérték alatt;

b) természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer esetén nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 15 ha alatt;

c) öntözéses szennyvízelhelyezés esetén nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 50 ha alatt.

8. Szennyvízgyűjtő-hálózat

a) felszín alatti vízbázis védőövezetén, védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 és 1000 lakosegyenérték között;

b) nem felszín alatti vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1000 és 2000 lakosegyenérték között.

9. Duzzasztómű vagy víztározó nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiség alatt.

10. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe hidegvíztestek esetén, amennyiben az meghaladja az egy háztartást ellátó létesítményeket nem termálvizek esetén.

11. Halastó vagy tórendszer

a) nem védett területen és nem Natura 2000 területen 10 ha alatt;

b) intenzív halastó vagy tórendszer esetén nem védett területen és nem Natura 2000 területen 5 ha alatt.

12. Állóvíz- és holtágszabályozás nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen 3 ha szabályozandó vízfelület vagy 1 km partvonal hossz alatt.

13. Folyószabályozás vagy folyócsatornázás nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen.

14. Vízfolyásrendezés, kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést

a) nem vízbázis védőövezetén 50 m vízfolyás-hossz alatt;

b) nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 1 km vízfolyás-hossz alatt.

15. Vízerőmű nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 MW villamos teljesítmény alatt, az egy háztartást ellátó létesítmények kivételével.

16. Állandó árvízvédelmi mű nem vízbázis védőövezetén, nem védett területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és települési külterületen."

2. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

1. Az R2. 3. mellékletében foglalt táblázat 7-8. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(ABCD
Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
7.Gyorsforgalmi út esetén.Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére
vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek, valamint a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e,
b) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető
legjobb technika alapján meghatározott
levegőtisztaság-védelmi követelményeknek és
előírásoknak, a levegő minőségére vonatkozó
előírásoknak, valamint a védelmi övezet
kijelölési szabályainak,
c) az engedélyezési tervdokumentáció és a
létesítmény zajkibocsátása kielégíti-e a
környezeti zaj és rezgés elleni védelem
követelményeit,
d) az adott tevékenység megfelel-e a felszín
alatti vizek és a földtani közeg minősége
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek,
e) az építésnél az építési és a bontási
hulladékok kezelése, valamint a hulladékok
felhasználása megfelel-e a
hulladékgazdálkodási követelményeknek.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
7a.Gyorsforgalmi út esetén.Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott
tevékenység megfelel-e az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek, valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a jég levonulására
vonatkozó követelményeknek.
területi vízügyi
hatóság
Országos Vízügyi
Hatóság
8.1. Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges,
főút, összekötő út,
bekötőút, állomáshoz
vezető út, belterületi
gyorsforgalmi út,
belterületi elsőrendű főút,
belterületi másodrendű
főút, gyűjtőút, közforgalom
elől el nem zárt magánút -
kivéve autóbusz öböl át-,
kiépítése, forgalomba
helyezése -, parkoló,
zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés,
valamint - a nem kizárólag
gyalogos vagy kerékpáros
forgalom lebonyolítására
szolgáló - híd, felüljáró,
alagút, aluljáró, kerékpárút
engedélyezése esetén.

2. Ha a tevékenység
megkezdéséhez a
környezeti hatásvizsgálati
és az egységes
környezethasználati
engedélyezési eljárásról
szóló 314/2005. (XII. 25.)
Korm. rendelet 1. § (3)
bekezdésében foglalt
vizsgálatra az eljárást
megelőzően más hatósági
eljárásban nem került sor
az alábbi létesítmények
esetében:
a) helyi közút;
b) közforgalom elől el nem
zárt magánút;
c) kerékpárút;
d) parkoló.
1. Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére
vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek, valamint a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e,
b) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető
legjobb technika alapján meghatározott
levegőtisztaság-védelmi követelményeknek és
előírásoknak, a levegő minőségére vonatkozó
előírásoknak, valamint a védelmi övezet
kijelölési szabályainak,
c) az engedélyezési tervdokumentáció és a
létesítmény zajkibocsátása kielégíti-e a
környezeti zaj és rezgés elleni védelem
követelményeit,
d) az adott tevékenység megfelel-e a felszín
alatti vizek és a földtani közeg minősége
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek,
e) az építésnél az építési és a bontási
hulladékok kezelése, valamint a hulladékok
felhasználása megfelel-e a
hulladékgazdálkodási követelményeknek.
2. A 2. számú bevonási és közreműködési
feltétel esetében annak elbírálása kérdésében,
hogy a tevékenység alapján jelentős környezeti
hatások feltételezhetők-e.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
"

2. Az R2. 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 8a. sorral egészül ki:

(ABCD
Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
8a.Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges,
főút, összekötő út,
bekötőút, állomáshoz
vezető út, belterületi
gyorsforgalmi út,
belterületi elsőrendű főút,
belterületi másodrendű
főút, gyűjtőút,
közforgalom elől el nem
zárt magánút - kivéve
autóbusz öböl át-,
kiépítése, forgalomba
helyezése -, parkoló,
zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés,
valamint - a nem kizárólag
gyalogos vagy kerékpáros
forgalom lebonyolítására
szolgáló - híd, felüljáró,
alagút, aluljáró, kerékpárút
engedélyezése esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott
tevékenység megfelel-e az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek, valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a jég levonulására
vonatkozó követelményeknek.
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
"

3. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

1. Az R3. 2. mellékletében foglalt "I. Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott újrahasznosítási eljárásban közreműködő szakhatóságok" táblázat 3 a. sora helyébe a következő sor lép:

(1.2.3.4.
I. Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott újrahasznosítási eljárásban közreműködő szakhatóságok
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
3a.Ha a földrészletre a
vízgazdálkodásról szóló 1995.
LVII. törvény (a továbbiakban:
Vgtv.) 27. §-ában meghatározott
jog be van jegyezve vagy jogi
jelleg fel van jegyezve az
ingatlan-nyilvántartásban.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
újrahasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek, valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a jég levonulására
vonatkozó követelményeknek.
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
"

2. Az R3. 2. mellékletében foglalt "II. A földhivatal termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok" táblázat 3a. sora helyébe a következő sor lép:

(1.2.3.4.
II. A földhivatal termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
3a.Ha a földrészletre a
vízgazdálkodásról szóló 1995.
LVII. törvény (a továbbiakban:
Vgtv.) 27. §-ában meghatározott
jog be van jegyezve vagy jogi
jelleg fel van jegyezve az
ingatlan-nyilvántartásban.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
végleges más célú hasznosítás megfelel-e
az ivóvízbázis védelmére vonatkozó
jogszabályi követelményeknek, valamint a
vizek lefolyására, az árvíz és a jég
levonulására vonatkozó
követelményeknek.
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi
Hatóság
"

3. Az R3. 2. mellékletében foglalt "III. A földhivatal termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok" táblázat 3 a. sora helyébe a következő sor lép:

1.2.3.4.
III. A földhivatal termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
3a.Ha a földrészletre a
vízgazdálkodásról szóló 1995.
LVII. törvény (a továbbiakban:
Vgtv.) 27. §-ában
meghatározott jog be van
jegyezve vagy jogi jelleg fel
van jegyezve az ingatlan-
nyilvántartásban.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
időleges más célú hasznosítás megfelel-
e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó
jogszabályi követelményeknek,
valamint a vizek lefolyására, az árvíz és
a jég levonulására vonatkozó
követelményeknek.
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
"

4. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

Az R5. 2. mellékletében foglalt "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek" táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek

Tipus: AGY = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel

Adatgyűjtés - Adatátvétel
nyilván-
tartási száma
címetípusgyakoriságaadatszolgáltatóinak meghatározásaAz adatszolgáltatás beérkezési
határideje
Irányadó uniós
jogi aktus
Belügyminisztérium
1219Tűzeseti és műszaki mentési statisztikaAGYÉvenkéntiközponti szerv (a központi, területi és helyi
katasztrófavédelmi szervek adatai alapján)
a tárgyévet követő február 18.
1222Személy- és járműforgalmi jelentésAGYHavonkéntirendőrséga tárgyidőszakot követő hó 5.692/2011/EU Rendelet
1223Szabálysértési statisztikaÉvenkéntiKözigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala
a tárgyévet követő január 31.
1224Közlekedésrendészeti statisztikaAGYHavonkéntirendőrséga tárgyidőszakot követő hó nyolcadik
munkanap
1225Közbiztonsági tevékenységi statisztikaAGYHavonkéntirendőrséga tárgyidőszakot követő hó nyolcadik
munkanap
1226Bűnügyi ügyforgalmi statisztikaAGYHavonkéntirendőrséga tárgyidőszakot követő hó 5.
1228Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi
bűnügyi statisztika (BM és a Legfőbb
Ügyészség közös adatgyűjtése)
AGYEseményhez
kötődő
rendőrség, ügyészség, Nemzeti Adó-és
Vámhivatal
a tárgyidőszakot követő ötödik
munkanap
1373A mezőgazdasági vízhasználat és
vízszolgáltatás
AGYÉvenkénti1. ) regionális vízművek, vízitársulatok,
mezőgazdasági vízhasználatra vízjogi
engedéllyel rendelkező engedélyesek
2. ) vízügyi igazgatóságok
1.) a tárgyévet követő január 31.
2.) a tárgyévet követő március 31.
2000/60/EK Irányelv
91/676/EGK Irányelv
1375A felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek,
valamint megfigyelő-kutak üzemi figyelési
tevékenysége
AGYÉvenkéntiazon vízbázisok üzemeltetői, amelyeknél az
átlagos víztermelés mennyisége (Q) nagyobb
mint 100 m3 /nap, továbbá a 10 m3 /napnál
többet kitermelő ivóvíz-szolgáltatók, valamint
a vízügyi igazgatóság által kijelölt víztermelők
a tárgyévet követő március 31.2000/60/EK Irányelv
2006/118/EK Irányelv
1376A közműves vízellátási és csatornázási
tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatai
AGYÉvenkéntivíz- és csatorna-közműveket üzemeltető
állami, önkormányzati és társasági
tulajdonban lévő gazdasági szervezetek
a tárgyévet követő március 31.91/271/EGK Irányelv
98/83/EK Irányelv
1378Az 5 m3 /h teljes vízforgalmat, illetve 80 m3 /d
frissvíz használatot elérő, ipari jellegű
vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai
AGYÉvenkéntiaz 5 m3 /h teljes, illetve 80 m3 /d frissvíz-
használatot elérő gazdasági tevékenységet
folytató, kijelölt vízhasználók
a tárgyévet követő április 30.2000/60/EK Irányelv
1694A felszíni vízkivételek és a felszíni vízbe
történő vízbevezetések adatai
AGYÉvenkéntiaz 500 m3 /év feletti mennyiségű felszíni
vízkivételre vagy felszíni vizekbe történő
kibocsátásra vízjogi engedéllyel rendelkező
egyedi vízhasználók, vízszolgáltató
vállalkozások, vízügyi igazgatóságok
a tárgyévet követő január 31.2000/60/EK Irányelv
1740A megelőzési tevékenység éves értékelő
statisztikája
AGYÉvenkéntiközponti, területi és helyi katasztrófavédelmi
szervek
a tárgyévet követő február 18.
1741Beépített tűzvédelmi berendezésekAGYÉvenkéntiközponti szerv (a központi, területi és helyi
katasztrófavédelmi szervek adatai alapján)
a tárgyévet követő február 18.

5. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

1. Az R6. 3. mellékletében foglalt táblázat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
4.Ha a tevékenység megkezdéséhez
egységes környezethasználati
engedély vagy környezetvédelmi
engedély nem szükséges.
Annak elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az
elérhető legjobb technika alapján
meghatározott levegővédelmi
követelményeknek és előírásoknak,
valamint a védelmi övezet kijelölési
szabályainak,
b) az engedélyezési tervdokumentáció,
illetve a létesítmény zajkibocsátása
megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni
védelem követelményeinek,
c) az építmény vagy tevékenység a vizek
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi
jogi követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e,
d) az építési és bontási hulladékok, illetve
az engedélyezett berendezésekből,
létesítményekből származó hulladékok
kezelésének feltételei megfelelnek-e a
hulladékgazdálkodási előírásoknak,
e) az építmény vagy tevékenység a
természet védelmére vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos Környezetvédelmi
és Természetvédelmi
Főfelügyelőség
"

2. Hatályát veszti az R6. 3. mellékletében foglalt táblázat 4a. pontja.

6. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

Az R7. 4. mellékletében foglalt táblázat 6. és 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElsőfokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
6.Tárolótartály létesítése,
használatbavétele, átalakítása és
megszüntetése esetén, ha a
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
1. Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett
tárolótartály a felszíni vizek és a
felszín alatti vizek védelme
követelményeinek a kérelem szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
2. Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett
tárolótartály a levegőtisztaság-
védelmi előírásoknak
és határértékeknek, levegővédelmi
szempontból az elérhető legjobb
technika követelményeinek a
kérelem szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
3. Barlang védőövezetében
létesítendő tárolótartály esetében,
annak elbírálása kérdésében, hogy a
tervezett tárolótartály a barlang
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek a kérelem szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
6a.Tárolótartály létesítése,
használatbavétele, átalakítása és
megszüntetése esetén, ha a
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett
tárolótartály a vízbázisvédelem
követelményeinek a kérelem szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
"

7. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

Az R7. 5. mellékletében foglalt táblázat 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElsőfokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
2.Veszélyes töltetű nyomástartó
berendezés létesítése,
használatbavétele, átalakítása és
megszüntetése esetén, ha a
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
1. Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett
tárolótartály a felszíni vizek és a
felszín alatti vizek védelme
követelményeinek a kérelem szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
2. Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett
tárolótartály a levegőtisztaság-
védelmi előírásoknak
és határértékeknek, levegővédelmi
szempontból az elérhető legjobb
technika követelményeinek a kérelem
szerint vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
3. Barlang védőövezetében létesítendő
tárolótartály esetében, annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett
tárolótartály a barlang védelmére
vonatkozó jogszabályi
követelményeknek a kérelem szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
3.Veszélyes töltetű nyomástartó
berendezés létesítése,
használatbavétele, átalakítása és
megszüntetése esetén, ha a
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett
nyomástartó berendezés a vízbázis-
védelem követelményeinek a kérelem
szerint vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
"

8. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

1. Az R8. 4. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElsőfokú eljárásbanMásodfokú eljárásban és ha az
OTH jár el első fokon)
"
1.Nyitott sugárforrás esetén.A radioaktív anyagoknak a levegőbe
és vízbe történő kibocsátásának, a
vizek és víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés elleni
védelmének, valamint a levegő és a
vízi környezet radioaktív
szennyeződése ellenőrzésének
vizsgálata, a kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és a
környezetvédelmi és természetvédelmi
felügyelőség részére adandó
jelentések rendszerének a
meghatározása.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
"

2. Az R8. 4. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElsőfokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
1.Minden esetben.A radioaktív anyagoknak a levegőbe
és vízbe történő kibocsátásának, a
vizek és víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés elleni
védelmének, valamint a levegő és a
vízi környezet radioaktív
szennyeződése ellenőrzésének
vizsgálata, a kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és a
környezetvédelmi és
természetvédelmi felügyelőség
részére adandó jelentések
rendszerének a meghatározása.
Országos Környezetvédelmi
és Természetvédelmi
Főfelügyelőség
"

3. Az R8. 4. melléklet III. pontjában foglalt táblázat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElsőfokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
1.Nyitott sugárforrás eseténA radioaktív anyagoknak
a levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a vizek és
víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés elleni
védelmének, valamint a levegő
és a vízi környezet radioaktív
szennyeződése ellenőrzésének
vizsgálata,
a kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és
a környezetvédelmi és
természetvédelmi felügyelőség
részére adandó jelentések
rendszerének a meghatározása.
környezetvédelmi és
természetvédelmi felügyelőség;
ha az OTH jár el első fokon, a
szakhatóság az első fokú
eljárásban az Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
ha nem az OTH jár el első fokon:
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
"

4. Az R8. 4. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElsőfokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
1.Minden esetben.A radioaktív anyagoknak a
levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a vizek és
víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés elleni
védelmének, valamint a levegő
és a vízi környezet radioaktív
szennyeződése ellenőrzésének
vizsgálata, a kibocsátási
határértékek, valamint az
ellenőrzési követelményeknek és
a környezetvédelmi és
természetvédelmi felügyelőség
részére adandó jelentések
rendszerének a meghatározása.
környezetvédelmi és
természetvédelmi felügyelőség
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
"

5. Az R8. 4. melléklet V. pontjában foglalt táblázat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElsőfokú eljárásbanMásodfokú eljárásban)
"
1.Minden esetben.A radioaktív anyagoknak a
levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a vizek és
víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés elleni
védelmének, valamint a levegő
és a vízi környezet radioaktív
szennyeződése ellenőrzésének
vizsgálata, a kibocsátási
határértékek, valamint az
ellenőrzési követelményeknek és
a környezetvédelmi és
természetvédelmi felügyelőség
részére adandó jelentések
rendszerének a meghatározása.
környezetvédelmi és
természetvédelmi felügyelőség
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
"

6. Hatályát veszti az R8. 4. melléklet

a) I. pontjában foglalt táblázat 1a. pontja,

b) II. pontjában foglalt táblázat 1a. pontja,

c) III. pontjában foglalt táblázat 1a. pontja,

d) IV. pontjában foglalt táblázat 2. pontja,

e) V. pontjában foglalt táblázat 1a. pontja.

9. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

1. Az R11. 6. mellékletében foglalt táblázat 9-14. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(ABCDE
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésHatósági eljárásElső fokon eljáró
hatóság
Másodfokon eljáró
hatóság)
"
9.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat vagy nem egységes
környezethasználati engedély
köteles és az építési tevékenység,
illetve az építményben folytatott
tevékenység külterületen, valamint
belterület esetén természeti
területen, országos jelentőségű
védett természeti területen, Natura
2000 területen, barlang
védőövezetén folyik, továbbá ha
barlangot, egyedi táj értéket
közvetlenül érint.
Annak elbírálása, hogy az
építési tevékenység - ide
nem értve az 1. § (2)
bekezdés d) pontja szerinti
esetkört -, illetve az
építményben folytatott
tevékenység a természet
és a táj védelmére
vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási
engedélyezési eljárás
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
10.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem egységes
környezethasználati engedély
köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről
szóló kormányrendelet szerinti
szennyező anyag elhelyezésével, a
földtani közegbe történő közvetlen
bevezetésével, a felszín alatti vízbe
történő közvetett bevezetésével,
beleértve az időszakos
vízfolyásokba történő bevezetést
is, a felszín alatti vízbe történő
közvetlen bevezetésével jár együtt,
vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok
medrébe bármilyen
halmazállapotú, vízszennyezést
okozó anyag juttatásával jár együtt.
Annak elbírálása, hogy az
építési tevékenység,
illetve az építményben
folytatott tevékenység a
földtani közeg,
a felszín alatti vizek és a
felszíni vizek védelmére
vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
11.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem egységes
környezethasználati engedély
köteles, a hulladék kezelésével
kapcsolatos építmény esetén.
Annak elbírálása, hogy
milyen hulladék
keletkezik és annak
kezelése megfelel-e a
hulladékgazdálkodási
előírásoknak.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f)fennmaradási
engedélyezési eljárás
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
12.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem egységes
környezethasználati engedély
köteles, és az építmény a kistérségi
székhely település jegyzőjének
hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy
rezgéskibocsátással üzemel.
Annak elbírálása, hogy az
építmény zajkibocsátása
megfelel-e a környezeti
zaj és rezgés elleni
védelem
követelményeinek.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési
szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
13.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem egységes
környezethasználati engedély
köteles, és az építmény a kistérségi
székhely település jegyzőjének
hatáskörébe nem tartozó
légszennyező anyag kibocsátással
üzemel.
Annak elbírálása, hogy az
építménybe tervezett
tevékenység megfelel-e az
elérhető legjobb technika
alapján meghatározott
levegővédelmi
követelményeknek és
előírásoknak, valamint a
védelmi övezet kijelölési
szabályainak.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési
szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
14.A következő építmények építése,
bővítése, átalakítása esetén,
amennyiben a Khvr. 1. § (3)
bekezdésében foglalt vizsgálatra az
eljárást megelőzően más hatósági
eljárásban nem került sor:
1. intenzív állattartó telep vízbázis
védőövezetén, védett természeti
területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén baromfi
esetén 10 számosállat alatt, egyéb
állat esetén 50 számosállat alatt;
nem vízbázis védőövezetén, nem
védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, nem barlang
védőövezetén:
a) broilerek számára 100
számosállat alatt,
b) tojók számára 200 számosállat
alatt,
c) sertéshízók számára 500
számosállat alatt,
d) sertéskocák számára 150
számosállat alatt,
e) egyéb állatok számára
hígtrágyás technológia alkalmazása
esetén 200 számosállat alatt;
2. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év
késztermék előállítása alatt;
3. önállóan létesített vágóhíd 25
t/nap vágottsúly-kapacitás alatt;
4. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év
késztermék előállítása alatt;
5. gyümölcs-, zöldségfeldolgozó
üzem 40 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
6. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem
40 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
7. tejtermékgyártó üzem 200 t/nap
beérkezett tejmennyiség alatt;
8. keményítőgyártó üzem 100 t/nap
késztermék előállítása alatt;
9. cukorgyár 5 ezer t/nap
répafeldolgozó-kapacitás alatt;
10. édességgyártó üzem 10 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a Khvr.
5. számú mellékletében
foglalt követelmények
alapján az építési
tevékenység és az
építményben folytatott
tevékenység alapján
jelentős környezeti
hatások feltételezhetők-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási
engedélyezési eljárás
környezetvédelmi és
természetvédelmi
felügyelőség
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
11. sörgyár 30 millió l/év kapacitás
alatt;
12. malátagyártó üzem 25 ezer t/év
késztermék előállítása alatt;
13. egyéb élelmiszergyártó üzem
40 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
14. textilkikészítő üzem
(előkezelés, festés, nyomás, vegyi
kezelés) 10 t/nap textil kikészítése
alatt;
15. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap
kikészített bőr előállítása alatt;
16. papír- és kartongyártó üzem 20
t/nap késztermék gyártása alatt;
17. kőolajból kenőanyagot előállító
üzem 15 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
18. vegyi anyagot (kivéve a
peroxidokat) előállító üzem 20 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
19. peroxidokat gyártó üzem 1000
t/év késztermék előállítása alatt;
20. műtrágyagyártó üzem 20 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
21. peszticidet és más növényvédő-
és gyomirtószereket gyártó,
formáló és kiszerelő üzem 20 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
22. lakk- és festékgyártó üzem 20
ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
23. gyógyszerkészítmény- gyártó
üzem 20 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
24. mosó- és tisztítószergyártó
üzem 20 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
25. szénszálgyártó üzem 20 t/nap
késztermék előállítása alatt;
26. 10%-nál több oldószert
tartalmazó gumioldatot készítő és
felhasználó üzem 5 ezer t/év
gumioldat alatt;
27. gumikeverék-gyártó vagy -
feldolgozó üzem 20 ezer t/év gumi
keverék előállítása vagy
feldolgozása alatt;
28. üveg- és üvegszálgyártó üzem
20 t/nap olvasztókapacitás alatt;
29. kerámiatermék, kerámiacsempe
és -lap-, égetettagyag építőanyag-
gyártó üzem 75 t/nap gyártási
kapacitás alatt, illetve ahol a
kemence térfogata a 4 m3 -t, és
abban az árusűrűség a 300 kg/m3 -t
nem haladja meg;
30. ásványi anyagokat olvasztó
üzem, beleértve az ásványi szál
gyártását is 20 t/nap olvasztó-
kapacitás alatt;
31. vas és acél (elsődleges vagy
másodlagos) olvasztására szolgáló
üzem, beleértve a folyamatos
öntést 2,5 t/óra kapacitás alatt;
32. meleghengermű - 20 t/óra
nyersacél feldolgozás alatt -
üzemeltetésére szolgáló építmény;
33. kovácsoló üzem 50 kJ/kalapács
energiafogyasztás alatt vagy 20
MW hő teljesítmény-felvétel alatt;
34. nem vas fémeket olvasztó,
ötvöző, visszanyerő, finomító
üzem 2 t/nap kapacitás alatt;
35. vas- és acélöntöde 20 t/nap
termelési kapacitás alatt;
36. bevonatolt termékeket gyártó
üzem 2 t/óra nyersacélfeldolgozó-
kapacitás alatt;
37. fémeket és műanyagokat
elektrolitikus vagy kémiai
folyamatokkal felületkezelő üzem
20 ezer m2 /év felület kezelése
alatt, vagy ahol az összes
kezelőkád térfogata a 30 m3 alatt
van;
38. közútigépjármű-gyártó
(gyártás, összeszerelés,
motorgyártás) üzem 5000 db/év
késztermék előállítása alatt;
39. közútigépjármű-javító telep 5-
20 db egy időben javítható
gépjármű szám között;
40. bevásárlóközpont a parkoló
területe nélkül számított 10 000 m2
nettó össz-szintterület alatt vagy
300 parkolóhely alatt;
41. mező-, erdő-, vízgazdálkodási
célra használt területen szálláshely-
szolgáltató épület vagy
épületegyüttes (a kapcsolódó
létesítményekkel együtt)
a) település külterületén lévő
védett természeti területen, Natura
2000 területen, barlang
védőövezetén 50 szálláshely alatt
vagy 0,5 ha területfoglalás alatt;
b) nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 500
szálláshely alatt vagy 3 ha terület
felhasználása alatt;
42. kemping megvalósítását
szolgáló építmény védett
természeti területen, Natura 2000
területen vagy barlang
védőövezetén 50 sátor-, illetve
lakókocsi, lakóautó hely alatt;
43. autóbusz-pályaudvar vagy -
garázs önálló kialakításnál 20
(induló és érkező) gépkocsiállás
alatt;
44. önállóan létesített felszíni vagy
felszín alatti gépjárműtároló
a) nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen és nem
barlang védőövezetén 300
parkolóhely alatt;
b) védett természeti területen,
Natura 2000 területen és barlang
védőövezetén 100 parkolóhely
alatt;
kivéve a lakás rendeltetésszerű
használatához előírt számú
személygépkocsi elhelyezését
biztosító gépjárműtárolót;
45. szén, lignit önálló felszíni
tárolását szolgáló építmény nem
védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, nem barlang
védőövezetén és nem vízbázis
védőövezetén 100 000 t össztároló-
kapacitás alatt, kivéve a
közvetlenül háztartás vagy
intézmény ellátását szolgáló
építményt;
46. vegyitermék tárolását szolgáló
építmény
a) nem védett természeti területen
300-30 000 m3 össztároló-
kapacitás között;
b) a kémiai biztonságról szóló
törvény szerinti robbanó, nagyon
mérgező, mérgező, karcinogén,
mutagén, valamint a reprodukciót
és az utódok fejlődését károsító
anyagok és keverékek tárolását
szolgáló építmény esetén 300 m3
alatt;
47. nem veszélyeshulladék- lerakó
építmény nem védett természeti
területen, nem Natura 2000
területen, nem barlang
védőövezetén napi 10 t
hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t
teljes befogadó-kapacitás alatt;
48. nem veszélyes hulladékot
égetéssel, kémiai kezeléssel,
biológiai kezeléssel ártalmatlanító
építmény nem vízbázis
védőövezetén, nem védett
természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang
védőövezetén 10 t/nap kapacitás
alatt;
49. nem veszélyeshulladék-
hasznosító építmény nem vízbázis
védőövezetén, nem védett
természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang
védőövezetén 10 t/nap kapacitás
alatt;
50. fémhulladék-gyűjtő, -
feldolgozó és -újrahasznosító telep
(beleértve az autóroncs telepeket)
nem vízbázis védőövezetén, nem
védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, nem barlang
védőövezetén 5 t/nap kapacitás
alatt;
51. veszélyeshulladék- tároló vagy
-hasznosító építmény nem önálló
telepként (listán nem szereplő, más
tevékenység részeként) 2 ezer t/év
kapacitás alatt;
52. stadion, sportcsarnok
a) vízbázis védőövezetén, védett
természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén
500 fő befogadóképesség alatt;
b) nem vízbázis védőövezetén,
nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 10000 fő
befogadóképesség alatt;
53. szabadidő eltöltésére szolgáló
állandó szabadtéri építmények
a) védett természeti területen,
Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 1 ha alatt;
b) nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 5 000 fő
egyidejű befogadó-képesség alatt,
vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy
300 db parkolóhely alatt;
54. golfpálya nem védett
természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang
védőövezetén 18-nál kevesebb
lyukú pálya esetén;
55. szabadtéri építmény motorok,
turbinák és reaktív motorok
próbapadon történő vizsgálatához
500 kN tolóerő alatt vagy 10 MW
egyidejű kapacitás alatt, legalább
300 kW motorteljesítménytől;
56. más célra használt területen
ipari, raktározási célú építmények
elhelyezésére szolgáló terület
kialakítása (műszaki
infrastruktúrával való ellátása)
a) védett természeti területen,
vízbázis védőövezetén, Natura
2000 területen, barlang
védőövezetén 0,5 ha alatt;
b) nem természeti területen, nem
vízbázis védőövezetén, nem Natura
2000 területen, nem barlang
védőövezetén 0,5-3 ha között;
57. egyéb, a Khvr. 3. számú
mellékletében foglalt táblázat 1-
127. pontjában meghatározott
tevékenység megkezdését vagy
folytatását szolgáló építmény vagy
építményegyüttes
a) védett természeti területen,
Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 1 ha területfoglalás
alatt, vagy 50 parkolóhely alatt;
b) nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 3 ha
területfoglalás alatt, vagy 300
parkolóhely alatt.
"

2. Az R11. 6. mellékletében foglalt táblázat a következő 14a. sorral egészül ki:

(ABCDE
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésHatósági eljárásElső fokon eljáró
hatóság
Másodfokon eljáró
hatóság)
"
14a.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem egységes
környezethasználati engedély
köteles, és
- az építmény, illetve a
tevékenység a vízbázisok, a távlati
vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló
kormányrendeletben a
védőterületek és védőidomok
övezeteire vonatkozó mellékletben
szerepel, vagy
- arra parti sávban, nagyvízi
mederben kerül sor.
Annak elbírálása, hogy az
építési tevékenység,
illetve az építményben
folytatott tevékenység az
ivóvízbázis védelmére
vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e, továbbá annak
elbírálása, hogy az építési
tevékenység az árvíz és a
jég levonulására, a
mederfenntartásra milyen
hatást gyakorol.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
területi vízügyi
hatóság
Országos Vízügyi
Hatóság
"

10. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

Az R12. 9. mellékletében foglalt táblázat 5. és 6. sora helyébe a következő sorok lépnek:

((ABC
1.EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV
EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLETADATSZOLGÁLTATÁS TÉMAKÖRE)
"
5.Nemzeti Környezetügyi Intézetvízvédelemfelszíni és felszín alatti vízminőség-
védelmi terület - szükség szerint
egyeztetve a környezetvédelmi és
természetvédelmi felügyelőséggel
6.területi vízügyi igazgatóságvízgazdálkodásnagyvízi meder, mértékadó árvízszint,
rendszeresen belvízjárta terület és
vízgyűjtő-gazdálkodási terület
"

11. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

Az R13. 5. mellékletében foglalt táblázat 3. sora helyébe a következő sor lép:

(ABCD
1.Bevonás és közreműködés feltétele
2.Előzetes
vizsgálat
Környezeti
hatásvizsgálat
Egységes
környezet-
használati
engedélyezés
SzakkérdésElső fokMásodfok)
"
3.Minden esetben.Annak elbírálása, hogy a
tevékenység vízellátása, a
keletkező csapadék- és
szennyvíz elvezetése
biztosított-e, vízbázis
védőterületére, védőidomára
jogszabályban, illetve
határozatban meghatározott
előírások érvényesíthetők-e,
továbbá annak elbírálása,
hogy a tevékenység az árvíz
és a jég levonulására, a
mederfenntartásra milyen
hatást gyakorol.
területi vízügyi
hatóság
Országos Vízügyi
Hatóság
"

12. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelethez

Az R14. 1. melléklet II. pont A) alpont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Működési területe:)

"d) Somogy megyéből

Balatonszabadi,

Balatonvilágos,

Kánya,

Siófok (Balatonkiliti),

Siójut,

Tengőd

közigazgatási területe, valamint

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási része."

Tartalomjegyzék