481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában,

a 18-25. §, valamint a 28. és 29. § tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában,

a IV. fejezet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT FELELŐS MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK[1]

1. Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

1. §[2] Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

2. §[3] Az OKTF illetékessége az ország egész területére kiterjed.

3. §[4] (1) Az OKTF-et főigazgató vezeti.

(2)[5] Az OKTF foglalkoztatottjai felett - a gazdasági vezető esetén a kinevezés és felmentés kivételével -a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja, a 3/A. §-ban foglalt eltéréssel.

3/A. §[6] (1) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság az OKTF e §-ban foglaltak szerint - a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi igazgatási feladatok ellátása érdekében -elkülönült szervezeti egysége.

(2) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét a környezetvédelemért felelős miniszter nevezi ki és menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(3) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság az OKTF elkülönült szervezeti egységeként, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét e hatáskörében a főigazgató nem utasíthatja. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság foglalkoztatottjait a jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatásköre tekintetében kizárólag a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetője utasíthatja.

(4) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság foglalkoztatottjait a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjének javaslatára a főigazgató nevezi ki és menti fel.

(5) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

2. Környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség

4. §[7] (1) Az Alsó-tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(2)[8] A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(3) Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(4) Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(5) A Felső-tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(6) A Közép-duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(7) A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(8) A Közép-tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(9) A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(10) A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

4/A. §[9] (1) Az OKTF területi szervei a 4. §-ban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség). A felügyelőség székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet állapítja meg.

(2) Az 1. melléklet I. pont 6. és 10. alpontja szerinti felügyelőség a székhelyén kívüli - 1. melléklet II. pontja szerinti -kirendeltsége útján is elláthatja a 40. §-ában meghatározott feladatokat.

4/B. §[10] A felügyelőség középirányító szerve az OKTF.

4/C. §[11] (1) A felügyelőséget igazgató vezeti. Az igazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat felette az OKTF főigazgatója gyakorolja.

(2) Az igazgató - a gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség foglalkoztatottjai felett.

(3) A felügyelőség gazdasági szervezettel rendelkezik.

3. Nemzeti Környezetügyi Intézet

5. §[12] (1) A Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(2) A NeKI a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(3) A NeKI-t főigazgató vezeti, aki - a gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat a NeKI foglalkoztatottjai felett.

4. Nemzeti park igazgatóság

6. § (1)[13][14] A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerve a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI).

(2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az NPI-t az igazgató vezeti, aki - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - gyakorolja a munkáltatói jogokat az NPI foglalkoztatottjai felett.

(4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét.

7. § Az NPI természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.

II. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE[15]

5. Környezetvédelmi hatóságok kijelölése[16]

8. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b) az OKTF-et,

c) a felügyelőséget,

d) az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ),

e) a főpolgármestert,

f) a polgármestert,

g) a fővárosi főjegyzőt,

h) a települési önkormányzat jegyzőjét,

i) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az e)-i) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság]

j)[17] a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát

jelöli ki.

(2)[18] Környezetvédelmi hatóságként - ha e kormányrendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el.

9. §[19]

10. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdés

a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként

a) gyorsforgalmi út építése esetén az OKTF,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben a felügyelőség

jár el.

(2) A Kormány a Kvt. 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTF-et jelöli ki.

11. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 20., 29., 68., 69., 78., valamint 81. §-ában foglalt esetekben környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el.

12. § (1) A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti felügyelőség jár el környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.

(2) A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti felügyelőség az illetékes, ha a hulladékkezelés egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység.

(3)[20] Az OKTF jár el a Ht. 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.

13. § A települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző - jár el a Ht. 61. § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, kivéve, ha a hulladék tulajdonosa vagy az, aki a hulladéktól jogellenesen megvált vagy az ingatlantulajdonos az önkormányzat.

14. § A Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként

a) ha a bírság jogalapja a Ht. 20. §-ában, 29. §-ában és 81. §-ában meghatározottak megsértése, az OKTF,

b) a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint megállapításának és kiszabásának módjáról szóló kormányrendeletben foglalt esetekben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző, valamint

c) az a) és b) pontba nem tartozó esetekben a felügyelőség

jár el.

14/A. §[21] A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 3/A. §-ában és 27. § (2) bekezdésében foglalt esetekben környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el.

15. § Az OKTF jár el a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, 9. § (2) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, továbbá

b) 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a Kvt. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71. § (3) bekezdésében, valamint 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként azzal, hogy a Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el.

16. § (1) Az OKTF jár el az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvényben foglalt környezetvédelmi hatóságként, ideértve a légijármű-üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési terv jóváhagyását.

(2) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 5. §-a és 13/B-13/E. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el.

17. § A Kormány

a) a Ht. 29. §-a szerinti közvetítő szervezetek tevékenysége és

b) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység

tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az OKTF-et jelöli ki.

17/A. §[22] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el.

6. Természetvédelmi hatóságok kijelölése

18. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b) az OKTF-et,

c) a felügyelőséget,

d) a fővárosi főjegyzőt,

e) a települési önkormányzat jegyzőjét

jelöli ki.

(2)[23] Természetvédelmi hatóságként - ha e kormányrendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el.

19. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 67. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a miniszter jár el.

20. § A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a 4. mellékletben kijelölt felügyelőségek járnak el a 4. mellékletben meghatározott illetékesség szerint.

21. § (1) Az OKTF jár el természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több felügyelőség illetékességi területére irányul.

(2)[24] Az OKTF jár el a Tvt. 13. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 42. § (4) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.

(3) Fokozottan védett növényfaj esetén az OKTF jár el természetvédelmi hatóságként a Tvt. 42. § (3) bekezdés c) és e)-h) pontjában meghatározott esetben.

(4) Fokozottan védett állatfaj esetén - ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az OKTF jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)-k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként.

22. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt.

a) 26. § (1) és (2) bekezdésében,

b) 27. § (1) bekezdésében,

c) 33. § (4) bekezdésében,

d) 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében,

e) 37. § (1)-(4) bekezdésében,

f) 38. § (1) és (3) bekezdésében,

g) 72. § (5) bekezdésében, valamint

h) 78. § (1) bekezdésében

foglalt természetvédelmi hatóságként.

(2)[25] Helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző jár el a Tvt. 77. §-a szerinti természetvédelmi hatóságként.

(3)[26] Helyi jelentőségű védett fasor esetében a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként.

23. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként

a) az OKTF,

b) a felügyelőség, valamint

c) a jegyző

jár el.

(2) Az OKTF természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja

a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az OKTF egyedi határozata előírásainak megsértése;

b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az OKTF engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése.

(3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja

a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló helyi önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;

b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása;

c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;

d) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése.

24. § Ha a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó tevékenység több hatóság illetékességi területéhez tartozik, az engedélyező hatóság az OKTF.

25. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátására természetvédelmi hatóságként az NPI jár el.

III. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI SZERV ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV KIJELÖLÉSE

7. Környezetvédelmi igazgatási szerv kijelölése[27]

26. § (1) A Kormány környezetvédelmi igazgatási szervként[28]

a) a felügyelőséget és

b) a NeKI-t

jelöli ki.

(2) Környezetvédelmi igazgatási szervként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el.

(3)[29] A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi igazgatási feladatokat - a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságon, mint állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül - az OKTF látja el.

27. § A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként az 1. melléklet III. pontjában meghatározott felügyelőség jár el, az 1. melléklet IV. pontja szerinti területen.

27/A. §[30] A Ht. 73. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként az OKTF jár el.

8. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv kijelölése

28. § A Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki.

29. § A Kormány természetvédelmi őrszolgálatként a Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki, amely az NPI szervezetén belül működik.

IV. FEJEZET

SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE

9. Környezetvédelmi szakhatóságok kijelölése[31]

30. § A Kormány

a) az OKTF-t, valamint

b) a felügyelőséget

környezetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.[32]

10. Természetvédelmi szakhatóságok kijelölése

31. § A Kormány

a) a minisztert,

b) az OKTF-et,

c) a felügyelőséget,

d) a fővárosi főjegyzőt,

e) a települési önkormányzat jegyzőjét

természetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.

32. § Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a 31. § szerinti hatóság a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e

a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása,

b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint

c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése

nemzeti jogszabályokban és általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályokban rögzített követelményeinek.

11. A környezetvédelmi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése[33]

33. § (1) A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, az 5. mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(2)[34] A Kormány a felügyelőség környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási, felszíni és felszín alatti vizek minősége védelme, vízbázis-védelmi és vízkárelhárítási szempontból indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási és vízvédelmi tartalmának meghatározásával kapcsolatos szakkérdések elbírálására - az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(3)[35] A Kormány a felügyelőség környezetvédelmi felülvizsgálat, vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol - az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(4) A Kormány a felügyelőségnek a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv elfogadására, tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról, a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatala iránti eljárásában,[36]

a) a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatának kérdésében - az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint

b) termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén - abban a kérdésben, hogy a tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek - az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény-és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt

c)[37] a felszín alatti vizek és a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése érdekében - az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot

szakhatóságként jelöli ki.

(5)[38] A Kormány a felügyelőségnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásában - a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésében - az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(6)[39] A Kormány a felügyelőségnek a környezeti nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárásában - a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatások megállapítása érdekében - az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.

34. § (1) A Kormány a környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék

a) kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése

b) hasznosítása, illetve kapcsolódó előkezelése és tárolása, valamint

c) ártalmatlanítása, illetve kapcsolódó előkezelése és tárolása

engedélyezése iránti első fokú és másodfokú eljárásában, a 6. melléklet szerinti feltételek esetén és szakkérdésben a 6. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság - hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közölni kell.

(3) A Kormány az OKTF (1) bekezdésben foglaltak szerinti első fokú eljárásában szakhatóságként az (1) bekezdés szerint a másodfokú eljárásban közreműködő szakhatóságokat jelöli ki.

(4) A Kormány a felügyelőségnek állati hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Ht. 1. melléklete szerinti H9 veszélyességi jellemzővel -az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

35. § (1) A Kormány - a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével - a felügyelőség veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában,

a) - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítése kérdésében - az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát,

b) helyi jelentőségű védett természeti terület esetén - a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében - az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,

c) a gyűjtés és szállítás kivételével, ha az engedélyezés a termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló kezelés és ártalmatlanítás engedélyezésére irányul, - annak vizsgálata kérdésében, hogy a veszélyes hulladék kifejthet-e szennyező hatást a termőföldre - az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt,

d) hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén - a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata érdekében -az első fokú eljárásban a létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szervét, a másodfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelem területi szervét, valamint

e)[40] hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén - a tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvízelvezetésének, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására gyakorolt hatás vizsgálata érdekében - az első fokú eljárásban a hulladékkezelés helye szerint illetékes területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot

szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány - a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével - az OKTF veszélyes hulladékkal kapcsolatos első fokú engedélyezési eljárásában szakhatóságként az (1) bekezdés szerint a másodfokú eljárásban közreműködő szakhatóságokat jelöli ki. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési tevékenység engedélyezésében az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakkérdésben szakhatóságként jár el.

36. § A Kormány a környezetvédelmi hatóságnak a kivitelező részére a zajterhelési határértékek betartása alól egyes építési időszakokra, valamint az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységekre vonatkozó felmentés megadása iránti első fokú eljárásában - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a védendő környezetben a zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások megítélése kérdésében - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

36/A. §[41] (1) A Kormány a helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéshez kapcsolt kibocsátáscsökkentő berendezés meghibásodása esetén a tüzelőberendezés továbbműködtetésének engedélyezésére irányuló elsőfokú eljárásban, - abban a kérdésben, hogy az energiaellátás fenntartása, beleértve a hőszolgáltatást is, a tüzelőberendezés működése nélkül, más módon biztosítható-e -a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(2) A Kormány az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított

a) a VOC diffúz kibocsátási határértékek betartása alóli,

b) a zárt körülmények között nem végezhető bevonat-felviteli, festési tevékenységek esetében a VOC kibocsátási határértékek betartása alóli

felmentés megadása iránti elsőfokú eljárásában - az emberi egészségre gyakorolt hatások megítélése kérdésében -a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki.

36/B. §[42] A Kormány a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet alapján indított elsőfokú eljárásban a hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre vonatkozó engedély szennyvíz-kibocsátási követelményeinek megállapítására a létesítmény helye szerint illetékes területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.

12. A természetvédelmi hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

37. § (1) A Kormány a felügyelőségnek a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló, a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozásnak a záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról és a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban,

a) - a bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása kérdésében - az első fokú eljárásban erdővédelem esetében a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, talajvédelem esetében a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint

b)[43]

(2) A Kormány a felügyelőség állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában,

a) - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében - az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,

b) - a takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására vonatkozó szabályoknak, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állatvédelmi, valamint az állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében - az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint

c) a településrendezési eszköznek és településfejlesztési tervnek való megfelelés kérdésében - az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt[44]

szakhatóságként jelöli ki.

(3)[45] A Kormány a felügyelőségnek a különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában,

a) - az állategészségügyi és állatvédelmi szabályoknak való megfelelés kérdésében - az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal járási hivatala járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát, a másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát,

b) - az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében - az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt

szakhatóságként jelöli ki.

(4)[46] A különösen és közepesen veszélyes állat országba való behozatalához az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott állatfajok esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogszabályban meghatározott előzetes állategészségügyi engedélye is szükséges.

(5) A Kormány a felügyelőségnek a Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárásában - az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében - az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

V. FEJEZET

A HATÓSÁGOK, VALAMINT AZ IGAZGATÁSI SZERVEK EGYÉB FELADATAI

13. Az OKTF feladatai

38. § Az OKTF állami alaptevékenysége körében

a) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;

b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;

c) ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját;

d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

e) a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

f) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;

g) ellátja az integrált szennyezés megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos feladatokat; valamint

h) ellátja a továbbképzési feladatokat.

14. A felügyelőség feladatai

39. § (1) A felügyelőség állami alaptevékenysége körében

a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

c) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; valamint

e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

(2) A 27. § szerinti felügyelőség az ott meghatározott területen valamennyi környezeti elem vonatkozásában környezetvédelmi igazgatási szervként működteti

a) a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot,

b) a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert, valamint

c) a környezet állapotértékeléséhez szükséges monitoring rendszert.

(3)[47] A vízvédelmi hatóság és a vízügyi igazgatási szerv részére a 27. § szerinti felügyelőség biztosítja a (2) bekezdés szerinti rendszerben rögzített, a vizekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést.

(4)[48] A vízvédelmi hatósági tevékenység és a vízügyi igazgatási szervek tevékenysége ellátásához szükséges regionális laboratóriumi feladatok finanszírozása önköltségi alapon, a környezetvédelemért felelős miniszter és a vízvédelemért, illetve a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter közötti megállapodásban foglaltak szerint történik.

15. A kirendeltség feladatai

40. § (1) A 4/A. § (2) bekezdése szerinti kirendeltség[49]

a) kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat, hatósági ellenőrzést végez;

b) adatot, tényt, jogosultságot igazol;

c) véleményezi

ca) a települési önkormányzatok környezetvédelmi és természetvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,

cb) a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

d)[50]

e) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; valamint

f) segíti az önkormányzatokat környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladataik ellátásában.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kirendeltség ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a felügyelőség vezetője a felügyelőség szervezeti és működési szabályzatában a kirendeltséghez telepít.

16. A NeKI feladatai

41. § A NeKI alaptevékenysége körében

1.[51]

2.[52]

3.[53] ellátja a miniszter által meghatározottak szerint az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos országos jelentőségű szakmai feladatokat, illetve a jogszabályokban a NeKI feladataként nevesített egyedi kármentesítési feladatokat;

4. részt vesz az ágazati koncepciók szakmai megalapozásában;

5. véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet;

6. a környezetügyi szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányokat, vizsgálatokat végez, jelentéseket készít, illetve alkalmazott kutatásokat folytat, alapozó kutatási tevékenységeket koordinál és monitoroz;

7. a szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez háttéranyagokat készít, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít;

8. előkészíti a légszennyező anyagok kibocsátásával, a zaj és rezgés elleni védelemmel és az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartással (E/PRTR) kapcsolatos európai uniós és egyéb nemzetközi adatszolgáltatásokat;

9. zajvédelmi adatbázist és adatközpontot hoz létre és működtet, eseti zajméréseket végez és zajtérképeket készít;

10. informatikai szakrendszereket működtet és nyilvántartást vezet a hulladékégetőkről és nagytüzelő berendezésekről;

11. közreműködik a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében;

12. BAT (legjobb elérhető technika) útmutatókat készít és közreműködik az európai uniós BAT referencia dokumentumok kidolgozásában;

13. útmutatókat és szakmai segédanyagokat készít, és szakmai képzéseket szervez a környezetvédelmi hatóságok számára az egységes környezethasználati engedélyezési, a hazai és nemzetközi környezeti hatásvizsgálati és a stratégiai környezeti vizsgálati eljárásokkal kapcsolatban, valamint a hatályos szakterületi (integrált szennyezés megelőzés és csökkentés, levegővédelem, zaj és rezgés elleni védelem stb.) szabályozásokkal kapcsolatban oktatási, környezeti nevelési programokat dolgoz ki és hajt végre;

14. szakterületi szabványokat dolgoz ki, beleértve a hulladékvizsgálati szabványokat is;

15. közreműködik az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésében;

16. közreműködik a hulladékgazdálkodási szakterületi szabályozás szakmai megalapozásban, hatásvizsgálatok végzésében, döntés-előkészítő szakmai háttéranyagok kidolgozásában, valamint közreműködik az európai uniós szakterületi szakértői tevékenységben;

17. hulladékgazdálkodási műszaki útmutatókat dolgoz ki, hulladékbesorolást (beleértve a hulladék státusz végét, valamint a mellékterméket is), -minősítést megalapozó vizsgálatokat végez, e területen referencialaboratóriumot üzemeltet;

18. nyilvántartja, felméri és elemzi a hulladékgazdálkodási létesítményeket és tevékenységeket;

19. részt vesz a hulladékképződés megelőzését, valamint az elkülönített gyűjtést segítő szemléletformálásban, tanácsadásban, oktatásban;

20. fejleszti és karbantartja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos honlapot;

21. ellátja a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiával kapcsolatos feladatokat, különösen a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia végrehajtására és nyomon követésére alkalmas irányítási és monitoring rendszer alakítását és működtetését, valamint a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvalósításáról készülő átfogó jelentések készítését;

22. végzi a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérése céljából működtetett monitoring rendszerek szakmai támogatását, az adatok megbízhatóságának növelését, a környezetvédelmi laboratóriumok tevékenységének szakmai koordinációját;

23.[54] a természetvédelem területén közreműködik a természeti értékek és természetvédelmi oltalom alatt álló területek monitorozásában, valamint a botanikai, zoológiai kutatásokhoz kapcsolódó, a természetvédelemhez szükséges országos adatgyűjtésben, a megalapozó adatokat és információkat gyűjtő, rendszerező, elemző és szolgáltató tevékenységekben, továbbá más, uniós irányelvek és nemzetközi egyezmények által igényelt tevékenységekben, a jelentések előkészítésében, valamint együttműködik az információs rendszerek adataira támaszkodó elemzések módszereinek fejlesztésében, a modellezések megvalósításában;

24. ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.

17. Az NPI feladatai

42. § Az NPI állami alaptevékenysége körében

a) ellátja

aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,

ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,

ac) a természetvédelemért felelős miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat,

ad) a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat,

ae) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint

af) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

b)[55] vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

c) közreműködik

ca) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,

cb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;

d) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

e) együttműködik az örökségvédelmi szakigazgatási szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;

f) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;

g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

h) kapcsolatot tart a vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK

43. § (1)[56] Környezetvédelmi hatósági ügyekben első fokon - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a felügyelőség, másodfokon az OKTF jár el.

(2)[57] Országos illetékességgel

a) a 11. §-ban, 12. § (3) bekezdésében, a 15. §-ban és a 16. §-ban meghatározott környezetvédelmi ügyekben első fokon az OKTF,

b) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben első fokon a kérelmező székhelye szerinti felügyelőség jár el.

(3) Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon - az (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a felügyelőség, másodfokon az OKTF jár el.

(4) A 21. §-ban és a 23. § (2) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon - országos illetékességgel - az OKTF jár el.

(5) A 22. §-ban és 23. § (3) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a főjegyző - jár el.

44. § (1) A környezetvédelmi, valamint természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.

(2) A külön jogszabály szerint védelem-egyenértékűségi vizsgálat során a szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 2 hónap.

(3) A felügyelőség által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében szakhatóságként másodfokon az OKTF jár el.

(4) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.)

a) 8/A. § (2a) bekezdése szerinti esetben,

b) 8/D. § (2) bekezdése szerinti esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e, valamint

c) 8/E. § (1a) bekezdése szerinti esetben,

előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárásban, a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni.

45. § (1) A felügyelőség hatáskörébe tartozó természetvédelmi hatósági eljárásokban, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a felügyelőség illetékességi területén működő NeKI területi kirendeltsége, illetve NPI rendelkezik, a felügyelőség belföldi jogsegély keretében megkeresi az említett állami szerveket.

(2) Az NPI a felügyelőség megkeresése esetén, állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan, belföldi jogsegély keretében közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban.

(3) Az NPI a felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében szakértőként, vagy az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 48. § (2) bekezdése 2014. március 31-én lép hatályba.

(3)[58] E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított

a) 33. § (5) bekezdését, 1. melléklet I. pont 5. alpontját, valamint 5. mellékletében foglalt táblázat 3. sorát a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) 1. § (1) bekezdés b) pontját, 4. § (1) bekezdés b) pontját, 5. § (1) bekezdését, valamint 6. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

47. § Ez a rendelet

a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének, 3. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjának,

b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/ EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének, 3. cikk (1) bekezdésének, 9. cikkének, 11. cikkének, 17. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének,

c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

48. § (1)[59]

(2)[60]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

I. A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek elnevezése és székhelye

1. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Győr

2. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Szombathely

3. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Székesfehérvár

4. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Pécs

5. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Veresegyház[61]

6. Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Debrecen

7. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Nyíregyháza

8. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Miskolc

9. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Szolnok 10. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Szeged

II. A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek kirendeltségeinek elnevezése és telephelye

1. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége, Baja

2. Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula

III. A 27. §, valamint 39. § (2) bekezdés szerinti feladatokat ellátó környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek

1. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Győr

2. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Székesfehérvár

3. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Pécs

4. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Veresegyház[62]

5. Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Debrecen

6. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Miskolc

7. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Szeged

IV. A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek illetékessége

1. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Győr megyei jogú város

közigazgatási területe.

b) Sopron megyei jogú város

közigazgatási területe.

c) Tatabánya megyei jogú város

közigazgatási területe.

d) Győr-Moson-Sopron megye - kivéve

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területét.

e) Komárom-Esztergom megye

teljes közigazgatási területe.

f) Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területe.

g) Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területe.

B) Illetékessége a 27. §-ban, valamint a 39. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:

a) Az A) pont szerinti terület,

b) A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékessége [2. pont A) alpontja].

C) Általános területi kapcsolattartása:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

2. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Nagykanizsa megyei jogú város

közigazgatási területe.

b) Szombathely megyei jogú város

közigazgatási területe.

c) Zalaegerszeg megyei jogú város

közigazgatási területe.

d) Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területe.

e) Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitva,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe, valamint

Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.

f) Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területét.

g) Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs

közigazgatási területe.

h) Zala megye - kivéve

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási területét.

B) Általános területi kapcsolattartása:

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

3. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Székesfehérvár megyei jogú város

közigazgatási területe.

b) Dunaújváros megyei jogú város

közigazgatási területe.

c) Szekszárd megyei jogú város

közigazgatási területe.

d) Veszprém megyei jogú város

közigazgatási területe.

e) Baranya megyéből

Ófalu

közigazgatási területe.

f) Fejér megye

teljes közigazgatási területe - kivéve

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét.

g) Somogy megyéből

Balatonszabadi,

Balatonvilágos,

Kánya,

Siófok (Balatonkiliti),

Siójut,

Tengőd közigazgatási területe, valamint

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó

közigazgatási területe.

h) Tolna megye - kivéve

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Kismányok,

Lápafő,

Nagymányok,

Nak,

Váralja, Várong,

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét, valamint

a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területét.

i) Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területét.

j) Zala megyéből

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.

B) Általános területi kapcsolattartása:

Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna, Veszprém megyék, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

4. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban

a) Pécs megyei jogú város

közigazgatási területe.

b) Kaposvár megyei jogú város

közigazgatási területe.

c) Baranya megye - kivéve Ófalu

közigazgatási területét.

d) Bács-Kiskun megyéből a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe a dunaföldvári híd szelvényétől a déli országhatárig.

e) Tolna megyéből

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Kismányok,

Lápafő,

Nagymányok,

Nak,

Váralja,

Várong,

a Duna menti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe a dunaföldvári híd szelvényétől a megye déli határáig, valamint

a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területe.

f) Somogy megye - kivéve

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Balatonvilágos,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok (Balatonkiliti),

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitva,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vese,

Vörs, valamint

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) és

Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét.

B) Általános területi kapcsolattartása:

Pécs, Kaposvár megyei jogú város, Baranya, Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

5. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Budapest főváros

közigazgatási területe.

b) Salgótarján megyei jogú város

közigazgatási területe.

c) Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Kerekharaszt,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Petőfibánya,

Zagyvaszántó

közigazgatási területe.

d) Nógrád megye

teljes közigazgatási területe.

e) Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területét.

f) Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megyében a Duna parti településeinek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd szelvényéig.

B) Általános területi kapcsolattartása:

Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest, Heves és Nógrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

6. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Debrecen megyei jogú város

közigazgatási területe.

b) Békéscsaba megyei jogú város

közigazgatási területe.

c) Hajdú-Bihar megye - kivéve

Téglás közigazgatási területét.

d) Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területét.

e) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Szorgalmatos,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

közigazgatási területe.

B) Illetékessége a 27. §-ban, valamint a 39. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:

a) Az A) pont szerinti terület

b) A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékessége [7. pont A) alpontja]

C) Általános területi kapcsolattartása:

Debrecen megyei jogú város, Békéscsaba megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, Békés megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

7. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Nyíregyháza megyei jogú város közigazgatási területe.

b) Hajdú-Bihar megyéből

Téglás

közigazgatási területe.

c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Szorgalmatos,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

közigazgatási területét.

B) Általános területi kapcsolattartása:

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

8. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Eger megyei jogú város

közigazgatási területe.

b) Miskolc megyei jogú város

közigazgatási területe.

c) Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes

közigazgatási területe.

d) Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Petőfibánya,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó

közigazgatási területét.

e) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területe.

B) Illetékessége a 27. §-ban, valamint a 39. § (2) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében:

a) Az A) pont szerinti terület

b) A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékessége [9. pont A) alpontja]

C) Általános területi kapcsolattartása:

Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

9. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Szolnok megyei jogú város közigazgatási területe.

b) Heves megyéből

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána

közigazgatási területe.

c) Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területét.

d) Pest megyéből

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területe.

B) Általános területi kapcsolattartása:

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

10. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

A) Illetékessége hatósági, szakhatósági eljárásokban:

a) Hódmezővásárhely megyei jogú város

közigazgatási területe.

b) Kecskemét megyei jogú város

közigazgatási területe.

c) Szeged megyei jogú város

közigazgatási területe.

d) Csongrád megye

teljes közigazgatási területe.

e) Bács-Kiskun megye - kivéve a

Duna menti településeknek a Duna (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területét.

f) Békés megyéből

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területe.

B) Általános területi kapcsolattartása:

Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

2. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez[63]

3. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

I. A nemzeti park igazgatóságok elnevezése és székhelye

1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak

3. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

4. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

5. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom

6. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

7. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

8. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

9. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

10. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

11. A nemzeti park igazgatóságok működési köre

1. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből

a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület a Sajó kisvízi medrével együtt, továbbá

Abaújalpár,

Abaújkér,

Abaújszántó,

Abaújvár,

Alsóberecki,

Alsódobsza,

Alsóregmec,

Arka,

Baskó,

Bekecs,

Bodroghalom,

Bodrogkeresztúr,

Bodrogkisfalud,

Bodrogolaszi,

Boldogkőújfalu,

Boldogkőváralja,

Bózsva,

Cigánd,

Dámóc,

Erdőbénye,

Erdőhorváti,

Felsőberecki,

Felsődobsza,

Felsőregmec,

Filkeháza,

Fony,

Füzér,

Füzérkajata,

Füzérkomlós,

Füzérradvány,

Gesztely,

Golop,

Gönc,

Göncruszka,

Györgytarló,

Háromhuta,

Hejce,

Hercegkút,

Hernádbűd,

Hernádcéce,

Hernádkércs,

Hollóháza,

Karcsa,

Karos,

Kéked,

Kenézlő,

Kishuta,

Kisrozvágy,

Komlóska,

Korlát,

Kovácsvágás,

Lácacséke,

Legyesbénye,

Mád,

Makkoshotyka,

Megyaszó,

Mezőzombor,

Mikóháza,

Mogyoróska,

Monok,

Nagyhuta,

Nagykinizs,

Nagyrozvágy,

Nyíri,

Olaszliszka,

Pácin,

Pálháza,

Pányok,

Pere,

Pusztafalu,

Rátka,

Regéc,

Révleányvár,

Ricse,

Sárazsadány,

Sárospatak,

Sátoraljaújhely,

Semjén,

Sima,

Sóstófalva,

Szegi,

Szegilong,

Szentistvánbaksa,

Szerencs,

Tállya,

Tarcal,

Telkibánya,

Tiszacsermely,

Tiszakarád,

Tiszaladány,

Tokaj,

Tolcsva,

Újcsanálos,

Vágáshuta,

Vajdácska,

Vámosújfalu,

Vilmány,

Vilyvitány,

Viss,

Vizsoly,

Zalkod,

Zemplénagárd,

Zsujta települések közigazgatási területe.

2. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Veszprém megye.

b) Győr-Moson-Sopron megye területén:

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések közigazgatási területe.

c) Zala megye területe - kivéve

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések közigazgatási területén az Őrségi Nemzeti Park területe.

d) Somogy megye területén:

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs

települések közigazgatási területe, valamint

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések, kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét.

3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe - kivéve az Aggteleki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.

b) Heves megye - kivéve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.

c) Nógrád megye - kivéve a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe.

d) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:

a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban.

e) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban.

4. DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Baranya megye.

b) Somogy megye területe - kivéve

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs, valamint

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó

települések közigazgatási területe, Marcali település közigazgatási területe nélkül.

c) Tolna megye.

d) Bács-Kiskun megye területén:

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle

települések közigazgatási területe, illetve

Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe.

e) Fejér megye területén:

a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet területe Alsószentiván, Cece, Vajta településhatárokban

5. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Budapest főváros.

b) Fejér megye.

c) Komárom-Esztergom megye - kivéve

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatásban

d) Pest megye területe - kivéve

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban.

e) Nógrád megye területén:

a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak településhatárokban.

f) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban.

6. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Győr-Moson-Sopron megye területe - kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések közigazgatási területét.

b) Komárom-Esztergom megye területén:

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatárban.

c) Vas megye területén:

a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.

d) Veszprém megye területén:

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Gic településhatárban.

7. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Hajdú-Bihar megye.

b) Jász-Nagykun-Szolnok megye, kivéve a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban, a Körös-Maros Nemzeti Park területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban.

c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kivéve a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban.

d) Heves megye területén:

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Kisköre és Pély településhatárban,

valamint a Tisza-tó területe Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána és Kisköre településhatárban.

e) Bács-Kiskun megye területén:

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske és Tiszaug településhatárokban.

f) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület területe Tiszakarád, Tiszacsermely településhatárokban,

a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület területe Tiszadorogma községhatárban,

a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk településhatárokban.

8. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Bács-Kiskun megye területe - kivéve

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle,

települések közigazgatási területe, illetve

Baja,

Érsekcsanád,

Fajsz,

Sükösd

településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe,

kivéve továbbá

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaug településhatárokban.

b) Csongrád megye területén:

Algyő,

Ásotthalom,

Baks,

Balástya,

Bordány,

Csanytelek,

Csongrád,

Csengele,

Dóc,

Domaszék,

Felgyő,

Forráskút,

Kistelek,

Mórahalom,

Ópusztaszer,

Öttömös,

Pusztamérges,

Pusztaszer,

Röszke,

Ruzsa,

Sándorfalva,

Szatymaz,

Szeged, kivéve a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban,

Tiszasziget,

Tömörkény,

Újszentiván,

Üllés,

Zákányszék,

Zsombó települések közigazgatási területe, valamint a

Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe Mindszent, Mártély és Hódmezővásárhely településhatárokban, továbbá a a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe Szentes településhatárban.

c) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban.

d) Pest megye területén:

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban.

9. KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Békés megye.

b) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban.

c) Csongrád megye területén:

Ambrózfalva,

Apátfalva,

Árpádhalom,

Csanádalberti,

Csanádpalota,

Derekegyház,

Deszk,

Eperjes,

Fábiánsebestyén,

Ferencszállás,

Földeák,

Hódmezővásárhely, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Királyhegyes,

Kiszombor,

Klárafalva,

Kövegy,

Kübekháza,

Magyarcsanád,

Makó,

Maroslele,

Mártély, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Mindszent, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Nagyér,

Nagylak,

Nagymágocs,

Nagytőke,

Óföldeák,

Pitvaros,

Szegvár,

Szentes, kivéve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe,

Székkutas,

települések közigazgatási területe, valamint

a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban.

10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Vas megye területe - kivéve

a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd településhatárok közé eső területét.

b) Zala megye területén:

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések közigazgatási területéből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kívül eső területek.

4. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként az alábbi felügyelőségek járnak el:

a) Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az alábbi illetékességi területtel:

1. Budapest főváros,

2. Pest megye,

3. Nógrád megye,

4. Győr-Moson-Sopron megye,

5. Komárom-Esztergom megye,

6. Vas megye,

7. Veszprém megye,

8. Zala megye,

9. Somogy megye,

10. Fejér megye,

11. Tolna megye,

12. Baranya megye,

13. Heves megye területén:

13.1. Apc,

13.2. Boldog,

13.3. Hatvan,

13.4. Heréd,

13.5 Kerekharaszt,

13.6. Lőrinci,

13.7. Nagykökényes,

13.8. Petőfibánya,

13.9. Zagyvaszántó

települések közigazgatási területe;

b) Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az alábbi illetékességi területtel:

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

3. Hajdú-Bihar megye,

4. Jász-Nagykun-Szolnok megye,

5. Békés megye,

6. Csongrád megye,

7. Bács-Kiskun megye,

8. Heves megye az a) pont 13. alpontjában felsorolt települések kivételével.

5. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok

6. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A felügyelőség nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában közreműködő szakhatóságok