89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet

egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében,

a 2. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 3. alcím tekintetében az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 34. §-ában,

a 4. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés a) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (3) bekezdésében és 57/B. § (8) bekezdésében,

a 6. alcím tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében, valamint a honvédek jogállásáról szóló a 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 7. alcím és az 1. melléklet tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében,

a 8. alcím tekintetében a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 11. § tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (5) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosítása

1. § A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet

a) 5/A. § (6) bekezdésében a "2013. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2014. június 30-ig",

b) 6. § (6) bekezdésében a "6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27. § (5) bekezdésében"

szöveg lép.

2. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

2. § A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni."

3. Az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

3. § Az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében a "harmadik és negyedik teljes naptári évet" szövegrész helyébe a "harmadik, negyedik, ötödik és hatodik teljes naptári évet" szöveg lép.

4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról szóló 24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 6/A. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazása [a továbbiakban: területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitás egyszerű megállapítása] érdekében a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az adott fenntartó területi (megyei) vagy települési szintű fenntartásában működő munkáltatókra vonatkozó adatok összesítésével kell megállapítani.

(2) A Kjt. 6/A. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása [a továbbiakban: területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitás ágazati adatokból történő megállapítása] érdekében a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban, alágazatban vagy szakágazatban (a továbbiakban: ágazat) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az adott fenntartó területi (megyei) vagy települési szintű fenntartásában működő, főtevékenysége szerint az adott ágazatba tartozó munkáltatókra vonatkozó adatok összesítésével kell megállapítani.

(3) A Kjt. 6/A. § (3) bekezdés alkalmazása (a továbbiakban: ágazati szintű reprezentativitás megállapítása) érdekében az ágazatban bármely fenntartónál foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az adott ágazatban közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámával azonosan kell megállapítani.

(4) A Kjt. 6/A. § (4) bekezdés alkalmazása (a továbbiakban: országos reprezentativitás megállapítása) érdekében a közalkalmazottak országos létszámát a közalkalmazotti jogviszonyban állók összlétszámával azonosan kell megállapítani.

(5) A Kjt. 6/B. §-ára tekintettel kizárólag az országos reprezentativitás megállapításánál - a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában (a továbbiakban: KOMT) történő részvétel céljából - kell figyelembe venni a fegyveres és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt adatokat a 3. § (2) bekezdésében meghatározott igazolás hónapjának első napján közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek létszáma alapján kell megállapítani."

(2) Az R1. 2. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás tartalmazza:

a) a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát vagy Magyar Államkincstár Törzskönyvi nyilvántartási számát (a továbbiakban: törzskönyvi azonosító szám), a munkáltató fenntartója megnevezését, az államháztartás szakágazati rendje szerinti kódját, a Kjt. 7. §-a szerinti intézményfenntartó központ szervezeti egységeként működő köznevelési intézmények OM azonosítóját;

b) a munkáltatóknál közalkalmazotti jogviszonyban állók összlétszámát, valamint az összlétszám bontását

ba) munkáltatók szerint;

bb) ha a munkáltatói létszám megadása nemzetbiztonsági szabályok miatt nem lehetséges, a létszám szakágazatok szerinti összesítését;

c) az adatok kezelésére adott felhatalmazást;

d) a kitöltő személy nevét, telefonszámát, e-mail címét;

e) a kiállítás dátumát."

(3) Az R1. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitás megállapítása érdekében a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tagok létszámát

a) a munkavállalói tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény alapján a munkavállalónak a szakszervezeti tagdíj munkabérből való levonására a munkáltatónak adott megbízása alapján összesített taglétszám, valamint

b) a szakszervezeti tagdíjat közvetlenül a (munkahelyi, ágazati vagy országos) szakszervezeti pénztárba befizető tagok összesített létszámát tartalmazó szakszervezeti igazolás

alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott év január, február vagy március hónapjai közül sorsolással kiválasztott hónapra vonatkozóan (igazolás hónapja) kell megadni. A sorsolást a KOMT alapszabályában meghatározott eljárási rend alapján, a KOMT plenáris ülésén kell megtartani.

(3) A területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitás egyszerű, illetve ágazati adatokból történő megállapítása érdekében

a) a területi (megyei) szintű reprezentativitás esetén a megyei székhellyel,

b) a települési szintű reprezentativitás esetén a települési székhellyel

rendelkező munkáltatóknál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott szakszervezeti tagok létszámára vonatkozó adatokat kell összesíteni a reprezentativitás egyszerű megállapítása esetén fenntartó szerint, a reprezentativitás ágazati adatokból történő megállapítása esetén a fenntartóhoz tartozó munkáltatók főtevékenysége szerinti ágazatok szerint.

(4) Az ágazati szintű reprezentativitás megállapítása érdekében a szakszervezetnek az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazott tagjai létszámát a főtevékenysége szerint az adott ágazatban működő munkáltatóknál foglalkoztatott közalkalmazott tagok létszámának összesítésével kell meghatározni.

(5) Az országos reprezentativitás megállapítása érdekében a szakszervezeti tagok létszámát szakszervezeti konföderációk szerint kell összesíteni.

(6) A fegyveres és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott szakszervezeti tag közalkalmazottak létszámát az 1. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel kell megállapítani."

(4) Az R1. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás tartalmazza:

a) a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát vagy törzskönyvi azonosító számát, fenntartója megnevezését, az államháztartás szakágazati rendje szerinti kódját, a Kjt. 7. §-a szerinti intézményfenntartó központ szervezeti egységeként működő köznevelési intézmények OM azonosítóját;

b) a munkáltatói szintű szakszervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, továbbá annak megjelölését, hogy a szakszervezet mely ágazati szakszervezet, valamint országos szakszervezeti szövetség tagja, továbbá az ágazati szakszervezet, országos szakszervezeti szövetség székhelyét és adószámát;

c) a munkabérből történő levonással, valamint szakszervezeti pénztárba szakszervezeti tagdíjat fizető, közalkalmazotti jogviszonyban álló tagok számát;

d) az adatok kezelésére adott felhatalmazást;

e) a kitöltő személy nevét, telefonszámát, e-mail címét;

f) a kiállítás dátumát."

(5) Az R1. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatokat legkésőbb a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követő második hónap utolsó napjáig

a) az adatszolgáltatásra kötelezett

aa) Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága,

ab) fenntartó,

ac) munkáltatónál működő szakszervezet, szakszervezeti központ

a Hivatalnak elektronikus úton,

b) az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltatónál működő szakszervezet, szakszervezeti központ a fenntartónak, önkormányzati fenntartású intézmény esetén az önkormányzat jegyzőjének,

c) a munkáltatónál működő adatszolgáltatásra kötelezett szakszervezet saját felettes szakszervezeti központjának megküldi."

(6) Az R1. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A taglétszám megállapításával kapcsolatos adatfeldolgozási, adatösszesítési feladatokat - az adatkezelési felhatalmazás alapján - a Hivatal végzi. Az általa megállapított, összesített ágazati, illetve országos adatokról a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követő harmadik hónap 15. napjáig, elektronikusan tájékoztatja az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottságot (a továbbiakban: ORMB).

(2) A beérkezett adatokat a következő reprezentativitás megállapítására irányuló eljárás lezárásáig meg kell őrizni, és ennek napjával archiválni kell. Az adatok nem nyilvánosak. Az illetékességi körébe tartozó adatokba kérelmére a fenntartó, a munkáltatónál működő szakszervezet, saját tagszervezeteinek az adatai tekintetében a szakszervezeti központ, valamint a területi (megyei) vagy települési reprezentativitást megállapító bizottságok (a továbbiakban: TRMB) és az ORMB tagja tekinthetnek be. A Hivatal érintett munkatársai és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által az ORMB-be delegált képviselő valamennyi nyilvántartott adatba betekinthetnek. Az adatok harmadik személy részére nem adhatóak át.

(3) A nyilvántartott adatokba történő betekintési jog gyakorlása céljából a Hivatal a kérelmezőt önálló azonosító kóddal látja el."

(7) Az R1. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A közalkalmazotti szakszervezetek országos és ágazati szintű reprezentativitását a Hivatal által átadott adatok alapján az ORMB állapítja meg.

(2) Az ORMB tagjai a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, valamint a KOMT önkormányzati oldala által delegált egy-egy képviselő, a KOMT-ban részt vevő országos szakszervezeti konföderációk és az érintett ágazati szakszervezetek egy-egy képviselője.

(3) Az ORMB-ben részt venni kívánó országos szakszervezeti konföderációnak és ágazati szakszervezetnek a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára írásban kell bejelentenie részvételi szándékát, legkésőbb a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy az országos szakszervezeti konföderáció és ágazati szakszervezet tevékenységét mely ágazatban vagy ágazatokban (alágazatban, szakágazatban) fejti ki. A bejelentéshez csatolni kell az országos szakszervezeti konföderáció és ágazati szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat egy hónapnál nem régebben hitelesített másolatát és az ORMB-be delegált képviselőjének (helyettesének) nevét, és cégszerű aláírással ellátott megbízólevelét.

(4) Az ORMB-ben való részvétellel több szakszervezet együttesen is megbízhat egy képviselőt.

(5) Az ORMB mandátuma a 9. § (1) bekezdésében meghatározott - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való - közzététel időpontjáig tart.

(6) Az ORMB tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően, saját maga által kialakított ügyrend alapján végzi."

(8) Az R1. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A közalkalmazotti szakszervezet reprezentativitását területi (megyei) vagy települési szinten a fenntartók szerint létrehozott TRMB állapítja meg.

(2) Önkormányzati fenntartónál létrehozott TRMB esetén:

a) A TRMB tagjai a jegyző, főjegyző, valamint a területi (megyei) vagy települési szintű érdekegyeztetésben résztvevő szakszervezetek és részvételük esetén az országos szakszervezeti konföderációk egy-egy kijelölt képviselője.

b) A TRMB-ben részt venni kívánó szakszervezetnek az illetékes jegyző, főjegyző számára írásban kell bejelentenie részvételi szándékát, legkésőbb a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig. A bejelentéshez csatolni kell a szakszervezet TRMB-be delegált képviselőjének (helyettesének) nevét, és cégszerű aláírással ellátott megbízólevelét.

c) A TRMB-ben való részvétellel több szakszervezet együttesen is megbízhat egy képviselőt.

d) A TRMB mandátuma a 9. § (2) bekezdésében meghatározott közzététel időpontjáig tart.

e) A TRMB tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően, saját maga által kialakított ügyrend alapján végzi.

(3) A Kjt. 7. §-a szerinti állami intézményfenntartó központ tekintetében a Kjt. 7. § b) pontjában szabályozott járási és megyei szintű reprezentativitást a tankerület járási és megyei szintű vezetője az illetékességi körében működő szakszervezetekkel együtt kialakított eljárási rend szerint állapítja meg.

(4) A (2)-(3) bekezdésben nem szereplő fenntartó esetében a területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitást a fenntartó az általa fenntartott munkáltatóknál működő szakszervezetekkel együtt kialakított eljárási rend szerint állapítja meg."

(9) Az R1. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az ORMB a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időponttól számított öt hónapon belül a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi az országosan és ágazati szinten reprezentatív szakszervezetek névsorát.

(2) Az illetékes jegyző, illetve főjegyző a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időponttól számított öt hónapon belül közzéteszi a helyben szokásos módon az önkormányzat illetékességi körében reprezentatív szakszervezetek névsorát.

(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a fenntartó a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időponttól számított öt hónapon belül közzéteszi a helyben szokásos módon a saját illetékességi körében reprezentatív szakszervezetek névsorát."

(10) Az R1. 10. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"3. szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal jelzett tevékenységi terület, költségvetési szerv esetében az államháztartásért felelős miniszter rendeletében szabályozott, az államháztartás szakágazati rendje szerinti hat számjegyű kóddal jelzett államháztartási szakfeladat."

(11) Az R1. 5. § (1) bekezdésében a "Munkaügyi kapcsolatok Információs Rendszerben" szövegrész helyébe a "Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszerben" szöveg lép.

(12) Hatályát veszti az R1. 5. § (2) bekezdésében az "(a továbbiakban: MKIR rendszer üzemeltetője)" szöveg.

5. A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása

5. § A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jegyző által szolgáltatott adatok Adatbázisban való rögzítését - a településhez rendelt felhasználói azonosító alkalmazásával - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/A. § (1) bekezdése szerint illetékes jegyző végzi. A jegyző a szolgáltatott adatokat, a döntés jogerőre emelkedésének időpontját kivéve, legkésőbb az ellátással összefüggő döntés meghozatalát követő öt munkanapon belül rögzíti. A jogerőre emelkedés időpontját legkésőbb a jogerőre emelkedésről való tudomásszerzést követő munkanapon kell rögzíteni."

6. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

6. § A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A rendelet hatálya kiterjed)

"h) a honvédek jogállásáról szóló törvény"

[hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult foglalkoztatott személyekre (a továbbiakban: munkavállaló).]

7. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"12. munkavállalási engedély meghosszabbítása: ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély kivételével a munkavállalási engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kerül sor, és a foglalkoztató a hosszabbítás iránti kérelmét a 9. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott időben nyújtja be;"

(2) Az R2. 4. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A munkavállalási engedély meghosszabbítására az engedélyezés szabályait kell alkalmazni."

(3) Az R2. 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha)

"j) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintően érvényes engedély van hatályban,"

(4) Az R2. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában nem minősül érvényes engedélynek, ha a másik érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a munkavállalási engedély elbírálásáig kezdeményezi az engedély visszavonását."

(5) Az R2. 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha]

"b) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték,"

(6) Az R2. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott esetben az engedély kiadásakor nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdés c) pontjában írt feltétel fennállását, és a kérelemhez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait nem kell csatolni. A kérelemhez csatolni kell a filmalkotás magyarországi gyártásának elvégzésére vagy a koprodukciós filmalkotás gyártására kötött magánjogi szerződést, valamint a filmalkotás Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatalánál történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáról szóló igazolást."

(7) Az R2. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 3. § (3) bekezdés a) pontja esetén a munkavállalási engedély és a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) iránti kérelmet, valamint a munkaerőigényt annál a munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A 3. § (3) bekezdés b) és c) pontjai esetében a munkaerőigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes kirendeltségnél kell benyújtani."

(8) Az R2. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaügyi központ a szakhatósági állásfoglalásában - a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül - támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha a harmadik országbeli állampolgár tekintetében olyan feltételek állnak fenn, amelyek alapján a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadandó tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához - a 15. §-ban foglaltak szerint - nem lenne szükség engedélyre vagy az engedélyt a 9. §-ban foglaltak szerint a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kellene kiadni. Az összevont kérelmezési eljárásban a 9. § (1) bekezdés 16. pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a foglalkoztató helyett az összevont engedély kiadására irányuló tartózkodási engedély iránti kérelmet a munkavállaló nyújtja be."

(9) Az R2. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételnek - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a támogató szakhatósági állásfoglalás kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A támogató szakhatósági állásfoglalás azonban kiadható azon munkavégzéssel érintett többi megye területére is, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre."

(10) Az R2. 20. § (1) bekezdés d)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkaügyi központ szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha)

"d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, így különösen ha

da) a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges,

db) a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 15 napnál rövidebb időtartamban határozta meg,

e) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),

f) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak,

g) a 18. § alapján kérelmezett összevont engedély esetén, a szakhatósági állásfoglalás kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn,

h) a foglalkoztató az EU Kék Kártyával foglalkoztatandó személynek a külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb bért kíván fizetni,

i) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, ide értve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt, vagy"

(11) Az R2. 20. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A munkaügyi központ szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha)

"j) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni."

(12) Az R2. 20. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés i) pontja tekintetében nem minősül érvényes engedélynek, ha a másik érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a munkavállalási engedély elbírálásáig kezdeményezi az engedély visszavonását.

(4) A munkaügyi központ egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont, ha

a) az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,

b) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,

c) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,

d) az előzetes megállapodásban a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - szerepel.

(6) A (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát."

(13) Az R2. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) A munkaügyi központ a szakhatósági állásfoglalás kiadása során - szükség esetén

a) a munkavállalón kívül a foglalkoztatót is felhívhatja hiánypótlásra, valamint

b) a munkavállalót a foglalkoztató közreműködésével is felhívhatja hiánypótlásra.

(2) A munkaügyi központ visszavonja a szakhatósági állásfoglalást, ha

a) a becsatolt iratról megállapításra került, hogy hamis, meghamisított vagy valótlan tartalmú,

b) a foglalkoztatásnak az összevont kérelmezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalás alapjául szolgáló feltételei - a 3. § (2) bekezdés b) pontja kivételével - már nem állnak fenn, vagy

c) tudomására jut, hogy a foglalkoztatásra az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor."

(14) Az R2. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdése az összevont engedélyezésre vonatkozó szakhatósági eljárásban, valamint a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalásának engedélyezési eljárásában nem alkalmazható.

(2) A Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak a másodfokú eljárásban adandó szakhatósági állásfoglalására a 17-21/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."

(15) Az R2. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély 2013. december 31. napját követően csak az engedély meghosszabbítása iránti kérelem beadásakor hatályos jogszabályokban foglalt feltételek fennállása esetén hosszabbítható meg, ha a hosszabbítás iránti kérelem beadásának idején hatályos jogszabályok szerint a kérelem nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás alá. Ha a 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély a hosszabbításra irányuló kérelem időpontjában hatályos jogszabályok szerint összevont kérelmezési eljárás alá tartozik, a hosszabbítási kérelemre a munkaügyi központ a 9. § (1) bekezdés 16. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a szakhatósági hozzájárulást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki."

(16) Az R2. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(17) Az R2.

a) 11. § (2) bekezdésében az "az 2. melléklet" szövegrész helyébe az "az 1. és 2. melléklet",

b) 20. § (2) bekezdésében a "g) pontjában" szövegrész helyébe az "e) pontjában",

szöveg lép.

(18) Hatályát veszti az R2.

a) 4. § (3) bekezdésében az "A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni." szövegrész,

b) 21. § (5) bekezdése.

8. A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2014. évi kompenzációjáról szóló 495/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

8. § (1) A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2014. évi kompenzációjáról szóló 495/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az Fbszt. és a Tbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az 5. melléklet II. 2. Munkáltatói rész szerinti nyilatkozat alapján a (2)-(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti

a) a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés,

b) a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti munkabéremelés, vagy ennek hiányában a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés

94%-ának 100 forintra kerekített összegével."

(2) Az R3. 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. § vonatkozásában - a (2) bekezdésben, valamint a 3. § (10) bekezdésében foglalt kivételekkel - illetményként kell figyelembe venni:]

"b) a Kttv. 131. § (2) bekezdése szerinti - a Kttv. 133. § (3)-(6) bekezdése szerinti alapilletmény-eltérítés figyelembevételével számított - illetményt, valamint a kormányzati ügykezelők esetén a Kttv. 208. §-a, illetve a közszolgálati ügykezelők esetén a Kttv. 242. §-a szerinti illetményt,"

(3) Az R3. 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "illetményként kell" szövegrész helyébe a "jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell" szöveg lép.

9. Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

10. § E rendelet 7. §-a

a) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (4) bekezdésének és a 11. cikk c) pontjának,

b) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

11. § Hatályát veszti a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelethez

1. Az R2. 2. melléklete a következő 6.6. ponttal egészül ki:

(A kérelmező foglalkoztató nyilatkozatai:)

"6.6. Nyilatkozom, hogy kérelmem

□ 1. a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik.

□ 2. olyan a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.

□ 3. befogadottra vonatkozik.

□ 4. olyan harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamban kíván munkaviszonyt létesíteni."

2. Az R2. 2. melléklete a következő 7.3. és 7.4. ponttal egészül ki:

(A kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek:)

"7.3. A 6.6. pont 1-3. pontjainak alátámasztására szolgáló magyar nyelvű dokumentum, vagy annak hiteles másolata, illetve nem magyar nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítása.

7.4. A munkavállaló útlevelének másolata."

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére