39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet

a munkábajárással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 43. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el:[1]

1. § A munkábajárás terheinek csökkentése, valamint a munkaerő-toborzás elősegítése érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből a következő támogatások nyújthatók:[2]

a) helyközi utazás támogatása,

b) csoportos személyszállítás támogatása,

c)[3] lakhatási támogatás,

d) munkaerő-toborzás támogatása.

Helyközi utazás támogatása

2. § A munkaadó, valamint az a) pontban meghatározott munkavállaló részére, legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető a munkábajárással kapcsolatos utazási költségnek, az őt - a munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Korm. rendelet alapján - terhelő része, ha a munkaadó[4]

a)[5] olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti álláskereső, és

b)[6] hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül - a működésével összefüggő okból - nem szüntette meg, valamint

c)[7] megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek.

Csoportos személyszállítás támogatása

3. § (1)[8] Támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy

a) a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg, és

b)[9] megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek.

(2)[10] Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely között az oda- és visszautazás akkor oldható meg aránytalan nehézséggel, ha annak ideje naponta - tömegközlekedési eszközzel - a két órát meghaladja.

(3)[11] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott települések körét az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) határozza meg.

(4)[12] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás szempontjából előnyben részesül az a munkaadó, aki nagyobb arányban oldja meg olyan személyek lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti oda- és vissza utazását, akik megváltozott munkaképességűek, vagy alkalmazásukat közvetlenül megelőzően az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) által nyilvántartott álláskeresők voltak.

(5) E § alkalmazásában csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.

(6)[13] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.

(7) A csoportos személyszállítás támogatása a 2. §-ban meghatározott támogatással együttesen, ugyanazon munkavállalók vonatkozásában nem adható.

Lakhatási támogatás[14]

4. § (1) Lakhatási támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek

a)[15] akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,

b)[16] aki olyan legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól,

c)[17] aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t.

d)[18] aki más foglalkoztatóval létesít munkaviszonyt, mint akivel utoljára munkaviszonyban állt, kivéve, ha a létesítendő munkaviszonyban a munkavégzés helye eltér az utolsó munkaviszony munkavégzési helyétől,

e) lakhatását a munkavégzés helyén, vagy a c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani, és

f) aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

(1a)[19] Lakhatási támogatás nyújtható a (6) bekezdés b) pontja alapján benyújtott kérelem szerint annak a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőző munkanap álláskeresőként nyilvántartott személynek,

a) akit a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartottak,

b) aki olyan legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesített, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól,

c) aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t,

d) aki más foglalkoztatóval létesített munkaviszonyt, mint akivel utoljára munkaviszonyban állt, kivéve, ha a létesített munkaviszonyban a munkavégzés helye eltér az utolsó munkaviszony munkavégzési helyétől,

e) lakhatását a munkavégzés helyén, vagy a c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani, és

f) aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.

(2)[20] Az (1) és (1a) bekezdés szerinti támogatás pályakezdő álláskeresőnek is nyújtható, azonban pályakezdő álláskereső esetében az (1) bekezdés a) pontjában és az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamot, valamint az (1) bekezdés d) pontjában és az (1a) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételt nem kell vizsgálni.

(2a)[21] A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében az (1) bekezdés a) pontjában és az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamot nem kell vizsgálni.

(3)[22] A támogatás csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállaló esetében az (1) bekezdés a) pontjában és az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel hiányában is nyújtható. E bekezdés alkalmazásában csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalónak azt a munkavállalót kell tekinteni, akivel a munkaadó a csoportos létszámleépítés keretében a felmondást írásban közölte.

(4) A támogatás további feltétele, hogy a támogatásban részesülő

a)[23] a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya rendszeres jövedelmet biztosít,

b) érvényes munkaszerződéssel vagy kinevezéssel igazolja a foglalkoztatás létrejöttét, amely tartalmazza a munkavégzés helyét is,

c)[24] bérleti szerződéssel igazolja a munkavégzés helyén, az (1) bekezdés c) pontjában vagy az (1a) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő településen lévő lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére létesített bérleti jogviszonya fennállását, és

d)[25] az a) pontban meghatározott jogviszonyból származó rendszeres havi bruttó munkabére nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát.

(5)[26] Az (1) bekezdés c) pontja és az (1a) bekezdés c) pontja alkalmazásában lakóingatlan a saját tulajdonában vagy a vele együtt élő házastárssal közös tulajdonban lévő olyan lakás céljára szolgáló ingatlan, amely beköltözésre alkalmas.

(6)[27] A támogatás iránti kérelmet

a) a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, vagy

b) ha a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, akkor legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül

kell benyújtani.

(7) A lakhatási támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő személy

a)[28] munkaviszonya az adott munkaadónál a támogatás időtartama alatt megszűnik, és a megszűnést követő 30 napon belül nem létesít az (1) bekezdés b)-d) pontjában, a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő új munkaviszonyt,

b) bérleti jogviszonya megszűnik, és a támogatás időtartama alatt nem létesít újabb bérleti jogviszonyt,

c)[29] rendszeres havi bruttó munkabére meghaladja a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott mértéket,

d) öregségi nyugdíjra, rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra válik jogosulttá,

e)[30] a 4. § (1) bekezdés c) pontjában vagy az (1a) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő lakóingatlant szerez.

f)[31] más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban részesül.

(8)[32] A 4. § és 5. § alkalmazásában

a)[33] munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, ügyészségi szolgálati viszony, közalkalmazotti jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati viszony, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,

b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban, jogviszonyban áll,

c) munkaszerződés: a munka törvénykönyve szerinti munkaszerződés, valamint a kinevezés és az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés.

5. §[34] (1) A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb tizenkét hónap.

(2) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan - a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a 100 ezer Ft-ot.

(3) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a 150 ezer Ft-ot nem haladhatja meg, ha az ingatlant igénybe vevő közeli hozzátartozók közül legalább ketten megfelelnek a támogatás feltételeinek.

(4) A támogatás mértéke ugyanazon lakóingatlanra vonatkozóan a 200 ezer Ft-ot nem haladhatja meg, ha az ingatlant 3 vagy több olyan személy veszi igénybe, aki a támogatás feltételeinek megfelel.

(5) A támogatásnak a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összege egy naptári hónapra irányadó.

(6) A (3) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy a fogyatékos gyermek tekintetében a fogyatékosság fennállásának időpontjára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(7) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a támogatás a támogatás feltételeinek megfelelő személyek között egyenlő arányban oszlik meg.

(8) A támogatás a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.

(9) A (8) bekezdés alkalmazása szempontjából közüzemi díjként a bérleményhez kapcsolódó víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint a közös költség vehető figyelembe.

(10) A támogatás időtartama alatt a munkavállaló részére egymást követően több ingatlanra kötött bérleti szerződés esetében is megállapítható a támogatás, azonban a költségek emelkedése a támogatás összegét nem befolyásolja.

(11) A támogatás folyósítási időtartamának kimerítését követően újabb támogatás annak lejártát követő 24 hónap elteltével állapítható meg.

A támogatások közös szabályai[35]

5/A. §[36] (1)[37] A 2. és 3. §-ban meghatározott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke, valamint az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásoknak minősülnek.

(1a)[38] Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás igénybevétele során az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű támogatás nem halmozható más állami támogatással, ha az ilyen jellegű támogatás halmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

(4) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(5) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(6)[39] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások tekintetében támogatási döntés az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján 2024. június 30-ig, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján pedig 2028. június 30-ig hozható.

6. § (1)[40] A 2-4. §-ban meghatározott támogatás - kérelemre - nyújtható.

(2)[41] A 2. §-ban szabályozott támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a foglalkoztatni kívánt álláskereső nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, munkakörét, foglalkoztatásának tervezett helyét, a munkaadó költségeinek megjelölését, az igényelt támogatás mértékét, időtartamát, a munkaadó nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a támogatással érintett munkavállaló munkaköréhez hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból nem szüntette meg.

(3) A 3. §-ban szabályozott támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét), munkakörét, foglalkoztatásának helyét, a munkaadó költségeinek megjelölését, valamint az igényelt támogatás mértékét és időtartamát.

(4)[42] A 4. §-ban meghatározott támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, valamint az utolsó munkavégzési helyének megnevezését. A kérelemhez

a)[43] a 4. § (6) bekezdés a) pont szerinti esetben legkésőbb a kérelem benyújtását követő 10 napon belül a kérelmezőnek csatolnia kell a 4. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti dokumentumokat,

b)[44] a 4. § (6) bekezdés b) pont szerinti esetben a kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolnia kell 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumot, valamint legkésőbb a kérelem benyújtását követő 10 napon belül csatolnia kell 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumot

továbbá a támogatás feltételeire vonatkozó nyilatkozatait.

(5) Ha a 2. § alapján a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, erre vonatkozó kérelmét a munkaadó kérelmével együtt kell benyújtani és elbírálni.

(6)[45] A 2. § a) pontjának, valamint a 3. § (4) bekezdésének alkalmazásában megváltozott munkaképességű személyen a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27. § (5) bekezdésében meghatározott személyt kell érteni.

(7)[46] A 4. §-ban szabályozott támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaszerződést, amelynek a kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell a munkavégzés helyét és a foglalkoztatni kívánt álláskereső lakóhelyét és tartózkodási helyét. A tartózkodási helynek meg kell egyeznie a foglalkoztatás helyével vagy a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő településsel.

7. § (1)[47] Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Flt. 21. §-ában, VI/A. fejezetében, 54. és 55. §-ában, valamint a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(1a)[48]

(2)[49] A 2. és 3. §-ban meghatározott támogatást a munkaadó részére havonta utólag kell folyósítani. A 2. §-ban meghatározott támogatást a munkavállaló részére a munkaadó útján kell folyósítani. A munkaadói igénylésnek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait, továbbá ahhoz mellékelni kell a kifizetés tényét igazoló bizonylatokat és első ízben a munkaszerződést is.

(3)[50] A 4. §-ban meghatározott támogatást a munkavállaló részére a kifizetést igazoló bizonylatok bemutatását követően utólag kell folyósítani. A munkavállaló kérelmére a költségek megelőlegezése céljából a járási hivatal egy alkalommal a bérleti szerződésben megállapított óvadék (kaució) összegéig, de legfeljebb 2 havi támogatási összeg mértékéig előleget nyújt.

(4)[51] A járási hivatal a megállapított folyósítási idő lejárta előtt megszünteti[52]

a) a 2. §-ban meghatározott támogatás folyósítását, ha a támogatott foglalkoztatással érintett munkavállaló munkaviszonya megszűnik,

b) a 3. §-ban meghatározott támogatás folyósítását, ha a 3. § (5) bekezdésében meghatározott létszám négy fő alá csökken. A munkaadó a munkaviszony megszűnésének időpontját haladéktalanul köteles bejelenteni.

(4a)[53] A munkaadó a munkaviszony megszűnésének időpontját haladéktalanul köteles bejelenteni.

(5)[54] A 2. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal, a 3. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat - a kormányhivatal illetékességi területén kívül lakó és a csoportos személyszállításban részt vevő munkavállalókra vonatkozóan is - a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes járási hivatal, a 4. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal látja el. A 4. §-ban meghatározott támogatás elszámolásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal is eljárhat.

(5a)[55] A 4. §-ban meghatározott támogatásról hatósági szerződést kell kötni.

(5b)[56] A 4. §-ban meghatározott támogatásban részülő munkavállaló haladéktalanul köteles a támogatást folyósító szervnek bejelenteni, ha a körülményeiben olyan változás következik be, amelynek következtében támogatásra nem lenne jogosult.

(6)[57] A 2. és 3. §-ban meghatározott támogatás nyújtásával kapcsolatos eljárása során a járási hivatal figyelembe veszi különösen:

a) az adott térség munkaerő-piaci helyzetét,

b) a munkaadóval való együttműködés tapasztalatait.

(7)[58] A 4. §-ban meghatározott támogatás nyújtásával kapcsolatos eljárása során a járási hivatal figyelembe veszi különösen

a) a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőit,

b) a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,

c) a kérelmező munkához jutási esélyeit az állandó bejelentett lakóhelyén, vagy annak 60 km-es vonzáskörzetében,

d) a kérelmező álláskeresőként eltöltött idejét,

e) a támogatás indokoltságát a kérelmező munkaerő-piaci helyzetének javítása szempontjából.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása esetén a munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítés és költség átvállalásáról szóló 1/1994. (I. 11.) Korm. rendelet hatályát veszti, rendelkezéseit azonban a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.

(2) E § (3)-(6) bekezdése a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.

(3)[59] E rendelet

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1-8. o.),

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-ai 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9-17. o.),

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(4)[60]

(5)[61]

(6)[62]

(7)[63]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök