445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet

a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében,

a 27. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében,

a IV. Fejezet és a 28. § b) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés b) és c) pontjában,

a 28. § a) pontja tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (3) és (4) bekezdésében,

a 28. § c) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, valamint Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végez, továbbá

b) az a) pont szerinti állampolgár belföldi foglalkoztatójára.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya arra a harmadik országbeli állampolgárra, akit a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 2. § (2) bekezdése szerint az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[3] bejelentett munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a fővárosi és vármegyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) vagy az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) jelentett be;

2.[4] családtag: a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) 71. § (2) bekezdésében meghatározott személy;

3. belföldi foglalkoztató: az,

a) akinek a részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján Magyarország területén munkát végez, vagy

b) aki a külföldi munkáltatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén munkát végez;

4. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására

a) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, vagy

b) a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor;

5. harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany;

6.[5] harmadik országbeli állampolgár: a szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint menedékjoggal nem rendelkező idegen állampolgár és hontalan;

7. kiközvetíthető munkaerő: a magyar állampolgár, valamint az Flt. 2. § (2) bekezdése alapján a magyar állampolgárral azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy, akinek az Flt. 25. § (2) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt szempontokat figyelembe véve megfelel az a munkahely, ahol a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánja;

8.[6] kulcsszemélyzet: a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a Polgári Törvénykönyvben meghatározott vezető tisztségviselőnek, továbbá vállalaton belül áthelyezett személynek és

a) irányítja vagy felügyeli (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is) a vállalkozás egészét, valamint egy vagy több olyan szervezeti egységét, amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy

b) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik megfelelő képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges, feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás 5. pontban meghatározott külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül;

9. külföldi érdekeltségű vállalkozás:

a) Magyarország területén alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi állampolgár vagy külföldi vállalkozás többségi vagy meghatározó befolyással rendelkezik,

b) a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete, valamint

c) a külföldi állampolgár által, Magyarországon alapított - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó - egyéni vállalkozás, egyéni cég;

10. külföldi munkáltató: a Magyarország területén kívüli székhellyel rendelkező olyan foglalkoztató, aki a harmadik országbeli állampolgárt munkaviszonyban vagy olyan jogviszonyban foglalkoztatja, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint a harmadik országbeli állampolgár alkalmazásban állónak minősül;

11. mezőgazdaság: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, és halászati ágazat;

12.[7] munkavállalási engedély meghosszabbítása: ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély kivételével a munkavállalási engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kerül sor, és a foglalkoztató a hosszabbítás iránti kérelmét a 9. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott időben nyújtja be;

13.[8] országos átlagos személyi alapbér: a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységnek a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény mellékletében (a továbbiakban: FEOR) megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbér - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott - országos átlaga;

14.[9] összevont kérelmezési eljárás: olyan eljárás, amely a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének engedélyezésére irányul;

15.[10] összevont engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja;

16.[11] vállalaton belüli áthelyezés: a Btátv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott fogalom;

17.[12] vállalaton belül áthelyezett személy: a Btátv. 40. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

18.[13] vezető állású munkavállaló: vezető beosztású személy, aki elsősorban irányító feladatokat lát el a fogadó szervezetben és aki felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatósága vagy részvényesei, illetve az ezeknek megfelelő testület vagy személyek gyakorolják; ez a beosztás magában foglalja a fogadó szervezet egészének vagy a fogadó szervezet valamely szervezeti egységének, illetve részlegének az irányítását, felügyeleti, szakmai, vagy igazgatási feladatokat ellátó más alkalmazottak munkájának a felügyeletét és ellenőrzését, az alkalmazottak felvételének és elbocsátásának ajánlására vonatkozó hatáskör gyakorlását, illetve az egyéb személyzeti feladatokra vonatkozó hatáskör gyakorlását;

19.[14] szakértő: a fogadó szervezet tevékenységi területe, módszerei vagy irányítása szempontjából kivételes ismerettel rendelkező személy, aki a vállalkozáscsoporton belül dolgozik; az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a fogadó szervezet szempontjából lényeges ismereteket kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e a különleges szakismereteket igénylő munka vagy tevékenység típusának megfelelő magas szintű képesítéssel, beleértve a megfelelő szakmai tapasztalatot és adott esetben az engedélyhez kötött szakmához való tartozást is;

20.[15] gyakornok-munkavállaló: felsőfokú képesítést tanúsító oklevéllel rendelkező olyan személy, akit szakmai előmenetel, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzésben való részvétel céljából helyeznek át egy fogadó szervezethez és aki az áthelyezés idejére munkabérben részesül;

21.[16] fogadó szervezet: a Btátv. 35. § b) pontjában meghatározott fogalom;

22.[17] vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély: a Btátv. 41. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

23.[18] vállalkozáscsoport: a Btátv. 40. § (3) bekezdésében meghatározott fogalom;

24.[19] első tagállam: a Btátv. 35. § a) pontjában meghatározott fogalom;

25.[20] második tagállam: a Btátv. 35. § c) pontjában meghatározott fogalom;

26.[21] hosszú távú mobilitási engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély tulajdonosát feljogosítja a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra a Btátv.-ben meghatározott feltételek szerint;

27.[22] Kilépési Megállapodás: a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló, 2020. január 24-én Brüsszelben és Londonban aláírt megállapodás.

28.[23] Nemzeti Kártya: a Btátv. 50. §-a szerinti tartózkodási engedély;

29.[24] előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás: a beruházás megvalósítása céljából kiállított, munkavállalási célú tartózkodási engedélyezési eljárást megelőzően a beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény;

30.[25] beruházó: a beruházás megvalósításának megrendelője, költségeinek viselője és az, aki a külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel beruházás megvalósítása érdekében megállapodást, szerződést köt, vagy a támogatási ajánlatát elfogadja;

31.[26] beruházás megvalósítása: az építtető, illetve közreműködő fővállalkozó kivitelező és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter jóváhagyása esetén az alvállalkozó kivitelező által megvalósuló beruházás előkészítése, kivitelezése, használatbavétele, üzemeltetésének beindítása;

32.[27] beruházásra vonatkozó megállapodás: a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel a beruházás megvalósítása érdekében kötött együttműködési megállapodás, amelyben a beruházó kifejezi beruházási szándékát, míg a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszter kifejezi azon szándékát, hogy a beruházás megvalósítása esetén együttműködik a beruházóval;

33.[28] fővállalkozó: a beruházásra vonatkozó megállapodás teljesítése érdekében a beruházóval kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező;

34.[29] alvállalkozó: a beruházásra vonatkozó megállapodás teljesítése érdekében a fővállalkozóval szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó;

35.[30] tartós munkaviszony: a munkáltatónál fennálló, legalább 6 hónap időtartamú, folyamatos munkaviszony.

36.[31] kiemelt beruházás:

a) a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) 1. §-a szerinti beruházás,

b) a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXIX. törvény) 1. §-a szerinti beruházás;

37.[32] kiemelt fővállalkozó:

a) a 2015. évi VII. törvényben meghatározott fővállalkozó,

b) a 2020. évi XXIX. törvényben meghatározott fővállalkozó;

38.[33] kiemelt alvállalkozó:

a) a 2015. évi VII. törvényben meghatározott alvállalkozó (ideértve az alvállalkozó 2015. évi VII. törvény 2. § a) pontja szerinti alvállalkozóját is),

b) a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény kihirdetéséről szóló 2016. évi XXIV. törvényben meghatározott alvállalkozó.

2/A. §[34] (1) Az Flt. 58. § (7) bekezdése szerinti szezonális munka (a továbbiakban: szezonális munka) a mezőgazdaság foglalkoztatási ágazataiban végzett tevékenység.

(2) A szezonális munka időtartama ugyanazon harmadik országbeli állampolgár esetében, függetlenül attól, hogy a munkavégzésre szezonális munkavállalási engedéllyel vagy összevont engedéllyel kerül sor, 12 hónapon belül nem haladhatja meg a 180 napot.

(3) A (2) bekezdés szerinti 12 hónapos időtartamot az engedélyben meghatározott szezonális foglalkoztatás befejező időpontjától visszamenőlegesen kell számításba venni.

2/B. §[35] (1) Magyarország területén beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedély alapján történő munkavállalás céljából, a Btátv. IV. Fejezete szerinti vendégmunkással nem hozhat létre foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt

a) a Kormány, illetve a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv,

b) az a) pontban megjelölt költségvetési szerv irányítása, felügyelete alatt vagy fenntartásában álló, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv,

c) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azon gazdasági társaság, amely felett az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyással rendelkezik és

ca) az a) vagy b) pont szerinti költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt áll,

cb) az a) vagy b) pont szerinti költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlása alatt áll vagy

cc) a ca) vagy cb) alpont szerinti gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonában áll.

(2) A Kormány által kijelölt személy az (1) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaság vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti tilalom alól nyomós indok esetén, az érintett gazdasági társaság felett az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy a gazdasági társaság tulajdonosa vagy tulajdonosi joggyakorlója felett tulajdonosi, irányítási, felügyeleti jogokat gyakorló miniszter kezdeményezése alapján mentesítést adhat.

II. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSÁNAK NEM ÖSSZEVONT KÉRELMEZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A munkavállalási engedély

3. § (1)[36] A harmadik országbeli állampolgár, amennyiben nem tartozik a Btátv. 242. § (1)-(3) bekezdésének hatálya alá, - a 15. §-ban foglalt kivétellel - Magyarországon munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt - a 9. §-ban foglalt kivétellel - akkor kell kiadni, ha

a) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,

b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és

c) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató

a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be,

b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy

c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

(4)[37] Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több vármegye területén található, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztató székhelye szerinti vármegyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a munkavállalási engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi vármegye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

(5)[38] Ha a (4) bekezdésben megjelölt munkavégzéssel érintett többi vármegye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelő kiközvetíthető munkaerő, akkor e vármegye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhető azon munkavégzéssel érintett többi vármegye területén, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.

(6)[39] Ha a foglalkoztató egy időben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási engedély iránti kérelmet, és a kérelem elbírálására illetékes kormányhivatal illetékességi területén, illetve a többi vármegye valamelyikének területén a kérelmezett létszámhoz képest csak részben áll rendelkezésre kiközvetíthető munkaerő, akkor a foglalkoztatás - a kormányhivatal felhívására a foglalkoztató által megnevezett személyek tekintetében - a rendelkezésre nem álló kiközvetíthető munkaerő tekintetében engedélyezhető.

(7)[40] Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több vármegye területére terjedhet ki, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti vármegye vonatkozásában kell fennállnia.

4. § (1) A munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység ellátására, milyen FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.

(2) Az engedély - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két évre adható ki, amely meghosszabbítható.

(3)[41] A 9. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott esetben az engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg.

(4)[42] A munkavállalási engedély meghosszabbítására az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.

5. § (1) A munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha

a) nem állnak fenn a 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek,

b)[43]

c) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható,

d) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,

e) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,

f) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására - a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel - nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor,

g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony - a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel - nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,

h) a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a harmadik országbeli állampolgár munkaerejének tartós átengedése,

i) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),

j)[44] a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintően érvényes munkavállalási engedély van hatályban,

k) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása érdekében hamis vagy hamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató

a) a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan szükségtelen alkalmazási feltételt jelölt meg,

b) a feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy

c)[45] érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de abban közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét tíz napnál rövidebb időtartamban határozta meg.

(3)[46] Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a kormányhivatalt a miniszter tájékoztatja.

(4)[47] Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában nem minősül érvényes engedélynek, ha a másik érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a munkavállalási engedély elbírálásáig kezdeményezi az engedély visszavonását, vagy a harmadik országbeli állampolgár írásban nyilatkozik arról, hogy a korábbi foglalkoztatónál a jogviszonya megszűnt.

6. § (1) A kérelem az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően akkor is elutasítható, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha

a)[48] a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,

b)[49] a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották vagy befizetésre kötelezték,

c) a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,

d)[50] a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak, illetve, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett, jogszerű indok nélkül harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.

e) a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,

f) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,

g) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért - ideértve az illetményt és a díjazást - jelölt meg.

h)[51] a korábbi munkaerő közvetítési eljárások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.

2. Munkavállalási engedély szezonális munka keretében történő, 90 napot meg nem haladó foglalkoztatáshoz[52]

7. §[53] (1) Szezonális munkavállalási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár szezonális munka keretében történő, 90 napot meg nem haladó folyamatos foglalkoztatása engedélyezhető.

(2) A szezonális munkavállalási engedélyre a 3-6. §-ban foglaltakat ebben az alcímben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ugyanazon harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához kiadott több szezonális munkavállalási engedély esetében az egyes engedélyekben meghatározott szezonális munka együttes időtartama 12 hónapon belül nem haladhatja meg a 180 napot.

(4) A szezonális munkavállalási engedély egyszer hosszabbítható meg. Az engedély meghosszabbításának feltétele, hogy a szezonális munka időtartama a meghosszabbítással együtt ne haladja meg a 90 napot.

(5) A szezonális munkavállalási engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni.

(6) A szezonális munkavállalási engedély kiadása során nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdésben foglaltakat.

(7) A kiadott szezonális munkavállalási engedélyekről az Flt. 57/A. §-a szerinti nyilvántartást a miniszter vezeti.

8. §[54] (1) Az 5. §-ban foglaltaktól eltérően a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelmet akkor kell elutasítani, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár szezonálismunka keretében történő foglalkoztatása 12 hónapon belül a száznyolcvan nap időkeretet kimerítette vagy szezonális munkavállalási engedély iránti kérelemben megjelölt foglalkoztatás időtartamával együtt kimerítené,

b) a harmadik országbeli állampolgár egymást követő különböző foglalkoztatónál történő foglalkoztatásának időtartama a 90 napot meghaladja,

c)[55]

d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható,

e) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,

f) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,

g)[56] a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, illetve a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték,

h)[57] a foglalkoztató felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy

i)[58] a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének foglalkoztató általi biztosítása nem kerül megfelelően igazolásra.

(2) A kérelem a 6. § (2) bekezdés d) pontja esetén is elutasítható.

(3) A szezonális munka munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmet el kell utasítani az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti esetben, továbbá, ha a kölcsönbeadó nem szerepel a kormányhivatal nyilvántartásában.

(5) A (3) bekezdés alkalmazása esetén foglalkoztatón a kölcsönbeadót kell érteni.

(6)[59] Az (1) bekezdés i) pontja által meghatározott igazolásra a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 14. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

3. Munkavállalási engedély munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül

9. § (1) A munkavállalási engedélyt a 3. § (2)-(7) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni:

1. nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,

2. harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,

3.[60] a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság esetében, naptári negyedévenként, a megelőző naptári negyedév utolsó napján érvényes munkajogi állományi létszáma húsz százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,

4. a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában,

5.[61] a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 104. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak kivételével a felsőoktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési, művészeti intézmények által meghívott, az adott szakmában nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,

6. az EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, családi együttélés biztosítása céljából kiadandó tartózkodási engedélyre nem jogosult családtag munkavégzéséhez,

7.[62] menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személlyel legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez,

8.[63] menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt,

9. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,

10. az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult,

11.[64] annak a befogadottnak a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a menekültügyi hatóság humanitárius szempontból támogatja,

12. nemzetközi szervezet, külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve vagy személyzete által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,

13. a mozgóképszakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,

14. ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot,

15.[65] a kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár a kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet szerinti, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez,

16. ha a foglalkoztató a 2. § 12. pontjában meghatározott, engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző tizenötödik napon benyújtja, valamint

17. az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár - a családi együttélést biztosító szabályok hatálya alá tartozó - családtagja munkavégzéséhez.

18.[66] olyan harmadik országbeli állampolgár előadóművész foglalkoztatásához, aki Magyar Kártyát kaphat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban előírt alkalmazási feltételeknek megfeleljen.

(3) Az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott esetekben a 6. §-ban foglalt szempontokat sem kell vizsgálni.

(4)[67] Az (1) bekezdés 3. pontja alkalmazása szempontjából, a megelőző naptári negyedév munkajogi állományi létszám húsz százalékának kiszámításánál minden olyan harmadik országbeli állampolgárt figyelembe kell venni, akinek foglalkoztatására munkavállalási engedély vagy összevont engedély alapján kerül sor.

(5) Az (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(6)[68] Az (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott esetben az engedély kiadásakor nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdés c) pontjában írt feltétel fennállását, és a kérelemhez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait nem kell csatolni.

(7)[69] A kormányhivatal az (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feltétel fennállásának vizsgálata érdekében a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartásból adatot igényelhet.

4. Eljárási szabályok

10. § (1)[70] A 3. § (3) bekezdés a) pontja esetén a munkavállalási engedély és a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) iránti kérelmet, valamint a munkaerőigényt annál a kormányhivatalnál kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A 3. § (3) bekezdés b) és c) pontjai esetében a munkaerőigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha

a)[71] a munka természetéből adódóan a munkavégzés több vármegye vagy járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal, illetve járási hivatal,

b)[72] a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több - különböző vármegye vagy járási hivatal területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal, illetve járási hivatal

jár el.

(3)[73] A kérelemmel egyidejűleg benyújtott munkaerőigény előzetes vizsgálatát a kormányhivatal végzi el, amelyet követően a munkaerőigényt a közvetítési eljárás lefolytatása érdekében az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes járási hivatal részére továbbítja. A járási hivatal a közvetítés eredményéről a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a kormányhivatalt. Amennyiben az engedély iránti kérelem elutasítási feltételei a közvetítési eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül fennállnak, a kormányhivatal a munkaerőigény továbbítását mellőzi.

11. § (1) Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be.

(2)[74] A kérelmet az 1. és 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

12. § (1)[75] A harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét - szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével - hitelt érdemlő módon kell igazolni. A kormányhivatal a 9. §-ban meghatározott feltételek fennállását az annak alapjául szolgáló adatok alapul vételével vizsgálja.

(2)[76] Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a kormányhivatal a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot megkeresi annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása a szakképesítések elismeréséről szóló törvény szerinti honosítási, illetve elismerési eljárást nem váltja ki.

(3)[77] Ha a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül indított munkavállalási engedélyezési ügyben valamely kormányhivatal részére becsatolásra került, a kormányhivatal hivatalból, saját iratanyagából, vagy a foglalkoztató kérelmére megkeresés útján más kormányhivataltól az eredetivel megegyező hitelesített másolatban szerzi be, amennyiben az a megkeresett kormányhivatal iratanyagában megtalálható.

(4)[78] Az eljárásban a korábbi engedélyt kiadó kormányhivatal által készített nem hiteles elektronikus másolat elfogadható. A hiteles dokumentumot a másolatot kiállító kormányhivatal irattárában legalább tíz évig megőrzi.

13. § (1)[79]

(2) Kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében az ügyintézési határidő öt nap.

(3) Az ügyintézési határidő tíz nap

a) a munkaerőpiaci vizsgálat nélkül kiadandó egyéni engedély esetén,

b) a 14. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint

c)[80] ha a foglalkoztató a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti munkaerőigényét a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal korábban a járási hivatalnál benyújtotta.

(4)[81] A 10. § szerinti közvetítési eljárást a járási hivatal tíz napon belül folyatja le.

14. § (1)[82] A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az illetékes kormányhivatalhoz

a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását,

b) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint

c) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válását, kivéve, ha az illetékes kormányhivatalnak hivatalból tudomása van erről.

(1a)[83] A foglalkoztató a szezonális munkavállalási engedély esetében az (1) bekezdésben foglaltakon felül köteles bejelenteni, ha

a)[84] szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül az illetékes hatóság foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte,

b) az a) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a szezonális munkavállalási engedély érvényességének időtartama alatt kerül sor,

c) felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy

d) munkaerő-kölcsönzés keretében engedélyezett szezonális munka keretében történő foglalkoztatás esetében a kormányhivatal törölte a kölcsönbeadók nyilvántartásából.

(2) A foglalkoztató (1) bekezdés szerinti bejelentésének

a) az engedély számát,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a munkaviszony megszűnésének időpontját, és

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedélymentességet megalapozó okot és annak kezdő időpontját

kell tartalmaznia.

(2a)[85] Szezonális munkavállalási engedély esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az (1a) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti esetben a határozatot hozó hatóság megnevezését, valamint a határozat számát,

b) az (1a) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszámolási eljárást lefolytató bíróság megnevezését, valamint ügyiratának számát.

(2b)[86] A foglalkoztató köteles az engedély iránti kérelemhez csatolni a kérelem benyújtását megelőző két negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal felé benyújtott, az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete által meghatározott 2009-es nyilvántartási számú negyedéves munkaügyi jelentést.

(3) A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.

(4)[87] A kormányhivatal az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) foglalkoztatása meghiúsul vagy megszűnik a foglalkoztatónál,

b) foglalkoztatására az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor,

c) foglalkoztatása engedélymentessé vált,

d)[88] tartózkodásra jogosító engedélye érvénytelenné vált vagy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és erről a kormányhivatal tudomást szerez,

e) foglalkoztatásának az engedélyben foglalt feltételei már nem állnak fenn, vagy

f) foglalkoztatása érdekében a foglalkoztató hamis vagy hamisított okiratot nyújtott be.

g)[89] részére az engedélyben meghatározott foglalkoztatás időtartamát érintően összevont engedély kerül kiadásra.

(5) Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, vagy a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatja.

(6)[90] A kormányhivatal a szezonális munkavállalási engedélyt a (4) bekezdésben foglaltakon kívül abban az esetben is visszavonja, ha

a)[91] az engedély tárgyát képező foglalkoztatás alatt tudomást szerez arról, hogy az illetékes hatóság a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a foglalkoztatót foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte, vagy

b) foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.

(7)[92] A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzés keretében kiadott szezonális munkavállalási engedélyt - a (6) bekezdésben foglaltakon kívül - abban az esetben is visszavonja, ha a kormányhivatal a kölcsönbeadót törli a nyilvántartásból.

(8)[93] A kormányhivatal a szezonális munkavállalási engedély visszavonásáról szóló határozatot megküldi a harmadik országbeli állampolgár részére.

(9)[94] A kormányhivatal az engedélyt visszavonhatja, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett, jogszerű indok nélkül harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.

5. A harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő engedélyezési kötelezettség alóli mentesség szabályai

15. § (1) A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre:

1.[95] nemzetközi szerződés, törvény vagy kormányrendelet ilyen tartalmú rendelkezése esetén,

2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez,

3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,

4. a Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet, valamint Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,

5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) a nemzetközi szervezetnél vagy a közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,

6. a harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,

7.[96] Magyarország kivételével az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez,

8.[97] Magyarország kivételével az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez,

9. a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,

10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez,

11. a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,

12. a Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészeti iskolával, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez,

13.[98] az oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre - a köznevelésért felelős miniszter vagy a szakképzésért felelős miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretében kerül sor,

14. a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy (egyházi személy) tevékenységéhez,

15. a Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez,

16. a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez,

16a.[99] a harmadik országbeli állampolgár közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott vagy egyéb felsőoktatási intézménnyel fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján kifejtett tevékenységhez, amennyiben a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal összefüggésben a magyarországi tartózkodása nem haladja meg a 30 napot,

17. a kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik,

18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához,

19. a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt,

20. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez,

21. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, és az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez,

22.[100] az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez,

23.[101] a Btátv. 71. § (5), (7) és (8) bekezdésében meghatározott harmadik országbeli családegyesítő családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható, valamint

24. a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

25.[102] a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja alapján közfoglalkoztatottként foglalkoztatható természetes személy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzéséhez.

26.[103] olyan harmadik országbeli állampolgárnak, aki Nemzeti Kártyát kaphat,

27.[104] ha a harmadik országbeli állampolgár az első tagállam illetékes hatósága által kiállított, vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló, érvényes engedéllyel rendelkezik és a magyarországi foglalkoztatása olyan magyarországi fogadó szervezetnél valósul meg, amely az első tagállam illetékes hatósága által kiállított engedélyben meghatározott vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik és a magyarországi foglalkoztatás bármely 180 napos időtartamon belül nem haladja meg a 90 napot.

28.[105] ha a harmadik országbeli állampolgár a Kilépési Megállapodás 26. cikke szerint, határ menti ingázó munkavállalóként kérelmezi a tartózkodási engedélyt.

29.[106]

30.[107] a magyar állampolgár Btátv. szerinti családtagjának.

31.[108] a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, a Magyar Kutatási Hálózatnál, valamint minden olyan gazdasági társaság esetében, amelyik a TEÁOR'08 szerinti 72.11, 72.19 vagy 72.20 szám szerinti tevékenységet fő- vagy melléktevékenységként végzi és legalább 25%-ban a magyar állam a tulajdonosa, a harmadik országbeli állampolgár oktatói vagy kutatói munkakörének betöltésével együtt járó oktatási, kutatási tevékenységének elvégzéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére.

(3) Az (1) bekezdés 3. és 5. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(3a)[109]

(3b)[110]

(3c)[111] Az (1) bekezdés 27. és 28. pontjában meghatározott mentesség feltétele, hogy az idegenrendészeti hatóság a magyarországi foglalkoztatásról az illetékes kormányhivatalt tájékoztassa.

(4) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.

6. Előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás[112]

15/A. §[113] (1) Előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás (a továbbiakban: munkavállalási jóváhagyás) iránti kérelmet nyújthat be a beruházó, ha a beruházására vonatkozó megállapodás teljesítése érdekében több harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter részére szükséges benyújtani.

(3) A munkavállalási jóváhagyás kiadására irányuló eljárásban vizsgálni kell

a) a külgazdasági ügyekért felelős miniszter igazolását a beruházás megvalósítása érdekében kötött megállapodásról, szerződésről vagy a támogatási ajánlat elfogadásáról,

b) a beruházás megvalósítására vonatkozó üzleti tervet,

c) a beruházó nyilatkozatát a beruházás ütemei szerint foglalkoztatni tervezett létszámról a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR) alcsoport (3. szint) szerinti bontásban,

d) a beruházó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az engedélyezni kért létszámot milyen arányban kívánja megosztani a beruházás megvalósításában részt vevő fő- és alvállalkozások között,

e) a beruházás megvalósítása helye szerint illetékes kormányhivatal nyilatkozatát a rendelkezésre álló magyar munkaerő vizsgálatának vonatkozásában.

(4) A munkavállalási jóváhagyás a beruházás teljesítésének időtartamára, de legfeljebb három évre adható.

(5) A munkavállalási jóváhagyásban meg kell határozni

a) a beruházás megvalósításának helyét, tárgyát,

b) a beruházót, a beruházás megvalósításában eljáró fővállalkozót, továbbá a közreműködő alvállalkozókat,

c) a FEOR alcsoportok (3. szint) szerint foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok számát, valamint e létszámnak a beruházó, fővállalkozó és alvállalkozók közötti megosztását.

(6) A munkavállalási jóváhagyásban meghatározott létszám megegyezik az adott beruházás vonatkozásában összesen kiadható beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély számával.

(7) Kizárólag a munkavállalási jóváhagyás alapján a harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható.

(8) Munkavállalási jóváhagyás alapján a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához összevont engedély szükséges.

15/B. §[114] (1) A beruházó a munkavállalási jóváhagyás iránti kérelmét a 3. melléklet szerint nyújtja be a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterhez.

(2) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a térség munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata érdekében megkeresi a beruházás megvalósítása helye szerint illetékes kormányhivatalt.

(3) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a munkavállalási jóváhagyást határozatával nyilvántartásba veszi, és arról folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.

(4) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot a nyilvántartásba vételről haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül a határozat megküldésével tájékoztatja.

(5) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a munkavállalási jóváhagyásról nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a beruházás megvalósításának helye, tárgya,

b) nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat száma, kelte,

c) a beruházó megnevezése, cégjegyzékszáma, székhelye,

d) a fővállalkozó megnevezése, cégjegyzékszáma, székhelye,

e) beruházás megvalósításában közreműködő alvállalkozók megnevezése, cégjegyzékszáma, valamint e létszámnak a beruházó, fővállalkozó és alvállalkozók közötti megosztása,

f) a FEOR alcsoportok (3. szint) szerint foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok száma.

(6) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a munkavállalási jóváhagyást törli a nyilvántartásból, ha

a) a munkavállalási jóváhagyással rendelkező beruházó jogutód nélkül megszűnt,

b) a munkavállalási jóváhagyással rendelkező beruházó erre irányuló kérelmet nyújtott be,

c) a munkavállalási jóváhagyással rendelkező beruházó vagy fővállalkozója, alvállalkozója a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására és a tevékenységére vonatkozó egyéb szabályok ismételt vagy együttes megszegésével folytatja tevékenységét.

d)[115] a kormányhivatal kezdeményezi a munkavállalási jóváhagyás nyilvántartásból való törlését arra tekintettel, hogy a foglalkoztató a (11) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét rendszeresen megszegi, azzal, hogy a kiközvetített megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskereső foglalkoztatásától megalapozott indok nélkül elzárkózik.

(7) Az e § által szabályozott eljárásokban

a) a kormányhivatal ügyintézési határideje hét nap,

b) a munkavállalási jóváhagyás iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje harminc nap.

(8) A munkavállalási jóváhagyással rendelkező beruházó, a fővállalkozója, alvállalkozója a munkavállalási jóváhagyás nyilvántartásba vételéről rendelkező határozat számát köteles a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos okirataiban feltüntetni.

(9) A beruházás megvalósításának 15/A. § (4) bekezdése szerinti időtartama alatt a beruházó kérheti a jóváhagyásban szereplő fővállalkozó vagy alvállalkozó változása miatt a jóváhagyás módosítását. A módosításról a miniszter 15 napon belül dönt, döntéséről 5 napon belül tájékoztatja az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot, és a változást a munkavállalási jóváhagyásról vezetett nyilvántartáson átvezeti.

(10)[116] A munkavállalási jóváhagyással rendelkező beruházó, annak fővállalkozója, alvállalkozója a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter részére, minden tárgyévet követő év január 15. napjáig adatot szolgáltat a munkavállalási jóváhagyás alapján, a tárgyévben foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok ténylegesen foglalkoztatott létszámáról a FEOR alcsoportok (3. szint) szerinti bontásban.

(11)[117] A munkavállalási jóváhagyásban foglalt időtartam alatt a foglalkoztató köteles a kormányhivatallal együttműködni a kiközvetíthető álláskeresők elhelyezkedése érdekében.

7. A kiemelt beruházást megvalósító harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó különös szabályok[118]

15/C. §[119] (1) A kiemelt beruházás esetén a 15/A. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kiemelt fővállalkozó is benyújthatja.

(2) A kiemelt beruházás esetén

a) a 15/A. § (3) bekezdés a), b) és e) pontja, a 15/A. § (5) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó,

b) a 15/A. § (3) bekezdés c) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kiemelt fővállalkozó a foglalkoztatni tervezett létszámról nyilatkozik,

c) a 15/A. § (3) bekezdés d) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kiemelt fővállalkozó nyilatkozik arról, hogy az engedélyezni kért létszámot milyen arányban kívánja megosztani maga és a kiemelt alvállalkozói között,

d) a 15/A. § (4) bekezdésében meghatározott hároméves időtartam további legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

(3) A kiemelt beruházás esetén

a) a 15/B. § (2) bekezdése, a 15/B. § (5) bekezdés f) pontja és a 15/B. § (7) bekezdése nem alkalmazandó,

b) a 15/B. § (5) bekezdés e) pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a nyilvántartás a beruházás megvalósításában részt vevő kiemelt alvállalkozók megnevezését, cégjegyzékszámát tartalmazza.

III. FEJEZET

A MAGYARORSZÁGON ENGEDÉLYMENTESEN FOGLALKOZTATHATÓ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSÁNAK BEJELENTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

16. § (1)[120] A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni[121]

a) a 15. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja kivételével annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek Magyarország területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre, valamint

b)[122] a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy foglalkoztatását.

(2) A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá az arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött vagy megszűnt.

(4)[123] A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.

(5) A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, és annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, és az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.

IV. FEJEZET

AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVKÉNT ELJÁRÓ FŐVÁROSI ÉS VÁRMEGYEI KORMÁNYHIVATALNAK A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN VALÓ TARTÓZKODÁSÁRA ÉS MUNKAVÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEVONT ENGEDÉLY KIADÁSÁVAL ÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZAKHATÓSÁGI KÖZREMŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK[124]

17. §[125] A kormányhivatal az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező idegenrendészeti hatóság megkeresésére - szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak

a)[126] az Flt. 7. § (7) és (7a) bekezdése szerinti előzetes megállapodásban (a továbbiakban: előzetes megállapodás) meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, valamint

b) a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását

támogatja vagy nem támogatja.

18. §[127] (1)[128] A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában - a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül - támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha a harmadik országbeli állampolgár tekintetében olyan feltételek állnak fenn, amelyek alapján a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadandó tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához - a 15. §-ban foglaltak szerint - nem lenne szükség engedélyre vagy az engedélyt a 9. §-ban foglaltak szerint a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kellene kiadni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy

a)[129] az 5. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint h) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn, valamint

b) a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban meghatározott alkalmazási feltételekkel rendelkezik.

c)[130] a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása nem a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb számán felül történne.

19. § (1)[131] A 18. §-ban foglaltakon kívül a kormányhivatal abban az esetben támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik,

b) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,

c) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és

d) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató

a)[132] az összevont engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 2 munkanapon belül nyújtott be,

b) hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy

c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította,

és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az előzetes megállapodást kötő foglalkoztató a munkaerőigényt a fővárosi és vármegyei kormányhivatal azon járási (fővárosi kerületi) hivatalánál jelentette be, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik.[133]

(3)[134] Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző vármegye területén található, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételnek - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztató székhelye szerinti vármegyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a támogató szakhatósági állásfoglalás kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi vármegye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A támogató szakhatósági állásfoglalás azonban kiadható azon munkavégzéssel érintett többi vármegye területére is, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.

(4)[135] Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több vármegye területére terjedhet ki, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti vármegye vonatkozásában kell fennállnia.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a munkaerőigény érvényességének feltétele, hogy azt a foglalkoztató

a)[136] ha a munka természetéből adódóan, a munkavégzés több vármegye vagy járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti járási hivatalnál,

b)[137] ha a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több - különböző vármegye vagy járási hivatal területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a székhelye szerinti járási hivatalnál

jelentse be.

20. § (1)[138] A kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha

a) nem állnak fenn a 19. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feltételek,

b)[139] az összevont engedély kiadásával a Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma a Btátv. 284. § (11) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja,

c)[140] az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása a Btátv. 28. § (1) bekezdése, valamint 30. § (1) bekezdés d) pontja szerinti miniszteri közleményben meghatározott tilalomba ütközik,

d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, így különösen ha

da) a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges,

db)[141] a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 10 napnál rövidebb időtartamban határozta meg,

e) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),

f) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak,

g) a 18. § alapján kérelmezett összevont engedély esetén, a szakhatósági állásfoglalás kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn,

h) a foglalkoztató az EU Kék Kártyával foglalkoztatandó személynek a külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb bért kíván fizetni,

i)[142] a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, kivéve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt,

j) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni.

k)[143] a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzést valósít meg.

l)[144] a kormányhivatal tudomást szerez arról, hogy az engedély kiadásához szükséges igazoló okiratokhoz megtévesztéssel jutottak hozzá vagy azokat meghamisították, vagy megváltoztatták.

m)[145] a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély és a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásra irányuló összevont eljárás esetén a harmadik országbeli állampolgár nem a Btátv. 283. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott harmadik ország állampolgára.

(1a)[146] Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a 90 napot meghaladó időre szóló, szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását a kormányhivatal nem támogatja, ha

a)[147] az (1) bekezdés b)-c) pontjában, g) pontjában, valamint i)-j) pontjában meghatározott eset fennáll,

b)[148] az illetékes hatóság az összevont engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a foglalkoztatót foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte,

c) a foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy

d) a harmadik országbeli állampolgár szezonális munka keretében történő magyarországi foglalkoztatása - függetlenül attól, hogy arra szezonális munkavállalási engedéllyel vagy szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel kerül sor - 12 hónapon belül meghaladja a 180 napot.

(2)[149] Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a kormányhivatalt a miniszter tájékoztatja.

(3)[150] Az (1) bekezdés i) pontja tekintetében nem minősül érvényes engedélynek, ha az érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a szakhatósági állásfoglalás meghozataláig kezdeményezi az engedély visszavonását.

(4)[151] A kormányhivatal egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását.

(5)[152] A (4) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont különösen:

a) az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,

b) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,

c) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,

d) az előzetes megállapodásban a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - szerepel,

e) a szakhatósági eljárás során benyújtott dokumentumok tartalma ugyanazon adat tekintetében egymástól eltér,

f) a részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyokra beadott engedély iránti kérelmek esetén a foglalkoztatási jogviszonyokban az összes munkaidő mértéke meghaladja a heti 40 órát.

g)[153] ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett, jogszerű indok nélkül harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.

h)[154] a korábbi munkaerő közvetítési eljárások alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni,

i)[155] a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,

j)[156] a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték.

(6)[157] A (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.

20/A. §[158] (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár vagy fogadó szervezet igazolja, hogy

aa) a vállalaton belüli áthelyezés időpontját folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül, amelynek időtartama vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legalább három és legfeljebb tizenkét hónap, gyakornok-munkavállalók esetében pedig legalább három és legfeljebb hat hónap;

ab) a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornok-munkavállalók esetében a szükséges felsőfokú képesítést tanúsító oklevéllel;

ac) a harmadik országbeli állampolgár teljesíti az uniós polgárokra vonatkozóan az érintett tagállam nemzeti jog alapján meghatározott, a kérelemben megjelölt szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit;

b) munkaszerződést vagy a munkáltatótól származó megbízólevelet csatol, amely a következőket tartalmazza:

ba) az áthelyezés időtartamával és a fogadó szervezet vagy szervezetek címével kapcsolatos adatokat;

bb) annak igazolását, hogy a harmadik országbeli állampolgár vezető állású munkavállalói, szakértői vagy gyakornok munkavállalói beosztást kap az érintett tagállamban lévő fogadó szervezetnél vagy szervezeteknél;

bc) vállalaton belüli áthelyezés idejére biztosított munkabért és egyéb foglalkoztatási feltételek meghatározását;

bd) annak igazolását, hogy vállalaton belül áthelyezése lejártakor a harmadik országbeli állampolgár visszatérhet az ugyanazon vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó és valamely harmadik országban letelepedett szervezethez;

c) a fogadó szervezet nyilatkozik arról, hogy az engedély tárgyát képező vállalaton belüli áthelyezés tekintetében valamennyi olyan feltétel teljesül, amelyet az adott foglalkozási ágban dolgozó, hasonló helyzetben lévő kiküldött munkavállalóra vonatkozó jogszabály, ágazati kollektív szerződés rendelkezése előír.

(2) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában meghatározott munkabér nem lehet kevesebb, mint Magyarországon a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkabére.

20/B. §[159] A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedéllyel történő, 90 napot meghaladó magyarországi foglalkoztatását, ha

a) nem állnak fenn a 20/A. §-ban meghatározott feltételek,

b) a kormányhivatal tudomást szerez arról, hogy a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott igazoló okiratokhoz megtévesztéssel jutottak hozzá vagy azokat meghamisították, vagy megváltoztatták,

c)[160] az illetékes hatóság a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a fogadó szervezetet foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte,

d) fogadó szervezet felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet,

e)[161]

f)[162]

g) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, kivéve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt,

h) a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,

i) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának alapjaként szolgáló, külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződés munkaerő-kölcsönzést valósít meg.

20/C. §[163] A 20/A. és 20/B. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kormányhivatal

a) vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély meghosszabbítása, visszavonása, valamint

b) a vállalaton belül áthelyezett személy magyarországi hosszú távú mobilitási engedélye tárgyában ad szakhatósági állásfoglalást.

21. § (1)[164] A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár szakképzettségének, vagy végzettségének megfelelőségére vonatkozó döntés előkészítése érdekében kétség esetén belföldi jogsegély keretében megkeresi a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság igazolja, hogy

a) szabályozott szakma esetén fennállnak-e az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges feltételek, valamint

b) EU Kék Kártya kiadására irányuló eljárásban nem szabályozott szakma esetén az oklevél felsőfokú képesítést tanúsít-e.

(3) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása a szakképesítések elismeréséről szóló törvény szerinti honosítási, illetve elismerési eljárást nem váltja ki.

(4) A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okirat tekintetében a 12. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5)[165]

21/A. §[166] (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során - szükség esetén

a) a munkavállalón kívül a foglalkoztatót is felhívhatja hiánypótlásra, valamint

b) a munkavállalót a foglalkoztató közreműködésével is felhívhatja hiánypótlásra.

(2) A kormányhivatal visszavonja a szakhatósági állásfoglalást, ha

a) a becsatolt iratról megállapításra került, hogy hamis, meghamisított vagy valótlan tartalmú,

b) a foglalkoztatásnak az összevont kérelmezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalás alapjául szolgáló feltételei - a 3. § (2) bekezdés b) pontja kivételével - már nem állnak fenn, vagy

c)[167] tudomására jut, hogy a foglalkoztatásra az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen, munkakörben vagy foglalkoztatónál kerül sor.

(3)[168] A kormányhivatal visszavonhatja a szakhatósági állásfoglalást, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett, jogszerű indok nélkül harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni.

22. §[169] (1)[170] Az összevont engedélyezésre vonatkozó szakhatósági eljárásban a Btátv. 178. § (5) bekezdése nem alkalmazható.

(2)[171] A miniszternek a másodfokú eljárásban adandó szakhatósági állásfoglalására a 17-21/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

V. FEJEZET

A MUNKABÉR MEGTÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

23. § (1) Az érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait.

(2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.

(3) A munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt járandóságai kifizetésének a visszautazása szerinti országba történő megküldésével összefüggő indokolt költségeket is.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában - az ellenkező bizonyításáig - a munkaviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.

(5)[172] A szezonális munkavállalási engedély esetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a szezonális munkavállalási engedély visszavonására azért került sor, mert

a)[173] az illetékes hatóság a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a foglalkoztatót foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte,

b) foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.

(6)[174] Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az elmaradt munkabér összegébe be kell számítani az engedély időtartamából hátralévő időtartamra járó munkabért is.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

25. § (1)[175] A 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély 2013. december 31. napját követően csak az engedély meghosszabbítása iránti kérelem beadásakor hatályos jogszabályokban foglalt feltételek fennállása esetén hosszabbítható meg, ha a hosszabbítás iránti kérelem beadásának idején hatályos jogszabályok szerint a kérelem nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás alá. Ha a 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély a hosszabbításra irányuló kérelem időpontjában hatályos jogszabályok szerint összevont kérelmezési eljárás alá tartozik, a hosszabbítási kérelemre a kormányhivatal a 9. § (1) bekezdés 16. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a szakhatósági állásfoglalást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki.

(2) A 2014. január 1-je előtt kiadott munkavállalási engedély visszavonására az engedély iránti kérelem beadásának időpontjában hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

25/A. §[176] E rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 79/2024. (IV. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 2/B. §-a nem érinti a Módr. hatálybalépése előtt létrehozott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat.

26. § E rendelet

a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelv 2. és 14. cikkének,

b)[177] a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c)[178] a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

f)[179] a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

g)[180] a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.

való megfelelést szolgálja.

27. §[181] E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 15. § (3c) bekezdésének, valamint 16. § (1) és (4) bekezdésének hatálybalépése előtt megkezdett és a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

28. §[182] E rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 430/2021. (VII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 9. § (1) bekezdés 3. pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelethez[183]

2. melléklet a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelethez

3. melléklet a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelethez[189]

Kérelem előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás iránt

1. A beruházó foglalkoztató adatai:

1.1. Neve:

1.2. Székhely:

1.3. Telephely:

1.4. Cégjegyzékszám:

1.5. Adóazonosító száma:

1.6. TEÁOR kódja:

1.7. Képviseletre jogosult neve:

1.7.1. Telefonszáma:

1.7.2. Elektronikus levelezési címe (e-mail):

2. A beruházás ütemei szerint foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgárok létszáma összesen:

3. A foglalkoztatás tervezett időtartama:

4. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatok a beruházás megvalósításnak megfelelő üzemezés szerinti bontásban (FEOR-kódonként bővíthető pont)

4.1. Tevékenység megnevezése:

4.2. FEOR-kódja (3. szint):

4.3. Az ellátandó tevékenység leírása:

4.4. A foglalkoztatás helye(i):

4.5. A FEOR alcsoport (3. szint) szerint foglalkoztatni kívánt létszám:

5. A beruházás megvalósításában közreműködő fővállalkozó

5.1. Neve:

5.2. Székhelye:

5.3. Telephelye:

5.4. Cégjegyzékszáma:

5.5. Adószáma:

5.6. TEÁOR kódja:

5.7. Képviseletre jogosult neve:

5.7.1. Telefonszáma:

5.7.2. Elektronikus levelezési címe (e-mail):

6. A beruházás megvalósításában közreműködő alvállalkozó (kellő számban bővítendő)

6.1. Neve:

6.2. Székhelye:

6.3. Telephelye:

6.4. Cégjegyzékszáma:

6.5. Adószáma:

6.6. TEÁOR kódja:

7. A kérelemhez kötelezően csatolandó melléklet:

7.1. A külgazdasági ügyekért felelős miniszter által kiállított igazolás a beruházás megvalósítása érdekében kötött megállapodásról, szerződésről vagy a támogatási ajánlat elfogadásáról

7.2. A beruházás megvalósítására vonatkozó üzleti terv

7.3. Nyilatkozat a beruházás ütemei szerint foglalkoztatni tervezett létszámról a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alcsoport (3. szint) szerinti bontásban

7.4. Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az engedélyezni kért létszám milyen arányban kerüljön megosztásra a beruházás megvalósításában részt vevő vállalkozások között

8. A miniszter - az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével - a foglalkoztatótól az azonosítására vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti.

Dátum:.............................................

............................

a foglalkoztató cégszerű aláírása