33/2015. (VI. 16.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 8., 9., és 21. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi szerv) hivatásos szolgálati viszonyban állókra (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) terjed ki.

(2)[1]

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. humánigazgatási szerv: az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói intézkedés meghozatalára javaslattételi, kezdeményezési vagy kinevezési joggal rendelkező parancsnok vagy vezető alárendeltségében működő, annak munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért,

2. gazdasági szerv: a rendvédelmi szerv, vagy annak önálló költségvetési szervként működő szervezeti egységének a költségvetési gazdálkodásért felelős vezető által irányított szervezeti eleme, amely felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedések költségvetési megalapozottságáért és az illetmény folyósításáért.

II. FEJEZET

AZ ILLETMÉNYRE ÉS AZ ILLETMÉNYJELLEGŰ JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Az illetmény megállapítása

3. § (1) A hivatásos állomány tagjának illetményét hivatásos állományba vételkor vagy a szolgálati beosztás változásakor, továbbá fizetési fokozatban előresorolásakor, szolgálati idő pótlékra jogosultság változásakor, rendszeres pótlékra jogosultság keletkezésekor vagy megszűnésekor, valamint a rendvédelmi illetményalap változásakor, az esedékesség napjával állományparancsban vagy határozatban (a továbbiakban együtt: munkáltatói intézkedés) meg kell állapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rendvédelmi szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a munkáltatói intézkedésben egyidejűleg teljes körűen be kell mutatni - illetményelemenkénti bontásban - a megváltozó és az új illetményt is.

(4) A munkáltatói intézkedésben a (3) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni az egyes illetményelemek megváltozásának okát, jogcímét, mértékét és az esedékesség dátumát is.

(5) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekben fel kell tüntetni az illetményszámfejtési rendszerben alkalmazott kulcsszámot, és annak módosulását.

(6) Ha a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye nem éri el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 154. § (3) bekezdés szerinti garantált bérminimum összegét, azt a jogszabályban meghatározott mértékig ki kell egészíteni. A kiegészítést külön illetményelemként kell a munkáltatói intézkedésben feltüntetni és a kerekítést csak ezt követően lehet elvégezni.

(7) A Hszt. 353. § (6) bekezdésében meghatározott kompenzációs díjat önálló illetményelemként kell feltüntetni. A Hszt. 353. § (8) bekezdésében meghatározott esetben a hatályos rendszeres díjazás 30%-os mértékű emelését biztosító alapilletményt az illetményemelkedés százalékos értékének feltüntetésével egyidejűleg önállóan fel kell tüntetni.

(8) Az illetményemelkedés szempontjából a Hszt. 352. § b) pontjában meghatározott beosztási illetmény részének minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 99. § (4) bekezdés szerinti garantált bérminimumra történő kiegészítés jogcímén folyósított bérelem.

3/A. §[2] (1) A Hszt. 353/A. § (4) bekezdésében meghatározott korrekciós díjat önálló illetményelemként kell feltüntetni.

(2) A Hszt. 353/A. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a hatályos rendszeres díjazás 35%-os mértékű emelését biztosító alapilletményt az illetményemelkedés százalékos értékének feltüntetésével egyidejűleg önállóan fel kell tüntetni.

4. § (1) Az illetmény megállapítását tartalmazó munkáltatói intézkedés kiadmányozásra történő előterjesztése előtt a gazdasági szerv vezetője a tervezetet költségvetési szempontból megvizsgálja és a költségvetési fedezet rendelkezésre állását igazolja. Ha a költségvetési fedezet nem biztosított, a tervezetet ezzel a megjegyzéssel visszaküldi az előkészítő humánigazgatási szervnek.

(2) A szolgálati beosztásba kinevezésre, beosztásba helyezésre jogosult vezető a tervezett munkáltatói intézkedést a gazdasági szerv vezetőjének a költségvetési fedezetre vonatkozó nyilatkozata hiányában nem kiadmányozhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni az arról szóló megállapodás jóváhagyása előtt is, ha a szolgálati viszony létesítésére a Hszt. 96-98. §-a szerinti áthelyezéssel kerül sor.

5. § (1) A humánigazgatási szerv az illetmény megállapítására vagy módosítására vonatkozó munkáltatói intézkedés két példányát a kiadmányozást követően haladéktalanul megküldi a gazdasági szervnek.

(2) A gazdasági szerv gondoskodik a munkáltatói intézkedés vagy annak illetményfolyósítás szempontjából nélkülözhetetlen adatainak a Magyar Államkincstár részére történő megküldésre.

(3) Az illetmény megállapítást tartalmazó munkáltatói intézkedéseket úgy kell kiadmányozni, hogy a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a Magyar Államkincstár részére tárgyhó 15-ig megtörténhessen. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

6. § (1) A hivatásos állomány tagjának illetményét - eltérő rendelkezés hiányában - a rendvédelmi szerv azon szervezeti egységének a költségvetéséből kell fedezni és folyósítani, amelynek állományába tartozik.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervnél vezényléssel lát el szolgálatot, a vezénylésről szóló munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell arról, hogy - a Hszt. és más jogszabályok előírása szerint - az ellátott szolgálati beosztás, kormánytisztviselői munkakör vagy közalkalmazotti munkakör alapján megillető illetményt

a) teljes egészében a fogadó szerv költségvetését terheli, vagy

b) teljes egészében a rendvédelmi szervet terheli és ő folyósítja, vagy

c) teljes egészében a rendvédelmi szervet terheli, de a fogadó szerv a vezénylés előtti illetmény és a vezénylés tartamára járó illetmény különbözetét a rendvédelmi szervnek megtéríti.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, ha a vezénylés a vezénylés helye szerinti szerv rendszeresített létszámába tartozó szolgálati beosztásba, vagy kormánytisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe történik, vagy ha az illetmény fedezetét külső forrásból biztosítják.

(4)[3] Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi védelmi bizottságokhoz vezényel és a központi szerv rendelkezési állományába helyezett hivatásos állományú tagok illetményét az eredeti szolgálati hely folyósítja.

2. A rendelkezési állományba helyezettek illetménye

7. § (1) A hivatásos állománynak a Hszt. 51. § (2) bekezdésben meghatározott szervnél szolgálatot teljesítő, rendelkezési állományba helyezett tagjának illetményére az 6. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2)[4] A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), c), e) és k) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a hivatásos pótlék mértéke 50%. A hivatásos állománynak külföldre vezénylés miatt a Hszt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy a külföldre vezényelt hivatásos pótlékának mértéke a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztás szerint irányadó hivatásos pótlék mértéke.

(2a)[5] A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés idejére 50%-os mértékű hivatásos pótlékra jogosult.

(2b)[6] A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy a hivatásos pótlék mértéke az általa betöltött utolsó szolgálati beosztásra irányadó hivatásos pótlék fele, de legfeljebb 400%.

(3) A Hszt. 77. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett illetményére a Hszt. 64. § (2) bekezdése szerint kell eljárni azzal, hogy a rendelkezési állomány tartamára a hivatásos pótlék mértéke 50%.

(4) A Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett részére a legutolsó szolgálati beosztása alapján folyósított illetményt kell tovább folyósítani.

(5) A rendelkezési állományba helyezéskor a munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a folyósítandó illetményről vagy arról, hogy azt ki jogosult megállapítani külön intézkedésben.

3. A hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt megillető illetmény és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosultság

8. § A hivatásos állomány tagja a próbaidő tartama alatt a besorolásának megfelelő beosztási kategória első fizetési fokozatának megfelelő illetményre jogosult. A próbaidő tartama alatt albérleti, lakásbérlet támogatásban részesíthető, rendvédelmi szerv által fenntartott szállást igénybe vehet. Részére kamatmentes családalapítási támogatás nem nyújtható.

4. A teljesítményjuttatásra jogosultság feltételei és megállapítása[7]

9. §[8] (1) A Hszt. 158. § (1) bekezdése szerinti tárgyévre szóló teljesítményjuttatás összegéről az állományilletékes parancsnok, illetve ha a hivatásos állomány tagja - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével - valamely, a rendvédelmi szerven kívüli szervnél teljesíti szolgálatát, a vezénylés helye szerinti fogadó szerv (a továbbiakban: fogadó szerv) munkáltatói jogkört gyakorló vezetője tárgyév április 15-ig kiadott munkáltatói intézkedésben rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány tagjának teljesítményjuttatását megállapító állományparancsot a humánigazgatási szerv küldi meg a gazdasági szerv részére, amely gondoskodik a teljesítményjuttatás folyósításáról. A teljesítményjuttatást a Hszt. 158. § (1) bekezdése szerinti havi illetménnyel egyidejűleg kell folyósítani.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálatát más, a Hszt. 51. § (2) bekezdésében meghatározottakon és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívüli szervnél teljesíti, a Hszt. 158. § (4) bekezdése alapján részére fizethető teljesítményjuttatás folyósításával kapcsolatos részletes szabályok a Hszt. 62. § (1) bekezdése alapján kötendő vezénylési megállapodásban rögzíthetőek.

9/A. §[9] (1) A hivatásos állomány tagját, ha a tárgyévet megelőző évre vonatkozó egyéni teljesítményértékelésének eredménye "kivételes teljesítmény" teljesítményfokozatú, akkor a Hszt. 158. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével teljesítményjuttatásban kell részesíteni.

(2) A hivatásos állomány tagját, ha a tárgyévet megelőző évre vonatkozó egyéni teljesítményértékelésének eredménye "jó teljesítmény" vagy "megfelelő teljesítmény" teljesítményfokozatú, akkor a Hszt. 158. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntésétől függően teljesítményjuttatásban részesíthető.

(3) Nem részesíthető teljesítményjuttatásban a hivatásos állomány tagja, ha a tárgyévet megelőző évre vonatkozó egyéni teljesítményértékelésének eredménye "átlag alatti teljesítmény" vagy "elfogadhatatlan teljesítmény" teljesítményfokozatú.

9/B. §[10] (1) Ha a teljesítményértékeléssel érintett évet követő év április 15-ig a hivatásos állomány tagjának szolgálati helye megváltozik, a Hszt. 65. §-a szerinti vezénylésére kerül sor vagy a Hszt. 65. §-a szerinti vezénylése megszűnik, a teljesítményjuttatás megállapítására és kifizetésére a hivatásos állomány tagjának új szolgálati helye szerint kerül sor. Ebben az esetben az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkört gyakorló vezető az újonnan az állományába kerültet a teljesítményértékeléssel érintett év vonatkozásában is az állományában szolgálatot teljesítőkkel azonos szempontok szerint köteles teljesítményjuttatásban részesíteni.

(2) Az állományilletékes parancsnok a 9. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedések meghozatalakor köteles figyelembe venni az állományát érintően április 15-éig tervezett valamennyi olyan változást, amely alapján az (1) bekezdés szerint a teljesítményjuttatás megállapítása a hatáskörébe tartozik.

9/C. §[11] A szervezeti teljesítményértékelés alapján a rendvédelmi szerv egésze számára a teljesítményjuttatásra biztosított költségvetési keret meghatározására a rendvédelmi szervet irányító miniszter által a rendvédelmi szerv részére megállapított átlagos teljesítményjuttatás alapján, a rendvédelmi szerv február 1-jei létszámának figyelembevételével kerül sor. Ezt követően a rendvédelmi szerv szervezeti egysége számára a Hszt. 158. § (1) bekezdése alapján a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi juttatás előirányzaton belül biztosított költségvetési keret a szervezeti egység február 1-jei létszáma alapján kerül meghatározásra.

9/D. §[12] (1) A hivatásos állomány tagja a 9/A. § (1) bekezdése szerinti teljesítményjuttatásra a Hszt. 158. § (3a) bekezdésében foglaltak alapján akkor is jogosult, ha szolgálati viszonya a kifizetési évben, de a tárgyévre vonatkozó teljesítményjuttatás megállapítását megelőzően szűnik meg.

(2) Ha a 9/A. § (2) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján, az előző évi egyéni teljesítményértékelés során a jó teljesítményfokozattal értékelt teljesítményjuttatásban részesíthető, akkor a teljesítményértékeléssel érintett a Hszt. 158. § (3a) bekezdésében foglaltak alapján a teljesítményjuttatásra akkor is jogosult, ha szolgálati viszonya a kifizetési évben, de a tárgyévre vonatkozó teljesítményjuttatás megállapítását megelőzően szűnik meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a teljesítményértékelés eredményének megállapításakor a szervezeti teljesítményértékelést abban az esetben kell figyelembe venni, ha az rendelkezésre áll.

(4) Ha a teljesítményértékelés eredményének megállapításakor a szervezeti teljesítményértékelés nem áll rendelkezésre, akkor a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet szerinti szervezeti teljesítményértékelés eredményeként megállapított teljesítményszint helyett a végrehajtott teljesítményértékelés során a szervezeti teljesítmény értékét - súlyszám hiányában - egyenlő arányban el kell osztani a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények és a kompetencia alapú munkamagatartás értékelése között.

(5) A hivatásos állomány tagját e § szerint megillető teljesítményjuttatás összegét - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a rendvédelmi szerv szervezeti egységére vonatkozó előző évi átlagértékei alapján kell megállapítani.

(6) A Hszt. 158. § (3a) bekezdése szerinti tárgyévre szóló teljesítményjuttatás összegéről az állományilletékes parancsnok, illetve ha a hivatásos állomány tagja - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével - valamely, a rendvédelmi szerven kívüli szervnél teljesíti szolgálatát, a vezénylés helye szerinti fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a szolgálatteljesítés utolsó napjáig kiadott munkáltatói intézkedésben rendelkezik.

(7) A hivatásos állomány tagjának teljesítményjuttatását megállapító állományparancsot a humánigazgatási szerv küldi meg a gazdasági szerv részére, amely gondoskodik a teljesítményjuttatás Hszt. 99. § (1) bekezdése szerinti időpontban történő folyósításáról.

5. Helyettesítésre történő megbízás

10. § (1) A Hszt 71. §-a szerinti helyettesítéssel megbízást munkáltatói intézkedésbe kell foglalni, ha az illetmény módosításával, vagy helyettesítési díj folyósításával jár. A munkáltatói intézkedés előkészítése és kiadmányozása tekintetében a 3. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 71. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztások ellátásával, vagy helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, vagy beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatot lát el, a megbízás alapján járó díjazás mértékét az állományilletékes parancsnok, illetve a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg.

(3) Amennyiben a hivatásos állomány tagja közalkalmazottat, kormányzati ügykezelőt, vagy kormánytisztviselőt helyettesít, a (2) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a hivatásos állomány helyettesítést ellátó tagja a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során végzett tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak, a tevékenységért csak a Hszt. 71. § (5) bekezdése szerinti többletszolgálatért járó díjazás jár.

6. Végkielégítés kifizetése

11. § (1) A hivatásos állomány végkielégítésre jogosult tagját, amennyiben a Hszt. 91. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a felmentésről szóló munkáltatói intézkedésében tájékoztatni kell a tartalékállomány igénybe vételének lehetőségéről és arról, hogy ez esetben végkielégítés kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésekor nem kerül sor. A humánigazgatás szerv a felmentés közlésekor, de legkésőbb szolgálati viszony megszűnése napját megelőző tizedik napig nyilatkoztatja a tartalékállomány igénybe vételéről a hivatásos állomány tagját. Ha a hivatásos állomány tagja a tartalékállományt nem kívánja igénybe venni, vagy nem nyilatkozik, intézkedni kell a végkielégítés kifizetésére.

(2) Ha a hivatásos állomány volt tagjának a Hszt. 91. § (2) bekezdés szerinti tartalékállománya megszűnik, a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatása alapján az állományilletékes parancsnok intézkedik a végkielégítés kifizetésre.

7. Jubileumi jutalom

12. § (1) A Hszt. 166. § (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom szempontjából az esedékesség napja a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő utolsó napja.

(2) A jubileumi jutalom összegét az esedékesség napján érvényes havi távolléti díj alapján kell megállapítani.

(3)[13] A jubileumi jutalmat

a) a Hszt. 59. § (3) vagy (6) bekezdése szerinti, a rendelkezési állomány idejére megállapított illetmény helyett a rendelkezési állományba helyezés előtti utolsó illetmény,

b) a Hszt. 165. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a teljes illetmény

alapulvételével kell megállapítani.

(4)[14] A jubileumi jutalmat a hivatásos állomány Hszt. 150. §-a alapján illetmény nélküli szabadságon lévő tagjának az utolsó szolgálati beosztás szerint számított illetmény alapulvételével kell megállapítani.

8. A túlszolgálat pénzbeni ellentételezése

13. § (1) A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgy hónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.

(2) A Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi idő keretben szolgálatot teljesítők esetében a túlszolgálat összesítését és ellentételezését az időkeret leteltekor kell végrehajtani.

(3) A pénzben megtérítendő tárgyhavi túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 72. §-a szerinti célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak.

13/A. §[15] (1) A Hszt. 140. § (6) bekezdése szerinti önként vállalt túlszolgálat pénzbeni ellentételezése során - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 13. § szerinti szabályok szerint kell eljárni.

(2) A megtérítendő tárgyhavi önként vállalt túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni, amely intézkedik a Hszt. 140. § (9) bekezdése szerinti díjazásnak a hivatásos állomány tagja részére történő átutalásáról.

(3) A Hszt. 140. § (12) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal kötött megállapodás esetén a más állományilletékes parancsnok gazdasági szerve intézkedik a (2) bekezdés szerinti kifizetés érdekében.

III. FEJEZET

A PÓTLÉKOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9. Idegennyelv-tudási pótlék

14. § (1)[16] A hivatásos állomány tagja a Hszt. 160. § (5) bekezdése szerinti idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha - angol, francia és német nyelveken kívül - az Európai Unió valamely tagállamának hivatalos nyelvéből, ukrán vagy szerb nyelvből, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya esetében lovári nyelvből a Hszt. 160. § (2) bekezdés szerint elismerhető nyelvtudással rendelkezik, és szolgálati beosztása az állománytáblázatban idegennyelv-tudási pótlékra jogosító beosztásként van feltüntetve.

(2) Idegennyelv-tudási pótlék folyósítható az (1) bekezdésben meghatározottakon túli bármely állam hivatalos nyelvének használatáért, ha annak használatát a szolgálati feladatok teljesítése szükségessé teszi és a használat rendszeressége a szolgálatellátás során megállapítható.

(3) Az állományilletékes parancsnok a szervezeti egység alapfeladatai és a szolgálatellátás sajátos körülményeire, így különösen a területi elhelyezkedésre, a lakosság nemzetiségi összetételére, az idegenforgalmi jellemzőkre, a nemzetközi kapcsolatokra tekintettel az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat az állománytáblázatban jelöli meg.

(4) A nyelvtanári, tolmács, idegen-nyelvi fordító vagy lektor feladatokra létrehozott szolgálati beosztások idegen nyelv használatához kötött szolgálati beosztások. Ilyen szolgálati beosztást ellátó hivatásos állományú részére csak olyan nyelv tudása után fizethető idegen-nyelv tudási pótlék, amelynek ismerete a beosztás betöltésének nem feltétele.

10. Éjszakai pótlék

15. § (1) Az éjszakai szolgálatteljesítésről teljesített óránként nyilvántartást kell vezetni és azt a tárgyhónapot követő hónap 5-éig összesítve a gazdasági szerv részére meg kell küldeni.

(2) Az éjszakai pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani.

11. A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzés veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka

16. § A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzés veszélynek kitett beosztásban teljesítők pótlékára jogosító beosztásokat az 1. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK ÉS JUTTATÁSOK

12. Belföldi kiküldetés és napidíja

17. § A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés írásban történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott vezető jogosult.

18. § (1) A hivatásos állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az ezzel összefüggésben felmerülő többletkiadásai megtérítésére jogosult.

(2) Kiküldetési költségtérítés

a) utazási és parkolási költség,

b) szállásköltség,

c) napidíj - és esetlegesen élelmezési többletköltség -

címén állapítható meg.

19. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült utazási és parkolási költségeit.

(2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszközt - gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok határozza meg.

20. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült szállásköltségét. Szállásköltség címén a kötelező reggeli ára és a gépkocsi parkolási, őrzési költsége is elszámolható.

(2) Nem számolható el külön szállásköltség arra az éjszakára, amelyre a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv szálláshelyét térítésmentesen veszi igénybe.

21. § (1) Amennyiben a hivatásos állomány tagja szállásköltség címén a kötelező reggeli árát elszámolja, a napidíj összegét 25%-kal csökkenteni kell.

(2) Nem illeti meg napidíj azt,

a) akit állandó lakóhelyére vagy tartózkodási helyére küldenek ki,

b) aki a kiküldetés időtartama alatt térítés nélkül természetbeni élelmezési ellátásban részesül.

(3)[17]

13. Szolgálatteljesítési hely változásával összefüggő költségtérítések

22. § (1) A Hszt. 169. §-a szerinti, szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos átköltözési költség, ha a hivatásos állomány tagja az új szolgálati helyre költözik:

a) az utazási költség,

b) az ingóságok szállítási költsége,

c) az átköltözési átalány.

(2) A szolgálati érdekből az egyik szolgálatteljesítési helyről a másikra történő áthelyezéssel kapcsolatos költség, ha a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át és a szolgálatteljesítés helye lakóhelyétől eltér:

a) az utazási költség,

b) a különélési díj.

23. § (1) Az áthelyezett saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa, valamint az általa eltartott, vele közös háztartásban élő családtagjai után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére.

(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt - gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(3) Ha az áthelyezett személy új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egyidőben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda- és visszautazás költségét is meg kell téríteni.

(4) A költségtérítésre jogosult a hivatásos állomány tagja akkor is, ha áthelyezésére fegyelmi fenyítésből eredő alacsonyabb beosztásba helyezése miatt került sor.

(5) Költségtérítésként a hivatásos állomány tagja vagy a költségvetési szerv nevére kiállított számlával igazolt költségek számolhatók el.

(6) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető.

24. § (1) Az ingóságok átszállításával kapcsolatban a hivatásos állomány tagja vagy a költségvetési szerv nevére kiállított számlával igazolt költségeket kell megtéríteni.

(2) Szállítási költség különösen a fuvarozási, rakodási költség, valamint a fuvarozás és rakodás biztosítási költsége.

(3) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök régi szolgálatteljesítési helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.

25. § (1) Átköltözési átalányként számolható el a költözéssel kapcsolatos egyéb, nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadás, így különösen a csomagolási és tisztítási költség.

(2) Az áthelyezett személy átköltözési átalányra akkor jogosult, ha

a) nős, férjezett, vagy olyan gyermeke van, akinek eltartására kötelezett és akit saját háztartásában tart el, feltéve, hogy ingóságait régi szolgálatteljesítési helyéről az újra átszállította, vagy

b) egyedülálló és igazolja, hogy az új szolgálatteljesítési helyére legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító bútort átszállította.

(3) Az átköltözési átalány összege a rendvédelmi illetményalap

a) 130%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása legalább három és fél szobás,

b) 120%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása három szobás,

c) 110%-a, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két és fél szobás,

d) 95%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása két szobás,

e) 80%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása másfél szobás,

f) 65%, ha a hivatásos állomány tagja átköltözés előtti lakása egy szobás

volt.

26. § (1) A hivatásos állomány újonnan kinevezett, valamint a tiszti kinevezés után az első szolgálati beosztásba kerülő tagja átköltözés esetén az átköltözéssel kapcsolatos szállítási és utazási költsége a hivatásos állomány tagja vagy költségvetési szerv nevére kiállított számla alapján történő megtérítésére, valamint átköltözési átalányra jogosult.

(2) Ugyanazon önálló állománytáblázattal rendelkező szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak, élettársak együttes áthelyezése esetén az átköltözési költségeket csak az egyik fél számolhatja el.

27. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett nős, férjezett, vagy családfenntartónak minősülő személy,

a) akinek az új szolgálatteljesítési helyen lakóingatlana nincs, és

b) aki az új szolgálatteljesítési helyére nem költözik át, de a szolgálatteljesítési idő végeztével rendszeresen nem tér haza családjához, hanem a rendvédelmi szerv által részére biztosított ideiglenes szálláshelyre tér haza,

így emiatt családjától külön élni kényszerül.

(2) A családtól való külön élésnek minősül a bejegyzett élettárstól való különélés is.

(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett eltartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani.

(4) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy szüleit, továbbá más eltartó nélküli kiskorú testvérét vagy testvéreit áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy azok eltartására kötelezhető és keresőképes más hozzátartozójuk nincs és a hivatásos állomány tagja új szolgálatteljesítés helyére lakás hiányában őket elköltöztetni nem tudja.

(5) A különélési díj a hivatásos állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított egy évig folyósítható. Az egy év elteltét követően a különélési díj folyósítását az állományilletékes parancsnok évente meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.

(6) A különélési díj egy napra eső összege a belföldi szolgálati kiküldetést teljesítő részére járó - számla nélkül adható - napidíj összegével egyezik meg.

28. § (1) Szabadság idejére különélési díj nem jár.

(2) A külön élőnek havonta négy alkalommal az állandó lakóhelyére vagy családjához történő utazás és onnan a szolgálatteljesítési helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

29. § (1) Ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyéről naponta családjához úgy vissza tud térni, hogy lakóhelyén legalább tíz órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.

(2) Az utazáshoz igénybe vehető és a költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt - gazdaságossági szempontok és a szolgálati érdek figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(3) Nem folyósítható különélési díj vagy utazási költségtérítés, ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyén a felajánlott lakható és a külön jogszabályban meghatározott jogos lakásszükségletnek megfelelő lakást nem fogadja el. A jogos lakásszükségletet kielégítőnek minősül az a lakás is, amely megegyező nagyságú és komfortfokozatú azzal a lakással, amelyben az áthelyezést megelőzően életvitelszerűen lakott.

30. § A hivatásos állomány tagjának áthelyezése esetén vele együtt költöző házastársa kereset-, valamint jövedelem kiesésének átmeneti pótlására szolgáló jövedelem-kiegészítés megállapításáról és folyósításáról külön jogszabály rendelkezik.

31. § Az áthelyezéssel kapcsolatosan felmerült költségek azt a rendvédelmi szervet terhelik, akinek a kezdeményezésére a hivatásos állomány tagjának áthelyezése történt.

14. Egyéb költségtérítések

32. § A Hszt. 60. § (1) vagy (2) bekezdése alapján más helységbe átrendelt hivatásos állomány tagjának költségtérítéseire a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 27-28. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja különélési díjra jogosult és részére napidíj nem jár.

33. § A Hszt. 169. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen

a) az utazási költség,

b) az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke.

34. § A hivatásos állomány tagja részére a munkába járáshoz helyi közlekedési bérlet csak a Hszt. 176. §-ában meghatározott választható juttatások rendszerében biztosítható.

15. Kedvezmények és támogatások

35. § A hivatásos állomány tagja és családtagja külön rendelkezésben meghatározott feltételek szerint és az ott meghatározott térítési díj ellenében kedvezményes üdülésben részesíthető a rendvédelmi szerv, valamint a rendvédelmi szervet irányító miniszter vezetése alatt álló minisztérium kezelésében levő üdülőkben, hétvégi pihenőházakban.

36. § (1) Visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatás adható a negyven évesnél nem idősebb, házas vagy élettársi viszonyban élő hivatásos állomány tagjának, ha a támogatást anyagi körülményei indokolják.

(2) Nem részesíthető támogatásban az,

a) akinél a szolgálati viszony megszüntetése folyamatban van,

b) aki ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,

c) akinek illetményét - a fennálló tartozásai miatt - további levonásokkal terhelni már nem lehet.

(3) A támogatás kizárólag a családi otthon kialakításával összefüggő berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére fordítható.

(4) A támogatás a szolgálati viszony fennállása alatt egy alkalommal - házastársak és élettársak esetében csak az egyik fél részére - engedélyezhető.

(5) A támogatás legfeljebb négy éves futamidőre adható, felső határa nem haladhatja meg a mindenkori illetményalap összegének tizenötszörösét.

(6) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törlesztés ideje alatt önhibájából szűnik meg, a vissza nem fizetett támogatás a szolgálati viszony megszűnésének napján egy összegben esedékessé válik.

(7) A vissza nem térített családalapítási támogatásból eredő tartozást hivatalból törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.

(8) Az állományilletékes parancsnok kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a tartozás törlését. A vissza nem fizetett támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.

37. § (1) A rendvédelmi szerv részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére illetményelőleg-keretet kell képezni. Az éves keret a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatás előirányzatának legfeljebb 5%-áig terjedhet.

(2) Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.

38. § (1) A hivatásos állomány tagja részére családi, egészségügyi vagy más szociális ok figyelembevételével kamatmentes illetményelőleg kifizetését az arra irányuló indoklással alátámasztott kérelem alapján az állományilletékes parancsnok engedélyezheti.

(2) A kérelmezőnek legfeljebb a besorolása szerinti, személyi jövedelemadó-előleggel, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

(3) Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek tárgyév december 5-éig eleget kell tenni.

(4) Az illetményelőleg törlésére a 36. § (7) és (8) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

38/A. §[18] (1) A rendvédelmi szerv 2019. december 1. napján hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. december hónapban bruttó 500 000 forint mértékű egyszeri fegyveres testületi juttatásra (e § vonatkozásában a továbbiakban: juttatás) jogosult. A juttatást 2019. december 31-ig kell kifizetni.

(2) Nem jogosult a juttatásra a rendvédelmi szerv hivatásos állományának azon tagja,

a) aki a kifizetés hónapjának első napján illetményre, illetve távolléti díjra nem jogosult,

b) akinek a kifizetés hónapjának első napján a Hszt. 165. § (1) bekezdése alapján távolléti díjának 50%-át vagy teljes illetményét vissza kell tartani,

c) aki a kifizetés hónapjának első napján vezénylés jogcímén lát el hivatásos szolgálatot, kivéve, ha az illetményét a Belügyminisztérium vagy a belügyminiszter irányítása alatt álló szervezet állapította meg a Hszt. illetményre vonatkozó szabályai alapján, vagy

d) aki a kifizetés hónapjának első napján felmentési idejét tölti.

(3) A Hszt. 165. § (2) bekezdése szerinti esetben a juttatásra a visszatartott távolléti díj, illetmény utólagos kifizetésekor a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja jogosulttá válik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti juttatásra jogosult továbbá

a) a hivatásos állomány volt tagja, ha a szolgálati viszonya a 2019. január 1. és 2019. december 1. közötti időszakban a szolgálatteljesítés közben elszenvedett sérülés vagy maradandó fogyatékosság következtében szűnt meg,

b) a hivatásos állomány 2019. január 1. és 2019. december 1. közötti időszakban szolgálatteljesítés közben elhunyt tagjának örököse.

38/B. §[19] (1) A hivatásos állomány tagja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Hszt. 170. § (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kiegészítő juttatásra jogosult, melynek mértéke a hivatásos állomány tagját megillető

a) beosztási illetmény,

b) hivatásos pótlék,

c) szolgálati időpótlék,

d) idegennyelv-tudási pótlék,

e)[20] Hszt. 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egyéb pótlék,

f)[21] címpótlék és

g)[22] egészségügyi szakdolgozói pótlék

együttes összegének 21 százaléka.[23]

(2) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti kiegészítő juttatásra a hivatásos állomány azon tagja,

a) aki illetményre, illetve távolléti díjra nem jogosult,

b)[24] akinek a Hszt. 165. § (1) bekezdése alapján távolléti díjának 50%-át vagy teljes illetményét vissza kell tartani, feltéve, hogy vele szemben a Hszt. 165. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye,

c)[25] aki vezénylés jogcímén lát el hivatásos szolgálatot, kivéve, ha az illetményét a Belügyminisztérium vagy a belügyminiszter irányítása alatt álló szervezet állapította meg a Hszt. illetményre vonatkozó szabályai alapján, vagy

d)[26] aki a Hszt. XXX/A. Fejezet szerinti egészségügyi feladatokat ellátó dolgozónak minősül.

(3)[27]

(4) A Hszt. 165. § (2) bekezdése szerinti esetben a kiegészítő juttatásra a visszatartott távolléti díj, illetmény utólagos kifizetésekor a hivatásos állomány tagja jogosulttá válik.

(5)[28]

38/C. §[29] (1) A hivatásos állomány rendvédelmi technikumban vezényléssel szolgálatot teljesítő tagja szakképzési keresetkiegészítésre jogosult.

(2) A szakképzési keresetkiegészítést a rendvédelmi technikum igazgatója, az igazgató vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 112. §-a szerinti minősítése alapján állapítja meg.

(3) A szakképzési keresetkiegészítés mértéke a hivatásos állomány

a) igazgatói, igazgatóhelyettesi és oktatói munkakört betöltő tagja esetén a (4) bekezdés szerint figyelembe vett illetményelemek 4-40 százaléka,

b) közvetlenül nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakört betöltő tagja esetén a (4) bekezdés szerint figyelembe vett illetményelemek 4-20 százaléka.

(4) A szakképzési keresetkiegészítés megállapításakor

a) a beosztási illetmény,

b) a hivatásos pótlék,

c) a szolgálati időpótlék,

d) az idegennyelv-tudási pótlék,

e) a Hszt. 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egyéb pótlék és

f) a címpótlék

együttes összegét kell figyelembe venni.

(5) A szakképzési keresetkiegészítést havonta utólag, az illetménnyel együtt kell folyósítani.

(6) A Hszt. 112. §-a szerinti minősítést követően a szakképzési keresetkiegészítés mértékét a rendvédelmi technikum igazgatója, az igazgató vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter évente egy alkalommal, április 30-ig jogosult felülvizsgálni és módosítani, a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.

(7) A szakképzési keresetkiegészítésre jogosultságról és annak mértékéről munkáltatói intézkedésben kell rendelkezni. A munkáltatói intézkedés kiadmányozását követően az 5. § és a 6. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

16. Megtérítési kötelezettség

39. § (1) A Hszt. 100. §-ában foglaltak alkalmazásában tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás különösen:

a) a szolgálati beosztásuk alól mentesítettek, vagy a hivatásos állományba vételt megelőzően nappali képzésben résztvevők esetében a tanulmányok idejére folyósított illetmény, külön juttatás,

b) a szolgálati beosztásuk ellátása mellett levelező vagy esti tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj,

c) a külföldi tanulmányokat folytatók esetében az a) pontban meghatározott juttatások, valamint a külföldi napidíjat illetően a devizaellátmánynak a visszafizetés esedékessé válásának napján érvényes MNB középárfolyamon forintra átszámított összege,

d) a rendvédelmi szerv által biztosított tandíjkedvezmény, a polgári oktatási intézményben tanulók részére fizetett tandíj, tanszer-hozzájárulás, valamint az átvállalt oktatási, tanulmányi költségek,

e) a tanulmányi szerződésben vagy megállapodásban rögzített egyéb pénzbeli juttatások, különösen az utazási költségtérítés, szállásköltség.

(2) A természetbeni élelmezés értékének visszatérítésénél figyelembe kell venni az élelmezés nyersanyagértékét (a továbbiakban: nyersanyagnormát), valamint a természetbeni élelmezés pénzbeli megváltását.

(3) A (1)-(2) bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni.

(4) A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell megállapítani.

(5) A tanulmányi támogatás pénzbeni értékéről a hivatásos állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében a gazdasági szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a képzést végén, a felsőoktatásban folytatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és a hivatásos állomány tagjával dokumentált módon közölni kell.

(6) A tanulmányi támogatás visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a hivatásos állomány tagját felszólítania. Az igény érvényesítésére a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

V. FEJEZET

IDEIGLENES KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS

17. Kiküldetés és költségtérítés

40. § (1)[30] E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a három hónapot nem meghaladó tartamú külföldi szolgálati kiküldetés (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) során felmerült és elszámolható költségek megtérítésére.

(2)[31] Nem tartozik a Fejezet hatálya alá a Hszt. 69. §-a szerint történő külföldre vezénylésen alapuló külföldi szolgálatteljesítés.

(3) A kiküldetés elrendelésének rendjét és feltételeit a rendvédelmi szerv - vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv - vezetője belső szabályzatban állapítja meg.

(4) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kiküldött) külföldi tartózkodása során elszámolásos költségtérítés illeti meg, amely magában foglalja:

a) a napidíjat,

b) a szállásköltséget,

c) az utazási költséget,

d) a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb dologi költségeket.

41. § (1) A kiküldött napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró.

(1a)[32] A miniszter engedélyével a napidíj az (1) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapítható, ha azt a kiküldött külföldi feladatellátása során jelentkező, számlával nem igazolható reprezentatív jellegű kiadásokkal járó feladatok indokolttá teszik. A magasabb összegű napidíj megállapítására vonatkozó engedélyt a rendvédelmi szerv előzetesen kérheti, ha egyidejűleg igazolja, hogy az annak megállapításához szükséges pénzügyi fedezet a rendelkezésére áll.

(2) Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország államhatárának átlépése, légi és vízi út esetén pedig az indulás és érkezés szerinti időpont.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során

a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során a kiküldött négy óránál rövidebb időt tölt külföldön,

b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során a kiküldött négy óránál hosszabb, de nyolc óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül.

(4)[33]

(5) A napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés megkezdése előtt - az érintett választása szerint - készpénzben vagy bankszámlára való átutalással ki kell fizetni.

(6) A külföldi napidíj összegét a vonatkozó hatályos szabályozás alapján személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A személyi jövedelemadót a rendvédelmi szerv - vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv - költségvetési gazdálkodásért felelős szerve a hivatásos állományú illetményéből levonja a kiküldött írásbeli nyilatkozata alapján.

(7) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő személy a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül - büntetőjogi felelősség terhe mellett - nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá - ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették - a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül visszafizeti a (4) bekezdésben meghatározott összeget.

42. § (1) A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy azon a napon hazautazni nem tud. A számlát mindenkor a rendvédelmi szerv - vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv - nevére, címére kell kiállítani és az utazó nevét fel kell tüntetni rajta.

(2) A kiutazás előtt a rendvédelmi szerv - vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv - legfeljebb a 2. melléklet szerinti összegben valutaellátmányt biztosít a szállásköltségre.

(3) A szállásköltség elszámolásának alapja az eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden - a szálláshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő étkezés árán felüli - egyéb fogyasztás és szolgáltatás költsége, - kivéve a hivatalos célú telefon- és internethasználat költsége - teljes egészében a kiküldöttet terheli. A kiküldöttet díjtalan elszállásolás esetén szállásköltség nem illeti meg.

(4)[34] A szállásköltség a 2. mellékletben meghatározott keretig finanszírozható, attól eltérni kizárólag a miniszter engedélyével lehet, ha a rendvédelmi szerv előzetesen igazolja, hogy az eltéréshez szükséges pénzügyi fedezet a rendelkezésére áll.

(5)[35] A rendőrség hivatásos állományának tagja részére a (4) bekezdésben meghatározott miniszteri engedély nélkül, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy a Készenléti Rendőrség parancsnoka engedélyével téríthető meg a 2. mellékletben meghatározott keretet meghaladó szállásköltség, ha a külföldi kiutazásra a személyvédelmi feladatok ellátása során kerül sor, és a védett személy által igénybe vett szálláson a 2. mellékletben meghatározott költségkereten belüli szállás a hivatásos állomány tagja részére nem biztosítható.

(6)[36] A rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja részére a (4) bekezdésben meghatározott miniszteri engedély nélkül, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató engedélyével téríthető meg a 2. mellékletben meghatározott keretet meghaladó szállásköltség, ha a külföldi kiutazásra szakmai konferencián, egyeztetőfórumon való részvétel céljából kerül sor, és a szakmai konferencia, egyeztetőfórum szervezői által a résztvevők részére kijelölt szálláson a 2. mellékletben meghatározott költségkereten belüli szállás a hivatásos állomány tagja részére nem biztosítható.

43. § (1) Utazási költségként különösen az alábbiakat kell - számla vagy nyugta alapján - megtéríteni, illetve az alábbiak megtérítése céljából adható útielőleg:

a) utazási jegy, repülőtéri illeték, indokolt túlsúlyköltség, biztosítási díj, vízumdíj,

b) az ideiglenes kiküldetési helyre érkezéskor, visszainduláskor, valamint átszálláskor a repülőtéri transzfer - autóbusz, vonat, helyi érdekeltségű vasút, annak hiányában vagy egyéb indokolt esetben taxi - használatának díja, amelynek igénybevételét számlával kell igazolni,

c) az üzemanyag-vásárlás költsége, továbbá a szolgálati gépjárművel történt kiutazás során a felmerült, biztosító által meg nem téríthető költségek, a parkolási, autópálya-, és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak,

d) célországon belül helyközi járat és városi tömegközlekedési eszköz használatával felmerülő költség, indokolt esetben taxiköltség.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a belügyminiszter engedélyével el lehet térni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.

(3) Szolgálati gépkocsi külföldi kiküldetésre történő igénybevételét a költségtérítés elszámolása során útnyilvántartással kell igazolni. Saját vagy a házastárs tulajdonában álló gépjárművel történő kiutazás esetén a gépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a gépkocsi megfelel a forgalomban tartási követelményeknek - érvényes műszaki vizsga, kötelező felelősségbiztosítás, zöldkártya - és a gépjármű tulajdonosa járműre érvényes teljes körű casco és balesetbiztosítással rendelkezik. Az elszámoláshoz útnyilvántartást kell készíteni, és csatolni kell a felmerülő útdíjszámlákat.

(4) Saját tulajdonú személygépkocsival történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett km alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani.

(5) A helyi közlekedés során felmerülő költségeket a leadott menetjegyek ellenértéke alapján kell megtéríteni, feltéve, hogy a menetjegyen feltüntették az árát.

44. § (1) Az előre nem tervezhető indokolt dologi kiadások fedezetére tartalékvaluta biztosítható a kiküldött részére.

(2) Nyugta vagy számla alapján elszámolható egyéb költségek különösen:

a) hivatali célból felmerült telefon-, telefaxköltség, internethasználat díja;

b) sürgősségi orvosi ellátáshoz kapcsolódó költségek;

c) a hét napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasalási költség.

(3) A valutaellátmányból a dologi kiadások terhére nem számolható el térkép-, szoftver-, könyvvásárlás, eszközbeszerzés, a kiküldött felróható magatartásából származó anyagi kár ellenértéke, közlekedésrendészeti és más hatósági bírság, hatósági intézkedés költségei és egyéb, a kiküldetés céljával össze nem egyeztethető költségek.

18. Elszámolással kapcsolatos egyéb szabályok

45. § (1) A kiküldetés befejezését követő öt munkanapon belül a kiküldött útijelentést köteles készíteni, és a részére biztosított valuta felhasználásáról elszámolni köteles. A kiküldött az útijelentést az utazást kezdeményező vezető részére, az elszámolást a rendvédelmi szerv - vezényelt esetén a fogadó szerv - gazdasági szervének adja át. A kiküldetés megtörténtét és a feladat teljesítését a kiküldetést elrendelő vezető kiküldetési rendelvényen igazolja. Az országos parancsnok, országos főigazgató kiküldetését a miniszter igazolja.

(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a felszámított költségek jogosságának elbírálásához szükséges eredeti bizonylatokat, így különösen a repülőjegyet, beszállókártyát, szállodaszámlát, egyéb dologi kiadások számláit. A költségek elszámolása kerekítéssel történik a kerekítés szabálya szerint. Ha az utazás elmarad, a felvett előleget három munkanapon belül vissza kell fizetni.

(3) Az elszámolást a kiküldött elsősorban a részére biztosított valuta nemében teheti meg, valuta átváltása esetén a váltási bizonylatot csatolni kell az elszámoláshoz.

(4) A kiküldetési ellátmány elszámolásakor a kiküldött a felvett ellátmány és a számlával igazolt költségek különbözetét fizeti vissza. A kiküldöttet utólagosan megillető napidíj összege, vagy a nem tervezett, de elszámolható dologi kiadás kifizetése - amennyiben a kiküldetést elrendelő engedélyezi - az előlegben kiadott valutanemben történik.

(5) Amennyiben a kiküldött az út befejezésétől számított harminc napon belül felvett előleggel nem számol el, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. §-ában foglalt kamatkedvezményből származó jövedelem után adófizetésre kötelezett.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 49. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

47. § (1) A Hszt. 350. § (4) bekezdése alapján kifizetésre kerülő túlszolgálat esetén az elrendelt túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat a Hszt. 154. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával kiszámított egy órára eső távolléti díj alapulvételével kell megállapítani.

(2) A hivatásos állomány tagja részére távolléti díj kifizetésére csak a Hszt. 140. § (1) bekezdése alapján arra jogosult által elrendelt és nyilvántartott túlszolgálat után kerülhet sor.

48. §[37] A 42. §-nak a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet módosításáról szóló 23/2019. (V. 27.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított (5) és (6) bekezdését a Módr. hatálybalépését követően megkezdett utazások esetében kell alkalmazni, azzal, hogy a Módr. hatálybalépését megelőzően már kiadott miniszteri engedély esetében ismételt engedély beszerzése nem szükséges.

49. §[38] E rendeletnek a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet módosításáról szóló 2/2020. (I. 17.) BM rendelettel megállapított rendelkezéseit 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

50. §[39] A 38/C. § szerinti szakképzési keresetkiegészítést első alkalommal 2020. július 15-ig kell megállapítani.

51. §[40] E rendeletnek az egyes belügyminiszteri rendeletek humánigazgatási és egyéb belügyi tárgyú módosításáról szóló 4/2022. (III. 25.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 38/B. § (1) bekezdés g) pontja alapján 2022. január 1. és a Módr2. hatálybalépése közötti időszakra járó illetménynövekményt legkésőbb a Módr2. hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell a jogosultak részére folyósítani.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 33/2015. (VI. 16.) BM rendelethez[41]

A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzésveszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótlékára jogosító szolgálati beosztások

I. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél

1. osztályvezető,

2. alosztályvezető,

3. főorvos,

4. szakorvos,

5. kiemelt főreferens,

6. segédelőadó,

ha a szolgálati beosztás betöltése az orvos, fogorvos, egészségügyi asszisztens, fogorvosi asszisztens vagy felcser munkakörök valamelyikének ellátását szolgálja.

II. A terrorizmust elhárító szervnél[42]

A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) szakterület valamennyi szolgálati beosztása.

III. A büntetés-végrehajtási szervezetnél[43]

1. reintegrációs tiszt,

2. vezető reintegrációs tiszt,

3. körletfelügyelő,

4. körlet-főfelügyelő,

5. szakápoló,

6. főápoló,

7. szakasszisztens,

8. vezető szakasszisztens,

9. szakorvos,

10. osztályvezető (egészségügyi),

ha szolgálati feladatait HIV fertőzöttek részlegén, a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzésveszélynek kitett beosztásokban látja el.[44]

2. melléklet a 33/2015. (VI. 16.) BM rendelethez

Ideiglenes külföldi kiküldetés során igénybe vehető szállások költségtérítési kategóriái

1. kategória: országos parancsnok, országos főigazgató és helyettesei

2. kategória: az 1. kategóriában fel nem sorolt kiküldöttek.

Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők szállásköltség-kerete földrészenkénti bontásban