2020. évi CXLVIII. törvény

a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-a a következő (2)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti iskolai végzettséget és szakképesítést, illetve szakképzettséget a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. A részszakképesítést és a szakképesítés-elágazást szakképesítésnek, a szakképesítés-ráépülést szakképesítésre épülő szakképesítésnek kell tekinteni.

(3) 2020. január 1-jét követően az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdése alkalmazásakor az emelt szintű szakképesítést e törvény szerint felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést e törvény szerint középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.

(3a) 2020. január 1-jét követően olyan szakképesítés esetében, amelynek szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az alapfokú iskolai végzettség helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadta, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki alapfokú iskolai végzettséggel is rendelkezik.

(3b) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakmajegyzékben szereplő és a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti 5. szintű technikumi szakma megszerzését igazoló oklevéllel tanúsított képesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű szakma megszerzését igazoló szakmai bizonyítvánnyal tanúsított képesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdése alkalmazásakor.

(3c) A szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett nyilvántartásban szereplő és az MKKR szerinti 5. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető, képesítő bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető, képesítő bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdése alkalmazásakor."

2. § A Kjt. 85. § (5) bekezdés d), f), g), i)-k), m) és n) pontjában a "családpolitikáért" szövegrész helyébe a "családpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért" szöveg lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

3. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 21. §-a a következő sz) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"sz) a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok kivételével a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradékkal összefüggő törvényi feladatai ellátásához;"

4. § Az Nytv. IV. Fejezete a következő 24/J. §-sal egészül ki:

"24/J. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyilvántartott személyek azonosítása, ellenőrzése és adatainak pontosítása céljából - a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, az értesítési cím adat és a nyilvántartásból kikerülés helye adatok kivételével - a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a nyilvántartás jogcíme adatokat jogosult igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől."

5. § Hatályát veszti az Nytv. 21. § zs) pontja.

3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

6. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"j) az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervnek az oktatási nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja születési nevének, születési helyének és időpontjának, nemének, állampolgárságának, nyilvántartás jogcíme adatainak, lakcímének változásáról, továbbá az érintettnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való kikerülése okáról és időpontjáról;"

4. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

7. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]

"k) a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése érdekében a (2) bekezdés a), c) és h) pontja"

(szerinti adatok igénylésére jogosult.)

5. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

8. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a következő 59/A. §-sal egészül ki:

"59/A. § (1) A webtartalom archiválás keretében, webaratással történő begyűjtésének, feldolgozásának, másolásának, hosszú távú megőrzésének és webarchívumba rendezésének, továbbá felhasználásának feladatát (a továbbiakban együtt: webarchiválás) a nemzeti könyvtár látja el. A könyvtárak együttműködnek a nemzeti könyvtárral az archivált webtartalom hozzáférhetővé tételében.

(2) Nem minősül webtartalomnak a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény alapján archivált műsorszám és a mozgóképről szóló törvény alapján archivált filmalkotás.

(3) A webarchiválás során a hungarikumnak minősülő webtartalmat kell archiválni. A webarchiválás alól kivételt képező webtartalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A tartalomszolgáltató a webarchiválás megvalósítása érdekében együttműködik a nemzeti könyvtárral.

(5) A nemzeti könyvtár azokat a webarchiválás során gyűjtött személyes adatokat, amelyeket a tartalomszolgáltató a weblapon nyilvánosságra hozott és a webarchiválás érdekében a nemzeti könyvtár részére szolgáltatott, közérdekű archiválás céljából kezeli.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatkezelés vonatkozásában az érintett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 18. cikkében rögzített jogait nem gyakorolhatja."

9. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

1. 53. § (3) bekezdésében a "gyűjteményeit és szolgáltatásait" szövegrész helyébe a "gyűjteményeit, valamint szolgáltatásait" szöveg,

2. 70. § (1) bekezdésében a "kell előirányozni" szövegrész helyébe a "szükséges előirányozni" szöveg,

3. 100. § (1) bekezdés e) pontjában a "jegyzékének vezetését" szövegrész helyébe a "jegyzéke vezetésének szabályait" szöveg,

4. 1. számú melléklet a) pontjában az "a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt állami egyetemek központi könyvtárai." szövegrész helyébe az "a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. mellékletében felsorolt állami egyetemek központi könyvtárai, valamint a Kormány által felsőoktatási intézmény működtetése céljából alapított vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő egyetemek központi könyvtárai." szöveg,

5. 3. számú melléklet f) pontjában az "Országos Idegen nyelvű Könyvtár" szövegrész helyébe az "Országos Idegennyelvű Könyvtár" szöveg

lép.

6. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

10. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

(Régészeti feltárás elvégzésére jogosult)

"g) a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv,

h) a Magyarságkutató Intézet, valamint

i) a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kizárólag az örökségvédelmi hatástanulmányok készítéséhez végzett terepbejárás és műszeres lelőhely- és leletfelderítés esetén."

11. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény III. Része a következő 87. §-sal egészül ki:

"87. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterülettel szomszédos ingatlanok tekintetében a Magyar Államot - más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elővásárlási jog kiterjed a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterülettel közös határvonallal rendelkező - közterületnek nem minősülő - földrészletre, az azon fekvő építményre, társasház esetén valamennyi albetétre.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elővásárlási jogot a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv gyakorolja.

(4) A (3) bekezdés szerint kijelölt szerv az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot."

12. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével -)

"g) a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterülettel szomszédos ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervet."

7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

13. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül folytatja le a honosítási eljárást, ha a tudományos fokozatot kiállító külföldi oktatási intézményt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet akkreditálta."

14. § Az elismerési törvény 60/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az európai szakmai kártyát létrehozó eljáró hatóság az európai szakmai kártya birtokosát - annak kérésére -tájékoztatja a belső piaci információs rendszerben tárolt adatairól."

15. § Az elismerési törvény 2. § (2) bekezdésében a "hatálya" szövegrész helyébe a "hatálya, a képzés külső minőségbiztosítása" szöveg lép.

8. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

16. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 7. § (8) bekezdésében az " , illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szervnek" szövegrész és az " , illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv" szövegrész.

9. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

17. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 66. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben az állam valamely vagyonelemet ellenérték fejében szerez meg és a vagyonelem létrehozásához, értéknövelő felújításához, fejlesztéséhez - annak állam általi megszerzését megelőzően - központi költségvetési forrás került felhasználásra, akkor a vagyonelem vételárának megállapításakor a vételárat csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből értéknövelő beruházás, felújítás esetén az értékelés fordulónapján fennálló könyv szerinti értékére jutó felhasznált központi költségvetési forrás összegét le kell vonni.

(4) Társasági részesedés állam által történő megszerzése esetén, ha a gazdasági társaság, amelyben a részesedés fennáll - a társasági részesedés állam általi megszerzését megelőzően - központi költségvetésből származó fejlesztési támogatásban részesült, akkor a társasági részesedés vételárát csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből a gazdasági társaság értékelésének fordulónapján a számviteli nyilvántartásában szereplő központi költségvetésből származó fejlesztési támogatás elhatárolt összegét le kell vonni.

(5) A vételár megállapítására vonatkozó (3) bekezdés szerinti rendelkezést az Nvtv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlása során is alkalmazni kell."

10. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

18. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre."

11. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

19. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 21. § (1) bekezdésében meghatározott arányoknak, illetve az e szakasz (2) és (3) bekezdései alapján megkötött hatósági szerződésben a 21. § (1) bekezdése vonatkozásában meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell."

20. § Az Mttv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Mttv. 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A médiaszolgáltató ellenszolgáltatásként negyedévenként előre köteles médiaszolgáltatási díjat fizetni. A Hivatal a médiaszolgáltató indokolt és a fizetési határidő lejártát megelőzően előterjesztett kérelme alapján a médiaszolgáltatási díj havi rendszerességű előre történő megfizetéséről hatósági eljárásban dönt. A Hivatal a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltató nyilvántartásba vételére vonatkozó hatósági határozatát. A médiaszolgáltató a havi díj megállapítására irányuló kérelmet tizenkét hónap alatt egy alkalommal terjeszthet elő, a kérelem engedélyezése esetén a havi díj megállapítása a kérelem elbírálását követő tizenkét hónapra történik. Hálózatba kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjának a hálózatos műsoridővel arányos részét a hálózatos médiaszolgáltató fizeti.

(2a) A médiaszolgáltató esedékességet megelőzően benyújtott és indokolt kérelmére a Hivatal a médiaszolgáltatási díj megfizetése tekintetében részletfizetést engedélyezhet. Ha a médiaszolgáltató az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A részletfizetés tárgyában hozott végzés közigazgatási perben megtámadható."

21. § Az Mttv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, aki a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényi, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapítja a pályázó nyertességét."

22. § Az Mttv. 63. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Mttv. 63. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben megállapított médiaszolgáltatási díjat negyedévenként előre köteles megfizetni.

(10) Amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részének megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést tizenöt napos határidővel felmondani. A Médiatanács - a médiaszolgáltató kérelmére vagy hivatalból - a médiaszolgáltatási díj összegét, az Mttv. 44. § (6) bekezdésében rögzített szempontok figyelembevételével, legkorábban a médiaszolgáltatási jogosultság kezdete szerinti naptári évet követő második naptári évre vonatkozóan felülvizsgálhatja. A médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj felülvizsgálatát legkorábban a médiaszolgáltatási jogosultság kezdete szerinti naptári évet követő naptári évben, a következő évre vonatkozóan augusztus 31. napjáig kezdeményezheti. A Médiatanács a médiaszolgáltatási díj felülvizsgálatáról legkésőbb október 31. napjáig dönt.

(10a) A médiaszolgáltató esedékességet megelőzően benyújtott és indokolt kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatási díj megfizetése tekintetében részletfizetést engedélyezhet. Ha a médiaszolgáltató az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A részletfizetés tárgyában hozott végzés közigazgatási perben megtámadható."

23. § Az Mttv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) JBE médiaszolgáltatónak minősül a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a három százalékot JBE médiaszolgáltatónak minősül a közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével legalább húszszázalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris rádiós médiaszolgáltató is, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri az öt százalékot."

24. § Az Mttv. 134. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A Hatóság a 184. § (2) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátására a Kormány által felhatalmazott kormányzati igazgatási szervvel közszolgáltatási szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés és a hatósági feladatellátás feltétele, hogy a központi költségvetésben a feladat ellátásához a fedezet a kormányzati igazgatási szerv költségvetésében biztosított legyen, és azt a Hatóság részére átadja."

25. § Az Mttv. 136. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az Alap a tárgyévre vonatkozó bevételeinek a tárgyévben fel nem használt, illetve kötelezettségvállalással le nem kötött részét - a (3b) és (3c) bekezdés szerinti esetek kivételével - a 134. § (10) bekezdése szerinti zárszámadási törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(3b) A Médiatanács az Alap vezérigazgatójának a 134. § (10) bekezdése szerinti zárszámadási törvényjavaslat benyújtásáig előterjesztett indokolt kérelmére a közszolgálati kötelezettségek jövőbeni teljesítése, a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében az Alap számára a tárgyévre vonatkozóan nyújtott források fel nem használt részéből közszolgálati tartalékot képezhet. A közszolgálati tartalék mindenkori mértéke - a (3c) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb a közszolgálati feladatok ellátására szolgáló tárgyévet megelőző évben rendelkezésre álló források 10%-a lehet. A közszolgálati tartalék kizárólag a közszolgálati feladatellátás költségeinek fedezésére használható fel.

(3c) A Médiatanács különösen indokolt - kizárólag a közszolgálati feladatellátással összefüggő - esetben a 10%-ot meghaladó mértékű tartalék képzését is jóváhagyja, ha az valamely - előzetesen meghatározott, a közszolgálati feladatellátást szolgáló - eseti célkitűzés teljesítése érdekében szükséges, és a tartalék mértéke legfeljebb három negyedéven keresztül haladja meg a (3b) bekezdés szerinti mértéket."

26. § Az Mttv. 203. § 13-14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"13. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több lineáris rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy lineáris rádiós médiaszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.

14. Hálózatos médiaszolgáltató: az a lineáris rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos rádiós médiaszolgáltatásban terjesztésre kerül."

27. § Az Mttv. 206. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét biztosító alkalmazás igénybevételével összefüggő eljárási szabályokat és a feladat finanszírozásához szükséges kormányzati igazgatási szervet,

b) az általános adatvédelmi rendelet alapján fennálló adattörlési kötelezettséget biztosító szoftver fejlesztését követően a minősített tanúsítvány kiadására feljogosított szervezet megfelelési feltételeit, a tanúsítási eljárás lefolytatásának és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó nélkül számított - maximális díjának meghatározásával kapcsolatos feltételeit."

28. § Az Mttv. 65. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "legfeljebb harminc napra" szövegrész helyébe a "legfeljebb száznyolcvan napra" szöveg lép.

29. § Hatályát veszti az Mttv.

1. 44. § (5) bekezdése,

2. 65. § (1) bekezdésében a "helyi" szövegrész,

3. 65. § (1) bekezdés a) pontja,

4. 66. § (4) bekezdés d) pontja.

12. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

30. § (1) A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 7. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Rendes taggá a levelező tag választható, kivéve, ha a rendes taggá választásra a Nemzet Művésze cím elnyerésére tekintettel, a (9) bekezdés alapján kerül sor."

(2) Az MMA tv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MMA rendes tagjainak száma a Nemzet Művésze címet viselő rendes tagokkal együttesen legfeljebb 315 fő."

(3) Az MMA tv. 7. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Nemzet Művésze díjban részesített személy - az Alapszabályban rögzített feltételek mellett és az Alapszabály szerinti egyszerűsített eljárásban - a (4)-(7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának és az előzetes levelező tagság követelményének mellőzésével az MMA rendes tagjává válhat. Az elé terjesztett jelöltek rendes taggá választásáról - titkos szavazással, egyszerű többséggel - a közgyűlés dönt. A rendes tagi jogviszony kezdőnapja a megválasztást követő nap.

(10) Az a Nemzet Művésze címben részesített díjazott, aki a (9) bekezdés alapján nem válik rendes taggá, a továbbiakban a (4)-(8) bekezdés szerinti eljárás keretében szerezhet rendes vagy levelező tagságot azzal, hogy rendes taggá csak a levelező tag válhat."

31. § Az MMA tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közgyűlés - a 7. § (4)-(8) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával - levelező tagokat választhat. Levelező taggá választható

a) a nem akadémikus tag vagy

b) az a személy, aki

ba) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti vagy külföldi képzésben szerzett és honosított vagy elismert DLA-fokozattal vagy

bb) az Alapszabályban meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel

rendelkezik."

32. § Az MMA tv. 8/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem akadémikus tagként felvételét kérheti az MMA-ba)

"a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti vagy külföldi képzésben szerzett és honosított vagy elismert DLA-fokozattal,"

(rendelkező személy.)

33. § (1) Az MMA tv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MMA közgyűlése)

"b) jóváhagyja a köztestület munkájáról és a magyar művészeti élet általános helyzetéről az Országgyűlés számára készített elnöki beszámoló koncepcióját;"

(2) Az MMA tv. 14. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MMA közgyűlése)

"d) az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között jóváhagyja az MMA következő évi költségvetésének irányelveit és az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját;"

34. § (1) Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl]

"c) elfogadja a köztestület éves munkájáról a Kormány részére készített elnöki tájékoztatót és a közgyűlés által jóváhagyott koncepció alapján készült, az Országgyűlésnek szóló elnöki beszámolót;

d) megtárgyalja az MMA következő évi költségvetésének irányelveit és az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, továbbá elfogadja az MMA éves költségvetését;"

(2) Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl]

"i) dönt az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről;"

(3) Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő l) és m) ponttal egészül ki:

[Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl]

"k) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, valamint alapító okiratának és megszüntető okiratának kiadása kivételével gyakorolja az MMA által alapított költségvetési szerv fölött azokat a jogokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a költségvetési szerv irányításának jogaiként meghatároz, e jogainak gyakorlását az Alapszabályban - részben vagy egészben - az MMA elnökére ruházhatja;

l) jóváhagyja a felügyelő testület ügyrendjét;

m) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal."

35. § Az MMA tv. 28/L. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem részesülhet művészjáradékban)

"f) a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti életpálya elismeréshez kapcsolódóan járadékban részesülő személy az e járadékban való részesítése időtartama alatt [az a)-f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés], valamint"

36. § (1) Az MMA tv. 28/M. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művészjáradék iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a Titkárságon)

"a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, állandó lakcíme és tartózkodási helye, folyószámláját vezető pénzintézet neve és folyószámlaszáma, valamint az MMA Titkárságával való kapcsolattartását szolgáló telefonszáma feltüntetésével,"

(2) Az MMA tv. 28/M. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a kérelmező a 28/L. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjára alapítja művészjáradék iránti kérelmét, és az (1) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumok egyike sem tartalmazza az adományozás indokát, akkor a kérelmező a művészjáradék iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy mely tevékenysége elismeréseképpen részesült a díjban."

37. § Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/C. §-sal egészül ki:

"30/C. § (1) A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 28/L. § (1) bekezdését, valamint a Módtv2.-vel megállapított 28/M. § (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően indult művészjáradék megállapítása iránti ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi X. törvénnyel, a Módtv.-vel, valamint a Módtv2.-vel végrehajtott módosításai nem érintik az e törvények hatálybalépését megelőzően, a mindenkor hatályos törvény rendelkezéseinek megfelelően rendes vagy levelező tagságot szerzett személyek tagsági jogviszonyának fennállását."

38. § Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/D. §-sal egészül ki:

"30/D. § A Módtv2.-vel megállapított 7. § (9) bekezdését első ízben a 2022. évi Nemzet Művésze díjak odaítélését követően kell alkalmazni, azzal, hogy az MMA rendes tagjai közé való felvételét ez alkalommal - a Nemzet Művésze díj 2022. évi díjazottján kívül - a Nemzet Művésze címet a 2022. évet megelőzően elnyert díjazott is kérheti."

39. § Az MMA tv.

1. 8/B. § (3) bekezdésében az "új közgyűlési képviselő" szövegrész helyébe az "az Alapszabály szerint lép új közgyűlési képviselő, akinek megbízatása" szöveg,

2. 8/B. § (3) bekezdésében a "hátralévő időre választható" szövegrész helyébe a "hátralévő időre szól" szöveg,

3. 18. § (1) bekezdésében az "a választás időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül" szövegrész helyébe az "az akadémikusok közül" szöveg,

4. 18. § (5) bekezdésében az "a közgyűlés" szövegrész helyébe az "az elnökség" szöveg,

5. 23. §-ában az "a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok" szövegrész helyébe az "az akadémikusok" szöveg,

6. 28/I. § (1) bekezdés a) pontjában az "időpontját" szövegrész helyébe az "időpontját, továbbá állandó lakcímét és tartózkodási helyét" szöveg,

7. 28/L. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "személynek, aki" szövegrész helyébe a "személynek, aki - természetes személyként -" szöveg,

8. 28/L. § (1) bekezdés b) pontja nyitó szövegrészében a "miniszter feladatkörében" szövegrész helyébe a "miniszter által jogszabályban alapított díjként, a feladatkörében" szöveg,

9. 28/L. § (1) bekezdés c) pontjában a "természetes személy részére adományozott Pro Architectura díjban," szövegrész helyébe a "Pro Architectura díjban, Mőcsényi Mihály-díjban," szöveg,

10. 28/M. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Titkárságon" szövegrész helyébe "az MMA Titkárságán mint az eljáró közigazgatási hatóságnál" szöveg,

11. 28/M. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában az "a Titkárságot" szövegrész helyébe "az MMA Titkárságát" szöveg,

12. 28/N. § (1) bekezdésében az "A Titkárság" szövegrész helyébe az "Az MMA Titkársága" szöveg,

13. 28/N. § (2) bekezdésében az "a Titkárságnak" szövegrész helyébe az "az MMA Titkárságának" szöveg,

14. 28/N. § (4) és (5) bekezdésében az "a Titkárság" szövegrész helyébe az "az MMA Titkársága" szöveg

lép.

40. § Hatályát veszti az MMA tv.

a) 6. §-ában az "a 7. § (2) bekezdésében és" szövegrész,

b) 7. § (2) bekezdése,

c) 7. § (1b) bekezdésében a " , legkorábban a levelező taggá választása napját követő két év elteltével" szövegrész,

d) 14. § h) és m) pontja,

e) 17. § (3) bekezdés d) pontjában az " - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül -" szövegrész,

f) 20. § (4) bekezdésében az " - a tagozatvezetőt választó ülés időpontjában legalább két éve megválasztott -" szövegrész,

g) 22. § (1) bekezdésében az " , a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott" szövegrész,

h) 25. § (1) bekezdésében az " - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott -" szövegrész,

i) 28/L. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az " - a Balassa Péter-díjat beleértve -" szövegrész.

13. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

41. § Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Fizetési kötelezettség előírása szempontjából a jogi személyek egyes típusait hátrányosan megkülönböztetni nem lehet."

14. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

42. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre."

15. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

43. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § (1) Ha az állam törvényi felhatalmazás alapján az állami közfeladat ellátását államháztartáson kívüli személy, szervezet részére adja át és a közfeladat ellátása, illetve a közfeladat ellátásának elősegítése céljából állami vagyon tulajdonjogát - törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) - ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják, a Ptk. általános szabályai és az alapokiratban foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés alapján állami vagyon ingyenesen átlátható szervezetnek minősülő

a) egyházi jogi személy,

b) nemzetiségi önkormányzat,

c) helyi önkormányzat,

d) közérdekű vagyonkezelő alapítvány,

e) közhasznú jogállással rendelkező egyesület, alapítvány

javára ruházható át.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható."

44. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 18/D. §-sal egészül ki:

"18/D. § E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 14/A. §-át a közfeladat-ellátás és a vagyonjuttatás feltételeinek, illetve az alapokiratnak a módosítása, valamint a közép- vagy hosszú távú finanszírozás tekintetében alkalmazni kell a Módtv4. hatálybalépése napját megelőzően a Módtv4. 14/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelően megvalósult ingyenes vagyonjuttatás esetében is."

45. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 19. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"d) 14/A. §-a és 18/D. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján"

(sarkalatosnak minősül.)

46. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (2) bekezdésében a "törvényben" szövegrész helyébe a "külön törvényben" szöveg lép.

16. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

47. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és abból elektronikus úton köteles adatot szolgáltatni az országos statisztikai adatgyűjtési programba, a felsőoktatási információs rendszerbe vagy más, jogszabályban meghatározott rendszerbe."

48. § (1) Az Nftv. 4. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az állami fenntartó kivételével az (1) bekezdés szerinti fenntartó által fenntartott intézmény esetében - eltérő megállapodás hiányában - tulajdonos az, aki az alapítói, illetve fenntartói jogot gyakorolja. A tulajdonos a fenntartói jogot e törvényben meghatározottak szerint ruházhatja át az (1) bekezdés szerinti jogosultnak. Tulajdonos csak az lehet, aki az (1) bekezdés alapján felsőoktatási intézményt alapíthat.

(2b) Ha a felek megállapodása alapján a tulajdonos és a fenntartói jog gyakorlója eltér, az erről szóló bejelentés alapján a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv (a továbbiakban: oktatási hivatal) a tulajdonost és a fenntartói jog gyakorlóját is nyilvántartásba veszi."

(2) Az Nftv. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben

a) a tulajdonos - a felsőoktatási intézménynek a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatban, az Alaptörvényben és az e törvényben biztosított önállóságát nem sértve - gyakorolja a tulajdonost a polgári jog alapján megillető jogokat, azokat az (1) bekezdésben meghatározottak részére polgári jogi megállapodással vagy egyoldalú jognyilatkozattal ruházhatja át,

b) a 73. § (1) bekezdése szerinti fenntartói irányítást a tulajdonos vagy - a felek eltérő megállapodása esetén -az oktatási hivatal nyilvántartásába bejegyzett fenntartó gyakorolja."

49. § Az Nftv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha a felsőoktatási intézmény az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja. Az állandó oktatói, kutatói karba a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásához szükséges azon oktatók és kutatók is beszámíthatók, akiket külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztat, amelyre a munka törvénykönyvének hatálya nem terjed ki."

50. § Az Nftv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény és a Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény a felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél - a köznevelési intézmény alapító okiratának a fenntartó általi benyújtásával - az oktatási hivatal, a Kormány által a miniszter szakképzési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél - a szakképző intézmény alapító okiratának a fenntartó általi benyújtásával - a szakképzési államigazgatási szerv nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, további alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével - a köznevelési intézmény és szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat."

51. § Az Nftv. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

"7/A. A felsőoktatási szakképzés, az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményei és a képesítési keret

16/A. § (1) A miniszter a képzési és kimeneti követelményeket - a tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit ide nem értve - hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. A képzési és kimeneti követelmények normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. A képzési és kimeneti követelmények a honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni.

(2) A közzétett képzési és kimeneti követelményeket a miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A képzési és kimeneti követelményekben a közzététel időpontját és az alkalmazás kezdő dátumát fel kell tüntetni. A közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.

(3) A képzési és kimeneti követelményeket érintő változást kizárólag felmenő rendszerben lehet bevezetni, és azt a bevezetést megelőző első tanév kezdő napjáig kell közzétenni. A képzési és kimeneti követelmények módosítása a módosítást megelőzően közzétett képzési és kimeneti követelmények szerint indított képzést nem érinti.

(4) A képzési és kimeneti követelményekkel szemben kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezhető közigazgatási jogvita.

16/B. § A miniszter hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a képesítési keretet."

52. § Az Nftv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § (1) Az oktató - beleegyezésével -, a rektor és a diákotthont, illetve tehetséggondozó intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vezetőjének megállapodásával, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott diákotthonban, illetve tehetséggondozó intézményben, annak tevékenységében történő részvétel útján is teljesítheti feladatait a 28. § (7) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek bármelyikének megfelelő képzés keretében. A megállapodás megkötését a rektor vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vezetője kezdeményezheti.

(2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott diákotthonban, illetve tehetséggondozó intézményben történő feladatteljesítés időtartamáról, az oktató illetményéről, az alkalmazás megszüntetésének feltételeiről, az alkalmazás egyéb részleteiről, illetve az alkalmazással összefüggő együttműködési feladatokról az (1) bekezdés szerinti megállapodásban kell rendelkezni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti oktatónak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnál megállapított illetménye vagy havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak együttes összege nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötését megelőző napon érvényes illetménye alapján a távolléti díjba tartozó illetményelemek figyelembevételével számított összeg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti oktató havi illetményének, havi rendszeres illetménypótlékának, havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak, költségtérítéseinek, illetve egyéb juttatásainak a költsége a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt terheli.

(5) A (2) bekezdés szerinti időtartam alatt az (1) bekezdés szerinti megállapodás tekintetében a munkáltatói jogokat a diákotthont, illetve tehetséggondozó intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vezetője gyakorolja."

53. § Az Nftv. 42. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdéstől eltérően az alapképzésben tanulmányokat folytató hallgató átvehető felsőoktatási szakképzésre."

54. § Az Nftv. 48/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A magyar állami (rész)ösztöndíjban részesített személy az ezen alcímben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése során a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervvel az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (3) bekezdése alapján elektronikus úton tart kapcsolatot."

55. § Az Nftv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alapképzésben és mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. A hallgató kérésére nemzetiségi képzés esetében magyar nyelven és az érintett nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetében magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevélmelléklet közokirat."

56. § Az Nftv. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre. A doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos, állatorvosi, fogorvos vagy gyógyszerész szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre és a komplex vizsga során - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerültek."

57. § Az Nftv. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. Az Országos Tudományos Diákköri Tanácsot az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács - közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül - közhasznú szervezet. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács megfelelő színvonalú működéséhez szükséges forrást a miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell biztosítani."

58. § (1) Az Nftv. 68. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Amennyiben az oktatási hivatalnak felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés, doktori képzés indítására, valamint doktori iskola létesítésére irányuló eljárásban a MAB szakértői véleményét kell beszereznie, az ügyintézési határidő a szakértői vélemény beérkezését követő napon indul."

(2) Az Nftv. 68. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A 65. §-ban, a 66. §-ban és a 68. §-ban meghatározott eljárásokban nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított három év - de legkésőbb az elkövetéstől számított öt év - eltelt."

59. § Az Nftv. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A felsőoktatási intézmény rektorának nem szükséges beszereznie a MAB szakértői véleményét az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt, ha a jelölt külföldön az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagja vagy más, az ESG-nek megfelelő akkreditációs szervezet minőségbiztosítási eljárása keretében minősített intézményben

a) eleget tett a 28. § (5) bekezdésében foglalt alkalmazási feltételeknek, vagy

b) tudományos fokozata megszerzését követően

ba) egyetemi tanári munkakörnek megfelelő feladatot lát vagy látott el, vagy

bb) kiemelkedő kutatói tevékenységet végzett."

60. § Az Nftv. 75. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítésére jogosult rektorhelyettes a felsőoktatási intézmény, illetve a szenátus vezetőjeként jár el, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja."

61. § (1) Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Az állami támogatás célja)

"c) nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatok ellátásának, d) egyes további közfeladatok ellátásának"

(biztosítása.)

(2) Az Nftv. 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami támogatásra az állami felsőoktatási intézmények azonos feltételek, az egyházi felsőoktatási intézmények és a magán felsőoktatási intézmények - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az állam képviseletében a miniszter és a fenntartó között létrejött megállapodás alapján válnak jogosulttá."

62. § (1) Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez. A felsőoktatási intézmény alaptevékenységének támogatása az oktatási tevékenység támogatásából, a tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatásából, valamint az ezekhez igazodó mértékű fenntartási, üzemeltetési tevékenység támogatásából áll."

(2) Az Nftv. 84/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az oktatási tevékenység támogatása elsődlegesen a (2) bekezdés szerinti megállapodásokban vállalt hallgatói létszámhoz, míg a tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása elsődlegesen az oktatók, kutatók létszámához és a (2) bekezdés szerinti megállapodásokban vállalt teljesítményhez igazodik."

(3) Az Nftv. 84/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 84. § (2) és (4) bekezdésében felsorolt feladatok támogatásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az együttműködés rendjét az állam képviseletében a miniszter és a fenntartó - állami felsőoktatási intézmény esetén az állam képviseletében a miniszter és a felsőoktatási intézmény - hosszú távú, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik, amelynek hatálya alatt kötelesek három-öt év időtartamra szóló részletes feladatfinanszírozási megállapodásban megállapítani az alaptevékenység vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét és a szükséges részletszabályokat. A feladatfinanszírozási megállapodás megkötése során a miniszter a megállapodás időtartamára a 114/N. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint vállalhat éven túli kötelezettséget. A költségvetési évek tervezése során az e bekezdésben foglalt megállapodások teljesítéséhez szükséges forrást biztosítani kell."

63. § Az Nftv. 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az intézményi társaság alapítására, a részesedésszerzésére és a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az intézményi társaság felügyelőbizottságába egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter delegálhat. Az intézményi társaság nem állami tulajdonban álló gazdasági társaság."

64. § Az Nftv. 92. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodásban rögzített összeg szerinti, a 84. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl biztosított felsőoktatási támogatásokra nem vonatkozik pénzügyi elszámolási kötelezettség. Az egyházi jogi személy e támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a felsőoktatási feladatot ellátó intézményei, illetve azok felsőoktatási feladatai támogatására fordítani.

(1b) A miniszter az (1a) bekezdés szerinti támogatás terhére előírhatja a támogatási jogviszony keretében egyes felsőoktatási feladatok ellátásának kötelezettségét. A támogatási jogviszony keretében olyan feladat írható elő, amely szektorsemlegesen, a fenntartó személyétől függetlenül, többletfeladat keletkeztetése nélkül - kivéve, ha az valamely más feladat arányos csökkenésével jár együtt - bármely egyéb, közfinanszírozásban részesülő felsőoktatási intézmény részére is előírásra kerül.

(1c) Az (1a) bekezdés szerinti támogatás kedvezményezettje a támogatást egyszerűsített költségterv benyújtásával igényli. A kedvezményezett a támogatás (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felhasználásáról és ennek részeként az (1b) bekezdés szerinti feladatok teljesüléséről szakmai beszámolót készít, pénzügyi teljesüléséről tájékoztatást ad a támogató részére. A támogatás éves rendszerességgel történő rendelkezésre bocsátása és a felhasználásra vonatkozó éves szakmai beszámolási és pénzügyi tájékoztatási kötelezettség nem korlátozza a támogatás felhasználásának időtartamát, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséget nem keletkeztet."

65. § Az Nftv. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az alap- és mesterképzés, valamint a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek közzétételére a hitéleti képzés tekintetében az egyházi fenntartó kezdeményezésére kerül sor."

66. § Az Nftv. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A magán felsőoktatási intézmény bevételeit és kiadásait a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A magán felsőoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként vagyona erejéig felel, ha pedig a fenntartói jog gyakorlója és tulajdonosa eltér egymástól, akkor a tulajdonos a vagyon erejéig felel. Ha a magán felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, vagyona, jogai és kötelezettségei a fenntartóra, ha pedig a fenntartói jog gyakorlója és tulajdonosa eltér egymástól, akkor - a felek eltérő megállapodása hiányában - a tulajdonosra szállnak."

67. § Az Nftv. 57. alcíme a következő 95/B. §-sal egészül ki:

"95/B. § A fenntartó által a fenntartott magán felsőoktatási intézménynek a 87. § (1) bekezdése alapján biztosított juttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."

68. § (1) Az Nftv. 108. §-a a következő 43a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"43a. tanulmányi rendszer: a felsőoktatási intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a képzéshez, a kutatáshoz, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységhez és ezek külső kapcsolatainak megszervezéséhez, a felsőoktatási intézmény iratkezelésének biztosításához, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, hallgatói, oktatói kommunikáció biztosításához, az oktatói munka hallgatói véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve a felsőoktatási intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a végzettek pályakövetése céljából adatvédelmi követelményekkel való összhangban kezelt személyes és különleges adatoknak a nyilvántartásához, a zárt rendszerű elektronikus távoktatás intézményi szintű biztosításához, valamint a felsőoktatási információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a felsőoktatási intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy az biztosítsa az ahhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, továbbá minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie;"

(2) Az Nftv. 108. §-a a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"49. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a képzés olyan formája, amelyben az elméleti képzési ismeretanyag oktatása digitális tananyaggal, továbbá az oktató és hallgató együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amelynek során az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer és a tanulmányi rendszer;

50. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli - valamint a tanulmányi rendszer számára közvetíti - a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű együttműködését."

69. § (1) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

"2. a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait és szakirányait, választható egyenrangú szakpárjait és szakirányait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait,"

(2) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

"4. a doktori képzés szabályait, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és feltételeit, a doktori iskola tagságára és szervezetére, a doktori tanács számára biztosított hatáskörre, a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságára, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit,"

(3) Az Nftv. 110. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"b) a ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét, az alap- és mesterképzés képzési területeit, szakjait - a pedagógusképzés kivételével -, valamint a létesítés módját,"

(4) Az Nftv. 110. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"c) a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítés módját,"

(5) Az Nftv. 110. § (3) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"e) az egyes tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit,

f) az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét."

70. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/N. §-sal egészül ki:

"114/N. § (1) E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 4. § (2a), (2b) és (5) bekezdése alapján az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény fenntartóját tulajdonosként 2021. február 1-ig nyilvántartásba veszi, azzal, hogy a tulajdonos, illetve a fenntartó az erről szóló megállapodás benyújtásával 2021. február 1-ig bejelentheti, ha a fenntartói jog gyakorlója a tulajdonostól eltérő személy.

(2) E törvénynek - a Módtv3.-mal megállapított - 84. § (2) bekezdés c) és d) pontját, 84. § (3) bekezdését, 84/A. § (1), (1a) és (2) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 117/C. § (11) bekezdését 2021. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(3) E törvénynek - a Módtv3.-mal megállapított - 84/A. §-át a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében 2021. szeptember 1-jétől olyan módon kell alkalmazni, hogy az adott felsőoktatási intézményre tekintettel évente biztosított költségvetési hozzájárulásnak az összes felsőoktatási intézmény számára biztosított költségvetési hozzájárulás éves összegéhez viszonyított aránya nem lehet kevesebb, mint az 2020/2021-es tanévben az adott felsőoktatási intézményre tekintettel megállapított költségvetési hozzájárulásnak az összes felsőoktatási intézmény részére biztosított költségvetési hozzájáruláshoz viszonyított aránya.

(4) E törvénynek - a Módtv3.-mal megállapított - 92. § (1a)-(1c) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor már létrejött támogatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell."

71. § Az Nftv.

1. 3. § (2) bekezdésében az "a Kormány" szövegrész helyébe az "az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

2. 4. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,

3. 6. § (5) bekezdés a) pontjában az "a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervtől (a továbbiakban: oktatási hivatal)" szövegrész helyébe az "az oktatási hivatal" szöveg,

4. 10. §-ában az "a Kormány megállapodásában foglaltak szerint" szövegrész helyébe a "megállapodásban" szöveg,

5. 11. § (1) bekezdés c) pontjában a "karriertervezésben," szövegrész helyébe a "karriertervezésben, korai pályaorientációs és készségfejlesztési programokkal támogatja a középfokú oktatási rendszert, valamint a hallgatói utánpótlás biztosítását," szöveg,

6. 13. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "rendelkezésekkel" szövegrész helyébe a "rendelkezésekkel, valamint a miniszter által meghatározott képzési és kimeneti követelményekkel" szöveg,

7. 15. § (1) bekezdésében és 49. § (7a) bekezdés b) pontjában az "Erasmus+ és utódprogramjai" szövegrész helyébe az "Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok" szöveg,

8. 17. § (1) bekezdésében a "tanórából áll." szövegrész helyébe a "tanórából vagy ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távoktatásból áll." szöveg,

9. 18. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "tartja nyilván" szövegrész helyébe a "tartja nyilván a tanulmányi rendszerében" szöveg,

10. 24. § (6) bekezdés a) pontjában a "számára" szövegrész helyébe a "részére" szöveg,

11. 27. § (3) bekezdésében a "létesítését, megszűnését" szövegrész helyébe a "létesítését, illetve megszűnését" szöveg,

12. 28. § (5) bekezdésében az "Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás" szövegrész helyébe az "Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásának és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásnak" szöveg, valamint az "előadást tart." szövegrész helyébe az "előadást tart. Az egyetemi munkaköri cím adományozásának és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásnak a feltételeit a 69. § szerinti, az érintettre irányadó eseti követelményeknek megfelelően kell teljesíteni." szöveg,

13. 37. § (6) bekezdésében a "rektori" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott magasabb vezetői" szöveg,

14. 41/D. § (2) bekezdésében a "felvételi teljesítmény értékelését" szövegrész helyébe a "számított pontszámát" szöveg,

15. 41/F. § (1) bekezdés b) pontjában a "visszavonta" szövegrész helyébe a "valamennyi kiválasztott jelentkezési hely tekintetében visszavonta" szöveg,

16. 44. § (1) bekezdés a) pontjában a "külső" szövegrészek helyébe a "külső vagy belső" szöveg,

17. 48/A. § d) pontjában az "- évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiárnövekedés mértékével növelt - összegét (e pont tekintetében a továbbiakban együtt: tartozás)" szövegrész helyébe az "(e pont tekintetében a továbbiakban: tartozás) - évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt - összegét" szöveg,

18. 49. § (3) bekezdésében a "tartozó tantárgyakat" szövegrész helyébe a "tartozó tantárgyakat - ideértve a szabadon választható tárgyakat is -" szöveg,

19. 49. § (5) bekezdésében a "kreditet, ha az összevetett" szövegrész helyébe a "kreditet, ha szabadon választható tárgyra vonatkozik vagy az összevetett" szöveg,

20. 49. § (6) bekezdésében az "elismerheti." szövegrész helyébe az "elismerheti. A kreditátviteli bizottság eseti döntését kell alkalmazni öt évig az azonos kreditelismerésre vonatkozó kérelemnél." szöveg,

21. 52/A. § (3) bekezdésében az "A határozatot - indokolás nélkül - a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint" szövegrész helyébe az "A visszavont, érvénytelenített oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény és szükség szerint jogutódjának nevét, az oklevél sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát" szöveg,

22. 67. § (1) bekezdés c) pontjában a "Szövetségét," szövegrész helyébe a "Szövetségét, az Országos Tudományos Diákköri Tanácsot," szöveg,

23. 67. § (3) bekezdés e) pontjában a "létesítésével," szövegrész helyébe a "létesítésével és doktori képzésének indításával, valamint doktori iskola új tudományágban történő képzésindításával," szöveg,

24. 67. § (4a) bekezdésében az "a) pontjában és a" szövegrész helyébe az "a), c) és e) pontjában, valamint a" szöveg,

25. 71/B. § (1) bekezdés d) pontjában a "létesítésére," szövegrész helyébe a "létesítésére, doktori képzésének indítására és doktori iskola új tudományágban történő képzésindítására," szöveg,

26. 71/B. § (2) bekezdésében a "kilencven nap" szövegrész helyébe a "kilencven nap, doktori iskola létesítése és doktori iskola új tudományága nyilvántartásba vétele esetében nyolc hónap" szöveg,

27. 76. § (4) bekezdésében az "a (1)-(2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (1) és (2) bekezdésben" szöveg,

28. 77. § (4) bekezdésében a "(7) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(7) bekezdésében" szöveg,

29. 94. § (3) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg, a "84. § (2) bekezdés a-b), valamint e) és g) pontjában" szövegrész helyébe a "84. § (2) bekezdésében" szöveg,

30. 97. § (1) bekezdés c) pontjában a "kórházat" szövegrész helyébe a "kórházat is" szöveg,

31. 103. § (3) bekezdésében az "intézmények" szövegrész helyébe az "intézmények - alapfeladatuk keretében -" szöveg,

32. 108. § 5. pontjában az "időszak;" szövegrész helyébe az "időszak; doktori képzés esetén minden év szeptember 1. napjától január 31. napjáig és február 1. napjától augusztus 31. napjáig tartó oktatásszervezési időszak;" szöveg,

33. 108. § 20. pontjában a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "miniszter rendeletében" szöveg,

34. 108. § 40. pontjában az "időszak;" szövegrész helyébe az "időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak;" szöveg,

35. 110. § (1) bekezdés 20. pontjában a "finanszírozásával, gazdálkodásával kapcsolatos" szövegrész helyébe a "finanszírozásával, gazdálkodásával, az állammal köthető finanszírozási keretmegállapodással, a feladatfinanszírozási megállapodással kapcsolatos" szöveg,

36. 117/C. § (11) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg, a "84. § (2) és (4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "84. § (2) és (4) bekezdésben, valamint a 84/D. §-ban" szöveg,

37. 3. melléklet I/A. rész 4. pontjában a "(3)" szövegrész helyébe a "(2)" szöveg

lép.

72. § Hatályát veszti az Nftv.

1. 4. § (1) bekezdés d) pontjában a " , továbbá - az e törvényben meghatározott esetben - a 95/A. § szerinti fenntartó testület" szövegrész,

2. 14. § (3a) bekezdés b) pontjában a "2019. évi LXXX." szövegrész,

3. 39. § (5) és (6) bekezdésében az "a Kormány vagy" szövegrész,

4. 41/F. § (1) bekezdés a) pontja,

5. 51. § (7) bekezdése,

6. 67. § (1) bekezdés c) pontjában az "a 95/A. § szerinti fenntartói testületet," szövegrész,

7. 68. § (5) bekezdés c) pontja,

8. 85. § (3) bekezdésében a "jogszabályban meghatározott" szövegrész,

9. 88. § (6) bekezdésében az " , illetve a 117/C. §-tól" szövegrész,

10. 94. § (6) bekezdésében az "intézményfejlesztési," szövegrész,

11. 95/A. §-a,

12. 110. § (1) bekezdés 7. pontjában az "a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítéssel és az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá" szövegrész,

13. 114/C. §-a.

17. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

73. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre e törvényt nem kell alkalmazni. Nem kell e törvényt alkalmazni az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben szervezett oktatásra, képzésre."

74. § (1) Az Fktv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felnőttképző

a) az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára,

b) a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére,

c) a képzési díjra és annak költségviselőjére

vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdésének időpontját, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik."

(2) Az Fktv. 15. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a Magyar Honvédség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok által szervezett oktatásra, képzésre és ahhoz kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyre, ha annak eltérő kezelése e szervek tevékenységével összefüggésben Magyarország rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése céljából szükséges. (1b) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer működtetése céljából a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek

aa) az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának a központi kormányzati szolgáltatási busz útján történő ellenőrzését biztosítja,

ab) az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát átadja,

b) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja

térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára."

75. § Az Fktv. 21. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli)

"a) a képzésben részt vevő személy

aa) természetes személyazonosító adatait és - az oktatási azonosító szám kiadásával összefüggésben - oktatási azonosító számát,

ab) elektronikus levelezési címét és

ac) legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatát."

76. § Az Fktv.

a) 2. § 6a. pontjában a "ha a képzési program a képzés elvégzését meghatározott követelményhez köti" szövegrész helyébe a "ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött" szöveg,

b) 15. § (2) bekezdésében a "szerinti adatokról" szövegrész helyébe a "szerinti adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, az (1b) bekezdés alapján megismert adatokról" szöveg, az "ötödik" szövegrész helyébe az "ötvenedik" szöveg, a "vizsgatörzslapok nyilvántartási adatait" szövegrész helyébe az "adatokat" szöveg,

c) 21. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "végzettségével" szövegrész helyébe a "legmagasabb iskolai végzettségével" szöveg

lép.

77. § Hatályát veszti az Fktv.

a) 2. § 6a. pontjában az "a képzési programban meghatározottak szerint" szövegrész,

b) 2/A. § (3) bekezdésében a "felnőttképzési államigazgatási szerv felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély nélkül, a" szövegrész,

c) 11. § (1) bekezdés b) pontjában az "és c)" szövegrész,

d) 11. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdés g) pontjában az "és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak" szövegrész,

e) 17. § c) pontja,

f) 21. § (3) és (4) bekezdése,

g) 21/A. §-a.

18. Az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény módosítása

78. § Nem lép hatályba az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény 33. § (3) bekezdése.

19. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

79. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közneveléssel, a szakképzéssel, a felsőoktatással, a felnőttképzéssel, az azokkal összefüggő pályakövetéssel és diplomás pályakövetéssel, továbbá a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos közfeladatok ellátásához, az érintettek jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének támogatásához, a nemzetgazdasági szintű tervezés megalapozásához, illetve az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni."

80. § (1) Az Onytv. 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A természetes személynek egy oktatási azonosító száma lehet, továbbá egy oktatási azonosító számhoz egy természetes személy tartozhat."

(2) Az Onytv. 3/A. § (2) bekezdés 3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek, aki

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján]

"b) hallgatói jogviszonyban áll vagy részére a felsőoktatási intézmény oklevelet adott ki a felsőfokú tanulmányok lezárását követően,"

(3) Az Onytv. 3/A. § (2) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:

(Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek, aki)

"5. részére oktatási igazolvány kerül kibocsátásra."

(4) Az Onytv. 3/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kiadott oktatási azonosító számot az azt igénylő köznevelési intézmény, szakképző intézmény, felsőoktatási intézmény, illetve felnőttképző számára az oktatási nyilvántartás 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szakrendszere útján kell elérhetővé tenni és egyidejűleg át kell adni a pályakövetési rendszer részére."

81. § Az Onytv. 1. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban szereplő személy adatait az oktatási nyilvántartásba történő legelső bejegyzést követő nyolcvanadik év utolsó napjával, elhunyt személy esetén a halál tényének az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv tudomására jutásától számított ötödik év utolsó napjával törli."

82. § Az Onytv. 2. alcíme a következő 3/C. §-sal egészül ki:

"3/C. § Az oktatási személyi nyilvántartás az oktatási nyilvántartás 2. § a)-m) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó szakrendszer, amely biztosítja a 4. § (1) bekezdése szerinti szakrendszerek részére ezen adatok átadását, illetve ezen adatokkal való egyezőség ellenőrzését."

83. § (1) Az Onytv. 4. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai:)

"j) a diplomás pályakövetési rendszer (a továbbiakban: DPR)."

(2) Az Onytv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az oktatási nyilvántartás egyes szakrendszerei, valamint annak egyes alrendszerei célhoz kötötten, álnevesített formában, szakpolitikai stratégiai döntés-előkészítés, elemzés, tervezés céljából összekapcsolhatók, továbbá az azokban kezelt adatok célhoz kötötten egymás között átadhatók."

(3) Az Onytv. 4. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A köznevelés információs rendszerének a (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti alrendszereiből, valamint az (1) bekezdés c), g), i) és j pontja szerinti szakrendszerekből az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által létrehozott, egyéni szinten, de személyazonosításra alkalmatlan módon meghatározott adatokat tartalmazó kutatói adatbázisok létrehozhatók. Az így létrehozott kutatói adatbázisok tudományos kutatási és statisztikai célból, célhoz kötötten átadhatók tudományos kutatási tevékenységet végző költségvetési szervnek."

84. § Az Onytv. 2. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Az érintett

a) a felsőoktatási információs rendszerben tárolt, 3. melléklet II. része és IV. rész 1-22. pontja szerinti személyes adatainak helyesbítését, az adatkezelés korlátozását, az adatot szolgáltató felsőoktatási intézménytől, a Tempus Közalapítványtól vagy a Klebelsberg Központtól,

b) a felsőoktatási információs rendszerben tárolt, 3. melléklet IV. rész 23. pontja szerinti személyes adatainak helyesbítését, az adatkezelés korlátozását az adatot szolgáltató Diákhitel Központtól,

c) az Nftv. 48/A-48/S. §-a szerinti magyar állami ösztöndíjas kötelezettségei nyomon követéséhez a felsőoktatási információs rendszeren keresztül kapott, a 3. melléklet II. része és IV. rész 1-22. pontja szerinti személyes adatainak helyesbítését a felsőoktatási információs rendszerbe adatot szolgáltató felsőoktatási intézménytől,

d) az Nftv. 48/A-48/S. §-a szerinti magyar állami ösztöndíjas kötelezettségei nyomon követéséhez a 6. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság által vezetett nyilvántartásból kapott személyes adatainak helyesbítését a 6. § (5) bekezdésében meghatározott hatóságtól

jogosult kérni."

85. § Az Onytv. 3. alcíme a következő 5. §-sal egészül ki:

"5. § (1) Az e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott adatkezelő az e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott adatot szolgáltat az oktatási nyilvántartásba. Az adatkezelő és az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv megállapodása alapján az adatszolgáltatás elektronikus adatkapcsolaton keresztül történő adatátadással is történhet.

(2) Az adatkezelő az érintett azonosításához szükséges - a 2. § a)-j) és l) pontjában, valamint a 3. § (1) bekezdésében foglalt - adatokat az érintett sikeres azonosításáig kezeli és az azonosítás céljából továbbítja az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv részére.

(3) Az adatkezelő felel az általa szolgáltatott adatok pontosságáért."

86. § Az Onytv. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartás részére az államilag elismert nyelvvizsgaközpont szolgáltatja a vizsgázó 6. melléklet a) és d) pontjában meghatározott adatait.

(7) A Diákhitel Központ - a képzési hitelt felvevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy oktatási azonosító száma alapján - a képzési hitel igénybevételéről, az igényelt hitelösszegről, a képzési hitel folyósításának felfüggesztéséről folyamatosan adatot szolgáltat a szakképzési információs rendszerbe, illetve a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe."

87. § Az Onytv. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. § (1) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartás 4. § (1) bekezdés a)-d) és h) pontja szerinti szakrendszerében szereplő adatok közül elektronikus adatkapcsolaton keresztül - az érintett oktatási azonosító számának összevetése útján - veszi át az érintett 2. § a)-h) pontjában meghatározott adatait, továbbá az érintett

a) érettségi vizsgájára vonatkozóan az 1. melléklet IV. rész 2. pontjában meghatározott adatait,

b) szakmai oktatására vonatkozóan az 1/A. melléklet II. rész 1. pont e), f) és g) alpontjában, a felnőttképzés keretében szervezett részszakmára felkészítő szakmai oktatására, szakmai képzésére és más oktatásban, illetve képzésben való részvételére vonatkozóan a 3/A. melléklet II. rész 2. pontjában meghatározott adatait,

c) megszerzett középfokú szakképzettségére, illetve szakképesítésére vonatkozóan az 1/A. melléklet IV. részében meghatározott adatait,

d) megszerzett felsőfokú szakképzettségére vonatkozóan a 3. melléklet IV. rész 5., 6., 12. és 18. pontjában meghatározott adatait,

e) nyelvvizsgájára vonatkozóan a 6. melléklet b) pont ba), bb), bd), be) és bg) alpontjában és c) pont cc) alpontjában meghatározott adatait,

f) hallgatói hitelére vonatkozóan a 3. melléklet IV. rész 23. pontjára, képzési hitelére vonatkozóan az 1/A. melléklet II. rész 1. pont r) alpontjában és a 3/A. melléklet II. rész 2. pont c) alpontjában meghatározott adatait

a pályakövetési rendszerbe.

(2) A pályakövetési rendszer működtetése céljából - a pályakövetéssel érintett személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján - az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv megkeresése alapján

a) az állami foglalkoztatási szerv az érintett számára nyújtott álláskeresési ellátás vagy foglalkoztatást elősegítő más támogatás mértékét, megváltozott munkaképességének tényét, az álláskeresőként való nyilvántartásba vételének és abból való törlésének időpontját, valamint utolsó munkakörének a foglalkozások egységes osztályozási rendszere szerinti besorolását,

b) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott adatokat,

c) a központi családtámogatási szerv a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,

d) az állami adóhatóság - a rendelkezésére álló legutolsó bejelentés, illetve bevallás alapján - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 5., 9. és 15. és 18. pontjában, valamint 1. melléklet 1. pont 1.4. alpontjában és 7. pontjában meghatározott adatokat,

e) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) bekezdés c), e) és i) pontjában meghatározott adatokat

a pályakövetési rendszerbe - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - átadja.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat térítésmentesen és olyan titkosítási módszerrel kell biztosítani, amely az adat megismerését kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon teszi lehetővé.

(4) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az érintettek között egységes módszertannal és kérdőívvel végrehajtott önkéntes és személyazonosításra alkalmatlan módon online kérdőíves felmérést is folytathat.

(5) A pályakövetési rendszerben nyilvántartott adatok személyazonosításra alkalmatlan módon dolgozhatók fel és hozhatók nyilvánosságra."

88. § Az Onytv. 3. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:

"6/B. § (1) A DPR célja a felsőoktatásban tanuló és végzett hallgatók munkaerőpiaci nyomonkövetése, a munkaerőpiacra lépésük korai szakaszának elemzése. A DPR Frissdiplomás Kutatás és Hallgatói Kutatás online kérdőíves kutatási moduljai az oktatásért felelős miniszter által meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazzák.

(2) A DPR Hallgatói Kutatás modulja esetében a kötelező intézményi adatszolgáltatás a jogviszonyban álló hallgatók, a Frissdiplomás Kutatás modulja esetében a vizsgált időszakot megelőző első és ötödik év között abszolutóriumot szerzettek körében egységes módszertannal és kérdőívvel végrehajtott önkéntes online kérdőíves vizsgálat alapján történik.

(3) A DPR a felsőoktatási információs rendszerbe adatot közöl a Kormány rendeletében meghatározott módszertan alapján.

(4) Az online kérdőíves vizsgálatok eredményeit legalább évente rövidített összefoglaló formájában a felsőoktatási intézmény a honlapján nyilvánosságra hozza."

89. § (1) Az Onytv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával való összevetéssel elektronikus úton kell ellenőrizni."

(2) Az Onytv. 7. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a feladatkörébe tartozó tanulmányi és művészeti versenyek nyilvántartásából történeti, tudományos célból, valamint a tehetséggondozó versenyek népszerűsítése céljából jogosult nyilvánosságra hozni az egyes versenyeken helyezést elért versenyzők nevét, évfolyamát és osztályát, a versenyen elért eredményét, a versenyzőt nevező iskola, illetve feladatellátási helyének nevét, OM azonosítóját és a felkészítő tanárok nevét."

(3) Az Onytv. 7. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A személyazonosításra alkalmas adatokat az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a középfokú felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb az adott év szeptember 15-éig törli a középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartásából, illetve a felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb szeptember 15-éig a személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat megsemmisíti."

(4) Az Onytv. 7. §-a a következő (30)-(35) bekezdéssel egészül ki:

"(30) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszeréből az igazolványok érvényességére vonatkozóan adatot szolgáltat az oktatási igazolványokhoz kapcsolódó kedvezmények szervezője és a kedvezmények nyújtói részére.

(31) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából előzetes regisztrációt követően

a) a felsőoktatási intézmény számára visszaigazolja az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató nyelvvizsgájának hitelességét,

b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, módosításával kapcsolatban a munkáltató részére továbbíthatja a nyelvvizsga hitelességére vonatkozó adatot.

(32) Az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatban az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresése esetén a kérelmező vonatkozásában - 2018. január 1-jét követően kiállított valamennyi nyelvvizsga-bizonyítványra, továbbá a kérelemben megjelölt, e dátumot megelőzően kiállított részvizsga-bizonyítványra kiterjedően - a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül közli a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában szereplő következő adatokat:

a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatai,

b) a vizsgaközpont és vizsgahely megnevezése,

c) a vizsga neve, szintje és típusa,

d) a vizsga helye és napja,

e) a vizsga eredménye,

f) a vizsga anyakönyvi száma,

g) a bizonyítvány kiállításának napja és

h) a bizonyítvány száma.

(33) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresése esetén a kérelmező vonatkozásában - 2018. január 1-jét követően kiállított valamennyi nyelvvizsga egyenértékűségi záradékkal ellátott emelt szintű, idegen nyelvi érettségi vizsgára kiterjedően - a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül közli a kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról vezetett nyilvántartásban szereplő következő adatokat:

a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatai,

b) a bizonyítvány, tanúsítvány száma,

c) a bizonyítványt, tanúsítványt kiállító intézmény neve,

d) a bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napja,

e) a vizsgatárgy neve és szintje,

f) a vizsga eredménye és

g) a nyelvvizsga-egyenértékűségi záradék.

(34) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresése esetén a kérelmező vonatkozásában - 2018. január 1-jét követően kiállított valamennyi honosítási határozatra kiterjedően -a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül közli a következő adatokat:

a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatai,

b) a vizsga neve, szintje és típusa,

c) a honosítási határozat kiállításának napja és

d) a honosítási határozat sorszáma.

(35) A (30)-(34) bekezdés szerinti adatok átadásának rendjét az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv együttműködési megállapodásban határozza meg."

90. § (1) Az Onytv. 8. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"1a. az oktatási nyilvántartás, illetve annak szakrendszerei, alrendszerei működésére, az adatszolgáltatás rendjére vonatkozó szabályokat,"

(2) Az Onytv. 8. § (2) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"3. a DPR tekintetében az adatszolgáltatás pontos meghatározására, határidejére, gyakoriságára, módjára, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módszertani leírásra, a kérdőívre vonatkozó szabályok közzétételére, valamint az online kérdőíves vizsgálatok eredményeit összefoglaló jelentés formájára, nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat."

91. § Az Onytv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 3/A. § (3) bekezdése alapján az oktatási azonosító szám pályakövetési rendszerbe történő átadását első alkalommal 2021. február 28-áig kell az e napig kiadott oktatási azonosító számokra vonatkozóan végrehajtani."

92. § (1) Az Onytv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Onytv. 3/A. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az Onytv. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az Onytv. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) Az Onytv. 6. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

93. § Az Onytv.

1. 2. § n) pontjában az "a" szövegrész helyébe az "a 4. § (1) bekezdése szerinti" szöveg,

2. 3. § (3) bekezdésében az "a)-h) és l)" szövegrész helyébe az "a)-h) és j)-k)" szöveg,

3. 6. § (4) bekezdés b) pontjában az "adatot," szövegrész helyébe az "adatot, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. szolgáltatja az általa kezelt, a 3. melléklet IV. rész 21. pontja szerinti adatot," szöveg,

4. 6. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj" szöveg,

5. 6. § (5) bekezdés b) pontjában a "csecsemőgondozási díjnak és a gyermekgondozási díjnak" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjnak, az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak" szöveg,

6. 7. § (15a) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "3/A. melléklet II. rész 2. pont a), c) és f) alpontjában és 3. pont a), c), d) és e) alpontjában meghatározott adata és a 2. § a)-j) pontja szerinti adata" szövegrész helyébe a "3/A. melléklet II. rész 1. pont a) és b) alpontjában és 2. pont b)-d) alpontjában meghatározott adatok" szöveg,

7. 7. § (15a) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "2. pont d) alpontjában" szövegrész helyébe az "1. pont b) alpontjában" szöveg,

8. 7. § (15a) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "3. pont a) és d) alpontjában" szövegrész helyébe a "2. pont b) és d) alpontjában" szöveg,

9. 7. § (18) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe a "három" szöveg,

10. 7. § (21) bekezdésében a "külföldiek " szövegrész helyébe a "külföldiek, valamint a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak elnevezésű ösztöndíjában részesülő külföldiek" szöveg,

11. 1. melléklet IV. rész 2. pont 2.3. alpont a) alpontjában az "azonosítója" szövegrész helyébe az "azonosító száma" szöveg,

12. 1. melléklet XIII. rész 1. pont nyitó szövegrészében a "nyilvántartása" szövegrész helyébe a "nyilvántartása 2001. szeptember 1-jétől kezdődően" szöveg,

13. 1/A. melléklet

a) 1. pontjában az "az I. rész b) és j) pontjában" szövegrész helyébe az "a II. rész 1. pont j) alpontjában" szöveg,

b) II. rész 1. pont r) alpontjában a "hitelre" szövegrész helyébe a "hitel" szöveg, a "tényére" szövegrész helyébe a "tényére és típusára" szöveg,

14. 3. melléklet I. rész nyitó szövegrészében az "alábbi" szövegrész helyébe az "alábbi - 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló -" szöveg,

15. 3. melléklet I. rész 1. pont 1.1. alpontjában a "fenntartójának" szövegrész helyébe a "fenntartójának, tulajdonosának" szöveg,

16. 3. melléklet II. rész nyitó szövegrészében az "az alábbi személyes adatokat" szövegrész helyébe az "a 2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek alábbi személyes adatait" szöveg,

17. 3. melléklet IV. rész nyitó szövegrészében a "hallgató" szövegrész helyébe a "2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén vagy azután oklevelet szerzett személyek" szöveg,

18. 3/A. melléklet 1. pontjában az "Az I. és II. részben" szövegrész helyébe az "Az I-III. részben" szöveg,

19. 3/A. melléklet I. rész 1. pont a) alpontjában az "adatát" szövegrész helyébe az "adatait" szöveg,

20. 5. melléklet nyitó szövegrészében az "a (volt)" szövegrész helyébe a "2012. augusztus 1-jétől kezdődően a (volt)" szöveg,

21. 6. melléklet nyitó szövegrészében a "nyilvántartása" szövegrész helyébe a "nyilvántartása közhiteles nyilvántartásként - ide nem értve a vizsgázó oktatási azonosítóját - 2000. január 1-je óta" szöveg,

22. 6. melléklet a) pontjában az "azonosítója" szövegrész helyébe az "azonosító száma" szöveg

lép.

94. § Hatályát veszti az Onytv.

a) 3/A. § (2) bekezdés 3. pont f) alpontja,

b) 7. § (25) bekezdése,

c) 3. melléklet I. rész 1. pont 1.4. alpontja,

d) 3. melléklet II. rész 14. pontja,

e) 3. melléklet III. rész záró szövegrésze,

f) 3. melléklet IV. rész 2. pontjában a "telefonszáma," szövegrész,

g) 3. melléklet IV. rész 13. pontja,

h) 3/A. melléklet 1. pontjában az "- az I. rész b) és j) pontjában meghatározott adatok kivételével -" szövegrész,

i) 3/A. melléklet I. rész 1. pont b) alpontja,

j) 6. melléklet b) pont bj) alpontja.

20. A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény módosítása

95. § A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az alapító okiratban foglaltak szerint az alapító, illetve a csatlakozó a vagyonkezelő alapítvány részére - az alapításkor vagy csatlakozáskor vállalt és annak megfelelően teljesített vagyonrendelésen felül - további vagyon rendelkezésre bocsátását is vállalhatja azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással a vagyonkezelő alapítvány alapításkor, illetve csatlakozáskor rendelt vagyonát növelje. E vagyonnövelésre megfelelően alkalmazni kell a (2) és a (4) bekezdés rendelkezését."

96. § A Vatv. 7. alcíme a következő 10/C. §-sal egészül ki:

"10/C. § A 10/A. § és 10/B. § szerinti vagyoni juttatás a 3. § (6) bekezdése szerinti vagyonnövelésnek minősül."

97. § A Vatv. a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

"8/A. Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

11/A. § (1) Ezen alcím rendelkezései arra a közérdekű vagyonkezelő alapítványra terjednek ki, amely közfeladatot lát el, és amelyet e törvény az 1. mellékletben közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként azzá minősít.

(2) E törvény 1. melléklete tartalmazza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felsorolását. 11/B. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

11/C. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapító okiratának tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy e törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül."

98. § (1) A Vatv. a 6. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

(2) A Vatv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

(3) A Vatv. 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

21. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

99. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Állami felsőoktatási intézmény szakképző intézmény fenntartói jogait a szakképzésért felelős miniszter hozzájárulásával gyakorolhatja."

100. § Az Szkt. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatósági ellenőrzést az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kell végezni. A hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult közigazgatási szankcióként figyelmeztetést, közigazgatási bírságot, a duális képzőhellyel szemben figyelmeztetést, közigazgatási bírságot vagy annak kiszabását követő két éven belül azonos jogsértés esetén a szakirányú oktatás folytatásától legfeljebb három évre történő eltiltást alkalmazhat."

101. § Az Szkt. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alap képzési alaprésze tartalmazza a szakképzéshez kapcsolódó feladatok ellátására, a szakképzés megszervezéséhez, működtetéséhez és fejlesztéséhez nyújtható támogatások, valamint a szakképző intézmény tanulója számára járó ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás kifizetésének előirányzati fedezetét."

102. § Az Szkt. 123. § (2) bekezdése a következő 39a. és 39b. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"39a. a szakképzés irányításának és a szakképzésért felelős miniszter e törvényben meghatározott feladatai végrehajtásának részletes szabályait,

39b. a szakképzési tankönyv tekintetében a tankönyvvé nyilvánítás eljárási rendjét, valamint a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felvétel eljárását, az eljárásban szakértőként eljáró szervet, az iskolai terjesztési árat, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását,"

103. § Az Szkt.

a) 13. § (3) bekezdésében a "vezet. A" szövegrész helyébe a "vezet. A programkövetelmény és a" szöveg,

b) 13. § (4) bekezdésében az "érinti." szövegrész helyébe az "érinti. A programkövetelmény a honlapról nem távolítható el, archiválására a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni." szöveg,

c) 37. § (4) bekezdésében az "e bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (2) és (3) bekezdésben" szöveg,

d) 43. §-ában az "alkalmazottjának" szövegrész helyébe a "40. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti alkalmazottjának" szöveg,

e) 59. § (1) bekezdésében a "tanuló" szövegrész helyébe a "tanuló a Kormány rendeletében meghatározottak szerint" szöveg,

f) 97. § c) pontjában a "nyilvántartását," szövegrész helyébe a "nyilvántartását és az annak részként kezelt személyes adatokat a keletkezésük évétől számított ötvenedik év utolsó napjáig őrzi," szöveg,

g) 100. § (1) bekezdés d) pontjában a "szerve" szövegrész helyébe a "gazdasági kamara" szöveg,

h) 100. § (2) bekezdésében a "szervezetei" szövegrész helyébe a "gazdasági kamarák" szöveg,

i) 110. § címében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében az "A Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "Az Alap" szöveg,

j) 115. § (2) bekezdés g) pontjában a "honvédelmi" szövegrész helyébe a "honvédségi" szöveg

lép.

104. § Az Szkt.

a) 107. § (2) bekezdés a) pontja a "rendelkező" szövegrész helyett a "rendelkező vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott" szöveggel,

b) 107. § (2) bekezdés a) és b) pontja az "egynapi" szövegrész helyett az "egy munkanapra vetített" szöveggel,

c) 107. § (3) bekezdése az "az (1)" szövegrész helyett az "a (2)" szöveggel

lép hatályba.

22. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény módosítása

105. § Nem lép hatályba a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 33. §-a.

23. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvény módosítása

106. § Nem lép hatályba a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvény

a) 10. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 15. § (2) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 25. § 13., 16. és 17. pontja, valamint 26. § 12. pontja,

b) 11. §-a.

24. Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi L. törvény módosítása

107. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi L. törvény 17. §-a.

25. Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény módosítása

108. § Nem lép hatályba a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 126. § 4. pontja.

26. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosítása

109. § Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Millenáris Alapítvány közfeladatnak minősülő feladata a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos-technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása. Ezen cél maradéktalan megvalósítása érdekében a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.) valamennyi egy évet meghaladó időtartamú, határozott időre szóló bérleti jogviszonya e törvény erejénél fogva e törvény hatálybalépésének napjával megszűnik, a bérlők azonnali és teljes kártalanítása mellett. A kártalanítás mértéke megegyezik a határozott idejű bérleti jogviszonyból még hátralévő évek és a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-vel szerződéses jogviszonyban álló fél e törvény hatálybalépését megelőző három üzleti évének adózott eredménye átlagának szorzatával."

27. Záró rendelkezések

110. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-3. §, a 7. §, a 8. §, a 10. §, a 13-16. §, a 18-29. §, a 31-37. §, a 39. §, a 40. § a), b) és d)-i) pontja, a 41-50. §, az 52-55. §, az 57-64. §, a 66-68. §, a 70. §, a 71. § 3-32. pontja és 34-37. pontja, a 72. § 1-4., 6-11. és 13. pontja, a 73-97. §, a 98. § (1) bekezdése, a 99-105. §, a 106. § b) pontja, a 107-108. § és az 1-6. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 9. §, a 98. § (2) bekezdése és a 7. melléklet 2021. február 1-jén lép hatályba.

(4) Az 51. §, a 65. §, a 69. §, a 71. § 1., 2. és 33. pontja, a 72. § 5. és 12. pontja, a 98. § (3) bekezdése, valamint a 8. melléklet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 4-6. §, a 40. § c) pontja, az 56. § és a 106. § a) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 30. § és a 38. § 2022. november 5-én lép hatályba.

111. § E törvény

a) 19-29. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,

b) 41. §-a az Alaptörvény 40. cikke,

c) 43. és 44. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése,

d) 46. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

112. § A 14. § a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4e. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi CXLVIII. törvényhez

1. Az Onytv. 3. melléklet I. rész 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi személyes adatokat tartalmazza:

az államilag elismert felsőoktatási intézmény)

"1.2. tisztségviselőinek - rektor, kancellár, gazdasági vezető, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője - családi és utóneve,"

2. Az Onytv. 3. melléklet I. rész 1. pontja a következő 1.5. és 1.6. alponttal egészül ki:

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi személyes adatokat tartalmazza:

az államilag elismert felsőoktatási intézmény)

"1.5. magán felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének - ide nem értve az Nftv. 14. § (3) bekezdése szerinti, törvény alapján jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési intézményt, szakképző intézményt - teljes neve, címe, képviselőjének családi és utóneve,

1.6. duális képzéssel, hallgatók számára szálláshely biztosításával, valamint az Nftv. 78. § (1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásairól az együttműködő egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma."

3. Az Onytv. 3. melléklet I. rész 2. pontja a következő 2.3. alponttal egészül ki:

(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi személyes adatokat tartalmazza:

a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény)

"2.3. magyarországi képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásairól az együttműködő egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma."

4. Az Onytv. 3. melléklet II. rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs az alábbi személyes adatokat tartalmazza:)

"2. értesítési cím, elektronikus levélcím,"

5. Az Onytv. 3. melléklet III. rész 2-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza:)

"2. felvételi azonosítója,

3. értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

4. nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodásra jogosító okirat - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - adata,

5. az érettségi vizsga adatai,

6. a középiskola adatai,

7. a felsőfokú oklevél adatai,

8. a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatai,"

6. Az Onytv. 3. melléklet III. része a következő 9. és 10. ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza:)

"9. a felvételi eljárás adatai,

10. központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartási kapcsolati kódja."

7. Az Onytv. 3. melléklet IV. rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgatói személyi törzs a hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:)

"2. értesítési címe, elektronikus levélcíme,"

8. Az Onytv. 3. melléklet IV. rész 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgatói személyi törzs a hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:)

"12. a szakmai gyakorlat teljesítésére, abszolutóriumra, záróvizsgára, komplex vizsgára, doktori védésre, nyelvvizsgára, korábban megszerzett oklevélre, hozott dokumentumként bemutatott oklevélre és felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványra vonatkozó adat, érettségi bizonyítványra, valamint a középiskolai tanulmányokra vonatkozó egyes adat,"

9. Az Onytv. 3. melléklet IV. rész 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgatói személyi törzs a hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:)

"23. a Diákhitel Központ által megítélt hitel fennálltára, típusára, valamint kötött felhasználású hitel esetén a hallgató által igényelt diákhitel összegére, a hitelszerződés számára, a felsőoktatási intézmény részére átutalt összegre és az átutalás dátumára vonatkozó adat."

2. melléklet a 2020. évi CXLVIII. törvényhez

1. Az Onytv. 3/A. melléklet II. része helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A képzési és személyi törzs

1. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személyre vonatkozóan személyes adatként tartalmazza a képzésben részt vevő személy

a) oktatási azonosító számát,

b) természetes személyazonosító adatait és nemét,

c) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,

d) lakcímét,

e) elektronikus levelezési címét,

f) legmagasabb iskolai végzettségével és szakképesítésével, illetve szakképzettségével kapcsolatos adatait.

2. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személy oktatásával, képzésével összefüggésben személyes adatként tartalmazza

a) a képzés megnevezését, jellegét, helyét, óraszámát,

b) a képzés első képzési napját és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontját,

c) a képzési díj mértékét és annak költségviselőjének nevét, valamint a képzési hitel igénybevételének tényét és típusát,

d) a képzés elvégzésének időpontját és az arról kiállított tanúsítvány számát."

2. Az Onytv. 3/A. melléklete a következő III. résszel egészül ki: "III. Felnőttképzési szakértői törzs

1. A felnőttképzési szakértői törzs a felnőttképzési szakértőkkel összefüggésben személyes adatként tartalmazza a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott adatait."

3. melléklet a 2020. évi CXLVIII. törvényhez

"4. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez

Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere

Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási igazolványok elkészítésének és az oktatási igazolványokhoz kapcsolódó kedvezményekre való jogosultság igazolásának céljából vezeti az oktatási igazolványok nyilvántartását.

Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere az alábbi személyes adatokat tartalmazza:

a) a jogosult oktatási azonosító száma,

b) a jogosult igazolványon szereplő családi és utóneve,

c) a jogosult képzésének munkarendje,

d) a jogviszonyt igazoló intézmény neve, rövidített neve és települése,

e) oktatási igazolvány egyedi azonosítója,

f) az oktatási igazolvány nemzeti egységes kártyarendszer szerinti azonosítója,

g) az oktatási igazolvány érvényessége,

h) a kiadott érvényesítő matrica sorszáma,

i) a jogosult igazolványon szereplő címe,

j) a jogosult igazolványon szereplő születési helye és ideje,

k) az igazolvány kiállításának dátuma,

l) a jogosultnak kiállított igazolásokon szereplő adatok."

4. melléklet a 2020. évi CXLVIII. törvényhez

1. Az Onytv. 5. melléklet 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása a (volt) magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza]

"1. oktatási azonosító száma; adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, ösztöndíjazonosítója,

2. értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, a magyar állami ösztöndíjas kötelezettségekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz, elektronikus iratküldésről történő értesítéshez és az elektronikus kérelembenyújtáshoz kapcsolódóan a központi ügyfélregisztrációs tárhelyéhez tartozó elektronikus levelezési címe,"

2. Az Onytv. 5. melléklete a következő 13. ponttal egészül ki:

[A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása a (volt) magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:]

"13. örökbefogadói díj folyósításának időtartamára vonatkozó adat."

5. melléklet a 2020. évi CXLVIII. törvényhez

1. Az Onytv. 6. melléklet b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása az alábbi személyes adatokat tartalmazza:

a nyelvvizsgára vonatkozó következő adatok:)

"bd) a vizsga neve, nyelve, fajtája, szintje, típusa és formátuma,"

2. Az Onytv. 6. melléklete a következő d) ponttal egészül ki:

(A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása az alábbi személyes adatokat tartalmazza:)

"d) az anyakönyv alábbi adatai:

da) a nyelvvizsga-bizonyítvány anyakönyvi száma,

db) a vizsgázó nyelvvizsga-anyakönyvén szereplő családi és utóneve,

dc) a vizsgázó nyelvvizsga-anyakönyvén szereplő születési családi és neve,

dd) a vizsgázó nyelvvizsga-anyakönyvén szereplő születési helye és ideje,

de) a vizsgázó anyjának - a vizsgázó nyelvvizsga-anyakönyvén szereplő - születési családi és utóneve"

6. melléklet a 2020. évi CXLVIII. törvényhez

"1. melléklet a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvényhez

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok

1. Batthyány Lajos Alapítvány

2. Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány

3. Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány

4. Marek József Alapítvány

5. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

6. Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány

7. Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány

8. Neumann János Egyetemért Alapítvány

9. Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány

10. Soproni Egyetemért Alapítvány

11. Széchenyi István Egyetemért Alapítvány

12. Színház- és Filmművészetért Alapítvány

13. Universitas Miskolcinensis Alapítvány"

7. melléklet a 2020. évi CXLVIII. törvényhez

A Vatv. 1. melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

"14. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány"

8. melléklet a 2020. évi CXLVIII. törvényhez

A Vatv. 1. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

"15. Pannon Egyetemért Alapítvány"