2020. évi CLXV. törvény
az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról[1]
1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A közjegyző kinevezésére a területi kamara elnökségének kinevezési javaslata alapján, betöltetlen közjegyzői álláshelyre kerülhet sor."
2. § A Kjtv. 17. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés e) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves]
"a) bírói, bírósági titkári, ügyészi, alügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi vagy közjegyzői működés,"
3. § A Kjtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § (1) A közjegyzői álláshelyet - a 20. §-ban foglalt kivétellel - pályázat útján kell betölteni.
(2) A területi kamara elnöksége a közjegyzői szolgálat megszűnése miatt megüresedő vagy megüresedett közjegyzői állásról
a) ha a közjegyzői szolgálat előreláthatólag azért szűnik meg, mert a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik, legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját hat hónappal megelőzően; vagy
b) ha a közjegyzői szolgálat a közjegyző halála miatt szűnik meg, a halál tényének a területi elnökség tudomására jutásától számított 8 napon belül tájékoztatja a minisztert. A közjegyzői álláshelyre a pályázatot a miniszter a tájékoztatás kézhezvételét követő 45 napon belül, hirdetmény közzététele útján írja ki.
(3) A közjegyzői álláshelyre a pályázatot a miniszter
a) a közjegyző lemondása esetén a felmentésről szóló határozat véglegessé válását;
b) a közjegyzői szolgálat megszűnése esetén az ennek megállapításáról szóló határozat véglegessé válását;
c) a fegyelmi bíróság hivatalvesztést, érdemtelenséget vagy alkalmatlanságot megállapító jogerős határozatának kézhezvételét;
d) a pályázati eljárás eredménytelenné vagy érvénytelenné nyilvánítását;
e) a közjegyzői álláshely kérelemre történő áthelyezés miatti megüresedését;
f) újonnan létrehozott álláshely esetén az álláshelyet létrehozó jogszabály kihirdetését; valamint
g) a területi kamara elnökségének a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása hiányában az álláshely megüresedéséről való tudomásszerzést
követő 45 napon belül, hirdetmény közzététele útján írja ki.
(4) A területi kamara a honlapján a közjegyzői álláshely megüresedéséről
a) (2) bekezdés szerinti körülmény bekövetkezése esetén, vagy
b) a miniszternek a (3) bekezdés szerint körülmény bekövetkezéséről való tájékoztatása alapján
tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás közzétételétől számított 8 napon belül a 20. § (2b) bekezdése szerinti áthelyezési kérelem előterjesztésének van helye.
(5) Nincs helye pályázat kiírásának, ha a miniszter a közjegyzői álláshelyet a közjegyzői áthelyezési kérelme alapján töltötte be.
(6) A pályázat kiírásának határideje az áthelyezési kérelem elbírálásának idejéig nyugszik."
4. § A Kjtv. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
"18/A. § (1) Ha a pályázat kiírását követően a meghirdetett közjegyzői álláshely mégsem üresedik meg, a pályázatot visszavontnak kell tekinteni.
(2) A pályázati eljárást a miniszter eredménytelenné nyilvánítja, ha a benyújtásra rendelkezésre álló határidőben nem érkezett érvényes pályázat.
(3) Érvényes a pályázat, ha a pályázó valamennyi, e törvény által előírt feltétel fennállását jogszabályban meghatározottak szerint igazolja.
(4) A pályázati eljárást a miniszter érvénytelenné nyilvánítja, ha megállapítja, hogy a pályázati eljárás során az eljárási szabályok megsértésére került sor."
5. § A Kjtv. 20. §-a a következő (2b)-(2e) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A miniszter a közjegyzőt kérelmére megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) pályázat kiírása nélkül áthelyezheti. Az áthelyezési kérelmet a betölteni kívánt székhely (álláshely) szerint illetékes területi kamara elnöksége útján kell a miniszterhez elektronikus úton benyújtani.
(2c) A (2b) bekezdés szerint nincs helye áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és azon időpontot megelőző 5 éven belül, amikor a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik.
(2d) A területi kamara a kérelmet a benyújtástól számított 8 napon belül véleményével együtt, elektronikus úton küldi meg a miniszternek. A területi kamara a véleményét
a) az utolsó irodavizsgálat eredménye,
b) az áthelyezési kérelem benyújtását megelőző két évben a közjegyzővel szemben felmerült alapos panaszok száma,
c) a közjegyző továbbképzési kötelezettségének teljesítése, valamint
d) a kamarában végzett tevékenysége, alapján alakítja ki.
(2e) A miniszter az áthelyezési kérelemről
a) a közjegyző szolgálati ideje, valamint
b) a területi kamara véleményében foglaltak
alapján, a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt."
6. § (1) A Kjtv. 31/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közjegyző közjegyzői iroda keretében folytatja tevékenységét."
(2) A Kjtv. 31/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt, a közjegyzői irodai ügyintéző és az egyéb irodai alkalmazott a közjegyzői irodával áll munkaviszonyban. Ha a közjegyzői irodát kettő vagy több közjegyző közösen tartja fenn, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékében, illetve a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásában a közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzői irodai ügyintézőt alkalmazó közjegyzőként feltüntetésre került."
7. § A Kjtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A tartós helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző - a tartós helyettes utasítása és felelőssége mellett - kizárólag a 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti esetekben és akkor járhat el, ha a tartós helyettest a helyettesített közjegyző közjegyzői irodájának helyettes irodavezetőjévé jelölték ki."
8. § A Kjtv. 37/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a helyettesített közjegyző a közjegyzői iroda irodavezetője, a tartós helyettesítési megállapodásban a felek megállapodhatnak arról is, hogy a tartós helyettes a helyettesített közjegyző irodáját átveszi. Ebben az esetben a területi kamara elnökségének az eljárására a 37/D. § (4) bekezdését kell alkalmazni."
9. § A Kjtv. 37/D. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a helyettesített közjegyző a közjegyzői iroda irodavezetője, a tartós helyettes a kirendelésről szóló okirat közlésétől számított 8 napon belül a területi kamara elnökségének nyilatkozik arról, hogy a helyettesített közjegyző irodáját átveszi.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettesített közjegyző irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a tartós helyettest a helyettesített közjegyző irodájának irodavezetőjévé jelöli ki (a továbbiakban: helyettes irodavezető), és erről a cégbíróságot tájékoztatja. A helyettes irodavezetőre az irodavezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni. A helyettesítés megszűntével a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettes irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a helyettesített közjegyzőt a közjegyző irodája irodavezetőjévé jelöli ki, és erről a cégbíróságot tájékoztatja."
10. § A Kjtv. 41. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi kamara jogai és feladatai különösen:)
"e) megállapítja a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát,"
11. § A Kjtv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"55. § (1) Az országos kamara szabályzatban rendelkezik
1. a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek magatartási szabályairól,
2. a közjegyzők és a közjegyzőhelyettesek eskütételéről,
3. a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek szakmai képzéséről, foglalkoztatásáról és anyagi ösztönzéséről,
4. a közjegyzőkkel, közjegyzőhelyettesekkel és közjegyzőjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerről, továbbképzésükről,
5. a közjegyzői közös irodák működésének feltételeiről,
6. a közjegyzői önkormányzatok működéséről,
7. a közjegyzői nyilvántartások vezetésével összefüggő eljárási szabályokról,
8. a közjegyzők működésének vizsgálatáról,
9. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról, valamint az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeiről, auditálásának módjáról és az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtásáról,
10. a közjegyzői díjszabás alkalmazásáról,
11. a közjegyző őrzésében levő pénz, értéktárgy és értékpapír kezeléséről és nyilvántartásáról,
12. a közjegyzői pénzletétről,
13. a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól,
14. a közjegyző hivatali bélyegzőjéről és a hivatali elektronikus aláírásáról, az elektronikus hiteles kiadmányról,
15. a nyelvi jogosítvány kiadásának rendjéről,
16. az országos kamara által adományozható ösztöndíjról,
17. a közjegyzői szervezetben adományozható szakmai elismerésekről,
18. a nyugalmazott közjegyzők támogatásáról,
19. az országos kamarát megillető költségtérítések elszámolásáról,
20. az új székhelyre történő kinevezés és áthelyezés esetén felmerülő egyes kérdésekről,
21. a közjegyzői székhely (álláshely) megszüntetése és az illetékességi terület változása esetén alkalmazandó kérdésekről,
22. a közjegyzői okirat végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban a közjegyző illetékességéről,
23. a személyes adatoknak a közjegyzői eljárásokkal összefüggő kezelésére vonatkozó szabályokról,
24. a közjegyzői eljárásokban az elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről,
25. a közjegyzői okiratszerkesztésre vonatkozó egyes formai követelményekről, és
26. minden olyan kérdésről, amelyre jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzata feljogosítja.
(2) Az országos kamara szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyben rögzíti saját szervezetét, működési és gazdálkodási rendjét, a területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggő jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét.
(3) A területi és az országos kamara szervezeti és működési szabályzata, valamint az (1) bekezdés 1., 6., 9., 10., 11., 20., 21. és 23. pontjában felsorolt szabályzatok kiemelt szabályzatok.
(4) Az országos kamara szabályzata a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által a kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező.
(5) Az országos és területi kamarák szervezeti és működési szabályzatait és az országos kamara kiemelt szabályzatait a miniszter jóváhagyásának kézhezvételétől számított 15 napon belül, a nem kiemelt szabályzatokat azok hatálybalépésével egyidejűleg az országos kamara honlapján kell közzétenni."
12. § A Kjtv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"65. § (1) A miniszter a kamarai szabályzatok törvényességéről
a) a kiemelt szabályzatok előzetes, valamint
b) a nem kiemelt szabályzatok utólagos
ellenőrzésével gondoskodik.
(2) A területi és az országos kamara a kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított tizenöt napon belül megküldi a miniszternek. A kiemelt szabályzat, illetve módosítása akkor érvényes, ha annak törvényességét a miniszter megállapítja.
(3) A kiemelt szabályzat törvényességét a miniszter az országos és a területi kamara szervezeti és működési szabályzata esetén harminc, más kiemelt szabályzat esetén tizenöt napon belül megvizsgálja. Ha a kiemelt szabályzat nem ütközik jogszabályba, illetve a területi kamara szervezeti és működési szabályzata nem ütközik az országos kamara szabályzatába, a miniszter azt jóváhagyja, és jóváhagyását a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton megküldi az országos, illetve területi kamarának.
(4) Az országos kamara nem kiemelt szabályzatát annak elfogadásától számított nyolc napon belül megküldi a miniszternek. A miniszter a nem kiemelt szabályzat törvényességét annak kézhezvételét követő hatvan napon belül ellenőrzi."
13. § (1) A Kjtv. 66. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a kiemelt szabályzat jogszabályba, illetve a területi kamara szervezeti és működési szabályzata az országos kamara szabályzatába ütközik, a miniszter a szabályzat jóváhagyásának megtagadását és annak indokait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton közli a kamarával, amely
a) a kiemelt szabályzat kifogásolt rendelkezését harminc napon belül módosítja, vagy
b) a közléstől számított öt napon belül észrevételt tehet.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter és a kamara nem ért egyet, a kamara az erről való tájékoztatástól számított harminc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy állapítsa meg a kiemelt szabályzat érvényességét. A bíróság a közigazgatási perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazásával soron kívül dönt."
(2) A Kjtv. 66. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a nem kiemelt szabályzat jogszabályba, szervezeti és működési szabályzatba, vagy egyéb szabályzatba ütközik, a miniszter haladéktalanul, határidő tűzésével felhívja az országos kamarát a nem kiemelt szabályzat módosítására. A nem kiemelt szabályzat érvényességét a miniszter utólagos ellenőrzése nem érinti.
(4) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara jogszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, és a mulasztás a kamara működését veszélyezteti, legalább öt-, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére.
(5) A kamara a felhívásban megadott határidőn belül az elmulasztott intézkedést megteszi, illetve az elmulasztott döntést meghozza, vagy egyet nem értéséről a minisztert a felhívás közlésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja.
(6) Ha a mulasztás az (5) bekezdés szerinti eljárást követően is fennáll, a miniszter a kamara tájékoztatásától számított harminc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.
(7) Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a területi kamara elnökségét, az országos kamara mulasztása esetén az országos kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. Az ítéletben megállapított határidő elmulasztása esetén indított, a teljesítés kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság intézkedésként teljesítési bírság kiszabása mellett csak felügyelőbiztost rendelhet ki.
(8) A felügyelőbiztos a mulasztó kamarai szerv helyett és nevében - a szabályzat megalkotásának kivételével - jogosult megtenni minden, a kamara és annak szervei feladat- és hatáskörébe tartozó szükséges intézkedést a mulasztás orvoslása érdekében."
14. § A Kjtv. 182. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:
"(9) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel megállapított 18. §-a szerinti, a pályázat kiírására vonatkozó hatáskörének gyakorlása érdekében a területi kamara elnöksége 2021. január 31-ig tájékoztatja a minisztert az illetékességi területén lévő betöltetlen közjegyzői álláshelyekről.
(10) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel megállapított 55. §-a szerinti szabályzatokat az országos kamara 2021. június 30-ig alkotja meg. A 2020. december 31-én hatályos iránymutatások a helyükbe lépő szabályzatok hatálybalépésével, de legkésőbb 2021. augusztus 31-én hatályukat vesztik. E törvény szabályzatra vonatkozó rendelkezéseit az iránymutatásra - annak hatályvesztéséig - alkalmazni kell.
(11) Ha a 178. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó közjegyző a tevékenységét egyénileg folytatja, a szolgálata megszűnéséig a tevékenysége egyénileg történő folytatását illetően e törvény 2021. december 31-én hatályos rendelkezései szerint jogosult a közjegyzői tevékenység folytatására.
(12) Ha a közjegyzői iroda megalapítására 2021. december 31-ig azért nem került sor, mert a közjegyző fegyelmi büntetés vagy intézkedés hatálya alatt állt, vagy más ok miatt tartósan helyettesítették, a tevékenységét egyénileg folytató közjegyzőnek a tartós helyettesítés megszűnését követő 30 napon belül kell kérelmeznie az alapítási engedély megadását. A közjegyzői iroda megalapításáig a tevékenysége egyénileg történő folytatását illetően a közjegyző e törvény 2021. december 31-én hatályos rendelkezései szerint jogosult a közjegyzői tevékenység folytatására."
15. § A Kjtv.
a) 37/C. § (2) bekezdésében az "iránymutatásainak" szövegrész helyébe a "szabályzatainak" szöveg,
b) 48/A. § (1) bekezdés c) pontjában, a 69/A. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, a 74/A. § (1) bekezdés b) pontjában, a 74/A. § (1) bekezdés c) pontjában, a 74/A. § (2) bekezdés c) pontjában, a 74/A. § (3) bekezdésében az "iránymutatásban" szövegrész helyébe a "szabályzatban" szöveg,
c) 48/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "iránymutatásnak" szövegrész helyébe a "szabályzatnak" szöveg,
d) 49/A. § (6) bekezdés h) pontjában és a 49/A. § (6a) bekezdés e) pontjában az "iránymutatásának" szövegrész helyébe a "szabályzatának" szöveg,
e) 70. § b) pontjában az "iránymutatásába" szövegrész helyébe a "szabályzatába" szöveg,
f) 184. § (1) bekezdésében a "48/A. § és 74/A. §" szövegrész helyébe a "48/A. §, az 55. § (1) bekezdés 9. pontja és a 74/A. §" szöveg
lép.
16. § (1) Hatályát veszti a Kjtv. 17. § (4) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Kjtv.
2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
17. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 83/V. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 33/A. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel hatályon kívül helyezett (12) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételére még 2020. augusztus 1-jét megelőzően került sor, és a 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítási perben 2020. augusztus 1-jén még nem volt jogerős bírósági határozat."
18. § Hatályát veszti a Cstv.
b) 33/A. § (13) bekezdésében az " , illetve a (12) bekezdés" szövegrész.
3. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
19. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) E törvény rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott esetben és körben - a nyugalmazott igazságügyi alkalmazottakra, valamint az igazságügyi alkalmazottak és a nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak közeli hozzátartozóira is alkalmazni kell."
20. § Az Iasz. "Egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések" című alcíme a következő 121/C. §-sal és 121/D. §-sal egészül ki:
"121/C. § Az igazságügyi szerv költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően a nyugalmazott igazságügyi alkalmazott részére szociális és temetési segély, az igazságügyi alkalmazott és a nyugalmazott igazságügyi alkalmazott közeli hozzátartozója részére temetési segély adható.
121/D. § A 121. § és a 121/C. § szerinti egyéb juttatások részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint az egyéb igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg."
21. § Az Iasz. 135. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az egyéb igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg a szociális és temetési segély, az egyéb igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak közeli hozzátartozói esetében a temetési segély juttatásának részletes szabályait."
22. § Az Iasz. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"136. § E törvény alkalmazásában
a) közeli hozzátartozó és hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó és hozzátartozó,
b) nyugalmazott igazságügyi alkalmazott: a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően az igazságügyi szervnél vagy jogelődjénél szolgálati jogviszonyban állt személy."
4. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
23. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az áldozatsegítő szolgálat - ide nem értve a 43/A. § (3) bekezdésében foglaltakat - más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy áldozattá válásáról szerez tudomást, soron kívül, az áldozat szükségleteire vonatkozóan a rendelkezésére álló adatok alapján, azokhoz igazodóan írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy támogatás jogosultja lehet és jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő."
24. § Az Ást. VII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"Az áldozatok közvetlen elérése
43/A. § (1) Az általános nyomozó hatóság a nyomozása során ismertté vált olyan sértettet, valamint a nála tett feljelentés alapján ismertté vált olyan feljelentőt, akinek a sérelmére a Btk. szerinti szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, a személyének és elérhetőségének ismertté válását követően lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja
a) az áldozatsegítő szolgálatokról,
b) arról, hogy támogatásra lehet jogosult, és
c) arról, hogy hozzájárulása esetén a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 11. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait, valamint az általa megadott elérhetőségeit a közvetlen kapcsolatfelvétel céljából továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell eljárni a 6. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott, az általános nyomozó hatóság előtt ismertté vált személyek tekintetében is, ha a sértett az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény következtében meghalt.
(3) A tájékoztatás megtörténtét, valamint az érintett hozzájárulását, vagy a hozzájárulás megtagadását írásba kell foglalni. Írásbeli tájékoztatás esetén, ha az érintett a hozzájárulás tekintetében nem tesz nyilatkozatot, úgy azt a hozzájárulás megtagadásának kell tekinteni.
(4) Az érintett hozzájárulása esetén az általános nyomozó hatóság a hozzájárulást követően lehetőség szerint azonnal, de legfeljebb két napon belül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott információátadási szolgáltatás útján az érintett (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.
(5) A büntetőeljárásról szóló törvény szerinti zárt adatkezelés esetén az általános nyomozó hatóság az érintett zártan kezelt adatait a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően papíralapon továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.
43/B. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott adatok megérkezését követő két munkanapon belül intézkedik az érintettel történő kapcsolatfelvétel iránt, és tájékoztatást nyújt számára a 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) A kapcsolatfelvétel írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is történhet. A kapcsolatfelvétel módjai közül lehetőség szerint azt kell választani, amelyet az érintett a hozzájárulásában elsődlegesnek jelölt."
25. § Az Ást. 22. § (2) bekezdésében az "öt" szövegrész helyébe a "nyolc" szöveg lép.
26. § Hatályát veszti az Ást. 20. § (3) bekezdése.
5. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
27. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/L. §-ában a "2021. január 1-jétől" szövegrész helyébe a "2023. január 1-jétől" szöveg lép.
6. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
28. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:
"8/B. § Az igazságügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet hozhat létre."
7. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása
29. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti az olyan kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére már nincs felhatalmazása a felhatalmazás hatályvesztése, vagy a tárgykör szabályozására alkotott olyan új felhatalmazó rendelkezés miatt, amely a Kormány tagjának rendelete kiadására ad felhatalmazást."
30. § A Jat. 25/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Magyar Közlöny az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint terjeszthető. Az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint kérelemre a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papíralapú, illetve digitális oldalhű másolat készíthető, a másolat készítését az igazságügyért felelős miniszter rendelete igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti."
31. § A Jat. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. § (1) A Nemzeti Jogszabálytár kormányrendeletben meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető elektronikus jogszabálygyűjtemény, amely - kormányrendeletben meghatározottak szerint - felületet biztosít különösen az Alaptörvény, annak módosításai és a jogszabályok kihirdetett szövegének, a Magyar Közlönyben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök szövegének, valamint az időállapotok szerint egységes szerkezetű szövegek közzétételére.
(2) A Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételről az Alaptörvény, annak módosításai, jogszabályok és a Magyar Közlönyben közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében az igazságügyért felelős miniszter, önkormányzati rendelet esetében a jegyző gondoskodik."
32. § A Jat. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) rendeletben határozza meg az előfizetők 28/C. § (4) bekezdése szerinti számát,
b) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozhassa meg a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papíralapú, illetve digitális oldalhű másolat készítésének igazgatási szolgáltatási díját, és
c) rendeletben határozza meg a 28/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért fizetendő közzétételi díj mértékét."
33. § A Jat. 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben hatályon kívül helyezze)
"b) azt a kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére már nincs felhatalmazása
ba) a felhatalmazás hatályvesztése miatt, vagy
bb) a tárgykör szabályozására alkotott olyan új felhatalmazó rendelkezés miatt, amely a Kormány tagja rendeletének kiadására ad felhatalmazást."
34. § A Jat. 30. § (4) bekezdés a) pontjában a "kiadásának," szövegrész helyébe a "kiadásának, terjesztésének, valamint a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papíralapú, illetve digitális oldalhű másolat készítésének," szöveg lép.
35. § Hatályát veszti a Jat.
a) 25/A. § (6) és (7) bekezdése,
b) 30. § (1) bekezdés d) pontja.
8. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
36. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Hivatalt az alapvető jogok biztosa irányítja és vezeti. A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre és munkavállalókra nézve a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
(2) Az Ajbt. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Hivatal a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait az alapvető jogok biztosa gyakorolja."
37. § Az Ajbt. 42. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A főtitkár az alapvető jogok biztosa vezetése alatt a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatokat látja el."
38. § Hatályát veszti az Ajbt. 45. § (5) bekezdése.
9. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
39. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Kúria elnöke egy vagy több szakágat érintően, az érintett kollégium véleményét kikérve dönthet úgy, hogy a 24. § (1) bekezdésében megjelölt egyes eljárásokban kizárólag öttagú tanácsok járnak el. Ezt a Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni. A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács, a jogegységi panasz tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el."
40. § A Bszi. 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41/A. § (1) A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további legalább 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni.
(2) A jogegységi panasz tanács
a) a jogegységi panasz érdemében határozattal,
b) a jogegységi panasz eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel
határoz.
(3) A jogegységi panasz tanács a határozatát zárt tanácskozás után szavazással, tartózkodó szavazat nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A jogegységi panasz tanács tagja a többségi határozattól eltérő álláspontját a határozat indokolásához csatolhatja.
(4) A jogegységi panasz tanács elnöke vezeti a tanácsot és szervezi annak munkáját. Ennek keretében minden olyan intézkedést megtehet és minden olyan végzést meghozhat, amit a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai nem utalnak kifejezetten a tanács hatáskörébe."
41. § A Bszi. 41/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41/B. § (1) Jogegységi panasznak van helye - a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével - a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal (a továbbiakban ebben az alcímben együtt: felülvizsgálati kérelem) nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban ezen alcímben: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.
(2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben - jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül - úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.
(3) A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett."
42. § A Bszi. 41/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41/C. § (1) A jogegységi panaszt a 41/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.
(2) A jogegységi panasz eljárás lefolytatása során - az ezen alcímben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló törvénynek
a) a beadványokra,
b) az idézés tartalmára és módjára,
c) a kézbesítésre,
d) a kézbesítési kifogásra,
e) a határidő számítására,
f) az ítélkezési szünetre,
g) - a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítésére vonatkozó szabályok kivételével - az eljárás anyagának rögzítésére,
h) a költségkedvezményekre,
i) a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselésére,
j) az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezésére,
k) a perbeli jogutódlásra
vonatkozó szabályait.
(3) A jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni:
a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,
b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.
(4) A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.
(5) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni.
(6) A jogegységi panasz tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be,
c) az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg,
d) az elkésett,
e) az a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre,
f) azt nem 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozattól való eltérésre hivatkozással nyújtották be,
g) azt 2020. július 1-jét megelőzően hozott kúrai határozattal szemben nyújtották be, vagy
h) az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.
(7) A jogegységi panasz tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek.
(8) Ha a jogegységi panasz tanács indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és a (7) bekezdésben meghatározott személyeket a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint idézi.
(9) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz eljárást felfüggeszti, ha
a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának,
b) az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának,
c) a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának kezdeményezéséről határoz.
(10) A jogegységi panasz tanács az eljárást - annak bármely szakaszában - hivatalból megszünteti, ha
a) a (6) bekezdés alapján a jogegységi panasz visszautasításának lett volna helye,
b) a panasz előterjesztője meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja,
c) a panasz előterjesztője a panaszt visszavonta,
d) a panasz előterjesztője a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a tanács elnöke által megállapított határidő alatt nem gondoskodik, vagy
e) a panasszal támadott határozatot, illetve azt a határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérésre hivatkozik a panasz előterjesztője, az Alkotmánybíróság megsemmisíti vagy a panasz előterjesztése egyébként okafogyottá vált."
43. § A Bszi. 12/A. alcíme a következő 41/D. §-sal egészül ki:
"41/D. § (1) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és határozatában
a) a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;
b) megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha
ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg,
bb) más törvény így rendelkezik;
c) a panasszal támadott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.
(2) Ha jogegységi panasz tárgya felülvizsgálatot vagy felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó határozat és a jogegységi panasz tanács a jogkérdésben való nem indokolt eltérést megállapítja, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.
(3) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. A határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett, azzal, hogy az indokolásból ki kell derülnie, hogy az adott jogkérdés vonatkozásában a korábban közzétett és a megtámadott határozat között miért nem volt eltérés.
(4) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.
(5) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismételt eljárásban a Kúria soron kívül jár el."
44. § A Bszi. 76. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
"f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,"
45. § A Bszi. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Kúriára, az OBH-ba, valamint az érintett szervhez beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság összbírói értekezletén választanak."
46. § (1) A Bszi. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Kúria főtitkár-helyettese a Kúria főtitkárát akadályoztatása esetén - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a Kúria szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat."
(2) A Bszi. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének vezetői megbízatása egyidőben szűnik meg, az új főtitkár és főtitkár-helyettes kinevezéséig a feladataikat a Kúria elnökhelyettesei közül a Kúria elnöke által ezzel megbízott elnökhelyettes látja el."
47. § A Bszi. 127. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének kinevezése az őt kinevező Kúria elnökének megbízatási idejére szól. Ha a Kúria elnökének megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének megbízatása is megszűnik."
48. § A Bszi. 130. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A Kúria elnöke a Kúria megválasztott elnökével egyeztetve a megbízatási ideje lejártát legalább 20, de legfeljebb 30 nappal megelőzően kiírja a Kúria főtitkári és főtitkár-helyettesi vezetői tisztségre vonatkozó pályázatot. A Kúria megválasztott elnöke a pályázatokat hivatalba lépését követően haladéktalanul elbírálja. Ha a Kúria elnökének megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a pályázatot a Kúria megválasztott elnöke hivatalba lépését követően haladéktalanul kiírja."
49. § (1) A Bszi. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kúria a jogegységi határozatot, a jogegységi panasz eljárásban, valamint a jogorvoslat a törvényesség érdekében folytatott eljárásban hozott határozatát, az általa az ügy érdemében hozott és a hatályon kívül helyező határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a törvényszék - ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak - az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi."
(2) A Bszi. 163. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteszi az (1) bekezdésben nem említett, az általa a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatát is.
(1b) A Kúria által közzétett határozat mellett fel kell tüntetni a határozat elvi tartalmát, ennek hiányában rövid tartalmát, és az alkalmazott jogszabályokat."
50. § A Bszi. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"175. § E törvény 1-8. §-a, 12-15. §-a, II. Fejezete, 7-12. alcíme, 41/A. és 41/B. §-a, 13. alcíme, 45. §-a, V. Fejezete, Harmadik és Negyedik Része, X., XI. és XIII/A. Fejezete, továbbá 197-197/B. §-a, 197/D. §-a, 207. §-a és 209. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
51. § A Bszi. 197/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Jogegységi panasz eljárásnak a Kúria 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott, a 41/B. §-ban meghatározott határozata ellen van helye. A 41/B. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogegységi panasz eljárásnak az ügyben alkalmazott és alkalmazandó eljárási törvénytől függetlenül helye van, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a bíróság 2020. április 1-jét és a Kúria a határozatát 2020. július 1-jét követően hozta."
52. § (1) A Bszi. 63. alcíme a következő 197/C. §-sal egészül ki:
"197/C. § (1) A 163. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel beiktatott (1b) bekezdését a 2021. január 1. napját követően hozott határozatok esetében kell alkalmazni.
(2) A 2012. január 1. napja és 2020. december 31. napja között hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatok mellett a 163. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel beiktatott (1b) bekezdésében foglaltak szerint a határozat elvi tartalmát, ennek hiányában rövid tartalmát, és az alkalmazott jogszabályokat 2023. december 31. napjáig kell feltüntetni."
(2) A Bszi. 63. alcíme a következő 197/D. §-sal egészül ki:
"197/D. § (1) A 41/B. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel módosított (1) bekezdésében foglaltakat a 2021. január 1. napján és az azt követően benyújtott jogegységi panasz kérelmekre kell alkalmazni.
(2) A Kúria főtitkárára vonatkozóan az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseket az e rendelkezések hatálybalépését követően első alkalommal azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a főtitkári tisztségre történő pályázat kiírása és a pályázat elbírálása közötti időben a főtitkári tisztséget a Kúria elnöke megbízással töltheti be."
53. § A Bszi.
a) 34. § (3) bekezdésében a "Kúria közzétett" szövegrész helyébe a "Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett" szöveg,
b) 45. § (2) bekezdésében a "három" szövegrész helyébe az "öt" szöveg,
c) 127. § (1) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(2) és (2a)" szöveg
lép.
54. § Hatályát veszti a Bszi. 32. § (1) bekezdésében az "(a továbbiakban: Kúria közzétett határozata)" szövegrész.
10. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
55. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 14. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:
a szakmai értékelés tekintetében)
"ab) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az OBH-ban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő, valamint a központi igazgatási feladatokban történő közreműködés OBH elnöke általi értékelése, a jogegységi határozatok előkészítésével és a joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos átfogó ismeretek megszerzése érdekében a Kúrián beosztott bíróként, bírósági titkárként eltöltött joggyakorlati idő Kúria elnöke általi értékelése, továbbá az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátása érdekében a 27/A. §-ban meghatározott érintett szervnél eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő szerv vezetője általi értékelése,"
56. § A Bjt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bírót az OBH elnöke az OBH-ba, a Kúria elnökének javaslatára a Kúriára is beoszthatja."
57. § A Bjt. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27/A. § (1) Az OBH elnöke a bírót
a) az Alkotmánybíróság Hivatalába,
b) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába,
c) az Állami Számvevőszékre,
d) az ügyészségre,
e) központi államigazgatási szervhez,
f) fővárosi és megyei kormányhivatalhoz
beoszthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervhez (a továbbiakban: érintett szerv) történő beosztást a bíró kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A beosztáshoz a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnökének egyetértése szükséges."
58. § A Bjt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az OBH-ba, a Kúriára, valamint az ügyészség kivételével az érintett szervhez beosztott bíró a vezetői tisztségek közül kizárólag főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői munkakört tölthet be, illetve álláshelyen foglalkoztatható."
59. § A Bjt. 42/C. § b) pont bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bíró
b) az a bíró, aki]
"bf) az érintett szervnél nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget tölt be, vagy ilyen munkakört lát el,"
60. § A Bjt. 29/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"29/A. Az érintett szervhez beosztott bíró jogállása
62/A. § (1) A bíró az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására osztható be. A beosztás célja, hogy a bíró az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen, valamint az érintett szerv tevékenységét bírói tapasztalatával támogassa.
(2) A beosztás határozott vagy határozatlan időre történhet. Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb egy évre osztható be.
(3) A beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, a beosztás nem érinti a kijelölését sem, de beosztásának időtartama alatt ítélkező tevékenységet nem folytathat. Javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az érintett szervhez beosztott bíró felett az érintett szerv vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört.
62/B. § (1) A bíró köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.
(2) A beosztott bíró jogállására - a 45. § kivételével - a 35-55. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
62/C. § (1) Az OBH elnöke a bíró érintett szervhez történő beosztását megszünteti:
a) a bíró kérelmére,
b) az érintett szerv vezetőjének indítványára.
(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3) Az érintett szervhez történő beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az érintett szervhez beosztott bíró a beosztása megszűnését követő két évig nem vehet részt olyan ügy elintézésben, amelyben az érintett szerv félként szerepel."
61. § A Bjt. 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"69/A. § Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezető, továbbá a Kúria elnökének kinevezési jogkörébe tartozó határozott időre kinevezett vezető és a Kúria elnökhelyettese, valamint az OBH bíró elnökhelyettese a kinevezésének tartama alatt, az OBH-ba, az érintett szervhez és a Kúriára beosztott bíró a beosztásának tartama alatt mentesül a rendszeres bírói értékelés alól."
62. § A Bjt. 71. § (6) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az érintett szervhez beosztott bíró hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli."
63. § A Bjt. 52. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"52. A Kúriára, az OBH-ba és az érintett szervhez beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések
130. § A Kúriára, az OBH-ba, valamint az érintett szervhez beosztott bíró tekintetében a 105-129. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kúriára beosztott bíró ellen a Kúria elnöke, az érintett szervhez beosztott bíró ellen - az OBH elnökének útján - az érintett szerv vezetője, az OBH-ba beosztott bíró ellen az OBH elnöke kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását."
64. § A Bjt. 147. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) Az érintett szervhez beosztott bíró adatait az érintett szervnél kell nyilvántartani."
65. § A Bjt. a következő 58/A. alcímmel egészül ki:
"58/A. A Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének juttatásai
158/A. § (1) A Kúria főtitkárának juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Kúria főtitkár-helyettesének juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek a helyettes államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni."
66. § A Bjt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"166. § (1) A Kúria elnökét és helyettesét, a Kúria főtitkárát és főtitkár-helyettesét, továbbá az OBH elnökét és helyettesét megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költség - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetét terheli.
(2) A Kúria elnöke és helyettese, a Kúria főtitkára és főtitkár-helyettese, továbbá az OBH elnöke és helyettese köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat - ideértve az adatok megváltozását is - haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni."
67. § (1) A Bjt. 70. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"70. A Kúriára, az OBH-ba és az érintett szervhez beosztott bíróra vonatkozó eltérő rendelkezések"
(2) A Bjt. 195. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kúriára, az OBH-ba és az érintett szervhez beosztott bíróra a 167-194. §-ban foglalt rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdés szerinti eltéréssel kell alkalmazni."
(3) A Bjt. 195. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az OBH-ban, a Kúrián, valamint az érintett szervnél főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört betöltő vagy álláshelyen foglalkoztatott bírák vezetői pótléka a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel
a) a főosztályvezetők esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjére,
b) a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökhelyettesére,
c) az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére irányadó összeggel azonos."
(4) A Bjt. 195. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Az OBH-ba, a Kúriára és az érintett szervhez beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.
(6) A beosztott bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására - az érintett szervhez beosztott bíró esetén az érintett szerv vezetőjének kezdeményezésére az OBH elnökének, az OBH-ba beosztott bíró esetén az OBH elnökének, valamint a Kúriára beosztott bíró esetén a Kúria elnökének javaslatára -az OBT jogosult."
68. § A Bjt. 76. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"76. A Kúriára, az OBH-ba és az érintett szervhez beosztott bíró vagyonnyilatkozata
211. § A 197-207. § rendelkezéseit kell alkalmazni a Kúriára, az OBH-ba és az érintett szervhez beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kúria elnöke, az OBH elnöke, illetve az érintett szerv vezetője."
69. § A Bjt. a következő 232/R. §-sal egészül ki:
"232/R. § Az érintett szervhez történő beosztásra vonatkozó szabályoknak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel módosított rendelkezései az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bíró jogállását nem érintik, 2021. január 1-jétől az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bíró beosztása a beosztásról szóló határozatban foglaltak szerint az érintett szervhez történő beosztásnak tekintendő."
70. § A Bjt. 237. § (1) bekezdésében a "232/Q" szövegrész helyébe a "232/R" szöveg lép.
71. § Hatályát veszti a Bjt.
a) 29. alcíme.
11. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
72. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) a következő 119/A. §-sal egészül ki:
"119/A. § (1) Az ügyészség éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően a nyugállományú alügyész és ügyészségi fogalmazó részére szociális és temetési segély, az alügyész és ügyészségi fogalmazó közeli hozzátartozója és a nyugállományú alügyész és ügyészségi fogalmazó közeli hozzátartozója részére temetési segély adható.
(2) E § alkalmazásában
a) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó,
b) nyugállományú alügyész és ügyészségi fogalmazó: a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően az ügyészségnél szolgálati jogviszonyban állt alügyész és ügyészségi fogalmazó."
73. § Az Üjt. a következő 144. §-sal egészül ki:
"144. § (1) Az ügyészség éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően a nyugállományú tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott részére szociális és temetési segély, a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott közeli hozzátartozója és a nyugállományú tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott közeli hozzátartozója részére temetési segély adható.
(2) E § alkalmazásában
a) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó,
b) nyugállományú tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott: a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően az ügyészségnél szolgálati jogviszonyban állt tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott."
12. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
74. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
a) 51. § (2) bekezdésében a "helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek" szövegrész helyébe a "jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint gondoskodik az önkormányzati rendelet kormányhivatal részére történő megküldéséről" szöveg,
b) 52. § (2) bekezdésében az "az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző" szövegrész helyébe az "a jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint" szöveg,
c) 60. §-ában a "tizenöt napon belül" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben meghatározottak szerint" szöveg,
d) 143. § (2) bekezdésében a "helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg
lép.
13. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
75. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 72. § hatálya kiterjed
a) azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésére,
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a közalkalmazottra, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésére,
c) a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztató szervre és a kormánytisztviselőre, ha a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére
a 72. § alapján kerül sor."
76. § (1) A Kttv. 150. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
"a) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) hatálya alá tartozó munkáltatónál, foglalkoztató szervnél munkaviszonyban, közszolgálati, kormánytisztviselői, állami szolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban,"
(töltött időt kell figyelembe venni.)
(2) A Kttv. 150. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
"f) az e törvény, a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,"
(töltött időt kell figyelembe venni.)
(3) A Kttv. 150. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
"h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban," (töltött időt kell figyelembe venni.)
77. § A Kttv.
a) 72. § (10) bekezdésében az "állami szolgálati" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati" szöveg,
b) 229. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonnyá" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonnyá, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá" szöveg
lép.
78. § Hatályát veszti a Kttv.
a) 124. §-a és
b) 259. § (3) bekezdés b) pontja.
14. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
79. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 30. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés részletes feltételeiről, így különösen
a) a hitelezők által az adós számára engedélyezett fizetési engedményekről (a tőketartozásra, valamint annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan),
b) a hitelezők által az adós számára engedélyezett fizetési átütemezésekről, a törlesztési részletekről, határidőkről,
c) a devizában fennálló adósságnak az adós számára kedvezőbb árfolyamon történő átváltásáról vagy a későbbi törlesztőrészletek fizetésekor az adós mentesítéséről az árfolyamkockázat viselése alól,
d) az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően megindított végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgyértékesítési eljárások során lefoglalt vagyon adósságrendezésre fordításának módjáról, a zálogjog, a végrehajtási jog törlése, illetve a végrehajtási eljárás megszüntetése kezdeményezésének feltételeiről,
e) az adós és az adóstárs által a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggésben vállalt, a fizetőképessége helyreállítására és a hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai rendezésére vonatkozó egyéb kötelezettségekről,
f) az adósságrendezés érdekében történő vagyonértékesítési kötelezettségekről, figyelemmel az adós és a vele együtt élő hozzátartozók lakhatásával, valamint a foglalkozás, vállalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak megtartásával összefüggő méltánylandó körülményekre,
g) a megállapodásban részt vevő felek közötti együttműködésről, az adósnak a megállapodás teljesítésével összefüggésben a hitelezők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeiről,
h) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban létrejött megállapodás módosítására vonatkozó szabályokról, lehetőségekről.
(7b) Ha a megállapodás szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi a végrehajtót. A megkereséshez csatolni kell az adósságrendezési megállapodást és az adós nyilatkozatát a vételárból a végrehajtást kérő részére történő kifizetésről."
80. § (1) Az Are. tv. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a 39. § (1) bekezdése szerinti hirdetményben közzétett határidőn belül szabályszerűen egyetlen hitelező sem jelentkezett be az adósságrendezési eljárásba, a családi vagyonfelügyelő a 39. § (1) bekezdésében meghatározott módon és tartalommal ismételt hirdetményt tesz közzé. Az (1) bekezdés szerinti határidőket a 39. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény első közzétételétől kell számítani. Ha az ismételt hirdetményben közzétett határidőn belül sem jelentkezik be szabályszerűen egyetlen hitelező sem, a családi vagyonfelügyelő hivatalból, a határidő lejártától számított 8 napon belül a bíróságnál adósságtörlesztési eljárás lefolytatásának elrendelését kezdeményezi."
(2) Az Are. tv. 40. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Ha a hitelező az (1), (1a) és (2) bekezdés szerinti 30 napos határidőt elmulasztja, de követelését az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőt megelőzően, de legkésőbb az egyezségi tárgyalás lezárásáról szóló jegyzőkönyv bíróságnak történő megküldése előtt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti és a nyilvántartásba-vételi díjat befizeti, a követelést a családi vagyonfelügyelő határidőn kívül bejelentett követelésként nyilvántartásba veszi. Az ilyen késedelmesen bejelentkezett hitelező az adósságrendezési eljárásban az egyezségkötés során a szavazati jogát nem gyakorolhatja, követelését a 49. § (7) bekezdése, illetve az 52. § (5) bekezdése szerinti szavazatszám megállapításánál nem kell figyelembe venni, de a megszavazott egyezség hatálya rá is kiterjed oly módon, hogy az egyezség nem állapíthat meg számára hátrányosabb vagy előnyösebb feltételeket, mint az azonos hitelezői osztályban nyilvántartott többi hitelező számára. Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben nem vesz részt olyan hitelező, aki a késedelmesen bejelentkezett hitelezővel azonos hitelezői osztályba tartozna, a késedelmesen bejelentkezett hitelező számára az egyezség a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kielégítést tartalmazhatja.
(5) A hitelező mindaddig, amíg az adósságrendezési eljárásban nem vesz részt, továbbá a (4) bekezdés szerinti késedelmesen bejelentkezett hitelező, valamint az adósságrendezési eljárásban a hirdetményi felhívás ellenére részt nem vevő hitelező
a) a követelését és annak biztosítékait az eljárás hatálya alatt álló adóssal, adóstárssal, az említettek kezesével és a követelést biztosító zálogjog kötelezettjével szemben nem érvényesítheti,
b) követelésének érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg, a már folyamatban lévő végrehajtást pedig a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) felfüggeszti,
c) követelése a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre nem engedményezhető,
d) követelésével összefüggő szerződést nem lehet az adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre átruházni,
e) követelése az adósságrendezés kezdő időpontjától nem kamatozik; a c)-e) pontban foglaltakkal ellentétes jogügylet, illetve kikötés hatálytalan.
(6) A bírósági adósságrendezési eljárás során kötött egyezségben és adósságtörlesztési határozatban az eljárásban részt nem vevő hitelező követelését kielégíteni vagy bármilyen más módon figyelembe venni nem lehet. Az eljárásban részt nem vevő hitelező a követelését csak a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követően érvényesítheti, feltéve, ha az még nem évült el. Ebben az esetben a hitelező a követeléséből legfeljebb olyan mértékű összeget érvényesíthet, mint amilyen arányú kielégítésben a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő, vele azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők az adósságrendezés során ténylegesen részesültek. Ha a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vett részt olyan hitelező, aki az eljárásban való részvétele esetén vele azonos hitelezői osztályba tartozott volna, a hitelező a korábbi követeléséből legfeljebb a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kielégítésre tarthat igényt azzal, hogy a hitelező köteles az adós számára részletfizetési kedvezményt adni."
81. § (1) Az Are. tv. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait - legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve - a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, továbbá az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja. A vagyonértékesítés szabályait kormányrendelet állapítja meg."
(2) Az Are. tv. 55. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Ha az egyezség szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a végrehajtási jog törlése iránt a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtó haladéktalanul intézkedik."
82. § (1) Az Are. tv. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A zálogjog, a vételi jog, a visszavásárlási jog, a végrehajtási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom az értékesítéskor megszűnik. A zálogjog, a vételi jog, a visszavásárlási jog és az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a családi vagyonfelügyelő, a végrehajtási jog törlése iránt pedig - a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján - a végrehajtó haladéktalanul intézkedik."
(2) Az Are. tv. 79. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A törvény vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosultat - a vagyontárgy adós általi értékesítése esetén is - a családi vagyonfelügyelő értesíti, az elővásárlásra jogosult a legmagasabb árajánlatra nézve gyakorolhatja elővásárlási jogát."
83. § Az Are. tv. 86. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az adóst mentesítő bírósági végzés jogerőre emelkedésével a felfüggesztett végrehajtási eljárás e törvény erejénél fogva megszűnik. A végzést a bíróság megküldi a végrehajtást foganatosító szervnek."
84. § Az Are. tv. 43. alcíme a következő 105/B. §-sal egészül ki:
"105/B. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés a) pontját, 16. § (2) bekezdés e) pontját, 21. § (1) bekezdését, 26. § (3) bekezdését, 30. § (7a) és (7b) bekezdését, 40. § (1a) és (4)-(6) bekezdését, 41. § (6) bekezdését, 55. § (4a) bekezdését, 79. § (1) és (1a) bekezdését és 86. § (7) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban a hatálybalépést követő eljárási cselekményekre is alkalmazni kell."
85. § Az Are. tv.
a) 16. § (2) bekezdés e) pontjában az "a hitelezőkkel kötött megállapodás" szövegrész helyébe az "a hitelezőkkel kötött megállapodás és a megállapodás módosításának" szöveg,
b) 21. § (1) bekezdésében a "de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része," szövegrész helyébe a "de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része," szöveg,
c) 26. § (3) bekezdésében a "mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket," szövegrész helyébe a "mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, és a közműszolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások nyújtását nem szüneteltetheti," szöveg,
d) 41. § (6) bekezdésében a "mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket" szövegrész helyébe a "mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, és a közműszolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások nyújtását nem szüneteltetheti" szöveg
lép.
86. § Hatályát veszti az Are. tv.
a) 8. § (1) bekezdés a) pontjában az "[ide nem értve a 33. § a), c) d) és e) pontja szerinti eseteket]" szövegrész és
15. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
87. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban E-ügyintézési tv.) 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A gazdálkodó szervezet - ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a Kormány rendeletében megjelölt, a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a Kormány rendeletében meghatározott, a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára."
88. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. 14. § (3) bekezdése.
16. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
89. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 76. § (3) és (4) bekezdésében az "iránymutatást" szövegrész helyébe a "szabályzatot" szöveg lép.
17. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása
90. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek."
91. § (1) A Vbt. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az elnökség tagja - a (8a) bekezdés szerinti kivétellel - nem járhat el választottbíróként, szakértőként, valamint jogi képviselőként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban."
(2) A Vbt. 61. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) Az elnökség tagja akkor járhat el választottbíróként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban, ha a választottbírókénti kijelölését az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt elfogadta vagy ha megbízatása keletkezése után a felek jelölik választottbírónak. A felek által történő jelölés esetén az elnökség tagja a felek által megválasztott választottbírák részéről a választottbírósági tanács elnökévé is jelölhető. A Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége nem jelölhet ki elnökségi tagot eljáró választottbírónak vagy a választottbírósági tanács elnökének. Az elnökség tagja abban az eljárásban járhat el szakértőként, amelyben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott."
92. § A Vbt. 1. § (3) bekezdésében az "eljárásnak fogyasztói" szövegrész helyébe az "eljárásnak - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - fogyasztói" szövegrész lép.
18. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
93. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a) 22. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a "próbaidő leteltétől" szövegrész helyébe a "mentesítés beálltától" szöveg,
b) 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 66. § (1) bekezdésében és 70. § (1) bekezdésében a "katonai" szövegrész helyébe a "katonai, igazságügyi szakértői intézménynél fennálló igazságügyi alkalmazotti" szöveg
lép.
19. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
94. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott ügyészre, valamint a kormányzati igazgatási szervhez beosztott bíróra, bírósági titkárra, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
95. § A Kit. a következő 97/A. §-sal egészül ki:
"97/A. § [Ügyviteli vizsga]
(1) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, a kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő a kinevezésétől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. Jogszabály meghatározott iskolai végzettségű kormánytisztviselő részére e vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyviteli vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben - legfeljebb 3 évre - halasztást engedélyezhet."
96. § A Kit. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama,
b) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
c) a szülési szabadság időtartama alatt,
d) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság idejének tartama,
e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama,
f) a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j) és n) pontjában meghatározott esetek, valamint
g) minden olyan munkában nem töltött idő, amelyre a kormánytisztviselő illetményre jogosult."
97. § A Kit. 281. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő ügyviteli vizsgájának szabályait rendeletben állapítsa meg."
98. § A Kit.
a) 27. § (2) bekezdésében a "hatáskörébe" szövegrész helyébe a "hatáskörébe - a Technikai Segítségnyújtás keret felhasználásáért felelős Végrehajtás Operatív Program kivételével - " szöveg,
b) 27. § (3) bekezdésében a "vagy az államtitkár" szövegrész helyébe a " , az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár" szöveg
lép.
20. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosítása
99. § Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 252. § (5) bekezdésében a "2021" szövegrész helyébe a "2022" szöveg lép.
21. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
100. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 62/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a titkos örökbefogadás előkészítése érdekében)
"a) - a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság 82. § (5) bekezdése szerinti véleménye figyelembevételével - kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbe fogadó házaspárt, törvényben meghatározott esetben egyedül örökbe fogadó szülőt (a továbbiakban együtt: örökbe fogadó szülő),"
101. § A Gyvt. 101. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A családpolitikáért felelős miniszter különös méltánylást érdemlő esetben hozzájárulhat az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának gyámhatósági megállapításához. A miniszteri hozzájárulás megadásánál különösen figyelemmel kell lenni Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra."
102. § A Gyvt. a következő 188/C. §-sal egészül ki:
"188/C. § Az a személy, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Imódtv.) e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően véglegessé vált határozattal megállapították, az alkalmassági határozat hatályának és annak meghosszabbítása hatályának fennállása alatt az Imódtv. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint fogadhat gyermeket örökbe."
103. § A Gyvt. 69/D. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában az "egyedülálló" szövegrész helyébe az "egyedüli" szöveg lép.
22. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
104. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Gyermeket - a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás, valamint a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - csak házastársak fogadhatnak örökbe. Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbe fogadó szülő és a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni."
(2) A Ptk. 4:121. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Kivételesen - törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben és kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával -, az ott szabályozott egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmassága is megállapítható."
23. Záró rendelkezések
105. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-5. §, a 10-15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 17-30. §, a 32-73. §, a 75-86. §, a 88-98. §, a 106. § a) és b) pontja, a 107. § és a 108. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 100-104. § az e törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(4) A 31. §, a 74. § és a 106. § c) pontja 2021. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 6-9. § és a 16. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 87. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
106. § E törvény
a) 40-48. §-a, 51. §-a, 52. § (2) bekezdése, valamint 53. és 54. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,
b) 56-63. §-a, 65-69. §-a, valamint 71. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,
c) 74. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
107. § E törvény 11. §-a és 15. § b) és c) pontja a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58-60. cikkeinek való megfelelést szolgálja.
108. § E törvény 4. alcíme a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 15-i ülésnapján fogadta el.