31/2021. (VIII. 31.) KKM rendelet

a Külpiaci Növekedési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 41. alpont b) pontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. §[1] E rendelet hatálya a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 4/2019. (VI. 14.) KKM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontjára, 41. § 41. pontjára, valamint 1. mellékletében foglalt táblázat 3c. sorára figyelemmel nyújtott, a Külpiaci Növekedési Támogatási Program (a továbbiakban: KNTP) szerinti támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira terjed ki.

2. § (1) E rendelet alapján

a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

b) az általános csoportmentességi rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás,

c)[2] az általános csoportmentességi rendelet 41. cikke szerinti megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás,

d) az általános csoportmentességi rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás,

e)[3] az általános csoportmentességi rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

f)[4] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet (a továbbiakban: de minimis rendelet) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás,

g)[5] az Európai Bizottságnak az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret című, 2023/C 101/03 számú közleményének (módosította: C/2023/1188 számú bizottsági közlemény) (a továbbiakban: ideiglenes válság- és átállási keretről szóló közlemény) 2.1. szakasza szerinti támogatás

[az a)-g) pont a továbbiakban együtt: támogatás] a külgazdasági ügyekért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható.

(2) E rendelet alapján vissza nem térítendő, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás kivételével működési támogatásnak nem minősülő támogatás nyújtható.

(3)[6] Az (1) bekezdés a), b), c), d) és g) pontja szerinti támogatások önállóan, az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti támogatások kapcsolódó jelleggel igényelhetők.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. acélipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti acélipar;

2.[7] alapkutatás: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka;

2a.[8] állami forrás: valamely állam költségvetéséből közvetlenül vagy közvetve biztosított forrás;

3.[9]

4. azonos vagy hasonló tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti azonos vagy hasonló tevékenység;

5. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

6.[10] áttelepítés: a beruházó által megvalósított olyan tevékenység, amely esetében

a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;

6a.[11] biomassza: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag;

6b.[12] bioüzemanyagok: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 117a. pontja szerinti üzemanyagok;

6c.[13] biogáz: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 117b. pontja szerinti anyag;

6d.[14] folyékony bio-energiahordozó: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 117c. pontja szerinti energiahordozó;

6e.[15] biomasszából előállított üzemanyagok: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 117d. pontja szerinti üzemanyag;

7. beruházó: a tervezett beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt támogatására a 6. §-nak megfelelő, a 24. § (2) bekezdése szerinti támogatási kérelmet benyújtó, valamint az igénybevétel alapján e rendelet szerint támogatásban részesülő vállalkozás;

7a.[16] bruttó támogatási egyenérték: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti támogatási összeg;

7b.[17] diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;

7c.[18] egy és ugyanazon vállalkozás: a de minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás;

7d.[19] egyedi támogatás: az Atr. 2. § 4. pontja szerinti támogatás;

8. együttműködési megállapodás: a szakmai támogató szerv és a beruházó támogatási jogviszony létrehozására irányuló szándékát és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feladataikat tartalmazó kétoldalú dokumentum;

9.[20] elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termékek előállítása, ide nem értve bármely, az azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet;

10. élelmiszerfeldolgozás: a Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (a továbbiakban: TEÁOR'08) 10 "Élelmiszergyártás" és 11 "Italgyártás" kód alá tartozó tevékenység, ideértve az ugyanezen TEÁOR'08 kód alá tartozó mezőgazdasági termék feldolgozásának minősülő tevékenységet;

11. forrásgazda: a KNTP forrását tartalmazó központi költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője;

11a.[21] halászati és akvakultúra-termékek: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk a) és b) pontjában meghatározott termékek;

11b.[22] hőszivattyú: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti hőszivattyú;

12.[23] induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának, szolgáltatásainak a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, nem kínált szolgáltatásokkal történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának, átfogó szolgáltatásainak alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy felvásárlás nélkül bezárásra került volna;

13. induló vállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott azon támogatható vállalkozás, amely

a) a beruházás megkezdését megelőző utolsó lezárt üzleti évben 3 millió eurónak megfelelő forintösszegű árbevételt és 300 ezer eurónak megfelelő forintösszegű bértömeget vállalatcsoport szinten nem ért el, vagy

b) a beruházás megkezdését megelőzően lezárt üzleti évvel nem rendelkezett;

13a.[24] ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat;

13b.[25] kapcsolt energiatermelés vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés;

14. kereskedelmi tevékenység: bármely termék értékesítési célú birtoklása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, ha az üzletszerűen és a kifejezetten erre a célra szolgáló, elkülönített helyiségben vagy kifejezetten erre a célra szolgáló elektronikus rendszeren keresztül történik;

15. kis- és középvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek megfelelő vállalkozás;

16.[26] kísérleti fejlesztés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés;

17. kötelező üzemeltetési időszak: a beruházás befejezését követő legalább öt üzleti év, kis- és középvállalkozás esetében legalább három üzleti év, amely megegyezik a fenntartási időszakkal, de eltér az üzleti tevékenység fenntartása szerinti időszaktól;

18. kutatás-fejlesztési projekt: a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § 39. pontjában meghatározott projekt;

19. kutatási infrastruktúra: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;

20. kutató-fejlesztő: a KFItv. 3. § 15. pontjában meghatározott kutató-fejlesztő;

20a.[27] kutató-tudásközvetítő szervezet: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti entitás;

21. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység;

22.[28] létesítmény felvásárlása: létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a felvásárló beruházó a létesítmény eladójától független harmadik fél - ide nem értve, ha egy kis- és középvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalói vásárolják meg -;

22a.[29] lignit: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43a. pontja szerinti anyag;

23.[30] megújuló energia vagy megújuló energiaforrásból előállított energia: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia;

23a.[31] megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 108a. pontja szerinti kapcsolt energiatermelés;

23b.[32] megújuló hidrogén: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 102c. pontja szerinti hidrogén;

24.[33] mezőgazdasági termék: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék;

25.[34] mezőgazdasági termék feldolgozása: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység;

26. működési támogatás: valamely vállalkozás induló beruházástól független, működéshez kapcsolódó folyó kiadásaihoz nyújtott támogatás;

26a.[35] nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

27.[36] nagyvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás;

27a.[37] nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés;

28.[38] nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás;

29. nemzetgazdasági hatás: a beruházásnak a beruházó magyar vállalkozás értékén keresztül a magyar gazdaságra gyakorolt, a cégcsoport külgazdasági mérleget javító, új piacokra lépését elősegítő vagy az adott piacon a magyar jelenlét erősödését eredményező hatása;

29a.[39] NUTS 3 régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelet által meghatározott, 3. NUTS-szintű területi egység;

29b.[40] összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos NUTS 3 régióban megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást;

29c.[41] projekt (beruházás) megkezdése:

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja;

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) pont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) - a ba) pont szerinti megrendelés és a bb) pont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon;

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja;

d) az a)-c) alpont közül több alpont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekinthető a projekt (beruházás) megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a projekt (beruházás) elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;

29d.[42] primerenergia: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia;

30. saját forrás: a beruházó által a beruházáshoz igénybe vett, állami forrásnak nem minősülő forrás;

31. szálláshely fejlesztés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja szerinti létesítmény fejlesztése;

32. szállítási ágazat: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 45. pontja szerinti szolgáltatás;

33.[43] szénipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;

34.[44] szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné;

35. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontjában meghatározott támogatás intenzitás;

35a.[45] támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti érték;

35b.[46] támogatott terület: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 27. pontja szerinti terület;

35c.[47] tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás;

36.[48] szakmai támogató szerv: a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HEPA) a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdés 35. pontja szerint;

37.[49] termékdiverzifikációt eredményező induló beruházás: olyan induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának vagy szolgáltatásainak a létesítményben addig nem gyártott termékkel, nem kínált szolgáltatással történő bővítését eredményezi;

38. turisztikai tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 47. pontja szerinti turisztikai tevékenység, beleértve az egészségturizmust;

39.[50] új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 51. pontja szerinti beruházás;

40.[51] versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás.

II. FEJEZET

A TÁMOGATÁSI RENDSZER SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK

3. A szakmai támogató szerv

4. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés megkötése során a szakmai támogató szerv kötelezettségvállalóként felelős az eljárás során felmerülő szakmai és szakmastratégiai kérdések megvizsgálásáért, az ezekhez kapcsolódó és ebből adódó eljárási, igazgatási feladatok ellátásáért és előkészítéséért, valamint valamennyi egyéb, az eljárások során felmerülő, a KNTP-t érintő pénzügyi kérdésekért.

5. § (1)[52] A KNTP szakmai támogató szerveként - a Magyarország által támogatott határon túli gazdaságfejlesztési stratégiák (a továbbiakban: gazdaságfejlesztési stratégiák) célkitűzéseihez illeszkedő és a gazdaságfejlesztési stratégiák célterületeihez tartozó területen megvalósuló beruházásokat magába foglaló projektek kivételével - a HEPA illetékes.

(2) A szakmai támogató szerv

a) ellátja

aa) a döntés-előkészítő, valamint a támogatási szerződések megkötésével és módosításával összefüggő előkészítő feladatokat,

ab) a nyilvántartási és előrejelzési feladatokat,

ac) a beruházások végrehajtásának szakmai ellenőrzési és monitoring feladatait, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket,

ad) a támogatási szerződések biztosítékával kapcsolatban felmerülő feladatokat, a biztosíték kikötésétől való eltekintés kivételével,

ae) a folyamatlezárási tevékenységet,

af) a támogatási szerződésekkel összefüggő adatkezelési, adatfeldolgozási és a forrásgazda kérése alapján a részére történő adatszolgáltatási feladatokat,

ag) a KNTP-vel kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokat, részt vesz a beszámoló összeállításában,

ah) a KNTP-hez kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat, a kötelezettségvállalások tekintetében az érvényesítési, utalványozási feladatokat, valamint a saját nyilvántartásai alapján az adatszolgáltatási és az adatkezelési feladatokat,

ai) a támogatásból megvalósuló beruházások, kutatás-fejlesztési projektek kapcsán felmerülő költségek elszámolhatóságát igazoló, valamint a számlacsomagokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, ideértve a szakmai teljesítésre, a kifizetés jogosságára és a teljesítésigazolásra vonatkozó feladatokat, és

aj) a támogatási szerződések, módosításaik, illetve a kapcsolódó dokumentumok teljes körű jogi és pénzügyi szempontú vizsgálatát és szakmai, jogi, illetve - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 55. § (2) bekezdés j) pontja szerinti személy általi - pénzügyi ellenjegyzését,

b) ellátja az utóellenőrzési, illetve a támogatáshoz kapcsolódó egyéb helyszíni ellenőrzési feladatokat, és

c) gondoskodik a támogatási szerződések lezárásáról, végzi a KNTP-hez kapcsolódó követeléskezelési feladatokat.

III. FEJEZET

A KNTP FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

4. A támogatásban részesíthetők köre

6. § (1) Önálló beruházó vagy a beruházás céljából létrehozott konzorcium vezetője lehet az a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező, az Áht. előírásainak megfelelő, kettős könyvvitelt vezető, gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság, európai részvénytársaság,

a)[53] amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem éri el a 50%-ot, és

b)[54] amelyek vagy amelyeknek 50%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos vállalkozása vagy magánszemély vagy jogi személy tulajdonoson keresztül kapcsolódó vagy partner vállalkozása beszámolóval alátámasztva rendelkezik legalább öt lezárt, teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel - amelybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele -, és amely vagy amelynek 50%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos vállalkozása vagy magánszemély vagy jogi személy tulajdonoson keresztül kapcsolódó vagy partner vállalkozása beszámolóval alátámasztva az utolsó lezárt üzleti év nettó árbevétele elérte az 500 millió forintot, vagy

c)[55] amely nagyvállalati beszámolóval alátámasztva rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, amelybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele, és az utolsó lezárt üzleti évben az értékesítés nettó árbevétele elérte a legalább 50 milliárd forintot, vagy

d)[56] amely vagy amelynek 50%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos vállalkozása vagy magánszemély vagy jogi személy tulajdonoson keresztül kapcsolódó vagy partner vállalkozása rendelkezik legalább két lezárt üzleti évvel, és legalább egy üzleti évben megduplázta előző évi nettó árbevételét, mely így elérte a legalább 500 millió forintot.

(2) Konzorciumi tag lehet olyan gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiségű bejegyzett gazdasági társaság,

a) amely a szakmai támogató szerv honlapján közzétett államok területén székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkezik, és

b) amelyben az (1) bekezdés szerinti konzorciumvezető többségi tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik.

(3) A konzorcium országonként legfeljebb egy tagból áll, melynek vezetője Magyarországon bejegyzett vállalkozás.

(4)[57] Támogatásban az (1) bekezdés szerinti önálló beruházó vagy az (1)-(3) bekezdés szerinti konzorcium részesíthető.

5. Fejlesztendő tevékenységek

7. § Támogatás a 8. §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen megvalósuló beruházáshoz, illetve kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtható, azzal, hogy a támogatási döntés meghatározásakor előnyt élveznek az alábbi iparágakban és gazdasági területen megvalósuló beruházások:

a) egészséggazdaság,

b) élelmiszergazdaság (ideértve az agrártechnológiát),

c) építésgazdaság,

d) vízgazdálkodás és környezeti fenntarthatóság,

e) kreatívipar,

f) szálláshely fejlesztés,

g) az a)-f) pontok szerinti gazdasági területeket horizontális tendenciaként átfogó digitalizáció és annak technológiai megoldásai.

8. § (1)[58] E rendelet alapján nem nyújtható támogatás

a) a 2. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott támogatás kivételével

aa) acélipari tevékenységhez,

ab) energiatermelési, -tárolási, -átviteli, -elosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

ac) széniparban folytatott tevékenységhez,

ad) lignitiparban folytatott tevékenységhez,

ae) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez,

af) ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához;

b) a 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott támogatás kivételével elsődleges mezőgazdasági termeléshez;

c) mezőgazdasági termék feldolgozásához, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján rögzített,

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) a 2. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott támogatás kivételével halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez;

e) a 2. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott támogatás, valamint - ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg - a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott támogatás kivételével halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához;

f) saját értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez;

g) exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, különösen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódóan;

h) értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatban;

i) az import áruk és szolgáltatások helyett hazai áru vagy szolgáltatás használatától függő támogatásként;

j) olyan támogatásként, amelynek feltétele, hogy a beruházó belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;

k) olyan támogatásként, amely korlátozza a beruházó azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit az Európai Unió más tagállamában hasznosítsa;

l) alapkutatáshoz;

m) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (3) bekezdés d) pontjában kizárt ágazathoz és olyan feltétellel, amely az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (5) bekezdésébe ütközik;

n) a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott támogatás kivételével atomenergia-termeléshez;

o) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

(1a)[59] Amennyiben a kedvezményezett az (1) bekezdés b)-e) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel - úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel - biztosítja, hogy az (1) bekezdés b)-e) pontjában említett kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott támogatásban.

(2) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás

a)[60] nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére;

b) azon vállalkozás részére, amely nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban legkésőbb a támogatási szerződés megkötésének napján;

c) azon vállalkozás részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári éven belül és a támogatási szerződés aláírásakor;

d) azon vállalkozásnak, amelyik a beruházást vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a támogatást kérelmező vagy valamely állami támogatás okán a támogatást nyújtó költségvetési szerv az igény jogosultja, vagy az igény a beruházás érdekében jött létre, továbbá kivéve, ha az ingatlan a projekt keretében kerül a vállalkozás tulajdonába és birtokába, amely esetben is alkalmazandóak az Ávr. 102. § (1) bekezdésében foglaltak;

e) azon vállalkozásnak, amelyik a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti, illetve a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére, és

ea) a támogatási szerződésben nem vállalja, hogy a bérleti, illetve a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, vagy

eb) a támogatási szerződésben nem vállalja, hogy a beruházás eredeti helyszínével azonos célországban fekvő másik, a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, feltéve, hogy a beruházás vagy fejlesztés megfelel az új helyszínre vonatkozó, a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek;

f) olyan vállalkozásnak vagy olyan vállalkozás kapcsolt vállalkozásának, amely az Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak vagy bármely más tagállamnak címzett határozata alapján tiltott állami támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték, és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget;

g) olyan beruházáshoz, amely bármely más vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesül, kivéve, ha az adott támogatás nyújtásának feltétele az e rendelet alapján nyújtott támogatás.

8/A. §[61] Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja

a) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,

b) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,

c) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%,

2. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

3. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 16/E. §-ban meghatározott mértéket,

4. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

c) meghaladja az a)-b) alpont szerinti összeg kétszeresét

ca) EUREKA-projekt vagy

cb) az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt vagy

cc) a 16/G. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő projekt

esetén,

d) meghaladja az a)-c) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni), és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,

5. megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

6. A támogatás célja

9. § (1)[62] A (4) bekezdésben szereplő területi korlátozások figyelembevételével a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott támogatás kizárólag támogatott területtel rendelkező célországban, a 2. § (1) bekezdés c)-d) és f)-g) pontjában meghatározott támogatás bármely célországban gazdasági tevékenységet végző új leányvállalat, fióktelep vagy vegyesvállalat létrehozását eredményező beruházás megvalósítására vagy a beruházónak a célországban meglévő leányvállalata, fióktelepe vagy vegyesvállalata fejlesztésére, létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlására vagy a 2. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás önálló beruházó esetén a célországi gazdasági tevékenységhez kapcsolódó magyarországi beruházás megvalósítására vehető igénybe, a következők szerint:

a) kis- és középvállalkozások beruházásának megvalósítása, amennyiben a beruházás 20-22. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 0,6 milliárd, és nem haladja meg a 15 milliárd forint összeget,

b) a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás esetén az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti területen induló beruházás vagy az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti területen új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás vagy a 2. § (1) bekezdés c)-d) és f)-g) pontjában meghatározott támogatás esetén beruházás nagyvállalkozás által történő megvalósítása, amennyiben a beruházás 19-22. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri az 1 milliárd, és nem haladja meg a 30 milliárd forint összeget,

c) konzorciumi pályázat esetén a célországi gazdasági tevékenységhez kapcsolódó magyarországi beruházás költsége nem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének 10%-át.

(2) Az elszámolható költségek e §-ban meghatározott nagyságát a támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján kell meghatározni.

(3) Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak.

(4)[63] A beruházás az Eximbank Zrt. által meghatározott 1-5-ös országkockázati besorolású vagy olyan 6-os országkockázati besorolású államban valósítható meg, amelyre magyar külképviselet akkreditációja kiterjed. 7-es országkockázati besorolású, valamint olyan 6-os országkockázati besorolású államban, amelyre magyar külképviselet akkreditációja nem terjed ki, a beruházás kizárólag kivételes esetben, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozzájárulásával valósítható meg.

(5) A szakmai támogató szerv - e rendeletben foglaltakkal összhangban - a támogatás céljával összefüggésben további követelményeket határozhat meg.

(6)[64]

7. A támogatás nyújtásának szempontrendszere

10. § (1) Az együttműködési megállapodás megkötése és a támogatói döntés meghozatala során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a beruházás a 7. §-ban meghatározott iparágakban és gazdasági területeken vagy más gazdasági területen valósul-e meg,

b) a beruházás szakmai megvalósíthatósága,

c) a beruházás szakmai tartalmának és költségeinek megalapozottsága,

d) a beruházás megvalósítójának a tervezett beruházáshoz kapcsolódó szakmai tapasztalata,

e)[65] a 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet exportérettsége,

f) a beruházás földrajzi fókusza,

g) célországi állami befektetés-ösztönzési szervezet támogatása,

h)[66] a beruházó vállalkozások gazdasági teljesítménye, a 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet pénzügyi helyzete,

i) a beruházás előkészítettsége,

j) a (2) bekezdés szerinti üzleti terv megalapozottsága és kidolgozottsága,

k) a beruházáshoz kapcsolódó kockázatelemzés és kezelési terv kidolgozottsága,

l) a beruházás eredményeképpen létrejövő kapacitások hosszú távú nemzetközi terjeszkedésére gyakorolt hatása, a gazdasági fenntarthatóságot és a terjeszkedést biztosító tervek kidolgozottsága,

m) nemzetgazdasági hatás.

(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti beruházások esetében a beruházó által magyar nyelven készített üzleti terv legalább az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában:

a) vezetői összefoglaló,

b) beruházó vállalat vagy vállalatok bemutatása,

c) a külföldi leányvállalat tulajdonosi szerkezetének bemutatása, menedzsment bemutatása,

d) beruházás részletes, költségtervvel alátámasztott bemutatása,

e) iparági elemzés,

f) versenytársak és hasonló, már megvalósult projektek elemzése,

g) SWOT-analízis és a projekt megvalósításához kapcsolódó kockázatok feltárása,

h) eredményterv, mérlegterv, cash-flow terv és likviditási terv, a tervekben alkalmazott paraméterek alátámasztása, iparági referenciákkal történő összevetése,

i) a pénzügyi terv mutatóira vonatkozó érzékenységvizsgálat,

j) a projekt költségvetésének és rendelkezésre álló forrásának bemutatása, igazolása,

k) a projekt megvalósításának ütemezése (GANTT diagram),

l) a piacra lépés folyamatának bemutatása, marketingterv, értékesítési terv,

m) a beruházás által létrejött kapacitás működtetéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának bemutatása,

n) rendelkezésre álló beszállítói, vevői, kivitelezői, partneri szándéknyilatkozatok, szerződések bemutatása,

o) nagyvállalkozások esetén az ösztönző hatások bemutatása az általános csoportmentességi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében leírtaknak megfelelően.

8. A támogatás mértéke és összege

11. § (1)[67] A 2. § (1) bekezdés c)-d) és f)-g) pontja szerinti támogatás esetén a támogatási intenzitás maximuma 50%, azzal, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg az általános csoportmentességi rendelet 22. és 41. cikkében, a de minimis rendelet 3. cikkében, valamint az ideiglenes válság- és átállási keretről szóló közlemény 2.1. szakaszában foglalt maximális mértéket.

(2)[68] A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

11/A. §[69] (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás maximális támogatási intenzitása az érintett területen a támogatás odaítélésekor hatályos támogatási térkép szerint meghatározott mérték, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.

(3) Nagyberuházások esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás

a) ötvenötmillió euró elszámolható költségrészig a támogatott területen alkalmazandó mérték száz százaléka,

b) az ötvenötmillió euró és a száztízmillió euró közötti elszámolható költségrészre a támogatott területen alkalmazandó mérték ötven százaléka és

c) a száztízmillió euró feletti elszámolható költségrészre a támogatott területen alkalmazandó mérték harmincnégy százaléka.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos NUTS 3 régióban megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás maximális támogatási intenzitása az (1)-(5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel sem haladhatja meg az 50%-ot.

12. § (1) A 2. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontja szerinti támogatás esetén annak kiszámításakor, hogy a beruházás elszámolható költsége eléri-e a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határértékeket, nem vehető figyelembe az összeszámítás alá eső egyéb beruházás vagy beruházások elszámolható költsége.

(2) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében az e rendelet szerinti támogatás más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással halmozható, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3)[70] Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(3a)[71] Amennyiben a 2. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(3b)[72] A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(4) A jelenérték kiszámításához az elszámolható költségeket és a több részletben kifizetett támogatást a diszkontáláshoz alkalmazott kamatlábbal az odaítélés időpontjának évére kell diszkontálni.

13. §[73] A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás esetén a támogatási intenzitás - a 16/G. §-ban foglaltakra is figyelemmel - legfeljebb 50%, azzal, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg az általános csoportmentességi rendelet 25. cikkében foglalt maximális mértéket.

14. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás nem halmozható további helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(1a)[74] Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(2)[75] A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(3) A jelenérték kiszámításához a több év alatt felmerülő elszámolható költségeket és a különböző években folyósított támogatást a diszkontáláshoz alkalmazott kamatlábbal az odaítélés időpontjának évére szükséges diszkontálni.

15. §[76]

9. A támogatás nyújtásának alapvető feltételei

16. § (1) A 2. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában foglalt támogatás feltétele, hogy

a)[77]

b)[78] az e rendelet alapján nyújtott támogatás összege

ba) elérje a 0,3 milliárd forint összeget, de ne haladja meg a 4 milliárd forint összeget, ha a beruházó konzorciumi tag kis- vagy középvállalkozás,

bb) önálló beruházó esetén elérje a 0,3 milliárd forint összeget, azzal, hogy az elszámolható költségek összege Debrecenben, Egerben, Győrött, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szombathelyen, Tatabányán, Veszprémben, Zalaegerszegen megvalósuló projekt esetében ne haladja meg a 4 milliárd forint összeget, Békéscsabán, Kaposváron, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban, Szolnokon vagy bármely járásszékhely városban megvalósuló projekt esetében ne haladja meg a 2 milliárd forint összeget, minden más településen megvalósuló projekt esetében ne haladja meg az 1,2 milliárd forint összeget,

bc) elérje az 1 milliárd forint összeget, de ne haladja meg a 10 milliárd forint összeget, ha a beruházó konzorciumi tag nagyvállalkozás,

azzal, hogy az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete alapján meghatározott partner vagy kapcsolt vállalkozások által kapott összes támogatás összege nem haladhatja meg a 10 milliárd forintot, továbbá a támogatási összeg nem haladhatja meg az utolsó három lezárt üzleti év közül a beruházó által tetszőlegesen választott két év nettó értékesítési árbevételének átlagát a beruházó és partner vagy kapcsolt vállalkozásai tekintetében, ideértve a projektcég kisebbségi külföldi tulajdonos vállalkozását is;

c) a beruházás átlagos támogatási mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot, amely adott támogatási szerződésben szereplő, e rendelet alapján odaítélt állami támogatás támogatástartalma és a jelenértéken számolt összes elszámolható költség hányadosaként hét tizedesjegyre kerekített, százalékban kifejezett mérték;

d) a beruházó vállalja, hogy a beruházást annak befejezése után legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetében a kötelező üzemeltetési időszak keretében legalább három évig fenntartja az érintett területen, továbbá vállalja, hogy az üzleti tevékenységét a beruházás befejezését követő tíz évig fenntartja, azzal, hogy az üzleti tevékenység fenntartására vonatkozó kötelezettség az e) pontban előírt kötelezettség teljesítésével teljesítettnek tekintendő abban az esetben is, amennyiben erre tíz éven belül sor kerül;

e)[79] a beruházó vállalja, hogy a projekt keretében végzett tevékenységekhez kapcsolódóan a 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet vagy az önálló beruházó árbevétele vagy pénzügyi műveleteinek bevétele az üzleti tevékenység fenntartásának végéig összesen (kumuláltan) eléri a megítélt támogatás 100%-át;

f)[80] a beruházó vállalja, hogy a külföldön megvalósult beruházás eredményeképpen létrejövő kapacitások révén előállított termékeket és nyújtott szolgáltatásokat nem értékesíti Magyarországon, kivéve, ha az a támogatott magyarországi vállalkozás nemzetközi versenyképességét növeli, és ehhez a forrásgazda előzetesen hozzájárul;

g) a beruházó az elszámolható költségek legalább 50%-át saját forrásból biztosítja, és a beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását - ideértve a támogatás összegét is - a szakmai támogató szerv számára bemutatja; és

h) az önálló beruházó - az egyéb kötelezettségen felül - vállalja, hogy

ha)[81] a magyarországi beruházáshoz kapott támogatás legalább

haa) 50%-ának megfelelő értékű beruházást hajt végre a célországban, amennyiben a támogatott projekt elszámolható összköltsége nem éri el az 1,2 milliárd forintot;

hab) 100%-ának megfelelő értékű beruházást hajt végre a célországban, amennyiben a támogatott projekt elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az 1,2 milliárd forintot, de nem éri el a 2 milliárd forintot;

hac) 200%-ának megfelelő értékű beruházást hajt végre a célországban, amennyiben a támogatott projekt elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja a 2 milliárd forintot, de nem éri el a 4 milliárd forintot;

had) 300%-ának megfelelő értékű beruházást hajt végre a célországban, amennyiben a támogatott projekt elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja a 4 milliárd forintot;

hb) a kötelezően vállalt külföldi beruházás illeszkedik a KNTP céljaihoz, legkésőbb a fenntartási időszak végéig megvalósul - ideértve a szakmai és pénzügyi teljesítést is -, és olyan vállalkozásra irányul, amelyben a beruházó többségi tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik, és

hc) a célországi beruházás költségét az elszámolható projekt-költségvetés részeként nem számolja el.

i)[82] a támogatás felhasználására legkésőbb a beruházás megkezdésétől vagy legkésőbb a támogatási szerződés megkötésétől számított 36 hónapon belül kerüljön sor, kivéve, ha a szakmai támogató szerv a támogatási szerződés megkötését követően, a beruházó kérelmére ettől eltérően dönt.

(2) Ha a beruházás

a) a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményezi, a támogatás feltétele, hogy az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a támogatási kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét,

b)[83] termékdiverzifikációt eredményező induló beruházás, a támogatás feltétele, hogy az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a kötelező üzemeltetési időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréje céljából a kötelező üzemeltetési időszakban a beruházó támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. Az új eszközre vonatkozó, e bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának alátámasztására a beruházó köteles az ehhez szükséges dokumentumokat benyújtani a szakmai támogató szerv számára, amellyel érvényes támogatási szerződést kötött.

(4) A szakmai támogató szerv - az e rendeletben foglaltakkal összhangban - a támogatás nyújtására vonatkozóan további követelményeket határozhat meg.

(5)[84] A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás támogatott területen megvalósuló induló beruházásnak minősüljön.

(6)[85] A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át állami forrástól mentes saját forrásból vagy külső finanszírozás igénybevételével biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

16/A. §[86] (1) A 2. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt támogatás további feltétele, hogy

a) a támogatás támogatástartalma az ideiglenes válság- és átállási keretről szóló közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - annak összege ne haladja meg a 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget;

b) a beruházó működését az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik, amiről a beruházó a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.

(2) Nem részesülhet a 2. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt támogatásban az ideiglenes válság- és átállási keretről szóló közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.

(3) Nem nyújtható a 2. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt támogatás a (2) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás aláásná a szankciók célkitűzéseit.

(4) A 2. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.

16/B. §[87] (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.

(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 16/A. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 16/A. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.

(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.

(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az "A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása" című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az "A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása" című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.

16/C. §[88] (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (1) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtó az Atr. 18/A. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel minden év április 30-áig jelentést készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.

(4) A támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.

16/D. §[89] (1) A 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt támogatás (a 16/D-16/E. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére nyújtható, amely

a) legfeljebb öt éve került bejegyzésre,

b) még nem osztott fel nyereséget,

c) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a kedvezményezett átvételt megelőző pénzügyi évben elért árbevételének kevesebb mint 10%-át teszi ki,

d) nem felvásárlás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a kedvezményezett által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10%-át teszi ki, és

e) nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha

ea) az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele kevesebb mint 10%-kal magasabb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel, vagy

eb) az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.

(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és e) pontjának eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(3) A 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.

16/E. §[90] (1) A támogatás bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,5 millió eurót,

b) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen letelepedett vállalkozás esetén a 0,75 millió eurót,

c) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen letelepedett vállalkozás esetén az 1 millió eurót.

(2) Innovatív kisvállalkozás esetén az (1) bekezdésben meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

16/F. §[91] (1) A 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt támogatás (a 16/F-16/G. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a következő kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható:

a) ipari kutatás,

b) kísérleti fejlesztés.

(2) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni az (1) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

16/G. §[92] (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

b) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át.

(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja és c) pont cb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető - nagyvállalkozás esetén is - az (5) bekezdésben foglaltak szerint oly módon, hogy az (5) bekezdés a)-c) pontja együttesen nem alkalmazható.

(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás

a) 5 százalékponttal növelhető, ha a projekt az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen valósul meg,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen valósul meg, vagy

bb) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bc) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy

bd) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,

c) 25 százalékponttal növelhető, ha

ca) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, és

cb) a projekt legalább két - nagyvállalkozás esetén három - tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és

cc) a b) pont bc) vagy bd) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy a bc) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.

16/H. §[93] (1) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt támogatás további feltétele, hogy a megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás (a 16/H-16/I. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.

(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez (ideértve a hőtárolást is) nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

a) a beruházás megújuló energiatermelésre és tárolásra vagy

b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra

irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.

(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt is) és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek, és

b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt, bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt (ideértve a biometánt) és biomasszából előállított üzemanyagot termelő létesítményből szerzi be.

(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 8/A. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.

(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.

(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújuló energiatermelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek együttes kapacitását.

(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.

(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.

16/I. §[94] (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre - ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat -, a megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre és a megújuló hidrogén termelésre irányuló beruházások esetében,

b) 30%-át minden egyéb esetben.

(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 3. § 40. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,

b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg.

16/J. §[95] (1) A 2. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt támogatás további feltétele, hogy a kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a de minimis rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (a 16/I. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a de minimis rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek a de minimis rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére a de minimis rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről, bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva a de minimis rendeletre.

(4) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.

(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

17. § (1) E rendelet alapján támogatás csak akkor nyújtható, ha

a)[96] ösztönző hatással bír, azaz a kedvezményezett - a 2. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott támogatások kivételével - az általános csoportmentességi rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta, és

b) a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése nem korábbi, mint a szakmai támogató szerv (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beruházó általi kézhezvétele.

(2)[97] A 2. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontja szerinti támogatás igénylése esetében a támogatás ösztönző hatását igazolja, ha a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése előtt a beruházó a beruházási koncepciót benyújtja.

(3)[98]

(4) A támogatás odaítélésének feltétele, hogy a beruházó a támogatási kérelmének a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése előtti benyújtását követően a szakmai támogató szerv írásban megerősítse, hogy a beruházás, illetve a támogatási kérelemben szereplő valamennyi kutatás-fejlesztési projekt megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(5)[99]

18. § (1)[100] A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás abban az esetben nyújtható, ha a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás üzembe helyezését követő legalább két évig nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházást meg kívánja valósítani.

(2) Létesítményfelvásárlás esetén, ha a három évnél nem régebbi tárgyi eszköz és a támogatható immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, e tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kis- és középvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és támogatható immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

10. A támogatott beruházás elszámolható költsége

19. § (1) A beruházás keretében kizárólag a támogatási kérelem benyújtásának napját követően felmerült költségek számolhatóak el.

(2)[101] A 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti támogatás esetén a beruházás elszámolható költsége kizárólag a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége lehet.

(3)[102] A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás esetén az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni. A 16/F. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költségek közül az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel, és amelyek összes költsége nem haladja meg a kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségének 25%-át.

(4)[103] A 2. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti támogatás esetén elszámolhatók a projekt menedzsment, könyvvizsgálat, jogi szolgáltatás, tervezés és engedélyeztetés költségei.

(5)[104] A 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás esetén az elszámolható költség a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszközöknek az Sztv. 47. § (1) bekezdése és 51. § (1) bekezdése szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén az Sztv. 47. § (1) bekezdése és 51. § (1) bekezdése szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és az immateriális javak vételára.

(6)[105] Az (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

20. § (1) A beruházás keretében kizárólag azon költségek számolhatók el, amelyek a projekttevékenységek érdekében merültek fel, megfelelnek az elszámolhatósági szabályoknak és bizonylattal alátámasztottak.

(2) Nem elszámolhatóak a következő költségek befektetetteszköz-alapú ráfordítások esetén, függetlenül attól, hogy azok az Sztv. alapján beszámíthatók-e a bekerülési értékbe:

1. a beruházónak az Sztv. 50. § (5) bekezdése szerinti, saját maga vagy kapcsolt/partner vállalkozása által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga vagy kapcsolt/partner vállalkozása által nyújtott szolgáltatás, saját maga vagy a kapcsolt/partner vállalkozása által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, kivéve, ha ilyen eszköz előállítására kizárólag a beruházó vagy annak kapcsolt/partner vállalkozása képes, és az eszköz elszámolása során olyan értéket alkalmaz, amely megfelel annak a piaci vételárnak, amelyet független harmadik felek egymás között alkalmaznának,

2. a beruházónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli vagy más telephelyre történő áthelyezési költsége,

3. az előkészítési célú tevékenység költségei közül a pályázatkészítés, a pályázati menedzsment, a kifizetési igénylés összeállítása, a megvalósíthatósági tanulmány készítése, a közjegyzői díj,

4. a forráslehetőségek feltérképezésére és pályázatírásra, továbbá a pályázat életútja alatti bármilyen, a pályázat megvalósítására irányuló tanácsadás díja,

5. meglévő gépek átalakításának költségei, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését,

6. eszközök leszerelési költsége,

7. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a beruházó csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,

8.[106] azon eszközök, berendezések, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a beruházónál bármely telephelyen már használatban voltak, továbbá a kétszázezer forint vagy annál kisebb számlaértékű tárgyi eszközök,

9. készletek beszerzésének költségei,

10. fogyasztási cikkek beszerzésének költségei,

11. járművek, különösen közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei,

12. az apportált eszközök értéke,

13. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső beruházó alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással,

14. az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, szinten tartó felújítási munka költségei és az üzemszerű működést szolgáló költségek,

15.[107] a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

16. visszlízingelt eszközök költségei,

17. hitelfelvétellel kapcsolatos díjak, garanciavállalási díj, jelzálog, egyéb biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek,

18. franchise-díj,

19. beruházáshoz nem kapcsolódó adótanácsadás, könyvelés, jogi, üzletviteli, piackutatási tanácsadás díja,

20. adók - beleértve az általános forgalmi adót (a továbbiakban: ÁFA) -, illetékek, egyéb hatósági, közigazgatási díjak,

21. kamatráfordítások, valamint árfolyamveszteségek,

22. működési költségek, beleértve az utazási, szállásköltségeket és étkezési térítéseket is, de ide nem értve a fedezetkezelői bankszámla vezetésének díját,

23. reprezentációs költségek,

24. jogszabályfrissítési díj,

25. fordítási költségek,

26. cégközi profit,

27.[108] energiatermeléshez kapcsolódó eszközök,

28. létesítmény felvásárlása, amennyiben arra nem piaci áron kerül sor,

29. cég tulajdonjogának megszerzése (üzletrész- és részvényvásárlás), apport, cégek átalakulásának eredményeképpen bekövetkezett tulajdonszerzés (Sztv. 49. §),

30. hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír megszerzése,

31. ingyenesen szerzett eszközök [Sztv. 50. § (4) bekezdése],

32. pénzügyi lízing meghiúsulása esetén fizetett összeg (lízingdíj, költség vagy teher),

33. külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez biztosított eszközök értéke [Sztv. 50. § (7) bekezdése],

34. külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak külföldi fióktelepe által a magyarországi fióktelep részére átadott eszközök értéke [Sztv. 50. § (8) bekezdése],

35. az olyan bankszámláról kifizetett, beruházással kapcsolatos költségek, amelyet a beruházó a kifizetést megelőzően nem jelentett be a szakmai támogató szerv részére,

36. ingatlan esetében a vételár és a független ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított piaci érték különbsége,

37. bérelt ingatlanon történő megvalósítás esetén a földterület, a telek és épületek bérleti díja.

38.[109] a támogatási kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költségek.

(3) A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbe vételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatók el, ha a lízingügylet zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, amely határidő nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma.

(4) Az immateriális javaknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) kizárólag a beruházó és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel azokat,

b) az érintett immateriális javak bekerülési értékét az Sztv. előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentik,

c) piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell megvásárolni,

d) a nagyvállalkozások részére nyújtott támogatás esetén legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén legalább három évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a beruházáshoz kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották, és

e)[110] a beruházó a beruházás eredményeképpen létrejövő kapacitások révén történő termék-előállítás esetén az elszámolható költségek maximum 20%-áig, szolgáltatásnyújtás esetén annak maximum 50%-áig számolhatja el az immateriális javak költségeit.

(5) A támogatható tárgyi eszközöknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a)[111]

b) a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a fenntartási időszak végéig szolgálniuk kell a támogatott tevékenységet, és

c) az egy vállalatcsoporton belülről beszerzett új eszközök esetén az elszámolható költség nem haladhatja meg az eladó könyveiben nyilvántartott összeget.

(6)[112]

21. § (1) Ha a beruházó a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során ÁFA levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége. A projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni, de a célországban felmerülő ÁFA nem elszámolható költség.

(2) Ha a beruházó ÁFA-adóalany, vagy még nem ÁFA-adóalany, de a beruházással, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik, és ÁFA levonására egészben vagy részben jogosult, a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.

(3) A beruházás bármely elemének nem piaci áron történő szerepeltetése a támogatás felülvizsgálatát vagy arányos visszavonását eredményezi.

(4) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra - a felvásárlás esetét, vagy ha kis- és középvállalkozás részesül támogatásban, és a használt eszközök első üzembehelyezésére három évnél nem régebben került sor, és az eszköz beszerzésének támogatása a nemzetgazdasági hatásra tekintettel indokolt.

(5) Induló beruházás esetében használt eszköz csak abban az esetben számolható el, amennyiben a használt eszköz egy bezárt létesítmény eszköze, és az eladója a beruházótól független harmadik fél.

22. § A beruházás során személyi jellegű ráfordításként az Sztv. 79. §-ában és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ában meghatározott költségek számolhatók el, kivéve

a) a kiküldetési rendelvény alapján költségtérítésen alapuló kifizetések,

b) a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése,

c) a tárgyjutalmak,

d) egyéb természetbeni munkajövedelmek,

e) a végkielégítés,

f) a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez,

g) a különélési pótlék,

h) a természetben adott juttatások,

i) a reprezentációs költségek.

IV. FEJEZET

A TÁMOGATÁSI ELJÁRÁS

11. A támogatás igénylése és a támogatási döntés

23. § (1)[113] Támogatás - a 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében megjelölt külföldi országok gazdaságfejlesztési stratégiák által érintett területeit beruházási célterületként megjelölő projektek kivételével - a HEPA által biztosított felületen, cégszerűen aláírt beruházási koncepció benyújtásával (a továbbiakban: koncepció) igényelhető.

(2) A koncepció tartalmazza

a) a beruházó adatait (így különösen annak nevét, címét, éves átlagos alkalmazotti létszámát, évi árbevételét, adózott nyereségét, adószámát) és szöveges bemutatását,

b) a tervezett beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt vagy projektek ismertetését, adatait (így különösen annak helyszínét, a beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt kezdetének és befejezésének várható időpontját) és szöveges bemutatását,

c) a megtartott és a beruházás megvalósítása során létrehozandó új munkahelyek számát, illetve az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek számát,

d) a beruházó, illetve a konzorcium beruházási koncepcióban szereplő beruházását megelőző három évben támogatott és egyéb beruházásaira vonatkozó adatokat,

e) a beruházás, illetve a kutatás-fejlesztési projekt megvalósításához igényelt támogatás indikatív mértékét,

f) a támogatás célját és formáját és

g) az elszámolható költségekre vonatkozó adatokat.

(3)[114]

24. § (1)[115] A szakmai támogató szerv a koncepciót - szükség esetén külső szakértő bevonásával - írásban véleményezi, és a véleményt a koncepció beérkezésétől számított 20 munkanapon belül a forrásgazda elé terjeszti. A vélemény elkészítése során a szakmai támogató szerv értékeli a 6-9. § szerinti jogosultsági kritériumoknak történő megfelelést, így különösen azt, hogy a koncepciót az arra jogosult beruházó a megfelelő iparágra és gazdasági területre, valamint támogatási célra történő hivatkozással, továbbá megfelelő jogcímen és annak megfelelő támogatási intenzitás megjelölésével nyújtotta-e be.

(1a)[116] A szakmai támogató szerv köteles a beérkezett koncepció alapvető pénzügyi megfelelőségi vizsgálatát is elvégezni, és azt az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a forrásgazdának megküldeni.

(1b)[117] Ha a koncepció nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a szakmai támogató szerv egy ízben, legfeljebb öt munkanapos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a beruházót. E határidő az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(2)[118] A szakmai támogató szerv a beruházási koncepció forrásgazda általi támogatása esetén, az ahhoz kapcsolódó esetleges szakértői vélemény alapján a forrásgazdával egyeztetett együttműködési megállapodást köt a beruházóval. Konzorciumi tag esetében az együttműködési megállapodás feltétele a bejegyzésre irányuló eljárás elindítása. Az együttműködési megállapodás nem minősül kötelezettségvállalásnak. Az együttműködési megállapodás aláírását követően a támogatási eljárásban a beruházónak a szakmai támogató szerv által együttműködési megállapodásban meghatározott - legfeljebb hat hónapos - határidőn belül be kell nyújtania a támogatási kérelmet. A támogatási kérelem tartalmazza a 23. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a támogatás odaítéléséhez szükséges valamennyi adatot, tényt és információt, valamint az ezek igazolásához szükséges okiratot és dokumentumot és a beruházáshoz kapcsolódó üzleti tervet. A támogatás odaítéléséhez szükséges legfontosabb adatokat, tényeket, információkat, határidőket a szakmai támogató szerv az együttműködési megállapodásban határozza meg.

(3) A szakmai támogató szerv a (2) bekezdés szerinti támogatási kérelmet megvizsgálja, és a forrásgazdának javaslatával felterjeszti. A (2) bekezdésben foglalt támogatási kérelem elfogadása esetén a külgazdasági és külügyminiszter vagy általános helyettese dönt a támogatás odaítéléséről, és a szakmai támogató szerv az e rendeletben meghatározott eljárás szerint támogatási szerződést köt a beruházóval. A támogatási szerződés megkötését megelőzően a szakmai támogató szerv egy helyszíni vizsgálat keretében megvizsgálhatja a támogatás jogszabályi feltételeinek meglétét, így különösen azt, hogy a beruházó által rendelkezésre bocsátott üzleti terv kellően részletes és megalapozott. Helyszíni vizsgálat elrendelése esetén a támogatási szerződést kizárólag a helyszíni vizsgálat megtörténtét követően lehet megkötni.

(4) A támogatási szerződés az aláírás napján lép hatályba. Amennyiben a támogatási szerződés felfüggesztő feltételeket tartalmaz, a támogatási szerződés a felfüggesztő feltételek teljesítésének napján lép hatályba.

(5) Az Áht. 56/D. §-ában meghatározott közérdekű adatoknak a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvánosságra hozataláról - ideértve különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, a támogatási szerződésnek az üzleti titok és a személyes adatok tiszteletben tartásával történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget - a szakmai támogató szerv gondoskodik.

(6)[119] A forrásgazda - a szakmai támogató szerv (1) bekezdés szerinti véleménye alapján - kikéri a tervezett beruházás szerinti helyszínen akkreditált magyar külképviselet állásfoglalását a beruházással kapcsolatban.

(7)[120] A kutatás-fejlesztési projektek minősítésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal rendelkezik hatáskörrel.

(8)[121] Az e rendeletben nem szabályozott, jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő technikai részkérdéseket az e rendeletben foglaltakat figyelembe véve a HEPA honlapján közzétett tájékoztatók tartalmazzák.

(9)[122] A támogatásra vonatkozó közérdekű adatoknak a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvánosságra hozataláról - ideértve különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, a támogatási szerződésnek az üzleti titok és a személyes adatok tiszteletben tartásával történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget - a támogató gondoskodik.

12. A támogatás biztosítékai

25. § (1)[123] A beruházó a támogatás száz százalékára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátására köteles. Ha a támogatás több részletben kerül kifizetésre, a beruházó a már számára korábban kifizetett és az adott kifizetési kérelemben számára kifizetni ütemezett támogatás együttes összegének száz százalékára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátásával is eleget tehet e kötelezettségének.

(2) A beruházó által a szakmai támogató szerv javára szóló beszedési megbízás benyújtására az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Amennyiben a célországban beszedési megbízás benyújtására szóló felhatalmazó nyilatkozat nem adható, úgy legalább azzal egyenértékű visszakövetelhetőséget biztosító biztosítéki forma is elfogadható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosíték mellett a szakmai támogató szerv a támogatási szerződésben további biztosíték nyújtását is előírhatja az Ávr. 84. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően.

13. A támogatás folyósítása, a támogatási előleg

26. § (1) A támogatás folyósítása a beruházó által a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott számlák, illetve egyéb számviteli bizonylatok alapján, utólag, teljesítésarányosan történik.

(2) Támogatási előleg a megítélt támogatás legfeljebb 50%-ának mértékéig nyújtható. Az előleg folyósításához kapcsolódó biztosítékokat a szakmai támogató szerv a támogatási szerződésben határozza meg.

(3) A szakmai támogató szerv - az e rendeletben foglaltakkal összhangban - a támogatás céljával összefüggésben a támogatási szerződés megkötése előtt is kérheti a saját forrás igazolását és a nyújtani kívánt biztosíték formájának megjelölését.

14. Beszámolás, visszakövetelés

27. § (1) A támogatási szerződésben kell rendelkezni a beruházó rendeltetésszerű támogatás-felhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettségeiről, valamint a beszámolók benyújtásának határidőiről.

(2) A beszámoló a támogatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően tartalmazza a beruházás, illetve a kutatás-fejlesztési projekt megvalósításának szakmai és pénzügyi megvalósítását - figyelemmel a beruházással elérni kívánt hatások és célok megvalósulására -, illetve a kutatás-fejlesztési projekt eredményeit.

28. § (1) Ha a beruházás nem vagy csak részben a támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg, a szakmai támogató szerv e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatási szerződéstől elállni, vagy a támogatás részleges vagy teljes visszafizetését elrendelni, és szükség esetén, a beruházó visszafizetésre irányuló eredménytelen felszólítását követően a támogatási szerződés szerinti biztosítékokat érvényesíteni.

(2) A szakmai támogató szerv - az Ávr. 96. §-ában meghatározott eseteken túl - akkor is elállhat a támogatási szerződéstől, ha

a) a beruházó a támogatási szerződés módosításával egyidejűleg a módosítással érintett nyilatkozatokat a szakmai támogató szerv írásbeli felszólítása ellenére nem teszi meg,

b) a beruházó a támogatási szerződésben rögzített, a 16. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott importtilalomra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy

c) a beruházó a támogatási szerződésben számszerűen rögzített, a 16. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott árbevételre vagy pénzügyi műveleteinek bevételére vonatkozó jogosultsági feltételnek minősülő kötelezettségét nem teljesíti a kötelező üzemeltetési időszakban.

(3) A támogatási szerződés a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a támogatási szerződés megszegése esetén alkalmazandó egyéb jogkövetkezményeket, illetve további elállási okokat is meghatározhat. A támogatási szerződésben felmondási ok nem határozható meg.

(4) A beruházó a támogatási szerződéstől annak hatálya alatt bármikor indokolás nélkül elállhat, ebben az esetben köteles visszafizetni a szakmai támogató szervnek a számára folyósított támogatás összegét az irányadó jogszabályokban vagy a támogatási szerződésben meghatározott kamattal növelve.

(5)[124] A szakmai támogató szerv eláll a szerződéstől, ha a beruházó a támogatott tevékenység időtartamának feléig, de legkésőbb a projekt megkezdését követő egy év elteltéig nem számol el a projekt költségvetésének legalább 20%-ával. A rendelkezéstől való eltérést a külgazdasági és külügyminisztérium különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben és nemzetgazdasági érdekből engedélyezhet a támogató szervnek.

15. Közzététel

29. §[125] Az e rendelet hatálya alá tartozó, egyenként a 9. § (2) bekezdése szerinti árfolyamon számolva 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról a szakmai támogató szerv az Atr. 18/A-18/D. §-a alapján adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az általános csoportmentességi rendelet 9. cikke, illetve az Európai Bizottságnak az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti egyedi határozata szerinti közzététel céljából.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatályba léptető rendelkezések

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

17. Átmeneti rendelkezések

31. §[126] (1) A 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti támogatásokról támogatási döntés 2024. június 30. napjáig hozható.

(2) E rendelet alapján

a) a 2. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig,

b) a 2. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén 2031. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni.

31/A. §[127] E rendeletnek a Külpiaci Növekedési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól szóló 31/2021. (VIII. 31.) KKM rendelet módosításáról szóló 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy a kérelmező számára hátrányosabb rendelkezés nem alkalmazható. Az eljárás megindulása időpontjának a koncepció benyújtásának napját kell tekinteni.

31/B. §[128] E rendeletnek a Külpiaci Növekedési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól szóló 31/2021. (VIII. 31.) KKM rendelet módosításáról szóló 8/2024. (IV. 17.) KKM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy a kérelmező számára hátrányosabb rendelkezés nem alkalmazható. Az eljárás megindulása időpontjának a koncepció benyújtásának napját kell tekinteni.

18. Az Európai Unió jogának való megfelelés

32. § E rendelet

a)[129]

b)[130] az általános csoportmentességi rendelet I. és II. fejezete, valamint 14., 17., 22., 25., 41. cikke szerinti,

c)[131] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis),

d)[132] az ideiglenes válság- és átállási keretről szóló közlemény 2.1. szakasza szerinti

támogatást tartalmaz.

19. Módosító rendelkezések

33. §[133]

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter