32022R2472[1]

A Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete (2022. december 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2472 RENDELETE

(2022. december 14.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára,

e rendelet tervezetének az (EU) 2015/1588 rendelet 6. cikkével és 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő közzétételét követően,

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő állami finanszírozás állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja a szóban forgó bejelentési kötelezettség alól mentesülő támogatási kategóriákat. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások érintett kategóriáira vonatkozóan. Az (EU) 2015/1588 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 109. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy egyes támogatási kategóriák mentesíthetők a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. Az említett rendelet alapján a Bizottság elfogadta az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban és a vidéki területeken nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU bizottsági rendeletet (2), amely 2022. december 31-ig alkalmazandó.

(2) A Szerződés 42. cikke értelmében a versenyszabályok csak az Európai Parlament és a Tanács által meghatározott mértékben alkalmazandók a mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására. Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 211. cikke előírja, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályok - bizonyos eltérésekkel - alkalmazandók a mezőgazdasági termékek előállításához és forgalmazásához nyújtott támogatásokra. Az 1308/2013/EU rendelet 211. cikkének (2) bekezdése értelmében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók az említett rendeletben előírt, részben vagy egészben az Unió által finanszírozott intézkedések, valamint a szóban forgó rendelet 213-218. cikkében foglalt intézkedések kapcsán teljesített tagállami kifizetésekre. Ezen túlmenően az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 145. cikke értelmében az állami támogatási szabályok nem alkalmazandók sem a tagállamok által az említett rendelettel összhangban teljesített kifizetésekre, sem a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó kiegészítő nemzeti finanszírozásra. Az ilyen, a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó kiegészítő nemzeti finanszírozás nyújtását célzó kifizetéseknek meg kell felelniük az (EU) 2021/2115 rendeletben fogalt kritériumoknak ahhoz, hogy a Bizottság egy adott tagállam KAP stratégiai tervének részeként jóváhagyja őket. Mindazonáltal a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső intézkedések esetében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok egyaránt alkalmazandók az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében társfinanszírozott részre és a kiegészítő nemzeti finanszírozásra is.

(3) mivel valamely támogatás gazdasági hatása nem változik attól függően, hogy azt részben az Unió vagy kizárólag egy tagállam finanszírozza-e, a Bizottságnak az állami támogatások ellenőrzésére irányuló politikája, valamint az Unió saját közös agrár- és vidékfejlesztési politikája alapján nyújtott támogatás között összhangnak és koherenciának kell lennie.

(4) E rendelet hatályát ezért az EMVA által társfinanszírozott intézkedések tekintetében össze kell hangolni az (EU) 2021/2115 rendelet hatályával.

(5) E rendeletnek lehetővé kell tennie a nagyobb mértékű egyszerűsítést, továbbá nemzeti és uniós szinten egyaránt elő kell mozdítania az átláthatóságot, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés hatékony értékelését és ellenőrzését, miközben gondoskodnia kell a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreinek tiszteletben tartásáról is.

(6) A Bizottság a 2014. évi iránymutatásban (5) meghatározott feltételekkel összhangban számos alkalommal alkalmazta a Szerződés 107. és 108. cikkét a mezőgazdasági és erdőalapú ágazatra. Így jelentős tapasztalatra tett szert ezeken a területeken azon támogatási intézkedések tekintetében, amelyek esetében a tagállamok továbbra is kötelesek bejelenteni a támogatásokat a Bizottságnak. A Bizottság tapasztalata lehetővé tette számára, hogy pontosabban határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján egyes támogatási kategóriák a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők, valamint hogy kiterjessze a csoportmentességek hatályát, miközben továbbra is biztosítja a támogatások átláthatóságát és arányosságát.

(7) E rendelet általános alkalmazási feltételeinek olyan közös elveken kell alapulniuk, amelyek biztosítják, hogy a támogatás egyértelmű ösztönző hatást fejtsen ki, megfelelő és arányos legyen, odaítélése teljes mértékben átlátható módon, ellenőrzési mechanizmus alkalmazása és rendszeres értékelés mellett történjék, és ne érintse hátrányosan a versenyt és a kereskedelmi feltételeket.

(8) Azokat a támogatásokat, amelyek megfelelnek az összes, e rendeletben foglalt általános és az adott támogatási kategóriára vonatkozó különös feltételnek, mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól. A hatékony felügyelet és az adminisztráció egyszerűsítésének a Bizottság által gyakorolt ellenőrzés gyengítése nélkül való biztosítása céljából a mentesített támogatásoknak (a támogatási programoknak és az egyedi támogatásoknak egyaránt) tartalmazniuk kell az e rendeletre való konkrét hivatkozást.

(9) A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, továbbra is vonatkozik a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal.

(10) Tekintettel arra, hogy a szélesebb körű programok potenciálisan nagyobb hatást gyakorolnak a kereskedelemre és a versenyre, azokat a támogatási programokat, amelyek költségvetése adott évben vagy összesítve meghalad bizonyos, abszolút értéken alapuló küszöbértéket, elvileg indokolt az állami támogatás tekintetében értékelésnek alávetni. Az értékelés céljául annak ellenőrzését kell kitűzni, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségének alapjául szolgáló feltételezések és feltételek, továbbá hogy hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és egyedi céljainak fényében; az értékelésnek emellett információt kell szolgáltatnia az intézkedés által a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatásokról is. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az állami támogatásokra vonatkozó értékelést a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv alapján kell lefolytatni. Egy ilyen tervet általában a program kialakításának idején kellene összeállítani, és a terv jóváhagyásának a program hatálybalépése előtt megfelelő időben meg kellene történnie, ez azonban nem minden esetben lehetséges.

(11) Ezért annak érdekében, hogy az érintett programok hatálybalépése ne szenvedjen késedelmet, e rendeletet kezdetben legfeljebb hathónapos időszakra kell alkalmazni az ilyen programokra. A Bizottság az értékelési terv jóváhagyása esetén dönthet úgy, hogy meghosszabbítja ezt az időszakot.

(12) Ennek érdekében az értékelési tervet a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság kivételesen úgy is határozhat, hogy az adott eset sajátosságai miatt nincs szükség értékelésre. A tagállamoknak indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk az értékelési terv vizsgálatának lefolytatásához szükséges információkat, és a Bizottságnak be kell kérnie mindazokat a további információkat, amelyek lehetővé teszik a tagállam számára, hogy pótolja a Bizottság határozatának meghozatalához hiányzó elemeket.

(13) Az értékelés tárgyát képező programok módosításait az értékelés eredményének figyelembevételével kell megvizsgálni, és ki kell zárni e rendelet hatálya alól, kivéve azokat a változtatásokat, amelyek nem befolyásolják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét, vagy nem befolyásolják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát. A tisztán formai jellegű módosítások, az adminisztratív jellegű módosítások, illetve az uniós társfinanszírozott intézkedések keretében elvégzett módosítások elvben nem tekintendők úgy, mint amelyek jelentősen befolyásolják a jóváhagyott értékelési terv tartalmát.

(14) Indokolt, hogy e rendelet ne legyen alkalmazható az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra és az exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásokra. Indokolt különösen úgy rendelkezni, hogy e rendeletet ne lehessen alkalmazni a más tagállamban vagy harmadik országban található értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatásokra. Célszerű előírni, hogy a kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban található új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadási szolgáltatások költségeit fedező támogatások ne minősüljenek exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatásnak.

(15) A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne befolyásolja kedvezőtlenül a kereskedelmi feltételeket az általános érdekkel ellentétes mértékben. Ezért e rendelet hatálya alól ki kell zárni azokat a támogatásokat, amelyek kedvezményezettjével szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Ugyanakkor fontos a gyors cselekvés az olyan, kockázati és válsághelyzetekben nyújtott kompenzációs támogatás esetében, mint például a természeti katasztrófák vagy a növénykárosítók által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás, valamint az állatbetegségek megelőzésének, megfékezésének és felszámolásának költségeihez nyújtott támogatás. Ezért a támogatásból való kizárás ilyen helyzetekben nem alkalmazható. Ezen túlmenően, tekintettel az olyan programok jellegére, amelyekben az egyes kedvezményezettek nem azonosíthatók, a kizárás nem alkalmazható a közösségvezérelt helyi fejlesztésben (CLLD) vagy a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjainak projektjeiben részt vevő kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott, korlátozott összegű támogatásra sem.

(16) A nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatásokat főszabályként ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel az ilyen támogatásokat a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (6) alapján kell vizsgálni. E szabály alól azonban bizonyos kivételeket kell megállapítani. Először is, e rendeletet alkalmazni kell a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben vagy az EIP operatív csoportjának projektjeiben részt vevő vagy azokban részesülő kkv-knak nyújtott támogatások esetében, amennyiben az ilyen programok egyes kedvezményezettjei nehezen azonosíthatók. Másodszor, a rendeletet olyan esetekben kell alkalmazni az ilyen vállalkozásokra, amikor a közegészség-védelem forog kockán, azaz az állatbetegségek felszámolásának költségeihez, valamint az elhullott állatok megsemmisítéséhez és elszállításához nyújtott támogatás esetében. Harmadszor, a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjára tekintettel ezt a rendeletet azokban az esetekben is alkalmazni kell a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra, amikor a támogatás természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítására szolgál. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor egy vállalkozás nehéz helyzetbe kerül az érintett vállalkozás által nem befolyásolható események, nevezetesen természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók, védett állatok, erdőtüzek, erdőkben bekövetkezett katasztrófaesemények és az erdők éghajlatváltozással kapcsolatos eseményei által okozott károk miatt.

(17) Ha egy állami támogatás vagy az ahhoz kapcsolt feltételek - beleértve a finanszírozási módszert is, amennyiben ez az intézkedés szerves részét alkotja - szükségképpen az uniós jogszabályok megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek. Ez a rendelet ezért nem alkalmazandó olyan támogatásokra, amelyek szükségképpen az uniós jogszabályok megsértésével járnak.

(18) Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok végrehajtása nagyban függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért az e rendelet betartásához szükséges összes intézkedést meg kell tenniük, a csoportmentesség hatálya alá tartozó programok keretében nyújtott egyedi támogatások tekintetében is.

(19) A Bizottságnak a bejelentést követően meg kell vizsgálnia a nagy összegű, egyedileg vagy halmozottan nyújtott támogatásokat, mivel ezek esetében jelentős a kereskedelmi feltételek hátrányos befolyásolásának kockázata. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó beruházási támogatások egyes kategóriái esetében a maximális támogatási összegre vonatkozóan olyan szintű határértékeket kell meghatározni, amely figyelembe veszi az érintett támogatási kategóriát és annak a kereskedelmi feltételekre gyakorolt valószínű hatását. Az említett határértékeket meghaladó mértékű támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Indokolt gondoskodni arról, hogy e rendeletnek a határértékekre vonatkozó előírásait ne lehessen kijátszani a támogatási programok vagy a támogatási projektek mesterséges felszabdalása - például több különálló, de hasonló jellemzőkkel és célokkal rendelkező és hasonló kedvezményezettek javát szolgáló programokra vagy projektekre bontása - révén. Egyéb támogatási kategóriák nem tekintendők olyan tényezőnek, amely esetében magas a kereskedelmi feltételek hátrányos módon történő befolyásolásának kockázata, amennyiben a támogatást az e rendeletben megállapított összeegyeztethetőségi feltételek és maximális támogatási intenzitások, illetve maximális támogatási összegek tiszteletben tartásával nyújtják.

(20) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendelet csak azon támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható ("átlátható támogatás").

(21) Bizonyos támogatási eszközök - mint például a hitelek, kezességvállalások, adóintézkedések és különösen a visszafizetendő előlegek - tekintetében e rendeletnek meg kell határoznia, hogy az említett eszközök milyen feltételek mellett tekinthetők átláthatónak. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az adott vállalkozástípus esetében meghatározott mentesülési díj alapján történt. Átláthatónak tekintendő a támogatás akkor is, ha az állami kezességvállalás támogatási intenzitásának kiszámításához alkalmazott módszert az intézkedés végrehajtása előtt a kezességvállalásról szóló közleménynek (7) megfelelően bejelentették a Bizottságnak, amely azt jóváhagyta. A kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből és a tőkeinjekciókból álló támogatások e rendelet alkalmazásában nem tekinthetők átlátható támogatásnak.

(22) Az elvben e rendelet hatálya alá tartozó, de nem átlátható támogatásokat minden esetben be kell jelenteni a Bizottságnak. A nem átlátható támogatásokról szóló bejelentéseket a Bizottságnak különösen a 2023. évi iránymutatásban (8) vagy az egyéb vonatkozó keretszabályozásokban, iránymutatásokban, közleményekben és értesítésekben szereplő kritériumok alapján kell értékelnie.

(23) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás szükséges legyen és ösztönzőleg hasson a tevékenységek vagy projektek továbbfejlesztésére, indokolt, hogy e rendelet ne legyen alkalmazható az olyan tevékenységekhez vagy projektekhez nyújtott támogatásra, amelyek megvalósítására a kedvezményezett támogatás hiányában is mindenképpen vállalkozna. Nem nyújtható visszamenőleges támogatás olyan tevékenységhez vagy projekthez, amelyet a kedvezményezett már megvalósított. A támogatás csak akkor mentesülhet a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelet alapján, ha a tevékenység vagy a támogatott projekttel kapcsolatos munka azt követően kezdődik meg, hogy a kedvezményezett írásbeli támogatási kérelmet nyújt be.

(24) Amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás, bármely, e rendelet alkalmazásában nyújtott ad hoc támogatást illetően a tagállamnak a kkv-kra vonatkozó, az ösztönző hatással kapcsolatos feltételek mellett azt is biztosítania kell, hogy a kedvezményezett belső dokumentumban elemezze a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti és támogatás nélküli életképességét. A tagállamnak ellenőriznie kell, hogy ez a belső dokumentum alátámasztja-e a projekt vagy a tevékenység hatókörének lényeges kibővülését, a kedvezményezett által a támogatott projektre vagy tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését, vagy az érintett projekt vagy tevékenység megvalósítási ütemének lényeges növekedését. Az ösztönző hatás meglétének azon tény alapján is megállapíthatónak kell lennie, hogy az érintett vidéki térségben a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt vagy a tevékenység végrehajtására.

(25) Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokra továbbra is vonatkoznia kell egy, az ösztönző hatással kapcsolatos különös feltételnek, figyelembe véve azt a tényt, hogy az ilyen támogatási programokhoz tartozó támogatások nyújtására automatikusan kerül sor. Az említett különös feltétel lényege az, hogy a szóban forgó támogatási programokat a tevékenység vagy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt kell elfogadni. Nem alkalmazandó azonban ez a feltétel az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi, adókedvezmények nyújtásának formájában megvalósuló adópolitikai programok is kiterjedtek. A támogatási utódprogramok ösztönző hatásának értékelésében a döntő pillanat az, amikor az adóintézkedést első alkalommal határozták meg az eredeti programban.

(26) Ami a Natura 2000 (9) mezőgazdasági területeket illeti, a cél a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások környezeti teljesítményének és hatékonyságának biztosítása. A hektáronkénti támogatásnak meg kell felelnie a környezetvédelemről szóló uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállamok ugyanilyen tárgyú nemzeti jogszabályainak, az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célok teljesítésének, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve a Natura 2000 területek közjóléti értékének növelését.

(27) A birtokrendezési támogatás, a mezőgazdasági ágazatban és az erdőalapú ágazatban az információk meghatározatlan számú kedvezményezett rendelkezésére bocsátását célzó tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás, a mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok formájában megvalósuló promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek és más kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk helyreállítására irányuló támogatás, az állatbetegségek és a növénykárosítókkal való fertőzöttség megelőzése, felszámolása és az ellenük való védekezés, illetve az általuk okozott veszteségek ellentételezése kapcsán felmerült költségek fedezéséhez nyújtott támogatás, a védett állatok által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás, a Natura 2000-hez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás, az elhullott állatok elszállítási és megsemmisítési költségeinek fedezéséhez nyújtott támogatás, a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás, a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás, a mezőgazdasági üzem vagy erdő területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, az erdőkárok helyreállítására nyújtott támogatás, a mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás, valamint a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben vagy a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjának projektjeiben részt vevő, vagy azokból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás esetében az ösztönző hatást nem szükséges megkövetelni, illetve meglévőnek kell tekinteni, amennyiben az említett támogatási kategóriákra vonatkozóan e rendeletben meghatározott egyedi feltételek teljesülnek.

(28) Annak biztosítására, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a támogatások maximális összegét lehetőség szerint az elszámolható költségek köréhez viszonyított támogatási intenzitásban kell kifejezni. Ha nem állapítható meg a maximális támogatási intenzitás, mert nem határozhatók meg az elszámolható költségek, illetve annak érdekében, hogy a kisebb összegek tekintetében egyszerűbb eszközök álljanak rendelkezésre, a támogatás arányosságának biztosítása céljából nominálisan meghatározott maximális támogatási összegeket kell megállapítani. A támogatási intenzitást és a maximális támogatási összegeket olyan szinten kell meghatározni, amely a lehető legkisebbre csökkenti a versenytorzító hatásokat a támogatott ágazatban, miközben megfelelően megvalósítja azt a célt, hogy elősegítse a kedvezményezettek által folytatott gazdasági tevékenységek fejlődését a mezőgazdasági ágazatban, a vidéki térségekben vagy az erdőalapú ágazatban. Az Unió által finanszírozott vidékfejlesztési beavatkozásokkal való összhang érdekében a felső határokat össze kell hangolni az (EU) 2021/2115 rendeletben meghatározottakkal, amennyiben ez megfelel a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése c) pontjának alkalmazásából eredő állami támogatási elvekkel.

(29) A támogatási intenzitás kiszámításához kizárólag az elszámolható költségek vehetők figyelembe. E rendelet nem mentesíthet olyan támogatást, amelynek támogatási intenzitása a nem elszámolható költségek figyelembevételének eredményeképpen meghaladja a vonatkozó határértéket. Az elszámolható költségek meghatározását egyértelmű, konkrét és naprakész igazoló dokumentumoknak kell alátámasztaniuk. A számításnak az adók vagy egyéb illetékek levonása előtti összegeken kell alapulnia. A több részletben kifizetendő támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket is a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtott támogatás összegének kiszámításához a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes diszkontrátát és referencia-kamatlábat kell használni, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (10) meghatározottak szerint. Amennyiben a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegét bruttó támogatási egyenértékként kell kifejezni. Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban alkalmazandó diszkontráta alapján kell diszkontálni. Célszerű előmozdítani a visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatások alkalmazását, mivel az ilyen kockázatmegosztó eszközök megerősítik a támogatás ösztönző hatását. Helyénvaló tehát megállapítani, hogy a visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatások esetében megnövelhetők az ebben a rendeletben megállapított támogatási intenzitások.

(30) A jövőbeli adókra vonatkozó adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó diszkontráta és a támogatási részlet összege előre nem ismert. Ebben az esetben a tagállamoknak előzetesen felső korlátot kell meghatározniuk a támogatás diszkontált értékére vonatkozóan, az alkalmazandó támogatási intenzitás figyelembevételével. Ezt követően, amikor egy adott időpontban a támogatási részlet összege ismertté válik, a diszkontálást az akkor alkalmazandó diszkontráta alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált értékét le kell vonni a rögzített felső korlát összegéből ("felső határ").

(31) Annak megállapítása érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott egyedi bejelentési határértékeket és maximális támogatási intenzitásokat, illetve maximális támogatási összegeket betartják-e, a támogatott tevékenység vagy projekt megvalósításához nyújtott állami támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. Ezen túlmenően e rendeletnek meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a különböző támogatási kategóriák halmozódhatnak. A bejelentési kötelezettség alól e rendelettel mentesített támogatások és a valamely más rendelet alapján mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott egyéb összeegyeztethető támogatások halmozódhatnak, amennyiben a szóban forgó intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben a különböző támogatási források ugyanazon - egymással részben vagy egészében átfedésben lévő - azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás a szóban forgó támogatásra e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. Ennek a rendeletnek különleges szabályokat is meg kell állapítania az azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó és ilyen költségek nélküli támogatások halmozására, valamint a csekély összegű támogatással való halmozásra vonatkozóan. A csekély összegű támogatások gyakran nem konkrétan azonosítható elszámolható költségek fedezésére szolgálnak, illetve gyakran nem köthetők ilyen költségekhez. Ezekben az esetekben indokolt engedélyezni a csekély összegű támogatásoknak az e rendelet alapján mentesített állami támogatásokkal való halmozását. Amennyiben azonban a csekély összegű támogatást ugyanazon azonosítható elszámolható költségek fedezésére ítélik oda, mint az e rendelet alapján mentesített állami támogatást, a halmozás csak az e rendelet III. fejezetében meghatározott maximális támogatási intenzitás mértékéig engedélyezhető.

(32) Az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik tagállami ellenőrzés alá, nem minősül állami támogatásnak. Ha az ilyen uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy tiszteletben tartották-e a bejelentési határértékeket és a maximális támogatási intenzitásokat, illetve maximális támogatási összegeket, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az alkalmazandó uniós jog szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(33) A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás főszabály szerint tilos. A Szerződés 107. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében azonban a Bizottság bizonyos feltételek mellett engedélyezi, illetve engedélyezheti a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak. Ezért fontos, hogy valamennyi fél ellenőrizni tudja, hogy a támogatást az alkalmazandó szabályoknak megfelelően nyújtják-e. Az állami támogatások átláthatósága ezért elengedhetetlen a Szerződésben foglalt szabályok helyes alkalmazásához, és a szabályok fokozottabb betartását, nagyobb mértékű elszámoltathatóságot, kölcsönös felülvizsgálatot és végső soron hatékonyabb közkiadásokat eredményez. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamok számára olyan regionális vagy nemzeti szintű átfogó állami támogatási honlapok létrehozását kell előírni, amelyek meghatározzák az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait. Többek között e kötelezettség teljesüléséhez kell kötni az egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti, az információk közzétételére vonatkozó általános gyakorlatnak megfelelően olyan egységes formátumot kell használni, amely lehetővé teszi az információk keresését, letöltését és könnyű közzétételét az interneten. Az egyes tagállamok állami támogatási honlapjaira mutató hivatkozásokat közzé kell tenni a Bizottság honlapján. Az (EU) 2015/1588 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelet alapján mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait.

(34) Az egyedi támogatások odaítélésére vonatkozó információk közzététele tekintetében helyénvaló meghatározni azokat a határértékeket, amelyek felett - a támogatás jelentőségét figyelembe véve - a közzététel arányos intézkedésnek tekinthető. A Bizottság tapasztalatai azt mutatják, hogy a 2014-2019-es időszakban - az elsődleges mezőgazdasági termelés esetében 60 000 EUR-ban meghatározott közzétételi küszöb mellett - a nyújtott támogatások mintegy 30 %-a tartozott a közzétételi kötelezettség hatálya alá. Ezért az átláthatósági követelmények hatékonyságának növelése érdekében, és mivel az elsődleges termeléshez a 2014-2019-es időszakban nyújtott beruházási támogatás átlagos összege körülbelül 17 000 EUR, helyénvaló az elsődleges mezőgazdasági termelés esetében a közzétételi küszöbértéket 10 000 EUR-ra csökkenteni.

(35) A hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében az (EU) 2015/1588 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban indokolt létrehozni egy szabványos formátumot, amelynek megfelelően a tagállamok közlik az összefoglaló információkat a Bizottsággal, valahányszor e rendelet alapján támogatási program megvalósítására vagy támogatási programon kívüli egyedi támogatás nyújtására kerül sor. Ezenkívül a 794/2004/EK bizottsági rendelet (12) 5. cikkével és az (EU) 2015/1588 rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban indokolt szabályokat megállapítani a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól az e rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően mentesített támogatásokra vonatkozó, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó éves jelentésről, ideértve a támogatások bizonyos kategóriáira vonatkozó egyedi követelményeket is.

(36) mivel a szükséges technológia széles körben rendelkezésre áll, az összefoglaló információkat és az éves jelentést célszerű számítógépes formában elkészíteni és továbbítani a Bizottságnak.

(37) Tekintettel támogatás visszafizettetésére vonatkozóan az (EU) 2015/1589 rendelet 17. cikkében megállapított jogvesztő határidőre, az (EU) 2015/1588 rendelet 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban helyénvaló szabályokat megállapítani azokra a nyilvántartásokra vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet által a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól mentesített támogatások tekintetében vezetniük kell.

(38) Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottság részére lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében visszavonja a csoportmentesség kedvezményét, amennyiben az intézkedések nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a csoportmentességi kedvezmény visszavonását bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezettekre, illetve bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre korlátozza, amennyiben e rendelet be nem tartása csak az intézkedések egy részét vagy bizonyos hatóságokat érint. A célzott visszavonás révén várhatóan az e rendelet megállapított be nem tartásához közvetlenül kapcsolódó, arányos korrekciós intézkedés biztosítható. Amennyiben egy támogatást nem jelentenek be, és az nem felel meg a bejelentési kötelezettség alóli mentesüléshez szükséges valamennyi feltételnek, jogellenes támogatásnak minősül, amelyet a Bizottság a be nem jelentett támogatások tekintetében az (EU) 2015/1589 rendeletben meghatározott eljárás keretében vizsgál. A II. fejezet követelményeinek be nem tartása esetén a csoportmentességi kedvezmény jövőbeli támogatási intézkedésekre vonatkozó visszavonása nem érinti azt a tényt, hogy az e rendeletnek megfelelő múltbeli intézkedések csoportmentesség tárgyát képezték.

(39) A kkv-k döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és - általánosabban véve - a társadalmi stabilitás tényezőjeként és gazdasági hajtóerőként működnek. Fejlődésüket azonban korlátozhatják a piac hiányosságai, aminek folytán a kkv-k tipikus hátrányokat szenvednek. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez vagy hitelhez egyes pénzpiacok kockázatkerülő természete folytán, valamint azért, mert esetleg csak korlátozott fedezetet tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik következtében előfordulhat, hogy e vállalkozások csak korlátozott mértékben juthatnak információhoz, különösen az új technológiákat és a lehetséges piacokat illetően. Ezért a kkv-k által folytatott gazdasági tevékenységek fejlesztésének elősegítése érdekében e rendeletnek mentesítenie kell a kkv-knak nyújtott támogatások bizonyos kategóriáit a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(40) Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel e rendelet alkalmazásában a kkv fogalommeghatározásának a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (13) megállapított fogalommeghatározáson kell alapulnia.

(41) A közös agrárpolitikával való összhang biztosítása, valamint a szabályoknak a Bizottság által a 2014. évi iránymutatás alkalmazása révén szerzett tapasztalatok alapján történő egyszerűsítése érdekében indokolt mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól a mezőgazdasági és erdőalapú ágazatban működő vállalkozások javára nyújtott támogatások különböző kategóriáit, a hatályos anyagi jogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül.

(42) Helyénvaló azt is figyelembe venni, hogy a mezőgazdaság és az erdészet olyan ágazatok, amelyek különösen ki vannak téve a kedvezőtlen éghajlati jelenségeknek, állatbetegségeknek, növénykárosítóknak és a védett állatok által okozott károknak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az ágazatok kiszolgáltatottak az ilyen eseményeknek, és a mezőgazdasági termelők és az erdészek jelentős károkat szenvednek ezen események miatt. Az ilyen károk helyreállítására irányuló támogatási intézkedések ezért megfelelő eszköznek tekinthetők ahhoz, hogy segítsék a vállalkozásokat az ilyen károkból való kilábalásban és ezáltal a tevékenység folytatásában. Ily módon biztosítják a gazdasági tevékenységek fejlődését és az ökoszisztémák környezeti funkcióinak betöltését a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban.

(43) A mezőgazdasági ágazatban mentességet kell biztosítani a kkv-knak a mezőgazdasági termékek termelésébe, feldolgozásába és forgalmazásába történő beruházásokhoz, a birtokrendezéshez, a gazdasági épületek áthelyezéséhez, a vállalkozás indításához, a fiatal mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági kisüzemek részére, termelői csoportok részére, minőségrendszerekhez, tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez, tanácsadási szolgáltatásokhoz, promóciós tevékenységekhez, helyettesítési szolgáltatásokhoz, valamint a kedvezőtlen éghajlati jelenségekkel, állatbetegségekkel, növénykárosítókkal, védett állatok által okozott károkkal kapcsolatos kockázat- és válságkezeléshez, a biztosítási díjak fizetéséhez, kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz fizetett hozzájárulásokhoz, a genetikai erőforrások megőrzéséhez, valamint az állatjóléthez és az együttműködéshez nyújtott támogatásra. A mentességeket mindenféle méretű vállalkozásra alkalmazni kell a mezőgazdaságban a környezetvédelmi támogatás, mezőgazdasági termelőegységek és erdők területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás, a mezőgazdasági és erdőalapú ágazatokban a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott támogatás, valamint az erdőalapú ágazatnak nyújtott támogatás esetében.

(44) Mentességeket kell alkalmazni az EMVA keretében vidékfejlesztési beavatkozásként társfinanszírozott, a vidéki térségekben az erdészethez és egyes nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatásokra, valamint a tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez, a kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz - egyebek mellett az uniós űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások igénybevételével -, valamint a birtokrendezéshez nyújtott támogatásra.

(45) Az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott célzott beruházási támogatásokból eredő versenytorzulások kockázata miatt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól mentesített beruházási támogatások nem korlátozódhatnak egy meghatározott mezőgazdasági termékre. Ez a feltétel nem gátolhatja a tagállamokat abban, hogy kizárjanak bizonyos mezőgazdasági termékeket egy konkrét támogatás köréből, abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre szokásos értékesítési lehetőségek, vagy ha a belső piacon kapacitásfelesleg áll fenn. Emellett a beruházások bizonyos típusaihoz nyújtott támogatások jellegüknél fogva nem mentesíthetők e rendelet alapján a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(46) A versenytorzító hatások lehető legkisebbre csökkentése és az energia- és erőforrás-hatékonyság előmozdítása közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházások tekintetében kizárólag a bioüzemanyagok vagy megújuló energiaforrásból előállított energia mezőgazdasági üzem szintjén történő előállításához kapcsolódó beruházások támogathatók, és csak abban az esetben, ha az előállított mennyiség nem haladja meg a mezőgazdasági üzem éves átlagos üzemanyag- vagy energiafogyasztását. Indokolt, hogy ilyen esetben a rendelet hatálya a bioüzemanyagokhoz kapcsolódó, támogatásokra csak akkor terjedjen ki, ha azokat az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (14) összhangban, fenntartható bioüzemanyagok vonatkozásában nyújtják.

(47) Annak érdekében, hogy - a környezetvédelem és az energiatermelés terén nyújtott állami támogatásokra vonatkozó horizontális szabályokban foglaltak szerint - elő lehessen mozdítani a bioüzemanyagok fejlettebb formáinak előállítására való átállást, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatások esetében célszerű kizárni e rendelet hatálya alól az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításához nyújtott támogatást.

(48) Az (EU) 2015/1588 rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy rendeletek útján bizonyos támogatási kategóriákat a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítson, amennyiben a Bizottság elegendő tapasztalattal rendelkezik az általános összeegyeztethetőségi kritériumok meghatározásához. Tekintettel a 2014-2021-es időszakban a számos állami támogatás összeegyeztethetőségének a 2014. évi iránymutatás fényében történő értékelése során szerzett tapasztalatokra, a Bizottság most élhet hatáskörével, hogy mentesítse a bejelentési kötelezettség alól az EMVA-ból társfinanszírozott alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához a vidéki térségekben nyújtott támogatást, az együttműködéshez nyújtott támogatást, a védett állatok által okozott károk megelőzésére és helyreállítására irányuló intézkedésekhez nyújtott támogatást, a mezőgazdaságban a genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtott támogatást, az állatjóléti kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatást, a Natura 2000 területekkel összefüggő hátrányainak ellentételezéséhez nyújtott támogatást, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban nyújtott támogatást, valamint a biogazdálkodáshoz nyújtott támogatást.

(49) Továbbá, ami az erdőalapú ágazatot illeti, a Bizottság a 2014. évi iránymutatás kapcsán szerzett tapasztalatai alapján mentesítheti a bejelentési kötelezettség alól azokat az intézkedéseket, amelyeket kizárólag nemzeti forrásokból finanszíroznak, a hatályos anyagi jogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül.

(50) A 2014 és 2020 közötti időszakban és a 2014. évi iránymutatás alkalmazásában a Bizottság 52 támogatási programot hagyott jóvá a védett állatok által a mezőgazdasági ágazatnak okozott károk ellentételezésére. A védett állatok által okozott károk miatt a támogatást nyújtó hatóságoknak sürgősen intézkedniük kell a termelési eszközök és a gazdasági tevékenység lehető leggyorsabb helyreállítása érdekében, hogy az érintett vállalkozások folytathassák a tevékenységüket, és ily módon biztosítsák a gazdasági tevékenységek fejlődését. A Bizottság tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a támogatás jellemzően nem idéz elő jelentős versenytorzulást a belső piacon, tekintettel annak kompenzációs jellegére és a belső piaccal való összeegyeztethetőség egyértelmű kritériumainak meglétére. Ezért helyénvaló e támogatást mentesíteni az állami támogatások bejelentésére vonatkozó követelmény alól.

(51) A védett állatok által okozott károk helyreállítására irányuló támogatást elérhetővé kell tenni az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-k számára. A védett állatok által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás mentesítésére vonatkozó feltételeknek az egyéb kompenzációs támogatások esetében már kialakult gyakorlatot kell követniük, mint például a megsemmisített állatokkal vagy növényekkel összefüggő veszteséget a piaci érték alapján kompenzáló támogatások, az állategészségügyi vagy munkaerőköltségek kifizetése, valamint a mezőgazdasági berendezésekben, gépekben, gazdasági épületekben és készletekben bekövetkezett anyagi károk ellentételezése.

(52) A 2014 és 2020 közötti időszakban és a 2014. évi iránymutatás alkalmazásában a Bizottság négy támogatási programot hagyott jóvá a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére. A Bizottság tapasztalata azt mutatja, hogy ez a támogatás jellemzően nem idéz elő jelentős versenytorzulást a belső piacon, ugyanakkor előmozdítja a biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódó közpolitikai célkitűzés elérését. Ezért helyénvaló e támogatást mentesíteni az állami támogatások bejelentésére vonatkozó követelmény alól.

(53) A bizonyos fenntartható gazdálkodási gyakorlatokra, például az állatjólétre, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, valamint az ökológiai gazdálkodási kötelezettségvállalásokra irányuló támogatások csak korlátozott mértékű versenytorzítási kockázattal járnak. A fenntartható módon termelt, jó minőségű élelmiszerek iránti társadalmi kereslet eredményesebb kielégítése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy mentesítse az ilyen támogatási intézkedéseket az állami támogatások bejelentésére vonatkozó követelmény alól.

(54) Ugyanakkor ilyen intézkedések esetében helyénvaló meghatározni az egységenkénti legnagyobb támogatási összegeket a 2014. évi iránymutatás alkalmazása során gyűjtött tapasztalatok alapján. A 2014. július és 2020. március közötti időszakban bejelentett összes, agrár-környezetvédelmi és éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat tartalmazó intézkedés (amely az önkéntes kötelezettségvállalásokat tartalmazó intézkedések legnagyobb hányadát teszi ki) mintegy 64 %-a meghaladta a hektáronkénti legnagyobb összeget, ezáltal részletes elemzésnek kellett őket alávetni az indokoltságuk megállapítása céljából. A jelenlegi inflációt és az inputárak emelkedését figyelembe véve ez a trend valószínűleg folytatódni fog. A 2014. évi iránymutatásban meghatározott egységenkénti legnagyobb összegek ezért megfelelő küszöbértéknek tekinthetők a környezet, az éghajlat vagy az állatjólét érdekében tett önkéntes kötelezettségvállalásokat tartalmazó, csoportmentesség hatálya alá tartozó intézkedések esetében.

(55) A 2014 és 2020 közötti időszakban és a 2014. évi iránymutatás alkalmazásában a Bizottság 21 támogatási programot hagyott jóvá a 2014. évi iránymutatás szerinti állatjóléti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan. A Bizottság tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a támogatás jellemzően nem idéz elő jelentős versenytorzulást a belső piacon, tekintettel annak kompenzációs jellegére és a belső piaccal való összeegyeztethetőség egyértelmű kritériumainak meglétére. Ezért helyénvaló e támogatást mentesíteni az állami támogatások bejelentésére vonatkozó követelmény alól.

(56) A Bizottság a 2014. évi iránymutatás keretében a mezőgazdasági ágazatban a Natura 2000 területekhez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatásokra, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatásokra és az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatásokra alkalmazta a Szerződés 107. és 108. cikkét. A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság a mezőgazdaság terén a Natura 2000 területekhez kapcsolódóan 10, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal összefüggésben 65, az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan pedig 5 támogatási programot hagyott jóvá. A Bizottság tapasztalata azt mutatja, hogy ezek a támogatások - különösen bizonyos küszöbértékek alatt - jellemzően nem idéznek elő jelentős versenytorzulást, ugyanakkor előmozdítják a környezetvédelemhez kapcsolódó közpolitikai célkitűzés elérését. Helyénvaló tehát, hogy a Bizottság gyakorolja az (EU) 2015/1588 rendelettel ráruházott hatásköröket a mezőgazdasági ágazatban a Natura 2000 hálózathoz kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatások, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatások és az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatások tekintetében.

(57) A mezőgazdasági ágazatban a Natura 2000 hálózathoz kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatások, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatások és az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatások mentessége csak az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban működő vállalkozásokra alkalmazható.

(58) A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP) által finanszírozott projektek innovációkat eredményeznek a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki térségekben. Az EIP operatív csoportok (EU) 2021/2115 rendelet 127. cikkének hatálya alá tartozó projektjeiben részt vevő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás csekély hatást gyakorol a versenyre, különös tekintettel a támogatásnak a tudásmegosztás terén játszott fontos szerepére - főként a helyi és a mezőgazdasági közösségek számára -, valamint a támogatás kollektív jellegére és viszonylag kis léptékére. Ezek a projektek jellegüknél fogva integráltak. Rendszerint többszereplősek és több ágazatot érintenek, ami bizonyos nehézségekhez vezethet az állami támogatási szabályok szerinti besorolásukat illetően. Tekintettel az EIP operatív csoportok egyes, a köz- és magánszféra partnersége által meghatározott és megvalósított többéves helyi fejlesztési stratégia alapján kiválasztott projektjeinek helyi jellegére és azok közösségi, társadalmi, környezeti és éghajlati érdekekre irányultságára, e rendelet célja az EIP operatív csoportok projektjeit érintő bizonyos nehézségek kezelése annak érdekében, hogy e projektek könnyebben megfelelhessenek az állami támogatási szabályoknak.

(59) Tekintettel arra, hogy az EIP operatív csoportok projektjeiből közvetlenül vagy közvetve részesülő vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatások korlátozott hatást gyakorolnak a kereskedelemre és a versenyre, egyszerű szabályokat kell meghatározni azokra az esetekre, amikor a támogatás teljes összege projektenként nem halad meg egy bizonyos felső határt.

(60) A Bizottság a Szerződés 107. és 108. cikkét több határozatában alkalmazta az erdőalapú ágazatban működő vállalkozásokra, különösen a 2014. évi iránymutatás keretében. A Bizottság 2014 és 2020 között több mint 200 támogatási programot hagyott jóvá az erdőalapú ágazat javára az említett iránymutatásnak megfelelően. A Bizottság tapasztalatai szerint az erdészeti támogatási intézkedések az egyértelmű összeegyeztethetőségi kritériumok megléte miatt nem okoznak jelentős versenytorzulást a belső piacon. E tapasztalatok fényében, valamint az egyszerűsítés és az eljárásgazdaságosság érdekében lehetővé kell tenni az erdőalapú ágazat javára végrehajtott támogatási intézkedések bejelentési kötelezettség alóli mentesítését, függetlenül attól, hogy azokat az EMVA társfinanszírozza-e. Helyénvaló tehát, hogy a Bizottság az (EU) 2015/1588 rendelettel ráruházott hatásköröket gyakorolja a következő támogatások tekintetében: az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás; az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás; az erdőtüzek, természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzéséhez és orvoslásához nyújtott támogatás; az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás; a 92/43/EGK tanácsi irányelv 3. cikkében és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 3. cikkében meghatározott, bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokhoz nyújtott támogatás; az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és erdővédelmi célokra nyújtott támogatás; az erdőalapú ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás; az erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás; Az erdészeti genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtott támogatás, az erdőalapú ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás, az erdészeti birtokrendezéshez nyújtott támogatás és az erdőalapú ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás.

(61) Az erdőalapú ágazatban a csoportos kezdeményezések ösztönzése érdekében a Bizottság a Szerződés 107. és 108. cikkét alkalmazta az erdőalapú ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatásra. A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság öt ilyen támogatást hagyott jóvá. A mezőgazdasági ágazatban az ilyen támogatások már a 702/2014/EU rendelet alapján mentesültek a bejelentési kötelezettség alól. Ezért helyénvaló az erdőalapú ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatást mentesíteni az állami támogatások bejelentésére vonatkozó követelmény alól.

(62) A gazdasági diverzifikáció és az új gazdasági - többek között körforgásos biogazdasági - tevékenységek létrehozása elengedhetetlen a vidéki térségek fejlődéséhez és versenyképességéhez és elengedhetetlen az Unió vidéki gazdaságának gerincét jelentő kkv-k számára. Az (EU) 2021/2115 rendelet rendelkezik a nem mezőgazdasági vállalkozások vidéki térségekben történő fejlesztését támogató olyan intézkedésekről, amelyek a foglalkoztatás előmozdítását, a minőségi munkahelyek vidéki térségekben való megteremtését, a már meglévő munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás terén jelentkező szezonális ingadozások mérséklését, valamint a mezőgazdaságon és az élelmiszer-feldolgozó iparágakon kívüli nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztését célozzák, miközben erősítik az üzleti integrációt és a helyi ágazatközi kapcsolatokat.

(63) Az (EU) 2021/2115 rendelettel való összhang biztosítása és a KAP stratégiai terv társfinanszírozott részéhez és kiegészítő nemzeti finanszírozásához kapcsolódó állami támogatás jóváhagyásának megszerzésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése érdekében a bejelentési követelmény nem alkalmazandó a vidéki térségekben működő kkv-k számára nyújtott támogatások különböző kategóriáira, beleértve az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához, a vállalkozások indításához, az együttműködéshez, a mezőgazdasági termelőknek a gyapot- és élelmiszer-minőségrendszerekbe való bekapcsolódásához, valamint a minőségrendszer hatálya alá tartozó élelmiszereknek nyújtott tájékoztató és promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatást. Az ilyen támogatási intézkedéseknek meg kell egyezniük az alapul szolgáló vidékfejlesztési beavatkozásokkal, és a mentesített támogatás csak az érintett tagállam KAP stratégiai terve alapján és azzal összhangban nyújtható.

(64) A Bizottság számos esetben alkalmazta a Szerződés 107. és 108. cikkét az alapvető szolgáltatásokra és a vidéki térségekben az infrastruktúrára, valamint a vidéki térségekben az együttműködésre, különösen a 2014. évi iránymutatás keretében. A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság az alapvető szolgáltatásokkal és a vidéki térségekben az infrastruktúrával kapcsolatban 27, az együttműködéshez kapcsolatban pedig 28 támogatási programot hagyott jóvá vidéki térségekben. A Bizottság tapasztalatai szerint a vidéki térségek javára végrehajtott támogatási intézkedések nem torzították jelentősen a versenyt a belső piacon, tekintettel az egyértelmű összeegyeztethetőségi kritériumokra, és arra, hogy a támogatás hozzájárult a gazdaság diverzifikálásához és új gazdasági tevékenységek létrejöttéhez. Ezért helyénvaló mentesíteni a vidéki térségekben az alapvető szolgáltatásokat és az infrastruktúrát, valamint az együttműködést célzó támogatásokat az állami támogatások bejelentésére vonatkozó követelmény alól.

(65) A vidéki térségekben az alapvető szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához, valamint az együttműködéshez nyújtott támogatás azonban csak akkor mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól, ha a Bizottság által az (EU) 2021/2115 rendelet keretében jóváhagyott KAP stratégiai terv részét képezi.

(66) Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 31. cikkében említett és az (EU) 2021/2115 rendelet alapján "LEADER" megjelölést kapott, közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő kkv-knak nyújtott állami támogatás csekély hatást gyakorol a versenyre, különös tekintettel a támogatásnak a tudásmegosztás terén játszott fontos szerepére - főként a helyi és a mezőgazdasági közösségek számára -, valamint a támogatás gyakran kollektív jellegére és viszonylag kis léptékére. Ezek a projektek jellegüknél fogva integráltak, többszereplősek és több ágazatot érintenek, ami bizonyos nehézségekhez vezethet az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok szerinti besorolásukat illetően. Tekintettel a köz- és magánszféra partnersége által meghatározott és megvalósított többéves helyi fejlesztési stratégia alapján kiválasztott egyes közösségvezérelt helyi fejlesztési projektek helyi jellegére és azok közösségi, társadalmi, környezeti és éghajlati érdekekre irányultságára, e rendelet célja a közösségvezérelt helyi fejlesztési projekteket érintő bizonyos nehézségek kezelése annak érdekében, hogy e projektek könnyebben megfeleljenek az állami támogatási szabályoknak. A települések természetükbők adódóan nem felelnek meg a kkv-k definíciójának (állami részesedés). Ugyanakkor a települések gyakran alapvető szerepet játszanak a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektek megszervezésében és megvalósításában. Amennyiben egy közösségvezérelt helyi fejlesztési projektet az (EU) 2015/1588 rendelet 1. cikkében szereplő célkitűzések egyike érdekében hajtanak végre, lehetővé kell ezért tenni, hogy a települések is csoportmentességben részesülhessenek az ilyen projektekkel összefüggésben.

(67) Tekintettel arra, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekből közvetlenül vagy közvetve részesülő kkv-knak nyújtott kis összegű támogatások korlátozott hatást gyakorolnak a kereskedelemre és a versenyre, egyszerű szabályokat kell meghatározni azokra az esetekre, amikor a támogatás teljes összege projektenként nem halad meg egy bizonyos felső határt. Ezt kell alkalmazni az (EU) 2015/1588 rendelet 1. cikkében szereplő célkitűzések egyike érdekében végrehajtott közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekből közvetlenül vagy közvetve részesülő településekre is.

(68) Több támogatási kategória - például a többek között uniós űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások igénybevételével folytatott kutatás, tudástranszfer és tájékoztatás, továbbá tanácsadási szolgáltatások, helyettesítési szolgáltatások, promóció, valamint az állatbetegségek és növénykárosítók megelőzése és felszámolása - esetében a támogatást közvetve, természetben, támogatott szolgáltatások formájában nyújtják a végső kedvezményezetteknek. Indokolt úgy rendelkezni, hogy ezekben az esetekben a mentesített támogatást a szóban forgó szolgáltatás nyújtója, illetve a szóban forgó tevékenység végzője számára fizessék ki.

(69) Az (EU) 2015/1588 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az állami támogatási politikát rendszeresen felül kell vizsgálni. Ebből kifolyólag korlátozni kell e rendelet alkalmazási időszakát. Következésképpen indokolt átmeneti rendelkezéseket megállapítani, ideértve az e rendelet alkalmazási időszakának végén a mentesített támogatási programok tekintetében az átállási időszakra vonatkozó szabályokat is. A szabályoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a tagállamok számára az új rendszerhez való alkalmazkodáshoz,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 12

II. FEJEZET ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK 24

III. FEJEZET TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁK 25

1. szakasz Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó kkv-k részére nyújtott támogatások 25

2. szakasz A mezőgazdaságban nyújtott környezetvédelmi támogatások 46

3. szakasz Kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás 49

4. szakasz A természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás 49

5. szakasz Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás 50

6. szakasz Az erdőalapú ágazatnak nyújtott támogatások 52

7. szakasz A vidéki térségekben működő kkv-k részére nyújtott támogatás 64

IV. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 70

I. FEJEZET

Közös rendelkezések

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a következő támogatási kategóriákra kell alkalmazni:

a) mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) javára nyújtott támogatások:

i. a mezőgazdasági ágazatban működő, elsődleges mezőgazdasági termeléssel, mezőgazdasági termékek feldolgozásával, illetve mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó kkv-k esetében, a 14., a 15., a 16., a 18. és a 23. cikk, valamint a 25-31. cikk kivételével, amelyek csak az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-kra alkalmazandók;

ii. a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső, nem mezőgazdasági tevékenységeket vidéki térségekben folytató kkv-k, amennyiben a támogatást az (EU) 2021/2115 rendeletnek megfelelően nyújtják és vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszírozzák, vagy az ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtják. Eltérést alkalmazva ez a rendelet alkalmazandó a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekből közvetlenül vagy közvetve részesülő településekre e rendelet 60. és 61. cikkének megfelelően.

b) a mezőgazdaságban nyújtott környezetvédelmi támogatás a 33., a 34. és a 35. cikk szerint, amely csak az elsődleges mezőgazdasági termelést folytató vállalkozásokra alkalmazandó;

c) mezőgazdasági üzemek és erdők területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás;

d) természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás;

e) a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás;

f) az erdőalapú ágazatnak nyújtott támogatás.

(2) Ha a tagállamok helyénvalónak tartják, dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés a), e) és f) pontjában említett támogatásokat a 651/2014/EU bizottsági rendeletnek (17) megfelelően nyújtják.

(3) E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) a 14., 17., 41-44. és 46. cikkben, illetve a 49. és 50. cikkben említett támogatási programok, amennyiben megfelelnek a 12. cikkben foglalt feltételeknek, a hatálybalépésüket követő hat hónap elteltével. A Bizottság azonban határozhat úgy, hogy ezt a rendeletet hat hónapnál hosszabb ideig kell alkalmazni valamely támogatási programra azt követően, hogy értékelte a tagállam által a Bizottságnak bejelentett vonatkozó értékelési tervet. Az értékelési tervek benyújtásakor a tagállamok egyúttal minden olyan információt közölnek, amelyre a Bizottságnak az értékelési tervek értékeléséhez és a határozathozatalhoz szüksége van;

b) az a) pontban említett támogatási programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát;

c) a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó költségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás;

d) olyan támogatás, amelyet a hazai áruk használatának az importáruk használatával szemben történő előnyben részesítése függvényében állapítottak meg.

(4) E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését azon vállalkozások számára, amelyekkel szemben egy ugyanazon tagállam által nyújtott támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, a következők kivételével:

i. a természeti katasztrófa által okozott károk helyreállítására a 37. cikknek megfelelően nyújtott támogatási programok;

ii. a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez vagy a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjainak projektjeihez a 40. és 61. cikknek megfelelően nyújtott támogatási programok;

b) az a) pontban hivatkozott vállalkozásnak nyújtott ad hoc támogatás.

(5) Ez a rendelet nem alkalmazandó nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra, a következőkhöz nyújtott támogatások kivételével:

a) a 21. és 47. cikknek megfelelő tájékoztatási tevékenységek a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban;

b) a 24. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok formájában megvalósuló promóciós intézkedések;

c) a 26. cikk (8) és (9) bekezdésének megfelelően az állatbetegségek és növénykárosítók megelőzése, megfékezése és felszámolása;

d) a 27. cikk (2) bekezdése c), d) és e) pontjának megfelelően az elhullott állatok elszállítási és megsemmisítési költségeinek fedezése;

e) a 33. cikknek megfelelően a Natura 2000 területekkel összefüggő hátrányok;

f) a 37. cikknek megfelelően a természeti katasztrófa által okozott károk helyreállítása;

g) a 40. és 61. cikknek megfelelően a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben és az EIP operatív csoportok projektjeiben részt vevő vagy azokból részesülő vállalkozások;

h) az alábbi esetekben, feltéve, hogy az adott vállalkozás a szóban forgó esemény által okozott veszteségek vagy károk miatt vált nehéz helyzetben lévő vállalkozássá:

i. a 25. cikknek megfelelően a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk helyreállítása;

ii. a 26. cikk (9) és (10) bekezdésének megfelelően az állatbetegségek és a növénykárosítók által okozott károk helyreállítása;

iii. a 29. cikknek megfelelően a védett állatok által okozott károk helyreállítása;

iv. a 43. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően az erdőkárok helyreállítása.

(6) Ez a rendelet nem alkalmazandó az önmagában, a hozzákapcsolt feltételek révén vagy finanszírozási módszere miatt szükségképpen az uniós jog megsértésével járó támogatásra, különösen a következőkre:

a) olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket használjon vagy belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;

b) olyan támogatás, amely korlátozza a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeket más tagállamokban is hasznosítsák.

(7) Ez a rendelet nem alkalmazandó a WTO mezőgazdasági megállapodásának (18) 1. melléklete szerinti mezőgazdasági termékek javára nyújtott támogatásokra, amelyek az említett megállapodásban meghatározottak szerint exporttámogatásnak minősülnek. Hasonlóképpen nem alkalmazandó az ilyen termékek javára nyújtott támogatásokra, amelyek a WTO exportversenyről szóló, 2015. december 19-i miniszteri határozatának (19) hatálya alá tartozó kormány vagy bármely állami szerv által nyújtott exportfinanszírozási támogatásnak minősülnek, amennyiben nem felelnek meg az említett határozat (15) bekezdésében foglalt, a maximális visszafizetési határidőre és az önfinanszírozásra vonatkozó releváns követelményeknek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "ad hoc támogatás": nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

2. "természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség": olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok - például fagy, viharok és jégeső, jég, heves vagy tartós esőzés vagy súlyos aszály -, amelyek elpusztítják a mezőgazdaság esetében a megelőző hároméves vagy négyéves időszak alapján, illetve a megelőző ötéves vagy nyolcéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos termelés több mint 30 %-át, az erdészet esetében pedig az erdészeti potenciál több mint 20 %-át;

3. "tanácsadás": ugyanannak a szerződésnek a keretében biztosított teljeskörű tanácsadás;

4. "mezőgazdasági tevékenység": az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott tevékenység;

5. "mezőgazdasági terület": az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban egy tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott terület;

6. "mezőgazdasági üzem": elsődleges mezőgazdasági termelésre szolgáló, földterületből, helyiségekből és létesítményekből álló egység;

7. "mezőgazdasági termék": a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

8. "mezőgazdasági ágazat": az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége;

9. "agrárerdészeti rendszerek": olyan földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat is nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak;

10. "támogatás": minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek;

11. "KAP stratégiai terv keretében nyújtott támogatás": az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban vagy az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként vagy az ilyen társfinanszírozott támogatáshoz kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatás;

12. "támogatási intenzitás": a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

13. "támogatási program": olyan intézkedések, amelyek alapján - anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség - az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időszakra és határozatlan összegben odaítélhető;

14. "szokásos piaci feltételek": a szerződő felek közötti ügylet feltételei azonosak az önálló vállalkozások között létrejövő ügyletek feltételeivel, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és feltételmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

15. "biológiai védelmi intézkedések": azon igazgatási és fizikai intézkedések, amelyek célja a betegségek bejutási, kialakulási és terjedési kockázatának csökkentése:

a) az egy állatpopuláción belül kialakuló, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében;

b) az egy létesítményen, körzeten, kompartmenten, szállítóeszközön vagy bármilyen más egyéb létesítményen, épületen vagy helyen belül, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében.

16. "törzskönyv": az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 2. cikkének 12. pontjában meghatározott könyv;

17. "KAP stratégiai terv": az (EU) 2021/2115 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett KAP stratégiai terv;

18. "mezőgazdasági eszközteremtő munkák": a személyesen a mezőgazdasági termelő által vagy a mezőgazdasági termelő munkavállalói által a gazdaság területén elvégzett eszközteremtő munkák;

19. "karbongazdálkodási rendszerek": olyan területgazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos támogatási programok, amelyek a szén-dioxid-leválasztás fokozása és/vagy a szén-dioxid légkörbe történő kibocsátásának csökkentése révén szén-dioxid-tárolást eredményeznek az élő biomasszában, az élettelen szerves anyagban és a talajban;

20. "katasztrófaesemény": emberi tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő az erdőszerkezetek vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat az erdőalapú ágazatban;

21. "a támogatás odaítélésének időpontja": az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

22. "megfékezési és felszámolási intézkedések": olyan állatbetegségekkel kapcsolatos intézkedések, amelyek kitörését illetékes tagállami hatóság hivatalosan elismerte, illetve olyan növénykárosítókkal vagy idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos intézkedések, amelyek jelenlétét illetékes hatóság hivatalosan elismerte;

23. "értékelési terv": egy vagy több támogatási programot lefedő dokumentum, amely a következő minimális szempontokat tartalmazza: az értékelendő célkitűzések, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszer, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve az időközi és a végső értékelő jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés közzétételét biztosító szabályok;

24. "elhullott állatok": a mezőgazdasági üzemben, valamely telephelyen vagy szállítás közben elpusztult vagy - akár végleges kórisme birtokában, akár anélkül - eutanázia alkalmazásával leölt állatok, beleértve a halva született vagy méhen belül elhalt állatokat is, azonban kizárva az emberi fogyasztás céljára levágott állatokat;

25. "gyorsan növő fafajok": olyan rövid vágásfordulójú erdőt alkotó fák, amelyek esetében a kivágásig tartó időszak legalább 8 év és legfeljebb 20 év;

26. "adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási program": adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programot módosító és felváltó program;

27. "minőségrendszerben való részvételből eredő állandó költségek": valamely támogatott minőségrendszerbe való belépés és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulás költségei, szükség esetén beleértve a minőségrendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is;

28. "élelmiszer- és takarmánynövény alapú bioüzemanyag": az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyag;

29. "élelmiszerek": mezőgazdasági terméknek nem minősülő, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) I. mellékletében felsorolt élelmiszerek;

30. "bruttó támogatási egyenérték": a támogatás összege oly módon számítva, mintha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották volna a kedvezményezettnek, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

31. "egyedi támogatás":

a) ad hoc támogatás;

b) támogatási program keretében egyedi kedvezményezetteknek odaítélt támogatás;

32. "immateriális javak": fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;

33. "uniós előírásnak való megfelelést szolgáló beruházások": a valamely uniós előírásnak való, az uniós jogszabályokban meghatározott átmeneti időszakot követő megfelelés érdekében végrehajtott beruházások;

34. "nagyvállalkozások": az I. mellékletben megállapított feltételeket nem teljesítő vállalkozások;

35. "mezőgazdasági termék forgalmazása": a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve a mezőgazdasági termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; a mezőgazdasági termelő által a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termék forgalmazásának, ha arra külön e célra fenntartott helyiségekben vagy létesítményekben kerül sor;

36. "kölcsönös kockázatkezelési alap": olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti joggal összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik gazdasági veszteségeket szenvedtek el;

37. "Natura 2000 területek": a 92/43/EGK irányelv 3. cikkében és a 2009/147/EK irányelv 3. cikkében említett különleges mezőgazdasági vagy erdőterületek;

38. "természeti katasztrófa": földrengés, lavina, földcsuszamlás, árvíz, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz;

39. "nem termelő beruházás": olyan beruházás, amely nem eredményezi az üzem értékének vagy jövedelmezőségének jelentős mértékű emelkedését;

40. "ipari feldolgozást megelőző műveletek": fa kivágása, gallyazása, hántolása, feldarabolása, tárolása, védőkezelése és szárítása, valamint minden egyéb, a fa fűrészüzemben történő ipari fűrészelését megelőző munkaművelet; továbbá fűrészárugyártás, amennyiben a feldolgozási kapacitás a hengeres faanyag bemeneti mennyiségében kifejezve legfeljebb 20 000 m3/év;

41. "egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség": olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok, amelyek nem tartoznak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség fogalma alá;

42. "legkülső régiók": a Szerződés 349. cikkének első bekezdésében említett régiók;

43. "növénykárosító": a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas növények, állatok vagy kórokozók bármely faja, törzse vagy biotípusa;

44. "elsődleges mezőgazdasági termelés": a termőföld és az állattenyésztés Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;

45. "mezőgazdasági termék feldolgozása": mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termékek első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket;

46. "termelői csoport vagy szervezet": olyan csoport vagy szervezet, amelynek létrehozása a következő célokat egyikét szolgálja:

a) a termelői csoportban, illetve szervezetben tagsággal rendelkező termelők termelésének és termékeinek a piaci követelményekhez való igazítása;

b) az áruk közös forgalmazása, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását;

c) közös szabályok létrehozása a termeléssel és különösen a betakarítással és a rendelkezésre állással kapcsolatos információkra vonatkozóan;

d) egyéb, termelői csoportok vagy szervezetek által végezhető tevékenységek, például a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása, a tagok földterületein folytatott közös gazdálkodás, környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, valamint megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák alkalmazása;

47. "védett állat": minden olyan állat, amelyet uniós vagy nemzeti jogszabályok védenek, beleértve azokat az állatfajokat is, amelyekre vonatkozóan a nemzeti jogszabályok különös szabályokat írnak elő a populáció megőrzése érdekében;

48. "regionális támogatási térképek": valamely tagállam által a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (23) feltételeinek megfelelően kijelölt és a Bizottság által jóváhagyott térségek jegyzéke;

49. "visszafizetendő előleg": projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

50. "kutató-ismeretterjesztő szervezet": jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan szervezet, amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, illetve e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján, széles körben történő terjesztése;

51. "kisebb égei-tengeri szigetek": a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb szigetek;

52. "kkv"-k vagy "mikro-, kis- és középvállalkozások": az I. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások;

53. "a projekttel kapcsolatos munkák vagy a tevékenység megkezdése": a tevékenységek megkezdése vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, illetve a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás vagy bármely egyéb, a projektet vagy a tevékenységet visszafordíthatatlanná tévő kötelezettségvállalás közül a korábbi; nem tekintendő a munkák vagy a tevékenység megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése;

54. "támogatott szolgáltatások": a támogatás olyan formája, amelyben a támogatást közvetve, természetben nyújtják a végső kedvezményezettnek, és azt a szóban forgó szolgáltatást vagy tevékenységet végző szolgáltatónak fizetik ki;

55. "tárgyi eszközök": olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket;

56. "tranzakciós költség": valamely kötelezettségvállalás teljesítéséhez kapcsolódó, de nem közvetlenül a végrehajtásával összefüggésben felmerülő, és a közvetlenül kompenzált költségeknek vagy elmaradt bevételeknek részét nem képező többletköltség; amelynek kiszámítása átalányköltségek alapján is történhet;

57. "a TSE- és BSE-vizsgálatok (azaz a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal és a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával kapcsolatos vizsgálatok) költségei": minden költség, beleértve a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) X. mellékletének C. fejezetével összhangban végzett mintavételhez és laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták vizsgálati készleteinek, valamint a minták levételének, szállításának, vizsgálatának, tárolásának és megsemmisítésének költségeit;

58. "rövid vágásfordulójú sarjerdőt alkotó fák": a 06 02 9041 KN-kód alá tartozó, a tagállamok által meghatározandó fafajok, amelyek közé olyan fás szárú évelő növények tartoznak, amelyek gyökere, illetve töve a kivágást követően a talajban marad, a következő szezonban pedig új hajtásokat hoz, és amelyek maximális kivágási ciklusát a tagállamok határozzák meg;

59. "nehéz helyzetben lévő vállalkozás": a 651/2014/EU rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás;

60. "uniós előírás": az uniós jogszabályokban meghatározott, az egyes vállalkozások által különösen a környezetkímélet, a higiénia és az állatjólét területén megvalósítandó szintekre vonatkozó kötelező előírás; mindazonáltal nem tekintendők uniós előírásoknak az olyan uniós szinten előírt normák vagy célok, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek, azonban az egyes vállalkozásokra nem;

61. "fiatal mezőgazdasági termelő": az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban egy tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott mezőgazdasági termelő.

3. cikk

A mentesség feltételei

A támogatási programok, a támogatási program keretében nyújtott egyedi támogatások és az ad hoc támogatások a Szerződés 107. cikkének (2), illetve (3) bekezdése értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy a szóban forgó támogatás megfelel az e rendelet I. fejezetében megállapított valamennyi feltételnek, valamint az e rendelet III. fejezetében a vonatkozó támogatási kategória tekintetében megállapított konkrét feltételeknek.

4. cikk

Bejelentési küszöbértékek

(1) E rendelet nem alkalmazandó olyan egyedi támogatásokra, amelyek bruttó támogatási egyenértéke meghaladja a következő küszöbértékeket:

a) a 14. cikkben említett, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 600 000 EUR;

b) a 16. cikk (4) bekezdésében említett, gazdasági épület áthelyezésére irányuló, a létesítmények korszerűsítését vagy a termelési kapacitás növekedését eredményező beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 600 000 EUR;

c) a 17. cikkben említett, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

d) a 31. cikkben említett, állatjóléti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatás esetében: 500 EUR/számosállategység/év;

e) a 33. cikkben említett, a Natura 2000 területekhez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás esetében: 500 EUR/hektár/év a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban és 200 EUR/hektár/év azt követően;

f) a 34. cikkben említett, agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal összefüggő támogatás esetében: 600 EUR/hektár/év egynyári növények esetében, 900 EUR/hektár/év különleges évelő növények esetében és 450 EUR/hektár/év egyéb földhasználat esetén;

g) a 35. cikkben említett, ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatás esetében: 600 EUR/hektár/év egynyári növények esetében, 900 EUR/hektár/év különleges évelő növények esetében és 450 EUR/hektár/év egyéb földhasználat esetén;

h) a 36. cikkben említett, mezőgazdasági üzemek vagy erdők területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 600 000 EUR;

i) a 38. cikkben említett, a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban folytatott kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás esetében: projektenként 7,5 millió EUR;

j) a 39. cikkben említett, az EIP operatív csoport projektjeiben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

k) a 40. cikkben említett, az EIP operatív csoportok projektjeiből részesülő vállalkozások számára nyújtott, korlátozott összegű támogatás esetében: az EIP operatív csoportok egy projektjére vetítve 500 000 EUR;

l) a 41. cikkben említett, erdősítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás esetében: létesítésre irányuló projektenként 7,5 millió EUR;

m) a 42. cikkben említett, agrárerdészeti rendszerek javára nyújtott támogatás esetében: agrárerdészeti rendszer létrehozására irányuló projektenként 7,5 millió EUR;

n) a 44. cikkben említett, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének javítását és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

o) a 45. cikkben említett, bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás esetében: 500 EUR/hektár/év a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban és 200 EUR/hektár/év azt követően;

p) a 46. cikkben említett, az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és erdővédelmi célokra nyújtott támogatás esetében: 200 EUR/hektár/év, a 46. cikk (8) bekezdésében szereplő támogatás kivételével;

q) a 48. cikkben említett, az erdőalapú ágazatban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében: évente és vállalkozásonként 200 000 EUR;

r) a 49. cikkben említett, az erdőalapú ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

s) az 50. cikkben említett, erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

t) az 55. cikkben említett, a vidéki térségekben az alapvető szolgáltatásokra és az infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 10 millió EUR;

u) a 60. cikkben említett, az EMVA keretében LEADER helyi fejlesztésként megjelölt, közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült költségekhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

v) a 61. cikkben említett, a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekből részesedő kkv-k számára nyújtott korlátozott összegű támogatás esetében: közösségvezérelt helyi fejlesztési projektenként 200 000 EUR.

(2) Tilos az (1) bekezdésben meghatározott küszöbértékeknek a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges felszabdalása révén történő kijátszása.

5. cikk

A támogatás átláthatósága

(1) E rendelet csak az átlátható támogatásokra alkalmazandó.

(2) A támogatás csak akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kockázatértékelés nélkül előre, pontosan kiszámítható.

(3) E rendelet alkalmazásában a következő támogatási formák tekinthetők átlátható támogatásnak:

a) a vissza nem térítendő támogatásból, kamattámogatásból és támogatott szolgáltatásokból álló támogatás;

b) a kölcsönökből álló támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján számították ki;

c) kezességvállalás formájában nyújtott támogatás, amennyiben fennáll az alábbiak valamelyike:

i. a bruttó támogatási egyenérték a bizottsági közleményben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra;

ii. a támogatás nyújtását megelőzően a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant - annak a Bizottság által elfogadott, az állami támogatásokra vonatkozó bármely, az adott időpontban hatályos rendelet alapján történő bejelentését követően - a kezességvállalásról szóló bizottsági közlemény alapján a Bizottság elfogadta, és a jóváhagyott módszertan kifejezetten az e rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses kezességvállalások és a szóban forgó, alapul szolgáló tranzakciók típusaival;

d) az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső határt állapít meg, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó küszöbértéket;

e) a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó küszöbértékeket, vagy ha az intézkedés végrehajtását megelőzően megtörtént a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertan bejelentése és Bizottság általi jóváhagyása;

f) tárgyi eszközök piaci ár alatti értékesítése vagy bérbeadása formájában nyújtott támogatás, amennyiben az értéket az ügylet előtt független szakértői értékelés állapította meg, vagy ha azt nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján határozták meg.

(4) E rendelet alkalmazásában a következő támogatási formák nem tekinthetők átlátható támogatásnak:

a) a tőkeinjekciókból álló támogatás;

b) a kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás.

6. cikk

Ösztönző hatás

(1) Ez a rendelet csak az ösztönző hatással bíró támogatásokra alkalmazható.

(2) A támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett a projekthez kapcsolódó munkák vagy a tevékenység megkezdése előtt írásbeli támogatási kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a) a vállalkozás neve és mérete;

b) a projekt vagy a tevékenység ismertetése, megkezdésének és befejezésének időpontját is beleértve;

c) a projekt vagy a tevékenység helyszíne;

d) az elszámolható költségek jegyzéke;

e) a projekthez/tevékenységhez szükséges közfinanszírozás típusa (vissza nem térítendő támogatás, hitel, kezességvállalás, visszafizetendő előleg vagy egyéb) és összege.

(3) A nagyvállalatoknak nyújtott ad hoc támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a (2) bekezdésben megállapított feltétel teljesülésének biztosításán túlmenően a tagállam az adott ad hoc támogatás odaítélését megelőzően ellenőrizte, hogy a kedvezményezett által összeállított dokumentáció alátámasztja, hogy a támogatás az alábbiak közül egy vagy több következménnyel jár:

a) a támogatás a projekt, illetve a tevékenység körének lényeges kiszélesedését eredményezi;

b) a támogatás a kedvezményezett által a projektre, illetve a tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését eredményezi;

c) a támogatás az érintett projekt, illetve tevékenység végrehajtási ütemének lényeges felgyorsulását eredményezi;

d) beruházási célú ad hoc támogatás esetében a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt, illetve a tevékenység végrehajtására az érintett vidéki térségben, vagy a projekt, illetve a tevékenység nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett számára az érintett vidéki térségben.

Ezek a követelmények nem alkalmazandók azokra az autonóm helyi önkormányzatnak minősülő településekre, amelyek éves költségvetése 10 millió EUR-nál kevesebb és lakossága 5 000 főnél kevesebb.

(4) A (2) és (3) bekezdéstől eltérve az adókedvezmény formájában megvalósuló intézkedések abban az esetben tekintendők ösztönző hatásúnak, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát;

b) az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna, kivéve az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak.

(5) Ezenkívül a (2), (3) és (4) bekezdéstől eltérve a következő támogatási kategóriák esetében nem követelmény, illetve feltételezett az ösztönző hatás megléte:

a) a birtokrendezésre irányuló támogatási programok, amennyiben teljesülnek a 15. cikkben vagy az 53. cikkben foglalt feltételek, és amennyiben:

i. a támogatási program objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

ii. a támogatási programot még azelőtt elfogadták, és azelőtt hatályba lépett, hogy a kedvezményezettnél felmerültek volna a 15. cikk vagy az 53. cikk szerinti elszámolható költségek;

b) a mezőgazdasági ágazatban az információk meghatározatlan számú kedvezményezett rendelkezésére bocsátását célzó tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a 21. és 22. cikknek megfelelően;

c) a mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok formájában megvalósuló promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 24. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek;

d) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 25. cikkben foglalt feltételek;

e) az állatbetegségek és a növénykárosítókkal való fertőzöttség megelőzése, megfékezése és felszámolása kapcsán felmerült költségek és a szóban forgó állatbetegségek, illetve növénykárosítók által okozott veszteségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 26. cikkben foglalt feltételek;

f) az elhullott állatok elszállítási és megsemmisítési költségeinek fedezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 27. cikk (2) bekezdésének c), d), e) és f) pontjában foglalt feltételek;

g) a védett állatok által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 29. cikkben foglalt feltételek;

h) a 33. cikkben említett, a Natura 2000 területekhez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás;

i) a mezőgazdasági üzemek vagy erdők területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 36. cikkben foglalt feltételek;

j) a mezőgazdasági ágazatban természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 37. cikkben foglalt feltételek;

k) a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban folytatott kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 38. cikkben foglalt feltételek;

l) az erdőkárok helyreállítására a 43. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 43. cikkben meghatározott feltételek;

m) az erdőalapú ágazatban az információk meghatározatlan számú kedvezményezett rendelkezésére bocsátását célzó tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a 47. és 48. cikknek megfelelően;

n) az erdők genetikai erőforrásainak megőrzéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az 51. cikkben foglalt feltételek;

o) a mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az 58. cikkben foglalt feltételek;

p) közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben és EIP operatív csoportok projektjeiben részt vevő vagy azokból részesülő vállalkozások részére nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 39., 40., 60. és 61. cikkben foglalt vonatkozó feltételek.

7. cikk

Támogatási intenzitás és elszámolható költségek

(1) A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során az adók vagy egyéb terhek levonása előtti számadatokat kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket egyértelmű, konkrét és naprakész igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. Az elszámolható költségek az (EU) 2021/1060 rendeletben és az (EU) 2021/2115 rendeletben meghatározott egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek szerint is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben az EMVA-ból finanszírozzák, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

(2) A 31., 33., 34., 35., 41., 45. és 46. cikkben említett intézkedések vagy műveleti típusok esetében a többletköltségekre és az elmaradó jövedelemre vonatkozó általános feltevések alapján határozható meg a támogatás összege. Ilyen esetekben a tagállamok gondoskodnak arról, a számítások és az azoknak megfelelő támogatások kizárólag ellenőrizhető elemeket tartalmazzanak, megfelelő szakértelemmel meghatározott számadatokon alapuljanak, egyértelműen megjelöljék a felhasznált számadatok forrását, adott esetben a regionális vagy a helyi feltételek és a tényleges földhasználat figyelembevétele érdekében differenciáltak legyenek, valamint ne tartalmazzanak beruházási költségekhez kapcsolódó elemeket.

(3) A hozzáadottérték-adó (héa) nem támogatható, kivéve, ha az a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem visszaigényelhető.

(4) Ha a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

(5) A jövőben fizetendő támogatást - ideértve a több részletben fizetendő támogatást is - a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontálásra használandó kamatláb a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes diszkontráta.

(6) Az adókedvezmények útján nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteinek diszkontálására az adókedvezmény érvényesítésének különböző időpontjaiban érvényes diszkontrátákat kell alkalmazni.

(7) Amennyiben a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják - amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt elfogadott módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki -, és amennyiben az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és körültekintő megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésének időpontjában irányadó diszkontrátának megfelelő kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, a III. fejezetben megállapított maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.

8. cikk

Támogatáshalmozódás

(1) Annak megállapításakor, hogy betartják-e a 4. cikkben előírt bejelentési küszöbértékeket és a III. fejezetben megállapított maximális támogatási intenzitásokat és maximális támogatási összegeket, a támogatott tevékenységhez vagy projekthez, illetve a támogatott vállalkozásnak nyújtott állami támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

(2) Ha az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy egyéb szervei által központilag kezelt, sem közvetlen, sem közvetett tagállami ellenőrzés alatt nem álló uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartották-e a bejelentési küszöbértékeket, valamint a maximális támogatási intenzitásokat és felső határokat, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányokat.

(3) Az azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelettel mentesített támogatások a következőkkel halmozhatók:

a) bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző, azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b) ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódó bármilyen más állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra e rendelet értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

(4) A 18., 19., 40. és a 61. cikk értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó támogatások bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatással halmozhatók.

Az azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó támogatások az e rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes esetek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig más, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó állami támogatással halmozhatók.

(5) Az e rendelet III. fejezetének 1., 2., illetve 3. szakasza alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az (EU) 2021/2115 rendelet 145. cikkének (2) bekezdésében és 146. cikkében említett kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az e rendeletben megállapított értékeket.

(6) A 31., 34. és 35. cikk alapján nyújtott állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikkében említett kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az e rendeletben megállapított értékeket.

(7) Az e rendelet alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók csekély összegű támogatással, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a III. fejezetben megállapított értékeket.

(8) A 14. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett, mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatások nem halmozhatók a 25., 26., 28. és 37. cikkben említett anyagi károk ellentételezése céljából nyújtott támogatásokkal.

(9) Az e rendelet 19. cikkében említett, a mezőgazdasági ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás nem halmozható az (EU) 2021/2115 rendelet 77. cikkében említett, a mezőgazdasági ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek létrehozásához nyújtott támogatással.

(10) Az e rendelet 18. cikkében említett, fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás és mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás nem halmozható az (EU) 2021/2115 rendelet 75. cikkében említett, fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez vagy vidéki vállalkozások elindításához nyújtott támogatással, amennyiben az ilyen halmozódás az e rendeletben megállapított támogatási összeget meghaladó összeget eredményezne.

9. cikk

Közzététel és tájékoztatás

(1) Az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy a Bizottság támogatásátláthatósági moduljában (26) vagy az állami támogatásoknak szentelt átfogó honlapon, nemzeti vagy regionális szinten közzétételre kerüljenek a következők:

a) a 11. cikkben említett összefoglaló információk vagy az említett információkhoz vezető link;

b) a 11. cikkben említett minden egyes támogatás teljes szövege - beleértve annak módosításait is - vagy a teljes szöveghez vezető link;

c) a III. mellékletben említett információk valamennyi olyan egyedi támogatás odaítélésére vonatkozóan, amely meghaladja a következő összegeket:

i. 10 000 EUR elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban működő kedvezményezettek esetében;

ii. 100 000 EUR a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdőalapú ágazatban működő vagy a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében.

(2) Az adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok esetében az (1) bekezdésben foglalt feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a tagállamok az egyedi támogatási összegekre vonatkozóan előírt információkat az alábbi tartományok szerint teszik közzé millió EUR-ban:

a) 0,01-0,1, kizárólag az elsődleges mezőgazdasági termelésre vonatkozóan;

b) 0,1-0,5;

c) 0,5-1;

d) 1-2;

e) 2-5;

f) 5-10;

g) 10-30;

h) 30 és afelett.

(3) Az (1) bekezdésben említett információkat a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően egységes módon kell rendszerezni és elérhetővé tenni, lehetővé téve hatékony keresési és letöltési funkciók használatát. Az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat a támogatás odaítélésének időpontjától számított hat hónapon belül, illetve adókedvezmények formájában nyújtott támogatás esetében az adóbevallás esedékességének időpontjától számított egy éven belül kell közzétenni, és az információknak a támogatás odaítélésének időpontjától számítva legalább 10 évig elérhetőnek kell lenniük.

(4) A támogatási program vagy az ad hoc támogatás (1) bekezdésben említett teljes szövegében kifejezetten hivatkozni kell többek között e rendeletre - feltüntetve a rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait -, valamint a III. fejezet adott aktussal érintett konkrét rendelkezéseire, vagy adott esetben azokra a nemzeti jogszabályokra, amelyek biztosítják az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést. A támogatási programhoz vagy az ad hoc támogatáshoz csatolni kell annak végrehajtási rendelkezéseit és módosításait.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettségek nem vonatkoznak a 39., 40., 60. és 61. cikk alapján az EIP operatív csoportok projektjeihez és a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásokra.

(6) A Bizottság a honlapján közzéteszi:

a) az (1) bekezdésben említett összefoglaló információkat;

b) a (1) bekezdésben említett állami támogatási honlapok linkjeit - valamennyi tagállam vonatkozásában.

II. FEJEZET

Eljárási követelmények

10. cikk

A csoportmentességi kedvezmény visszavonása

Ha valamely tagállam olyan támogatást nyújt, amely nem felel meg eleget az e rendelet I., II. és III. fejezetében megállapított feltételeknek, a Bizottság - miután az érintett tagállamnak biztosította a lehetőséget álláspontja ismertetésére - határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az érintett tagállam által a jövőben elfogadandó, e rendelet követelményeinek máskülönben megfelelő valamennyi támogatási intézkedést vagy ezen intézkedések egy részét a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak. A bejelentendő támogatások köre bizonyos típusokra, bizonyos kedvezményezetteknek odaítélt támogatásokra vagy az érintett tagállam egyes hatóságai által elfogadott támogatásokra korlátozható.

11. cikk

Jelentéstétel

(1) A tagállamok a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerén keresztül továbbítják a Bizottságnak az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozó összefoglaló adatokat a II. mellékletben meghatározott szabványos formátumban, valamint a támogatási intézkedés teljes szövegéhez - a módosításokkal együtt - vezető linket, a támogatási intézkedés hatálybalépését követő 20 munkanapon belül.

(2) A tagállamok elektronikus formában továbbítják a Bizottsághoz a 794/2004/EK rendelet III. fejezetében említett, e rendelet alkalmazásáról szóló éves jelentést minden egyes olyan teljes év, illetve egy adott év minden olyan része tekintetében, amelyben e rendelet alkalmazandó.

(3) Az éves jelentés a következőkre vonatkozó információkat is tartalmazza:

a) a 26. cikkben említett állatbetegségek és növénykárosítók;

b) a 25. cikkben említett, természeti katasztrófához hasonlítható éghajlati események, illetve a 37. cikkben említett, a mezőgazdasági ágazatot sújtó természeti katasztrófák típusára, idejére, relatív nagyságára és helyére vonatkozó meteorológiai adatok;

(4) E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a 40. és 61. cikk szerint az EIP operatív csoportok projektjeihez és a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott támogatások tekintetében.

12. cikk

Értékelés

(1) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett támogatási programokat 2023. január 1-jétől kezdődően utólagos értékelésnek kell alávetni, ha állami támogatási költségvetésük vagy elkönyvelt kiadásaik meghaladják a 150 millió EUR-t egy adott évben, illetve a 750 millió EUR-t a programok teljes időtartama alatt, vagyis a program és bármely korábbi, hasonló célkitűzésű és földrajzi területet lefedő program együttes időtartama alatt. Tekintettel az értékelés célkitűzéseire, és annak elkerülése érdekében, hogy az értékelés aránytalan terhet rójon a tagállamokra, 2023. január 1-től kezdődően utólagos értékelésre csak olyan támogatási programok esetében van szükség, amelyek teljes időtartama meghaladja a három évet.

(2) Az utólagos értékelési követelménytől el lehet tekinteni, amennyiben a támogatási program olyan, hasonló célkitűzésre és földrajzi területre irányuló program közvetlen folytatásának minősül, amely értékelés tárgyát képezte, amelyről készült végső értékelő jelentés a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv szerint, és amely nem adott okot negatív megállapításokra. Ha egy program végső értékelő jelentése nincs összhangban a jóváhagyott értékelési tervvel, a program azonnali hatállyal felfüggesztendő. Az ilyen felfüggesztett programok semmilyen jogutódja nem részesülhet csoportmentességben.

(3) Az értékelés célja annak ellenőrzése, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségének alapjául szolgáló feltételezések és feltételek, különös tekintettel arra, hogy szükséges és hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és egyedi célkitűzéseinek fényében. Az értékelés a programnak a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatását is vizsgálja.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt értékelési követelmény hatálya alá tartozó támogatási programok esetében a tagállamok bejelentik az értékelési terv tervezetét a következők szerint:

a) a támogatási program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül, ha a program állami támogatási költségvetése meghaladja a 150 millió EUR-t bármely évben vagy a 750 millió EUR-t a program teljes időtartama alatt;

b) 30 munkanapon belül, ha olyan jelentős módosítás történik, amely a program költségvetését bármely évben 150 millió EUR vagy a program teljes időtartama alatt 750 millió EUR fölé növeli;

c) 30 munkanapon belül, ha bármely évre vonatkozóan 150 millió EUR-t meghaladó összeg kerül be a program kiadásaira vonatkozó hivatalos elszámolásba.

(5) Az értékelési terv tervezetének összhangban kell állnia az állami támogatások értékelésének a Bizottság által elfogadott közös módszertanával. A tagállamok közzéteszik a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervet.

(6) Az utólagos értékelést a támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek végezi el az értékelési terv alapján. Mindegyik értékelés tartalmaz legalább egy időközi és egy végső értékelési jelentést. A tagállamok mindkét jelentést közzéteszik.

(7) A végső értékelő jelentést legkésőbb kilenc hónappal a csoportmentességben részesülő program lejárta előtt be kell nyújtani a Bizottságnak. Ez az időszak csökkenthető azon programok esetében, amelyeknél az értékelési követelmény végrehajtásuk utolsó két évében válik alkalmazandóvá. Az egyes értékelések pontos terjedelmét és menetét a támogatási programot jóváhagyó határozatban kell rögzíteni. Minden esetleges későbbi, hasonló célra irányuló támogatási intézkedés bejelentésének tartalmaznia kell annak leírását, hogyan vették figyelembe az értékelés eredményeit.

13. cikk

Monitoring

A tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek, amelynek részét képezik az annak megállapításához szükséges információk és igazoló dokumentumok, hogy valamennyi, e rendeletben meghatározott feltétel teljesült. Ezt a nyilvántartást az ad hoc támogatás odaítélésének vagy a támogatási program keretében nyújtott utolsó támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 évig meg kell őrizni. Az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül megad a Bizottságnak minden olyan információt és átad minden olyan igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez szükségesnek tart.

III. FEJEZET

Támogatási kategóriák

1. szakasz

Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó kkv-k részére nyújtott támogatások

14. cikk

A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A beruházást egy vagy több kedvezményezett hajtja végre, vagy olyan tárgyi eszközt, illetve olyan immateriális javakat érint, amelyet vagy amelyeket egy vagy több kedvezményezett használ.

(3) A beruházás céljai között a következő célok legalább egyike szerepel:

a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;

b) a természeti környezet, a higiéniai körülmények vagy az állatjólét színvonalának javítása;

c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez - többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, az energiahatékonysághoz, a fenntartható energiaellátáshoz, valamint a víz- és energiatakarékossághoz - kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése;

d) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek és növénykárosítók, védett állatok által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett események és tényezők általi károkozás megelőzése; ha a kár összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, a kedvezményezettek adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó helyreállítási intézkedéseket is feltüntetik.

e) többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdításához;

f) a fenntartható körforgásos biogazdasághoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal - például a vízzel, a talajjal és a levegővel - való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével;

g) hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése.

(4) A beruházás kapcsolódhat a bioüzemanyagoknak vagy a megújuló energiaforrásból származó energiának a mezőgazdasági üzem szintjén történő előállításához, amennyiben az ilyen termelés nem lépi túl az adott üzem átlagos évi üzemanyag- vagy energiafogyasztását.

Amennyiben a beruházás bioüzemanyag előállítására irányul, a termelő létesítmények termelési kapacitása nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet, és az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon.

Amennyiben a mezőgazdasági üzemekben hőenergia és villamos energia megújuló forrásokból történő előállítására irányuló beruházásra kerül sor, a termelő létesítmények csak a kedvezményezett saját energiaszükségletének fedezésére szolgálhatnak, és termelési kapacitásuk nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztásának megfelelő szintet, figyelembe véve a mezőgazdasági háztartást is. A villamos energia hálózatba történő eladása azzal a feltétellel engedélyezett, hogy tiszteletben kell tartani a saját fogyasztás éves átlagos határát.

Ha a beruházást egynél több kedvezményezett hajtja végre saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából, az átlagos éves fogyasztás valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegével egyenlő.

Az energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásoknak meg kell felelniük bizonyos energiahatékonysági minimumelőírásoknak, ha nemzeti szinten léteznek ilyen előírások.

Az olyan rendszerekre irányuló beruházások, amelyeknek elsődleges célja a biomassza-alapú villamosenergia-termelés, csak abban az esetben támogathatók, ha a tagállamok által meghatározott minimális arányban hőenergiát is hasznosítanak.

A tagállamok az (EU) 2018/2001 irányelv 26. cikke szerint küszöbértékeket állapítanak meg az egyes létesítménytípusokban a bioenergia-termeléshez - beleértve a bioüzemanyagok előállítását is - felhasznált gabonafélék és más, keményítőben gazdag termények, valamint cukor- és olajnövények maximális arányára vonatkozóan. A bioenergia előállítására irányuló beruházási projektekhez nyújtott támogatásnak az olyan bioenergiára kell korlátozódnia, amely megfelel az uniós jogszabályokban meghatározott alkalmazandó fenntarthatósági kritériumoknak.

(5) Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzése és az érintett beruházási projekt engedélyezése az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt megtörtént.

(6) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése - ideértve a lízinget is - vagy fejlesztése - ezen belül az adathálózatok passzív, házon belüli vezetékezésére vagy strukturált kábelezésére és adott esetben a passzív hálózat épületen kívüli magánterületen lévő kiegészítő részére fordított beruházások - kapcsán felmerülő költségek; megvásárolt földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek beszerzése;

e) a (3) bekezdés e), f) és g) pontjában említett konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokhoz kapcsolódó nem termelő beruházások kiadásai;

f) az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül azoknak a költségei, amelyek esetében teljesülnek a következő feltételek:

i. a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (28) megfelelő vízgyűjtő-gazdálkodási tervet nyújtottak be a Bizottságnak a beruházás helyszínéül szolgáló teljes területre, valamint minden más olyan területre vonatkozóan, ahol a beruházás hatással lehet a környezetre; a vonatkozó intézkedési program részletesen ismerteti a vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmében és a szóban forgó irányelv 11. cikkével összhangban hozott, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket;

ii. rendelkezésre áll egy olyan vízfogyasztásmérő rendszer, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a beruházás részeként építenek ki egy ilyen rendszert;

iii. meglévő öntözőberendezések vagy az öntözési infrastruktúra elemeinek fejlesztésére irányuló beruházás esetében előzetes értékelés szükséges, hogy a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paramétereit tükröző vízmegtakarítást tesznek-e lehetővé;

iv. ha a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, vagy ha az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységgel kapcsolatos legújabb értékelésekben és kockázatértékelésekben megállapítást nyert (29), hogy a jó minősítést kapott érintett víztestek elveszíthetik minősítésüket az éghajlatváltozás hatásaira visszavezethető, vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt, akkor a vízfogyasztás tényleges csökkentését kell elérni, amely hozzájárul az említett víztestek jó állapotának eléréséhez a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint; Az előző mondatban meghatározott feltételek nem alkalmazandók a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet;

v. a tagállamok támogathatósági feltételként százalékos arányokat határoznak meg a potenciális vízmegtakarításra és a tényleges vízhasználat-csökkentésre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a berendezéseken keresztül áramló víz mennyisége ténylegesen csökkenjen a 2014-2020-as szintekhez képest, és ezáltal elkerülhető legyen a környezetvédelmi törekvések szintjének mérséklődése:

- a potenciális vízmegtakarítás százalékos aránya legalább 5 %, amennyiben a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paraméterei már eleve (a beruházás előtt) magas fokú hatékonyságot biztosítanak, és legalább 25 %, ha a hatékonyság jelenlegi foka alacsony, és/vagy olyan beruházások esetében, amelyek olyan területeken valósulnak meg, ahol a legnagyobb szükség van a vízmegtakarításra a jó vízállapot eléréséhez,

- a vízfogyasztás tényleges csökkenésének százalékos aránya a beruházás egészének szintjén a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-a,

- az ilyen vízmegtakarításnak tükröznie kell a 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket;

g) a visszanyert víz alternatív vízellátásként történő felhasználására irányuló beruházásokhoz csak akkor nyújtható támogatás, ha az ilyen víz rendelkezésre bocsátása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (30);

h) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek, növénykárosítók vagy védett állatok által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel;

i) az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek, növénykárosítók vagy védett állatok által okozott károk megelőzésére irányulnak, az elszámolható költségek a konkrét megelőző intézkedések költségeire terjedhetnek ki.

(7) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (6) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(8) Az öntözést illetően csak azok a tagállamok nyújthatnak támogatást, amelyek a beruházás helye szerinti vízgyűjtő kerület tekintetében biztosítják, hogy a víznek a mezőgazdasági ágazat általi különféle hasznosítási módjai a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése második albekezdésének első franciabekezdésével összhangban hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, adott esetben figyelembe véve a költségek megtérítésének szociális, környezeti és gazdasági hatásait, továbbá az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati jellemzőit is.

(9) Nem nyújtható támogatás a következő célokra:

a) a támogatási jogosultságok megvásárlása;

b) egynyári növények vásárlása és telepítése, a (6) bekezdés h) pontjában említett költségeket fedező támogatás kivételével;

c) vízelvezetési munkálatok;

d) állatok vásárlása, a (6) bekezdés h) pontjában említett költségeket fedező támogatás és az őrkutyavásárlás kivételével;

e) adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezése vagy kábelezése.

(10) Az (1) bekezdésben említett támogatás nem nyújtható az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak.

(11) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át.

(12) A támogatási intenzitás legfeljebb 80 %-ra növelhető a következő beruházások esetében:

a) A (3) bekezdés e), f) és g) pontjában említett környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz, vagy az állatjóléthez kapcsolódó beruházások;

b) fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai;

c) beruházások a legkülső régiókban vagy a kisebb égei-tengeri szigeteken.

(13) A (12) bekezdés c) pontjában említett támogatási intenzitás az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikkének értelmében vett mezőgazdasági kistermelők beruházásai esetében legfeljebb 85 %-ra növelhető.

(14) A támogatási intenzitás legfeljebb 100 %-ra növelhető a következő beruházások esetében:

a) a (3) bekezdés e), f) és g) pontjában említett célokhoz kapcsolódó, nem termelő beruházások;

b) a (3) bekezdés d) pontjában említett termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások, valamint a természeti katasztrófák, rendkívüli események, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy védett állatok által okozott károk megelőzésével és kockázatcsökkentésével kapcsolatos beruházások.

(15) A (6) bekezdés f) pontja szerinti öntözési támogatási intenzitás mértéke az alábbiak közül egyre vagy többre korlátozódik:

a) a (6) bekezdés f) pontjának iii. alpontja szerint végrehajtott, gazdaságon belüli öntözéssel kapcsolatos beruházások esetében az elszámolható költségek 80 %-a;

b) a mezőgazdasági üzemen kívüli, öntözésre szánt mezőgazdasági infrastruktúrába történő beruházások esetében az elszámolható költségek 100 %-a;

c) a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65 %-a.

15. cikk

A mezőgazdasági birtokrendezéshez nyújtott támogatás

A mezőgazdasági birtokrendezéshez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek, továbbá a jogi és adminisztratív költségekre - beleértve a felmérések költségeit is - irányul és azokra korlátozódik, és nem haladja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

16. cikk

A gazdasági épületek áthelyezésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-k részére gazdasági épületek áthelyezésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és a jelen rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A gazdasági épület áthelyezésének közérdekű célt kell szolgálnia.

Az e cikk alapján nyújtott támogatás indokául felhozott közérdek mibenlétét meg kell határozni az érintett tagállam vonatkozó rendelkezéseiben.

(3) Ha a gazdasági épület áthelyezése meglévő létesítmények lebontásából, elszállításából és újbóli felépítéséből áll, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az említett tevékenységek kapcsán ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

(4) Ha az áthelyezés a meglévő létesítményeknek a (3) bekezdésben említett lebontásán, elszállításán és újbóli felépítésén túlmenően a létesítmények korszerűsítését vagy a termelési kapacitás növekedését is eredményezi, akkor azon költségek tekintetében, amelyek a létesítmények korszerűsítése, illetve a termelési kapacitás növekedése kapcsán merültek fel, a beruházásokra vonatkozóan a 14. cikk (12)-(15) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

E bekezdés alkalmazásában nem minősül korszerűsítésre irányuló műveletnek az, ha valamely meglévő épületet vagy létesítményt egyszerűen új, korszerű épületre vagy létesítményre cserélnek anélkül, hogy ez a termelés vagy az alkalmazott technológia lényeges módosulásával járna.

(5) A maximális támogatási intenzitás mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet abban az esetben, ha az áthelyezés vidéki településekhez közeli tevékenységeket érint, és célja az életminőség javítása vagy a vidéki település környezeti teljesítményének fokozása.

17. cikk

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra vonatkozik.

(3) Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházások e cikk alapján nem támogathatók.

(4) Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(5) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése - ideértve a lízinget is - vagy fejlesztése, ezen belül az adathálózatok passzív, házon belüli vezetékezésére vagy strukturált kábelezésére és adott esetben a passzív hálózat épületen kívüli magánterületen lévő kiegészítő részére fordított beruházások; földterület vásárlása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok, védjegyek beszerzése.

(6) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (5) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

(7) A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(8) Az adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezése vagy kábelezése minősül elszámolható költségnek.

(9) A hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások nem támogathatók.

(10) Az (1) bekezdésben említett támogatás nem nyújtható az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak.

(11) A támogatási intenzitás a (12) bekezdésben említett esetek kivételével nem haladhatja meg a 65 %-ot.

(12) A támogatási intenzitás legfeljebb 80 %-ra növelhető a következő beruházások esetében:

a) A 14. cikk (3) bekezdésének e), f) és g) pontjában említett környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz, vagy az állatjólét javításához kapcsolódó beruházások;

b) fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai;

c) beruházások a legkülső régiókban vagy a kisebb égei-tengeri szigeteken.

18. cikk

Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás és mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás

(1) Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás és mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek.

(2) A támogatás mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások indítását, valamint a családi gazdaságok jövedelmének más mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálását fedezi.

(3) A támogatás csak mikro- és kisvállalkozás formájában működő fiatal mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda.

(4) Amennyiben a támogatást olyan fiatal mezőgazdasági termelő kapja, aki jogi személyként hoz létre mezőgazdasági üzemet, a fiatal mezőgazdasági termelőnek tényleges és hosszú távú ellenőrzést kell gyakorolnia a jogi személy felett az irányítással, a haszonnal és a pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos döntések tekintetében. Ha a jogi személy tőkéje több természetes személytől származik, vagy több természetes személy vesz részt a jogi személy irányításában, ideértve olyan személyeket is, akik nem fiatal mezőgazdasági termelők, akkor a fiatal mezőgazdasági termelőnek egyedül vagy másokkal közösen képesnek kell lennie az ilyen tényleges és hosszú távú ellenőrzés gyakorlására. Amennyiben a jogi személy felett egy másik jogi személy - egyedül vagy másokkal együtt - gyakorol ellenőrzést, a szóban forgó követelmények minden olyan természetes személyre vonatkoznak, aki a másik jogi személy felett irányítást gyakorol (31).

(5) A támogatásnak feltétele, hogy a kérelmező üzleti tervet nyújtson be az érintett tagállam illetékes hatóságának.

(6) Fiatal mezőgazdasági termelők esetében a kedvezményezett akkor is jogosult a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra, ha nem felel meg az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek, feltéve, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás odaítéléséről szóló határozat elfogadásának időpontjától számított 36 hónapon belül megszerzi a szakképzettséget és szakmai alkalmasságot. Az üzleti tervnek tartalmaznia kell ezt a kötelezettségvállalást.

(7) A támogatás fiatal mezőgazdasági termelőnként vagy induló mezőgazdasági vállalkozásonként vagy mezőgazdasági háztartásonként legfeljebb 100 000 EUR lehet.

19. cikk

A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás a mezőgazdasági ágazatban

(1) A mezőgazdasági ágazatban a termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek.

(2) Kizárólag azok a termelői csoportok vagy szervezetek támogathatók, amelyeket az érintett tagállam illetékes hatósága hivatalosan elismert.

(3) A tagállamok a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését szabályozó rendeletekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében kiigazítják az e cikknek megfelelően mentesített támogatásokat.

(4) Nem nyújtható támogatás:

a) olyan termelői szervezeteknek, entitásoknak vagy testületeknek - például társaságoknak vagy szövetkezeteknek -, amelyek célja egy vagy több mezőgazdasági üzem vezetése, és amelyek ennek következtében valójában egyéni termelőnek minősülnek;

b) olyan mezőgazdasági szövetségeknek, amelyek különböző feladatokat - ideértve például a kölcsönös segítségnyújtást, valamint a mezőgazdasági helyettesítési és üzemvezetési szolgáltatásokat - látnak el az egyes tagjaik üzemeiben anélkül, hogy részt vennének a kínálatnak a piaci igényekhez történő igazítására irányuló közös tevékenységekben;

c) olyan termelői csoportoknak, szervezeteknek vagy szövetségeknek, amelyek célkitűzései összeegyeztethetetlenek az 1308/2013/EU rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és (3) bekezdésével, vagy 156. cikkével.

(5) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) a megfelelő helyiségek bérleti díja;

b) irodai berendezések beszerzése;

c) az adminisztratív személyzet költségei;

d) az általános, jogi és igazgatási költségek;

e) számítógépes hardver beszerzése, valamint számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzése vagy használati díjai.

Amennyiben helyiségek vásárlására kerül sor, a helyiségekkel kapcsolatos elszámolható költségek a piaci áron számított bérleti költségek mértékére korlátozódnak.

(6) A támogatásnak átalányösszegű támogatásként, évenkénti részletekben kell kifizetésre kerülnie az attól az időponttól számított első öt éven keresztül, amikor az érintett tagállam illetékes hatósága a termelői csoportot vagy szervezetet hivatalosan elismerte.

A tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizetik ki, hogy meggyőződtek az intézkedés megfelelő végrehajtásáról.

(7) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a termelői csoport vagy szervezet éves forgalmazott termelésének 10 %-át.

(8) A támogatási összeg legfeljebb 100 000 EUR/év. A támogatás mértéke fokozatosan csökken.

20. cikk

A mezőgazdasági termékek termelőinek a minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági termékek termelőinek és termelői csoportjainak nyújtott támogatások alábbi kategóriái a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőek a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól:

a) a minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2)-(6) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek;

b) a minőségrendszerekhez kapcsolódó, uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján az illetékes hatóság által vagy nevében végrehajtott kötelező ellenőrzési intézkedések költségeinek fedezésére nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2), (4), (6), (7) és (8) bekezdésében, valamint az I. fejezetben meghatározott feltételeknek;

c) a piackutatási tevékenységekhez, terméktervezéshez és -kialakításhoz kapcsolódó költségek fedezésére, valamint a minőségrendszerek elismerése iránti kérelmek összeállításához nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2), (6), (7) és (8) bekezdésében, valamint az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás a következő minőségrendszerek tekintetében ítélhető oda:

a) a következők alapján létrehozott minőségrendszerek:

i. az 1308/2013/EU rendelet II. része II. címe I. fejezetének 2. szakasza a borok vonatkozásában;

ii. 1151/2012/EU rendelet;

iii. az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (32);

iv. az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (33);

v. az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (34);

b) mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségrendszerek, köztük mezőgazdasági üzemekre vonatkozó tanúsítási rendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő feltételeknek való megfelelést:

i. az ilyen minőségrendszereknek megfelelően termelt végtermék egyedi jellegének visszavezethetőnek kell lennie a következők valamelyikének garantálására vonatkozó egyértelmű kötelezettségekre:

- a termék sajátos jellemzői,

- sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek,

- a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget;

ii. a minőségrendszernek valamennyi termelő számára nyitva kell állnia;

iii. a minőségrendszernek a végtermékre vonatkozó, kötelező erejű termékleírásokat kell tartalmaznia, és az e leírásoknak való megfelelést hatóságnak vagy egy független ellenőrző szervnek kell ellenőriznie;

iv. a minőségrendszernek átláthatónak kell lennie és teljes mértékben biztosítania kell a mezőgazdasági termékek nyomonkövethetőségét;

c) olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerek, amelyeket az érintett tagállamok "A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások" című bizottsági közleményben (35) meghatározott követelményeknek megfelelőnek ismertek el.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás évente teljesített ösztönző kifizetés formájában nyújtható a mezőgazdasági termékek termelőinek, és a kifizetés szintjét a minőségrendszerekben való részvételből eredő állandó költségek szintjének megfelelően kell megállapítani.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett támogatás nem ítélhető oda a maga a kedvezményezett által végzett ellenőrzések költségeihez kapcsolódóan, illetve azokban az esetekben, amelyek tekintetében az uniós jogszabályok a díjak tényleges mértékének meghatározása nélkül úgy rendelkeznek, hogy az ellenőrzések költségeit a mezőgazdasági termékek termelőinek vagy azok csoportjainak kell viselniük.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás legfeljebb hétéves időtartamra nyújtható.

(6) A támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(7) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett támogatások nem foglalhatnak magukban a kedvezményezettek számára folyósított közvetlen kifizetéseket.

A támogatásokat az ellenőrzési intézkedések végrehajtásáért felelős szerv, a kutatási szolgáltató vagy a tanácsadási szolgáltató számára kell kifizetni.

(8) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett támogatások mértéke nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

21. cikk

A tudáscseréhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás

(1) A tudáscseréhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek.

(2) A támogatás a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek - többek között tanfolyamok, workshopok, konferenciák és személyre szabott tanácsadás -, demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek, valamint az innováció előmozdítására irányuló tevékenységek költségeinek fedezésére szolgál.

Támogatás nyújtható továbbá rövid időtartamra szóló üzemvezetési csereprogramok és üzemlátogatások lebonyolításához is.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatott intézkedések összhangban legyenek a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerének (AKIS) a KAP stratégiai tervben szereplő leírásával.

A demonstrációs tevékenységek folytatásához nyújtott támogatás a kapcsolódó beruházási költségeket is fedezheti.

(3) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek - többek között tanfolyamok, workshopok, konferenciák és személyre szabott tanácsadás -, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek megszervezése kapcsán felmerülő költségek fedezése;

b) a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja;

c) a résztvevők távolléte során szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek;

d) a beruházásokhoz kapcsolódó demonstrációs projektek esetében:

i. ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földvásárlás esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

ii. gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

iii. az i. és a ii. alpontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az i. és a ii. alpontban említett kiadások;

iv. számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek beszerzése.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában említett költségek csak a demonstrációs projekt céljaiból történt felmerülésük mértékéig és idejére számolhatók el.

Csak a demonstrációs projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek.

(5) A (3) bekezdés a) és c) pontjában említett támogatások nem foglalhatnak magukban a kedvezményezettek számára folyósított közvetlen kifizetéseket.

A (3) bekezdés c) pontjában említett, a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokkal kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatást közvetlenül a helyettesítést nyújtó szolgáltatónak is ki lehet fizetni.

(6) A tudáscserére irányuló és tájékoztatási tevékenységeket végző szerveknek rendelkezniük kell a szóban forgó feladatok ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában.

A (2) bekezdésben említett tevékenységeket termelői csoportok vagy más szervezetek is végezhetik, méretüktől függetlenül.

(7) A támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

Ha a (2) bekezdésben említett tevékenységeket termelői csoportok vagy szervezetek végzik, a szóban forgó tevékenységekhez való hozzáférésnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság.

A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett termelői csoport vagy szervezet igazgatási költségeinek fedezése céljából fizetett hozzájárulás mértékének a (2) bekezdésben említett tevékenységek végzéséhez kapcsolódó költségekre kell korlátozódnia.

(8) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

A (3) bekezdés d) pontjában említett demonstrációs projektek esetében a támogatás maximális összege egy 3 pénzügyi évet felölelő időszakban nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t.

22. cikk

A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás célja, hogy segítse a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozásokat és a fiatal mezőgazdasági termelőket a tanácsadási szolgáltatások igénybevételében.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatott intézkedések összhangban legyenek a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerének (AKIS) a KAP stratégiai tervben szereplő leírásával.

(3) A tanácsadásnak az (EU) 2021/2115 rendelet 6. cikkében meghatározott egyedi célok közül legalább egyhez kapcsolódnia kell, és a következő elemek közül legalább egyre ki kell terjednie:

a) az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből és a GAEC-előírásokból eredő kötelezettségek;

b) a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (36), az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (37), az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (38), az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) 55. cikke és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (40) végrehajtásához megállapított követelmények;

c) "Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében" című közleményben (41) meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;

d) kockázatmegelőzés és -kezelés;

e) korszerűsítés, a versenyképesség fokozása, ágazati integráció, piacorientáltság, vállalkozásösztönzés és innováció, különösen az EIP operatív csoport projektjeinek előkészítéséhez és végrehajtásához;

f) az (EU) 2021/2115 rendelet 114. cikkének b) pontjában említett digitális technológiák a mezőgazdaságban;

g) tápanyagokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve - legkésőbb 2024-től kezdődően - a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz használatát, az (EU) 2021/2115 rendelet 15. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint;

h) foglalkoztatási feltételek és munkáltatói kötelezettségek, valamint munkahelyi egészségvédelem és biztonság, továbbá szociális támogatás a mezőgazdasági közösségekben;

i) fenntartható takarmánytermelés, a takarmány tápanyagtartalom és takarmányértékek tekintetében történő értékelése, a haszonállatok igény szerinti etetésének dokumentálása, tervezése és ellenőrzése.

(4) A tanácsadás kiterjedhet a (3) bekezdésben említettektől eltérő, a mezőgazdasági üzem gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is, a versenyképességi szempontokat is beleértve. Ez a rövid ellátási láncok kialakításához, az ökológiai gazdálkodáshoz, a fenntartható energiával való takarékossághoz, energiahatékonysághoz, a megújuló energia mezőgazdasági célú termeléséhez és felhasználásához, a biológiai sokféleség növeléséhez vagy a biológiai sokféleség tekintetében nyújtott teljesítmény javításához, valamint az állattenyésztés egészségügyi szempontjaihoz kapcsolódó tanácsadást is magában foglalhat.

(5) A támogatás támogatott szolgáltatás formájában valósul meg.

(6) A tanácsadási szolgáltatás nyújtására kijelölt szerveknek rendelkezniük kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal.

A tanácsadási szolgáltatást termelői csoportok vagy más szervezetek is nyújthatják, méretüktől függetlenül.

A tagállamok biztosítják, hogy a tanácsadási szolgáltatás nyújtója pártatlan legyen, és ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(7) A támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

Amennyiben a tanácsadási szolgáltatást termelői csoportok vagy szervezetek nyújtják, a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság.

A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett csoport vagy szervezet igazgatási költségeinek fedezése céljából fizetett hozzájárulás mértékének a tanácsadási szolgáltatás nyújtásának költségeire kell korlátozódnia.

(8) A támogatás összege a szolgáltatók által az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egyetlen kedvezményezettnek nyújtott tanácsadás esetében három éves időszakonként az elszámolható költségek 100 %-ára, azaz legfeljebb 25 000 EUR-ra korlátozódik (a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével).

(9) A támogatás összege a szolgáltatók által a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó egyetlen kedvezményezettnek nyújtott tanácsadás esetében háromévente az elszámolható költségek 100 %-ára, legfeljebb 200 000 EUR-ra korlátozódik (kivéve a (4) bekezdés szerinti költségeket).

23. cikk

A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás a mezőgazdasági termelő, a mezőgazdasági háztartás tagjának minősülő természetes személy vagy egy mezőgazdasági munkavállaló betegség - ideértve az említett személyek gyermekének betegségét és a velük egy háztartásban élő személy tartós ellátást igénylő, súlyos betegségét - vagy szabadság, szülési szabadság, szülői szabadság vagy kötelező katonai szolgálat miatti távolléte során, halál esetén, vagy a 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben szükségessé váló személyi helyettesítés kapcsán ténylegesen felmerülő költségek fedezését szolgálja.

(3) A helyettesítés teljes időtartama évente és kedvezményezettenként legfeljebb 3 hónap lehet, kivéve a szülési és szülői szabadság során történő helyettesítést, valamint a kötelező katonai szolgálat során szükséges helyettesítést. A szülési és szülői szabadság esetén a helyettesítés időtartama legfeljebb 6 hónap lehet az egyes esetekben. Kötelező katonai szolgálat esetén a helyettesítés időtartama legfeljebb a katonai szolgálat teljes időtartamával egyezhet meg.

(4) A támogatás támogatott szolgáltatás formájában valósul meg.

A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokat termelői csoportok vagy szervezetek is nyújthatják, méretüktől függetlenül. Ilyen esetben a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

24. cikk

A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás a következő költségeket fedezi:

a) versenyek, kereskedelmi vásárok és kiállítások szervezése és az ezeken való részvétel;

b) mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett kiadványokban nem említhető meg semmiféle konkrét vállalkozás, márkanév vagy származási hely.

Az első albekezdés nem vonatkozik azonban a következő rendszerek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek származására való hivatkozásokra:

a) a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti minőségrendszerek, feltéve, hogy a hivatkozás pontosan megegyezik az Unió oltalma alatt álló hivatkozással;

b) a 20. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti minőségrendszerek, feltéve, hogy a hivatkozás másodlagos szerepet tölt be a közvetített üzenetben.

(4) A támogatás a következő, a versenyek, kereskedelmi vásárok és kiállítások szervezésével és az azokon való részvétellel kapcsolatos elszámolható költségeket fedezi:

a) részvételi díjak;

b) utazási költségek, valamint azon állatok és termékek szállításának költségei, amelyekre a promóciós intézkedés vonatkozik;

c) az eseményt bejelentő kiadványok és honlapok költségei;

d) a kiállítási helyiségek és standok bérleti díja, valamint a standok felállításának és lebontásának költségei;

e) jelképes díjak, versenydíjanként és -győztesenként legfeljebb 3 000 EUR értékben.

(5) A támogatás a következő, a mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványokkal kapcsolatos elszámolható költségeket fedezi:

a) az egy adott régióban működő vagy egy adott mezőgazdasági terméket előállító kedvezményezetteket tényszerű információk közzététele útján ismertető, a nyomtatott vagy az elektronikus médiában megjelenő kiadványok, illetve honlapok vagy az elektronikus médiában, rádióban vagy televízióban megjelenő anyagok költségei azzal a feltétellel, hogy a közzétett információk részrehajlástól mentesek, és valamennyi érintett kedvezményezett azonos feltételekkel kerülhet be az anyagba;

b) a következőkre vonatkozó tudományos ismeretek és tényszerű információk terjesztésének költségei:

i. a 20. cikk (2) bekezdésében említett, más tagállamokból és harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek előtt nyitva álló minőségrendszerek;

ii. generikus mezőgazdasági termékek és táplálkozástani előnyeik, valamint ajánlott felhasználásuk.

(6) A támogatást a következő formák valamelyikében kell nyújtani:

a) természetben;

b) a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek visszatérítésének formájában;

c) a jelképes díjakhoz nyújtott támogatást illetően szintén készpénzben.

Természetben nyújtott támogatás esetében a támogatás támogatott szolgáltatás formájában valósul meg.

Promóciós intézkedéseket termelői csoportok vagy más szervezetek is végrehajthatnak, méretüktől függetlenül.

A (4) bekezdés e) pontjában említett, jelképes díjakhoz nyújtott támogatás csak akkor fizethető ki a promóciós intézkedések végrehajtójának, ha a díjat ténylegesen kiosztották, és csak a kiosztás igazolását követően.

(7) A promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek mellett - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

Amennyiben a promóciós intézkedést termelői csoportok vagy szervezetek hajtják végre, a részvételnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság. A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett termelői csoport vagy szervezet adminisztrációs költségeinek fedezése céljából fizetett hozzájárulás mértékének a promóciós intézkedések végzéséhez kapcsolódó arányos költségekre kell korlátozódnia.

(8) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

25. cikk

A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás

(1) A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatásra az alábbi, együttesen teljesítendő feltételek vonatkoznak:

a) a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségnek minősítette;

b) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(3) A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján a (2) bekezdés a) pontjában említett hivatalos elismerést megadottnak kell tekinteni.

(4) A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja.

Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(5) A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenséghez kapcsolódó támogatási programokat a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni, a támogatást pedig négy éven belül ki kell fizetni.

(6) Az elszámolható költség a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség közvetlen következményeként bekövetkezett kárnak a valamely hatóság, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy valamely biztosítótársaság által megállapított összege.

(7) A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt bekövetkezett kár értékét az egyes kedvezményezettek szintjén kell kiszámítani. A támogatás a következőkre vonatkozhat:

a) a mezőgazdasági termelés és a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő bevételkiesés a (8) bekezdésben foglaltak szerint;

b) az anyagi károk a (9) bekezdésben foglaltak szerint.

(8) A bevételkiesés kiszámítása során:

a) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének évében vagy a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt mezőgazdasági termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt;

ki kell vonni

b) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezését megelőző három évben előállított mezőgazdasági termékek évi átlagos mennyisége - vagy a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezését megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag - és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

Amennyiben a kkv-t a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének időpontja előtt kevesebb mint három évvel alapították, úgy a (8) bekezdés b) pontjában említett háromévesidőszakra való hivatkozás úgy értelmezendő, hogy az a kérelmező méretével megegyező méretű, átlagos vállalkozás - nevezetesen a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség sújtotta nemzeti vagy regionális szektorban működő mikrovállalkozás, illetve kisvállalkozás vagy középvállalkozás - által előállított és eladott mennyiségre vonatkozik.

A bevételkiesés vagy a mezőgazdasági üzem éves termelésének szintje, vagy a termények vagy az állatállomány szintje alapján számítható ki.

A bevételkiesés összeg megnövelhető azokkal az egyéb költségekkel, amelyek a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt merültek fel a kedvezményezettnél.

A bevételkiesés összegéből le kell vonni minden olyan költséget, amely a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt nem merült fel.

A kedvezményezett mezőgazdasági termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók, amennyiben az alkalmazott számítási módszer lehetővé teszi a kedvezményezett tényleges veszteségének meghatározását az adott év tekintetében.

(9) Az eszközökben - például gazdasági épületekben, felszerelésekben, gépekben, készletekben és termelőeszközökben - a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt bekövetkező anyagi kárt az érintett eszköz javítási költsége vagy a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezése előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani.

Nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci értéknek a jelenség által okozott csökkenését, vagyis az eszköz közvetlenül a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezése előtti értéke és közvetlenül azutáni értéke közötti különbséget.

Ha a kedvezményezett (8) bekezdés szerinti bevételkiesését a termények vagy az állatállomány szintje alapján számítják ki, akkor csak az adott terményhez vagy állatállományhoz kapcsolódó anyagi kárt lehet figyelembe venni.

(10) A támogatást legalább 50 %-kal csökkenteni kell minden esetben, ha a támogatást nem olyan kedvezményezett számára ítélik oda, aki biztosítást kötött az éves átlagtermelésének vagy a termeléssel összefüggő jövedelmének legalább 50 %-ára és az érintett tagállamban vagy régióban statisztikailag leggyakrabban előforduló, biztosítással fedezhető éghajlati kockázatok ellen.

(11) A veszteségek ellentételezéseként kapott támogatási és egyéb kifizetések, beleértve az egyéb nemzeti vagy uniós intézkedés keretében vagy biztosítási kötvény alapján folyósított kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 80 %-át.

Hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken a támogatási intenzitás 90 %-ig növelhető.

26. cikk

Az állatbetegségek vagy a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzésével, megfékezésével és felszámolásával kapcsolatos költségek fedezéséhez nyújtott támogatás, valamint az állatbetegségek és a növénykárosítók által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás

(1) Az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzésével, megfékezésével és felszámolásával kapcsolatos költségek fedezéséhez nyújtott támogatás, valamint az állatbetegségek és a növénykárosítók által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás feltételei a következők:

a) csak olyan állatbetegségek vagy növénykárosítók tekintetében folyósítható, amelyekre nézve - törvényi rendelkezés, rendelet vagy közigazgatási intézkedés formájában - uniós vagy nemzeti szabályok vannak érvényben;

b) az alábbiak egyikének részét kell képeznie:

i. uniós, nemzeti vagy regionális szintű, az érintett állatbetegség vagy növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzését, megfékezését vagy felszámolását célzó közprogram;

ii. a tagállam illetékes hatósága által hozott szükséghelyzeti intézkedések;

iii. valamely növénykárosítóval való fertőzöttség felszámolására vagy visszaszorítására irányuló, az (EU) 2016/2031 rendelet 18. cikkének, valamint 28. cikke (1) és (2) bekezdésének, 29. cikke (1) és (2) bekezdésének, 30. cikke (1) bekezdésének és 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően végrehajtott intézkedések;

iv. az állatbetegségek megelőzésére, megfékezésére és felszámolására irányuló, az (EU) 2016/429 rendeletnek megfelelő intézkedések.

A b) pontban említett programnak és intézkedéseknek tartalmazniuk kell az érintett megelőzési, megfékezési vagy felszámolási intézkedések leírását.

(3) Az állatbetegségek esetében a támogatás az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett állatbetegség-jegyzékben, az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelet (42) III. mellékletében foglalt zoonózisjegyzékben vagy az Állategészségügyi Világszervezet által létrehozott, az állatbetegségeket, fertőzéseket és parazitafertőzéseket felsoroló jegyzékben említett állatbetegségek tekintetében nyújtható.

(4) Támogatás nyújtható az (EU) 2016/429 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő új betegségek tekintetében is.

(5) A támogatás nem kapcsolódhat olyan intézkedésekhez, amelyek költségeit az uniós jogszabályok értelmében a kedvezményezettnek kell viselnie, kivéve, ha a szóban forgó intézkedések költségeit teljes egészében kiegyenlítik a kedvezményezettekre háruló kötelező terhek.

(6) A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja.

Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(7) Az állatbetegségekkel vagy növénykárosítókkal összefüggő támogatási programokat az állatbetegség vagy a növénykárosító miatti költségek vagy károk keletkezésének időpontjától számított három éven belül be kell vezetni és négy éven belül ki kell fizetni.

(8) Az állatbetegségekkel, növénykárosítókkal vagy idegenhonos inváziós fajokkal - az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) 3. cikkének 3. pontjában meghatározott az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokkal és az 1143/2014/EU rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott tagállami szinten veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokkal - való, még nem bekövetkezett fertőzöttséggel kapcsolatos intézkedések (a továbbiakban: megelőzési intézkedések) esetében a támogatás a következőkhöz kapcsolódó elszámolható költségeket fedezi:

a) egészségügyi ellenőrzések;

b) elemzések, ideértve az in vitro diagnosztikát is;

c) tesztek és más szűrési intézkedések, ideértve a TSE- és BSE-vizsgálatokat is;

d) oltóanyagok, gyógyszerek, állatok kezelésére szolgáló anyagok, növényvédő szerek és biocid termékek megvásárlása, tárolása, szétosztása és alkalmazása;

e) az állatok levágása vagy kiselejtezése, illetve az állati termékek és a növények ugyanilyen célból történő megsemmisítése, valamint az üzem és a felszerelések megtisztítása és fertőtlenítése vagy károsítómentesítése;

f) biológiai védelmi intézkedések meghatározása vagy fejlesztése.

(9) Megfékezésre és felszámolásra irányuló intézkedések esetében a támogatás a következőkhöz kapcsolódó elszámolható költségeket fedezi:

a) állatbetegségek esetében tesztek és más szűrési intézkedések, ideértve a TSE- és BSE-vizsgálatokat is;

b) oltóanyagok, gyógyszerek, állatok kezelésére szolgáló anyagok, növényvédő szerek és biocid termékek megvásárlása, tárolása, alkalmazása és szétosztása;

c) az állatok levágása vagy kiselejtezése és megsemmisítése, valamint az állatokhoz kapcsolódó termékek vagy a növények megsemmisítése, ideértve az oltások vagy az illetékes hatóságok által elrendelt más intézkedések miatt elpusztuló állatokat és megsemmisülő növényeket is;

d) a mezőgazdasági üzem és a berendezések tisztítása, fertőtlenítése és károsítómentesítése a kórokozók vagy a vektor járványtani jellemzői és egyéb tulajdonságai alapján.

(10) Az állatbetegségek vagy növénykárosítók okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás esetében az ellentételezés kiszámításának kizárólagos alapja:

a) az alábbiak következményeként levágott, kiselejtezett vagy elhullott állatok és a hozzájuk kapcsolódó termékek, valamint az alábbiak következményeként megsemmisült növények piaci értéke:

i. állatbetegség vagy növényi károsítóval való fertőzöttség;

ii. a (2) bekezdés b) pontja szerinti közprogram vagy intézkedés;

b) a zárlat alá helyezési kötelezettségből, az állománypótlási vagy újraültetési nehézségekből, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett közprogram vagy intézkedés részeként előírt kötelező vetésforgóból eredő bevételkiesés;

c) a tagállam illetékes hatóságainak utasítására megsemmisített felszerelések cseréjével kapcsolatos költségek.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a szóban forgó piaci értéket az alapján kell megállapítani, hogy mekkora volt az állatok, termékek és növények értéke közvetlenül azt megelőzően, hogy felmerült vagy megerősítést nyert az állatbetegség vagy növénykárosítóval való fertőzöttség gyanúja.

(11) A (10) bekezdés szerint kiszámított ellentételezésből le kell vonni az alábbi tételeket:

a) minden olyan költség, amely az állatbetegség vagy növénykárosító miatt közvetlenül nem merült fel, de egyébként felmerült volna a kedvezményezettnél;

b) az illetékes hatóságok utasítására megelőzési vagy felszámolási célból levágott vagy kiselejtezett állatokhoz vagy megsemmisített növényekhez kapcsolódó termékek értékesítéséből származó bevétel.

(12) Az állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás olyan állatbetegségek és növénykárosítók miatt keletkezett költségekre és károkra korlátozódik, amelyek kapcsán az illetékes tagállami hatóság az egyik alábbi intézkedést hozta:

a) állatbetegség esetében hivatalosan elismerte a kitörést;

b) növénykárosítók esetében hivatalosan elismerte a károsító jelenlétét.

(13) A (8) és a (9) bekezdésben említett elszámolható költségekhez kapcsolódó támogatást természetben kell nyújtani, és a vonatkozó kifizetést a megelőzésre, megfékezésre és felszámolásra irányuló intézkedések végrehajtója számára kell folyósítani.

Az első albekezdéstől eltérve, az alábbiakban megjelölt rendelkezésekben említett elszámolható költségekhez kapcsolódó támogatások közvetlenül a kedvezményezettnek is folyósíthatók a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek visszatérítésének formájában:

a) a (8) bekezdés d) és e) pontja, valamint a (9) bekezdés b) pontja az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség esetében;

b) a (8) bekezdés e) pontja és a (9) bekezdés c) pontja a növénykárosítóval való fertőzöttség, valamint az üzem és a felszerelések megtisztítása és fertőtlenítése esetében.

(14) Nem nyújtható egyedi támogatás, ha megállapítást nyer, hogy az állatbetegséget vagy a növénykárosítóval való fertőzöttséget a kedvezményezett idézte elő szándékosan vagy gondatlanságból.

(15) A kedvezményezett által kapott támogatási és egyéb kifizetések - beleértve a (8), a (9) és a (10) bekezdés szerinti, ugyanazon elszámolható költségek fedezésére egyéb nemzeti vagy uniós intézkedések alapján, illetve biztosítási kötvények vagy kölcsönös kockázatkezelési alapok keretében folyósított kifizetéseket is - nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

27. cikk

Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás és az elhullott állatokkal kapcsolatos támogatás

(1) Az állattenyésztőknek nyújtott alábbi támogatások a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás a következő költségeket fedezi:

a) a törzskönyvek létrehozásával és vezetésével kapcsolatos adminisztrációs költségek;

b) harmadik fél által vagy nevében az állatállomány genetikai minőségének vagy hozamainak megállapítása érdekében elvégzett vizsgálatok, kivéve az állatállomány tulajdonosa által elvégzett ellenőrzéseket és a tej minőségének rendszeres ellenőrzését;

c) az elhullott állatok elszállítása;

d) az elhullott állatok megsemmisítése;

e) az elhullott állatok elszállítása és megsemmisítése, amennyiben a támogatást az elhullott állatok megsemmisítésére szánt díjakon vagy kötelező hozzájárulásokon keresztül finanszírozzák, feltéve, hogy az ilyen díjak vagy hozzájárulások a húságazatra korlátozódnak és azokat közvetlenül ott vetik ki;

f) az elhullott állatok elszállítása és megsemmisítése, amennyiben kötelező elvégezni az érintett elhullott állatok TSE-vizsgálatát, vagy amennyiben a 26. cikk (3) bekezdésében említett állatbetegség tör ki.

(3) A (2) bekezdés c), d), e), és f) pontjában említett támogatások előfeltétele egy olyan következetes ellenőrzési program létezése, amely valamennyi elhullott állat biztonságos ártalmatlanítását biztosítja a tagállamban.

A mezőgazdasági termelők által az elhullott állatok elszállításának és megsemmisítésének költségeire kötött biztosítás díjköltségeinek fedezéséhez nyújtott, az e cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett támogatásnak meg kell felelnie a 28. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(4) A támogatást természetben kell nyújtani, és a keretében nem nyújthatók közvetlen kifizetések a kedvezményezettek számára.

A (2) bekezdés c), d), e) és f) pontjában említett támogatások kezelésének megkönnyítése érdekében a támogatás olyan gazdasági szereplőknek vagy szerveknek fizethető ki, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a termelési-értékesítési láncban az állattenyésztési ágazatban működő vállalkozások után következnek;

b) az elhullott állatok elszállításával és megsemmisítésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a) a (2) bekezdés b) pontjában említett vizsgálatok költségeinek 70 %-a;

b) a (2) bekezdésben említett genetikai vizsgálatok költségeinek 75 %-a;

c) a (2) bekezdés a), d), e) és f) pontjában említett adminisztratív költségekhez, elszállításhoz, megsemmisítéshez és biztosítási díjhoz kapcsolódó költségek 100 %-a.

28. cikk

A biztosítási díjak fizetéséhez és a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásokhoz biztosított támogatás

(1) A biztosítási díjak fizetéséhez és a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásokhoz biztosított támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás:

a) nem képezhet akadályt a biztosítási szolgáltatások belső piacának működésében;

b) nem korlátozódhat egyetlen biztosítótársaság vagy biztosítótársaságok meghatározott csoportja által nyújtott biztosításra;

c) nem köthető olyan feltételhez, hogy a biztosítási szerződést az érintett tagállamban székhellyel rendelkező társaságnál kell megkötni.

(3) A biztosításnak a következők valamelyike által okozott veszteségek ellen kell fedezetet nyújtania:

a) természeti katasztrófák;

b) természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek és egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek;

c) állatbetegségek vagy növénykárosítók vagy védett állatok;

d) az elhullott állatok elszállításának és megsemmisítésének költségeit fedező biztosításért fizetett díjak ellentételezése.

(4) A biztosítás:

a) kizárólag a (3) bekezdésben említett veszteségek ellentételezéséhez kapcsolódó költségek fedezésére irányulhat;

b) nem követelheti meg jövőbeli termelési tevékenység végzését, illetve azzal kapcsolatosan sajátos termelési módszerek alkalmazását vagy meghatározott mennyiség termelését.

(5) A tagállamok megfelelő felső határok alkalmazásával korlátozhatják a biztosítási díj támogatható összegét.

(6) Az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak az alábbi kumulatív feltételeknek kell megfelelnie:

a) rendelkeznie kell az illetékes hatóság általi, a nemzeti jognak megfelelő akkreditációval;

b) átlátható politikát kell követnie az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;

c) egyértelmű szabályokkal kell rendelkeznie a felelősség bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában történő megállapítására.

(7) A tagállamoknak meg kell határozniuk a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a kompenzációs kifizetések nyújtása és az említett szabályok betartásának felügyelete és ellenőrzése vonatkozásában. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kockázatkezelési alapra vonatkozó szabályok kitérjenek a kedvezményezett gondatlansága esetén alkalmazandó szankciókra is.

(8) A támogatási intenzitás a biztosítási díj vagy a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások költségeinek legfeljebb 70 %-a lehet.

29. cikk

A védett állatok által okozott károk helyreállítására irányuló támogatás

(1) A védett állatok által okozott károk helyreállítására irányuló támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A tagállam az (5) bekezdésnek megfelelően megállapítja a közvetlen ok-okozati összefüggést az elszenvedett kár és a védett állat viselkedése között.

(3) A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja. Amennyiben a támogatást termelői csoportnak és szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(4) A kárt okozó esemény bekövetkeztétől számított három éven belül létre kell hozni a támogatási programot, a támogatást pedig négy éven belül ki kell fizetni.

(5) Az elszámolható költség a kárt okozó esemény közvetlen következményeként felmerült költségek hatóság, támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy biztosítótársaság által megállapított összege.

Az elszámolható költségek közé tartozhatnak az alábbiak:

a) leölt állatok vagy megsemmisített növények: az elszámolható költségek a védett állatok által elpusztított állatok vagy növények piaci értékén alapulnak;

b) közvetett költségek: a sérült állatok kezeléséből eredő állatorvosi költségek, valamint az eltűnt állatok keresésével kapcsolatos munkaerőköltségek, a védett állatok támadásaival összefüggő alacsonyabb terméshozam miatti jövedelemkiesés;

c) a következő eszközökben bekövetkezett anyagi kár: mezőgazdasági felszerelések, gépek, gazdasági épületek és készletek; az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy a kárt okozó esemény előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani; nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci értéknek a kárt okozó esemény által kiváltott csökkenését, vagyis az eszköz közvetlenül az esemény előtti értéke és közvetlenül az esemény bekövetkezte utáni értéke közötti különbséget.

(6) A kár nagyságát az egyes kedvezményezettek szintjén kell megállapítani.

A szóban forgó összegből le kell vonni minden olyan költséget, amely nem a kárt okozó esemény következtében merült fel, de egyébként felmerült volna a kedvezményezettnél.

(7) Az illetékes tagállami hatóságok meghatározott mértékű minimális erőfeszítéseket várnak el kedvezményezettektől a versenytorzulások kockázatának enyhítése és a kockázat minimalizálására való ösztönzés érdekében. Ez az erőfeszítés olyan megelőző intézkedések - például ahol lehetséges, biztonsági kerítések, őrzőkutyák - alkalmazása formájában kell, hogy megvalósuljon, amelyek arányosak a védett állatok által okozott károknak az érintett területen fennálló kockázatával, kivéve, ha észszerűen nem lehetséges ilyen intézkedéseket végrehajtani. E bekezdés a védett állat által az adott területen elkövetett első támadásra.

(8) Az e cikk szerinti támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(9) A károk helyreállítására kapott támogatás és bármely egyéb kifizetés, beleértve a támogatással érintett kárra egyéb nemzeti vagy uniós intézkedés keretében vagy biztosítási kötvény alapján folyósított kifizetéseket is, nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

30. cikk

A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtott, agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal összefüggő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) E cikk alkalmazásában:

a) "in situ megőrzés": a genetikai anyagok megőrzése az ökoszisztémákban és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok vagy vadon élő fajták életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben, illetve háziasított állatfajták vagy termesztett növényfajok tekintetében a gazdaság nyújtotta környezetben, ahol megkülönböztető tulajdonságaik kialakultak;

b) "on farm megőrzés": in situ megőrzés és fejlesztés az egyedi gazdaság szintjén;

c) "ex situ megőrzés": genetikai anyag mezőgazdasági célra történő megőrzése a természetes élőhelyen kívül;

d) "ex situ begyűjtés" a természetes élőhelyen kívül megőrzött genetikai anyag mezőgazdasági célra történő begyűjtése.

(3) A gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajták tartására, illetve a génerózió veszélyének kitett növénygenetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásoknak tartalmazniuk kell az alábbiak egyikét:

a) veszélyeztetett helyi fajtához tartozó haszonállatok tartása;

b) olyan, a helyi és a regionális körülményekhez természetes módon alkalmazkodott növénygenetikai források megőrzése, amelyeket a génerózió veszélye fenyeget.

(4) A helyi fajták akkor tekinthetők veszélyeztetett fajtának, ha teljesülnek az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének (24) bekezdésében foglalt feltételek, és ha ezeket a feltételeket a 9. cikk (1) bekezdése szerint a Bizottságnak nyújtandó tájékoztatás tartalmazza és meghatározza.

(5) A haszonállatok következő fajainak tekintetében nyújtható támogatás: szarvasmarha, juh, kecske, lófélék, sertések, madarak, nyúl és méh.

(6) A növénygenetikai erőforrások abban az esetben tekinthetők a génerózió veszélyének kitett forrásoknak, ha a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint közzéteendő tájékoztatás elegendő - tudományos eredményekre, illetve a honos vagy őshonos fajták előfordulására, populációinak sokféleségére és adott esetben a helyi szinten jellemző mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó mutatókra alapozott - bizonyítékot ismertet és tartalmaz a génerózió veszélyére nézve.

(7) A támogatás a következő műveletek költségeit fedezi:

a) célzott intézkedések: a mezőgazdaság genetikai erőforrásainak in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások webes nyilvántartásait, valamint az ex situ gyűjteményeket és adatbázisokat is;

b) összehangolt intézkedések: az uniós mezőgazdaság genetikai erőforrásainak megőrzésére, jellemzésére, gyűjtésére és felhasználására vonatkozó információknak a tagállamok illetékes szervezetei közötti cseréjét elősegítő intézkedések;

c) kísérő intézkedések: tájékoztatási, ismeretterjesztési és tanácsadási tevékenységek nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek részvételével, tanfolyamok, valamint szakmai jelentések készítése.

(8) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

31. cikk

Állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás

(1) Állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Azok a vállalkozások részesülhetnek támogatásban, amelyek önkéntes alapon vállalják a (7) bekezdésben említett egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből álló műveletek végrehajtását.

(3) A tagállamok csak olyan kötelezettségvállalások tekintetében nyújtanak támogatást, amelyek túlmutatnak az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakasza alapján megállapított vonatkozó kötelező előírásokon, valamint a nemzeti és uniós jogszabályok által meghatározott egyéb vonatkozó kötelező követelményeken.

(4) Az e cikk alapján nyújtott támogatás kizárólag olyan kötelezettségvállalások tekintetében ítélhető oda, amelyek eltérnek az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikke alapján odaítélt kifizetésekhez kapcsolódó kötelezettségvállalásoktól.

(5) Az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett összes kötelező előírást és követelményt meg kell jelölni és ismertetni kell a nemzeti jogalapban.

(6) Amennyiben a nemzeti jog olyan új követelményeket ír elő, amelyek túlmutatnak az uniós jogban meghatározott minimumkövetelményeken, az említett követelményeknek való megfeleléshez hozzájáruló kötelezettségvállalások támogatása legfeljebb 24 hónapig nyújtható attól az időponttól számítva, amikor azok a mezőgazdasági termelőegység számára kötelezővé válnak.

(7) A támogatásra jogosult állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb színvonalat kell biztosítaniuk az alábbi területek egyikén:

a) az állatok természetes igényeivel összhangban lévő víz- és takarmányellátás, valamint állatgondozás;

b) az állatok kényelmét és mozgási szabadságát javító elhelyezési körülmények, például megnövelt férőhelyek, padozatfelületek, természetes fény, mikroklíma-szabályozás, valamint olyan elhelyezési rendszerek, mint a szabad ellés vagy a csoportos tartás, az állatok természetes szükségleteitől függően;

c) olyan feltételek, amelyek lehetővé teszik a természetes viselkedés gyakorlását, mint például az ingergazdagabb környezet vagy a késői elválasztás;

d) a szabadba kijárás és legelés;

e) az állatok (beleértve a lassabban növekvő fajtákat is) robusztusságát és hosszú élettartamát növelő gyakorlatok;

f) az állatok megcsonkításának vagy ivartalanításának elkerülésére irányuló gyakorlatok. Olyan egyedi esetekben, amelyekben szükségesnek bizonyul az állatok csonkítása vagy ivartalanítása, érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentő szerek vagy immunalapú ivartalanítás alkalmazandó;

g) olyan, nem fertőző betegségek megelőzésére szolgáló egészségügyi intézkedések, amelyek nem igényelnek orvosi anyagokat, például vakcinákat, rovarirtó szereket vagy parazita elleni szereket.

(8) Az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítését egy évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén a tagállamok bizonyos állatjóléti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően.

(9) A kötelezettségvállalásokról szóló szerződés automatikusan is megújítható, ha ennek részleteit meghatározza a szerződés. Az állatjóléti kötelezettségvállalások fentiek szerinti megújítását szolgáló mechanizmust a tagállamoknak a vonatkozó nemzeti szabályoknak megfelelően kell létrehozniuk. E mechanizmust ismertetni kell a nemzeti jogalapban. A megújítást minden esetben az e cikk szerinti feltételek betartásához kell kötni.

(10) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk hatálya alá tartozó műveleteket végző vállalkozások hozzáférjenek az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges ismeretekhez és információkhoz, és hogy megfelelő képzésben részesüljenek azok, akik ezt igénylik; biztosítaniuk kell továbbá a szakértelemhez való hozzáférést azon mezőgazdasági termelők támogatása érdekében, akik vállalják termelési rendszereik megváltoztatását.

(11) A jelen cikk szerint vállalt kötelezettségek tekintetében a tagállamok felülvizsgálati rendelkezéseket alkalmaznak e kötelezettségvállalások kiigazítása érdekében arra az esetre, ha módosulnának a (3) és (7) bekezdésben hivatkozott, vonatkozó kötelező előírások és követelmények.

(12) A támogatást évente kell odaítélni az állatjólléti kötelezettségvállalások következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy részének vagy egészének ellentételezése érdekében.

(13) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a (12) bekezdésben említett költségek 100 %-át, összege pedig nem lehet több, mint 500 EUR/számosállategység.

32. cikk

A mezőgazdasági ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Támogatás csak olyan együttműködés előmozdítására nyújtható, amely hozzájárul az (EU) 2021/2115 rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több célkitűzés eléréséhez.

(3) Az e cikk hatálya alá tartozó együttműködési formáknak legalább két szereplő részvételével kell megvalósulnia, függetlenül attól, hogy a szereplők a mezőgazdasági ágazatban tevékenykednek-e, de azzal a feltétellel, hogy az együttműködés főként a mezőgazdasági ágazat javát szolgálhatja.

(4) Az alábbi együttműködési formák támogathatók:

a) együttműködés a mezőgazdasági ágazatban és az élelmiszerláncban működő különböző vállalkozások, valamint egyéb olyan, a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő szereplők - többek között termelői csoportok, szövetkezetek és szakmaközi szervezetek - között, amelyek hozzájárulnak a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához;

b) klaszterek és hálózatok kiépítése;

c) a mezőgazdasági üzemek utódlása, különösen a mezőgazdasági üzemek szintjén történő generációs megújulás esetén (a támogatás azokra a mezőgazdasági termelőkre korlátozódik, akik elérték vagy a művelet végéig el fogják érni az érintett tagállam által annak nemzeti jogszabályaival összhangban meghatározott nyugdíjkorhatárt).

(5) A támogatás nem nyújtható olyan együttműködéshez, amelyben kizárólag kutatószervezetek vesznek részt.

(6) A támogatás az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos együttműködéshez ítélhető oda:

a) kísérleti projektek kidolgozása;

b) új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági ágazatban és az élelmiszer-ipari ágazatban (feltéve, hogy mezőgazdasági termékeket érint);

c) a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése, illetve az eszközök és a források megosztása terén folytatott együttműködés;

d) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között rövid ellátási láncok és helyi piacok létrehozása és fejlesztése érdekében;

e) a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek;

f) az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott kollektív fellépés;

g) környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását (44) és a mezőgazdasági tájkép megőrzését is ideértve;

h) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a mezőgazdasági élelmiszertermékek előállításában és a saját fogyasztásra szánt energia termelésében való felhasználásra szánt biomassza fenntartható biztosítása terén;

i) az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében említettektől eltérő helyi fejlesztési stratégiáknak különösen az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említettektől eltérő közszférabeli és magánszektorbeli partnerek csoportjai általi végrehajtása.

(7) Támogatás csak az együttműködés új formáihoz, a már létező együttműködések esetében új tevékenység indításához nyújtható.

(8) A rövid ellátási láncok létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott, az (6) bekezdés d) és e) pontjában említett támogatás csak olyan ellátási láncok esetében ítélhető oda, amelyekben a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között legfeljebb egy közvetítő található.

(9) Az e cikk szerinti támogatásnak meg kell felelnie az 1308/2013/EU rendelet 206-210a. cikkének.

(10) A beruházási műveleteknek meg kell felelniük a szabályoknak és követelményeknek, az e rendelet beruházási támogatásokról szóló, alkalmazandó cikkében részletezettek, valamint a bejelentési küszöbértékekről szóló 4. cikk szerint.

(11) Az alábbi költségek elszámolhatók, amennyiben mezőgazdasági tevékenységek kapcsán merülnek fel:

a) együttműködési projekt előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei;

b) az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az üzleti terv vagy az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei;

c) az együttműködéshez kapcsolódó működési költségek;

d) a végrehajtandó műveletek költségei, ideértve a szervezéshez kapcsolódó költségeket;

e) promóciós tevékenységek költségei.

(12) A támogatás legfeljebb hétéves időszakra nyújtható.

(13) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(14) A (11) bekezdés (d) pontjában említett, beruházást megvalósító műveleteknél a támogatás mértéke nem haladhatja meg a beruházási támogatásokról szóló cikkben foglalt, beruházási támogatásokra vonatkozó maximális támogatási intenzitást.

2. szakasz

A mezőgazdaságban nyújtott környezetvédelmi támogatások

33. cikk

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás

(1) A Natura 2000-hez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatások évente, a mezőgazdasági földterület után hektáronként ítélhetők oda a kedvezményezettek számára a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv végrehajtása által közvetlenül érintett mezőgazdasági földterületen keletkezett hátrányok következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem ellentételezése céljából.

(3) A támogatás csak az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon (GAEC-előírások), valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozó feltételeken túlmutató követelményekből eredő hátrányok tekintetében nyújtható.

(4) Támogatás csak a következő mezőgazdasági területekre vonatkozóan nyújtható:

a) Natura 2000 mezőgazdasági területek;

b) a 92/43/EGK irányelv 10. cikke célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló egyéb körülhatárolt természetvédelmi területek, ahol a gazdálkodásra vonatkozó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben; e területek aránya nem haladhatja meg az adott KAP stratégiai terv területi hatálya alá eső, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át.

(5) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2) bekezdésben említett költségek 100 %-át, összege pedig nem lehet több, mint 500 EUR/hektár/év a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban és 200 EUR/hektár/év azt követően.

34. cikk

Agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás

(1) Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Támogatásban részesülhetnek mindazok a vállalkozások és vállalkozáscsoportok, amelyek önkéntes alapon vállalják az (1) bekezdésben említett egy vagy több kötelezettségvállalás teljesítéséből álló műveletek végrehajtását a környezetre és az éghajlatra kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok megőrzése és szükséges módosításainak előmozdítása céljából.

(3) A tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek túlmutatnak:

a) az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;

b) a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb vonatkozó, kötelező követelményeken;

c) az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan megállapított feltételeken.

(4) A (3) bekezdésében említett összes kötelező előírást és követelményt meg kell jelölni és ismertetni kell a nemzeti jogalapban.

(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségvállalások kapcsán a nemzeti jog olyan új követelményeket ír elő, amelyek túlmutatnak az uniós jogban meghatározott, megfelelő minimumkövetelményeken, az említett követelményeknek való megfeleléshez hozzájáruló kötelezettségvállalások támogatása legfeljebb 24 hónapig nyújtható attól az időponttól számítva, amikor azok a mezőgazdasági üzem számára kötelezővé válnak.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján támogatásban részesülő vállalkozások hozzáférjenek az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges ismeretekhez és információkhoz, és hogy megfelelő képzésben részesüljenek azok, akik ezt igénylik; biztosítaniuk kell továbbá a szakértelemhez való hozzáférést azon mezőgazdasági termelők támogatása érdekében, akik vállalják termelési rendszereik megváltoztatását.

(7) Az e cikk szerinti kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok a várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően. A genetikai erőforrások megőrzésére, fenntartható használatára és fejlesztésére, a kezdeti időszakban teljesített kötelezettségvállalást közvetlenül követő új kötelezettségvállalásokra vagy egyéb kellően indokolt esetekben a tagállamok rövidebb, legalább egyéves időszakot is meghatározhatnak.

(8) A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozásoktól eltérő kedvezményezetteknek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítéséhez a 7. szakasz szerint nyújtható támogatás.

(9) Az állattenyésztés külterjesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásoknak legalább a következő feltételeknek kell eleget tenniük:

a) az üzem teljes legelőterületét úgy kell kezelni és karbantartani, hogy elkerüljék mind a túl-, mind az alullegeltetést;

b) az állatállomány-sűrűséget a mezőgazdasági üzem területén tartott összes legelő állat, illetve a tápanyag-kimosódás korlátozására tett kötelezettségvállalás esetén a mezőgazdasági üzem területén tartott összes, a szóban forgó kötelezettségvállalás szempontjából releváns állat figyelembevételével kell meghatározni.

(10) A támogatás kiterjedhet olyan kollektív rendszerek és eredményalapú támogatási rendszerek - például karbongazdálkodási rendszerek - megvalósítására, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy a környezet minőségének jelentős, nagy léptékű vagy mérhető javulását érjék el. Az eredményalapú karbongazdálkodási rendszereknek biztosítaniuk kell a számszerűsítéssel, az addicionalitással, a hosszú távú tárolással és a fenntarthatósággal kapcsolatos minőségi kritériumok teljesülését, egyúttal figyelembe véve a fenntartható szénkörforgásokról szóló közleményt (45) a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítása tekintetében.

(11) A jelen cikk szerint vállalt kötelezettségek tekintetében a tagállamok felülvizsgálati rendelkezéseket alkalmaznak e kötelezettségvállalások kiigazítása érdekében arra az esetre, ha módosulnának a (3), (4) és (9) bekezdésben hivatkozott, vonatkozó kötelező előírások és feltételek.

(12) A támogatást évente kell odaítélni az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy részének vagy egészének ellentételezése érdekében.

(13) E cikk alapján nem nyújtható támogatás a 35. cikk hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

(14) A támogatás hektáronként fizetendő.

(15) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át, összege pedig nem lehet több, mint 600 EUR/hektár/év egynyári növények esetében, 900 EUR/hektár/év különleges évelő növények esetében és 450 EUR/hektár/év egyéb földhasználat esetén.

35. cikk

Ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatás

(1) Az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Támogatásban részesülhetnek mindazok a vállalkozások vagy vállalkozások csoportjai, amelyek önkéntes alapon vállalják, hogy áttérnek az (EU) 2018/848 rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására, illetve a jövőben is folytatják azt.

(3) A tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek túlmutatnak:

a) az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;

b) a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb vonatkozó, kötelező követelményeken;

c) a mezőgazdasági terület (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti állapotban tartására vonatkozóan meghatározott feltételeken.

(4) Az összes ilyen kötelező előírást és követelményt meg kell jelölni és ismertetni kell a nemzeti jogalapban.

(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségvállalások kapcsán a nemzeti jog olyan új követelményeket ír elő, amelyek túlmutatnak az uniós jogban meghatározott, megfelelő minimumkövetelményeken, az említett követelményeknek való megfeleléshez hozzájáruló kötelezettségvállalások támogatása legfeljebb 24 hónapig nyújtható attól az időponttól számítva, amikor azok a mezőgazdasági üzem számára kötelezővé válnak.

(6) A (3) bekezdésben említett kötelezettségvállalásokat öt évtől hét évig terjedő kezdeti időszak alatt kell teljesíteni. A tagállamok bizonyos várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak, többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások évenkénti meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően. Az ökológiai gazdálkodásra való áttéréshez nyújtott támogatás esetében a tagállamok rövidebb, legalább egyéves időszakot is meghatározhatnak. A kezdeti időszakban teljesített kötelezettségvállalást közvetlenül követő, az ökológiai gazdálkodás fenntartására vonatkozó új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb, legalább egyéves időszakot is meghatározhatnak.

(7) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk hatálya alá tartozó műveleteket végző vállalkozások hozzáférjenek az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges ismeretekhez és információkhoz, és hogy megfelelő képzésben részesüljenek azok, akik ezt igénylik; biztosítaniuk kell továbbá a szakértelemhez való hozzáférést azon mezőgazdasági termelők támogatása érdekében, akik vállalják termelési rendszereik megváltoztatását.

(8) A jelen cikk szerint vállalt kötelezettségek tekintetében a tagállamok felülvizsgálati rendelkezéseket alkalmaznak e kötelezettségvállalások kiigazítása érdekében arra az esetre, ha módosulnának a (3) bekezdésben hivatkozott, vonatkozó kötelező előírások és feltételek.

(9) A támogatást évente kell odaítélni a kötelezettségvállalások következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy részének vagy egészének ellentételezése érdekében. Az e cikk szerinti támogatás nem nyújtható a 34. cikk hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások teljesítéséhez vagy a 20. cikk hatálya alá tartozó költségek fedezéséhez.

(10) Az ökológiai termékek elsődleges termelése, feldolgozása és forgalmazása terén megvalósuló beruházáshoz nyújtott támogatások a 14. és 17. cikk rendelkezései irányadók.

(11) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át, összege pedig nem lehet több, mint 600 EUR/hektár/év egynyári növények esetében, 900 EUR/hektár/év különleges évelő növények esetében és 450 EUR/hektár/év egyéb földhasználat esetén.

3. szakasz

Kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

36. cikk

A mezőgazdasági üzemek vagy erdők területén található kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági üzemek vagy erdők területén található kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott vonatkozó feltételeknek.

(2) Támogatás nyújtható a mezőgazdasági üzemek és erdők területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz.

(3) A támogatás olyan - természetes tájak, illetve épületek formájában fennmaradt - kulturális és természeti örökség megőrzéséhez nyújtható, amelyet az érintett tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismertek kulturális vagy természeti örökségként.

(4) A támogatás a következő, kulturális és természeti örökség megőrzéséhez kapcsolódó elszámolható költségek fedezésére vehető igénybe:

a) tárgyi eszközökbe való beruházás költségei;

b) mezőgazdasági eszközteremtő munkák.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(6) A mezőgazdasági eszközteremtő munkákhoz nyújtott támogatás összege évente legfeljebb 10 000 EUR.

4. szakasz

A természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás

37. cikk

A természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás

(1) A természeti katasztrófák által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatási programok a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelelnek az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás feltételei a következők:

a) csak akkor folyósítható, ha a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítette;

b) ha a természeti katasztrófa és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(3) A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás is tagja.

Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult.

(4) Egy adott természeti katasztrófához kapcsolódó támogatási programokat a szóban forgó természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni és négy éven belül ki kell fizetni.

(5) Az elszámolható költség a természeti katasztrófa közvetlen következményeként keletkezett kárnak valamely hatóság, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy valamely biztosítótársaság által megállapított összege.

(6) A természeti katasztrófa következtében keletkezett kár értékét az egyes kedvezményezettek szintjén kell kiszámítani.

(7) A támogatás a következőkre vonatkozhat:

a) a mezőgazdasági termelés és a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő bevételkiesés a (8) bekezdésben foglaltak szerint;

b) az anyagi károk a (9) bekezdésben foglaltak szerint.

(8) A bevételkiesés kiszámítása során:

a) a természeti katasztrófa bekövetkezésének évében vagy a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt mezőgazdasági termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt

ki kell vonni

b) a természeti katasztrófa bekövetkezését megelőző három évben előállított mezőgazdasági termékek évi átlagos mennyisége - vagy a természeti katasztrófa bekövetkezését megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag - és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

Amennyiben a kkv-t a természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontja előtt kevesebb mint három évvel alapították, úgy a (8) bekezdés b) pontjában említett háromévesidőszakra való hivatkozás úgy értelmezendő, hogy az a kérelmező méretével megegyező méretű, átlagos vállalkozás - nevezetesen a természeti katasztrófa sújtotta nemzeti vagy regionális szektorban működő mikrovállalkozás, illetve kisvállalkozás vagy középvállalkozás - által előállított és eladott mennyiségre vonatkozik.

A bevételkiesés vagy a mezőgazdasági üzem éves termelésének szintje, vagy a termények vagy az állatállomány szintje alapján számítható ki.

Ez az összeg növelhető a kedvezményezettnél a természeti katasztrófával közvetlen összefüggésben keletkezett egyéb költségeivel.

Az összegből le kell vonni minden olyan költséget, amely a természeti katasztrófa miatt nem merült fel.

A kedvezményezett éves mezőgazdasági termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók, amennyiben az alkalmazott számítási módszer lehetővé teszi a kedvezményezett tényleges veszteségének meghatározását az adott év tekintetében.

(9) Az eszközökben - például gazdasági épületekben, felszerelésekben, gépekben, készletekben és termelőeszközökben - a természeti katasztrófa miatt bekövetkező anyagi kárt az érintett eszköz javítási költsége vagy a természeti katasztrófa bekövetkezése előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani.

Nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci érték katasztrófa által kiváltott csökkenését, vagyis az eszköznek a közvetlenül a katasztrófa bekövetkezése előtti értéke és a közvetlenül a katasztrófa bekövetkezése utáni értéke közötti különbséget.

(10) A veszteségek ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

5. szakasz

Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás

38. cikk

A mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás

(1) A mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatott projektnek az (1) bekezdés szerinti érintett ágazatban vagy alágazatban működő összes vállalkozás számára általános érdekűnek kell lennie.

(3) A támogatott projekt megkezdésének időpontja előtt nyilvánosan hozzáférhető, országos vagy regionális szintű honlapon közzé kell tenni a következő információkat:

a) a támogatott projekt megvalósításának ténye;

b) a támogatott projekt céljai;

c) a támogatott projekttől várt eredmények közzétételének hozzávetőleges időpontja;

d) a támogatott projekttől várt eredmények interneten való közzétételének helye;

e) a támogatott projekt eredményei díjmentesen elérhetőek lesznek az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

(4) A támogatott projekt eredményeit a támogatott projekt befejezésének időpontjától kezdődően, vagy attól az időponttól kezdődően, amikor az említett eredményekre vonatkozóan bármely meghatározott szervezet tagjait tájékoztatják - amelyik először bekövetkezik -, nyilvánosan hozzáférhető honlapon közzé kell tenni. Az eredményeket a támogatott projekt befejezésének időpontjától kezdődően legalább öt éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

(5) A támogatást közvetlenül a kutató és/vagy ismeretterjesztő szervezetnek kell nyújtani.

(6) A támogatás nem foglalhat magában a mezőgazdasági vagy az erdőalapú ágazatban működő vállalkozások részére folyósított, a mezőgazdasági vagy erdészeti termékek árán alapuló kifizetéseket.

(7) Az elszámolható költségek a következők:

a) kutatókhoz, technikusokhoz és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, a projektben való foglalkoztatás mértékéig;

b) az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére; amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek;

c) az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére, valamint az alábbi feltételek mellett:

i. az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek;

ii. földterülettel összefüggésben az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

e) további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(8) Amennyiben egy kutató és/vagy ismeretterjesztő szervezet gazdasági tevékenységet is folytat, e gazdasági tevékenységek finanszírozását, költségeit és bevételeit külön kell elszámolni.

(9) Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként befolyással lehetnek egy kutató és/vagy ismeretterjesztő szervezetre, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez.

(10) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

39. cikk

Az EIP operatív csoportok projektjeiben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás

(1) Az EIP operatív csoportok (EU) 2021/2115 rendelet 127. cikkének hatálya alá tartozó projektjeiben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesíti az e cikkben, valamint az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeket.

(2) Az EIP operatív csoportok projektjei esetében a következő költségek számolhatók el:

a) az EIP operatív csoportok valamely projektjének előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei;

b) jóváhagyott műveletek végrehajtása;

c) a csoport együttműködési tevékenységeinek előkészítése és végrehajtása;

d) az EIP operatív csoportok projektjei megvalósításának irányításához kapcsolódó működési költségek;

e) az EIP-közösség szervezése az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a projektek előmozdítása, valamint a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében a műveletek kidolgozása és a pályázatok előkészítése céljából.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (EU) 2021/2115 rendeletben az egyes művelettípusokra előírt maximális támogatási mértékeket.

40. cikk

Az EIP operatív csoportok projektjeiből részesülő vállalkozások számára nyújtott, korlátozott összegű támogatás

(1) E rendelet 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően az európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjának projektjeiben részt vevő, vagy azokból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesíti az e cikkben és az e rendelet I. fejezetben rögzített feltételeket.

(2) A támogatás teljes összege az EIP operatív csoportok egy projektjére vetítve nem haladhatja meg az 500 000 EUR-t.

6. szakasz

Az erdőalapú ágazatnak nyújtott támogatások

41. cikk

Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás

(1) Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás az erdő, illetve a fás terület létesítésének és a hektáronkénti éves támogatásnak a költségeit fedezi.

Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás beruházási műveletek költségeinek fedezésére is igénybe vehető.

(3) Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott, beruházási műveletekkel kapcsolatos támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) földterület vásárlásával járó ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó összes elszámolható költség 10 %-át, kivéve a földvásárlást, amennyiben a támogatást KAP stratégiai terv keretében nyújtják;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányokban foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok, védjegyek beszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

A KAP stratégiai terv keretében odaítélt és pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatás az első albekezdésben említettektől eltérő elszámolható költségeket is fedezhet, feltéve, hogy a költségek a vonatkozó KAP stratégiai terv alapján teljes mértékben elszámolhatók, és a támogatás a vonatkozó stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyását követően lép hatályba.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a támogatást a KAP stratégiai terv keretében, pénzügyi eszközök formájában nyújtják.

(4) Azoknak a beruházási műveleteknek az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(5) Az alábbi létesítési költségek számolhatók el:

a) a telepítési és szaporítóanyagok költségei;

b) a telepítési költségek és a telepítéshez közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az egyéb kapcsolódó műveleteknek, például a magoncok tárolásának és a megelőzéshez és védelemhez szükséges anyagokkal való kezeléseinek a költségei;

d) az első évben elhalt állomány pótlásának és az ültetést követő első években előforduló kismértékű elhalás pótlásának költségei. A nagymértékű elhalás pótlásának költségei csak a 43. cikk alapján támogathatók.

(6) A hektáronkénti éves támogatás az elmaradó jövedelem és a fenntartás - beleértve a törzskiválasztó és a növedékfokozó gyérítést is - költségeinek fedezésére vehető igénybe az odaítélésének időpontjától számítva legfeljebb 12 éven át.

(7) Nem nyújtható támogatás a következő fák telepítéséhez:

a) rövid vágásfordulójú sarjerdőt alkotó fák;

b) karácsonyfák;

c) energiatermelésre szánt, gyors növekedésű fák;

d) a területen nem honos fajok, kivéve, ha a támogatást a KAP stratégiai terv keretében nyújtják;

e) erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem állnak összhangban a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásban (46) a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elvek szerinti klímacéloknak és környezetvédelmi célkitűzéseknek.

(8) A telepített fajoknak meg kell felelniük az adott terület környezeti és éghajlati viszonyainak és a (12) bekezdésben foglalt környezetvédelmi minimumkövetelményeknek.

(9) Azokon a területeken, ahol az erdőtelepítés a kedvezőtlen talaj- és éghajlati adottságok miatt nehézségekbe ütközik, a helyi körülményekhez alkalmazkodni képes fás szárú évelő fajok, például cserjék és bokrok telepítéséhez is nyújtható támogatás.

(10) A nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás feltétele az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatás (47) szerinti erdőgazdálkodási tervből vagy azzal egyenértékű eszközből származó lényeges információk közlése.

Ez a követelmény nem vonatkozik azokra az önálló helyhatósággal rendelkező településekre, amelyek éves költségvetése kevesebb mint 10 millió EUR, és lakosságuk nem éri el az 5 000 főt.

(11) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(12) Az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatással összefüggésben az alábbi környezetvédelmi minimumkövetelmények alkalmazandók:

a) a telepítendő fajok, a területek és az alkalmazandó módszerek kiválasztásakor kerülni kell az olyan érzékeny élőhelyeken végzett nem megfelelő erdőtelepítést, mint a tőzeglápok vagy a vizes élőhelyek, valamint kerülni kell a nagy ökológiai értékű területeken - beleértve a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodással érintett területeket is - fellépő negatív hatásokat. A 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv értelmében Natura 2000 területként kijelölt területeken kizárólag az érintett területek gazdálkodási céljainak megfelelő és a tagállamokban a Natura 2000 program végrehajtásáért felelős hatóság által jóváhagyott erdőtelepítés engedélyezhető;

b) a fák fajainak, fajtáinak, ökotípusainak és származási helyeinek kiválasztásakor figyelembe kell venni az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség igényét, az érintett terület talajtani és hidrológiai adottságait, valamint a helyi körülmények között a fajok lehetséges, a tagállamok meghatározása szerinti inváziós jellegét. A kedvezményezettnek legalább addig gondoskodnia kell az erdő védelméről és fenntartásáról, amíg az elmaradó mezőgazdasági jövedelem és a fenntartás költségei címén támogatásban részesül. Idetartozik adott esetben az erdő jövőbeli fejlődése és a lágyszárú növényekkel folytatott versengés szabályozása, valamint a tűzveszélyes aljnövényzet túlzott mértékű kialakulásának megelőzése érdekében végzett állományápolás, gyérítés vagy legeltetés. A gyorsan növő fafajok esetében a tagállamok meghatározzák a kivágásig számított minimális és maximális időtartamot. A minimális időtartam nem lehet rövidebb 8 évnél, a maximális időtartam pedig nem haladhatja meg a 20 évet;

c) azokban az esetekben, amikor a nehéz talajviszonyok, valamint környezeti vagy éghajlati feltételek miatt, ideértve a környezetkárosodást is, az évelő fás szárú fajok telepítése várhatóan nem vezet a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti erdővel borított területek kialakulásához, a tagállam engedélyezheti a kedvezményezett számára a helyi körülményekhez alkalmazkodni képes más fás szárú fajokból, például cserjékből és bokrokból álló növénytakaró kialakítását. A kedvezményezett köteles az erdőkre vonatkozóan előírttal azonos szintű ápolást és védelmet biztosítani;

d) amennyiben az erdőtelepítési műveletek egy adott, a tagállamok által meghatározandó méretet meghaladó erdők kialakulásához vezetnek, a műveleteknek a következők valamelyikéből kell állniuk:

i. olyan, az adott bioföldrajzi területhez ökológiailag alkalmazkodott vagy az éghajlatváltozással szemben ellenálló fajok telepítése, amelyekről a hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy nem veszélyeztetik a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és nincsenek káros hatással az emberi egészségre;

ii. a fafajok olyan keverékének telepítése, amelyben terület szerint legalább 10 % lomblevelű fa található, vagy legalább három fafaj vagy -fajta található, melyek közül a legkisebb részarányú is a terület legalább 10 %-át teszi ki.

42. cikk

Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás

(1) Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás a létrehozás, helyreállítás vagy megújítás, valamint a hektáronkénti éves támogatás költségeit fedezi.

(3) Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás beruházási műveletek költségeinek fedezésére is igénybe vehető.

(4) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott, beruházási műveletekkel kapcsolatos támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) földterület vásárlásával járó ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó összes elszámolható költség 10 %-át, kivéve a földvásárlást, amennyiben a támogatást KAP stratégiai terv keretében nyújtják;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha nem merülnek fel az a) és b) pontban említett kiadások;

d) számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok, védjegyek beszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a támogatást a KAP stratégiai terv keretében, pénzügyi eszközök formájában nyújtják.

(5) Azoknak a beruházási műveleteknek az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásokra.

(6) Az agrárerdészeti rendszer létrehozásához, helyreállításához vagy megújításához kapcsolódóan az alábbi költségek számolhatók el:

a) a fák telepítésének költségei, beleértve a telepítési anyagok, a telepítés, valamint a magoncok tárolásának és a megelőzéshez és védelemhez szükséges anyagokkal való kezelésének a költségeit is;

b) az erdők vagy más fás területek átalakításának költségei, beleértve a fák kivágásával, gyérítésével vagy metszésével, valamint a legelő állatokkal szembeni védelemmel kapcsolatos költségeket is;

c) az agrárerdészeti rendszer létrehozásához, helyreállításához vagy megújításához közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, például a megvalósíthatósági tanulmányok, a létesítési terv, a talajvizsgálat, valamint a talaj előkészítése és védelme kapcsán felmerülő költségek;

d) az erdei legeltetéses rendszerrel összefüggő öntöző- és védőlétesítmények költségei;

e) az agrárerdészeti rendszer létrehozása, helyreállítása vagy megújítása kapcsán szükségessé váló kezelés költségei, beleértve az öntözés és a visszametszés költségeit is;

f) az agrárerdészeti rendszer létrehozását, helyreállítását vagy megújítását követő első évben végrehajtott újratelepítés költségei.

(7) A hektáronkénti éves támogatás az agrárerdészeti rendszer fenntartási költségeit fedezi, és az odaítélésének időpontjától számítva legfeljebb 12 éven át folyósítható.

Az elszámolható fenntartási költségek a telepített fasávokhoz, a gyomtalanításhoz, a metszéshez, a gyérítéshez, valamint védelmi intézkedésekhez és beruházásokhoz, például kerítések vagy egyedi védőcsövek felállításához kapcsolódhatnak.

(8) Az agrárerdészeti rendszer szerkezetét és összetételét a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a következőket:

a) a helyi talaj- és éghajlati, valamint környezeti adottságok;

b) az erdei fajok;

c) annak szükségessége, hogy biztosítsák az adott földterület fenntartható mezőgazdasági hasznosítását.

(9) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

43. cikk

Az erdőkárok megelőzéséhez és helyreállításához nyújtott támogatás

(1) A magán- és az állami erdőbirtokosoknak, valamint egyéb magán- és közjogi szerveknek és társulásaiknak az erdőtüzek, természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, katasztrófaesemények, az éghajlatváltozással összefüggő események által okozott erdőkárok megelőzéséhez és helyreállításához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy - az adott esettől függően - a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) védelmi infrastruktúra létrehozása, beleértve a tűzvédelmi pászták karbantartási költségeit is;

b) a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések, a legelő állatok igénybevételével összefüggő költségeket - mint például az ólak, az itatás, a kerítések és az állatok szállítása - is beleértve;

c) az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a betegségekhez kapcsolódó monitoringlétesítmények és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése;

d) az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események által károsított erdőgazdálkodási potenciál helyreállítása.

(3) Nem nyújtható támogatás a 34. cikkben említett kötelezettségvállalások által lefedett területeken folytatott, mezőgazdasági vonatkozású tevékenységek céljaira.

(4) Az erdőtüzek megelőzéséhez nyújtott támogatást csak az érintett tagállam által kidolgozott erdővédelmi tervhez tartozó erdőterületek kapcsán lehet igénybe venni.

(5) Az erdészeti potenciálnak a (2) bekezdés d) pontjában említett helyreállítása esetén a támogatás az alábbi feltételekkel nyújtható:

a) az érintett tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismerik a tűz, a természeti katasztrófa, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség, az egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség, a növénykárosító, a katasztrófaesemény vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos esemény bekövetkeztét, továbbá feltétele az is, hogy a kedvezményezettek adott esetben bizonyítékot nyújtanak be a kárt okozó esemény esetleges jövőbeli előfordulásának kezelésére szolgáló megfelelő kockázatkezelési eszközökről;

b) az érintett tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismerik, hogy az (EU) 2016/2031 rendelettel összhangban valamely növénykárosító elleni küzdelmet, illetve annak felszámolását vagy megfékezését célzó intézkedéseket végrehajtották;

c) a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás esetében a kedvezményezettek bizonyítékot nyújtanak be arra vonatkozóan, hogy a helyreállítás magában foglalja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket, kivéve, ha az ilyen alkalmazkodási intézkedések a program szerves részét képezik, és az összes kedvezményezettre vonatkoznak.

(6) A növénykárosítók által okozott erdőkárok megelőzéséhez nyújtott támogatás esetében a növénykárosítóval való fertőzöttség bekövetkezésének kockázatát tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani és tudományos közszervezettel is meg kell erősíttetni.

Az érintett tagállam által benyújtott támogatási programnak vagy ad hoc támogatásnak tartalmaznia kell a károsítók azon fajainak jegyzékét, amelyek kárt okoznak vagy okozhatnak.

(7) A támogatott tevékenységeknek, illetve projekteknek összhangban kell állniuk a tagállam által kidolgozott erdővédelmi tervvel.

Az erdészeti potenciálnak a (2) bekezdés d) pontjában említett helyreállítása esetén a nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás feltétele az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatás szerinti erdőgazdálkodási tervből vagy azzal egyenértékű eszközből származó lényeges információk közlése. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra az önálló helyhatósággal rendelkező településekre, amelyek éves költségvetése kevesebb mint 10 millió EUR, és lakosságuk nem éri el az 5 000 főt.

(8) Nem nyújtható támogatás az erdőtüzek, természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események miatti bevételkiesés ellentételezésére.

(9) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

A kedvezményezettnek folyósított, a (2) bekezdés d) pontja szerinti elszámolható költségek fedezésére szolgáló támogatás és egyéb kifizetések - beleértve az ugyanazon elszámolható költségek kapcsán egyéb nemzeti vagy uniós intézkedés keretében vagy biztosítási kötvény alapján teljesített kifizetéseket is - nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

44. cikk

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A beruházásoknak a környezetvédelmi célokra, ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására vagy az érintett területen lévő erdő vagy erdős terület közjóléti értékének növelésére vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítésére, illetve az ökoszisztémáknak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással összefüggő potenciáljának javítására kell irányulniuk, nem zárva ki a hosszú távon jelentkező gazdasági előnyöket. A területen nem honos fajokat ki kell zárni, kivéve, ha a támogatást a KAP stratégiai terv keretében nyújtják.

(3) Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie. Azonban a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásra ez a feltétel nem vonatkozik.

(4) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a támogatás a következő elszámolható költségek fedezésére szolgál:

a) földterület vásárlásával járó ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó összes elszámolható költség 10 %-át, kivéve a földvásárlást, amennyiben a támogatást KAP stratégiai terv keretében nyújtják;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek beszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

f) a telepítési és szaporítóanyagok költségei;

g) a telepítési költségek és a telepítéshez közvetlenül kapcsolódó költségek;

h) az egyéb kapcsolódó műveleteknek, például a magoncok tárolásának és a megelőzéshez és védelemhez szükséges anyagokkal való kezeléseinek a költségei;

i) az első évben elhalt állomány pótlásának és az ültetést követő első években előforduló kismértékű elhalás pótlásának költségei. A nagymértékű elhalás pótlásának költségei csak a 43. cikk alapján támogathatók.

(5) Azokat az eseteket kivéve, amikor a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (4) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak - nem minősülnek elszámolható költségnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a támogatást a KAP stratégiai terv keretében, pénzügyi eszközök formájában nyújtják.

(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

45. cikk

Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokhoz nyújtott támogatás

(1) A 92/43/EGK vagy a 2009/147/EK irányelv végrehajtásából eredő követelmények által az erdőtulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak és társulásaiknak okozott területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatások évente, az erdőterület után hektáronként ítélhetők oda a kedvezményezettek számára a (3) bekezdésben említett erdőterületeken a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem ellentételezése céljából.

(3) Támogatás csak a következő erdőterületekre vonatkozóan nyújtható:

a) Natura 2000 erdőterületek;

b) a táj azon jellegzetességei, amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, amely nem haladhatja meg az érintett stratégiai terv területi hatálya alá eső, a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek 5 %-át.

(4) A támogatás erdőbirtokosoknak, erdőgazdálkodóknak, valamint ezek társulásainak nyújtható.

(5) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2) bekezdésben említett költségek 100 %-át, összege pedig nem lehet több, mint 500 EUR/hektár/év a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban és 200 EUR/hektár/év azt követően.

46. cikk

Az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és erdővédelmi célokra nyújtott támogatás

(1) Az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és erdővédelmi célokra nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás csak olyan, az (EU) 2021/2115 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több, éghajlathoz vagy környezethez kapcsolódó egyedi célkitűzés elérésére irányuló önkéntes gazdálkodási kötelezettségvállalásokra terjed ki, amelyek túlmutatnak a nemzeti erdészeti jogszabályokban vagy más vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályokban meghatározott vonatkozó kötelező követelményeken.

(3) A (2) bekezdésében említett összes kötelező követelményt meg kell jelölni és ismertetni kell a nemzeti jogalapban.

(4) A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben azonban az szükséges és kellően indokolt, a tagállamok egyes kötelezettségvállalás-típusok tekintetében hosszabb időtartamot is előírhatnak.

(5) A jelen cikk szerint vállalt kötelezettségek tekintetében a tagállamok felülvizsgálati rendelkezéseket alkalmaznak e kötelezettségvállalások kiigazítása érdekében arra az esetre, ha módosulnának a (2) bekezdésben hivatkozott, vonatkozó kötelező követelmények.

(6) A támogatás a (2) bekezdésben említett kötelezettségek vállalása következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében biztosít ellentételezést a kedvezményezetteknek.

(7) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át, összege pedig nem lehet több, mint 200 EUR/hektár/év.

(8) Amennyiben a támogatást egy stratégiai terv keretében nyújtják, a (7) bekezdésben említett maximális összeg különleges esetekben növelhető, az említett stratégiai tervben szereplő egyedi körülményeket figyelembe véve.

47. cikk

Az erdőalapú ágazatban megvalósuló tudáscseréhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás

(1) Az erdőalapú ágazatban megvalósuló tudáscseréhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatott intézkedések összhangban legyenek az AKIS-nak a KAP stratégiai tervben szereplő leírásával.

(2) A támogatás a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek - többek között tanfolyamok, workshopok és személyre szabott tanácsadás -, demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek, valamint az innováció előmozdítására irányuló tevékenységek költségeinek fedezésére szolgál.

A támogatás kiterjedhet rövid távú erdőgazdálkodási csereprogramokra és erdőlátogatásokra is, amelyek különösen a fenntartható erdőgazdálkodási módszerekre vagy technológiákra, az új üzleti lehetőségek és új technológiák fejlesztésére, valamint az erdők ellenálló képességének javítására irányulnak.

A demonstrációs tevékenységek folytatásához nyújtott támogatás a kapcsolódó beruházási költségeket is fedezheti.

(3) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) a tudáscsere vagy a tájékoztatási tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei;

b) a beruházásokhoz kapcsolódó demonstrációs projektek esetében:

i. ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése; földterület-vásárlás esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó egyéb elszámolható kiadás teljes összegének 10 %-át, kivéve a környezetvédelmi célú földvásárlást, amennyiben a támogatást KAP stratégiai terv keretében nyújtják;

ii. gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

iii. az i. és az ii. pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az i. és a ii. alpontban említett kiadások;

iv. számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek beszerzése;

c) a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában említett költségek csak a demonstrációs projekt céljaiból történt felmerülésük mértékéig és idejére számolhatók el.

(5) Csak a demonstrációs projekt időtartamának megfelelő - az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek.

(6) A (3) bekezdés a) pontjában említett támogatások nem foglalhatnak magukban a kedvezményezettek számára folyósított közvetlen kifizetéseket. A támogatást a tudáscserére irányuló vagy tájékoztatási tevékenység végrehajtójának kell kifizetni.

(7) A tudáscserére irányuló és tájékoztatási tevékenységeket végző szerveknek rendelkezniük kell a szóban forgó feladatok ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában.

(8) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

48. cikk

Az erdőalapú ágazatban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az erdőalapú ágazatban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Az érintett szolgáltatások nem lehetnek folyamatos vagy időszakos tevékenységek, és nem kapcsolódhatnak a vállalkozás működési költségeihez. A tanácsadási szolgáltatások gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókra egyaránt kiterjednek, és kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkat bocsátanak rendelkezésre.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatott intézkedések összhangban legyenek az AKIS-nak a KAP stratégiai tervben szereplő leírásával.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tanácsadási szolgáltatások rendszere kiterjedjen legalább a 92/43/EGK irányelv, a 2000/60/EK irányelv, a 2008/50/EK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, az (EU) 2016/2031 rendelet, az 1107/2009/EK rendelet 55. cikke és a 2009/128/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre.

(4) A támogatás támogatott szolgáltatás formájában valósul meg.

A tanácsadási szolgáltatás nyújtására kijelölt szerveknek rendelkezniük kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a tanácsadási szolgáltatás nyújtója pártatlan legyen, és ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(6) Adott esetben - amennyiben ez indokolt - a tanácsadás részben csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevő egyes kedvezményezettek helyzetét.

(7) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek 100 %-át, összege pedig bármely hároméves időszakon belül vállalkozásonként legfeljebb 200 000 EUR lehet.

49. cikk

Az erdőalapú ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az erdőalapú ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatásokra.

(3) A nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás feltétele az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatás szerinti erdőgazdálkodási tervből vagy azzal egyenértékű eszközből származó lényeges információk közlése.

Ez a követelmény nem vonatkozik azokra az önálló helyhatósággal rendelkező településekre, amelyek éves költségvetése kevesebb mint 10 millió EUR, és lakosságuk nem éri el az 5 000 főt.

(4) A támogatás olyan beruházásokra terjedhet ki, amelyek az erdők fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy alkalmazkodásához kapcsolódó infrastruktúrával kapcsolatosak. Amennyiben a támogatást a KAP stratégiai terv keretén kívül nyújtják, a támogatás csak a következőket tartalmazza:

a) az erdőterületekhez való hozzáférés;

b) birtokrendezés és a termőföld minőségének javítása;

c) fenntartható energiaellátás, energiahatékonyság, vízellátás és víztakarékosság;

d) az állatállomány gépek helyett történő használata;

e) átmeneti tárolóhelyek létesítése.

(5) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) földterület vásárlásával járó ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható kiadás teljes összegének 10 %-át, kivéve a környezetvédelmi célú földvásárlást, amennyiben a támogatást KAP stratégiai terv keretében nyújtják;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, beleértve az állatállomány gépek helyett történő felhasználását az eszköz piaci értékéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftverek, felhőalapú vagy hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek beszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

(6) A következő költségek nem minősülnek elszámolhatónak, kivéve, ha a támogatást a KAP stratégiai terv keretében, pénzügyi eszközök formájában nyújtják:

a) a lízingszerződésekkel kapcsolatos, az (5) bekezdés a) és b) pontjában említetteken kívüli egyéb költségek, például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak; valamint

b) a forgótőke.

(7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át.

A támogatási intenzitás legfeljebb 80 %-ra növelhető a következő beruházások esetében:

a) a 14. cikk (3) bekezdésének e), f) és g) pontjában említett egy vagy több konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéshez kapcsolódó beruházások;

b) beruházások a legkülső régiókban vagy a kisebb égei-tengeri szigeteken.

(8) A támogatási intenzitás 100 %-ra növelhető a nem termelő beruházások, a birtokrendezés, a melioráció, valamint a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhető és az erdők által játszott sokrétű szerep betöltéséhez hozzájáruló erdei utakhoz kapcsolódó beruházások esetében.

50. cikk

Az erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(3) A nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás feltétele az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatás szerinti erdőgazdálkodási tervből vagy azzal egyenértékű eszközből származó lényeges információk közlése.

(4) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) földterület vásárlásával járó ingatlan építése, szerzése - a lízinget is beleértve - vagy fejlesztése esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható kiadás teljes összegének 10 %-át, kivéve a környezetvédelmi célú földvásárlást, amennyiben a támogatást KAP stratégiai terv keretében nyújtják;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftverek, felhőalapú vagy hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek beszerzése;

e) az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

(5) A következő költségek nem minősülnek elszámolhatónak, kivéve, ha a támogatást a KAP stratégiai terv keretében, pénzügyi eszközök formájában nyújtják:

a) lízingszerződésekkel kapcsolatos költségek, mint például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak; valamint

b) a forgótőke.

(6) Az erdők gazdasági értékének növeléséhez kapcsolódó beruházások indokoltságát alá kell támasztania az erdők egy vagy több üzem tekintetében várt értéknövekedésének, és e beruházások talaj- és erőforrás-kímélő fakitermelő gépekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos beruházásokat foglalhatnak magukban.

(7) A fa nyersanyagként vagy energiaforrásként történő hasznosításához kapcsolódó beruházások csak az ipari feldolgozást megelőző munkaműveletekre terjedhetnek ki.

(8) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át.

(9) A támogatási intenzitás legfeljebb 80 %-ra növelhető a következő beruházások esetében:

a) a 14. cikk (3) bekezdésének e), f) és g) pontjában említett egy vagy több konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéshez kapcsolódó beruházások;

b) beruházások a legkülső régiókban vagy a kisebb égei-tengeri szigeteken.

51. cikk

Az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése

(1) Az erdők genetikai erőforrásainak megőrzéséhez nyújtott, agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal összefüggő támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) E cikk alkalmazásában:

a) "in situ megőrzés": a genetikai anyagok megőrzése az ökológiai rendszerekben és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok életképes populációinak fenntartása és helyreállítása természetes környezetükben;

b) "erdőgazdálkodási üzemi megőrzés": in situ megőrzés és fejlesztés az erdőgazdálkodási üzem szintjén;

c) "ex situ megőrzés": genetikai anyag megőrzése erdészeti célból a természetes élőhelyen kívül;

d) "ex situ gyűjtemény": a természetes élőhelyen kívül megőrzött genetikai anyagok erdészeti célt szolgáló gyűjteménye.

(3) A támogatás a következő műveletek költségeit fedezi:

a) célzott intézkedések: az erdők genetikai erőforrásainak in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások webes nyilvántartásait, ideértve az erdőgazdálkodási üzemen belüli megőrzést és az ex situ gyűjteményeket és adatbázisokat is;

b) összehangolt intézkedések: az uniós erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére, jellemzésére, gyűjtésére és felhasználására vonatkozó információknak a tagállamok illetékes szervezetei közötti cseréjét elősegítő intézkedések;

c) kísérő intézkedések: tájékoztatási, ismeretterjesztési és tanácsadási tevékenységek nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek részvételével, tanfolyamok, valamint szakmai jelentések készítése.

(4) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

52. cikk

A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás az erdőalapú ágazatban

(1) A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás az erdőalapú ágazatban a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek. A termelői csoport vagy a termelői szervezet tagjai nem lehetnek nagyvállalkozások, a települések kivételével.

(2) A termelői csoportok vagy szervezetek részére nyújtott támogatás alternatívájaként ugyanakkora összegű támogatás nyújtható közvetlenül a termelők részére is a csoport vagy szervezet működtetési költségeihez a csoport vagy a szervezet létrehozását követő első öt évben fizetett hozzájárulásaik ellentételezésére, mint amekkora összegű támogatásra a termelői csoport vagy szervezet e cikk alapján összességében jogosult lett volna.

(3) A támogatás az alábbi költségek fedezéséhez nyújtható:

a) megfelelő helyiségek piaci áron történő bérlésének költségei;

b) irodai berendezések beszerzésének költségei;

c) az adminisztratív személyzet és a szakképesített erdőgazdálkodó költségei;

d) az általános, jogi és igazgatási költségek;

e) számítógépes hardver beszerzésének költségei, valamint számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzése vagy használati díjai;

f) helyiségek vásárlása esetén a piaci áron számított bérleti költségeknek megfelelő összeg.

(4) Nem nyújtható támogatás azokra a költségekre, amelyek az azt követő ötödik év után merültek fel, hogy az illetékes tagállami hatóság az üzleti terve alapján hivatalosan elismerte a termelői csoportot vagy szervezetet, kivéve az (EU) 2021/2115 rendelet 6. cikkében említett célkitűzések elérését célzó közös környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseket.

(5) Amennyiben a támogatás éves részletekben kerül kifizetésre, a tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizethetik ki, hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról.

(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

53. cikk

Az erdészeti birtokrendezéshez nyújtott támogatás

(1) Az erdészeti birtokrendezéshez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatás jogi és adminisztratív költségekre - beleértve a felmérések költségeit is - irányul és azokra korlátozódik.

(3) A támogatás nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

54. cikk

Az erdőalapú ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás

(1) Az erdőalapú ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) Támogatás csak olyan együttműködés előmozdítására nyújtható, amely hozzájárul az (EU) 2021/2115 rendelet 6. cikkében meghatározott egy vagy több célkitűzés eléréséhez.

(3) Az e cikk hatálya alá tartozó együttműködési formáknak legalább két szereplő részvételével kell megvalósulnia, függetlenül attól, hogy a szereplők az erdőalapú ágazatban vagy az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban tevékenykednek-e. Az együttműködésnek főként az erdőalapú ágazat vagy az erdészeti és a mezőgazdasági ágazat javát kell szolgálnia.

(4) Az alábbi együttműködési formák támogathatók:

a) az erdőalapú ágazatban működő különböző vállalkozások, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban működő egyéb szereplők, egyebek mellett termelői csoportok és szövetkezetek közötti együttműködés, amely hozzájárul az (EU) 2021/2115 rendelet 6. cikkében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés eléréséhez;

b) klaszterek és hálózatok kiépítése.

(5) A támogatás nem nyújtható olyan együttműködéshez, amelyben kizárólag kutatószervezetek vesznek részt.

(6) A támogatás különösen az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos együttműködéshez ítélhető oda:

a) kísérleti projektek kidolgozása;

b) új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése az erdőalapú ágazatban;

c) az erdőalapú ágazatban tevékenykedő kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése, illetve az eszközök és a források megosztása terén folytatott együttműködés;

d) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között rövid ellátási láncok és helyi piacok létrehozása és fejlesztése érdekében;

e) a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek;

f) az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott kollektív fellépés;

g) az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében említettektől eltérő helyi fejlesztési stratégiáknak különösen az említett rendelet 31. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említettektől eltérő közszférabeli és magánszektorbeli partnerek csoportjai általi végrehajtása.

(7) Támogatás csak az együttműködés új formáihoz, a már létező együttműködések esetében új tevékenység indításához nyújtható.

(8) A rövid ellátási láncok létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott, a (6) bekezdés (d) és (e) pontjában említett támogatás csak olyan ellátási láncok esetében nyújtható, amelyekben az erdőbirtokos/az erdőgazdálkodó és a fogyasztó között legfeljebb egy közvetítő található.

(9) A beruházásokat és erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű eszköz végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek közvetlen költségeit magukban foglaló, végrehajtandó műveleteknek meg kell felelniük a szabályoknak és követelményeknek, az e rendelet beruházási támogatásokról szóló, alkalmazandó cikkében részletezettek, valamint a bejelentési küszöbértékekről szóló 4. cikk szerint.

(10) Az alábbi költségek elszámolhatók, amennyiben erdészeti tevékenységek kapcsán merülnek fel:

a) az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az üzleti terv vagy az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei;

b) az együttműködéshez kapcsolódó működési költségek, mint például egy "koordinátor" fizetése;

c) a végrehajtandó műveletek költségei;

d) promóciós tevékenységek költségei;

e) erdőgazdálkodási üzemtervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

(11) A támogatás legfeljebb hétéves időszakra nyújtható.

(12) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

7. szakasz

A vidéki térségekben működő kkv-k részére nyújtott támogatás

55. cikk

Az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához a vidéki térségekben nyújtott támogatás

(1) A KAP stratégiai terv keretében a vidéki térségekben nyújtott alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatást azt követően hajtják végre, hogy a Bizottság jóváhagyta a vonatkozó KAP stratégiai tervet, és amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatásnak mindkét alábbi feltételnek meg kell felelnie:

a) az (EU) 2021/2115 rendelet szerint, KAP stratégiai terv keretében kell odaítélni az alábbi módok egyikén:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként;

ii. az EMVA által társfinanszírozott támogatás kiegészítő nemzeti finanszírozásaként;

b) meg kell egyeznie az a) pontban említett KAP stratégiai tervben előírt vonatkozó intézkedéssel.

(3) A támogatás a következőkre terjed ki:

a) bármilyen típusú infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások, amelyek elszámolható költsége nem haladhatja meg a 2 millió EUR-t ("kis méretű infrastruktúra"), kivéve a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és a széles sávú infrastruktúrára irányuló beruházásokat, amelyek nem támogathatók;

b) a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető - többek között szociális szolgáltatásokkal, szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos - szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások;

c) a rekreációs infrastruktúra, a turisták tájékoztatása és a kis méretű turisztikai infrastruktúrák tekintetében megvalósított közhasznú beruházások;

d) a falvak kulturális és természeti örökségének, a vidéki tájaknak és a nagy természeti értékű területeknek a megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével - az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat, valamint a környezettudatosságot célzó intézkedéseket is beleértve - kapcsolatos beruházások;

e) olyan beruházások, amelyek a tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településeken, illetve azokhoz közel található épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából.

(4) A (3) bekezdésben említett beruházásokkal érintett műveleteket a vidéki térségekben található települések és falvak és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó terveknek megfelelően kell végrehajtani, amennyiben léteznek ilyen tervek, és összhangban kell lenniük a vonatkozó helyi fejlesztési stratégiákkal. Ilyen tervekre a pénzügyi eszközökkel támogatott beruházások esetében nincs szükség.

(5) A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) a vidéki térségekkel és az általuk biztosított alapvető szolgáltatásokkal, valamint a jelentős természeti értéket képviselő területekkel kapcsolatos fejlesztési és gazdálkodási tervek kidolgozásának és naprakésszé tételének költségei;

b) a kulturális vagy természeti örökséghez, a vidéki tájakhoz és a jelentős természeti értéket képviselő területekhez kapcsolódó tanulmányok elkészítésével kapcsolatos költségek;

c) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások költségei;

d) a környezettudatosságot célzó intézkedésekkel kapcsolatos költségek.

A mezőgazdasági eszközteremtő munkák költségei a (3) bekezdés d) pontjában említett támogatásra is jogosultak lehetnek.

A forgótőke nem minősül elszámolható költségnek. A támogatás nem nyújtható működési támogatásként.

(6) A (3) bekezdés a)-d) pontjában említett tevékenységek esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

A maximális támogatási intenzitás meghaladásának elkerülése érdekében a (3) bekezdés b), c) és d) pontjában említett tevékenységek esetében a nettó bevételeket észszerű előrejelzések alapján vagy visszakövetelési mechanizmus révén előzetesen le kell vonni az elszámolható költségekből. Alternatív megoldásként az 1 millió EUR-t meg nem haladó támogatás esetében a maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80 %-ában is meghatározható.

(7) A (3) bekezdés e) pontjában említett beruházások tekintetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az ilyen tevékenységekkel kapcsolatban felmerült tényleges költségek 100 %-át, amennyiben a tevékenységek áthelyezése vagy épületek vagy egyéb létesítmények átalakítása a meglévő létesítmények lebontásából, elszállításából és újjáépítéséből áll.

Amennyiben a tevékenységek áthelyezése vagy az épületek vagy egyéb létesítmények átalakítása e létesítmények korszerűsítését vagy a termelési kapacitás növekedését eredményezi az első albekezdésben említett meglévő létesítmények lebontásán, elszállításán és újjáépítésén kívül, a támogatási intenzitás a létesítmények korszerűsítésével vagy a termelési kapacitás növelésével kapcsolatos költségek tekintetében nem haladhatja meg a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos regionális támogatási térképen megállapított maximális támogatási intenzitást. Nem minősül korszerűsítésre irányuló műveletnek az, ha valamely meglévő épületet vagy létesítményt egyszerűen új, korszerű épületre vagy létesítményre cserélnek anélkül, hogy ez a termelés vagy az alkalmazott technológia lényeges módosulásával járna.

56. cikk

Vállalkozás beindításhoz nyújtott támogatás vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységhez

(1) Vállalkozás beindításhoz nyújtott támogatás vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységhez megkezdéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében megállapított feltételeknek.

(2) A támogatásnak mindkét alábbi feltételnek meg kell felelnie:

a) az (EU) 2021/2115 rendelet szerint, KAP stratégiai terv keretében kell odaítélni az alábbi módok egyikén:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként;

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

b) meg kell egyeznie az a) pontban említett KAP stratégiai tervben előírt vonatkozó intézkedéssel.

(3) A támogatás a kedvezményezettek következő kategóriáinak ítélhető oda:

a) vidéki térségben tevékenykedő azon mezőgazdasági termelők, illetve a mezőgazdasági háztartás azon tagjai, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik;

b) vidéki térségben működő mikro- és kisvállalkozások;

c) vidéki térségben élő természetes személyek.

(4) Amennyiben a mezőgazdasági háztartásnak a (3) bekezdés a) pontjában említett tagja jogi személy vagy jogi személyek csoportja, az adott tagnak a támogatási kérelem benyújtása időpontjában mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a gazdaságban.

(5) A támogatásnak feltétele, hogy a kérelmező üzleti tervet nyújtson be az érintett tagállam illetékes hatóságának.

Az üzleti tervnek ismertetnie kell a következőket:

a) a kedvezményezett kezdeti gazdasági helyzete;

b) a kedvezményezett új tevékenységeinek fejlesztéséhez kapcsolódó mérföldkövek és célok;

c) a kedvezményezett tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések - például beruházások, képzés, tanácsadás - részletei.

Az üzleti terv maximális időtartama öt év.

(6) Az utolsó részlet kifizetése az (5) bekezdésben említett üzleti terv megfelelő végrehajtásához van kötve. A tagállamok a támogatás összegét a KAP stratégiai terv által lefedett térség társadalmi-gazdasági helyzetét figyelembe véve határozzák meg.

(7) A támogatás mértéke kedvezményezettenként legfeljebb 100 000 EUR.

57. cikk

A mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás

(1) A mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz vagy az azokban a megelőző öt évben való részvételhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatásnak mindkét alábbi feltételnek meg kell felelnie:

a) az (EU) 2021/2115 rendelet szerint, KAP stratégiai terv keretében kell odaítélni az alábbi módok egyikén:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként;

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

b) meg kell egyeznie az a) pontban említett KAP stratégiai tervben előírt vonatkozó beavatkozással.

(3) A következő típusú minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtható támogatás:

a) az 1151/2012/EU rendelet alapján létrehozott, gyapotra, illetve élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek;

b) olyan, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:

i. az ilyen minőségrendszereknek megfelelően termelt végtermék egyedi jellege visszavezethető a következők legalább egyikének garantálására vonatkozó egyértelmű kötelezettségekre:

- a termék sajátos jellemzői,

- sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek,

- a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget;

ii. a rendszer valamennyi termelő számára nyitva áll;

iii. a rendszer a végtermékre vonatkozó, kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szerv ellenőrzi;

iv. a rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a mezőgazdasági termékek nyomonkövethetőségét;

c) olyan önkéntes élelmiszer-tanúsítási rendszerek, amelyeket az érintett tagállam "A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások" című bizottsági közleményben (48) meghatározott követelményeknek megfelelőnek ismert el.

(4) A támogatás évente nyújtott ösztönző kifizetés formájában kerül nyújtásra, amelynek a szintjét a minőségrendszerekben való részvételből eredő állandó költségek szintjének megfelelően kell megállapítani.

(5) A támogatás egy legfeljebb hétéves időszakra nyújtható.

(6) Amennyiben a minőségrendszerben való kezdeti részvétel a támogatási kérelem előtt kezdődött, a hétéves maximális időtartamot csökkenteni kell a kezdeti részvétel és a támogatási kérelem időpontja között eltelt évek számával.

(7) A támogatás összege kedvezményezettenként és évente legfeljebb 3 000 EUR.

58. cikk

A minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás

(1) A valamely minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatásnak mindkét alábbi feltételnek meg kell felelnie:

a) az (EU) 2021/2115 rendelet szerint, KAP stratégiai terv keretében kell odaítélni az alábbi módok egyikén:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

b) meg kell egyeznie az a) pontban említett KAP stratégiai tervben előírt vonatkozó intézkedéssel.

(3) A támogatás tájékoztatási és promóciós tevékenységeket végrehajtó termelői csoportoknak nyújtható.

(4) Kizárólag a belső piacon végrehajtott tájékoztatási és promóciós tevékenységek támogathatók.

(5) A támogatás a valamely minőségrendszer hatálya alá tartozó, az 57. cikknek megfelelően támogatott gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtható.

(6) Az elszámolható költségek azon tevékenységek költségeit fedezik, amelyek a következő jellemzőkkel bírnak:

a) céljuk a fogyasztók ösztönzése az 57. cikk (3) bekezdése szerinti minőségrendszer hatálya alá tartozó élelmiszer vagy gyapot megvásárlására;

b) felhívják a figyelmet az élelmiszernek vagy a gyapotnak az érintett minőségrendszerrel összefüggő egyedi jellemzőire vagy előnyeire, különös tekintettel a minőségre, a speciális termelési módszerre, a magas színvonalú állatjóléti követelményekre és a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartására.

(7) A (6) bekezdésben említett tevékenységek nem ösztönözhetik a fogyasztókat arra, hogy valamely élelmiszert vagy gyapotot annak származása miatt vásároljanak meg; kivételt képeznek e rendelkezés alól az 1151/2012/EU rendelet II. címében említett minőségrendszerek hatálya alá tartozó élelmiszerek és gyapot.

(8) Az élelmiszer, illetve a gyapot származása azzal a feltétellel tüntethető fel, hogy a származásra való utalás másodlagos a fő üzenethez képest.

(9) A meghatározott vállalkozásokhoz vagy kereskedelmi márkákhoz kapcsolódó információs és promóciós tevékenységek nem támogathatók.

(10) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70 %-át.

59. cikk

A vidéki térségekben folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás

(1) A vidéki térségekben folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek.

(2) A támogatásnak mindkét alábbi feltételnek meg kell felelnie:

a) az (EU) 2021/2115 rendelet szerint, KAP stratégiai terv keretében kell odaítélni az alábbi módok egyikén:

i. az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként

ii. az i. alpontban említett támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként;

b) meg kell egyeznie az a) pontban említett KAP stratégiai tervben előírt vonatkozó intézkedéssel.

(3) Az e cikk hatálya alá tartozó együttműködési formáknak legalább két szereplő részvételével kell megvalósulnia, a szereplők pedig lehetnek a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások, az élelmiszerláncban működő vállalkozások, valamint egyebek mellett termelői csoportok szövetkezetek és szakmaközi szervezetek, amennyiben az együttműködés vidéki térségek javát szolgálja.

(4) Az alábbi együttműködési formák támogathatók:

a) vállalkozások és más szereplők közötti együttműködés, e cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerint;

b) klaszterek és hálózatok kiépítése.

(5) A támogatás nem nyújtható olyan együttműködéshez, amelyben kizárólag kutatószervezetek vesznek részt.

(6) A támogatás az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos együttműködéshez ítélhető oda:

a) kísérleti projektek kidolgozása;

b) új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése az élelmiszer-ipari ágazatban;

c) kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése és az eszközök és a források megosztása terén, valamint a vidéki turizmussal kapcsolatos turisztikai szolgáltatások fejlesztése és/vagy marketingje tekintetében folytatott együttműködés;

d) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között rövid ellátási láncok és helyi piacok létrehozása és fejlesztése érdekében;

e) rövid ellátási láncok és helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek;

f) az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott kollektív fellépések;

g) környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését is ideértve;

h) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között az élelmiszer- és az energiatermelésben, valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza fenntartható biztosítása terén;

i) egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását célzó, az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének 19. pontjában meghatározottaktól eltérő helyi fejlesztési stratégiáknak különösen az 1303/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottaktól eltérő közszférabeli és magánszektorbeli partnerek csoportjai általi végrehajtása;

j) a gazdálkodási tevékenységek bővítése az egészségügyi ellátással, a társadalmi integrációval, a közösség által támogatott mezőgazdasággal és a környezeti és élelmiszerügyi oktatással kapcsolatos tevékenységekkel;

k) "okos falvak" létrehozását célzó stratégiák végrehajtása.

(7) Támogatás csak az együttműködés új formáihoz, a már létező együttműködések esetében új tevékenység indításához nyújtható.

(8) A (6) bekezdés (a) pontjában említett kísérleti projektekhez és a (6) bekezdés (b) pontjában említett új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák élelmiszerágazatban történő kifejlesztéséhez nyújtott támogatás egyéni szereplők számára is odaítélhető, amennyiben erre a nemzeti stratégiai tervek lehetőséget biztosítanak. A (6) bekezdés (a) pontja szerinti kísérleti projektek és a (6) bekezdés (b) pontjában említett, egyéni szereplők által folytatott tevékenységek eredményeit terjeszteni kell.

(9) A rövid ellátási láncok létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott, a (6) bekezdés (d) és (e) pontjában említett támogatás csak olyan ellátási láncok esetében nyújtható, amelyekben a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között legfeljebb egy közvetítő található.

(10) Az e cikk szerinti támogatásnak meg kell felelnie az 1308/2013/EU rendelet 206-210a. cikkének.

(11) A támogatás legfeljebb hétéves időszakra nyújtható.

(12) Az alábbi költségek számolhatók el:

a) együttműködési projekt előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei;

b) az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az üzleti terv vagy az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei;

c) valamely közös területi projekt megvalósíthatóvá tétele érdekében az érintett területen folytatott szervezési tevékenységek költségei; klaszterek esetében a szervezési tevékenységek a tagok közötti hálózatépítésre és új tagok toborzására is irányulhatnak;

d) az együttműködéshez kapcsolódó működési költségek, például koordinátor fizetése;

e) az üzleti terv, a környezetvédelmi terv, az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia vagy egyéb innovációs célú fellépés - ideértve a tesztelést is - végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek közvetlen költségei;

f) promóciós tevékenységek költségei.

(13) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(14) A (12) bekezdés (e) pontja szerinti, beruházásokhoz kapcsolódó közvetlen költségeknek a beruházási támogatás elszámolható költségeire korlátozódniuk, és meg kell felelniük a 651/2014/EU rendelet vonatkozó cikkeiben, valamint e rendelet megfelelő cikkeiben meghatározott feltételeknek, ideértve a bejelentési küszöbértékekre vonatkozó egyedi feltételeket.

60. cikk

A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikkében említett és az EMVA keretében LEADER helyi fejlesztésként megjelölt, közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült költségekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesíti az e cikkben, valamint az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeket.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikkében említett és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében LEADER helyi fejlesztésként megjelölt, közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő településeknél felmerült költségekhez e cikk (3) bekezdésében említett projektek részére nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesíti az e cikkben, valamint az e rendelet I. fejezetében meghatározott feltételek.

(2) Közösségvezérelt helyi fejlesztési projektek esetében az alábbi költségek számolhatók el:

a) közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei;

b) jóváhagyott műveletek végrehajtása;

c) az együttműködési tevékenységek előkészítése és végrehajtása;

d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségek;

e) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia és a projektek előmozdítása, valamint a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében a műveletek kidolgozása és a pályázatok előkészítése céljából.

(3) A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült, (1) bekezdésben költségek e cikk alapján támogathatók, amennyiben a projekteket az alábbi területek egyikén vagy több alábbi területen valósítják meg:

a) kutatás, fejlesztés és innováció;

b) környezet;

c) foglalkoztatás és képzés;

d) kultúra és a kulturális örökség megőrzése;

e) erdészet;

f) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő élelmiszeripari termékek promóciója;

g) sport.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (EU) 2021/2115 rendeletben az egyes művelettípusokra előírt maximális támogatási mértékeket.

61. cikk

Korlátozott összegű támogatás a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez

(1) A 60. cikk (1) bekezdésének megfelelően a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő, vagy abból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesíti az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében rögzített feltételeket.

A 60. cikk (1) bekezdésének megfelelően a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő, vagy abból részesülő településeknek nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesíti az e cikkben és az e rendelet I. fejezetében rögzített feltételeket.

(2) A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült, (1) bekezdésben költségek e cikk alapján támogathatók, amennyiben a projekteket az alábbi területek egyikén vagy több alábbi területen valósítják meg:

a) kutatás, fejlesztés és innováció;

b) környezet;

c) foglalkoztatás és képzés;

d) kultúra és a kulturális örökség megőrzése;

e) erdészet;

f) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő élelmiszeripari termékek promóciója;

g) sport.

(3) Az e cikk szerint nyújtott támogatás teljes összege közösségvezérelt helyi fejlesztési projektenként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.

IV. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

62. cikk

A 702/2014/EU rendelet felváltása és folyamatos alkalmazása

(1) A 702/2014/EU rendelet 52. cikke megállapítja, hogy a rendelet 2022. december 31-ig alkalmazandó. E rendelet annak hatályvesztésekor a 702/2014/EU rendelet helyébe lép.

(2) A 702/2014/EU rendeletben meghatározott szabályok azonban 2025. december 31-ig továbbra is alkalmazandók az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (49) alapján nyújtott támogatásokra.

63. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet alkalmazandó a hatálybalépésének időpontja előtt odaítélt egyedi támogatásokra is, amennyiben a szóban forgó egyedi támogatások megfelelnek az e rendeletben megállapított valamennyi feltételnek, a 9. cikkben foglaltak kivételével.

(2) Azokat a támogatásokat, amelyek nem mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, a Bizottság a 2023. évi iránymutatás, továbbá az egyéb vonatkozó keretszabályozások, iránymutatások, közlemények és értesítések alapján értékeli.

(3) Azok az egyedi támogatások, amelyek odaítélésére valamely, az (EU) 2015/1588 rendelet 1. cikke alapján elfogadott, az adott támogatás odaítélésének időpontjában hatályos rendelet értelmében, 2023. január 1. előtt kerül sor, összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(4) E rendelet időbeli hatályának lejárta után a rendelet által mentesített támogatási programok hat hónapos átállási időszakra továbbra is mentességet élveznek.

Az első albekezdésben foglaltaktól eltérően az (EU) 2021/2115 rendelet hatálya alá tartozó és vagy az EMVA-ból társfinanszírozott vagy egy ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként biztosított támogatási programok e rendelet időbeli hatályának lejárta után is mentességet élveznek az (EU) 2021/2115 rendelet szerint meghatározott programozási időszak időtartamára.

64. cikk

Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől2029. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 248., 2015.9.24., 1. o.

(2) A Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(5) Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások, 2014. (HL C 204., 2014.7.1., 1. o.). A HL C 390., 2015.11.24., 4. o.; a HL C 139., 2018.4.20., 3. o. és a HL C 403., 2018.11.9., 10. o. szerinti értesítésekkel és a HL C 265., 2016.7.21., 5. o. szerinti helyesbítéssel módosítva.

(6) HL C 249., 2014.7.31., 1. o.

(7) A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).

(8) Az agrár- és erdőalapú ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások, 2023. A Bizottság közleménye - Iránymutatások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról (HL C 485., 2022.12.21., 1. o.).

(9) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(10) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(12) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(13) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(17) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(18) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

(19) WT/MIN(15)/45 - WT/L/980.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ("állattenyésztési rendelet"), (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(23) Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (HL C 153., 2021.4.29., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

(26) Az "Állami támogatási adatbázis nyilvános keresés" elérhető a következő weboldalon: https://webgate.ec.europa.eu/competition/transparency/public?lang=hu

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(29) Technikai iránymutatás az infrastruktúra éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról a 2021-2027 közötti időszakban (HL C 373., 2021.9.16., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 irányelve (2020. május 25.) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.).

(31) Az irányítás fogalmát illetően a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.) II. fejezetének 1. pontját értelemszerűen kell alkalmazni.

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2019.5.17., 1. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(35) A Bizottság közleménye - A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások (HL C 341., 2010.12.16., 5. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ("Állategészségügyi rendelet") (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(41) "Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében", COM(2017) 339 final.

(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások - köztük a kis- és középvállalkozások - versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(44) Ez vonatkozik a megújuló forrásból származó energia termeléséhez és a bioüzemanyagok mezőgazdasági üzemekben történő előállításához kapcsolódó együttműködésre is, feltéve, hogy teljesülnek a 14. cikkben meghatározott feltételek.

(45) A Bizottság közleménye (2021. december 15.) a fenntartható szénkörforgásokról (COM(2021) 800 final).

(46) https://foresteurope.org/wp-content/uploads/2016/08/Pan-EuropeanAfforestationReforestationGuidelines.pdf

(47) Az 1993. június 16-17. között Helsinkiben az európai erdők védelméről tartott második miniszteri konferencián elfogadott, az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatás (https://www.foresteurope.org/docs/MC/MC_helsinki_resolutionH1.pdf).

(48) HL C 341., 2010.12.16., 5. o.

(49) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

I. MELLÉKLET

A KKV fogalmának meghatározása

1. cikk

Vállalkozás

Egy vállalkozás - jogi formájától függetlenül - gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendő. Ez különösen magában foglalja a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket.

2. cikk

A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek

(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriájába az olyan, 250-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy amelyek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

(2) A kkv-ken belül a kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

(3) A kkv-ken belül a mikrovállalkozás olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

3. cikk

A foglalkoztatottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok

(1) "Önálló vállalkozás": minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak.

(2) "Partnervállalkozások": azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a (3) bekezdés szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tőkéjének vagy szavazatainak legalább 25 %-ával rendelkezik.

Egy vállalkozás azonban még akkor is az önálló kategóriába sorolható és ennélfogva partnervállalkozással nem rendelkezőnek tekintendő, ha az alábbi befektetők elérték vagy meghaladták ezt a 25 %-os küszöbértéket, feltéve, hogy az említett befektetők a (3) bekezdés értelmében sem egyedileg, sem együttesen nem kapcsolódnak a szóban forgó vállalkozáshoz:

a) nyilvános befektetési vállalkozások, kockázatitőke-társaságok, rendszeres kockázatitőke-befektetési tevékenységet végző egyének vagy egyének csoportja, akik tőzsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek be saját tőkét (üzleti angyalok), feltéve, hogy az ezen üzleti angyalok által ugyanabban a vállalkozásban eszközölt összes befektetés nem haladja meg az 1 250 000 EUR-t;

b) egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok;

c) intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat is;

d) 10 millió EUR-nál kisebb éves költségvetéssel rendelkező és kevesebb mint 5 000 lakost képviselő független helyi önkormányzatok.

(3) "Kapcsolt vállalkozások": azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike áll fenn:

a) a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban;

b) a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete tagjainak többségét;

c) a vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d) valamely vállalkozás, amely egy másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazatainak többségét.

Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetők - a részvényesként őket megillető jogok sérelme nélkül - közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában.

Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektető, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik az első albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.

Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül rendelkezik e kapcsolatok valamelyikével, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi.

"Szomszédos piac": valamely termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el.

(4) A (2) bekezdés második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak, ha a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-a felett közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv rendelkezik.

(5) A vállalkozások önálló vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalhatja a 2. cikkben a határértékek tekintetében megállapított adatokat is. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tőke megoszlása nem teszi lehetővé annak pontos meghatározását, hogy a tőke kinek a tulajdonát képezi; ebben az esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tőke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nincsenek joghatással a nemzeti vagy uniós szabályok által előírt ellenőrzésekre és vizsgálatokra.

4. cikk

Az alkalmazotti létszám, a pénzügyi határértékek és a referencia-időszakok tekintetében felhasznált adatok

(1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek vonatkozásában felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a beszámolók zárásának napjától kezdődően kell figyelembe venni. A forgalomra vonatkozó adatot a hozzáadottérték-adó (héa) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani.

(2) Amennyiben a beszámolók zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro-, kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve, ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követő számviteli időszakban átlépi.

(3) Újonnan létesített vállalkozások esetében, amelyek beszámolóit még nem hagyták jóvá, a felhasználandó adatokat az üzleti év folyamán végrehajtott jóhiszemű becslésből származtatják.

5. cikk

Alkalmazotti létszám

Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben az adott referenciaév egészében az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából dolgoztak. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint a szezonális munkavállalók munkája az ÉME törtrészének számít. Az alkalmazottak közé tartoznak:

a) a munkavállalók;

b) a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt olyan személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minősülnek;

c) a tulajdonos-vezetők;

d) a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató tagok, akik részesülnek a vállalkozás pénzügyi hasznából.

Nem számítanak alkalmazottnak a tanulószerződés, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

6. cikk

A vállalkozás adatainak meghatározása

(1) Önálló vállalkozások esetében az adatokat - ideértve az alkalmazottak számát is - kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani.

(2) A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait - ideértve az alkalmazottak számát is - a vállalkozás beszámolója és egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy - ha van ilyen - a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait.

Az első albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tőkéből vagy a szavazatokból való részesedés százalékával (a magasabb értéket figyelembe véve). Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni.

Az első és második albekezdésben említett adatokat ki kell egészíteni azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódnak a szóban forgó vállalkozáshoz, amennyiben az adatokat konszolidáció útján még nem vették bele a beszámolókba.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában az érintett vállalkozás partnervállalkozásainak adatait a beszámolójukból és egyéb adataikból, vagy - ha van ilyen - ezek konszolidált változatából kell származtatni. Ezeket kiegészítik azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek ezekhez a társvállalkozásokhoz kapcsolódnak, kivéve, ha beszámolójukban található adataikat konszolidáció útján már felvették.

Ugyanazon (2) bekezdés alkalmazásában az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait a beszámolójukból és egyéb adataikból, vagy - ha van ilyen - ezek konszolidált változatából kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni az adott kapcsolt vállalkozás minden olyan lehetséges partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el, kivéve akkor, ha ezeket az adatokat legalább a (2) bekezdés második albekezdése szerint megállapított százalékos értékkel arányos mértékben bevonták a konszolidált beszámolóba.

(4) Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozásra nem tartalmazza a foglalkoztatottak számát, ezt a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll.

II. MELLÉKLET

Az e rendelet feltételei szerint mentességet élvező állami támogatásra vonatkozó információ a bizottsági számítógépes alkalmazás útján küldendő meg, a 11. cikkben foglaltaknak megfelelően

I. RÉSZ

A támogatás hivatkozási száma (a Bizottság tölti ki)

Tagállam

Tagállami hivatkozási szám

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

Régió A régió(k) neve (NUTS (1))

...... Regionális támogatási státusz (2)

Legkülső régiók

Kisebb égei-tengeri szigetek

Egyéb

A támogatást nyújtó hatóság Név

Postacím

Weboldal címe

A támogatási intézkedés megnevezése ......

Nemzeti jogalap (hivatkozás a nemzeti hivatalos lapban való kihirdetésre) .......

.......

A támogatási intézkedés teljes szövegének internetes elérhetősége ........

KÉP HIÁNYZIK

Az intézkedés típusa

Támogatási program

KÉP HIÁNYZIK

Ad hoc támogatás A kedvezményezett és azon csoport (3) neve, amelyhez tartozik

Létező támogatási program vagy ad hoc támogatás módosítása A támogatás bizottsági hivatkozási száma

KÉP HIÁNYZIK

Meghosszabbítás

KÉP HIÁNYZIK

Módosítás

KÉP HIÁNYZIK

Időtartam (4)

Támogatási program éééé. hh. nn. - éééé. hh. nn.

KÉP HIÁNYZIK

A támogatás odaítélésének időpontja

Ad hoc támogatás éééé. hh. nn.

KÉP HIÁNYZIK

Érintett gazdasági ágazat(ok)

Kérjük, adja meg NACE alágazati szinten (5)

KÉP HIÁNYZIK

A kedvezményezett típusa

Kkv

KÉP HIÁNYZIK

Nagyvállalat

Költségvetés Támogatási program: Teljes támogatási összeg (6) nemzeti pénznemben... (teljes összegek)

......

Ad hoc támogatás: Teljes támogatási összeg (7) nemzeti pénznemben... (teljes összegek)

.......

KÉP HIÁNYZIK

Kezességvállalás esetén (8) Nemzeti pénznem... (teljes összeg)

......

KÉP HIÁNYZIK

Támogatási eszköz

Vissza nem térítendő támogatás/Kamattámogatás

KÉP HIÁNYZIK

Támogatott szolgáltatások

KÉP HIÁNYZIK

Hitel/Visszafizetendő előlegek

KÉP HIÁNYZIK

Kezességvállalás (adott esetben a bizottsági határozat feltüntetésével (9))

KÉP HIÁNYZIK

Adókedvezmény vagy adómentesség

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

Egyéb (kérjük, nevezze meg)

........

Kérjük, adja meg, hogy hatásában/funkciójában az alábbi átfogó kategóriák közül melyiknek felel meg a legjobban:

Vissza nem térítendő támogatás

Kölcsön

Kezességvállalás

Adókedvezmény

KÉP HIÁNYZIK

Az uniós alap(ok)ból történő társfinanszírozás esetében Az uniós alap(ok) neve:

........

........ Az uniós finanszírozás összege

(uniós alaponként)

...... Nemzeti pénznem... (teljes összeg)

......

II. RÉSZ

A 11. cikknek megfelelően a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerében megjelenítendő adatok

Kérjük, adja meg, hogy a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet melyik rendelkezése alapján valósul meg a támogatási intézkedés.

Elsődleges célok (A támogatási intézkedés több célt is szolgálhat; kérjük, ebben az esetben valamennyi célt tüntesse fel) Maximális támogatási intenzitás %-ban Maximális támogatási összeg nemzeti pénznemben teljes összegek

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (14. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági birtokrendezéshez nyújtott támogatás (15. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A gazdasági épületek áthelyezésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (16. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás (17. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás és mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás (18. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás a mezőgazdasági ágazatban (19. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági termékek termelőinek a minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás (20. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A tudáscseréhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás (21. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (22. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (23. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás (24. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás (25. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség típusa: fagy

vihar

jégeső

jég

heves vagy tartós esőzés

hurrikán

súlyos aszály

egyéb

Kérjük, részletezze:

Az esemény bekövetkezésének időpontja: éééé. hh. nn. - éééé. hh. nn.

KÉP HIÁNYZIK

Az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzésével, megfékezésével és felszámolásával kapcsolatos költségek fedezéséhez nyújtott támogatás, valamint az állatbetegségek és a növénykárosítók által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás (26. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás és az elhullott állatokkal kapcsolatos támogatás (27. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A biztosítási díjak fizetéséhez és a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásokhoz biztosított támogatás (28. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A védett állatok által okozott károk helyreállítására irányuló támogatás (29. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdaság genetikai erőforrásainak megőrzése (30. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az állatjóléti kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás (31. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdőalapú ágazatban való együttműködéshez nyújtott támogatás (32. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A Natura 2000-hez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás (33. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban nyújtott támogatás (34. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatás (35. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági üzemek vagy erdők területén található kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (36. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás (37. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

A természeti katasztrófa típusa: földrengés

lavina

földcsuszamlás

árvíz

tornádó

hurrikán

vulkánkitörés

kontrollálatlan vegetációtűz

egyéb

Kérjük, részletezze:

A természeti katasztrófa bekövetkezésének dátuma: éééé. hh. nn. - éééé. hh. nn.

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás (38. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az EIP operatív csoport projektjeiben részt vevő vállalkozások költségeihez nyújtott támogatás (39. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Korlátozott összegű támogatás az EIP operatív csoport projektjeiből részesülő vállalkozások számára (40. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdősítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás (41. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás (42. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdőkárok megelőzéséhez és helyreállításához nyújtott támogatás (43. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás (44. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokhoz nyújtott támogatás (45. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és erdővédelmi célokra nyújtott támogatás (46. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A tudáscseréhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás az erdőalapú ágazatban (47. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás az erdőalapú ágazatban (48. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdőalapú ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás (49. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (50. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése (51. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás az erdőalapú ágazatban (52. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdészeti birtokrendezéshez nyújtott támogatás (53. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az erdőalapú ágazatban való együttműködéshez nyújtott támogatás(54. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához a vidéki térségekben nyújtott támogatás (55. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Az induló vállalkozások által vidéki térségekben folytatott nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás (56. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás (57. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás (58. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A vidéki térségekben való együttműködéshez nyújtott támogatás (59. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

A közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (60. cikk)

KÉP HIÁNYZIK

Korlátozott összegű támogatás a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekhez (61. cikk)

(1) NUTS - Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. A régió nevét általános szabály szerint a 2. szintnek megfelelő néven kell megadni.

(2) Kérjük, jelezze, hogy a támogatást olyan vállalkozás javára nyújtják-e, amely az előre meghatározott területek egyikében tevékenykedik. Ellenkező esetben kérjük, válassza ki az "egyéb" négyzetet.

(3) A vállalkozás fogalma a Szerződésben meghatározott versenyjogi szabályok és e rendelet alkalmazásában jogi formájától és finanszírozási módjától függetlenül magában foglalja a gazdasági tevékenységet végző valamennyi entitást. A Bíróság kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon entitás által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egyetlen vállalkozásnak kell tekinteni.

(4) Az az időszak, amelyben a támogatást nyújtó hatóság kötelezettséget vállalhat a támogatás nyújtására.

(5) Nace Rev. 2. - az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere. Az ágazatot jellemzően alágazati kell megadni.

(6) Támogatási program esetén: adja meg a program keretében előirányzott összköltségvetési összeget, vagy a program teljes időtartamára becsült adóbevétel-kiesést a program keretében biztosított összes támogatási eszköz vonatkozásában.

(7) Ad hoc támogatás nyújtása esetén: Adja meg a teljes támogatási összeget vagy adóbevétel-kiesést.

(8) Kezességvállalás esetén adja meg a garantált hitelek (maximális) összegét.

(9) E rendelet 5. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontjával összhangban adott esetben meg kell adni azt a bizottsági határozatot, amely jóváhagyta a bruttó támogatástartalom kiszámításához használt módszertant.

III. MELLÉKLET

Az információ közzétételére vonatkozóan a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések

A tagállamoknak átfogó honlapokat kell létrehozniuk az állami támogatások számára, és ezeken egyszerűen hozzáférhető módon közzé kell tenniük a 9. cikk (1) bekezdésében említett információkat. Az információkat olyan adattáblázat formájában - például CSV vagy XML formátumban - kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását és könnyű internetes közzétételét. Az állami támogatási honlaphoz minden érdekelt számára korlátlan hozzáférést kell biztosítani. Az állami támogatási honlaphoz való hozzáférés feltételéül nem szabható az előzetes felhasználói regisztráció.

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyedi támogatások odaítélésének vonatkozásában az alábbi információkat kell közzétenni:

a) A támogatás azonosító száma (1);

b) A kedvezményezett azonosítója (2);

c) a vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás) a támogatás odaítélésének időpontjában;

d) Az a régió, amelyben a kedvezményezett található, NUTS II (3) szinten és adott esetben a legkülső régiókban vagy a kisebb égei-tengeri szigeteken;

e) tevékenységi ágazat NACE alágazati (4) szinten;

f) támogatási eszköz, nemzeti pénznemben kifejezett teljes összeg (5);

g) támogatási eszköz (6) (vissza nem térítendő támogatás/kamattámogatás, kölcsön/visszafizetendő előlegek/visszatérítendő támogatás, kezességvállalás, adókedvezmény vagy adómentesség, kockázatfinanszírozás, egyéb [kérjük, nevezze meg]);

h) a támogatás odaítélésének időpontja;

i) a támogatás célja (7);

j) engedélyező hatóság.

(1) Ezt a Bizottság adja meg az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett eljárás keretében.

(2) Tekintettel a nyilvánosság tájékoztatásának átláthatóságához kapcsolódó jogos érdekre, az átláthatóság iránti igényeket és az adatvédelmi jogokat mérlegelve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy indokolt közzétenni a támogatás kedvezményezettjének nevét, amennyiben a támogatás kedvezményezettje természetes személy, vagy természetes személy nevét viselő jogi személy (lásd: a Bíróság ítélete, Volker und Markus Schecke és Eifert, C-92/09, 53. pont), figyelemmel az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének g) pontjára. Az átláthatósági szabályok célja biztosítani a megfelelés és az elszámoltathatóság javítását, a szakértői felülvizsgálatot, és végső soron a közkiadások hatékonyabbá tételét. E célnak elsőbbséget kell élveznie az állami támogatásban részesülő természetes személyek adatvédelmi jogaival szemben.

(3) NUTS - Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája. A régió nevét általános szabály szerint a 2. szintnek megfelelő néven kell megadni.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(5) Bruttó támogatási egyenérték.

(6) Több támogatási eszközön keresztül nyújtott támogatás esetén a támogatási összeget az egyes támogatási eszközök szerinti bontásban kell megadni.

(7) Amennyiben a támogatás több célt is szolgál, a támogatási összeget az egyes célok szerinti bontásban kell megadni.