68/2021. (XII. 30.) ITM rendelet

a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) A bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás (a továbbiakban: ÜHG kibocsátás) értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító az 1. melléklet szerint, a következő módszerek egyikével határozza meg:

a) ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán az 1. melléklet 4. vagy 5. pontjában, és az el érték - e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az 1. melléklet 1. pont 1.7. alpontjával összhangban számított - értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;

b) a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kapcsán az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;

c) az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, ha egyes tényezők esetében az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, diszaggregált alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

(2) A biomasszából előállított tüzelőanyagok ÜHG kibocsátásának értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a Kr.-ben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító a 2. melléklet szerint, a következő módszerek egyikével határozza meg:

a) ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került, és a biomasszából előállított tüzelőanyagok kapcsán a 2. melléklet 4. pontjában, és az el érték - ennek a biomasszából előállított tüzelőanyagokra a 2. melléklet 1. pont 1.7. alpontjával összhangban számított - értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;

b) a biomasszából előállított tüzelőanyagok kapcsán a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;

c) a 2. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében a 2. melléklet 2. pontjában szereplő, diszaggregált alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

2. § Az azonos típusú, de eltérő mennyiségű, eltérő kibocsátási értékű termékek összevonása, összekeverése során az összekeveréssel előállított összevont termékmennyiség kibocsátási komponenseit vagy az ÜHG kibocsátás elkerülését tömegmérleg-módszerrel is meg lehet határozni, ha a módszer

a) megengedi az eltérő fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyag- vagy üzemanyagszállítmányok összekeverését,

b) lehetővé teszi a különböző energiatartalmú nyersanyagok szállítmányainak összekeverését további feldolgozás céljából, amennyiben a szállítmányok méretét energiatartalmuknak megfelelően igazítják ki,

c) előírja, hogy az a) pontban említett szállítmányok fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőivel és méretével kapcsolatos információk a keverékhez rendelve maradjanak, valamint

d) biztosítja, hogy a keverékből kivett minden szállítmány összege azonos fenntarthatósági jellemzőkkel kerüljön leírásra és ugyanolyan mennyiségben, mint a keverékhez adott összes szállítmány összege és előírja, hogy ezt az egyensúlyt megfelelő időn belül el kell érni.

3. § A tömegmérleg-rendszer biztosítja, hogy minden egyes szállítmányt csak egyszer vegyenek figyelembe a megújuló forrásokból előállított energia teljes bruttó fogyasztásának kiszámításához, és információt tartalmaz arról, hogy a szállítmány előállítása részesült-e támogatásban, továbbá ha igen, akkor a támogatási rendszer típusáról is.

4. § (1) A feldolgozott szállítmány fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőit kiigazítják, és a (2) és (3) bekezdés szerint a végtermékhez rendelik.

(2) Ha egyetlen végtermék készül, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval igazítja ki, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítására szánt végtermék és az eljáráshoz felhasznált nyersanyagok arányát fejezi ki.

(3) Ha több végtermék készül, és azokat bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására szánják, mindegyik végtermékre külön átváltási együtthatót és külön tömegmérleget alkalmaznak.

5. § Tényleges érték alkalmazása esetén a Kr.-ben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító a számítás megfelelőségét önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszer keretében független auditot végző tanúsító szerv által kiadott nyilatkozattal (tanúsítvánnyal) igazolja.

6. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.

7. § (1) Ez a rendelet

a)[1] a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontjának, 30. cikk (1) és (2) bekezdésének, 31. cikk (1) bekezdésének, valamint V. és VI. mellékletének,

b) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5-6. pontjának és IV. mellékletének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról szóló, 2010. június 10-i 2010/335/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

8. §[2]

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet a 68/2021. (XII. 30.) ITM rendelethez[3]

1. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók ÜHG kibocsátás elkerülésének számítási eljárása

1.1. A közlekedési célú üzemanyagok, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátás kiszámítása a következők szerint történik:

1.1.1. A bioüzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítása a következők szerint történik:

A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem veszik figyelembe.

1.1.2. A folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátást a bioüzemanyagokéval azonos módon számítandó ki (E), azonban a villamos energiává és/vagy fűtő- és hűtőenergiává való átalakításából származó kibocsátás hozzáadása is szükséges, a következők szerint:

1.1.2.1. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében:

1.1.2.2. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében:

1.1.2.3. A hasznos hőt villamosenergiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamosenergia vagy mechanikai energia esetében:

1.1.2.4. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében:

A Carnot-hatásfok (Ch) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg:

Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:

Ch= a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546

E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) "kapcsolt energiatermelés": egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;

b) "hasznos hő": a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési és hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;

c) "gazdaságilag indokolt igény": az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

1.2. A bioüzemanyagokból és folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást a következők szerint kell kifejezni:

1.2.1. a bioüzemanyagokból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást (E) az egy MJ üzemanyagra jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ);

1.2.2. a folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást (EC) az egy MJ végső fogyasztói energiára (hő vagy villamosenergia) jutó CC2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ).

Fűtési és hűtési energiával kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamosenergia között (mint az 1.1. b) alpontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra (1).

Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó ÜHG kibocsátás (eec) az alapanyag száraz tonnájára jutó gCO2eq-ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó gCO2-egyenértékre (gCO2eq/MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni (2):

Az alapanyag száraz tonnájára jutó kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:

1.3. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani:

1.3.1. a bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás:

1.3.2. a folyékony bio-energiahordozókból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamosenergia esetében az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás:

1.4. Az 1.1. pont alkalmazásában a CO2, N2O és CH4 üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO2-egyenérték kiszámításához a fent említett gázokat a következő értékekkel kell figyelembe venni:

CO2: 1

N2O: 298

CH4: 25

1.5. A nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátásokba, eec, beletartoznak a kinyerési vagy a mezőgazdasági termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése, szárítása és tárolása során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. A mezőgazdasági eredetű biomassza termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó, a tényleges értékek használatának alternatíváját jelentő becslések levezethetők a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból vagy az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben nincsenek megfelelő információk, a tényleges értékek alternatívájaként átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapján.

1.6. Az 1.1. pont a) alpontjában foglalt számítás céljaira a jobb mezőgazdasági gazdálkodás esca (például csökkentett talajművelés vagy direktvetésre váltás, fejlett vetésforgórendszerek alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül termésszabályozás és szerves talajjavító anyagok, így komposzt vagy trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok használata) révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak akkor vehető figyelembe, ha megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékok támasztják alá, hogy az adott alapanyag termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a pontban felsorolt gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószer-használatból adódik (3).

1.7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

1.8. A 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:

a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági vagy más célú használat alatt; és

b) súlyosan degradálódott földterület, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.

A 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb 20 évig érvényes, feltéve hogy a b) pontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése.

1.9. "Súlyosan degradálódott földterület": olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott.

1.10. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba (ep) beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások, beleértve a fosszilis inputanyagok széntartalmának megfelelő szén-dioxid-kibocsátásokat is, függetlenül attól, hogy az anyagokat eljárás során ténylegesen elégetik-e vagy sem. A nem az üzemanyag-előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás-intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy meghatározott régióban a villamosenergia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamosenergia-hálózathoz.

A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások.

1.11. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba (etd) beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és elosztása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból származó, az 1.5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e alpont hatálya alá.

1.12. A használt üzemanyagból eredő kibocsátásokat, eu, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében nullának kell tekinteni.

A használt üzemanyag használatából adódó, a CO2-tól eltérő üvegházhatású gázok (CH2 és N2O) kibocsátását bele kell számítani a folyékony energiahordozókra vonatkozó eu tényezőbe.

1.13. A szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba (eccs ) csak azok a kibocsátott CO2 leválasztásával és -tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával, feltéve, hogy a tárolás a bányászatról szóló törvény III/A. részével és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló Korm. rendelettel összhangban történik.

1.14. A szén-dioxid-leválasztásából és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarításoknak (eccr) közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO2-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén-dioxid biomassza eredetű és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékek előállításában és szolgáltatásokban.

1.15. Ha az üzemanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kapcsolt energiatermelő egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az ÜHG kibocsátást meg kell osztani a villamosenergia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az adott hőmennyiség hasznos részét úgy tudjuk megállapítani, ha energiatartalmát megszorozzuk az alábbiak szerint kiszámított Carnot-hatásfok (Ch) értékével:

Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:

Ch = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546

E számítás céljából a tényleges hatékonysági értékeket kell használni, amelyeket az éves előállított mechanikai energiának, villamos energiának és hőenergiának az éves energiabevitel értékével történő elosztásával kapunk meg.

E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.15.1. "kapcsolt energiatermelés": egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;

1.15.2. "hasznos hő": a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;

1.15.3. "gazdaságilag indokolt igény": az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

1.16. Ha az üzemanyag-előállítási eljárás kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják, és egy vagy több további terméket ("társtermékek"), akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián és a hőenergián kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet ÜHG kibocsátási intenzitása megegyezik az üzemanyag előállításához használt hő vagy villamosenergia ÜHG kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani az üzemanyag-előállítási eljáráshoz hő- vagy villamos energiát biztosító kapcsolt energiatermelő egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH4 és N2O) ÜHG kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés esetében a számítás a 15. pontban foglaltak szerint történik.

1.17. Az 1.16. alpontban foglalt számítás céljaira a szétosztandó kibocsátások az eec + e1 + esca + az ep, etd, eccs és eccr azon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésével bezárólag kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak.

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében az összes társterméket figyelembe kell venni e számításhoz. A hulladékokhoz és maradványanyagokhoz nem kell kibocsátási értéket rendelni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.

A hulladékokat és a maradványanyagokat, beleértve a lombkoronát, az ágakat, a szalmát, a háncsokat és a diófélék héját, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, valamint a feldolgozás során keletkező maradványanyagokat, köztük a nyers (nem finomított) glicerint és a kipréselt cukornádat az életciklus alatti üvegházhatású gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termék előállítása előtt azokat félkész termékké alakítják-e.

A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-termelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban előállított üzemanyagok esetében az 1.16. alpontban említett számítás céljaira az elemzés egysége a finomító.

1.18. A bioüzemanyagok esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag-komparátor (EF(t))) 94 gCO2eq/MJ.

A villamosenergia-termelésre használt folyékony bio-energiahordozók esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag komparátor ECF(e) 183 gCO2eq/MJ.

A hasznos hő, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére használt folyékony bio-energiahordozók esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag komparátor ECF(h&c) 80 gCO2eq/MJ.

2. A bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó részekre bontott (diszaggregált) alapértelmezett értékek

2.1. A termelésre vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: "eec" az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint, a talajból származó N2O-kibocsátásokat is beleértve

ABC
1.Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett
érték
(gCO2eq/MJ)
2.cukorrépa-etanol9,69,6
3.kukoricaetanol25,525,5
4.egyéb gabona-etanol
a kukoricaetanol kivételével
27,027,0
5.cukornádetanol17,117,1
6.az ETBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval
megegyező
7.a TAEE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval
megegyező
8.repce-biodízel32,032,0
9.napraforgó-biodízel26,126,1
10.szójabab-biodízel21,221,2
11.pálmaolaj-biodízel26,026,0
12.használt sütőolajból előállított
biodízel
00
13.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert biodízel (7)
00
14.hidrogénnel kezelt növényi olaj
repcéből
33,433,4
15.hidrogénnel kezelt növényi olaj
napraforgóból
26,926,9
16.hidrogénnel kezelt növényi olaj
szójababból
22,122,1
17.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból
27,327,3
18.hidrogénnel kezelt olaj használt
sütőolajból
00
19.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert, hidrogénnel
kezelt olaj
00
20.tiszta növényi olaj repcéből33,433,4
21.tiszta növényi olaj
napraforgóból
27,227,2
22.tiszta növényi olaj szójababból22,222,2
23.tiszta növényi olaj pálmaolajból27,127,1
24.tiszta olaj használt sütőolajból00
25.növényi hulladékból vagy állati
eredetű olajokból előállított
biodízel
00
26.biogáz organikus háztartási
hulladékból sűrített földgázként
00
27.biogáz nedves trágyából sűrített
földgázként
00
28.biogáz száraz trágyából sűrített
földgázként
00

2.2. Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: "eec" kizárólag a talajból származó N2O-kibocsátás (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az "eec" táblázatban)

ABC
1.Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-
energiahordozó
előállítási mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett
érték
(gCO2eq/MJ)
2.cukorrépa-etanol4,94,9
3.kukoricaetanol13,713,7
4.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével
14,114,1
5.cukornádetanol2,12,1
6.az ETBE megújuló
energiaforrásokból
előállított része
az etanol előállítási módéval megegyező
7.a TAEE megújuló
energiaforrásokból
előállított része
az etanol előállítási módéval megegyező
8.repce-biodízel17,617,6
9.napraforgó-biodízel12,212,2
10.szójabab-biodízel13,413,4
11.pálmaolaj -biodízel16,516,5
12.használt sütőolajból
előállított biodízel
00
13.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert biodízel
(7)
00
14.hidrogénnel kezelt
növényi olaj repcéből
18,018,0
15.hidrogénnel kezelt
növényi olaj
napraforgóból
12,512,5
16.hidrogénnel kezelt
növényi olaj szójababból
13,713,7
17.hidrogénnel kezelt
növényi olaj pálmaolajból
16,916,9
18.hidrogénnel kezelt olaj
használt sütőolajból
00
19.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert,
hidrogénnel kezelt olaj (7)
00
20.tiszta növényi olaj
repcéből
17,617,6
21.tiszta növényi olaj
napraforgóból
12,212,2
22.tiszta növényi olaj
szójababból
13,413,4
23.tiszta növényi olaj
pálmaolajból
16,516,5
24.tiszta olaj használt
sütőolajból
00

2.3. A feldolgozásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: "ep" az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

ABC
1.Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett
érték
(gCO2eq/MJ)
2.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nem, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
18,826,3
3.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
9,713,6
4.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nélkül, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
13,218,5
energiatermelést végző
létesítményben (8))
5.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
7,610,6
6.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nélkül, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
27,438,3
7.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
15,722,0
8.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
20,829,1
9.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
14,820,8
10.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
28,640,1
11.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti
maradványanyagok kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
1,82,6
12.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
21,029,3
13.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
15,121,1
14.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
30,342,5
15.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti
maradványanyagok kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
1,52,2
16.cukornádetanol1,31,8
17.az ETBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval
megegyező
18.a TAEE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval
megegyező
19.repce-biodízel11,716,3
20.napraforgó-biodízel11,816,5
21.szójabab-biodízel12,116,9
22.pálmaolaj-biodízel (nyitott
szennyvíztisztító medence)
30,442,6
23.pálmaolaj-biodízel (az eljárás
során metánmegkötés történik
az olajsajtolóban)
13,218,5
24.használt sütőolajból előállított
biodízel
9,313,0
25.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert biodízel (9)
13,619,1
26.hidrogénnel kezelt növényi olaj
repcéből
10,715,0
27.hidrogénnel kezelt növényi olaj
napraforgóból
10,514,7
28.hidrogénnel kezelt növényi olaj
szójababból
10,915,2
29.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból (nyitott
szennyvíztisztító medence)
27,838,9
30.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból (az eljárás során
metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
9,713,6
31.hidrogénnel kezelt olaj használt
sütőolajból
10,214,3
32.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert, hidrogénnel
kezelt olaj (9)
14,520,3
33.tiszta növényi olaj repcéből3,75,2
34.tiszta növényi olaj
napraforgóból
3,85,4
35.tiszta növényi olaj szójababból4,25,9
36.tiszta növényi olaj pálmaolajból
(nyitott szennyvíztisztító
medence)
22,631,7
37.tiszta növényi olaj pálmaolajból
(az eljárás során
metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
4,76,5
38.tiszta olaj használt sütőolajból0,60,8
39.növényi hulladékból vagy állati
eredetű olajokból előállított
biodízel
913
40.biogáz organikus háztartási
hulladékból sűrített földgázként
1420
41.biogáz nedves trágyából sűrített
földgázként
811
42.biogáz száraz trágyából sűrített
földgázként
811

2.4. Csak az olajextrahálásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek (ezek már szerepelnek a feldolgozás során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az "ep" táblázatban)

ABC
1.Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-
energiahordozó
előállítási mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett
érték
(gCO2eq/MJ)
2.repce-biodízel3,04,2
3.napraforgó-biodízel2,94,0
4.szójabab-biodízel3,24,4
5.pálmaolaj -biodízel
(nyitott szennyvíztisztító
medence)
20,929,2
6.pálmaolaj-biodízel (az
eljárás során
metánmegkötés történik
az olajsajtolóban)
3,75,1
7.használt sütőolajból
előállított biodízel
00
8.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert
biodízel (9)
4,36,1
9.hidrogénnel kezelt
növényi olaj repcéből
3,14,4
10.hidrogénnel kezelt
növényi olaj
napraforgóból
3,04,1
11.hidrogénnel kezelt
növényi olaj szójababból
3,34,6
12.hidrogénnel kezelt
növényi olaj
pálmaolajból (nyitott
szennyvíztisztító
medence)
21,930,7
13.hidrogénnel kezelt
növényi olaj
pálmaolajból (az eljárás
3,85,4
során metánmegkötés
történik az olajsajtolóban)
14.hidrogénnel kezelt olaj
használt sütőolajból
00
15.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert,
hidrogénnel kezelt
olaj (9)
4,36,0
16.tiszta növényi olaj
repcéből
3,14,4
17.tiszta növényi olaj
napraforgóból
3,04,2
18.tiszta növényi olaj
szójababból
3,44,7
19.tiszta növényi olaj
pálmaolajból (nyitott
szennyvíztisztító
medence)
21,830,5
20.tiszta növényi olaj
pálmaolajból (az eljárás
során metánmegkötés
történik az olajsajtolóban)
3,85,3
21.tiszta olaj használt
sütőolajból
00

2.5. A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: "etd" az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

ABC
1.Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett
érték
(gCO2eq/MJ)
2.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nem, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
2,32,3
3.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
2,32,3
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
4.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nélkül, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,32,3
5.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,32,3
6.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nélkül, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,32,3
7.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,32,3
8.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,22,2
9.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
2,22,2
10.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,22,2
11.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti
maradványanyagok kapcsolt
2,22,2
energiatermelést végző
létesítményben (8))
12.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
2,22,2
13.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,22,2
14.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,22,2
15.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti
maradványanyagok kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
2,22,2
16.cukornádetanol9,79,7
17.az ETBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval
megegyező
18.a TAEE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval
megegyező
19.repce-biodízel1,81,8
20.napraforgó-biodízel2,12,1
21.szójabab-biodízel8,98,9
22.pálmaolaj-biodízel (nyitott
szennyvíztisztító medence)
6,96,9
23.pálmaolaj-biodízel (az eljárás
során metánmegkötés történik
az olajsajtolóban)
6,96,9
24.használt sütőolajból előállított
biodízel
1,91,9
25.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert biodízel (9)
1,61,6
26.hidrogénnel kezelt növényi olaj
repcéből
1,71,7
27.hidrogénnel kezelt növényi olaj
napraforgóból
2,02,0
28.hidrogénnel kezelt növényi olaj
szójababból
9,29,2
29.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból (nyitott
szennyvíztisztító medence)
7,07,0
30.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból (az eljárás során
metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
7,07,0
31.hidrogénnel kezelt olaj használt
sütőolajból
1,71,7
32.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert, hidrogénnel
kezelt olaj (9)
1,51,5
33.tiszta növényi olaj repcéből1,41,4
34.tiszta növényi olaj
napraforgóból
1,71,7
35.tiszta növényi olaj szójababból8,88,8
36.tiszta növényi olaj pálmaolajból
(nyitott szennyvíztisztító
medence)
6,76,7
37.tiszta növényi olaj pálmaolajból
(az eljárás során
metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
6,76,7
38.tiszta olaj használt sütőolajból1,41,4
39.növényi hulladékból vagy állati
eredetű olajokból előállított
biodízel
11
40.biogáz organikus háztartási
hulladékból sűrített földgázként
33
41.biogáz nedves trágyából sűrített
földgázként
55
42.biogáz száraz trágyából sűrített
földgázként
44

2.6. A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: ezek már szerepelnek az e melléklet 1. pontjában meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (etd) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági szereplő kizárólag a növények vagy az olaj tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni.

ABC
1.Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-
energiahordozó előállítási mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
2.cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított
biogáz nem, a feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
1,61,6
3.cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított
biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
1,61,6
4.cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított
biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést
végző létesítményben (8))
1,61,6
5.cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított
biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést
végző létesítményben (8))
1,61,6
6.cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított
biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést
végző létesítményben (8))
1,61,6
7.cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított
biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést
végző létesítményben (8))
1,61,6
8.kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
1,61,6
9.kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést
végző létesítményben (8))
1,61,6
10.kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést
végző létesítményben (8))
1,61,6
11.kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti maradékanyagok
kapcsolt energiatermelést végző
létesítményben (8))
1,61,6
12.egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol
kivételével (a feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)
1,61,6
13.egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol
kivételével (a feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést
végző létesítményben (8))
1,61,6
14.egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol
kivételével (a feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést
végző létesítményben (8))
1,61,6
15.egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol
kivételével (a feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti maradékanyagok
kapcsolt energiatermelést végző
létesítményben (8))
1,61,6
16.cukornádetanol6,06,0
17.az etil-terc-butil-éter (TAEE) megújuló
forrásból származó etanolból előállított része
Az etanol előállítási módéval megegyezőnek
tekintendő.
18.a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló
forrásból származó etanolból előállított része
Az etanol előállítási módéval megegyezőnek
tekintendő.
19.repce-biodízel1,31,3
20.napraforgó-biodízel1,31,3
21.szójabab-biodízel1,31,3
22.pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító
medence)
1,31,3
23.pálmaolaj-biodízel (az eljárás során
metánmegkötés történik az olajsajtolóban)
1,31,3
24.használt sütőolajból előállított biodízel1,31,3
25.állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert
biodízel (9)
1,31,3
26.hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből1,21,2
27.hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból1,21,2
28.hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból1,21,2
29.hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból
(nyitott szennyvíztisztító medence)
1,21,2
30.hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból
(az eljárás során metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
1,21,2
31.hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból1,21,2
32.állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert,
hidrogénnel kezelt olaj (9)
1,21,2
33.tiszta növényi olaj repcéből0,80,8
34.tiszta növényi olaj napraforgóból0,80,8
35.tiszta növényi olaj szójababból0,80,8
36.tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott
szennyvíztisztító medence)
0,80,8
37.tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás
során metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
0,80,8
38.tiszta olaj használt sütőolajból0,80,8

3. A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték:

ABC
1.Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett
érték
(gCO2eq/MJ)
2.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nem, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
30,738,2
3.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
21,625,5
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
4.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nélkül, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
25,130,4
5.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
19,522,5
6.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nélkül, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
39,350,2
7.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
27,633,9
8.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
48,556,8
9.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
42,548,5
10.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
56,367,8
11.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti
maradványanyagok kapcsolt
29,530,3
energiatermelést végző
létesítményben (10))
12.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
50,258,5
13.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
44,350,3
14.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
59,571,7
15.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti
maradványanyagok kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (10))
30,731,4
16.cukornádetanol28,128,6
17.az ETBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval
megegyező
18.a TAEE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval
megegyező
19.repce-biodízel45,550,1
20.napraforgó-biodízel40,044,7
21.szójabab-biodízel42,247,0
22.pálmaolaj-biodízel (nyitott
szennyvíztisztító medence)
63,375,5
23.pálmaolaj-biodízel (az eljárás
során metánmegkötés történik
az olajsajtolóban)
46,151,4
24.használt sütőolajból előállított
biodízel
11,214,9
25.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert biodízel (9)
15,220,7
26.hidrogénnel kezelt növényi olaj
repcéből
45,850,1
27.hidrogénnel kezelt növényi olaj
napraforgóból
39,443,6
28.hidrogénnel kezelt növényi olaj
szójababból
42,246,5
29.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból (nyitott
szennyvíztisztító medence)
62,173,2
30.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból (az eljárás során
metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
44,047,9
31.hidrogénnel kezelt olaj használt
sütőolajból
11,916,0
32.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert, hidrogénnel
kezelt olaj (9)
16,021,8
33.tiszta növényi olaj repcéből38,540,0
34.tiszta növényi olaj
napraforgóból
32,734,3
35.tiszta növényi olaj szójababból35,236,9
36.tiszta növényi olaj pálmaolajból
(nyitott szennyvíztisztító
medence)
56,465,5
37.tiszta növényi olaj pálmaolajból
(az eljárás során
metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
38,540,3
38.tiszta olaj használt sütőolajból2,02,2
39.növényi hulladékból vagy állati
eredetű olajokból előállított
biodízel
1014
40.biogáz organikus háztartási
hulladékból sűrített földgázként
1723
41.biogáz nedves trágyából sűrített
földgázként
1316
42.biogáz száraz trágyából sűrített
földgázként
1215

4. A bioüzemanyagok jellemző és alapértelmezett értékei, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

ABC
1.Bioüzemanyag-előállítási módÜvegházhatásúgáz-
kibocsátás-
megtakarítás -
jellemző érték
Üvegházhatásúgáz-
kibocsátás-
megtakarítás -
alapértelmezett
érték
2.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nem, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
67%59%
3.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
77%73%
4.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nélkül, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
73%68%
5.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
79%76%
6.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogáz nélkül, a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
58%47%
7.cukorrépa-etanol (szennyvízből
előállított biogázzal együtt, a
71%64%
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
8.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
48%40%
9.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
55%48%
10.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
40%28%
11.kukoricaetanol (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti
maradványanyagok kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
69%68%
12.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz
hagyományos kazánban)
47%38%
13.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag földgáz, kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
53%46%
14.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag lignit, kapcsolt
energiatermelést végző
létesítményben (8))
37%24%
15.egyéb gabona-etanol a
kukoricaetanol kivételével (a
feldolgozáshoz használt
üzemanyag erdészeti
maradványanyag, kapcsolt
67%67%
energiatermelést végző
létesítményben (8))
16.cukornádetanol70%70%
17.az etil-terc-butiléter (ETBE)
megújuló forrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval megegyező
18.a tercier-amil-etil-éter (TAEE)
megújuló forrásokból előállított
része
az etanol előállítási módéval megegyező
19.repce-biodízel52%47%
20.napraforgó-biodízel57%52%
21.szójabab-biodízel55%50%
22.pálmaolaj-biodízel (nyitott
szennyvíztisztító medence)
33%20%
23.pálmaolaj-biodízel (az eljárás
során metánmegkötés történik
az olajsajtolóban)
51%45%
24.használt sütőolajból előállított
biodízel
88%84%
25.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert biodízel (9)
84%78%
26.hidrogénnel kezelt növényi olaj
repcéből
51%47%
27.hidrogénnel kezelt növényi olaj
napraforgóból
58%54%
28.hidrogénnel kezelt növényi olaj
szójababból
55%51%
29.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból (nyitott
szennyvíztisztító medence)
34%22%
30.hidrogénnel kezelt növényi olaj
pálmaolajból (az eljárás során
metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
53%49%
31.hidrogénnel kezelt olaj használt
sütőolajból
87%83%
32.állati eredetű kiolvasztott
zsírokból nyert, hidrogénnel
kezelt olaj (9)
83%77%
33.tiszta növényi olaj repcéből59%57%
34.tiszta növényi olaj
napraforgóból
65%64%
35.tiszta növényi olaj szójababból63%61%
36.tiszta növényi olaj pálmaolajból
(nyitott szennyvíztisztító
medence)
40%30%
37.tiszta növényi olaj pálmaolajból
(az eljárás során
metánmegkötés történik az
olajsajtolóban)
59%57%
38.tiszta olaj használt sütőolajból98%98%

5. Becsült jellemző és alapértelmezett értékek az olyan jövőbeli bioüzemanyagok esetében, amelyek 2016-ban nem voltak, vagy csak elhanyagolható mennyiségben voltak jelen a piacon, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

ABC
1.Bioüzemanyag-előállítási módÜvegházhatásúgáz-
kibocsátás-
megtakarítás -
jellemző érték
Üvegházhatásúgáz-
kibocsátás-
megtakarítás -
alapértelmezett
érték
2.búzaszalma-etanol85 %83 %
3.hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-dízel
önálló erőműben előállítva
83 %83 %
4.termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-
dízel önálló erőműben előállítva
82 %82 %
5.hulladékfa alapú Fischer-Tropsch-benzin
önálló erőműben előállítva
83 %83 %
6.termesztettfa alapú Fischer-Tropsch-
benzin önálló erőműben előállítva
82 %82 %
7.hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló
erőműben előállítva
84 %84 %
8.termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló
erőműben előállítva
83 %83 %
9.hulladékfa-metanol önálló erőműben
előállítva
84 %84 %
10.termesztettfa-metanol önálló erőműben
előállítva
83 %83 %
11.Fischer-Tropsch-dízel
cellulózgyártáskor keletkező feketelúg
gázosításával
89 %89 %
12.Fischer-Tropsch-benzin
cellulózgyártáskor keletkező feketelúg
gázosításával
89 %89 %
13.dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor
keletkező feketelúg gázosításával
89 %89 %
14.metanol cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
89 %89 %
15.a metil-terc-butiléter (MTBE) megújuló
energiaforrásokból előállított része
a metanol előállítási módjával megegyező

6. Becsült diszaggregált alapértelmezett értékek az olyan jövőbeli bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében, amelyek 2016-ban nem voltak, vagy csak elhanyagolható mennyiségben voltak jelen a piacon

6.1. A termelésre vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: "eec" az 1. pontban meghatározottak szerint, az N2O-kibocsátásokat is beleértve (a hulladékfa- vagy termesztettfa-nyesedéket is beleértve)

ABC
1Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
2búzaszalma-etanol1,81,8
3hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
3,33,3
4termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
8,28,2
5hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
3,33,3
6termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
8,28,2
7hulladékfa-dimetil-éter (DME)
önálló erőműben előállítva
3,13,1
8termesztettfa-dimetil-éter
(DME) önálló erőműben
előállítva
7,67,6
9hulladékfa-metanol önálló
erőműben előállítva
3,13,1
10termesztettfa-metanol önálló
erőműben előállítva
7,67,6
11Fischer-Tropsch-dízel
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
2,52,5
12Fischer-Tropsch-benzin
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
2,52,5
13dimetil-éter (DME)
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
2,52,5
14metanol cellulózgyártáskor
keletkező feketelúg
gázosításával
2,52,5
15az MTBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
a metanol előállítási módjával
megegyező

6.2. Diszaggregált alapértelmezett értékek a talajból eredő N2O-kibocsátásokra vonatkozóan (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az "eec" táblázatban)

ABC
1Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-energiahordozó
előállítási mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
2búzaszalma-etanol00
3hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
00
4termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
4,44,4
5hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
00
6termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
4,44,4
7hulladékfa-dimetil-éter (DME)
önálló erőműben előállítva
00
8termesztettfa-dimetil-éter
(DME) önálló erőműben
előállítva
4,14,1
9hulladékfa-metanol önálló
erőműben előállítva
00
10termesztettfa-metanol önálló
erőműben előállítva
4,14,1
11Fischer-Tropsch-dízel
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
00
12Fischer-Tropsch-benzin
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
00
13dimetil-éter (DME)
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
00
14metanol cellulózgyártáskor
keletkező feketelúg
gázosításával
00
15az MTBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
a metanol előállítási módjával
megegyező

6.3. Diszaggregált alapértelmezett értékek a feldolgozásra vonatkozóan: "ep" az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

ABC
1Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
2búzaszalma-etanol4,86,8
3hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
0,10,1
4termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
0,10,1
5hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
0,10,1
6termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
0,10,1
7hulladékfa-dimetil-éter (DME)
önálló erőműben előállítva
00
8termesztettfa-dimetil-éter
(DME) önálló erőműben
előállítva
00
9hulladékfa-metanol önálló
erőműben előállítva
00
10termesztettfa-metanol önálló
erőműben előállítva
00
11Fischer-Tropsch-dízel
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
00
12Fischer-Tropsch-benzin
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
00
13dimetil-éter (DME)
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
00
14metanol cellulózgyártáskor
keletkező feketelúg
gázosításával
00
15az MTBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
a metanol előállítási módjával
megegyező

6.4. A szállításra és elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: "etd" az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

ABC
1Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
2búzaszalma-etanol7,17,1
3hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
12,212,2
4termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
8,48,4
5hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
12,212,2
6termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
8,48,4
7hulladékfa-dimetil-éter (DME)
önálló erőműben előállítva
12,112,1
8termesztettfa-dimetil-éter
(DME) önálló erőműben
előállítva
8,68,6
9hulladékfa-metanol önálló
erőműben előállítva
12,112,1
10termesztettfa-metanol önálló
erőműben előállítva
8,68,6
11Fischer-Tropsch-dízel
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
7,77,7
12Fischer-Tropsch-benzin
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
7,97,9
13dimetil-éter (DME)
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
7,77,7
14metanol cellulózgyártáskor
keletkező feketelúg
gázosításával
7,97,9
15az MTBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
a metanol előállítási módjával
megegyező

6.5. A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: Ezek már szerepelnek az e melléklet 1. pontjában meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (etd) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági szereplő kizárólag az alapanyag tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni.

ABC
1Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
2búzaszalma-etanol1,61,6
3hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
1,21,2
4termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
1,21,2
5hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
1,21,2
6termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
1,21,2
7hulladékfa-dimetil-éter (DME)
önálló erőműben előállítva
2,02,0
8termesztettfa-dimetil-éter
(DME) önálló erőműben
előállítva
2,02,0
9hulladékfa-metanol önálló
erőműben előállítva
2,02,0
10termesztettfa-metanol önálló
erőműben előállítva
2,02,0
11Fischer-Tropsch-dízel
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
2,02,0
12Fischer-Tropsch-benzin
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
2,02,0
13Dimetil-éter (DME)
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
2,02,0
14metanol cellulózgyártáskor
keletkező feketelúg
gázosításával
2,02,0
15az MTBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
a metanol előállítási módjával
megegyező

6.6. A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték:

ABC
1Bioüzemanyag és egyéb
folyékony bio-
energiahordozó előállítási
mód
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
jellemző érték
(gCO2eq/MJ)
Üvegházhatású
gázkibocsátás -
alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)
2búzaszalma-etanol13,715,7
3hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
15,615,6
4termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-dízel önálló erőműben
előállítva
16,716,7
5hulladékfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
15,615,6
6termesztettfa alapú Fischer-
Tropsch-benzin önálló
erőműben előállítva
16,716,7
7hulladékfa-dimetil-éter (DME)
önálló erőműben előállítva
15,215,2
8termesztettfa-dimetil-éter
(DME) önálló erőműben
előállítva
16,216,2
9hulladékfa-metanol önálló
erőműben előállítva
15,215,2
10termesztettfa-metanol önálló
erőműben előállítva
16,216,2
11Fischer-Tropsch-dízel
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
10,210,2
12Fischer-Tropsch-benzin
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
10,410,4
13dimetil-éter (DME)
cellulózgyártáskor keletkező
feketelúg gázosításával
10,210,2
14metanol cellulózgyártáskor
keletkező feketelúg
gázosításával
10,410,4
15az MTBE megújuló
energiaforrásokból előállított
része
a metanol előállítási módjával
megegyező

Megjegyzések:

(1) A hőt vagy hulladékhőt abszorpciós hűtők segítségével hűtési célra (lehűtött levegő vagy víz előállítására) hasznosítják. Ezért csak az egy MJ hőre jutó előállított hőhöz kapcsolódó kibocsátásokat kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy a hő végső felhasználása ténylegesen fűtés vagy abszorpciós hűtők segítségével való hűtés.

(2) A mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (eec) kiszámításának ez a képlete olyan esetekre vonatkozik, amikor az alapanyagokat egy lépésben alakítják át bioüzemanyaggá. Az összetettebb ellátási láncok esetében a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (eec) a köztes termékekre vonatkozó kiigazításokat követően kell kiszámítani.

(3) Ennek ténye például a talaj kötöttszénkészletének összehasonlító mérésével igazolható: ha például az első mérésre a termesztés megkezdése előtt, a későbbiekre pedig rendszeres időközönként, több év távlatában kerül sor. Ebben az esetben mielőtt a második mérés adatai rendelkezésre állnának, a talaj kötöttszénkészletének növekedését reprezentatív kísérletek vagy talajmodellek alapján végzett becsléssel meg lehet adni. A második mérést követően a tényleges mérésekkel nyert adatok szolgálnak alapul a növekedés tényének és nagyságrendjének megállapításához.

(4) A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664.

(5) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.

(6) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).

(7) Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.

(8) A kapcsolt energiatermelés során történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében kapcsolt termelésből származik.

(9) Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.

(10) A kapcsolt energiatermelést végző létesítményben történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében a kapcsolt energiatermelést végző létesítményből származik.

2. melléklet a 68/2021. (XII. 30.) ITM rendelethez

1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok ÜHG kibocsátás elkerülésének számítási eljárása

1.1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:

1.1.1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítása és használata által kiváltott, a villamos energiává, fűtő- vagy hűtőenergiává való átalakítás előtti ÜHG-kibocsátást a következő képlettel kell kiszámítani:

1.1.2. Amennyiben a biogáz vagy biometán előállításához a biogáz-létesítményben több különböző táptalaj kombinált fermentációja történik, az ÜHG kibocsátás jellemző és alapértelmezett értékeit a következők szerint kell kiszámítani:

1.1.3. Amennyiben villamos energia vagy biometán előállításához a biogáz-létesítményben az "n" kombinált fermentációja történik, a biogáz illetve a biometán üvegházhatásúgáz-kibocsátásának tényleges értékeit a következők szerint kell kiszámítani:

1.1.4. A biomasszából előállított tüzelőanyagok használatából származó ÜHG kibocsátást, amelybe beleértendő a villamos energiává, hő- és/vagy hűtési energiává való átalakításából származó kibocsátás is, a következőképpen kell kiszámítani:

1.1.4.1. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében:

1.1.4.2. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében:

1.1.4.3. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamos energia vagy mechanikai energia esetében:

1.1.4.4. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében:

1.2. A biomasszából előállított tüzelőanyagok által kiváltott ÜHG kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:

1.2.1. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból eredő ÜHG kibocsátást (E) az egy MJ biomasszából előállított tüzelőanyagra jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ);

1.2.2. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból nyert hő- vagy villamos energiából eredő ÜHG kibocsátást (EC) az egy MJ végfelhasználói energiára (hő vagy villamos energia) jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ).

A fűtési és hűtési energia termelésével járó kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamos energia között (mint az 1.1.d) pontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra. (1)

Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó ÜHG kibocsátás (eec) az alapanyag száraz tonnájára jutó gCO2eq-ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó gCO2 -egyenértékre (gC02eq/MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni (2):

1.3. A biomasszából előállított tüzelőanyagok által kiváltott ÜHG kibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani:

1.3.1. a biomasszából előállított, közlekedési célú tüzelőanyagok használatából eredő ÜHG kibocsátás-megtakarítás:

1.3.2. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamos energia esetében az ÜHG kibocsátás-megtakarítás:

1.4. Az 1.1. pont alkalmazásában a CO2, N2O és CH4 üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO2-egyenérték kiszámításához a fent említett gázokat a következő értékekkel kell figyelembe venni:

CO2: 1

N2O: 298

CH4: 25

1.5. A nyersanyagok kinyerése, betakarítása vagy termelése során keletkező kibocsátásokba (eec) beletartoznak a kinyerési, betakarítási vagy termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése, szárítása és tárolása során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. A mezőgazdasági eredetű biomassza termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó - a tényleges értékek helyett használható - becslések levezethetők a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból vagy az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben nincsenek megfelelő információk, átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapján. Az erdőgazdálkodásból származó biomassza termeléséből és betakarításából eredő kibocsátásokra vonatkozó -a tényleges értékek helyett használható - becslések levezethetők a termeléséből és betakarításából eredő kibocsátásokra vonatkozó, nemzeti szinten az egyes földrajzi területekre kiszámított átlagokból.

1.6. Az 1.1. pont a) alpontjában említett számítás céljaira a jobb mezőgazdasági gazdálkodás (például csökkentett talajművelésre vagy direktvetésre váltás, fejlett vetésforgórendszerek alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül termésszabályozás és szerves talajjavító anyagok, így komposzt vagy trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok használata) révén elért kibocsátásmegtakarítás (esca) csak akkor vehető figyelembe, ha megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékok támasztják alá, hogy az adott alapanyag termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a szóban forgó gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószer-használatból adódik (3).

1.7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

1.8. A 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:

a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági célú használat vagy bármely más tevékenység alatt; és

b) súlyosan degradálódott földterület, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.

A 29 g CO2eq/MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb tíz évig érvényes, feltéve hogy a b) alpontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése.

1.9. "Súlyosan degradálódott földterület": olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott.

1.10. A talajban lévő szénkészletek kiszámításának alapjául a 2010/335/EU bizottsági határozat szolgál, amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által 2006-ban kiadott, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékeire vonatkozó iránymutatások 4. kötetére épül, összhangban az 525/2013/EU rendelettel és az (EU) 2018/841 rendelettel.

1.11. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba (ep) beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások, beleértve a fosszilis inputanyagok széntartalmának megfelelő szén-dioxid-kibocsátásokat is, függetlenül attól, hogy az anyagokat eljárás során ténylegesen elégetik-e vagy sem. A nem szilárd vagy gáznemű biomasszából előállított tüzelőanyagot előállító üzemben előállított villamosenergiafogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző ÜHG kibocsátási intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy meghatározott régióban a villamos energia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamosenergia-hálózathoz.

A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások.

1.12. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba (etd) beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és elosztása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból származó, az 1.5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e pont hatálya alá.

1.13. A felhasznált üzemanyagból eredő CO2-kibocsátásokat (eu) a biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében nullának kell tekinteni. A felhasznált üzemanyag használatából adódó, CO2-től eltérő üvegházhatású gázok (CH4 és N2O) kibocsátását bele kell számítani az eu tényezőbe.

1.14. A szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba (eccs) csak azok a kibocsátott CO2 leválasztásával és -tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek a biomasszából előállított tüzelőanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával, feltéve, hogy a tárolás a bányászatról szóló törvény III/A. részével és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló Korm. rendelettel összhangban történik.

1.15. A szén-dioxid leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarításoknak (eccr) közvetlenül kapcsolódniuk kell azon biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO2-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékek és szolgáltatások előállításához.

1.16. Ha a biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kapcsolt energiatermelő egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani a villamos energia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az adott hőmennyiség hasznos részét úgy tudjuk megállapítani, ha energiatartalmát megszorozzuk az alábbiak szerint kiszámított Carnot-hatásfok (Ch) értékével:

1.16.1. "kapcsolt energiatermelés": egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;

1.16.2 "hasznos hő": a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;

1.16.3. "gazdaságilag indokolt igény": az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

1.17. Ha a biomasszából előállított tüzelőanyag előállítási eljárása kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több további terméket ("társtermékek"), akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián - és a hőenergián - kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet ÜHG kibocsátási intenzitása megegyezik a biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához használt hő vagy villamos energia ÜHG kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani a biomasszából előállított tüzelőanyag-előállítási eljáráshoz hő-vagy villamos energiát biztosító kapcsolt energiatermelő egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH4 és N2O) üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamos energia- és hőtermelés esetében a számítás az 1.16. pontban foglaltak szerint történik.

1.18. Az 1.17. pontban említett számítások során a szétosztandó kibocsátások az eec + el + esca + az ep, etd, eccs és eccr azon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésével bezárólag kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak.

A biogáz és a biometán esetében az 1.7. pont hatálya alá nem tartozó összes társterméket figyelembe kell venni e számításhoz. A hulladékokhoz és maradványanyagokhoz nem kell kibocsátási értéket rendelni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.

A hulladékokat és maradványanyagokat, beleértve a lombkoronát, az ágakat, a szalmát, a háncsokat és héjakat, a kukoricacsöveket és a diófélék héját, valamint a feldolgozás során keletkező maradványanyagokat, köztük a nyers (nem finomított) glicerint és a kipréselt cukornádat az életciklus alatti üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termék előállítása előtt azokat félkész termékké alakítják-e.

A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-termelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban előállított, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 17. pontban említett számítás céljaira az elemzés egysége a finomító.

1.19. A villamosenergia-termelésre használt, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében az 1.3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (ECF(el)) 183 g CO2eq/MJ villamos energia vagy a legkülső régiók esetében 212 g CO2eq/MJ villamos energia.

A hasznoshő-termelésre, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére használt, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (ECF(h)) a következő: 80 g CO2eq/MJ hő.

A hasznoshő-termelésre használt, olyan biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében, amelyeknél bizonyítható, hogy azokkal közvetlenül szén került felváltásra, a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (ECF(h)) a következő: 124 g CO2eq/MJ hő.

A közlekedési célú, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (EF(t)) a következő: 94 g CO2eq/MJ.

2. A biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozó részekre bontott (diszaggregált) alapértelmezett értékek

2.1. Fabrikett vagy pellet

ABCDEFGHIJ
1Abiomasszából előállított
tüzelőanyag
előállításának
módszere
Szállítási
távolság
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték
(g CO2eq/MJ)
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)
2TermelésFeldolgozásSzállításA felhasznált
üzemanyagból
eredő, a CO2-től
eltérő kibocsátások
TermelésFeldolgozásSzállításA felhasznált
üzemanyagból
eredő, a CO2-től
eltérő kibocsátások
3Erdészeti maradványa nyagokból származó fanyesedék1-500 km0,01,63,00,40,01,93,60,5
4500-2 500
km
0,01,65,20,40,01,96,20,5
52 500 -
10 000 km
0,01,610,50,40,01,912,60,5
610 000 km
felett
0,01,620,50,40,01,924,60,5
7Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus)származó fanyesedék2 500 -
10 000 km
4,40,011,00,44,40,013,20,5
8Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fanyesedék1-500 km3,90,03,50,43,90,04,20,5
9500-2 500
km
3,90,05,60,43,90,06,80,5
102 500 -
10 000 km
3,90,011,00,43,90,013,20,5
1110 000 km
felett
3,90,021,00,43,90,025,20,5
12Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fanyesedék1-500 km2,20,03,50,42,20,04,20,5
13500-2 500
km
2,20,05,60,42,20,06,80,5
142 500 -
10 000 km
2,20,011,00,42,20,013,20,5
1510 000 km
felett
2,20,021,00,42,20,025,20,5
16Törzsfából
származó
fanyesedék
1-500 km1,10,33,00,41,10,43,60,5
17500-2 500
km
1,10,35,20,41,10,46,20,5
182 500 -
10 000 km
1,10,310,50,41,10,412,60,5
1910 000 km
felett
1,10,320,50,41,10,424,60,5
20Faipari maradványa nyagokból származó fanyesedék1-500 km0,00,33,00,40,00,43,60,5
21500-2 500
km
0,00,35,20,40,00,46,20,5
222 500 -
10 000 km
0,00,310,50,40,00,412,60,5
2310 000 km
felett
0,00,320,50,40,00,424,60,5

2.2. Fabrikett vagy pellet

ABCDEFGHIJ
1A biomasszából
előállított
tüzelőanyag
előállításának
módszere
Szállítási
távolság
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték
(g CO2eq/MJ)
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)
2TermelésFeldolgozásSzállítás és
elosztás
A felhasznált
üzemanyagból
eredő, a CO2-től
eltérő kibocsátások
TermelésFeldolgozásSzállítás és
elosztás
A felhasznált
üzemanyagból
eredő, a CO2- től eltérő
kibocsátások
3Erdészeti
maradványanya
gokból
származó
fabrikett vagy
pellet (1. eset)
1-500 km0,025,82,90,30,030,93,50,3
4500-
2 500 km
0,025,82,80,30,030,93,30,3
52 500 -
10 000
km
0,025,84,30,30,030,95,20,3
610 000
km felett
0,025,87,90,30,030,99,50,3
7Erdészeti
maradványanya
gokból
származó
1-500 km0,012,53,00,30,015,03,60,3
8500-
2 500 km
0,012,52,90,30,015,03,50,3
9fabrikett vagy
pellet (2a. eset)
2 500 -
10 000
km
0,012,54,40,30,015,05,30,3
1010 000
km felett
0,012,58,10,30,015,09,80,3
11Erdészeti
maradványanya
gokból
származó
fabrikett vagy
pellet (3a. eset)
1-500 km0,02,43,00,30,02,83,60,3
12500-
2 500 km
0,02,42,90,30,02,83,50,3
132 500 -
10 000
km
0,02,44,40,30,02,85,30,3
1410 000
km felett
0,02,48,20,30,02,89,80,3
15Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (Eucalyptus - 1.
eset)
2 500 -
10 000
km
3,924,54,30,33,929,45,20,3
16Rövidéletciklusú sarjerdőből származó fabrikett (Eucalyptus -
2a. eset)
2 500 -
10 000
km
5,010,64,40,35,012,75,30,3
17Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (Eucalyptus -
3a. eset)
2 500 -
10 000
km
5,30,34,40,35,30,45,30,3
18Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa,
trágyázott, 1.
eset)
1-500 km3,424,52,90,33,429,43,50,3
19500-
10 000
km
3,424,54,30,33,429,45,20,3
2010 000
km felett
3,424,57,90,33,429,49,50,3
21Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa,
trágyázott, 2a.
eset)
1-500 km4,410,63,00,34,412,73,60,3
22500-
10 000
km
4,410,64,40,34,412,75,30,3
2310 000
km felett
4,410,68,10,34,412,79,80,3
24Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa,
trágyázott, 3 a.
eset)
1-500 km4,60,33,00,34,60,43,60,3
25500-
10 000
km
4,60,34,40,34,60,45,30,3
2610 000
km felett
4,60,38,20,34,60,49,80,3
27Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, nem
trágyázott, 1.
eset)
1-500 km2,024,52,90,32,029,43,50,3
28500-
2 500 km
2,024,54,30,32,029,45,20,3
292 500 -
10 000
km
2,024,57,90,32,029,49,50,3
30Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, nem
trágyázott, 2a.
eset)
1-500 km2,510,63,00,32,512,73,60,3
31500-
10 000
km
2,510,64,40,32,512,75,30,3
3210 000
km felett
2,510,68,10,32,512,79,80,3
33Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett (nyárfa, nem
trágyázott, 3a.
eset)
1-500 km2,60,33,00,32,60,43,60,3
34500-
10 000
km
2,60,34,40,32,60,45,30,3
3510 000
km felett
2,60,38,20,32,60,49,80,3
36Törzsfából
származó
fabrikett vagy
pellet (1. eset)
1-500 km1,124,82,90,31,129,83,50,3
37500-
2 500 km
1,124,82,80,31,129,83,30,3
382 500 -
10 000
km
1,124,84,30,31,129,85,20,3
3910 000
km felett
1,124,87,90,31,129,89,50,3
40Törzsfából
származó
fabrikett vagy
pellet (2a. eset)
1-500 km1,411,03,00,31,413,23,60,3
41500-
2 500 km
1,411,02,90,31,413,23,50,3
422 500 -
10 000
km
1,411,04,40,31,413,25,30,3
4310 000
km felett
1,411,08,10,31,413,29,80,3
44Törzsfából
származó
fabrikett vagy
pellet (3 a. eset)
1-500 km1,40,83,00,31,40,93,60,3
45500-
2 500 km
1,40,82,90,31,40,93,50,3
462 500 -
10 000
km
1,40,84,40,31,40,95,30,3
4710 000
km felett
1,40,88,20,31,40,99,80,3
481-500 km0,014,32,80,30,017,23,30,3
49Faipari maradványany
agokból
származó
fabrikett vagy
pellet (1. eset)
500-
2 500 km
0,014,32,70,30,017,23,20,3
502 500 -
10 000
km
0,014,34,20,30,017,25,00,3
5110 000
km felett
0,014,37,70,30,017,29,20,3
52Faipari maradványanya
gokból
származó
fabrikett vagy
pellet (2a. eset)
1-500 km0,06,02,80,30,07,23,40,3
53500-
2 500 km
0,06,02,70,30,07,23,30,3
542 500 -
10 000
km
0,06,04,20,30,07,25,10,3
5510 000
km felett
0,06,07,80,30,07,29,30,3
56Faipari maradványanya
gokból
származó
fabrikett vagy
pellet (3a. eset)
1-500 km0,00,22,80,30,00,33,40,3
57500-
2 500 km
0,00,22,70,30,00,33,30,3
582 500 -
10 000
km
0,00,24,20,30,00,35,10,3
5910 000
km felett
0,00,27,80,30,00,39,30,3

2.3. Mezőgazdasági előállítási módok[4]

ABCDEF
1A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszereSzállítási
távolság
Üvegházhatásúgázkibocsátás
-megtakarítás - jellemző érték
Üvegházhatásúgázkibocsátás-
megtakarítás - alapértelmezett érték
2VillamosenergiaVillamosenergia
30,2 t/m3-nél kisebb
sűrűségű
mezőgazdasági
maradékanyagok (1)
1-500 km95 %92 %93 %90 %
4500-
2 500 km
89 %83 %86 %80 %
52 500 -
10 000 km
77 %66 %73 %60 %
610 000 km
felett
57 %36 %48 %23 %
70,2 t/m3-nél nagyobb
sűrűségű
1-500 km95 %92 %93 %90 %
8500-
2 500 km
93 %89 %92 %87 %
9mezőgazdasági
maradékanyagok (2)
2 500 -
10 000 km
88 %82 %85 %78 %
1010 000 km
felett
78 %68 %74 %61 %
11Szalmapellet1-500 km88 %82 %85 %78 %
12500-
10 000 km
86 %79 %83 %74 %
1310 000 km
felett
80 %70 %76 %64 %
14Kipréselt cukornád
brikett
500-
10 000 km
93 %89 %91 %87 %
1510 000 km
felett
87 %81 %85 %77 %
16Pálmamagdara10 000 km
felett
20 %- 18 %11 %-33 %
17Pálmamagdara (az
olajsajtolóban nincs
CH4-kibocsátás)
10 000 km
felett
46 %20 %42 %14 %
18Megjegyzések:(1) Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági maradékanyagok, többek között a
szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréselt cukornád-bálák.(2) A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradékanyagok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj.

2.4. A villamosenergia-termelésre használt biogázra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek

ABCDEFGHIJKL
1Abiomasszából előállított
tüzelőanyag előállításának
módszere
TechnológiaJELLEMZŐ ÉRTÉK [g CO2eq/MJ]ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉK [g CO2eq/MJ]
2TermelésFeldolgozásA felhasznált
üzemanyagból
eredő, a CO2-től eltérő
kibocsátások
SzállításTrágyáért
járó jóváírás
TermelésFeldolgo-
zás
A felhasznált
üzemanyag-
ból eredő, a
CO2-től eltérő
kibocsátá-sok
SzállításTrágyáért
járó jóváírás
3Nedves trágya (7)1. esetFermentáció
nyílt rendszerben
0,069,68,90,8107,30,097,412,50,8- 107,3
4Fermentáció
zárt rendszerben
0,00,08,90,8- 97,60,00,012,50,8- 97,6
52. esetFermentáció
nyílt rendszerben
0,074,18,90,8- 107,30,0103,712,50,8- 107,3
6Fermentáció
zárt rendszerben
0,04,28,90,8- 97,60,05,912,50,8- 97,6
73. esetFermentáció
nyílt rendszerben
0,083,28,90,9- 120,70,0116,412,50,9- 120,7
8Fermentáció
zárt rendszerben
0,04,68,90,8- 108,50,06,412,50,8- 108,5
9Egész
kukoric
a (8)
1. esetFermentáció
nyílt rendszerben
15,613,58,90,0 (9)-15,618,912,50,0-
10Fermentáció
zárt rendszerben
15,20,08,90,0-15,20,012,50,0-
112. esetFermentáció
nyílt rendszerben
15,618,88,90,0-15,626,312,50,0-
12Fermentáció
zárt rendszerben
15,25,28,90,0-15,27,212,50,0-
133. esetFermentáció
nyílt rendszerben
17,521,08,90,0-17,529,312,50,0-
14Fermentáció
zárt rendszerben
17,15,78,90,0-17,17,912,50,0-
15Bio- hulladé k1. esetFermentáció
nyílt rendszerben
0,021,88,90,5-0,030,612,50,5-
16Fermentáció
zárt rendszerben
0,00,08,90,5-0,00,012,50,5-
172. esetFermentáció
nyílt rendszerben
0,027,98,90,5-0,039,012,50,5-
18Fermentáció
zárt rendszerben
0,05,98,90,5-0,08,312,50,5-
193. esetFermentáció
nyílt rendszerben
0,031,28,90,5-0,043,712,50,5-
20Fermentáció
zárt
rendszerben
0,06,58,90,5-0,09,112,50,5-

2.5. Diszaggregált alapértelmezett értékek a biometánra vonatkozóan:

ABCDEFGHIJKLMNO
1A
biometán
előállítás
ának
módszer
e
Technológiai
lehetőség
JELLEMZŐ ÉRTÉK [g CCheq/MJ]ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉK [g CO2eq/MJ]
TermelésFeldolgozásMinőségjavít
ás
SzállításTömörítés a
töltőállomás
on
Trágyáért
járó
jóváírás
TermelésFeldolgozásMinőségjavít
ás
SzállításTömörítés a
töltőállomás
on
Trágyáért
járó
jóváírás
2Nedves
trágya
Fermentá
ció nyílt
rendszer-
ben
a távozó
gáz
elégetése
nélkül
0,084,219,51,03,3- 124,40,0117,927,31,04,6- 124,4
3a távozó
gáz
elégetésé
vel
0,084,24,51,03,3- 124,40,0117,96,31,04,6- 124,4
4Fermentá
ció zárt
rendszer-
ben
a távozó
gáz
elégetése
nélkül
0,03,219,50,93,3- 111,90,04,427,30,94,6- 111,9
5a távozó
gáz
elégetésé
vel
0,03,24,50,93,3- 111,90,04,46,30,94,6- 111,9
6Egész
kukorica
Fermentá
ció nyílt
rendszer-
ben
a távozó
gáz
elégetése
nélkül
18,120,119,50,03,318,128,127,30,04,6
7a távozó
gáz elégetésé
vel
18,120,14,50,03,3-18,128,16,30,04,6-
8Fermenta
ció zárt
rendszer-
ben
a távozó
gáz elégetése
nélkül
17,64,319,50,03,3-17,66,027,30,04,6-
9a távozó
gáz elégetésé
vel
17,64,34,50,03,3-17,66,06,30,04,6-
10Bio- hulladékFermentá
ció nyílt
rendszer-
ben
a távozó
gáz elégetése
nélkül
0,030,619,50,63,3-0,042,827,30,64,6-
11a távozó
gáz elégetésé
vel
0,030,64,50,63,3-0,042,86,30,64,6-
12Fermentá
ció zárt
rendszer-
ben
a távozó
gáz elégetése
nélkül
0,05,119,50,53,3-0,07,227,30,54,6-
13a távozó
gáz elégetésé
vel
0,05,14,50,53,3-0,07,26,30,54,6-

3. JELLEMZŐ ÉS ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK A BIOMASSZÁBÓL ELŐÁLLÍTOTT TÜZELŐANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZEREI ESETÉBEN

ABCD
1A biomasszából előállított
tüzelőanyag előállításának
módszere
Szállítási távolságÜvegházhatásúgáz-kibocsátás -
jellemző érték (g CO2eq/MJ)
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -
alapértelmezett érték (g CO2eq/MJ)
2Erdészeti maradványanyagokból
származó fanyesedék
1-500 km56
3500-2 500 km79
42 500 -10 000 km1215
510 000 km felett2227
6Rövid életciklusú sarjerdőből
(Eucalyptus) származó fanyesedék
2 500 -10 000 km1618
7Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
trágyázott) származó fanyesedék
1-500 km89
8500-2 500 km1011
92 500 -10 000 km1518
1010 000 km felett2530
11Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
nem trágyázott) származó fanyesedék
1-500 km67
12500-2 500 km810
132 500 -10 000 km1416
1410 000 km felett2428
15Törzsfából származó fanyesedék1-500 km56
16500-2 500 km78
172 500 -10 000 km1215
1810 000 km felett2227
19Gyártási maradványanyagokból
származó fanyesedék
1-500 km45
20500-2 500 km67
212 500 -10 000 km1113
2210 000 km felett2125
23Erdészeti maradványanyagokból
származó fabrikett vagy pellet (1. eset)
1-500 km2935
24500-2 500 km2935
252 500 -10 000 km3036
2610 000 km felett3441
27Erdészeti maradványanyagokból
származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)
1-500 km1619
28500-2 500 km1619
292 500 -10 000 km1721
3010 000 km felett2125
31Erdészeti maradványanyagokból
származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)
1-500 km67
32500-2 500 km67
332 500 -10 000 km78
3410 000 km felett1113
35Rövid életciklusú sarjerdőből
(Eucalyptus) származó fabrikett vagy
pellet (1. eset)
2 500 -10 000 km3339
36Rövid életciklusú sarjerdőből
(Eucalyptus) származó fabrikett vagy
pellet (2a. eset)
2 500 -10 000 km2023
37Rövid életciklusú sarjerdőből
(Eucalyptus) származó fabrikett vagy
pellet (3a. eset)
2 500 -10 000 km1011
38Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
trágyázott) származó fabrikett vagy pellet
(1. eset)
1-500 km3137
39500-10 000 km3238
4010 000 km felett3643
41Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
trágyázott) származó fabrikett vagy pellet
(2a. eset)
1-500 km1821
42500-10 000 km2023
4310 000 km felett2327
44Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
trágyázott) származó fabrikett vagy pellet
(3a. eset)
1-500 km89
45500-10 000 km1011
4610 000 km felett1315
47Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
nem trágyázott) származó fabrikett vagy
pellet (1. eset)
1-500 km3035
48500-10 000 km3137
4910 000 km felett3541
501-500 km1619
51Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
nem trágyázott) származó fabrikett vagy
pellet (2a. eset)
500-10 000 km1821
5210 000 km felett2125
53Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
nem trágyázott) származó fabrikett vagy
pellet (3a. eset)
1-500 km67
54500-10 000 km89
5510 000 km felett1113
56Törzsfából származó fabrikett vagy pellet
(1. eset)
1-500 km2935
57500-2 500 km2934
582 500 -10 000 km3036
5910 000 km felett3441
60Törzsfából származó fabrikett vagy pellet
(2a. eset)
1-500 km1618
61500-2 500 km1518
622 500 -10 000 km1720
6310 000 km felett2125
64Törzsfából származó fabrikett vagy pellet
(3a. eset)
1-500 km56
65500-2 500 km56
662 500 -10 000 km78
6710 000 km felett1112
68Faipari maradványanyagokból származó
fabrikett vagy pellet (1. eset)
1-500 km1721
69500-2 500 km1721
702 500 -10 000 km1923
7110 000 km felett2227
72Faipari maradványanyagokból származó
fabrikett vagy pellet (2a. eset)
1-500 km911
73500-2 500 km911
742 500 -10 000 km1013
7510 000 km felett1417
76Faipari maradványanyagokból származó
fabrikett vagy pellet (3a. eset)
1-500 km34
77500-2 500 km34
782 500 -10 000 km56
7910 000 km felett810

Az 1. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor földgázzal működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A folyamathoz szükséges villamos energia beszerzése a hálózatról történik.

A 2a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor fanyesedékkel működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A folyamathoz szükséges villamos energia beszerzése a hálózatról történik.

A 3a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor fanyesedékkel működő kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja a hő- és villamos energiát a pelletezőnek.

ABCD
1A biomasszából előállított tüzelőanyag
előállításának módszere
Szállítási távolságÜvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző
értéke (g CO2eq/MJ)
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás
alapértelmezett értéke (g CO2eq/MJ)
20,2 t/m3-nél kisebb sűrűségű
mezőgazdasági maradványanyagok (10)
1-500 km44
3500-2 500 km89
42 500 -10 000 km1518
510 000 km felett2935
60,2 t/m3-nél kisebb sűrűségű
mezőgazdasági maradványanyagok (11)
1-500 km44
7500-2 500 km56
82 500 -10 000 km810
910 000 km felett1518
10Szalmapellet1-500 km810
11500-10 000 km1012
1210 000 km felett1416
13Kipréselt cukornád brikett500-10 000 km56
1410 000 km felett910
15Pálmamagdara10 000 km felett5461
16Pálmamagdara (az olajsajtolóban nincs
CH4-kibocsátás)
10 000 km felett3740

3.1. A villamosenergia-termelésre használt biogázra vonatkozó jellemző és alapértelmezett értékek

ABCDE
1A biogáz
előállításának
módszere
Technológiai lehetőségJellemző értékAlapértelmezett érték
2Üvegházhatásúgáz-kibocsátás
[g CO2eq/MJ]
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás
[g CO2eq/MJ]
3Villamosenergia-
termelésre használt,
1. esetFermentáció nyílt
rendszerben (12)
-283
4nedves trágyából
származó biogáz
Fermentáció zárt rendszerben
(13)
-88- 84
52. esetFermentáció nyílt
rendszerben
- 2310
6Fermentáció zárt rendszerben- 84- 78
73. esetFermentáció nyílt
rendszerben
- 289
8Fermentáció zárt rendszerben- 94- 89
9Villamosenergia-
termelésre használt,
egész kukoricából
származó biogáz
1. esetFermentáció nyílt
rendszerben
3847
10Fermentáció zárt rendszerben2428
112. esetFermentáció nyílt
rendszerben
4354
12Fermentáció zárt rendszerben2935
133. esetFermentáció nyílt
rendszerben
4759
14Fermentáció zárt rendszerben3238
15Villamosenergia-
termelésre használt,
biohulladékból származó
biogáz
1. esetFermentáció nyílt
rendszerben
3144
16Fermentáció zárt rendszerben913
172. esetFermentáció nyílt
rendszerben
3752
18Fermentáció zárt rendszerben1521
193. esetFermentáció nyílt
rendszerben
4157
20Fermentáció zárt rendszerben1622

3.2. A biometánra vonatkozó jellemző és alapértelmezett értékek

ABCD
1A biometán előállításának
módszere
Technológiai lehetőségÜvegházhatásúgáz-kibocsátás -
jellemző érték
(g CO2eq/MJ)
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -
alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)
2Nedves trágyából származó
biometán
Fermentáció nyílt
rendszerben, a távozó gáz
elégetése nélkül (14)
- 2022
3Fermentáció nyílt
rendszerben, a távozó gáz
elégetésével (15)
- 351
4Fermentáció zárt rendszerben,
a távozó gáz elégetése nélkül
- 88- 79
5Fermentáció zárt rendszerben,
a távozó gáz elégetésével
- 103- 100
6Egész kukoricából származó
biometán
Fermentáció nyílt
rendszerben, a távozó gáz
elégetése nélkül
5873
7Fermentáció nyílt
rendszerben, a távozó gáz
elégetésével
4352
8Fermentáció zárt rendszerben,
a távozó gáz elégetése nélkül
4151
9Fermentáció zárt rendszerben,
a távozó gáz elégetésével
2630
10Biohulladékból származó biometánFermentáció nyílt
rendszerben, a távozó gáz
elégetése nélkül
5171
11Fermentáció nyílt
rendszerben, a távozó gáz
elégetésével
3650
12Fermentáció zárt rendszerben,
a távozó gáz elégetése nélkül
2535
13Fermentáció zárt rendszerben,
a távozó gáz elégetésével
1014

3.3. Villamosenergia-termelésre használt biogáz - trágya és kukorica keverékei: jellemző és alapértelmezett értékek: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek a friss tömegre vonatkoztatva szerepelnek

ABCDE
1A biogáz előállításának
módszere
Technológiai lehetőségekÜvegházhatásúgáz-kibocsátás -
jellemző érték
(g CO2eq/MJ)
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -
alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)
2Trágya - kukorica
80 % 20 %
1. esetFermentáció nyílt rendszerben1733
3Fermentáció zárt rendszerben- 12- 9
42. esetFermentáció nyílt rendszerben2240
5Fermentáció zárt rendszerben- 7- 2
63. esetFermentáció nyílt rendszerben2343
7Fermentáció zárt rendszerben- 9- 4
8Trágya - kukorica
70 % - 30 %
1. esetFermentáció nyílt rendszerben2437
9Fermentáció zárt rendszerben03
102. esetFermentáció nyílt rendszerben2945
11Fermentáció zárt rendszerben410
123. esetFermentáció nyílt rendszerben3148
13Fermentáció zárt rendszerben410
14Trágya - kukorica
60 % - 40 %
1. esetFermentáció nyílt rendszerben2840
15Fermentáció zárt rendszerben711
162. esetFermentáció nyílt rendszerben3347
17Fermentáció zárt rendszerben1218
183. esetFermentáció nyílt rendszerben3652
19Fermentáció zárt rendszerben1218

Megjegyzések

Az 1. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél az eljáráshoz szükséges villamos- és hőenergiát maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja.

A 2. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja. Egyes tagállamokban a gazdasági szereplők nem jogosultak a bruttó termelés alapján igényelni támogatást, és az 1. eset a jellemzőbb.

A 3. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig biogázkazán biztosítja. Ez az eset egyes olyan létesítmények esetében jellemző, amelyeknél a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény nem a létesítmény területén található, és a biogáz értékesítésre kerül (de nem alakítják tovább biometánná).

3.4. Jellemző és alapértelmezett értékek biometán - trágya és kukorica keverékei: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek a friss tömegre vonatkoztatva szerepelnek

ABCD
1A biometán előállításának módszereTechnológiai lehetőségekJellemző értékAlapértelmezett érték
2(g CO2eq/MJ)(g CO2eq/MJ)
3Trágya - kukorica
80 % - 20 %
Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
3257
4Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
1736
5Fermentáció zárt rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
- 19
6Fermentáció zárt rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
- 16- 12
7Trágya - kukorica
70 % - 30 %
Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
4162
8Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
2641
9Fermentáció zárt rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
1322
10Fermentáció zárt rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
- 21
11Trágya - kukorica
60 % - 40 %
Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
4666
12Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
3145
13Fermentáció zárt rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
2231
14Fermentáció zárt rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
710

A biometán közlekedési célú üzemanyagként szolgáló sűrített biometánként való használata esetén a jellemző értékekhez 3,3 g CO2eq/MJ értéket, az alapértelmezett értékekhez pedig 4,6 g CO2eq/MJ értéket kell hozzáadni.

4. Az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás jellemző és alapértelmezett értékei a biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

I. Fanyesedék

ABCDEF
1.A biomasszából
előállított tüzelőanyag
előállításának módszere
Szállítási
távolság
Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -
jellemző érték
Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -
alapértelmezett érték
2.Villamos
energia
Villamos energia
3.Erdészeti maradványanyagokból
származó fanyesedék
1-500 km93 %89 %91 %87 %
4.500-2 500 km89 %84 %87 %81 %
5.2 500 -10 000
km
82 %73 %78 %67 %
6.10 000 km felett67 %51 %60 %41 %
7.Rövid életciklusú sarjerdőből
(Eucalyptus) származó
fanyesedék
2 500 -10 000
km
77 %65 %73 %60 %
8.Rövid életciklusú sarjerdőből
(nyárfa, trágyázott) származó
fanyesedék
1-500 km89 %83 %87 %81 %
9.500-2 500 km85 %78 %84 %76 %
10.2 500 -10 000
km
78 %67 %74 %62 %
11.10 000 km felett63 %45 %57 %35 %
12.Rövid életciklusú sarjerdőből
(nyárfa, nem trágyázott)
származó fanyesedék
1-500 km91 %87 %90 %85 %
13.500-2 500 km88 %82 %86 %79 %
14.2 500 -10 000
km
80 %70 %77 %65 %
15.10 000 km felett65 %48 %59 %39 %
16.Törzsfából származó
fanyesedék
1-500 km93 %89 %92 %88 %
17.500-2 500 km90 %85 %88 %82 %
18.2 500 -10 000
km
82 %73 %79 %68 %
19.10 000 km felett67 %51 %61 %42 %
20.Gyártási maradványanyagokból
származó fanyesedék
1-500 km94 %92 %93 %90 %
21.500-2 500 km91 %87 %90 %85 %
22.2 500 -10 000
km
83 %75 %80 %71 %
23.10 000 km felett69 %54 %63 %44 %

II. Falabdacs (Pellet) (16)

ABCDEFG
1.A biomasszából előállított tüzelőanyag
előállításának módszere
Szállítási
távolság
Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás
- jellemző érték
Üvegházhatású gázkibocsátás-
megtakarítás -alapértelmezett érték
2.Villamos
energia
Villamos energia
3.Erdészeti maradványanyagokból származó
fabrikett vagy pellet
1. eset1-500 km58 %37 %49 %24 %
4.500-2 500
km
58 %37 %49 %25 %
5.2 500 -
10 000 km
55 %34 %47 %21 %
6.10 000 km
felett
50 %26 %40 %11 %
7.2a. eset1-500 km77 %66 %72 %59 %
8.500-2 500
km
77 %66 %72 %59 %
9.2 500 -
10 000 km
75 %62 %70 %55 %
10.10 000 km
felett
69 %54 %63 %45 %
11.3a. eset1-500 km92 %88 %90 %85 %
12.500-2 500
km
92 %88 %90 %86 %
13.2 500 -
10 000 km
90 %85 %88 %81 %
14.10 000 km
felett
84 %76 %81 %72 %
15.Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus)
származó fabrikett vagy pellet
1. eset2 500 -
10 000 km
52 %28 %43 %15 %
16.2a. eset2 500 -
10 000 km
70 %56 %66 %49 %
17.3a. eset2 500 -
10 000 km
85 %78 %83 %75 %
18.Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa,
trágyázott) származó fabrikett vagy pellet
1. eset1-500 km54 %32 %46 %20 %
19.500-10 000
km
52 %29 %44 %16 %
20.10 000 km
felett
47 %21 %37 %7 %
21.2a. eset1-500 km73 %60 %69 %54 %
22.500-10 000
km
71 %57 %67 %50 %
23.10 000 km
felett
66 %49 %60 %41 %
24.3a. eset1-500 km88 %82 %87 %81 %
25.500-10 000
km
86 %79 %84 %77 %
26.10 000 km
felett
80 %71 %78 %67 %
27.Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem
trágyázott) származó fabrikett vagy pellet
1. eset1-500 km56 %35 %48 %23 %
28.500-10 000
km
54 %32 %46 %20 %
29.10 000 km
felett
49 %24 %40 %10 %
30.2a. eset1-500 km76 %64 %72 %58 %
31.500-10 000
km
74 %61 %69 %54 %
32.10 000 km
felett
68 %53 %63 %45 %
33.3a. eset1-500 km91 %86 %90 %85 %
34.500-10 000
km
89 %83 %87 %81 %
35.10 000 km
felett
83 %75 %81 %71 %
36.Törzsfa1. eset1-500 km57 %37 %49 %24 %
37.500-2 500
km
58 %37 %49 %25 %
38.2 500 -
10 000 km
55 %34 %47 %21 %
39.10 000 km
felett
50 %26 %40 %11 %
40.2a. eset1-500 km77 %66 %73 %60 %
41.500-2 500
km
77 %66 %73 %60 %
42.2 500 -
10 000 km
75 %63 %70 %56 %
43.10 000 km
felett
70 %55 %64 %46 %
44.3a. eset1-500 km92 %88 %91 %86 %
45.500-2 500
km
92 %88 %91 %87 %
46.2 500 -
10 000 km
90 %85 %88 %83 %
47.10 000 km
felett
84 %77 %82 %73 %
48.Gyártási maradványanyagokból származó
fabrikett vagy pellet
1. eset1-500 km75 %62 %69 %55 %
49.500-2 500
km
75 %62 %70 %55 %
50.2 500 -
10 000 km
72 %59 %67 %51 %
51.10 000 km
felett
67 %51 %61 %42 %
52.2a. eset1-500 km87 %80 %84 %76 %
53.500-2 500
km
87 %80 %84 %77 %
54.2 500 -
10 000 km
85 %77 %82 %73 %
55.10 000 km
felett
79 %69 %75 %63 %
56.3a. eset1-500 km95 %93 %94 %91 %
57.500-2 500
km
95 %93 %94 %92 %
58.2 500 -
10 000 km
93 %90 %92 %88 %
59.10 000 km
felett
88 %82 %85 %78 %

III. Mezőgazdasági előállítási módok

ABCDEF
1.A biomasszából
előállított tüzelőanyag
előállításának módszere
Szállítási
távolság
Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -
jellemző érték
Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -
alapértelmezett érték
2.Villamos energiaVillamos energia
3.0,2 t/m3-nél kisebb
sűrűségű mezőgazdasági
maradványanyagok (17)
1-500 km95 %92 %93 %90 %
4.500-2 500 km89 %83 %86 %80 %
5.2 500 -10 000
km
77 %66 %73 %60 %
6.10 000 km felett57 %36 %48 %23 %
7.0,2 t/m3-nél nagyobb
sűrűségű mezőgazdasági
maradványanyagok (18)
1-500 km95 %92 %93 %90 %
8.500-2 500 km93 %89 %92 %87 %
9.2 500 -10 000
km
88 %82 %85 %78 %
10.10 000 km felett78 %68 %74 %61 %
11.Szalmapellet1-500 km88 %82 %85 %78 %
12.500-10 000 km86 %79 %83 %74 %
13.10 000 km felett80 %70 %76 %64 %
14.Kipréselt cukornád brikett500-10 000 km93 %89 %91 %87 %
15.10 000 km felett87 %81 %85 %77 %
16.Pálmamagdara10 000 km felett20 %- 18 %11 %- 33 %
17.Pálmamagdara (az
olajsajtolóban nincs CH4-
kibocsátás)
10 000 km felett46 %20 %42 %14 %

IV. Villamosenergia-termelésre használt biogáz (19)

ABCDE
1.A biogáz előállításának módszereTechnológiai lehetőségÜvegházhatásúgázkibocsát
ás-megtakarítás - jellemző
érték
Üvegházhatásúgázkibocsátás
-megtakarítás -
alapértelmezett érték
2.Nedves trágya (20)1. esetFermentáció nyílt rendszerben (21)146 %94 %
3.Fermentáció zárt rendszerben (22)246 %240 %
4.2. esetFermentáció nyílt rendszerben136 %85 %
5.Fermentáció zárt rendszerben227 %219 %
6.3. esetFermentáció nyílt rendszerben142 %86 %
7.Fermentáció zárt rendszerben243 %235 %
8.Egész kukorica (23)1. esetFermentáció nyílt rendszerben36 %21 %
9.Fermentáció zárt rendszerben59 %53 %
10.2. esetFermentáció nyílt rendszerben34 %18 %
11.Fermentáció zárt rendszerben55 %47 %
12.3. esetFermentáció nyílt rendszerben28 %10 %
13.Fermentáció zárt rendszerben52 %43 %
14.Biohulladék1. esetFermentáció nyílt rendszerben47 %26 %
15.Fermentáció zárt rendszerben84 %78 %
16.2. esetFermentáció nyílt rendszerben43 %21 %
17.Fermentáció zárt rendszerben77 %68 %
18.3. esetFermentáció nyílt rendszerben38 %14 %
19.Fermentáció zárt rendszerben76 %66 %

V. Villamosenergia-termelésre használt biogáz - trágya és kukorica keverékei

ABCDE
1.A biogáz előállításának
módszere
Technológiai lehetőségÜvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás
- jellemző érték
Üvegházhatásúgázkibocsát
ás-megtakarítás -
alapértelmezett érték
2.Trágya - kukorica
80 % - 20 %
1. esetFermentáció nyílt rendszerben72 %45 %
3.Fermentáció zárt rendszerben120 %114 %
4.2. esetFermentáció nyílt rendszerben67 %40 %
5.Fermentáció zárt rendszerben111 %103 %
6.3. esetFermentáció nyílt rendszerben65 %35 %
7.Fermentáció zárt rendszerben114 %106 %
8.Trágya - kukorica
70 % - 30 %
1. esetFermentáció nyílt rendszerben60 %37 %
9.Fermentáció zárt rendszerben100 %94 %
10.2. esetFermentáció nyílt rendszerben57 %32 %
11.Fermentáció zárt rendszerben93 %85 %
12.3. esetFermentáció nyílt rendszerben53 %27 %
13.Fermentáció zárt rendszerben94 %85 %
14.Trágya - kukorica
60 % - 40 %
1. esetFermentáció nyílt rendszerben53 %32 %
15.Fermentáció zárt rendszerben88 %82 %
16.2. esetFermentáció nyílt rendszerben50 %28 %
17.Fermentáció zárt rendszerben82 %73 %
18.3. esetFermentáció nyílt rendszerben46 %22 %
19.Fermentáció zárt rendszerben81 %72 %

VI. Közlekedési célú biometán (24)

ABCD
1.A biometán
előállításának
módszere
Technológiai
lehetőségek
Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -
jellemző érték
Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -
alapértelmezett érték
2.Nedves trágyaFermentáció nyílt
rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
117 %72 %
3.Fermentáció nyílt
rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
133 %94 %
4.Fermentáció zárt
rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
190 %179 %
5.Fermentáció zárt
rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
206 %202 %
6.Egész kukoricaFermentáció nyílt
rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
35 %17 %
7.Fermentáció nyílt
rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
51 %39 %
8.Fermentáció zárt
rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
52 %41 %
9.Fermentáció zárt
rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
68 %63 %
10.BiohulladékFermentáció nyílt
rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
43 %20 %
11.Fermentáció nyílt
rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
59 %42 %
12.Fermentáció zárt
rendszerben, a távozó
gáz elégetése nélkül
70 %58 %
13.Fermentáció zárt
rendszerben, a távozó
gáz elégetésével
86 %80 %

VII. Biometán - trágya és kukorica keverékei (25)

ABCD
1.A biometán
előállításának
módszere
Technológiai
lehetőségek
Üvegházhatásúgáz-
kibocsátás-
megtakarítás -
jellemző érték
Üvegházhatásúgáz-
kibocsátás-
megtakarítás -
alapértelmezett érték
2.Trágya - kukorica
80 % - 20 %
Fermentáció
nyílt rendszerben, a
távozó gáz
elégetése nélkül
(26)
62 %35 %
3.Fermentáció
nyílt rendszerben, a
távozó gáz
elégetésével
(27)
78 %57 %
4.Fermentáció
zárt rendszerben, a
távozó gáz
elégetése nélkül
97 %86 %
5.Fermentáció
zárt rendszerben, a
távozó gáz
elégetésével
113 %108 %
6.Trágya - kukorica
70 % - 30 %
Fermentáció
nyílt rendszerben, a
távozó gáz
elégetése nélkül
53 %29 %
7.Fermentáció
nyílt rendszerben, a
távozó gáz
elégetésével
69 %51 %
8.Fermentáció
zárt rendszerben, a
távozó gáz
elégetése nélkül
83 %71 %
9.Fermentáció
zárt rendszerben, a
távozó gáz
elégetésével
99 %94 %
10.Trágya - kukorica
60 % - 40 %
Fermentáció
nyílt rendszerben, a
távozó gáz
elégetése nélkül
48 %25 %
11.Fermentáció
nyílt rendszerben, a
távozó gáz
elégetésével
64 %48 %
12.Fermentáció
zárt rendszerben, a
távozó gáz
elégetése nélkül
74 %62 %
13.Fermentáció
zárt rendszerben, a
távozó gáz
elégetésével
90 %84 %

Megjegyzések:

(1) A hőt vagy hulladékhőt abszorpciós hűtők segítségével hűtési célra (lehűtött levegő vagy víz előállítására) hasznosítják. Ezért csak az egy MJ hőre jutó előállított hőhöz kapcsolódó kibocsátásokat kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy a hő végső felhasználása ténylegesen fűtés vagy abszorpciós hűtők segítségével való hűtés.

(2) A mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (eec) kiszámításának ez a képlete olyan esetekre vonatkozik, amikor az alapanyagokat egy lépésben alakítják át bioüzemanyaggá. Az összetettebb ellátási láncok esetében a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (eec) a köztes termékekre vonatkozó kiigazításokat követően kell kiszámítani.

(3) Ennek ténye például a talaj kötöttszénkészletének összehasonlító mérésével igazolható: ha például az első mérésre a termesztés megkezdése előtt, a későbbiekre pedig rendszeres időközönként, több év távlatában kerül sor. Ebben az esetben mielőtt a második mérés adatai rendelkezésre állnának, a talaj kötöttszénkészletének növekedését reprezentatív kísérletek vagy talajmodellek alapján végzett becsléssel meg lehet adni. A második mérést követően a tényleges mérésekkel nyert adatok szolgálnak alapul a növekedés tényének és nagyságrendjének megállapításához.

(4) A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664.

(5) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.

(6) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).

(7) A trágyából történő biogáz-előállításra vonatkozó értékek között vannak negatív kibocsátási értékek a nyers trágya használata révén elért kibocsátásmegtakarítás miatt. A figyelembe vett "esca" érték az anaerob fermentáció során felhasznált trágya esetében - 45 g CO2eq/MJ.

(8) Egész kukorica alatt a takarmánynak betakarított és betárolt kukorica értendő.

(9) A mezőgazdasági nyersanyagoknak az átalakító üzembe történő szállítása a "szilárd és a gáznemű biomasszaforrások villamosenergia-termelési, fűtési és hűtési célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági követelményekről" című, 2010. február 25-i bizottsági közleményben leírt módszertan szerint beleértendő a "termelésre" vonatkozó értékbe. A kukoricaszilázs szállítására vonatkozó érték 0,4 g CO2eq/a biogáz MJ-jára.

(10) Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok, többek között a szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréseltcukornád-bálák.

(11) A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj.

(12) A fermentációs maradvány nyílt rendszerű tárolásakor további metánkibocsátásra kerül sor, amely az időjárás, a táptalaj és a fermentációs hatékonyság függvényében változik. E számítások során a következő értékek használandók: 0,05 MJ CH4 / MJ biogáz a trágya esetében, 0,035 MJ CH4 / MJ biogáz a kukorica esetében és 0,01 MJ CH4 / MJ biogáz a biohulladék esetében.

(13) A zárt tárolás azt jelenti, hogy a fermentációs folyamat során felszabaduló fermentációs maradványt légmentesen záró tartályban tárolják, és úgy kell tekinteni, hogy a tárolás során felszabaduló további biogáz további villamos energia vagy biometán előállítása céljából hasznosításra kerül.

(14) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption - PSA), nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing - PWS), membrános eljárás, kriogén eljárás és szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing - OPS). Magában foglal 0,03 MJ CH4 / MJ biometán kibocsátást a távozó gázban található biometán kibocsátására vonatkozóan.

(15) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing - PWS) ha a víz újrahasznosításra kerül, nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption - PSA), kémiai tisztítás, szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing - OPS), membrános eljárás, kriogén eljárás. Ebben a kategóriában nincs metánkibocsátás (a távozó gázban esetleg meglévő metán elégetésre kerül).

(16) Az 1. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor földgázzal működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A pelletező villamosenergia-ellátása a hálózatról történik;

A 2a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor szárított nyesedékkel működő kazán biztosítja a folyamathőt. A pelletező villamosenergia-ellátása a hálózatról történik;

A 3a. eset olyan eljárásokra vonatkozik, amikor szárított nyesedékkel működő kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja a villamos- és hőenergiát a pelletezőnek.

(17) Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok, többek között a szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréseltcukornád-bálák.

(18) A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj.

(19) Az 1. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél az eljáráshoz szükséges villamos- és hőenergiát maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja.

A 2. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja. Egyes tagállamokban a gazdasági szereplők nem jogosultak a bruttó termelés alapján igényelni támogatást, és az 1. eset a jellemzőbb.

A 3. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig biogázkazán biztosítja. Ez az eset egyes olyan létesítmények esetében jellemző, amelyeknél a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény nem a létesítmény területén található, és a biogáz értékesítésre kerül (de nem alakítják tovább biometánná).

(20) A trágyából történő biogáz-előállításra vonatkozó értékek között vannak negatív kibocsátási értékek a nyers trágya használata révén elért kibocsátásmegtakarítás miatt. A figyelembe vett "esca" érték az anaerob fermentáció során felhasznált trágya esetében - 45 gCO2eq/MJ.

(21) Nyílt rendszerű fermentáció során további CH4 - és N2O-kibocsátás történik. E kibocsátások mértéke a környezeti feltételek, a táptalaj típusa és a fermentáció hatékonysága szerint változik.

(22) A zárt tárolás azt jelenti, hogy a fermentációs folyamat során felszabaduló fermentációs maradványt légmentesen záró tartályban tárolják, és úgy kell tekinteni, hogy a tárolás során felszabaduló további biogáz további villamos energia vagy biometán előállítása céljából hasznosításra kerül. Ezen eljárás során nincs üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

(23) Egész kukorica alatt a takarmánynak betakarított és betárolt kukorica értendő.

(24) A biometánhoz kapcsolódó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak a sűrített biometánra vonatkozik, a 94 gCO2eq/MJ közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva.

(25) biometánhoz kapcsolódó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak a sűrített biometánra vonatkozik, a 94 gCO2eq/MJ közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva.

(26) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption - PSA), nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing - PWS), membrános eljárás, kriogén eljárás és szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing - OPS). Magában foglal 0,03 mJ CH4 / MJ biometán-kibocsátást a távozó gázban található biometán kibocsátására vonatkozóan.

(27) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing - PWS) ha a víz újrahasznosításra kerül, nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption - PSA), kémiai tisztítás, szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing - OPS), membrános eljárás, kriogén eljárás. Ebben a kategóriában nincs metánkibocsátás (a távozó gázban esetleg meglévő metán elégetésre kerül).

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 7/2022. (XII. 27.) EM rendelet 3. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[2] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[3] Megállapította a 7/2022. (XII. 27.) EM rendelet 4. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet). Hatályos 2023.01.01.

[4] Megállapította a 7/2022. (XII. 27.) EM rendelet 4. § (2) bekezdése (ld. 2. melléklet). Hatályos 2023.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére