Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

2021. évi II. törvény

egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) "A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok" alcíme a következő 9/E. §-sal egészül ki:

"9/E. § Az útellenőr és a 20/A. § szerinti kezelői ellenőr tevékenysége során a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül."

(2) A Kkt. 34. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A közút kezelője az ingatlanra lépés helyett technikai eszközt is igénybe vehet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében, amelyet az ingatlan mindenkori tulajdonosa, vagyonkezelője és birtokosa (használója) tűrni köteles.

(8) A közút kezelője a (7) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében a technikai eszköz alkalmazása során rögzített adatok vonatkozásában a 33/D. § alkalmazásával jár el, és jogosult felvétel készítésére. Amennyiben a közút kezelője hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak."

(3) A Kkt. 45/E. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőberendezés üzemeltetőjét. A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket, az adatszolgáltatás alóli mentesülés szabályait a Hivatal e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(6) A Hivatal véglegessé vált elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó határozatait - a személyes és védett adatok kivételével - a honlapján közzé teszi."

(4) A Kkt. 45/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tárgyévi tényleges nettó árbevétel nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,085%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően korrigálni kell."

(5) A Kkt. a következő 46/N. §-sal egészül ki:

"46/N. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 45/E. § (4) bekezdés a) és b) pontját a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat - az időszakban hatályos szabályok szerint - időarányosan kell megfizetni."

(6) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 49. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a Kormány, hogy)

"49. a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén az igénybe vevő óvadékfizetési kötelezettségének részletes szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

(7) A Kkt. 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője által rendszeres adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelmények, és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat."

(8) A Kkt.

a) 27. § (4) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrészek helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg,

b) 33/D. § (4) bekezdés c) pontjában a "bűncselekmények megelőzése" szövegrész helyébe a "bűncselekmények és közigazgatási szabályszegések megelőzése" szöveg,

c) 34. § (1) bekezdésében a "jogszabályok szerint" szövegrész helyébe a "jogszabályok szerint és az (5)-(8) bekezdésben foglaltakra tekintettel" szöveg,

d) 37. § (1) bekezdésében a "fizetni" szövegrész helyébe a "fizetni, közút nem közlekedési célú igénybevételéért az igénybevételi díj mellett óvadékfizetési kötelezettség írható elő" szöveg,

e) 45/E. § (4) bekezdés a) pontjában a "0,075%" szövegrész helyébe a "0,085%" szöveg,

f) 45/E. § (4) bekezdés b) pontjában az "az elektromobilitás szolgáltatónak nem volt, vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele" szövegész helyébe a "nem volt, vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele" szöveg, a "0,075%" szövegrész helyébe a "0,085%" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti a Kkt. 45. § (4) bekezdése.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Cstv. 65. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,)

"e) amely hulladékkezelési tevékenységet végez, vagy

f) amely az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat."

(2) A Cstv.

a) 27/D. § (5) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, ha az ingatlanon még nem kezelt hulladék van, a hulladékgazdálkodási hatóság" szöveg,

b) 29. § (1) bekezdés e) pontjában a "környezetvédelmi hatóságot" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságot, a hulladékgazdálkodási hatóságot" szöveg,

c) 31. § (1) bekezdés c) pontjában a "származhat" szövegrész helyébe a "származhat, továbbá a hulladékgazdálkodási hatóságnak a vállalkozás telephelyein lévő hulladékokról, az ezek kezelésével kapcsolatos, még végre nem hajtott hatósági határozatokról, illetve folyamatban lévő ellenőrzésekről" szöveg,

d) 48. § (3) és (5) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi" szöveg,

e) 57. § (2) bekezdés b) pontjában a "felmerült kiadásokat," szövegrész helyébe a "felmerült kiadásokat, a hulladékkezeléssel összefüggő, jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított tevékenységek költségeit," szöveg

lép.

3. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

3. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bt. 20. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, kőolaj esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, kőolaj esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.

(4a) Ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap x (PTTF - 18 EUR/MWh) x 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a bányajáradék (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).

(4b) Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik."

(2) A Bt. 38/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Előmunkálati jog, vezetékjog, valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjogot, valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi."

(3) A Bt. 38/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonos, tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste" vagy "elköltözött", vagy

bb) átvételét megtagadta, vagy

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha közokirattal igazolt, hogy

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg."

(4) A Bt. 43. § (9a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke)

"a) - a (9d) bekezdésben foglaltak kivételével - a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a,"

(5) A Bt. 43. §-a a következő (9d) bekezdéssel egészül ki:

"(9d) A felügyeleti díj éves összege a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt kőolaj esetében 550 Ft/t, földgáz esetében 350 Ft/em3."

(6) A Bt. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 43. § (9a) bekezdés a) pontját és 43. § (9d) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. évre vonatkozóan a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését megelőző időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint, a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését követő időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését követően hatályos szabályok szerint, időarányosan kell megfizetni. E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 20. § (4)-(4b) bekezdése először a 2021. április hónapra vonatkozó bányajáradék bevallása esetén alkalmazandó."

4. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

4. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni, a hulladékról szóló törvény rendelkezései alapján megvalósuló védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik."

(2) A Kvt. 48/F. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes)

"b) hulladékgazdálkodási hatóságnak,"

(véleményezésre megküldi.)

(3) A Kvt. 59. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak:)

"d) visszaváltási díjak"

(4) A Kvt. "Betétdíj" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Visszaváltási díj

63. § Kormányrendelet állapítja meg az olyan termékek körét, amelyek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának visszaváltási díjat kell felszámítania."

(5) A Kvt.

a) 3. § (1) bekezdés m) pontjában az "a hulladékokról" szövegrész helyébe az "a hulladékról, a hulladékgazdálkodásról és a körforgásos gazdaságra történő áttéréssel kapcsolatos kérdésekről" szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a "hulladékkeletkezés" szövegrész helyébe a "hulladékképződés" szöveg,

c) 48/E. § (1) bekezdés h) pontjában a "településihulladék-gazdálkodással" szövegrész helyébe a "településihulladék-gazdálkodással, valamint az elhagyott hulladék felszámolásával" szöveg,

d) a 48/F. § (2) bekezdésében az "illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet," szövegrész helyébe az "illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet, a hulladékgazdálkodási hatóságot," szöveg,

e) 64/B. § (1) bekezdésében a "keletkező" szövegrész helyébe a "képződő" szöveg, az "(a továbbiakban: állami koordináló szerv) -" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: állami koordináló szerv), továbbá a hulladékgazdálkodási hatóság -" szöveg,

f) 102. § (6) bekezdésében az "illetve a hulladékgazdálkodásról szóló külön" szövegrész helyébe a "vagy hulladékról szóló" szöveg

lép.

5. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

5. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 16. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében

a) a termék gyártója, forgalmazója a terméktervezéstől a gyártáson, a kereskedelmen át a termékből képződő hulladék kezeléséig tartó tevékenysége során,

b) a fogyasztó

törekszik a hulladékképződés megelőzésére.

(6) A termék gyártója, forgalmazója a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint törekszik továbbá

a) a termék tervezett avulásának kizárására, a termék részegységei és alkatrészei élettartam-azonosságának, valamint a termék fejleszthetőségének, kiegészíthetőségének, illetve részegységei moduláris jellegének biztosítására;

b) a pótalkatrészek és a javítóhálózat biztosítására a termék élettartama alatt;

c) az újrahasznosított anyagok használatának, illetve a termék újrahasznosíthatóságának biztosítására;

d) a digitális és csatlakoztatott eszközök élettartamával, és a szoftverek avulásával kapcsolatos kötelezettségek viselésére;

e) az áru megvásárlásával egyidejűleg szállított operációs rendszer és a szoftver frissítéseihez kapcsolódó szoftverek avulása miatti kockázatok csökkentésére; valamint

f) az a)-e) pont elérését célzó intézkedésekről a fogyasztók tájékoztatására."

(2) Az Fgytv. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza a pótalkatrészek kötelező forgalmazására alkalmazandó követelményeket, a gyártók által jogellenesen tervezett avulással kapcsolatos jogkövetkezményeket, a pótalkatrészek és a javítóhálózat biztosításával, a tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségeket, a digitális és csatlakoztatott eszközök élettartamával, a szoftverek elavulásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az áru megvásárlásával egyidejűleg szállított operációs rendszer és a szoftver frissítéseihez kapcsolódó szoftverek elavulása miatti kockázatok csökkentésének lehetséges módjait."

(3) Az Fgytv. 57. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelv;"

6. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

6. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Tájékoztatás a körforgásos gazdaság érdekében

11. § A REACH 3. cikk 33. pontjában meghatározott árucikk bármely szállítója a REACH 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e célból biztosított formátum és benyújtási eszköz felhasználásával tájékoztatja az Európai Vegyianyag-ügynökséget."

(2) A Kbtv. 32. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését)

"g) a hulladékgazdálkodás vonatkozásában a hulladékgazdálkodási hatóság"

(végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.)

(3) A Kbtv. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 11. § a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

7. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

7. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye."

(2) A Tszt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18/B. § (1) Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik az engedélyes által kidolgozott számviteli szétválasztási szabályzat e törvény előírásainak való megfelelőségéről.

(2) Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérleg és eredménykimutatás a számvitelről szóló törvény előírásaival, valamint az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban áll."

(3) A Tszt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani a cégbírósághoz. A cégbejegyzési kérelem benyújtási határideje a Hivatal hozzájáruló határozatának közlését követő napon kezdődik."

(4) A Tszt. a következő 59. §-sal egészül ki:

"59. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat - az időszakban hatályos szabályok szerint - időarányosan kell megfizetni."

8. § A Tszt.

a) 5. § (1) bekezdésében a "0,075%" szövegrészek helyébe a "0,085%" szöveg,

b) 18/A. § (2) bekezdésében a "köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni" szövegrész helyébe az "- a számviteli politika részeként - olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet" szöveg,

c) 18/A. § (3) bekezdés záró szövegrészében a "köteles a beszámoló könyvvizsgálatát elvégeztetni" szövegrész helyébe az "a beszámoló könyvvizsgálatát a számviteli szétválasztásra vonatkozóan elvégezteti" szöveg,

d) 19. § (7) bekezdésében a "való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani" szövegrész helyébe a "történő bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő napon kezdődik" szöveg,

e) 19. § (8) bekezdésében az "emelkedésétől számított" szövegrész helyébe az "emelkedésétől, vagy - ha a cégjogi esemény később hatályosul - a hatályosulástól számított" szöveg

lép.

8. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

9. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 88. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat)

"b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak állampolgára, aki ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, abban az esetben, ha megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott útján folyamatosan biztosítja."

(2) A Vet. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 47-48. §-ban, az 56/A. §-ban, továbbá a 92. és 93. §-ban meghatározott rendelkezéseket az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet és az európai részvénytársaság esetében kell alkalmazni."

(3) A Vet. 93. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell alkalmazni)

"b) a kiserőművi összevont engedélyesre, valamint a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedelmi engedélyesre - ha a befolyásszerző a befolyásszerzésről a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt - az (1) és (2) bekezdés"

(rendelkezéseit.)

(4) A Vet. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésében, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik."

(5) A Vet. 105. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás - a számviteli politika részeként - olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki és egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárják az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében az engedélyes tevékenységet oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Szt. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.

(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályzatban megállapítja az eszköz, a forrás, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztása, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait.

(5) Ha az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása - több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén - halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent."

(6) A Vet. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105/A. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a beszámoló Szt. szerinti könyvvizsgálatát az e törvényben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az Szt. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítja a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(3) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások 105. § (1) bekezdésében foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a 105. § (3) bekezdése szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Szt. előírásaival, valamint a villamosenergia ipari vállalkozás - 105. § (2) bekezdésében foglaltak, illetve a Vhr. alapján elkészített - számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították-e össze.

(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozásnak - engedélyesi tevékenységként elhatárolt - tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikus formában a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót."

(7) A Vet. 168. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye."

(8) A Vet. 178/T. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 141. § (10) bekezdése szerinti árszabályozási ciklus 2021. március 31-ig meghosszabbodik. A folyamatban lévő árszabályozási ciklus tekintetében a 143. § (1) bekezdése nem alkalmazandó."

(9) A Vet. a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított 178/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"178/V. § (1) A 146/A. §-nak a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított (10) és (11) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni."

(10) A Vet. XXI. Fejezete a következő 178/X. §-sal egészül ki:

"178/X. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 161. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat - az időszakban hatályos szabályok szerint - időarányosan kell megfizetni."

10. § A Vet.

a) 6/A. §-ában az "elektronikus nyilvántartásáról" szövegrész helyébe a "megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról" szöveg,

b) 17. § (2) bekezdésében a "tájékoztatásával" szövegrész helyébe a "hozzájárulásával" szöveg,

c) 95. § (4) bekezdésében az "emelkedésétől számított" szövegrész helyébe az "emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, a hatályosulástól számított" szöveg,

d) a 161. § (1) bekezdésében a "0,075%" szövegrészek helyébe a "0,085%" szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a Vet.

a) 88. § (3) és (4) bekezdése,

b) az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel megállapított 178/V. §-a.

9. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

12. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A 4. § (1) bekezdés m) pont mc) alpontja szerinti célból történő kisajátításhoz a hulladékgazdálkodási hatóság véleményének a beszerzése szükséges."

10. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

13. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6. § (2) bekezdés c) pontjában a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg lép.

11. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

14. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 14a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"14a. Elszámolóház: központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet (szakosított hitelintézet, illetve annak a teljesítés során közreműködő kapcsolt vállalkozása), amely a következők közül legalább az egyik tevékenységet végzi:

a) egyensúlyozási elszámolás,

b) kereskedési platformon kötött ügyletek anonim elszámolása,

c) ügyletek klíringjével és garantálásával kapcsolatos szolgáltatások nyújtása."

(2) A Get. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását, valamint a mérőberendezés és a zárópecsétek (plomba) szemrevételezéssel megállapított állapotát. A jegyzőkönyv egy-egy példányát átadja, postai úton megküldi vagy - a 63/B. §-ban meghatározott esetben - elektronikusan kézbesíti és az új felhasználónak, a felhasználót ellátó földgázkereskedőnek, valamint a korábbi felhasználónak annak ezirányú kérése esetén."

(3) A Get. 83. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Hivatal a 10 éves fejlesztési javaslat (1) bekezdés szerinti vizsgálata és a javasolt projektek beruházási költségszintjének felülvizsgálata során az általa kiadott módszertan alapján jár el. A Hivatal a végleges módszertani útmutatót honlapján közzéteszi.

(1b) A Hivatal az (1a) bekezdés szerinti módszertani útmutatót évente felülvizsgálja és a felülvizsgált módszertani útmutatót egységes szerkezetben honlapján december 31-ig közzéteszi."

(4) A Get. 113. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól az e törvény szerint engedélyköteles földgázkereskedőt, ha legfeljebb egy felhasználónak értékesít földgázt és a felhasználóval kötött szerződés megfelel az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, a földgázellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

(1b) Az üzletszabályzat készítése alól az (1a) bekezdés szerint mentesített engedélyes több felhasználónak földgázt csak abban az esetben értékesíthet, ha az üzletszabályzatát az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyta."

(5) A Get. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"120. § (1) A földgázipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre az Sztv. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás - a számviteli politika részeként - olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartásokat vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárja az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységeit oly módon bemutatni, mintha azokat külön-külön, önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Sztv. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.

(4) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályokban az eszközök, a források, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztásának, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait megállapítani.

(5) Ha az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a Sztv. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása - több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén - halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent.

(6) A földgázipari vállalkozás köteles a beszámoló Sztv. szerinti könyvvizsgálatát az (1) bekezdésben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.

(7) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás könyvvizsgálója az Sztv. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint arról, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják-e a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(8) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a (3) bekezdés szerinti éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Sztv. előírásaival, valamint a földgázipari vállalkozás - a (2) bekezdésben foglaltak, illetve az e törvény végrehajtási rendelete alapján elkészített - számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították össze.

(9) Az integrált földgázipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozásnak - engedélyesi tevékenységenként elhatárolt - tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikus formában a Hivatalnak benyújtani. A földgázipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót."

(6) A Get. 123. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,

b) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő,

c) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes és

d) a telephelyi szolgáltató

esetében akkor, ha a befolyásszerző a befolyásszerzésről a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt."

(7) A Get. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételt, a (2), a (4) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha ezen jogügyletek végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyeztetheti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 114. § (7) bekezdés b)-d) pontja szerinti követelményeknek, vagy ha a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügylet végrehajtása a (8) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértését eredményezi."

(8) A Get. 123. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A befolyásszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiányában, a (2), a (4) és az (5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, és a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik."

(9) A Get. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Hivatal a kiszervezéshez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha a kiszervezés végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, továbbá a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti."

(10) A Get. 129/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Hivatal e törvényben meghatározott hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye."

(11) A Get. 146/L. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti árszabályozási ciklus záró időpontja]

"c) a szállításhoz, elosztáshoz kapcsolódó csatlakozási díjak, valamint a szállításhoz, elosztáshoz és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. szeptember 30.,

d) a tároláshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. március 31."

(12) A Get. XVIII. Fejezete a következő 146/Q. §-sal egészül ki:

"146/Q. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 129. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat - az időszakban hatályos szabályok szerint - időarányosan kell megfizetni."

15. § A Get.

a) 3. § 7. pontjában a "tartalmazhat" szövegrész helyébe a "tartalmazhat eltérő felhasználó vagy rendszerhasználó esetén" szöveg,

b) 3. § 75. pont a) alpontjában az "intézmény" szövegrész helyébe a "szolgáltató" szöveg,

c) 3. § 75. pont d) alpontjában a "honvédelemben közreműködő szerv" szövegrész helyébe a "honvédségi szervezet" szöveg,

d) 3. § 75. pont f) alpontjában az "intézmény" szövegrész helyébe az "intézmény, és a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény" szöveg,

e) 28. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "székhelye" szövegrész helyébe a "székhelye vagy a tevékenység végzése" szöveg,

f) 71. § (8) bekezdésében a "naptár szerint" szövegrész helyébe a "naptár szerint vagy ha a 2017/459 bizottsági rendelet ettől eltérő időpontot megenged, a Hivatal által jóváhagyott kapacitásallokációs időpontban" szöveg,

g) 72. § (2a) bekezdésében az "elszámolóházzal" szövegrész helyébe az "elszámolóházzal - az elszámolóház által meghatározott feltételek szerint - " szöveg,

h) 88. § (3a) bekezdésében az "MMK megállapította" szövegrész helyébe a "műszaki-biztonsági hatóság végleges döntésével megállapította" szöveg,

i) 91/A. § (2) bekezdésében az "A kereskedési" szövegrész helyébe az "A szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett kereskedési" szöveg,

j) 113. § (1) bekezdésében az "egyablakos kapacitásértékesítő" szövegrész helyébe az "egyablakos kapacitásértékesítő és az (1a) bekezdés szerinti mentesítés" szöveg,

k) 123. § (7a) bekezdésében az "emelkedésétől számított" szövegrész helyébe az "emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, annak hatályosulásától számított" szöveg,

l) 129. § (1) bekezdésében a "0,075%" szövegrészek helyébe a "0,085%" szöveg

lép.

16. § Hatályát veszti a Get. 132. § 50. pontja.

12. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása

17. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya (a továbbiakban: tagállami célszám) 2020-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10%-a, 2030-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 14%-a."

(2) A Büat. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kiindulási értékhez képest 2020. december 31-ig 6%-kal csökkenteni és ezen a szinten tartani az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. A csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintjének fenntartását az üzemanyag-forgalmazó a 9. § (2) és (2a) bekezdése szerinti tárgyévre vonatkozó jelentéstétel során igazolja."

(3) A Büat. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti bírságot az állami adó- és vámhatóság abban az esetben szabhatja ki, ha a 9. § (2) és (2a) bekezdése szerinti jelentést

a) 2020. tárgyévre vonatkozóan az üzemanyag-forgalmazó

aa) hiánytalanul benyújtotta, és az abban foglaltak alapján megállapítható az (1) bekezdésben előírt kötelezettség elmulasztása, vagy

ab) a 9. § (5) bekezdése szerinti bírságot megállapító határozatban rögzített határidőn belül, de legkésőbb

2021. október 31-ig nem, vagy nem megfelelően nyújtotta be,

b) a csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintje fenntartásának igazolása vonatkozásában az üzemanyag-forgalmazó

ba) hiánytalanul benyújtotta, és az abban foglaltak alapján megállapítható a tárgyévi szintentartási kötelezettség nem teljesítése, vagy

bb) a 9. § (5) bekezdése szerinti bírságot megállapító határozatban rögzített határidőn belül, de legkésőbb a tárgyévet követő október 31. napjáig nem, vagy nem megfelelően nyújtotta be."

(4) A Büat. a következő 14/C. §-sal egészül ki:

"14/C. § (1) A csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintjének fenntartásáról az üzemanyag-forgalmazó először 2022. október 31. napjáig tesz jelentést.

(2) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott csökkentett szint fenntartására vonatkozó kötelezettséget az üzemanyag-forgalmazói tevékenységet 2020. december 31. napját követően megkezdő üzemanyagforgalmazóra is alkalmazni kell."

(5) A Büat. 15. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"b) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

18. § A Büat. 10. § (4) bekezdésében az "előírt kötelezettség" szövegrész helyébe az "előírt csökkentési kötelezettség" szöveg lép.

13. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

19. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 3. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy]

"b) az alkalmazott

ba) csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben, vagy

bb) újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására használja fel,"

(2) A Ktdt. 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség)

"e) a csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha a csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben használják fel;"

20. § (1) A Ktdt.

a) 3/A. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében, 29. § (7) bekezdésében és 29/B. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi vagy" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási vagy" szöveg

lép.

(2) A Ktdt.

a) 4. § (3) bekezdés b) pontjában a "betétdíjas újrahasználható" szövegrész helyébe a "visszaváltási díjas rendszerben kezelt" szöveg,

b) 2. melléklet b) pontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a "Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)" szövegrész helyébe a "Fém" szöveg,

c) 3. melléklet 1. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a "Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)" szövegrész helyébe a "Fém" szöveg,

d) 3. melléklet 3. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a "Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)" szövegrész helyébe a "Fém" szöveg,

e) 3. melléklet 4. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a "Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)" szövegrész helyébe a "Fém" szöveg,

f) 3. melléklet 5. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a "Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)" szövegrész helyébe a "Fém" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a Ktdt.

a) 2. § 13c. pontja,

b) 2. melléklet b) pontjában foglalt táblázat A:8 mezőjében a "Fém ital-csomagolószer" szövegrész és B:8 mezőjében az "57" szövegrész,

c) 3. melléklet 1. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:12 mezőjében a "Fém ital-csomagolószer" szövegrész, B:12 mezőjében a "0,17" szövegrész és C:12 mezőjében a "0,17" szövegrész,

d) 3. melléklet 3. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:8 mezőjében a "Fém ital-csomagolószer" szövegrész és B:8 mezőjében a "34" szövegrész,

e) 3. melléklet 4. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:8 mezőjében a "Fém ital-csomagolószer" szövegrész és B:8 mezőjében a "24" szövegrész,

f) 3. melléklet 5. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:8 mezőjében a "Fém ital-csomagolószer" szövegrész és B:8 mezőjében a "30" szövegrész.

14. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

22. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

a) 13. § (1) bekezdés 19. pontja,

b) 23. § (4) bekezdés 11. pontjában a " , hulladékgazdálkodás" szövegrész.

15. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

23. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a hulladékról szóló törvény szerinti elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli azzal, hogy az elhagyott hulladék elszállításáról a 11. §-ban meghatározott személyeknek kell gondoskodnia."

(2) Az Nvtv. 12. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az Nvtv. 12. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)

"n) a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat,

o) az a)-n) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése."

(3) Az Nvtv. 12. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:

"(11b) Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység vagy egyes résztevékenységei gyakorlásának joga ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető."

(4) Az Nvtv. V. Fejezete a következő 18/E. §-sal egészül ki:

"18/E. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 12. § (1) bekezdés n) és o) pontját, valamint (11b) bekezdését - a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződés megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő jogviszonyok kivételével - 2023. július 1-jétől kell alkalmazni."

16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

24. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 196. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"a) a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,"

(szabálysértést követ el.)

(2) A Szabs. tv.

a) 196. § (3) bekezdésében az "(1) és (2) bekezdésekben" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben" szöveg,

b) 244. §-ában az "erdészeti szakszemélyzet tagja" szövegrész helyébe az "erdészeti szakszemélyzet" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Szabs. tv. 196. § (2) bekezdése.

17. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

25. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 8. §-a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében is felhasználhatja.

(14) A szolgáltató a (13) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében az (1)-(13) bekezdés alkalmazásával jogosult kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésére. Ha a szolgáltató hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, valamint a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak. A szolgáltató e körben a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködik és minden elvárható információt megad a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. A szolgáltató a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátja a (13) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében készült kép-, hang-, valamit kép- és hangfelvételeket."

(2) Az Sztv. 8. § (1) bekezdésében a "(2)-(12)" szövegrész helyébe a "(2)-(14)" szöveg lép.

18. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

26. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 73. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,]

"c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, környezetkárosítás, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén."

(2) A Btk. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"248. § (1) Aki

a) nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, vagy

b) hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez és az alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen

a) az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas vagy

b) jelentős mennyiségű

hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) veszélyes hulladékra,

b) különösen jelentős mennyiségű hulladékra, vagy

c) különös visszaesőként

követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) pontja szerint is minősül.

(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig,

c) a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában

a) különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a környezetkárosítás és a természetkárosítás;

b) hulladékgazdálkodási tevékenység a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodás azzal, hogy a szállítás fogalmába bele kell érteni az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást;

c) jelentős mennyiségű hulladék az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék;

d) különösen jelentős mennyiségű hulladék a jelentős mennyiségű hulladék tízszerese."

(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja a következő s) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

közfeladatot ellátó személy:)

"s) az útellenőr, és a kezelői ellenőr a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében."

19. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

27. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki)

"e) az olyan anyagra, amelyeket a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagként szándékoznak felhasználni, és amely nem állati melléktermékekből áll, vagy nem tartalmaz ilyet."

28. § A Ht. a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

"1/A. A hulladékkal rendelkezés alapvető szabályai

1/A. § (1) Tilos a hulladékot felhalmozni, a gyűjtés, a szállítás, a kezelés szabályaitól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.

(2) Hulladék tulajdonjogát másra átruházni jogszabály szerinti feltételekkel lehet. A feltételeknek nem megfelelő hulladék átadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladék kezelésért.

(3) Hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet."

29. § (1) A Ht. 2. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"1. anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására felhasználandó anyagokká történő átalakítást;"

(2) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"2a. betétdíj: a betétdíjas termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve a visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj;"

(3) A Ht. 2. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"3. biohulladék: a biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék;"

(4) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 8a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"8a. élelmiszer-hulladék: minden olyan, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerinti élelmiszer, amely hulladékká vált;"

(5) A Ht. 2. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"10. építési-bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény építéséből vagy bontásából származó hulladék;"

(6) A Ht. 2. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"12. feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amely során

a) a célokra alkalmas nem veszélyes hulladékot használnak,

b) talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására, vagy mérnöki tájrendezési célokra,

c) a feltöltéshez használt hulladékkal hulladéknak nem minősülő anyagot helyettesítve, valamint

d) szigorúan a célok eléréséhez szükséges mennyiségben;"

(7) A Ht. 2. § (1) bekezdés 21. és 22. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"21. háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat;

22. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből, valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó hulladék;"

(8) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 22a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"22a. helyes gyakorlat: a legjobb elérhető technika, ennek hiányában olyan műszaki megoldás, amely megfelelő, erőforrás-takarékos, környezetkímélő, költséghatékony, korszerű, és eredményes;"

(9) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 26a-26d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"26a. hulladékgazdálkodási eszközök: a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátását szolgáló és ahhoz bármilyen jogcímen használt vagyon és vagyoni értékű jogok;

26b. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának, a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladékának és a visszaváltási díjas rendszer hulladékának az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését;

26c. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó települési vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékának - ide nem értve a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát -, valamint a természetes személy ingatlanhasználó lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását és üzemeltetését;

26d. hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladékgazdálkodás körébe tartozó tevékenységek összessége;"

(10) A Ht. 2. § (1) bekezdés 27b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"27b. állami hulladékgazdálkodási közfeladat: együttesen a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység;"

(11) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 33a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"33a. indokolt költség: jogszabálynak vagy engedélynek megfelelően az engedélyköteles tevékenység, illetve az állami hulladékgazdálkodási közfeladat folyamatos és biztonságos ellátásához, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet működéséhez ténylegesen szükséges költség, beleértve a tőkeköltséget is;"

(12) A Ht. 2. § (1) bekezdés 36a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 36b. és 36c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"36a. kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövető: akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt;

36b. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer: olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért;

36c. közszolgáltatási terület: az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv által meghatározott olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyre vonatkozóan a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött;"

(13) A Ht. 2. § (1) bekezdés 36c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 36d-36i. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"36c. kompenzáció: az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadásáért fizetett ellenérték;

36d. koncessziós társaság: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Konctv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott, a koncesszor által, annak részvételével alapított gazdasági társaság;

36e. koncessziós terület: az ország egész területe, amelyre vonatkozóan a koncesszor a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységre vonatkozó koncessziós szerződést kötött;

36f. koncesszor: a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedése tekintetében az állam által lefolytatott, jogszabályban meghatározott nyilvános kiválasztási eljárás nyertes ajánlattevője, a koncesszió jogosultja;

36g. koncesszori alvállalkozó: azok az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozások, amelyek a koncesszorral, illetve a koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában történő közreműködés tárgyában kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek;

36h. koncesszori alvállalkozói nyilvántartás: a koncesszori alvállalkozókról a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartás;

36i. közszolgáltatási terület: az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv által meghatározott olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyre vonatkozóan az önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött;"

(14) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 38b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"38b. kritikus fontosságú nyersanyag: a biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása és az újrafeldolgozása elősegítése céljából, a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat szempontjából stratégiai jelentőségű, az Európai Unió által a kritikus fontosságú nyersanyagok rendszeresen felülvizsgált jegyzékéről szóló bizottsági közleményben meghatározott nyersanyag;"

(15) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 40a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"40a. nem veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkező hulladék;"

(16) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 41a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"41a. szociális jellegű vállalkozás: hátrányos munkaerőpiaci helyzetű munkavállalókat a körforgásos gazdaság céljaival összhangban foglalkoztató vállalkozás;"

(17) A Ht. 2. § (1) bekezdés 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"43. települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot;"

(18) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 49a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"49a. visszaváltási díj: kormányrendeletben meghatározott termékek visszafogadásának, ezáltal újrahasználatának vagy az azokból képződött hulladékok gyűjtésének ösztönzése érdekében a termék forgalomba hozatala során felszámított díj, amely a termék vagy hulladéka visszaváltásakor visszafizetésre kerül a visszaváltó részére;"

(19) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 49b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"49b. visszaváltó berendezés: a visszaváltási díjat és a visszaváltási díjas termék visszaváltását biztosító eszköz és berendezés;"

(20) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"50. zöldhulladék: kertben, vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék."

(21) A Ht. 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az (1) bekezdés 43. pontja szerinti fogalommeghatározás nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszereplők közötti megosztását."

30. § (1) A Ht. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során - a Kvt.-vel összhangban -a következő alapelveket kell érvényesíteni:)

"a) a hulladékképződés megelőzésének elve:

aa) elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentését eredményezze,

ab) elő kell mozdítani az olyan innovatív gyártási, üzleti és fogyasztási modelleket, amelyek csökkentik a veszélyes anyagok jelenlétét az anyagokban és termékekben, ösztönöznek a termékek élettartamának növelésére és előmozdítják az újrahasználatot, olyan újrahasználati és javítási hálózatok létrehozása és támogatása révén, mint a szociális jellegű vállalkozások által üzemeltetett hálózatok, a betétdíjas, vagy újratöltő rendszerek, a termékek újragyártását, felújítását és adott esetben rendeltetésük módosítását ösztönző intézkedések, vagy megosztásalapú platformok révén,

ac) a fogyasztók figyelmét fel kell hívni a hulladékképződés megelőzésének jelentőségére, ösztönözni kell, hogy a fogyasztók tevőlegesen működjenek közre az erőforrás-hatékonyság javításában, illetve ennek részeként folyamatos kommunikációs és képzési lehetőségeket kell biztosítani a fogyasztók részére a hulladékképződés megelőzését és a hulladékelhagyást övező kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint

ad) ha szükséges, intézkedni kell a betétdíjas rendszerek használata és mennyiségi célértékek felállítása, valamint a gyártók magatartását meghatározó gazdasági ösztönzők bevezetése érdekében;"

(2) A Ht. 3. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során - a Kvt.-vel összhangban -a következő alapelveket kell érvényesíteni:)

"g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;"

(3) A Ht. 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor a körforgásos gazdaságra való áttérés céljával összhangban a hulladékgazdálkodás alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hogy a termékek, alapanyagok és erőforrások az értéküket a lehető legtovább megőrizzék a gazdaságban, a képződő hulladék mennyisége pedig a minimálisra csökkenjen.

(4) Az Alaptörvény P) cikkével összhangban mindenki törekszik minden tőle elvárhatót megtenni az elhagyott hulladék képződésének megelőzése és mennyiségének csökkentése érdekében, valamint az Alaptörvény XXI. cikkével összhangban mindenkit fokozott felelősség terhel az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében a jogellenes hulladéklerakás megelőzése, felszámolása, az ilyen tevékenység bejelentése és az azzal kapcsolatos hatósági eljárásban való együttműködés során."

31. § A Ht. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A hulladékhierarchia alkalmazását szolgáló gazdasági és egyéb intézkedéseket, illetve az azokkal egyenértékű megoldásokat az 5. melléklet határozza meg."

32. § A Ht. 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) A 8. § szerinti melléktermék státuszhoz szükséges előírásokat - ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá a lehetséges káros környezeti hatások elkerülésére vonatkozó szabályokat - a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdése végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.

(2) Ha a melléktermék státuszhoz szükséges egyedi, illetve részletes előírásról uniós jogi aktus nem rendelkezik, a melléktermék státusz feltételeit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3) A melléktermék előállítása során a melléktermék előállítója minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a felhasznált alapanyagok, a gyártási, előállítási folyamatok ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.

(4) A melléktermék státusz megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.

(5) Ha a melléktermék nem felel meg a rá vonatkozó feltételeknek, a (4) bekezdés szerinti hatóságok ennek tényéről a tudomására jutást követő 15 napon belül tájékoztatják a gyártó telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot."

33. § A Ht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék nem minősül hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek:

a) az anyagot vagy tárgyat meghatározott rendeltetési célra használják fel,

b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,

c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és

d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást."

34. § (1) A Ht. 10. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus, vagy jogszabály nem rendelkezik, az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokról a hulladékgazdálkodási hatóság dönt a következő tartalmi elemek meghatározásával:

a) a hasznosítási művelet során engedélyezett hulladékból álló alapanyag;

b) engedélyezett kezelési eljárások és technikák;

c) az alkalmazandó termékszabványokkal összhangban lévő hasznosítási műveletből származó, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó minőségi kritériumok, ideértve szükség esetén a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket;

d) a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelést bemutató irányítási rendszerekre - ideértve a minőség-ellenőrzésre és az önellenőrzésre, valamint szükség esetén az akkreditációra - vonatkozó követelmények; és

e) a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény.

(4) A termék előállítója a hulladékstátusz megszűnése során a hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladékok átvételi ellenőrzésére, a kezelési műveletek ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.

(5) A hasznosítási művelet útján előállított anyag vagy tárgy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot."

(2) A Ht. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Aki hulladéknak már nem minősülő

a) és forgalomba nem hozott anyagot első alkalommal használ, vagy

b) anyagot első alkalommal hoz forgalomba,

biztosítja, hogy az anyag megfeleljen a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott európai parlamenti és tanácsi rendeletek, a Kbtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek követelményeinek.

(7) A 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a hulladéknak már nem minősülő anyag alkalmazását megelőzően kell teljesülniük."

35. § A Ht. a következő II/A. Fejezettel egészül ki:

"II/A. FEJEZET

a hulladékképződés megelőzése

8. A hulladékképződés megelőzése

11. § A hulladékhierarchia legmagasabb szintjét - a hulladékképződés megelőzésének elvével összhangban - szolgáló minimum követelmények:

a) fenntartható termelési és fogyasztási modellek előmozdítása, támogatása és elterjesztése;

b) az erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrahasználható és korszerűsíthető termékek tervezésének, gyártásának, forgalmazásának és használatának ösztönzése;

c) a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek hulladékká válásának megelőzése;

d) a termékek újrahasználatát, valamint a javítással és újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozásának ösztönzése, különösen az elektromos és elektronikus berendezések, a textilanyagok, bútorok, továbbá a csomagoló- és építési anyagok és termékek esetében;

e) a pótalkatrészek, használati utasítások, műszaki információk vagy más eszközök, berendezések vagy szoftverek elérhetőségének szellemi tulajdonjogok sérelme nélküli biztosítása, amelyek lehetővé teszik a minőség és biztonság veszélyeztetése nélkül a termékek javítását és újrahasználatát;

f) az ipari termeléshez, a bányászathoz, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése a legjobb elérhető technika alkalmazásával;

g) az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az élelmiszer-ellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése oly módon, hogy

ga) 2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, és

gb) az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén

csökkenjen;

h) az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraelosztásának ösztönzése, amely során elsőbbséget élvez az emberi fogyasztásra való felhasználás az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;

i) az anyagokra és termékekre vonatkozó veszélyesanyag-tartalom csökkentésének ösztönzése, továbbá az árucikk szállítóra vonatkozó 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási rend biztosítása;

j) a hulladék, különösen az újrahasználatra való előkészítésre vagy újrafeldolgozásra nem alkalmas hulladék képződésének csökkentése;

k) a hulladékelhagyás, az illegális hulladéklerakás fő forrásainak tekinthető termékek azonosítása, és az e termékekből származó hulladékképződés megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazott - piaci korlátozás esetén arányos és megkülönböztetés nélküli - intézkedések bevezetése;

l) az ENSZ fenntartható fejlődési céljához való hozzájárulásként a tengerbe eljutó hulladék képződésének megelőzése és jelentős csökkentése;

m) a hulladékképződés megelőzését, a hulladék elhagyását és illegális hulladéklerakás csökkentését és megfékezését szolgáló szemléletformálási kampányok kidolgozása és támogatása."

36. § A Ht. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hulladékbirtokos a hulladékot a 15. § (1) bekezdésében meghatározott hasznosítási művelet megvalósíthatósága, az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítási műveletek előmozdítása vagy javítása érdekében az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. Ettől eltérni - az elkülönített hulladékgyűjtés helyes gyakorlataira és a hulladékgazdálkodás terén megvalósuló fejlesztésekre figyelemmel - a következő esetekben lehet:

a) a különböző hulladéktípusok együtt történő gyűjtése nem befolyásolja hátrányosan a 15. § (1) bekezdése szerinti műveletet, és a gyűjtést követő hasznosítás eredménye az elkülönített gyűjtéssel hasonló minőségű,

b) az adott hulladékáram kezelésének általános környezeti hatásait figyelembe véve az elkülönített gyűjtés nem hozza a legjobb környezeti eredményt,

c) az elkülönített gyűjtés a hulladékgyűjtés helyes gyakorlatainak figyelembevétele mellett műszakilag nem megvalósítható, vagy

d) az elkülönített gyűjtés aránytalan gazdasági költségekkel járna, figyelembe véve a vegyes hulladékgyűjtés és -kezelés kedvezőtlen környezeti és egészségügyi hatásait, a hulladékgyűjtés és -kezelés hatékonyságának javításában rejlő lehetőségeket, a másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeket, valamint a szennyező fizet elv és a kiterjesztett gyártói felelősség alkalmazását."

37. § (1) A Ht. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak történő megfelelés érdekében a hulladékot hasznosítani kell újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, vagy az egyéb hasznosítás sorrendjében.

(1a) A hulladék hasznosítója az (1) bekezdés előírásainak megfelelően azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében a legjobb környezeti eredményt biztosítja."

(2) A Ht. 15. §-a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem égethető el, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.

(3b) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítási műveletek megvalósításához, illetve azok elősegítése, hatékonyságának javítása érdekében a hasznosítás előtt vagy alatt a veszélyes hulladékokat, keverékeket és alkotórészeket a veszélyes hulladékból el kell távolítani."

38. § (1) A Ht. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem ártalmatlanítható, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt."

(2) A Ht. 12. alcíme a következő 18/A-18/D. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett - és a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható - hulladék átvételét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott hulladéklerakási díjért.

(2) A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett B3 alkategóriájú hulladéklerakó szabad kapacitásáról tájékoztatást ad.

(3) Ha a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője a szabad kapacitás ellenére a lerakóban ártalmatlanítható hulladék átvételét legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal szerződés megkötésével nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt.

(4) E § alkalmazásában 2023. július 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását 2023. június 30. napjáig szolgáló lerakó kapacitás szabad kapacitásnak minősül.

18/B. § (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladéklerakó működtetésével kapcsolatos indokolt költségekre, a 70. §-ban meghatározott céltartalék képzésére és a hulladéklerakási járulék megfizetésére.

(2) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.

(3) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjat a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.

18/C. § (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a jogszerű ellenérték alkalmazására, és

b) kötelezi a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben alkalmazott jogkövetkezmény mellett bírságot szab ki a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjével vagy a tulajdonosával szemben. A bírság mértékére az 51. § (3) bekezdése alkalmazandó.

(3) A hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő huszonöt nap.

(4) A Hivatal a hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait közhírré teszi.

(5) A hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője, vagy a tulajdonosa.

(6) A bíróság a Hivatal hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban hozott határozatát nem változtathatja meg.

18/D. § (1) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos nyilvános pályázat kiírásának időpontját megelőzően üzembe helyezett nem veszélyes vegyes települési hulladékot égető hulladékégető mű, amelynek hulladékgazdálkodási engedélye a koncessziós területen a legnagyobb éves befogadható égethető hulladékmennyiséget tartalmazza, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási eszköz (e § alkalmazásában a továbbiakban: eszköz) üzemeltetője a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által az eszköz használatát az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben, a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott díj ellenében.

(2) A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett eszközök tekintetében a szabad kapacitásokról tájékoztatást ad.

(3) Ha az érintett eszköz üzemeltetője a szabad kapacitás ellenére az eszköz használatát legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal, vagy új eszköz létesítése esetén a vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását követő egy hónapon belül, szerződés megkötésével nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt.

(4) Az e §-ban alkalmazandó díj, a díjra vonatkozó rendelkezések megsértésének jogkövetkezményei, a bírság és a díjfelügyeleti eljárás tekintetében a 18/B-18/C. § rendelkezései irányadók.

(5) Az e § alkalmazásában 2023. július 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához 2023. június 30. napjáig igénybe vett eszköz szabad kapacitásnak minősül."

39. § A Ht. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyártó a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében törekszik arra, hogy a terméket és csomagolását - ideértve a csomagolószer előállítását is - úgy tervezze meg, alakítsa ki, továbbá olyan technológia-és termékfejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a többször használható, újrafeldolgozott anyagokat tartalmazó, műszaki szempontból tartós, egyszerűen javítható és a hulladékká válás után újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra alkalmassá váló termékek és alkatrészeik fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával - figyelembe véve a termék teljes életciklusa során jelentkező hatásokat - a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásokat és az újrahasználat elvét."

40. § (1) A Ht. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyártó a terméken vagy annak csomagolásán, illetve a csomagolószeren jól látható és közérthető módon jelöli a termék és a csomagolásként felhasznált csomagolószer hulladékszegény, tartós vagy újrahasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, visszaváltási díjas vagy letéti díjas forgalmazását, továbbá a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék esetén annak jogszabályban meghatározott azonosító jelét."

(2) A Ht. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában)

"b) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladékot - a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék és a termék csomagolására felhasznált csomagolószer hulladéka kivételével - a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra való előkészítése, hasznosítása, valamint ártalmatlanítása"

(érdekében.)

41. § A Ht. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) A gyártó a terméke forgalomba hozatalát - a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével - megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó kötelezettséget vállal a termék és a termék csomagolását képező csomagolószer visszaváltási díj - tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj - ellenében történő visszavételére a visszaváltási díj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) A gyártó azt az (1) bekezdés szerinti visszaváltási díjas vagy letéti díjas terméket, továbbá annak csomagolását, amely után a fogyasztó visszaváltási vagy letéti díjat fizetett, a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és a visszaváltási vagy letéti díjat részére visszafizeti."

42. § A Ht. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A forgalmazó - a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével - a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó gondoskodik

a) az általa forgalmazott termék, és a termék csomagolását képező csomagolószer fogyasztótól történő visszaváltásáról vagy visszavételéről, és a gyártónak történő átadásáról, valamint

b) az általa forgalmazott termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról."

43. § A Ht. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § A forgalmazó a fogyasztó által felajánlott terméket és a termék csomagolását képező csomagolószert, amely után a fogyasztó visszaváltási díjat vagy letéti díjat fizetett, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és részére a díjat visszafizeti."

44. § A Ht. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Termék forgalmazását

a) törvény vagy kormányrendelet a visszaváltási vagy a letéti díj,

b) törvény a termékdíj

megfizetéséhez kötheti."

45. § A Ht. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyártó, a forgalmazó a 24-27. § alapján átvett hulladékról - a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék, és a termék csomagolását képező csomagolószer hulladéka kivételével - a hulladék birtokosaként gondoskodik."

46. § A Ht. 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A gyártó és a forgalmazó a gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék átvételéért ellenértéket nem kérhet."

47. § A Ht. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyártók, a forgalmazók a 22-28. §-ban foglalt kötelezettsége ellátása érdekében közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja."

48. § A Ht. a következő 16/A. alcímmel egészül ki:

"16/A. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó alapkövetelmények

30/A. § (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek

a) meghatározzák a szereplők, ideértve a belföldön terméket forgalomba hozó gyártók, a nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi hatóságok, az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés területén tevékenykedő szereplők és szociális jellegű vállalkozások szerepét és felelősségét,

b) a hulladékhierarchiával összhangban az európai uniós jogi aktusban és hazai jogszabályban előírt célértékek, illetve célkitűzések elérése vagy megvalósítása érdekében nemzeti célértékeket, illetve célkitűzéseket határoznak meg,

c) jelentéstételi rendszert alakítanak ki és működtetnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek gyártói által forgalomba hozott termékekre, valamint az e termékekből származó hulladék - típus és fajta szerint - összegyűjtésére, kezelésére vonatkozó adatok tekintetében,

d) a gyártók származására vagy méretére tekintet nélkül azonos követelményrendszert határoznak meg anélkül, hogy aránytalan szabályozási terhet rónának a terméket kis mennyiségben előállító gyártóra, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is,

e) biztosítják a hulladékbirtokosok tájékoztatását a hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedésekről, az újrahasználati és az újrahasználatra való előkészítést végző központokról, a visszavételi és hulladékgyűjtési rendszerekről és a hulladékelhagyás megelőzéséről, és

f) gondoskodnak a hulladékbirtokos kellő mértékű, jogszabályi előíráson alapuló és gazdasági ösztönzéséről annak érdekében, hogy a hulladékbirtokos felelősséget vállaljon a hulladéknak a meglévő, elkülönített gyűjtőrendszerekbe történő juttatásáért.

(2) A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében részt vevő gyártónak és a gyártó nevében kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) meghatározott földrajzi területen és meghatározott termékekkel, illetve anyagokkal végez tevékenységet oly módon, hogy a tevékenysége nem korlátozódik a hulladékgyűjtés és -gazdálkodás szempontjából a legjövedelmezőbb területekre;

b) az a) pontban meghatározott földrajzi területen a hulladékgyűjtő rendszerek megfelelő elérhetőségét biztosítja;

c) rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, vagy pénzügyi és szervezési eszközökkel;

d) rendelkezik belső, független auditor által auditált önellenőrzési rendszerrel a pénzügyi gazdálkodás - beleértve a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat -, valamint az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően gyűjtött adatok és az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt hulladékszállítási követelményeknek való megfelelés ellenőrizhetősége érdekében; és

e) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a hulladékgazdálkodási célértékek elérésére vonatkozó információkat, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a következő adatokat:

ea) a gyártó vagy szervezet tulajdonosi köre és tagja,

eb) a forgalomba hozott termékek tonnában kifejezett mennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás,

ec) a hulladékgazdálkodásban résztvevők kiválasztási eljárása.

(3) A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás

a) legalább a gyártó által forgalomba hozott termékek következő költségeit fedezi:

aa) a hulladék elkülönített gyűjtésének, azt követő szállításának és kezelésének költsége, ideértve a hulladékgazdálkodási célértékeknek való megfeleléshez szükséges kezelés költségeit és az újrahasználatból, a másodnyersanyagok értékesítéséből a visszafizetésre nem kerülő betétdíjakból befolyó bevételek figyelembevételével,

ab) az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a hulladékbirtokosoknak nyújtott tájékoztatás költségeit, és

ac) az (1) bekezdés c) pontjával összhangban történő adatgyűjtés és -szolgáltatás költségét,

b) kollektív felelősségi rendszer esetén, a termékek tartóssága, javíthatósága, újrahasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és a veszélyes anyagok jelenléte figyelembevételével, életciklus-alapú megközelítést alkalmazva, a vonatkozó európai uniós jogi aktusok követelményeivel összhangban, valamint - amennyiben rendelkezésre állnak - harmonizált kritériumok alapján a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok esetében módosításra kerül, és

c) nem haladhatja meg a hulladékgazdálkodási szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket, amelyeket az érintett szereplők között átlátható módon kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szempontokat a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, továbbá az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletek alapján létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében nem kell alkalmazni.

30/B. § (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a gyártó és a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet kötelezettségeinek teljesítése, a pénzügyi eszközök megfelelő felhasználása, a szabályszerű adatszolgáltatás teljesítése érdekében - ideértve a távollevők között kötött szerződés esetét is -magában foglalja a hatékony ellenőrzési rendszer létrehozását és működtetését.

(2) Ha a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését a gyártók nevében több szervezet végzi, a gyártói kötelezettség teljesítésének felügyeletét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés útján vagy egyéni érdekektől független piaci szervezet kijelölésével kell biztosítani.

(3) Az Európai Unió más tagállamában letelepedett és Magyarországon terméket forgalomba hozó gyártó Magyarországon letelepedett jogi vagy természetes személyt meghatalmazott képviselőnek jelölhet ki a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos gyártói kötelezettségek teljesítése céljából.

(4) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kormányrendelet előírása esetén magában foglalja a szükséges ellenőrzések biztosítása érdekében a gyártók vagy magyarországi meghatalmazottjuk nyilvántartásba vételi, adatszolgáltatási kötelezettségének előírását is.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság - a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség ellenőrzése és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából - a képviseleti jog megszűnéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy évig kezeli a jogi személy meghatalmazott képviselő nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét.

(6) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a működtetésében részt vevő felek között - beleértve a gyártókat és forgalmazókat, a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási szereplőket, a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a szociális jellegű vállalkozásokat, az újrahasználati és javítási hálózatokkal és az újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplőket - a rendszeres párbeszéd lehetőségét biztosítja.

30/C. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság hulladékanalízisen alapuló szakértői becsléssel állapítja meg a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét.

(2) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek gyártóinak, szervezeteinek a közszolgáltatók illetve az önkormányzatok részére az (1) bekezdés miatti költségeiket kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben meg kell téríteni."

49. § (1) A Ht. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.

(2) A hulladékbirtokos

a) - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről

aa) a koncessziós társaságnak történő átadás,

ab) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő hulladékkezelőnek, szállítónak, gyűjtőnek, közvetítőnek vagy kereskedőnek történő átadás,

ac) a hulladék aa) vagy ab) alpontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül történő átadás,

ad) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás, vagy

ae) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az aa)-ad) alpont helyett az állam által kijelölt jogi személynek történő átadás,

b) az a) pont alá nem tartozó hulladék kezeléséről

ba) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

bb) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

bc) a hulladék szállítónak történő átadása,

bd) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

be) a hulladék közvetítőnek történő átadása, vagy

bf) a hulladék kereskedőnek történő átadása

útján gondoskodik.

(3) A hulladékbirtokos által a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék az átvétellel az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül. Az állam tulajdonába kerülő hulladék tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam által a 32/A. § (4e) bekezdésében foglalt feladatok ellátására létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) gyakorolja.

(4) Az az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, akinek a tevékenységeiből képződő elsődleges hulladékának mennyisége a hulladékgazdálkodási hatóság által elfogadott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatszolgáltatása alapján összességében meghaladja az ötvenezer tonnát és a vállalatirányítási rendszerének részeként hulladékgazdálkodási célokat tartalmazó hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik, a koncessziós társasággal külön megállapodásban rögzítheti azokat az elvárásokat, amelyeket teljesíteni szükséges a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék tekintetében. Az egyedi elvárások teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a külön megállapodásban rögzítettek szerint a hulladékbirtokos a koncessziós társaságnak megtéríti.

(5) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső, saját tevékenységeiből képződő elsődleges hulladékának saját célra történő előkezeléséről és hasznosításáról saját üzemeltetésű létesítményében és berendezésével is gondoskodhat, ha legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni a tevékenységével, mint amilyen a (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek történő átadással elérhető lenne.

(6) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át.

(7) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.

(8) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében a (2) bekezdés a) pontja szerinti átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

(9) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a (2) bekezdés a) pontja szerinti hulladékátvevővel a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadására vonatkozóan szerződést köt. A (2) bekezdés a) pontja szerint a hulladékot átvevő az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékáért az általuk közösen megállapított kompenzációt fizet.

(10) A (9) bekezdés szerinti szerződéskötés érdekében bármelyik fél jogosult a kompenzáció megállapítása érdekében írásbeli - a hulladék pénzben kifejezhető értéke jellegére és a kompenzáció mértékére vonatkozó javaslatot is tartalmazó - ajánlattal fordulni a másik félhez. Az ajánlatban foglaltakra a megkeresett fél köteles a kézhezvételtől számított 15 napon belül igazolható módon, érdemben nyilatkozni annak elfogadásáról vagy elutasításáról, vagy az ajánlatot tevő féllel egyeztetést kezdeményezni.

(11) Ha a (9) bekezdés szerint szerződéskötésre köteles felek a hulladék átadásra történő felajánlását követő 30 napon belül nem tudnak megállapodni a kompenzáció összegéről, vagy arról, hogy a hulladék rendelkezik-e pénzben kifejezhető értékkel, ezek megállapítása tárgyában - a felek bármelyike kérelmére - a Hivatal dönt. A Hivatal az eljárása során mindkét ügyféltől jogosult adatot kérni. A Hivatal kizárólag a felek szerződéskötésének hiányában jogosult és köteles a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegének és a kompenzáció összegének megállapítására. A Hivatal bármelyik fél ilyen kérelme esetén határozattal

a) megállapítja, hogy a hulladék nem rendelkezik pénzben kifejezhető értékkel, vagy

b) megállapítja, hogy a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkezik, és meghatározza az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladék átadására tekintettel megillető kompenzáció összegét, továbbá annak megfizetése szabályait.

(12) A (11) bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a hulladékot átadja, az átvevő pedig kompenzáció fizetése nélkül azt átveszi.

(13) A (11) bekezdés b) pontja szerinti határozat alapján a felek a (9) bekezdés szerinti szerződést a Hivatal határozatának a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegére és a kompenzációra vonatkozó rendelkezése alapján kötik meg a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül.

(14) A Hivatal (11) bekezdés szerinti eljárásában az ügyintézési határidő 30 nap.

(15) A felek (9) bekezdés szerinti megállapodása vagy a Hivatal (11) bekezdés szerinti határozata nem mentesíti az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért szedhető díjak megfizetése alól. A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért fizetendő díjat a hulladék átadásakor kell megfizetni, amelybe az érintett hulladék kompenzációjának összege beszámítandó."

(2) A Ht. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § A Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg a 31. § (11) bekezdése szerinti kérelem tartalmi követelményeit és a kompenzáció megállapítására irányuló eljárási szabályokat, valamint a 31. § (9) bekezdése szerinti hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellege, a kompenzáció összege meghatározásának keretszabályait és a kompenzáció megfizetésének módját."

(3) A Ht. 32/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Ht. 32/A. §-a a következő (4a)-(4h) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait, amelyek a 73. § (1) bekezdése szerinti e törvényben megállapított céloknak minősülnek,

b) meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,

c) elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet, amely többek között meghatározza a közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat,

d) ellátja a körforgásos gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó szakmapolitikai feladatokat,

e) ellátja a hulladékgazdálkodás ágazati, szakmapolitikai felügyeletét,

f) ellátja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok koordinációját.

(2) A Hivatal megállapítja, hogy a közszolgáltató, valamint a közszolgáltatói alvállalkozó tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról - a (4e) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az állam által létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) véleményének kikérését követően - véleményt állít ki (a továbbiakban: megfelelőségi vélemény).

(3) A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó nyilvántartást vezet, amelyhez minden, a Hivatal feladatkörével érintett szervezet adatot szolgáltat. A Hivatal jogosult az OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő adataihoz való hozzáférésre.

(4) A Koordináló szerv, a hulladékgazdálkodási közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó megad minden adatot és információt, amely a Hivatal megfelelőségi vélemény kiadásával kapcsolatos feladatának ellátásához szükséges.

(4a) A megfelelőségi vélemény kiállítása iránti kérelmet a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden naptári év május 31. napjáig, a közszolgáltatói alvállalkozó minden naptári év június 30. napjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal nyújtja be.

(4b) Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely megfelelőségi véleménnyel nem rendelkezik, a közszolgáltatói, illetve a közszolgáltatói alvállalkozói tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie a Hivatal által kiállított megfelelőségi véleményt.

(4c) A megfelelőségi vélemény kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 60 nap.

(4d) A (2)-(4) és a (4b) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartások adatait a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladatainak ellátása érdekében megismerheti és kezeli.

(4e) A Koordináló szerv:

a) ellátja az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt, amelynek keretében gondoskodik a közszolgáltatás során elkülönítetten gyűjtött és a vegyes hulladék kezelése során keletkezett hasznosítható hulladék hasznosításának megszervezéséről, továbbá koordinálja a hasznosításra nem kerülő hulladékok ártalmatlanítását,

b) megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek,

c) a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét,

d) kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont,

e) beszedi a közszolgáltatási díjat és kifizeti a közszolgáltatóknak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglaltaknak megfelelően meghatározott szolgáltatási díjat,

f) kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.

(4f) A miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatai vonatkozásában a (2) és a (4e) bekezdésben meghatározott szerv javaslatot tehet.

(4g) A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv az állami hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó hulladékgazdálkodási nyilvántartást vezet, amelyhez minden, az e törvény hatálya alá tartozó szervezet adatot szolgáltat. A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv jogosult az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodással összefüggő adatainak kezelésére.

(4h) A (4g) bekezdésben meghatározottakon túl a támogatást nyújtó szerv, a Hivatal, valamint - a hulladékgazdálkodási hatóság részére - a Koordináló szerv megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott, az e bekezdésben és a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatot."

(4) A Ht. 32/A. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely megfelelőségi véleménnyel nem rendelkezik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységbe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie a Hivatal által kiállított megfelelőségi véleményt."

(5) A Ht. 32/A. § (4e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4e) Az állam koordináló szervezetet (a továbbiakban: Koordináló szerv) hoz létre az állam tulajdonában álló valamennyi, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló hulladékgazdálkodási eszközzel összefüggő vagyonkezelői feladat ellátására."

(6) A Ht. 32/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Koordináló szerv kijelöléséről, részletes feladatairól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás - személyes adatokat nem tartalmazó - tartalmáról és rendjéről e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. A koncessziós társaság, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a Koordináló szerv által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének."

50. § A Ht. IV. Fejezete a következő 17/B. alcímmel egészül ki:

"17/B. A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó rendelkezések

32/B. § (1) Az állam kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet a kötelezően visszaváltási díjas termékek újrahasználata, valamint e termékekből és a termék csomagolását képező csomagolószerből képződött hulladék országos, egységes, integrált hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósítása érdekében. Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a kötelező visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság működteti, beleértve különösen a kapcsolódó kommunikációt, a pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében gyűjtött hulladék az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság kizárólagos tulajdonába kerül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek esetén, ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja a koncessziós társaság üzemeltetésében álló visszaváltó berendezéssel, vagy kézi átvétellel a forgalmazó közreműködésével."

51. § (1) A Ht. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A települési önkormányzat önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátási kötelezettsége nem mentesíti a települési önkormányzatot a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátásának, azon belül is a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettsége alól."

(2) A Ht. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A települési önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében eleget tesz a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének."

52. § A Ht. 35. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:)

"h) az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét."

53. § A Ht. 18. alcíme a következő 37/D. §-sal egészül ki:

"37/D. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulásából a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti kiválással összefüggő vagyonkiadást és az e bekezdés szerinti vagyonbevitelt, ha az így kiadott hulladékgazdálkodási létesítményt, eszközt, vagyonelemet (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) az önkormányzat a vagyon kiadásától számított hat hónapon belül hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához - hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulásba történő bevitel útján vagy közvetlenül - rendelkezésre bocsátja akként, hogy a vagyont az adott önkormányzattal, önkormányzati társulással közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közszolgáltatónak, a koncesszornak vagy a koncessziós társaságnak üzemeltetésre átadja."

54. § (1) A Ht. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott, továbbá a (2) bekezdés szerinti célok elérése érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására - közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló törvény alvállalkozóra vonatkozó előírásainak megfelelően - megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltatói alvállalkozót vehet igénybe. A közszolgáltatói alvállalkozókról a közszolgáltató a Koordináló szerven keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni az alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.

(3a) A közszolgáltatói alvállalkozók közszolgáltatás keretében végzett hulladékgazdálkodási tevékenységének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi."

(2) A Ht. 41. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A koncesszori alvállalkozókról a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni a koncesszori alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.

(3a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozók hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében végzett hulladékgazdálkodási tevékenységének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi."

55. § (1) A Ht. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívüli egyéb, hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet csak abban az esetben végezhet, ha a Hivatal a közszolgáltatási feladatok ellátását megfelelőnek minősítette legalább egy üzleti évre vonatkozóan. Az egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét a közszolgáltató köteles úgy megszervezni, hogy az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevekénységét ne veszélyeztesse. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységéből származó eredményét köteles a közszolgáltatásra fordítani."

(2) A Ht. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncesszor, illetve koncessziós társaság az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét köteles úgy megszervezni, hogy az az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását ne veszélyeztesse. A koncessziós társaság az állami hulladékgazdálkodási közfeladathoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait köteles az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli egyéb bevételeitől és kiadásaitól elkülönítetten kezelni."

56. § (1) A Ht. 43. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) A hulladékgazdálkodási hatóság a részére nyújtott adatszolgáltatás helyességének megállapítása érdekében jogosult az állam tulajdonába kerülő hulladékkal kapcsolatos tevékenységet végző közszolgáltató, a Koordináló szerv és az alvállalkozó, valamint ezek közreműködője tevékenységének ellenőrzésére, ideértve a helyszíni ellenőrzést is. A Koordináló szerv az állam hulladékgazdálkodási közfeladatainak ellátása érdekében tulajdonjogára és vagyonkezelői jogára tekintettel jogosult a tulajdonába kerülő hulladékkal hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján a Koordináló szerv felé adatszolgáltatásra kötelezettek ellenőrzésére, ideértve a hulladékgazdálkodási létesítményeket érintő helyszíni ellenőrzést is. Ha az adatszolgáltatásra vagy az ellenőrzés tűrésére kötelezett a Koordináló szerv ellenőrzését akadályozza, nem működik közre vagy hamis adatot, nyilatkozatot szolgáltat, a Koordináló szerv kezdeményezi a hulladékgazdálkodási hatóság eljárását."

(2) A Ht. 43. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

"(2b) A hulladékgazdálkodási hatóság a részére nyújtott adatszolgáltatás helyességének megállapítása érdekében jogosult a koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a Koordináló szerv, valamint ezek közreműködője tevékenységének ellenőrzésére, ideértve a helyszíni ellenőrzést is."

(3) A Ht. 43. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló támogatások biztosításának feltételeként előírható, hogy a hulladékokat nemcsak hulladékfajta, hanem használati tárgy jelleg szerint is szét kell válogatni, és a szétválogatott, még használható eszközök újrahasznosítás céljából pályázat útján ingyenesen megszerezhetők. A pályázati rendszer alapján át nem adott termékek karitatív célra felhasználhatók."

(4) A Ht. 43. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy)

"a) legalább

aa) a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék, és

ab) a háztartásokban képződő biohulladék

elkülönített gyűjtése biztosított legyen;"

(5) A Ht. 43. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy)

"a) legalább

aa) a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék,

ab) a háztartásokban képződő biohulladék, és

ac) a háztartásokban képződő veszélyes hulladék és a textilhulladék

elkülönített gyűjtése biztosított legyen;"

(6) A Ht. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A közszolgáltató (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége a gyártó és a forgalmazó kiterjesztett gyártói felelősségét nem érinti."

57. § (1) A Ht. 47/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjakat, valamint a koncessziós társaságnak a hulladékgazdálkodási tevékenységére tekintettel a környezetvédelmi termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedésének mértékét a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg."

(2) A Ht. 47/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíjat, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjakat beszedő szerv (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal díjmegállapító, díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki."

(3) A Ht. a következő 47/C. §-sal egészül ki:

"47/C. § (1) A körforgásos gazdaságra történő áttérés, a megfelelő hulladékgazdálkodás elveit, céljait, a hulladék értékként kezelését, a hulladékok megismertetését az általános iskolai képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.

(3) Az állam a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá a hulladék mennyiségének visszaszorítását, hasznosítását, újrahasználatát ösztönző szemlélet kialakításához.

(4) A hulladékgazdálkodási hatóság

a) szakmailag felügyeli a megfelelő hulladékgazdálkodási előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,

b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében."

(4) A Ht. a következő 47/D. §-sal egészül ki:

"47/D. § (1) A Hivatal a működő hulladékgazdálkodási eszközökről és létesítményekről az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglalt, valamint a hivatalból tudomására jutott adatok alapján vagyonkatasztert működtet a Hivatal és a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében. A vagyonkataszter tartalma tekintetében az ingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatásra az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet ingatlanvagyon-kataszterre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Hivatal a vagyonkataszter adatai hitességének biztosítása érdekében az ország területén működő hulladékgazdálkodási eszközről és létesítményről azok tulajdonosától és használójától minden olyan tájékoztatást és adatot kérhet, amely a vagyonkataszter teljességéhez szükséges. A tulajdonos és a használó a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett a tájékoztatást és adatszolgáltatást a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.

(3) A Hivatal a vagyonkataszter adatait a tárgyévet követő január 31-ig megküldi a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter megkeresésére egyedi adatszolgáltatást teljesít az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint."

58. § A Ht. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Hivatal az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseken túl, a közszolgáltatóval szemben bírságot szab ki, ha a nem megfelelő adatszolgáltatása következtében került sor jogszabálysértő díj alkalmazására."

59. § A Ht. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ügyintézési határidő huszonöt nap. Az eljárás során hozott véglegessé vált döntések a Hivatal honlapján kerülnek közzétételre."

60. § (1) A Ht. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 47/A. § (4) bekezdése vagy a 48. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint."

(2) A Ht. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 18/C. § (2) bekezdése, a 18/D. § (4) bekezdése, a 47/A. § (4) és (4a) bekezdése, a 47/D. § (2) bekezdése és a 48. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege, gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint."

61. § (1) A Ht. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal, valamint az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet."

(2) A Ht. 53. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően)

"f) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozások elnevezését és a koncesszori alvállalkozói nyilvántartás elérhetőségeit,"

(az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.)

(3) A Ht. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság köteles az általa működtetett ügyfélszolgálaton a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat rögzíteni és elintézni."

62. § A Ht. a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

"V/A. FEJEZET

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KONCESSZIÓRA VONATKOZÓ ÁGAZATI SZABÁLYOK

22/A. A hulladékgazdálkodási koncesszió tartalma

53/A. § (1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére a Konctv., a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti koncessziós szerződéssel átengedett jog tovább nem ruházható, de a koncessziós szerződés alapján gyakorolható hulladékgazdálkodási résztevékenység ellátásába a koncessziós társaság koncesszori alvállalkozót bevonhat.

(3) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, az e körbe tartozó hulladékgazdálkodási résztevékenységek kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított koncessziós jog (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság) alapján és az e törvényben meghatározottak szerint végezhetők.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait - beleértve a meghatározott visszagyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységek közül az ilyen hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését és kezelésre történő átadását, továbbá a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését - a koncessziós társaság látja el. A koncessziós társaság e bekezdés szerinti a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátásába koncesszori alvállalkozót bevonhat.

(5) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság nem mentesít a jogszabályban meghatározott hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi kötelezettség teljesítése alól.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott jogszabályoknak való megfelelést - így különösen az engedélyek meglétét, a nyilvántartásba vételi, bejelentési kötelezettségek teljesítését - a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

(7) A 31. § (2) bekezdés a) pontjába tartozó hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó koncessziós szerződés hatálybalépését követően kizárólag az ilyen hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultsággal rendelkező koncesszor, illetve koncessziós társaság, valamint a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba felvett alvállalkozó által végezhető.

53/B. § (1) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos pályázatra (a továbbiakban: pályázat), valamint a koncessziós szerződésre vonatkozó, a Konctv.-ben és az e törvényben előírt szabályokat a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázat előkészítésére, kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés nyertes ajánlattevővel való megkötésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter jogosult. A pályázatok értékelésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter dönt.

(3) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő ellátás minden magyarországi településen folytatható legyen, a koncesszor teljesítse az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértékeket, a lakossági közszolgáltatás színvonala egységesen magas minőségű legyen, és mindezekhez biztosítsa a szükséges feltételeket, így különösen a magas színvonalú, technológiai megújulást eredményező infrastrukturális feltételeket.

(4) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság földrajzi alapja az ország teljes területe.

(5) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot kell kiírni.

(6) A pályázati kiírást a koncesszióval érintett területre vonatkozó hulladékgazdálkodás jellemzőit bemutató tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: tájékoztató) adatainak felhasználásával kell elkészíteni.

(7) A Hivatal a pályázati eljárás lefolytatásához összeállítja az alábbi adatokat tartalmazó tájékoztatót a miniszter részére:

a) a koncessziós területen a pályázati kiírást megelőzően három egymást követő évben képződött, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében gyűjtött és kezelt hulladék mennyiségét;

b) a koncessziós területen működő önkormányzati és önkormányzati társulás, valamint az állam tulajdonában vagy a Koordináló szerv vagyonkezelésében álló, továbbá az Európai Unió támogatásával megvalósítás vagy beszerzés alatt álló hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények [e bekezdés és a (8) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyonelemek] bemutatása és az ilyen vagyonelemek hasznosításával és működtetésével kapcsolatos korlátokat, korlátozásokat, továbbá az ilyen hulladékgazdálkodási eszközökkel kapcsolatos fejlesztési terveket;

c) az érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben foglalt, a közszolgáltató által ellátott közszolgáltatás tartalmát és az annak ellentételezéséért fizetendő közszolgáltatási díjat, illetve az esetleges kedvezményeket településenkénti bontásban;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók jellemzőit, különösen a tulajdonosi szerkezetük, a rendelkezésre álló vagyonelemek tételes könyv szerinti értéke, valamint a Hivatal elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint megállapított forgalmi érték és cégérték.

(8) A (7) bekezdésben foglalt feladat teljesítése érdekében a Hivatal részére megküldi:

a) a Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő (7) bekezdésben meghatározott,

b) a helyi önkormányzat - szükség esetén ideértve az önkormányzati társulást is - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással nem érintett hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásába bevont önkormányzati vagyonelemekkel kapcsolatos, az önkormányzati vagyonkataszterben szereplő,

c) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter - a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával - a nem hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek a hulladék gyűjtéséhez, szállításához, közvetítéséhez, kereskedelméhez és a hasznosítás kivételével a kezeléséhez igénybevett - ideértve a bérletet vagy lízinget is - vagyonelemek hulladékgazdálkodási engedélyében szereplő adatokat.

(9) A tájékoztató - az üzleti titokhoz fűződő jogok védelmének eleget tevő tartalommal - az eljárást megindító dokumentáció részét képezi.

(10) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat átengedésére vonatkozó pályázat során a pályázónak vállalnia kell

a) a 91. § szerinti díjtétel érvényesülését és

b) az egyes, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékáramokra jogszabályban meghatározott uniós célértékek határidőre teljesítését

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: koncessziós alapfeltételek].

53/C. § (1) A koncessziós szerződés a pályázati felhívásban meghatározott időtartamra köthető.

(2) A koncessziós szerződés tartalmazza különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység meghatározását, az annak teljesítését szolgáló biztosítékot, az éves szinten teljesítendő, a hulladékgazdálkodási jogszabályokban az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértéket.

(3) A koncessziós szerződésben rögzíteni kell, hogy a megkötését követően bekövetkező jogszabály-módosításból eredő változások a szerződés részévé válnak.

(4) A koncesszor a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, amennyiben

a) a (3) bekezdés szerinti jogszabályváltozások a koncessziós társaság számára olyan mértékben hátrányosak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el;

b) az állam nem tesz eleget az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal kapcsolatos 53/E. § (2) bekezdésében meghatározott megtérítési kötelezettségének; vagy

c) az állam nem bocsátja a tulajdonában vagy a Koordináló szerv vagyonkezelésében lévő és a koncesszor által igényelt hulladékgazdálkodási eszközöket a koncesszor rendelkezésére legfeljebb a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díj ellenében.

(5) A (4) bekezdésben foglalt felmondási okokat a koncessziós szerződésben szükséges rögzíteni.

(6) A felmondásnak valósnak, okszerűnek és részletesen indokoltnak kell lennie.

(7) A koncesszor a koncessziós szerződés tartalmának újratárgyalását kezdeményezheti a miniszternél - a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó szabályaira tekintettel - amennyiben

a) a gazdasági környezetben vagy működési feltételekben bekövetkező változások a koncesszorra, illetve koncessziós társaságra nézve lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el a koncesszortól, illetve a koncessziós társaságtól, vagy

b) a koncessziós alapfeltételek jogszabályi változása a koncesszor vagy a koncessziós társaság számára lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés eredeti tartalommal történő fenntartása a továbbiakban már nem várható el.

(8) A Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a koncessziós társaság

a) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy

b) a koncessziós szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.

(9) A (8) bekezdésben foglalt felmondási okokon túl a koncessziós szerződés további felmondási okokat is rögzíthet.

53/D. § (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőzően legalább 6 hónappal a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultságra vonatkozó új pályázatot kell kiírni.

(2) A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá ha a koncessziós társaság nem rendelkezik hulladékgazdálkodási engedéllyel, a koncesszor az új koncesszor kiválasztásáig, de legfeljebb hat hónapig a hulladékgazdálkodási tevékenységet változatlanul ellátja. A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.

(3) Az 53/B. § szerinti pályázat eredménytelensége esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.

(4) Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladat bármelyik résztevékenységének ellátására az e törvényben vagy a koncessziós szerződésben foglaltak szerint nem kerül sor vagy az bármely okból nem biztosítható, e törvény szabályait az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

22/B. A hulladékgazdálkodási ágazati feladatok folytonosságának biztosítása és a koncessziós tevékenység ellátásának finanszírozása

53/E. § (1) A pályázati eljárást úgy kell megindítani és a koncessziós szerződést úgy kell megkötni, hogy a koncessziós modellt megelőzően működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátása folytonos és a koncessziós modellre történő átállás akadálymentes legyen.

(2) A koncessziós társaságot illető ellenszolgáltatás összetevői a közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díj, a koncessziós társaságnak az általa ellátott hulladékgazdálkodási résztevékenységére tekintettel a környezetvédelmi termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedése, valamint a (6) bekezdés szerint megfizetett fenntartási költségekből, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevételből tevődik össze. Amennyiben az e bekezdés szerinti bevételek a legkisebb költség elvét alapul véve a hatékonyan működő koncessziós társaság indokolt költségeit - beleértve a tőkeköltséget is - nem fedezik, az állam a koncessziós társaság részére megtéríti az előző évi indokolt költség bevételekkel nem fedezett részét a tiltott állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartása mellett.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel minden hatodik évet követően az állam és a koncessziós társaság - a hatodik év végét követő hat hónapon belül - összeveti egymással a koncessziós társaság a megelőző hat évben felmerült nyereség és a megtérítés összegét. Amennyiben az összevetés alapján a nyereség összege magasabb, akkor a többletet a koncesszor a következő hat évben - kevesebb idő esetén a visszalévő évek számának figyelembevételével - fizetendő koncessziós díjban egyenlő részletekben meg kell, hogy fizesse az állam részére.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott díjakat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli az ezzel kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok betartásával.

(5) Az állam tulajdonában álló és a Koordináló szerv a vagyonkezelésében lévő hulladékgazdálkodási eszközöket, amelyeket a koncesszor pályázatában igényelt, továbbá amelyek tekintetében fenntartási kötelezettség van hatályban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek megfelelően a koncessziós társaság részére üzemeltetési szerződéssel az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása céljából hasznosításra és működtetésre átadja. A koncessziós társaság üzemeltetői jogosultsága és az üzemeltetési szerződés e törvény erejénél fogva a koncessziós szerződés hatálybalépésével keletkezik, illetve jön létre. A koncessziós társaság a részére az e bekezdés alapján átadott hulladékgazdálkodási eszközöket a jogszabályi keretek között üzemelteti, és a hatékonyság javítása érdekében használja fel. Az üzemeltetési szerződésben rögzíteni kell a koncessziós társaság által fizetett üzemeltetési díj mértékét és megfizetésének rendjét, továbbá azt is, hogy az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggő, az 53/K. § szerint jóváhagyott gördülő fejlesztési rendszertervekben foglaltak megvalósítása - ideértve az 53/I. § (2) bekezdésében foglaltak mellett, azok forrásának biztosítását is - a koncessziós társaság kötelezettsége.

(6) A koncessziós társaság köteles az (5) bekezdés alapján számára hasznosításra és működtetésre átadott fenntartási kötelezettség hatálya alatt álló hulladékgazdálkodási eszközöket legalább a fenntartási kötelezettség lejártáig üzemeltetni azzal, hogy a fenntartással összefüggő indokolt költségeket az állam köteles a koncessziós társaságnak megtéríteni.

(7) Az (5) bekezdés alá nem tartozó hulladékgazdálkodási eszközökkel rendelkező gazdasági társaság vagy más gazdálkodó szervezet köteles együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal.

(8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges vagyonra vonatkozóan az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződés.

53/F. § (1) A koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni.

(2) A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról vagy az (1) bekezdés szerinti ellentételezésről, annak teljesítése módjáról a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

(3) A koncessziós díj legkisebb összegét a pályázati kiírás tartalmazza, amelynél magasabb összegre, vagy más ellentételezésre a pályázó ajánlatot tehet.

(4) A koncessziós díjat vagy az ellentételezést a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy - a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter hozzájárulásával -harmadik fél teljesíti.

53/G. § (1) A koncessziós díjat a miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján szedi be.

(2) A koncessziós díjból befolyt összeg a miniszter által vezetett minisztérium bevétele, azt a hulladékképződés csökkentését támogató feladatokra kell fordítani.

(3) A koncessziós díj felhasználásáról a miniszter évente - az 53/L. § (1) bekezdésben előírt átfogó elemzés részeként - beszámol a Kormány számára.

22/C. A koncessziós társaság és az általa ellátott hulladékgazdálkodási tevékenység

53/H. §(1)A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított 1 éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság az 1 év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződés megszűnéséről a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter közleményt tesz közzé a honlapján és intézkedik új koncessziós szerződés megkötése érdekében.

(2) A koncesszornak koncessziós társaságként olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és működése alatt folyamatosan a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a koncessziós társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(3) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncesszort illetik meg illetve terhelik, amelyek gyakorlását és teljesítését a koncessziós társaságon és annak szerződött partnerein keresztül valósítja meg.

53/I. § (1) A koncesszor a koncessziós szerződésben kifejezetten vállalja - a koncessziós társasággal egyetemben -a koncesszió tárgyává tett hulladékgazdálkodási tevékenység vagy résztevékenység ellátásával kapcsolatos felelősséget és kockázatokat, amelyek a koncessziós tevékenység szerződés szerinti megkezdésének időpontját követően felmerülő okból keletkeztek.

(2) A koncessziós jogviszony nem zárja ki, hogy a koncessziós társaság támogatáspolitikai eszközöket igénybe vegyen, különösen a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésével összefüggésben.

(3) A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeket a hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak alapján, vagy koncesszori alvállalkozó bevonásával látja el.

(4) A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok és a közszolgáltatók együttműködnek a koncesszorral és koncessziós társasággal az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülésben és azok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban.

(5) A miniszter, a Koordináló szerv és az érintett hatóságok kötelesek együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a koncessziós szerződés fennállása alatt.

53/J. § (1) A miniszter - a hulladékgazdálkodási hatóság útján küldött - megkeresésére a koncessziós társaság köteles minden adatot, tájékoztatást, elemzést, információt rendelkezésre bocsátani az adatkéréstől számított 15 napon belül.

(2) A koncessziós társaság - a hulladékgazdálkodási hatóság útján - a miniszter részére a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről évente május 31. napjáig beszámol és minden félévet követő három hónapon belül tájékoztatást ad.

(3) A miniszter - a hulladékgazdálkodási hatóság útján - a benyújtott beszámolóval vagy tájékoztatóval összefüggésben további felvilágosítást és adatszolgáltatást kérhet a koncessziós társaságtól.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott, a koncessziós társaságra vonatkozó kötelezettségek kiterjednek a koncesszorra és a koncesszori alvállalkozóra is.

53/K. § (1) A 10 évre vonatkozó gördülő fejlesztési rendszertervek felülvizsgált változatát a koncessziós társaság az adott év január 15. napjáig köteles - a hulladékgazdálkodási hatóság útján - benyújtani a miniszternek.

(2) A gördülő fejlesztési rendszerterveket a miniszter - a hulladékgazdálkodási hatóság javaslata alapján - hagyja jóvá a benyújtást követő 30 napon belül.

(3) A miniszter a rendszerelem fejlesztését akkor hagyja jóvá, ha a koncessziós társaság igazolja, hogy a fejlesztés szükséges a hulladékgazdálkodási jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási kötelezettségek, különösen az egyes, a koncessziós szerződéssel érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséhez és a fejlesztéssel járó költségek arányban állnak az elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel.

(4) A megvalósított éves fejlesztésekről a koncessziós társaság a következő év január 15. napjáig beszámol - a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül - a miniszternek.

(5) A miniszter - a hulladékgazdálkodási hatóság bevonásával - a koncessziós társaság (4) bekezdésben foglalt beszámolója alapján a kézhezvételtől számított 30 napon belül elvégzi a megvalósított fejlesztések fejlesztési rendszertervben foglaltakkal való összhangjának ellenőrzését.

(6) A koncessziós szerződés hatálya alatti rendszerelem fejlesztés során keletkező vagyonelem tulajdonjoga a koncessziós társaságot illeti meg azzal, hogy azt a koncessziós szerződés megszűnéséig - az állam részére történő elidegenítés kivételével - nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. A koncesszió időtartama alatt fejlesztett vagyonelemek tekintetében az államot a koncessziós szerződés megszűnésekor könyv szerinti értéken vételi jog illeti meg.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti rendszerelem fejlesztéséhez a koncesszor az 53/I. § (2) bekezdése szerinti támogatáspolitikai eszközt vett igénybe, akkor csak a fejlesztéshez biztosított önerő könyv szerinti értéke vehető figyelembe a vételi jog érvényesítésekor.

53/L. § (1) A miniszter - a hulladékgazdálkodási hatóság bevonásával - az 53/J. § szerinti éves beszámoló és az 53/K. § szerinti éves fejlesztési rendszerterv alapján átfogó elemzést készít a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásáról, a koncessziós díj felhasználásról és az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséről a Kormány számára minden év október 31-éig.

(2) A miniszter az e törvényben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén kezdeményezheti a koncessziós társaság nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási engedélyének felfüggesztését.

53/M. § A koncessziós kötelezettségek teljesítése során törekedni kell az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban meghatározott hulladékgazdálkodási vagyonelemek további használatára a legkisebb költség elvét is figyelembe véve.

53/N. § (1) A koncesszor - ideértve a koncessziós társaságot és a koncesszori alvállalkozókat is - indokolt költségeinek meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a tárgyévet megelőző év augusztus 15-ig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelet figyelembevételével a Hivatal módszertani útmutatót ad ki, amelyet a honlapján közzétesz a tárgyévet megelőző év október 31-ig.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet, valamint a módszertani útmutatók előkészítése során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti indokolt költség legmagasabb mértékét a Hivatal elnöke - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatókra - rendeletben állapítja meg, amely rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak kell eltelnie."

63. § (1) A Ht. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 56. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a hulladék keverésére hulladékgazdálkodási engedély nélkül kerül sor, az összekevert hulladékot szét kell választani, ha az műszakilag megvalósítható, és a szétválasztással a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek.

(3a) Ha a (3) bekezdés szerinti szétválasztásra nincs lehetőség, a hulladékbirtokos gondoskodik az összekevert hulladék kezeléséről."

(2) A Ht. 60. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A hulladékolajat a hulladékbirtokos elkülönítetten gyűjti, kivéve, ha a helyes gyakorlatra tekintettel az műszaki szempontból nem megvalósítható.

(2) A hulladékolaj kezelője a hulladékolajat elsősorban regenerálja, vagy a környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak megfelelően olyan hulladékkezelési műveletet alkalmaz, amely a regenerálással egyenértékű, vagy annál jobb környezeti eredményt biztosít.

(3) Hulladékolajat nem lehet összekeverni más tulajdonsággal rendelkező hulladékolajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az összekeverés megakadályozza a (2) bekezdés szerinti kezelést."

64. § A Ht. VI. Fejezete a következő 25/A. alcímmel egészül ki:

"25/A. A biohulladék

60/A. § (1) A hulladékbirtokos a biohulladékot annak képződése helyén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - elkülönítve gyűjti, és gondoskodik újrafeldolgozásáról, vagy elkülönített, más hulladékokkal össze nem kevert gyűjtésével gondoskodik annak hasznosíttatásáról.

(2) A biológiai lebomlóság és komposztálhatóság szempontjából hasonló tulajdonságokkal rendelkező hulladék, amely megfelel a komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolásra vonatkozó európai szabványoknak vagy bármely azokkal egyenértékű nemzeti szabványnak, a biohulladékkal együtt gyűjthető."

65. § A Ht. VI. Fejezete a következő 25/B. alcímmel egészül ki:

"25/B. A textilhulladék

60/B. § A hulladékbirtokos a textilhulladékot elkülönítve gyűjti."

66. § (1) A Ht. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § (1) Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért.

(2) Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) - a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított tizenöt napon belül - a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége - ellenkező bizonyításig - azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. Társasházak esetében az ingatlan tulajdonosa vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben, a lakásszövetkezetek esetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben foglaltak irányadóak.

(4) Az elhagyott hulladék felszámolására a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és az elszállítás tényét igazolja a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes területi szervénél az átvevő által a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal. A hulladékgazdálkodási hatóság a döntést közérdekből azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. A hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik.

(5) A kötelezettet terhelő meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a köztartozásnak az adók módjára történő behajtása eredménytelen természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírság ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni.

(6) Közérdekű munkára átváltás esetén a kötelezett személy - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére -köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a határozatában tájékoztatja a kötelezettet a meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) a (12) bekezdés szerinti foglalkoztatási akadályokra,

b) arra, hogy a kötelezett a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint

c) arra, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából a lakóhelye szerinti települési önkormányzatnál jelentkezhet.

(8) A hulladékgazdálkodási hatóság a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatóban felhívja a kötelezettet a közérdekű munkára átváltását kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére.

(9) A hulladékgazdálkodási hatóság által elrendelt közérdekű munka végrehajtásáról a kötelezett lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye szerint illetékes jegyző gondoskodik.

(10) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. A közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha az alaphatározat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülést megszakítja a közérdekű munka. Az elévülés megszakítása napjával az elévülési idő újrakezdődik. A határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

(11) A meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő átváltása esetén a kötelezett a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a jegyzőnél bemutatni. A közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A foglalkoztathatósági szakvélemény költségét a bírságot kiszabó hulladékgazdálkodási hatóság téríti meg.

(12) Közérdekű munkára átváltás nem alkalmazható abban az esetben, ha a kötelezett

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,

c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,

d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

(13) A közérdekű munka jogszabálysértő elrendelése esetén az elvégzett közérdekű munka után a kötelezettnek kártalanítás jár, ha a jogsértés tényét bíróság jogerős határozata megállapította.

(14) A jegyző a rendőrség útján elővezetését rendeli el annak a kötelezettnek, aki a közérdekű munka végzése céljából a közérdekű munkavégzés helyén a kijelölt időpontban nem jelent meg.

(15) Az elővezetést határozattal kell elrendelni. Az adók módjára be nem hajtható bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a kötelezett mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a közérdekű munka végrehajtása alól, ha a kötelezett vagy más személy a közérdekű munka átváltásának alapjául szolgáló bírság közérdekű munkával meg nem váltott fennmaradó összegét az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.

(16) A jegyző által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.

(17) A jegyzőnek az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a hulladékgazdálkodási hatóság által lefolytatott eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, felhívással él, és abban az elővezetési határozat végrehajtása felfüggesztését indítványozza.

(18) Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő jegyző a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.

(19) A közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében -díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(20) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

(21) A hulladékgazdálkodási hatóság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb kéthavi halasztást engedélyezhet, ha a kötelezett családi körülményei szükségessé teszik, vagy egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A kérelem előterjesztésének a közérdekű munka megkezdésére előírt időpontig van helye.

(22) A jegyző a közérdekű munkával sújtott kötelezettekről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás), amely a közérdekű munka jellegére tekintettel tartalmazza

a) a foglalkoztató megnevezésére, elérhetőségére,

b) a munkavégzés helyére,

c) a munkavégzés napi időtartamára (tól-ig),

d) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékére,

e) a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon történő végezhetőségére,

f) a kötelezett személy azonosítására,

fa) a családi nevére és utónevére (neveire),

fb) a születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),

fc) a nemére,

fd) a születési helyére és idejére,

fe) az anyja születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),

ff) - külföldi személy esetén - a tartózkodásra jogosító igazolvány vagy útlevél számára,

fg) az állampolgárságára, hontalanságára, és

fh) a lakcímére és értesítési címére, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímére, értesítési címére (címeire),

g) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

h) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

i) a halasztás kezdetére és végére, valamint

j) a félbeszakítás kezdetére és végére

vonatkozó adatokat.

(23) A jegyző a foglalkoztatói nyilvántartás adatait a döntés véglegessé válásától számított két évig kezeli.

(24) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.

(25) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Nvtv. 6. § (9) bekezdése szerint az elhagyott hulladék felszámolására kötelezett az elhagyott hulladékról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megteszi a bejelentést - a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt - a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és - a területileg illetékes közszolgáltató útján -a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról, és a (4) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségei kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(26) A hulladékgazdálkodási hatóság e § szerinti döntését 15 napon belül hozza meg.

(27) A közigazgatási hatósági eljárás során a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép. Ha e § szerinti kötelezettség végleges határozattal megállapításra került, és a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A hulladékgazdálkodási hatóság jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben.

(28) Az eljárás során elkobzás alkalmazásának van helye."

(2) A Ht. 61. §-a a következő (29) és (30) bekezdéssel egészül ki:

"(29) Ha a kötelezett a (4) bekezdésben foglalt elszállítási kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladékgazdálkodási hatóság közigazgatási hatósági döntésében kötelezheti az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot a végrehajtás foganatosítására. A települési önkormányzat a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról. A felszámolással összefüggésben felmerült költségek a települési önkormányzat költségvetését terhelik azzal, hogy a felmerült költség a kötelezettől adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és az önkormányzat bevételét képezi.

(30) Ha a települési önkormányzat a (29) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladékgazdálkodási hatóság a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül gondoskodik az ingatlanon elhagyott hulladék felszámolásáról. Az ezzel összefüggésben felmerült költségek erejéig a hatóság azonnali beszedési megbízást kezdeményez a települési önkormányzat ellen. Az így befolyt összeg a hulladékgazdálkodási hatóság bevételét képezi."

67. § A Ht. 63. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén besorolja és a hulladék megfelelő besorolását határozatban megállapítja.

(3) Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti hulladékjegyzékben nem szerepel, a hulladék termelője vagy birtokosa erről a hulladékgazdálkodási hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint minősíti, és - ha a besorolás feltételei fennállnak - a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén gondoskodik annak besorolásáról."

68. § A Ht. a következő 27/A. alcímmel egészül ki:

"27/A. Minőségvédelmi bírság

64/A. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai megsértőjével szemben minőségvédelmi bírságot szab ki, ha az előállított, illetve forgalomba hozott termék nem felel meg a hulladékképződési korlátozásra vonatkozó előírásoknak, vagy a termékből képződő hulladék vagy a kezelésére alkalmazott hulladékkezelési eljárás nem felel meg az előírt követelményeknek.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat a hulladékgazdálkodási bírság kivételével.

(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de az nem haladja meg az adott jogsértés esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben a közigazgatási bírságra megállapított felső határt."

69. § A Ht. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A veszélyes hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és hulladékkezelője elektronikus nyilvántartást vezet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint."

70. § A Ht. 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A hulladék átvételének és igazolásának megfelelőségét a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi."

71. § (1) A Ht. a következő 28/A. alcímmel egészül ki:

"28/A. A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc szereplőinek feladatai

67. § (1) Az illegális hulladékkeletkezés megakadályozása, illetve a termék értéklánc nyomon követhetőségének és - a szükséges esetekben - forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.

(2) A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplője

a) az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrzi és azokat, a hulladékgazdálkodási hatóság felhívásra rendelkezésére bocsátja,

b) igazolja, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális hulladékkezelésből származó hulladék vagy termék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint hozta meg, illetve csökkentette,

c) a hulladék terméklánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz,

d) együttműködik a hulladékgazdálkodási hatósággal, annak ellenőrzését tűri és segíti,

e) megőrzi az e törvény hatálya alá tartozó hulladék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez szükséges dokumentációkat, információkat, ezeket a hulladék kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátja, vagy ezek beszerzését elősegíti,

f) a hulladékstátusszal rendelkező terméket a forgalomból kivonja, visszahívja, valamint egyidejűleg tájékoztatja az hulladékgazdálkodási hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a hulladék termék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályban foglalt előírásoknak."

(2) A Ht. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára forintban fizeti be. A hulladéklerakási díjról szóló számlában a hulladéklerakási járulék összegét - a járulékköteles hulladék mennyisége szerint - külön soron, kapcsolódó tételként kell szerepeltetni."

72. § A Ht. 69/B. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Ht. 69/B. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A felvétel és az adatok - megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával - kizárólag)

"b) bűncselekmény gyanújának észlelése esetén a nyomozó hatóság,

c) a bíróság, és

d) a hulladékgazdálkodási hatóság"

(részére adhatók át.)

73. § A Ht. 30. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"30. A pénzügyi biztosíték, a céltartalék, a biztosítás"

74. § A Ht. 70. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet - a közszolgáltató, és a közszolgáltatói alvállalkozó kivételével - a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

(2) A hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására céltartalékot kell képezni. A céltartalékot a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

(3) A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekről az üzleti év végén becslést készít, amelyet az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújt. A becslés, valamint az ahhoz kapcsolódó valamennyi dokumentáció bemutatja, hogy a képzett céltartalék összege a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekhez arányos mértékben lett megállapítva és elkülönítve."

75. § A Ht. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett személy az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék rendelkezésére áll."

76. § A Ht. 76. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

"h) a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, az elem-és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra, továbbá a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok képződésére és kezelésére;

i) a meglévő hulladékkezelési létesítmények bezárásával, valamint az önellátás és a közelség elvével összhangban a kiegészítő hulladékkezelési infrastruktúrával kapcsolatos igény felmérését, az igények, szükségletek - beleértve a helyi hatóságokéit is - kielégítéséhez szükséges beruházásokat és egyéb pénzügyi eszközök értékelését, továbbá;

ia) információt a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott célok elérését szolgáló intézkedésekről vagy az ország teljes területére kiterjedő egyéb stratégiai dokumentumokról;

ib) a meglévő hulladékgyűjtési rendszerek értékelését, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét és a működésének javítását célzó intézkedéseket, a 12. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett eltéréseket, valamint az új gyűjtési rendszerek szükségességét;"

77. § (1) A Ht. 76. § (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

"n) a hulladékelhagyás minden formájának megszüntetésére és megelőzésére, továbbá valamennyi típusú hulladék összegyűjtésére irányuló intézkedéseket;

o) megfelelő minőségi vagy mennyiségi mutatókat és célértékeket, többek között a képződött hulladék mennyisége és azok kezelése, továbbá az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék mennyisége tekintetében."

(2) A Ht. 76. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az OHT-nek és az OMP-nek meg kell felelnie

a) a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt célértékeknek,

b) az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében meghatározott követelményeknek, valamint

c) az elhagyott hulladék megelőzése érdekében a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkében foglalt követelményeknek."

(3) A Ht. 76. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OMP-nek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)

"b) önálló részként az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter bevonásával kidolgozott élelmiszer-hulladék megelőzési programot,"

78. § A Ht. IX/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"IX/A. FEJEZET

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA

34. Az állam feladatai

78. § (1) Az állam a körforgásos gazdaságra történő átállás, illetve a hulladékgazdálkodásért, azok felügyeletéért, valamint az azokkal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében

a) működteti a hulladékgazdálkodási minőségbiztosítási rendszert,

b) az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet,

c) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben külön az elhagyott hulladék felszámolása, továbbá jogszabályban állami feladatként meghatározott, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a hulladékgazdálkodási vizsgálatok fedezetére célelőirányzatot biztosít, valamint

d) ellátja a hulladékgazdálkodási ágazattal összefüggő piacfelügyeleti feladatokat.

(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az éves költségvetési törvényben meghatározott módon - a központi költségvetésben biztosítja a hulladékgazdálkodási hatóság nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.

(3) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének védelme, a hulladék mennyiségének mérséklése, a hulladék hierarchia fokozott érvényre juttatása, a hulladékgazdálkodási ágazat piacgazdasági kereteinek megteremtése érdekében

a) hozzájárul az ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával a fenntartható és tudatos hulladékminimalizáló és hulladék-újrahasznosító, újrafeldolgozó szemlélet kialakításához,

b) adatokat gyűjt - a termék értékláncra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan - az elhagyott hulladék felszámolás, a hulladék összetételének, innovatív válogatásának, feldolgozásának és hasznosítási megoldásainak meghatározása érdekében,

c) felméréseket végez a hulladékra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítményekre, tevékenységekre, és a tevékenységet végzőkre vonatkozóan.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeletet a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján látja el.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság feladatait a Kormány által - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben - kijelölt szerv látja el.

(6) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenység magában foglalja

a) valamennyi hulladéktípushoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási megfelelőségi, minőségbiztosítási, nyilvántartásba vételi, engedélyezési feladatokat,

b) a hulladékgazdálkodási ágazat megfelelőségéhez kapcsolódó minőségbiztosítási és tanúsítási feladatokat,

c) a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében a termék életciklus valamennyi szakaszának ellenőrzésére, minőségbiztosítására és felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint

d) az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos, e törvényben a települési önkormányzatok számára előírt feladatok körébe nem tartozó feladatokat.

78/A. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter ellátja az állam 78. §-ban meghatározott feladatait. Ennek keretében

a) irányítja

aa) a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt hulladékgazdálkodási tevékenységeket,

ab) a nemzetközi szerződésekből adódó hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtását, és

ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási igazgatást,

b) szakmailag irányítja a hulladékgazdálkodási hatóságot,

c) közreműködik a hulladékgazdálkodási szakképzési rendszer kialakításában és működtetésében,

d) jóváhagyja a hulladékgazdálkodási hatóság által előkészített több éves és éves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint

e) ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállással kapcsolatos feladatokat.

(2) A hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaságra történő átállás környezet állapotára gyakorolt hatásának megismerésére és azok fejlesztésére irányuló kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és az állami hulladékgazdálkodással összefüggő kutatási célok teljesítésének biztosítása - a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével együttműködésben - a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter feladata.

(3) A körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter közös feladata, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakképzés tekintetében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gyakorolja az ágazatért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.

(4) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatainak ellátása érdekében jogosult az OKIR és a nemzeti hulladékgazdálkodási információs rendszer (a továbbiakban: NHIR) adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.

78/B. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási igazgatásért való felelőssége körében

a) közreműködik a nemzeti hulladékgazdálkodási politika végrehajtásában,

b) kapcsolatot tart az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a körforgásos gazdaság, valamint a hulladékgazdálkodás területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, különös tekintettel a körforgásos gazdaság kérdéseivel foglalkozó Science Park(ok) tevékenységére,

c) a körforgásos gazdaságra történő átállásra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályozás széles körű megismertetése érdekében konferenciákat szervez,

d) adatokat gyűjt és elemez körforgásos gazdasággal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tényezőkről,

e) hulladékgazdálkodási, szemléletformálási képzéseket, rendezvényeket szervez,

f) e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint szervezi, irányítja, felügyeli a 78. § szerinti felügyelettel összefüggő állami feladatok ellátását,

g) részt vesz a hulladékgazdálkodással és körforgásos gazdasággal kapcsolatos kutatásban, és

h) közigazgatási feladataival összefüggésben nyilvántartást vezet.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság

1. a honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi - a személyes adatok megismerhetetlenné tételével - az eljárást kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés adatait, az érdemi és a hulladékgazdálkodási ügy véglegessé vált határozatát, továbbá a határozat megtámadására irányuló közigazgatási perben hozott bírói határozatot,

2. kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi

a) a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a hatósági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek,

b) a kiemelt hulladékjogi szabályszegéseket elkövetők listáját,

c) a hulladékgyűjtő pontok listáját, és

d) a hulladékudvarok listáját,

3. a körforgásos gazdaság tekintetében a terméklánc különböző etapjaiban részt vevők és a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatók segítése érdekében - elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a hulladékgazdálkodásért felelős miniszterrel szükség szerint egyeztetve - állásfoglalásokat ad,

4. figyelemmel kíséri e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a szükséges jogszabályok megalkotását, módosítását,

5. véleményezi a körforgásos gazdasággal, a hulladékgazdálkodással és a hulladékgazdálkodási hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogalkotási koncepciókat,

6. közreműködik az elhagyott hulladék felszámolásában,

7. ellátja a hulladékgazdálkodási hatósági, piacfelügyeleti, tanúsítási feladatokat,

8. ellátja a hulladékgazdálkodási követelmények érvényesítésével összefüggő megfelelőségi és minőségbiztosítási feladatokat, ide nem értve a közszolgáltatók és közszolgáltatói alvállalkozók megfelelőségére vonatkozó, a 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket,

9. ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállás támogatásához szükséges jogszabályban meghatározott feladatokat a miniszter utasításának megfelelően,

10. ellátja a jogszabályban a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,

11. folyamatos hulladékgazdálkodási adatelemzéseket végez a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter utasításának megfelelően,

12. folyamatos piacelemzést végez, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter utasításának megfelelően,

13. javaslatot tesz a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó hazai jogszabályokra, egyéb szabályozókra,

14. a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter egyetértésében kidolgozza a hulladékgazdálkodási szabványokat és öko-címkéket,

15. gondoskodik a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről,

16. végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését és annak eredményét negyedévente megküldi a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére,

17. felügyeli és ellenőrzi a hulladékgazdálkodás e törvényben meghatározott egyes szereplőinek tevékenységét, tapasztalatairól beszámol a miniszternek,

18. az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza a termék értéklánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázatalapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását,

19. ellátja a hulladékgazdálkodási ágazat piacfelügyeleti ellenőrzési feladatait,

20. egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárásokat dolgoz ki és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja azok eredményeiről,

21. kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

22. koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását, és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

23. ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatokat,

24. központi kockázatkezelési rendszert működtet a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésére irányuló cselekmények megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

25. ellátja a hatósági feladatokat annak érdekében, hogy minden új hulladékgazdálkodási létesítmény, különösen a hulladéklerakó, vagy egyéb hulladékártalmatlanító helyszín kijelölése, az ilyen tevékenység megkezdése kizárólag a hulladékgazdálkodási hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalása vagy engedélye birtokában legyen lehetséges,

26. biztosítja a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellátó gépek, berendezések, felszerelések műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét,

27. ellenőrzi a különböző termékek forgalomba hozatalára, illetve a használatához kapcsolódó hulladékgazdálkodási korlátozásokra vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

28. ellenőrzi a települési szennyvíziszap előírásoknak megfelelő elszállítását és lerakását,

29. a termék értékláncban kivizsgálja és felderíti az elhagyott hulladékot, feltárja a hulladékgazdálkodási jogsértő cselekményeket, azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében,

30. működteti az e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatait tartalmazó hulladékgazdálkodási nyilvántartást,

31. az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a hulladék szállítás céljára használt szállítóeszközöket és ellenőrzi a hulladék szállítását, a szállítóeszköz szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt és a szállítóeszközt,

32. részt vesz a hulladék e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja a hulladék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

(3) A hatóságok és egyéb érintett szervezetek a hatékony, koordinált és magas színvonalú hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági feladatok ellátása érdekében a feladatkörükben rendelkezésükre álló adatokat a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére - intézkedést igénylő esetben soron kívül - átadják a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(4) Az e törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében a 86. § (12) és (14) bekezdése szerinti szervezetek, valamint az utak és a vasutak vonatkozásában elhelyezett informatikai rendszerek adatgazdái kötelesek a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködni, és minden szükséges információt megadni a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. E szervezetek a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátják a feladatkörükben tudomásra jutott, a hulladékgazdálkodás szempontjából jelentős áruforgalmi, rendészeti és határellenőrzési adatokat.

(5) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok - személyes adatok kivételével - adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint adatot küldenek a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében.

78/C. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság a közigazgatási hatósági feladataival összefüggésben nyilvántartást vezet.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság a 78. § szerinti felügyeleti jogköreivel kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet

1. a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatókról,

2. a hulladékgazdálkodási létesítményekről,

3. a napi adatszolgáltatáson alapuló, összegyűjtött települési hulladék mennyiségéről,

4. a közúti hulladékszállításra engedélyezett hulladékszállítókról és hulladékszállítmányozókról,

5. a hulladékgazdálkodási felügyelet alá tartozó helyekről,

6. az egyes hulladékfajtákra vonatkozó mennyiségi és minőségi adatokról,

7. a hulladékkezelő létesítményekről,

8. az elhagyott hulladék fellelési helye szerinti ingatlanról és az ilyen hulladék mennyiségi, minőségi ismérveiről,

9. a hulladék közúti szállításra engedélyezett szállítóeszközökről,

10. a hulladékképződéssel járó terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról,

11. a tanúsító szervezetekről,

12. a bejelentési, engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi tevékenységhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységekről, azok jogosultjairól,

13. a hulladékgazdálkodási bírságokról, és

14. a hulladékkezelési gépekről, felszerelésekről, berendezésekről.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az ügyfél-azonosító számot,

b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély és hatósági bizonyítvány, számát,

c) természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet, az egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot, és

d) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.

(4) A (2) bekezdés 1., 2., 4., 5., 7-13. pontja szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás.

(5) A hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásával, a hulladékkezelési létesítmény létesítésével, bővítésével kapcsolatos engedély kiadásáról, visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatot a környezetvédelmi hatósággal is közölni kell.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít - annak hatósági eljárásához szükséges mértékben - a hulladékgazdálkodási hatóság részére, amelynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett azonosításához szükséges adatokat is hozzáférhetővé teszi.

(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy a hulladékgazdálkodási hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer a hulladékgazdálkodási hatóság felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatait a rögzítést követően haladéktalanul, továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóság részére az ügyfél azonosítása és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatának ellátása céljából.

(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett nyilvántartásból - a tanúsítási rendszerében részt vevő, hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával kapcsolatban - a hulladékgazdálkodási hatóság részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.

78/D. § (1) A hulladékgazdálkodás megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság létrehozza és működteti az NHIR-t.

(2) Az NHIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai, valamint a (3) bekezdés f) pontja kivételével a (3) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3) Az NHIR tartalmazza

a) az e törvény hatálya alá tartozó

aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat,

ab) ügyfél által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó adatokat,

ac) ügyfél által végzett hulladékgazdálkodási tevékenység helyére vonatkozó adatokat a térinformatikai leíró adatokkal együtt, és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat,

b) a termékek, a hulladékfajták nyilvántartási adatait,

c) a hulladékgazdálkodás keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen,

d) a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások adatait,

e) a hulladékgazdálkodással összefüggő kérelem, bejelentés, panasz (a továbbiakban együtt: bejelentés) adatait, és

f) az NHIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.

(4) Az NHIR kialakításához és működtetéséhez a hulladékgazdálkodási hatóság kezeli

a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét és adószámát, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát,

b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adóazonosító számát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását,

c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként, illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy természetes személyazonosító és lakcímadatait.

(5) Az NHIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is az NHIR-ben kezelni.

(6) A hulladékgazdálkodási hatóság részére az e törvényben meghatározott feladatai ellátása - különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomon követhetősége - érdekében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtörvény) szerinti útdíjszedő az Útdíjtörvény 26. § (3) bekezdése alapján az általa kezelt adatkörből, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 45. § (5) bekezdésében kijelölt szervezet az általa a Kkt. 45. § (5) bekezdése alapján kezelt adatkörből a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére elektronikus úton adatszolgáltatást végez.

(7) A hulladékgazdálkodási hatóságtól az adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti egyszerű vagy automatikus információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint."

79. § (1) A Ht. 34a. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"34/A. A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokra vonatkozó különös szabályok

78/E. § (1) A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban

a) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb tizenöt nap,

b) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével a végrehajtást foganatosító szerv a hulladékgazdálkodási hatóság, ideértve a hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokban elrendelt meghatározott cselekmények foganatosítását is.

(2) A telepengedélyezési eljárásban, illetve a tárolóhely üzemeltetési szabályzatának jóváhagyására irányuló eljárásban hozható döntés az e törvény szerinti engedélyezési eljárásban hozott döntés feltétele.

78/F. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény szerinti eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez - ha az az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője a hatósági ellenőrzés során jogosult

a) az ellenőrzött ingatlanra, illetve létesítménybe belépni,

b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni,

c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni,

d) az eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni,

e) az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni,

f) hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére ellenmintát venni,

g) a hulladék ingatlanon történő elhagyásának, lerakásának alapos gyanúja esetén, továbbá annak elhárítása érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni - lakás céljára szolgáló ingatlan esetében a (3) bekezdés szerint.

(3) Ha alapos a gyanú, hogy a lakás céljára szolgáló ingatlanon elhagyott hulladék az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas, a hulladékgazdálkodási hatóság

a) az ellenőrzést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva hajtja végre, az ellenőrzés végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen;

b) az ellenőrzést lehetőleg a napnak a nyolcadik és huszadik órája között hajtja végre;

c) biztosítja, hogy az ellenőrzés során ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett magánéletének az eljárással össze nem függő körülményei, illetve a személyes adatai;

d) az ellenőrzés végrehajtása során kerüli a szükségtelen károkozást;

e) az ellenőrzés során hatósági tanú közreműködését kéri.

(4) A hulladékgazdálkodási hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára kell befizetni.

(6) A hulladékgazdálkodási hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton, az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást, az ártereket, forgalom elől elzárt területeket bejárni, és a fellelt, elhagyott hulladék felszámolása érdekében a szükséges mértékig vizsgálati mintát venni.

78/G. § (1) A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, az elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a - jogszabálysértés megállapítását megalapozó - vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá a hulladék ártalmatlanításával, kezelésével kapcsolatos költségeket.

(2) A helyszíni ellenőrzés és szemle költségét a hulladékgazdálkodási hatóság önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A kötelezett jogsértő magatartása miatt felmerült, a hulladékgazdálkodási hatóság által hivatalból végzett vizsgálat költségét a kötelezett viseli."

(2) A Ht. 79. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A hulladékgazdálkodási hatóság felveszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba azokat az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozásokat, amelyek a koncesszorral, illetve koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat egyes elmeinek ellátására kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek. A hulladékgazdálkodási hatóság vezeti, naprakészen tartja és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartást."

80. § A Ht. 36. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"36. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésének jogkövetkezményei, a közigazgatási szankciókra vonatkozó közös szabályok

84. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvényben, a Kvt.-ben, az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági döntésben foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, kötelezi a hulladék melléktermékként történő felhasználásának, forgalmazásának, illetve tárolásának beszüntetésére, valamint a hulladék - a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott - hulladékjegyzék szerint történő besorolására.

(3) Eltiltás során a tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra rendelhető el.

(4) Kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása,

a) ha a hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül, vagy attól eltérően végzik,

b) ha a hulladékkal kapcsolatos tájékoztatási, nyilvántartási, adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget egymást követő két naptári évben is megsértik,

c) hulladék jogellenes elhelyezése, illetve elhagyása esetén, vagy

d) a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén, kivéve a nemzetközi hulladékszállítás során rendszeresített, szállítmányt kísérő dokumentum hibás vagy hiányos kitöltését, valamint a zöldlistás hulladékok behozatalához és kiviteléhez kapcsolódó adatszolgáltatást.

(5) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha

a) a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy

b) az elkövetéstől számított öt év

eltelt."

81. § A Ht. X. Fejezete a következő 36/A. alcímmel egészül ki:

"36/A. Intézkedések

85. § A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével

a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti,

b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását,

c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából,

d) a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységet végző nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja,

e) az újbóli engedélyezést az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgához kötheti,

f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja,

g) elrendelheti a termék zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását,

h) elrendelheti a termék vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését,

i) szállítóeszköz engedélyének visszavonását kezdeményezheti, használatát megtilthatja,

j) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat,

k) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, lefoglalási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül,

l) termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra,

m) a hulladékképződéssel járó termék értéklánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a jogszabályban előírtaknak nem megfelelő képesítéssel foglalkoztatottak munkavégzését."

82. § A Ht. X. Fejezete a következő 36/B. alcímmel egészül ki:

"36/B. Hulladékgazdálkodási bírság

86. § (1) Azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,

b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez,

c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a hulladékgazdálkodási hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz, tárol, vagy

d) terméket a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsértve forgalmaz,

a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető - a tízezer forintot el nem érő hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett az elhagyott hulladék felszámolása mellett - a hulladékgazdálkodási hatóság által szervezett hulladékgazdálkodással összefüggő képzésen (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási képzés) való részvételre kötelezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető a tízezer forintot elérő vagy azt meghaladó bírság esetén e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási képzésen való részvételre kötelezhető.

(4) Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a hulladékgazdálkodási hatóság - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bírságot kérelemre a bírság legalacsonyabb mértékéig csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.

(5) A hulladékgazdálkodási bírság

a) a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó,

b) az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, vagy

c) a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző hulladékgazdálkodási hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó

jogsértés esetén nem mérsékelhető.

(6) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső határt.

(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a joghátrányt megállapító döntésének véglegessé válását követő tizenöt napon belül közzéteszi honlapján - a jogsértés meghatározásával - annak a személynek a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, akivel szemben a hulladékgazdálkodási hatóság az adott költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírságot állapított meg.

(8) A hulladékgazdálkodási hatóság honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a (7) bekezdésben foglalt adatokra vonatkozóan.

(9) Akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt, két évig nem részesülhet törvény vagy kormányrendelet szerint meghatározott támogatásban.

(10) A hulladékgazdálkodási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.

(11) A hulladékgazdálkodási hatóság mellett hulladékgazdálkodási bírságot helyszíni bírságként

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

b) a rendőr,

c) a jegyző,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője,

e) a közterület-felügyelő,

f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,

g) a mezőőr, a hegyőr,

h) az állami halőr,

i) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja,

j) az erdészeti, vadászati, természetvédelmi hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,

k) az élelmiszer-rendész

(a továbbiakban együtt: közreműködő hatóság) is kiszabhat.

(12) A (11) bekezdés e)-i) pontjában meghatározott személy helyszíni bírságot az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 2. § b) pontjában meghatározott illetékességi területén szabhat ki.

(13) A vízügyi őrszemélyzet, a polgárőrség, az útellenőr, a vasúti személyzet, a fegyveres biztonsági őr, az erdészeti szakszemélyzet az e törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén köteles jelzéssel élni a hulladékgazdálkodási hatósághoz.

(14) A hulladékgazdálkodási hatóság által ellátott feladatok díjtétellel, illetve bírságbevétellel nem ellentételezett költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.

(15) A hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(16) A hulladék mennyiségének meghatározása különösen méréssel, számítással, valamint műszaki becsléssel történhet."

83. § A Ht. X. Fejezete a következő 36/C. alcímmel egészül ki:

"36/C. Adatvédelem a hulladékgazdálkodási közigazgatási eljárások során

86/A. § E törvény adatkezelési rendelkezései alkalmazásában hulladékgazdálkodási adat a miniszter, a hulladékgazdálkodási hatóság által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység során kezelt személyes adat.

86/B. § (1) A hulladékgazdálkodás feladatai ellátása során

a) a hulladékgazdálkodási ágazat állami irányításának szerve a hulladékgazdálkodási irányítás, felügyeleti feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

b) a hulladékgazdálkodási hatóság e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

c) a hulladékgazdálkodási hatóság az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait,

d) a hulladékgazdálkodási hatóság a bejelentések fogadása keretében megismert személyes adatokat kezeli.

(2) A hulladékgazdálkodási adatok kezelésének célja a hulladékgazdálkodási tevékenységek felügyelete, az elhagyott hulladék felszámolása, a hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.

86/C. § A hulladékgazdálkodási adat tekintetében adatkezelő a minisztérium és a hulladékgazdálkodási hatóság.

86/D. § A hulladékgazdálkodási hatóság az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait - nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is -, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a közigazgatási hatósági célú adatkezelésekben a hatósági eljáráshoz kapcsolódó adatokat kezeli és e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti képzett azonosító kódokat használhat.

86/E. § A hulladékgazdálkodási hatóság által az e törvény alapján kezelt személyes adatok forrása:

a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint panasz,

b) helyszíni ellenőrzés, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel,

c) mintavétel,

d) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,

e) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,

f) az általa lefolyatott közigazgatási eljárás."

84. § A Ht. 87. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv)

"c) 10. cikkének végrehajtásáról a települési hulladék és a biohulladék tekintetében, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét, valamint az elkülönített gyűjtéstől való eltéréseket;"

85. § (1) A Ht. 88. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"9. a letéti díj, valamint a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a letéti díjjal és a visszaváltási díjjal kapcsolatban a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket;"

(2) A Ht. 88. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"19. a pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek körét, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályait, valamint a gyártók biztosítékadására vonatkozó részletes szabályokat;"

(3) A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 29a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"29a. a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit, a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésének részletes szabályait;"

(4) A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 37-42. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"37. a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos részletes szabályokat;

38. a körforgásos gazdasággal kapcsolatos, a termékek forgalmazásával, azok korlátozásával összefüggő részletes szabályokat;

39. a körforgásos gazdaság szempontjából jelentős anyagok adatszolgáltatásával kapcsolatos előírásokat;

40. az e törvény szerinti NHIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a létesítmények, tevékenységek NHIR-ben történő nyilvántartásba vételének, valamint az NHIR azonosító kiadásának, felfüggesztésének, visszavonásának és törlésének, valamint az NHIR működtetését érintő részletes szabályait;

41. a termék értéklánc nyomon követésének eljárási és dokumentálási szabályait, a forgalomból történő visszahívhatóság feltételeit, valamint a bejelentésre és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat;

42. a minőségvédelmi bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait."

(5) A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 43-45. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"43. a koncessziós társaság és a Koordináló szerv együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat;

44. a 92/H. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott kártalanítás feltételeit és megállapításának rendjét;

45. a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett koncesszori alvállalkozói nyilvántartás tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat."

(6) A Ht. 88. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a hulladékgazdálkodási hatóságot és a hulladékgazdálkodási szakhatóságot."

(7) A Ht. 88. § (2) bekezdése a következő 2. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"2. az elhagyott hulladék ingatlanról történő elszállításának és megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítás tényének igazolására vonatkozó formai előírásokat;"

(8) A Ht. 88. § (2) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"11. a hulladékgazdálkodási képzés részletes szabályait."

(9) A Ht. 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap:

miniszter, hogy)

"bd) az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet."

(rendeletben állapítsa meg.)

(10) A Ht. 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bi) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap:

miniszter, hogy)

"bi) a gördülő fejlesztési terv részletes tartalmi és formai követelményeit,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(11) A Ht. 88. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

a) a 18/B. § (3) bekezdésében és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott díj mértékét, elemeit, a díjalkalmazási feltételeket és a díjmegfizetés rendjét,

b) az 53/B. § (7) bekezdés d) pontjában meghatározott érték meghatározásának szempontrendszerét,

c) az 53/N. §-ban előírt indokolt költségek meghatározására, valamint szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, továbbá az indokolt költség mértékét

rendeletben állapítsa meg."

(12) A Ht. 88. § (3a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)

"d) a kompenzáció összegének Hivatal általi meghatározásának keretszabályait, az így meghatározott kompenzáció megfizetésének módját, továbbá a kompenzáció meghatározására irányuló kérelem tartalmi követelményeit és a részletes kiegészítő eljárási szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

86. § (1) A Ht. 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A hulladéklerakókban lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségét, a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest 10 tömegszázalékra vagy az alá kell csökkenteni, legkésőbb a 2035. évtől."

(2) A Ht. 92. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az OMP-ben meg kell határozni a hulladékképződés megelőzése, továbbá a gazdasági növekedés és az ebből eredő hulladékképződés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a 2035. évre elérendő célokat, valamint az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket, illetve mutatókat."

(3) A Ht. 92. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 55 tömegszázalékra kell növelni 2025. december 31-ig.

(6) A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 60 tömegszázalékra kell növelni 2030. december 31-ig.

(7) A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 65 tömegszázalékra kell növelni 2035. december 31-ig."

87. § (1) A Ht. 40. alcíme a következő 92/C-92/G. §-sal egészül ki:

"92/C. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a 92. § (2a) bekezdésében, 92. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott teljesítési határidő legfeljebb 5 évvel való elhalasztását a 92/D. §-ban meghatározott végrehajtási terv megküldésével

a) a 92. § (2a) bekezdése esetében 2032. december 31-ig,

b) a 92. § (5) bekezdése esetében 2023. december 31-ig,

c) a 92. § (6) bekezdése esetében 2028. december 31-ig,

d) a 92. § (7) bekezdése esetében 2033. december 31-ig

kezdeményezheti az Európai Bizottságnál.

(2) Ha az Európai Bizottság szerint az (1) bekezdés szerinti végrehajtási terv nem felel meg 92/D. §-ban meghatározott követelményeknek, az Európai Bizottság tájékoztatásának kézhezvételétől számított három hónapon belül a végrehajtási tervet a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter felülvizsgálja, és újból benyújtja az Európai Bizottság részére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott halasztási kezdeményezés Európai Bizottság általi jóváhagyása esetén:

a) a 92. § (2a) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a hulladéklerakókban lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest 25 tömegszázalékra vagy az alá kell csökkenteni 2034. december 31-ig;

b) a 92. § (5) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 50 tömegszázalékra kell növelni 2025. december 31-ig;

c) a 92. § (6) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 55 tömegszázalékra kell növelni 2030. december 31-ig;

d) a 92. § (7) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 60 tömegszázalékra kell növelni 2035. december 31-ig.

92/D. § A 92/C. § (1) bekezdése alapján benyújtandó végrehajtási terv legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a települési hulladék újrafeldolgozására, hulladéklerakókban való elhelyezésére és egyéb kezelésére vonatkozó korábbi, jelenlegi és várható arányok, valamint a települési hulladékot alkotó hulladékáramok értékelése;

b) a hatályos hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok végrehajtásának értékelése;

c) azon okok, amelyek alapján az állapítható meg, hogy a célértékek határidőre nem érhetők el, továbbá a célértékek eléréséhez szükséges határidő-hosszabbítás hatásának értékelése;

d) a célértékek elérése érdekében tervezett intézkedések megjelölése, ideértve a hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző gazdasági eszközök és más intézkedéseket;

e) a d) pontban meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemterv, a végrehajtásukért felelős szerv meghatározása, valamint a határidő-hosszabbítás esetén alkalmazandó célértékek eléréséhez való egyedi hozzájárulásuk értékelése;

f) a hulladékgazdálkodás finanszírozására vonatkozó információk a szennyező fizet elvvel összhangban;

g) szükség esetén az adatminőség javítására irányuló intézkedések, a hulladékgazdálkodási teljesítmény jobb tervezése és nyomon követése érdekében.

92/E. § (1) E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 37/D. §-át a Mód. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó társulásból történő kiválás esetében is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában folyamatban lévő kiválásnak minősül:

a) ha a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatai ellátása érdekében létrehozott társulásból való kiválása a Mód. tv. hatálybalépése előtt megtörtént, de a vagyon kiadása a Mötv. 90. § (5) bekezdése szerint elhalasztásra került és a vagyon kiadására vonatkozó megállapodás még nem került megkötésre, vagy

b) ha a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatai ellátása érdekében létrehozott társulásból való kiválása után a vagyon kiadására vonatkozó megállapodás a Mód. tv. hatálybalépése előtt már megkötésre került és az abban foglaltak szerint a vagyon tulajdonosként való rendelkezésre jogosító átengedése a Mód. tv. hatálybalépését követően valósul meg.

92/F. § (1) A közszolgáltató részére a 2020. évben kiállított és 2021. július 31. napját megelőzően lejáró megfelelőségi vélemény hatálya 2021. július 31-ig meghosszabbodik.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely közszolgáltatói vagy közszolgáltatói alvállalkozói tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdi meg, a megfelelőségi véleményt első alkalommal 2021. július 31. napjáig köteles beszerezni.

(3) E törvény Mód. tv.-nyel megállapított 16/A. alcíme szerinti követelményeinek a 2018. július 4. előtt létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek 2023. január 5-től kell megfelelni.

92/G. § (1) A Mód. tv. hatálybalépésétől 2023. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemeket érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. E bekezdés alkalmazásában szerződéses jogviszonynak minősül a bérleti, a használati, hasznosítási, vagyonkezelési, üzemeltetői, fenntartói, haszonélvezeti jogviszony.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók az olyan szerződéses jogviszonyokra, amelyek

a) a rendes üzletmenet keretein belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladat ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelemek napi funkcionális működőképességének biztosításához szükségesek, és nem keletkeztetnek tízmillió forintot meghaladó fizetési kötelezettséget, vagy

b) olyan, az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződések, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges vagyonra vonatkozónak.

(3) A miniszter a jóváhagyást megtagadja, ha a jogviszony létesítése a koncessziós modellre való átállás szempontjából hátrányos lenne.

(4) Ha a miniszteri jóváhagyás alapján a hulladékgazdálkodási vagyonelem az állam tulajdonába kerül, akkor az azzal kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat a Koordináló szerv látja el.

(5) A bíróság a miniszter döntését nem változtathatja meg.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés megkötése előtt előzetesen tájékoztatni kell a minisztert a (2) bekezdésben meghatározott szerződés tervezetének megküldésével.

(7) A miniszter a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztésével összefüggő (1) bekezdésben meghatározott szerződés jóváhagyását megelőzően beszerzi a Koordináló szerv véleményét. Ha a Koordináló szerv a véleményt a miniszteri megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem küldi meg a miniszter részére, a miniszter anélkül dönt. A vélemény megadása tekintetében hiánypótlásnak nincs helye."

(2) A Ht. 40. alcíme a következő 92/H-92/K. §-sal egészül ki:

"92/H. § (1) A pályázat eredményeként megkötött koncessziós szerződés első alkalommal 2023. július 1-jén lép hatályba.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott időpontban a koncessziós szerződés, a koncesszor érdekkörében bekövetkező változást kivéve, nem lép hatályba, a koncesszor kártalanításra jogosult az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján. A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a hulladékgazdálkodási hatóság dönt.

(3) A pályázati eljárásra és a koncessziós szerződésre vonatkozó szabályokat e törvény, a Kbt. és a Konctv. határozza meg.

(4) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés legfeljebb 2023. június 30. napján lejáró hatállyal köthető. A Mód. tv. hatálybalépésekor érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés lényeges elemeit, különösen a közszolgáltatás műszaki tartalmát, ellátásának rendjét az ingatlanhasználóra nézve hátrányt okozóan - a jogszabállyal való összhang biztosítása kivételével - nem lehet módosítani. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések e törvény erejénél fogva 2023. június 30. napján megszűnnek.

(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozó korlátozással, valamint e szerződések törvény erejénél fogva történő megszűnésével összefüggésben keletkezett, igazolt vagyoni hátrányokért a központi költségvetés - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint - arányos kártalanítást biztosít.

(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását biztosító vagyonelemek tulajdonosai és üzemeltetői kötelesek a vagyonelemek állagát megóvni és a közszolgáltatás ellátását biztosító fejlesztéseket a Mód. tv. hatálybalépésétől kezdődően 2023. július 1-jéig biztosítani.

(7) A közszolgáltatók a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggésben új szerződést úgy köthetnek, hatályos szerződésüket úgy módosíthatják, vagy vállalhatnak más módon kötelezettséget, ha ezek hatálya legkésőbb 2023. június 30. napján lejár. A közszolgáltatók kizárólag a Hivatal jóváhagyásával köthetnek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésével összefüggő szerződést, vagy vállalhatnak kötelezettséget. Nem kell a Hivatal jóváhagyását kérni az olyan szerződéshez, vagy kötelezettségvállaláshoz, amely a rendes üzletmenet keretein belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás napi funkcionális működőképességének biztosításához szükséges.

(8) A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok, az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a közszolgáltatók kötelesek együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében a koncessziós szerződés megkötése és hatálybalépése közötti időszakban.

(9) Ha az eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet 2023. július 1-jén rendelkezik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékkal és azt

a) a koncessziós társaságnak,

b) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő hulladékkezelőnek, szállítónak, gyűjtőnek, közvetítőnek vagy kereskedőnek,

c) az a) vagy b) pontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül,

d) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek, vagy

e) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az a)-d) pont helyett az állam által kijelölt jogi személynek

átadja, annak átadásakor kompenzációra jogosult. Az érintett, eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet a kompenzációra való jogosultságát elveszíti, ha a hulladékot nem adja át 2023. szeptember 30-ig.

92/I. § E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/H. § (1) bekezdését első alkalommal, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a koncessziós társaságnak 2022. december 31. napjáig kell az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie.

92/J. § (1) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 2. § (1) bekezdés 26a-26d., 33a., 36c-36h. és 49b. pontja, 53/A-53/K. §-a, 53/M. §-a és 53/N. §-a rendelkezéseit a koncessziós jogosultság gyakorlása tekintetében - a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződéssel, valamint annak megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő rendelkezések kivételével - 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 47/A. § (1) és (4a) bekezdése, valamint 47/D. § (3) bekezdése rendelkezéseit 2023. július 1-je előtt csak a 18/B. § (3) bekezdésében és a 92/K. §-ban foglaltak teljesítése érdekében kell alkalmazni.

92/K. § (1) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 47/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjjavaslatot - a közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslat kivételével - a Hivatal első alkalommal 2022. december 31-ig teljesíti.

(2) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 47/D. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkatasztert a Hivatal 2021. december 31-ig állítja fel és első alkalommal 2022. január 31-ig szolgáltat adatot a miniszternek.

(3) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/B. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettséget a Hivatal első alkalommal 2021. július 31-ig teljesíti.

(4) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/B. § (8) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal 2021. április 30-ig kell teljesíteni.

(5) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 18/A-18/C. §-ában meghatározott rendelkezéseit 2023. július 1-je előtt csak a Hivatal elnökének a hulladéklerakási díjról szóló rendelete megalkotásával összefüggő feladata teljesítésével kapcsolatban kell alkalmazni. A Hivatal elnökének a Mód. tv. által megállapított 18/B. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal féléves díjfizetési időszakra vonatkozóan 2023. július 1-jéig kell teljesítenie.

(6) E törvénynek a Mód. tv. által a Hivatal részére meghatározott kötelezettségét a Hivatal első alkalommal

a) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (1) bekezdése esetében 2022. augusztus 15-ig,

b) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (2) bekezdése esetében 2022. október 31-ig, és

c) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (4) bekezdése esetében 2023. június 1-jéig

teljesíti."

(3) A Ht. a következő 40/A. alcímmel egészül ki:

"40/A. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

92/L. § A 31/A. § az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

88. § (1) A Ht. 93. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"i) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

j) a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/850 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

(2) A Ht. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Mód. tv.

a) 29. § (9) - a Ht. 2. § (1) bekezdés 26b. pontját érintően - és (10) bekezdése, 50. §-a és 62. §-a - a Ht. 53/A. § (1) bekezdését érintően - tervezetének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikke és

b) 38. § (2) bekezdése - a Ht. 18/B. § (3) bekezdését érintően -, 49. § (1) bekezdése - a Ht. 31. § (2) bekezdését érintően - és 57. § (1) bekezdése, valamint 62. §-a - a Ht. 53/A. § (3), (7) és 53/H. § (2) bekezdését érintően -tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

89. § A Ht. az 1. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

90. § (1) A Ht.

1. preambulumában a "javítása, továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése" szövegrész helyébe a "javítása, a versenyképesség hosszú távú biztosítása és a körforgásos gazdaság felé történő átmenet céljából a hulladékképződés megelőzése vagy csökkentése, a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének, illetve veszélyességének csökkentése" szöveg,

2. 1. § (2) bekezdés c) pontjában a "szánják, valamint" szövegrész helyébe a "szánják," szöveg,

3. 1. § (2) bekezdés d) pontjában az "is." szövegrész helyébe az "is, valamint" szöveg,

4. 2. § (1) bekezdés 20. pontjában a "művelet, amelynek" szövegrész helyébe a "művelet - ideértve a válogatást is -, amelynek" szöveg,

5. 2. § (1) bekezdés 27a. pontjában a "törvény 13" szövegrész helyébe a "törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13" szöveg,

6. 2. § (1) bekezdés 46. pontjában, 76. § (1) bekezdés l) pontjában az "újrahasználatra előkészítés" szövegrész helyébe az "újrahasználatra való előkészítés" szöveg,

7. 6. § (3) bekezdésében az "újrahasználatra előkészítésére" szövegrész helyébe az "újrahasználatra való előkészítésére" szöveg,

8. 7. § (1) bekezdés b) pontjában és a 24. § (1) bekezdés b) pontjában az "újrahasználatra előkészítése" szövegrész helyébe az "újrahasználatra való előkészítése" szöveg,

9. 8. § nyitó szövegrészében az "anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik" szövegrész helyébe az "anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik" szöveg, a "lehet tekinteni" szövegrész helyébe a "minősül" szöveg,

10. 10. § (1) bekezdésében a "határértékeit, továbbá" szövegrész helyébe a "határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá" szöveg,

11. 10. § (2) bekezdésében a "kormányrendelet vagy miniszteri rendelet" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet" szöveg,

12. 15. § (2) és (6) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 18. §-ában, 20. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 21. §-ában, 29. § (2) és (3) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 56. § (4) bekezdésében, 62. § (1) és (3) bekezdésében, 65. § (5) bekezdésében, 68. § (6) bekezdésében, 69. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 69/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (4)-(6) bekezdésében, 80. § (1) és (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 81. § (1) bekezdésében, 82. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 82/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg,

13. 15. § (4) bekezdésében a "műben égetni" szövegrész helyébe a "műben a hulladékhierarchiát betartva égetni" szöveg,

14. 20. § (3) és (4) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrészek helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg,

15. 23. § (4) bekezdésében, 92. § (1) és (3) bekezdésében az "újrahasználatra előkészítésének" szövegrész helyébe az "újrahasználatra való előkészítésének" szöveg,

16. 32. § (1) bekezdésében a "hulladékgazdálkodás költségeit" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodás - ideértve a szükséges infrastruktúrát és annak működtetését - költségeit" szöveg,

17. 34. § (3) és (4) bekezdésében az "(1) bekezdés f) pontja" szövegrész helyébe a "(2) bekezdése" szöveg,

18. 37. § (1a) bekezdésében a "Koordináló szerv a megfelelőségi véleményét visszavonta" szövegrész helyébe a "megfelelőségi vélemény visszavonásra került" szöveg,

19. 37/B. §-ában az "(1) bekezdés e)" szövegrész helyébe a "(4e) bekezdés b)" szöveg,

20. 38. § (3) bekezdésében a "32/A. §-ban" szövegrész helyébe a "32/A. § (4e) bekezdésében" szöveg,

21. 41. § (2) bekezdésében a "Koordináló szerv a 32/A. § (4) és (5) bekezdése szerint adatkezelés keretében" szövegrész helyébe a "Hivatal" szöveg,

22. 41. § (4) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében, a "környezetvédelmi hatóságnak" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási hatóságnak" szöveg,

23. 42. § (1) bekezdés f) pontjában a "foglaltaknak megfelelően" szövegrész helyébe a "foglaltak szerint a" szöveg,

24. 45. § (3) bekezdésében a "Koordináló szerv a megfelelőségi véleményét visszavonta" szövegrész helyébe a "megfelelőségi véleményét visszavonták" szöveg,

25. 47/A. § (4) bekezdésében a "hiánypótlási felszólítása" szövegrész helyébe a "felhívása" szöveg,

26. 47/B. § (1) bekezdésében az "Azon" szövegrész helyébe az "Az olyan" szöveg,

27. 56. § (4) bekezdésében az "a hulladékbirtokost" szövegrész helyébe az "az intézkedésében a hulladékbirtokost" szöveg,

28. 57. § c) pontjában a "hatóságnak adatot" szövegrész helyébe a "hatóságnak és a hulladékgazdálkodási hatóságnak adatot" szöveg,

29. 66. § (4) bekezdésében a "hulladékról bizonylatot" szövegrész helyébe a "hulladékról jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat formájában bizonylatot" szöveg,

30. 68. § (3) bekezdésében a "bejelenti (bejelentés)." szövegrész helyébe a "bejelenti (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés)." szöveg,

31. 71. § b) pontjában a "végez, valamint az," szövegrész helyébe a "végez, - ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét -, valamint" szöveg,

32. 72. § (2) bekezdésében az "A környezetvédelmi" szövegrész helyébe az "A pénzügyi biztosítékkal, a környezetvédelmi" szöveg,

33. 73. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi igazgatási szerv a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében elkészíti" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek - különösen a hulladékképződés megelőzésének elve -érvényesítésének érdekében előkészíti" szöveg,

34. 73. § (2) bekezdésében az "a környezetvédelmi igazgatási szerv, a környezetvédelmi hatóság, valamint a helyi önkormányzatok - szükség esetén - együttműködnek" szövegrész helyébe az "a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter együttműködik" szöveg,

35. 75. § (2), (4) és (5) bekezdésében a "környezetvédelmi igazgatási szerv" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási hatóság" szöveg,

36. 76. § (5) bekezdés c) pont cc) alpontjában a "-, valamint" szövegrész helyébe a "-," szöveg,

37. 76. § (5) bekezdés d) pontjában a "vonatkozásában." szövegrész helyébe a "vonatkozásában, figyelemmel a 4. és 5. mellékletben felsorolt eszközökre és intézkedésekre." szöveg,

38. 79. § (8) bekezdésében az "55" szövegrész helyébe a "30" szöveg,

39. 79. § (10) bekezdésében az "50" szövegrész helyébe a "30" szöveg,

40. 82. § (3) bekezdésében a "környezetvédelmi hatóság" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási hatóság" szöveg,

41. 37. alcím címében a "Jelentéstétel" szövegrész helyébe az "Adatszolgáltatás, tájékoztatás" szöveg,

42. 87. § (1) bekezdésében a "jelentési" szövegrész helyébe az "adatszolgáltatási" szöveg,

43. 87. § (2) bekezdés a) pontjában a "miniszteri rendeletről" szövegrész helyébe a "kormányrendeletről" szöveg,

44. 88. § (1) bekezdés 3a. pontjában az "eljárások szabályait" szövegrész helyébe az "eljárások, a hatósági feladat-és hatáskörök, valamint a hatósági szervezet kialakításának részletes szabályait, a hulladékgazdálkodási eljárások során és a hatósági eljárásokban vizsgálandó hulladékgazdálkodási szakkérdéseket" szöveg,

45. 88. § (1) bekezdés 7. pontjában a "megállapításának és kiszabásának módját, mértékét" szövegrész helyébe a "mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a helyszíni bírság kiszabásának és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait" szöveg,

46. 88. § (1) bekezdés 25. pontjában a "Hivatal által kiszabható bírság felső határát;" szövegrész helyébe a "megfelelőségi vélemény kiállításának részletes szabályait;" szöveg,

47. 88. § (1) bekezdés 27. pontjában az "igazolására, valamint" szövegrész helyébe az "igazolására, a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésére, valamint" szöveg,

48. 88. § (2) bekezdés 3. pontjában a "szabályait;" szövegrész helyébe a "szabályait és a hulladéklerakás körforgásos gazdasággal összefüggő követelményeit;" szöveg,

49. 88. § (4) bekezdés d) pontjában a "pontjának" szövegrész helyébe a "pont" szöveg,

lép.

(2) A Ht.

1. 2. § (1) bekezdés 34. és 39. pontjában, 32/A. § (1) bekezdés c) pontjában és (5a) bekezdésében, 38. § (1) és (2) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és f) pontjában, 43. § (2) bekezdésében, 44. § (3) bekezdésében, 50. § (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 88. § (1) bekezdés 1. pontjában és (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "közszolgáltatás" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenység" szöveg,

2. 2. § (1) bekezdés 34. és 39. pontjában, 3. § (1) bekezdés h) pontjában, 32/A. § (2), (4a) és (5a) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 39. § (4) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, a) pontjában és (2) bekezdésében, 43. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és (4) bekezdésében, 44. § (1)-(3) bekezdésében, 48. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és (4) bekezdésében, 50. § (1)-(4) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3)-(5) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 88. § (1) bekezdés 23. és 35. pontjában, 91. § (13)-(16) bekezdésében és 91/A. § (1) bekezdésében a "közszolgáltató" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság" szöveg,

3. 2. § (9) bekezdésében a "közszolgáltatók" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság" szöveg,

4. 3. § (1) bekezdés a) pont ab) és ad) alpontjában a "betétdíjas" szövegrész helyébe a "visszaváltási díjas" szöveg,

5. 3. § (1) bekezdés h) pontjában, 42. § (2) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 91/A. § (2) bekezdésében a "közszolgáltatás" szövegrészek helyébe a "közszolgáltatási résztevékenység" szöveg,

6. 3. § (1) bekezdés h) pontjában a "közszolgáltatáson" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenységen" szöveg,

7. 3. § (2) bekezdésében a "közszolgáltató tevékenységével" szövegrész helyébe a "koncessziós társaságnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységével" szöveg,

8. 12. § (5) bekezdésében, 39. § (1) és (4) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében, 42. § (1a) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében és 59. § (2) bekezdésében a "közszolgáltatónak" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak" szöveg,

9. 30/A. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "betétdíjakból" szövegrész helyébe a "visszaváltási díjakból" szöveg,

10. 30/C. § (2) bekezdésében a "közszolgáltatók" szövegrész helyébe a "koncessziós társaság" szöveg,

11. 32/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "keretében" szövegrész helyébe az "ellátásának biztosítása érdekében" szöveg,

12. 32/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "ellátandó közszolgáltatási" szövegrész helyébe az "ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához kötődő" szöveg,

13. 32/A. § (2) és (4a) bekezdésében a "közszolgáltatói" szövegrész helyébe a "koncesszori" szöveg,

14. 32/A. § (4) bekezdésében a "közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó" szövegrész helyébe a "koncesszor, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó" szöveg,

15. 32/A. § (5a) bekezdésében a "közszolgáltató a" szövegrész helyébe a "közszolgáltató és a hulladékgazdálkodási hatóság a" szöveg,

16. V. Fejezet címében a "KÖZSZOLGÁLTATÁSRA" szövegrész helyébe a "KÖZSZOLGÁLTATÁSI RÉSZTEVÉKENYSÉGRE" szöveg,

17. 38. § (1) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében, 91. § (4) bekezdésében, 91/A. § (1)-(5) bekezdésében a "közszolgáltatást" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet" szöveg,

18. 38. § (3) bekezdésében az "A 32/A. §-ban meghatározott" szövegrész helyébe az "Az" szöveg, a "Koordináló szerv felhívására" szövegrész helyébe a "Koordináló szerv, vagy - ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte a koncessziós társaság felhívására" szöveg,

19. 39. § (2) bekezdésében a "hulladékot - kormányrendeletben, miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "hulladékot a 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti - kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben" szöveg, a "közszolgáltatás körébe" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe" szöveg,

20. 40. § (1) bekezdésében a "közszolgáltató" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság" szöveg,

21. 40. § (3) bekezdésében, 48. § (1a) bekezdésében a "közszolgáltatóval" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társasággal" szöveg,

22. 20. alcím címében a "közszolgáltatóra" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságra" szöveg,

23. 41. § (1) bekezdésében a "közszolgáltatási területen" szövegrész helyébe a "koncessziós területen" szöveg, az "az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat" szövegrész helyébe az "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység" szöveg,

24. 41. § (2) bekezdésében, 50. § (5) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében és 91. § (12) bekezdésében a "közszolgáltató" szövegrészek helyébe a "koncessziós társaság" szöveg,

25. 41. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében a "tevékenység" szövegrész helyébe a "résztevékenység" szöveg,

26. 41. § (4) bekezdésében a "közszolgáltató" szövegrész helyébe a "koncessziós társaság" szöveg,

27. 42. § (1) bekezdés g) pontjában, 48. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és 88. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "közszolgáltatással" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenységgel" szöveg,

28. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a "közszolgáltatót" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságot" szöveg,

29. 49. § (1) bekezdésében és 52. § (2a) bekezdés a) pontjában a "Koordináló szerv" szövegrész helyébe a "koncessziós társaság" szöveg,

30. 53. § (2) bekezdés c) pontjában a "közszolgáltatási" szövegrész helyébe a "koncessziós" szöveg,

31. 53. § (2) bekezdés g) pontjában a "közszolgáltatási szerződést és annak módosítását" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenységre kötött koncessziós szerződést és annak módosítását, az üzleti titok körébe tartozó adatok kivételével" szöveg,

32. 61. § (25) bekezdésében a "területileg illetékes közszolgáltató" szövegrész helyébe a "koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó" szöveg,

33. 65. § (2) bekezdésében a "kezelője" szövegrész helyébe a "kezelője és - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység kivételével - a koncessziós társaság" szöveg,

34. 70. § (1) bekezdésében a "közszolgáltató, és a közszolgáltatói alvállalkozó" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és koncesszori alvállalkozó" szöveg,

35. 78/B. § (2) bekezdés 8. pontjában a "közszolgáltatók és közszolgáltatói alvállalkozók" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók" szöveg,

36. 82. § (1) bekezdésében a "közszolgáltatótól" szövegrész helyébe a "koncessziós társaságtól" szöveg,

37. 82. § (2) bekezdésében a "közszolgáltatót" szövegrész helyébe a "koncesszort" szöveg,

38. 82/A. § (1) bekezdésében a "közszolgáltatót" szövegrész helyébe a "koncesszort" szöveg,

39. 83. § (3) bekezdésében az "az érintett Koordináló szerv vagy közszolgáltató" szövegrész helyébe az "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy az érintett koncesszori alvállalkozó" szöveg,

40. 88. § (1) bekezdés 1. pontjában a "közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységét" szövegrész helyébe a "koncessziós társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységét" szöveg,

41. 88. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "közszolgáltatók" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság" szöveg, a "közszolgáltatásra" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenységre" szöveg,

42. 88. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait," szövegrész helyébe az "a 47/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjakat, valamint a környezetvédelmi termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedés mértékét," szöveg,

43. 91. § (2) és (7) bekezdésében a "közszolgáltatásért" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenységért" szöveg,

44. 91. § (2a), (3) és (5) bekezdésében, 91/A. § (1) és (6) bekezdésében és 91/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Koordináló szerv" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság" szöveg,

45. 91. § (3) bekezdésében a "Koordináló szervet" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságot" szöveg,

46. 91. § (5a) bekezdésében az "a 37. § megfelelő alkalmazásával kell biztosítani" szövegrész helyébe a "kell biztosítani" szöveg,

47. 91. § (5a) bekezdésében, 91/A. § (2) bekezdésében a "Koordináló szerv" szövegrészek helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság" szöveg,

48. 91. § (11) bekezdésében a "Koordináló szervnek" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak" szöveg,

49. 5. melléklet 5. pontjában a "Betétdíjas" szövegrész helyébe a "Visszaváltási díjas" szöveg

lép.

91. § (1) Hatályát veszti a Ht.

1. 42. § (1) bekezdés e) pontja,

2. 43. § (2a) bekezdése,

3. 48. § (1) bekezdés c) pontja,

4. 64. § (1) bekezdésében az "akkor - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -" szövegrész,

5. 64. § (2) bekezdése,

6. 68. § (1) bekezdésében az "A hulladéklerakási járulék nem áthárítható." szövegrész,

7. 69. § (5) bekezdés a) pontja,

8. 80. § (3) és (4) bekezdése,

9. 87. § (2) bekezdés d) pontja,

10. 87. § (2) bekezdés h) pontjában az " , ideértve a 7. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az 55. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat" szövegrész,

11. 90. § (2) és (3) bekezdése,

12. 92/A. és 92/B. §-a.

(2) Hatályát veszti a Ht.

1. 2. § (1) bekezdés 2a., 27., 27a., 36i., 37., és 37a. pontja,

2. 13. § (6) bekezdése,

3. 32/A. § (2) bekezdésében az "- a (4e) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az állam által létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) véleményének kikérését követően -" szövegrész,

4. 33. § (1)-(3) bekezdése,

5. 34. §-a,

6. 35. § (1) bekezdés a)-g) pontja, (2) és (3) bekezdése,

7. 36-37/B. §-a,

8. 37/D. §-ában az "az adott önkormányzattal, önkormányzati társulással közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közszolgáltatónak, illetve" szövegrész,

9. 39. § (2) bekezdésében a "vagy a települési önkormányzat (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében" szövegrész és az "a Koordináló szerv részére" szövegrész,

10. 39. § (3) és (5) bekezdése,

11. 42. § (1) bekezdés g) pontjában az "a 37/B. § szerinti, valamint a Koordináló szerv mint vagyonkezelő által" szövegrész,

12. 45. §-a,

13. 47/A. § (4) és (6) bekezdése,

14. 47/B. §-a,

15. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az "a Koordináló szervet, illetve" szövegrész,

16. 51. § (3) bekezdésében a "(4) és" szövegrész,

17. 53. § (5) bekezdése,

18. 81. §-a,

19. 83. § (1) bekezdésében a "Koordináló szerv vagy a" és a "Koordináló szervet, illetve a" szövegrészek,

20. 88. § (1) bekezdés 18. pontja,

21. 88. § (3) bekezdés b) pont bg) és bh) alpontja,

22. 88. § (4) bekezdés b) és d) pontja,

23. 90. § (8) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a Ht. 18. §-a.

20. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

92. § (1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2019. október 9-i (EU) 2019/1776 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását szolgálja."

(2) A Kt.

a) 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul,

b) 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

93. § A Kt.

a) 3. § (3) bekezdésében, 3. melléklet 1. pontjában az "1. pont b)-f) alpontja" szövegrész helyébe az "1. pontjában foglalt táblázat 3-8. sora" szöveg,

b) 42. § (3) bekezdésében a "kombinált nomenklatúra (a továbbiakban: KN) kóddal" szövegrész helyébe a "Kombinált Nómenklatúra-kóddal (a továbbiakban: KN-kód)" szöveg, a "KN kódú" szövegrész helyébe a "KN-kódú" szöveg

lép.

21. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása

94. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Minősítési tv.) 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az e törvényben meghatározott környezethasználati célok megvalósulásáról a környezetvédelmi hatóság véleményét kell beszerezni. A környezetvédelmi hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül állítja ki a véleményt."

(2) A Minősítési tv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A környezetirányítási programban foglaltak végrehajtását a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi a minősítő kérésére."

(3) A Minősítési tv.

a) 1. § a) pontjában a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg,

b) 19. § (3) bekezdésében az "az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén" szövegrész helyébe az "a hulladékgazdálkodási hatóság honlapján" szöveg

lép.

(4) A Minősítési tv.

1. preambulumában a "közszolgáltatók" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság" szöveg, a "közszolgáltatókat" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságot" szöveg,

2. preambulumában, a 4. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában a "közszolgáltatás" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység" szöveg,

3. 1. § b) pontjában, 2. § (1) bekezdés 3. pontjában, 8. § (3) bekezdésében a "tevékenységet" szövegrész helyébe a "résztevékenységet" szöveg,

4. 2. § (1) bekezdés 3. pontjában, 4. § (2) bekezdés i) és j) pontjában, 8. § (2) bekezdés f) pontjában, 1. mellékletében foglalt táblázat B/I.:2. mezőjében, C/I.:2. mezőjében, A/II.:II. mezőjében, 2. melléklet I. rész 5. pont nyitó szövegrészében, a) és d) alpontjában, II. rész 3. pont nyitó szövegrészében és a) alpontjában, 3. melléklet I. rész 5. pont nyitó szövegrészében és a) alpontjában, II. rész 1. pontjának nyitó szövegrészében, a) és d) alpontjában, 3. pont nyitó szövegrészében és a) alpontjában, 4. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában a "közszolgáltatás" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenység" szöveg,

5. 2. § (1) bekezdés 4. pontjában, 4. § (4) bekezdés a) pontjában a "közszolgáltatásba" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenység ellátásába" szöveg,

6. 2. § (1) bekezdés 7. pontjában, 8. § (2) bekezdés c) pontjában a "közszolgáltatással" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel" szöveg,

7. 2. § (1) bekezdés 8-10. pontjában és 3. § (1) bekezdésében a "tevékenység" szövegrész helyébe a "résztevékenység" szöveg,

8. 3. § (1) bekezdésében a "tevékenységét" szövegrész helyébe a "résztevékenységét" szöveg,

9. 8. § (1) bekezdésében a "tevékenység" szövegrészek helyébe a "résztevékenység" szöveg,

10. 8. § (2) bekezdés b) és d) pontjában a "közszolgáltatási tevékenység" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység" szöveg,

11. 8. § (2) bekezdés g) pontjában a "közszolgáltató" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság" szöveg,

12. 14. § (2) bekezdés a) pontjában a "tevékenységében" szövegrész helyébe a "résztevékenységében" szöveg,

13. 2. melléklet II. rész 2. pontjának nyitó szövegrészében, 3. melléklet II. rész 2. pontjának nyitó szövegrészében a "közszolgáltatás" szövegrészek helyébe a "közszolgáltatási résztevékenység" szöveg,

14. 3. melléklet címében a "közszolgáltatási" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenység ellátására vonatkozó" szöveg,

15. 4. melléklet 1. pontjában, 4. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában a "közszolgáltatással" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenységgel" szöveg,

16. 4. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában a "közszolgáltatókkal szerződött valamennyi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett" szöveg, a "közszolgáltatásról" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenységről" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Minősítési tv.

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a "környezetvédelmi ügyfél jele, környezetvédelmi területi jele," szövegrész,

b) 14. § (1) bekezdésében az "és a környezetirányítási programban foglaltak végrehajtását" szövegrész,

c) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 22/A. §-a,

d) a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 22/A. §-a.

22. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása

95. § (1) Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 1. § (1)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a koncesszor az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.) foglaltak szerint nem biztosítja vagy az bármely okból nem biztosítható, a Ht. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A koncesszor, illetve az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter az (1) bekezdésben meghatározott körülmény bekövetkezéséről haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt állami szervet (a továbbiakban: állami szerv).

(3) Az állami szerv az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ideiglenes ellátására (a továbbiakban: ideiglenes ellátás) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül hatósági eljárás keretében hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező közérdekű szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelöl ki. A közérdekű szolgáltató az ideiglenes ellátást a hulladékgazdálkodási hatóság által kiszámított szolgáltatási díj fejében köteles elvégezni. A szolgáltatási díj megállapításának rendjét az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.

(4) Az állami szerv kijelölésre irányuló eljárásban hozott döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.

(5) A kijelölésre irányuló eljárásban hozott döntés a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(6) Az állami szerv az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés során az ellátás hatékonyságához, gyorsaságához, gazdaságosságához fűződő közérdeket, továbbá a lakosság méltányos érdekeit veszi figyelembe.

(7) Az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés az új koncessziós szerződés megkötéséig hatályos."

(2) Az Ekt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Felhatalmazást kap a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a közérdekű szolgáltatót megillető szolgáltatási díj megállapításának rendjét."

(3) Az Ekt. 2. §-ában az "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás" szövegrész helyébe az "az állami hulladékgazdálkodási közfeladat" szöveg lép.

(4) Az Ekt. 3. § (1) bekezdésében és 3/H. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg lép.

23. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

96. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény

a) 5. § (7) bekezdés b) pontjában, 5. § (8) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrészek helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg

lép.

24. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

97. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 48. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási" szöveg lép.

25. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

98. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról)

"o) a hulladékgazdálkodási hatóságot, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges."

26. Hatályba léptető rendelkezések

99. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 17. § (3) bekezdése, a 23. § (2)-(4) bekezdése, az 58. §, a 60. § (1) bekezdése és a 82. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(3) Az 1. § (4), (5), (6) bekezdése és (8) bekezdés d), e) és f) pontja, a 2. § (2) bekezdés e) pontja, a 3. alcím, a 7. § (4) bekezdése, a 8. § a) pontja, a 9. § (10) bekezdése, a 10. § d) pontja, a 14. § (12) bekezdése, a 15. § l) pontja, 29. § (9), (11) és (13) bekezdése, a 38. § (2) bekezdése, az 56. § (1) bekezdése, az 57. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 60. § (2) bekezdése, a 62. §, a 68. §, a 85. § (5) és (11) bekezdése, a 87. § (2) bekezdése és a 88. § (2) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 71. § (2) bekezdése 2021. április 1-jén lép hatályba.

(5) A 66. § (2) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 4. § (3) és (4) bekezdése, a 19. §, a 20. § (2) bekezdése, a 21. §, a 14. alcím, a 29. § (10), (18) és (19) bekezdése, a 40-47. §, a 49. § (1), (2) és (4)-(6) bekezdése, az 50. §, az 51. § (2) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, az 55. § (2) bekezdése, az 56. § (2) bekezdése, a 61. §, a 79. § (2) bekezdése, a 85. § (1), (10) és (12) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 91. § (2) bekezdése, a 94. § (4) bekezdése és a 95. § (1)-(3) bekezdése 2023. július 1-jén lép hatályba.

(7) Az 56. § (4) bekezdése, a 64. §, és a 91. § (3) bekezdése 2023. december 31-én lép hatályba.

(8) Az 56. § (5) bekezdése és a 65. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

27. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

100. § A

a) 14. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,

b) 23. § (1)-(3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,

c) 49. § (2) bekezdése az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés

101. § (1) E törvény

a) 8., 14., 15., 19. és 21. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) 17. § (1) bekezdése a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) 17. § (2)-(5) bekezdése a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d) 19. alcíme a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/850 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

e) 19. alcíme a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

f) 19. alcíme a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

g) 19. alcíme az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

a) 15. § b)-d) pontja a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 20. alcíme a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2019. október 9-i (EU) 2019/1776 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E törvény

a) 29. § (9) bekezdése - a Ht. 2. § (1) bekezdés 26b. pontját érintően -, 29. § (10) bekezdése, 50. §-a és 62. §-a - a Ht. 53/A. § (1) bekezdését érintően - tervezetének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) bekezdése,

b) 38. § (2) bekezdése - a Ht. 18/B. § (3) bekezdését érintően -, 49. § (1) bekezdése - a Ht. 31. § (2) bekezdését érintően - és 57. § (1) bekezdése, valamint 62. §-a - a Ht. 53/A. § (3), (7) és 53/H. § (2) bekezdését érintően - tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti bejelentése megtörtént.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi II. törvényhez

"5. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez

A hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző gazdasági eszközök és egyéb intézkedések

1. A hulladéklerakásra és hulladékégetésre kivetett díjak és korlátozások, amelyek a hulladék képződésének megelőzésére és újrafeldolgozására ösztönöznek oly módon, hogy a hulladéklerakás váljon a legkevésbé alkalmazandó hulladékkezelési eszköznek;

2. A hulladékbirtokos által kezelésre átadott hulladék mennyiségével arányos díjakon alapuló rendszerek, amelyek a képződő hulladék tényleges mennyiségét mérséklik, továbbá az újrafeldolgozható hulladék képződésének helyén történő elkülönített gyűjtésre, és a vegyes hulladék csökkentésére ösztönöznek;

3. Pénzügyi ösztönzők a termékek, különösen az élelmiszerek adományozására;

4. Hulladékfajtára és -típusra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, valamint ezen rendszerek eredményességét, költséghatékonyságát és irányítását javító intézkedések;

5. Betétdíjas rendszerek és egyéb, a használt termékek és anyagok hatékony gyűjtését ösztönző intézkedések;

6. A hulladékgazdálkodási infrastruktúrához igazodó, így különösen az Európai Unió pénzügyi alapjain keresztül finanszírozott beruházás tervezés;

7. A fenntartható fejlődés szempontú közbeszerzés megteremtése a hulladékgazdálkodás javítása, és az újrafeldolgozott termékek vagy anyagok felhasználásának ösztönzése érdekében;

8. A hulladékhierarchiával ellentétes hatású támogatások fokozatos kivezetése;

9. Pénzügyi intézkedések vagy egyéb eszközök alkalmazása az újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott termékek és anyagok felhasználásának ösztönzése céljából;

10. A fejlett újrafeldolgozási technológiákra és újragyártásra irányuló kutatás és innováció támogatása;

11. A hulladékkezelés terén elérhető legjobb technikák alkalmazása;

12. Gazdasági ösztönzők megteremtése az önkormányzatok számára, így különösen a hulladékképződés megelőzése és az elkülönített gyűjtési rendszerek ösztönzése érdekében, elkerülve a hulladéklerakás és hulladékégetés támogatását;

13. A lakossági szemléletformáló kampányok, így különösen az elkülönített gyűjtés, a hulladékképződés megelőzése és az elhagyott hulladék csökkentése terén, valamint e témák beépítése az oktatásba és nevelésbe;

14. A hulladékgazdálkodás hatósági és igazgatási rendszerének koordinációja, különösen az informatikai rendszerek és eszközök segítségével;

15. A hulladékgazdálkodásban közreműködők közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítása, valamint az önkéntes megállapodások és a hulladékról szóló vállalati jelentések ösztönzése."

2. melléklet a 2021. évi II. törvényhez

A Kt. 2. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Biztonsági kőolajkészlet a következő nyersolajból és kőolajtermékekből képezhető:

AB
1.Készletezett anyagKombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód)
2.Nyersolaj27090090
3.Motorbenzin27101231-27101270
4.Motorikus gázolaj/dízelolaj27101943-27101948,
27102011-27102019
5.Háztartási és egyéb tüzelőolaj
6.Fűtőolaj - alacsony kéntartalmú (legfeljebb 0,5 tömegszázalék
kéntartalom)
27101962, 27101966, 27102032
7.Fűtőolaj - magas kéntartalmú (0,5 tömegszázalékot meghaladó
kéntartalom)
27101967, 27102038
8.Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag27101921"

"

3. melléklet a 2021. évi II. törvényhez

"4. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez

A tagi hozzájárulás köteles termékek köre

AB
1.Kőolajtermék megnevezéseKombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód)
2.Motorbenzinek27101231
3.27101241
4.27101245
5.27101249
6.27101250
7.27101270
8.Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag27101921
9.Gáz- és tüzelőolajok27101943
10.27101946
11.27101947
12.27101948
13.27102011
14.27102016
15.27102019
16.Alacsony és magas kéntartalmú fűtőolajok27101962
17.27101966
18.27101967
19.27102032
20.27102038

"

Tartalomjegyzék