12/2022. (IV. 14.) ITM rendelet

a hivatásos hajós képesítésekről

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyarország területén közlekedő azon úszólétesítmények hivatásos hajós személyzetére, amelyek

aa) hossza 20 méter vagy azt meghaladó érték;

ab) esetében a hosszúság, a szélesség és a merülés szorzata 100 köbméter vagy azt meghaladó érték;

ac) az aa) és ab) alpont szerinti hajók vontatására vagy tolására kerülnek alkalmazásra;

ad) úszómunkagépek vontatására vagy tolására kerülnek alkalmazásra;

ae) az aa) és ab) alpont szerinti hajók vagy úszómunkagépek mellévett alakzatban történő továbbítására kerülnek alkalmazásra;

af) személyhajók;

ag) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 386/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti jóváhagyási igazolás alapján tarthatók üzemben;

ah) úszómunkagépek;

b) az a) pontban meghatározott személyek tekintetében

ba) a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgákra felkészítő tanfolyamokra és képzőszervekre, valamint

bb) a hajózási képesítő vizsgákra;

c) Magyarország területén kívül, a magyar hajózási hatóság vagy a Kormány által a hajózási vizsgák lebonyolítására rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: vizsgaközpont) által kiadott hajózási képesítő okmánnyal rendelkező személyekre,

d) a hivatásos hajós képzésben és a vizsgáztatás során alkalmazott szimulátor berendezésekre.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a belvízi utakon tartózkodó tengeri hajón szolgálatot teljesítők képesítéseinek kivételével a tengerhajózásra,

b) a belvízi szolgálati célú és a kedvtelési célú hajózásra,

c) a honvédelmi, rendvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, tűzoltósági és sürgősségi segélyszolgálati célú hajózási tevékenységet végző úszólétesítmények vezetőire és személyzetére.

d)[1] a nem önállóan közlekedő (köteles) kompok személyzetére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. aktív szolgálati könyv vagy aktív hajónapló: olyan szolgálati könyv vagy hajónapló, amelyben a szolgálat ellátásával és a hajó mozgásával összefüggésben keletkezett adatokat lehet rögzíteni;

2. belvízi út: olyan, tengertől eltérő vízi út, amely az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vízi járművekkel hajózható;

3. cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakértő: olyan természetes személy, aki képesítéssel rendelkezik a cseppfolyósított földgázzal üzemelő vízi járművek üzemanyag-feltöltési eljárásában való részvételre, vagy arra, hogy az ilyen vízi járműveken hajóvezető legyen;

4. EGT állam: az Európai Unió tagállamai és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

5. fedélzeti személyzet tagjai: olyan természetes személyek, akik belvízi utakon közlekedő vízi járművek általános üzemeltetésében vesznek részt, és a hajózással, a hajó működésének ellenőrzésével, a rakománykezeléssel, a rakomány elhelyezéssel és a személyszállítással, a hajógépészettel, a karbantartással, valamint a javítással, a kommunikációval, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat látnak el, azokat a személyeket kivéve, akiket kizárólag a motorok, a daruk, vagy az elektromos és elektronikus berendezések üzemeltetésére jelöltek ki;

6. fedélzeti tiszt: a fedélzeti szolgálati ágazat képesített tisztje;

7. hajó: belvízi hajó vagy tengeri hajó;

8. hajónapló: a vízi jármű által megtett utaknak a vízi jármű személyzete által vezetett hivatalos nyilvántartása;

9. hajóvezető: a fedélzeti személyzet olyan tagja, aki képesítéssel rendelkezik arra, hogy az uniós tagállamok belvízi útjain vízi járművet vezessen, és az általános felelősséget viseli a vízi járműért, ideértve a személyzetet, az utasokat és a rakományt;

10. hajózási idő: az olyan napokban kifejezett és a hajózási hatóság által igazolt idő, amelyet a fedélzeti személyzet tagjai a vízi jármű útja során belvízi utakon a fedélzeten töltöttek, ideértve az aktív hajózási műveleteket igénylő kirakodási és berakodási tevékenységeket is;

11. hosszúság: a hajótest maximális hosszúsága méterben kifejezve, a kormánylapátot és az orrsudarat nem számítva;

12. irányítási szint: a hajóvezetői feladatkörhöz, valamint a fedélzeti személyzet többi tagjának a vízi jármű rendeltetésszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatellátásának biztosításához tartozó felelősségi szint;

13. jóváhagyott gyakorlat és képzés: a hajózási hatóság által elismert vagy engedélyezett gyakorlat, és közzétett képzés;

14. képesítő okmány: olyan okirat, amelyet a hajózási hatóság vagy a vizsgaközpont állított ki, vagy ismert el, és amely a tulajdonosát feljogosítja arra, hogy az abban megnevezett képesítésének megfelelő tevékenységet lásson el;

15. képzett felügyelő: olyan vizsgabiztos, aki okirattal igazoltan rendelkezik az e rendelet szerinti írásbeli és számítógépes vizsga lebonyolításához szükséges ismeretekkel;

16. kompetencia: olyan bizonyított képesség, amely alapján valaki használni tudja a képesítési előírások által megkövetelt ismereteket és készségeket az úszólétesítmények üzemeltetése során felmerülő feladatok megfelelő szintű ellátásához;

17. különös kockázat: olyan, a sajátos hajózási feltételek miatt felmerülő biztonsági kockázat, amely megköveteli a hajóvezetőktől, hogy az irányítási szintre vonatkozó általános kompetencia-előírásokban felsoroltakon túl további sajátos kompetenciákkal is rendelkezzenek;

18. merülés: a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

19. nagy kötelék: olyan tolt kötelék, amely esetében a kötelék teljes hossza és teljes szélessége szorzatának értéke legalább 7000 négyzetméter;

20. rádiókezelői bizonyítvány: olyan nemzeti bizonyítvány, amely a nemzetközi távközlési egyezményhez csatolt rádiószabályzattal összhangban kerül kiállításra, amely engedélyezi a rádiókommunikációs állomás belvízi utakon közlekedő vízi járművön történő működtetését;

21. személyhajózási szakértő: olyan hajón szolgálatot teljesítő természetes személy, aki a személyhajók fedélzetén a vészhelyzetben szükséges intézkedések megtételéhez szükséges képesítéssel rendelkezik;

22. szezonális hajózás: minden évben legfeljebb hat hónapig végzett hajózási tevékenység;

23. szélesség: a hajótest maximális szélessége méterben, a külhéj külső szélénél mérve (a lapátkerekeket, a dörzsléceket és hasonlókat nem számítva);

24. szolgálati könyv: olyan személyes nyilvántartás, amely rögzíti a személyzet egy tagjának szakmai múltját, különösen a hajózási időt és a megtett utakat;

25. tolóhajó: kifejezetten tolt kötelék továbbítására épített hajó;

26. uniós képesítő bizonyítvány: olyan bizonyítvány, amelyet tagállami illetékes hatóság állít ki és amely tanúsítja, hogy az érintett személy teljesíti a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásait;

27. üzemeltetési szint: olyan matrózként - akár képesített matrózként, vagy kormányosként - teljesített szolgálathoz, valamint e személy kijelölt felelősségi területéhez tartozó összes feladat elvégzése feletti ellenőrzés fenntartásával összefüggő - a megfelelő eljárások szerint és egy, az irányítási szinten szolgálatot teljesítő személy irányítása alatt gyakorolt - felelősségi szint;

28. vízi jármű: hajó vagy úszómunkagép;

29. vontatóhajó: kifejezetten vontatási műveletek végrehajtására épített hajó.

II. FEJEZET

KÉPESÍTŐ BIZONYÍTVÁNYOK

3. A fedélzeti személyzet tagjai számára, valamint a különleges műveletekhez szükséges uniós képesítő bizonyítványok

3. § (1) A fedélzeti személyzet uniós képesítő bizonyítvánnyal, vagy a 7. § szerint elismert bizonyítvánnyal rendelkező tagjai végezhetnek a bizonyítványban meghatározott szolgálatot a magyar vízterületeken.

(2) A fedélzeti személyzet hajóvezetőtől eltérő tagjainak az uniós képesítő bizonyítványát és a szolgálati könyvét egyetlen dokumentumba kell foglalni.

(3) A szolgálati könyv cseréjekor a legmagasabb képesítést és kiegészítő képesítéseket, valamint a különleges engedélyeket át kell vezetni az újonnan kiállított szolgálati könyvbe és be kell jegyezni a hajózási hatóság, valamint a vizsgaközpont nyilvántartásába.

(4) A személyhajózási szakértői és a cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakértői tevékenységet (a továbbiakban együtt: különleges műveletek) uniós képesítő bizonyítvánnyal, vagy a 7. § szerint elismert bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyek végezhetik.

(5) Az (1) és (4) bekezdéstől eltérően, a vízi járművek üzemeltetésében részt vevő, a fedélzeti személyzet tagjai esetében a hajóvezetőtől eltérő személyek részére kiállított olyan bizonyítványok, amelyeket a 2012. évi XIX. törvénnyel kihirdetett, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény 2010. évi manilai módosításaival egységes szerkezetbe foglalt szövegéről szóló egyezménnyel összhangban állítottak ki vagy annak megfelelően ismertek el, a belvízi utakon közlekedő tengeri hajókon is érvényesek.

4. A hajóvezetői bizonyítvánnyal együtt érvényes különleges engedélyek

4. § A következő hajózási tevékenységeket kizárólag a tevékenységre különleges engedéllyel rendelkező hajóvezetői bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti:

a) a tengeri jellegűnek minősített belvízi úton történő hajózás;

b) a 6. § szerinti különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszoknak minősített belvízi úton történő hajózás;

c) a radar segítségével történő hajózás;

d) a cseppfolyósított földgázzal üzemelő vízi járművel való hajózás; és

e) nagy kötelékek vezetése.

5. Egyes nemzeti vízi utakon, valamint a helyi érdekű, korlátozott távolságon és a szezonális jelleggel hajózási tevékenységet folytató vízi járművek személyzetének képesítései

5. § (1) A hajózható tavakon közlekedő vízi járművek személyzetének képesítéseire a 2. melléklet szabályait kell alkalmazni.

(2) A hajózási hatóság értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az (1) bekezdésben felsorolt vízi utakon, az 1. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt személyekre vonatkozó mentességekről.

6. Különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszok

6. § (1) A hajózási hatóság a magyarországi különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokat, az azokra érvényes előírások hatálybalépését 6 hónappal megelőzően a Bizottságnak bejelenti.

(2) Ha a Bizottság nem él kifogással az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglaltak alkalmazása ellen, a hajózási hatóság a különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokat rögzíti az Európai Referencia Adat Menedzsment Rendszerben (ERDMS).

(3) A magyarországi különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokat a 9. melléklet tartalmazza.

(4)[2] A határvízen elhelyezkedő, különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokra vonatkozóan a hajózási hatóság az érintett tagállamok hatóságaival egyeztetve, a szakaszon történő áthaladás feltételeiről közös intézkedést hoz, és erről a Bizottságot közösen értesítik. Ha az érintett felek szükségesnek tartják, a gyakran változó áramlási viszonyok és változó sebességű szakaszok beazonosítása során egyeztetnek az illetékes európai folyami bizottsággal.

7. Elismerés

7. § (1) Az olyan képesítő bizonyítvány, szolgálati könyv vagy hajónapló, amelyet az e rendeletben meghatározott szabályokkal azonos követelményeket előíró, a rajnai hajózó személyzetre vonatkozó szabályzatok szerint állítottak ki, minden belvízi útra hatályos.

(2) Az olyan képesítő bizonyítvány, szolgálati könyv és hajónapló, amelyet harmadik ország állít ki, feltéve, hogy a harmadik ország nemzetközi szerződés alapján elismeri az e rendelet szerint kiállított uniós dokumentumokat, Magyarország belvízi útjain érvényesek.

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül bármilyen képesítő bizonyítvány, szolgálati könyv vagy hajónapló, amelyet valamely harmadik ország a 22. § (1), (4), (9)-(11) és (13)-(15) bekezdésében meghatározott szabályokkal azonos követelményeket előíró nemzeti szabályai szerint állított ki, és amelyet a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadásával az Európai Unión belül elismer, valamennyi belvízi úton érvényes.

(4) Ha a hajózási hatóság úgy ítéli meg, hogy egy harmadik ország által kiállított bizonyítvány, szolgálati könyv és hajónapló már nem felel meg az elismerésre vonatkozó követelményeknek, erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot, és az értesítését megalapozott indokolással látja el.

III. FEJEZET

SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK IGAZOLÁSA

8. Az uniós képesítő bizonyítványok kiállítása és hatálya

8. § (1) A kérelmező a fedélzeti személyzet tagjai számára kiállított uniós képesítő bizonyítvány, vagy a különleges műveletekhez szükséges uniós képesítő bizonyítvány kiállítását a vizsgaközpontnál a következő dokumentumok benyújtásával kezdeményezheti:

a) személyazonosságot igazoló okmány,

b) az e rendelet mellékleteiben meghatározott, a kérelmezett képesítésre vonatkozó életkorral, kompetenciával, hatósági megfeleléssel és hajózási idővel kapcsolatos minimumkövetelmények teljesítését igazoló dokumentumok,

c) az egészségi alkalmasságot igazoló dokumentum vagy képesítő okmány, és

d) az eljárási díj megfizetését igazoló dokumentum.

(2) Az uniós képesítő bizonyítvány kiállításának további feltétele, hogy a kérelmező nem rendelkezik már korábban kiállított, azonos szintű, hatályos uniós képesítő bizonyítvánnyal.

(3) A fedélzeti személyzet tagjai számára kiállított uniós képesítő bizonyítvány időbeli hatálya a 18. § szerint előírt következő orvosi vizsgálat napjáig, de - hajóvezetők esetén - legfeljebb 13 évig tart.

(4) A különleges műveletek végzéséhez szükséges uniós képesítő bizonyítvány öt évig hatályos.

9. A hajóvezetők különleges engedélyeinek kiállítása és hatálya

9. § (1) A kérelmező a 4. § szerinti különleges engedély kiállítása iránti kérelmének a vizsgaközponthoz történő benyújtásával egyidejűleg dokumentumokkal alátámasztottan a következőeket igazolja:

a) személyazonosságát;

b) teljesíti a 4. mellékletben meghatározott, a kérelmezett különleges engedélyre vonatkozó életkorral, kompetenciával, hatósági megfeleléssel és hajózási idővel kapcsolatos minimumkövetelményeket;

c) rendelkezik uniós hajóvezetői képesítő bizonyítvánnyal, vagy a 7. § szerint elismert bizonyítvánnyal, vagy teljesíti azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket ez a rendelet a hajóvezetők számára a szükséges uniós képesítő bizonyítványok tekintetében meghatározott.

(2) A különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokon történő hajózáshoz a 4. § b) pontja szerint szükséges különleges engedély kiállításához a kérelmező a vizsgaközpont részére benyújtott kérelmének előterjesztésével egyidejűleg dokumentumokkal alátámasztottan igazolja az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakat és azt, hogy teljesíti a 16. §-nak megfelelően meghatározott követelményeket, amelyek az olyan konkrét belvízi útszakaszra jellemző különös kockázatokkal kapcsolatos kompetenciákra vonatkoznak, amelyre az engedélyt kéri.

(3) A vizsgaközpont a 4. § szerint kiállított különleges engedélyeket a hajóvezetők uniós képesítési bizonyítványában rögzíti a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet] I. melléklet 1. és 2. pontjában foglalt mintának megfelelően.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a 4. § d) pontjában foglalt különleges engedélyt a vizsgaközpont cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakértők uniós képesítő bizonyítványaként állítja ki az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet 1. pontjában foglalt minta alapján.

10. Az uniós képesítő bizonyítványok és a hajóvezetők különleges engedélyeinek megújítása

10. § Az uniós képesítő bizonyítvány időbeli hatályának lejártakor, vagy azt megelőzően a vizsgaközpont a jogosult kérelmére megújítja a bizonyítványt, valamint az abban szereplő különleges engedélyeket, ha:

a) a fedélzeti személyzet tagjai számára szükséges uniós képesítő bizonyítvány és a 4. § d) pontjában meghatározottól eltérő különleges engedélyek esetében a 8. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti dokumentumot benyújtották, valamint

b) a 3. § (4) bekezdése szerinti különleges műveletek végzéséhez szükséges uniós képesítő bizonyítvány esetében a 8. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti dokumentumot benyújtották és a sikeres vizsgát igazolják.

11. A képesítő bizonyítványok és a hajóvezetők különleges engedélyeinek felfüggesztése és visszavonása

11. § (1) Ha a képesítő bizonyítványt vagy különleges engedélyt kiállító szervezet megállapítja, hogy a Magyarországon kiállított képesítő bizonyítvány vagy a különleges engedély kiállításának feltételei a kiállítást követően már nem teljesülnek, akkor a bizonyítványt vagy különleges engedélyt a kiállító szervezet javaslatára a hajózási hatóság visszavonja.

(2) A hajózási hatóság a képesítő bizonyítványt:

a) visszavonja a kiadásának alapjául szolgáló adatok, tények, nyilatkozatok valótlansága esetén,

b) bevonja, ha az hamis vagy meghamisították, vagy

c) visszavonja, ha a víziközlekedési baleset (havaria) az élet- és vagyonbiztonság, valamint a környezet veszélyeztetését az érvényes képesítő okmánnyal rendelkező személy okozta.

(3) A hajózási hatóság biztonsági okokból vagy a közrend védelme érdekében ideiglenesen, az ügy kivizsgálására indított eljárás lezárásáig, de legfeljebb 12 hónapra felfüggesztheti a képesítő bizonyítványt, ha:

a) a birtokosa halálos kimenetelű baleset, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség okozója,

b) a vízi közlekedés biztonságát szándékosan, vagy gondatlanságból veszélyeztette,

c) soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat elrendelése esetén,

d) a képesítés megszerzésével, kiállításával vagy tartalmával kapcsolatosan jogszabálysértés merül fel.

(4) A hajózási hatóság a felfüggesztést és visszavonást haladéktalanul rögzíti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 48/A. § (8) bekezdése szerinti adatbázisban.

12. Együttműködés

12. § (1) Ha a hajózási hatóság megállapítja, hogy egy másik tagállam hatósága által kiállított képesítő bizonyítvány már nem felel meg az e rendeletben meghatározott feltételeknek, vagy biztonsági okokból vagy a közrend védelme érdekében ez szükséges, további intézkedés céljából tájékoztatja a kiállító hatóságot és a Bizottságot.

(2) Ha a hajózási hatóság másik tagállam hatóságától az (1) bekezdés szerinti esetről tájékoztatást kap, az eljárása során hozott döntéséről értesíti a megkereső hatóságot.

(3) A kiállító hatóság határozatáról szóló értesítéséig a hajózási hatóság, ha a hajózásbiztonságot befolyásoló hiányosságot észlel, megtilthatja az érintett személyeknek az adott képesítéssel betölthető szolgálat ellátását.

(4) A vizsgaközpont együttműködik más tagállamok hatóságaival, ha a szolgálati könyv birtokosa kéri az elismert képesítő bizonyítványok és szolgálati könyvek birtokosai által teljesített hajózási idő és megtett utak rögzítését, valamint ezen adatok - az igazolás iránti kérelem benyújtása előtti legfeljebb 15 hónapos időszakra vonatkozó - igazolását.

13. Kompetenciák értékelése

13. § (1) A kompetencia követelményeket és a kapcsolódó ismereteket és készségeket az 1-9. melléklet tartalmazza.

(2) A kompetenciákra vonatkozó követelményeknek való megfelelés olyan vizsga letételével igazolható, amelyet:

a) a 14. § szerint a vizsgaközpont szervezett; vagy

b) a 15. § szerint jóváhagyott képzési program részeként szerveztek.

(3) Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés teljesül az eredményes elméleti vizsga teljesítését követően sikeres gyakorlati vizsga teljesítésével. Az elméleti és gyakorlati vizsga sikeres teljesítését követően a következő képesítő bizonyítványokat állítja ki a vizsgaközpont:

a) uniós képesítő bizonyítvány hajóvezetők számára;

b) radar segítségével történő hajózásra vonatkozó különleges engedély a 4. § c) pontja szerint (radarhajós bizonyítvány);

c) uniós képesítő bizonyítvány cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakértők számára;

d) uniós képesítő bizonyítvány személyhajózási szakértők számára.

(4) A vízi jármű vezetésétől jogerős ítélettel eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt, vagy szabálysértési hatósági határozatban történt eltiltás esetén a jogerős hatósági határozatban megjelölt időpontig gyakorlati vizsgára nem bocsátható.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt bizonyítvány és b) pontjában foglalt különleges engedély megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga egy vízi jármű fedélzetén vagy a 17. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő szimulátoron teljesíthető.

(6) A (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt bizonyítványok megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsgák vízi jármű fedélzetén vagy megfelelő parton lévő létesítményben is lebonyolíthatók.

(7) A (3) bekezdés szerinti gyakorlati vizsgákra vonatkozó előírásokat, a gyakorlati vizsgán ellenőrizendő konkrét kompetenciákat és feltételeket, valamint az azon vízi járművekre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyeken gyakorlati vizsgát lehet tenni, a 4-6. és 8. melléklet tartalmazza.

(8) A vizsgák részletes szabályaira és feltételeire, valamint a vizsgabizottság működési rendjére vonatkozó előírások, e rendeletben nem szabályozott részletszabályai tekintetében a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

14. A vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

14. § (1) A 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vizsgát a Vkt. 26/B. § (2) bekezdése szerinti Vizsgabiztosi Névjegyzékben szereplő vizsgabiztos előtt lehet letenni. A vizsgát olyan vizsgabiztos tarthatja, aki a vizsga szintjének megfelelő olyan képesítéssel rendelkezik, melynek birtokában fel tudja mérni a 13. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági követelményeknek való megfelelést, valamint a kapcsolódó ismereteket és készségeket.

(2) A vizsgaközpont az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletében foglaltaknak megfelelő gyakorlati vizsgabizonyítványt állít ki azon kérelmező részére, aki a 13. § (3) bekezdése szerinti gyakorlati vizsgát vagy a 17. § szerinti szimulátoron lebonyolított vizsgát sikeresen teljesítette.

(3) A hajózási hatóság és a vizsgaközpont elfogadja azt a (2) bekezdés szerinti gyakorlati vizsgabizonyítványt, amelyet más tagállam vagy elismert képzési rendszerű harmadik ország hatósága állított ki.

(4) A feleletválasztós írásbeli tesztvizsgákat vagy számítógépes vizsgákat az (1) bekezdés szerinti vizsgabiztosok és képzett felügyelők is lefolytathatják.

(5) Vizsgabiztosi tevékenységet nem végezhet az az oktató, aki gyakorlati oktatóként tevékenykedik, vagy képzőszervvel gyakorlati oktatásra irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(6) A vizsgán a vizsgabiztos nem működhet közre, ha:

a) a vizsgázó vagy a b) pontban megjelölt személyeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója,

b) a képzőszervvel, amely a vizsgázót a vizsgára jelentette vagy felkészítette munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a képzőszerv tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vagy a képzőszervben tulajdonrésszel rendelkezik,

c) a vizsgázó teljesítményének objektív megítélése tőle egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(7) A vizsgaközpont gondoskodik a vizsgán olyan vizsgabiztos részvételéről, aki a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a vizsgát lebonyolítja. A vele szemben felmerült, (5) és (6) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles írásban bejelenti a vizsgaközpont részére.

(8) Érvénytelen az a vizsga, amelyet a vizsgaközpont olyan vizsgabiztos részvételével bonyolított le, akivel szemben az (5) és (6) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok állt fenn.

(9) A vizsga díjköteles. A jogszabályban megállapított vizsgadíj befizetésének igazolása a vizsgára bocsátás feltétele.

(10) A jelölt a vizsgára való jelentkezés benyújtásától számított 12 hónapon belül kezdheti meg.

(11) Az a jelölt, akinek a vizsgáját a vizsgabizottság valamely témakörből eredménytelennek minősíti, e témakörből javítóvizsgát tehet.

(12) Javítóvizsga a sikertelen vizsga napját követő legalább egy hét elteltével, de legfeljebb 12 hónapon belül tehető. Ha a javítóvizsgát a jelölt e határidőn belül nem kezdi meg - kivéve, ha igazolja, hogy elháríthatatlan külső ok miatt nem volt arra képes - a bizonyítvány vagy engedély a képesítés megszerzéséhez szükséges teljes vizsga megismétlése esetén adható ki.

(13) Vizsgatárgy vagy témakör vizsgája alól részleges - a vizsgatárgy vagy témakör egy részére kiterjedő - felmentés nem adható.

(14) A hajózási gyakorlatot szolgálati könyvvel, hajónaplóval vagy más okirati bizonyítékkal kell igazolni.

15. A képzési programok jóváhagyása

15. § (1) A hajózási hatóság e rendeletben foglalt és a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv 32. cikke szerinti ES-QIN szabványokban (a továbbiakban: ES-QIN szabványok) foglalt feltételek teljesülése esetén jóváhagyja a 3. § és a 4. § szerinti személyeknek szánt képzési programokat.

(2) A képzési programok minőségellenőrzését és minőségbiztosítását a képzés jóváhagyásában foglaltaknak megfelelően biztosítja a képzőszerv.

(3) Az (1) bekezdés szerinti képzési programokat a hajózási hatóság jóváhagyja, ha:

a) a képzés céljait, tartalmát, módszereit, az adathordozókat, az eljárásokat - ideértve a szimulátorok használatát is - és a tananyagokat, valamint a jelentkezők előrehaladását képzés jóváhagyásában foglaltaknak megfelelően dokumentálják, és azok a jelentkezők számára a 13. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági követelmények teljesítését lehetővé teszik; és

b) a vonatkozó kompetenciák értékeléséhez szükséges programokat olyan képzett személyek tartják, akik a képzési programot alaposan ismerik.

(4) A hajózási hatóság a szakirányú diplomát és bizonyítványt elismeri, amelyet valamely más tagállam hatósága által az (1) bekezdésnek megfelelően elismert képzési program elvégzését követően adtak ki.

(5) A jóváhagyott képzési programokat a hajózási hatóság és a vizsgaközpont ellenőrizheti. A hajózási hatóság az ellenőrzés során megállapított jogsértés súlyától függően legfeljebb 6 hónapra felfüggeszti vagy visszavonja az általa jóváhagyott képzési programok engedélyét, ha nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglalt hajós szakmai képzésekről szóló ES-QIN szabványoknak és a képzés jóváhagyásában leírtaknak.

(6) A hajózási hatóság a jóváhagyott képzési programokat, valamint azon képzési programokat, amelyek jóváhagyását visszavonta vagy felfüggesztette, a következő adatok megadásával a Bizottság részére bejelenti:

a) a képzési program neve,

b) a megszerezhető diplomák vagy bizonyítványok elnevezése,

c) a diplomát vagy bizonyítványt kiállító intézmény neve,

d) a jóváhagyás, a felfüggesztés, illetve a visszavonás hatálybalépésének dátuma, valamint

e) a vonatkozó képesítés és azok a különleges engedélyek, amelyeknek megszerzésére a diploma vagy bizonyítvány feljogosít.

(7) Nem képezi a jóváhagyás részét a vízi jármű önálló vezetésére jogosító képesítés és a 4. § a)-c) pontja szerinti képesítés megszerzésére irányuló vizsgáztatás.

(8) Az e rendeletben foglalt hivatásos hajózási képesítések megszerzésére és megtartására irányuló képzés akkor hagyható jóvá, ha az megfelel az ES-QIN szabványokban foglalt követelményeknek és a képzőszerv 12 hónapon belül a meglévő minőségbiztosítási rendszerébe a változtatásokat beépíti, vagy annak hiányában hatékony minőségbiztosítási rendszert hoz létre és működtet.

(9) A 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmassági követelmények teljesítését ellenőrző vizsgát az Oktatói Névjegyzékben szereplő oktató, és a Vizsgabiztosi Névjegyzékben megfelelő jogosultsággal szereplő képzett és összeférhetetlenségtől mentes, független vizsgabiztos előtt kell letenni.

16. A különös kockázatokkal kapcsolatos kompetenciák értékelése

16. § (1) A különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokon folytatott biztonságos hajóvezetéshez kiegészítő kompetenciák (vonalismeret) szükségesek, amelyeknek való megfelelés vizsga letételéhez kötött.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokat a 9. melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokra vonatkozó előírások alapján a vizsgabizottság értékelheti, hogy a jelölt megfelelő kompetenciákkal rendelkezik-e a másik tagállamban, vagy harmadik államban található belvízi útszakaszra vonatkozóan.

(4) Más állam különös kockázatot jelentő vízi útjával vagy annak egyes szakaszaival kapcsolatosan a hajózási hatóság - a viszonosság elve alapján - megállapodást köthet és információkat adhat át a vizsga Magyarországon történő teljesítéséhez, a megállapodásról a hajózási hatóság a Bizottságot tájékoztatja.

(5) A magyarországi különös kockázatú vízi utakra vonatkozóan más tagállamtól érkező kérés esetén a vizsgához szükséges eszközök kölcsönös rendelkezésre bocsátására a hajózási hatóság más állam hajózási hatóságával megállapodást köt, ha a vizsga megtartásához és kiértékeléshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak.

(6) Ha az Európai Unió területén kívüli Duna-szakaszra vonatkozóan a 9. mellékletben foglalt vízterület fekvésének helye szerint illetékes hatósággal nem jön létre megállapodás, akkor a vizsgaközpont a magyar hajóvezetők tekintetében a 9. melléklet 4-6. pontjában foglaltaknak megfelelően jár el.

(7) A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában, Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény alapján, a Duna Bizottság tagállamai közötti kölcsönös elismerési kötelezettség alapján a magyar hajózási hatóság elismeri az összes Duna menti államban tett, a Duna fő ágára vonatkozó vonalvizsgát.

17. Szimulátorok használata

17. § (1) Az alkalmasság értékeléséhez a hajózási hatóság által jóváhagyott szimulátor használható. A hajózási hatóság határozatában a jóváhagyást az erre irányuló kérelem alapján akkor adja meg, ha a kérelmező az eljárás során igazolja, hogy a szimulátor teljesíti a (2) bekezdésben foglalt feltételeket. A jóváhagyás megadásáról rendelkező határozat tartalmazza a szimulátoron jóváhagyott konkrét alkalmassági értékelést is.

(2) A szimulátorok jóváhagyására vonatkozó követelményeket a 10. melléklet állapítja meg.

(3) A hajózási hatóság nem bízhat meg olyan szakértőt a 10. melléklet szerinti vizsgálat elvégzésére, aki az adott szimulátor tervezésében, kivitelezésében részt vett és a képzési programot végző szervvel tulajdonosi vagy szerződéses jogviszonyban állt vagy jelenleg áll.

(4) A hajózási hatóság minden további műszaki előírás és értékelés nélkül elismeri azt a szimulátort, amelyet valamely másik tagállam hatósága az (1) bekezdésnek megfelelően jóváhagyott.

(5) A hajózási hatóság kismértékű - a szimulátor alkalmazhatóságát és a kompetenciák értékelését nem akadályozó - nem megfelelés esetén, melyek elhárítását az üzemeltető 30 napon belül ki tud javítani, annak idejére felfüggeszti. Ha az előírt 30 nap eredménytelenül telt el, vagy a hajózási hatóság súlyos nem megfelelést észlel visszavonja azon szimulátorok jóváhagyását, amelyek már nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott, jóváhagyására vonatkozó részletes előírásoknak.

(6) A hajózási hatóság megküldi a Bizottságnak a jóváhagyott, a felfüggesztett és a visszavont szimulátorokra vonatkozó hatósági határozatokat.

(7) A hajóvezetői képesítő bizonyítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga szimulátoron történő teljesítéséhez, a vizsga követelményei megegyeznek a 4. mellékletben foglalt feltételekkel.

(8) A radarhajós képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga követelményeinek szimulátoron történő teljesítéséhez, a vizsga követelményei megegyeznek a 6. mellékletben foglalt feltételekkel.

18. Egészségi alkalmasság

18. § (1) A fedélzeti személyzet azon tagjai, akik uniós képesítő bizonyítvány iránti kérelmet nyújtottak be a vizsgaközponthoz, egészségi alkalmasságukat a belvízi hajósok vizsgálatára jogosult orvos által kiállított érvényes orvosi igazolással igazolják.

(2) A kérelmező egészségi alkalmasságának igazolására orvosi igazolást mutat be a vizsgaközpontnak,

a) ha a fedélzeti személyzet tagjai számára kiállított uniós képesítő bizonyítvány első alkalommal történő kiállítását kéri;

b) ha a hajóvezetők uniós képesítő bizonyítványának kiállítását kéri; vagy

c) ha a fedélzeti személyzet tagjai számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok megújítását kéri, a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén.

(3) Az uniós képesítő bizonyítvány megszerzéséhez kiállított orvosi igazolás keltezése nem lehet korábbi, mint az uniós képesítő bizonyítvány kérelmezését megelőző három hónap.

(4) A fedélzeti személyzet 60. életévét betöltött tagja az uniós képesítő bizonyítvány időbeli hatályának meghosszabbítása érdekében legalább ötévenként, 70. életévét betöltött tagja kétévenként igazolja az egészségi alkalmasságát az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(5) Ha feltételezhető, hogy a hajós személyzet tagja már nem felel meg a (7) bekezdésben foglalt egészségi alkalmassági követelményeknek, a munkáltató, a hajó vezetője vagy a vizsgaközpont kötelezheti a hajós személyzet érintett tagját az egészségi alkalmasságának az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igazolására.

(6) Ha a kérelmező egészségi alkalmasságát nem tudja teljeskörűen igazolni, a vizsgaközpont korlátozásokat vezethet be a hajózás biztonsága érdekében. Ebben az esetben az egészségi alkalmassággal kapcsolatos korrekciós intézkedéseket és korlátozásokat az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet I. Melléklet 1. és 2. pontjában foglalt mintának megfelelően a vizsgaközpont az uniós vagy más képesítő bizonyítványban, annak kitöltésére vonatkozó szabályoknak megfelelően feltünteti.

(7) Az egészségi alkalmasság követelményeit, különösen az orvosok által elvégzendő vizsgálatokat illetően, valamint a munkára való alkalmasság megállapításának kritériumait, továbbá a korlátozások és korrekciós intézkedések listáját a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet állapítja meg.

IV. FEJEZET

A HAJÓZÁSI ADMINISZTRÁCIÓ

19. Nyomon követés

19. § A hajózási hatóság vagy az általa felkért szakértő, az ES-QIN szabványokra is kiterjedő minőségbiztosítási rendszer segítségével ellenőrzi a képzéssel, az alkalmassági felméréssel, valamint az uniós képesítő bizonyítvány, szolgálati könyv és hajónapló kiállításával és aktualizálásával kapcsolatos tevékenységet, ha azt arra feljogosított független szervezet még nem tanúsította, az e rendelet által meghatározott és az ES-QIN szabványokban rögzített célok megvalósítása érdekében.

20. Értékelés

20. § (1) 2037. január 17-ig a vizsgaközpont gondoskodik arról, hogy a kompetenciák megszerzésével és értékelésével kapcsolatos tevékenységeket, valamint az uniós képesítő bizonyítványokkal és a szolgálati könyvekkel kapcsolatos adminisztrációt, azt követően pedig legalább tízévente független szervek értékeljék.

(2) A hajózási hatóság gondoskodik arról, hogy a hajónaplókkal kapcsolatos adminisztrációt 2037. január 17-ig, azt követően pedig legalább tízévente független szervek értékeljék.

(3) A vizsgaközpont és a hajózási hatóság biztosítja, hogy a független szervek által végzett értékelések eredményeit megfelelően dokumentálják, és az érintett hatóságok tudomására hozzák. A vizsgaközpont és a hajózási hatóság a nem megfelelőségek előírt határidőre történő megszüntetésére irányuló, azok súlyával arányos intézkedésekkel orvosolja a független értékelés által feltárt hiányosságokat.

21. A csalás és egyéb jogellenes gyakorlatok megelőzése

21. § (1) A vizsgaközpont ellenőrzési tervet készít, melynek megfelelően ellenőrzéseket hajt végre az e rendeletben meghatározott uniós képesítő bizonyítványokkal, szolgálati könyvekkel, nyilvántartásokkal kapcsolatos jogsértések megelőzése érdekében.

(2) A hajózási hatóság megosztja más tagállamok hatóságaival a vízi járműveket üzemeltető személyek képesítésével kapcsolatos releváns információkat, ideértve a képesítő bizonyítványok felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó adatokat is.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Átmeneti rendelkezések

22. § (1) Azok a hajóvezetői bizonyítványok, amelyeket 2022. január 18. napját megelőzően állítottak ki, időbeli hatályuk lejártáig, de legfeljebb 2032. január 17. napjáig hatályban maradnak.

(2) A vizsgaközpont azon hajóvezető kérelmére, aki a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról szóló, 1996. július 23-i 96/50/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 96/50/EK tanácsi irányelv) foglaltaknak megfelelően kiállított és a hajózási hatóság nyilvántartásában szereplő bizonyítvánnyal rendelkezik, uniós képesítő bizonyítványt állít ki, feltéve, hogy a hajóvezető a kérelem benyújtásával egyidejűleg bemutatta a 8. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti okiratokat.

(3)[3] A belvízi hajó vezetésére jogosító képesítés esetén a vizsgaközpont kérelemre olyan uniós képesítő bizonyítványt állít ki, amely a korábban biztosított jogosultságokat - különösen a 4. § szerinti -, különleges engedélyeket tartalmazza.

(4) A személyzet azon tagjai, akik nem hajóvezetők, és olyan képesítő bizonyítvánnyal rendelkeznek, amelyet egy tagállam 2022. január 18-át megelőzően adott ki, vagy akik egy vagy több tagállam által elismert képesítéssel rendelkeznek, az említett időpontot követően legfeljebb 10 évig jogosultak ezen bizonyítványra vagy képesítésre. Ezen időszak alatt a személyzet hajóvezetőtől eltérő tagjai továbbra is hivatkozhatnak a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseire képesítésük más tagállamok hatóságai által történő elismerése tekintetében.

(5) Ha a személyzet (4) bekezdésben meghatározott tagjai kérelmezik az uniós képesítő bizonyítvány vagy a 7. § (1) bekezdésében foglalt bizonyítvány kiállítását, a vizsgaközpont olyan képesítő bizonyítványt állít ki számukra, amelynek alkalmassági követelményei hasonlóak a felváltandó bizonyítvány alkalmassági követelményeihez vagy azoknál alacsonyabb szintűek.

(6) Olyan bizonyítvány, amelynek megszerzéséhez a kérelmezőnek a felváltandó bizonyítványhoz képest magasabb szintű alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie, a következő feltételek teljesülése esetén állítható ki:

a) a matrózok számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok esetében: 540 nap hajózási idő, amelyből legalább 180 napot belvízi hajózásban teljesített;

b) a képesített matrózok számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok esetében 900 nap hajózási idő, amelyből legalább 540 napot belvízi hajózásban teljesített;

c) a kormányosok számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok esetében 1080 nap hajózási idő, amelyből legalább 720 napot belvízi hajózásban teljesített.

(7) A hajózási gyakorlatot szolgálati könyvvel, hajónaplóval vagy más okirati bizonyítékkal kell igazolni.

(8) A (6) bekezdés a)-c) pontjában rögzített minimális hajózási idő helyett legfeljebb 360 nap hajózási idővel kevesebb időt is el kell fogadni, ha a kérelmező olyan képzés sikeres elvégzését igazoló okirattal rendelkezik, amelyet a hajózási hatóság elismert, és amely igazolja, hogy a kérelmező egy gyakorlati navigációs munkát is magában foglaló speciális belvízi hajózási képzést végzett el. Az elfogadható kevesebb idő mértéke legfeljebb a speciális képzés időtartamának megfelelő lehet. Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett gyakorlatszerzésre fordított időt el kell fogadni.

(9) Azok a szolgálati könyvek és hajónaplók, amelyeket 2022. január 18-át megelőzően e rendeletben foglalt szabályoktól eltérően állítottak ki, 2022. január 18-át követően legfeljebb 10 évig maradnak hatályban.

(10) A (3) bekezdéstől eltérően, a kompon dolgozó személyzet azon tagjai, akik a 96/50/EK tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó nemzeti bizonyítványokkal rendelkeznek, amelyeket 2022. január 18. előtt a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet alapján állítottak ki, e nemzeti bizonyítványok ezen időpontot követően a bizonyítvány időbeli hatálya lejártáig, de legfeljebb 20 évig hatályosak azokon az uniós belvízi utakon, amelyekre az említett időpont előtt hatályosak voltak. Ezen időszak lejárta előtt a kompon dolgozó személyzet tagjainak kérelmére, a vizsgaközpont uniós képesítő bizonyítványt vagy a 7. § (1) bekezdése szerinti bizonyítványt állít ki, ha a kérelmező a 8. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja értelmében megfelelő bizonyítékot szolgáltat. A (4)-(6) bekezdést ennek megfelelően kell alkalmazni.

(11) Azon személyek kérelmére, akik 2010. december 31-éig hajóskapitányi képesítést szereztek a magyar hajózási hatóságnál, és dokumentummal igazoltan hajóskapitányként szolgálatot láttak el, a vizsgaközpont vizsga nélkül uniós hajóvezető bizonyítványt állít ki, beleértve a tengeri jellegűnek minősített belvízi úton történő hajózásra, a radarral történő vezetésre és a nagy kötelékek vezetésére is. A vonalvizsga bizonyítvány alapján a hajós szolgálati könyvébe a korábban szerzett vonalvizsga adatait kell rögzíteni.

(12) A hajóskapitányi szolgálat igazolására a következő dokumentumok szolgálnak:

a) a hajós szolgálati könyv,

b) a hajónapló,

c) a munkáltatói igazolás,

d) a hajózási hatóság vagy a vizsgaközpont rendelkezésére álló dokumentumok.

(13) A hajózási hatóság elismeri a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában, Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény alapján, a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelően annak tagállamai által kiadott képesítéseket viszonosság esetén, továbbá 2032. január 17-ig a 2018. január 17. előtt alkalmazandó nemzeti követelmények, vagy nemzetközi megállapodás alapján továbbra is elismerheti kölcsönös elismerés esetében a harmadik országok által 2024. január 18. előtt kiállított képesítő bizonyítványokat, szolgálati könyveket és hajónaplókat.

(14) 2032. január 18-ig a vizsgaközpont a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet alapján a 2022. január 18. előtt kiadott géptiszt és gépkezelő képesítésekkel rendelkezők kérelmére az e rendeletben meghatározott gépész képesítést a hajós szolgálati könyvbe bejegyzi.

(15)[4] 2032. január 18-ig a vizsgaközpont a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet alapján 2022. január 18. előtt kiadott, belvízi nagyhajó vezetésére jogosító hajóvezető képesítéssel rendelkező személy kérelmére uniós hajóvezetői képesítő bizonyítványt állít ki, ha a kérelmező legalább két év nagyhajóvezetői szolgálatot igazol. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az "A" és "B" kategóriájú hajóvezetői képesítéssel rendelkező személyekre.

(16) Azok az "A" és "B" kategóriájú hajóvezetői képesítéssel rendelkező személyek esetében, akik az egészségi alkalmasság orvosi igazolása mellett az e rendeletben meghatározott uniós hajóvezető bizonyítvány kiadását kérelmezik, az e rendeletben előírt követelményeket teljesítettnek kell tekinteni. Az "A" kategóriájú képesítés esetén az e rendelet szerint kiállított hajóvezető bizonyítványba be kell jegyezni a tengeri jellegűnek minősített belvízi úton történő hajózásra való jogosultság kódját.

(17)[5]

(18)[6] Annak a jelöltnek, aki 2022. január 17-ét megelőzően a hajózási hatóság által jóváhagyott képzésen kezdte meg tanulmányait, annak befejezését követően egy év áll rendelkezésére, hogy a vizsgát a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet 2022. április 18. napján hatályos előírásai szerint teljesítse. E rendelkezés 2025. január 18-ig alkalmazható.

22/A. §[7] (1) A vizsga sikeres letételét követően, ha a megszerzett képesítés a 22. § (1)-(16) és (18) bekezdése alapján uniós képesítésre cserélhető, a vizsgaközpont a vizsgázó részére az uniós képesítési bizonyítványt állítja ki.

(2) A személyzet azon tagjai, akik 2022. január 18-át megelőzően megszerzett személyhajózási szakértői, légzőkészülék kezelő vagy elsősegélynyújtó képesítéssel rendelkeznek, az e rendelet szerinti személyhajózási szakértői képesítést a 7. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában foglalt feltételek teljesítése esetén szerezhetik meg.

(3) A radarhajós képesítéssel rendelkező hajóvezetők számára kibocsátott uniós hajóvezetői bizonyítványba a vizsgaközpont "R" betűkódot jegyez be.

23. Hatálybalépés

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

24. Jogharmonizációs záradék

24. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. augusztus 2-i (EU) 2020/12 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelv, és

c) az (EU) 2017/2397 irányelvnek a harmadik országok által kiállított bizonyítványok elismerésére vonatkozó átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 14-i (EU) 2021/1233 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a rendelet a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet a 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelethez

AZ ÉLETKORRA, A HATÓSÁGI MEGFELELÉSRE, A KOMPETENCIÁRA ÉS A HAJÓZÁSI IDŐRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. Az e mellékletben a fedélzeti személyzet képesítésére vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményeket úgy kell értelmezni, hogy azok a képesítések lépcsőzetesen emelkedő szintjei, - a gyakornok- és tanulómatrózok képesítéseit kivéve - amelyeket azonos szintűnek kell tekinteni.

2. A fedélzeti személyzet képesítései kezdő szinten:

2.1. Gyakornok képesítés bejegyzését és az első hajós szolgálati könyv kiállítása iránti kérelmet a vizsgaközpont akkor teljesíti, ha a kérelmező legalább a 16. életévét betöltötte és elvégezte a 2. melléklet 2. pont 2.2. alpontjában foglalt biztonsági alapképzést.

2.2. A hajós szolgálati könyvbe a tanulómatróz képesítés bejegyzése iránti kérelmet a vizsgaközpont akkor teljesíti, ha a kérelmező legalább a 15. életévét betöltötte és tanulószerződést írt alá, amely a 15. § szerinti jóváhagyott képzési program teljesítését írja elő.

3. Az üzemeltetési szintű feladatokat végző fedélzeti személyzet képesítései:

3.1. A matróz és képesített matróz képesítés megadásának minimumkövetelményeit a 3. melléklet tartalmazza.

3.2. A kormányos képesítésre vonatkozó uniós képesítő bizonyítvány annak állítható ki, aki rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik, és

3.2.1. legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik, miközben megfelelő képesítéssel rendelkezett képesített matrózként betöltött szolgálat végzéséhez, vagy

3.2.2. olyan, a 15. § szerinti, legalább három év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a 3. mellékletben előírt kompetenciák megszerzésére irányult, e jóváhagyott képzési program részeként legalább 360 nap hajózási idővel rendelkezik, vagy

3.2.3. legalább 500 munkanap tapasztalattal rendelkezik tengeri hajó parancsnokaként betöltött szolgálatban, a vizsgaközpont által lebonyolított, a 14. § szerinti képesítő vizsgán való részvétellel igazolja, hogy megfelel adott üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a 3. mellékletben meghatározott követelményeknek.

4. Az irányítási szintű feladatokat végző fedélzeti személyzet képesítései:

4.1. A hajóvezetői képesítés megadásának minimumkövetelményeit a 4. melléklet tartalmazza.

4.2. Az uniós hajóvezetői képesítő bizonyítványhoz kapcsolódó különleges engedélyek megadásának minimumkövetelményei:

4.2.1. Tengeri jellegű vízi utakon történő vezetés

A kérelmező megfelel a tengeri jellegű vízi utakon való hajózás tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az 5. mellékletben előírt követelményeknek.

4.2.2. Radarhajós

A kérelmező megfelel a radar segítségével történő hajózás tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a 6. mellékletben előírt követelményeknek.

4.2.3. Vonalvizsga

A vonalvizsga eredményes teljesítéséhez a 9. mellékletben foglalt követelményeket kell teljesíteni.

4.2.4. Nagy kötelékek vezetése

A követelményeket a 4. melléklet tartalmazza.

5. Különleges műveletekhez szükséges képesítések

5.1. A kérelmező megfelel a személyhajózási szakértők tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a 7. mellékletben előírt követelményeknek.

5.2. A kérelmező megfelel a cseppfolyósított földgázzal foglalkozó (LNG) szakértők tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a 8. mellékletben előírt követelményeknek.

2. melléklet a 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelethez

AZ ÉLETKORRA, A HATÓSÁGI MEGFELELÉSRE, A KOMPETENCIÁRA A HAJÓZÁSI IDŐRE ÉS VIZSGÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A KIZÁRÓLAG A NEMZETI VÍZIUTAKRA ÉRVÉNYES ÉS AZ 1. MELLÉKLETBEN NEM SZABÁLYOZOTT, A HAJÓS SZOLGÁLATI KÖNYVBE ÉS A HAJÓNAPLÓBA BEJEGYEZHETŐ KÉPESÍTÉSEK ESETÉN

1. Képesítések igazolása, ellenőrzés

1.1. Valamennyi - az 1. mellékletben nem szabályozott - képesítés esetében a vizsgára bocsátás feltétele az egészségi alkalmasságról szóló igazolás bemutatása - ahol e rendelet azt előírja - a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint és a vizsgadíj befizetésének igazolása.

1.2. Azon uniós képesítések hajós szolgálati könyvbe történő bejegyzési kérelmét, melyek megszerzése nem vizsga alapján történik vagy a vizsgáztatást nem a vizsgaközpont végzi, a vizsgaközpont abban az esetben teljesíti, ha a kérelmező az előírt szolgálati időt vagy a képzőszerv által a sikeres vizsgáról kiállított bizonyítványt bemutatja és az eljárási díj befizetését igazolja.

1.3. Ellenőrzéskor a szolgálati könyvbe be nem jegyezhető képesítés esetén, annak meglétét a képzőszerv által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.

2. Az 1. mellékletben nem szabályozott, az Európai Unió víziútrendszerével összeköttetésben nem lévő vízterületeken magyar lobogó alatt közlekedő hajók fedélzetén alkalmazott személyzet képesítésére vonatkozó szabályok

2.1. Fedélzeti képesítések megszerzésének feltételei

2.1.1. A fedélzetmester képesítést az a személy kaphat, aki:

2.1.1.1. képesített matrózként belvízi vízi úton eltöltött legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik; vagy

2.1.1.2. fedélzeti szolgálat tagjaként 360 nap hajózási időt töltött, amelyből 180 napot matróz szolgálatban teljesített.

2.1.2. A fedélzetmester képesítés belvízi vízi járművön fedélzetmester munkakör betöltésére jogosít.

2.1.3. A matróz-gépkezelő képesítést az a személy kaphat, aki:

2.1.3.1. képesített matróz, és jóváhagyott hajós képzésben tett sikeres matróz-gépkezelői vizsgát, vagy

2.1.3.2. géptani alapismeretekkel rendelkezik, és belvízi géphajón képesített matrózként legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik.

2.1.4. Géptani alapismeretekkel akkor rendelkezik a jelölt, ha olyan közoktatási rendszerű képzésben vett részt (autószerelő, gépész), amely igazolhatóan géptani ismeretekhez kötött, és amely a végzettséget igazoló dokumentummal bizonyítható.

2.1.5. A matróz-gépkezelő képesítés belvízi vízi járművön matróz-gépkezelő munkakör ellátására jogosít.

2.1.6. Matróz képesítést az a személy kaphat, aki 18. évét betöltötte, és a hajózási hatóság által jóváhagyott képzésben sikeres matrózvizsgát tett.

2.2. Biztonsági alapképzés

2.2.1. Biztonsági alapképzést az a képzőszerv végezhet és igazolhat a vizsgaközpont részére, amelynek képzését a hajózási hatóság jóváhagyta.

2.2.2. A képzőszerv által szervezett képzésnek ki kell terjednie a gyakornok által végezhető valamennyi biztonságot érintő elem gyakorlati végrehajtási képességének biztosítására, az alapvető hajós tevékenységek és szolgálati viszonyok megismerésére, valamint a gyakornok kötelezettségeire és jogaira.

2.2.3. A képzőszerv által az 1. pont szerint kiállított igazolás tartalmazza:

2.2.3.1. a képzés jóváhagyására való hivatkozást,

2.2.3.2. a gyakornok következő személyes adatait: név, anyja neve, születés helye és ideje,

2.2.3.3. a képzés tartalmát és időtartamát,

2.2.3.4. a sikeres vizsga időpontját,

2.2.3.5. a képzőszerv azonosítóit.

2.2.4. Az igazolást magyar nyelven, a hajózási hatóság engedélyében szereplő formátumban kell kiadni.

2.2.5. A vizsgaközpont a hajós szolgálati könyv kiállításakor az igazolás alapján bejegyzi a gyakornok minősítést a szolgálati könyv megszerzett képesítéseket tartalmazó oldalára.

2.3. Gépész képesítés

2.3.1. A gépész képesítés megszerzéséhez szükséges vizsgára bocsátás feltételei a következők:

2.3.1.1. hajózási vagy gépészeti szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány, vagy szervezett gépkezelői képzés elvégzésének igazolása, és 6 havi géphajón vagy egyéb önálló gépüzemű úszólétesítményen szerzett gépüzemi gyakorlat, vagy

2.3.1.2. géphajón vagy egyéb önálló gépüzemű úszólétesítményen szerzett legalább 12 havi gépüzemi vagy matróz-gépkezelő gyakorlat.

2.3.2. A hajózási, gépészeti vagy villamossági szakképzésben, valamint a felsőoktatásban szerzett képesítő bizonyítvány vagy oklevél elfogadásához a tanulmányi értesítőt vagy a leckekönyvet is be kell mutatni.

2.3.3. Ha a jelölt hajózási gépészeti vagy villamossági szakképzésben, valamint felsőoktatásban szerzett képesítő bizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik, akkor kérelmére a képesítés megszerzésénél a vizsgaközpont az elméleti vizsga letétele alól mentességet adhat. A vizsgaközpont ebben az esetben összeveti a bemutatott képesítés megszerzése során a megszerezni kívánt képesítés vizsgaelemeinek megfeleltethető tantárgyak óraszámát és képzés szintjét és ennek alapján dönt arról, hogy egyes vizsgaelemek vagy a teljes vizsga alól mentesíti a kérelmezőt.

2.3.4. A képesítő vizsga vizsgatárgyai és témakörei a következők:

2.3.4.1. Hajó fő- és segédmotorok üzemtana és vezérlése,

2.3.4.2. Hajó gépüzemi segédberendezések üzemtana, csőrendszerek,

2.3.4.3. Fedélzeti és rakodógépek, kormányrendszerek üzemtana,

2.3.4.4. Hajók szerkezete és építése,

2.3.4.5. Villamos gépek, elektromos berendezések üzemtana,

2.3.4.6. Szakrajzi ismeretek,

2.3.4.7. Gépalkatrészek német vagy angol elnevezése,

2.3.4.8. Elsősegélynyújtási, környezet-, tűzvédelmi és biztonságtechnikai ismeretek,

2.3.4.9. Hajózási képesítésekről szóló rendelet,

2.3.4.10. Gőzgépek, turbinák és kazánok üzemtana,

2.3.4.11. Hajóvillamosságtan, elektronika és automatika,

2.3.4.12. Hajókazánok elméleti, gyakorlati és üzembiztonsági ismeretei.

2.3.5. A gépész képesítés belvízi hajókon gépész munkakör ellátására jogosít.

2.3.6. Tengeri hajóra szóló érvényes géptiszti képesítés alapján kérelemre a vizsgaközpont különbözeti vizsga és gyakorlat igazolása nélkül belvízi hajóra szóló gépész képesítést állít ki.

3. Az 5. § szerinti vízi utakon történő hajózásra és hajózási tevékenységekre jogosító képesítések és megszerzésük feltételei

3.1. Az 5. § (1) bekezdésében foglalt vízterületeken történő hajózásra jogosító matróz és hajóvezető, képesítések megszerzésének feltételeit e melléklet határozza meg az 1., 3., 4. és 6. mellékletben foglaltaktól eltérően.

3.2. Matróz képesítést az a személy kaphat, aki legalább a 17. életévét betöltötte, a hajózási hatóság által jóváhagyott képzési programot végzett el, és e jóváhagyott képzési program részeként legalább 90 nap hajózási időt teljesített fedélzeti személyzet tagjaként.

3.3. A 3.2. alpont szerinti jóváhagyott képzési programnak ki kell terjednie:

3.3.1. a Hajózási Szabályzatnak matróz feladatait érintő rendelkezéseire,

3.3.2. a matróz jogaira és kötelezettségeire, valamint előmeneteli feltételeire, a gyakorlatban használt okmányainak szabályaira és használatára,

3.3.3. valamennyi üzemforma (magányos áruszállító- és személyhajó, vontatás, tolóhajózás) speciális munkafolyamatainak megismerésére,

3.3.4. a vízi járműveken szükséges karbantartási munkák és a kommunikáció ismeretére,

3.3.5. a matróz különböző műveletekben való közreműködésére (kikötés, horgonyzás, csatolás, rakodás),

3.3.6. a veszélyhelyzetek kezelésére (riadóterv), az őrség ellátására, és

3.3.7. a matróz gyakorlatban szükséges munkáinak elvégzési képességének ellenőrzésére gyakorlati vizsgán: legalább evezés, kötélkezelés és -karbantartás, speciális kötések és csomók, dobókötél használata, horgonyzás, kikötés, tűz oltása, vízből mentés, csatoló csörlők kezelése és mélységmérés.

3.4. A 2.1.6. és a 3.1. alpont szerinti matróz képesítés az 5. § (1) bekezdésében foglalt vízterületeken bármely úszólétesítményen, továbbá a kizárólag Magyarország területén közlekedő úszólétesítményeken matróz szolgálat ellátására jogosít.[8]

3. melléklet a 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelethez

A MATRÓZ KÉPESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁKRA ÉS VIZSGÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Üzemeltetési szint

1. A matróz képesítés megadásának minimumkövetelményei

1.1. Uniós képesítő bizonyítvány annak részére állítható ki, aki:

1.1.1. legalább a 17. életévét betöltötte, és a 15. § szerinti, legalább két év időtartamú, az üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeken alapuló, jóváhagyott képzési programot végzett el, melynek részeként legalább 90 nap hajózási időt teljesített,

1.1.2. legalább a 18. életévét betöltötte, és a hajózási vizsgaközpont vagy jóváhagyott képzési programmal rendelkező képzőszerv által lebonyolított, a 14. § szerinti képesítő vizsgán vett részt, ami igazolja, hogy megfelel az adott üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeknek, és legalább 360 nap hajózási idővel rendelkezik, vagy legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik és igazolni tud legalább 250 olyan napot, amelynek során a kérelmező tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként szerzett munkatapasztalatot, vagy

1.1.3. legalább ötéves, a jóváhagyott képzési programra történő jelentkezés előtt szerzett munkatapasztalattal rendelkezik, vagy egy képzési programra történő jelentkezést megelőzően, tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként legalább 500 nap munkatapasztalatot szerzett, vagy egy jóváhagyott képzési programra történő jelentkezést megelőzően, legalább hároméves időtartamú szakképzési programot végzett el és olyan a 15. § szerinti legalább kilenc hónap időtartamú jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeken alapult, amelynek részeként legalább 90 nap hajózási idővel rendelkezik.

2. A képesített matróz képesítés megadásának minimumkövetelményei

2.1. Uniós képesítő bizonyítvány kiállítását az a személy kérelmezheti, aki:

2.1.1. legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik, és ezt a hajózási időt matrózként töltött szolgálat végzéséhez szükséges képesítés birtokában szerezte; vagy

2.1.2. olyan, a 15. § szerinti, legalább három év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeken alapult, és legalább 270 nap hajózási idővel rendelkezik.

3. Üzemeltetési szintű kompetencia követelmények (matróz)

3.1. Hajózás

3.1.1. A matróz valamennyi típusú vízi úton és valamennyi típusú kikötőben képes arra, hogy támogassa a vízi járművet irányító személyzetet a vízi jármű belvízi utakon történő manőverezésében és kormányzásában.

3.1.2. A matróz üzemeletetési feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciái és ismeretei:

3.2. A vízi járművek üzemeltetése

3.2.1. A matróz képes arra, hogy támogatást nyújtson a hajót irányító személyzet részére a hajó működésének ellenőrzésében és a fedélzeten tartózkodó személyekről való gondoskodásban.

3.2.2. A matróz vízi járművek üzemeltetésével kapcsolatos kompetenciái és ismeretei:

3.2.3. A matróz képes a vízi jármű felszerelésének használatára.

3.2.4. A matróz vízi jármű felszerelésének használatával kapcsolatos kompetenciái és ismeretei:

4. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás

4.1. A matróz képes arra, hogy támogassa a vízi járművet irányító személyzetet a rakomány előkészítésében, elrendezésében és figyelemmel kísérésében a berakodási és kirakodási műveletek során.

4.2. A matróz rakománykezeléssel, rakományelrendezéssel és személyszállítással kapcsolatos kompetenciái és ismeretei:

4.3. A matróz képes arra, hogy támogassa a vízi járművet irányító személyzetet az utasoknak történő szolgáltatásnyújtásban, és közvetlen segítséget nyújtson a fogyatékkal élőknek és a csökkent mozgásképességű személyeknek a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. november 24-i 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) IV. mellékletében foglalt képzési követelményeknek és utasításoknak megfelelően.

4.4. A matróz utasoknak történő szolgáltatásnyújtásban való részvételével és a fogyatékkal élőknek és csökkent mozgásképességű személyek részére történő segítségnyújtással kapcsolatos kompetenciái és ismeretei:

5. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika

5.1. A matróz képes arra, hogy támogassa a vízi járművet irányító személyzetet a hajóüzemeltetési technológia, elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika területén az általános műszaki biztonság biztosítása érdekében.

5.2. A matróz hajózási gépészeti, elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnikai kompetenciái és ismeretei:

5.3. A matróz képes a hajózási, elektrotechnikai, elektronikus és vezérléstechnikai berendezéseken szükségessé váló karbantartási munkálatok elvégzésére az általános műszaki biztonság biztosítása érdekében.

5.4. A matróz hajózási, elektrotechnikai, elektronikus és vezérléstechnikai berendezések karbantartására vonatkozó kompetenciái és ismeretei:

6. Karbantartás és javítás

6.1. A matróz képes támogatni a vízi járművet irányító személyzetet a vízi jármű, valamint annak eszközei és felszerelései karbantartásában és javításában.

6.2. A matróz vízi jármű, valamint annak eszközei és felszerelései karbantartására és javítására vonatkozó kompetenciái és ismeretei:

7. Kommunikáció

7.1. A matróz képes az általános és szakmai kommunikációra, beleértve a kommunikációs problémákkal járó helyzetek esetén a szabványosított kommunikációs kifejezések használatát is.

7.2. A matróz kommunikációs kompetenciái és ismeretei:

7.3. A matróz képes együttműködő magatartás tanúsítására.

7.4. A matróz utasítások betartására, az utasokkal és a személyzet többi tagjával való együttműködésre és jó társas kapcsolatok kialakítására és társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kompetenciái és ismeretei:

8. Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem

8.1. A matróz képes a biztonságos munkavégzés szabályainak betartására, megérteni az egészségvédelmi és biztonsági szabályok fontosságát és a környezetvédelem fontosságát.

8.2. A matróz egészségvédelemre, munkavédelemre és környezetvédelemre vonatkozó kompetenciái és ismeretei:

8.3. A matróz képes a fedélzeten történő gyakorlatozás jelentőségének felismerésére, és vészhelyzetek esetén az azonnali cselekvésre.

8.4. A matróz veszélyhelyzetek elhárításával kapcsolatos kompetenciái és ismeretei:

8.5. A matróz képes arra, hogy óvintézkedéseket tegyen a tűzesetek megakadályozására, és megfelelően használja a tűzoltó berendezést.

8.6. A matróz tűzvédelmi ismeretei és kompetenciái:

8.7. A matróz képes arra, hogy feladatait a környezetvédelem fontosságának figyelembevételével hajtsa végre.

8.8. A matróz környezetvédelmi ismeretei és kompetenciái:

9. A matróz képesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsga követelményei

9.1. A matróz 3. pontban foglalt kompetenciáinak és képességeinek ellenőrzése elméleti és gyakorlati vizsgán történik.

9.2. A hajózási hatóság meghatározza a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat és a vizsgatárgyak számonkérésének módját.

10. A matróz és a képesített matróz képesítés alkalmazása

10.1. Az e mellékletben foglaltak alapján megszerzett matróz képesítéssel minden olyan belvízi vízi járművön, amelynek hajóbizonyítványában a személyzet összetételét meghatározó pontban szerepel matróz munkakör, az e képesítéssel ellátható, a képesített matróz képesítés belvízi vízi járművön matróz és képesített matróz munkakör ellátására jogosít.

4. melléklet a 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelethez

HAJÓVEZETŐI KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁKRA ÉS VIZSGÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A hajóvezetői képesítés megadásának minimumkövetelményei

1.1. Az uniós képesítő bizonyítvány annak részére állítható ki, aki rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik, és:

1.1.1. a 8. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, a 18. életévét betöltötte, a 15. § szerinti, legalább három év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan e mellékletben meghatározott követelményeken alapult, továbbá 360 nap hajózási idővel rendelkezik, amit a képzés részeként vagy annak befejezése után teljesített,

1.1.2. 18. életévét betöltötte, uniós kormányosi képesítő bizonyítvánnyal vagy a 7. § (2) bekezdése vagy a 7. § (3) bekezdése szerint elismert kormányosi képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik; a vizsgaközpont által lebonyolított, a rendelet 15. §-a szerinti képesítő vizsgán vett részt, ami igazolja, hogy megfelel az adott irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeknek, és legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik,

1.1.3. 18. életévét betöltötte, legalább 540 nap hajózási idővel rendelkezik, vagy legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik és igazolni tudja, hogy tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként legalább 500 nap munkatapasztalatot szerzett, valamint a vizsgaközpont által lebonyolított, a 15. § szerinti képesítő vizsgán vett részt, ami igazolja, hogy megfelel az adott irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan ezen mellékletben meghatározott követelményeknek,

1.1.4. legalább ötéves, valamely jóváhagyott képzési programra történő jelentkezés előtt szerzett munkatapasztalattal, a 15. § szerinti, legalább másfél év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeken alapult, a jóváhagyott képzési program részeként legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik, és legalább 180 nap hajózási időt teljesített annak befejezése után,

1.1.5. egy képzési programra történő jelentkezést megelőzően egy tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként legalább 500 nap munkatapasztalatot szerzett, a 15. § szerinti, legalább másfél év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeken alapult, a jóváhagyott képzési program részeként legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik, és legalább 180 nap hajózási időt teljesített annak befejezése után, vagy

1.1.6. egy képzési programra történő jelentkezést megelőzően legalább három év időtartamú szakképzési programot végzett el, a 15. § szerinti, legalább másfél év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeken alapult, a jóváhagyott képzési program részeként legalább 180 nap hajózási idővel rendelkezik, és legalább 180 nap hajózási időt teljesített annak befejezése után és rendelkezik rádiókezelői bizonyítvánnyal.

2. Hajóvezető képesítés tengeri jellegű víziúton

2.1. Az a hajóvezető, vagy aki a hajóvezetői képesítés kiállításához szükséges feltételeket teljesítette, Vonalvizsga III. vizsgát tehet az 5. mellékletben foglalt kompetenciák és képességek meglétének bizonyítására az 5. melléklet szerinti vizsgák letételével.

2.2. A 2.1. alpontban foglalt vizsga eredményes teljesítését követően a vizsgaközpont - ha még nem került kiállításra a hajóvezetői képesítés - külön eljárás nélkül olyan hajóvezetői képesítést állít ki, amelynek a kódolt egyedi engedélyek rovatába M (hajózás tengeri jellegű belvízi utakon) bejegyzést tesz.

2.3. Az 5. mellékletben meghatározott vizsga önállóan is tehető. A hajóvezető képesítés birtokában - Vonalvizsga III. vizsga sikeres teljesítése esetén kérelemre - a képesítést a vizsgaközpont olyan új képesítésre cseréli, amelynek a kódolt egyedi engedélyek rovatába M (hajózás tengeri jellegű belvízi utakon) bejegyzést tesz.

3. Hajóvezető nagy kötelék vezetésére

3.1. Azoknak a hajóvezető képesítéssel rendelkezőknek, akik a 8. §-ban foglalt feltételeket teljesítik, a vizsgaközpont olyan hajóvezetői képesítő okmányt állít ki, amelynek a kódolt egyedi engedélyek rovatába C (nagy kötelékek vezetése) bejegyzést tesz.

3.2. A nagy kötelékek vezetésére jogosító képesítés kiállításának további feltétele, hogy a kérelmező legalább 720 nap hajózási idővel rendelkezik, és ebből legalább 540 nap hajózási időt szolgált képesített hajóvezetőként, és legalább 180 nap hajózási időt nagy kötelék irányításában.

3.3. A nagy kötelékek vezetésére jogosító képesítés kiállításához szükséges nagy kötelék irányításában eltöltött legalább 180 nap hajózási időt legalább kormányosi munkakörben kell teljesíteni.

3.4. A 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt hajózási idővel kapcsolatban meghatározott minimumkövetelmények igazoláshoz a hatóság elfogadja a hajónapló, vagy annak a hajóvezető által hitelesített másolatának benyújtását, vagy a hajós szolgálati könyvben igazolt - nagy köteléken teljesített - szolgálatot. Nem magyar lajstromban nyilvántartott hajó esetében a hatóság bekérheti a hajóbizonyítvány másolatát is, amennyiben a vízi jármű műszaki paramétereire vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre és hiteles nyilvános adatbázisból nem elérhetőek.

3.5. A nagy kötelékek vezetésére jogosító hajóvezetői képesítés a kiállítástól számított 5 évig hatályos, melynek lejártát követően a vizsgaközpont kérelemre új képesítő okmányt állít ki.

4. Irányítási szintű kompetencia követelmények (hajóvezető)

4.1. Felügyelet

4.1.1. A hajóvezető képes arra, hogy oktatást biztosítson a fedélzeti személyzet többi tagja részére, és felügyelje az általuk végzett, a 3. mellékletben foglalt feladatok végrehajtását, aminek előfeltétele, hogy rendelkezzen az e feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel. A hajóvezetői képesítés kiállítását kérelmező személyeknek igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a következő 4.2-4.9. alpontban felsorolt kompetenciákkal, kivéve, ha a következő feltételek egyikének megfelelnek:

4.1.1.1. elvégeztek egy - a hajózási hatóság által - jóváhagyott képzési programot, amely az operatív üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeken alapul, vagy

4.1.1.2. sikeresen elvégeztek egy a vizsgaközpont által végzett kompetencia-felmérést, amelynek célja az üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése.

4.2. Hajózás

4.2.1. A hajóvezetőnek a következő hajózási műveletekkel kapcsolatos ismeretekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie:

4.2.2. A vízi jármű üzemeltetése

4.2.3. A hajóvezetőnek a következő vízi jármű üzemeltetésével kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.2.4. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás

4.2.5. A hajóvezetőnek a következő rakománykezelésre, rakományelrendezésre és személyszállításra vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.2.6. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika

4.2.7. A hajóvezetőnek a következő hajózási gépészettel, elektrotechnikával, elektronikával és vezérléstechnikával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.2.8. Karbantartás és javítás

4.2.9. A hajóvezetőnek a következő vízi jármű karbantartásával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.2.10. Kommunikáció

4.2.11. A hajóvezetőnek a következő kommunikációval kapcsolatos kompetenciával és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.2.12. Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem

4.2.13. A hajóvezetőnek a következő egészségvédelmi, biztonsági és környezetvédelmi kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.3. Navigálás

4.3.1. A hajóvezető képes meghatározni az útvonalat és navigálni a belvízi utakon, ennek részeként képes arra, hogy kiválassza a legészszerűbb, leggazdaságosabb és ökológiai szempontból legjobb hajózási útvonalat a rakodási és kirakodási célpontok eléréséhez, figyelembe véve az alkalmazandó közlekedési szabályzatot és a belvízi hajózás egyezményes szabályait.

4.3.2. A hajóvezetőnek a következő útvonal meghatározásával és navigálással kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.3.3. A hajóvezető képes a vízi jármű személyzetére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteinek alkalmazására, ideértve a pihenőidőre és a fedélzeti személyzet összetételére vonatkozó ismereteket is.

4.3.4. A hajóvezetőnek a következő vízi jármű személyzetére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.3.5. A hajóvezető képes hajózni és manőverezni, gondoskodva a belvízi utakon a vízi jármű biztonságos működéséről a nagy forgalomsűrűségű helyzetekben, továbbá amikor más vízi járművek veszélyes árukat szállítanak, és azokban az esetekben is, amikor szükséges a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) alapszintű ismerete.

4.3.6. A hajóvezetőnek a következő biztonságos hajózásra és manőverezésre vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.3.7. A hajóvezető képes a belvízi utakon bekövetkező hajózási vészhelyzetekre reagálni.

4.3.8. A hajóvezetőnek a következő veszélyhelyzetek elhárításával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.4. A vízi jármű üzemeltetése

4.4.1. A hajóvezető képes a belvízi hajóépítésre és az építési módszerekre vonatkozó ismereteknek a különböző típusú vízi járművek üzemeltetéséhez való alkalmazására, és alapvető ismeretekkel rendelkezik a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekről.

4.4.2. A hajóvezetőnek a következő belvízi hajóépítésre, építési módszerekre vonatkozó és a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekkel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.4.3. A hajóvezető képes, hogy ellenőrizze és figyelemmel kísérje a kötelező felszereléseket az érvényes vízi jármű bizonyítványban említettek szerint.

4.4.4. A hajóvezetőnek a következő kötelező felszerelésekkel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.5. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás

4.5.1. A hajóvezető képes arra, hogy megtervezze és biztosítsa a rakományoknak az út során történő biztonságos berakodását, elrendezését, rögzítését, kirakodását és gondozását.

4.5.2. A hajóvezetőnek a következő rakományoknak az út során történő biztonságos berakodásával, elrendezésével, rögzítésével, kirakodásával és gondozásával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.5.3. A hajóvezető képes a vízi jármű stabilitásának megtervezésére és biztosítására.

4.5.4. A hajóvezetőnek a következő vízi jármű stabilitásának megtervezésével és biztosításával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.5.5. A hajóvezető képes megtervezni és biztosítani az utasok biztonságos szállítását és ellátásukat az utazás alatt, ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében foglalt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is.

4.5.6. A hajóvezetőnek a következő az utasok biztonságos szállításával és ellátásával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.6. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika

4.6.1. A hajóvezető képes arra, hogy megtervezze a munkafolyamatot a hajóüzemeltetési, az elektrotechnikai, az elektronikai és az irányítástechnikai területeken.

4.6.2. A hajóvezetőnek a következő hajóüzemeltetési, elektrotechnikai, elektronikai és irányítástechnikai területekkel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.6.3. A hajóvezető képes arra, hogy figyelemmel kísérje a főmotorokat, a segédgépeket és berendezéseket.

4.6.4. A hajóvezetőnek a következő főmotorok, segédgépek és berendezésekkel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.6.5. A hajóvezető képes arra, hogy utasításokat tervezzen és adjon meg a vízi jármű szivattyújával és szivattyúvezérlő rendszerével kapcsolatban.

4.6.6. A hajóvezetőnek a következő a vízi jármű szivattyújával és szivattyúvezérlő rendszerével kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.6.7. A hajóvezető képes arra, hogy megszervezze a vízi jármű elektrotechnikai eszközeinek biztonságos használatát és alkalmazását, karbantartását és javítását.

4.6.8. A hajóvezetőnek a következő a vízi jármű elektrotechnikai eszközeivel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.6.9. A hajóvezető képes a műszaki eszközök biztonságos karbantartásának és javításának irányítására.

4.6.10. A hajóvezetőnek a következő a műszaki eszközökkel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.7. Karbantartás és javítás

4.7.1. A hajóvezető képes a vízi jármű és felszerelései biztonságos karbantartásának és javításának megszervezésére.

4.7.2. A hajóvezetőnek a következő a vízi jármű és felszereléseivel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.8. Kommunikáció

4.8.1. A hajóvezető képes humánerőforrás-gazdálkodásra, társadalmi felelősségvállalásra, valamint a vízi jármű fedélzetén a munkafolyamatok és a képzés megszervezésére.

4.8.2. A hajóvezetőnek a következő humánerőforrás-gazdálkodással, társadalmi felelősségvállalással, munkafolyamatok és a képzés megszervezésével kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.8.3. A hajóvezető képes mindenkor biztosítani a jó kommunikációt, beleértve kommunikációs problémákkal járó helyzetek esetén a szabványosított kommunikációs kifejezések használatát.

4.8.4. A hajóvezetőnek a következő kommunikációval kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.8.5. A hajóvezető képes a jól kiegyensúlyozott és barátságos munkakörnyezet kialakítására a fedélzeten.

4.8.6. A hajóvezetőnek a következő munkakörnyezettel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.9. Egészségvédelem és biztonság, utas jogok és környezetvédelem

4.9.1. A hajóvezető képes az alkalmazandó jogi követelmények figyelemmel kísérésére és az életvédelem biztosítása érdekében intézkedések tételére.

4.9.2. A hajóvezetőnek a következő jogi követelményekkel és életvédelem biztosításával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.9.3. A hajóvezető képes megóvni a fedélzeten tartózkodó személyek biztonságát és épségét, ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára a vonatkozó, az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében foglalt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is.

4.9.4. A hajóvezetőnek a következő személyek biztonságával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.9.5. A hajóvezető képes vészhelyzeti és kárellenőrzési tervek készítésére, és a vészhelyzetek kezelésére.

4.9.6. A hajóvezetőnek a következő vészhelyzetekkel és kárellenőrzéssel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

4.9.7. A hajóvezető képes a környezetvédelem követelményeinek való megfelelés biztosítására.

4.9.8. A hajóvezetőnek a következő környezetvédelemmel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

5. A hajóvezető képesítés megszerzéséhez szükséges vizsga követelményei

5.1. A vizsga két részből áll: az első az utazás megtervezését (elméleti vizsga), a második az utazás megvalósítását (elméleti és gyakorlati vizsga) foglalja magában.

5.2. Az utazás megvalósításának értékelését egyetlen alkalommal kell elvégezni. A vizsga mindkét része több elemből áll.

5.3. Olyan hajóvezetők számára, akik nem teljesítettek valamely üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeken alapuló jóváhagyott képzési programot, és nem teljesítettek valamely illetékes hatóság vagy szervezet által végzett kompetenciafelmérést sem, amelynek célja az üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése volt, a követelmények kiegészülnek az e melléklet 5. pontjában foglalt szabványokban meghatározott speciális elemekkel (felügyelettel kapcsolatos kiegészítő modul a hajóvezető képesítési bizonyítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga keretében).

A tartalom tekintetében a vizsgának meg kell felelnie a következő követelményeknek:

5.4. Utazástervezés

A vizsga utazástervezésre vonatkozó része az 5.4.2. alpontban foglalt táblázatban felsorolt elemekből áll. Az elemek I. és II. kategóriába vannak besorolva, fontosságuk szerint. Minden egyes kategóriából 10 elemet kell kiválasztani az adott listából, és a vizsga során el kell végeztetni.

5.4.1. A vizsga utazástervezésre vonatkozó részének tartalma

5.4.2. A következő táblázatban minden kategóriában 10 elemet kell értékelni. A vizsgázók maximális eredményként legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén. Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes értékelt elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 60 pont összpontszámot el kell érniük.

5.5. A kompetenciák, képességek ellenőrzése a vizsgán

5.5.1. A hajóvezetői vizsga elméleti részében a 4. pontban foglalt kompetenciák, képességek és ismeretek ellenőrzése történik meg.

5.5.2. A hajózási hatóság meghatározza a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat és a vizsgatárgyak számonkérésének módját.

5.6. Az utazás megvalósítása (elméleti és gyakorlati vizsga)

5.6.1. A vizsgázónak bizonyítania kell, hogy képes egy utazás megvalósítására, és ennek során képes maga kezelni a vízi járművet. Az értékelendő egyedi elemeket az 5.4.2. alpontban foglalt táblázat tartalmazza, és - az utazástervezéssel ellentétben - mindegyiket mindig értékelni kell. A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról.

5.6.2. A vizsga utazásmegvalósításra vonatkozó részének tartalma

5.6.3. A vizsga ezen részében felsorolt összes elemet értékelni kell. A vizsgázónak a következő táblázatban foglalt minden egyes elemnél a maximális 10 pontból legalább 7 pontot el kell érnie.

6. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények

6.1. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet a vizsgaszabályzat szabályozza. A vizsgán a hajóvezetőnek képesnek kell lennie a meghatározott vizsgaelemek végrehajtására egy olyan műszaki paraméterekkel rendelkező vízi járművel, amely az adott vízi járműre vonatkozó uniós minimumkövetelményeket kielégíti.

6.2. A hajózási hatóság meghatározza a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat és a vizsgatárgyak számonkérésének módját.

7. A hajóvezető képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga keretében végzett, felügyelettel kapcsolatos kiegészítő modulra vonatkozó követelmények

7.1. Az a vizsgázó, aki nem teljesített valamilyen üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeken alapuló jóváhagyott képzési programot, és nem teljesített valamely vizsgaközpont által végzett, az üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésére szolgáló kompetencia-felmérést sem, köteles teljesíteni ezt a modult. A hajóvezető képesítési bizonyítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga követelményein túl a vizsgázónak az e pontban foglalt következő követelményeknek is meg kell felelnie.

8. Speciális kompetenciák és vizsgahelyzetek

8.1. A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról. A vizsgáztatóknak a 8.3. alpontban foglalt táblázat 25 darab I. kategóriájú vizsgaeleméből legalább 20 elemet végre kell hajtatniuk. A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 12 darab II. kategóriájú elemből legalább 8 elemet. A vizsgázó legfeljebb 10 pontot érhet el minden elem esetén. Az I. kategória esetén a vizsgázónak minden elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érnie.

8.2. A II. kategória esetén a vizsgázónak legalább 40 pont összpontszámot el kell érnie.

8.3. A hajózási hatóság határozza meg a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat és a vizsgatárgyak számonkérésének módját.

9. A hajóvezető képesítések alkalmazása

9.1. Az e rendeletben foglalt hajóvezető képesítés - nagy kötelék kivételével - bármely vízi jármű és azok köteléke vezetésére és gépi berendezéseinek kezelésére, valamint vitorlázáselmélet tárgyból tett elméleti vizsga és vitorlás hajóval tett gyakorlati vizsga teljesítését követően - vitorla meghajtásának kezelésére jogosít. E jogosultság igazolására a kiállító szerv a képesítő bizonyítvány 10. (Kódolt egyedi engedély(ek):) sorába a "V" kódot jegyzi be.

9.2. A hajóvezető képesítés - nagy kötelék vezetésére kiterjesztéssel - bármely vízi jármű és azok kötelékének vezetésére és gépi berendezéseinek kezelésére, valamint vitorlázáselmélet tárgyból tett elméleti vizsga és vitorlás hajóval tett gyakorlati vizsga birtokában - vitorla meghajtás kezelésére jogosít. E jogosultság igazolására a kiállító szerv a képesítő bizonyítvány 10. (Kódolt egyedi engedély(ek):) sorába a "V" kódot jegyzi be.

9.3. Azokon a vízterületeken, ahol a jogszabály vonalvizsgát ír elő feltételként a vízi jármű vezetéséhez, a vezetés feltétele a teljesített vonalvizsga bejegyzése a hajóvezetői képesítésbe.

5. melléklet a 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelethez

A TENGERI JELLEGŰNEK MINŐSÍTETT BELVÍZI ÚTON TÖRTÉNŐ HAJÓZÁSRA VONATKOZÓ KOMPETENCIÁK ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. A tengeri jellegű belvízi utakon való hajózásra vonatkozó kompetenciakövetelmények (Vonalvizsga III.)

1.1. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezető képes naprakész térképekkel, a hajósoknak és a tengerészeknek szóló hirdetményekkel és más, a tengeri jellegű vízi utakra jellemző kiadványokkal dolgozni.

1.2. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek a következő hajózási információforrásokból származó információk és a tengeri jellegű belvízi utakra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

1.3. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezető képes az árapály dátumok, az árapály áramlatok, -időszakok és -ciklusok, az árapály áramlat- és árapály-időpontok, valamint a torkolaton belüli változások használatára.

1.4. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek a következő árapály-, és időjárás-előrejelzés értelmezésére vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

1.5. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezető képes a Belvízi utak jelzései (SIGNI) és a tengeri navigációs jelzésekkel foglalkozó hatóságok nemzetközi szövetsége (IALA) által alkalmazott jelölési és jelrendszer használatára a tengeri jellegű belvízi utakon való biztonságos hajózás érdekében.

1.6. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek a következő a belvízi utak jelzéseinek használatára és a tengeri jelzések nemzetközi szervezete által alkalmazott jelölési és jelzési rendszerrel kapcsolatos ismeretekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie:

2. A Vonalvizsga III. elméleti vizsgára jelentkezés feltételei

2.1. A Vonalvizsga III. vizsgára jelentkezéshez - a 8. és 9. §-ban meghatározott feltételeken túl - még ki nem állított hajóvezetői képesítés esetén az ahhoz előírt valamennyi vizsga sikeres teljesítése szükséges.

3. A Vonalvizsga III. megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga követelményei

3.1. A hajózási hatóság meghatározza a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat és a vizsgatárgyak számonkérésének módját.

4. A Vonalvizsga III. képesítés

4.1. A Vonalvizsga III. vizsga alapján a hajózási vizsgaközpont olyan hajóvezetői képesítést állít ki, amelynek 10. (Kódolt egyedi engedély(ek):) sorába az "M" kódot jegyzi.

4.2. Ez a képesítés a jogszabály által tengeri jellegűnek minősített víziúton vagy víziút-szakaszon történő hajó vagy kötelék vezetésére jogosít.

6. melléklet a 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelethez

A RADARHAJÓS KÉPESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁKRA ÉS VIZSGÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A radar segítségével történő hajózásra vonatkozó kompetenciakövetelmények (radarhajós)

1.1. A radar segítségével hajózó hajóvezető (radarhajós) képes arra, hogy megtegye az elindulás előtti intézkedéseket a radar segítségével történő biztonságos hajózás érdekében.

1.2. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek a következő hajózási radarberendezések és szögsebességjelző készülékek használatára vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

1.3. A radar segítségével hajózó hajóvezető képes a radarkijelzés értelmezésére és a radar által szolgáltatott információk elemzésére.

1.4. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek a következő radarkijelzés értelmezésére és a radar által szolgáltatott információk elemzésére vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

1.5. A radar segítségével hajózó hajóvezető képes a különböző eredetű interferenciák csökkentésére.

1.6. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek a következő különböző eredetű interferenciák csökkentésére vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

1.7. A radar segítségével hajózó hajóvezető képes arra, hogy radarral hajózzon, figyelembe véve a belvízi hajózásra vonatkozóan megállapított szabályrendszert, és betartja a radarral történő hajózás követelményeit, különös tekintettel a hajók személyzeti vagy műszaki követelményeit meghatározó szabályokra.

1.8. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek a következő radarhasználatra vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

1.9. A radar segítségével hajózó hajóvezető képes konkrét körülmények kezelésére, mint a forgalom sűrűsége, az eszközök meghibásodása, veszélyes helyzetek.

1.10. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek a következő veszélyhelyzetekre történő reagálására vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

2. A radar segítségével történő hajózásra vonatkozó különleges engedély (radarhajós képesítés) megszerzéséhez szükséges elméleti vizsga követelményei

2.1. A radarhajós elméleti vizsgára az jelentkezhet, aki:

2.1.1. érvényes hajóvezetői képesítéssel rendelkezik,

2.1.2. hajóvezető vagy kormányos szolgálatban - a hajózási hatóság által igazolt - menetben töltött, a hajóvezetői képesítés megszerzését követően olyan nagyhajón teljesített 120 hajózási nap hajózási idővel rendelkezik, amelyen radarberendezés működik,

2.1.3. a 2.1.2. pont szerint teljesített szolgálatok időszakára vonatkozó hajónaplót vagy a vízijármű vezetője által hitelesített hajónapló kivonatát a vizsgaközponthoz benyújtotta,

2.1.4. 2 db színes igazolványképet benyújtott, és

2.1.5. a vizsgadíj befizetését igazolta.

2.2. Az 1. pontban foglalt kompetenciák, ismeretek és képességek ellenőrzése a radarhajós elméleti vizsga következő vizsgaelemeinek számonkérésével történik:

2.2.1. radarelmélet, radarberendezés működése;

2.2.2. radarkészülék kezelése, zavarjelenségek;

2.2.3. radarkép kiértékelése;

2.2.4. fordulásjelző működése és használata, ECDIS;

2.2.5. hajóvezetésre vonatkozó szabályok korlátozott látási viszonyok között.

2.3. A hajózási hatóság meghatározza a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat és a vizsgatárgyak számonkérésének módját.

3. A radar segítségével történő hajózásra vonatkozó különleges engedély (radarhajós képesítés) megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga követelményei

3.1. A radar segítségével történő hajózásra vonatkozó különleges engedély (radarhajós képesítés) megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga vizsgaelemei

3.1.1. A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról. A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 3.1.2. alpontban foglalt táblázat 1-16. sorában foglalt vizsgaelemeket és a 17-19. sorban foglalt vizsgaelemek legalább egyikét. A vizsgázónak a vizsga eredményességéhez minden vizsgaelemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érnie.

3.1.2. Speciális kompetenciák és vizsgaelemek

4. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények

4.1. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre vonatkozó követelményeket a vizsgaszabályzat határozza meg. A radar segítségével hajózó hajóvezető kompetenciájának felmérésére szolgáló gyakorlati vizsgákhoz használt vízi járműveknek meg kell felelniük az ES-TRIN 2017/1 (1) szabvány 7.06. cikkében foglalt műszaki követelménynek. A vízi járműveknek működőképes belvízi ECDIS rendszerrel vagy az elektronikus térképek megjelenítésére szolgáló hasonló eszközzel kell rendelkezniük.

5. A radarhajós gyakorlati vizsga vizsgaelemeinek számonkérése

5.1. A gyakorlati vizsga 3.1.2. alpontban foglalt táblázatban meghatározott vizsgaelemei a következő csoportokban kerülnek számonkérésre a hatósági vizsgán:

5.1.1. felkészülés radarhajózásra,

5.1.2. hajózás radarral és ECDIS készülékkel (hegy- és völgymenetben, fordulás, találkozás, előzés, várakozás), ki- és behajózás kikötőbejáratban, hídnyílásban, szűkületben,

5.1.3. zavarjelenségek (pl. többszörös vagy hamis visszhang) kezelése,

5.1.4. magatartás különleges helyzetben.

5.2. A hajózási hatóság meghatározza a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat és a vizsgatárgyak számonkérésének módját.

6. A radarhajós képesítés alkalmazása

6.1. A radarhajós (kiegészítő) képesítés a vízi jármű radarral való vezetésére jogosít.

6.2. A hajóvezetői képesítés 10. (Kódolt egyedi engedély(ek):) sorában a hajózási vizsgaközpont "R" kódot jegyez be.

7. melléklet a 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelethez

A SZEMÉLYHAJÓZÁSI SZAKÉRTŐI KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁKRA ÉS VIZSGÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A személyhajózási szakértői képesítés megszerzésének és megtartásának feltételei

1.1. A személyhajózási szakértői képesítő bizonyítvány kérelemre annak állítható ki első alkalommal, aki:

1.1.1. legalább 18. életévét betöltötte;

1.1.2. legalább 6 havi nagyhajón, vagy személyhajón szerzett hajózási gyakorlattal rendelkezik;

1.1.3. a személyhajózási szakértők tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan e mellékletben előírt követelményeknek megfelel; és

1.1.4. az 1.1.3. alpontban foglalt követelménynek való megfelelést a hajózási hatóság által jóváhagyott képzés keretében vagy a hajózási vizsgaközpontnál tett vizsgával igazolja.

1.2. A személyhajózási szakértői képesítő bizonyítvány megújítását kérelmező személy új hatósági vizsgát tesz le a vizsgaközpontnál, vagy új - a hajózási hatóság által - jóváhagyott képzési programot végez el a 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

2. A személyhajózási szakértőkre vonatkozó kompetenciakövetelmények

2.1. A személyhajózási szakértő képes az életmentő felszerelések használatának megszervezésére a személyhajók fedélzetén.

2.2. A személyhajózási szakértőnek a következő életmentő felszerelések használatával kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

2.3. A személyhajózási szakértő képes a biztonsági utasításokat alkalmazni és az utasok védelméhez szükséges intézkedéseket általánosságban meghozni, különösen vészhelyzetekben (pl. kiürítés, sérülések, ütközés, fennakadás, tűz, robbanás vagy egyéb olyan helyzetek, amelyek pánikot kelthetnek), ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében foglalt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is.

2.4. A személyhajózási szakértőnek a következő biztonsági és védelmi intézkedések alkalmazására vonatkozó ismeretekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie:

2.5. A személyhajózási szakértő képes az alapszintű angol nyelvű kommunikációra.

2.6. A személyhajózási szakértőnek a következő alapszintű angol nyelvi kommunikációs kompetenciával és ismerettel kell rendelkeznie:

2.7. A személyhajózási szakértő megfelel az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet utasjogokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó követelményeinek.

2.8. A személyhajózási szakértőnek a következő utasjogokkal kapcsolatos kompetenciával és ismerettel kell rendelkeznie:

3. A személyhajózási szakértői képesítés megszerzéséhez szükséges speciális kompetenciák és vizsgaszituációk

3.1. A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról.

3.2. A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 3.6. alpontban foglalt táblázatban meghatározott 14 darab I. kategóriájú elemből legalább 11 elemet, feltéve, hogy a 16. elem és a 20. elem értékelésére sor kerül.

3.3. A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 8 darab II. kategóriájú elemből legalább 7 elemet.

3.4. A vizsgázók legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.

3.5. Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 45 pont összpontszámot el kell érniük.

3.6. A személyhajózási szakértői vizsgán a kompetenciákhoz tartozó vizsgaelemek

4. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre és parti berendezésekre vonatkozó műszaki követelmények

Az értékelés helyét el kell látni a személyhajókon rendszeresített életmentő felszerelésekkel, amelyek a 2. vizsgálati elem bemutatásához szükségesek, beleértve a kabinos hajókon rendszeresített különleges életmentő felszereléseket is, az alkalmazandó ES-TRIN 2017/1 szabvány szerint. El kell látni biztonsági szolgálati beosztással és biztonsági tervvel, amely megfelel az ES-TRIN 2017/1 szabványnak, valamint megfelelő helyiségekkel és berendezésekkel, amelyek segítségével értékelhető az evakuálás megszervezésére való képesség, valamint a tűzoltási tevékenység és a tűz esetén tanúsított reakció.

5. A személyhajózási szakértő képesítés kiállítása és alkalmazása

5.1. A személyhajózási szakértő képesítést a vizsgaközpont a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet] I. melléklet 1. és 3. pontjában foglaltak szerint állítja ki.

5.2. A személyhajózási szakértő képesítés személyhajón személyhajózási szakértői szolgálat ellátására jogosít.

8. melléklet a 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelethez

A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZZAL ÜZEMELŐ VÍZI JÁRMŰVEL VALÓ HAJÓZÁSHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁKRA ÉS VIZSGÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A cseppfolyósított földgázzal (a továbbiakban: LNG) foglalkozó szakértők képesítése megadásának minimumkövetelményei

1.1. A cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakértő (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: LNG-szakértő) uniós képesítő bizonyítványát első alkalommal az kérelmezheti, aki:

1.1.1. legalább 18. életévét betöltötte; és

1.1.2. az LNG-szakértő tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeknek igazoltan megfelel.

1.2. Az LNG-szakértő uniós képesítő bizonyítványa akkor újítható meg, ha a kérelmező:

1.2.1. üzemanyagként cseppfolyósított földgázt használó hajó fedélzetén a következő mértékű hajózási idővel rendelkezik:

1.2.1.1. legalább 180 nap öt éven belül; vagy

1.2.1.2. legalább 90 nap egy éven belül; vagy

1.2.2. megfelel az LNG-szakértő tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az e mellékletben előírt követelményeknek.

2. Az LNG szakértőre vonatkozó kompetenciakövetelmények

2.1. Az LNG-szakértő képes biztosítani az üzemanyagként LNG-t használó vízi járművekre vonatkozó jogszabályok és szabványok, valamint más vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírások betartását.

2.2. Az LNG-szakértőnek az üzemanyagként LNG-t használó vízi járművekre vonatkozó jogszabályok, szabványok és egészségügyi, valamint biztonsági előírásokra vonatkozó következő ismeretekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie:

2.3. Az LNG-szakértő ismeri az LNG jellemzőivel kapcsolatos, odafigyelést igénylő konkrét pontokat, felismeri és kezeli a kockázatokat.

2.4. Az LNG-szakértőnek a következő az LNG jellemzőivel kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

2.5. Az LNG-szakértő képes az LNG-vel kapcsolatos fedélzeti és a fedélzetihez csatlakoztatott rendszerek biztonságos üzemeltetésére.

2.6. Az LNG-szakértőnek a következő az LNG-vel kapcsolatos fedélzeti és a fedélzetihez csatlakoztatott rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

2.7. Az LNG-szakértő képes biztosítani az LNG rendszer rendszeres ellenőrzését.

2.8. Az LNG-szakértőnek a következő az LNG-rendszer ellenőrzésére vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

2.9. Az LNG-szakértő rendelkezik az LNG-töltési műveletek biztonságos és ellenőrzött módon történő elvégzéséhez szükséges ismeretekkel.

2.10. Az LNG-szakértőnek a következő az üzemanyag-töltési eljárások biztonságos módon történő végrehajtására vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

2.11. Az LNG-szakértő képes felkészíteni az LNG rendszert a vízi jármű karbantartásához.

2.12. Az LNG-szakértőnek a következő az LNG-rendszer vízi jármű karbantartásához kapcsolódó előkészítéshez szükséges kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie:

2.13. Az LNG-szakértő képes az LNG-vel kapcsolatos vészhelyzetek kezelésére.

2.14. Az LNG-szakértőnek a következő az LNG-vel kapcsolatban felmerülő veszélyhelyzetek kezelésére vonatkozó kompetenciákkal és ismeretekkel kell rendelkeznie: