21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelet

egyes hajózással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 128. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró kultúráért és innovációért felelős miniszterrel egyetértésben -,

a 2. alcím és az 5. melléklet tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben -,

a 3. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. alcím és a 6. melléklet tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 5. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet módosítása

1. § A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az e rendeletben szabályozott azon képesítések, amelyek a hivatásos hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek nem felelnek meg, az Európai Unió vízi úthálózatával kapcsolatban lévő vízterületeken a hivatásos hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó úszólétesítményeken szolgálat ellátására nem jogosítanak."

2. § Az Rí. Képzés és felkészülés hajózási képesítő vizsgára alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) A képző szerv az elméleti képzéshez a képzésben részesülő személyek létszámának, valamint a tantermi és közegészségügyi előírásoknak megfelelő oktatási helyiséget biztosít.

(2) A képző szerv a gyakorlati képzéshez a képzés jellegének, a vizsgahajónak megfelelő paraméterekkel rendelkező helyszínt, üzemképes hajót és a képzéshez szükséges eszközöket, felszerelést biztosít.

(3) A képző szerv a tanfolyam kezdete előtt legalább 5 munkanappal az engedélyező hatóságnak és a vizsgaközpontnak írásban bejelenti a tanfolyam tanrendjét, konzultációs rendjét, az oktatási helyszín pontos címét - továbbá gyakorlati képzés esetén az oktató hajó azonosítóját -, a tantárgyak oktatási időpontját, az oktatás időtartamát és előadójának a nevét, valamint a résztvevő tanulók várható létszámát.

(4) A képző szerv a tanfolyammal kapcsolatos, jóváhagyást érintő változtatásokat, így különösen a személyi és tárgyi feltételektől vagy az oktatási tervtől történő eltérést 15 napon belül, de legkésőbb a változással érintett tanfolyam indulása előtti 3. munkanapon írásban bejelenti az engedélyező hatóságnak.

(5) A képző szerv nyomon követi és dokumentálja a tanulók képzési program szerinti előrehaladását, az előírt kompetenciák alkalmazásképes tudásának megszerzését, megújítását, valamint fenntartását.

(6) A képző szerv a tanfolyam elvégzését követően az 1. számú melléklet I. Fejezet Képzési Igazolás alcím 1. pontjában foglalt képzési igazolást állít ki, ha a jelentkező a képzési szerződésben megfogalmazott feltételeknek megfelel, és a képzést sikerrel teljesíti.

(7) A hajózási hatóság meghatározza a vizsga tematikáját, a vizsgára történő felkészülés, felkészítés személyi és tárgyi feltételeit."

3. § Az R1. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A hajós szolgálati könyvben és a tengerész szolgálati könyvben a szolgálati időkre és utakra, gyakorlatra vonatkozó bejegyzés igazoltnak tekinthető, ha azt az erre kijelölt szervezet igazolta, vagy a hajózási hatóság a nyilvántartásába bevezette."

4. § Az R1. 9/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/C. § Kedvtelési céllal közlekedő kishajó vezetéséhez az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Belvízi Közlekedési Munkacsoportja 40. számú határozatában részes (elfogadó) állam által és a határozatban foglaltaknak megfelelően külföldön kibocsátott nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány az abban foglalt korlátozások figyelembevételével fogadható el, ha a bizonyítvány tulajdonosa érvényes egészségi alkalmasságról szóló orvosi igazolással rendelkezik."

5. § (1) Az R1. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2022. január 17. előtt megszerzett belvízi fedélzeti hivatásos hajózási képesítés igazolására a vizsgaközpont kérelemre, különbözeti vizsga nélkül az e rendeletben foglaltaknak megfelelő képesítő okmányt állít ki."

(2) Az R1. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vizsgaközpont a szolgálati célú kisgéphajó-vezetői képesítéssel rendelkező személy kérelmére - a hivatásos képesítéshez a 2. számú mellékletben előírt gyakorlat igazolása esetén - "hivatásos kisgéphajó-vezető" képesítő okmányt ad ki."

6. § Az R1. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12/A. § (1) Az "A" és "B" kategóriájú hajóvezető, a kishajóvezető "A", valamint a révész "A" képesítő okmányok a bizonyítvány adataiban bekövetkező változásig, hatályuk kiterjesztéséig, lejáratukig, de legfeljebb 2032. január 17. napjáig hatályosak.

(2) A révész "A" képesítés alapján a vizsgaközpont uniós hajóvezető képesítő okmányt állít ki, ha a kérelmező legalább két év kompvezetői szolgálatot igazol, valamint rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik.

(3) A kishajó-vezető "A" képesítés alapján a vizsgaközpont "C" kategóriájú hajóvezető képesítő okmányt állít ki, ha a kérelmező legalább egy év személyhajó-vezetői szolgálatot igazol, és rendelkezik belvízi hajózási rádiótelefon kezelői bizonyítvánnyal, valamint sikeres hajóvezetői különbözeti vizsgát tesz a 2. számú melléklet A. rész IV. fejezet 2/IV/1. táblázatban foglalt vizsgatárgyakból, amelyre tanfolyam elvégzése nélkül felkészülhet. A "C" kategóriájú hajóvezető képesítés megszerzését követően kérelemre a vizsgaközpont uniós hajóvezetői képesítő bizonyítvány állít ki, ha a kérelmező legalább két év nagyhajó-vezetői szolgálatot igazol.

(4) A személyhajózási szakértő, a légzőkészülék-kezelő, az elsősegélynyújtó képesítő okmányok a bizonyítvány adataiban bekövetkező változásig, az időbeli hatályuk lejáratáig, de legfeljebb 2032. január 17. napjáig hatályban maradnak.

(5) A 2022. január 18. napját megelőzően megszerzett II. és III. szintű vonalvizsgáról kiállított bizonyítvány hatályát a hivatásos hajós képesítésekkel összefüggő egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 13/2022. (IV. 14.) ITM rendelet nem érinti.

(6) Az egyes hajózással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése előtt megszerzett radarhajós, radarhajós (komp), radarhajós (kishajó) képesítések hatályát a Módr. nem érinti, e képesítések alapján radarhajós képesítő okmány állítható ki."

7. § Az R1. 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/993/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

8. § Az R1.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint,

b) 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint,

c) 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint,

d) 4. számú melléklete a 4. melléklet szerint

módosul.

9. § Hatályát veszti az R1.

a) 2. § c) pontja,

b) 9/B. § (3) bekezdésében a "Vonalvizsgához kötött képesítés esetén az adott víziútszakaszra vonatkozó vonalvizsga kötelező." szövegrész,

c) 12. § (4) bekezdése,

d) 14. § (1) bekezdés b) pontja.

2. A hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESZCSM együttes rendelet módosítása

10. § A hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A vizsgálatot végző orvos - a vizsgált személy egészségi állapota alapján - akkor állapíthat meg a (2), (4), (5) és (6) bekezdésben meghatározottnál rövidebb határidőt, ha az 1. számú melléklet 4. pontjában foglalt táblázatban meghatározott, az alkalmasságot korlátozó betegséget vagy testi fogyatékosságot állapít meg. A korlátozást részletesen indokolni kell."

11. § Az R2. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hajózási szolgálatot ellátó személy esetében a vizsgálat eredményéről a vizsgálatot végző orvos)

"a) belvízi hajózási szolgálatot ellátó személy esetén a 4. számú mellékletben meghatározott, a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI) orvosi alkalmassági igazolásról szóló szabványa szerinti orvosi igazolást állít ki, amelyet a szolgálat ellátása alatt a hajózási szolgálatot ellátó személy magánál tart,"

12. § Az R2. az 5. melléklet szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.

3. A hajós és tengerész szolgálati könyvről szóló 26/2002. (XI. 29.) GKM rendelet módosítása

13. § A hajós és tengerész szolgálati könyvről szóló 26/2002. (XI. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Hajós szolgálati könyvön az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti szolgálati könyvet kell érteni."

14. § Az R3. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgálati könyv kiállítását a vizsgaközpontnál az alábbi mellékletek benyújtásával kell kérelmezni:)

"c) az egészségi alkalmasságot tanúsító - a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESZCSM együttes rendelet 7. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott - orvosi igazolás vagy orvosi bizonyítvány,"

15. § Az R3. 7. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(13) A hajós szolgálati könyvet a tulajdonosa legalább 15 havonta hitelesítésre a vizsgaközpontnak bemutatja.

(14) A tengerész szolgálati könyvet a tulajdonosa legalább 15 havonta hitelesítésre a vizsgaközpontnak bemutatja. Ha szolgálati okokból nem tudja szolgálati könyvét határidőre hitelesíttetni, a vizsgaközpontnál azt az első hazaérkezését követően haladéktalanul hitelesítteti."

16. § Az R3. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ez a rendelet a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

17. § Hatályát veszti az R3.

a) 3. § (2) bekezdése,

b) 3. § (3) bekezdés d) pontja,

c) 3. § (6) bekezdése,

d) 1. számú melléklete és

e) 3. számú melléklete.

4. A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet módosítása

18. § A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

5. A tengeri hajók felszereléseinek alapvető követelményeiről, megfelelőségük tanúsításáról és a piacfelügyeleti eljárásról szóló 45/2016. (XI. 11.) NFM rendelet módosítása

19. § A tengeri hajók felszereléseinek alapvető követelményeiről, megfelelőségük tanúsításáról és a piacfelügyeleti eljárásról szóló 45/2016. (XI. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R5.) 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tengerészeti felszerelésekre vonatkozó tervezési, gyártási és teljesítménykövetelmények és vizsgálati előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és az (EU) 2021/1158 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. július 4-i (EU) 2022/1157 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

20. § Az R5. 3. § (2) bekezdésében és 7. § (2) bekezdésében az "(EU) 2021/1158 bizottsági végrehajtási rendelet" szövegrész helyébe az "(EU) 2022/1157 bizottsági végrehajtási rendelet" szöveg lép.

6. A hivatásos hajós képesítésekről szóló 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelet módosítása

21. § A hivatásos hajós képesítésekről szóló 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E rendelet hatálya nem terjed ki)

"d) a nem önállóan közlekedő (köteles) kompok személyzetére."

22. § Az R6. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A határvízen elhelyezkedő, különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokra vonatkozóan a hajózási hatóság az érintett tagállamok hatóságaival egyeztetve, a szakaszon történő áthaladás feltételeiről közös intézkedést hoz, és erről a Bizottságot közösen értesítik. Ha az érintett felek szükségesnek tartják, a gyakran változó áramlási viszonyok és változó sebességű szakaszok beazonosítása során egyeztetnek az illetékes európai folyami bizottsággal."

23. § Az R6. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A belvízi hajó vezetésére jogosító képesítés esetén a vizsgaközpont kérelemre olyan uniós képesítő bizonyítványt állít ki, amely a korábban biztosított jogosultságokat - különösen a 4. § szerinti -, különleges engedélyeket tartalmazza."

24. § Az R6. 22. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) 2032. január 18-ig a vizsgaközpont a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet alapján 2022. január 18. előtt kiadott, belvízi nagyhajó vezetésére jogosító hajóvezető képesítéssel rendelkező személy kérelmére uniós hajóvezetői képesítő bizonyítványt állít ki, ha a kérelmező legalább két év nagyhajóvezetői szolgálatot igazol. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az "A" és "B" kategóriájú hajóvezetői képesítéssel rendelkező személyekre."

25. § (1) Az R6. 22. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18) Annak a jelöltnek, aki 2022. január 17-ét megelőzően a hajózási hatóság által jóváhagyott képzésen kezdte meg tanulmányait, annak befejezését követően egy év áll rendelkezésére, hogy a vizsgát a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet 2022. április 18. napján hatályos előírásai szerint teljesítse. E rendelkezés 2025. január 18-ig alkalmazható."

(2) Az R6. 22. alcíme a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) A vizsga sikeres letételét követően, ha a megszerzett képesítés a 22. § (1)-(16) és (18) bekezdése alapján uniós képesítésre cserélhető, a vizsgaközpont a vizsgázó részére az uniós képesítési bizonyítványt állítja ki.

(2) A személyzet azon tagjai, akik 2022. január 18-át megelőzően megszerzett személyhajózási szakértői, légzőkészülék kezelő vagy elsősegélynyújtó képesítéssel rendelkeznek, az e rendelet szerinti személyhajózási szakértői képesítést a 7. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában foglalt feltételek teljesítése esetén szerezhetik meg.

(3) A radarhajós képesítéssel rendelkező hajóvezetők számára kibocsátott uniós hajóvezetői bizonyítványba a vizsgaközpont "R" betűkódot jegyez be."

26. § Az R6.

a) 2. melléklete a 7. melléklet szerint,

b) 3. melléklete a 8. melléklet szerint,

c) 4. melléklete a 9. melléklet szerint,

d) 9. melléklete a 10. melléklet szerint,

e) 10. melléklete a 11. melléklet szerint

módosul.

27. § Hatályát veszti az R6. 22. § (17) bekezdése.

7. Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

29. § (1) Ez a rendelet

a) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. augusztus 2-i (EU) 2020/12 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek és

c) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/993/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tengerészeti felszerelésekre vonatkozó tervezési, gyártási és teljesítménykövetelmények és vizsgálati előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és az (EU) 2021/1158 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. július 4-i (EU) 2022/1157 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Lázár János s. k.,

építési és közlekedési miniszter

1. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

1. Az R1. 1. számú melléklet I. Fejezet "Képzések és oktatók jóváhagyása" rész 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A képesítővizsgára felkészítő szervezett képzést a hajózási hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha a képzést biztosító szervezet

a) elkészíti és a hajózási hatóságnak jóváhagyásra megküldi azon oktatási tervet, amely az e rendeletben foglalt szakmai alkalmassági feltételeknek megfelelő rendszert, - tengerész képzés esetében az IMO által ajánlott képzési modellek előírásai szerinti - képzési módszereket tartalmazza, bemutatja az alkalmazott és hajózási szakértő által lektorált képzési anyagokat (tankönyv stb.), segédeszközöket, és tanúsítja, hogy ezekkel a képzésben részesülő személyek létszámának megfelelően rendelkezik,

b) oktatói az oktatott tárgynak megfelelő jogosultsággal az Oktatói Névjegyzékben szerepelnek, ismerik a képzési programot és az adott terület sajátos célkitűzéseit, és szimulátor alkalmazásával folytatott képzés esetén ismerik a szimulátor megfelelő alkalmazásához szükséges speciális oktatás követelményeit, valamint gyakorlottak az adott típusú szimulátor használatában,

c) tanfolyamnaplót vezet az ott szervezett hajózási képzésekről, amely eseményszerűen tartalmazza az oktatásra, a képzésre és a képzés befejezésére vonatkozó adatokat, azok dátumát, az oktatás tantárgyankénti időtartamát, oktatóját, valamint a hallgatók teljes nevét, születési helyét és idejét,

d) folyamatosan ellenőrzi a jóváhagyott oktatási tervben meghatározott követelményrendszeren keresztül a képzést,

e) rendszeresen - de legalább 5 évenként - aláveti magát a hajózási hatóság, illetve hivatásos tengerész képzés esetén független minőségbiztosítási bizottság kiértékelési eljárásának, amely a képzés és vizsgáztatás szervezeti és végrehajtási ellenőrzésére irányul,

f) tengerészeket képző oktatói az IMO vonatkozó modellkurzusának megfelelő vagy azzal egyenértékű képzést elvégeztek, és

g) a jelentkezőkkel a tanfolyam megkezdésekor képzési (hallgatói) szerződést köt, amely a szolgáltatási szerződésre vonatkozó általános tartalmi elemek mellett tartalmazza a képzés céljának, módjának, időtartamának és az esetleges hiányzás következményeinek pontos meghatározását."

2. Az R1. 1. számú melléklet I. Fejezet "Képzési igazolás" rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az I. Fejezet "Képzési igazolás" rész a következő 3. ponttal egészül ki:

"2. A hivatásos tengerész képzés elvégzéséről a képző szerv kétnyelvű (magyar-angol) "Képzési igazolás / Documentary evidence of training" megnevezésű dokumentumot állít ki, amely kizárólag a következő adatokat tartalmazza:

a) a hallgató nevét, születési helyét és idejét,

b) a képzés megnevezését, az STCW Egyezmény vonatkozó szabályának számát, amelyre a képzés irányult,

c) a hallgatott tantárgyak megnevezését, az elméleti, illetve a gyakorlati órák számát,

d) az igazolás kiállításának keltét, az igazolás sorszámát,

e) a képző szerv nevét, valamint annak cégszerű aláírását, továbbá

f) a képzési igazolás sorszámát.

3. A kibocsátott képzési igazolásokról a képző szerv tájékoztatja a hajózási hatóságot."

3. Az R1. 1. számú melléklet III. Fejezet 1. pontja a következő l) alponttal egészül ki:

(A sikeresen vizsgázók részére a vizsgaközpont)

"l) az I., a II. és a III. osztályú tengeri kishajó-vezetői vizsga alapján "Tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány""

(megnevezésű okmányt állít ki.)

4. Az R1. 1. számú melléklet IV. Fejezet Mentesítések, felmentések alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Hajózási képesítéssel már rendelkező jelölt a megszerzendő képesítés vizsgatárgyai közül kérelemre azok alól kaphat felmentést, amelyekből az előző képesítés megszerzése alkalmával, vagy iskolarendszerű képzés keretében azonos vagy magasabb szinten sikeres vizsgát tett. A kérelemhez mellékelni kell a képesítő bizonyítványt."

5. Az R1. 1. számú melléklet V. Fejezet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Távoktatást az illetékes hajózási hatóság engedélyével az a képző szervezet végezhet, amely megfelel a következő feltételeknek:)

"a) elkészíti és a hatóságnak jóváhagyásra megküldi azon oktatási tervet, amely az előírt szakmai alkalmasságnak megfelelő oktatási követelményrendszert és képzési módszereket tartalmazza,"

6. Az R1. 1. számú melléklet V. Fejezet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Távoktatást az illetékes hajózási hatóság engedélyével az a képző szervezet végezhet, amely megfelel a következő feltételeknek:)

"c) a hallgató részére az oktatott tárgynak megfelelő jogosultsággal az Oktatói Névjegyzékben szereplő konzulenst biztosít, legalább heti egy napon történő elérhetőséggel, valamennyi oktatni kívánt tantárgyból,"

7. Az R1. 1. számú melléklet V. Fejezet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Távoktatásban konzulensként az alkalmazható, aki az oktatott tárgynak megfelelő jogosultsággal az Oktatói Névjegyzékben szerepel, és ismeri a képzési programot, valamint az adott terület sajátos célkitűzéseit."

8. Az R1. 1. számú melléklet III. Fejezet 1. pont nyitó szövegrészében az "a hajózási hatóság" szövegrész helyébe az "a vizsgaközpont" szöveg lép.

9. Hatályát veszti az R1. 1. számú melléklet III. Fejezet 1. pont második k) alpontja.

2. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

1. Az R1. 2. számú melléklet A. Rész II. Fejezet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A "C" kategóriájú hajóvezetői képesítés Magyarország területén - a különös kockázatúnak minősített szakaszokon csak a vonalvizsgának megfelelő vízterületen - jogosít:

a) hajóparancsnoki szolgálat ellátására magányosan közlekedő gépi meghajtású hajón (kivéve a 600 főnél több utas szállítására engedélyezett termes személyhajón és a 100-nál több fekhellyel rendelkező kabinos személyhajón), valamint olyan köteléken, amely esetében a kötelék teljes hossza és teljes szélessége szorzatának értéke legfeljebb 4000 négyzetméter;

b) hajóparancsnoki szolgálat ellátására vitorlás hajón vitorlás kishajó vezetésére jogosító képesítés birtokában."

2. Az R1. 2. számú melléklet A. Rész II. Fejezet 6/A-6/D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. Vitorlás kishajóvezetői képesítés a legfeljebb 12 fő utasbefogadó képességű, magányosan közlekedő, vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére jogosít.

6/B. Vitorlás kishajóvezetői "A" képesítés magányosan közlekedő, vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére jogosít.

6/C. Kisgéphajó-vezetői képesítés a legfeljebb 12 fő utasbefogadó képességű, magányosan közlekedő, vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére jogosít.

6/D. Kisgéphajó-vezető "A" képesítés magányosan közlekedő, vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére jogosít."

3. Az R1. 2. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A "C" kategóriájú hajóvezetői képesítő okmány megszerzésének feltételei:

a) belvízi hajózási rádiótelefon kezelői képesítés;

b) a vizsgaközpont által lebonyolított "C" kategóriájú hajóvezetői vizsga sikeres teljesítése;

c) betöltött 18. életév;

d) jóváhagyott hajóvezetői képzés sikeres elvégzésének igazolása és

da) legalább 360 nap hajózási gyakorlat, amit a képzés részeként vagy annak befejezése után teljesített, vagy

db) legalább 540 nap hajózási gyakorlat a fedélzeti személyzet tagjaként és jóváhagyott hajóvezetői képzés sikeres elvégzésének igazolása, vagy

dc) legalább 180 nap hajózási gyakorlat a fedélzeti személyzet tagjaként és tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként legalább 500 nap munkatapasztalat és jóváhagyott hajóvezetői képzés sikeres elvégzésének igazolása."

4. Az R1. 2. számú melléklet A. Rész III. Fejezet a következő 2/A. ponttal egészül ki:

"2/A. A "C" kategóriájú szolgálati hajóvezetői képesítő okmány megszerzésének feltételei:

a) a 2. pont a)-c) alpontjában meghatározott feltételek teljesítése, valamint

b) szolgálati célú kisgéphajó-vezetői bizonyítvány és annak birtokában szerzett, gépi meghajtású kereskedelmi vagy szolgálati nagyhajón teljesített, 12 havi kormányosi gyakorlat."

5. Az R1. 2. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az úszómunkagép-vezetői vizsga feltételei:)

"a) hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány vagy jóváhagyott úszómunkagép-vezetői képzés igazolt elvégzése, és fedélzeti szolgálatban eltöltött 9 havi gyakorlat, amelynek legalább a felét úszómunkagépen kell eltölteni;"

6. Az R1. 2. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 13. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vonalvizsga)

"a) a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet előírásai alapján a különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszok vízterületére tehető;"

7. Az R1. 2. számú melléklet A. Rész IV. Fejezet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelő vizsga:

a) az elméleti vizsgatárgy témakörei:

aa) a belvízi mozgószolgálat alapelveinek ismerete,

ab) a fedélzeti rádióállomások alapvető berendezéseinek gyakorlati ismerete és használatának képessége,

ac) általános kommunikációs ismeretek,

ad) a szabványos rádióforgalmazási szótár használata,

ae) "A hajózható belvízi utak rádiótelefon-szolgálati útmutatójának" ismerete,"

8. Hatályát veszti az R1. 2. számú melléklet

a) A. Rész III. Fejezet 5. pontja, 10. pontja, 13. pont b) alpontja, valamint 17-21. pontja, továbbá

b) A. Rész IV. Fejezet 3., 6., 8., 9. és 10. pontja.

3. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

Az R1. 3. számú melléklet I. A HIVATÁSOS TENGERÉSZ SZOLGÁLAT ALAPKÖVETELMÉNYEI pontja a következő 10. alponttal egészül ki:

"10. A 9. pontban előírt ismeretfelújító képzés STCW szabályzatban meghatározott részei tekintetében a hajón teljesített és igazolt fedélzeti képzés és tapasztalatszerzés az előírt jártassági követelmények fenntartásának igazolására elfogadható."

4. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

1. Az R1. 4. számú melléklet I. Fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A belvízi kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői képesítés belvízen - beltenger kivételével - kedvtelési céllal közlekedő kisgéphajó és a 14,7 kW-ot meghaladó teljesítményű gépi meghajtású vízi sporteszköz, beleértve a motoros vízi sporteszköz vezetésére és gépi berendezéseinek kezelésére jogosít."

2. Az R1. 4. számú melléklet II. Fejezet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. A II. Fejezet 4. pont a) alpont ac) pontjában és b) alpont bb) pontjában, 5. pont c) alpontjában és 6. pont c) alpontjában előírt gyakorlatot a hajózási hatóság által hitelesített jachtnapló és személyzeti jegyzék vagy azok másolatával, valamint a képző szerv által rendszeresített és a hajózási hatóság által jóváhagyott fedélzeti oktatási naplóval lehet igazolni."

3. Az R1. 4. számú melléklet II. Fejezet 11. pontjában az "Az a)-j) pontban foglalt feladatokat a IV. osztályú, az a)-m) pontban foglalt feladatokat a III. osztályú, az a)-p) pontban foglalt feladatokat a II. osztályú vizsgához kell teljesíteni." szövegrész helyébe az "Az a)-m) alpontban foglalt feladatokat a III. osztályú, az a)-p) alpontban foglalt feladatokat a II. osztályú vizsgához kell teljesíteni." szöveg lép.

4. Hatályát veszti az R1. 4. számú melléklet II. Fejezet 7. és 8. pontja.

5. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

"4. számú melléklet a 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESZCSM rendelethez

"

6. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

1. Az R4. 1. melléklet II. Rész 1.02 cikke a következő 2.a. ponttal egészül ki:

"2.a. Kijelölés hiányában a vezető az a személy, aki az evezős jármű irányát, műveleteit meghatározza, a járművet kormányozza. Ha a kormányzást több személy végzi, akkor a vezetés megosztott."

2. Az R4. 1. melléklet II. Rész 1.02 cikk 3.d. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.d. A vízitúra vezetőjének vízijárművét a Szabályzat II. rész 3. melléklet "U" kódlobogójával (II-3. melléklet) kell megjelölni. A lobogó oldalélének mérete legkevesebb 0,3 méter, és helyettesíthető azonos megjelenésű táblával vagy azonos képet mutató felfestéssel vagy ragasztással."

3. Az R4. 1. melléklet II. Rész 2.03 cikke a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. Az előírt kötelező éjszakai jelzések kivételével, a vízijárművön elhelyezett egyéb fényeket oly módon kell árnyékolni, hogy a hajóút felől nézve, gyenge fehér fénynél erősebb fény ne látszódjon. Ez a rendelkezés vonatkozik a színes fényekre is."

4. Az R4. 1. melléklet II. Rész 4.05 cikke a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. Menetben lévő kishajó és csónak fedélzetén tartózkodó személyek akaratlan elmozdulás ellen rögzített ülésen vagy tárgyon utazhatnak."

5. Az R4. 1. melléklet II. Rész 4.07 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.07 cikk - A csónak és a vízi sporteszköz használata

1. A menetben lévő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), sporthorgászatot, csáklyázást vagy más munkát, egyéb, a sportág sajátosságainak megfelelő tevékenységet végző személy kivételével - tilos állni.

2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles meggyőződni arról, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni, és azok nyilatkozata, továbbá az e Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.

3. Vízen lévő csónakban tartózkodó, úszni nem tudó vagy az 1. pontban felsorolt tevékenységet végző, valamint a 14. életévét be nem töltött személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő személy köteles mentőmellényt viselni. Emberi erővel hajtott vízi sporteszközön, ha a használó 14. életévét betöltött úszni tudó személy, legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash) viselése kötelező.

3a. Nem kell mentőmellényt viselni a vitorlás és az emberi erővel hajtott vízi sporteszköz használatának elsajátítása közben fürdőhelyen és azokon a szabad vizeken, ahol a fürdőzés megengedett, ha az a fürdőzők zavarása nélkül közvetlen a part mellett, egy segítségnyújtásra alkalmas személy közreműködésével történik.

4. A sportegyesület edzője, a vízitúrázó csoport vezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető, és képesítéssel nem rendelkező kiskorú személy közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá az e Szabályzatban előírtak megtartásáért.

5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését az e Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.

6. Az adott országos sportági szakszövetség vagy annak tagszervezete által szervezett és meghirdetett edzések és versenyek résztvevőinek, az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a hajózási hatóság által jóváhagyott, az illetékes országos sportági szakszövetség honlapján közzétett biztonsági szabályban meghatározottak szerint kell viselni a mentőeszközt vagy az úszást segítő eszközt.

7. Ha a vízijármű karóhoz kikötve vesztegel, a veszteglő vízijármű azonosító adatait letörölhetetlen módon a karón is fel kell tüntetni. A veszteglést követően a karót a mederből el kell távolítani."

6. Az R4. 1. melléklet II. Része a következő 4.16 cikkel egészül ki:

"4.16 cikk - A korlátozás alá eső vízterületeken üzemeltetési engedéllyel közlekedő személyszállító vízijárműre vonatkozó különleges szabály

A korlátozás alá eső vízterületeken üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízijárművel végzett személyszállításnak nem képezheti részét a hajóval végrehajtott, közlekedésbiztonsági vagy forgalmi okból nem indokolt - hirtelen, a megszokottnál gyorsabban végrehajtott fordulási, megállási, kitérési, irány- vagy sebességváltoztató - manőverek bemutatása."

7. Az R4. 1. melléklet II. Rész 6.04 cikk 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A kikötői célokat nem szolgáló úszómű - a hajózási hatóság ellenkező értelmű rendelkezése hiányában - az e Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve kishajó és vízi sporteszköz kikötésére (az üzembentartó engedélyével) igénybe vehető."

8. Az R4. 1. melléklet II. Rész 9.12 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"9.12 cikk - Vízijárművek közlekedése és veszteglése

1. Csónak - a 2. és 3. pontban foglaltak kivételével - a parttól számított legfeljebb 1500 méter távolságon belül közlekedhet. Ez a tilalom nagyhajó vagy úszó munkagép tartozékát képező, munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszó munkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító, valamint a kedvtelési célú vízijárművek és a motoros vízi sporteszközök alapvető biztonsági követelményeiről szóló 21/2016 (VII. 12.) NFM rendelet [a továbbiakban: 21/2016 (VII. 12.) NFM rendelet] szerinti A,BésC kategóriájú tanúsítvánnyal rendelkező csónakra, melynek vezetője a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti legalább tanulómatróz vagy kishajóvezetői képesítéssel rendelkezik, nem vonatkozik.

1a. Ha a gyártó a 21/2016 (VII. 12.) NFM rendelet szerinti A, B vagy C kategóriájú tanúsítványt a csónaktesten nem tüntette fel vagy az megkopott, a csónak vezetője a tanúsítványt a közlekedés során magánál tartja, és hatósági ellenőrzés esetén felszólításra bemutatja.

1b. Az 1500 méteres sávot elhagyó csónak felszerelését, a II-2. mellékletben foglalt kötelező felszerelésen túl, ki kell egészíteni egy feltöltött állapotban lévő, folyamatosan bekapcsolt, üzembiztos - vízálló kivitelben vagy tokban elhelyezett - mobiltelefonnal vagy mobil hajórádióval, valamint a csónakban ülők számával megegyező mentőmellénnyel és tartalék evezővel.

1c. A kedvtelési célból üzemeltetett csónak éjjel és korlátozott látási viszonyok között a parttól számított 1500 méteres sávot nem hagyhatja el. A viharjelzés alatt vagy az időjárási körülmények kedvezőtlen változása esetén haladéktalanul el kell indulni a parttól mért 500 méteres távolságon belüli sávba.

2. Csónak "Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására" jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél), illetve viharjelzés szezonon kívüli szünetelése alatt a Beaufort-skála szerinti 4. fokozatot elérő, de 6. fokozatot meg nem haladó erejű szél esetén csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél), illetve a viharjelzés szünetelése alatt a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot meghaladó erejű szél esetén nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő erejű szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 méter távolságon belül,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8. fokozatot el nem érő erejű szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 méter távolságon belül közlekedhet,

c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó erejű szél esetén nem közlekedhet.

4a. Az emberi erővel hajtott vízi sporteszköz

a) a b) és c) alpontban foglalt kivétellel - a parttól számított legfeljebb 500 méter távolságon belül közlekedhet,

b) "Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására" jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél), illetve a viharjelzés szünetelése alatt a Beaufort-skála szerinti 4. fokozatot elérő, de 6. fokozatot meg nem haladó erejű szél esetén csak a parttól számított 100 méter távolságon belül közlekedhet,

c) "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél), illetve a viharjelzés szünetelése alatt a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot meghaladó erejű szél esetén nem közlekedhet.

5. A tengeri hajózásra való alkalmasságot tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező vízijármű kivételével, azt a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba vételre kötelezett vízijárművet, amelynek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, - e cikk alkalmazása szempontjából - úgy kell tekinteni, hogy 2. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.

6. A szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és a regisztrált vagy versenyengedéllyel rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, az illetékes országos sportági szakszövetség honlapján a közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesülnek az 1. és a 4. pontban foglalt korlátozások alól. Az első mondatban meghatározottakon túl, a vitorlás csónakkal való szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és a regisztrált vagy versenyengedéllyel rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - a 2. és a 3. pontban foglalt korlátozások alól is mentesülnek.

7. A vízijármű vezetője az e Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet meghatározott szabályainak betartására is.

8. A vízijárművek veszteglésük során a nádas állományát nem károsíthatják.

9. A legalább 7,5 kW teljesítményű gépi erővel hajtott csónakokra az 1-3. pontban foglalt tilalom nem terjed ki, ha a csónak vezetője legalább kishajóvezetői képesítéssel rendelkezik."

9. Az R4. 1. melléklet II. Rész II-2. melléklet I. fejezet 1-3. pontja helyébe következő rendelkezés lép:

"1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) mentőmellény, a csónakban tartózkodó 14. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db,

f) a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud,

g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,

h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A vagy 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék - 1 db.

2. A kajak, a kenu, a kielboat, az evezős sport- és versenyhajók, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az 1. pont a), b) és f) alpontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A zárt testű, ráülős, körben kapaszkodó kötéllel ellátott csónakok felszerelése az 1. pont a) alpontjában előírtak helyett legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash), amennyiben a használó 14. életévét betöltött, úszni tudó személy.

3. A versenycsónak kötelező felszerelését az országos sportági szakszövetség szabályzatban is meghatározhatja, melyet a honlapján közzétesz. Versenycsónak ezzel a felszereléssel az országos sportági szakszövetség tagszervezeteként működő sportszervezetek keretei között végzett edzés, valamint a verseny - beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat - ideje alatt közlekedhet."

10. Az R4. 1. melléklet II. Rész II-10. melléklete a következő 3. és 4. ponttal egészül ki:

"3. A kölcsönző szervezet, vagy az általa megbízott személy a vízijármű működését bemutatja, meggyőződik arról, hogy a bérbevevő a vízijármű biztonságos használatához szükséges ismeretek birtokában van, a bérleti idő alatt használni tervezett vízterületre vonatkozó ismeretei aktuálisak és elegendőek. A jármű használatát és a vízterületet ismertető információs lapot, füzetet utólag is ellenőrizhető módon dokumentálva a bérlő rendelkezésére bocsájtja.

4. A kölcsönző szervezet, vagy az általa megbízott személy köteles megtagadni a vízijárművek átadását, ha

a) a bérlő alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt áll, és

b) a bérlő képességeinek és ismereteinek felmérése alapján alkalmatlan a vízi közlekedésben való részvételre."

11. Hatályát veszti az R4.

a) 1. melléklet I. Rész 6.38 cikke,

b) 1. melléklet II. Rész 1.02 cikk 3. pont 3.c. alpontja,

c) 1. melléklet II. Rész 3.01 cikk 1. pontja és

d) 1. melléklet II. Rész 3.01 cikk 3. pontja.

7. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

Az R6. 2. melléklet 3. pont 3.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.4. A 2.1.6. és a 3.1. alpont szerinti matróz képesítés az 5. § (1) bekezdésében foglalt vízterületeken bármely úszólétesítményen, továbbá a kizárólag Magyarország területén közlekedő úszólétesítményeken matróz szolgálat ellátására jogosít."

8. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

Az R6. 3. melléklet 4. pont 4.4. alpontjában foglalt táblázat D:2b. mezője helyébe a következő mező lép:

9. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

Az R6. 4. melléklet 4.8. pont 4.8.2. alpontjában foglalt táblázat D:2c. mezője helyébe a következő mező lép:

10. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

1. Az R6. 9. melléklet 5. pont 5.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.3. A vizsgázó a vizsga során igazolja a helyszínek pontos ismeretét és a hajózási térképeken alkalmazott jelölések, szimbólumok alkalmazásképes ismeretét."

2. Az R6. 9. melléklet 6. pont 6.1. és 6.2. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6.1. A Duna fő ágának az 1811-1708 fkm közötti szakaszára írásbeli, az 1708-1433 fkm közötti szakaszára írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni.

6.2. A Tisza 403-255 fkm közötti szakaszára írásbeli vizsgát kell tenni."

3. Hatályát veszti az R6. 9. melléklet 5. pont 5.4. és 5.5. alpontja.

11. melléklet a 21/2023. (XI. 23.) ÉKM rendelethez

Az R6. 10. melléklet 2.1. alpontja a következő 2.1.5. alponttal egészül ki:

(A hajózási hatóság értesíti a szimulátor jóváhagyásáról az Európai Bizottságot, megjelölve az értesítésben legalább a következőket:)

"2.1.5. a képesítő bizonyítványt, különleges engedélyt vagy gyakorlati vizsgabizonyítványt kiállító szerv megnevezése."