2022. évi XX. törvény
a pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról
1. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
1. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a jelzálog-hitelintézet az általa kibocsátott jelzálogleveleket, illetve azok fedezetét érintő származtatott (derivatív) ügyletet köt, úgy ezen származtatott (derivatív) ügyletet jogosult a derivatív partner szerződésben megadott előzetes hozzájárulása esetén - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott rendelkezések szerint - a jelzáloglevelek fedezeteként figyelembe venni. A derivatív partner a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet tekintetében felmondási jogát a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén nem gyakorolhatja. Származtatott (derivatív) ügyletből származó követelés esetén fedezetként vagy származtatott (derivatív) ügyletből származó kötelezettség esetén az (1a) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségként annak a fedezetéül szolgáló biztosítékkal korrigált összegét kell nyilvántartásba venni. A fedezeti körbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések és az (1a) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségként figyelembe vett származtatott (derivatív) ügyletből származó kötelezettségek jelenértékének különbsége nem haladhatja meg a forgalomban lévő jelzáloglevelekből származó kötelezettségek jelenértékének tizenkét százalékát."
(2) A Jht. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A rendes fedezet, valamint a fedezetként figyelembe vett származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kifizetések iránti követelések és az (1a) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségként figyelembe vett származtatott (derivatív) ügyletből származó kötelezettségek különbsége összegének minden esetben el kell érnie a 180 napot meghaladó hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloglevél-állomány nyolcvan százalékát."
(3) A Jht. 14. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A rendes fedezet, valamint a fedezetként figyelembe vett származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kifizetések iránti követelések és az (1a) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségként figyelembe vett származtatott (derivatív) ügyletből származó kötelezettségek különbsége összegének el kell érnie a 180 napot meghaladó hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloglevél-állomány hatvan százalékát a jelzálog-hitelintézet működésének első évében, hetven százalékát a második évében."
(4) A Jht. 14. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) A (11) bekezdés c), d), f) és h) pontjában felsorolt, nem forintban kibocsátott és egyazon kötelezettel szembeni összes követelés pótfedezetként legfeljebb a jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének kettő százalékáig vehető figyelembe. A (11) bekezdés h) pontjában meghatározott eszközök együttesen legfeljebb a pótfedezetek összegének huszonöt százalékáig vehetők figyelembe pótfedezetként, illetve összegük nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének öt százalékát."
(5) A Jht. 14. § (13) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha)
"b) a (8) bekezdésben meghatározott arány nem teljesül."
2. § A Jht. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 2022. július 8. előtt kibocsátott jelzáloglevélre az e törvény 2022. július 7-én hatályos rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a jelzáloglevélre nem kell alkalmazni a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvénnyel megállapított 3. § (10) és (11) bekezdést, 5. § (5), (6), (8) és (9) bekezdést, 14. § (1a), (1b), (1c), (3a) és (16) bekezdést, 14/B. §-t, 14/C. §-t, 22. § (2) bekezdés a) pontot és 22. § (3) bekezdést."
3. § A Jht.
a) 14. § (14) bekezdésében a "rendes és a pótfedezeti értékekről" szövegrész helyébe a "fedezeti eszközök értékeiről" szöveg,
b) 15. § (5) bekezdésében a "rendes és pótfedezete" szövegrész helyébe az "a fedezetek" szöveg,
c) 16. § (9) bekezdésében a "pótfedezetet érintő változásokról" szövegrész helyébe a "14. § (1b) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott fedezeti eszközöket érintő változásokról" szöveg,
d) 17. § (1) bekezdés b) pontjában a "rendes és a pótfedezet" szövegrész helyébe a "fedezetek" szöveg,
e) 19. § a) pontjában a "pótfedezet" szövegrész helyébe a "14. § (1b) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott fedezeti eszközök" szöveg,
f) 20. § (5) bekezdés a) pontjában a "rendes és pótfedezet" szövegrész helyébe a "fedezet" szöveg,
g) 23. § (3) bekezdés a) pontjában a "pótfedezet" szövegrész helyébe az "a 14. § (1b) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott fedezeti eszközök" szöveg
lép.
4. § Hatályát veszti a Jht.
a) 14. § (3) bekezdésében a " , továbbá a származtatott (derivatív) ügylet (6) bekezdés szerinti értéke" szövegrész,
b) 20. § (4) bekezdésében és 20/A. § (5) bekezdésében a "rendes" szövegrész.
2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
5. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 12/B. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kötvénynek tartalmaznia kell:)
"h) egyoldalú jognyilatkozattal történő kezességvállalás esetén a kezességvállaló jognyilatkozatát és aláírását,"
6. § A Tpt. "Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések" alcíme a következő 346. és 347. §-sal egészül ki:
"346. § Az MNB ellátja a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 3. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási hatóság feladatait.
347. § A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett - ennek hiányában a miniszter segítésére kijelölt - minisztérium ellátja az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (8) bekezdése szerinti minisztériumi feladatokat."
7. § A Tpt. LV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"A szanálásra vonatkozó eljárási szabályok
396. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 346. §-ban meghatározott feladataival összefüggő döntések meghozatala során hatóságként jár el.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az MNBtv. hatósági eljárások közös szabályaira vonatkozó fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéshozatala során az MNBtv. 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,
a) akire nézve az MNB az e törvényben meghatározottak szerint jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
b) akit a szanálási feladatkörében eljáró MNB - a szanálhatósági vizsgálat során - ellenőrzés alá von,
c) aki engedélyezés iránt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
d) akire nézve a szanálási feladatkörében eljáró MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(5) Az (4) bekezdésben meghatározott eljárás szünetelését az ügyfél nem kérheti.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárás résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a szanálási feladatkörében eljáró MNB viseli.
397. § (1) A központi szerződő felet a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárása lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.
(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet.
(6) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek megküldeni.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(8) Az ügyfél iratbetekintési joga - az Ákr. meghatározottakon kívül - abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.
398. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati eljárása során tett megállapításait kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az eljárás alá vont szervezettel közli. Ha az eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoportot irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,
c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,
d) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és
e) a megállapítások értékelését.
(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.
(4) Az eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a szanálási feladatkörében eljáró MNB ennél rövidebb határidőt - de legalább 8 napot - is előírhat.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hoz döntést. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(6) A (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését és a (4) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében megindokolja.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének közlése során hirdetményi közlésnek valamint közhírré tételnek van helye.
(8) Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a szanálási feladatkörében eljáró MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a (5) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a (4) bekezdését kell alkalmazni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.
398/A. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha arra - a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt -halaszthatatlanul szükség van.
(2) Az MNB a (1) bekezdés szerinti végzését soron kívül hozza meg.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában sommás eljárásnak nincs helye.
(4) Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le e törvény szerinti feladatkörébe tartozó eljárást.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a feladatkörébe tartozó ügyben az Ákr. 65. §-át azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az irat eredeti vagy közhiteles másolati példányának, illetve hiteles fordításának benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában az Ákr. 61. §-át és 76. §-át nem kell alkalmazni.
(7) Az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti együttes határozatban foglaltak végrehajtása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a központi szerződő felet közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az együttes határozatban foglaltak teljesítésére.
398/B. § (1) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések megtámadása esetén
a) a keresetlevelet a döntés közlésétől számított 8 napon belül kell benyújtani,
b) az MNB a keresetlevelet 5 napon belül továbbítja a bírósághoz,
c) a védiratnak tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB általa ismert, döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét,
d) a bíróság a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát, illetve ideiglenes intézkedést akkor rendelhet el, ha
da) azt a közérdek indokolja, és
db) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését,
e) nincs helye keresetváltoztatásnak és igazolási kérelem előterjesztésének,
f) tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni,
g) a bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli, és
h) a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt és határozatát a kihirdetésig írásba foglalja. E határidők a perorvoslati eljárásokra is irányadóak.
(2) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozattal kapcsolatos perben
a) egyesbíró elé utalásnak,
b) megváltoztatásnak,
c) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak
nincs helye.
398/C. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB által a szanálás alatt álló központi szerződő fél kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. Fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ában meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok esetén a bíróság azonnali jogvédelmet akkor biztosíthat, ha
a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a közérdek indokolja, és
b) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának megsemmisítése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a megsemmisített határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.
(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel közvetlenül okozott kárt köteles megtéríteni.
398/D. § (1) Ha a szanálási eszközök és jogosultságok hatékony alkalmazásához szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célokkal összhangban kérelmezheti a folyamatban lévő olyan bírósági eljárásnak a szanálási eljárás befejezéséig történő szüneteltetését, amelynél a szanálás alatt álló intézmény a fél.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti kérelmét annak beérkezését követő 3 munkanapon belül el kell bírálni.
398/E. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés - különösen az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (1) bekezdésében foglaltak megsértése - esetén - a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével, az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikkben foglalt szempontok mérlegelése mellett - az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazza:
a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;
b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;
c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;
d) a központi szerződő fél felső vezető állású személyének vagy bármely felelősnek tartott természetes személynek legfeljebb 1 évig történő eltiltása a központi szerződő félnél betöltött funkciók gyakorlásától; illetve
e) bírságot szab ki.
(2) A központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke
a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,
b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,
ba) jogi személy esetében legfeljebb a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 10 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
bb) természetes személy esetében legfeljebb 1 783 800 000 forint."
8. § A Tpt. 400. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3c) A Felügyelet a központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés - különösen az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (1) bekezdésében foglaltak megsértése - esetén az MNBtv.-ben meghatározott hatáskörei mellett - a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével, az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikkben foglalt szempontok mérlegelése mellett -az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;
b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;
c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;
d) a központi szerződő fél felső vezető állású személyének vagy bármely felelősnek tartott természetes személynek legfeljebb 1 évig történő eltiltása a központi szerződő félnél betöltött funkciók gyakorlásától; illetve
e) bírságot szab ki."
9. § A Tpt. 405. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A központi szerződő felek szanálásával összefüggésben észlelt jogszabálysértés esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke
a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,
b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,
ba) jogi személy esetében legfeljebb a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 10 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
bb) természetes személy esetében legfeljebb 1 783 800 000 forint."
10. § A Tpt. 1. számú és 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
11. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 157. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke)
"a) a 105. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény, azaz az (EU) 2019/2033 rendelet 9. és 11. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény összege 6,0 ezrelékének, és"
(összege.)
4. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
12. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 13. § (1) bekezdésében az "egymillió-kettőszázhúszezer" szövegrész helyébe az "egymillió-háromszázezer" szöveg és a "hatmillió-hetvenezer" szövegrész helyébe a "hatmillió-négyszázötvenezer" szöveg lép.
5. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
13. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 17. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Fogyasztóval kötött fizetési számla vezetésére irányuló szerződést a pénzforgalmi szolgáltató a tartozás rendezésére vonatkozó, az ügyfél részére igazolható módon megküldött felszólítást követően két hónapos felmondási idővel felmondja, ha a fizetési számlán fél évet meghaladóan nem történik jóváírás, illetve az ügyfél által kezdeményezett terhelés, továbbá fél évet meghaladó késedelmes tartozás áll fenn és egyúttal a fizetési számla egyenlege negatív.
(4b) Ha a pénzforgalmi szolgáltató hitelt érdemlő módon tudomást szerzett az ügyfél elhalálozásáról, akkor a jogerős, teljes hatályú hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány pénzforgalmi szolgáltató részére történő benyújtásáig a (4a) bekezdésben meghatározott felmondási kötelezettség nem terheli a pénzforgalmi szolgáltatót."
14. § A Pft. 66/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XX. törvény 5. alcímének hatálybalépésekor már fennálló fizetési számla vezetésére irányuló szerződés esetében a 17. § (4a) és (4b) bekezdésében foglaltak akkor alkalmazandóak, ha az ügyfél részére történő igazolható módon megküldött felszólítás a pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XX. törvény 5. alcímének hatálybalépését követően történt."
15. § A Pft. 18. § (1) bekezdés c) pontjában a "vállalkozó nyilvántartását vezető szervezet nyilvántartásában meggyőződik arról, hogy az egyéni vállalkozó" szövegrész helyébe a "vállalkozó, őstermelő nyilvántartását vezető szervezet nyilvántartásában meggyőződik arról, hogy az egyéni vállalkozó, őstermelő" szöveg lép.
6. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
16. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
a) 35/A. § (4) bekezdésében az "(1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésében" szöveg,
b) 35/A. § (5) bekezdésében az "(1) bekezdés b) pontja szerinti kitettségre 3 százalék feletti vagy a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pontja" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés" szöveg,
c) 35/A. § (6) bekezdésében az "(1) bekezdés a) és c) pont" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés" szöveg,
d) 64. § (7) bekezdésében a "teljesülését átfogó" szövegrész helyébe a "teljesülését folyamatos felügyelés keretében - indokolt esetben - átfogó" szöveg,
e) 86. § (4) bekezdésében a "teljesülését fogyasztóvédelmi" szövegrész helyébe a "teljesülését folyamatos felügyelés keretében - indokolt esetben - fogyasztóvédelmi" szöveg,
f) 90. § (1) bekezdés a) pontjában a "kiegészítő szolgáltatás, közvetítői" szövegrész helyébe a "kiegészítő szolgáltatás, közösségi finanszírozási szolgáltatás, közvetítői" szöveg,
g) 130/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "telefonszámát, valamint faxszámát" szövegrész helyébe a "valamint telefonszámát" szöveg
lép.
7. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
17. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A pénzforgalmi intézmény engedélyt kaphat fizetési rendszer működtetése, valamint pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység végzésére."
18. § Az Fsztv. 14. alcíme a következő 70/A. §-sal egészül ki:
"70/A. § A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa nyújtott pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatását vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenységét munkanapokon, előzetesen tervezetten, a Hpt.-ben a bankszünnap tartására vonatkozóan előírt feltételek szerint szüneteltetheti."
8. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
19. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (2) bekezdése a következő 4a. ponttal egészül ki:
(A X. Fejezet alkalmazásában)
"4a. költségvetési szerv: az államháztartásról szóló törvényben meghatározott jogi személy;"
20. § A Hpt. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza. Nem szükséges a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyása, ha a hitelintézet a tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja."
21. § A Hpt. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Szantv. 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonhatja, ha - a Szantv. 18. és 19. §-ára is tekintettel - teljesülnek a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek, de a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a szanálást a közérdek nem indokolja."
22. § A Hpt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"103. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, irányításra és ellenőrzésre, valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás - a Felügyelet határozata szerint -az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.
(2) A Felügyelet határozata szerint mentesülhet az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az 575/2013/EU rendelet és az e törvény túlzott tőkeáttételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek teljesítése alól a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, amennyiben pénzügyi szolgáltatásként - ide nem értve a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből az ügynöki tevékenységet - kizárólag kezesség- és garanciavállalási tevékenységet végez, és a kezesség- és garanciavállalásai legalább 70%-ban olyan elismert fedezetnyújtó által viszontgarantált, amelynél a viszontgarantált részre az 575/2013/EU rendelet alapján 0%-os kockázati súly alkalmazható.
(3) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás (2) bekezdésben foglalt mentesítése nem érinti a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését."
23. § A Hpt. 228. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését - ideértve az adatoknak az OBA kifizető rendszerének megfelelő rendelkezésre állását és a betétek személyenként történő összevonását is -a Felügyelet a helyszínen vagy helyszínen kívül ellenőrzi. A Felügyelet az ellenőrzés során az OBA - Felügyelet által meghatározott módon történő - közreműködését is igénybe veheti, az OBA ezen ellenőrzés keretében a Felügyelet felé intézkedési javaslattal élhet. Az OBA ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát a Felügyelet figyelembe veszi az éves ellenőrzési tervének kialakításakor."
24. § A Hpt. 234. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A hitelintézet tevékenységi engedélye visszavonásának évében az engedély visszavonásának napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni."
25. § A Hpt.
a) 68. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "két munkanapon" szövegrész helyébe az "öt munkanapon" szöveg,
b) 89. § (6) bekezdésében az "az (1) bekezdés" szövegrész helyébe az "a 90. § (1) bekezdés" szöveg,
c) 161. § (3) bekezdés a) pontjában az "a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által" szövegrész helyébe az "az együttműködési megállapodás vagy a külföldi hatóság megkeresése tartalmazza az általa" szöveg,
d) 184. § (1) bekezdés l) pontjában a "felügyeleti engedéllyel" szövegrész helyébe a "külön jóváhagyással" szöveg,
e) 215. § (4) bekezdésében a "Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló" szövegrész helyébe a "Szerződéses kötelezettség teljesítésének fedezetéül szolgáló, e célból zárolt" szöveg,
f) 239. § (2) bekezdésében az "- az (5) bekezdésben foglalt kivétellel -" szövegrész helyébe "- az (5) bekezdésben és a 234. § (10) bekezdésében foglalt kivétellel -" szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti a Hpt.
a) 151. § (4) bekezdésében a "telefaxon," szövegrész,
b) 217. § (1c) bekezdésében az "a 228. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint" szövegrész,
9. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
27. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 103. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 103. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a Felügyelet által jóváhagyott, a 3. melléklet I. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot, az 5. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal összeállított tájékoztatót, a 130. § szerinti kiemelt befektetői információt vagy helyette a (2a) bekezdés alapján alkalmazott a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1286/2014/EU rendelet) szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, valamint a 104. § szerinti hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha - a 105. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató, kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba.
(2a) Nem kell a (2) bekezdés szerinti kiemelt befektetői információt elkészíteni, ha a befektetési alapkezelő az 1286/2014/EU rendelet szerinti kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot állít elő."
28. § A Kbftv. 130. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a kiemelt befektetői információt tartalmazó dokumentum megfelel az 1286/2014/EU rendelet kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokra irányadó követelményeknek, akkor teljesíti az (1)-(6) bekezdésben foglalt feltételeket."
29. § A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"i) az Európai Parlament és a Tanács 2021. december 15-i (EU) 2021/2261 irányelve a 2009/65/EK irányelvnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) alapkezelő társaságai általi használata tekintetében történő módosításáról."
30. § Hatályát veszti a Kbftv. 18. § (2) bekezdésében a "fax," szövegrész.
10. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
31. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (5) bekezdésben előírt intézkedések azonosítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek indokolnia kell, hogy a szervezet által javasolt lépések miért nem alkalmasak a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez, valamint az intézkedések megvalósítására vonatkozó alternatív terv hogyan képes a szanálhatóság akadályainak kiküszöbölésére. A szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi, hogy a szanálhatóság akadályai milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi stabilitásra és az intézkedések milyen hatást gyakorolnak a szervezet üzleti tevékenységére, stabilitására, valamint arra a képességére, hogy hozzájáruljon a gazdasághoz."
32. § A Szantv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Egy csoport - szanálás alá vonható szervezet - akkor szanálható, ha a csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint megvalósítható és hiteles a csoporthoz tartozó szervezettel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoport - szanálás alá vonható szervezet - szanálása, amely során
a) a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetőek - akár rendszerszintű válság esetén is -
aa) a csoporthoz tartozó szervezetek székhelye vagy fióktelepe szerinti, vagy
ab) az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt
jelentős negatív következmények, és
b) fenntarthatóak a kritikus funkciók folytonossága azok észszerű időn belüli leválasztásával, vagy más módon."
33. § A Szantv. 14. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7a) Ha az EU-szintű anyavállalatot arról értesítették, hogy a csoport szanálhatóságának akadálya a csoporthoz tartozó, 11. § (2a) bekezdés szerinti helyzetben lévő szervezetnek tudható be, akkor az EU-szintű anyavállalat az értesítés kézhezvételét követő két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek - ideértve azok ütemezését is - ,amely alapján a szervezet megfelel a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek, valamint a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve. A javasolt lépések ütemezésekor figyelembe kell venni azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történt egyeztetést követően értékeli, hogy a javasolt lépések hatékonyan csökkentik-e vagy küszöbölik-e ki a szanálhatóság akadályát."
34. § A Szantv. 66. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
"(12a) Szanálás alá vonható szervezet kombinált pufferkövetelményének teljesítéséhez felhasznált szavatoló tőkéje elismerhető a (7)-(11) és (13) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez."
35. § A Szantv. 68/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB abban az esetben engedélyezi vagy adhat általános előzetes engedélyt az intézmény kérelmére az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségek lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására, ha az 575/2013/EU rendelet 77. és 78a. cikkében rögzített - ideértve a 68/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségeket is -, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására vonatkozó a kérelemtől függően az engedélyezés vagy általános előzetes engedély megadásának feltételei az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség esetében is fennállnak."
36. § A Szantv. 68/D. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A többoldalú eljárás keretében hozott döntés - teljes körű indoklással együtt - biztosítja a 68/A. §-nak és a 68/B. §-nak való megfelelést, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint)
"c) az EU-szintű anyavállalat - ha az EU-szintű anyavállalat nem ugyanazon szanálás alá vonható csoport szanálás alá vonható szervezete -"
(szanálási hatósága az érintett szervezet rendelkezésére bocsátja azt.)
37. § A Szantv. 68/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Szanálási intézkedés alkalmazása esetén a (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal a 68/A. §-ra, illetve 68/B. §-ra vonatkozó követelmények teljesítésére előírt határidőtől kezdődően alkalmazandó."
38. § A Szantv. 72. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 72. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdésekkel egészül ki:
"(7) Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet által kibocsátott vagy keletkeztetett bármilyen értékpapír vagy kötelezettség - amely nem mentesül a leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása alól, nem a Hpt. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjába sorolandó betét, és nem EGT-állam jogszabályai által szabályozott, továbbá amelyet e törvény hatálybalépését követően bocsátanak ki vagy keletkezik, - olyan szerződéses feltételt tartalmaz, amely
a) elismeri, hogy az érintett kötelezettség a szanálási feladatkörében eljáró MNB által leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása alá vonható, valamint
b) hozzájárul a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási, törlési vagy átalakítási hatáskörének érvényesítéséhez. (7a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB azon intézmények és azon 1. § (1) bekezdés szerinti szervezetek tekintetében eltekinthet a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amelyek esetében a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megegyezik az e törvény szerint meghatározott veszteségviselési összeggel, feltéve, hogy a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, szerződésben nem rögzített kötelezettség nem kerül figyelembevételre a szavatoló tőkére, leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítése során.
(7a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB azon intézmények és azon 1. § (1) bekezdés szerinti szervezetek tekintetében eltekinthet a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amelyek esetében a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megegyezik az e törvény szerint meghatározott veszteségviselési összeggel, feltéve, hogy a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, szerződésben nem rögzített kötelezettség nem kerül figyelembevételre a szavatoló tőkére, leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítése során.
(7b) A (7) bekezdés szerinti szerződéses feltételre vonatkozó kötelezettség nem alkalmazható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a szanálás alá vonható intézmény, vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet által kibocsátott értékpapír vagy kötelezettség harmadik ország joga vagy harmadik országgal kötött megállapodás alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási vagy átalakítási hatáskörébe tartozik."
39. § A Szantv. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult - a Felügyelettel folytatott egyeztetést követően -felfüggeszteni az olyan szerződésből eredő kifizetést vagy kötelezettségteljesítést, amely szerződésben a szanálás alatt álló intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet részes fél, ha
a) a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,
b) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállnak,
c) a kötelezettségek felfüggesztése a szanálás alatt álló intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet pénzügyi helyzetének további romlásának megakadályozása érdekében szükséges, és
d) a kötelezettségek felfüggesztése a 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közérdek megállapításához, a megfelelő szanálási eszköz kiválasztásához vagy a szanálási eszköz hatékony biztosításához szükséges."
40. § A Szantv. 128/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára az Alappal egyidejűleg több szanálását finanszírozó rendszer nyújt kölcsönt, az összes részt vevő szanálást finanszírozó rendszer eltérő megállapodása hiányában)
"b) az Alap által kölcsönzött összeg nagyságát a Magyarországon található biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészei összege és a részt vevő szanálást finanszírozó rendszerek tagállamaiban található biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészei aggregáltjának az aránya alapján kell megállapítani."
41. § A Szantv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
42. § A Szantv.
a) 9. § (4) bekezdés b) pontjában az "akkor a leányvállalat" szövegrész helyébe az "akkor - szükség esetén azonosítva a szanálás alá vonható szervezetet - a leányvállalat" szöveg,
b) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az "a körülményekre" szövegrész helyébe az "az időzítés és más releváns körülményekre", szöveg, a "megakadályozná" szövegrész helyébe az "észszerű időn belül megakadályozná" szöveg,
c) 59. § (3a) bekezdésében a "köteles" szövegrész helyébe az "a szanálás hatékony végrehajtása érdekében köteles" szöveg,
d) 67. § (22) bekezdésében a "bizalom fenntartásához, az intézmény" szövegrész helyébe a "bizalom megvalósításához és fenntartásához, továbbá annak biztosításához, hogy a szanálási intézkedést vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását követően az intézmény" szöveg,
e) 67. § (25) bekezdésében a "rendszeresen" szövegrész helyébe az "indokolatlan késedelem nélkül" szöveg,
f) 126. § (3) bekezdés d) pontjában a "tőkehozzájárulás" szövegrész helyébe a "hozzájárulás" szöveg
lép.
11. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
43. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 123. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"123. biztosítási értékesítés: azon - a biztosítási szerződés vagy különösen a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet által biztosítotti jogviszony létrehozására irányuló - üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének vagy a csoportos biztosítási szerződéshez különösen a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet által új biztosítottak csatlakozásának előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben, amikor az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tenni és ennek alapján szerződést kötni, a biztosítási termékek, valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt is) különböző kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:
a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését vagy teljesítését elősegítő - lépést,
b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési - szakmai alapon végzett - tevékenység,
c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről biztosításközvetítők vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést,
d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekről, illetve biztosításközvetítőkről vagy biztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést;"
44. § A Bit. 383. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a biztosításközvetítői tevékenységet ügynökként a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet végzi, akkor tevékenysége az általa értékesíthető termékkel versengő termékhez tartozó biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre - ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is - (a továbbiakban: állományápolás) is kiterjedhet, ha az állományápolással érintett versengő termék tekintetében - az adott biztosítóval fennálló megállapodásban is rögzítetten - új biztosítási szerződés megkötését már nem készíti elő.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti ügynök a kizárólag állományápolással érintett befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékhez (ideértve a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási terméket is) tartozó szerződések lejárat előtti megszűnése esetében a megszűnést követő egy éven belül a megszűnt szerződések szerződői és biztosítottjai részére befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékhez tartozó új biztosítási szerződést jutalék ellenében, illetve üzletszerűen nem készíthet elő."
45. § (1) A Bit. 230. § (1) bekezdésében a "háromszázmillió" szövegrész helyébe a "hatszázmillió" szöveg lép.
(2) A Bit.
a) 4. § (1) bekezdés 79. pont c) pont ca) alpontjában a "6,2 millió" szövegrész helyébe a "6,6 millió" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés 79. pont c) pont cb) alpontjában a "12,8 millió" szövegrész helyébe a "13,6 millió" szöveg,
c) 102. § (2) bekezdés a) pontjában a "2 500 000" szövegrész helyébe a "2 700 000" szöveg, a "3 700 000" szövegrész helyébe a "4 000 000" szöveg,
d) 102. § (2) bekezdés b) pontjában a "3 700 000" szövegrész helyébe a "4 000 000" szöveg,
e) 102. § (2) bekezdés c) pontjában a "3 600 000" szövegrész helyébe a "3 900 000" szöveg, az "1 200 000" szövegrész helyébe az "1 300 000" szöveg,
f) 204. § (1) bekezdés a) pontjában az "ötmillió" szövegrész helyébe az "ötmillió-négyszázezer" szöveg,
g) 204. § (1) bekezdés b) pontjában a "huszonöt millió" szövegrészek helyébe a "huszonhatmillió-hatszázezer" szöveg,
h) 204. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában a "félmillió" szövegrész helyébe a "hatszázezer" szöveg,
i) 204. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a "két és fél millió" szövegrész helyébe a "kétmillió-hétszázezer" szöveg
lép.
12. Záró rendelkezések
46. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 45. § (2) bekezdése 2022. október 19-én lép hatályba.
(3) A 18. §, a 23. §, a 27. §, a 28. § és a 29. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
47. § Ez a törvény
a) a 2009/65/EK irányelvnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) alapkezelő társaságai általi használata tekintetében történő módosításáról szóló 2021. december 15-i (EU) 2021/2261 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
való megfelelést szolgálja.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2022. évi XX. törvényhez
1. A Tpt. 1. számú melléklete a következő 2a. ponttal egészül ki:
"2a. Ákr.: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,"
2. A Tpt. 1. számú melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:
"16. Pp.: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény,"
3. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 11. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"11. a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet."
2. melléklet a 2022. évi XX. törvényhez
A Szantv. 2. melléklet 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek egy intézmény vagy csoport szanálhatóságának értékelésekor mérlegelnie kell azt, hogy)
"17. az intézménynek milyen összegű és típusú a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettsége;"