2021. évi LVIII. törvény

a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról

1. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

1. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) I. RÉSZ címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK"

2. § A Jht. I. RÉSZE a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

1. automatikus futamidő-rövidülés: olyan helyzet, amikor a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén a jelzáloglevél automatikusan azonnal esedékessé és kifizethetővé válik, és emiatt a jelzáloglevél-tulajdonosoknak az eredeti lejárati időpontnál korábbi visszafizetésre keletkezik végrehajtható követelése;

2. biztosítékeszközök: a fedezeti eszközöket biztosító ingatlanok és kitettségek formájában fennálló eszközök;

3. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

4. elkülönítés: a fedezeti eszközök jelzálog-hitelintézet által történő beazonosítása és a jelzáloglevél-tulajdonosok és a származtatott (derivatív) ügylet szerződött partnereinek nem minősülő hitelezők törvényes hatókörén kívül helyezése;

5. fedezeti eszközök: a fedezeti halmazba felvett eszközök;

6. fedezeti gondnok: a jelzáloglevél-program folyamatos és megbízható működtetése érdekében a jelzáloghitelintézet a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti fizetésképtelenségének, várható fizetésképtelenségének megállapítása, felszámolási eljárás megindítása vagy a jelzálog-hitelintézet megfelelő működését fenyegető komoly veszély esetén a jelzálog-hitelintézethez kirendelt személy;

7. fedezeti halmaz: olyan eszközök egyértelműen meghatározott csoportja, amelyek a jelzáloglevelekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek biztosítékát alkotják, és amelyeket elkülönítenek a jelzálogleveleket kibocsátó jelzáloghitelintézet egyéb eszközeitől;

8. hitelbiztosítéki érték: az ingatlan a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikk (1) bekezdés 74. pontjában meghatározott hitelbiztosítéki értéke;

9. jelzáloglevél: e törvény rendelkezéseinek megfelelően jelzálog-hitelintézet által kibocsátott olyan fedezett kötvény, amelyet biztosító fedezeti eszközöket a jelzáloglevél-tulajdonosok elsőbbségi hitelezőként közvetlenül igénybe vehetnek;

10. jelzáloglevél program: a jelzálog-hitelintézetnek adott engedéllyel összhangban a jogszabályoknak és a szerződéses feltételeknek megfelelő jelzáloglevél kibocsátás strukturális jellemzői;

11. különleges felügyelet: a jelzáloglevél programok felügyelete, amely biztosítja a jelzáloglevél kibocsátására alkalmazandó követelményeknek való megfelelést és az ilyen követelmények érvényesítését;

12. meghosszabbítható lejárati szerkezet: olyan lehetőség, amely az e törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén lehetővé teszi a jelzáloglevelek tervezett lejáratának előre meghatározott időszakkal történő meghosszabbítását;

13. nettó likviditáskiáramlás: egy adott napon esedékessé váló valamennyi fizetéskiáramlás - ideértve a tőketörlesztést és a kamatfizetést, valamint a jelzáloglevél program származtatott ügyleteiből eredő kifizetéseket -, csökkentve az ugyanazon a napon a fedezeti eszközökhöz kapcsolódó követelések alapján esedékessé váló pénzbeáramlásokkal;

14. pótfedezet: a rendes fedezettől eltérő olyan eszközök, amelyek hozzájárulnak a fedezeti követelmények teljesítéséhez;

15. rendes fedezet: azok az elsődleges fedezeti eszközök, amelyek meghatározzák a fedezeti halmaz jellegét;

16. túlfedezet: a biztosítékok jogszabályi, szerződéses vagy önkéntes teljes szintje, amely meghaladja a 14. § (1)-(16) bekezdésében előírt fedezeti követelményeket;

17. szanálás: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egy vagy több szanálási cél elérése érdekében szanálási eszköz alkalmazása;

18. szanálási hatóság: a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, valamint a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított más EGT-állam hatósága."

3. § A Jht. 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Jelzálog-hitelintézet kizárólag kockázatkezelési célból jogosult fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére, amelyeket el kell különíteni és megfelelően dokumentálni kell. A származtatott (derivatív) ügyletek volumenét a kockázat csökkenése esetén csökkenteni kell, a kockázat megszűnése esetén pedig zárni kell az ügyleteket.

(11) A jelzálog-hitelintézet külön szabályzatban határozza meg a származtatott (derivatív) ügyletek

a) partnereire vonatkozó alkalmassági feltételeket, azaz, hogy ezen ügyletek mely partnerekkel köthetők meg, valamint

b) megkötése esetén alkalmazandó dokumentumokat."

4. § (1) A Jht. 5. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét megállapító értékbecslő olyan, a hitellel kapcsolatos döntéshozatali folyamattól független személy lehet, aki rendelkezik ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel. Az értékbecslő a hitelbiztosítéki érték megállapítása során nem vehet figyelembe spekulatív elemeket és az értékbecslést átlátható és egyértelmű módon dokumentálja.

(6) A fedezeti halmazba történő felvételkor a jelzálog-hitelintézet a fedezetül lekötött ingatlannak az aktuális hitelbiztosítéki értékét veszi figyelembe."

(2) A Jht. 5. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Azon jelzáloghitelek esetén, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikk (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeknek, a fedezeti halmazba történő felvétel előtt a jelzálog-hitelintézetnek értékelnie kell a követelések végrehajthatóságát és a fedezeti eszközök értékesítésének lehetőségét.

(9) A jelzálog-hitelintézetnek eljárásokat kell kialakítania annak ellenőrzésére, hogy a jelzáloghitelek fedezetéül lekötött ingatlan megfelelő biztosítással rendelkezik a kár kockázatával szemben és biztosítania kell a kárigény elkülönítését."

5. § A Jht. "Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei" alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § A jelzálog-hitelintézet megfelelő dokumentációs rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jogszabályban foglaltak teljesítésére alkalmas módon tartsa nyilván a jelzáloglevél-programmal kapcsolatos ügyleteit."

6. § (1) A Jht. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelekhez kapcsolódó valamennyi kötelezettségére kiterjedő fedezeti eszközökkel.

(1a) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek a következőket foglalják magukban:

a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek tőkeösszegének kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,

b) a forgalomban lévő jelzáloglevelek kamatainak kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,

c) az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kötelezettségek, és

d) a jelzáloglevél program felszámolásának várható fenntartási és igazgatási költségei, amelynek összegét a jelzáloghitelintézet az (1c) bekezdés szerinti átalány formájában vagy a fedezetnyilvántartási szabályzatban meghatározott módszertan szerint határozza meg.

(1b) A fedezeti követelmények teljesítését a következő fedezeti eszközök biztosítják:

a) rendes fedezet,

b) pótfedezet,

c) a b) ponthoz tartozónak nem minősülő 14/B. §-nak megfelelően tartott likvid eszközök, és

d) az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kifizetések iránti követelések.

(1c) Az (1a) bekezdés d) pontja szerinti költségek átalány formájában is meghatározhatók, amely esetben az átalány mértéke a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott és még forgalomban lévő jelzáloglevél-állomány 1 ezreléke."

(2) A Jht. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A fedezetek között nem lehet figyelembe venni az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikk szerinti nemteljesítőnek tekintett kitettségből eredő fedezetlen követelést."

(3) A Jht. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A rendes fedezet mértékének minden esetben el kell érnie a 180 napot meghaladó hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloglevél-állomány 80 százalékát."

(4) A Jht. 14. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:)

"c) a magyar állam kivételével az EGT-államok és az OECD tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,"

(5) A Jht. 14. § (11) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:)

"e) a magyar állam által vagy készfizető kezességvállalása mellett kibocsátott értékpapír,"

(6) A Jht. 14. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A jelzálog-hitelintézet belső szabályzatában rögzíti a fedezetekre vonatkozó előírásoknak megfelelő hitelezési politikáját.

(17) A jelzáloglevelekre legalább 2 százalékos túlfedezetet kell biztosítani."

7. § A Jht. "A jelzáloglevelek fedezete" alcíme a következő 14/B. § és 14/C. §-sal egészül ki:

"14/B. § (1) A jelzáloglevél-program nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából a fedezeti halmaz likvid eszközökből álló likviditási puffert tartalmaz.

(2) A fedezeti halmaz likviditási pufferének a következő 180 napon keresztül kell fedezetet biztosítania a legmagasabb összesített nettó likviditáskiáramlásra.

(3) A likviditási puffer a következő elkülönített eszközökből állhat:

a) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/61 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/61 bizottsági rendelet] szerinti 1., 2A. vagy 2B. szintű eszköznek minősülő eszköz, amelyet az (EU) 2015/61 bizottsági rendelettel összhangban értékeltek, és amelyet nem a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet, annak anyavállalata (kivéve, ha az anyavállalat nem hitelintézet közszektorbeli intézménynek minősül), leányvállalata, anyavállalatának másik leányvállalata vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló különleges célú gazdasági egység bocsátott ki, és

b) hitelintézettel szembeni olyan rövid lejáratú kitettség, amely az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint 1. vagy 2. hitelminőségi besorolásba tartozik, vagy hitelintézettel szembeni olyan rövid lejáratú betét, amely az 1., 2. vagy 3. hitelminőségi besorolásba tartozik.

(4) A likviditási puffer nem tartalmazhat az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikk szerinti nemteljesítőnek tekintett kitettségből eredő fedezetlen követelést.

14/C. § (1) A jelzálog-hitelintézet akkor bocsáthat ki jelzáloglevelet meghosszabbítható lejárati szerkezettel, ha

a) a meghosszabbítást lehetővé tevő kiváltó események a jelzálog-hitelintézet mérlegelésétől független, a kibocsátás során előzetesen rögzített objektív feltételek, amelyeken keresztül a jelzálog-hitelintézet a nemteljesítés megelőzésére törekszik, különösen a likviditáshiány, a piaci hiányok vagy piaci zavarok kezelése révén,

b) az a) pontban meghatározott, a lejárat meghosszabbítását lehetővé tevő feltételeket a jelzáloglevél szerződési feltételei tartalmazzák,

c) a lejárati szerkezetről a befektetőknek nyújtott tájékoztatás bemutatja a jelzáloglevelek kockázatát és részletes leírást tartalmaz

ca) a lejárat meghosszabbítását kiváltó feltételekről,

cb) a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet fizetésképtelenségének vagy szanálásának a lejárat meghosszabbítására gyakorolt következményeiről, és

cc) a Felügyeletnek és a fedezeti gondnoknak a lejárat meghosszabbításával kapcsolatos szerepéről,

d) a jelzáloglevél végső lejárata mindenkor meghatározható,

e) a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén a futamidő meghosszabbítása nem befolyásolja a jelzáloglevél-tulajdonosok sorrendjét vagy nem fordítja meg a jelzáloglevél program eredeti lejárati ütemtervében szereplő sorrendet, és

f) a lejárat meghosszabbítása nem változtatja meg a jelzálogleveleknek a 20. § (3), (5) és (6) bekezdésben meghatározott jellemzőit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jelzáloglevelek lejáratának meghosszabbítására egyszer kerülhet sor és nem haladhatja meg a 12 hónapot."

8. § A Jht. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki

a) a jelzálog-hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja;

b) az a) pontban felsorolt minőségét két évnél rövidebb ideje szüntette meg;

c) a jelzálog-hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, ide nem értve az 1 százalékos mértéket meg nem haladó részesedést; és

d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll."

9. § A Jht. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a fedezeti eszközökre vonatkozó adatokat - ide nem értve a 14. § (1b) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott fedezeti eszközök fedezetbe vonását és azok közötti átsorolást - csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet módosítani."

10. § A Jht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A jelzáloglevél programról szóló tájékoztatásnak részletes információkat kell nyújtania a jelzáloglevél programról annak érdekében, hogy a befektetők előzetesen megvizsgálhassák és felmérhessék a program jellegét és kockázatait.

(2) A jelzálog-hitelintézet negyedévente tájékoztatja a jelzáloglevél-tulajdonosokat és benyújtja a Felügyelet részére legalább az alábbi információkat a portfólióról:

a) a fedezeti halmaz és a forgalomban lévő jelzáloglevél-állomány értéke;

b) a nemzetközi értékpapír-kódok (ISIN) jegyzéke valamennyi, az adott program keretében kibocsátott jelzáloglevél esetén, amely rendelkezik értékpapír kóddal;

c) a fedezeti eszközök földrajzi eloszlása és típusa, a fedezeti hitelek nagysága és az értékelési módszertan;

d) a piaci kockázatra vonatkozó információk, ideértve a kamat- és devizakockázatot, valamint a hitel- és likviditási kockázatot;

e) a fedezeti eszközök és a jelzáloglevelek lejárati szerkezete, beleértve adott esetben a lejárat meghosszabbítását kiváltó események áttekintését is;

f) az előírt és a rendelkezésre álló fedezeti szint - ideértve a likviditási puffer, a rendes és a pótfedezetek mértékét -, valamint a jogszabályban előírt, a szerződéses és az önkéntes túlfedezet mértéke és

g) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikke alapján nemteljesítő követelésnek minősülő és minden olyan kölcsön aránya, amelyeknél a késedelem meghaladja a 90 napot.

(3) A jelzálog-hitelintézetek honlapjukon közzéteszik az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő tájékoztatásokat."

11. § A Jht. III. RÉSZE a "Tájékoztatási kötelezettség" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"Európai fedezett kötvény logó

19/A. § (1) Az "európai fedezett kötvény" logó és annak valamely EGT-állam hivatalos nyelvén készült hivatalos fordítása a Magyarországon kibocsátott értékpapírnál akkor használható, ha megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek.

(2) Az "európai (prémium) fedezett kötvény" logó és annak valamely EGT-állam hivatalos nyelvén készült hivatalos fordítása a Magyarországon kibocsátott értékpapírnál akkor használható, ha megfelel az e törvényben, valamint az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikkében foglalt követelményeknek."

12. § A Jht. IV. RÉSZ címe és a "Jelzálog-hitelintézet felszámolása" alcím címe helyébe a következő címek lépnek:

"IV. RÉSZ

FIZETÉSKÉPTELENSÉG, SZANÁLÁS ESETÉRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

Jelzálog-hitelintézet szanálása, felszámolása"

13. § (1) A Jht. 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási és szanálási eljárás során a hitelintézetek felszámolására és szanálására vonatkozó szabályokat a (2)-(6) bekezdésben, valamint a 20/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet szanálása esetén együttműködik a szanálási hatósággal annak érdekében, hogy védjék a jelzáloglevél-tulajdonosok jogait és érdekeit, többek között legalább annak ellenőrzésével, hogy a szanálási eljárás alatt biztosított legyen a jelzáloglevél-program folyamatos és megbízható működése.

(2a) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézettel szembeni

a) szanálási hatóság által elrendelt szanálási eljárás megkezdésének vagy

b) felszámolási eljárása kezdeményezésekor a felszámolást elrendelő végzés

napjától kezdődően a jelzálog-hitelintézethez fedezeti gondnokot rendel ki.

(2b) A Felügyelet a fedezeti gondok kirendelését megszünteti, ha a jelzálog-hitelintézettel szembeni felszámolási, szanálási eljárás eredményes befejezéséhez már nincs rá szükség.

(2c) A fedezeti gondnok feladata

a) a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések teljesítésének biztosítása,

b) a fedezeti eszközök kezelése és értékesítése, ideértve az eszközöknek a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségekkel együtt egy másik jelzálog-hitelintézetre történő átruházását, és

c) azon jogügyletek teljesítése, amelyek a fedezeti halmaz szabályos igazgatásához, a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek fedezetének folyamatos ellenőrzéséhez, a fedezeti halmaz eszközeinek fedezeti halmazba történő visszahozatalát célzó eljárások megindításához és a jelzáloglevelekből eredő összes kötelezettség teljesítése után fennmaradó eszközöknek a jelzálog-hitelintézet vagyonába való átvezetéséhez szükségesek.

(2d) A fedezeti gondnok a (2c) bekezdés c) pontja szerinti feladatai ellátása során jogosult a jelzálog-hitelintézetet annak fizetésképtelensége esetén a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély alapján működtetni, amelynek során köteles a működési követelményeinek megfelelni.

(2e) A fedezeti gondnok a (2c) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására a vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog-hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámolóbiztossal."

(2) A Jht. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás vagy a jelzálog-hitelintézet szanálása esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában vagy a szanálási eljárás megkezdésének időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé).

(3a) A jelzálog-hitelintézettel szembeni felszámolási és szanálási eljárás során a Felügyelet, a szanálási hatóság és a fedezeti gondnok együttműködnek és információt cserélnek különös tekintettel a fedezeti halmazban lévő eszközök értékesítésére."

14. § A Jht. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fedezeti gondnokra a felügyeleti biztosra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megbízatása a felszámolási, szanálási eljárás alatt nem szűnik meg, valamint nem veszi át a jelzáloghitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének jogkörét."

15. § A Jht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet, valamint a jelzáloglevél-tulajdonosok védelme érdekében a jelzáloglevél kibocsátása felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol.

(2) A Felügyelet a jelzáloglevél-tulajdonosok védelme érdekében a különleges felügyelet keretében:

a) engedélyezi vagy elutasítja a jelzáloglevél programokat, valamint a jelzáloglevél programon kívüli kibocsátást,

b) rendszeresen felülvizsgálja a jelzáloglevél-programokat,

c) az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél helyszínen kívüli, valamint legalább háromévenként egyszer helyszíni ellenőrzést végez,

d) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazhat, és

e) jelzáloglevelek kibocsátásával összefüggésben felügyeleti iránymutatásokat ad ki.

(3) A jelzáloglevél program engedélyezése keretében a Felügyelet ellenőrzi:

a) a jelzáloglevél kibocsátását meghatározó működési program megfelelőségét,

b) a befektetők védelmét biztosító szabályzatokat, eljárásokat és módszereket a fedezeti halmazban szereplő kölcsönök jóváhagyása, módosítása, megújítása és refinanszírozása tekintetében,

c) a jelzáloglevél programot irányító személyzet és vezetőség jelzáloglevél kibocsátásával és a jelzáloglevél program igazgatásával kapcsolatos képesítésének és ismereteinek megfelelőségét, és

d) a fedezeti halmaz igazgatási felépítését különös tekintettel arra, hogy megfelel-e az e törvényben meghatározott követelményeknek."

16. § A Jht. "A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete" alcíme a következő 22/A. § és 22/B. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik a más EGT-államok fedezett kötvények különleges felügyeletét ellátó hatóságaival, amelynek részeként a másik hatóság kérésére, valamint saját kezdeményezése alapján megoszt minden olyan alapvető információt, amely a másik hatóság számára szükséges a fedezett kötvényt kibocsátó hitelintézet, valamint a fedezett kötvény tulajdonosok védelme érdekében gyakorolt különleges felügyelet tekintetében.

(2) A Felügyelet a különleges felügyelet keretében együttműködik az Európai Bankhatósággal (a továbbiakban: EBH), valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az információ alapvető, amennyiben lényegesen befolyásolja a fedezettkötvénykibocsátás másik EGT-államban történő értékelését.

22/B. § (1) A különleges felügyelet keretében a Felügyelet honlapján indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi

a) a jelzáloglevél kibocsátásával kapcsolatos jogszabályokat, felügyeleti iránymutatásokat,

b) a jelzáloglevél kibocsátására engedéllyel rendelkező jelzálog-hitelintézetek jegyzékét, és

c) az "európai fedezett kötvény" logó és az "európai (prémium) fedezett kötvény" logó használatára jogosult jelzáloglevelek jegyzékét.

(2) Az (1) bekezdés alapján nyilvánosságra hozott információknak elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy az EGT-államok fedezett kötvények különleges felügyeletét ellátó hatóságok által alkalmazott módszereket érdemben össze lehessen hasonlítani. Az információkat a változásokat figyelembe véve aktualizálni kell.

(3) A Felügyelet évente értesíti az EBH-t a jelzáloglevél kibocsátására engedéllyel rendelkező jelzálog-hitelintézetek, valamint az "európai fedezett kötvények" és az "európai (prémium) fedezett kötvények" jegyzékéről."

17. § A Jht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § (1) A különleges felügyelet keretében a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a jelzálog-hitelintézet

a) valótlan nyilatkozattétellel vagy más jogszabálysértéssel szerezte meg a jelzáloglevél-programra vonatkozó engedélyét,

b) már nem felel meg a jelzáloglevél-programra vonatkozó engedély feltételeinek,

c) engedély nélkül bocsát ki jelzáloglevelet,

d) nem felel meg a kettős fedezet követelményeinek,

e) olyan jelzáloglevelet bocsát ki, amely az automatikus futamidő-rövidülés hatálya alá tartozik,

f) nem elfogadható fedezet mellett bocsát ki jelzáloglevelet,

g) EGT-államon kívül található fedezet mellett bocsát ki jelzáloglevelet,

h) megsérti az együttes finanszírozásra vonatkozó követelményeket,

i) nem felel meg a fedezeti halmazra vonatkozó követelményeknek,

j) nem felel meg a fedezeti halmazban lévő, a származtatott (derivatív) ügyletekre vonatkozó követelményeknek,

k) nem felel meg a fedezetek elkülönítésére vonatkozó követelményeknek,

l) elmulasztja a jelzáloglevél-tulajdonosok tájékoztatására vonatkozó követelményeket, hiányos vagy pontatlan tájékoztatást nyújt,

m) ismételten vagy tartósan elmulasztja a fedezeti halmaz likviditási pufferének fenntartását,

n) amely kibocsátotta a meghosszabbítható lejárati szerkezetű jelzáloglevelet nem felel meg a 14/C. §-ban meghatározott feltételeknek, illetve

o) elmulasztja a Felügyelet felé történő adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatszolgáltatást teljesít.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a Felügyelet az intézkedések és kivételes intézkedések keretében a következőket alkalmazhatja:

a) a jelzáloglevél programra vonatkozó engedély visszavonását,

b) a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személy személyazonosságának és a jogsértés típusának nyilvános közzétételét,

c) a természetes vagy jogi személyt a jogsértő magatartás folytatásától és megismétlésétől eltiltó végzés meghozatalát, és

d) bírság kiszabását.

(3) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.), a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:

a) határidő megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összege meghaladja a fedezet összegét azzal, hogy a fedezet helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet; és

b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány - ideértve a visszavásárlási vételárból, valamint refinanszírozási hitelből eredő követelésállományt is - továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani."

18. § A Jht. "Intézkedés és kivételes intézkedés" alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § Ha a Felügyelet a fedezett kötvényre vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hoz a 23. § szerinti intézkedést, akkor az adott intézkedés alkalmazásánál az MNBtv. 75. § (4) bekezdés a), b), d)-f) és i) pontjában foglaltakra és az alábbiakra van tekintettel:

a) a szabályszegés vagy mulasztás fennállásának időtartamára,

b) az intézkedéssel érintett személy felelősségének mértékére,

c) az intézkedéssel érintett személy pénzügyi erejére - különös tekintettel a nem természetes személy teljes árbevételére, illetve a természetes személy éves jövedelmére -,

d) a jogsértésért felelős személy által a jogsértés révén elért haszon vagy elkerült veszteség nagyságára, amennyiben az említett haszon vagy veszteség meghatározható."

19. § A Jht. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ez a törvény a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2160 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

20. § A Jht. a "Felhatalmazás" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"Átmeneti rendelkezések

28. § (1) A 2022. július 8. előtt kibocsátott jelzáloglevélre az e törvény 2022. július 7-én hatályos rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a jelzáloglevélre nem kell alkalmazni a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvénnyel megállapított, e törvény 3. § (10) és (11) bekezdését, 5. § (5), (6), (8) és (9) bekezdését, 14. § (1a), (1b), (1c), (3a), (8) és (16) bekezdését, 14/B. §-át, 14/C. §-át, 22. § (2) bekezdés a) pontját és 22. § (3) bekezdését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzáloglevél különleges felügyeletére az e törvény 2022. július 7-én hatályos rendelkezései, valamint a 22-23/A. §-ban foglaltak alkalmazandóak.

(3) Az (1) bekezdés az olyan adagolt-, illetve részkibocsátásra is alkalmazandó, ahol az ISIN azonosító kiadása és a jelzáloglevelek első sorozatrészletének forgalomba hozatala 2022. július 8. előtt megtörtént, és a további sorozatrészletek forgalomba hozatala az első sorozatrészlet forgalomba hozatalának időpontját legfeljebb 24 hónappal követő időszakban történik, feltéve, hogy

a) a jelzáloglevelek lejárati időpontja 2027. július 8. elé esik,

b) a 2022. július 8. utáni adagolt kibocsátások teljes kibocsátási összege nem haladja meg a 2022. július 8-án forgalomban lévő, azonos értékpapír-sorozatba tartozó jelzáloglevelek teljes kibocsátott összegének kétszeresét,

c) a jelzáloglevelek lejáratkori teljes kibocsátott összege nem haladja meg a hatmilliárd eurónak megfelelő összeget, és

d) a biztosítékeszközök Magyarországon találhatók."

21. § A Jht.

a) 3. § (1) bekezdésében az " , az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam)" szövegrész helyébe a "vagy másik EGT-állam" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában az "EGT-állam" szövegrész helyébe a "másik EGT-állam" szöveg,

c) 3/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "Magyar Nemzeti Bank" szövegrész helyébe a "pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)" szöveg,

d) 3/A. § (4) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Bankhoz" szövegrész helyébe a "Felügyelethez" szöveg,

e) 3/A. § (4) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 8. § (6) bekezdésében, 14. § (15) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (1) és (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Bank" szövegrész helyébe a "Felügyelet" szöveg,

f) 3/A. § (5) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Bankot" szövegrész helyébe a "Felügyeletet" szöveg,

g) 14. § (11) bekezdés b) pontjában az "Európai Unió, az EGT" szövegrész helyébe az "EGT-tagállamai" szöveg,

h) 14. § (11) bekezdés h) pontjában az "a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i" szövegrész helyébe az "az" szöveg,

i) 14. § (13) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Banknak" szövegrész helyébe a "Felügyeletnek" szöveg,

j) 15. § (4) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Bank" szövegrészek helyébe a "Felügyelet" szöveg,

k) 20. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "felszámolása" szövegrész helyébe a "felszámolása vagy szanálása" szöveg és

l) 20. § (5) bekezdés a) pontjában a "felszámolás kezdő időpontjában" szövegrész helyébe a "felszámolása vagy szanálása kezdő időpontjában" szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti a Jht.

a) 3. § (4) bekezdése,

b) 8. § (2) bekezdésében az "illetve biztosító részvénytársaságtól," szövegrész,

c) 8. § (2) bekezdés b) pontjában az "az eladó pénzügyi intézmény könyvvizsgálója szerint" szövegrész,

d) 8. § (3) bekezdésében a "vagy biztosító részvénytársaságot" szövegrész,

e) 13. § (2) bekezdése és

f) 15. § (7) bekezdésében az "egy országos napilapban és" szövegrész.

2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

23. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a következő 1/B. §-sal egészül ki:

"1/B. § E törvény hatálya kiterjed a közösségi finanszírozási szolgáltatásra, valamint annak alanyaira."

24. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 78a. és 78b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"78a. közösségi finanszírozási szolgáltatás: az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekként meghatározott fogalom,

78b. közösségi finanszírozási szolgáltató: az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom,"

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 107a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"107a. projektgazda: az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom,"

25. § A Tpt. 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem kell az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök, vagy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet V. címében előírt szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok alkalmazásával kerül sor."

26. § A Tpt. a következő NYOLCADIK/A. RÉSZ-szel egészül ki:

"NYOLCADIK/A. RÉSZ

A KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

296/A. § A közösségi finanszírozás keretében közvetíthető, (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelnyújtás alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont ba) alpontja szerinti pénzkölcsönnyújtást kell érteni.

296/B. § (1) Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében meghatározott kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk valóságnak való megfelelőségéért és eltérő értelmezést kizáró teljességéért a projektgazda, valamint annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk más nyelvre fordításában történt hibával okozott kárért a projektgazda és a fordításért felelős személy egyetemlegesen felel.

(3) Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkében meghatározott platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk valóságnak való megfelelőségéért és eltérő értelmezést kizáró teljességéért a közösségi finanszírozási szolgáltató, valamint annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik.

(4) A platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk más nyelvre fordításában történt hibával okozott kárért a közösségi finanszírozási szolgáltató és a fordításért felelős személy egyetemlegesen felel."

27. § A Tpt. 298. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tőzsde kizárólag)

"d) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adatszolgáltatási tevékenységet,"

(végezhet.)

28. § A Tpt. 317/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:

a) a tőzsdei kereskedők és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése;

b) a tőzsdei kereskedőktől és ügyfelektől származó mindazon információ - így többek között minden dokumentum -beszerzése, amely a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozik, beleértve adott esetben azokat a pozíciókat amelyeket az ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékekben, más kereskedési helyszíneken vagy gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekben, tagokon és résztvevőkön keresztül tartanak;

c) egy adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy - ideiglenesen vagy tartósan - lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak; valamint

d) adott esetben az érintett tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra."

29. § A Tpt. 317/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A pozíciók jelentése nem vonatkozik az olyan részvényen és kötvényen kívüli, Bszt.-ben meghatározott átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a Bszt. 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik."

30. § A Tpt. 400. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A Felügyelet a közösségi finanszírozási szolgáltatással összefüggésben észlelt jogszabálysértés - különösen az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak megsértése - esetén az MNBtv.-ben meghatározott hatáskörei mellett - a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével - az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;

b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;

c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;

d) felfüggeszti a közösségi finanszírozási ajánlatot esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételét az érintett szolgáltató megsértette;

e) megtiltja vagy felfüggeszti - vagy előírja, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél szüntesse be vagy függessze fel - a marketingközleményeket, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételeit az érintett szolgáltató megsértette;

f) betiltja a közösségi finanszírozási ajánlatot, ha közösségi finanszírozási szolgáltatással összefüggésben jogszabálysértést vagy annak közvetlen veszélyét észleli;

g) felfüggeszti - vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató számára, hogy függessze fel - a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételét az érintett szolgáltató megsértette;

h) megtiltja az érintett szolgáltató számára a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását;

i) közzéteszi a tényt, hogy egy közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél nem teljesíti a kötelezettségét;

j) közzéteszi - vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél számára, hogy tegye közzé - az összes lényeges információt, amely hatással lehet a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására;

k) felfüggeszti - vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél számára, hogy függessze fel - a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató helyzete következtében a közösségi finanszírozási szolgáltatás hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit;

l) átruházza a jogszabálysértő közösségi finanszírozási szolgáltató szerződéseit egy másik közösségi finanszírozási szolgáltatóra az ügyfelek és az átvevő közösségi finanszírozási szolgáltató beleegyezése feltételével, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyét azért vonta vissza, mert kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást, és már nem vesz részt azon meglévő szerződések kezelésében sem, amelyek az eredetileg a vállalkozásfinanszírozási szándékok közösségi finanszírozási platformjának használatával történt összepárosítása eredményeként jöttek létre; illetve

m) törvényben meghatározott bírságot szab ki."

31. § (1) A Tpt. 405. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Felügyelet az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatót, illetve projektgazdát a közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége megsértése esetén bírság megfizetésére kötelezheti."

(2) A Tpt. 405. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke

a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,

b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,

ba) jogi személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint vagy a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 5 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bb) természetes személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint."

32. § A Tpt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 450/G. §-sal egészül ki:

"450/G. § A fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvénnyel megállapított NYOLCADIK/A. RÉSZ rendelkezéseit az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontjától eltérően 2023. november 10. napjáig az egymillió eurót meg nem haladó teljes ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatokra kell alkalmazni."

33. § (1) A Tpt. 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) A Tpt. 25. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

34. § (1) A Tpt. 405. § (4) bekezdésében az "a veszteség" szövegrész helyébe az "a nyereség vagy a veszteség" szöveg lép.

(2) A Tpt. 405. § (1) bekezdésében a "tőzsdét, a központi értéktárat, a központi szerződő felet" szövegrész helyébe a "tőzsdét, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, a közösségi finanszírozási szolgáltatót, a projektgazdát" szöveg lép.

35. § Hatályát veszti a Tpt. "Az Európai Unió jogának való megfelelés" című alcíme.

3. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

36. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"35. várakozási idő: a tagsági jogviszonynak a belépéstől számított, a nyugdíjkonstrukció által előírt időszaka, amelynek elteltével a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz vagy az egyéni nyugdíjszolgáltatáshoz - egyéb feltételek teljesülése esetén - legkorábban hozzájuthat;"

(2) Az Fnyt. 2. §-a a következő 53. és 54. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"53. egyéni nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérése után a tag részére, a tagi számláján nyilvántartott összeg terhére, a nyugdíjkonstrukcióban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetve e kettő kombinációjaként történő pénzbeli kifizetés;

54. egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag: az a természetes személy, aki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződés alapján egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosultságot szerez."

37. § Az Fnyt. az "A nyugdíjszolgáltatási tevékenység" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység

5/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztató nyugdíjszolgáltatási tevékenysége mellett egyéni nyugdíjszolgáltatást is nyújthat.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által kiadott végleges határozat birtokában kezdheti meg.

(3) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre vonatkozó üzleti tervet,

b) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkülönített működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,

c) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó működési szabályzatot,

d) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkülönített nyilvántartását biztosító számviteli politikát, a számviteli rendszer tervezetét, és

e) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek tervezetét.

(4) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységét a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatástól elkülönülten végzi.

(5) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket elkülönítetten kell nyilvántartani, azokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó eszközökhöz és kötelezettségekhez áthelyezni nem lehet.

5/B. § (1) Egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag az lehet, aki betöltötte 16. életévét és egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződésben egyéni tagi hozzájárulásra vállal kötelezettséget. A tagsági jogviszony a szerződés megkötésével jön létre.

(2) Az egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződés nem tartalmazhat feltételes jogszerzési időtartamot. 5/C. § (1) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

a) az egyéni nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon befektetése és kezelése,

b) az egyéni tagi hozzájárulások, a foglalkoztatói kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,

c) az egyéni nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok elvégzése, és

d) az egyéni nyugdíjszolgáltatás teljesítése.

(2) Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységet teljeskörűen kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti.

(3) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre, illetve az egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag jogaira, kötelezettségeire a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra, illetve a tag jogaira, kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4) Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységnek minősül az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatása, illetve forgalmazása."

38. § Az Fnyt. 60. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet engedélye szükséges)

"h) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkezdéséhez."

39. § Az Fnyt. a 84. §-t követően a következő VI. Fejezettel egészül ki:

"VI. FEJEZET

A PÁNEURÓPAI EGYÉNI NYUGDÍJTERMÉK (PEPP) SZOLGÁLTATÁSÁVAL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

85. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (a továbbiakban: PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

85/A. § (1) PEPP-megtakarító lehet az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte.

(2) A PEPP-szolgáltató meghatározhatja a hozzájárulás minimális összegét. A PEPP-szerződésben rendelkezni kell a hozzájárulás megfizetésének időpontjáról. Amennyiben a PEPP-megtakarító folyamatos hozzájárulásra vállal kötelezettséget, a PEPP-szerződésnek tartalmaznia kell a díjfizetés szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket és a hozzájárulás megfizetése elmulasztásának következményeit.

(3) A PEPP-szerződés legalább tízéves várakozási idő előírását tartalmazza.

85/B. § A szolgáltatóváltásra irányuló igényét a PEPP-megtakarító írásban jelzi a PEPP-szolgáltató felé. A PEPP-szolgáltató az elfogadott kérelemből egy példányt írásban visszaad a PEPP-megtakarítónak.

85/C. § A PEPP-nyugellátásra való jogosultság a PEPP-szerződés szerinti várakozási idő eltelte és

a) a 2. § 25. pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltése, vagy

b) 50 százalékos munkaképesség csökkenés mértékét meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által kiállított igazolásának bemutatása

után nyílik meg.

85/D. § (1) A Felügyelet a PEPP szolgáltatására, illetve forgalmazására vonatkozó előírások megsértése vagy hiányosságok megállapítása esetén a következő intézkedéseket alkalmazhatja, akár együttesen is:

a) felszólíthat a jogsértő magatartással való felhagyásra és a jogsértő magatartás megismétlésétől való tartózkodásra;

b) átmenetileg eltilthatja a PEPP szolgáltatást nyújtó, illetve forgalmazó személy felelősségre vont vezető állású személyét vagy más felelősségre vont természetes személyt a PEPP szolgáltatást nyújtó, illetve forgalmazó személynél a vezetői feladatok gyakorlásától;

c) bírságot szabhat ki.

(2) A bírság összege legfeljebb

a) - ha a jogsértésből származó haszon összege meghatározható - a jogsértésből származó haszon összegének kétszerese; vagy

b) - ha a jogsértésből származó haszon összege nem határozható meg -

ba) nem természetes személy esetében 1 617 250 000 forint, vagy ha a nem természetes személy döntéshozó szerve által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10 százaléka ennél az összegnél magasabb, akkor ez utóbbi összeg - azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel -, és

bb) természetes személy esetében 226 415 000 forint.

85/E. § (1) A PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy köteles - az általa végzett tanácsadáshoz és értékesített PEPP-hez igazodó - szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott személy köteles az általa nyújtott vagy a jövőben nyújtani kívánt tanácsadással érintett PEPP-ek vonatkozásában évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely az 1. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó személyek, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 10 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.

(4) A szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző képzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzéssel, e-learning képzéssel, mentorálással vagy egész napos szakmai konferencián történő részvétellel) valósítható meg, azzal, hogy egy egész napos szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek számítható be.

(5) A PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles az (1) bekezdés szerinti - szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső - személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(6) Amennyiben a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy által nyújtott tanácsadással érintett PEPP feltétel- és teljesítési rendszerében, illetve a tanácsadással érintett PEPP-ek körében változás következett be, akkor a (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzését követően, a PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles meggyőződni arról, hogy a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó személy a szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(7) Ha a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy a tanácsadás által érintett PEPP-et illetően a (2) bekezdés szerinti szakmai képzésen, illetve továbbképzésen korábban nem vett részt, akkor a foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó - a megbízás teljesítését megelőzően - köteles meggyőződni arról, hogy a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy a tanácsadás nyújtásához szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására az 1. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó köteles nyilvántartani, és az ellenőrzés során a Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal - igazolni."

40. § Az Fnyt. a 86/A. §-t megelőzően a következő Fejezet címmel és alcím címmel egészül ki:

"VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések"

41. § Az Fnyt. 87. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Hatályba léptető, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések"

42. § Az Fnyt. a következő 91. §-sal egészül ki:

"91. § Ez a törvény a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

43. § Az Fnyt. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

44. § Az Fnyt 6. § (3) bekezdésében a "tevékenységet" szövegrész helyébe a "tevékenységet és egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységet" szöveg lép.

4. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

45. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett

aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás), és

ac) árutőzsdei szolgáltatásra,

b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy más EGT-állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott

ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és

bb) kiegészítő szolgáltatására,

c) a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) vállalkozás által fióktelep formájában folytatott

ca) befektetési szolgáltatási tevékenységre, és

cb) kiegészítő szolgáltatásra,

d) a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott

da) befektetési szolgáltatási tevékenységre, és

db) kiegészítő szolgáltatásra, valamint

e) az a)-d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.

(2) Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező adatszolgáltató által Magyarország területén végzett adatszolgáltatási tevékenységre,

b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező adatszolgáltató az Európai Unió más tagállamában vagy más EGT-állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységére,

c) a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) adatszolgáltató által fióktelep formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységre,

d) a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező adatszolgáltató által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységre, és

e) az a)-d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére,

ha a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségűek."

46. § (1) A Bszt. 2. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

"f) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel - ideértve az árjegyzőket is - sajátszámlás kereskedést folytat, annak kivételével, aki vagy amely ügyfélmegbízás végrehajtása során végez sajátszámlás kereskedést feltéve, hogy:

fa) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége - csoportszinten figyelembe véve -a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

fb) nem tartozik olyan csoporthoz, amelynek főtevékenysége az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

fc) nem alkalmaz nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, és

fd) kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon értékeli úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

g) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel - sajátszámlás kereskedés kivételével - nyújt befektetési szolgáltatási tevékenységet főtevékenysége szerinti ügyfelei vagy partnerei számára, feltéve, hogy

ga) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége - csoportszinten figyelembe véve -a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

gb) nem tartozik olyan csoporthoz, amelynek főtevékenysége az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

gc) nem alkalmaz nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, és

gd) kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon értékeli úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,"

(2) A Bszt. 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

"m) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatókra."

47. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"1a. adatszolgáltató: a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés 36a. pontjában meghatározott fogalom,"

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 16b. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"16b. elektronikus formátum: a papírtól eltérő bármely tartós adathordozó,"

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 34e. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"34e. kiegészítési záradék: olyan záradék, amely a befektető védelmére irányul annak biztosítása révén, hogy a kötvény lejárat előtti visszaváltása esetén a kibocsátó köteles a kötvényt birtokló befektetőnek kifizetni - a visszaváltott kötvény tőkeösszege mellett - azon kamatszelvények nettó jelenértékét, amelyekre akkor lett volna jogosult, ha a kötvény lejárat előtti beváltására nem kerül sor,"

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"47. mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 1. cikkében, I. mellékletének I-XX. részében és XXIV. rész 1. szakaszában felsorolt termékekhez, valamint a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek,"

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 51a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"51a. pénzügyi eszközök közötti váltás: egy pénzügyi eszköz eladása és egy másik pénzügyi eszköz vétele vagy egy meglévő pénzügyi eszközt érintő módosításra vonatkozó jog gyakorlása,"

(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 51b. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"51b. pénzügyi vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott fogalom,"

(7) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 65b. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"65b. túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport: olyan csoport, amelynek főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,"

(8) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 69a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatóval munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató irányításában részt vevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,"

(9) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"99. vezető testület: a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, adatszolgáltató vezető állású személyeit is,"

48. § A Bszt. 8. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag)

"i) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást"

(folytathat.)

49. § A Bszt. 17/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A befektetési vállalkozás mentesül az (1)-(4) bekezdésben, valamint a 40. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények alól, ha az általa nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység olyan kötvényekhez kapcsolódik, amelyek a kiegészítési záradékon kívül nem tartalmaznak más beágyazott származtatott terméket, vagy ha a pénzügyi eszközöket kizárólag elfogadható partnerek részére értékesítik vagy forgalmazzák."

50. § A Bszt. 22/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 116/A. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:]

"b) a középiskolai végzettség és

ba) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,

bb) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,

bc) a tőzsdei szakvizsga,

bd) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,

be) a ba)-bd) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy"

51. § A Bszt. 24/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A jogsértések jelentésére vonatkozó rendelkezéseket az adatszolgáltatókra is alkalmazni kell."

52. § (1) A Bszt. 40. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé a költségekkel és díjakkal kapcsolatos előzetes tájékoztatást, a befektetési vállalkozás a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást az ügyletkötést követően indokolatlan késedelem nélkül elektronikus formában vagy - lakossági ügyfél kérésére - papíron is megadhatja, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) az ügyfél beleegyezett, hogy az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül kapja meg a tájékoztatást; és

b) a befektetési vállalkozás megadta azt a választási lehetőséget az ügyfél számára, hogy a tájékoztatás átvételéig elhalassza az ügylet megkötését.

(6b) A (6) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a befektetési vállalkozás köteles lehetőséget biztosítani az ügyfélnek arra, hogy a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást telefonon kapja meg az ügylet megkötését megelőzően."

(2) A Bszt. 40. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A befektetési vállalkozás az e törvényben előírt valamennyi, az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek nyújtandó információt elektronikus formátumban adja át, kivéve akkor, ha lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél papíralapú tájékoztatást kért, amely esetben ezeket az információkat papíron, díjmentesen kell megadni. A befektetési vállalkozás tájékoztatja a lakossági ügyfeleket vagy potenciális lakossági ügyfeleket, hogy lehetőségük van papíron megkapni az információkat.

(7b) Azokat a meglévő lakossági ügyfeleket, akik papíron kapják meg az e törvény szerint nyújtandó információkat, a befektetési vállalkozás az elektronikus formátumban történő elküldés előtt legalább nyolc héttel tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban elektronikus formátumban kapják meg az információkat. A befektetési vállalkozás tájékoztatja e lakossági ügyfeleket, hogy választásuk szerint továbbra is kaphatnak papíralapú tájékoztatást, vagy áttérhetnek az elektronikus formátumú tájékoztatásra. A befektetési vállalkozás tájékoztatja továbbá a meglévő lakossági ügyfeleket, hogy ha a nyolchetes időszak során nem kérik a papíralapú tájékoztatás folytatását, akkor automatikusan elektronikus formátumban fogják megkapni az információkat. Azokat a meglévő ügyfeleket, akik már elektronikus formátumban kapják meg az e törvény szerint nyújtandó információkat, nem szükséges tájékoztatni."

53. § A Bszt. 41. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az ügyfeleknek portfóliókezelési vagy egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás részére harmadik fél által végzett elemzés akkor tekintendő a 40. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének, ha:

a) a végrehajtási vagy elemzési szolgáltatások nyújtását megelőzően a befektetési vállalkozás és az elemzés szolgáltatója megállapodást kötött, amely azonosítja, hogy a végrehajtási szolgáltatásokhoz és elemzéshez kapcsolódó bármely összevont költség vagy közös kifizetés mely része tulajdonítható az elemzésnek;

b) a befektetési vállalkozás tájékoztatja ügyfeleit az elemzés szolgáltatója részére teljesített, végrehajtási szolgáltatásokhoz és elemzéshez kapcsolódó közös kifizetésekről; valamint

c) az összevont költségek vagy a közös kifizetés tárgyát képező elemzést olyan kibocsátókat érintően végzik, amelyek piaci kapitalizációja az elemzést megelőző 36 hónapos időszakban - az év végi jegyzésekben kifejezettek alapján, azokban az években, amikor tőzsdén vannak vagy voltak jegyezve vagy a saját tőkéjük alapján, azokban a pénzügyi években, amikor nincsenek vagy nem voltak tőzsdén jegyezve - nem haladta meg az 1 milliárd eurót.

(7b) A (7a) bekezdés alkalmazásában elemzés alatt olyan elemzési anyagok vagy szolgáltatások értendők, amelyek egy vagy több pénzügyi eszközre vagy egyéb eszközökre, illetve pénzügyi eszközök kibocsátóira vagy potenciális kibocsátóira vonatkoznak, vagy amelyek szorosan kapcsolódnak egy konkrét iparághoz vagy piachoz oly módon, hogy az ezen iparághoz vagy piachoz tartozó pénzügyi eszközökkel, egyéb eszközökkel vagy kibocsátókkal kapcsolatos nézetekről nyújtanak tájékoztatást. Az elemzés magában foglalja az olyan anyagokat vagy szolgáltatásokat is, amelyek

a) kifejezetten vagy implicit módon egy befektetési stratégiát ajánlanak vagy javasolnak, és megalapozott véleményt adnak pénzügyi eszközök vagy egyéb eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékéről vagy áráról, vagy

b) egyéb jellegű elemzést, eredeti megállapításokat tartalmaznak, és új vagy meglévő információk alapján olyan következtetéseket vonnak le, amelyek használhatók a befektetési stratégiához, valamint relevánsak és hozzáadott értéket tudnak biztosítani a befektetési vállalkozás azon döntéseihez, amelyeket az adott elemzésért fizető ügyfelek nevében hoz."

54. § A Bszt. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § (1) A 40. § (5) bekezdés c) pontjában megállapított követelmények a befektetési tanácsadás és portfóliókezelési szolgáltatás kivételével nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra.

(2) A 44. § (1b) és (3)-(5) bekezdésében, valamint a 67. §-ban és 69. §-ban megállapított követelmények nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra, kivéve, ha a szakmai ügyfél elektronikus formátumban vagy papíron arról tájékoztatja a befektetési vállalkozást, hogy élni kíván a 44. § (1b) és (3)-(5) bekezdésében, valamint a 67. §-ban és 69. §-ban biztosított jogokkal.

(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet az ügyfelek (2) bekezdés szerint tett nyilatkozatairól."

55. § A Bszt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 3. cikkében meghatározottaknak megfelelően teljesíti."

56. § A Bszt. 44. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Pénzügyi eszközök közötti váltást érintő befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelés nyújtása esetén, a befektetési vállalkozás beszerzi az ügyfél befektetésével kapcsolatos szükséges információkat, és elemzi a pénzügyi eszközök közötti váltás költségeit és előnyeit. Befektetési tanácsadás nyújtása esetén a befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet, hogy a pénzügyi eszközök közötti váltás hasznai meghaladják-e az ilyen váltás költségeit."

57. § A Bszt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében - ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja - a 40. § (1)-(7) és (8) bekezdésében, a 41. §-ban, a 43-46. §-ban, az 55. §-ban, a 62. §-ban, a 63. §-ban, a 64. § (1) bekezdésében, a 67. §-ban, valamint a 69. §-ban foglaltakat nem kell alkalmaznia."

58. § A Bszt. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha adatszolgáltatási tevékenységet végző részére könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettség alapján előírt feladatot lát el, e § alkalmazandó azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott adatszolgáltatási tevékenységet végzőt kell érteni."

59. § A Bszt. 120. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

"f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,"

60. § A Bszt. az "A panaszkezelés" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"A páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatásával és forgalmazásával kapcsolatos rendelkezések

122. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

61. § A Bszt. 123. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az a befektetési vállalkozás, amely árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskedési helyszínen kívül kereskedik,

a) annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának (e bekezdés alkalmazásában: központi illetékes hatóság) a részére, ahol a legnagyobb mértékű forgalom bonyolódik, amennyiben az árualapú származtatott termékekkel, a kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel több - különböző EGT-államban lévő - kereskedési helyszínen kereskednek, vagy

b) - központi illetékes hatóság hiányában - annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a részére, amelyen az árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskednek

legalább naponta rendelkezésre bocsátja az általa, ügyfelei által, valamint - a végső ügyfél eléréséig - azok ügyfelei által a kereskedési helyszínen kereskedett árualapú származtatott termékekben, kibocsátási egységekben, illetve ezek származtatott eszközeiben és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben tartott pozíciók teljes bontását, összhangban a 600/2014/EU rendelet 26. cikkével és adott esetben az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkével."

62. § A Bszt. 144/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:

a) a tagok és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése;

b) a tagoktól és ügyfelektől származó mindazon információ - így többek között minden dokumentum - beszerzése, amely a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozik, beleértve adott esetben azokat a pozíciókat amelyeket az ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékekben, más kereskedési helyszíneken vagy gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekben, tagokon és résztvevőkön keresztül tartanak;

c) egy adott tag, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy - ideiglenesen vagy tartósan - lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tag, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak; valamint

d) adott esetben az érintett tag, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra."

63. § A Bszt. 144/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A pozíciók jelentése nem vonatkozik az olyan részvényen és kötvényen kívüli átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik."

64. § A Bszt. 154/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"154/H. § (1) A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltató, befektetési vállalkozás és piacműködtető adatszolgáltatási tevékenységet a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott engedéllyel végezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a Felügyelet adja ki.

(3) Az adatszolgáltatási tevékenység engedélyezésének, az engedély visszavonásának és az adatszolgáltatók működésének részletes feltételeit a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza."

65. § (1) A Bszt. 157/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által meghatározott számítási módszertannal összhangban világos mennyiségi küszöbértékeket megtestesítő pozíciólimiteket állapít meg és alkalmaz a kereskedési helyszíneken kereskedett mezőgazdasági árualapú származtatott termékekre és a kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékekre, valamint a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) ügyletekre vonatkozóan egy adott személy által bármely időpontban tartható nettó pozíció nagysága tekintetében. Az árualapú származtatott termékek akkor tekinthetők kritikusnak vagy jelentősnek, ha a záró pozícióval rendelkezők összes nettó pozíciójának összege megegyezik nyitott pozíciójuk nagyságával, és egy egyéves időszakra vetítve, átlagosan legalább 300 000 tételt tesz ki."

(2) A Bszt. 157/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pozíciólimitek nem alkalmazandók

a) az olyan - a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontjában meghatározott -nem pénzügyi szerződő fél által vagy annak nevében tartott pozíciókra, amelyekről objektíven mérhető adatok alapján megállapítható, hogy csökkentik e nem pénzügyi szerződő fél kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat,

b) egy túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport részét képező és a túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport nem pénzügyi szervezete nevében eljáró pénzügyi szervezet által vagy annak nevében tartott pozíciókra, ha e pozíciók objektíven mérhető módon csökkentik az említett nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat,

c) a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek által tartott olyan pozíciókra, amelyek objektíven mérhető módon olyan ügyletekből erednek, amelyek egy kereskedési helyszínre vonatkozó likviditás biztosításával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére szolgálnak, illetve

d) olyan részvényen és kötvényen kívüli átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik."

(3) A Bszt. 157/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Amennyiben ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági árualapú származtatott termékkel több EGT-állam kereskedési helyszínein jelentős nagyságrendben kereskednek, vagy amennyiben ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékkel több EGT-állam kereskedési helyszínein kereskednek, és a legnagyobb mértékű forgalom magyarországi székhelyű kereskedési helyszínen bonyolódik, a Felügyelet (ez esetben mint központi illetékes hatóság) egységes pozíciólimitet állapít meg, amelyet az adott termék esetében minden kereskedésre alkalmazni kell. A Felügyelet az alkalmazandó egységes pozíciólimitről és ezen egységes pozíciólimit esetleges felülvizsgálatáról konzultációt folytat a többi olyan kereskedési helyszín felügyeleti hatóságával (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: érintett felügyeleti hatóság), ahol e mezőgazdasági árualapú származtatott termékkel jelentős nagyságrendben kereskednek vagy ahol ezen kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékkel kereskednek. Amennyiben a Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok nem jutnak megegyezésre, az érintett felügyeleti hatóságok írásban teljeskörűen és részletesen kifejtik azon indokokat, amelyek alapján úgy ítélik meg, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott előírások nem teljesülnek. A Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok közötti nézeteltérés esetén az Európai Értékpapír-piaci Hatóság az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti hatáskörében jár el a vitarendezés érdekében."

(4) A Bszt. 157/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival

a) magyarországi székhelyű kereskedési helyszínen kereskedett

aa) olyan - ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező - mezőgazdasági árualapú származtatott termékek tekintetében, amelyekkel több EGT-állam kereskedési helyszínein jelentős nagyságrendben kereskednek, vagy

ab) olyan - ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező - kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékek tekintetében, amelyekkel több EGT-állam kereskedési helyszínein kereskednek, illetve

b) olyan - a Felügyelet hatásköre alatt álló - személyek tekintetében, akik vagy amelyek az a) pont szerinti származtatott termékek pozícióbirtokosai,

többek között a vonatkozó adatok egymással való megosztásával, az egységes pozíciólimit nyomon követésének és érvényesítésének lehetővé tétele érdekében."

(5) A Bszt. 157/A. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A Felügyelet az e §-nak megfelelően megállapított pozíciólimitek túllépése esetén az alábbiak tekintetében élhet szankcionálási hatáskörével:

a) a területén vagy külföldön található vagy működő személyek által tartott azon pozíciók, amelyek túllépik azokat a mezőgazdasági árualapú származtatott termékekre és a kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékekre vonatkozó limiteket, amelyeket a Felügyelet állapított meg a területén található vagy működő kereskedési helyszíneken kereskedett termékek vagy az azokkal gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) árualapú származtatott ügyletek tekintetében;

b) a területén található vagy működő személyek által tartott azon pozíciók, amelyek túllépik a mezőgazdasági árualapú származtatott termékekre és a kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékekre vonatkozóan más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megállapított limiteket."

66. § A Bszt. 159. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Felügyelet a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltatókról naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosító engedélyeket és a vezető testület tagjait.

(1b) Ha a Felügyelet visszavont egy (1) bekezdés szerinti engedélyt, úgy az arról szóló tájékoztatást a honlapján 5 éven át közzéteszi.

(1c) A nyilvántartás a nyilvánosság számára hozzáférhető."

67. § A Bszt. 164. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) E § rendelkezéseit alkalmazni kell a befektetési holding társaságra, a vegyes pénzügyi holding társaságra, a vegyes tevékenységű holding társaságra, az adatszolgáltatókra, valamint ezek vezető állású személyére."

68. § (1) A Bszt. 182. §-a a következő (26)-(28) bekezdéssel egészül ki:

"(26) A Felügyelet jár el a 2021. szeptember 30-ig benyújtott adatszolgáltatási tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelem ügyében.

(27) Minden olyan adatszolgáltatóra vonatkozóan, amely a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem minősül a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségűnek, a Felügyelet legkésőbb 2022. január 1-jéig az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára átad minden rendelkezésére álló adatot és eredeti dokumentációt vagy annak hiteles másolatát.

(28) Azt a befektetési vállalkozással, árutőzsdei szolgáltatóval vagy közvetítővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyt, aki 2021. december 31-én megfelelt a 22/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy 2022. január 1-jét követően is megfelel a 116/A. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében szakmai képesítésként elfogadható követelményeknek."

(2) A Bszt. 182. §-a a következő (29) bekezdéssel egészül ki:

"(29) A 123. § (11) bekezdése 2022. február 28. és 2023. február 28. között nem alkalmazandó."

69. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"l) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1504 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

(2) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"m) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

(3) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"n) a 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, valamint a 2013/36/EU és az (EU) 2019/878 irányelv befektetési vállalkozásokra való alkalmazása tekintetében, a Covid19-válság utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról szóló, 2021. február 16-i (EU) 2021/338 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

(4) A Bszt. 183. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"f) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

70. § (1) A Bszt.

a) 3/A. § (1) bekezdésében a "pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 600/2014/EU rendelet)" szövegrész helyébe a "600/2014/EU rendelet" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés 49b. pontjában az "az 1227/2011/EU rendelet" szövegrész helyébe az "a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)" szöveg,

c) 8/A. § (1) bekezdés b) pontjában az "ötmilliárd" szövegrész helyébe a "harmincmilliárd" szöveg,

d) 120. § v) pontjában, 120/A. § (2) és (3) bekezdésében a "hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző" szövegrész helyébe a "hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző" szöveg és

e) 164/A. § (7) bekezdésében a "rendelet" szövegrész helyébe az "európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg

lép.

(2) A Bszt.

a) 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában a "tanúsítvány" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítvány" szöveg,

b) 22/B. § (3) bekezdésében a "tanúsítványt" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítványt" szöveg,

c) 159/A. § (1) bekezdésében a "tanúsítvány" szövegrész helyébe a "bizonyítvány", a "tanúsítványokról" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítványokról" szöveg és

d) 159/A. § (8) és (10) bekezdésében, 180. § (2) bekezdés b) pontjában a "tanúsítvány" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítvány" szöveg

lép.

71. § Hatályát veszti a Bszt.

a) 4. § (2) bekezdés 1c. pontja, 1d. pontja és 11c. pontja,

b) 6/A. §-a,

c) XXV/C. Fejezet címében az "ÉS MŰKÖDÉSI" szövegrész és

d) 154/I-154/P. §-a.

5. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

72. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját."

73. § (1) Az MNBtv. 40. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:

"(36) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli azonnali referencia-árfolyamok mentessége és egyes megszűnő referenciamutatók helyettesítőinek kijelölése tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 5. pontjában meghatározott, az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23b. cikk (5) bekezdés a) pontja szerinti értékelést."

(2) Az MNBtv. 40. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:

"(37) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében ellátja az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával járó feladatokat."

(3) Az MNBtv. 40. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki:

"(38) Az MNB a 39. § (1) bekezdés c), i), k)-m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

74. § Az MNBtv. 43. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

"d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket, ideértve az arányosság elvének alkalmazására vonatkozó feltételeket is,"

75. § Az MNBtv. 49/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az iratbetekintés során az arra jogosult - díj- és költségmentesen - másolatot, kivonatot készíthet, elektronikus másolatot kérhet, vagy elektronikus adathordozón kérheti az adatok rögzítését és átadását, vagy olyan papíralapú másolatot kérhet, amelyet az MNB kérelemre hitelesít."

76. § Az MNBtv. 49/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 23. §-a alapján hozott határozat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az arról szóló tájékoztatást is, hogy a határozatot az MNB a honlapján közzéteszi."

77. § Az MNBtv. 49/D. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként az MNB

a) pénz vagy pénzügyi eszközök zárolását,

b) egyéb ingó vagy ingatlan eszközök tekintetében elidegenítési vagy terhelési tilalmat, vagy

c) piacfelügyeleti eljárásban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét

rendelhet el.

(5) A biztosítási intézkedést, illetve ideiglenes biztosítási intézkedést az MNB visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt."

78. § Az MNBtv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani azzal, hogy az Európai Unió bármely hivatalos nyelvéről történő fordítás esetén elfogadott a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők által készített fordítás."

79. § (1) Az MNBtv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. §-a és 189-192. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése, a Bszt. 164. §-a, a Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése és 85/D. §-a, az Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is."

(2) Az MNBtv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. §-a és 189-192. §-a, a Jht. 23. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése, a Bszt. 164. §-a, a Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése és 85/D. §-a, az Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.

(1b) Az MNB Jht. 23. §-a alapján hozott határozata elleni jogorvoslati eljárás során hozott, az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogerős ítélet rendelkező részét az MNB indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé honlapján."

(3) Az MNBtv. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az MNB az intézkedést, illetve kivételes intézkedést tartalmazó határozatát az ügyfél részére történő kézbesítést követően indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé."

(4) Az MNBtv. 53. §-a a következő (5d) bekezdéssel egészül ki:

"(5d) Ha az MNB a Jht. 23. §-ának megsértése miatt alkalmazott intézkedésről, illetve kivételes intézkedésről szóló határozatát az anonimitás megőrzésével teszi közzé, a releváns adatok közzétételét elhalaszthatja, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek."

80. § Az MNBtv. 64. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB)

(a d) pontban foglaltakat ide nem értve)

"ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltatónál, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,"

(átfogó vizsgálatot folytat le.)

81. § Az MNBtv. 90. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít)

"f) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti "páneurópai egyéni nyugdíjtermék" vagy "PEPP" megjelölést viselő termékek nyilvántartásba vétel nélkül történő kínálásának, illetve forgalmazásának gyanúja esetén."

82. § Az MNBtv. a következő 91/A. §-sal egészül ki:

"91/A. § (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárásában az érdemi döntés meghozataláig terjedő időtartamra ideiglenes biztosítási intézkedésként elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység kifejtését készíti, illetve segíti elő, ha a piacfelügyeleti eljárásban vizsgált személy vagy szervezet ügyfelei (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: befektetők) érdekeit a közzétett adat veszélyezteti.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(3) Az MNB elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételről szóló döntésének kötelezettje - annak megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) alapján szervezi és ellenőrzi. Az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelését, illetve annak megszüntetését haladéktalanul közli az NMHH-val.

(5) Az MNB az elektronikus hírközlési szolgáltatót 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújtja, ha megsérti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő döntéssel kapcsolatos kötelezettségeit.

(6) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az MNB - a 49/D. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül -abban az esetben is megszünteti, ha

a) elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi intézkedés került elrendelésre vagy annak végrehajtása van folyamatban a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, a külön törvényben meghatározott hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján; vagy

b) az NMHH az Eht. 159/B. § (5) bekezdése alapján jelzi, hogy a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott tartalommal kétséges lehet.

(7) Az MNB a befektetők érdekeinek hatékony védelme érdekében a honlapján közzéteszi az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésével érintett honlapok elnevezését."

83. § Az MNBtv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:

"92/A. § (1) A piacfelügyeleti eljárásban az MNB a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.

(2) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek a piacfelügyeleti eljárás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható."

84. § Az MNBtv. a következő 93/A. §-sal egészül ki:

"93/A. § (1) Ha a befektetők érdekeinek megóvása érdekében szükséges, az MNB biztosítási intézkedésként 365 napra elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység kifejtését készítette, illetve segítette elő, és az MNB jogsértést megállapító döntésében a 93. § (1) bekezdés a) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazott.

(2) Az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő biztosítási intézkedés fenntartásának indokoltságát a véglegessé válásától számított 365 nap múlva felülvizsgálja és dönt annak megszüntetéséről vagy - ha a befektetők érdekeinek megóvása szükségessé teszi - egy ízben annak további 365 napra történő hatályban tartásáról.

(3) Ha az MNB által folytatott piacfelügyeleti eljárásban vizsgált tevékenység kapcsán büntetőeljárás van folyamatban, az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő biztosítási intézkedés meghozatalával, valamint megszüntetésével egyidejűleg értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot, ha megítélése szerint a befektetők érdekeinek megóvása megalapozza az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi kényszerintézkedés, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi intézkedés alkalmazhatóságát.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének biztosítási intézkedésként történő alkalmazására egyebekben a 91/A. § (2)-(7) bekezdésében foglaltak az irányadók."

85. § Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pontja a következő 2.29. alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja)

(az Európai Bankhatóságot)

"2.29. a Jht. 23. §-a szerint előírt valamennyi intézkedéséről - beleértve a kapcsolódó jogorvoslati kérelmeket és azok kimenetelét -, valamint valamennyi elrendelt büntetőjogi szankcióval kapcsolatos jogerős ítéletről;"

86. § Az MNBtv. 170. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az MNB által kiszabott bírságból származó bevétel

a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására;

b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására;

c) a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére;

d) alapítványi támogatásra;

e) karitatív célra; valamint

f) 6%-a az MNB tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásai enyhítése céljából környezetvédelmi célok elősegítésére, támogatására

fordítható.

(4) A bírságbevétel (3) bekezdés f) pontja szerinti felhasználása esetén az ilyen célú felhasználásra vonatkozó szerződéseket az MNB megkötésüket követően haladéktalanul nyilvánosságra hozza honlapján."

87. § Az MNBtv. 185. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"22. a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

88. § (1) Az MNBtv. 185/A. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"21. az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli azonnali referencia-árfolyamok mentessége és egyes megszűnő referenciamutatók helyettesítőinek kijelölése tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) Az MNBtv. 185/A. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"22. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénnyel és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(3) Az MNBtv. 185/A. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"23. a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

89. § (1) Az MNBtv.

a) 62. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogszabályok, és" szövegrész helyébe a "jogszabályok, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, és" szöveg,

b) 81. § (1) bekezdés a) pontjában a "közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban" szövegrész helyébe az "az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában" szöveg és

c) 90. § (1) bekezdés a) pontjában a "tevékenység gyanúja" szövegrész helyébe a "tevékenység, elektronikuspénz-értékesítői tevékenység gyanúja" szöveg

lép.

(2) Az MNBtv. 90. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a)-d) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-d) és f) pontjában" szöveg lép.

(3) Az MNBtv. 53. § (4) és (6) bekezdésében a "Hpt.-ben," szövegrész helyébe a "Hpt.-ben, a Jht.-ban," szöveg lép.

6. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

90. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Nem minősül pénzügyi szolgáltatás közvetítésének az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatás."

91. § A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

"r) hitelintézet esetén az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, pénzügyi szolgáltatásnak, befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is"

(végezhet.)

92. § A Hpt. 74. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval - e tevékenységi körében - munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - csak olyan természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és]

"b) középiskolai végzettséggel és

ba) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,

bb) pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

bc) tőzsdei szakvizsgával,

bd) becsüsi bizonyítvánnyal (kizárólag kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön közvetítése esetén),

be) pénztárkezelő és valutapénztáros-szakképesítéssel (kizárólag pénzváltás közvetítése esetén),

bf) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével,

bg) a ba)-bf) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy"

93. § A Hpt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat."

94. § A Hpt. 154. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A hitelintézet csoportjába tartozó leányvállalatok esetén a hitelintézet belső ellenőrzési szervezetébe tartozó munkavállaló elláthatja a leányvállalat belső ellenőrének feladatait is."

95. § A Hpt. 177. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tényt, adatot vagy körülményt tár fel, vagy a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása megvalósulásának fokozott kockázatát állapítja meg, a Felügyelet a Pmt.-ben meghatározott felügyeleti feladatkörének ellátásával összhangban haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés e bekezdés szerinti megállapításairól."

96. § A Hpt. 121. alcíme a következő 282/C. §-sal egészül ki:

"282/C. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

97. § A Hpt. 286. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"286. § (1) A hitelintézet a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenység vonatkozásában munkanapokon történő előzetesen tervezett szüneteltetésére bankszünnapot tarthat, amennyiben annak feltételeit üzletszabályzatában vagy az ügyféllel kötött szerződésében előzetesen meghatározta.

(2) A hitelintézet a bankszünnap tényét és a bankszünnappal érintett szolgáltatások körét legalább harminc nappal megelőzően köteles

a) az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében és - ha internetes honlappal is rendelkezik - az internetes honlapján meghirdetni,

b) az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott közvetlen módon a szolgáltatással érintett ügyfelét tájékoztatni, valamint

c) a Felügyeletnek bejelenteni.

(3) Amennyiben a hitelintézet négy napot meghaladó hosszúságú, egybefüggő bankszünnap tartásáról dönt, úgy ezen szándékát köteles a Felügyeletnek - a (2) bekezdéstől eltérően - hatvan nappal a bankszünnap tartását megelőzően bejelenteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Felügyelet a hitelintézettel szemben alkalmazott kivételes intézkedés alkalmazása mellett bankszünnap tartását rendelheti el. A hitelintézet a határozat véglegessé válását követő munkanapon köteles az elrendelt bankszünnap vonatkozásában a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tájékoztatások teljesítésére."

98. § A Hpt. 288. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a független közvetítő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A panaszkezelésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba pénzügyi intézménnyel, független közvetítővel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe."

99. § A Hpt. 292. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az a közvetítővel, közvetítői alvállalkozóval munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy, aki 2021. december 31-én megfelelt a 74. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, 2022. január 1-jét követően is munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat közvetítővel, közvetítői alvállalkozóval."

100. § (1) A Hpt. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) A Hpt. 5. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

101. § (1) A Hpt.

a) 17/A. § (5) bekezdésében az "értesítésben" szövegrész helyébe az "értesítésben tájékoztatni szükséges az ügyfelet az értesítés időpontjában fennálló tartozása összegéről és" szöveg,

b) 34. § (2) bekezdés c) pontjában az "a), f)" szövegrész helyébe az "a), c), f)" szöveg,

c) 68. § (6) bekezdésében az "évente" szövegrész helyébe az "évente, szoros kapcsolatban álló vállalkozásánál legalább kettő évente" szöveg,

d) 120. § (2) bekezdésében, 152. § (3) bekezdés d) pontjában, 152. § (5) és (6) bekezdésében a "felügyelő bizottság" szövegrész helyébe a "felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület" szöveg,

e) 137. § (5) bekezdésében a "felügyelő bizottsági tag" szövegrész helyébe a "felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagja" szöveg,

f) 144. § (4) bekezdésében a "hitelek" szövegrész helyébe a "kockázatvállalások" szöveg,

g) 151. § (4) bekezdésében a "telexen" szövegrész helyébe az "elektronikus eszközön" szöveg, a "teljes bizonyító erejű magánokiratba" szövegrész helyébe az "írásba" szöveg,

h) 154. § (8) bekezdésében a "felügyelő bizottság" szövegrészek helyébe a "felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület" szöveg,

i) 154. § (10) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "felügyelő bizottságnak" szövegrész helyébe a "felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületnek" szöveg,

j) 154. § (10) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "felügyelő bizottságának" szövegrész helyébe a "felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének" szöveg,

k) 164. § e) pontjában az "igazgatóságának" szövegrész helyébe az "irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének" szöveg,

l) 164/B. § (1) bekezdésében a "hitelintézetnek és az ellenőrző" szövegrész helyébe a "hitelintézetnek, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaságnak és az ellenőrző" szöveg,

m) 164/B. § (2), (3) és (5)-(7) bekezdésében a "hitelintézet és az ellenőrző" szövegrész helyébe a "hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző" szöveg és

n) 173/A. § (10) bekezdésében az "Az engedélyezés" szövegrész helyébe az "A külön jóváhagyás iránti kérelem" szöveg

lép.

(2) A Hpt.

a) 74. § (2a) bekezdésében a "tanúsítványt" szövegrész helyébe a "bizonyítványt" szöveg,

b) 204/A. § (1) bekezdésében a "tanúsítvány" szövegrész helyébe a "bizonyítvány", a "tanúsítványokról" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítványokról" szöveg és

c) 204/A. § (8) és (10) bekezdésében, 290. § (2) bekezdés e) pontjában a "tanúsítvány" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítvány" szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti a Hpt.

a) 100. §-a,

b) 161. § (1) bekezdés c) pontjában a "lejárt" szövegrész és

c) 217. § (2) bekezdésében a "legalább két országos napilapban, valamint" szövegrész.

7. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

103. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdése a következő 45a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"45a. forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás: az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező lehetséges szakmai befektetők számára - a befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan uniós ABAK vagy annak megbízottja által - végzett közvetett vagy közvetlen információszolgáltatás vagy kommunikáció egy még létre nem hozott ABA vagy részalapja vagy egy olyan, már létrehozott ABA vagy részalapja iránti érdeklődésük felmérése céljából, amelynek vonatkozásában a forgalmazással kapcsolatos, a 120. §-nak, illetve a 121. §-nak megfelelő értesítés még nem történt meg a lehetséges befektetők lakóhelye vagy székhelye tagállamában, és amely egyik esetben sem minősül a lehetséges befektetőknek címzett, az ABA vagy részalapja kollektív befektetési értékpapírjaiba történő befektetésre irányuló ajánlattételnek vagy az említett kollektív befektetési értékpapírok befektetőkhöz történő kihelyezésének;"

104. § Kbftv. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatása mellett az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is végezheti.

(7) A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Fnyt. VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

105. § A Kbftv. 7. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az ABAK az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatása mellett az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is végezheti.

(8) A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Fnyt. VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

106. § (1) A Kbftv. 19. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett

a) ingatlanalapot is kezelő befektetési alapkezelő befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy tekintetében - kizárólag az ingatlanalapok vonatkozásában - szakmai gyakorlatként ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelőnél szakirányú területen,

b) kockázati tőkealap-kezelő befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy tekintetében üzletviteli tanácsadással foglalkozó gazdasági társaságnál szakirányú területen

munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő is szakmai gyakorlatnak számít."

(2) A Kbftv. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (2) bekezdés esetében

a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél,

b) az MNB-nél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál,

c) kizárólag ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő vezető állású személye esetében - az a) és b) pontban foglaltakon túl - az ingatlanforgalmazónál,

d) kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személye esetében - az a) és b) pontban foglaltakon túl - üzletviteli tanácsadással foglalkozó gazdasági társaságnál, valamint

e) az a)-d) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél

szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak."

107. § A Kbftv. 53. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a (6) bekezdés szerinti változás miatt az ÁÉKBV-alapkezelő a továbbiakban már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti - a változásról szóló - értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt arról, hogy ezt a változtatást nem hajthatja végre. A Felügyelet erről tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére ezt követően végrehajtják, amelynek következtében az ÁÉKBV-alapkezelő már nem felel meg e törvénynek, a Felügyelet megteszi a megfelelő intézkedéseket, és azokról haladéktalanul értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait."

108. § A Kbftv. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármely információ lényeges megváltozása esetén az ABAK legalább egy hónappal a tervezett változtatás végrehajtása előtt - vagy valamely nem tervezett változtatás bekövetkezését követően közvetlenül - írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha előre nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet hatáskörében eljárva meghoz minden szükséges intézkedést, és ennek megfelelően haladéktalanul értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a változások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy, hogy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait e változásokról."

109. § A Kbftv. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül, az ingatlanokat 12 hónapon belül, a kockázati és magántőkealap portfóliójában lévő eszközöket 18 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron, az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok esetében legalább az ingatlanértékelő által meghatározott áron, a kockázati és magántőkealap portfóliójában lévő eszközök esetében a 38. §-ban meghatározott értékbecslő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3, ingatlanok és egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható. A kockázati, illetve magántőkealap tulajdonában lévő,

a) szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat a befektetési jegy tulajdonosok között - a kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően -,

b) szabályozott piacra be nem vezetett eszközöket az összes befektetési jegy tulajdonos egyhangú hozzájárulása alapján a befektetési jegy tulajdonosok között - a kezelési szabályzatban rögzített szabályoknak megfelelően -

természetben is fel lehet osztani."

110. § A Kbftv. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. § (1) A magyarországi székhelyű ÁÉKBV minden olyan EGT-államban, ahol befektetési jegyeit forgalmazni kívánja, rendelkezésre bocsátja az alábbi feladatok ellátására szolgáló lehetőségeket:

a) a kezelési szabályzatban meghatározott feltételekkel összhangban az ÁÉKBV befektetési jegyeivel kapcsolatos jegyzési és visszaváltási befektetői megbízások feldolgozása és egyéb kifizetések teljesítése a befektetési jegy tulajdonosok számára;

b) a befektetők tájékoztatása az a) pont szerinti megbízások teljesítésének, valamint a visszaváltási összegek kifizetésének módjáról;

c) az ÁÉKBV befektetési jegyeibe történő befektetésből származó befektetői jogok gyakorlásával kapcsolatos információk kezelésének, valamint a panaszkezelési eljáráshoz való hozzáférés megkönnyítése abban az EGT-államban, ahol az ÁÉKBV befektetési jegyeit forgalmazzák;

d) a XX. Fejezetben előírt információk és dokumentumok befektetők rendelkezésére bocsátása - az adott EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven - betekintés és másolat megszerzése céljából;

e) az eszközök által ellátott feladatokkal kapcsolatos tudnivalóknak a befektetők rendelkezésére bocsátása a 4. § (1) bekezdés 93. pontja szerinti tartós adathordozón; valamint

f) kapcsolattartó pontként való közreműködés a felügyeleti hatóságokkal folytatott kommunikáció során.

(2) Az ÁÉKBV számára nem írható elő, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában az ÁÉKBV fogadó tagállamában fizikailag jelen legyen vagy erre harmadik felet jelöljön ki.

(3) Az ÁÉKBV biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szolgáló lehetőségek elektronikusan is rendelkezésre álljanak:

a) annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, ahol az ÁÉKBV befektetési jegyeit forgalmazzák vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatósága által jóváhagyott nyelven,

b) maga az ÁÉKBV, illetve egy olyan harmadik fél révén, amelyre az elvégzendő feladatokat szabályozó rendelkezés és felügyelet vonatkozik.

(4) Ha - a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során - harmadik fél végzi a feladatokat, akkor a kijelölést rögzítő írásbeli szerződésben meg kell határozni az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a harmadik fél által ellátandó feladatokat, és a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az ÁÉKBV biztosítja a feladatok ellátásához szükséges összes információt és dokumentumot."

111. § (1) A Kbftv. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ÁÉKBV-alapkezelő a más EGT-államban történő befektetési jegy forgalmazási szándékáról bejelentő levelet küld a Felügyeletnek. Az 584/2010/EU rendeletben meghatározottaknak megfelelően elkészített bejelentő levél tartalmazza az ÁÉKBV befektetési jegyének a fogadó tagállamban történő forgalmazásának tervezett módozatait - beleértve a részvényosztályokról szóló tájékoztatást is - és a forgalmazó megnevezését. A bejelentő levél tartalmazza

a) azokat az adatokat - beleértve a címet -, amelyek szükségesek a számlázáshoz és ahhoz, hogy az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai közöljék az alkalmazandó szabályozási díjakat vagy illetékeket, valamint

b) a 117. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására szolgáló lehetőségekre vonatkozó információkat."

(2) A Kbftv. 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ÁÉKBV az (1) bekezdés szerint a bejelentéshez mellékelt dokumentumokat naprakészen tartja és azok módosulásáról, illetve elektronikus elérési módjáról a (3) bekezdésben meghatározott nyelven haladéktalanul tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát."

(3) A Kbftv. 118. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentő levélben közölt információk változása vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályok változása esetén az ÁÉKBV a változások hatálybalépése előtt legalább egy hónappal írásban értesíti a változásról a Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatás következtében az ÁÉKBV a továbbiakban már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ÁÉKBV-t arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ebben az esetben a Felügyelet ennek megfelelően értesíti az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, és ennek következtében az ÁÉKBV már nem felel meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve szükség esetén az ÁÉKBV befektetési jegyei forgalmazásának kifejezett megtiltását is, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait."

112. § A Kbftv. 38. alcíme a következő 118/A. §-sal egészül ki:

"118/A. § (1) Az ÁÉKBV befektetési jegyei más EGT-államban történő forgalmazása céljából tett intézkedéseivel kapcsolatos, 118. §-sal összhangban benyújtott értesítéseit - adott esetben beleértve a részvényosztályokról szóló értesítéseit is - visszavonhatja, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az ÁÉKBV legalább 30 munkanapon keresztül nyilvánosan elérhető általános érvényű ajánlatot tesz közzé az összes ilyen befektetési jegye bármely díjtól vagy levonástól mentes visszaváltására az adott EGT-államban, és az ajánlatot közvetlenül vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül külön-külön megküldi az adott EGT-állambeli azon befektetőknek, akiknek a személyazonossága ismert,

b) az ÁÉKBV az ÁÉKBV-k befektetési jegyei forgalmazására szokásosan használt és a tipikus ÁÉKBV-befektető számára megfelelő, nyilvánosan elérhető médium útján - többek között elektronikus úton - közzéteszi azon szándékát, hogy megszüntesse az adott EGT-államban az ilyen befektetési jegyek forgalmazása céljából tett intézkedéseket,

c) a pénzügyi közvetítőkkel vagy megbízottakkal kötött szerződéses megállapodások módosulnak vagy megszűnnek attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor az értesítést visszavonták, a (4) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott befektetési jegyekre vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattétel vagy kihelyezés megakadályozása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információ egyértelműen tartalmazza, hogy a befektetőkre nézve milyen következményekkel jár, ha a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó ajánlatot nem fogadják el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információkat annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell közzétenni, amely tekintetében az ÁÉKBV a 118. §-sal összhangban értesítést nyújtott be, vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatósága által jóváhagyott nyelven. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól kezdve az ÁÉKBV megszünteti az érintett EGT-államban azon befektetési jegyekre vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattételt vagy kihelyezést, amelyek tekintetében értesítést nyújtott be a visszavonásra.

(4) Az ÁÉKBV értesíti a Felügyeletet az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt információkról.

(5) A Felügyelet ellenőrzi a (4) bekezdés szerinti értesítés hiánytalanságát, és a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül továbbítja azt az értesítésben foglalt EGT-állam felügyeleti hatóságának, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (továbbiakban: EÉPH). Ezt követően a Felügyelet haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV-t a továbbításról.

(6) Az ÁÉKBV biztosítja az ÁÉKBV megmaradt befektetői, valamint a Felügyelet számára a XX. Fejezetben előírt információkat. Az információk továbbítása bármely elektronikus vagy egyéb távközlési eszköz használatával engedélyezett, amennyiben az információk és a kommunikációs eszközök a befektetők számára a befektető lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven rendelkezésre állnak.

(7) A Felügyelet továbbítja a (4) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-állam felügyeleti hatóságának a XX. Fejezetben meghatározott dokumentumokban és információkban bekövetkezett bármely változást."

113. § A Kbftv. 119. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Abban az esetben, ha más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalmazott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalmazásának visszavonására kerül sor, az ÁÉKBV által a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának küldött, a 118/A. § (4) bekezdésének megfeleltethető értesítésben meghatározott Felügyelet ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a 71. alcímben foglaltaknak megfelelően az ÁÉKBV fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai. Az 55. § és a 172. § szerinti felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága által a Felügyelet részére a 118/A. § (7) bekezdésének megfelelő továbbítás időpontjától kezdődően a Felügyelet nem írhatja elő az ÁÉKBV számára, hogy bizonyítsa a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 5. cikke szerinti forgalmazási követelményeket szabályozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést."

114. § A Kbftv. a következő 39/A. alcímmel egészül ki:

"39/A. ABAK által az Európai Unióban végzett, forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás feltételei

119/A. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást nyújthat az Európai Unióban, kivéve, ha a lehetséges szakmai befektetők számára nyújtott információk

a) elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára, hogy kötelezettséget vállaljanak egy adott ABA kollektív befektetési értékpapírjainak megszerzésére,

b) jegyzési formanyomtatványnak vagy hasonló dokumentumnak minősülnek, akár tervezeti, akár végleges formátumban, vagy

c) egy még létre nem hozott ABA végleges formátumú alapító dokumentumainak, tájékoztatójának vagy ajánlattételi dokumentumainak minősülnek.

(2) Ha a tájékoztató vagy az ajánlattételi dokumentum tervezetét bocsátják rendelkezésre, ezek nem tartalmazhatnak olyan lényeges információkat, amelyek lehetővé tennék a befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát, és egyértelműen ki kell mondaniuk, hogy

a) nem minősülnek egy ABA kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzésére irányuló ajánlatnak vagy felhívásnak, és

b) a bennük közölt információk nem teljes körűek és változhatnak, ezért nem lehet rájuk hagyatkozni.

(3) Az ABAK-nak nem kell bejelentenie a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tartalmát vagy címzettjeit a Felügyelet részére, és nem kell teljesítenie a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás nyújtása előtt az ebben az alcímben meghatározottaktól eltérő feltételeket vagy követelményeket. Az ABAK-nak ugyanakkor biztosítania kell, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megfelelően dokumentálva legyen.

(4) Az ABAK biztosítja, hogy a befektetők a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás révén nem juthatnak hozzá ABA kollektív befektetési értékpapírokhoz, és hogy azok a befektetők, akikkel a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás részeként kapcsolatfelvételre került sor, kizárólag a 120. § vagy a 121. § értelmében engedélyezett forgalmazás keretében juthassanak hozzá az adott ABA-ban kollektív befektetési értékpapírokhoz.

(5) A szakmai befektetők általi minden olyan jegyzést, amelyre a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás ABAK általi megkezdésétől számított 18 hónapon belül került sor, és amelynek tárgyai valamely, a forgalomba hozatalt megelőző

a) tájékoztatásban említett ABA kollektív befektetési értékpapírjai, vagy

b) tájékoztatás eredményeként létrehozott ABA kollektív befektetési értékpapírjai,

a forgalmazás eredményének kell tekinteni, és e jegyzésekre a 120. § vagy a 121. § szerinti értesítési eljárás alkalmazandó.

(6) Az ABAK a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megkezdésétől számított két héten belül - papíralapú vagy elektronikus formában - informális levelet küld a Felügyelet számára. E levélnek meg kell adnia, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra mely tagállamokban és mely időszakokban kerül vagy került sor, tartalmaznia kell a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás rövid ismertetését, ideértve a bemutatott befektetési stratégiákkal kapcsolatos információkat, és adott esetben a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tárgyát képező ABA-k vagy ABA részalapok jegyzékét. A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok felügyeleti hatóságait, amelyekben az ABAK forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást nyújt vagy nyújtott.

(7) Amennyiben nem magyarországi székhelyű uniós ABAK részéről Magyarországon kerül sor forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra, a Felügyelet kérheti az uniós ABAK letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságait, hogy nyújtsanak további információt a Magyarországon sorra kerülő vagy sorra került forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásról.

(8) Az ABAK nevében harmadik fél ebben az alcímben meghatározott feltételekkel és kizárólag akkor vehet részt forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás nyújtásában, ha

a) befektetési vállalkozás vagy más EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,

b) hitelintézet vagy más EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,

c) ÁÉKBV-alapkezelő vagy más EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

d) uniós ABAK, vagy

e) a Bszt.-ben meghatározott függő ügynök."

115. § A Kbftv. a következő 40/A. alcímmel egészül ki:

"40/A. A lakossági befektetők rendelkezésére álló eszközök

120/A. § (1) Az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének sérelme nélkül a magyarországi székhelyű ABAK minden olyan EGT-államban, ahol valamely ABA kollektív befektetési értékpapírjait lakossági befektetők számára forgalmazni kívánja, rendelkezésre bocsátja az alábbi feladatok ellátására szolgáló lehetőségeket:

a) az ABA kezelési szabályzatában meghatározott feltételekkel összhangban az ABA kollektív befektetési értékpapírjaival kapcsolatos jegyzési és visszaváltási befektetői megbízások feldolgozása,

b) a befektetők tájékoztatása az a) pont szerinti megbízások teljesítésének, valamint a visszaváltási összegek kifizetésének módjáról,

c) az ABA kollektív befektetési értékpapírjaiba történő befektetésből származó befektetői jogok gyakorlásával kapcsolatos információk kezelésének megkönnyítése abban az EGT-államban, ahol az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák,

d) a 131. §-ban, a 134. §-ban, a 140. §-ban, a 141. § (1) bekezdésében, valamint a 3. és 6. mellékletben előírt információk és dokumentumok befektetők rendelkezésére bocsátása betekintés és másolat megszerzése céljából,

e) az eszközök által ellátott feladatokkal kapcsolatos tudnivalóknak a befektetők rendelkezésére bocsátása a 4. § (1) bekezdés 93. pontja szerinti tartós adathordozón, és

f) kapcsolattartó pontként való közreműködés a felügyeleti hatóságokkal folytatott kommunikáció során.

(2) Az ABAK számára nem írható elő, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK fogadó tagállamában fizikailag jelen legyen vagy erre harmadik felet jelöljön ki.

(3) Az ABAK biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szolgáló lehetőségek elektronikusan is rendelkezésre álljanak:

a) annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, ahol az ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák, vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatósága által jóváhagyott nyelven, és

b) maga az ABAK vagy egy olyan harmadik fél révén, amelyre az elvégzendő feladatokat szabályozó rendelkezés és felügyelet vonatkozik.

(4) Ha - a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során - harmadik fél végzi a feladatokat, akkor a kijelölést rögzítő írásbeli szerződésben meg kell határozni az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a harmadik fél által ellátandó feladatokat, és a szerződésnek tartalmazni kell azt is, hogy az ABAK biztosítja a feladatok ellátásához szükséges összes információt és dokumentumot."

116. § A Kbftv. 121. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármelyik adat lényeges megváltozása esetén az ABAK írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek a tervezett változtatás végrehajtása előtt legalább egy hónappal vagy valamely nem tervezett változtatás után közvetlenül. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet az ABAK által a változásról küldött valamennyi információ kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ebben az esetben a Felügyelet ennek megfelelően értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha olyan nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK már nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának megtiltását is, és ennek megfelelően haladéktalanul értesíti az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait.

(9) Ha a változtatások elfogadhatók, mert nem befolyásolják

a) az ABA ABAK általi - e törvény rendelkezéseinek megfelelő - kezelését, vagy

b) az ABAK e törvény rendelkezéseinek való megfelelését,

a Felügyelet ezekről a változásokról egy hónapon belül tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságait."

117. § A Kbftv. XVIII. Fejezete a következő 41/A. és 41/B. alcímmel egészül ki:

"41/A. Más EGT-államban engedélyezett ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalmazása

121/A. § (1) Más EGT-államban engedélyezett ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír szakmai befektetők részére történő magyarországi forgalmazásához az ABAK-nak a letelepedése szerinti tagállam előírásainak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a szakmai befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ABAK letelepedése szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyelet engedélyezi a más EGT-államban engedélyezett ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalmazását lakossági befektetők számára is, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) az uniós ABA-t a Felügyelet a lakossági befektetőknek forgalmazható Magyarországon bejegyzett ABA típussal egyenértékűnek minősíti, és

b) a más EGT-államban engedélyezett ABAK kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazása során betartja a XVII. Fejezet rendelkezéseit.

(4) Abban az esetben, ha más EGT-államban engedélyezett ABAK az általa kezelt egyes vagy összes ABA kollektív befektetési értékpapírjai magyarországi forgalmazásának visszavonására kerül sor, az ABAK által a letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságának küldött, a 121/B. § (3) bekezdésének megfeleltethető értesítésben meghatározott Felügyelet ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a 73. alcímben foglaltaknak megfelelően az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai. A 60. § és 177. § szerinti felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül az ABAK letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatósága által a Felügyelet részére a 121/B. § (7) bekezdés szerinti továbbítás időpontjától kezdődően a Felügyelet nem írhatja elő az ABAK számára, hogy bizonyítsa az (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti forgalmazási követelményeket szabályozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést.

41/B. ABAK által kezelt uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjai más EGT-államban történő forgalmazása céljából tett intézkedések bejelentésének visszavonása

121/B. § (1) Magyarországi székhelyű ABAK az általa kezelt egyes vagy összes ABA kollektív befektetési értékpapírjai más EGT-államban történő forgalmazása céljából tett intézkedéseivel kapcsolatos - 121. §-sal összhangban benyújtott - értesítéseit visszavonhatja, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az ABAK legalább 30 munkanapon keresztül nyilvánosan elérhető általános érvényű ajánlatot tesz közzé - a zártvégű ABA és az (EU) 2015/760 európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott ABA kivételével -az ABA összes ilyen kollektív befektetési értékpapírja bármely díjtól vagy levonástól mentes visszaváltására az adott EGT-államban, és az ajánlatot közvetlenül vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül külön-külön megküldi az adott EGT-állambeli azon befektetőknek, akiknek a személyazonossága ismert,

b) az ABAK az ABA-k kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazására szokásosan használt és a tipikus ABA-befektető számára megfelelő, nyilvánosan elérhető médium útján - többek között elektronikus úton -közzéteszi azon szándékát, hogy megszüntesse az adott EGT-államban az általa kezelt egyes vagy összes ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazása céljából tett intézkedéseket,

c) a pénzügyi közvetítőkkel vagy megbízottakkal kötött szerződéses megállapodások módosulnak vagy megszűnnek attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor az értesítést visszavonták, a (3) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattétel vagy kihelyezés megakadályozása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól kezdve az ABAK megszünteti az általa kezelt ABA kollektív befektetési értékpapírjaira vonatkozó új vagy további, közvetlen vagy közvetett ajánlattételt vagy kihelyezést azon EGT-államban, amelyben a (3) bekezdéssel összhangban értesítést nyújtott be.

(3) Az ABAK értesíti a Felügyeletet az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt információkról.

(4) A Felügyelet ellenőrzi az értesítés hiánytalanságát, és a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül továbbítja azt az értesítésben foglalt EGT-állam felügyeleti hatóságának, valamint az EÉPH-nak. Ezt követően a Felügyelet haladéktalanul értesíti az ABAK-ot a továbbításról.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időponttól számított 36 hónapos időtartamon belül az ABAK a (3) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-államban nem nyújthat forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást az értesítésben meghatározott kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatban vagy hasonló befektetési stratégiákra vagy befektetési tervekre vonatkozóan.

(6) Az ABAK biztosítja az uniós ABA megmaradt befektetői és a Felügyelet számára a 131. §-ban, a 134. §-ban, a 140. §-ban, a 141. § (1) bekezdésében, valamint a 3. és 6. mellékletben előírt információkat. Az információk továbbítása bármely elektronikus vagy egyéb távközlési eszköz használatával engedélyezett.

(7) A Felügyelet továbbítja a (3) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-állam felügyeleti hatóságának a 15. melléklet b)-f) pontjában meghatározott dokumentumokban és információkban bekövetkezett bármely változást."

118. § (1) A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"h) az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20-i (EU) 2019/1160 irányelve a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról."

(2) A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"m) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

119. § A Kbftv. 15. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

120. § A Kbftv.

a) 19. § (9) bekezdésében a "(2) és (5)-(7) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2), (6) és (6a) bekezdés" szöveg,

b) 19. § (10) bekezdésében az "(5)-(7) bekezdés" szövegrész helyébe a "(6) és (6a) bekezdés" szöveg,

c) 19. § (12) bekezdésében az "(5)-(7) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(6) és (6a) bekezdésben" szöveg és

d) 200/A. § (2) és (3) bekezdésében a "hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző" szövegrész helyébe a "hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző" szöveg

lép.

121. § Hatályát veszti a Kbftv.

a) 4. § (1) bekezdés 54a. pontjában, 19. § (3) bekezdésében és 21. § (2) bekezdésében a "teljes tevékenységet irányító személyének," szövegrész,

b) 19. § (4) és (4a) bekezdésében a "teljes tevékenységet irányító személye," szövegrész,

c) 19. § (5) és (7) bekezdése,

d) 119. § (3) bekezdésében a "Magyarországi székhelyű forgalmazó hiányában magyarországi székhelyű közvetítő igénybevétele kötelező." szövegrész,

e) 119. § (6) bekezdése és

f) 137. §-a.

8. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

122. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatálya nem terjed ki az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re, a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 14. cikkének megfelelően is engedélyezett szervezetre."

123. § A Szantv. 3. §-a a következő 24b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"24b. fedezett kötvény: olyan kötvény, amely a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabálya alapján fedezett kötvénynek minősül, vagy a 2022. július 8. előtt kibocsátott olyan kötvény, amelynek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni;"

124. § A Szantv. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a szervezet a szanálási tervben foglalt fizetésképtelenségi eljárás keretében kerül megszüntetésre, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB vizsgálja többek között a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatás és a pénzügyi rendszerre való átterjedés szempontjából is a 62. § szerinti követelmény korlátozásának indokolhatóságát a (2) bekezdés a) pontja szerinti veszteségviselési képességben."

125. § A Szantv. 68/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az olyan szanálás alá nem vonható leányvállalat, amely intézmény és amelynek az anyavállalata szanálás alá vonható szervezet vagy harmadik országbeli anyavállalat, egyedi alapon felel meg a 67. §-ban foglalt követelményeknek.

(1a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy alkalmazza az e §-ban meghatározott követelményt az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett szervezetre, amely egy szanálás alá vonható szervezet leányvállalata, de maga nem szanálás alá vonható szervezet."

126. § (1) A Szantv. 68/D. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport szintjén összevont alapon alkalmazandó a 68/A. §-ban meghatározott követelmény tekintetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága meghozza a döntést figyelemmel)

"b) - ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága, akkor - a csoportszintű szanálási hatóság véleményére."

(2) A Szantv. 68/D. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport esetén az összevont alapon alkalmazandó követelmény szintjét, illetve a szanálás alá vonható csoport szervezeteire egyedi alapon alkalmazandó követelmény szintjét illetően, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntést hoz

a) a (11)-(16) bekezdéssel összhangban a szanálás alá vonható csoport illetékességi körébe tartozó leányvállalataira egyedi alapon alkalmazandó követelmény szintjéről,

b) a (7)-(10) bekezdéssel összhangban az illetékességi körébe tartozó szanálás alá vonható szervezet esetén az összevont alapon alkalmazandó követelmény szintjéről."

127. § A Szantv. 69. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A hitelezői feltőkésítés és a tőkeelemek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítésbe bevont, valamint a tagsági részesedést megtestesítő értékpapírok tulajdonosai részére hirdetményi úton kézbesít."

128. § A Szantv. 36. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. Tőkeelemek, leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírása vagy átalakítása előtti független értékelés"

129. § A Szantv. 91/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet által harmadik ország joga alapján 2020. december 26. napját követően kötött új kötelezettséget keletkeztető vagy meglévő kötelezettséget érdemben módosító pénzügyi szerződéseknek biztosítaniuk kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a szanálási jogkörének gyakorlására vonatkozó, a 89-91. § szerinti jogosultságot és az annak gyakorlásához szükséges felhatalmazást.

(1a) A magyarországi székhelyű EU-szintű anyavállalatoknak gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országbeli leányvállalataik - amelyek lehetnek hitelintézetek, befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások -az (1) bekezdésben említett pénzügyi szerződésekbe foglaljanak bele olyan feltételeket, amelyekben kizárják annak lehetőségét, hogy az EU-szintű anyavállalat jogait és kötelezettségeit felfüggesztő vagy korlátozó hatáskör szanálási feladatkörében eljáró MNB általi, (1) bekezdés szerinti gyakorlása a szóban forgó szerződések viszonylatában érvényes indokként szolgáljon a korai felmondásra, a felfüggesztésre, a módosításra, a nettósításra, az egymással szembeni elszámolási jog gyakorlására vagy a hitelbiztosítékok érvényesítésére."

130. § A Szantv. 105. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hivatalból indult eljárásában, illetve rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség esetén a hiánypótlásra a kérelemre indult eljárásban alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni."

131. § A Szantv.

1. 58. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában a "tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet)" szövegrész helyébe a "648/2012/EU rendelet" szöveg,

2. 61. § (2a) bekezdésében az "az erre figyelembe vehető" szövegrész helyébe az "a hitelezői feltőkésítésbe bevonható" szöveg,

3. 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "megfelelőek" szövegrész helyébe az "alkalmasak" szöveg,

4. 65. § (1) bekezdés b) pontjában az "összefüggésben" szövegrész helyébe az "összhangban lefolytatott eljárásokban" szöveg,

5. 66. § (9) bekezdésében a "67. § (14)-(16)" szövegrész helyébe a "67. § (14) és (15)" szöveg,

6. 66. § (10) bekezdésében az "intézmény" szövegrész helyébe a "szanálás alá vonható szervezet" szöveg,

7. 66. § (13) bekezdésében a "kötelezettsége ne" szövegrész helyébe a "kötelezettsége miatt ne" szöveg,

8. 67. § (10), (11), (22) és (23) bekezdésében a "hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné" szövegrész helyébe a "hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe" szöveg,

9. 67. § (13) bekezdésében az "összeget" szövegrész helyébe a "minimumösszeget" szöveg,

10. 67. § (16) bekezdésében az "összevont alapon" szövegrészek helyébe az "egyedi alapon" szöveg,

11. 67. § (19) bekezdés a) pontjában a "szanálási intézkedésekből" szövegrész helyébe az "intézkedésekből" szöveg,

12. 68/B. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "alá vonható leányvállalatot" szövegrész helyébe az "alá nem vonható leányvállalatot" szöveg,

13. 68/B. § (5) bekezdés a) pont ad) alpontjában az "alá vonható leányvállalat" szövegrész helyébe az "alá nem vonható leányvállalat" szöveg,

14. 68/B. § (6) bekezdés b) pontjában a "67. §-ban" szövegrész helyébe a "68/A. §-ban" szöveg,

15. 68/B. § (6) bekezdés c) pontjában a "fenn vagy a szanálás alá vonható szervezetre szanálási eszköz" szövegrész helyébe a "fenn, különösen, ha a szanálás alá vonható szervezetre szanálási intézkedés" szöveg,

16. 68/B. § (7) bekezdés c) pontjában a "fenn vagy az anyavállalatra szanálási eszköz" szövegrész helyébe a "fenn, különösen, ha az anyavállalatra szanálási intézkedés vagy a 74. § (1) bekezdés szerinti jogosultság" szöveg,

17. 68/C. § b) pontjában a "fenn és" szövegrész helyébe a "fenn vagy" szöveg,

18. 68/D. § (1) bekezdésében a "szervezet, a csoport vagy a csoport egyedi alapon" szövegrész helyébe a "szervezet szanálási hatóságaként, a csoportszintű szanálási hatóságként amennyiben az előbbi eltér vagy" szöveg,

19. 68/D. § (12) bekezdésében a "valamelyik érintett" szövegrész helyébe az "a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága vagy a csoportszintű" szöveg,

20. 68/D. § (19) bekezdésében a "Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható csoport szanálási hatósága, akkor" szövegrész helyébe az "A szanálási feladatkörében eljáró MNB" szöveg,

21. 72. § (7) bekezdésében a "hitelezői feltőkésítés" szövegrészek helyébe a "leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása" szöveg,

22. 72. § (9a) bekezdésében a "kiszámítása" szövegrész helyébe a "teljesítése" szöveg és

23. 78. § b) pontjában a "tőkeelemekre" szövegrész helyébe a "tőkeelemekre és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre" szöveg

24. 148. § (2) bekezdésében a "2024." szövegrész helyébe a "2028." szöveg,

lép.

132. § Hatályát veszti a Szantv.

a) 61/A. § (1) bekezdésében az "azoknak" szövegrész és az " , akik minimum ötvenezer euró névértékben kötnének ügyletet," szövegrész és

b) 61/A. § (5) bekezdésében az "intézmény és a" szövegrész.

9. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

133. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 40. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül:)

"f) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatása, illetve forgalmazása,"

134. § A Bit. HARMADIK RÉSZE a következő XII/B. Fejezettel egészül ki:

"XII/B. FEJEZET

A PÁNEURÓPAI EGYÉNI NYUGDÍJTERMÉK (PEPP) SZOLGÁLTATÁSÁVAL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

166/G. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

135. § A Bit. NYOLCADIK RÉSZE a következő XXIX/A. Fejezettel egészül ki:

"XXIX/A. FEJEZET

A PÁNEURÓPAI EGYÉNI NYUGDÍJTERMÉK (PEPP) FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

406/B. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

136. § A Bit. 450. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy, aki 2021. december 31-én megfelelt a 9. mellékletben meghatározott követelményeknek, 2022. január 1-jét követően is végezhet biztosításközvetítői tevékenységet."

137. § A Bit. 453/A. §-a következő 3. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"3. a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

138. § A Bit.

a) 134/A. § (5) bekezdésében és 376. § (8) bekezdésében a "9. mellékletben meghatározott" szövegrész helyébe a "biztosításközvetítő (függő és független)" szöveg,

b) 369. § (3) bekezdés a) pontjában az "a 9. mellékletben meghatározott" szövegrész helyébe a "biztosításközvetítő (függő és független)" szöveg,

c) 369. § (6a) bekezdésében a "tanúsítványt" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítványt" szöveg,

d) 430. § (1) bekezdésében a "tanúsítvány" szövegrész helyébe a "bizonyítvány", a "tanúsítványokról" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítványokról" szöveg és

e) 430. § (8) és (10) bekezdésében, 438. § e) pontjában a "tanúsítvány" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítvány" szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti a Bit. 9. melléklete.

10. Záró rendelkezések

140. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. augusztus 2-án lép hatályba.

(2) A 23. §, a 24. §, a 26. §, a 30-32. §, a 33. § (1) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése, a 35. §, a 46. § (2) bekezdése, a 69. § (1) bekezdése, a 73. § (2) bekezdése, a 88. § (2) bekezdése, a 90. §, a 100. § (1) bekezdése, az 1. melléklet és az 5. melléklet 2021. november 10-én lép hatályba.

(3) A 27. §, a 33. § (2) bekezdése, a 45. §, a 47. § (1), (8) és (9) bekezdése, az 50. §, az 51. §, az 58. §, a 64. §, a 66. §, a 67. §, a 68. § (1) bekezdése, a 69. § (2) bekezdése, a 70. § (2) bekezdése, a 71. §, a 80. §, a 86. §, a 92. §, a 99. §, a 101. § (2) bekezdése, a 136. §, a 138. §, a 139. § és a 2. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 77. §, a 82. § és a 84. § 2022. január 15-én lép hatályba.

(5) A 28. §, a 29. §, a 33. § (3) bekezdése, a 46. § (1) bekezdése, a 47. § (2)-(5) és (7) bekezdése, a 49. §, az 52-57. §, a 61-63. §, a 65. §, a 68. § (2) bekezdése, a 69. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2022. február 28-án lép hatályba.

(6) A 36-44. §, a 48. §, a 60. §, a 69. § (4) bekezdése, a 73. § (3) bekezdése, a 79. § (1) bekezdése, a 81. §, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 91. §, a 96. §, a 100. § (2) bekezdése, a 104. §, a 105. §, a 118. § (2) bekezdése, a 133-135. §, a 137. §, a 4. melléklet és a 6. melléklet 2022. április 11-én lép hatályba.

(7) A 97. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(8) Az 1-22. §, a 76. §, a 79. § (2)-(4) bekezdése, a 85. §, a 87. §, a 89. § (3) bekezdése és a 123. § 2022. július 8-án lép hatályba.

(9) A 25. § és a 122. § 2022. augusztus 12-én lép hatályba.

141. § A 72. § az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

142. § (1) Ez a törvény

a) a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkefenntartási intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/878 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1160 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1504 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

h) a 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, valamint a 2013/36/EU és az (EU) 2019/878 irányelv befektetési vállalkozásokra való alkalmazása tekintetében, a Covid19-válság utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról szóló, 2021. február 16-i (EU) 2021/338 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2160 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet és

d) az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli azonnali referencia-árfolyamok mentessége és egyes megszűnő referenciamutatók helyettesítőinek kijelölése tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi LVIII. törvényhez

1. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 5. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"5. Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."

2. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 8. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"8. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénnyel és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet."

2. melléklet a 2021. évi LVIII. törvényhez

1. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 31. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"31. A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

3. melléklet a 2021. évi LVIII. törvényhez

1. A Tpt. 25. számú melléklete a következő 32. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"32. A 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, valamint a 2013/36/EU és az (EU) 2019/878 irányelv befektetési vállalkozásokra való alkalmazása tekintetében, a Covid19-válság utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról szóló, 2021. február 16-i (EU) 2021/338 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

4. melléklet a 2021. évi LVIII. törvényhez

"1. melléklet a 2007. évi CXVII. törvényhez

A páneurópai nyugdíjtermék témájú általános szakmai képzés, illetve továbbképzés ismeretanyagának minimumkövetelményei

1. a kínált páneurópai nyugdíjtermékek minimálisan szükséges ismerete;

2. a páneurópai nyugdíjtermékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, így például a fogyasztóvédelmi jog, a vonatkozó adóügyi jogszabályok, a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;

3. a páneurópai nyugdíjtermékek szolgáltatóira vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

4. a hordozhatósági szolgáltatásra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

5. a páneurópai nyugdíjtermékek befektetésére, a kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

6. a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

7. az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

8. Magyarország nyugdíjrendszerének felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

9. a kiegészítő nyugdíjpiac minimálisan szükséges ismerete;

10. a nyugdíjprognózisokra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

11. az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

12. minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem."

5. melléklet a 2021. évi LVIII. törvényhez

1. A Hpt. 5. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Ez a törvény

a) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

b) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénnyel és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

6. melléklet a 2021. évi LVIII. törvényhez

1. A Hpt. 5. melléklet 3. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"d) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

7. melléklet a 2021. évi LVIII. törvényhez

1. A Kbftv. 15. melléklete a következő i) és j) ponttal egészül ki:

"i) azok az adatok - beleértve a címet - amelyek szükségesek a számlázáshoz és ahhoz, hogy az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságai közöljék az alkalmazandó szabályozási díjakat vagy illetékeket;

j) a 120/A. §-ban foglalt feladatok ellátására szolgáló lehetőségekre vonatkozó információk."

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére