10/2023. (X. 16.) KIM rendelet

a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 20. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet hatálya

a) a központi költségvetés XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok költségvetési kiadási előirányzataira, amelyek vonatkozásában a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklete szerint a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 128. §-a szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter),

b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, valamint

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az Ávr. alapján a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kiadási előirányzataira

[az a)-c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását,

1a.[1] acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti tevékenység,

2. állami szakképző intézmény: az állam által a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 7. § 6. pontja szerinti szakképzési alapfeladat ellátására alapított költségvetési szerv,

3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

4a.[2] áttelepítés: ha

a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT-megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül,

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,

5. dedikált infrastruktúra: az előzetesen azonosítható vállalkozás(ok) számára épített és az ő igényeikhez szabott infrastruktúra,

5a.[3] diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

6.[4] egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

7. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

8. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

8a.[5] energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény,

9. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,

10. halászati és akvakultúra ágazatok: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) 5. cikk d) pontja szerinti ágazatok,

10a.[6] fizikai átengedés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 136. pontja szerinti függetlenítés,

10b.[7] foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

10c.[8] független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,

11. halászati és akvakultúra-termékek: a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 1. pont b) alpontja szerinti termékek,

12. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

13. helyi infrastruktúra: az az infrastruktúra, ami helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez,

13a.[9] hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt, azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,

14. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

14a.[10] induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás,

15. ingyenes képzés: az Szkt. 3. § (1) bekezdése szerinti képzés,

16. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,

16a.[11] kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll,

17. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,

17a.[12] kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,

18. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

18a.[13] kulturális terméknek minősülő audiovizuális alkotások: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 12/A. §-a szerinti audiovizuális alkotások,

19. kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 11. szakasz 53. cikke szerinti támogatás,

20. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra,

21. kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,

21a.[14] lignit: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43a. pontja szerinti anyag,

22. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,

23. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány,

24. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

25. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,

26. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,

27.[15] működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért - a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált - bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla,

27a.[16] nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

27b.[17] nagykereskedelmi hozzáférés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139. pontja szerinti hozzáférés,

27c.[18] nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,

28. nehezen megvalósítható vagy terjeszthető audiovizuális alkotások: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 140. pontja szerinti alkotások,

29. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti vállalkozás,

30. OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listája: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 141. pontja szerinti lista,

30a.[19] összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,

30b.[20] regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás,

30c.[21] saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,

31. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,

31a.[22] szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (a továbbiakban: 2010/787/EU tanácsi határozat) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű, A és B csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

31b.[23] szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti eljárás,

31c.[24] szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,

32. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

33. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program,

34. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

35. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

36. tesztelési és kísérleti infrastruktúra: olyan létesítmények, berendezések, képességek és erőforrások (például próbapadok, kísérleti sorozatok, demonstrátorok, tesztelési létesítmények vagy élő laboratóriumok, valamint a kapcsolódó támogató szolgáltatások), amelyeket elsősorban olyan vállalkozások, különösen kkv-k használnak, amelyek új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások kifejlesztése, valamint technológiák tesztelése és fejlesztése céljából igényelnek támogatást teszteléshez és kísérletezéshez, az ipari kutatás és kísérleti fejlesztés révén történő előrelépés érdekében.

37.[25] újgenerációs hozzáférési hálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 138. pontja szerinti hálózat.

II. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. § A fejezeti kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait az 1. melléklet, a központi kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait a 2. melléklet tartalmazza. Az 1. és 2. mellékletben meghatározott felhasználási szabályokat az egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a fejezeten belüli címrendi besorolásától függetlenül.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS

1. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

4. §[26] Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásként

a) az 1. mellékletben foglalt táblázat 3., 5., 7., 11., 12., 20., 24., 25., 26., 27., 30., 31., 33., 35., 37., 40., 42., 43a. és 43b. sora, valamint a 2. mellékletben foglalt táblázat 5. és 5c. sora alapján az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás,

b) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:43 mező 1. pontja és a 2. mellékletben foglalt táblázat 5. és 5c. sora alapján az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti támogatás,

c) az 1. mellékletben foglalt táblázat F:43 mező 1. pontja és a 2. mellékletben foglalt táblázat 5. és 5c. sora alapján a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti támogatás,

d) az 1. mellékletben foglalt táblázat 32a. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

e) az 1. mellékletben foglalt táblázat 30., 32a., 33., 43a. és 43b. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás,

f) az 1. mellékletben foglalt táblázat 30., 32., 32a., 33., 43a. és 43b. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,

g) az 1. mellékletben foglalt táblázat 30., 32. és 33. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26a. cikke szerinti tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás,

h) az 1. mellékletben foglalt táblázat 24., 26., 31. és 42. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,

i) az 1. mellékletben foglalt táblázat 3., 5. sora, F:7 mező 1., 2. és 5. pontja, 11., 20. sora, F:23 mező 1. pontja, 24-27., 35., 37., 40. sora és a 2. melléklet 5. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

j) az 1. mellékletben foglalt táblázat 5., 7., 25., 26., 35., 42a. és 42b. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 54. cikke szerinti audiovizuális alkotásokra nyújtott támogatási programok szerinti támogatás vagy a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.111638 számú európai bizottsági határozat szerinti támogatás (a továbbiakban együtt: audiovizuális alkotásokra nyújtott támogatás),

k) az 1. mellékletben foglalt táblázat 30., 32. és 33. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

nyújtható.

5. § (1)[27] A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, a 2012/21/EU bizottsági határozat, az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet és az SA.111638 (2024/N) számú bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

(3)[28] Nem ítélhető meg támogatás

a) - a 2., 10. és 11. alcím szerinti támogatás kivételével - azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság által hozott, állami támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének, valamint

b) - a 2., 10. és 11. alcím szerinti támogatás kivételével - nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.

(4)[29] Nem ítélhető meg támogatás

a) halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez, a 3. és 6. alcím szerinti támogatás kivételével,

b) halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához, a 3. és 6. alcím, valamint - ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg - a 2. és 11. alcím szerinti támogatás kivételével,

c) elsődleges mezőgazdasági termeléshez, a 3. és 6. alcím szerinti támogatás kivételével,

d) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha

da) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

db) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

e) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

f) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

g) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

h) - a 2. alcím szerinti támogatás kivételével - a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat (HL L 336., 2010.12.24., 24. o.) hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,

i) - a 2. alcím szerinti támogatás kivételével - atomenergia termeléshez.

(4a)[30] Ha a kedvezményezett a (4) bekezdés a)-d) pontja szerint kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egyéb, egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 2. és 11. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb ágazatban végzett tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel - így különösen a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel - biztosítja, hogy a (4) bekezdés a)-d) pontja szerint kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 2. és 11. alcím szerinti támogatásban.

(5) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján - a 7. alcím szerinti támogatás kivételével - támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(6) Azonos vagy részben azonos, azonosítható és elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(7) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható és elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással.

(8)[31] Az egy projekthez több forrásból igénybe vett összes állami támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása európai uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó európai uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(9) A 2. és a 11. alcím szerinti azonosítható és elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható és elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható és elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható és elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(10) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(11) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

(12) Az általános forgalmi adó nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

(13) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti

a) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

b) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente a 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

c) audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programokra nyújtott támogatás esetén programonként évente meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

d) kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

da) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

db) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

dc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

dd)[32] meghaladja a da)-dc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt vagy a 8. § (11) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő projekt esetén,

de) meghaladja a da)-dd) alpont szerinti összeg 150 százalékát, ha a kutatásfejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják, amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni, és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,

df) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

e) a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

f) a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

g) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget.

h)[33] regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja

ha) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,

hb) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,

hc) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%.

(14)[34] E rendelet alapján

a) az SA.111638 (2024/N) számú bizottsági határozat szerinti támogatás esetén 2030. december 31-ig,

b) az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2031. június 30-ig,

c) az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2031. június 30-ig,

d) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni.

6. § (1) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 3-9. alcím hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás vagy elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, minden más esetben pedig a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról.

(2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatására, illetve a közzététel módjára az Atr. 18/A-18/D. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

2. Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás[35]

7. §[36] (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év - háromszor háromszázhatvanöt nap - során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.

(4) A támogatás, az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.

(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

3. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti, kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás

8. § (1) A kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatásfejlesztési projekthez nyújtható.

(2) A kutatásfejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés és

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák valamelyikébe.

(4) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(5) A (2) bekezdés a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, valamint a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe, valamint

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(5a)[37] Az (5) bekezdés e) pontja szerinti költségek egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók, ha azokat világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal támasztják alá. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg az (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének 20%-át.

(6) A (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

(7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át, továbbá

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(8) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

(9)[38] Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén a (7) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(10)[39] Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a (7) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (9) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy a (11) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.

(11) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás

a) 15 százalékponttal növelhető, ha

aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy

ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy

ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára;

b) 25 százalékponttal növelhető, ha

ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, és

bb) a projekt legalább két - nagyvállalkozás esetén három - tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és

bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.

4. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti, kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

9. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) A támogatás keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ra növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.

(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.

(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(6) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(7) A (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.

5. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 26a. cikke szerinti, tesztelési és kísérleti infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás

10. § (1) A tesztelési és kísérleti infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25%-át.

(3) A támogatási intenzitás

a) középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal növelhető,

b) további 10 százalékponttal növelhető a legalább két tagállam által közfinanszírozásban részesített, határokon átnyúló tesztelési és kísérleti infrastruktúra, vagy az uniós szinten minősített és kiválasztott tesztelési és kísérleti infrastruktúra esetén,

c) további 5 százalékponttal növelhető olyan tesztelési és kísérleti infrastruktúra esetén, amelyet a tényleges teljes éves kapacitás legalább 80%-ában kis- és középvállalkozások használnak.

(4) Az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért szokásos piaci árat kell fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az észszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.

(5) A tesztelési és kísérleti infrastruktúrához való hozzáférésre és az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás esetén a 9. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

6. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás

11. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal

növelhető.

(3) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.

7. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

12. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

a) beruházási támogatásként, ideértve az infrastruktúra építését, bővítését vagy korszerűsítését,

b) működési támogatásként,

c) zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként

nyújtható.

(2) A támogatás - a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével - az alábbiakhoz nyújtható:

a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,

b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,

c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség,

d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,

e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra, továbbá

f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.

13. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak alábbi költségei számolhatók el:

a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80 százalékban kulturális célra használják,

b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,

c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,

d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség, továbbá

e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője - a támogatást nyújtó döntésétől függően - jogosult észszerű nyereséget szerezni.

(3) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

14. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható

a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez - különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez - kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,

b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és előmozdításának fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok népszerűsítésének költsége, ideértve az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költségét is,

c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség, ideértve a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költséget is,

d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, különösen

da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,

db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,

dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,

dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,

de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja és a finanszírozási költség, ha e költségeket nem fedezte beruházási támogatás,

df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,

dg) a marketing költsége,

dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,

e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,

f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.

(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget, ideértve az észszerű nyereséget is.

(3) A működésből származó veszteség és az észszerű nyereség összegét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell meghatározni.

15. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 13. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 14. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80 százalékát.

16. § (1) A 12. § (2) bekezdés f) pontja szerinti zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás esetén

a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70 százalékát, vagy

b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(2) A 12. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen

a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,

b) a fordító díjazása,

c) a szerkesztő díjazása,

d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve a korrektúrázás, a javítás, lektorálás költségét is,

e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és

f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége

számolható el.

8. Audiovizuális alkotásokra nyújtott támogatás[40]

17. § (1) Kulturális terméknek számító audiovizuális alkotásokra irányuló forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, terjesztéshez és promócióhoz - filmstúdió infrastruktúrájára irányuló támogatás kivételével - kapcsolódó támogatási programokhoz támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.

(2) A támogatás nyújtása a területhez kötött ráfordítási kötelezettségektől függetlenül megállapítható.

(3) A támogatás nem korlátozható meghatározott gyártási tevékenységekre vagy a gyártási lánc egyes elemeire. Támogatás nem nyújtható filmstúdió infrastruktúrájára.

(4) A támogatás nem korlátozható a magyar állampolgárokra, és nem követelhető meg a kedvezményezettektől, hogy a magyar jogszabályok szerint alapított vállalkozásként működjenek.

(5) A támogatás keretében

a) gyártási támogatás esetében: az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségeket;

b) gyártás-előkészítési támogatás esetében: a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek;

c) terjesztési célú támogatás esetében: az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek

számolhatóak el.

(6) Az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát.

(7)[41] A támogatási intenzitás

a) az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 százalékára,

b) olyan, eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás esetén, amely esetében valószínűsíthető, hogy a gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a magyar hozzájárulás arányának a 100 százalékára, valamint

c) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100 százalékára

növelhető.

(7a)[42] Ha a (7) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetében a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogató részére vissza kell fizetni.

(8) A gyártás-előkészítésre vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát. Amennyiben az elkészült forgatókönyv vagy projekt alapján végül audiovizuális alkotást készítenek, akkor a gyártás-előkészítési költségeket bele kell számítani a teljes költségvetésbe, és figyelembe kell venni a támogatási intenzitás kiszámításakor. A terjesztésre vonatkozó támogatási intenzitás mértéke megegyezik a gyártásra vonatkozó támogatási intenzitáséval.

9. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti, helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

18. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és az ipari bázisok fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre - a regionális beruházási támogatás kivételével - nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

19. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

10. A 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés[43]

20. §[44] (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett - ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat - részére nyújtható, amennyiben

a) a támogatás összege nem haladja meg éves szinten a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és

b) a támogatást közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken nyújtják.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik

a) egészségügyi ellátást, adott esetben sürgősségi betegellátást végző kórházakra,

b) szociális szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokra az egészségügy és hosszú távú gondozás, gyermekgondozás, munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, szociális lakáshoz juttatás, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában.

(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha a kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.

(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosításra, amely magában foglalja

a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és idejét,

b) a kedvezményezettet és adott esetben az érintett területet,

c) a támogatást nyújtó által a vállalkozásnak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok jellegét,

d) a támogatási mechanizmus leírását és a támogatás kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit,

e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket és

f) hivatkozást a 2012/21/EU bizottsági határozatra.

(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.

(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.

(9) Amennyiben a kedvezményezett közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.

(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt a jelen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatás nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

11. Az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás[45]

21. §[46] (1) A közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 750 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év - háromszor háromszázhatvanöt nap - során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2832 bizottsági rendeletre.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárba - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével - nem számít bele más csekély összegű támogatásokról szóló rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.

(5) A támogatás a 360/2012/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.

(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.

12. A regionális beruházási támogatás[47]

21/A. §[48] (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.

(2)[49] A nagyvállalkozások esetén a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3)[50] Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(4) A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első, jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének napja,

bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont,

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

21/B. §[51] (1)[52] A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4)[53] A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5)[54] Regionális beruházási támogatás esetén a támogatás odaítélését megelőzően - a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg és a támogatási szerződésben - a kedvezményezett a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

(6) A 2020. január 1. és 2021. június 30. között megszűnő munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett, az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat szempontjából nem eredményeznek áttelepítést.

21/C. §[55] Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b)[56] lignitipari tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d)[57] ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

e)[58] energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

f)[59] széles sávú ágazatban végzett tevékenységhez,

g)[60]

h)[61]

i)[62]

21/D. §[63] (1)[64] A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)-(5) bekezdésben foglaltakra.

(2)[65] A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5)[66] Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6)[67]

21/E. §[68] (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47., 48. és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47., 48. és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, és

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek, legfeljebb a fenntartási időszak végéig tartó bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, és

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége és

f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a)[69] a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,

b)[70] a munkahelyeket a beruházás üzembe helyezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja, és

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(9) Nem minősül a (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti fenntartási kötelezettség megsértésének, ha a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket 2020. január 1. és 2021. június 30. között szüntette meg.

(10) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, e tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

21/F. §[71]

21/G. §[72]

IV. FEJEZET[73]

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

13. Az állami szakképző intézmények Szkt. szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása[74]

22. §[75] (1) A XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 14. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása alcím terhére az állami szakképző intézmények - az Szkt. szerinti - ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása céljából nyújtott támogatás vissza nem térítendő normatív támogatás.

(2) Az állami szakképző intézmény - a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a szakképzési centrum vagy állami felsőoktatási intézmény fenntartásában lévő szakképző intézmény esetében a felsőoktatási intézmény - (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) a képzésben részt vevő személy részére az Szkt. 3. §-a szerinti ingyenesen nyújtott

a) szakmai oktatással (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: oktatás),

b) szakmai képzéssel (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: képzés),

c) a technikumban az érettségi bizonyítvány megszerzését célzó felkészítéssel

összefüggésben - erre irányuló támogatási kérelem és elszámolás alapján - támogatásra jogosult.

(3) Az oktatás és képzés teljes időtartamára meghatározott normatíva

a) oktatás esetén a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.) 332/A. § (2) bekezdése szerinti, a szakmára alkalmazandó szakmaszorzóval korrigált, a központi költségvetési törvényben meghatározott, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 17/A. § (3) bekezdése szerinti önköltség 15 százalékának és az Szkt. 20. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmai oktatás Szkr. 1. melléklete szerinti, években meghatározott időtartamának a szorzata,

b) képzés esetén az Szkr. 332/A. § (2) bekezdése szerinti, a szakképesítés programkövetelményében megjelölt ágazatra alkalmazandó szakmaszorzóval korrigált, a központi költségvetési törvényben meghatározott, a Szocho tv. 17/A. § (3) bekezdése szerinti önköltség 30 százalékának és a képzés elvégzéséhez szükséges, a programkövetelményben meghatározott minimális foglalkozásszám 1000 órához viszonyított arányának a szorzata.

(4) A költségvetési évre a támogatási kérelem alapján meghatározásra kerülő tárgyévi támogatás összege

a) oktatás esetén a kedvezményezett által a támogatási kérelemben megjelölt, a tárgyévet megelőző évben felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező, oktatásban részt vevők létszáma, csökkentve a duális képzőhelyen oktatásban részt vevők havi létszámával, a (3) bekezdés a) pontja szerinti normatíva egy évre meghatározott összege, a képzési időszak által érintett hónapok számának az évhez viszonyított aránya és az (5) bekezdés szerinti súlyszorzó szorzatának a 70 százaléka,

b) képzés esetén a kedvezményezett által a támogatási kérelemben megjelölt, a tárgyévet megelőző évben felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező képzésben részt vevők létszáma, a (3) bekezdés b) pontja szerinti normatíva, a képzésben a tárgyévet megelőző évben ténylegesen megvalósult órák számának és a programkövetelményben meghatározott minimális foglalkozásszámnak a hányadosa szorzatának a 70 százaléka,

c) a technikum kizárólag érettségi vizsgára felkészítő képzésében, a tárgyévet megelőző évben felnőttképzési jogviszonyban részt vevő személyenként 360 000 forint/év keretösszeg képzési időszak által érintett hónapok számának megfelelően arányosan csökkentett összege.

(4a)[76] A (4) bekezdés a) pontja szerinti, a duális képzőhelyen oktatásban részt vevők havi létszámát a duális képzőhelyen megvalósult oktatás adott havi óraszám arányának figyelembevétele alapján számított létszámként kell meghatározni.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összegének számításakor alkalmazott súlyszorzó értéke 2, ha az oktatás időtartamából és a ténylegesen megtartott óraszámból adódó intenzitás legalább kétszeres. A súlyszorzó értéke minden más esetben 1.

(6) A (4) bekezdés szerinti támogatás összegének számításakor - ha az ágazat vagy az ágazathoz tartozó szakmaszorzó az Szkr. vagy a programkövetelmények alapján nem határozható meg - a szakmaszorzó értéke 2,4.

(7) A (4) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összegének számításakor alkalmazott szakmaszorzót a szakképesítésnek a Magyar Képesítési Keretrendszer szintje határozza meg, oly módon, hogy a legfeljebb 4-es szintű szakképesítés esetén a 4-es szinthez, a legalább 5-ös szintű szakképesítés esetén az 5-ös szinthez meghatározott szakmaszorzót kell alkalmazni.

(8)[77] A támogatási kérelmet a támogató által meghatározott formanyomtatványon a január 1-jétől december 31-éig tartó időszakra tárgyév február 15-éig kell benyújtani.

(9) A támogatási kérelem alapján a támogató megállapítja a kedvezményezett részére az adott költségvetési évre folyósítandó támogatás - ezer forintra kerekített - összegét, a támogatás két részletben történő folyósításának határidejét, és erről támogatói okiratot ad ki.

23. §[78] (1)[79] A kedvezményezett az elszámolási kötelezettségének évente, a támogató által meghatározott tartalmú szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a képzésben részt vevők megelőző évi tényleges létszámait tartalmazó jelentés támogató részére a tárgyévet követő év február 15-ig történő benyújtásával tesz eleget.

(2) Az elszámolás alapján megállapításra kerülő támogatás összege egyenlő

a)[80] a tárgyévi, felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező, oktatásban részt vevők létszáma, és a duális képzőhelyen oktatásban részt vevők havi létszáma alapján a 22. § (4) bekezdés a) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott számítási módszer szerint meghatározott összeg, és az oktatást a tárgyévben sikeres szakmai vizsgával zárók létszáma alapján a 22. § (3) bekezdés a) pontja szerint az oktatás teljes időtartamára számított normatíva 30 százalékának megfelelő összeg,

b) a tárgyévi, felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező, képzésben részt vevők létszámát és a képzésből a költségvetési évben ténylegesen megvalósult képzési óraszám 1000 órához viszonyított arányát alapul véve a 22. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott számítási módszer szerint meghatározott összeg, és a képzést a tárgyévben sikeres képesítő vizsgával zárók létszámát alapul véve a 22. § (3) bekezdés b) pontja szerint a képzés teljes időtartamára számított normatíva 30 százalékának megfelelő összeg,

c) a technikum kizárólag érettségi vizsgára felkészítő képzésében, a tárgyévben felnőttképzési jogviszonyban részt vevő személyenként 360 000 forint/év keretösszeg képzési időszak által érintett hónapok számának megfelelően arányosan csökkentett összege.

(2a)[81] A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti sikeres szakmai vizsgával zárók létszámában kizárólag azok a képzésben részt vevő személyek vehetők figyelembe, akik oktatása vagy képzése a kedvezményezett részeként működő szakképző intézményben valósult meg.

(3) A kedvezményezett kiegészítő támogatásra jogosult, ha az elszámolás alapján megállapításra kerülő támogatási jogosultság összege meghaladja a kedvezményezett részére a 22. § (4) bekezdése szerint adott időszakra biztosított támogatás összegét.

(4) A kedvezményezettnek az elszámolás alapján visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a részére a 22. § (4) bekezdése szerint adott időszakra biztosított támogatás összege meghaladja az elszámolás alapján megállapításra kerülő támogatási jogosultság összegét.

(4a) A kérelem benyújtása előtt megszűnt vagy fenntartóváltással érintett intézményre vonatkozóan tárgyévi támogatás nem vehető igénybe.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatások és visszafizetési kötelezettségek összegét a támogató kedvezményezettenként, évente az elszámolások alapján ezer forintra kerekítve összesítetten állapítja meg a (4a) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, és az összesítés egyenlege és a vonatkozó támogatói okirat módosítása alapján folyósítja a kiegészítő támogatást, vagy írja elő a visszafizetési kötelezettséget. Az egyenlegrendezés megvalósulhat a tárgyévet követő évre eső támogatói okirat szerinti összeg elszámolással történő korrekcióján keresztül.

(6) A támogatás az oktatással vagy képzéssel összefüggésben felmerülő, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített kiadásokra használható fel.

(7) A támogatás igénylésének és felhasználásának jogszerűségét, valamint a kérelemben és az elszámolásban közölt adatok megalapozottságát a támogató ellenőrzi. A tárgyévben tervezett ellenőrzésekről a támogató ellenőrzési tervet készít.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

25. § Az e rendelet alapján

a) kijelölt kezelő szerv, valamint

b) - ha e rendelet a hatálya alá tartozó előirányzat esetében lebonyolító szerv igénybevételét lehetővé teszi - az Ávr. szerinti megállapodás keretében kijelölt lebonyolító szerv

(a kezelő szerv és a lebonyolító szerv a továbbiakban együtt: szerv) által az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok vonatkozásában az e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést az arra jogosult szerv által tett kötelezettségvállalásnak és teljesített kifizetésnek kell tekinteni.

26. §[82] A 22. § (4) bekezdés a) pontjában és a 23. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a duális képzés létszámának figyelembevételére vonatkozó rendelkezést először a 2025. évi előlegek biztosítása és a 2025. évi támogatás 2026. évi egyenlegrendezése során kell alkalmazni.

27. § Ez a rendelet

a)[83] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,

b)[84] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet,

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat,

d)[85] a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. Fejezete, valamint 13., 14., 25., 26., 26a., 31., 53., 54. és 56. cikke,

e)[86] a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.111638 (2024/N) számú határozattal meghosszabbított és módosított SA.50768 (2018/N) számú európai bizottsági határozat

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

28. §[87] E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 10/2023. (X. 16.) KIM rendelet módosításáról szóló 24/2025. (XI. 6.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Csák János s. k.,

kultúráért és innovációért felelős miniszter

1. melléklet a 10/2023. (X. 16.) KIM rendelethez

XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet 2025. évi fejezeti kezelésű költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve[88]

2. melléklet a 10/2023. (X. 16.) KIM rendelethez

XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet 2025. évi központi kezelésű költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve[103]