239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet

az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról

A Kormány

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a III. Fejezet tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a IV. Fejezet tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Készenlétben tartás: a tűzoltó-szakmai feladatok ellátására használ, rendszeresített, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő tűzvédelmi technika bevethető állapotban tartása.

2. Készenléti szolgálat: a tűzoltóság káresethez történő vonulásra kötelezettséget vállaló tűzoltójának olyan riasztható állapota, amikor sem tevékenysége, sem tartózkodási helye nem korlátozza kivonulási kötelezettségének teljesítésében.

3. Rendkívüli készenléti szolgálat: a tűzoltóság szakmai feladatait ellátó tűzoltóinak olyan munkavégzési, vagy rendelkezésre állási feladatvégzésre kötelezése, amit

a) önkormányzati tűzoltóság esetében a települési önkormányzat képviselő-testülete, vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) vezetője,

b) létesítményi tűzoltóság esetében a központi szerv vezetője

rendel el meghatározott helyen és időtartamban.

4. Készenléti jellegű szolgálatellátás: az olyan munkakör, amelyben

a) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy

b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár,

és a tűzoltó 24 órás váltásos munkarendbe tartozó beosztásban, állandó készenléti helyzetben a szolgálatteljesítés helyén látja el a szolgálatát.

5. Létesítményi tűzoltó: a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, vagy alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság szervezetében tűzoltói feladatot ellátó vagy a létesítményi tűzoltóság szakmai feladatellátását irányító személy, akit a központi szerv létesítményi tűzoltóként nyilvántart és igazolvánnyal lát el.

6. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltó: a tűzoltói tevékenységét tűzoltó szakmai feladatok ellátására irányuló munkaviszony alapján, készenléti jellegű szolgálatban végző, vagy a létesítményi tűzoltóság szakmai feladatellátását irányító, jogszabályban meghatározott tűzoltó szakmai képesítéssel rendelkező és a hivatásos tűzoltókra előírt egészségügyi, fizikai és pszichikai követelményeknek megfelelt, 18. életévét betöltött személy.

7. Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltó: a tűzoltói tevékenységét egyéb jogviszony alapján, szervezett szolgálatban végző, jogszabályban meghatározott tűzoltó szakmai képesítéssel rendelkező és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján tűzoltói szolgálatra alkalmasnak minősített, 18. életévét betöltött személy.

8. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság: kizárólag főfoglalkozású tűzoltókból vagy vegyesen főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból álló létesítményi tűzoltóság, amelyben mindenkor legalább négy főfoglalkozású létesítményi tűzoltó lát el készenléti jellegű szolgálatot.

9. Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság: alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból, vagy főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból álló létesítményi tűzoltóság, amelyben az egy időben készenléti jellegű szolgálatot ellátó főfoglalkozású tűzoltók létszáma kevesebb, mint négy fő.

10.[1]

11.[2] Állandó tűzterhelés: a beépített éghető anyagok és épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték.

12.[3] Időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzszakaszban található éghető anyagok és berendezések tömegéből származó tűzterhelési érték.

13.[4] Normatív tűzterhelés: bizonyos rendeltetésű helyiségekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló időleges tűzterhelési érték.

14.[5] Tűzterhelés: az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FELADATA

1. Az önkormányzati tűzoltóság szakmai feladata

2. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság tűzmegelőzési tevékenysége során, a vonulási területén

a) segíti az önkormányzatok jogszabályokban meghatározott tűzmegelőzési feladatait,

b) tűzvédelmi hiányosság észlelése esetén - különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeiben észlelt hiányosságra - azt haladéktalanul jelzi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katasztrófavédelmi kirendeltségének (a továbbiakban: helyi szerv),

c) részt vesz a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában.

(2) Az önkormányzati tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységére való felkészülése érdekében

a) toborozza és szervezi a vonulási területén a tűzoltói szolgálatra jelentkezőket, valamint gondoskodik azok szakmai felkészítéséről, továbbképzéséről,

b) folyamatosan gondoskodik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására szervezett erő és eszközállomány riaszthatóságáról,

c) gondoskodik szakfelszereléseinek és egyéni védőeszközeinek karbantartásáról, jogszabályokban előírtak szerinti felülvizsgálatáról,

d) jogszabályban meghatározott éves továbbképzési tervet készít, melyet egyetértés céljából megküld a helyi szervnek, és gondoskodik az állomány továbbképzéséről,

e) támogatást nyújthat a vele együttműködési megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége során

a) gondoskodik a beavatkozásban részt vevő állomány rendszeresített egyéni védőeszközökkel történő ellátásáról,

b) a központi szerv főügyelete utasítására kivonul a vonulási területén kívül keletkezett tűz oltására, műszaki mentésre,

c) jelenti a vonulási területén keletkezett tűzesetet, káresetet, az általa eloltott, valamint a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetet a helyi szerv ügyeletére, és eleget tesz egyéb jelentési kötelezettségének,

d) a központi szerv vezetője vagy a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelkezése alapján rendkívüli készenléti szolgálatot lát el, amelynek költségeiről az elrendelő gondoskodik,

e) haladéktalanul jelenti a helyi szerv ügyeletére a gépjárműveinek vonulóképtelenségét, a késedelmesen végrehajtható vagy késedelmesen végrehajtott vonulást, valamint a vonulóképességet korlátozó egyéb körülményeket, a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelését és annak okát.

2. Az önkormányzati tűzoltóság működésére vonatkozó szabályok

3. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott létszámú önkormányzati tűzoltó folyamatos riaszthatóságáról gondoskodik, annak érdekében, hogy az önkormányzati tűzoltóság a jogszabályban meghatározott tűzoltó eszközöket és szakfelszereléseket működtetni tudja.

(2) Az önkormányzati tűzoltóságnak a tűzesethez, műszaki mentéshez a készenlétben tartandó gépjárműivel és az arra beosztott létszámmal, valamint tűzoltás vezetésére jogosult személlyel jogszabályban meghatározott normaidőn belül meg kell kezdenie a vonulást.

4. §[6] Az önkormányzati tűzoltóság ügyeleti szolgálatot tart fenn.

5. § Az önkormányzati tűzoltóság a vonulási területén működő gazdálkodó szervekkel a létesítményi tűzoltósági feladatok átvállalására az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének (a továbbiakban: területi szerv) egyetértésével megállapodhat, amennyiben a megállapodásban vállaltak nem veszélyeztetik a vonulási terület ellátásával kapcsolatos feladatok maradéktalan teljesítését.

6. § Az önkormányzati tűzoltó éves egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatának díját az önkormányzati tűzoltóság viseli.

7. § Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltó-szakmai feladatait főfoglalkozású és önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltók látják el. Az önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó a szakmai feladatait az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó között létrejött írásos megállapodás alapján hajtja végre. A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az önkéntes szakmai tevékenység tartalmát,

b) a feladatellátás helyét,

c) a tevékenységre fordítandó időt,

d) a szakmai feladat ellátására vonatkozó képesítési és képzési minimumokat,

e) a szolgálat ellátás rendjét, juttatásait,

f) az egyenruházat viselésének rendjét, valamint

g) a megállapodás megszűnésére vonatkozó előírásokat.

8. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság rajokból áll.

(2) Az önkormányzati tűzoltó beosztása szerint lehet beosztott tűzoltó vagy tisztségviselő.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában tisztségviselőnek minősül a rajparancsnok, a rajparancsnok-helyettes, a tűzoltóparancsnok-helyettes és a tűzoltóparancsnok.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság szolgálatszervezéséről a tűzoltóparancsnok gondoskodik.

9. § Az önkormányzati tűzoltóság működését alapszabályban határozzák meg. Az alapszabálynak tartalmaznia kell különösen

a) a tűzoltóparancsnok beszámoltatásának rendjét,

b) a kiképzés és rendszeres továbbképzés feltételeinek biztosítását.

10. § Az önkormányzati tűzoltóságok parancsnokai és a tűzoltás vezetésére jogosult állománya évente legalább két alkalommal részt vesz a területi szerv által szervezett kötelező továbbképzésen és szakmai tájékoztatón.

3. Az együttműködési megállapodás

11. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság a megalakulásától számított 30 napon belül együttműködési megállapodást köt a helyi szervvel a tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálat ellátása, valamint a közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén követendő biztonsági intézkedések végrehajtásában való közreműködés céljából, melyet a területi szerv vezetője hagyja jóvá. A területi szerv az együttműködési megállapodásokat a központi szerv részére megküldi.

(2) Az együttműködési megállapodás megkötését az önkormányzati tűzoltóság a szükséges adatok megküldésével kezdeményezi a helyi szervnél.

(3) Az együttműködési megállapodás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) felek neve, székhelye,

b) kapcsolattartók neve, elérhetősége,

c) a vonulási terület,

d) a készenléti létszám,

e) a riasztható eszközök és felszerelések,

f) az együttműködési megállapodás megszűnésének esetei.

(4) Az együttműködési megállapodással kapcsolatos adatok változásáról a felek írásban haladéktalanul értesítik egymást.

4. Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területe

12. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területét úgy kell meghatározni, hogy a vonulási területhez tartozó település közigazgatási határának legtávolabbi pontjára a riasztott tűzoltóság előírt erői és eszközei, a jelzés vételétől számítva legfeljebb 25 percen belül elsőnek érkezzenek ki.

(2) Abban az esetben, ha a település közigazgatási határának legtávolabbi pontját az önkormányzati tűzoltóság 25 percen túl éri el, de a kiérkezési ideje rövidebb, mint a helyi szervé, akkor az adott település területe az önkormányzati tűzoltóság vonulási területéhez csatolható.

5. Az önkormányzati tűzoltóságok finanszírozásához szükséges pontértékek meghatározása

13. § (1) Az önkormányzati tűzoltóságok finanszírozásának mértékét a veszélyeztető tényezők súlyozásával számított, a vonulási területének reális veszélyeztetettségét kifejező pontszám (a továbbiakban: veszélyeztetettségi pontszám) alapján kell meghatározni, a rendelkezésre álló finanszírozási keret felosztásával.

(2) A reális veszélyeztetettség meghatározására a mentő-tűzvédelmet befolyásoló szempontok (a továbbiakban: veszélyeztető tényezők) figyelembevételével kerül sor.

(3) Veszélyeztető tényezők

a) a vonulási területhez tartozó települések távolsága a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos tűzoltóságtól,

b) a vonulási területhez tartozó település (a továbbiakban: település) lakosságszáma,

c) a település közigazgatási területének nagysága,

d) a településen lévő SEVESO II hatálya alá tartozó üzemek besorolása (alsó- vagy felső küszöbértékű) és száma,

e) a település távolsága az önkormányzati tűzoltóságtól.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság veszélyeztetettségi pontszáma a vonulási területéhez tartozó települések veszélyeztetettségi pontszámainak összege.

(5) A települések veszélyeztetettségi pontszámainak kiszámolása során a település távolsága a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos tűzoltóságtól 40, a település lakosságszáma 30, a település közigazgatási területének nagysága 10, a településen lévő SEVESO II hatálya alá tartozó üzemek besorolása és száma 10, a település távolsága az önkormányzati tűzoltóságtól 10 súlyszázalékban kerül figyelembevételre.

(6) A központi szerv a helyi önkormányzat polgármesterének megkeresése alapján tájékoztatást ad a település veszélyeztetettségi pontszámáról. A központi szerv minden évben a december 31-ei állapotra tekintettel a honlapján tájékoztató jelleggel közzéteszi az egyes önkormányzati tűzoltóságokra eső pontszámokat.

6. A vonulási területen kívüli tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátásával kapcsolatos költségek megtérítése

14. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területén kívül elrendelt vonulásai költségét a központi szerv az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére téríti meg.

(2) Az e rendeletben meghatározott igénybevétel esetén a beavatkozás költségeként számolható el

a) az (1) bekezdésben foglalt esetben a vonulással, az állomáshelyre történő visszatéréssel és a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, kenőanyag, a beavatkozás során felhasznált oltógáz, oltópor, habképző anyag (a továbbiakban együtt: oltóanyag), a tűzoltóság készletéből felhasznált mentesítő, felitató anyag értéke, valamint megsemmisítésük költsége, ha az biztosítási vagy más jogviszony alapján nem térül meg,

b) a vonulás, a beavatkozás és az állomáshelyre történő visszatérés során, önhibán kívül okozott olyan kár, amely biztosítási vagy más jogviszony alapján nem térül meg.

(3) A tűzoltó gépjárművek elszámolható költségnormáit a vonulási területen érvényes előírásokkal egyezően kell alkalmazni.

15. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos költségtérítést az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka az igénybevétel helye szerint illetékes területi szerv útján igényli a központi szervtől az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú igénybejelentéssel.

(2) A költségtérítési igény jogosságát a területi szerv vezetője megvizsgálja, és véleményével kiegészítve, a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül felterjeszti a központi szerv felé.

(3) A költségtérítési igény jogosságáról és a költségtérítés mértékéről a központi szerv vezetője a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

III. FEJEZET

A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7. A létesítményi tűzoltóság feladata

16. § (1) A létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi tevékenysége során

a) figyelemmel kíséri és segíti a létesítményi tűzoltóság vonulási területén a tűzvédelmi jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglaltak érvényesülését, különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeit biztosító szabályokra;

b) jelzi a tűzvédelmi szabálytalanságokat a létesítmény vezetőjének;

c) közreműködik a munkavállalók tűzvédelmi felkészítésében, a tűzoltó eszközök és felszerelések használatának ismertetésében;

d) szükség szerint ellátja az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésénél a tűzoltói felügyeletet, amennyiben az nem veszélyezteti a (2) bekezdés d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

(2) A létesítményi tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége érdekében

a) munkaidőben gondoskodik a készenléti- vagy készenléti jellegű szolgálat ellátásáról;

b) munkaidőn kívül a létesítmény vezetője által meghatározottak szerint ügyeleti szolgálatot tart;

c) gondoskodik a tűzoltás feltételeinek biztosításáról;

d) a külön jogszabályban foglaltak szerint, tűzoltási és műszaki mentési feladatokat lát el a létesítményi tűzoltóság vonulási területén, valamint a Tűzoltási Műszaki Mentési Tervben (a továbbiakban: TMMT) a részére meghatározott feladatokat végrehajtja;

e) a jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletének utasítására kivonul a létesítményi tűzoltóság vonulási területén kívül keletkezett eseményhez, ahol a tűzoltásvezető által meghatározott feladatokat hajtja végre, ha az nem veszélyezteti a d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

(2a)[7] A repülőtéri létesítményi tűzoltóság üzemeltetője a létesítményi tűzoltóság készenléti szolgálatát úgy határozza meg, hogy a repülési műveletek alatt és legalább az utolsó járat indulását követő 15. percig a tűzoltó járművek és eszközök maximális kapacitású üzemeltetéséhez elegendő számú és a szakmai képesítési követelményeknek megfelelő személyzet álljon rendelkezésre.

(3)[8] A létesítményi tűzoltóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a tűzvizsgálat érdekében haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hivatásos tűzoltóságot az általa eloltott, vagy a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetről. Ha a tűz a Magyar Honvédség objektumában keletkezett, akkor a Honvédelmi Minisztériumot kell tájékoztatni.

(4) A létesítményi tűzoltóság vagy annak fenntartója gondoskodik szakfelszereléseinek és egyéni védőeszközeinek karbantartásáról.

(5) A létesítményi tűzoltóság fenntartója és a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság - ha az nem veszélyezteti a létesítményi tűzoltóság elsődleges beavatkozási feladatainak ellátását - külön megállapodást köthet a létesítményi tűzoltóság vonulási területén kívül keletkezett tűz oltására és műszaki mentésre. A költségek megtérítésének módját a megállapodásban rögzíteni kell.

(6) Az együttműködési megállapodást a hivatásos tűzoltóság parancsnoka a területi szervhez jóváhagyás céljából felterjeszti.

(7) A létesítményi tűzoltóság jogszabályban meghatározottak szerint - a fenntartója engedélyével - a folyamatos készenléti vagy ügyeleti szolgálat biztosításával a hivatásos tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások köréről, valamint a hivatásos tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, felszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosításának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti tűzvédelmi szolgáltatást végezhet. A szolgáltatás végzése nem veszélyeztetheti a (2) bekezdés d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

8. A létesítményi tűzoltóság működése

17. § (1) A területi szerv szervezi a hivatásos és a létesítményi tűzoltóságokkal való együttműködést.

(2) A területi szerv véleményezési jogot gyakorol a létesítményi tűzoltósági feladatok átvállalására vonatkozó megállapodásnál.

18. § (1) Létesítményi tűzoltóságot kell működtetni ott ahol

a)[9] a 2. mellékletben foglalt tűzszakasz alapterülete és a 3-7. melléklet alapján meghatározott számított tűzterhelése megkívánja, az ott meghatározott létszámmal,

b)[10] az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges, vagy

c)[11] a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) Annex 14. Függelék, a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 139/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban:139/2014/EU rendelet), valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével tűzoltó és mentő szolgálatot határoz meg, függetlenül attól, hogy a repülőtér rendelkezik-e már külön jogszabályban meghatározott üzemben tartási engedéllyel.

(2) Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot kell működtetni:

a) az atomerőműben;

b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek esetén, jogszabály alapján felső vagy alsó küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat vagy dominóhatás miatt szükséges;

c) ahol az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges;

d) a Magyar Honvédség objektumaiban jogszabályban meghatározottak alapján.

e)[12] a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2018/1139 számú rendelete hatálya alá tartozó repülőtereken.

(3)[13] A létesítményi tűzoltóság kötelező működtetéséről az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyi szerv javaslatára a területi szerv, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság kötelező működtetéséről

a) (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a területi szerv,

b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a helyi szerv javaslatára a területi szerv

határozatban dönt.

(3a)[14] A repülőtéri létesítményi tűzoltóság kötelező működtetéséről

a) a b) pont hatálya alá tartozó repülőtér kivételével a központi szerv,

b) a légiközlekedésről szóló törvény szerinti közös felhasználású repülőtér és az állami repülések célját szolgáló repülőtér esetében a repülőtér üzembentartási engedélyezése során a katonai légügyi hatóság

az üzemeltetővel való egyeztetést és a vonatkozó szakhatóságok állásfoglalásainak beszerzését követően határozatban dönt.

(3b)[15] A (3a) bekezdés szerinti határozatban az eljáró hatóság megállapítja a létesítményi tűzoltóság működéséhez szükséges napi, vagy műszakonkénti legkisebb létszámot és a minimálisan szükséges tűzoltó egyéni védőfelszerelések mennyiségét, a szükséges gépjárművek, felszerelések, oltó- és mentesítő anyagok, tartalékok minimális mennyiségét, valamint a kivonulás rendjét is.

(4)[16] A létesítményi tűzoltóság egy időben készenléti jellegű szolgálatot ellátó létszáma, ide nem értve a 18. § (1) bekezdés c) pontját, 4 főnél kevesebb nem lehet.

(5)[17] Amennyiben főfoglalkozású létesítményi tűzoltók alkalmazása szükséges, a (3) és (3a) bekezdésekben meghatározott szerv határozatban előírja a főfoglalkozású létesítményi tűzoltók legkisebb számát.

(6) Az alkalomszerűen igénybe vehető létszám a fenntartó kérelmére kiváltható főfoglalkozású tűzoltókkal. A kiváltás akkor alkalmazható, ha a meghatározott minimum létszám legalább 8 fő. Ekkor az előírt létszámból 4 fő főfoglalkozású, az e feletti létszám minden 4 főjét pedig 1 fő főfoglalkozású létesítményi tűzoltóval lehet kiváltani.

(7)[18] E rendelet alapján megállapított legkisebb készenléti létszámnak folyamatosan rendelkezésre kell állnia mindaddig, amíg a tűzszakasz mérete, rendeltetése vagy a számított tűz terhelése meg nem változik. Repülőterek esetében a 16. § (2a) bekezdésben meghatározott ideig - kivéve a 139/2014/EU rendelet által biztosított csökkent aktivitás várható időszakait - kell a legkisebb készenléti létszámnak, gépjárműnek, oltóanyagnak és felszerelésnek folyamatosan rendelkezésre állnia.

(8) A 2. melléklet alapján meghatározott legkisebb készenléti létszámot további négy fővel meg kell növelni abban az esetben, ha a tűzszakasz többszintes.

(9) A létesítményi tűzoltóság összlétszámát úgy kell meghatározni, hogy abból a mindenkori legkisebb készenléti létszám akadálytalanul biztosítható legyen.

(10) A készenléti létszámon belül mindig rendelkezésre kell állnia a tűzoltás vezetésére jogosult, felelős vezetőnek.

(11) A legkisebb készenléti létszám biztosításánál a létesítményi tűzoltóparancsnokot nem lehet figyelembe venni.

(12)[19] A (3a) bekezdés a) pontja szerinti repülőtér üzemeltetője annak felmérése érdekében, hogy a repülőtéren biztosítandó létesítményi tűzoltóság védelmi szintje megfelel-e a repülőtér mentési és tűzoltási kategóriájának, legalább évente előrejelzést készít a repülőtéren várhatóan üzemelő repülőgép-forgalomról a következő tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan és szükség esetén kezdeményezi a központi szerv által kiadott határozat felülvizsgálatát és módosítását.

19. § (1) Több tűzszakasz esetén a létesítménynek azon tűzszakaszát, illetve szabadterét kell figyelembe venni, amelynek alapterülete és számított tűzterhelése alapján a 2. melléklet szerint meghatározandó létesítményi tűzoltóság készenléti létszáma a legmagasabb.

(2) A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy képes legyen a létesítményben keletkezett tűz oltását önállóan, az elsőfokú hatóság által előírt erőkkel, eszközökkel megkezdeni és önállóan vagy a riasztható hivatásos tűzoltóságokkal együttesen a létesítményben várható legnagyobb veszélyhelyzetet megszüntetni. Az ehhez szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, védőfelszereléseket, oltó- és mentesítő anyagokat, valamint a szükséges tartalékot a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani.

(3) A szükséges létszám és felszerelés megállapításánál a létesítmény védelmét szolgáló beépített tűzoltó technikai eszközök, a szakmai felügyelet által jóváhagyott megállapodás alapján biztosított egyéb erők, valamint a létesítmény azonnal igénybe vehető kárelhárító szerveinek felszerelése figyelembe vehető. Ha a létesítményben többféle, eltérő felszerelést és anyagokat igénylő veszélyhelyzet is lehetséges, akkor a létesítmény tűzoltóságának valamennyi - a szakmai felügyelet által meghatározott - veszélyhelyzet elhárítására fel kell készülnie.

(4)[20] A létesítményi tűzoltóság vonulási területe a fenntartására kötelezett szervezet létesítményének területe, valamint azon más létesítmények területe, amelyekre a szerződésben működési kötelezettséget vállal, és a 21. § (1) bekezdésben rögzített követelményeket teljesíti. Repülőtéri létesítményi tűzoltóság esetén a vonulási terület megfelel az ICAO által kiadott előírásokban és ajánlásokban, valamint a 139/2014/EU rendeletben meghatározottaknak.

(5) A több természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által közösen létrehozott és fenntartott létesítményi tűzoltóság esetén a működtetéssel kapcsolatos költségeket megállapodásuk szerint, ennek hiányában az önálló védekezésükhöz szükséges létszám arányában viselik.

(6) Abban a létesítményben, amelynek tűzszakaszát bérbe adják, a létesítményi tűzoltósággal kapcsolatos követelmények betartására a bérbeadó kötelezett. E kötelesség teljesítését - írásbeli megállapodás alapján - a bérbeadótól a bérlő átvállalhatja.

(7) A létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására megállapodás csak akkor köthető, ha az arra vállalkozó szervezet a 21. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket saját feladatainak maradéktalan ellátása mellett tudja teljesíteni.

(8) A létesítményi tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodás felmondása, vagy a közösen működtetett tűzoltóság megszűnése esetén a gazdálkodó szerv köteles haladéktalanul gondoskodni a 16. §-ban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáról.

(9) A gazdálkodó szervezet a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására más létesítményi tűzoltósággal - a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság létrehozására kötelezett gazdálkodó szervezet esetén kizárólag főfoglalkozású létesítményi tűzoltósággal - megállapodhatnak a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátására, ha a létesítményi tűzoltóság állandó ügyelettel, továbbá a feladat ellátásához szükséges létszámú készenléti szolgálattal és felszereléssel rendelkezik.

(10)[21] A repülőtéri létesítményi tűzoltóság kivételével a létesítményi tűzoltóság gépjárműveire, felszerelésére, védőfelszerelésére, oltó- és mentesítő anyagaira, valamint tartalékaira vonatkozó követelményeket a területi szerv állapítja meg a létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezettel történt egyeztetés után. A létesítményi tűzoltóság létszáma tekintetében a területi szerv a 2. mellékletben meghatározott létszámtól a tűzvédelmet megalapozó technikai megoldások figyelembevétele mellett eltérést engedélyezhet azzal, hogy a készenléti létszám 4 főnél kevesebb nem lehet.

(11) A területi szerv a 18. § (1) bekezdés a) pontjának követelményei alól kérelemre felmentést adhat, amennyiben a jelenlévő anyagok környezetre gyakorolt veszélyessége a létesítményi tűzoltóság működtetését nem teszi szükségessé, és a létesítmény területén bekövetkező esemény közvetlenül nem veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

(12) A (11) bekezdés szerinti felmentés nem adható

a) a 18. § (2) bekezdés a) pontja esetén, továbbá

b) ha a létesítmény érintett tűzszakaszaiban a számított tűzterhelés nagyobb részt oxidáló anyagok és készítmények, vagy fokozottan robbanásveszélyes, tűzveszélyes anyagok és készítmények jelenlétéből adódik.

20. § (1) Létesítményi tűzoltóság létrehozatala nem kötelező, de az létrehozható[22]

a) tömegtartózkodásra szolgáló, vagy közösségi, nagy forgalmú létesítményben, valamint lakóépületek védelmére;

b) éghető folyadékok és olvadékok tároló telepein, ha a telepen lévő valamennyi földfeletti álló, hengeres, merevtetős vagy úszótetős acéltartályt jogszabályban meghatározottak szerinti stabil habbal oltó berendezés védi;

c) abban a létesítményben, ahol valamennyi, a 2. melléklet szerint létesítményi tűzoltóság fenntartását indokolttá tevő tűzszakasz teljes területét automatikus oltóberendezés védi;

d) abban a mezőgazdasági létesítményben, melyben termények ömlesztett tárolását végzik.

(2) Az (1) bekezdés alapján létrehozott létesítményi tűzoltóság esetében a szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, oltó- és mentesítő anyagokat, a szükséges tartalékot a területi szerv a létesítményi tűzoltóság fenntartójának kezdeményezése alapján, annak figyelembevételével határozza meg. A kötelezés nélkül fenntartott létesítményi tűzoltóságnak meg kell felelnie a 18. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

21. § (1)[23] A repülőtéri létesítményi tűzoltóság kivételével az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságnak a riasztástól számított öt percen belül (a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnak két percen belül) meg kell kezdenie a kivonulást, és állomáshelyéről - optimális esetben - a riasztástól számított tíz percen belül ki kell érkeznie a tűzeset, vagy a műszaki mentés helyszínére.

(2) A tűzoltó parancsnoknak, vagy az általa megbízott, őt helyettesítő parancsnoki ügyeletesnek késedelem nélkül ki kell vonulni azon eseményekhez, melyekhez a hivatásos tűzoltóság egységei is vonulnak. Parancsnoki ügyeletes az lehet, aki tűzoltás vezetési jogosultsággal rendelkezik.

9. A létesítményi tűzoltóság szervezete, tagjainak képzése

22. § (1) A létesítményi tűzoltóság létszámától és a helyi sajátosságoktól függően rajok, a rajokból egységek szervezhetőek, amit a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles írásban szabályozni. A raj létszáma 4-6 fő, az egység 2 rajból áll. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok rajait a riasztási fokozat meghatározásánál figyelembe kell venni.

(2) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnál alkalmazott beosztások megegyezhetnek a hivatásos tűzoltóságnál alkalmazott beosztásokkal.

(3) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnál a foglalkoztatásra vonatkozó egyéb előírások érvényre juttatása mellett a hivatásos tűzoltóságokkal megegyező szolgálati időbeosztás alkalmazható.

23. § (1) A létesítményi tűzoltóságnak minden tárgyévet megelőző év december 15. napjáig éves képzési tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell elméleti és gyakorlati foglalkozásokat.

(2) A képzési tervet a létesítményi tűzoltóság parancsnoka hagyja jóvá.

(3) A létesítményi tűzoltóság parancsnoka oktatási naplót vezet.

(4) Az oktatási naplónak tartalmaznia kell a

a) képzés helyét, idejét,

b) képzés időtartamát,

c) képzés tárgyát,

d) foglalkozáson részt vettek nevét és aláírását.

24. § (1) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság képzési tervében hetente legalább négy, a létesítmény sajátosságaihoz igazodó, elméleti és gyakorlati foglalkozást kell tervezni.

(2) Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság képzési tervében negyedévente legalább 4 órás, a létesítmény sajátosságaihoz igazodó, elméleti és gyakorlati foglalkozást kell tervezni.

(3) A főfoglalkozású és az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság tagjainak évente legalább egy elméleti és gyakorlati felmérését a tárgyév december 31-ig végre kell hajtani, a végrehajtás tényét dokumentálni kell.

10. A létesítményi tűzoltóság irányítása

25. § A létesítményi tűzoltóság általános irányítását a tűzvédelmi szabályzatban, vagy a fenntartó alapító okiratában - közösen létesített létesítményi tűzoltóság esetében az erre vonatkozó megállapodásban - meghatározott egyszemélyi felelős vezető, vagy testület látja el. Ennek során

a) figyelemmel kíséri a létesítményi tűzoltóság működését,

b) beszámoltatja a létesítményi tűzoltóparancsnokot,

c) kinevezi és felmenti a létesítményi tűzoltóság tagjait, felettük munkáltatói jogokat gyakorol,

d) gondoskodik a létesítményi tűzoltóság tagjait megillető jogok és juttatások biztosításáról,

e) biztosítja a kiképzés és a rendszeres továbbképzés feltételeit,

f) a létesítményi tűzoltóság számára az alaptevékenységet nem akadályozó vagy veszélyeztető további feladatot határozhat meg,

g) szabályozza a készenléti vagy készenléti jellegű szolgálatellátás követelményeit és elveit a szakmai követelményekre és helyi sajátosságokra figyelemmel.

26. § A létesítményi tűzoltóság szakmai tevékenységét a tűzoltó parancsnok irányítja. Ennek során

a) gondoskodik a tűzoltóság részére előírt tervek elkészítéséről,

b) meghatározza az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatait,

c) gondoskodik az előírt képzések, gyakorlatok, és foglalkozások megszervezéséről és megfelelő színvonalú megtartásáról,

d) biztosítja a személyi állomány tagjainak az elrendelt képzéseken és továbbképzéseken, gyakorlatokon történő részvételt,

e) kapcsolatot tart a helyi szerv vezetőivel,

f) intézkedik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtásáról azokra történő felkészülésről,

g) intézkedik a szolgálatszervezés elkészítéséről,

h) intézkedik a szolgálati okmányok vezetéséről,

i) intézkedik a felügyeleti szerv által meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséről,

j) ellenőrzi a létesítményi tűzoltóság állományának tevékenységét, szolgálatellátását,

k) javaslatot tesz a létesítményi tűzoltóság fenntartójának, a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez szükséges eszközök felszerelések beszerzésére,

l) meghatározza a riasztás rendjét és biztosítja az ahhoz szükséges feltételeket.

27. § (1) A működő, vagy megalakítandó létesítményi tűzoltóság köteles a területi szervnek a megalakulást, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat, a változást követő 3 munkanapon belül bejelenteni.

(2)[24] A repülőtéri létesítményi tűzoltóságok kivételével a területi szerv által szolgáltatott adatok alapján a központi szerv nyilvántartja a létesítményi tűzoltóság nevét, székhelyét, létrehozásának dátumát, létszámát, a tűzoltásba, műszaki mentésbe bevonható technikai eszközét, felszerelését, oltó- és mentesítő anyagait.

(3) A létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezett szervezet a kötelezés alapjául szolgáló adatokban, körülményekben bekövetkező változást legalább 15 munkanappal korábban a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.

11. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok kötelező okmányai, nyilvántartásai és adatszolgáltatása

28. § (1) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságoknak a következő okmányokkal és nyilvántartásokkal kell rendelkezniük:

a) szolgálati napló,

b) eseménynapló,

c) szabadság-nyilvántartás,

d) oltóanyag-nyilvántartás,

e) káreset felvételi lap,

f) munkavédelmi iratok:

fa) munkavédelmi őrnapló,

fb) alkoholszondás ellenőrzési napló,

fc) munkavédelmi oktatási napló.

(2) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok a 27. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően a következő adatszolgáltatásokra kötelesek a területi szerv útján a központi szerv felé:

a) tűzoltási, műszaki mentési jelentés;

b) szeradatlap.

12. Egyéb rendelkezések

29. § (1) A létesítményi tűzoltóság köteles részt venni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által létesítményi tűzoltóság vonulási területén, valamint a 16. § (5) bekezdés szerint azon kívül szervezett gyakorlatokon.

(2) A szabadidejében képzésre, gyakorlatra igénybe vett létesítményi tűzoltó részére a létesítményi tűzoltóság fenntartója a munkaszerződésben rögzített szabályok szerint köteles térítést biztosítani.

(3) A létesítményi tűzoltók éves egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatáról és annak költségfedezetéről a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles gondoskodni.

30. § A létesítményi tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó szakfelszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosítása a tűzoltóság fenntartójának engedélyével és felelősségével történhet. A kapacitás kihasználását célzó hasznosítás nem veszélyeztetheti a létesítményi tűzoltóság működőképességét.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATNAK A HIVATÁSOS TŰZOLTÓSÁG, ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG ÉS ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET FENNTARTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

31. § (1) A hivatásos tűzoltóság fenntartásához történő hozzájárulás esetén a támogatást az azt biztosító települési önkormányzat képviselő-testülete és a hivatásos tűzoltóság irányítását ellátó területi szerv között létrejött megállapodás rögzíti.

(2) A hivatásos tűzoltóság fenntartásához biztosított hozzájárulás felhasználásáról a hivatásos tűzoltóság irányítását ellátó területi szerv köteles elszámolni a települési önkormányzat felé.

(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete által pénzeszközökkel támogatott, a hivatásos tűzoltóságra vonatkozó fejlesztési igény a megvalósítás során előnyt élvez.

32. § (1) Önkormányzati tűzoltóság fenntartása esetén a települési önkormányzat hozzájárulását az önkormányzati tűzoltóság, valamint a székhelye szerinti és az általa védett települések önkormányzatai között létrejött megállapodás rögzíti. A megállapodásban rögzített hozzájárulások mértékének megállapításánál kiemelt szempontnak tekintendő a települések lakosságszáma, valamint területének nagysága.

(2) A székhely szerinti települési önkormányzat, valamint az önkormányzati tűzoltóság által védett települések önkormányzatai éves hozzájárulásának mértékét legalább oly módon szükséges megállapítani, hogy a központi költségvetési hozzájárulással együttesen fedezetet biztosítsanak az önkormányzati tűzoltóság éves fejlesztési, fenntartási és működési kiadásaira.

(3) Az éves fenntartáshoz szükséges fedezetet az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló jogszabály alapján kell megállapítani.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság köteles elszámolni a fenntartásához biztosított hozzájárulás felhasználásáról a hozzájárulást biztosító székhely szerinti és az általa védett települések önkormányzatai felé.

33. § (1) A tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához történő hozzájárulást a támogatást biztosító települési önkormányzat képviselő-testülete és az önkéntes tűzoltó egyesület között létrejött megállapodás rögzíti.

(2) A települési önkormányzat hozzájárulásának mértékét az önkéntes tűzoltó egyesület vállalt feladatainak alapszintű ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek alapján kell megállapítani.

34. § A települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulása mellett támogatásként figyelembe vehető a laktanya biztosítása, építése, felújítása, üzemeltetésének átvállalása, a szakmai tevékenységet segítő tárgyi eszközök, készletek beszerzése, vagy használatra történő átadása, melyet a települési önkormányzatok és a hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati tűzoltóságok, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek között létrejött megállapodásokban szerepeltetni szükséges.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § A működő létesítményi tűzoltóságok 2012. március 31-ig kötelesek a területi szervnek bejelenteni a 27. § (2) bekezdés szerinti adataikat.

36. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)[25]

(3)[26]

37. §[27] (1) E rendeletnek a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 18. § (3a) bekezdése szerinti határozatban a hatóság a repülőtéri létesítményi tűzoltóság létrehozására vonatkozó kötelezettséget legkorábban 2023. október 1-től állapíthatja meg.

(2) Ha 2023. október 1-jéig nem születik meg a 18. § (3a) bekezdése szerinti végleges közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat, úgy a 18. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó repülőtéren az üzemeltető köteles legalább, a Módr. hatálybalépésének időpontjában a repülőtéren fennálló személyi- és eszközállományú tűzoltó szolgálatot működtetni a végleges, illetve jogerős határozat meghozataláig.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez

A vonulási területen kívüli költségtérítésre vonatkozó igénybejelentés tartalmi elemei

- fejléc,

- az igénylő neve és címe,

- az ügyintéző neve és telefonszáma,

- számlaszám,

- a kivonult járművekre vonatkozóan

- üzemanyag-felhasználása, forgalmi rendszáma, fajtája, típusa,

- megtett km alapnorma, üzemóra Norma Üzemanyag, kenőanyag literben,

- az üzemanyag, kenőanyag NAV egységára a pótlás napján (Ft/liter),[28]

- az üzemanyag-, kenőanyag-felhasználás költsége (Ft)

- Oltó- és felitató anyag felhasználásának kimutatása

- Felitató anyag kg-ban, egységár, költség,

- Por kg-ban, egységár, költség,

- Habanyag literben, egységár, költség,

- A felhasznált készülékek, illetve újratöltési költségek (db, Ft)

- igénybe vett tűzoltóság parancsnokának aláírása

2. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez

A létesítményi tűzoltóság kialakítására vonatkozó szabályok

A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszáma

SorszámABCDE
1.A létesítmény
tűzszakaszának
számított
tűzterhelése
1001-3000m23001-5000m25001-8000m28000 m2 feletti
2.Tűzszakasz alapterület esetén
3.501-1000 MJ/m2---4 fő
4.1001-1500 MJ/m2--4 fő8 fő
5.1501-2000 MJ/m2-4 fő8 fő12 fő
6.2000 MJ/m2 felett4 fő8 fő12 fő16 fő

3. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez[29]

A számított tűzterhelés meghatározása és igazolása

1. A számításhoz szükséges adat

a) az épület alaprajza, a tűzszakasz vagy az ellenőrzendő helyiség területének megjelölésével,

b) a jellemző helyen felvett függőleges metszet,

c) az építészeti műszaki leírás,

d) a technológiai műszaki leírás, tömegelemzés az éghető anyagokról,

e) az üzemeltetői nyilatkozat, amely szerint a tervezett éghetőanyag-mennyiségeket az üzemeltetés során nem lépik túl,

f) a vizsgálati bizonylat azokról az éghető anyagokról, amelyeket a 4. melléklet nem tartalmaz.

2. Az épület vagy az építmény részeinek, helyiségeinek, rendeltetési egységeinek számított tűzterhelését (pv) MJ/m2-ben, a következő képlettel kell számítani:

pv = p x a

ahol:

p tűzterhelés, melyet a 3-7. pontok szerint kell meghatározni,

a az anyagok égési sebességére jellemző, az anyag sűrűségétől és raktározási tömörségétől függő tényező, melyet a 8-10. pontok szerint kell meghatározni.

A pv számított tűzterhelés, valamint a p tűzterhelés megadható ún. faegyenértékben kg(fa)/m2 is. Ez az érték a MJ/m2-ben megadott érték 1/16,75-szorosa.

3. A p tűzterhelést, MJ/m2-ben, a következő képlettel kell számítani:

p = pn+ps

ahol:

pn az időleges tűzterhelés,

ps az állandó tűzterhelés.

4. Az időleges tűzterhelést a gyártási folyamatban előforduló éghető anyagok, valamint az éghető technológiai és egészségügyi-műszaki berendezések, szigetelések, raktári anyagkészletek, bútorok alapján kell meghatározni.

5. Az állandó tűzterhelést az épületszerkezetek éghető anyagai alapján kell meghatározni.

6. Az időleges és az állandó tűzterhelést a következő képletekkel kell kiszámítani:

ahol:

Mi az i-edik anyag tömege, kg,

Hi az i-edik anyag 1 kg-nyi tömegéből az égés során felszabaduló hő mennyisége, MJ/kg,

S az épület és építmény vagy részeik területe, m2,

j az időleges tűzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma,

k az állandó tűzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma.

Ha az anyagok térfogata ismert, a tömegük (M) számításához szükséges testsűrűségi, halmazsűrűségi adatokat a 4. melléklet tartalmazza. Az anyagok fűtőérték (Hi) adatait a 4. melléklet tartalmazza.

7. Az időleges tűzterhelés (pn) normatív értékek alapján is meghatározható a 6. és a 7. mellékletben felsorolt épületek és technológiák esetén.

8. Az a tényezőt a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol:

as tényező értéke 0,9.

9. Az időleges tűzterhelés an tényezőjét a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol:

ami az i-edik anyagra jellemző tényező.

10. Az egyes éghető anyagfajták ami tényezőit az 5. melléklet tartalmazza.

4. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez[30]

Éghető anyagok fűtőértéke (Hi) és testsűrűsége (nem folytonos térkitöltésű anyagok vagy termékek esetén halmazsűrűsége)

ABCD
1.Anyagok megnevezéseFűtőérték
(H,)
MJ/kg
Testsűrűség kg/m3
2.Fa, papír, kéregFa (idetartoznak
az összes faanyagok és
fából készült termékek,
hulladékok)
16,75600-900
3.Cellulóz15,071500
4.Papír15,90700-1200
5.Parafa16,75240
6.Farostlemez18,84800-1500
7.Dekoritlemez20,094800
8.Tüzelő anyagokKoksz29,31800-1850
9.Antracit33,491300-1700
10.Kőszén31,401200-1500
11.Barnaszén20,931200-1500
12.Lignit18,84600-1000
13.Szén (brikett)20,091200-1400
14.Tőzeg15,49900-1200
15.Faszén30,14250
16.Fűtőolaj41,87950
17.Benzin46,05800
18.Petróleum42,91800
19.Kőszénkátrány34,751100
20.Dízelolaj41,87800
21.Gázolaj41,03800
22.Metán55,68400
23.Propán50,24500
24.Szövetek, bőrökGyapot16,75700
25.Selyem18,841000
26.Gyapjú23,0260-130
27.Műselyem16,7515
28.Szövet (idetartoznak
az összes ruházati
termékek)
20,93300
29.Bőrök20,93860-1200
30.Természetes gumi41,871300-1450
31.Gumiabroncs25,12500
32.Polietilén46,47920
33.Polipropilén46,47900
34.Polisztirol40,6132-35
35.Poliakrilnitril31,401120
36.Poli(metil-metakrilát)26,801190
37.Kemény PVC19,261550
38.PVC-padló15,491400
39.Textilalátétes PVC
műbőr
18,841400
40.Poliuretánhab,
alapanyag fázisban
habosítás előtt
29,301200
41.Poli(vinil-acetát)23,021200
42.Gumik és műanyagokVinilazbeszt (csempe)5,441350
43.Poliizobutilén
(Neoacid)
16,751400
44.Üvegszálas
poliészterlemez
20,931500
45.Poliamid30,981138
46.Epoxigyanta31,401150-3200
47.Fenol-formaldehid
gyanta
30,141240
48.Fenol-formaldehid
gyanta szervetlen
töltőanyaggal
16,331300-3000
49.Fenol-formaldehid
gyanta faliszt
töltőanyaggal (bakelit)
25,96
50.Polikarbonát30,981200-1510
51.Karbamid-formaldehid
gyanta
25,121550
52.Celluloid17,581180-1300
53.Poliformaldehid17,161425
54.Vulcanfiber15,911300
55.Poli(tetrafluor-etilén)4,182100-2400
56.Takarmányok,
élelmiszerek
Gabonafélék (ide
tartoznak a rozs,
kukorica, liszt)
16,75700
57.Széna16,75250
58.Szalma14,65150
59.Keményítő16,75800
60.Cukor16,75750-1100
61.Zsír41,87920-940
62.Vegyi anyagokAceton31,15792
63.Anilin36,631250
64.Benzol41,87900
65.Fenol32,651300
66.Etil-alkohol29,30800
67.Formaldehid18,671240-3000
68.Glicerin18,171250
69.Metil-alkohol22,82800
70.Toluol41,87866
71.Tiszta szén (karbon)33,491400-1900
72.Kén10,462100
73.Vegyi anyagokFoszfor25,121820-2200
74.Kaucsuk-1170
75.Parafa-9700
76.Bitumen-1050

5. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez[31]

Egyes éghető anyagfajták leégési sebességének jellemző értéket (ami)

AB
1.Az anyagok jellemzőiami értéke
2.Éghető műanyagok a PVC lap kivételével, (polisztirolhab, poliuretánhab)1,5
3.Anyagok 1 cm vastagságig, kb. az anyag vastagságának megfelelő légrétegekkel
egymásra helyezve, [éghető porok (szénpor) széna, szalma, fagyapot, faforgács, papír és
textilhulladékok, műanyag-hulladékok és a nyesedékek linóleum, PVC-hab]
1,3
4.1-2,5 cm vastag anyagok nagy légrétegekkel elhelyezve, fatáblák, falécek és lemezek,
faforgács lapok, közszükségleti cikkek (textil, lábbeli játékok, divatáru) polcokon kirakva
van tárolva
1,1
5.Anyagok 1 cm vastagságig szorosan lerakva vagy sajtolva, sajtolt széna, szalma, textilszálak
(a gyapjú kivételével) makulatúra
1,1
6.25 MJ/kg és nagyobb hőtermelő képességű anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben,
csomagban tárolva, lemez, fólia, gumi vagy műanyag (a kemény PVC és a teflon
kivételével)
1,1
7.200 °C alatt lágyuló vagy folyó anyagok (pl. szalonna, vazelin, aszfalt)1,1
8.Faanyagú bútor (pántolással együtt), fűrészáru 2,5-4 cm vastagságig hézagosan
elhelyezve
0,9
9.Anyagok 4 cm-nél nagyobb vastagságban hézagosan lefektetve, fagerendák, vastag
táblák, egyéb faelemek
0,9
10.25 MJ/kg hőtermelő képesség alatti anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban
tárolva, 40 cm vastagságig (pl. bőrprém, nyersbőr, méteráru, sajtolt nyersbőr, papír
tekercsek 40 cm átmérőig)
0,9
11.Szabadon fekvő (tárolt), jól terülő élelmiszeripari termékek, (pl. magok, liszt, cukor)0,9
12.Tufa (száraz), faszén0,9
13.Közszükségleti cikkek (pl. textil, lábbeli, divatárujátékok, kemény PVC-termékek) szilárd,
tömör egységekben tárolva, emelőlapon, konténerben
0,7
14.Könyvek, folyóiratok, archív dokumentáció0,7
15.40 cm-nél nagyobb vastagságú vagy átmérőjű tömören tekercsben vagy csomagban tárolt
anyagok, papír, fatáblák
0,6
16.Barnaszén, kőszén, koksz0,5
17.Éghető, sűrített gázok, (pl. propán, bután, egyéb éghető gázok, világítógáz, hidrogén,
acetilén)
1,5
18.100 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban forráspontig
melegednek
1,5
19.21 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a lobbanáspontig
melegednek, de a hőmérsékletük nem éri el a forráspontot
1,2
20.21-100 °C lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gőzök
lobbanáspontjáig melegednek, de hőmérsékletük nem éri el a forráspontot
1,2
21.21-55 °C lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a gőzök
lobbanáspontja alatti hőmérsékletre melegednek
1,1
22.55 °C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gőzök
lobbanáspontjánál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
0,9
23.100 °C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban
a gőzök lobbanáspontjánál 50 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
0,8
24.100 °C feletti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gőzök
lobbanáspontjánál 50 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
0,7

6. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez[32]

Lakó- és közösségi épületek, épületrészek normatív tűzterhelési értékei

AB
SorszámAz épület rendeltetéseNormatív tűzterhelés,
az épületszerkezetek éghető anyagai
nélkül
(P) MJ/m2
1.ABC-áruház400
2.Autóalkatrész bolt300
3.Autószalon200
4.Bank300
5.Bevásárlóközpont400
6.Borozó, borpince80
7.Bőráru, bőrdíszmű700
8.Bútorbolt, bútoráruház600
9.Bútorkiállítás500
10.Cipőbolt500
11.Dohánybolt500
12.Ernyőbolt, ernyőjavító300
13.Eszpresszó300
14.Édességbolt800
15.Ékszerbolt300
16.Étterem300
17.Festékbolt1000
18.Filmszínház300
19.Fodrászat400
20.Gépipari kiállítás80
21.Gumiáru szaküzlet600
22.Gyermekotthon400
- raktárak600
23.Gyógyszertár800
- raktárak1000
24.Háztartási bolt800
25.Háztartásikészülék-szaküzlet300
26.Hús- és hentesáru40
27.Illatszerbolt1000
28.Iroda (államigazgatás)600
29.Iroda (üzemi)1000
30.Iroda (kereskedelmi)800
31.Iskola (tanterem, iroda)300
- könyvtár800
- szertár400
32.Italárubolt600
33.Játékbolt500
34.Kenyér- és péksütemény bolt300
35.Kórház (betegszobák, irodák)300
- laboratóriumok400
- kötszer-, fehérneműraktár800
36.Könyvesbolt1000
37.Könyvtár2000
38.Lakások400
39.Mozi (lásd filmszínház)
40.Múzeum400
41.Óra- és ékszerbolt300
42.Orvosi rendelő200
43.Óvoda, bölcsőde - raktárak300
500
44.Öltöző, faszekrényes400
45.Öltöző, fémszekrényes200
46.Öltöző, fogasos500
47.Panzió300
48.Papír- és írószerbolt700
49.Postahivatal400
50.Rádió-televízió szaküzlet400
51.Régiségbolt, antikvárium700
52.Rövidáru szaküzlet700
53.Ruházati bolt600
54.Ruhatár800
55.Söröző100
56.Sport- és játékszerbolt800
57.Számítóközpont400
58.Szálloda, kollégium,
munkásszállás
- szobák500
- szolgáltató rész400
- ruharaktárak700
59.Színház, művelődési ház
- nézőtér500
- ruhatár800
- színpad500
- díszlettároló1000
60.Szociális otthon350
61.Szőnyegbolt800
62.Takarékpénztár300
63.Templom200
64.Textilbolt600
65.Üveg-porcelán üzlet200
66.Üzemi étkezde300
67.Vas- és edénybolt300
68.Vetőmagbolt600
69.Vendéglő300
70.Virágüzlet80
71.Zeneműbolt300
72.Zöldség- és gyümölcsbolt200

7. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez[33]

Ipari és szolgáltató tevékenység normatív tűzterhelési értékei

AB
SorszámA technológia megnevezéseNormatív tűzterhelés,
az épületszerkezetek éghető anyagai
nélkül
(P) MJ/m2
1.Acélárugyártás200
2.Acélolvasztó40
3.Autójavító (szerelés)300
4.Autókarosszéria200
5.Autólakkozó500
6.Ácsüzem700
7.Betonelemgyártás50
8.Bőrgyártás500
9.Bútorgyártás (fabútorok)500
- bútorlakkozó500
10.Bútorgyártás (fém)300
11.Cipőgyártás500
12.Cukorgyártás800
13.Csokoládégyártás400
14.Csokoládécsomagolás800
15.Dohánygyártás200
- dohánycsomagoló600
16.Ecetgyártás80
- ecetsav200
17.Ecset- kefe- seprűgyártás700
18.Enyvüzem800
19.Élelmiszer-csomagolás800
20.Élesztőgyártás800
21.Épületasztalos üzem800
22.Étkezési zsír olvasztó1000
23.Étolaj gyártás1000
24.Faforgácslap gyártás300
25.Faforgács-felületképzés800
26.Faipari -fűrészüzem400
- faszárító800
- faforgácsoló500
- faimpregnálás3000
- faipari gyártmányok500
- furnérgyártás800
- faárulakkozó500
27.Fedéllemezgyártás2000
28.Fénycső- és izzógyártás300
29.Fénymásolás400
30.Festék- és lakkgyártás5000
31.Festékkeverő üzem2000
32.Filmáru gyártás800
33.Filmkópia (vágás, hangosítás, szinkronizálás)600
34.Filmlaboratórium (hívás, nagyítás)300
35.Fonoda
- fonodai gépterem300
- farkasolás (tépés)300
- orsózó600
- gyapjúfonó600
- cérnázó300
36.Galvanizáló200
37.Gépkocsitároló (személygépkocsi) 5 db-ig300
38.Gépkocsitároló 5 db felett200
39.Gipszgyártás80
40.Gumiárugyártás- és javítás600
41.Gumivulkanizálás1000
42.Gyertyagyártás1000
43.Hajógyártás
- fa, műanyag600
- fém200
44.Hangszergyártás fából600
45.Hanglemezgyártás600
46.Háztartási vegyi áru2000
47.Hordógyártás600
48.Hullámpapírgyártás800
49.Huzalgyártás
- szigetelt300
- nem szigetelt80
50.Hűtőház
- gyümölcs, zöldség400
- hús, tejtermék1000
- olaj, zsír2000
51.Írószergyártás500
52.Játékgyártás (fa, műanyag)500
53.Játékterem100
54.Jutagyártás500
55.Kakaóporgyártás800
56.Kábelgyártás (acél)-
57.Kárpitozott bútor (habanyag nélkül)500
58.Kávépörkölő400
59.Kátránytermékek800
60.Kefe- és seprűgyártás700
61.Keményítőgyártás2000
62.Kesztyűgyártás500
63.Kittgyártás1000
64.Kosárfonás és egyéb háncsfonás400
65.Kötszergyártás400
66.Laboratóriumok
- orvosi200
- vegyi500
- villamos200
- foto100
- fémipari100
- fizikai200
- fogtechnikai300
67.Likőrgyártás400
68.Linóleumgyártás500
69.Magnetofon-, képmagnó- átjátszás400
70.Malom2000
71.Műanyagfeldolgozás és gyártás
- alapanyaggyártás3000
- műgyantagyártás3000
- műanyag keménylemez800
- műbőrgyártás100
- műbőr termék400
- műanyaghegesztés700
- fröccsöntés500
- műanyagszabás400
- műanyaghab termék gyártás600
- műszálgyártás600
- műselyemgyártás300
72.Műtrágyagyártás200
73.Mustárgyártás400
74.Műterem (festő)500
75.Nádfonat-, nádpallógyártás400
76.Nyomdai gépterem300
- csomagoló2000
77.Órajavítás300
78.Ostyakészítő300
79.Öntvényasztalos600
80.Papírkartongyártás800
81.Parafagyártás500
82.Parkettagyártás2000
83.Ragasztóanyagok (oldószer)1000
84.Rétegelt lemez gyártása800
85.Sütöde1000
86.Szabóság500
87.Szappangyártás400
88.Szemétégető200
89.Szűcsüzem500
90.Tejfeldolgozó100
91.Tejkondenzálás200
92.Tej porgyártás300
93.Televízió-gyártás300
94.Televízió-stúdió300
95.Természetes gyanta feldolgozása3000
96.Tervezőiroda1000
97.Textilüzem
- gépterem (általános)300
- kikészítő300
- fehérítés500
- vasalás500
- nyomás, festés500
- varrás300
- csomagolás600
- gyapjútakaró700
- ágynemű500
- juta400
- ruhaanyag500
- selyem300
- csipke300
- horgolt, kötött áru300
98.Üveggyártás80
99.Üvegfúvás200
100.Vatta (gyapot) készítés300
101.Vegytisztítós2000
102.Viaszáruk gyártása1000
103.Viaszos vászon700
104.Villamosgép-gyártás400
105.Villamosmotor-gyártás300
106.Villamoskészülék-gyártás400
107.Villamosgép-javító500
108.Zöldség-gyümölcs szárító700

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §-a. Hatálytalan 2023.01.01.

[2] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.03.05.

[3] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.03.05.

[4] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.03.05.

[5] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.03.05.

[6] Módosította a 435/2013. (XI. 19.) Korm. rendelet 8. § - a. Hatályos 2013.12.20.

[7] Beiktatta a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[8] Módosította a 259/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 50. §-a. Hatályos 2016.09.01.

[9] Megállapította a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.03.05.

[10] Módosította a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[11] Beiktatta a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[12] Beiktatta a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[13] Megállapította a 74/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.04.15.

[14] Beiktatta a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[15] Beiktatta a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[16] Módosította a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[17] Módosította a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[18] Megállapította a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[19] Beiktatta a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[20] Megállapította a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[21] Módosította a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § d) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[22] A feéólvezető szöveget megállapította a 74/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.04.15.

[23] Módosította a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § e) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[24] Módosította a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § f) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[26] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[27] Beiktatta a 628/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[28] Módosította a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[29] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2015.03.05.

[30] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2015.03.05.

[31] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2015.03.05.

[32] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2015.03.05.

[33] Beiktatta a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2015.03.05.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére