32015R0220[1]

A Bizottság (EU) 2015/220 végrehajtási rendelete ( 2015. február 3. ) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/220 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. február 3.)

az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

1. FEJEZET

ADATFELVÉTELI TERÜLET ÉS KIVÁLASZTÁSI TERV

1. cikk

A gazdasági méretre vonatkozó küszöbérték

A gazdasági méretre vonatkozó, az 1217/2009/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett küszöbértékeket e rendelet I. melléklete határozza meg.

2. cikk

Az adatszolgáltató üzemek száma

Az adatszolgáltató üzemeknek az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (2) bekezdésében említett, tagállamonként és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat körzetei szerint megállapított számát e rendelet II. melléklete határozza meg.

3. cikk

Kiválasztási terv

(1) Az adatok formájával és tartalmával kapcsolatos, az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében említett mintákat és módszereket e rendelet III. melléklete ismerteti.

(2) A tagállamok elektronikus úton tájékoztatják a Bizottságot az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (1) bekezdésében említett, az ugyanazon rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti nemzeti bizottság által jóváhagyott kiválasztási tervről; e tájékoztatást legkésőbb két hónappal a terv tárgyát képező számviteli év kezdetét megelőzően el kell juttatni a Bizottsághoz.

Finnország és Horvátország felülvizsgálhatja a 2016. pénzügyi évre vonatkozó kiválasztási tervét. Az említett pénzügyi évre vonatkozó felülvizsgált kiválasztási tervükről 2016. március 31-ig értesítik a Bizottságot.

Bulgária, Dánia és Ausztria felülvizsgálja a 2017. pénzügyi évre vonatkozó kiválasztási tervét. Az említett pénzügyi évre vonatkozó felülvizsgált kiválasztási tervről 2017. március 31-ig értesítik a Bizottságot.

Finnország, Görögország, Magyarország, Németország és Románia felülvizsgálja a 2018. számviteli évre vonatkozó kiválasztási tervét. 2018. március 31-ig értesítik a Bizottságot az adott számviteli évre vonatkozó felülvizsgált kiválasztási tervükről.

2. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK UNIÓS TIPOLÓGIÁJA

4. cikk

Szakosodott gazdaságtípusok

Az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (3) bekezdésében említett konkrét szakosodott gazdaságtípusokra vonatkozó számítás tekintetében alkalmazandó módszereket, valamint a szóban forgó gazdaságtípusok és az ugyanabban a cikkben említett általános, illetve fő gazdaságtípusok közötti megfeleléseket e rendelet IV. melléklete ismerteti.

5. cikk

Az üzem gazdasági mérete

Az üzem gazdasági méretének az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (4) bekezdése szerinti kiszámításához alkalmazandó módszert és az ugyanazon rendelet 5b. cikkének (1) bekezdésében említett gazdasági méretosztályokat e rendelet V. melléklete ismerteti.

6. cikk

A gazdaság standard termelési együtthatója és teljes standard termelési értéke

(1) Az egyes jellemzőkhöz (mutatókhoz) tartozó, az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (2) bekezdésében említett standard termelési együtthatók meghatározására szolgáló számítás elvégzéséhez használandó módszert és a kapcsolódó adatok összegyűjtésére irányuló eljárásokat e rendelet IV. és VI. melléklete ismerteti.

Az adott üzem különböző jellemzőinek (mutatóinak) az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (2) bekezdése szerinti standard termelési együtthatóját az e rendelet IV. mellékletének B.I. részében felsorolt növénykultúrákra és állatállományra és VI. melléklete 2. pontjának b) alpontjában említett minden egyes földrajzi egységre meg kell határozni.

(2) Egy adott üzem teljes standard termelési értékének kiszámításához a növénykultúrákra, illetve az állatállományra vonatkozó egyes mutatók standard termelési együtthatóját meg kell szorozni a megfelelő egységek számával.

7. cikk

Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek

Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó, az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (5) bekezdésében említett egyéb jövedelemszerző tevékenységek meghatározását e rendelet VII. mellékletének A. része tartalmazza. A szóban forgó tevékenységek jelentőségét százaléksávban kell kifejezni. A százaléksávok e rendelet VII. mellékletének C. részében kerülnek megállapításra.

Az első bekezdésben említett jövedelemszerző tevékenységek jelentőségének megbecslésére alkalmazandó módszert e rendelet VII. mellékletének B. és C. része ismerteti.

8. cikk

A standard termelési értékek és a meghatározásukhoz felhasznált adatok bejelentése

(1) A tagállamok az N. év referencia-időszakára vonatkozóan az N+3. év december 31-ig benyújtják a Bizottságnak (az Eurostatnak) az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (6) bekezdésében említett standard termelési értékeket és a meghatározásukhoz felhasznált adatokat.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett adatokat a Bizottság (az Eurostat) által e célra rendelkezésre bocsátott számítógépes rendszereken keresztül nyújtják be.

3. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAPOK ÉS AZ ADATOK BENYÚJTÁSA A BIZOTTSÁGHOZ

9. cikk

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok megjelenési formája és felépítése

Az 1217/2009/EK rendelet 8. cikkében említett számviteli adatokat tartalmazó közlés megjelenési formáját és felépítését, valamint a kapcsolódó utasításokat e rendelet VIII. melléklete ismerteti.

10. cikk

A Bizottság felé történő adattovábbításra alkalmazandó módszerek és határidők

(1) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat az 1217/2009/EK rendelet 7. cikkében említett kapcsolattartó iroda nyújtja be a Bizottsághoz az ugyanazon rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti számítógépes adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszeren keresztül. A kért információkat elektronikus úton, az említett rendszeren keresztül a kapcsolattartó iroda rendelkezésére bocsátott minták alapján kell továbbítani.

(2) A tagállamok a mezőgazdasági számviteli információs hálózat bizottsága útján kapnak tájékoztatást az (1) bekezdésben említett számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről.

(3) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat az érintett számviteli év végét követő december 15-ig kell továbbítani a Bizottsághoz.

Németország azonban az első bekezdésben említett határidő lejárta utáni 15 héten belül nyújthatja be a Bizottságnak a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat.

(4) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok Bizottsághoz való benyújtása akkor tekinthető teljesítettnek, ha a 9. cikkben említett számviteli adatok bekerültek az (1) bekezdésben említett számítógépes adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszerbe, majd végbementek a számítógépes ellenőrzések, és a kapcsolattartó iroda megerősítette, hogy az adatok feltölthetők a rendszerbe.

4. FEJEZET

ÁTALÁNYDÍJ

11. cikk

Megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok

Az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok akkor minősülnek megfelelően kitöltöttnek, ha tartalmuk a tényeket tekintve helytálló, és a bennük szereplő számviteli adatok rögzítése és közlése az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott megjelenési formának és felépítésnek megfelelően történt.

A könyvelőirodák és a könyvelőirodák feladatait ellátó igazgatási szervezeti egységek felelnek a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok megfelelő időben történő kitöltéséért, hogy azokat az összekötő szervek az e rendelet 14. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett határidőkön belül be tudják nyújtani.

12. cikk

Az átalánydíj-fizetés kapcsán figyelembe vehető mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok száma

Az átalánydíj-fizetés kapcsán figyelembe vehető, megfelelően kitöltött és benyújtott mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapoknak az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (2) bekezdése szerint, tagállamonként megállapított teljes száma nem haladhatja meg az adatszolgáltató üzemeknek az adott tagállamra vonatkozóan e rendelet II. mellékletében rögzített teljes számát.

Amennyiben valamely tagállam egynél több FADN-körzettel rendelkezik, a megfelelően kitöltött és benyújtott, az átalánydíj-fizetés kapcsán figyelembe vehető adatszolgáltatási űrlapok FADN-körzetenkénti legnagyobb száma legfeljebb 20 %-kal meghaladhatja az érintett FADN-körzet tekintetében megállapított számot, feltéve, hogy az érintett tagállam esetében a megfelelően kitöltött és benyújtott mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok teljes száma nem nagyobb a szóban forgó tagállamra vonatkozóan e rendelet II. mellékletében megállapított teljes számnál.

Mindazonáltal az olyan FADN-körzetből származó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok, amelyből a II. mellékletben az adott FADN-körzetre vonatkozóan meghatározottnál magasabb számban nyújtanak be mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat, nem vehetők figyelembe az átalányfizetés kapcsán egy olyan FADN-körzetben, amelynek a tekintetében a tagállam által benyújtott űrlapok száma nem éri el az adatszolgáltató üzemek előírt számának 80 %-át.

13. cikk

Az átalánydíj kifizetése

Az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett átalánydíj teljes összegének kifizetésére két részletben kerül sor:

a) az e rendelet 14. cikkének első bekezdésében megállapított összeg alapján kiszámított teljes összeg 50 %-a az egyes számviteli évek elején kerül kifizetésre az adatszolgáltató üzemek e rendelet II. mellékletében megállapított számának megfelelően;

b) a fennmaradó összeg azt követően kerül kifizetésre, hogy a Bizottság a benyújtott mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokról megállapította, hogy azok megfelelően vannak kitöltve.

Az e cikk első bekezdésének b) pontjában említett fennmaradó összeg kiszámítása úgy történik, hogy az e rendelet 14. cikke alapján kiszámított, mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlaponként fizetendő átalánydíjat megszorozzuk azoknak a megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapoknak a számával, amelyek után e rendelet 12. cikke értelmében átalánydíj jár, és az így kapott szorzatból kivonjuk az e cikk első bekezdésének a) pontjában említett kifizetés összegét.

Az átalánydíj az adatszolgáltatási űrlapok megfelelő elkészítésével, valamint az adatszolgálatás időbeli pontosságának, a folyamatoknak, rendszereknek, eljárásoknak, és az adatszolgálatás általános minőségének a javításával kapcsolatban a könyvelőirodáknál és a könyvelőirodák feladatait ellátó igazgatási szervezeti egységeknél felmerülő költségekhez járul hozzááltal végzett.

A megfelelően kitöltött és a Bizottságnak elküldött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokért a tagállamoknak fizetett átalánydíj a tagállam, és nem az Unió bevételi forrása.

A nemzeti bizottság, a regionális bizottságok és a kapcsolattartó irodák létrehozásával és működtetésével kapcsolatos költségek fedezése a tagállamok hatáskörébe tartozik.

14. cikk

Az átalánydíj összege

(1) Az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett átalánydíj összege mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlaponként 180 EUR.

(2) Amennyiben az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett 80 %-os küszöbértéket sem egy adott FADN-körzet, sem az érintett tagállam szintjén nem sikerül elérni, a szóban forgó rendelkezésben meghatározott csökkentést csak nemzeti szinten kell alkalmazni.

5. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 283/2012/EU végrehajtási rendelet és a 730/2013/EU végrehajtási rendelet 2015. január 1-jével hatályát veszti.

Az említett rendeletek továbbra is alkalmazandók azonban a 2015. számviteli évet megelőző számviteli évek tekintetében.

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2015. számviteli évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A MEGFIGYELT ALAPSOKASÁGRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK (1. CIKK)

II. MELLÉKLET

AZ ADATSZOLGÁLTATÓ ÜZEMEK SZÁMA (2. CIKK)

III. MELLÉKLET

A KIVÁLASZTÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ HASZNÁLANDÓ MINTÁK ÉS MÓDSZEREK (3. CIKK, (1) BEKEZDÉS)

Az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében említett adatokat a következő szerkezet szerint kell bejelenteni a Bizottsághoz:

A. ADATLAP

B. A KIVÁLASZTÁSI TERVHEZ TARTOZÓ TÁBLÁZATOK

A referenciasokaságra és a kapcsolódó számviteli év tekintetében összeállított mintára vonatkozó adatokat a kiválasztási terv dokumentációjának szerves részét képező alábbi táblázatokban megadott minták alapján kell közölni.

1. táblázat Az EU FADN üzemkiválasztásának rétegzési szempontjai

A táblázat szerkezete

2. táblázat A minta reprezentativitása

A táblázat szerkezete

3. táblázat A teljes alapsokaságot alkotó mezőgazdasági üzemek megoszlása

A táblázat szerkezete

4. táblázat Kiválasztási terv

A táblázat szerkezete

IV. MELLÉKLET

A SZAKOSODOTT GAZDASÁGOK OSZTÁLYOZÁSA A TIPOLÓGIAI RENDELET ÁLTALÁNOS ÉS FŐ TEVÉKENYSÉGI IRÁNYAINAK MEGFELELŐEN (4. CIKK)

A következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) A standard termelési érték (STÉ) [EN: "Standard output" (SO)] a bruttó termelés standard értéke. A standard termelési érték a mezőgazdasági üzemeknek az uniós gazdaságok tipológiája szerinti osztályozására (ahol a gazdálkodás típusát a fő termelési tevékenységek határozzák meg), valamint a mezőgazdasági üzemek méretének meghatározására szolgál.

b) A standard termelési együttható (STE) [EN: "Standard output coefficient" (SOC)] a 6. cikk (1) bekezdésében említett egyes mezőgazdasági mutatókhoz kapcsolódó bruttó termelésnek az adott régióban, termelési egységenként fennálló helyzet figyelembevételével megállapított, pénzben kifejezett átlagértéke. Az STE a termelői ár alapján, euróban, a hektáronkénti termés vagy az egyedszám alapján kerül kiszámításra (kivételt képeznek a következők: a gomba, amely esetében az STE euróban kifejezett értéke 100 m2-re, a baromfi, amely esetében 100 egyedre és a méhek, amelyek esetében egy méhcsaládra vonatkozik). A héa, az adók és a támogatások nem szerepelnek a termelői árban. Az STE-ket legalább minden olyan alkalommal újból meg kell állapítani, amikor gazdaságszerkezeti felmérésre kerül sor.

c) Egy mezőgazdasági üzem teljes STÉ-jét úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk az adott üzem egyes termelési egységeinek a megfelelő STE-vel szorzott összegét.

A. SZAKOSODOTT GAZDASÁGTÍPUSOK

A szakosodott gazdaságtípust két tényező határozza meg:

a) Az érintett mutatók mibenléte

A mutatók alatt az integrált mezőgazdaságiüzem-statisztika adatgyűjtése keretében vizsgált mutatók vonatkozó jegyzékében szereplő tételek értendők: ezek az e melléklet B.I. részében foglalt megfelelési táblázatban megadott kód vagy valamely, a szóban forgó mutatók meghatározott csoportját jelölő, az e melléklet B.II. részében szereplő kód használatával kerülnek feltüntetésre ( 1 ).

b) Az osztályok határértékeit meghatározó feltételek

Eltérő rendelkezés hiányában ezek a feltételek az üzem teljes standard termelési értékének törtrészében kerülnek megadásra.

A szakosodott gazdaságtípusoknál feltüntetett valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy az üzemet az adott szakosodott gazdaságtípushoz lehessen besorolni.

Szakosodott üzemek - növényi termékek

Szakosodott üzemek - állattenyésztés

Vegyes üzemek

Osztályba nem sorolt üzemek

B. MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT ÉS A MUTATÓK MEGHATÁROZOTT CSOPORTJÁRA VONATKOZÓ KÓDOK

I. Az (EU) 2018/1874 végrehajtási rendeletben vagy annál későbbi jogszabályban említett, az integrált mezőgazdasági statisztikákról (a továbbiakban: IFS) szóló 2020. évi uniós felmérés rovatai, a 2017. évi STE-vel (SOC) kapcsolatban gyűjtendő mutatók és az FADN adatszolgáltatási rovatai közötti megfelelések

II. A 2020. évi integrált mezőgazdaságiüzem-statisztikában szereplő mutatók meghatározott csoportját jelölő kódok

P45.

Szarvasmarhák, tejtermelés = SO_CLVS001 (1 évesnél fiatalabb szarvasmarha) + SO_CLVS004 (1 és 2 év közötti életkorú üsző) + SO_CLVS007 (2 éves és idősebb életkorú üsző) + SO_CLVS009 (Tejelő tehén) + SO_CLVS011 (Bivalytehén)

P46.

Szarvasmarhák = P45 (Szarvasmarhák, tejtermelés) + SO_CLVS003 (1 és 2 év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha) + SO_CLVS005 (Legalább kétéves hímivarú szarvasmarha) + SO_CLVS010 (Nem tejelő tehén)

GL

Tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány = P46 (Szarvasmarhák) + SO_CLVS013 (Anyajuh) + SO_CLVS014 (Egyéb juh) + SO_CLVS016 (Anyakecske) + SO_CLVS017 (Egyéb kecske)

Ha GL = 0, AKKOR

FCP1 Eladásra termelt takarmány = SO_CLND019 (Egyéb gyökérnövények m.n.s.) + SO_CLND037 (Zölden betakarított szántóföldi növények) + SO_CLND051 (Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt) + SO_CLND052 (Külterjes legelő)

Ha GL > 0, AKKOR

P151.

Gabonafélék (a rizs kivételével) = SO_CLND004 (Közönséges búza és tönkölybúza) + SO_CLND005 (Durumbúza) + SO_CLND006 (Rozs és őszi gabonafélék keverékei [kétszeres]) + SO_CLND007 (Árpa) + SO_CLND008 (Zab és tavaszi gabonafélék keverékei [kivéve kétszeres]) + SO_CLND009 (Szemeskukorica és szemcsutkazúzalék) + SO_CLND010_011_012 (Tritikálé, cirok és egyéb gabonafélék m.n.s. [köles, hajdina, madárköles stb.])

P15.

Gabonafélék = P151 (gabonafélék a rizs kivételével) + SO_CLND013 (Rizs)

P16.

Olajos magvak = SO_CLND022 (Káposzta- és réparepcemag) + SO_CLND023 (Napraforgó) + SO_CLND024 (Szója) + SO_CLND025(Olajlen (lenmag)) + SO_CLND026 (Egyéb olajos magvúak m.n.s.)

P51.

Sertések = SO_CLVS018 (20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malac) + SO_CLVS019 (Legalább 50 kg-os tenyészkoca) + SO_CLVS020 (Egyéb sertések)

P52.

Baromfi = SO_CLVS021 (Brojlercsirkék) + SO_CLVS022 (Tojótyúk) + SO_CLVS023 (Egyéb baromfi)

P1.

Általános növénytermesztés = P15 (Gabonafélék) + SO_CLND014 (Száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek [beleértve a vetőmagokat, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékeit]) + SO_CLND017 (Burgonya [vetőburgonya is]) + SO_CLND018 (Cukorrépa [a vetőmag kivételével]) + SO_CLND032 (Dohány) + SO_CLND033 (Komló) + SO_CLND030 (Gyapot) + P16 (Olajos magvak) + SO_CLND028 (Rostlen) + SO_CLND029 (Kender) + SO_CLND031 (Egyéb rostnövények m.n.s.) + SO_CLND034 (Aromanövények, gyógyhatású és fűszernövények) + SO_CLND035_036 (Energia- és egyéb ipari növények m.n.s.) + SO_CLND045 (Friss zöldségfélék [dinnyével együtt] és szamóca - Szabadföldi termesztés) + SO_CLND047 (Vetőmagok és palánták) + SO_CLND048_083 (Egyéb szántóföldi növények m.n.s., többek között üvegházban, illetve más járható védőborítás alatt is) + SO_CLND049 (Ugar) + FCP1 (Eladásra termelt takarmány)

P2.

Kertészet = SO_CLND044 (Friss zöldségfélék [dinnyével együtt] és szamóca - Árutermelő kertészet) + SO_CLND081 (Friss zöldségfélék [dinnyével együtt] és szamóca, üvegházban, illetve más járható védőborítás alatt) + SO_CLND046 (Virágok és dísznövények [palántázókat kivéve]) + SO_CLND082 (Virágok és dísznövények [a faiskolák kivételével], üvegházban, illetve más járható védőborítás alatt) + SO_CLND079 (Termesztett gomba) + SO_CLND070 (Faiskolák)

P3.

Állandó növénykultúrák = SO_CLND055(Gyümölcsök, bogyós gyümölcsök és héjasok [kivéve citrusfélék, szőlő és szamóca]) + SO_CLND061 (Citrusfélék) + SO_CLND069 (Olajbogyó) + SO_CLND062 (Szőlő) + SO_CLND071(Egyéb állandó növénykultúrák) + SO_CLND084(Üvegházi állandó növénykultúrák)

P4.

Tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány = GL (Tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány) + FCP4 (A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány takarmánya)

P5.

Abrakfogyasztó állatok = P51 (Sertések) + P52 (Baromfi) + SO_CLVS029 (Nyúl, tenyésznőstény)

C. AZ A. RÉSZBEN EMLÍTETT GAZDASÁGTÍPUSOK

Szakosodott üzemek - növénytermesztés

Szakosodott üzemek - állattenyésztés

Vegyes üzemek

V. MELLÉKLET

AZ ÜZEMEK GAZDASÁGI MÉRETE ÉS A GAZDASÁGI MÉRETOSZTÁLYOK (5. CIKK)

A. AZ ÜZEM GAZDASÁGI MÉRETE

Az üzemek gazdasági méretét azok EUR-ban kifejezett teljes standard termelési értékében mérik.

B. AZ ÜZEMEK GAZDASÁGI MÉRETOSZTÁLYAI

Az üzemek méretosztályokba vannak sorolva, amelyek határértékeit az alábbi táblázat ismerteti.

A II. és a III vagy a III. és a IV, a IV. és az V., illetve a III-V., a VI. és a VII., a VIII. és a IX., a X. és a XI, továbbá a XII-XIV. illetve a X-XIV. méretosztályok összevonhatók.

VI. MELLÉKLET

A 6. CIKKBEN EMLÍTETT STANDARD TERMELÉSI EGYÜTTHATÓ (STE)

1. AZ STE-K FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS A KISZÁMÍTÁSUKRA VONATKOZÓ ELVEK

a) A standard termelési érték (STÉ), a standard termelési együttható (STE) és a mezőgazdasági üzem teljes STÉ-je az e rendelet IV. mellékletében foglaltak szerint kerül meghatározásra.

b) Termelési időszak

Az STE-k 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak. A növénytermesztés vagy az állattenyésztés azon termékei esetében, amelyeknél a termelési időszak 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, 12 havi termesztésnek vagy termelésnek megfelelő standard termelési együtthatókkal kell számolni.

c) Alapadatok és referencia-időszak

Az STE-k meghatározása az STE-knek a IV. mellékletben található fogalommeghatározásában említett egységenkénti termelés és termelői ár alapján történik. Ebből a célból a tagállamok összegyűjtik az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 2 ) 4. cikkében meghatározott referencia-időszakra vonatkozó alapadatokat.

d) Mértékegységek

1. Fizikai egységek:

a) A növénytermesztéshez kapcsolódó mutatók esetében az STE meghatározása a hektárban kifejezett terület alapján történik.

b) A gombatermesztés esetében azonban az STE-k az év során elvégzett betakarítások összességére vonatkozó bruttó termelési érték alapján, a termesztésre használt terület 100 m2-es egységeire vonatkoztatva kerülnek meghatározásra. Az FADN-nel összefüggésben való felhasználásuk céljából ezeket a gombatermesztésre vonatkozó STE-ket el kell osztani az év során elvégzett betakarítások számával, amelyet e rendelet 8. cikkének megfelelően be kell jelenteni a Bizottságnak.

c) Az állattenyésztéshez kapcsolódó mutatók esetében az STE-k meghatározása az egyedek száma alapján történik.

d) Ez alól kivétel a baromfi, amelyek esetében az egyes STE-k 100 egyedre vonatkoznak, valamint a méhek, amelyek esetében pedig egy kaptárra.

2. Pénzegységek és kerekítés:

Az STE-k meghatározásához használt alapadatokat és a kiszámított STÉ-ket EUR-ban kell megadni. Azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban, az STE-k átváltása EUR-ra az e melléklet 1. pontjának c) alpontjában meghatározott referencia-időszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamok alkalmazásával történik. Ezeket az átlagos átváltási árfolyamokat a Bizottság (az Eurostat) által közzétett hivatalos átváltási árfolyamok alapján kell kiszámítani. Az STE-k adott esetben kerekíthetők a legközelebbi, 5-tel maradék nélkül osztható összegre (EUR-ban kifejezve).

2. AZ STE-K BONTÁSA

a) A növénytermesztéshez és állattenyésztéshez kapcsolódó mutatók szerinti bontás

A STE-ket az e rendelet IV. mellékletének B.I. táblázatában felsorolt STE-k alkalmazására szolgáló rovatoknak megfelelő összes mezőgazdasági mutató esetében meg kell határozni.

b) Földrajzi bontás

- Az STE-ket legalább a gazdaságszerkezeti összeírások és a gazdaságszerkezeti összeírás céljaira használható földrajzi egységek szintjén kell meghatározni. E földrajzi egységek kijelölése a statisztikai célú területi egységeknek az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 3 ) meghatározott nómenklatúráján (NUTS) alapul. A szóban forgó egységek NUTS 3 régiók csoportjainak felelnek meg. A hátrányos természeti adottságú területeket nem tekintik földrajzi egységnek.

- Nem állapítandó meg STE olyan mutatók vonatkozásában, amelyek az érintett régióban nem relevánsak.

3. AZ STE-K MEGHATÁROZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

a) Az STE-k meghatározásához szükséges alapadatokat legalább minden olyan alkalommal újból meg kell állapítani, amikor a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó uniós felmérésnek az (EU) 2018/1091 rendelet 5. cikkében említett általános összeírás formájában történő elvégzésére sor kerül.

b) Ha a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérés elvégzése az (EU) 2018/1091 rendelet 5. cikkében említett mintavételes felmérés útján történhet, az STE-ket a következők szerint kell aktualizálni:

i. az alapadatoknak az a) pontban előírthoz hasonló módon történő újbóli megállapítása révén,

ii. vagy egy olyan, az STE-k aktualizálására szolgáló változási együttható alkalmazásával, amely lehetőséget biztosít azon változások figyelembevételére, amelyek - a tagállami becslések szerint - az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében említett legutóbbi referencia-időszak óta az egységenként termelt mennyiségben és az árakban az egyes mutatók és régiók tekintetében bekövetkeztek.

4. VÉGREHAJTÁS

E melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok felelősek az STE-k kiszámításához szükséges alapadatok összegyűjtéséért, valamint az STE-k kiszámításáért és EUR-ra való átváltásáért, továbbá - adott esetben - az aktualizálási módszer alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtéséért. A tagállamok be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az adatgyűjtési és számítási módszereiket, és - szükség esetén - magyarázattal kell szolgálniuk az STE kiszámítására vonatkozó módszertan tagállamok közötti összehangolása érdekében.

5. A KÜLÖNLEGES ESETEK KEZELÉSE

Bizonyos mutatók esetében az STE-k kiszámítása, valamint az üzem teljes STÉ-jének kiszámítása az alábbi különös szabályok szerint történik:

a) Parlagon hagyott föld

A parlagon hagyott földre vonatkozó STE az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendő figyelembe, ha az adott üzem egyéb pozitív STE-kkel is rendelkezik.

b) Konyhakert

Mivel a konyhakertek terményeit rendszerint a gazdálkodó saját fogyasztására és nem értékesítésre szánja, a konyhakertekre vonatkozó STE-ket nullával egyenlőnek kell tekinteni.

c) Állatállomány

Az állatállomány esetében a mutatók korcsoportok szerinti bontásban vannak feltüntetve. A termelési érték az adott állat tekintetében az adott korcsoportban eltöltött időszakra vonatkozóan megállapítható növekedési értéknek felel meg. Más szóval azon értékek közötti különbségnek, amellyel az állat a korcsoportból való kilépéskor és a korcsoportba való belépéskor rendelkezik (ezt újrabeszerzési értéknek is nevezik).

d) 1 évesnél fiatalabb szarvasmarha

Az egy évesnél fiatalabb szarvasmarhákra vonatkozó STÉ-k az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendők figyelembe, ha az adott üzemben több az egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, mint a tehén. Csak az egy évesnél fiatalabb szarvasmarhák többletére vonatkozó STÉ-k veendők figyelembe. Az állat nemétől függetlenül kizárólag egy STE létezik az 1 évesnél fiatalabb szarvasmarha vonatkozásában.

e) Egyéb juhok és egyéb kecskék

Az egyéb juhokra vonatkozó STÉ-k az üzem teljes STE-jének kiszámításakor csak akkor veendők figyelembe, ha az adott üzemben nincsenek nőivarú tenyészjuhok. Az egyéb kecskékre vonatkozó STÉ-k az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendők figyelembe, ha az adott üzemben nincsenek nőivarú tenyészkecskék.

f) Malac

A malacokra vonatkozó STE-k az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendők figyelembe, ha az adott üzemben nincsenek tenyészkocák.

g) Takarmány

Amennyiben az üzemben nincsen tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (azaz szarvasmarhák, juhok vagy kecskék), a takarmányt (azaz a gyökér- és gumós növényeket, a zölden betakarított növényeket, a legelőkről és a rétekről származó takarmánynövényeket) eladásra szánt terméknek kell tekinteni, és az általános növénytermesztésre vonatkozó termelési értékbe kell beleszámítani. Ha az üzemben van tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány, a takarmányt úgy kell tekinteni, hogy azt a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány etetésére szánják, és az a tömegtakarmány-fogyasztó állatállományra és a takarmányra vonatkozó termelési érték részét képezi.

VII. MELLÉKLET

AZ ÜZEMHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK (7. CIKK)

A. AZ ÜZEMHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó, de annak mezőgazdasági tevékenységei közé nem tartozó jövedelemszerző tevékenységek magukban foglalják az összes olyan, mezőgazdasági munkától eltérő tevékenységet, amely közvetlenül kapcsolódik az üzemhez és arra gazdasági hatást gyakorol. Olyan tevékenységek tartoznak ide, amelyek vagy az üzem forrásainak (terület, épületek, gépek, mezőgazdasági termékek stb.), vagy az üzem termékeinek felhasználásával folynak.

A jövedelemszerző tevékenység ebben az összefüggésben tevőleges munkát jelent; a tisztán pénzügyi beruházások ezért nem tartoznak ide. A földterületnek vagy a mezőgazdasági üzem egyéb mezőgazdasági erőforrásainak különböző tevékenységekhez az azokban való további részvétel nélkül történő bérbeadása nem egyéb jövedelemszerző tevékenységnek, hanem az üzem által folytatott mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő.

Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek közé tartozik a mezőgazdasági termékek bármilyen feldolgozása, kivéve, ha a feldolgozás valamely mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő. A borfeldolgozás és az olívaolaj-előállítás mezőgazdasági tevékenységnek minősül, amennyiben a vásárolt bor vagy olívaolaj aránya nem jelentős.

Egyéb jövedelemszerző tevékenységnek minősül valamely elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozott másodlagos termékké történő feldolgozása az üzemben, tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot az üzemben termelik-e, vagy máshonnan vásárolják. Ide tartozik többek között a húsfeldolgozás, a sajtkészítés stb.

B. AZ ÜZEMHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉRE VONATKOZÓ BECSLÉS

Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az üzem termelésén belüli részesedését az üzem árbevételéhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az üzem teljes árbevételének és az üzem számára az 1307/2013/EU rendelet ( 4 ) alapján folyósított közvetlen kifizetéseknek az összegén belüli arányaként kell megbecsülni, az alábbiak szerint:

C. AZ ÜZEMHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉT TÜKRÖZŐ OSZTÁLYOK

Az üzemek olyan osztályokba vannak sorolva, amelyek tükrözik az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az üzem termelésén belüli részesedését. A következő határértékeket kell alkalmazni:

VIII. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAP MEGJELENÉSI FORMÁJA ÉS FELÉPÍTÉSE (9. CIKK)

Az összegyűjtendő adatok táblázatokba vannak sorolva, azon belül pedig csoportokra, kategóriákra és oszlopokra vannak osztva. Az egyes adatmezőkre a következőképpen kell hivatkozni:

<táblázat betűjele>.<csoport>.<kategóriakód>(.<és egyéb különleges kategóriakódok).oszlop

A konkrét adatértékeket az egyes oszlopokban kell feltüntetni. Az alábbiakban meghatározott táblázatok üres mezőiben lehet értéket megadni; a "-" jelöléssel ellátott szürke mezőkben nem lehet értéket megadni, mivel az adott csoporttal összefüggésben nem értelmezhetők.

Példák:

- B.UT.20.A (a B. táblázatban található UT csoport A. oszlopa a 20. kategória esetében): a "Haszonbérelt MHT" "Területe", amelyet a B. táblázat "MHT bérlői gazdálkodás esetén" csoportjában kell megadni.

- I.A.10110.1.0.TA (az I. táblázatban található A. csoport TA. oszlopa a 10110. kategória esetében): a "Közönséges búza és tönkölybúza" teljes területe, amelyet az 1. növénykultúra-típus (Szántóföldi növények - főnövény, közévetett növények) tekintetében kell megadni, valamint a hiányzó adatokra vonatkozó 0 . kód (Nincs hiányzó adat).

- M.S.1150.1.2.V (az M. táblázatban található S. csoport V. oszlopa, az 1150. kategória és az 1 . és 2 . egyedi kiegészítő kategóriakódok esetében): a "fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás - támogatási jogosultságok alapján" támogatási értéke, amelynek finanszírozása kizárólag az uniós költségvetésből, a hektárban megadott terület nagyságától függően történik.

Ha egy adat az adott mezőgazdasági üzemre nem vonatkozik vagy nem áll rendelkezésre, a táblázatba nem szabad "0" értéket bevinni.

A táblázatokat egy betű, a csoportokat egy vagy több betű, a kategóriákat numerikus kódok, az oszlopokat pedig egy vagy több betű jelzi.

Az első táblázat tartalmazza a csoportok és oszlopok magas szintű mátrixát az A-M. táblázatra vonatkozóan. A második táblázat tartalmazza ezeknek a kategóriákba való sorolását, amelyben mindegyik kategóriához egy vagy több kód és alkód van rendelve.

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatokat a következőképpen megadott pontossággal kell közölni:

anyagi érték: euróban vagy nemzeti pénzegységben kifejezett érték, tizedesértékek nélkül. Mindazonáltal azon nemzeti valuták esetében, ahol az egység az euróhoz képest viszonylag alacsony értéket képvisel, a szóban forgó tagállamok kapcsolattartó irodái és a Bizottságnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózattal (FADN) foglalkozó munkatársai között megegyezés születhet arra vonatkozóan, hogy az értékeket a nemzeti pénzegység százas vagy ezres értékében fejezzék ki,

fizikai mennyiség: métermázsában (1 q = 100 kg) kell megadni, kivéve a tojást, amelyet ezer darabban kell kifejezni, valamint a bort és a kapcsolódó termékeket, amelyeket hektoliterben kell kifejezni,

terület: árban (1 a = 100 m2) kell megadni, kivéve a gombát, amelyet a teljes termőterület négyzetméterében kell kifejezni, valamint az M. táblázatban a támogatásokat, ahol az alapegységet hektárban kell rögzíteni,

az állatállomány átlaglétszáma: két tizedesjegyig kell megadni, kivéve a baromfit és a nyulat, amelyeket egész számban kell megadni, és a méheket, amelyeket a használatban lévő méhkaptárak számában kell megadni,

munkaegység: két tizedesjegyig kell megadni.

Az egyes táblázatok kategóriáira és az oszlopok értékeire vonatkozóan további meghatározások és rendelkezések találhatók az adott táblázat után.

A. táblázat

A mezőgazdasági üzemre vonatkozó általános információk

A.ID. A mezőgazdasági üzem azonosítása

Az adatszolgáltatási űrlapot beküldő minden mezőgazdasági üzem számot kap, amikor első alkalommal kiválasztják az adatszolgáltatásra. A mezőgazdasági üzem ezt a számot megtartja mindaddig, amíg a számviteli hálózatban szerepel. Az egyszer már kiosztott számot más mezőgazdasági üzem részére nem lehet újból kiosztani.

Ha azonban a mezőgazdasági üzem alapvető változáson megy keresztül, különösen, ha a változás két különálló mezőgazdasági üzemmé történő szétválás vagy egy másik mezőgazdasági üzemmel történő egyesülés eredménye, a létrejött mezőgazdasági üzem új mezőgazdasági üzemnek tekinthető. Ebben az esetben a mezőgazdasági üzem új számot kap. A gazdálkodás típusának megváltozása miatt nem kell új számot kiadni. Ha fennáll az a veszély, hogy a szám megtartása miatt (például amikor új regionális alkörzetek kialakítására kerül sor) a mezőgazdasági üzemet esetleg össze lehet téveszteni más adatszolgáltató mezőgazdasági üzemmel, a számot meg kell változtatni. Ezt követően a Bizottsághoz el kell küldeni a régi és az új számok egyeztetésére vonatkozó táblázatot.

A mezőgazdasági üzem száma a következőknek megfelelően három információt tartalmaz:

A.ID.10.R. FADN-körzet: az e rendelet II. mellékletében meghatározott kódnak megfelelő kódszámot kell kiosztani.

A.ID.10.S. Alkörzet: kódszámot kell megadni.

A kiválasztott alkörzeteket a régióknak az Eurostat által a nemzeti statisztikai intézetekkel együttműködésben létrehozott, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájaként (NUTS) említett egységes osztályozási rendszerére kell alapozni.

Az érintett tagállam minden esetben megküldi a Bizottságnak azt a táblázatot, amely minden egyes használt alkörzetkód tekintetében feltünteti a megfelelő NUTS-régiót, valamint azokat a megfelelő régiókat, amelyek esetében a standard termelési érték meghatározott értékét kiszámítják.

A.ID.10.H. A mezőgazdasági üzem sorszáma.

A.LO. A mezőgazdasági üzem elhelyezkedése

A mezőgazdasági üzem elhelyezkedését két adattal kell megadni: a földrajzi adatokkal (földrajzi szélesség és hosszúság) és a 3. NUTS-szintű területi egységek kódjával.

A.LO.20. Földrajzi szélesség: fok és szögperc (5 perces íven belül), DG és MI oszlop.

A.LO.30. Földrajzi hosszúság: fok és szögperc (5 perces íven belül), DG és MI oszlop.

A.LO.40.N. A NUTS3-kód a mezőgazdasági üzem elhelyezkedése szerinti 3. NUTS-szintű területi egység kódja. Az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott kód legutóbbi változatát kell megadni.

A.AI. Számviteli információk

A.AI.50.AO. A könyvelőiroda kódja: kódszámot kell megadni.

A könyvelőirodákat egyedi számmal kell ellátni valamennyi tagállamban. Az adott számviteli évben a mezőgazdasági üzem könyvelését végző könyvelőiroda számát kell megadni.

A.AI.60.C. A számvitel típusa: meg kell adni a gazdaság által folytatott könyvelés típusát. A következő kódszámokat kell használni:

1. Kettős könyvelés.

2. Egyszeres könyvelés.

3. Nincs könyvelés.

A.AI.70.DT. A könyvelés lezárásának napja: "ÉÉÉÉ-HH-NN" formátumban kell megadni, például 2009-06-30 vagy 2009-12-31.

A.TY. Tipológia

A.TY.80.W. A mezőgazdasági üzem nemzeti súlyszáma: a súlyozási tényezőnek a tagállam által kiszámított értékét kell megadni. Az értékeket két tizedesjegyig kell feltüntetni.

A.TY.90.TF. A gazdaságtípus a kiválasztás időpontjában: a mezőgazdasági üzem gazdaságtípus szerinti besorolására használt kód e rendelet IV. mellékletének megfelelően, az adott számviteli évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában.

A.TY.90.ES. Gazdasági méret a kiválasztás időpontjában: a mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályának kódja e rendelet V. mellékletének megfelelően, az adott számviteli évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában.

A.CL. Osztályok

A.CL.100.C. A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek: a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekből származó árbevételnek a mezőgazdasági üzem teljes árbevételén belüli arányát jelző százaléksávban ( 5 ) kell megadni. A következő kódszámokat kell használni:

1. ≥ 0 és ≤ 10 % (csekély részesedés)

2. > 10 % és ≤ 50 % (közepes részesedés)

3. > 50 % és < 100 % (jelentős részesedés)

A.CL.110.C. Tulajdoni jelleg/gazdasági cél: a mezőgazdasági üzem tulajdoni jellegét és gazdasági céljait kell feltüntetni. A következő kódszámokat kell használni:

1. családi gazdaság: a mezőgazdasági üzem számára a munkaerőt és a tőkét a gazdálkodó(k)/üzemvezető(k), valamint annak (azok) családja biztosítja, és ők a gazdasági tevékenység haszonélvezői

2. társulás: a mezőgazdasági üzem számára a termelési tényezőket több tag biztosítja, akik közül legalább néhányan fizetetlen munkaerőként vesznek részt az üzemben végzett munkában. A bevétel a társulást illeti;

3. nyereségérdekelt társaság: a bevétel a részvényesek osztalékának/nyereségének megfizetésére szolgál. A mezőgazdasági üzem a társaság tulajdonában van;

4. nem nyereségérdekelt társaság: a bevétel elsősorban a foglalkoztatás fenntartását vagy hasonló társadalmi célokat szolgál. A mezőgazdasági üzem a társaság tulajdonában van.

A.CL.120.C. Jogi forma: meg kell adni, hogy a mezőgazdasági üzem rendelkezik-e jogi személyiséggel. A következő kódszámokat kell használni:

0. Hamis.

1. Igaz.

A.CL.130.C. A gazdálkodó(k) felelősségi szintje: a (fő) gazdálkodó felelősségi szintjét (gazdasági felelősségét) kell megadni. A következő kódszámokat kell használni:

1. Teljes.

2. Részleges.

A.CL.140.C. Biogazdálkodás: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem alkalmaz-e a 834/2007/EK rendelet ( 6 ) és különösen annak 4. és 5. cikke szerinti ökológiai termelési módszereket. A következő kódszámokat kell használni:

1. a mezőgazdasági üzem nem alkalmaz biogazdálkodási módszereket;

2. a mezőgazdasági üzem kizárólag biogazdálkodási módszereket alkalmaz valamennyi terméke esetében;

3. a mezőgazdasági üzem bio- és egyéb gazdálkodási módszereket egyaránt alkalmaz;

4. a mezőgazdasági üzem biogazdálkodási módszerekre való átállása folyamatban van.

A.CL.141.C. Biogazdálkodási ágazatok: amennyiben a mezőgazdasági üzem bio- és egyéb gazdálkodási módszereket egyaránt alkalmaz, fel kell tüntetni azokat a termelési ágazatokat, amelyekben a mezőgazdasági üzem kizárólag biogazdálkodási módszereket alkalmaz (többet is meg lehet adni). Az alább felsorolt kódszámokat kell használni. Amennyiben a mezőgazdasági üzem bio- és egyéb gazdálkodási módszereket egyaránt alkalmaz minden termelési ágazata esetében, a "nem alkalmazható" kódot kell megadni.

0. nem alkalmazható

31. gabonafélék

32. olajos magvak és fehérjenövények

33. zöldség- és gyümölcsfélék (ideértve a citrusféléket, azonban az olajbogyó kivételével)

34. olajbogyó

35. szőlőültetvények

36. marhahús

37. tehéntej

38. sertéshús

39. juh- és kecskefélék (tej és hús)

40. baromfihús

41. tojás

42. egyéb ágazat

A.CL.150.C. "Oltalom alatt álló eredetmegjelölés"/"oltalom alatt álló földrajzi jelzés"/"hagyományos különleges termék"/"hegyvidéki termék": fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem előállít-e az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) értelmében oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ), a hagyományos különleges termékekre (HKT) vagy a hegyvidéki termékekre alkalmazott jelöléssel ellátott mezőgazdasági termékeket és/vagy élelmiszert, illetve olyan mezőgazdasági termékeket, amelyekről közismert, hogy felhasználják őket valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalmat élvező élelmiszer előállítására. A következő kódszámokat kell használni:

1. a mezőgazdasági üzem nem állít elő olyan terméket vagy élelmiszert, amely valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalmat élvez, továbbá olyan terméket sem, amelyről közismert, hogy valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalmat élvező élelmiszer előállítására használatos;

2. a mezőgazdasági üzem kizárólag olyan termékeket vagy élelmiszereket állít elő, amelyek valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalmat élveznek, illetve olyan termékeket, amelyekről közismert, hogy valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalmat élvező élelmiszer előállítására használatosak;

3. a mezőgazdasági üzem többek között olyan termékeket vagy élelmiszereket állít elő, amelyek valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalmat élveznek, illetve többek között olyan termékeket, amelyekről közismert, hogy valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalmat élvező élelmiszer előállítására használatosak.

A.CL.151.C. "Oltalom alatt álló eredetmegjelölés"/"oltalom alatt álló földrajzi jelzés"/"hagyományos különleges termék"/"hegyvidéki termék" minősítéshez kapcsolódó ágazatok: amennyiben a meghatározott ágazatokban folyó termelés nagy részét valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalom alatt álló termékek vagy élelmiszerek, illetve közismerten ilyen élelmiszer előállítására használt termékek előállítása teszi ki, akkor fel kell tüntetni a termelési ágazatokat (többet is meg lehet adni). Az alább felsorolt kódszámokat kell használni. Ha a mezőgazdasági üzem többek között valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy "hegyvidéki termékként" oltalom alatt álló terméket vagy élelmiszert, vagy ilyen élelmiszer előállítására használt terméket állít elő, de ez nem érinti az adott ágazatban folyó termelés túlnyomó részét, akkor a "nem alkalmazható" kódot kell használni.

0. nem alkalmazható

31. gabonafélék

32. olajos magvak és fehérjenövények

33. zöldség- és gyümölcsfélék (ideértve a citrusféléket, azonban az olajbogyó kivételével)

34. olajbogyó

35. szőlőültetvények

36. marhahús

37. tehéntej

38. sertéshús

39. juh- és kecskefélék (tej és hús)

40. baromfihús

41. tojás

42. egyéb ágazat.

Az A.CL.150.C. (Oltalom alatt álló eredetmegjelölés/oltalom alatt álló földrajzi jelzés/hagyományos különleges termék/hegyvidéki termék) és az A.CL.151.C. tétel használata nem kötelező a tagállamok számára. Ha a tagállamok alkalmazzák e tételeket, akkor az adott tagállam összes vizsgált gazdaságára vonatkozóan ki kell ezeket tölteni. Az A.CL.150.C. alkalmazása esetén az A.CL.151.C. is alkalmazandó.

A.CL.160.C. Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része olyan területen található-e, amelyre kiterjed az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 32. cikkének hatálya. Azokban a tagállamokban, ahol a jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területeknek az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti kijelölése még nem zárult le, azokra a területekre kell hivatkozni, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében a 2007-2013-as programozási időszakban támogathatóak voltak. A következő kódszámokat kell használni:

1. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem olyan területen helyezkedik el, amely az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke értelmében hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkezik, sem pedig olyan területen, amely az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében a 2007-2013-as programozási időszakban támogatható volt azokban a tagállamokban, ahol az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti területkijelölés még nem zárult le;

21. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentős természeti hátránnyal rendelkező területen helyezkedik el;

22. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (4) bekezdése szerinti sajátos hátrányokkal sújtott területen helyezkedik el;

23. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része olyan területen helyezkedik el, amely az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében a 2007-2013-as programozási időszakban támogatható volt azokban a tagállamokban, ahol az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti területkijelölés még nem zárult le;

3. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdése szerinti hegyvidéki területen helyezkedik el;

5. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a támogatásnak az 1305/2013/EU rendelet 31. cikkének (5) bekezdése szerinti fokozatos csökkentése által érintett területen helyezkedik el.

A.CL.170.C. Tengerszint feletti magasság: A tengerszint feletti magasságot a következő kódszámokkal kell megadni:

1. a mezőgazdasági üzem nagyobb része 300 méternél alacsonyabban található;

2. a mezőgazdasági üzem nagyobb része 300-600 m között található;

3. a mezőgazdasági üzem nagyobb része 600 m-nél magasabban található;

4. nincs adat.

A.CL.180.C. A strukturális alapok keretében nyújtott támogatásra jogosult terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része olyan területen található-e, amelyre kiterjed az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 90. cikke (2) bekezdése a), b) és c) pontjának hatálya. A következő kódszámokat kell használni:

1. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1303/2013/EU rendelet és különösen annak 90. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti kevésbé fejlett régióban helyezkedik el;

2. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1303/2013/EU rendelet és különösen annak 90. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti fejlettebb régióban helyezkedik el;

3. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1303/2013/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti átmeneti régióban helyezkedik el.

A.CL.190.C. Natura 2000 terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a 79/409/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) és a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 11 ) (Natura 2000) végrehajtása által érintett területen található-e. A következő kódszámokat kell használni:

1. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem valamely Natura 2000-kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el;

2. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része Natura 2000-kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el.

A.CL.200.C. A vízügyi irányelv (2000/60/EK irányelv) hatálya alá tartozó terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) végrehajtása által érintett területen található-e. A következő kódszámokat kell használni:

1. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésre jogosult területen helyezkedik el;

2. a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésre jogosult területen helyezkedik el.

A.OT. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó egyéb adatok

A.OT.210.C. Öntözőrendszer: a mezőgazdasági üzemben használt elsődleges öntözőrendszer típusát kell megadni:

0. nem alkalmazható (amennyiben a mezőgazdasági üzemben nincs öntözőrendszer)

1. felszíni

2. szórófejes

3. csepegtetős

4. egyéb

A.OT.220.C. Számosállategység legeltetési napjainak száma köztulajdonban lévő földön: azon napok száma (számosállategységre vetítve), amelyeken a mezőgazdasági üzem haszonállatai a mezőgazdasági üzem használatában álló, köztulajdonban lévő földön legelnek.

A.OT.230.C.Termelői szervezetek tagja: annak feltüntetése, hogy a gazdaság (a gazdálkodó(k) vagy az üzemvezető(k)) olyan termelői szervezet tagja(i)-e, amely megosztja a költségeket és/vagy előmozdítja a mezőgazdasági termékek forgalmazását, és ha igen, akkor a gazdaság mely termékeit forgalmazza a termelői szervezet (válassza ki az összes olyan ágazatot, amely azon termelői szervezetek alá tartozik, amelyeknek a gazdaság a tagja). E felmérés alkalmazásában "termelői szervezet" minden olyan szervezet, amelyet a termelők kezdeményezésére hoztak létre egy adott ágazatban közös tevékenységek végzése céljából (horizontális együttműködés). A termelői szervezeteket a termelőknek kell ellenőrizniük, különböző jogi formákat ölthetnek, lehetnek például mezőgazdasági szövetkezetek, gazdaszövetségek vagy olyan magánvállalatok, amelyekben a termelők részvényesként vesznek részt.

0. nem tagja termelői szervezetnek

a termelési, az igazgatási és a beruházási költségek megosztására létrejött termelői szervezet tagja és/vagy a gazdaság alábbi termékeinek forgalmazására létrejött termelői szervezet tagja:

31. gabonafélék

32. olajos magvak és fehérjenövények

33. zöldség- és gyümölcsfélék (ideértve a citrusféléket, azonban az olajbogyó kivételével)

34. olajbogyó

35. szőlőültetvények

36. marhahús

37. tehéntej

38. sertéshús

39. juh- és kecskefélék (tej és hús)

40. baromfihús

41. tojás

42. egyéb ágazat.

A.OT.231.C A termelői szervezetek gazdasági jelentősége a mezőgazdasági üzem szempontjából: annak megadása, hogy a mezőgazdasági üzem teljes termelésének (teljes értékesítés) érték tekintetében mekkora része kerül forgalmazásra a termelői szervezeteken keresztül.

1. ≥ 0 és ≤ 10 % (csekély részesedés)

2. > 10 % és ≤ 50 % (közepes részesedés)

3. > 50 % és < 100 % (jelentős részesedés)

A.OT.232.C A termelői szervezetek tagjainak száma: azon fő termelői szervezet méretének a megadása, amelynek a mezőgazdasági üzem (a gazdálkodó(k) vagy az üzemvezető(k)) tagja(i), azaz annak a termelői szervezetnek a mérete, amely a mezőgazdasági üzem termelésének legnagyobb részét (érték tekintetében) forgalmazza.

1. a termelői szervezetnek kevesebb mint 10 tagja van

2. a termelői szervezetnek legalább 10, de kevesebb mint 20 tagja van

3. a termelői szervezetnek legalább 20, de kevesebb mint 50 tagja van

4. a termelői szervezetnek legalább 50, de kevesebb mint 100 tagja van

5. a termelői szervezetnek legalább 100, de kevesebb mint 500 tagja van

6. a termelői szervezetnek legalább 500, de kevesebb mint 1 000 tagja van

7. a termelői szervezetnek legalább 1 000 tagja van

Az A.OT.230.C, az A.OT.231.C és az A.OT.232.C mutatókra vonatkozó adatokat a 2023. számviteli évtől kezdődően kötelező benyújtani; a tagállamok azonban e mutatók vagyok azok valamelyike tekintetében mentesülhetnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben legkésőbb 2021. május 31-ig kellően indokolt kérelmet nyújtanak be. A Bizottság szolgálatai megvizsgálják az indoklásokat, és döntenek a mentességről. A mentességben részesített tagállam felülvizsgálhatja választását, és erről tájékoztatja a Bizottságot. A tagállamok az A.OT.230.C, az A.OT.231.C és az A.OT.232.C mutatókra vonatkozó adatokat önkéntes alapon már a 2021. számviteli évtől is benyújthatják.

AZ A. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Az R oszlop az FADN-körzetet, az S oszlop az alkörzetet, a H oszlop a mezőgazdasági üzem sorszámát, a DG oszlop a fokot, az MI oszlop a szögpercet, az N oszlop a NUTS-ot, az AO oszlop a könyvelőirodák számát, a DT oszlop a dátumot, a W oszlop a mezőgazdasági üzem súlyszámát, a TF oszlop a gazdaságtípust, az ES oszlop a gazdasági méretosztályt, a C oszlop pedig a kódot jelenti.

B. táblázat

A tulajdonviszony jellege

A két vagy több társ közös birtokában lévő mezőgazdasági üzemek területét tulajdonosi használatban lévő, haszonbérelt vagy részes bérletben használt területként kell bejegyezni, a társak között hatályban lévő szerződésnek megfelelően.

Mezőgazdasági hasznosítású terület (MHT): a mezőgazdasági üzem által használt szántóföldek, állandó legelők, állandó növénykultúrák és konyhakertek teljes területe, függetlenül a bérleti viszony típusától. A mezőgazdasági üzem használatában álló, köztulajdonban lévő föld nem tartozik ide.

A következő adatcsoportokat és kategóriákat kell használni:

B.UO. MHT tulajdonosi gazdálkodás esetén

B.UO.10.A. Olyan MHT (szántóföld, állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelynek a gazdálkodó a tulajdonosa, örökhaszonbérlője vagy haszonbérlője és/vagy hasonló feltételek mellett birtokolt MHT.

B.UT. MHT bérlői gazdálkodás esetén

B.UT.20.A. Olyan MHT (szántóföld, állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelyet nem a tulajdonos, illetve nem az adott terület örökhaszonbérlője vagy haszonbérlője művel meg (a bérleti díj fizethető készpénzben és/vagy természetben; a díj általában előre meghatározott, és többnyire a gazdálkodás eredményétől független), illetve hasonló bérleti feltételek mellett megművelt MHT.

Nem tartozik a haszonbérelt területhez az olyan föld, amelynek termését lábon álló termésként vásárolják meg. A lábon álló termés megvásárlására fordított összeget gyepterület vagy takarmánynövények esetében a H. táblázat 2020 -2040. kódja alatt (vásárolt takarmányok), értékesíthető termények (általában értékesítésre kerülő termékek) esetében pedig a 3090. kód alatt (a növénytermesztés egyéb közvetlen költségei) kell feltüntetni. A lábon álló termésként megvásárolt értékesíthető terményeket a szóban forgó terület megjelölése nélkül kell megadni (H. táblázat).

Az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időre bérelt területet és annak termését ugyanúgy kell kezelni, mint azt a területet, amelynek a termését lábon álló termésként vásárolják meg.

B.US. MHT részes bérlet vagy egyéb birtokviszony esetén

B.US.30.A: Olyan MHT (szántóföld, legelő és állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelyet a bérbeadó és a részes bérlő részes bérleti szerződés alapján közösen művel meg, illetve hasonló feltételek mellett megművelt mezőgazdasági hasznosítású terület.

A B. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Az A oszlop az MHT-ra vonatkozik.

C. táblázat

Munkaerő

A "munkaerő" fogalmába minden olyan személy beleértendő, aki a számviteli év során a mezőgazdasági üzem munkájában részt vett. Ugyanakkor azok a személyek, akik ezt a munkát valamely más személy vagy vállalkozás megbízásából végezték (bérvállalkozó által végzett mezőgazdasági munka, amelynek költségei a H. táblázat 1020. kódja alatt jelennek meg), nem minősülnek munkaerőnek.

Mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös segítségnyújtás esetén, ha a segítségnyújtás egymásnak kölcsönösen nyújtott munkából áll, amelynek során a nyújtott segítség elvben egyenlő a kapott segítséggel, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon fel kell tüntetni a mezőgazdasági üzemhez tartozó munkaerő által ledolgozott időt és az ahhoz kapcsolódó béreket.

Egyes esetekben a kapott segítséget más jellegű segítséggel egyenlítik ki (például a munka formájában kapott segítséget gépek biztosításával ellentételezik). Ahol a szolgáltatások cseréje csekély mértékű, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon semmit sem kell feltüntetni (a fenti példában a kapott segítséget nem tüntetik fel a munkaerőnél; a gépekkel kapcsolatos költségekbe ugyanakkor beletartoznak a berendezések rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek). Kivételes esetekben, ha a szolgáltatások cseréje jelentős mértékű, a következő eljárások valamelyikét kell követni:

a) a munka formájában kapott segítséget más jellegű szolgáltatással (például gépek biztosításával) ellentételezik: a kapott munkaidőt fizetett gazdasági munkaként (PR vagy PC csoport, attól függően, hogy a munkaerőt a mezőgazdasági üzemben rendszeresen alkalmazzák-e, vagy sem) kell feltüntetni; a nyújtott segítség értékét termelésként, más táblázatok megfelelő kategóriájában (ebben a példában: L. táblázat, 2010. kód: "Bérvállalkozó által végzett gépi munka"), másrészt költségként is (H. táblázat, 1010. kód: "Bérek és társadalombiztosítás") fel kell tüntetni;

b) a munka formájában nyújtott segítséget más jellegű szolgáltatással (például gépek biztosításával) ellentételezik: ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni a rendelkezésre bocsátott munkaidőt és az azzal kapcsolatos béreket; a kapott szolgáltatás értékét egy másik táblázat megfelelő csoportjában ráfordításként kell feltüntetni (ebben a példában: H. táblázat, 1020. kód: "Bérvállalkozó által végzett gépi munka és gépbérlet").

A munkaerő következő adatcsoportjait és kategóriáit kell megkülönböztetni:

C.UR. Fizetetlen, illetve olyan munkaerő, amely a nyújtott szolgáltatásokért rendesen járó összegnél alacsonyabb (készpénzben vagy természetben fizetett) díjazásban részesül (ezek a kifizetések nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági üzem költségei között), és amely a számviteli év során (a rendes munkaszüneti napokon kívül) az üzem munkájában hetente legalább egy teljes napot részt vett. Azokat a rendszeresen foglalkoztatott személyeket, akik különleges okoknál fogva a számviteli év folyamán csak korlátozott ideig vettek részt a mezőgazdasági üzem munkájában, rendszeres munkaerőként kell feltüntetni (a ténylegesen ledolgozott munkaórák számának megfelelően). A következő vagy hasonló esetek fordulhatnak elő:

a) a mezőgazdasági üzem különleges termelési feltételei, amelyek nem teszik szükségessé a munkaerő egész éven át történő foglalkoztatását: például olajbogyó- vagy szőlőtermelő gazdaságok, szezonális állathizlalásra vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodott mezőgazdasági üzemek;

b) a rendes munkaszüneti napokon kívüli távollét a munkából, például katonai szolgálat, betegség, baleset, szülés, meghosszabbított szabadság stb.;

c) az üzembe történő belépés vagy az onnan való távozás;

d) az üzemben folyó munka teljes beszüntetése váratlan okok (árvíz, tűz stb.) miatt.

A kategóriák a következők:

C.UR.10. Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a mezőgazdasági üzemért, és ellátja annak napi irányítását. Részes bérlet esetében a részes bérlőt a gazdálkodó/üzemvezető kategóriánál kell feltüntetni.

C.UR.20. Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a mezőgazdasági üzemért, de nem látja el annak napi irányítását.

C.UR.30 Az a személy, aki ellátja a mezőgazdasági üzem napi irányítását, anélkül hogy azért gazdasági és jogi felelősséget viselne.

C.UR.40.

C.UR.50. A fenti kategóriákba be nem sorolt, fizetetlen rendszeres munkaerő magában foglalja a munkavezetőket és beosztott vezetőket, akik nem felelősek az egész mezőgazdasági üzem irányításáért.

C.UC.

C.UC.60. E kategóriában összesítve kell feltüntetni azt a fizetetlen munkaerőt, amely a számviteli év folyamán nem vett részt rendszeresen a mezőgazdasági üzem munkájában.

C.PR. Olyan, a nyújtott szolgáltatásokért járó szokásos mértékben (készpénzben és/vagy természetben) megfizetett munkaerő, amely a számviteli év során (a rendes munkaszüneti napokat kivéve) hetente legalább egy teljes napot dolgozott a mezőgazdasági üzemben. A következő kategóriákat kell feltüntetni:

C.PR.70. A mezőgazdasági üzem napi irányítását végző, bérben részesülő személy.

C.PR.50. E csoportban összesítve kell feltüntetni valamennyi rendszeres, fizetett munkaerőt (kivéve a mezőgazdasági üzem bérben részesülő üzemvezetőjét). Idetartoznak a munkavezetők és beosztott vezetők is, akik nem felelősek az egész gazdaság irányításáért.

C.PC.

C.PC.60. E kategóriában összesítve kell feltüntetni a számviteli év folyamán a mezőgazdasági üzemben nem rendszeresen dolgozó fizetett munkaerőt (beleértve a teljesítménybérért dolgozókat is).

A C. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Személyek száma (P oszlop)

Több gazdálkodó esetén egynél több házastárs/élettárs is feltüntethető. A házastársak/élettársak és a személyek számát kell megadni azokban a kategóriákban, ahol ezeket fel lehet tüntetni (a 40. és az 50. kategória az UR [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban).

Nem (G oszlop)

A nemet kizárólag a gazdálkodó(k) és/vagy az üzemvezető(k) tekintetében kell megadni azokban a kategóriákban, ahol ezt fel lehet tüntetni (a 10-30. és a 70. kategória az UR [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban). A nemet kódszám jelöli, vagyis:

1. férfi;

2. nő.

Születési év (B oszlop)

A születési évet kizárólag a gazdálkodó(k) és/vagy az üzemvezető(k) tekintetében kell megadni (a 10-30. és a 70. kategória az UR [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban) a születési év négy számjegyének felhasználásával.

Az üzemvezető mezőgazdasági képzettsége (T. oszlop)

A mezőgazdasági képzettséget kizárólag az üzemvezető(k) tekintetében kell megadni (a 10., a 30. és a 70. kategória az UR [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban). A mezőgazdasági képzettséget a következő kódszámok valamelyikével kell megadni:

1. kizárólag gyakorlati mezőgazdasági tapasztalat;

2. alapfokú mezőgazdasági képzettség;

3. átfogó mezőgazdasági képzettség.

Éves munkaidő (Y1 oszlop)

A munkaidőt órában kell kifejezni minden csoportban és kategóriában. A számnak a mezőgazdasági üzemben ténylegesen munkával töltött időt kell tükröznie. A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében a ledolgozott munkaidőt a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni. A teljesítménybérben dolgozó munkaerő munkaidejét úgy kell kiszámítani, hogy a munkáért kifizetett teljes összeget el kell osztani az órabérben foglalkoztatott munkavállalók órabérével.

Teljes munkaerő: éves egységek száma (W1 oszlop)

A rendszeresen foglalkoztatott munkaerőt éves munkaerőegységekre kell átszámolni. Az éves munkaerőegységek számát nem kell feltüntetni alkalmi munkaerő (fizetetlen alkalmi és fizetett alkalmi munkaerő) esetében. A mezőgazdasági üzemben teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egy éves munkaerőegységet képez. Egy adott személy esetében nem vehető figyelembe egynél több éves munkaerőegység, még akkor sem, ha tényleges munkaideje meghaladja a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben szokásos éves munkaidőt. Az a személy, aki nem a teljes év során dolgozik a mezőgazdasági üzemben, az "éves egység" tört részét képviseli. Az ilyen személyekre eső "éves munkaerőegységet" úgy kapjuk meg, hogy az adott személy tényleges éves munkaidejét elosztjuk a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben dolgozó, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes évi munkaidejével.

A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében az éves munkaerőegységet a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni.

Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka aránya az éves munkaidő %-ában (Y2 oszlop)

Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka munkaidőben kifejezett arányát minden munkaerő-kategória esetében kötelező feltüntetni. Valamennyi kategória (10., 20., 30., 40., 50., 60. és 70. kategória) esetében a számviteli év során ledolgozott órák %-ában kell megadni.

A mezőgazdasági üzemben végzett munka

A mezőgazdasági üzemben végzett munkába beletartozik minden, az üzemben végzett mezőgazdasági munkával és az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekhez kötődő munkával kapcsolatos fizikai és adminisztrációs munka szervezése, irányítása és elvégzése:

A mezőgazdasági üzemben végzett mezőgazdasági munka:

- pénzügyi szervezés és irányítás (a mezőgazdasági üzem értékesítései és beszerzései, könyvelés stb.),

- földeken végzett munka (szántás, vetés, betakarítás, a gyümölcsösben végzett munka stb.),

- állattartás (a takarmány elkészítése, az állatok etetése, fejése, gondozása stb.),

- termékek piaci előkészítése, tárolása, mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítése, saját felhasználásra való feldolgozása, bor és olívaolaj előállítása,

- az épületek, a gépek, a berendezések, a sövények, az árkok stb. karbantartása,

- a mezőgazdasági üzem részére az üzem munkavállalói által elvégzett szállítás.

A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka:

- bérvállalkozó által végzett gépi munka (az üzem termelőeszközeinek használatával),

- idegenforgalom, szállásadás és egyéb szabadidővel kapcsolatos tevékenységek,

- mezőgazdasági termékek feldolgozása (tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot az üzemben termelik vagy máshonnan vásárolják), például sajt, vaj, feldolgozott hústermékek stb. előállítása,

- megújuló energia előállítása,

- erdőgazdálkodás és fafeldolgozás,

- egyéb jövedelemszerző tevékenységek (prémes állatok tartása, terápiás célú gazdálkodás, kézműipari tevékenység, akvakultúra stb.).

A következők nem tartoznak a mezőgazdasági üzem munkájához:

- befektetett eszközök előállítása során végzett munka (épületek építése vagy nagyobb javítása, gépek összeszerelése vagy nagyobb javítása, gyümölcsösök telepítése, épületek bontása, gyümölcsfák kivágása stb.),

- a gazdálkodó(k) vagy az üzemvezető(k) háztartása számára végzett munka.

D. táblázat

Eszközök

A táblázat szerkezete

A következő eszközkategóriákat kell használni:

1005. Pénzeszközök, követelések, egyéb forgóeszközök és ezekkel egyenértékű eszközök

Készpénz és egyszerűen készpénzre váltható egyéb eszközök. Rövid lejáratú eszközök és a mezőgazdasági üzem követelései, amelyek általában a gazdasági tevékenységekből származnak. Egyéb, könnyen értékesíthető vagy várhatóan egy éven belül visszafizetett eszközök.

1040. Készletek

A mezőgazdasági üzem tulajdonában levő, vásárolt vagy a mezőgazdasági üzemben előállított termékkészletek, amelyek ráfordításként használhatók, vagy amelyeket értékesítés céljából tárolnak.

2010. Biológiai eszközök - növények

A még be nem takarított növények (állandó kultúrák és lábon álló állományok) értéke. A Halmozott értékcsökkenésre (D.AD) és a Tárgyévi értékcsökkenésre (D.DY.) vonatkozóan csak az állandó növénykultúrák esetében kell jelentést tenni.

3010. Mezőgazdasági földterület

A mezőgazdasági üzem tulajdonában lévő mezőgazdasági földterület.

3020. Talajjavítás

A gazdálkodó tulajdonában lévő, talajjavításhoz kapcsolódó eszközök (például kerítés, alagcsövezés, állandó öntözőberendezés), függetlenül a föld tulajdonviszonyának jellegétől. A beírt összegek után a DY oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.

3030. Gazdasági épületek

A gazdálkodó tulajdonában lévő épületek a föld tulajdonviszonyának jellegétől függetlenül. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után a DY oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.

4010. Gépek és berendezések

Traktorok, motoros kistraktorok, teherautók, kisteherautók, személygépkocsik, nagyobb és kisebb gazdasági gépek és berendezések. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után a DY oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.

5010. Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve

A mezőgazdasági üzemhez tartozó, a tulajdonos használatában levő erdőterület.

7005. Immateriális javak

Könnyen megvásárolható vagy értékesíthető immateriális javak (pl. például kvóták és jogok, amennyiben földterület nélkül forgalomképesek és a piac aktív), valamint nehezen megvásárolható vagy értékesíthető immateriális javak (pl. szoftverek, licenszdíjak stb.). A rovatot ki kell tölteni, és a beírt összegek után a DY oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.

8010. Egyéb befektetett eszközök

Egyéb hosszú lejáratú eszközök. A rovatot ki kell tölteni, és adott esetben az itt szereplő összegek után a DY oszlopban fel kell tüntetni az értékcsökkenést.

Adatcsoportok a D. táblázatban

Az adatcsoportok a következők: nyitóérték (OV), halmozott értékcsökkenés (AD), tárgyévi értékcsökkenés (DY), beruházások vagy beszerzések a támogatások levonása nélkül (IP), támogatások (S), értékesítés (SA), záróérték (CV). Ezek az alábbiakban kerülnek meghatározásra.

A táblázat kizárólag az érték (V) oszlopot tartalmazza.

Értékelési módszerek

A következő értékelési módszereket kell alkalmazni:

D.OV. Nyitóérték

A nyitóérték az eszközöknek a számviteli év kezdetén rögzített értéke. Az előző évben is a mintában szereplő mezőgazdasági üzemek esetében a nyitóértéknek meg kell egyeznie az előző év záróértékével.

D.AD. Halmozott értékcsökkenés

A halmozott értékcsökkenés az eszközök élettartamának kezdetétől az előző időszak végéig tartó értékcsökkenés.

D.DY. Tárgyévi értékcsökkenés

Az eszköz csökkenthető értékének szisztematikus leírása az eszköz hasznos élettartama alatt.

Az egyes tagállamok által alkalmazott éves értékcsökkenési arányszámokat tartalmazó táblázatot időben el kell juttatni a Bizottsághoz a 10. cikk (1) bekezdésében említett számítógépes adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszer létrehozása céljából.

D.IP. Beruházások/beszerzések

A számviteli év folyamán beszerzésre, nagyobb javításokra és befektetett eszköz előállítására fordított teljes kiadások összege. Amennyiben a mezőgazdasági üzem e beruházásokhoz kapcsolódó támogatásban vagy segélyben részesült, az IP oszlopba a kiadások összegét az említett támogatások és segélyek levonása nélkül kell beírni.

A kisebb gépek és berendezések, valamint kismértékű újratelepítéshez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék beszerzését nem ebben az oszlopban kell feltüntetni, hanem a számviteli évre vonatkozó költségek között.

Ebben az oszlopban kell feltüntetni a javítást megelőző értékükhöz képest a gépek és a berendezések értékét ténylegesen növelő nagyobb javítást is, vagy a gépek, illetve berendezések értékcsökkenésének szerves részeként, amely értékcsökkenést adott esetben módosítani kell a szóban forgó tétel (javítás következtében) meghosszabbodott hasznos élettartamának megfelelően, vagy olyan módon, hogy a nagyobb javítások költségét a várható hasznos élettartamra osztják el.

A létrehozott befektetett eszközök értékét költségük alapján kell kiszámítani (a fizetett, illetve fizetetlen munkaerő értékét is beleszámítva), és ezt kell hozzáadni a D. táblázat (Eszközök) 2010 -8010. kódja alatt szereplő befektetett eszközök értékéhez.

D.S. Beruházási támogatások

Az e táblázatban megadott eszközökhöz folyósított támogatások aktuális hányada (az előző vagy a folyó számviteli évben).

D.SA. Értékesítés

A számviteli év során végrehajtott összes eszközértékesítés.

D.CV. Záróérték

A záróérték az eszközöknek a számviteli év végén rögzített értéke.

Megjegyzések

A 2010., a 3010., az 5010. és a 7010. tétel tekintetében az OV + IP-SA és a CV különbsége (az egységár és a mennyiség változásából eredő) bevételnek vagy veszteségnek minősül az érintett eszközök esetében a számviteli év során.

A "Biológiai eszközök - Állatok" kategóriával kapcsolatos adatokat a J. táblázatban (Állattenyésztés) kell feltüntetni.

E. táblázat

Kvóták és egyéb jogok

A kvótában (saját kvóta, bérelt kvóta és bérbe adott kvóta) foglalt mennyiségeket kötelező megadni. Kizárólag a számviteli év végén fennálló mennyiséget kell megadni.

A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvótákkal kapcsolatos értékeket e táblázatban kell feltüntetni. A hozzá tartozó földterülettől különállóan nem értékesíthető kvótákat csak a D. táblázatban (Eszközök) kell feltüntetni. Az eredetileg térítésmentesen megszerzett kvótákat szintén be kell jegyezni, és az érvényes piaci árakon értékelni, amennyiben a földterülettől különállóan is értékesíthetők.

Egyes adatokat egyidejűleg, egyénileg vagy egy csoport elemeiként, a D. (Eszközök), a H. (Ráfordítások) és/vagy az I. (Növénykultúrák) táblázat egyéb csoportjaiban vagy kategóriáiban kell feltüntetni.

A következő kategóriákat kell használni:

50. Szerves trágya

60. Az alaptámogatási rendszer szerinti kifizetési jogosultságok és a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás keretében nyújtott támogatási jogosultságok.

A következő adatcsoportokat kell használni:

E.QQ. Mennyiség (csak az N, I és O oszlopban kell feltüntetni)

A használandó mértékegységek a következők:

- 50. kategória (szerves trágya): az állatok száma a trágya kiürülésére vonatkozó szabványos egységekben számolva,

- 60. kategória (alaptámogatási rendszer és a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás): a jogosultságok száma.

E.QP. Megvásárolt kvóta (csak az N oszlopban kell feltüntetni)

A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvóták és egyéb jogok megszerzéséért a számviteli évben kifizetett összeget kell feltüntetni.

E.QS. Értékesített kvóta (csak az N oszlopban kell feltüntetni)

A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvóták és egyéb jogok értékesítéséből a számviteli évben befolyt összeget kell feltüntetni.

E.OV. Nyitóérték (csak az N oszlopban kell feltüntetni)

A gazdálkodó saját rendelkezésére álló mennyiségek nyitó értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg térítésmentesen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóan értékesíthetők.

E.CV. Záróérték (csak az N oszlopban kell feltüntetni)

A gazdálkodó saját rendelkezésére álló mennyiségek záró értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg ingyen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóak.

E.PQ. Kvótalízingelési vagy -bérlési kiadások (csak az I oszlopban kell feltüntetni)

A kvóták és egyéb jogok lízingeléséért vagy bérléséért kifizetett összeg. A bérleti díjban, a H. táblázat (Ráfordítások) 5070. kategóriájában (Kifizetett bérleti díj) is szerepel.

E.RQ. Kvóta lízingbe vagy bérbeadásából származó bevételek (csak az O oszlopban kell feltüntetni)

A kvóták és egyéb jogok bérbeadásáért vagy lízingeléséért kapott összeg. Az I. táblázat (Növénykultúrák) 90900. kategóriájában (Egyéb) is szerepel.

E.TX. Adók, kiegészítő illeték (T oszlop)

A kifizetett összeg.

AZ E. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Az N oszlop a saját kvótát, az I oszlop a bérelt kvótát, az O oszlop a bérbe adott kvótát, a T oszlop pedig az adókat jelenti.

F. táblázat

Kötelezettségek

A táblázat szerkezete

A feltüntetett összegek kizárólag a még kintlévő összegeket, vagyis a már visszafizetett összegekkel csökkentett, szerződés szerinti kölcsönöket tartalmazzák.

A következő kategóriákat kell használni:

- 1010. Hitel - hagyományos kereskedelmi kölcsönök: olyan kölcsönök, amelyekre nem vonatkozik hitelfelvételt célzó állami támogatás.

- 1020. Hitel - különleges kereskedelmi kölcsönök: olyan kölcsönök, amelyek állami támogatásban részesülnek (kamattámogatások, garanciák stb.).

- 1030. Hitel - családi vagy magánkölcsönök: a kölcsönt természetes személy folyósítja az adóshoz fűződő családi vagy magánkapcsolatából eredően.

- 2010. Kötelezettségek: szállítókkal szembeni tartozások.

- 3000. Egyéb kötelezettségek: hitelektől vagy adósságoktól eltérő kötelezettségek.

Két adatcsoportot kell megadni: a nyitóértéket (OV) és a záróértéket (CV).

Két oszlop tüntethető fel: a rövid lejáratú kötelezettségek (S) és a hosszú lejáratú kötelezettségek (L).

- Rövid lejáratú kötelezettségek: a mezőgazdasági üzemre felvett, egy évnél rövidebb lejáratú hitel és egyéb kötelezettségek.

- Hosszú lejáratú kötelezettségek: a mezőgazdasági üzemre felvett, legalább egyéves lejáratú hitel és egyéb kötelezettségek.

G. táblázat

Hozzáadottérték-adó (héa)

A táblázat szerkezete

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő pénzbeli adatokat héa nélkül kell feltüntetni.

A héával kapcsolatosan a következő adatokat kell megadni kategóriaként:

1010. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó fő héarendszer

1.

Általános héarendszer : a mezőgazdasági üzemek számára garantáltan bevételsemleges héarendszer, mivel a héaegyenleget az adóhatóságok hagyják jóvá.

2.

Részleges kiegyenlítési rendszer : a mezőgazdasági üzemek számára nem feltétlenül bevételsemleges héarendszer, azonban tartalmazhat egyfajta közelítési mechanizmust a befizetett és a kapott héa kiegyenlítésére.

1020. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó kisebbségi héarendszer

A kódok megegyeznek a fő héarendszer esetében megadottakkal.

A táblázat kizárólag a mezőgazdasági üzemre vonatkozó "héarendszer" (VA) adatcsoportot tartalmazza. Három oszlop van: a héarendszer kódja (C), a nem beruházási ügyletek egyenlege (NI) és a beruházási ügyletek egyenlege (I).

Általános héarendszer esetében csak jelezni kell, hogy a mezőgazdasági üzem e rendszer hatálya alá tartozik. Amennyiben a mezőgazdasági üzem a részleges kiegyenlítési héarendszer hatálya alá tartozik, a nem beruházási ügyletek héaegyenlegét és a beruházási ügyletek héaegyenlegét is meg kell adni.

Ha a héaforgalom növeli a mezőgazdasági üzem bevételét, a fenti héaegyenleg pozitív szám. Csökkenő bevétel esetében az egyenleg negatív.

H. táblázat

Ráfordítások

A táblázat szerkezete

A 3031 -3033 . kódnál említett adatok szolgáltatása nem kötelező a 2014-2016-os pénzügyi években azon tagállamok esetében, amelyek a múltban éltek a 385/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 13 ) 3. cikkében biztosított lehetőséggel. Az e lehetőséget választó tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat bizottságát a szóban forgó kódok alatt meghatározott adatok gyűjtésére és közlésére való felkészülésre vonatkozó tervük végrehajtásáról.

A mezőgazdasági üzem ráfordításai (készpénz- és természetbeni költségei, valamint a kiválasztott ráfordítások mennyisége) a számviteli év során a mezőgazdasági üzem termeléséhez szükséges termelő erőforrások "fogyasztásához" (a saját előállítású ráfordítások mezőgazdasági üzemen belüli felhasználását is ideértve), illetve ezen erőforrások számviteli év során történő "fogyasztásához" kapcsolódnak. Amikor bizonyos felhasználás részben a magánhasználattal, részben pedig a mezőgazdasági üzemen belüli felhasználással kapcsolatos (például az elektromos energia, a víz, a fűtő- és üzemanyagok stb. esetében), a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon kizárólag az utóbb említett részt kell feltüntetni. Meg kell adni a magángépjárműveknek a mezőgazdasági üzem céljaira történő használatának a mértékét.

A számviteli év termelésével kapcsolatos költségek kiszámításakor az év során végrehajtott beszerzéseket és a mezőgazdasági üzemen belüli fogyasztást az értékelésben történő változásoknak (a művelésben bekövetkezett változásokat is beleértve) megfelelően kell módosítani. Minden egyes tételnél külön kell feltüntetni az összes kifizetett költséget és a mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás értékét.

Ahol a költségek a számviteli év során felmerülő ráfordítások összes fogyasztását jelölik, de ez nem felel meg az adott év termelésének, a felhalmozott készletek változásait a D. táblázat 1040. kódjánál (Készletek) kell feltüntetni, kivéve az állandó kultúrák és lábon álló állományok termesztéséhez kapcsolódó költségeket, amelyeket a 2010. kódnál (Biológiai eszközök - növények) kell szerepeltetni.

Amennyiben a mezőgazdasági üzem termelési erőforrásait (fizetett vagy fizetetlen munkaerő, gépek vagy berendezések) a befektetett eszközállomány növelésére (gépek összeszerelése, illetve nagyobb javítása, építkezés, épületek nagyobb javítása vagy bontása, gyümölcsfák ültetése vagy kivágása) használják, az ezzel járó költségek - illetve azok becsült értéke - nem tüntethetők fel a mezőgazdasági üzem működési költségei között. A befektetett eszközök előállítása során felmerülő munkaerőköltségek és a ledolgozott munkaórák nem szerepelhetnek a munkaerő költségei és adatai között. Kivételes esetekben, amikor a befektetett eszközök előállításakor felmerült bizonyos költségeket (nem munkaerőköltségeket) nem lehet külön kiszámítani (például a mezőgazdasági üzem traktorának használatát), és ezeket a kiadásokat ezáltal a költségek között szerepeltetik, valamennyi ilyen jellegű, befektetett eszközök előállításakor felmerült költség becsült értékét az I. táblázatban (Növénykultúrák) a 90900. növénykultúrakód szerinti kategóriánál (Egyéb) kell megadni.

Az állótőke "fogyasztásával" kapcsolatos költségeket az értékcsökkenés fejezi ki, ennek megfelelően az állótőke beszerzésére fordított kiadásokat nem szabad a mezőgazdasági üzem költségei között feltüntetni. Az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatások a D. táblázatban (Eszközök) találhatók.

A számviteli év során, illetve később megtérített költségtételek utáni kiadásokat (például biztosítás vagy a felelős harmadik személy által fedezett baleset miatti traktorjavítás) nem szabad a mezőgazdasági üzem költségei között feltüntetni, és az erre vonatkozó bevételek sem mutathatók ki a mezőgazdasági üzem könyvelésében.

A vásárolt készletek eladásából származó bevételeket le kell vonni a velük kapcsolatos költségekből.

A költségekkel kapcsolatos támogatások és segélyek összegét nem kell levonni a velük kapcsolatos költségtételekből, hanem az M. táblázatban (Támogatások) a megfelelő 4100 -4900. kód alatt kell feltüntetni (lásd az e kódokra vonatkozó útmutatást). A beruházási támogatásokat és segélyeket a D. táblázatban (Eszközök) kell feltüntetni.

A költségekbe beletartoznak az egyes költségtételekkel kapcsolatos beszerzési kiadások is.

A ráfordítások a következőképpen kerülnek csoportosításra:

1010. A fizetett munkaerő bére és társadalombiztosítási költségei

E tételbe a következők tartoznak:

- a fizetett munkavállalók részére készpénzben ténylegesen kifizetett bérek és fizetések, függetlenül a díjazás egységétől (teljesítmény- vagy órabér), levonva a gazdálkodó mint munkáltató részére kifizetett minden olyan szociális juttatást, amelynek célja a ténylegesen el nem végzett munkára kifizetett bér megtérítése (például baleset, szakmai továbbképzés stb. miatti távollét),

- természetbeni bérek és fizetések (például szállás, étkezés, ruha, a mezőgazdasági üzem termékei stb.),

- termelékenység vagy képesítés utáni prémium, ajándék, jutalom, nyereségrészesedés,

- a munkaerővel kapcsolatos egyéb kiadások (munkaerő-toborzási költségek),

- a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási költségek, illetve az általa az alkalmazottak nevében és helyett kifizetett társadalombiztosítás összege,

- munkahelyi baleset-biztosítás.

A gazdálkodó társadalombiztosítási járuléka és biztosítása, valamint a fizetetlen munkaerő saját társadalombiztosítási költségei nem tartoznak a mezőgazdasági üzem költségei közé.

A fizetetlen munkások által kézhez kapott összegek (amelyek a meghatározás szerint a szokásos bérnél alacsonyabbak - lásd a fizetetlen munkaerő meghatározását) nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon.

A mezőgazdasági üzemben már nem foglalkoztatott, nyugdíjas fizetett dolgozók részére (készpénzben vagy természetben) kifizetett juttatásokat nem ide, hanem "A gazdálkodás egyéb általános költségei" kódhoz kell beírni.

1020. Bérvállalkozó által végzett gépi munka és gépbérlet

E tételbe a következők tartoznak:

- a mezőgazdasági üzemben szerződéses agrárvállalkozók által elvégzett munka összkiadása. Ez általában tartalmazza az eszközhasználat (ezen belül az üzemanyag) és a munkaerő költségét. Ha a szerződés tartalmazza az üzemanyagon kívül felhasznált anyagok (például növényvédő szerek, műtrágyák és vetőmag) költségét is, azt e tételnél figyelmen kívül kell hagyni. Ezt a szükség esetén becslés alapján meghatározott összeget a megfelelő költségtételek között kell feltüntetni (például a rovarirtó szereket a 3040. kód alatt [Növényvédő szerek]),

- a mezőgazdasági üzemben alkalmazott munkavállalók által működtetett bérelt gépek bérleti költsége. A bérelt gépek használatával kapcsolatos üzemanyagköltségeket az 1040. kód alatt (Üzemanyagok és kenőanyagok) kell feltüntetni,

- a mezőgazdasági üzemben alkalmazott munkavállalók által működtetett lízingelt gépek lízingdíja. A lízingelt gépek üzemanyag- és fenntartási költségeit a megfelelő kód alatt (1030. kód [Gépek és berendezések karbantartása] és 1040. kód [Üzemanyagok és kenőanyagok]) kell feltüntetni.

1030. Gépek és berendezések karbantartása

A gépek és berendezések fenntartásának, valamint az azok piaci értékét nem befolyásoló kisebb javításoknak a költsége (a szerelő díja, a cserealkatrészek költsége stb.).

E tételbe tartozik a kisebb berendezések beszerzése, a lószerszámok és a lópatkolás költsége, a gumiabroncsok, a melegágykeretek, az egészségre káros munka végzéséhez szükséges védőruházat, és általában a berendezések tisztításához való tisztítószerek beszerzési költsége, valamint a magántulajdonú gépjárművek költségei a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználásuk arányában (lásd még az 1050. kódot). Az állatállománnyal kapcsolatos berendezések (például fejőgépek) tisztítására használt tisztítószereket a 2090. kód (Az állattartás egyéb közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.

A berendezések értékét a javításukat megelőző értékükhöz képest növelő nagyobb javításokat nem e kód alatt kell feltüntetni (lásd még az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatást a D. táblázatban [Eszközök]).

1040. Üzemanyagok és kenőanyagok

E tételbe tartozik a magángépjárművek üzemanyag- és kenőanyagköltségeinek a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználásukkal arányos része (lásd még az 1050. kódot).

Olyan esetben, ha a termékeket üzemanyagként és fűtőanyagként is hasznosítják, a teljes összeget két kód között kell megosztani:

1040.

"Üzemanyagok és kenőanyagok"

5030.

"Fűtőanyagok"

1050. Személygépjármű-költségek

Amennyiben a magántulajdonú gépjárműveknek a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználási arányának megfelelő kiadásokat átalányban számítják ki (például kilométerenként állandó összeg), ezeket a költségeket e kód alatt kell feltüntetni.

Takarmány

A felhasznált takarmányok esetében különbséget kell tenni a vásárolt, illetve a mezőgazdasági üzemen belül megtermelt és felhasznált takarmány között.

A vásárolt takarmányokhoz tartoznak az ásványi anyagok (nyalósók), a (vásárolt vagy a mezőgazdasági üzembe visszajuttatott) tejtermékek és a takarmányok tartósítására és tárolására szolgáló termékek, továbbá a legeltetési díjra, a közlegelők és az MHT-ba nem tartozó legelőterületek használatára, valamint az MHT-ba nem tartozó takarmányföldek bérlésére fordított kiadások. A vásárolt almot és szalmát szintén a vásárolt takarmányok között kell feltüntetni.

A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány részére vásárolt takarmányokon belül különbséget kell tenni a takarmánykoncentrátumok és szálastakarmány között (az utóbbinál tüntetendő fel a legeltetési díj, valamint a közlegelők, az MHT-ba nem tartozó legelő és takarmányföldek használatára fordított kiadások, illetve a vásárolt alom és szalma is).

A 2010. kód (A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány [lófélék, kérődzők] részére vásárolt takarmánykoncentrátumok) rovatba tartoznak elsősorban az olajpogácsa, a takarmánykeverékek, a gabonafélék, a szárított fű, a szárított cukorrépapép, a halliszt, a tej és a tejtermékek, az ásványi anyagok, valamint az ezeknek a takarmányoknak a tartósításához és tárolásához felhasznált termékek.

A mezőgazdasági alvállalkozók által a szálastakarmányok, például a silótakarmányok előállítása során végzett munkával kapcsolatos kiadásokat az 1020. kód (Bérvállalkozók által végzett gépi munka és gépbérlet) alatt kell feltüntetni.

A mezőgazdasági üzemen belül megtermelt és felhasznált takarmányok közé tartoznak a mezőgazdasági üzemben előállított, takarmányként felhasznált értékesíthető termékek (beleértve a tejet és tejtermékeket, kivéve a borjak által elfogyasztott tejet, amelyet nem kell figyelembe venni). A mezőgazdasági üzemen belül előállított alom és szalma csak akkor tartozik ide, ha az adott régióban és évben ezek értékesíthető termékek.

A következő kategóriákat kell megadni:

- Az állatok részére vásárolt takarmány:

2010.

A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, kérődzők) részére vásárolt takarmánykoncentrátumok

2020.

A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, kérődzők) részére vásárolt szálastakarmány

2030.

Sertések részére vásárolt takarmány

2040.

Baromfi és egyéb kisállat részére vásárolt takarmány

- A mezőgazdasági üzemben előállított és felhasznált takarmány:

2050.

A mezőgazdasági üzemben a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, kérődzők) részére előállított takarmány

2060.

A mezőgazdasági üzemben sertések részére előállított takarmány

2070.

A mezőgazdasági üzemben baromfi és egyéb kisállat részére előállított takarmány

2080. Állat-egészségügyi költségek

Az állatorvosi díjak és a gyógyszerek költségei.

2090. Az állattartás egyéb közvetlen költségei

Közvetlenül az állattartással kapcsolatos valamennyi olyan kiadás, amelyet a H. táblázat egyéb kódjai nem tartalmaznak: a fedeztetés díja, a mesterséges megtermékenyítés, a herélés, a tej ellenőrzése, a törzskönyvezés, az állattartással kapcsolatos berendezések (például fejőgépek) tisztítására felhasznált tisztítószerek, az állati termékek csomagolóanyagai, a mezőgazdasági üzemben megtermelt állati termékek mezőgazdasági üzemen kívüli tárolásának és piaci előkészítésének költségei, a mezőgazdasági üzemben megtermelt állati termékek értékesítési költségei, a felesleges trágya ártalmatlanításának költségei stb. Magában foglalja ezenkívül az állatok elszállásolására és a kapcsolódó termékek tárolására használt épületek rövid távú bérlését is. Nem foglalja magában azonban a H. táblázatban a 4030 -4070. kód alatt feltüntetett állatitermék-feldolgozási költségeket.

3010. Vásárolt vetőmag és magról nevelt növény

Ebbe a kategóriába tartozik minden vásárolt vetőmag és magról nevelt növény, beleértve a hagymákat, hagymagumókat és a gumós gyökereket is. Az új ültetvényhez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék költsége beruházást jelent, és azt a D. táblázatban a 2010. (Biológiai eszközök - növények) vagy az 5010. kód (Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve) alatt kell feltüntetni. Mindazonáltal kisebb újratelepítési művelet esetében a facsemeték és a fiatal cserjék költsége az adott számviteli évhez tartozó költségnek számít, és e kód alatt kell megadni, kivéve a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó, erdővel összefüggő költségeket, amelyeket a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.

A vetőmag feldolgozásának költségeit (válogatás, fertőtlenítés) ugyancsak e kód alatt kell feltüntetni.

3020. A mezőgazdasági üzemben megtermelt és felhasznált vetőmag és magról nevelt növény

Ebbe a kategóriába tartozik minden, a mezőgazdasági üzemen belül megtermelt és felhasznált vetőmag, valamint magról nevelt növény (beleértve a hagymákat, a hagymagumókat és a gumós gyökereket is).

3030. Műtrágyák és talajjavító szerek

Ebbe a kategóriába tartozik minden beszerzett műtrágya és talajjavító szer (például mész), beleértve a komposztot, a tőzeget és a trágyát is (a mezőgazdasági üzemben előállított trágyát kivéve).

A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált műtrágyákat és talajjavító szereket a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.

3031. A felhasznált ásványi műtrágyákban található nitrogén (N) mennyisége

A felhasznált ásványi műtrágyákban található nitrogén (N) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és N-tartalma alapján.

3032. A felhasznált ásványi műtrágyákban található foszfor (P2O5) mennyisége

A felhasznált ásványi műtrágyákban található foszfor (P2O5) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és P2O5-tartalma alapján.

3033. A felhasznált ásványi műtrágyákban található kálium (K2O) mennyisége

A felhasznált ásványi műtrágyákban található kálium (K2O) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és K2O-tartalma alapján.

3034. Vásárolt trágya

A vásárolt trágya értéke.

3040. Növényvédő szerek

Valamennyi, a termények és a növények kártevőkkel és betegségekkel, továbbá vadon élő állatokkal, rossz idővel stb. szembeni védelmére szolgáló anyag (rovarölő szerek, gombaölő szerek, gyomirtó szerek, mérgezett csalétek, madárijesztők, jégeső elleni lövedékek, fagy elleni védekezéshez használt anyagok stb.). Abban az esetben, ha a növényvédelmi műveletet alvállalkozó végzi, és amennyiben a növényvédelemre felhasznált anyagok költsége külön nem ismert, a teljes összeget az 1020. kód (Bérvállalkozók által végzett gépi munka és gépbérlet) alatt kell feltüntetni.

A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált védőanyagokat a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.

3090. A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei

Valamennyi olyan, a növénytermesztéssel (az állandó réteket és legelőket is ideértve) közvetlenül összefüggő költség, amelyet a többi költségtétel még nem tartalmaz: csomagoló- és kötözőanyagok, zsineg és kötél, a talajvizsgálat költsége, az egymással versengő növénykultúrák miatt felmerülő költségek, nejlon talajtakaró anyagok (például szamócatermesztéshez), a termények megóvását szolgáló anyagok, a mezőgazdasági üzemben termesztett termény üzemen kívüli tárolása és piaci előkészítése, a mezőgazdasági üzem növényi termékeinek értékesítési költségei, értékesíthető, lábon álló állomány megvásárlására vagy értékesíthető növények termesztése céljából egy évnél rövidebb időre történő földbérlésre fordított összegek, a mezőgazdasági üzemben feldolgozott szőlő- és olajbogyókészletek stb. Nem foglalja magában a szőlőtől és olajbogyótól eltérő növényi termékek feldolgozásának közvetlen költségeit, amelyeket a 4020. kód alatt kell feltüntetni. Magában foglalja azonban az értékesíthető termények céljaira használt épületek rövid távú bérlését is.

4010. Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei

Műtrágyák, védőanyagok, különféle közvetlen költségek. Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4020. A terményfeldolgozás közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a terményfeldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4030. A tehéntej-feldolgozás közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a tehéntej-feldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4045. Egyéb állati eredetű tej feldolgozásának közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és egyéb állati eredetű (pl. bivaly, juh, kecske) tej feldolgozásának egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a szerződéses munka és a gépesítés költsége; ezeket a megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4070. A húsfeldolgozásnak és az egyéb állati termékek feldolgozásának közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei, valamint a hús és a 4030 -4060. kód alatt nem említett egyéb állati termékek feldolgozásának egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4090. Egyéb jövedelemszerző tevékenységek egyéb közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt nyersanyagok költségei és egyéb jövedelemszerző tevékenységek egyéb közvetlen költségei. Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

5010. A talajjavítást szolgáló eszközök és az épületek folyamatos fenntartása

Az épületek és talajjavítást szolgáló eszközök - beleértve a növényházakat, melegágyakat és támasztékokat is - (haszonbérlői minőségben folytatott) fenntartása. E kód alá kell beírni az épületek fenntartására használt építőanyagok beszerzését is.

Az új beruházásokhoz vásárolt építőanyagok költségét a D. táblázat (Eszközök) "Beruházások/beszerzések" adatcsoportjában a megfelelő kódok alatt kell feltüntetni.

Az épületek olyan nagyobb javításának költségeit, amely növeli az értéküket (nagyszabású karbantartás) nem e kód alatt kell feltüntetni. Az ilyen költségeket a D. táblázatban, a 3030. kód (Gazdasági épületek) alatt kell megadni.

5020. Elektromos energia

Teljes mezőgazdasági célú elektromosenergia-fogyasztás.

5030. Fűtőanyagok (összesen)

A vásárolt fűtőanyagok teljes mezőgazdasági célú felhasználása, beleértve az üvegházak fűtését is. Ebbe a kategóriába tartozik a vásárolt fosszilis tüzelőanyagok fűtési célú felhasználása is: a földgáz és feldolgozott gázok, az olaj, a kőolajtermékek és szilárd fosszilis tüzelőanyagok, valamint a vásárolt megújuló energiaforrások (pl. fa, szalma, pellet, biogáz) fogyasztása.

5031. Ebből földgáz és feldolgozott gázok

Földgáz és egyéb feldolgozott, fosszilis alapú gázok mezőgazdasági célú felhasználása összesen, beleértve az üvegházak fűtését is.

5032. Ebből olaj és kőolajtermékek

Olaj és kőolajtermékek mezőgazdasági célú felhasználása összesen, beleértve az üvegházak fűtését is.

5033. Ebből szilárd fosszilis tüzelőanyagok

Szilárd fosszilis tüzelőanyagok (pl. szén) mezőgazdasági célú felhasználása összesen, beleértve az üvegházak fűtését is.

5034. Ebből megújuló tüzelőanyagok

Megújuló tüzelőanyagok (pl. fa, szalma, pellet, biogáz) teljes mezőgazdasági célú felhasználása, beleértve az üvegházak fűtését is.

Az 5031 , 5032 , 5033 és 5034 változókra vonatkozó adatok benyújtása a 2023-as számviteli évtől kezdődően önkéntes alapon történik, a 2025-ös számviteli évtől pedig kötelező.

5040. Víz

A víz bekötése és mindenféle gazdasági célú vízfogyasztás költsége, beleértve az öntözést is. A mezőgazdasági üzem tulajdonában levő vízművek használatának költségeit a megfelelő kód alá kell beírni: gépek és berendezések értékcsökkenése, gépek és berendezések fenntartása, üzemanyag, elektromos energia.

5051. Mezőgazdasági biztosítás

A mezőgazdasági termelésből származó bevételre vagy annak bármely elemére kötött biztosítás költsége, ideértve az állatállományban és a növénykultúrákban esett kár elleni biztosítást stb.

5055. Egyéb üzembiztosítás

A mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó egyéb kockázatokra (a mezőgazdasági kockázatok kivételével) vonatkozó valamennyi biztosítás, mint például a gazdálkodó felelősségbiztosítása, tűz- és vízkárbiztosítás díja, kivéve a munkahelyi balesetekre vonatkozó biztosítások díját, amelyeket e táblázatban az 1010. kód alatt kell feltüntetni. Ez a kategória magában foglalja az épületekre vonatkozó biztosítások díjait is.

5061. A mezőgazdasági üzemet terhelő adók és egyéb terhek

A mezőgazdasági üzemmel kapcsolatos valamennyi adó és egyéb teher, beleértve a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos adókat és terheket is, ugyanakkor kivéve a héát, valamint a föld, az épületek vagy a munkaerő után kivetett adókat és terheket. A gazdálkodó személyi jövedelemadói nem számítanak bele a mezőgazdasági üzem költségeibe.

5062. A föld és épületek utáni adók és egyéb költségek

A tulajdonosi használatban, illetve részes bérletben levő földterületek és épületek tulajdonjogával kapcsolatos adók, díjak és egyéb fizetendő költségek.

5070. Kifizetett bérleti díj

A bérelt föld, az épületek, a kvóták és a gazdálkodás egyéb jogai után (pénzben vagy természetben) kifizetett bérleti díj. A lakóháznak és más bérelt épületeknek kizárólag a gazdálkodással kapcsolatos része tartozik ebbe a rovatba. A földhöz nem kapcsolódó kvóták lízingdíját vagy bérleti költségeit az E. táblázatban is fel kell tüntetni.

5071. Földbérletre kifizetett díj

5080. Kifizetett kamat és pénzügyi költségek

A mezőgazdasági üzem céljaira kapott kölcsöntőke (kölcsönök) utáni kamat és pénzügyi költségek. Ez az adat kötelező.

A kapott kamattámogatást nem kell levonni, hanem az M. táblázatban a 3550. kód alatt kell feltüntetni.

5090. A gazdálkodás egyéb általános költségei

A mezőgazdasági üzem valamennyi, az előző kódok alatt fel nem sorolt költsége (könyvelői díjak, titkárság költsége, irodai kiadások, telefonköltség, különböző hozzájárulások és tagsági díjak stb.).

I. táblázat

Növénykultúrák

A táblázat szerkezete

A növénykultúra kategóriája esetében a következő kódokat kell használni:

A növénykultúrák típusának kódját az alábbi listából kell kiválasztani:

A hiányzó adatokra vonatkozó kódokat az alábbi listából kell kiválasztani:

A számviteli évben folytatott növénytermesztéssel kapcsolatos adatokat az I. táblázatnak (Növénykultúrák) megfelelő formátumban kell megadni. Az egyes növénykultúrák adatait külön táblázatban kell feltüntetni. A táblázat tartalmazza a kiválasztott növénykultúra-kategória kódját, a növénykultúra-típus kódját és a hiányzó adatokra vonatkozó kódot.

A burgonyával (10310. és 10390. kód), friss zöldségfélékkel, dinnyével és szamócával (10731. , 10732. , 10733. , 10734. , 10735. , 10736. , 10737. , 10738. , 10739. és 10790. kód), virágokkal és dísznövényekkel (10830. , 10840. és 10850. kód) és az olajbogyó- és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó melléktermékektől eltérő melléktermékekkel (90310. , 90320. és 90330. kód) kapcsolatos részletes adatokat csak abban az esetben kell megadni, ha szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében.

ADATCSOPORTOK AZ I. TÁBLÁZATBAN

Az I. táblázat hét sorból áll, amelyek az alábbi adatcsoportokat tartalmazzák: terület (A), nyitóérték (OV), záróérték (CV), termelés (PR), értékesítés (SA), saját háztartási fogyasztás és természetbeni juttatások (FC) és mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás (FU).

Az I. táblázat hat oszlopból áll; minden növénykultúra esetében meg kell adni a következőket: teljes terület (TA), öntözött terület (IR), energianövények termesztésére használt terület (EN), GMO-növények termesztésére használt terület (GM), termesztett és értékesített mennyiség (Q) és érték (V). Az egyes adatcsoportokat az alábbiakban meghatározott oszlopokban kell megadni:

I.A. Terület

A "terület" (A) adatcsoport esetében a teljes területet (TA), az öntözött területet (IR), az energianövények termesztésére használt területet (EN), valamint a GMO-növények termesztésére használt területet (GM) kell megadni. A területet minden esetben árban kell feltüntetni (100 ár = 1 hektár), kivéve a gombatermesztésre használt területet, amelynek adatait négyzetméterben kell megadni.

I.OV Nyitóérték

A "nyitóérték" (OV) adatcsoport esetében a számviteli év kezdetén készleten (raktáron) lévő termékek értékét (V) kell megadni. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői áron kell értékelni.

I.CV Záróérték

A "záróérték" (CV) adatcsoport esetében a számviteli év végén készleten (raktáron) lévő termékek értékét (V) kell megadni. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői áron kell értékelni.

I.PR Termelés

A "termelés" (PR) adatcsoport esetében rögzíteni kell a számviteli év folyamán előállított növényi termények mennyiségét (Q) (leszámítva a földeken és a gazdaságban elszenvedett veszteségeket). Ezeket a mennyiségeket a mezőgazdasági üzem fő termékeire vonatkozóan kell megadni (kivéve a melléktermékeket).

Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni, kivéve a bort és a borral kapcsolatos termékeket, amelyeket hektoliterben kell megadni. Ha az értékesítési feltételek miatt a tényleges termelés métermázsában nem határozható meg, a hiányzó adatokra vonatkozó 2 . kódot kell beírni.

Az 10790 "Egyéb zöldségek" és a 90900 "Egyéb" esetében a mennyiséget nem kell megadni.

I.SA Teljes értékesítés

Az "értékesítés" (SA) adatcsoport esetében a számviteli év kezdetén készleten levő vagy az év folyamán betakarított termékek értékesítésének mennyiségét (Q) és értékét (V) kell megadni. Ha adott esetben az értékesítés költségei ismertek, ezt az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből nem kell levonni, de a H. táblázatban (Ráfordítások) fel kell tüntetni.

I.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások

A "saját fogyasztás és természetbeni juttatások" (FC) adatcsoport esetében a gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is) értékét (V) kell megadni. A szóban forgó termékeket termelői áron kell értékelni.

I.FU Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás

A "mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás" (FU) adatcsoport esetében a mezőgazdasági üzemben a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a mezőgazdasági üzemben a termeléshez felhasznált termékek termelői értékét (V) kell megadni. Idetartoznak a következők:

- állati takarmány: a mezőgazdasági üzem azon értékesíthető termékeinek (rendszerint piacképes termékek) termelői értéke, amelyeket az év során takarmányozásra felhasználtak. A mezőgazdasági üzemből származó, az üzemen belül (takarmányként és alomként) felhasznált szalmát csak abban az esetben kell értékelni, amennyiben az az adott területen és évben értékesíthető terméknek minősült. Az érintett termékeket termelői áron kell értékelni,

- vetőmagok: a mezőgazdasági üzemből származó értékesíthető és az év folyamán vetőmagként felhasznált termékek termelői értéke,

- mezőgazdasági üzemen belüli egyéb felhasználás (beleértve a mezőgazdasági üzemből származó, a nyaralók étkeztetésére felhasznált termékeket is).

J. táblázat

Állattenyésztés

A táblázat szerkezete

Az állatállomány kategóriái

A következő állatállomány-kategóriákat kell megkülönböztetni:

100. Lófélék

Idetartoznak a versenylovak és a hátaslovak, a szamarak, a lóöszvérek, a szamáröszvérek stb.

210. Egyévesnél fiatalabb hímivarú, illetve nőivarú szarvasmarhák

220. 1 és 2 év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha

230. 1 és 2 év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha

Kivéve a már borjadzott teheneket.

240. Legalább kétéves hímivarú szarvasmarha

251. Tenyészüszők

Legalább kétéves, még nem borjadzott, tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarhák.

252. Hízóüszők

Legalább kétéves, még nem borjadzott, nem tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarhák.

261. Tejelő tehenek

Borjadzott nőstény szarvasmarhák (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat is), amelyeket kizárólag vagy elsősorban közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra szánt tej termelésére tartanak. Ebbe a kategóriába tartoznak a vágásra szánt tejelő tehenek is.

262. Tejelő bivalytehenek

Borjadzott nőstény bivalyok (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat is), amelyeket kizárólag vagy elsősorban közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra szánt tej termelésére tartanak. Ebbe a kategóriába tartoznak a vágásra szánt bivalytehenek is.

269. Nem tejhasznú tehén

1. Borjadzott nőstény szarvasmarhák (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat is), amelyeket kizárólag vagy elsősorban borjak ellésére tartanak, és amelyek tejét nem használják fel közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra.

2. Igástehén.

3. Vágásra szánt nem tejelő tehenek (függetlenül attól, hogy levágás előtt hizlalják-e őket).

A 210-252. és a 269. kategória tartalmazza a megfelelő hím és/vagy nőstény bivalyok kategóriáit is.

311. Anyajuh

Tenyésztésre szánt, legalább egyéves anyajuhok.

319. Egyéb juhok

Bármilyen korú juh, kivéve a nőivarú tenyészjuhokat.

321. Anyakecske

329. Egyéb kecskék

A nőivarú tenyészállatokon kívüli egyéb kecskék.

410. 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malac

Olyan malacok, amelyek élősúlya nem éri el a 20 kg-ot.

420. Legalább 50 kg-os tenyészkoca

A legalább 50 kg-os tenyészkocák, kivéve a vágásra szánt kocákat (lásd a 499. kategóriát [Egyéb sertések])

491. Hízósertések

A legalább 20 kg-os élősúlyú hízósertések, kivéve a vágásra szánt kocákat és kanokat (lásd a 499. kategóriát [Egyéb sertések]).

499. Egyéb sertések

A legalább 20 kg-os élősúlyú sertések, kivéve a tenyészkocákat (lásd a 420. kategóriát) és a hízósertéseket (lásd a 491. kategóriát).

510. Baromfi - brojlercsirkék

Húscsirkék. Kivéve a tojótyúkokat és a kiselejtezett tyúkokat. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába.

520. Tojótyúkok

Ebbe a kategóriába tartoznak a jércék, tojótyúkok, a vágásra szánt tyúkok és a tojókhoz tartozó tenyészkakasok, amennyiben ezek csak tojókként kerültek osztályozásra. A jérce olyan fiatal tyúk, amely még nem kezdett el tojást tojni. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába.

530. Egyéb baromfi

Ebbe a kategóriába tartoznak a kacsák, pulykák, libák, gyöngytyúkok, struccok és tenyészhímek (a tojókhoz tartozók, fent említett egyedek kivételével). Idetartoznak a nőivarú tenyészállatok is. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába.

610. Nyúl, nőivarú tenyészállat

699. Egyéb nyulak

700. Méhek

A használatban lévő méhkaptárak számában megadva.

900. Egyéb élő állat

Idetartoznak a csibék, az őzek és a halak. Idetartoznak továbbá más, a falusi turizmusban használt állatok. Más állatok termékei nem tartoznak ide (lásd a K. táblázat 900. kategóriáját).

ADATCSOPORTOK A J. TÁBLÁZATBAN

J.AN. Átlaglétszám (csak az A oszlopban kell feltüntetni)

Minden egység egy állat egyéves jelenlétére utal a mezőgazdasági üzemben. Az állatok létszámát annak az időnek az arányában kell meghatározni, ameddig az állatok a számviteli év folyamán a mezőgazdasági üzemben voltak.

Az átlaglétszámot időszakos leltárak alapján vagy az érkezés és távozás feljegyzésével kell meghatározni. Az átlagba beletartozik a mezőgazdasági üzemben lévő valamennyi állat, köztük a bértartási szerződés alapján nevelt vagy hizlalt állatok (nem a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatok, amelyeket olyan módon nevelnek vagy hizlalnak, hogy ez a tevékenység kizárólag a gazdálkodó által nyújtott szolgáltatás, és a gazdálkodó nem vállalja az állatok nevelésével vagy hizlalásával általában együtt járó pénzügyi kockázatot), valamint azok az állatok is, amelyeket legeltetésre vettek vagy adtak át az évnek arra az időszakára, ameddig az állatok a mezőgazdasági üzemben voltak.

Átlaglétszám (A oszlop)

Az átlaglétszámot két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.

J.RN. Referenciaszám (csak az N oszlopban kell feltüntetni)

A referenciaszám a gazdaságban egy adott pillanatban jellemzően jelen lévő állatok száma. A referenciaszám a mezőgazdasági üzem standard termelési értékének és gazdasági méretének kiszámítására szolgál. Az átlagos létszámmal (AN) szemben a referenciaszám lehetővé teszi olyan időszak beszámítását, amely során a mezőgazdasági üzemben a termelési ciklus rendkívüli megszakítása (pl. járvány) miatt kivételesen, egy ideig kevesebb állatot tartanak, vagy állatot egyáltalán nem tartanak.

Létszám (N oszlop)

Az állatállomány létszámát egyedszámban, méhek esetében a méhkaptárak számában feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.

A "J.RN. Referenciaszám" változóra vonatkozó adatok rendkívüli esetekben (pl. a mezőgazdasági üzemben megjelenő betegség vagy egészségügyi okokból történő kiselejtezés) adhatók meg a 2022-es számviteli évtől kezdődően. Az adatok benyújtása önkéntes alapon történik.

J.OV Nyitóérték

A számviteli év kezdetén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány, függetlenül attól, hogy az adott időpontban az állatok a mezőgazdasági üzemben tartózkodnak-e, vagy sem.

Létszám (N oszlop)

Az állatállomány létszámát egyedszámban, méhek esetében a méhkaptárak számában feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.

Érték (V oszlop)

Az állatállomány értékét az értékelés napján érvényes valós értéknek az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett összegében kell megállapítani.

J.CV Záróérték

A számviteli év végén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány, függetlenül attól, hogy az állatok az adott időpontban a mezőgazdasági üzemben tartózkodnak-e, vagy sem.

Létszám (N oszlop)

Az állatállomány létszámát egyedszámban, méhek esetében a méhkaptárak számában feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.

Érték (V oszlop)

Az állatállomány értékét az értékelés napján érvényes valós értéknek az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett összegében kell megállapítani.

J.PU Vásárlás

A számviteli év során vásárolt összes élő állat.

Létszám (N oszlop)

Az állatállomány létszámát egyedszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.

Érték (V oszlop)

A vásárlások értéke tartalmazza a beszerzés egyéb költségeit is. A kapcsolódó támogatásokat és segélyeket ezeknek a vásárlásoknak a teljes összegéből nem kell levonni, de azokat az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában fel kell tüntetni (5100 -5900. kód).

J.SA Teljes értékesítés

A számviteli év során értékesített összes élő állat.

Idetartozik a fogyasztóknak saját fogyasztásra értékesített élő állat és hús is, függetlenül attól, hogy az állatokat a mezőgazdasági üzemben vágják-e le, vagy sem.

Létszám (N oszlop)

Az állatállomány létszámát egyedszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kód) esetében.

Érték (V oszlop)

Ha az értékesítés költségei ismertek, nem kell levonni őket az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből, de fel kell tüntetni a 2090. kód (Az állattartás egyéb közvetlen költségei) alatt. A kapcsolódó támogatásokat és segélyeket az értékesítések teljes összege nem tartalmazza, de fel kell tüntetni őket az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában (2110 -2900. kód).

J.SS Vágásra történő értékesítés

A számviteli év során vágás céljából értékesített összes élő állat. Ezt az adatot nem kell megadni a tenyészüszők (251. kód), a méhek (700. kód) és az egyéb állatok (900. kód) esetében.

Létszám (N oszlop)

Lásd a "Teljes értékesítés" adatcsoportot.

Érték (V oszlop)

Lásd a "Teljes értékesítés" adatcsoportot.

J.SR További nevelésre/tenyésztésre történő értékesítés

A számviteli év során további nevelés vagy tenyésztés céljából értékesített összes élő állat. Ezt az adatot nem kell megadni a hízóüszők (252. kód), a méhek (700. kód) és az egyéb állatok (900. kód) esetében.

Létszám (N oszlop)

Lásd a "Teljes értékesítés" adatcsoportot.

Érték (V oszlop)

Lásd a "Teljes értékesítés" adatcsoportot.

J.SU Ismeretlen célra történő értékesítés

A számviteli év során ismeretlen célra értékesített összes élő állat. Ezt az adatot nem kell megadni a méhek (700. kód) és az egyéb állatok (900. kód) esetében.

Létszám (N oszlop)

Lásd a "Teljes értékesítés" adatcsoportot.

Érték (V oszlop)

Lásd a "Teljes értékesítés" adatcsoportot.

J.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások

A mezőgazdasági üzem háztartása által elfogyasztott vagy természetbeni juttatásra felhasznált állatállomány a számviteli év során.

Létszám (N oszlop)

Az állatállomány létszámát egyedszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.

Érték (V oszlop)

Az állatállomány értékét valós értéken kell megállapítani.

J.FU Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás

Az adott számviteli év során a mezőgazdasági üzemben folytatott egyéb jövedelemszerző tevékenységek keretében további feldolgozáshoz felhasznált élő állatok. Idetartoznak a következő tevékenységekhez felhasznált élő állatok:

- vendéglátás, idegenforgalmi szállásadás,

- élőállat-feldolgozás húskészítmények és takarmány előállítása során.

Nem tartozik ide az élő állatok, illetve a hús értékesítése, függetlenül attól, hogy az állatokat a mezőgazdasági üzemben vágják-e le, vagy sem (lásd az értékesítéssel [SA] kapcsolatos tájékoztatást).

Ezt az értéket a H. táblázatban is fel kell tüntetni a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek költségeként a 4070. kód (A húsfeldolgozásnak és az egyéb állati termékek feldolgozásának közvetlen költségei) használatával.

Létszám (N oszlop)

Az állatállomány létszámát egyedszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.

Érték (V oszlop)

Az állatállomány értékét valós értéken kell megállapítani.

K. táblázat

Állati termékek és szolgáltatások

A táblázat szerkezete

Az állati termékek és szolgáltatások kategóriái

Az állati termékek és szolgáltatások alábbi kategóriáit kell megkülönböztetni:

261.

Tehéntej

262.

Bivalytehéntej

311.

Juhtej

321.

Kecsketej

330.

Gyapjú

531.

Emberi fogyasztásra szánt tojás (összes baromfi)

532.

Tenyésztojások (összes baromfi)

700.

Méz és méhészeti termékek: a méz, a mézsör és a méhészet egyéb termékei és melléktermékei

800.

Trágya

900.

Egyéb állati termékek (a fedeztetés díja, az embriók, a viasz, a liba- vagy kacsamáj, az egyéb állatok teje stb.)

1100.

Szerződéses állattartás

Az elsősorban a nyújtott szolgáltatásokért kapott összegeknek megfelelő, szerződéses állattartás utáni bevételek összege, ahol a gazdálkodó nem vállalja az állatok tartásával vagy hízlalásával általában együtt járó szokásos gazdasági kockázatot, pl.: szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi esetében.

1120.

Bértartási szerződés alapján nevelt szarvasmarha-állomány

1130.

Bértartási szerződés alapján nevelt juh- és/vagy kecskeállomány

1140.

Bértartási szerződés alapján nevelt sertésállomány

1150.

Bértartási szerződés alapján nevelt baromfiállomány

1190.

Bértartási szerződés alapján nevelt egyéb állatállomány

1200.

Egyéb állati szolgáltatások

Egyéb állati szolgáltatásokból szerzett bevétel (bérlegeltetés stb.)

ADATCSOPORTOK A K. TÁBLÁZATBAN

Trágya (800. kód) esetében csak az értékesítéssel (SA) kapcsolatos adatokat kell megadni az Érték (V) oszlopban.

Az egyéb állati termékek (900. kód) esetében csak az értéket kell feltüntetni (a V oszlopban), mivel heterogén termékek összességének mennyiségét nem lehet megadni.

Állatokkal kapcsolatos szolgáltatások, például szerződéses állattartás (1100 . kód) és egyéb szolgáltatások (1200 . kód) esetében csak a bevételekre vonatkozó adatokat kell feltüntetni az értékesítéssel (SA) kapcsolatos adatoknál az érték (V) oszlopban.

Mennyiség (Q oszlop)

Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni, kivéve a tojást (531. és 532. kód), amelyet ezer darabban kell megadni.

A méztől (700 . kód) eltérő méhészeti termékek esetében a mennyiséget "mézegyenértékben" kell kifejezni.

K.OV Nyitóérték

A számviteli év kezdetén készleten (raktáron) lévő termékek értéke, az állatállomány figyelmen kívül hagyva.

Mennyiség (Q oszlop)

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

Érték (V oszlop)

A termékeket az értékelés napján érvényes valós értéken kell értékelni.

K.CV Záróérték

A számviteli év végén készleten (raktáron) lévő termékek értéke, az állatállományt figyelmen kívül hagyva.

Mennyiség (Q oszlop)

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

Érték (V oszlop)

A termékeket az értékelés napján érvényes valós értéken kell értékelni.

K.PR Termelés a számviteli év folyamán

Mennyiség (Q oszlop)

A számviteli év folyamán előállított állati termékek mennyisége (leszámítva a veszteségeket). Ezeket a mennyiségeket a mezőgazdasági üzem fő termékeire vonatkozóan kell megadni (kivéve a melléktermékeket). Idetartoznak a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek keretében feldolgozott termékek.

A termelésbe nem tartozik bele az a tej, amelyet a borjak fogyasztanak el.

K.SA Értékesítés

A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt, a számviteli év során értékesített összes termék.

Mennyiség (Q oszlop)

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

Érték (V oszlop)

A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt értékesített termékek értékesítésének teljes értéke (függetlenül attól, hogy az ellenértéket megkapták-e a számviteli év folyamán).

Az értékesített termékek összegébe beletartozik a mezőgazdasági üzembe visszaérkező termékek (fölözött tej stb.) értéke is, amelyet a mezőgazdasági üzem költségei között is fel kell tüntetni.

Az egyes termékek értékesítési árbevételének az összegéhez hozzá kell adni a számviteli év folyamán beérkező kártérítési összegeket (például biztosítási kártérítést) minden olyan esetben, ha ezek az adott termékek előállításához köthetők. Minden más esetben a 900. kód (Egyéb állati termékek) alatt kell ezeket feltüntetni.

Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a számviteli év folyamán a termékek után kapott támogatások és segélyek, amelyeket az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában (2110 -2900. kód) kell feltüntetni.

Az esetleges ismert értékesítési költségek nem vonandók le az értékesítés összegéből, hanem a H. táblázatban (Ráfordítások) a 2090. kód (Az állatállomány egyéb közvetlen költségei) alatt kell azokat feltüntetni.

K.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások

A gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is). Ezeket az adatokat nem kell megadni a tenyésztojások (532. kód) esetében.

Mennyiség (Q oszlop)

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

Érték (V oszlop)

A termékeket valós értéken kell értékelni.

K.FU Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás

A mezőgazdasági üzemnek a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a mezőgazdasági üzemben a termeléshez felhasznált termékei. Idetartoznak a következők:

- állati takarmány: a mezőgazdasági üzemnek az év során takarmányozásra felhasznált értékesíthető termékei (rendszerint piacképes termékek). A mezőgazdasági üzemen belüli felhasználásba nem tartozik bele a borjak által elfogyasztott tej,

- a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó, alábbi egyéb jövedelemszerző tevékenységek keretében felhasznált termékek:

- vendéglátás, idegenforgalmi szállásadás stb.,

- további feldolgozás (vaj, sajt stb. előállítása során feldolgozott tej).

Mennyiség (Q oszlop)

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

Érték (V oszlop)

A termékeket valós értéken kell értékelni. Ezeket az értékeket a mezőgazdasági üzem költségei között is fel kell tüntetni.

L. táblázat

A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek

A táblázat szerkezete

A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek kategóriái

Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek esetében a következő kategóriákat kell megkülönböztetni:

261.

Tehéntej feldolgozása

263.

Egyéb állati eredetű tej, pl. bivalytej, juhtej, kecsketej feldolgozása

311.

Juhtej feldolgozása

321.

Kecsketej feldolgozása

900.

Hús vagy egyéb állati termékek feldolgozása

1010.

Növényi termékek feldolgozása a bor és az olívaolaj kivételével. Idetartozik a szőlőbortól, almabortól vagy körtebortól eltérő alkohol előállítása.

1020.

Erdőgazdálkodás és fafeldolgozás. Kivágott és lábon álló fa, fától eltérő egyéb erdészeti termékek (parafa, fenyőgyanta stb.) és feldolgozott fa értékesítése a számviteli év során.

2010.

Bérvállalkozó által végzett gépi munka. A mezőgazdasági üzem berendezéseinek mezőgazdasági munkaerő nélküli bérbeadása vagy a gépi bérmunka során kizárólag mezőgazdasági munkaerő használata nem tekintendő egyéb jövedelemszerző tevékenységnek, hanem a mezőgazdasági tevékenység részének minősül.

2020.

Idegenforgalom, szállásadás, vendéglátás és egyéb, szabadidővel kapcsolatos tevékenységek. Idetartoznak az idegenforgalomból származó bérleti díjak (kempingek, szálláshelyek, lovassporttal kapcsolatos létesítmények, vadászat, horgászat stb.).

2030.

Megújuló energia előállítása. Piaci értékesítésre szánt megújuló energia előállítása - ideértve a biogázt, a bioüzemanyagokat vagy a villamos energiát - szélturbinák vagy egyéb berendezések útján, vagy mezőgazdasági nyersanyagokból. Nem tartoznak ide a következők, mivel ezek az üzemben folyó mezőgazdasági tevékenység részeinek minősülnek: - megújuló energiaforrásból történő energiatermelés kizárólag az üzem saját használatára, - földterület vagy tető bérbeadása kizárólag olyan felépítmények létesítése céljából, mint például a szélerőmű vagy a napelemek, - nyersanyag másik vállalkozásnak történő értékesítése megújuló energiaforrásból történő energiatermeléshez.

9000.

Más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó "egyéb jövedelemszerző tevékenységek": az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb, máshol nem említett jövedelemszerző tevékenységek.

ADATCSOPORTOK AZ L. TÁBLÁZATBAN

Mennyiség (Q oszlop)

Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni.

A tejfeldolgozásból származó termékek (261 . és 263 . kód) esetében a folyékony tej mennyiségét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a tejet milyen formában (tejszín, vaj, sajt stb.) értékesítik, fogyasztják el a gazdaságban, illetve használják fel természetbeni juttatásra vagy a gazdaság céljai érdekében.

L.OV Nyitóérték

A számviteli év kezdetén készleten (raktáron) lévő termékek értéke.

Ezt az adatot nem kell megadni a bérvállalkozó által végzett gépi munka (2010. kód), az idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód), a megújuló energiaforrásból történő energiatermelés (2030. kód) és más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó "egyéb jövedelemszerző tevékenységek" (9000. kód) esetében.

Érték (V oszlop)

A termékek értékét az értékelés napján érvényes valós értéknek az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett összegében kell megállapítani.

L.CV Záróérték

A számviteli év végén készleten (raktáron) lévő termékek értéke.

Ezt az adatot nem kell megadni a bérvállalkozó által végzett gépi munka (2010. kód), az idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód), a megújuló energiaforrásból történő energiatermelés (2030. kód) és más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó "egyéb jövedelemszerző tevékenységek" (9000. kód) esetében.

Érték (V oszlop)

A termékek értékét az értékelés napján érvényes valós értéknek az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett összegében kell megállapítani.

L.PR Termelés a számviteli év folyamán

Mennyiség (Q oszlop)

Ezt az adatot kizárólag a tejfeldolgozással kapcsolatos kategóriák (261 -321. kód) esetében kell megadni.

A mezőgazdasági üzemben a számviteli év során termelt és feldolgozott termékek előállítására használt folyékony tej mennyiségének felel meg.

L.SA Értékesítés

A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt, a számviteli év során értékesített összes termék és az egyéb jövedelemszerző tevékenységekből származó bevételek.

Érték (V oszlop)

A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt értékesített termékek értékesítésének teljes értéke (függetlenül attól, hogy az ellenértéket megkapták-e a számviteli év folyamán).

Az egyes termékek értékesítési árbevételének az összegéhez hozzá kell adni a számviteli év folyamán beérkező kártérítési összegeket (például biztosítási kártérítést) minden olyan esetben, ha ezek az adott termékek előállításához köthetők. Minden más esetben az I. táblázatban (Növénykultúrák) a 90900. kód (Egyéb) alatt kell ezeket feltüntetni.

Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a pénzügyi év folyamán a termékek után kapott támogatások és segélyek, amelyeket az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában (2110 -2900 . kód) kell feltüntetni. Ha az értékesítés költségei ismertek, nem kell levonni őket az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből, de fel kell tüntetni a H. táblázatnak (Ráfordítások) az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek közvetlen költségeire (4010 -4090 . kód) vonatkozó, megfelelő kategóriájában.

L.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások

A gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is).

Ezt az adatot nem kell megadni a bérvállalkozó által végzett gépi munka (2010. kód), az idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód) és a megújuló energia előállítása (2030. kód) esetében.

Érték (V oszlop)

A termékeket valós értéken kell értékelni.

L.FU Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás

A mezőgazdasági üzemnek a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a mezőgazdasági üzemben a termeléshez felhasznált termékei. Idetartoznak a mezőgazdasági üzemben feldolgozott és a vendéglátáshoz vagy idegenforgalmi szállásadáshoz felhasznált termékek (sajtkészítés során feldolgozott tej, kenyérkészítés során feldolgozott gabonafélék, sonkakészítés során feldolgozott hús stb.) is.

Ezt az adatot nem kell megadni a bérvállalkozó által végzett gépi munka (2010. kód), az idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód) és a megújuló energia előállítása (2030. kód) esetében.

Érték (V oszlop)

A termékeket valós értéken kell értékelni.

M. táblázat

Támogatások

A táblázat szerkezete

A kategóriákat az alábbi listából kell kiválasztani: