32018R1091[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1091 RENDELETE

(2018. július 18.)

az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) Az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) a mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére vonatkozó összehasonlítható uniós statisztikák elkészítéséhez 2016-ig tartó keretet határoz meg. Az említett rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(2) Folytatni kell az Unióban 1966 óta végzett, a mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére vonatkozó európai felmérések programját annak érdekében, hogy uniós szinten vizsgálják a mezőgazdasági gazdaságok szerkezetének tendenciáit, valamint biztosítsák az érintett szakpolitikák, különösen az uniós közös agrárpolitika (KAP) - a vidékfejlesztési intézkedéseket is ideértve -, valamint az Unió környezetvédelmi, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikái, földhasználati politikái, továbbá egyes fenntartható fejlesztési célok kialakításához, végrehajtásához, ellenőrzéséhez, értékeléséhez és felülvizsgálatához szükséges statisztikai tudásalapot. E tudásalapra szükség van továbbá e politikák a mezőgazdasági gazdaságokban foglalkoztatott női munkaerőre gyakorolt hatásának becsléséhez is.

(3) A különösen a gazdaságok szerkezetére vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének egyéb célok mellett arra kell irányulnia, hogy a döntéshozatali folyamat során naprakész adatokkal szolgáljon a KAP jövőbeli reformjaihoz.

(4) Az agrárstatisztikák nemzetközi értékelése vezetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (a továbbiakban: FAO) agrár- és vidékstatisztikák javítására vonatkozó globális stratégiájához, amelyet az ENSZ Statisztikai Bizottság (a továbbiakban: UNSC) 2010-ben jóváhagyott. Az európai agrárstatisztikáknak adott esetben követniük kell az agrár- és vidékstatisztikák javítására vonatkozó globális stratégia ajánlásait, valamint a FAO 2020-as mezőgazdasági összeírásra vonatkozó világprogramjában megfogalmazott ajánlásokat.

(5) A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) keretet biztosít a közös statisztikai elveken alapuló európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez. E rendelet minőségi kritériumokat határoz meg, és arra az igényre hivatkozik, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a felmérések válaszadóira nehezedő válaszadói terheket, és hozzá kell járulni az adminisztratív terhek mérséklésére vonatkozó általános célkitűzéshez.

(6) A következő évtizedre a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó többcélú statisztikai programot kell létrehozni a harmonizált, összehasonlítható és koherens statisztikák keretének biztosítása céljából. E statisztikáknak a szakpolitikai igények felmérésére kell törekedniük.

(7) Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: ESR-bizottság) által 2015 novemberében létrehozott, a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia két keretrendelet elfogadását irányozza elő, amelyek a mezőgazdasági számlarendszer kivételével az agrárstatisztikák összes vonatkozását lefedik. E rendelet az említett keretrendeletek egyike.

(8) A mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére vonatkozó információk harmonizálása és összehasonlíthatósága céljából, valamint az egységes közös piacszervezés és különösen a gyümölcs és borágazat jelenlegi szükségleteinek teljesítése érdekében az 1337/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) 2023-tól kezdve a mezőgazdasági gazdaságok szintjén integrálni kell a szerkezeti információkkal, és ezzel a rendelettel kell felváltani. Az említett rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(9) A mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére vonatkozó, az összes tagállamtól származó összehasonlítható statisztikák fontosak ahhoz, hogy meg lehessen határozni a KAP fejlesztését. A változók esetében ezért a lehető legnagyobb mértékben egységes osztályozásokat és közös fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(10) A mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó statisztikai adatok lehetővé teszik az alapadatok és a moduladatok kereszttáblázását, és ezáltal az információk különböző változók szerinti - például a mezőgazdasági gazdaság vezetőjének neme, életkora, a mezőgazdasági gazdaság tulajdonosi szerkezete és mérete és a környezetvédelmi intézkedések alkalmazása alapján történő - lekérését. Lehetséges lesz az eredmények megbontása az alapadatokban szereplő kritériumok és a kritériumok kombinációja alapján is.

(11) A születési évre, a mezőgazdasági üzemvezetővé válás évére, valamint a nemre vonatkozó adatok gyűjtése adatokkal szolgálhat a generációváltással és a nemekre vonatkozó szempontokkal kapcsolatos intézkedések kialakításához.

(12) Legalább tízévente a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó teljeskörű összeírást kell végezni az Unióban, többek között a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó alapnyilvántartások, továbbá a minták rétegezéséhez szükséges más adatok aktualizálása érdekében. A legutóbbi teljeskörű összeírásra 2009/2010-ben került sor.

(13) Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a 2020-as felmérési referenciaévre vonatkozó terepmunka időszakai átfedésben vannak a tízévenkénti népszámlálással kapcsolatban tervezett munkával, lehetőséget kell adni arra, hogy a mezőgazdasági felmérést egy évvel előbbre hozzák annak érdekében, hogy két nagyobb adatgyűjtés ugyanabban az időpontban való elvégzése ne jelentsen súlyos terhet számukra.

(14) A mezőgazdasági gazdaságokra és a nemzeti közigazgatásokra nehezedő szükségtelen terhet elkerülendő küszöbértékeket kell megállapítani. Az európai mezőgazdaság szerkezetének megfelelő elemzéséhez szükséges, hogy statisztikák álljanak rendelkezésre a hasznosított mezőgazdasági terület és a mezőgazdasági gazdaságokban lévő állatállomány 98 %-áról. Néhány tagállam tekintetében ez azt jelenti, hogy az e rendeletben foglalt küszöbértékek túl magasak. A küszöbértékek alatti mezőgazdasági gazdaságok mérete azonban olyan kicsi, hogy elegendő tízévente mintavételes adatgyűjtést végezni ahhoz, hogy meg lehessen becsülni szerkezetüket és a termelésre gyakorolt hatásukat, így a költségek és terhek csökkennek, és mégis lehetséges marad a kis gazdaságok támogatására és fenntartására irányuló hatékony szakpolitikai intézkedések kialakítása.

(15) Az integrált mezőgazdasági statisztikáknak le kell fedniük a mezőgazdasági termelésre használt területeket, így a közös jogok alkalmazása miatt két vagy több mezőgazdasági gazdaság által használt földterületet is.

(16) Tudomást kell szerezni arról, ha egy mezőgazdasági gazdaság olyan vállalatcsoporthoz csatlakozik, amelynek szervezeti egységeit anyavállalat ellenőrzi.

(17) Az adatszolgáltatási terhek csökkentése érdekében a nemzeti statisztikai hivatalok és egyéb nemzeti hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a közigazgatási adatokhoz, amennyiben a szóban forgó adatokra szükség van az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez, a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban.

(18) A tagállamoknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak a lehető legnagyobb mértékben törekedniük kell a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés korszerűsítésére. E tekintetben elő kell mozdítani a digitális megoldásokat.

(19) Az európai agrárstatisztikai rendszer rugalmassága, valamint az agrárstatisztikák egyszerűsítése és korszerűsítése céljából a gyűjtendő változókat különböző adatgyűjtési csoportokhoz (alapadatokhoz és modulokhoz) kell rendelni, amelyek eltérnek egymástól a gyakoriság vagy a reprezentativitás, illetve mindkettő tekintetében.

(20) Az adatszolgáltatási terhek és költségek a referenciaévet közvetlenül megelőző vagy azt követő évből származó adatok újbóli felhasználásával tovább csökkenthetők. Ez különösen releváns lehet azon aspektusok tekintetében, amelyek várhatóan nem változnak egyik évről a másikra jelentős mértékben.

(21) Az adatszolgáltatókra, a nemzeti statisztikai hivatalokra és egyéb nemzeti hatóságokra nehezedő terhek csökkentése és a rugalmasság érdekében a tagállamok felhasználhatnak statisztikai felméréseket, közigazgatási nyilvántartásokat és egyéb forrásokat, módszereket vagy innovatív megközelítéseket, köztük olyan tudományosan megalapozott és jól dokumentált módszereket, mint például az adatpótlás, a becslés és a modellezés.

(22) Annak érdekében, hogy az agrár-környezetvédelmi politika kidolgozásához és az agrár-környezetvédelmi mutatók minőségének javításához további statisztikai adatok álljanak rendelkezésre, javítani kell a mezőgazdasági gazdaságok tápanyag- és vízhasználatára, valamint a mezőgazdasági termelési módszereire vonatkozó információgyűjtést.

(23) A mezőgazdasági gazdaságok geokódolása tekintetében a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) III. mellékletével összhangban a "statisztikai egységek" témát kell alkalmazni.

(24) A Bizottságnak tiszteletben kell tartania a 223/2009/EK rendeletnek megfelelően továbbított adatok titkosságát. Biztosítani kell a bizalmas adatok megfelelő védelmét, többek között a helymeghatározó paraméterek alkalmazásának térbeli elemzésre való korlátozásával és a közzétételre szánt statisztikai adatok megfelelő összevonásával. Ezért ki kell dolgozni a titoktartás védelmére és az adatok terjesztésének minőségi vonatkozásaira vonatkozó harmonizált megközelítést, ugyanakkor erőfeszítéseket kell tenni a hivatalos statisztikák könnyű és felhasználóbarát online hozzáférhetővé tétele érdekében.

(25) Az e rendelet alapján történő személyesadat-kezelés az esettől függően az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és az azzal összhangban elfogadott rendelkezések és/vagy a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) hatálya alá tartozik.

(26) Az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) létrehozta az Unióban a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását, amely a mezőgazdasági gazdaságok releváns sokaságának meghatározása céljából kerül említésre e rendeletben.

(27) Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szerint a területi egységeket a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti besorolásnak megfelelően kell meghatározni.

(28) Az adatgyűjtés elvégzéséhez több évnyi finanszírozásra van szükség a tagállamoktól és az Uniótól. Ezért rendelkezni kell a program uniós támogatásáról, amelyet az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból kell nyújtani.

(29) E rendelet az érintett többéves pénzügyi keret teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (11) 17. pontja értelmében. E rendelet rendelkezik a további adatgyűjtések költségvetésének a következő többéves pénzügyi keretben történő létrehozásáról.

(30) Felül kell vizsgálni e rendelet 2020 utáni időszakra vonatkozó gazdasági szempontjait, figyelembe véve az új többéves pénzügyi keretet és az egyéb uniós eszközök releváns változásait. E felülvizsgálat alapján a Bizottságnak fontolóra kell vennie javaslat megtételét e rendelet megfelelő módosítására.

(31) mivel e rendelet célkitűzését - nevezetesen az Unión belüli mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállítását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a következetesség és az összehasonlíthatóság miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(32) A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet biztosít az európai statisztikákhoz és előírja, hogy a tagállamok tartsák be az említett rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségi jelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az ESR-bizottság a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban egy európai statisztikai rendszerre (ESR) vonatkozó szabványt fogadott el a minőségi jelentések szerkezetére. Az említett ESR-szabványnak hozzá kell járulnia a minőségi jelentések harmonizálásához.

(33) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően hatásvizsgálat készült annak érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott statisztikai program középpontjában a célkitűzések hatékony elérése iránti igény álljon, valamint hogy a költségvetési korlátokat már a tervezési szakasztól kezdődően figyelembe lehessen venni.

(34) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendeletben felsorolt változók leírásának és a szolgáltatandó adatok technikai elemeinek, az e rendeletben említett eseti adatgyűjtés során alkalmazott változók és egyéb gyakorlati eljárások leírásainak, valamint a minőségi jelentésekre vonatkozó gyakorlati eljárások és a jelentések tartalmi elemeinek meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak az említett hatáskör gyakorlása során figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint a mezőgazdasági gazdaságokra és a tagállamokra nehezedő költségek és adminisztratív terhek.

(35) A főként a mezőgazdaság területén jelentkező új fejlemények, a felülvizsgált jogszabályok és a változó szakpolitikai prioritások nyomán felmerülő adatszükségletek figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt részletes tematika módosítására vonatkozóan, valamint a releváns moduladatoknak az e rendeletben meghatározott, esetenként megadandó információk meghatározása általi kiegészítésére vonatkozóan. Az összeegyeztethetőség biztosítása és más adatforrások használatának megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt változók módosítására vonatkozóan. A Bizottságnak az említett hatáskör gyakorlása során figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint a gazdaságokra és a tagállamokra nehezedő költségek és adminisztratív terhek. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (13) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(36) Az európai adatvédelmi biztossal konzultációra került sor, és a biztos 2017. november 20-án véleményt nyilvánított (14).

(37) Konzultációra került sor az ESR-bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági gazdaság szintű európai statisztikák keretét, valamint előírja a strukturális információk integrálását a termelési módszerekre, a vidékfejlesztési intézkedésekre és az agrár-környezeti tényezőkre vonatkozó adatokkal, valamint az egyéb kapcsolódó információkkal.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "gazdaság": önálló irányítású, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amely az 1893/2006/EK rendelet szerinti, az A.01.1., A.01.2., A.01.3., A.01.4., A.01.5 csoportba tartozó vagy az A.01.6. csoporton belüli, "a mezőgazdasági terület gondozása, ápolása, ökológiájának megóvása" elnevezésű mezőgazdasági tevékenységeket végez az Unió gazdasági területén, akár főtevékenységként, akár melléktevékenységként. Az A.01.49. besorolás szerinti tevékenységek tekintetében "a félvad, vagy egyéb élőállatok tenyésztése" (a rovarok tenyésztése kivételével) és "a méhek tartása, méz és méhviasz előállítása" tartozik a fogalom hatálya alá;

b) "közbirtokként használt mezőgazdasági egység": olyan földterületi egység, amelyre közös jogok vonatkoznak, és amelyet legalább két gazdaság használ együttesen mezőgazdasági termelés céljára anélkül, hogy felosztanák egymás között;

c) "régió": a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti, az 1059/2003/EK rendeletnek megfelelően meghatározott területi egység;

d) "számosállategység": olyan általános mértékegység, amely összehasonlítás céljából lehetővé teszi a különböző kategóriákba tartozó állatfajok összevonását; az egyes állatállomány-kategóriák számosállat együtthatóinak felsorolása az I. mellékletben található;

e) "használt mezőgazdasági terület": mezőgazdasági termelés céljára használt földterület, a szántóföldet, az állandó gyepterületet, az ültetvényeket és más használt mezőgazdasági földterületeket is beleértve;

f) "referenciaév": az a naptári év, amelyre a referencia-időszakok utalnak;

g) "konyhakert": a saját fogyasztásra szánt élelmiszer termelésére használt területek;

h) "modul": meghatározott téma tárgyalása céljából kialakított, egy vagy több adatcsoport;

i) "téma": a statisztikai egységekről gyűjtendő információk tartalma; az egyes témák több részletes témát tartalmaznak;

j) "részletes téma": a statisztikai egységekről egy adott témában gyűjtendő információk részletes tartalma; az egyes részletes témák több változót fednek le;

k) "változó": a megfigyelt egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel.

3. cikk

Alkalmazási kör

(1) Az e rendelet által előírt adatok lefedik a tagállamok teljes használt mezőgazdasági területének (a konyhakertek kivételével) és számosállategységének 98 %-át.

(2) Ezen előírások teljesítése érdekében a tagállamok reprezentatív adatokat szolgáltatnak azokról a mezőgazdasági gazdaságokról és a közbirtokként használt mezőgazdasági egységekről, amelyek megfelelnek a II. mellékletben felsorolt, a mezőgazdasági terület mérete vagy a számosállategységek száma tekintetében megállapított legalább egyik fizikai küszöbértéknek.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés alapján meghatározott keret az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (15) szerinti standard termelési értékkel mért nemzeti mezőgazdasági termelés több mint 98 %-át képviseli, a tagállamok a Bizottság (Eurostat) előzetes jóváhagyásával kivételesen magasabb fizikai vagy megfelelő gazdasági küszöbértékeket állapíthatnak meg a keret szűkítése érdekében, amíg elérik a tagállamok teljes használt mezőgazdasági területének (a konyhakertek kivételével) és számosállategységeinek 98 %-os lefedettségét.

(4) Amennyiben az e cikk (2) bekezdése alapján meghatározott keret nem képviseli a hasznosított mezőgazdasági terület és a számosállategységek 98 %-át, a tagállamok a 6. cikkel összhangban kibővítik a keretet azáltal, hogy csökkentik az e cikk (2) bekezdésében említett küszöbértékeket vagy további küszöbértékeket határoznak meg, vagy mindkettőt alkalmazzák.

4. cikk

Adatforrások és módszerek

(1) A tagállamok az e rendeletben említett adatok beszerzése céljából az alábbi források vagy módszerek közül egyet vagy többet használnak fel, feltéve, hogy az információk lehetővé teszik a 11. cikkben előírt minőségi követelményeket teljesítő statisztikák elkészítését:

a) statisztikai felmérések;

b) az e cikk (2) bekezdésében meghatározott adminisztratív adatforrások;

c) egyéb források, módszerek vagy innovatív megközelítések.

(2) A tagállamok felhasználhatják az alábbi forrásokból származó információkat: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER), az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott, a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer, a 21/2004/EK tanácsi rendelettel (18) létrehozott, a juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer, az 1308/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 145. cikkével összhangban kialakított szőlőkataszter, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet (20) alapján létrehozott ökológiai gazdálkodási nyilvántartás. A tagállamok felhasználhatják a konkrét vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó adminisztratív forrásokat is.

(3) Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés c) pontjában említett források, módszerek vagy innovatív megközelítések használata mellett döntenek, a referenciaévet megelőző év folyamán tájékoztatják erről a Bizottságot (Eurostat), valamint részletes tájékoztatást adnak a szóban forgó forrásból beszerzett adatok, módszerek vagy innovatív megközelítések minőségéről és az alkalmazandó adatgyűjtési módszerekről.

(4) Az e rendelet követelményeinek teljesítéséért felelős nemzeti hatóságok jogosultak haladéktalanul és térítésmentesen hozzáférni az adatokhoz és felhasználni azokat, ideértve a 223/2009/EK rendelet 17a. cikke alapján nemzeti területükön összeállított közigazgatási aktába foglalt, mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó egyedi adatokat és azok birtokosaira vonatkozó személyes adatokat. A nemzeti hatóságok és a közigazgatási nyilvántartások tulajdonosai létrehozzák a szükséges együttműködési mechanizmusokat.

5. cikk

Alapvető strukturális adatok

(1) A tagállamok gyűjtik és rendelkezésre bocsátják a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett mezőgazdasági gazdaságokkal kapcsolatos, a III. mellékletben felsoroltaknak megfelelő 2020-as, 2023-as és 2026-as referenciaévekre vonatkozó alapvető strukturális adatokat (a továbbiakban: alapvető adatok). A 2020-as referenciaévre vonatkozó alapvető adatok gyűjtését teljeskörű összeírás formájában kell végezni.

(2) A 2023-as és 2026-os referenciaévekre vonatkozó alapvető adatok gyűjtése végezhető mintavétel formájában. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott eredmények statisztikailag reprezentálják a mezőgazdasági gazdaságokat az egyes régiókon belül, és hogy a súlyozott eredmények kialakítása megfelel az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

(3) Ha egy tagállamban alacsony a III. mellékletben szereplő valamely változó előfordulási gyakorisága vagy az egyáltalán nem fordul elő, a változót ki lehet zárni az adatgyűjtésből, amennyiben az érintett tagállam a referenciaévet megelőző naptári év során olyan tájékoztatást nyújt a Bizottság (Eurostat) számára, amely megfelelően indokolja a kizárást.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt változók leírásának meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a 2020-as referenciaév esetében legkésőbb 2019. február 28-ig, a 2023-as referenciaév esetében legkésőbb 2021. december 31-ig, a 2026-os referenciaév esetében pedig legkésőbb 2024. december 31-ig kell elfogadni.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt változók módosításaira vonatkozóan, ha a 2023-as és a 2026-os évek tekintetében ez szükségessé válik a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított adatforrások harmonizálása céljából. A Bizottság a felhatalmazás gyakorlása során gondoskodik arról, hogy az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kizárólag a III. mellékletben felsorolt olyan változókat váltsák fel, amelyek már nem vezethetők le a meghatározott adatforrásokból. Felváltás esetén a Bizottság biztosítja, hogy az új változók levezethetők legyenek a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatforrásokból. A Bizottság gondoskodik továbbá arról, hogy az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kellően indokoltak legyenek és ne rójanak jelentős további terheket vagy költségeket a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra.

(6) Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2023-as referenciaév esetében 2021. szeptember 30-ig, a 2026-os referenciaév esetében pedig 2024. szeptember 30-ig kell elfogadni.

6. cikk

A keret bővítése

(1) Azok a tagállamok, amelyek a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban bővítik a keretet, a 2020-as referenciaév tekintetében a III. mellékletben szereplő információkra kiterjedő, alapvető adatokat szolgáltatnak az említett keretbővítésbe foglalt mezőgazdasági gazdaságokról.

(2) A keretbővítésbe bevont mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó adatok gyűjtése történhet mintavétellel. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott eredmények statisztikailag reprezentálják a mezőgazdasági gazdaságokat az egyes régiókon belül, és hogy a súlyozott eredmények kialakítása megfelel az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

7. cikk

Moduladatok

(1) A tagállamok gyűjtik és rendelkezésre bocsátják a IV. mellékletben felsorolt témákra és részletes témákra vonatkozó modulokat a következő referenciaévek tekintetében:

a) "Munkaerő és egyéb jövedelemszerző tevékenység" modul: 2020, 2023 és 2026;

b) "Vidékfejlesztés" modul: 2020, 2023 és 2026;

c) "Állattartás épületei és trágyakezelés" modul: 2020 és 2026;

d) "Öntözés" modul: 2023;

e) "Talajművelési módszerek" modul: 2023;

f) "Gépek és berendezések" modul: 2023;

g) "Gyümölcsös ültetvény" modul: 2023;

h) "Szőlőültetvény" modul: 2026.

(2) Az adatgyűjtések körének ki kell terjednie a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett mezőgazdasági gazdaságokra.

(3) A modulok gyűjtése történhet a mezőgazdasági gazdaságokra vonatkozó mintavétellel. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott eredmények statisztikailag reprezentálják a mezőgazdasági gazdaságokat az egyes régiókon belül, és hogy a súlyozott eredmények kialakítása megfelel az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

(4) A modulok gyűjtése az alapvető adatok gyűjtése tekintetében kiválasztott mezőgazdasági gazdaságok almintáiból történik. A moduloknak a referenciaévbeli helyzetet kell tükrözniük, de az e cikk (1) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett modulok esetében alapulhatnak a referenciaévet közvetlenül megelőző vagy azt követő éven is. Mindenesetre a modulokra vonatkozó információkat szolgáltató egyes adatokat a III. mellékletben felsorolt alapvető adatoknak kell kísérniük.

(5) Azon tagállamok, amelyek legalább 1 000 hektár területen, a IV. mellékletben, a "Gyümölcsös ültetvény" modulban részletezett növényfajok valamelyikét részben vagy egészben piaci termelés céljára termesztik, kötelesek elvégezni a "Gyümölcsös ültetvény" modul összeírását.

(6) Azon tagállamok, amelyek legalább 1 000 hektár területű, részben vagy egészben piaci termelésre szolgáló, borszőlővel telepített ültetvényekkel rendelkeznek, kötelesek elvégezni a "Szőlőültetvény" modul összeírását.

(7) Azok a tagállamok, amelyek használt mezőgazdasági területének kevesebb mint 2 %-a öntözhető terület, és amelyek ezenfelül nem rendelkeznek olyan NUTS 2 szintű régiókkal, amelyek használt mezőgazdasági területének legalább 5 %-a öntözhető terület, mentesülnek az "Öntözés" modul végrehajtása alól.

(8) A tagállamok az érintett referenciaévet megelőző év június végéig tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) az (5), a (6) és a (7) bekezdésben említett esetekről.

(9) Ha egy tagállamban valamely változó előfordulási gyakorisága alacsony vagy az egyáltalán nem fordul elő, az adott változót ki lehet zárni az adatgyűjtésből, amennyiben a referenciaévet megelőző naptári év során olyan tájékoztatást nyújtanak a Bizottság (Eurostat) számára, amely megfelelően indokolja a kizárást.

8. cikk

A moduladatokkal kapcsolatos technikai előírások

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az egyes modulok és a IV. mellékletben felsorolt megfelelő téma és részletes téma tekintetében szolgáltatandó adatok következő technikai elemeinek meghatározására vonatkozóan:

a) a változók listája;

b) a változók leírásai.

E végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében a 2020-as referenciaév esetében legkésőbb 2019. február 28-ig, a 2023-as referenciaév esetében legkésőbb 2021. december 31-ig, a 2026-os referenciaév esetében legkésőbb 2024. december 31-ig kell elfogadni.

(2) A Bizottság a változók listáját meghatározó végrehajtási jogi aktusoknak az (1) bekezdéssel összhangban történő elfogadásakor biztosítja, hogy az alapvető és moduláris változók összesített száma 2020-ban nem haladja meg a 300-at, 2023-ban a 470-et és 2026-ban a 350-et.

(3) A 2023-as és 2026-os évek tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt részletes tematikák módosítására vonatkozóan. A Bizottság a felhatalmazás gyakorlása során gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a változók számából fakadóan ne fokozzák jelentősen a terheket. A Bizottság különösen biztosítja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem vezetnek az e cikk (2) bekezdésében említett változók számának növekedéséhez, továbbá hogy a IV. mellékletben felsorolt részletes témák maximum 20 %-át változtatják meg modulonként felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. Ha azonban a 20 % egy részletes témánál kevesebbet jelent, akkor egy részletes témát meg lehet változtatni.

(4) Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2023-as referenciaév esetében 2021. szeptember 30-ig, a 2026-os referenciaév esetében pedig 2024. szeptember 30-ig kell elfogadni.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok nem járhatnak olyan jelentős többletköltségekkel, amelyek aránytalan és indokolatlan terheket rónak a mezőgazdasági gazdaságokra és a tagállamokra.

9. cikk

Eseti adatok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben előírt moduladatok kiegészítésére vonatkozóan, abban az esetben, ha a kiegészítő információ gyűjtését szükségesnek ítéli meg. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák:

a) az eseti modulban rendelkezésére bocsátandó adatok témáit és részletes témáit, valamint az ilyen kiegészítő statisztikai igények indokait;

b) a referenciaévet.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2023-as referenciaévtől kezdődően, majd ezt követően hároméves időközönként elfogadja. A Bizottság nem javasol eseti modulokat olyan referenciaévekre, amelyek folyamán az adatgyűjtés felmérés formájában történik.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak meghatározása tekintetében:

a) a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó, a változók legfeljebb 20 változót tartalmazó listája és a hozzá tartozó mértékegységek listája;

b) a változók leírásai;

c) a pontossági követelmények;

d) a referencia-időszakok;

e) a továbbítási dátumok.

E végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a referenciaév kezdete előtt 12 hónappal kell elfogadni.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok nem járhatnak olyan jelentős többletköltségekkel, amelyek aránytalan és indokolatlan terheket rónak a mezőgazdasági gazdaságokra és a tagállamokra.

10. cikk

Referencia-időszakok

A gyűjtött információk valamennyi tagállamban ugyanarra az egyetlen referenciaévre vonatkoznak, az alábbiak szerint hivatkozva egy konkrét időszak folyamán vagy egy konkrét időpontban fennálló helyzetre:

a) a földterületre vonatkozó változók tekintetében a föld használata a felmérési referenciaévre utal. Másodvetésű növények esetében a földhasználat a referenciaévben betakarításra kerülő főnövényre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a szóban forgó növényt mikor vetették el.

b) az öntözési és talajgazdálkodási változók tekintetében a referencia-időszak az egyes tagállamok által a kapcsolódó termelési ciklusok lefedését célozva meghatározandó 12 hónapos időszak, amely a referenciaévben ér véget;

c) a számosállatra, az állatelhelyezésre és a trágyakezelésre vonatkozó változók tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk egy közös referencianapot a referenciaéven belül. A trágyakezelési változók az ezen időpontot magában foglaló 12 hónapos időszakra vonatkoznak;

d) a munkaerőre vonatkozó változók tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk a referenciaéven belüli referencianapon végződő 12 hónapos referencia-időszakot;

e) az egyes mezőgazdasági gazdaságokban végrehajtott vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó változók tekintetében a referencia-időszak a referenciaév december 31-én végződő hároméves időszak;

f) az összes többi változó tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk egy közös referencianapot a referenciaéven belül.

11. cikk

Minőség

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához.

(2) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(3) A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok és metaadatok minőségét.

(4) E célból a tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó egyes referenciaévek tekintetében továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) a statisztikai eljárást ismertető minőségjelentést és különösen az alábbiakat:

a) az alkalmazott módszertant, valamint azt ismertető metaadatok, hogy a jelen rendeletben meghatározottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

b) a használt mintavételi keretekre vonatkozóan a jelen rendeletben előírt minimumkövetelmények teljesítésére vonatkozó információkat, ideértve a mintavételi keretek kialakítására és kiigazítására vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó információkat is;

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségi jelentésekre vonatkozó gyakorlati eljárásoknak és a jelentések tartalmi elemeinek megállapítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és azok nem róhatnak jelentős további terheket vagy költségeket a tagállamokra.

(5) A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot (Eurostat) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolhatja a továbbított adatok minőségét.

(6) A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő felvilágosítást megadnak.

12. cikk

Az adatok és a metaadatok továbbítása és a határidők

(1) A 2020-as referenciaév esetében a tagállamok a referenciaév végétől számított 15 hónapon belül továbbítják a validált alapvető- és moduladatokat, valamint a minőségjelentést a Bizottság (Eurostat) számára.

(2) A 2023-as és a 2026-os referenciaévek esetében a tagállamok a referenciaévek végétől számított 12 hónapon belül továbbítják a validált alapvető- és moduladatokat, valamint a minőségjelentést a Bizottság (Eurostat) számára.

(3) A Bizottsághoz (Eurostat) egyedi mezőgazdasági gazdaság szintű adatokat kell megküldeni. A modult és az eseti adatokat egyedi mezőgazdasági gazdaság szinten össze kell kapcsolni az ugyanazon referenciaévre vonatkozó, a III. mellékletben felsorolt alapvető adatokkal. A megadott adatok tartalmazzák az extrapolációs tényezőket, valamint a rétegezésre vonatkozó információkat.

(4) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által meghatározott technikai formátum felhasználásával továbbítják az adatokat és metaadatokat. Az adatokat és metaadatokat egyablakos ügyintézés keretében kell megadni a Bizottság (Eurostat) számára.

13. cikk

Uniós hozzájárulás

(1) E rendelet végrehajtásához az Unió támogatást nyújt a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a) az adatokra vonatkozó előírások fejlesztése vagy végrehajtása, vagy mindkettő;

b) a minőség javítását, illetve a költségek csökkentését vagy a gazdaságokra vonatkozó integrált mezőgazdasági statisztikák előállításával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését, vagy mindkettőt célzó módszerek kidolgozása a statisztikai rendszerek korszerűsítése érdekében, a 4. cikkben említett források és módszerek felhasználásával.

(2) A tagállamok a 14. cikkben szereplő pénzügyi keretösszegen belül támogatást kapnak az Uniótól az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott adatgyűjtések költségének fedezéséhez.

(3) A (2) bekezdésben említett uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 %-át, figyelemmel a (4) és az (5) bekezdésben megállapított maximális összegekre.

(4) A 2020-as alapvető adatok és moduladatok gyűjtésének együttes költsége tekintetében az Unió pénzügyi hozzájárulása az alábbi maximális összegekre korlátozódik:

a) Luxemburg, illetve Málta esetében 50 000 EUR;

b) Ausztria, Horvátország, Írország, illetve Litvánia esetében 1 000 000 EUR;

c) Bulgária, Németország, Magyarország, Portugália, illetve az Egyesült Királyság esetében 2 000 000 EUR;

d) Görögország, Spanyolország, illetve Franciaország esetében 3 000 000 EUR;

e) Olaszország, Lengyelország, illetve Románia esetében 4 000 000 EUR;

f) az összes többi tagállam esetében egyenként 300 000 EUR.

(5) A 2023-as és 2026-os alapvető adatok és moduladatok gyűjtése tekintetében 50 %-kal csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott maximális összegeket, figyelemmel a 2020 utáni többéves pénzügyi keret szerinti előírásokra.

(6) A 9. cikkben szereplő eseti adatok gyűjtése esetében az Unió támogatást nyújt a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak az eseti adatgyűjtés végrehajtási költségeinek fedezéséhez. Ez az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

(7) Az e cikk (2) bekezdésben említett támogatásokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból biztosítják, az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján.

14. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1) A 2020-as referenciaévre vonatkozó adatgyűjtési program végrehajtására szolgáló uniós pénzügyi keretösszeg - beleértve a tagállamok által e rendelet alapján szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is - 40 000 000 EUR a 2018 és 2020 közötti időszak vonatkozásában, amit a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretből fedeznek.

(2) A 2020 utáni többéves pénzügyi keret hatálybalépését követően a Bizottság javaslatára az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell meghatároznia a 2020 utáni időszakra vonatkozó összeget.

15. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság - csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál, alvállalkozónál és harmadik félnél, akik a program alapján közvetlenül vagy közvetetten uniós forrásból részesültek.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (22) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján közvetlenül vagy közvetve finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(5) Amennyiben egy tevékenység végrehajtása teljes egészében vagy részben kiszervezésre vagy átruházásra kerül, illetve egy közbeszerzési szerződést vagy vissza nem térítendő támogatást valamely harmadik fél számára kell odaítélni, úgy a szerződésben, támogatási megállapodásban vagy támogatási határozatban szerepelnie kell a szerződő fél vagy kedvezményezett azon kötelezettségének, miszerint az érintett harmadik felet kötelezi arra, hogy az elfogadja a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF említett hatásköreit.

(6) A (4) és az (5) bekezdés alkalmazása nem érinti az (1), a (2) és a (3) bekezdést.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. augusztus 27-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (6) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (6) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott bizottság, az ESR-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

A Bizottság jelentései

A Bizottság az ESR-bizottsággal folytatott konzultációt követően 2024. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és célkitűzéseinek megvalósításáról.

19. cikk

Eltérések

Az 5. cikkben, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében és az V. mellékletben foglaltaktól eltérően Görögország és Portugália esetében szükség esetén a 2020. év helyett a 2019. év értendő.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 1337/2011/EU rendelet 2022. január 1-jével hatályát veszti.

(2) Az 1166/2008/EK rendelet 2019. január 1-jével hatályát veszti.

(3) A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt: Brüsszelben, 2018. július 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

J. BOGNER-STRAUSS

(1) Az Európai Parlament 2018. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. július 16-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete (2008. november 19.) a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 14. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendelete (2011. december 13.) az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2011.12.30., 7. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/1306/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(11) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(14) HL C 14., 2018.1.16., 6. o.

(15) A Bizottság 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 1.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 321., 2014.11.7., 2. o.).

(16) Az Európai Parlament és Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(17) Az Európai Parlament és Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(18) A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.)

(20) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(22) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

I. MELLÉKLET

Számosállategység együtthatók

II. MELLÉKLET

Fizikai küszöbértékek listája (1)

(1) A küszöbértékek a felsorolásban megnevezett csoportokra alkalmazandók.

III. MELLÉKLET

Alapvető strukturális adatok: változók

(1) K - a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek; H - kedvezőtlen adottságú hegyvidéki terület, E - egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek. N - normál terület (nem KAT). Ez az osztályozás a KAP alakulásának fényében a jövőben még módosulhat.

(2) Az éves munkaegység (AWU) 2. százaléksávja: (> 0-< 25), (≥ 25-< 50), (≥ 50-< 75), (≥ 75-< 100), (100)

IV. MELLÉKLET

A moduladatokon belüli témák és részletes témák

V. MELLÉKLET

Pontossági követelmények

Az alapvető adatoknak (2023-ban és 2026-ban) és a moduladatoknak a NUTS 2 régiók szintjén statisztikailag reprezentatívnak kell lenniük az alábbi pontossági táblázatban meghatározott mezőgazdasági gazdaságok releváns sokaságára nézve azok mérete és típusa tekintetében, összhangban az 1217/2009/EK tanácsi rendelettel (1), az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel és az (EU) 2015/220 bizottsági végrehajtási rendelettel (2).

A pontossági követelmények az alábbi táblázatba foglalt változókra vonatkoznak.

A 2020-as keretbővítésben szereplő adatoknak statisztikailag reprezentatívnak kell lenniük a releváns sokaságra a NUTS 2 régiók szintjén az alábbi táblázatban meghatározottak szerint.

Ezenfelül a táblázatban meghatározott pontossági követelmények minden olyan NUTS 2 régióra vonatkoznak, ahol:

- a "Gyümölcsös ültetvény" és "Szőlőültetvény" modulok esetében a releváns sokaság legalább 5 000 mezőgazdasági gazdaságot tesz ki,

- az alapvető adatok, az összes egyéb modul és a keretbővítésen szereplő adatok esetében a releváns sokaság legalább 10 000 mezőgazdasági gazdaságot teszi ki.

A kevesebb mezőgazdasági gazdasággal rendelkező NUTS 2 régiók esetében a táblázatban meghatározott pontossági követelmények minden olyan kapcsolódó NUTS 1 régióra vonatkoznak, ahol:

- a "Gyümölcsös ültetvény" és "Szőlőültetvény" modulok esetében a releváns sokaság legalább 500 mezőgazdasági gazdaságot tesz ki,

- az alapvető adatok, az összes egyéb modul és a keretbővítésen szereplő adatok esetében a releváns sokaság legalább 1 000 mezőgazdasági gazdaságot teszi ki.

Nemzeti szinten a relatív standard hiba maximum 5 %-os pontossága szükséges a "Gyümölcsös ültetvények" és "Szőlő ültetvények" modulok esetében akkor, ha NUTS 2 és NUTS 1 szinten sincs meghatározva pontossági követelmény.

Nemzeti szinten a relatív standard hiba maximum 7,5 %-os pontossága szükséges az egyéb modulok esetében az összes változóra, ha egyik változóra sincs NUTS 2 és NUTS 1 szinten meghatározva pontossági követelmény.

Pontossági táblázat

(1) A Tanács 1217/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o.).

(2) A Bizottság (EU) 2015/220 végrehajtási rendelete (2015. február 3.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 46., 2015.2.19., 1. o.).