32009R1217[1]

A Tanács 1217/2009/EK rendelete ( 2009. november 30. ) az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról (kodifikált változat)

A TANÁCS 1217/2009/EK RENDELETE

(2009. november 30.)

a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat létrehozásáról

(kodifikált változat)

I. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁGI INFORMÁCIÓS HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSA

1. cikk

(1) A közös agrárpolitika (KAP) igényeinek kielégítése érdekében - beleértve annak értékelését is, hogy a mezőgazdasági politika milyen hatást gyakorol a mezőgazdasági ágazatra - az üzemszintű gazdasági, környezeti és szociális dimenziókra kiterjedő fenntarthatósági adatok (a továbbiakban: FSDN-adatok) gyűjtése és elemzése céljából egy mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat (a továbbiakban: FSDN) kerül kialakításra. Az FSDN-adatok felhasználhatók az uniós mezőgazdaság fenntarthatóságával kapcsolatos további szempontok értékeléséhez való hozzájárulás és az uniós mezőgazdaság előtt álló kihívások kezelése céljából.

(2) Az FSDN-adatoknak a -I. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjedniük. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a -I. mellékletet az említett témakörök módosítása vagy újak hozzáadása érdekében. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Bizottság:

a) biztosítja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kellően indokoltak legyenek, és ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltató üzemekre;

b) elemzéseket végez az ilyen módosítás relevanciájáról, megvalósíthatóságáról és arányosságáról, ideértve a megfelelő adatforrások - különösen a releváns közigazgatási források - rendelkezésre állását és minőségét, és az említett elemzések eredményeit megfelelően figyelembe veszi;

c) biztosítja, hogy a hozzáadott új témakörök kapcsolódjanak a KAP célkitűzéseihez;

d) 2028. december 20-ig nem vesz fel új témaköröket;

e) új témakörök felvétele esetén - legalább egy évvel a 8. cikk (4) bekezdésében említett kapcsolódó végrehajtási jogi aktus alkalmazásának kezdőnapja előtt - elfogadja az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

(3) Az FSDN-adatokat és a 4a. cikkben meghatározott egyéb adatkészletekből származó adatokat fel kell használni az uniós mezőgazdaság fenntarthatósági állapotára vonatkozó elemzések elvégzéséhez, többek között az összehasonlító elemzést lehetővé tevő formátumban. Az említett elemzések eredményeit összesített és anonimizált FSDN-adatok formájában a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Az említett adatok arra is felhasználhatók, hogy összehasonlító elemzést szolgáló információkat vagy tanácsokat biztosítsanak a gazdálkodók számára az üzemek irányításának elősegítése és fenntarthatóságuk javítása céljából. Az eredmények közzétételének és az adatok összehasonlító elemzés vagy tanácsadás céljából történő felhasználásának meg kell felelnie a 16. cikknek.

(4) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy FSDN-adatokat az (EU) 2022/2379 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, az (EU) 2018/1091 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) I. mellékletében, vagy az EUMSZ 338. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott egyéb jogi aktusokban említett adatforrásként használnak fel.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1. »gazdálkodó«: az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek üzeme az Unióban található;

2. »gazdaság« vagy »üzem«: önálló irányítású, mind technikailag, mind gazdaságilag különálló egység, amely mezőgazdasági tevékenységeket folytat e kifejezéseknek az uniós mezőgazdasági felmérések és összeírások kapcsán szokásos használatával összhangban;

3. »üzemosztály«: olyan üzemek csoportja, amelyek az üzemeknek az 5b. cikkben említett uniós tipológiája szerint gazdaságtípus és gazdasági méret alapján azonos kategóriába tartoznak;

4. »adatszolgáltató üzem«: minden olyan üzem, amelyre vonatkozóan az FSDN céljaira adatszolgáltatási űrlapot állítanak össze;

5. »adatszolgáltatási űrlap«: azon összeállítandó vagy már összeállított űrlap, amely tartalmazza - a 4a. cikk (1) bekezdésében említett linkek és adatok kivételével - az adatszolgáltató üzemre vonatkozó adatokat;

6. »a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat szerinti körzet« vagy »FSDN-körzet«: egy tagállam területe vagy annak egy része, amely az adatszolgáltató üzemek kiválasztása céljából ilyenként került lehatárolásra; az ilyen körzetek jegyzékét az I. melléklet tartalmazza;

7. »adatgyűjtő«: a kapcsolattartó iroda vagy a kapcsolattartó iroda által az FSDN-adatok gyűjtésével megbízott szervezet;

8. »standard termelési érték«: a bruttó termelés standard értéke;

9. »személyes adatok« az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 4. cikkének 1. pontjában és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adatok;

10. » egyedi adatok«: egy adatszolgáltató üzemhez kapcsolódó adatok, amelyek lehetővé teszik az üzem vagy a gazdálkodó közvetlen vagy közvetett azonosítását, és amelyek lehetnek személyes adatok vagy jogi személyekre vonatkozó adatok;

11. »anonimizált adatok«: adatok olyan formában, amely nem teszi lehetővé természetes vagy jogi személyek közvetlen vagy közvetett azonosítását;

12. »álnevesített adatok«: olyan egyedi adatok, amelyeket további információk felhasználása nélkül már nem lehet egy konkrét természetes vagy jogi személyhez kapcsolni, feltéve, hogy az ilyen további információkat külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy az egyedi adatokat nem lehet egy azonosított vagy azonosítható természetes vagy jogi személyhez kapcsolni;

13. »összesített adatok«: több adatszolgáltató üzemre vonatkozó adatokon alapuló kombinációk vagy számítások eredménye.

3. cikk

Annak érdekében, hogy az FSDN-körzetek jegyzékét valamely tagállam kérelme alapján naprakésszé lehessen tenni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek az FSDN-körzetek tagállamonkénti jegyzéke tekintetében történő módosítására vonatkozóan.

II. FEJEZET

ADATOK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAPOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ ÉS AZ ADATOK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁHOZ

4. cikk

(1) Az adatszolgáltatási űrlapokat adatfelvételek útján kell összeállítani, amelyekhez a tagállamok felhasználhatnak - adott esetben - a (2) bekezdésben említett adatforrásokból származó adatokat és más releváns adatforrásokat, valamint adatmegosztásra és -összeállításra vonatkozó adatösszeállítási módszereket vagy innovatív megközelítéseket.

(2) A kapcsolattartó irodáknak joguk van a következő adatforrásokhoz való ingyenes hozzáférésre és azok ingyenes használatára:

a) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 6 ) létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer (IACS);

b) a tartott szárazföldi állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere, amelyet az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) hozott létre;

c) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 145. cikkével összhangban végrehajtott szőlőkataszter;

d) az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) alapján létrehozott ökológiai gazdálkodási nyilvántartások;

e) a KAP stratégiai tervek monitoringjának és értékelésének elvégzésére szolgáló, az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 133. cikke alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusnak megfelelően beszerzett tagállami adatok (DME);

f) amennyiben releváns, a 91/676/EGK tanácsi irányelv ( 11 ) 5. cikke szerinti cselekvési programok tagállamok általi létrehozása céljából összegyűjtött, üzemszintű nyilvántartások;

g) a tagállami hatóságok számára hozzáférhető, bármely más releváns adatforrás.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolattartó irodák jogosultak legyenek a (2) bekezdésben említett adatforrásokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására. A tagállamok ebből a célból létrehozhatják a szükséges együttműködési mechanizmusokat, amelyek megkönnyítik az említett adatforrásokhoz való tényleges hozzáférést és azok felhasználását. A hozzáférési és felhasználási jogot abban az esetben is biztosítani kell, ha a kapcsolattartó iroda a nevében elvégzendő feladatokat jogi vagy természetes személyekre ruházza át.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének módosításáról az uniós jog által létrehozott új, megfelelő adatforrások hozzáadásával.

4a. cikk

(1) Az adatszolgáltatási űrlapon kívül, a tagállamok a következő adatkészletekben meghatározzák az adatszolgáltató üzem és az említett üzemre vonatkozó azonosítók közötti kapcsolatokat:

a) DME;

b) IACS.

A tagállamok megküldik a Bizottságnak vagy az említett kapcsolatokat, vagy közvetlenül az adatszolgáltató üzemmel kapcsolatos, az első albekezdésben említett adatkészletekben szereplő adatokat, az azonosítók kivételével. Az adatokat közvetlenül megküldő tagállamoknak meg kell adniuk az adatszolgáltató üzem FSDN-számát.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett adatkészletek jegyzékének módosításáról, valamint új megfelelő és releváns adatkészletek hozzáadásáról. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Bizottság:

a) biztosítja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kellően indokoltak legyenek, és ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltató üzemekre;

b) elemzi az ilyen adatkészletek relevanciáját, megvalósíthatóságát, arányosságát és minőségét, és kellő módon figyelembe veszi az említett elemzések eredményeit.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben felsorolja az e cikk (1) bekezdésében említett adatkészletekből kinyerendő adatokat, valamint megállapítja az említett adatoknak a tagállamok és a Bizottság közötti továbbítására vonatkozó technikai előírások és határidők részletes szabályait. Az említett adatoknak kapcsolódniuk kell e rendelet 1. cikkben meghatározott céljához és a -I. mellékletben meghatározott egy vagy több témakörhöz. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az említett adatok relevanciáját és az e cikk (1) bekezdésében említett adatok kinyerésének megvalósíthatóságát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság technikai iránymutatásokat dolgoz ki és bocsát a tagállamok rendelkezésére a releváns adatok kinyerésének módszertanára vonatkozóan.

5. cikk

(1) Az adatfelvételi terület azon üzemeket fedi le, amelyek gazdasági mérete az üzemeknek az 5b. cikkben meghatározott uniós tipológiája szerinti valamely gazdasági méretosztály alsó határértékének megfelelő küszöbértékkel egyenlő vagy annál nagyobb.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, kiegészítve e rendeletet az e bekezdés első albekezdésében említett küszöbértékek megállapítására vonatkozó szabályokkal. E szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok által az 5a. cikkel összhangban kidolgozott, az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló tervekben megfelelően jelenjenek meg a kisebb gazdasági méretű üzemek.

A Bizottság a tagállamoktól kapott adatok és információk alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben rögzíti az e bekezdés első albekezdésében említett küszöbértéket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Egy üzem akkor minősül adatszolgáltató üzemnek, ha:

a) az (1) bekezdésben említett adatfelvételi terület hatálya alá tartozik;

b) a többi üzemmel együtt minden egyes FSDN-körzet szintjén reprezentatív az adatfelvételi terület szempontjából.

(3) A tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el az adatfelvételekben való részvétel ösztönzésére.

Kivételes esetekben a tagállamok szabályokat fogadhatnak el azon lehetséges esetek kezelésére is, amikor az adatszolgáltató üzemeknek az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló tervben kitűzött száma valószínűleg nem teljesül. Az ilyen szabályok azonban nem írhatnak elő szankciókat a mezőgazdasági termelőkre nézve.

5a. cikk

(1) Minden egyes tagállam kidolgoz egy, az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló tervet, amely az adatfelvételi területről reprezentatív mintát biztosít.

A Bizottság a 19a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azoknak a szabályoknak a meghatározására vonatkozóan, amelyeknek megfelelően a tagállamoknak ki kell dolgozniuk az említett terveket. Az ilyen szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló tervek:

- a legfrissebb statisztikai adatok alapján kerüljenek kidolgozásra,

- az üzemek uniós tipológiájával összhangban készüljenek, és

- határozzák meg különösen az adatszolgáltató üzemek üzemosztályonkénti eloszlását és a kiválasztásukra vonatkozó részletes szabályokat.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott szabályokkal összhangban, a tagállamoktól kapott adatok alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben rögzíti az adatszolgáltató üzemek tagállamonkénti és FSDN-körzetenkénti számát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A kiválasztott adatszolgáltató üzemek FSDN-körzetenkénti száma legfeljebb 20 %-kal lehet kisebb vagy nagyobb a (2) bekezdés értelmében elfogadandó végrehajtási jogi aktusokban meghatározott számnál, feltéve, hogy az érintett tagállam összes adatszolgáltató üzemének száma megfelel az előírtaknak.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a tagállamok által a Bizottsággal közlendő adatok formájával és tartalmával kapcsolatos minták és módszerek meghatározására és naprakésszé tételére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5b. cikk

(1) Az üzemeket az üzemek uniós tipológiájának megfelelően, egységes módon kell osztályozni.

Az üzemek tipológiáját különösen az uniós gazdaságszerkezeti adatfelvételek keretében és az FSDN-en keresztül gyűjtött adatoknak a gazdaságtípus és a gazdasági méretosztály szerinti bemutatásához kell használni.

(2) Valamely üzem gazdaságtípusát annak alapján kell meghatározni, hogy az adott üzem egyes jellemzőinek standard termelési értéke milyen arányban járul hozzá az üzem teljes standard termelési értékéhez.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a standard termelési érték referencia-időszakának meghatározására vonatkozóan.

(3) Az üzemek korlátozott számú gazdaságtípus alapján osztályozandók. Általános gazdaságtípusokat kell meghatározni. Attól függően, hogy milyen szintű részletességre van szükség, az általános gazdaságtípusokat fő gazdaságtípusokra kell osztani.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az általános és a fő gazdaságtípusok meghatározására vonatkozóan.

Meg kell határozni továbbá az általános és a fő gazdaságtípusok közötti megfeleléseket, valamint azt is, hogy az egyes konkrét szakosodott gazdaságtípusok mely fő gazdaságtípusnak feleltethetők meg.

(4) Az üzem gazdasági méretét az üzem teljes standard termelési értéke alapján kell meghatározni.

(5) Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó olyan jövedelemszerző tevékenységek jelentőségét, amelyek nem tartoznak az üzem mezőgazdasági tevékenységei közé, e jövedelemszerző tevékenységeknek az üzem termelési értékéhez való hozzájárulása alapján kell megállapítani.

(6) A tagállamok által a 7. cikkel összhangban kijelölt kapcsolattartó iroda vagy az e feladattal megbízott egyéb szerv köteles továbbítani a Bizottságnak (az Eurostatnak) a standard termelési értékeket, valamint a meghatározásukhoz szükséges adatokat.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:

- a (3) bekezdésben említett konkrét szakosodott gazdaságtípusokra vonatkozó számítás, valamint az üzem valamely fő gazdaságtípushoz való hozzárendelése céljára alkalmazandó módszer,

- az üzem gazdasági méretének kiszámítására alkalmazandó módszer,

- az üzemek (1) bekezdésben említett gazdasági méretosztályai,

- az üzem termelési értékének kiszámítására, valamint az egyéb jövedelemszerző tevékenységek e termelési értékhez való hozzájárulásának az (5) bekezdés alkalmazása céljából történő megbecslésére alkalmazandó módszerek,

- a (2) bekezdésben említett jellemzők standard termelési értékének kiszámítására alkalmazandó módszer, a megfelelő adatok összegyűjtésére alkalmazandó eljárások, valamint a standard termelési értékeknek a Bizottság számára történő, (6) bekezdés szerinti továbbításának módja és határideje.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

(1) Minden egyes tagállam felállít egy FSDN-nel foglalkozó nemzeti bizottságot (a továbbiakban: a nemzeti bizottság).

(2) A nemzeti bizottság felelős az adatszolgáltató üzemek kiválasztásáért. E célból feladatkörébe tartozik különösen az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv jóváhagyása.

(3) A nemzeti bizottság elnökét a tagállam jelöli ki a bizottság tagjai közül.

A nemzeti bizottság egyhangúlag hozza meg a döntéseit. Amennyiben tagjai nem jutnak egyhangú döntésre, a döntéseket a tagállam által kijelölt hatóság hozza meg.

(4) A több FSDN-körzettel rendelkező tagállamok a joghatóságuk alá tartozó minden egyes FSDN-körzet tekintetében létrehozhatnak egy FSDN-nel foglalkozó regionális információs hálózati bizottságot (a továbbiakban: a regionális bizottság).

A regionális bizottság kötelessége különösen a 7. cikk szerinti kapcsolattartó irodával való együttműködés az adatszolgáltató üzemek kiválasztásában.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk alkalmazása céljából követendő részletes szabályok meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

(1) Minden egyes tagállam kapcsolattartó irodát jelöl ki, amelynek feladatai:

a) a nemzeti bizottság, a regionális bizottságok és az adatgyűjtők tájékoztatása az alkalmazandó szabályozási keretről, és e keret megfelelő végrehajtásának biztosítása;

b) az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv kidolgozása, a nemzeti bizottsághoz jóváhagyás céljából történő benyújtása, és ezt követően a Bizottságnak történő továbbítása;

c) a következők összeállítása:

i. az adatszolgáltató üzemek jegyzéke;

ii. adott esetben azon adatgyűjtők jegyzéke, akik képesek az adatszolgáltatási űrlapokat kitölteni;

d) az adatszolgáltatási űrlapok előállítása;

e) annak ellenőrzése, hogy az adatszolgáltatási űrlapokat megfelelően töltötték-e ki, és szükség esetén a feltárt hibák vagy pontatlanságok kezelése;

f) a megfelelően kitöltött adatszolgáltatási űrlapok megfelelő formátumban és a megadott határidőn belül való továbbítása a Bizottság részére;

g) a 4a. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolatok vagy adatok elküldése;

h) a 17. cikkben említett információkérések továbbítása a nemzeti bizottság, a regionális bizottságok és az adatgyűjtők részére, valamint a releváns válaszok továbbítása a Bizottság részére;

i) a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappal azt követően, hogy a Bizottság megerősítette, hogy az adatszolgáltatási űrlapot megfelelően kitöltötték, bármely adatszolgáltató üzem számára azon lehetőség felajánlása, hogy eredményeit akár a kapcsolattartó irodától, akár az általa kijelölt szervezettől megszerezze; az említett eredményeknek lehetőség szerint összehasonlító elemzést szolgáló információkat kell tartalmazniuk, összehasonlítva az említett eredményeket a regionális, nemzeti, uniós vagy ágazati átlagokkal;

j) terv kidolgozása a gazdálkodók FSDN-ben való részvételének ösztönzésére, és annak az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló tervvel együtt történő benyújtása a Bizottságnak;

k) a kapott eredményeknek összesített és anonimizált adatok formájában - így például regionális, nemzeti, uniós vagy ágazati szinten - saját maga vagy az általa kijelölt szervezet általi rendelkezésre bocsátása.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk alkalmazását célzó részletes szabályok meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

(1) Minden egyes adatszolgáltató üzemre egy egyedi adatszolgáltatási űrlap vonatkozik, és az üzemet az FSDN-ben egyedi nemzeti FSDN-számmal kell azonosítani.

(2) Az egyes megfelelően kitöltött adatszolgáltatási űrlapokon olyan adatokat kell megadni, amelyek lehetővé teszik:

a) az adatszolgáltató üzem leírását termelési tényezői fő elemeinek megadásával;

b) az üzem különböző jövedelemfajtáinak leírását;

c) az üzem gazdasági, környezeti és szociális helyzetének leírását;

d) a továbbított információk megfelelő eszközökkel - így például helyszíni ellenőrzések és távellenőrzések útján - történő ellenőrzését.

(3) Az adatszolgáltatási űrlapon közölt adatoknak egyetlen üzemre és egyetlen, 12 egymást követő hónapból álló jelentéstételi évre kell vonatkozniuk. Az említett adatoknak az üzem saját mezőgazdasági tevékenységeire és az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekre kell vonatkozniuk. Az örökségre, a magánbankszámlákra, az üzemen kívüli tulajdonra, a személyi adózásra vagy a magánbiztosításra vonatkozó adatok nem vehetők figyelembe az adatszolgáltatási űrlapok elkészítésekor.

(4) Annak biztosítása érdekében, hogy az adatszolgáltatási űrlapok útján gyűjtött adatok - a vizsgált adatszolgáltató üzemektől függetlenül - összehasonlíthatók legyenek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a) a -I. mellékletben meghatározott egy vagy több témakörhöz kapcsolódó változók és azok fogalommeghatározásai;

b) a jelentéstételi év kezdete és vége;

c) az adatszolgáltatási űrlap megjelenési formája és felépítése;

d) a Bizottsághoz történő adattovábbítás módszerei és határidői, ideértve a határidők esetleges meghosszabbítását és a tagállamok számára indokolt kérésre engedélyezhető, konkrét változókra vonatkozó mentességeket is;

e) az adattovábbítás gyakorisága, amelyre a változók jellegétől függően évente vagy annál ritkábban kerül sor.

E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben felhasználja a meglévő adatforrásokból származó változókat a változók hozzáadása, módosítása vagy helyettesítése során, és figyelembe veszi annak szükségességét, hogy ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltató üzemekre. Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság elemzi a javasolt változók megvalósíthatóságát, többek között a tagállamoktól származó információk alapján, beleértve az új és meglévő adatforrások rendelkezésre állását és minőségét, az új módszerek lehetséges alkalmazását, valamint a tagállamokra és az adatszolgáltató üzemekre háruló pénzügyi terheket. Az elemzés eredményeit a 19b. cikk (1) bekezdésében említett bizottságban meg kell vitatni. Az e bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

8a. cikk

(1) Az adatszolgáltatási űrlapokat és a 4a. cikkben említett kapcsolatokat vagy adatokat a kapcsolattartó iroda a Bizottság által létrehozott számítógépes adatrendszeren keresztül nyújtja be a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton, az említett rendszeren keresztül a kapcsolattartó iroda rendelkezésére bocsátott formanyomtatványok alapján kell benyújtani.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes szabályokat állapít meg az e cikk (1) bekezdésében említett adatok Bizottságon belüli tárolására, kezelésére, újrafelhasználására és megosztására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

ÁLTÁLANOS RENDELKEZÉSEK

16. cikk

(1) Az e rendelet végrehajtása során szerzett egyedi adatok kizárólag az e rendelet 1. cikke szerinti feladatok elvégzéséhez használhatók fel. A tagállamok és a Bizottság semmilyen esetben sem használhatják fel az ilyen egyedi adatokat semmilyen más célra, különösen az (EU) 2021/2116 rendelet szerinti ellenőrzésekre vagy adózási célokra.

(2) Az FSDN-adatok és - e rendelet alkalmazásában - a 4a. cikkben meghatározott egyéb adatkészletekből származó adatok nyilvánosságra hozhatók, feltéve, hogy azok egyszersmind összesítettek és anonimizáltak.

(3) A Bizottság kutatási célokból hozzáférést biztosíthat az álnevesített adatokhoz. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse az ilyen uniós szintű hozzáférésre vonatkozó szabályokkal és feltételekkel. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az egyedi adatok védelmének szükségességét és különösen az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetében és az (EU) 2018/1725 rendelet V. fejezetében meghatározott, az Unió területén kívüli címzettek részére történő adattovábbításra vonatkozó szabályokat. A Bizottság az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt kikéri az európai adatvédelmi biztos véleményét.

16a. cikk

(1) Az egyes tagállamok és a Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket fogadnak el és hajtanak végre - többek között a 8a. cikkben említett számítógépes adatrendszer tekintetében is - annak biztosítása és bizonyítása érdekében, hogy az egyedi adatok gyűjtése, kezelése, összeállítása és továbbítása e rendelet céljaira korlátozódik.

(2) Az egyedi adatokat addig kell megőrizni, amíg az az idősor-elemzések elvégzéséhez szükséges.

(3) Az egyedi adatok csak olyan személyek számára tehetők hozzáférhetővé, akiknek a feladatai megkövetelik, hogy e rendelet alkalmazásában hozzáféréssel rendelkezzenek az említett adatokhoz.

(4) Tilos az FSDN-ben részt vevő vagy abban korábban részt vett bármely személy számára, hogy nyilvánosságra hozzon olyan egyedi adatokat vagy egyéb olyan egyedi részleteket, amelyekről feladatainak végzése során vagy egyéb módon, az ilyen feladatvégzés mellett járulékosan szerzett tudomást. A tagállamok és a Bizottság meghoznak valamennyi megfelelő intézkedést az említett tilalom megszegésének kezelésére.

16b. cikk

(1) Az e rendelet alapján gyűjtött személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és felhasználásának meg kell felelnie az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek.

(2) Az adatszolgáltatási űrlapokon szereplő személyes adatok kezelése tekintetében attól a pillanattól kezdve a Bizottság az adatkezelő, amikor az említett adatokat a Bizottság megkapja. A tagállamok határozzák meg az adatkezelőt és adott esetben az adatfeldolgozót az adatszolgáltatási űrlapokban foglalt, a területükön található üzemekre vonatkozó személyes adatok tekintetében.

17. cikk

(1) A nemzeti bizottság, a körzeti bizottságok, a kapcsolattartó iroda és az adatgyűjtők kötelesek a Bizottságot a saját hatáskörükben minden olyan releváns információval ellátni, amelyet a Bizottság az e rendelet szerinti feladataik teljesítésével kapcsolatban kérhet tőlük.

A nemzeti bizottsághoz, a regionális bizottságokhoz és az adatgyűjtőkhöz intézett ilyen, információkra vonatkozó kéréseket és a releváns válaszokat a kapcsolattartó irodán keresztül, írásban kell továbbítani.

(2) Ha a szolgáltatott információ nem megfelelő, vagy az információ nem érkezik meg kellő időben, a Bizottság, a kapcsolattartó irodával együttműködve, szakértőket küldhet ki a helyszínre.

19. cikk

(1) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) a következők fedezésére szolgáló kiadásokat finanszírozza:

a) az 5a. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott maximális számú adatszolgáltató üzem után, a megfelelően kitöltött adatszolgáltatási űrlapok megadott határidőn belül történő továbbításáért a tagállamoknak fizetendő összeg; amennyiben egy FSDN-körzet vagy egy tagállam tekintetében az összes megfelelően kitöltött és továbbított adatszolgáltatási űrlap száma kevesebb, mint az adatszolgáltató üzemeknek az adott FSDN-körzetre vagy az érintett tagállamra vonatkozóan az 5a. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően meghatározott számának 80 %-a, az említett FSDN-körzetből vagy az érintett tagállamból származó minden egyes adatszolgáltatási űrlapra alkalmazott összeget 20 %-kal csökkenteni kell; ha egy FSDN-körzet vagy egy tagállam tekintetében az előző két egymást követő évben már alkalmaztak ilyen csökkentést, a csökkentés mértéke 25 %;

b) a Bizottság által az FSDN üzemeltetése és fejlesztése céljából, valamint a tagállamok által továbbított adatok fogadása, ellenőrzése, kezelése, interoperabilitása és elemzése céljából működtetett számítógépes adatrendszerek valamennyi költsége; e költségek adott esetben magukban foglalják az említett műveletek eredményeinek terjesztésével, valamint az FSDN egyéb szempontjainak kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos költségeket is.

(2) Az EMGA pénzügyi hozzájárulást is nyújt a tagállamoknak annak érdekében, hogy hozzájáruljon a tagállamok végrehajtási költségeihez az e rendelet szerinti környezeti és szociális változók gyűjtésére szolgáló rendszer létrehozásakor, beleértve a képzést és az adatgyűjtési rendszerek közötti interoperabilitást, ami jelentős kiigazításokat tesz szükségessé a tagállamok FADN-adatgyűjtő rendszerében. Az ilyen hozzájárulásokat 2027. december 31-ig kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett összeg részben vagy egészben kifizethető a gazdálkodóknak az FSDN-adatfelvételekben való részvételükért, a tagállamok által megállapított elosztási kritériumoknak megfelelően.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdés a) pontjában említett összeggel és a (2) bekezdésben említett hozzájárulásokkal kapcsolatos részletes eljárásokat. A hozzájárulásokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság egyértelművé teszi, hogy az említett hozzájárulásokat milyen kritériumok alapján kell elosztani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19a. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikkben, a 4. cikk (4) bekezdésében, a 4a. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében, az 5a. cikk (1) bekezdésében, az 5b. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2023. december 19-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikkben, a 4. cikk (4) bekezdésében, a 4a. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében, az 5a. cikk (1) bekezdésében, az 5b. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) Az 1. cikk (2) bekezdése, a 3. cikk, a 4. cikk (4) bekezdése, a 4a. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése, az 5a. cikk (1) bekezdése, az 5b. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 16. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19b. cikk

(1) A Bizottságot a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Az e rendelet 4a. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett végrehajtási jogi aktusok esetében, amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

19c. cikk

A Bizottság 2028. december 20-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 4a. cikknek és a 7. cikk (1) bekezdése g) pontjának végrehajtásáról, amelyet adott esetben a 19. cikk (1) bekezdésének a) pontját módosító jogalkotási aktusra irányuló javaslat kísér.

20. cikk

A 79/65/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

21. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

-I. MELLÉKLET

Témakörök jegyzéke

Gazdasági

Az üzemre vonatkozó általános információk

A hasznosítás típusa

Eszközök és beruházások

Kvóták és egyéb jogok

Tartozások és hitelek

Hozzáadottérték-adó

Inputok

Földhasználat és növénykultúrák

Állattenyésztés

Állati termékek és szolgáltatások

Piaci integráció

Minőségi termékek - földrajzi árujelzők

Termelői szervezetbeli tagság

Kockázatkezelés

Innováció és digitalizáció

Az üzemhez kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek

Támogatások

A gazdaságon kívüli jövedelem indikatív részaránya

Környezeti

Gazdálkodási gyakorlatok

Talajgazdálkodás

Tápanyag-felhasználás és -gazdálkodás

Karbongazdálkodás

Üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések

Légszennyezés

Vízhasználat és vízgazdálkodás

Növényvédő szerek használata

Antimikrobiális szerek használata

Állatjólét

Biodiverzitás

Biogazdálkodás

Tanúsítási rendszerek

Energiafogyasztás és energiatermelés

Élelmiszer-veszteség az elsődleges termelés szintjén

Hulladékgazdálkodás

Szociális

Munkaügyi kérdések

Oktatás

Nemek egyensúlya

Munkafeltételek

Társadalmi befogadás

Szociális biztonság

Infrastruktúra és alapvető szolgáltatások

Generációs megújulás

I. MELLÉKLET

Az FSDN-körzetek jegyzéke

Belgium

1. Vlaanderen

2. Bruxelles - Brussel

3. Wallonie

Bulgária

1. Северозападен (Severozapaden)

2. Северен централен (Severen tsentralen)

3. Североизточен (Severoiztochen)

4. Югозападен (Yugozapaden)

5. Южен централен (Yuzhen tsentralen)

6. Югоизточен (Yugoiztochen)

Mindazonáltal Bulgária egyetlen körzetet alkothat 2009. december 31-ig

Cseh Köztársaság

Egyetlen körzetet alkot

Dánia

Egyetlen körzetet alkot

Németország

1. Schleswig-Holstein/Hamburg

2. Niedersachsen

3. Bremen

4. Nordrhein-Westfalen

5. Hessen

6. Rheinland-Pfalz

7. Baden-Württemberg

8. Bayern

9. Saarland

10. Berlin

11. Brandenburg

12. Mecklenburg-Vorpommern

13. Sachsen

14. Sachsen-Anhalt

15. Thüringen

Észtország

Egyetlen körzetet alkot

Írország

Egyetlen körzetet alkot

Görögország

1. Μακεδονία - Θράκη

2. Ήπειρος - Πελοπόννησος - Νήσοι Ιονίου

3. Θεσσαλία

4. Στερεά Ελλάς - Νήσοι Αιγαίου - Κρήτη

Spanyolország

1. Galicia

2. Asturias

3. Cantabria

4. País Vasco

5. Navarra

6. La Rioja

7. Aragón

8. Cataluña

9. Baleares

10. Castilla-León

11. Madrid

12. Castilla-La Mancha

13. Comunidad Valenciana

14. Murcia

15. Extremadura

16. Andalucía

17. Canarias

Franciaország

1. Île de France

2. Champagne-Ardenne

3. Picardie

4. Haute-Normandie

5. Centre

6. Basse-Normandie

7. Bourgogne

8. Nord-Pas de Calais

9. Lorraine

10. Alsace

11. Franche-Comté

12. Pays de la Loire

13. Bretagne

14. Poitou-Charentes

15. Aquitaine

16. Midi-Pyrénées

17. Limousin

18. Rhône-Alpes

19. Auvergne

20. Languedoc-Roussillon

21. Provence-Alpes-Côte d'Azur

22. Corse

23. Antilles françaises

24. La Réunion

Horvátország

1. Kontinentalna Hrvatska

2. Jadranska Hrvatska

Mindazonáltal Horvátország egyetlen körzetet alkothat a csatlakozást követő három évben.

Olaszország

1. Piemonte

2. Valle d'Aosta

3. Lombardia

4. Alto Adige

5. Trentino

6. Veneto

7. Friuli-Venezia Giulia

8. Liguria

9. Emilia-Romagna

10. Toscana

11. Umbria

12. Marche

13. Lazio

14. Abruzzi

15. Molise

16. Campania

17. Puglia

18. Basilicata

19. Calabria

20. Sicilia

21. Sardegna

Ciprus

Egyetlen körzetet alkot

Lettország

Egyetlen körzetet alkot

Litvánia

Egyetlen körzetet alkot

Luxemburg

Egyetlen körzetet alkot

Magyarország

1. Észak-Magyarország

2. Dunántúl

3. Alföld

Málta

Egyetlen körzetet alkot

Hollandia

Egyetlen körzetet alkot

Ausztria

Egyetlen körzetet alkot

Lengyelország

1. Pomorze et Mazury

2. Wielkopolska et Śląsk

3. Mazowsze et Podlasie

4. Małopolska et Pogórze

Portugália

1. Norte e Centro

2. Ribatejo-Oeste

3. Alentejo e Algarve

4. Açores e Madeira

Románia

1. Nord-Est

2. Sud-Est

3. Sud-Muntenia

4. Sud-Vest-Oltenia

5. Vest

6. Nord-Vest

7. Centru

8. București-Ilfov

Szlovénia

Egyetlen körzetet alkot

Szlovákia

Egyetlen körzetet alkot

Finnország

1. Etelä-Suomi

2. Pohjanmaa, Sisä- és Pohjois-Suomi

Svédország

1. Dél- és Közép-Svédország alföldjei

2. Dél- és Közép-Svédország erdőterületei és vegyes mezőgazdasági és erdőterületei

3. Észak-Svédország területei

II. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2379 rendelete (2022. november 23.) a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról, a 617/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint az 1165/2008/EK, az 543/2009/EK és az 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/16/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2022.12.7., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 200., 2018.8.7., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Állategészségügyi rendelet) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

( 11 ) A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).