32012R0385[1]

A Bizottság 385/2012/EU végrehajtási rendelete ( 2012. április 30. ) a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására és üzleti tevékenységük elemzésére használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapról

A BIZOTTSÁG 385/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. április 30.)

a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására és üzleti tevékenységük elemzésére használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 2009. november 30-i 1217/2009/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésére, 12. cikkére és 13. cikke (2) bekezdésére,

(1)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap segítségével összegyűjtött, a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megbízható módon történő meghatározására szolgáló, az 1217/2009/EK rendelet 8. cikke szerinti számviteli adatok típusának, meghatározásának és formájának a vizsgált adatszolgáltató mezőgazdasági üzemek jellemzőitől függetlenül azonosnak kell lennie. Az egyszerűsítés és az adatok érthetősége érdekében indokolt rendelkezni arról is, hogy ez az egyedi űrlap olyan további elemeket és részleteket is tartalmazzon, amelyek megfelelnek az 1217/2009/EK rendelet 12. cikke szerint kiválasztott mezőgazdasági üzemek üzleti tevékenységének elemzéséhez szükséges különös követelményeknek.

(2)

A mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására és üzleti tevékenységük elemzésére használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló, 2008. szeptember 3-i 868/2008/EK bizottsági rendelet ( 2 ) meghatározza a számviteli adatok gyűjtésének szabályait.

(3)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap segítségével összegyűjtött adatoknak figyelembe kell venniük a hálózat létrehozása óta szerzett tapasztalatokat és a közös agrárpolitika (KAP) változásait, és meg kell felelniük az alkalmazandó rendeletekben szereplő meghatározásoknak, különösen az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben ( 3 ), a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletben ( 4 ), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben ( 5 ), a strukturális alapok keretében támogatásra jogosult térségek tekintetében az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben ( 6 ) és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben ( 7 ) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) szereplő meghatározásoknak.

(4)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap segítségével összegyűjtött adatoknak továbbá figyelembe kell venniük a változó gazdasági körülményeket és szakpolitikai kihívásokat, különösen azokat, amelyek az Európa 2020 stratégiában ( 8 ) és "A KAP jövője 2020-ig" című közleményben ( 9 ) szerepelnek.

(5)

Következésképpen a KAP környezeti szempontjainak növekvő fontossága szükségessé teszi a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap környezettel kapcsolatos elemeinek hangsúlyosabb kezelését. Ezért a mezőgazdasági tevékenységek környezeti hatásainak mérését megkönnyítő, válogatott változókat kell bevezetni.

(6)

A mezőgazdasági ágazat felügyeletének hatékonysága az adatgyűjtés egyszerűsítésével, továbbá az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelettel ( 10 ) elfogadott nemzetközi számviteli standardok (IAS) és nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) betartásával fokozható, különösen az eszközökkel kapcsolatos adatok tekintetében és a megfelelő mértékben. Az adatgyűjtés további egyszerűsítése és harmonizálása érdekében a meghatározásoknak és a módszereknek figyelembe kell venniük adott esetben a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 11 ) meghatározott gazdaságszerkezeti felmérésben alkalmazott osztályozást.

(7)

Az adatok pontosságának javítása érdekében egyértelműbben meg kell különböztetni a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos adatokat a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységekre vonatkozó adatoktól.

(8)

Az adminisztratív irányítás egyszerűsítésére és a környezeti elemzés céljából végzett adatösszesítés lehetőségeinek bővítésére tekintettel a közigazgatási területek gyakran változó kódjait földrajzi adatokkal kell felváltani.

(9)

Indokolt a 868/2008/EK rendeletben meghatározott adatcsoportok és -kategóriák felülvizsgálata annak érdekében, hogy tükrözzék az adatoknak a szakpolitikai elemzéshez való felhasználásában és a mezőgazdaságban végbement változásokat.

(10)

Mivel a műtrágyákban található egyes anyagok mennyiségi adatainak összegyűjtésére való felkészülés időigényes lehet, ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen adatok közlését elhalasszák.

(11)

A szabályszerűen kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat az 1217/2009/EK rendelet 7. cikke szerint az egyes tagállamok által kijelölt kapcsolattartó irodának el kell juttatnia a Bizottsághoz. Indokolt rendelkezni arról, hogy a kapcsolattartó iroda az érintett információkat közvetlenül továbbítani tudja a Bizottságnak az említett rendelet alkalmazásában a Bizottság által létrehozott számítógépes rendszer segítségével, valamint arról, hogy ez a rendszer tegye lehetővé a kapcsolattartó iroda rendelkezésére bocsátott minták alapján a szükséges információk elektronikus úton történő továbbítását. Rendelkezni kell arról is, hogy a Bizottság a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságán keresztül tájékoztassa a tagállamokat a számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről.

(12)

Tekintettel a 868/2008/EK rendelet elfogadása óta a KAP terén tapasztalható fejlődés mértékére és az adatelemzéshez szükséges információk típusára, az említett rendeletet az érthetőség érdekében új jogszabállyal kell felváltani. A 868/2008/EK rendeletet 2014. január 1-jétől kezdődően hatályon kívül kell helyezni, a 2014. számviteli évet megelőző számviteli éveket érintő számviteli műveletekre azonban továbbra is alkalmazni kell.

(13)

A mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok és számviteli adatok

Az 1217/2009/EK rendelet II. és III. fejezete, valamint a kapcsolódó meghatározások és rendelkezések értelmében a mezőgazdasági üzemek jövedelmének évente történő meghatározásához és üzleti tevékenységük elemzéséhez szükséges, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon feltüntetendő számviteli adatok típusát és formáját e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

A Bizottság tájékoztatása

(1) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat és az 1. cikkben említett adatokat az 1217/2009/EK rendelet 7. cikkében meghatározott kapcsolattartó irodának - az említett rendelet alkalmazásában - a Bizottság által létrehozott, a kapcsolattartó iroda rendelkezésére bocsátott minták alapján a szükséges információk elektronikus úton történő továbbítását lehetővé tevő számítógépes rendszer segítségével továbbítania kell a Bizottságnak.

(2) A tagállamokat a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága tájékoztatja az (1) bekezdésben említett számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről.

3. cikk

Egyes adatok közlésének elhalasztása

Az 5. cikk második bekezdésétől eltérve abban az esetben, ha egy tagállamnak több időre van szüksége a melléklet III. szakaszának H. táblázatában (RÁFORDÍTÁSOK) szereplő 3031., 3032. és 3033. kód alatt meghatározott, a felhasznált műtrágyákban található egyes anyagok mennyiségi adatainak éves gyűjtésére és közlésére való felkészüléshez, akkor ezeket az adatokat első alkalommal a 2017. számviteli évben is közölheti.

E tagállam ebben az esetben 2013. október 31-ig értesíti a Bizottságot a közlés elhalasztásáról és ennek okáról. A tagállam emellett kidolgozza az említett adatok gyűjtésére és közlésére való felkészülésre vonatkozó tervét, amelyet 2014. március 31-ig benyújt a Bizottsághoz és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságához. A tagállam évente tájékoztatja a Bizottságot és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságát a terv végrehajtásáról.

4. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 868/2008/EK rendelet 2014. január 1-jén hatályát veszti.

A 2014. számviteli évet megelőző számviteli éveket érintő számviteli műveletekre azonban továbbra is alkalmazni kell.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2014. számviteli évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAP

I. A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAP SZERKEZETE

Az összegyűjtendő adatok táblázatokba vannak sorolva, azon belül pedig csoportokra, kategóriákra és oszlopokra vannak osztva. Az egyes adatmezőkre a következőképpen kell hivatkozni: <táblázat betűje>.<csoport>.<kategória>[.<kategória>].<oszlop>.

A konkrét adatértékeket az egyes oszlopokban kell feltüntetni. A III. szakaszban meghatározott táblázatok üres mezőiben lehet értéket megadni; a "-" jelöléssel ellátott, szürke mezőkben nem lehet értéket megadni, mivel az adott csoporttal összefüggésben nem értelmezhetők.

Példák:

- B.UT.20.A (a B. táblázatban található UT csoport A. oszlopa a 20. kategória esetében) a "Haszonbérelt MHT""Területe", amelyet a B. táblázat "MHT bérlői gazdálkodás esetén" csoportjában kell megadni.

- I.A.10110.1.0.TA (az I. táblázatban található A. csoport TA. oszlopa a 10110. kategória esetében) a "Közönséges búza és tönkölybúza" teljes területe, amelyet az 1. növénytípus (Szántóföldi növények - főnövény, közévetett növények) és a hiányzó adatokra vonatkozó 0. kód (Nincs hiányzó adat) tekintetében kell megadni.

A táblázatokat egy betű, a csoportokat egy vagy több betű, a kategóriákat numerikus kódok, az oszlopokat pedig egy vagy több betű jelzi.

A III. szakasz első táblázata tartalmazza a csoportok és oszlopok magas szintű mátrixát az A-M. táblázatra vonatkozóan. A második táblázat tartalmazza ezeknek a kategóriákba való sorolását, amelyben mindegyik kategóriához egy vagy több kód és alkód van rendelve.

A III. szakaszban minden táblázat után a táblázat kategóriáira és az oszlopok értékeire vonatkozó meghatározások és rendelkezések találhatók.

II. ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK ÉS RENDELKEZÉSEK

a) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok egyetlen mezőgazdasági üzemre és 12 egymást követő hónapból álló, egyetlen számviteli évre vonatkoznak.

b) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok kizárólag a mezőgazdasági üzemre vonatkoznak. Ezek az adatok a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági tevékenységeire és az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb jövedelemtermelő tevékenységekre vonatkoznak. E tevékenységektől eltekintve a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap kitöltésekor nem vehető figyelembe semmiféle, a gazdálkodó, illetve a gazdálkodó családja által végzett nem mezőgazdasági tevékenység vagy nyugdíj, örökség, magánbankszámla, a mezőgazdasági üzemen kívüli tulajdon, személyi adó, magánbiztosítás stb.

c) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok a számviteli év folyamán szisztematikusan és rendszeresen vezetett könyvelés tételein alapulnak.

d) A pénzben kifejezett számviteli adatok héa nélkül értendőek.

e) A pénzben kifejezett számviteli adatokat támogatások figyelembevétele nélkül kell megadni. A támogatások alatt a közalapokból származó, konkrét bevétellel járó valamennyi közvetlen támogatási formát kell érteni (a leírást lásd az M. táblázatban [TÁMOGATÁSOK]).

f) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatokat a következő egységekben és a következőképpen megadott pontossággal kell közölni:

-

anyagi érték : euróban vagy nemzeti pénzegységben kifejezett érték, tizedesértékek nélkül. Ettől eltérően, azon nemzeti árfolyamok esetében, ahol az egység az euróhoz képest relatíve alacsony értéket képvisel, a szóban forgó tagállamok összekötő szervei és a Bizottságnak a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági számviteli információs hálózatát irányító munkatársai között megegyezés születhet arra vonatkozóan, hogy az értékeket a nemzeti pénzegység százas vagy ezres értékében fejezzék ki,

-

fizikai mennyiség : a tömeget métermázsában (q = 100 kg) kell kifejezni, kivéve a tojást, amelyet ezer darabban kell kifejezni; a folyadékokat pedig hektoliterben (ideértve a bort és az ehhez kapcsolódó termékeket),

-

terület : árban kell megadni, kivéve a gombát, amelyet a teljes termőterület négyzetméterében kell kifejezni,

-

az állatállomány átlaglétszáma : két tizedesjegyig kell megadni,

-

munkaegység : két tizedesjegyig kell megadni.

g) Ha egy adat az adott mezőgazdasági üzemre nem vonatkozik vagy nem áll rendelkezésre, a táblázatba nem szabad "0" értéket bevinni.

III. TÁBLÁZATOK, MEGHATÁROZÁSOK ÉS RENDELKEZÉSEK

A. táblázat

A mezőgazdasági üzemre vonatkozó általános információk

A.ID. A mezőgazdasági üzem azonosítása

Az adatszolgáltatási űrlapot beküldő minden mezőgazdasági üzem számot kap, amikor első alkalommal kiválasztják az adatszolgáltatásra. A mezőgazdasági üzem ezt a számot megtartja mindaddig, amíg a számviteli hálózatban szerepel. Az egyszer már kiosztott számot más mezőgazdasági üzem részére nem lehet újból kiosztani.

Ha a mezőgazdasági üzem alapvető változáson megy keresztül, különösen, ha a változás két különálló mezőgazdasági üzemmé történő szétválás vagy egy másik mezőgazdasági üzemmel történő egyesülés eredménye, a létrejött mezőgazdasági üzemet új mezőgazdasági üzemnek kell tekinteni. Ebben az esetben a mezőgazdasági üzem új számot kap. A végzett gazdálkodás típusának megváltozása miatt nem kell új számot kiadni. Ha fennáll az a veszély, hogy a szám megtartása miatt (például amikor új területi felosztás történik) a mezőgazdasági üzemet esetleg össze lehet téveszteni más adatszolgáltató mezőgazdasági üzemmel, a számot meg kell változtatni. Ezt követően a Bizottsághoz el kell küldeni a régi és az új számok egyeztetésére vonatkozó táblázatot.

A mezőgazdasági üzem száma a következőknek megfelelően három információt tartalmaz:

A.ID.10.R. Körzet: az 1291/2009/EU bizottsági rendelet mellékletében meghatározott kódnak megfelelő kódszámot kell kiosztani ( 12 ).

A.ID.10.S. Alkörzet: kódszámot kell adni.

A kiválasztott részterületeket az Eurostat által a nemzeti statisztikai intézetekkel együttműködésben létrehozott, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájaként (NUTS) említett, régiók egységes osztályozási rendszerére kell alapozni.

Az érintett tagállam minden esetben megküldi a Bizottságnak azt a táblázatot, amely tartalmazza minden egyes használt részterületkódhoz a megfelelő NUTS-régiót, valamint azokat a megfelelő régiókat, amelyek esetében a standard termelési érték meghatározott értékét kiszámítják.

A.ID.10.H. A mezőgazdasági üzem sorozatszáma.

A.LO. A mezőgazdasági üzem elhelyezkedése

A mezőgazdasági üzem elhelyezkedését két adattal kell megadni: a földrajzi adatokkal (földrajzi szélesség és hosszúság) és a 3. NUTS-szintű területi egységek kódjával.

A.LO.20. Földrajzi szélesség: fok és szögperc (5 perces íven belül), DG. és MI. oszlop.

A.LO.30. Földrajzi hosszúság: fok és szögperc (5 perces íven belül), DG. és MI. oszlop.

Az adatok és a gyakorlati útmutatók bizalmasságát biztosító végrehajtási szabályokat az utasításokat tartalmazó dokumentumban kell meghatározni.

A.LO.40.N. A NUTS3-kód a mezőgazdasági üzem elhelyezkedése szerinti 3. NUTS-szintű területi egység kódja. Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 13 ) meghatározott kód legutóbbi változatát kell megadni.

A.AI. Számviteli információk

A.AI.50.AO. A könyvelőiroda kódja: kódszámot kell megadni.

A könyvelőirodákat egyedi számmal kell ellátni valamennyi tagállamban. Az adott számviteli évben a mezőgazdasági üzem könyvelését végző könyvelőiroda számát kell megadni.

A.AI.60.C. Számvitel típusa: meg kell adni a mezőgazdasági üzem által folytatott könyvelés típusát. A következő kódszámokat kell használni:

1.

Kettős könyvelés

2.

Egyszeres könyvelés

3.

Nincs könyvelés

A.AI.70.DT. A könyvelés lezárásának időpontja:"ÉÉÉÉ-HH-NN" formátumban kell megadni, például 2009-06-30 vagy 2009-12-31.

A.TY. Tipológia

A.TY.80.W. A mezőgazdasági üzem nemzeti súlyszáma: a kivetítési tényezőnek a tagállam által kiszámított értékét kell megadni. Az értékeket két tizedesjegyig kell feltüntetni.

A.TY.90.TF. A gazdálkodás típusa a kiválasztás időpontjában: a mezőgazdasági üzem besorolására használt kód az 1242/2008/EK bizottsági rendelet ( 14 ) I. mellékletének megfelelően, az adott számviteli évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában.

A.TY.90.ES. Gazdasági méret a kiválasztás időpontjában: a mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályának kódja az 1242/2008/EK rendelet I. mellékletének megfelelően, az adott számviteli évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában.

A.CL. Osztályok

A.CL.100.C. A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek: a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységekből származó bevételnek a mezőgazdasági üzem teljes bevételén ( 15 ) belüli arányát jelző százaléksávban kell megadni. A következő kódszámokat kell használni:

1.

≥ 0 és ≤ 10 %

2.

> 10 % és ≤ 50 %

3.

> 50 % és < 100 %

A.CL.110.C. Tulajdoni jelleg/gazdasági cél: a mezőgazdasági üzem tulajdoni jellegét és gazdasági céljait kell feltüntetni. A következő kódszámokat kell használni:

1.

családi gazdaság : a mezőgazdasági üzem számára a munkaerőt és a tőkét a gazdálkodó/üzemvezető, valamint családja biztosítja, és ők a gazdasági tevékenység haszonélvezői;

2.

társulás : a mezőgazdasági üzem számára a termelési tényezőket több tag biztosítja, akik közül legalább néhányan fizetetlen munkaerőként vesznek részt a gazdaságban végzett munkában. A bevétel a társulást illeti;

3.

nyereségérdekelt társaság : a bevétel a részvényesek osztalékának/nyereségének megfizetésére szolgál. A mezőgazdasági üzem a társaság tulajdonában van;

4.

nem nyereségérdekelt társaság : a bevétel elsősorban foglalkoztatás fenntartását vagy hasonló társadalmi célokat szolgál. A mezőgazdasági üzem a társaság tulajdonában van.

A.CL.120.C. Jogi forma: meg kell adni, hogy a mezőgazdasági üzem rendelkezik-e jogi személyiséggel. A következő kódszámokat kell használni:

0.

Hamis.

1.

Igaz.

A.CL.130.C. A gazdálkodó(k) felelősségi szintje: a (fő) gazdálkodó felelősségi szintjét (gazdasági felelősségét) kell megadni. A következő kódszámokat kell használni:

1.

Teljes.

2.

Részleges.

A.CL.140.C. Biogazdálkodás: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem alkalmaz-e a 834/2007/EK rendelet és különösen annak 4. és 5. cikke szerinti biogazdálkodási módszereket. A következő kódszámokat kell használni:

1.

a mezőgazdasági üzem nem alkalmaz biogazdálkodási módszereket;

2.

a mezőgazdasági üzem kizárólag biogazdálkodási módszereket alkalmaz valamennyi terméke esetében;

3.

a mezőgazdasági üzem bio- és egyéb termelési módszereket egyaránt alkalmaz;

4.

a mezőgazdasági üzem biogazdálkodási módszerekre való átállása folyamatban van.

A.CL.141.C. Biogazdálkodási ágazatok: amennyiben a mezőgazdasági üzem bio- és egyéb termelési módszereket egyaránt alkalmaz, akkor fel kell tüntetni azokat a termelési ágazatokat, amelyekben a mezőgazdasági üzem kizárólag biogazdálkodási módszereket alkalmaz (többet is meg lehet adni). Az alább felsorolt kódszámokat kell használni. Amennyiben a mezőgazdasági üzem bio- és egyéb termelési módszereket egyaránt alkalmaz minden termelési ágazata esetében, akkor a "nem alkalmazható" kódot kell megadni.

0.

nem alkalmazható

31.

gabonafélék

32.

olajnövény- és fehérjenövény-termesztés

33.

zöldség- és gyümölcsfélék (ideértve a citrusféléket, azonban az olajbogyók kivételével)

34.

olajbogyó

35.

szőlőültetvények

36.

marhahús

37.

tehéntej

38.

sertéshús

39.

juh- és kecskefélék (tej és hús)

40.

baromfihús

41.

tojás

42.

egyéb ágazat

A.CL.150.C. Oltalom alatt álló eredetmegjelölés / oltalom alatt álló földrajzi jelzés: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem előállít-e az 510/2006/EK tanácsi rendelet ( 16 ) értelmében oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott terméket, illetve élelmiszert, továbbá oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott élelmiszer előállítására használt terméket. A következő kódszámokat kell használni:

1.

a mezőgazdasági üzem nem állít elő olyan terméket vagy élelmiszert, amely oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) rendelkezik, továbbá olyan terméket sem, amely oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott élelmiszer előállítására használatos;

2.

a mezőgazdasági üzem kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott terméket vagy élelmiszert, továbbá oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott élelmiszer előállítására használt terméket állít elő;

3.

a mezőgazdasági üzem többek között oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott terméket vagy élelmiszert, továbbá többek között oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott élelmiszer előállítására használt terméket állít elő.

A.CL.151.C. Oltalom alatt álló eredetmegjelölés / oltalom alatt álló földrajzi jelzés - ágazat: amennyiben a meghatározott ágazatokban folyó termelés nagy részét oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott termékek vagy élelmiszerek vagy oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott élelmiszer előállítására használt termékek előállítása teszi ki, akkor fel kell tüntetni a termelési ágazatokat (többet is meg lehet adni). Az alább felsorolt kódszámokat kell használni. Amennyiben a mezőgazdasági üzem többek között oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott terméket vagy élelmiszert, továbbá többek között oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott élelmiszer előállítására használt terméket állít elő, de ez nem érinti az egyes ágazatokban folyó termelés túlnyomó részét, akkor a "nem alkalmazható" kódot kell használni.

0.

nem alkalmazható

31.

gabonafélék

32.

olajnövény- és fehérjenövény-termesztés

33.

zöldség- és gyümölcsfélék (ideértve a citrusféléket, azonban az olajbogyók kivételével)

34.

olajbogyó

35.

szőlőültetvények

36.

marhahús

37.

tehéntej

38.

sertéshús

39.

juh- és kecskefélék (tej és hús)

40.

baromfihús

41.

tojás

42.

egyéb ágazat

Az A.CL.150.C. Oltalom alatt álló eredetmegjelölés / oltalom alatt álló földrajzi jelzés és az A.CL.151.C. tétel használata nem kötelező a tagállamok számára. Amennyiben a tagállamok alkalmazzák e tételeket, akkor az adott tagállam összes vizsgált gazdaságára vonatkozóan ki kell ezeket tölteni. Az A.CL.150.C alkalmazása esetén az A.CL.151.C is alkalmazandó.

A.CL.160.C. Kedvezőtlen helyzetű térség: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 17 ) 18-20. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó térségben helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

1.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EK rendelet 18-20. cikkének értelmében - nem kedvezőtlen helyzetű térségben helyezkedik el;

2.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EK rendelet 19. és 20. cikkének értelmében - kedvezőtlen helyzetű térségben helyezkedik el;

3.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EK rendelet 18. cikkének értelmében - hegyvidéki térségben helyezkedik el;

4.

a területek annyira szétaprózottak ezekben a tagállamokban, hogy ez az információ jelentéktelen.

A.CL.170.C. Tengerszint feletti magasság: A tengerszint feletti magasságot a következő kódszámokkal kell megadni:

1.

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 300 méternél alacsonyabban található;

2.

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 300-600 m között található;

3.

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 600 m-nél magasabban található;

4.

nincs adat.

A.CL.180.C. A strukturális alapok keretében nyújtott támogatásra jogosult terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK tanácsi rendelet ( 18 ) 5., 6. vagy 8. cikkében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

1.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 5. cikkében meghatározott konvergencia célkitűzés által érintett területen helyezkedik el;

2.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 6. cikkében meghatározott "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés által érintett területen helyezkedik el;

3.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 8. cikkében meghatározott átmeneti támogatásra jogosult területen helyezkedik el.

A.CL.190.C. Natura 2000 terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része olyan térségben található-e, amelyre a 79/409/EGK tanácsi irányelv ( 19 ) és a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 20 ) (Natura 2000) rendelkezéseit kell alkalmazni. A következő kódszámokat kell használni:

1.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem a Natura 2000-kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el;

2.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a Natura 2000-kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el.

A.CL.200.C. A vízügyi irányelv (2000/60/EK irányelv) hatálya alá tartozó terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része olyan térségben található-e, amelyre a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 21 ) rendelkezéseit kell alkalmazni. A következő kódszámokat kell használni:

1.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésre jogosult területen helyezkedik el.;

2.

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésre jogosult területen helyezkedik el.

A.OT. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó más jellemzők

A.OT.210.C. Öntözőrendszer: a mezőgazdasági üzemben használt elsődleges öntözőrendszer típusát kell megadni:

0.

nem alkalmazható (amennyiben a mezőgazdasági üzemben nincs öntözőrendszer)

1.

felszíni

2.

szórófejes

3.

csepegtetős

4.

egyéb

A.OT.220.C. Számosállategység legeltetési napjainak száma köztulajdonban lévő földön: a mezőgazdasági üzem állatállománya számosállategysége legeltetési napjainak száma (egész szám) a mezőgazdasági üzem használatában álló, köztulajdonban lévő földön.

AZ A. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Az R. oszlop a körzetet, az S. oszlop az alkörzetet, a H. oszlop a mezőgazdasági üzem sorozatszámát, a DG. oszlop a fokot, az MI. oszlop a szögpercet, az N. oszlop a NUTS-ot, az AO. oszlop a könyvelőirodák számát, a DT. oszlop a dátumot, a W. oszlop a mezőgazdasági üzem súlyszámát, a TF. oszlop a gazdaságtípust, az ES. oszlop a gazdasági méretosztályt, a C. oszlop pedig a kódot jelenti.

B. táblázat

A tulajdonviszony jellege

A két vagy több társ közös birtokában lévő mezőgazdasági üzemek területét tulajdonosi használatban lévő, haszonbérelt vagy részes bérletben használt területként kell bejegyezni, a társak között hatályban lévő szerződésnek megfelelően.

Mezőgazdasági hasznosítású terület (MHT): a mezőgazdasági üzem által használt szántók, állandó gyepterületek, állandó növénykultúrák és konyhakertek teljes területe, függetlenül a bérleti viszony típusától. A mezőgazdasági üzem használatában álló, köztulajdonban lévő föld nem tartozik ide.

A következő adatcsoportokat és kategóriákat kell használni:

B.UO. MHT tulajdonosi gazdálkodás esetén

B.UO.10.A Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelynek a gazdálkodó a tulajdonosa, örökhaszonbérlője vagy haszonbérlője, illetve hasonló feltételek mellett birtokolt MHT. Magában foglalja a vetéshez készen álló, másoknak haszonbérbe adott területet (11300. terménykód).

B.UT. MHT bérlői gazdálkodás esetén

B.UT.20.A Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelyet nem a tulajdonos, illetve nem az adott terület örökhaszonbérlője vagy haszonbérlője művel meg (a bérleti díj fizethető készpénzben és/vagy természetben; a díj általában előre meghatározott, és többnyire a gazdálkodás eredményétől független), illetve hasonló bérleti feltételek mellett birtokolt mezőgazdasági hasznosítású terület.

Nem tartozik a haszonbérelt területhez az olyan föld, amelynek termését lábon álló termésként vásárolják meg. A lábon álló termés megvásárlására fordított összeget gyepterület vagy takarmánynövények esetében a H. táblázat 2020-2040. kódja alatt (vásárolt takarmányok), értékesíthető termények (általában értékesítésre kerülő termékek) esetében pedig a 3090. kód alatt (a növénytermesztés egyéb közvetlen költségei) kell feltüntetni. A lábon álló termésként megvásárolt értékesíthető terményeket a szóban forgó terület megjelölése nélkül kell megadni (H. táblázat).

Az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időre bérelt területet és annak termését ugyanúgy kell kezelni, mint azt a területet, amelynek a termését lábon álló termésként vásárolják meg.

B.US. MHT részes bérlet vagy egyéb birtokviszony esetén

B.US.30.A Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, legelő és állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelyet a bérbeadó és a részes bérlő részes bérleti szerződés alapján közösen művel meg, illetve hasonló feltételek mellett megművelt mezőgazdasági hasznosítású terület.

A B. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Az A. oszlop az MHT-ra vonatkozik.

C. táblázat

Munkaerő

A munkaerő olyan személy, aki a számviteli év során a mezőgazdasági üzem munkájában részt vett (lásd alább). Ugyanakkor azok a személyek, akik ezt a munkát valamely más személy vagy vállalkozás megbízásából végezték (szerződéses mezőgazdasági munka, amelynek költségei a H. táblázat 1020. kódja alatt jelennek meg), nem minősülnek munkaerőnek.

Mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös segítségnyújtás esetén, ha a segítségnyújtás egymásnak kölcsönösen nyújtott munkából áll, amelynek során a nyújtott segítség elvben egyenlő a kapott segítséggel, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon fel kell tüntetni a gazdasághoz tartozó munkaerő által ledolgozott időt és az ahhoz kapcsolódó béreket.

Egyes esetekben a kapott segítséget más jellegű segítséggel egyenlítik ki (például a munka formájában kapott segítséget gépek biztosításával ellensúlyozzák). Ahol a szolgáltatások cseréje csekély mértékű, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon semmit sem kell feltüntetni (a fenti példában a kapott segítséget nem tüntetik fel a munkaerőnél; a gépekkel kapcsolatos költségekbe ugyanakkor beletartoznak a berendezések rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek). Kivételes esetekben, ha a szolgáltatások cseréje jelentős, a következő eljárások valamelyikét kell követni:

a) a munka formájában nyújtott segítséget más jellegű szolgáltatással (például gépek biztosításával) ellensúlyozzák: a kapott munkaidőt fizetett gazdasági munkaként (PR. vagy PC. csoport, attól függően, hogy a munkaerőt a gazdaságban rendszeresen alkalmazzák-e, vagy sem) tüntetik fel; a nyújtott segítség értékét feltüntetik termelésként más táblázatok megfelelő kategóriájában (ebben a példában: L. táblázat, 2010. kategória: "Bérmunka"), másrészt költségként is (H. táblázat 1010. kategória: "Bérek és társadalombiztosítás");

b) a munka formájában nyújtott segítséget más jellegű szolgáltatásokkal (például gépek biztosításával) egyenlítik ki: ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni a rendelkezésre bocsátott munkaidőt és az azzal kapcsolatos béreket; a kapott szolgáltatás értékét másik táblázat megfelelő csoportjában ráfordításként kell feltüntetni (ebben a példában: H. táblázat, 1020. csoport: "Igénybe vett bérmunka és gépbérlet").

A munkaerő következő adatcsoportjait és kategóriáit kell megkülönböztetni:

C.UR. Fizetetlen rendszeres munkaerő

Fizetetlen, illetve olyan munkaerő, amely a nyújtott szolgáltatásokért rendesen járó összegnél alacsonyabb (készpénzben vagy természetben fizetett) díjazásban részesül (ezek a kifizetések nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági üzem költségei között), és amely a számviteli év során (a rendes munkaszüneti napokon kívül) az üzem munkájában hetente legalább egy teljes napot részt vett.

A rendszeresen foglalkoztatott személyeket, akik azonban különleges okoknál fogva a számviteli év folyamán csak korlátozott ideig vettek részt a mezőgazdasági üzem munkájában, rendszeres munkaerőként kell feltüntetni (a ténylegesen ledolgozott munkaórák számának megfelelően).

A következő vagy hasonló esetek fordulhatnak elő:

a) a mezőgazdasági üzem különleges termelési feltételei, amelyek nem teszik szükségessé az egész éves munkaerő alkalmazását: pl. olajfa- vagy szőlőtermelő gazdaságok, szezonális állathizlalásra, vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodott gazdaságok;

b) a rendes munkaszüneti napokon kívüli távollét a munkából, például katonai szolgálat, betegség, baleset, szülés, meghosszabbított szabadság stb.;

c) a gazdaságba történő belépés, vagy onnan való távozás;

d) a gazdaságban folyó munka teljes beszüntetése váratlan okok (árvíz, tűz stb.) miatt.

A kategóriák a következők:

C.UR.10. Gazdálkodó/üzemvezető

Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a gazdaságért, és ellátja annak napi irányítását. Részes bérlet esetében a részes bérlőt gazdálkodó/üzemvezetőként kell feltüntetni.

C.UR.20. Gazdálkodó/nem üzemvezető

Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a gazdaságért, de nem látja el annak mindennapi irányítását.

C.UR.30. Üzemvezető/nem gazdálkodó

Az a személy, aki ellátja a mezőgazdasági üzem mindennapi irányítását, anélkül hogy azért gazdasági és jogi felelőssége lenne.

C.UR.40. A gazdálkodó(k) házastársa(i)

C.UR.50. Egyéb fizetetlen rendszeres munkaerő

A fenti kategóriákba be nem sorolt, fizetetlen rendszeres munkaerő magában foglalja a munkavezetőket és beosztott vezetőket, akik nem felelősek az egész mezőgazdasági üzem irányításáért.

C.UC. Fizetetlen alkalmi munkaerő

C.UC.60.

E kategóriában összesítve kell feltüntetni azt a fizetetlen munkaerőt, amely a számviteli év folyamán nem vett részt rendszeresen a mezőgazdasági üzem munkájában.

C.PR. Fizetett rendszeres munkaerő

Olyan, a nyújtott szolgáltatásokért járó szokásos mértékben (készpénzben és/vagy természetben) megfizetett munkaerő, amely a számviteli év során (a rendes munkaszüneti napokat kivéve) hetente legalább egy teljes napot dolgozott a gazdaságban.

A következő kategóriákat kell feltüntetni:

C.PR.70. Üzemvezető

A vállalkozás napi irányítását végző, bérben részesülő személy.

C.PR.50. Egyéb

E csoportban összesítve kell feltüntetni valamennyi rendszeres, fizetett munkaerőt (kivéve a mezőgazdasági üzem bérben részesülő üzemvezetőjét). Idetartoznak a munkavezetők és beosztott vezetők, akik nem felelősek az egész mezőgazdasági üzem irányításáért.

C.PC. Fizetett alkalmi munkaerő

C.PC.60. E kategóriában összesítve kell feltüntetni a számviteli év folyamán a mezőgazdasági üzemben nem rendszeresen dolgozó fizetett munkaerőt (beleértve a teljesítménybérért dolgozókat).

A C. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Több gazdálkodó esetén egynél több házastárs is feltüntethető. A házastársak és a személyek számát kell megadni azokban a kategóriákban, ahol ezeket fel lehet tüntetni (a 40. és az 50. kategória az UR. [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR. [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban).

A nemet kizárólag a gazdálkodó(k) és/vagy üzemvezető(k) tekintetében kell megadni azokban a kategóriákban, ahol ezt fel lehet tüntetni (a 10-30. és a 70. kategória az UR. [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR. [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban). A nemet kódszám jelöli, vagyis:

1.

férfi,

2.

nő.

A születési évet kizárólag a gazdálkodó(k) és/vagy üzemvezető(k) tekintetében kell megadni (a 10-30. és a 70. kategória az UR. [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR. [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban) az évszám négy számjegyének felhasználásával.

A mezőgazdasági képzettséget kizárólag az üzemvezető(k) tekintetében kell megadni (a 10., a 30. és a 70. kategória az UR. [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR. [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban). A mezőgazdasági képzettséget kódszám jelöli, vagyis:

1.

kizárólag gyakorlati mezőgazdasági tapasztalat

2.

alapfokú mezőgazdasági képzettség

3.

átfogó mezőgazdasági képzettség.

A munkaidőt órában kell kifejezni minden csoportban és kategóriában. A számnak a mezőgazdasági üzemben ténylegesen munkával töltött időt kell tükröznie. A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében a ledolgozott munkaidőt a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni. A teljesítménybérben dolgozó munkaerő munkaidejét úgy kell kiszámítani, hogy a munkáért kifizetett teljes összeget el kell osztani az órabérben foglalkoztatott munkavállalók órabérével.

A rendszeresen foglalkoztatott munkaerőt éves munkaegységekre kell átszámolni. Az éves munkaegységek számát nem kell feltüntetni alkalmi munkaerő (fizetetlen alkalmi és fizetett alkalmi munkaerő) esetében. A mezőgazdasági üzemben teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyéves munkaegységet képez. Egy adott személy nem haladhatja meg az egyéves munkaegységet még akkor sem, ha tényleges munkaideje meghaladja a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben szokásos éves munkaidőt. Az a személy, aki nem a teljes év során dolgozik a mezőgazdasági üzemben, az éves egység tört részét képviseli. Az ilyen személyekre eső "éves munkaegységet" úgy kapjuk meg, hogy az adott személy tényleges éves munkaidejét elosztjuk a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben dolgozó teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes évi munkaidejével.

A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében az éves munkaegységet a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni.

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek során végzett munka munkaidőben kifejezett arányát kizárólag (a fizetetlen és a fizetett) alkalmi munkaerő esetében kell feltüntetni. A gazdálkodó(k) házastársa(i), az egyéb fizetetlen rendszeres munkaerő és az egyéb fizetett rendszeres munkaerő esetében azonban nem kötelező. Az érintett kategóriák (a 40., az 50. és a 60. kategória) esetében a számviteli év során ledolgozott órák %-os arányában kell megadni.

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek során végzett munka éves munkaegységben kifejezett arányát kötelező megadni minden munkaerő-kategória esetében, (a fizetetlen és a fizetett) alkalmi munkaerő kivételével. Az egyes kategóriák esetében az éves munkaegység %-os arányában kell megadni.

A mezőgazdasági üzemben végzett munkába beletartozik minden, a gazdaságban végzett mezőgazdasági munkával és az egyéb jövedelemtermelő tevékenységekhez kötődő munkával kapcsolatos fizikai és adminisztrációs munka szervezése, irányítása és elvégzése:

- A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka:

- pénzügyi szervezés és irányítás (a mezőgazdasági üzem értékesítései és beszerzései, könyvelés stb.),

- földeken végzett munka (szántás, vetés, betakarítás, a gyümölcsösben végzett munka stb.),

- állattartás (a takarmány elkészítése, az állatok etetése, fejése, gondozása stb.),

- termékek piaci előkészítése, tárolása, mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítése, saját felhasználásra való feldolgozása, bor és olívaolaj előállítása,

- az épületek, a gépek, a berendezések, a sövények, az árkok stb. karbantartása,

- a mezőgazdasági üzem részére, illetve munkavállalói által elvégzett szállítás.

- A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek során végzett munka:

- bérmunka (az üzem termelő eszközeinek használatával),

- idegenforgalom, szállásadás és egyéb szabadidővel kapcsolatos tevékenységek,

- mezőgazdasági termékek feldolgozása (tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot az üzemben termelik-e, vagy máshonnan vásárolják), például sajt, vaj, feldolgozott hústermékek stb. előállítása,

- megújuló energia előállítása,

- erdőgazdálkodás és fafeldolgozás,

- egyéb jövedelemtermelő tevékenységek (prémes állatok tartása, gyógyító földművelés, kézműipari tevékenység, akvakultúra stb.).

A következők nem tartoznak a mezőgazdasági üzem munkájához:

- befektetett eszközök előállítása során végzett munka (épületek építése, gépek összeszerelése vagy nagyobb javítása, gyümölcsösök telepítése, épületek bontása, gyümölcsfák kivágása stb.),

- a gazdálkodó vagy az üzemvezető háztartása számára végzett munka.

D. táblázat

Eszközök

A táblázat szerkezete

A következő eszközkategóriákat kell használni:

1010. Pénz- és azzal egyenértékű eszközök

Készpénz és egyszerűen készpénzre váltható egyéb eszközök.

1020. Követelések

Rövid lejáratú eszközök és a mezőgazdasági üzem követelései, amelyek általában a gazdasági tevékenységekből származnak.

1030. Egyéb forgóeszközök

Egyéb, könnyen értékesíthető vagy várhatóan egy éven belül visszafizetett eszközök.

1040. Raktárkészletek

A mezőgazdasági üzem tulajdonában levő, vásárolt vagy a mezőgazdasági üzemben előállított termékkészletek, amelyek ráfordításként használhatók vagy amelyeket értékesítés céljából tárolnak.

2010. Biológiai eszközök - növények

A még be nem takarított növények (állandó kultúrák és lábon álló állományok) értéke.

3010. Mezőgazdasági földterület

A mezőgazdasági üzem tulajdonában lévő mezőgazdasági földterület.

3020. Talajjavítás

A gazdálkodó tulajdonában lévő talajjavítások (például kerítésépítés, alagcsövezés, állandó öntözőberendezés), függetlenül a föld tulajdonviszonyának jellegétől. A beírt összegek után a DY. oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.

3030. Gazdasági épületek

A gazdálkodó tulajdonában lévő épületek a tulajdonviszony jellegétől függetlenül. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után a DY. oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.

4010. Gépek és berendezések

Traktorok, motoros kistraktorok, teherautók, kisteherautók, személygépkocsik, nagyobb és kisebb gazdasági gépek és berendezések. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után a DY. oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.

5010. Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve

A mezőgazdasági üzemhez tartozó, a tulajdonos használatában levő erdőterület.

7010. Forgalomképes immateriális javak

Könnyen megvásárolható vagy értékesíthető immateriális javak (például kvóták és jogok, amennyiben földterület nélkül forgalomképesek és a piac aktív).

7020. Nem forgalomképes immateriális javak

Egyéb immateriális javak (például szoftverlicencek stb.). A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után a DY. oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.

8010. Egyéb befektetett eszközök

Egyéb hosszú lejáratú eszközök. A rovatot ki kell tölteni, és adott esetben az itt szereplő összegek után a DY. oszlopban fel kell tüntetni az értékcsökkenést.

Adatcsoport a D. táblázatban

Az adatcsoportok a következők: nyitóérték (OV), felhalmozott értékcsökkenés (AD), tárgyévi értékcsökkenés (DY), beruházások vagy beszerzések a támogatások levonása nélkül (IP), támogatások (S), értékesítés (SA), záróérték (CV). Ezek az alábbiakban kerülnek meghatározásra.

A táblázat kizárólag az érték (V) oszlopot tartalmazza.

Értékelési módszerek

A következő értékelési módszereket kell alkalmazni:

D.OV. Nyitóérték

A nyitóérték az eszközök számviteli év kezdetén rögzített értéke. Az előző évben is a mintában szereplő gazdaságok esetében a nyitóértéknek meg kell egyeznie az előző év záróértékével.

D.AD. Felhalmozott értékcsökkenés

A felhalmozott értékcsökkenés az eszközök élettartamának kezdetétől az előző időszak végéig tartó értékcsökkenés.

D.DY. Tárgyévi értékcsökkenés

Az eszköz csökkenthető értékének szisztematikus leírása az eszköz hasznos élettartama alatt.

Az egyes tagállamok által alkalmazott értékcsökkenés éves mértékét tartalmazó táblázatot az éves adatok benyújtására vonatkozó határidők betartásával kell eljuttatni a Bizottságnak.

D.IP. Beruházások / beszerzések

A számviteli év folyamán beszerzésre, nagyobb javításokra és befektetetteszköz-előállításra fordított teljes kiadások összege. Amennyiben a mezőgazdasági üzem e beruházásokhoz kapcsolódó támogatásban és segélyben részesült, az IP. oszlopba a kiadások összegét a támogatások levonása nélkül kell beírni.

A kisebb gépek és berendezések, valamint kismértékű újratelepítéshez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék beszerzését nem ebben az oszlopban kell feltüntetni, hanem a számviteli évre vonatkozó költségek között.

Ebben az oszlopban kell feltüntetni a javítást megelőző értékükhöz képest a gépek és a berendezések értékét ténylegesen növelő nagyobb javítást a gépek vagy berendezések értékcsökkenésének szerves részeként, amely értékcsökkenést adott esetben módosítani kell a szóban forgó tétel (a javítás következtében) meghosszabbodott hasznos élettartamának megfelelően, vagy olyan módon, hogy a nagyobb javítások költségét a várható hasznos élettartamra osztják fel.

A létrehozott befektetett eszközök értékét költségük alapján kell kiszámítani (a fizetett, illetve fizetetlen munkaerő értékét is beleszámítva), és ezt kell hozzáadni a D. táblázat (ESZKÖZÖK) 2010-8010. kódja alatt szereplő befektetett eszközök értékéhez.

D.S. Beruházási támogatások

Az e táblázatban megadott eszközökhöz folyósított támogatások aktuális hányada (az előző vagy a mindenkori számviteli évben).

D.SA. Értékesítés

A számviteli év során végrehajtott összes eszközértékesítés.

D.CV. Záróérték

A záróérték a termékek számviteli év végén rögzített értéke.

Megjegyzések

A 2010., 3010., 5010. és 7010. tétel tekintetében az OV+IP-SA és a CV különbsége bevételnek vagy veszteségnek minősül (amely mindkettőből származik, az egységár és a mennyiség változása) ezen eszközök esetében a számviteli év során.

A "Biológiai eszközök - Állatok" kategóriával kapcsolatos adatokat a J. táblázatban (ÁLLATTENYÉSZTÉS) kell feltüntetni.

E. táblázat

Kvóták és egyéb jogok

A kvótában (saját kvóta, bérelt kvóta és bérbe adott kvóta) foglalt mennyiségeket kötelező megadni. Kizárólag a számviteli év végén fennálló mennyiséget kell megadni.

A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvótákkal kapcsolatos értékeket e táblázatban kell feltüntetni. A hozzá tartozó földterülettől különállóan nem értékesíthető kvótákat csak a D. táblázatban (ESZKÖZÖK) kell feltüntetni. Az eredetileg térítésmentesen megszerzett kvótákat szintén be kell jegyezni, és az érvényes termelői árakon értékelni, amennyiben a földterülettől különállóan is értékesíthetők.

Egyes adatokat egyidejűleg, egyénileg vagy egy csoport elemeiként, a D. (ESZKÖZÖK), a H. (RÁFORDÍTÁSOK), és/vagy az I. (TERMÉNYEK) táblázat egyéb csoportjaiban vagy kategóriáiban kell feltüntetni.

A következő kategóriákat kell használni:

10.

Tej

20.

Anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatások

30.

Anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatások

40.

Cukorrépa

50.

Szerves trágya

60.

Az egységes farmtámogatási rendszer szerinti kifizetési jogosultságok a különleges jogok kivételével

70.

Az egységes farmtámogatási rendszer szerinti különleges jogokra való jogosultságok

A következő adatcsoportokat kell használni:

E.QQ. Mennyiség (csak az N., I. és O. oszlopban kell feltüntetni)

A használandó mértékegységek a következők:

- 10. és 40. kategória (tej és cukorrépa): métermázsa,

- 20. és 30. kategória (anyatehénre vonatkozó jövedelemtámogatások, valamint anyajuhra és kecskére vonatkozó jövedelemtámogatások): a jövedelemtámogatás alapegységeinek a száma,

- 50. kategória (szerves trágya): az állatok száma szabványos egységekben számolva,

- 60. kategória (az egységes támogatási rendszer szerinti kifizetési jogosultságok a különleges jogok kivételével): az árankénti jogosultságok száma,

- 70. kategória (az egységes farmtámogatási rendszer szerinti különleges jogok): a jogosultságok száma.

E.QP. Megvásárolt kvóta (csak az N. oszlopban kell feltüntetni)

A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvóták és egyéb jogok megszerzéséért a számviteli évben kifizetett összeget kell feltüntetni.

E.QS. Értékesített kvóta (csak az N. oszlopban kell feltüntetni)

A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvóták és egyéb jogok értékesítéséből a számviteli évben befolyt összeget kell feltüntetni.

E.OV. Nyitóérték (csak az N. oszlopban kell feltüntetni)

A tulajdonos saját rendelkezésére álló mennyiségek nyitó értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg térítésmentesen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóan értékesíthetők.

E.CV. Záróérték (csak az N. oszlopban kell feltüntetni)

A tulajdonos saját rendelkezésére álló mennyiségek záró értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg térítésmentesen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóan értékesíthetők.

E.PQ. Kvótalízingelési vagy -bérlési kiadások (csak az I. oszlopban kell feltüntetni)

A kvóták és egyéb jogok lízingeléséért vagy bérléséért kifizetett összeg. A bérleti díjban, a H. táblázat (RÁFORDÍTÁSOK) 5070. kategóriájában (Kifizetett bérleti díj) is szerepel.

E.RQ. Kvóta lízingbe vagy bérbeadásából származó bevételek (csak az O. oszlopban kell feltüntetni)

A kvóták és egyéb jogok bérbeadásáért vagy lízingeléséért kapott összeg. Az I. táblázat (TERMÉNYEK) 90900. kategóriájában (Egyéb termékek és bevételek) is szerepel.

E.TX. Adók, kiegészítő illeték (T. oszlop)

10. kategória (tej): a számviteli évben a tejtermelés után kifizetendő kiegészítő illeték, egyébként a kifizetett összeg.

AZ E. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Az N. oszlop a saját kvótát, az I. oszlop a bérelt kvótát, az O. oszlop a bérbe adott kvótát, a T. oszlop pedig az adókat jelenti.

F. táblázat

Tartozások

A táblázat szerkezete

A feltüntetett összegek kizárólag a még fennálló összegeket, vagyis a már visszafizetett összegekkel csökkentett, szerződés szerinti kölcsönöket tartalmazzák.

A következő kategóriákat kell használni:

1010. Hitel: hagyományos kereskedelmi kölcsönök, amelyekre nem vonatkozik hitelfelvételt célzó állami támogatás.

1020. Hitel: különleges kereskedelmi kölcsönök, amelyek állami támogatásban részesülnek (kamattámogatások, garanciák stb.).

1030. Hitel: családi vagy magánkölcsönökből fakadó tartozás esetében a kölcsönt természetes személy folyósítja az adóshoz fűződő családi vagy magánkapcsolatából eredően.

2010. Kötelezettségek: szállítókkal szembeni tartozások.

3000. Egyéb kötelezettségek: hitelektől vagy adósságoktól eltérő kötelezettségek.

Két adatcsoportot kell megadni: a nyitóértéket (OV) és a záróértéket (CV).

Két oszlop tüntethető fel: a rövid lejáratú kötelezettségek (S) és a hosszú lejáratú kötelezettségek (L).

Rövid lejáratú kötelezettségek : a mezőgazdasági üzemre felvett, egy évnél rövidebb lejáratú hitel és egyéb kötelezettségek.

Hosszú lejáratú kötelezettségek : a mezőgazdasági üzemre felvett, legalább egyéves lejáratú hitel és egyéb kötelezettségek.

G. táblázat

Hozzáadottérték-adó (héa)

A táblázat szerkezete

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő értékadatokat héa nélkül kell feltüntetni.

A héával kapcsolatos következő adatokat kell megadni kategóriaként:

1010. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó fő héarendszer

1.

Általános héarendszer : a mezőgazdasági üzemek számára garantáltan bevételsemleges héarendszer, mivel a héaegyenleget az adóhatóságok hagyják jóvá.

2.

Részleges kiegyenlítési rendszer : a mezőgazdasági üzemek számára nem feltétlenül bevételsemleges héarendszer, azonban tartalmazhat egyfajta közelítési mechanizmust a befizetett és a kapott héa kiegyenlítésére.

1020. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó kisebbségi héarendszer

A kódok megegyeznek a fő héarendszer esetében megadottakkal.

A táblázat kizárólag a mezőgazdasági üzemre vonatkozó "héarendszer"" (VA) adatcsoportot tartalmazza. Három oszlop van: a héarendszer kódja (C), a nem beruházási ügyletek egyenlege (NI) és a beruházási ügyletek egyenlege (I).

Általános héarendszer esetében csak jelezni kell, hogy a mezőgazdasági üzem e rendszer hatálya alá tartozik. Amennyiben a mezőgazdasági üzem a részleges kiegyenlítési héarendszer hatálya alá tartozik, akkor a nem beruházási ügyletek héaegyenlegét és a beruházási ügyletek héaegyenlegét is meg kell adni.

Ha a héaforgalom növeli a mezőgazdasági üzem bevételét, a fenti héaegyenleg pozitív szám. Csökkenő bevétel esetében az egyenleg negatív.

H. táblázat

Ráfordítások

A táblázat szerkezete

A mezőgazdasági üzem ráfordításai (készpénz- és természetbeni költségei, és a kiválasztott ráfordítások mennyisége) a számviteli év során a gazdaság teljesítményéhez szükséges termelő erőforrások "fogyasztásához" (a saját előállítású ráfordítások gazdaságon belüli felhasználását is ideértve), illetve ezen erőforrások számviteli év során történő "fogyasztásához" kapcsolódnak. Amikor bizonyos felhasználás részben a magánhasználattal, részben pedig a gazdaságon belüli felhasználással (például villanyáram, víz, fűtő- és üzemanyagok stb.) kapcsolatos, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon kizárólag ez utóbbi részt kell feltüntetni. Meg kell jelölni a magángépjárműveknek a mezőgazdasági üzem céljaira történő használatának a mértékét.

A számviteli év termelésével kapcsolatos költségek kiszámításakor az év során végrehajtott beszerzéseket és a gazdaságon belüli fogyasztást az értékelésben történő változásoknak (a művelésben bekövetkezett változásokat is beleértve) megfelelően kell módosítani. Minden egyes tételnél külön kell feltüntetni az összes kifizetett költséget és a gazdaságon belüli fogyasztás értékét.

Ahol a költségek a számviteli év során történő ráfordítások összes "fogyasztását" jelölik, de ez nem felel meg az adott év termelésének, a felhalmozott készletek változásait (a növénytermesztésből eredő költségeket is beleértve) a forgótőke megfelelő kódjánál kell feltüntetni.

Amennyiben a mezőgazdasági üzem termelési erőforrásait (fizetett vagy fizetetlen munkaerő, gépek vagy berendezések) a befektetett eszközállomány (gépek összeszerelése, illetve nagyobb javítása, építkezés, épületek nagyobb javítása vagy bontása, gyümölcsfák ültetése vagy kivágása) növelésére használják, az ezzel járó költségek - illetve azok becsült értéke -, nem tüntethetők fel a mezőgazdasági üzem működési költségei között. A befektetett eszközök előállítása során felmerülő munkaerőköltségek és a ledolgozott munkaórák nem szerepelhetnek a munkaerő költségei és adatai között. Kivételes esetekben, amikor az állóeszközök előállításakor felmerült bizonyos költségeket (nem munkaerőköltségeket) nem lehet külön kiszámítani (például a mezőgazdasági üzem traktorának használatát), és ezeket a kiadásokat ezáltal a költségek között szerepeltetik, valamennyi ilyen jellegű, állóeszközök előállításakor felmerült költség becsült értékét az I. táblázatban (TERMÉNYEK) a 90900. terménykód szerinti kategóriával (Egyéb) kell megadni.

Az állótőke "fogyasztásával" kapcsolatos költségeket az értékcsökkenés fejezi ki, ennek megfelelően az állótőke beszerzésére fordított kiadásokat nem szabad a mezőgazdasági üzem költségei között feltüntetni. Az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatások a D. táblázatban (ESZKÖZÖK) találhatók.

A számviteli év során, illetve később megtérített költségtételek utáni kiadásokat (például biztosítás vagy a felelős harmadik személy által fedezett baleset miatti traktorjavítás) nem szabad a mezőgazdasági üzem költségei között feltüntetni, és az erre vonatkozó bevételek sem mutathatók ki a mezőgazdasági üzem könyvelésében.

A vásárolt készletek eladásából származó bevételeket le kell vonni a velük kapcsolatos költségekből.

A költségekkel kapcsolatos támogatások összegét nem kell levonni a velük kapcsolatos költségtételekből, hanem az M. táblázatban (TÁMOGATÁSOK) a megfelelő 4100-4900. kód alatt kell feltüntetni (lásd az e kódokra vonatkozó útmutatást). A beruházási támogatásokat és segélyeket a D. táblázatban (ESZKÖZÖK) kell feltüntetni.

A költségekbe beletartoznak az egyes költségtételekkel kapcsolatos beszerzési kiadások is.

A ráfordítások a következőképpen kerülnek csoportosításra:

1010. A fizetett munkaerő bére és társadalombiztosítási költségei

E tételbe a következők tartoznak:

- a fizetett munkavállalók részére készpénzben ténylegesen kifizetett bérek és fizetések, függetlenül a díjazás egységétől (teljesítmény- vagy órabér), levonva a vállalkozó mint munkáltató részére kifizetett minden olyan szociális juttatást, amelynek célja a ténylegesen el nem végzett munkára kifizetett bér megtérítése (például baleset, szakmai továbbképzés stb. miatti távollét),

- természetbeni bérek és fizetések (például szállás, étkezés, ruha, a mezőgazdasági üzemtermékei stb.),

- termelékenység vagy képesítés utáni prémium, ajándék, jutalom, nyereségrészesedés,

- a munkaerővel kapcsolatos egyéb kiadások (munkaerő-toborzási költségek),

- a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási költségek, illetve az általa az alkalmazottak nevében és helyett kifizetett társadalombiztosítás összege,

- munkahelyi baleset-biztosítás.

A gazdálkodó társadalombiztosítási járuléka és biztosítása, valamint a fizetetlen munkaerő saját társadalombiztosítási költségei nem tartoznak a mezőgazdasági üzem költségei közé.

A fizetetlen munkások által kézhez kapott összegek (amelyek a meghatározás szerint a szokásos bérnél alacsonyabbak - lásd a fizetetlen munkaerő meghatározását) nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon.

A mezőgazdasági üzemben már nem foglalkoztatott, nyugdíjas fizetett dolgozók részére (készpénzben vagy természetben) kifizetett juttatásokat nem ide, hanem "A gazdálkodás egyéb általános költségei" kódhoz kell beírni.

1020. Bérmunka és gépek bérlése

E tételbe a következők tartoznak:

- A gazdaságban szerződéses agrárvállalkozók által elvégzett munka összkiadása. Ez általában tartalmazza az eszközhasználat (ezen belül az üzemanyag) és a munkaerő költségét. Ha a szerződés tartalmazza az üzemanyagon kívül felhasznált anyagokat (például növényvédő szerek, műtrágyák és vetőmag) is, ezeknek a költsége nem tartozik ide. Ezt a szükség esetén becslés alapján meghatározott összeget a megfelelő költségtételek között kell feltüntetni (például a rovarirtó szereket a 3040. kód alatt [Növényvédő szerek]).

- A gazdaságban alkalmazott munkavállalók által működtetett bérelt gépek bérleti költsége. A bérelt gépek használatával kapcsolatos üzemanyagköltségeket az 1040. kód alatt (Üzemanyagok és kenőanyagok) kell feltüntetni.

- A lízingelt, és a gazdaságban alkalmazott munkavállalók által működtetett gépek lízingdíja. A lízingelt gépek üzemanyag- és fenntartási költségeit a megfelelő kód alatt (1030. kód [Gépek és berendezések karbantartása] és 1040. kód: [Üzemanyagok és kenőanyagok]) kell feltüntetni.

1030. Gépek és berendezések karbantartása

A gépek és berendezések fenntartásának, valamint az azok piaci értékét nem befolyásoló kisebb javításoknak a költsége (a szerelő díja, a cserealkatrészek költsége stb.).

E tételbe tartozik a kisebb berendezések beszerzése, a lószerszám és a lópatkolás költsége, a gumiabroncsok, a melegágykeretek, az egészségre káros munka végzéséhez szükséges védőruházat, és általában a berendezések tisztításához való tisztítószerek beszerzési költsége, valamint a magántulajdonú gépjárművek költségei a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználásuk arányában (lásd még az 1050. kódot). Az állatállománnyal kapcsolatos berendezések (például fejőgépek) tisztítására használt tisztítószereket a 2090. kód (Az állattartás egyéb közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.

A berendezések értékét a javításukat megelőző értékükhöz képest növelő nagyobb javításokat nem e kód alatt kell feltüntetni (lásd még az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatást a D. táblázatban [ESZKÖZÖK]).

1040. Üzemanyagok és kenőanyagok

E tételbe tartozik a magángépjárművek üzemanyag- és kenőanyagköltségeinek a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználásukkal arányos része (lásd még az 1050. kódot).

Olyan esetben, ha a termékeket üzemanyagként és fűtőanyagként is hasznosítják, a teljes összeget két kód között kell megosztani:

1040.

Üzemanyagok és kenőanyagok

5030.

Fűtőanyagok

1050. Személygépjármű-költségek

Amennyiben a magántulajdonú gépjárműveknek a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználási arányának megfelelő kiadásokat átalányban számítják ki (például kilométerenként állandó összeg), ezeket a költségeket e kód alatt kell feltüntetni.

Takarmány

A felhasznált takarmányok esetében különbséget kell tenni a vásárolt, illetve a gazdaságon belül megtermelt és felhasznált takarmány között.

A vásárolt takarmányokhoz tartoznak az ásványi anyagok (nyalósók), a (vásárolt vagy a gazdaságba visszajuttatott) tejtermékek és a takarmányok tartósítására és tárolására szolgáló termékek, továbbá a legeltetési díjra, a közlegelők és az MHT-ba nem tartozó legelőterületek használatára, valamint az MHT-ba nem tartozó takarmányföldek bérlésére fordított kiadások. A vásárolt almot és szénát szintén a vásárolt takarmányok között kell feltüntetni.

A legeltetett állatállomány részére vásárolt takarmányokon belül takarmánykoncentrátumok és szálastakarmány (idetartozik a legeltetési díj, valamint a közlegelők, az MHT-ba nem tartozó legelő és takarmányterületek használatára fordított kiadások, illetve a vásárolt alom és szalma).

A 2010. kód (A legeltetett állatállomány [lófélék, kérődzők] részére vásárolt takarmánykoncentrátumok) rovatba tartoznak elsősorban az olajpogácsa, a takarmánykeverékek, a gabonafélék, a szárított fű, a szárított cukorrépaszelet, a halliszt, a tej és a tejtermékek, az ásványi anyagok, valamint ezeknek a takarmányoknak a tartósításához és tárolásához felhasznált termékek.

A mezőgazdasági alvállalkozók által a szálastakarmányok, például a silótakarmányok előállítása során végzett munkával kapcsolatos kiadásokat az 1020. kód (Bérmunka és gépbérlet) alatt kell feltüntetni.

A gazdaságon belül megtermelt és felhasznált takarmányok közé tartoznak a gazdaságban előállított, takarmányként felhasznált értékesíthető termékek (beleértve a tejet és tejtermékeket, kivéve a borjak által elfogyasztott tejet, amelyet nem kell figyelembe venni). A gazdaságon belül előállított alom és szalma csak akkor tartozik ide, ha az adott régióban és évben ezek értékesíthető termékek.

A következő kategóriákat kell megadni:

Az állatok részére vásárolt takarmány:

2010 A legeltetett állatállomány (lófélék, kérődzők) részére vásárolt takarmánykoncentrátumok)

2020 A legeltetett állatállomány (lófélék, kérődzők) részére vásárolt szálastakarmány

2030 Sertések részére vásárolt takarmány

2040 Baromfi és egyéb apróállatok részére vásárolt takarmány

A gazdaságban előállított és felhasznált takarmány:

2050 Gazdaságban előállított takarmány a legeltetett állatállomány részére (lófélék, kérődzők)

2060 Gazdaságban előállított takarmány sertések részére

2070 Gazdaságban előállított takarmány baromfi és egyéb apróállatok részére

2080. Állat-egészségügyi költségek

Az állatorvosi díjak és a gyógyszerek költségei.

2090. Az állattartás egyéb közvetlen költségei

Közvetlenül az állattartással kapcsolatos valamennyi olyan kiadás, amelyet a H. táblázat egyéb kódjai nem tartalmaznak: a fedeztetés díja, a mesterséges megtermékenyítés, a herélés, a tej ellenőrzése, a törzskönyvezés, az állattartással kapcsolatos berendezések (például fejőgépek) tisztítására felhasznált tisztítószerek, az állati termékek csomagolóanyagai, a gazdaságban megtermelt állati termékek gazdaságon kívüli tárolásának és piaci előkészítésének költségei, a gazdaságban megtermelt állati termékek értékesítési költségei, a felesleges trágya ártalmatlanításának költségei stb. Magában foglalja ezenkívül az állatok elszállásolására és az ahhoz kapcsolódó termékek tárolására használt épületek rövid távú bérlését is. Nem foglalja magában azonban a H. táblázatban a 4030-4070. kód alatt feltüntetett állatitermék-feldolgozási költségeket.

3010. Vásárolt vetőmag és magról nevelt növény

Ebbe a kategóriába tartozik minden vásárolt vetőmag és palánta, beleértve a hagymagumókat és a gumós gyökereket is. Az új ültetvényhez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék költsége beruházást jelent, és azt a D. táblázatban a 2010. (Biológiai eszközök - növények) vagy az 5010. kód (Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve) alatt kell feltüntetni. Mindazonáltal kisebb újratelepítési művelet esetében a facsemeték és a fiatal cserjék költsége az adott számviteli évhez tartozó költségnek számít, és e kód alatt kell megadni, kivéve a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó, erdővel összefüggő költségeket, amelyeket a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.

A vetőmag feldolgozásának költségeit (válogatás, fertőtlenítés) ugyancsak e kód alatt kell feltüntetni.

3020. A gazdaságon belül megtermelt és felhasznált vetőmag és magról nevelt növény

Ebbe a kategóriába tartozik minden, a gazdaságon belül megtermelt és felhasznált vetőmag, valamint palánta (beleértve a hagymagumókat, a gumós gyökereket).

3030. Műtrágyák és talajjavító szerek

Ebbe a kategóriába tartozik minden beszerzett műtrágya és talajjavító szer (például mész), beleértve a komposztot, a tőzeget és a trágyát (a gazdaságban előállított trágyát kivéve).

A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált műtrágyákat és talajjavító szereket a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.

3031. A felhasznált ásványi műtrágyákban található nitrogén (N) mennyisége

A felhasznált ásványi műtrágyákban található nitrogén (N) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és N-tartalma alapján.

3032. A felhasznált ásványi műtrágyákban található foszfor (P2O5) mennyisége

A felhasznált ásványi műtrágyákban található foszfor (P2O5) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és P2O5-tartalma alapján.

3033. A felhasznált ásványi műtrágyákban található kálium (K2O) mennyisége

A felhasznált ásványi műtrágyákban található kálium (K2O) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és K2O-tartalma alapján.

3034. Vásárolt trágya

A vásárolt trágya értéke.

3040. Növényvédő szerek

Valamennyi, a növények és vetemények kártevők és betegségek, továbbá állati kártevők, rossz idő stb. elleni védelmére szolgáló anyag (rovarölő szerek, gombaölő szerek, gyomirtó szerek, mérgezett csalétek, madárijesztők, jégeső elleni lövedékek, fagyvédelem ellen használt anyagok stb.). Abban az esetben, ha a növényvédelmi műveletet alvállalkozó végzi, és amennyiben a növényvédelemre felhasznált anyagok költsége külön nem ismert, a teljes összeget az 1020. kód (Igénybe vett bérmunka és gépbérlet) alatt kell feltüntetni.

A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált növényvédő szereket a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.

3090. A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei

Valamennyi olyan, a növénytermesztéssel közvetlenül összefüggő költség (az állandó réteket és gyepterületet is ideértve), amelyet a többi költségtétel még nem tartalmaz: csomagoló- és kötözőanyagok, zsineg és kötél, a talajvizsgálat költsége, növénytermesztési versenyek költségei, nejlon talajtakaró anyagok (például szamócatermesztéshez), anyagszállítás növényi termékek tartósítása céljából, a gazdaságban termesztett termény gazdaságon kívüli tárolása és piaci előkészítése, a mezőgazdasági üzem növényi termékeinek értékesítési költségei, értékesíthető, lábon álló állomány megvásárlására vagy értékesíthető növények termesztése céljából egy évnél rövidebb időre történő földbérlésre fordított összegek, a mezőgazdasági üzemben feldolgozott szőlő- és olajbogyókészletek stb. Nem foglalja magában a szőlőtől és olívától eltérő növényi termékek feldolgozásának közvetlen költségeit, amelyeket a 4020. kód alatt kell feltüntetni. Magában foglalja azonban az értékesíthető terméshez használt épületek rövid távú bérlését is.

4010. Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei

Műtrágyák, növényvédő szerek, különféle közvetlen költségek. Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4020. Terményfeldolgozás közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a terményfeldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4030. A tehéntej-feldolgozás közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a tehéntej-feldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4040. A bivalytej-feldolgozás közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a bivalytej-feldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4050. A juhtejfeldolgozás közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a juhtejfeldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4060. A kecsketej-feldolgozás közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a kecsketej-feldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4070. A húsfeldolgozásnak és az egyéb állati termékek feldolgozásának közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei, valamint a hús és a 4030-4060. kód alatt nem említett egyéb állati termékek feldolgozásának egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

4090. Egyéb jövedelemtermelő tevékenységek egyéb közvetlen költségei

Saját vagy vásárolt nyersanyagok költségei és egyéb jövedelemtermelő tevékenységek egyéb közvetlen költségei. Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.

5010. Az épületek folyamatos fenntartása és a földterület gondozása

Az épületek fenntartása és a föld (haszonélvezői típusú) gondozása, beleértve a növényházakat, melegágyakat és támasztékokat. E kód alá kell beírni az épületek fenntartására használt építőanyagok beszerzését is.

Az új beruházásokhoz vásárolt építőanyagok költségét a D. táblázat (ESZKÖZÖK) "Beruházások / beszerzések" adatcsoportjában a megfelelő kódok alatt kell feltüntetni.

Az épületek olyan nagyobb javításának költségeit, amely növeli az értéküket (nagyszabású karbantartás) nem e kód alatt kell feltüntetni. Az ilyen költségeket a D. táblázatban, a 3030. kód (Gazdasági épületek) alatt kell feltüntetni.

5020. Villanyáram

Villanyáram összes, mezőgazdasági célú felhasználása.

5030. Fűtőanyagok

Fűtőanyagok összes, mezőgazdasági célú felhasználása, beleértve az üvegházak fűtését is.

5040. Víz

A víz bekötése és mindenféle gazdasági céllal történő vízfelhasználás költsége, beleértve az öntözést. A mezőgazdasági üzem tulajdonában levő vízművek használatának költségeit a megfelelő kód alá kell beírni: gépek és berendezések értékcsökkenése, gépek és berendezések fenntartása, üzemanyag, villanyáram.

5051. Mezőgazdasági biztosítás

A mezőgazdasági termelésből származó bevételre kötött biztosítás vagy az elemeinek a költsége, ideértve az állatállományban és a növénykultúrákban esett kár elleni biztosítást stb.

5055. Egyéb üzembiztosítás

Az egyéb gazdasági kockázatokra (a mezőgazdasági kockázatok kivételével) vonatkozó valamennyi biztosítás, mint például a gazdálkodó kötelező felelősségbiztosítása, tűz- és vízkárbiztosítás, kivéve a munkahelyi balesetekre vonatkozó biztosítások díját, amelyeket e táblázatban az 1010. kód alatt kell feltüntetni. Ez a kategória magában foglalja az épületekre vonatkozó biztosítások díjait is.

5061. A gazdaságot terhelő adók és egyéb terhek

A gazdasággal kapcsolatos valamennyi adó és egyéb teher, beleértve a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos adókat és terheket is, ugyanakkor kivéve a héát, valamint a föld, az épületek vagy a munkaerő után kivetett adókat és terheket. A gazdálkodó személyi adói nem számítanak bele a mezőgazdasági üzem költségeibe.

5062. A föld és épületek utáni adók és egyéb költségek

A tulajdonosi használatban, illetve részes bérletben levő földterületek és épületek tulajdonjogával kapcsolatos adók, díjak és egyéb fizetendő költségek.

5070. Kifizetett bérleti díj

A bérelt föld, az épületek, a kvóták és a gazdálkodás egyéb jogai után (pénzben vagy természetben) kifizetett bérleti díj. A lakóháznak és más bérelt épületeknek kizárólag a gazdasággal kapcsolatos része tartozik ebbe a rovatba. A földhöz nem kapcsolódó kvóták lízingdíját vagy bérleti költségeit az E. táblázatban is fel kell tüntetni.

5071. Földbérletre kifizetett díj

5080. Kifizetett kamat és pénzügyi költségek

A mezőgazdasági üzem céljaira kapott kölcsöntőke (kölcsönök) utáni kamat és pénzügyi költségek. Ez az adat kötelező.

A kapott kamattámogatást nem kell levonni, hanem az M. táblázatban a 3550. kód alatt kell feltüntetni.

5090. A gazdálkodás egyéb általános költségei

A mezőgazdasági üzem valamennyi, az előző kódok alatt fel nem sorolt költsége (könyvelői díjak, titkárság költsége, irodai kiadások, telefonköltség, különböző hozzájárulások és tagsági díjak stb.).

I. táblázat

Növénykultúrák

A táblázat szerkezete

A termény kategóriája esetében a következő kódokat kell használni:

A terménykódok típusait az alábbi listából kell kiválasztani:

A hiányzó adatokra vonatkozó kódokat az alábbi listából kell kiválasztani:

A számviteli évben folytatott növénytermesztéssel kapcsolatos adatokat az I. táblázatnak (TERMÉNYEK) megfelelő formátumban kell megadni. Az egyes növények adatait külön táblázatban kell feltüntetni. A táblázat tartalmazza a kiválasztott terménykategória kódját, a terménytípus kódját és a hiányzó adatokra vonatkozó kódot.

A burgonyával (10310. és 10390. kód), friss zöldségfélékkel, dinnyével és szamócával (10731., 10732., 10733., 10734., 10735., 10736., 10737., 10738., 10739. és 10790. kód), virágokkal és dísznövényekkel (10830., 10840. és 10850. kód) és nem olíva- és nem borászati növényi melléktermékekkel (90310., 90320. és 90330. kód) kapcsolatos részletes adatokat csak abban az esetben kell megadni, ha szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében.

ADATCSOPORTOK AZ I. TÁBLÁZATBAN

Az I. táblázatban hét sorban találhatók az adatcsoportok. Ezek a következők: terület (A), nyitóérték (OV), záróérték (CV), termelés (PR), értékesítés (SA), saját háztartási fogyasztás és természetbeni juttatások (FC) és gazdaságon belüli felhasználás (FU).

Az I. táblázat hat oszlopból áll, minden növény esetében meg kell adni a következőket: teljes terület (TA), öntözött terület (IR), energianövények termesztésére használt terület (EN), GMO-növények termesztésére használt terület (GM), termesztett és értékesített mennyiség (Q) és érték (V). Az egyes adatcsoportokat az alábbiakban meghatározott oszlopokban kell megadni:

I.A Terület

A terület (A) adatcsoport esetében a teljes területet (TA), az öntözött területet (IR), az energianövények termesztésére használt területet (EN), és a GMO-növények termesztésére használt területet (GM) kell megadni. A területet minden esetben árban kell feltüntetni (100 ár = 1 hektár), kivéve a gombatermesztésre használt területet, amelynek adatait négyzetméterben kell megadni.

I.OV Nyitóérték

A nyitóérték (OV) adatcsoport esetében a számviteli év kezdetén készleten (raktáron) lévő termékek értékét (V) kell megadni. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői áron kell értékelni.

I.CV Záróérték

A záróérték (CV) adatcsoport esetében a számviteli év végén készleten (raktáron) lévő termékek értékét (V) kell megadni. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői áron kell értékelni.

I.PR Termelés

A "termelés" adatcsoport esetében rögzíteni kell a számviteli év folyamán előállított növényi termények mennyiségét (Q) (leszámítva a földeken és a gazdaságban elszenvedett veszteségeket). Ezeket a mennyiségeket a mezőgazdasági üzem fő termékeire vonatkozóan kell megadni (kivéve a melléktermékeket).

Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni, kivéve a bort és a borral kapcsolatos termékeket, amelyeket hektoliterben kell megadni. Amikor az értékesítés feltételei miatt a métermázsában számított tényleges termelést nem lehet meghatározni (lásd a lábon értékesített és a szerződés szerinti termények értékesítése), a hiányzó adatokra vonatkozó 2. kódot kell beírni a szerződéses növénytermesztés esetében, és a 3. kódot minden más esetben.

I.SA Teljes értékesítés

Az értékesítés (SA) adatcsoport esetében a számviteli év kezdetén készleten levő vagy az év folyamán betakarított termékek értékesítésének mennyiségét (Q) és értékét (V) kell megadni. Ha adott esetben az értékesítés költségei ismertek, ezt az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből nem kell levonni, de a H. táblázatban (RÁFORDÍTÁSOK) fel kell tüntetni.

I.FC Saját háztartási fogyasztás és természetbeni juttatások

A saját háztartási fogyasztás és természetbeni juttatások (FC) adatcsoport esetében a gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is) értékét (V) kell megadni. A szóban forgó termékeket termelői áron kell értékelni.

I.FU Gazdaságon belüli felhasználás

A gazdaságon belüli felhasználás (FU) adatcsoport esetében a mezőgazdasági üzemben a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a gazdaságban a termeléshez felhasznált termékek termelői értékét (V) kell megadni. Idetartoznak a következők:

- állati takarmány:

- a mezőgazdasági üzem az év során takarmányozásra felhasznált értékesíthető termékeinek (rendszerint piacképes termékek) termelői értéke. A mezőgazdasági üzemből származó, a gazdaságon belül (takarmányként és alomként) felhasznált szalmát csak abban az esetben kell értékelni, amennyiben az az adott területen és évben értékesíthető terméknek minősült. Az érintett termékeket az értékelés napján érvényes termelői árakon kell értékelni,

- vetőmagok:

- a gazdaságból származó értékesíthető és az év folyamán vetőmagként felhasznált termékek termelői értéke,

- gazdaságon belüli egyéb felhasználás (beleértve a gazdaságból származó, a nyaralók étkeztetésére felhasznált termékeket is).

J. táblázat

Állattenyésztés

A táblázat szerkezete

Az élő állat kategóriája

Az állatállomány esetében a következő kategóriákat kell megkülönböztetni:

100.

Lófélék

Idetartoznak a versenylovak és a hátaslovak, a szamarak, a lóöszvérek, a szamáröszvérek stb.

210.

Egyévesnél fiatalabb hímivarú és nőivarú szarvasmarha

220.

Egy és két év közötti hímivarú szarvasmarha

230.

Egy és két év közötti nőivarú szarvasmarha

Kivéve a már borjadzott teheneket.

240.

Legalább kétéves hímivarú szarvasmarha

251.

Tenyészüsző

Legalább kétéves, még nem borjadzott, és tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarha.

252.

Hízóüsző

Legalább kétéves, még nem borjadzott, nem tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarha.

261.

Tejelő tehén

Borjadzott nőstény szarvasmarha (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat), amelyet kizárólag vagy elsősorban közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra szánt tejtermelésre tartanak. Ebbe a kategóriába tartoznak a vágótehenek.

262.

Bivalytehén

Borjadzott nőstény bivaly (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat), amelyet kizárólag vagy elsősorban közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra szánt tejtermelésre tartanak. Ebbe a kategóriába tartoznak a vágásra szánt bivalytehenek.

269.

Egyéb tehén

1. Borjadzott nőstény szarvasmarha (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat is), amelyet kizárólag vagy elsősorban borjak ellésére tartanak, és amelynek tejét nem használják fel közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra.

2. Igástehén.

3. Nem tejelő vágótehenek (függetlenül attól, hogy levágás előtt hizlalják-e őket).

A 210-252. és a 269. kategória tartalmazza a megfelelő hím és nőstény bivalyok kategóriáit is.

311.

Anyajuh, nőivarú tenyészállat

Tenyésztésre szánt, legalább egyéves anyajuhok.

319.

Egyéb juh

Juhok életkortól függetlenül, az anyajuhokat kivéve.

321.

Kecske, tenyésznőstény

329.

Egyéb kecske

A tenyésznőstényen kívüli egyéb kecskék.

410.

20 kg élősúly alatti malacok

20 kg élősúlynál kisebb malacok.

420.

Legalább 50 kg-os tenyészkocák

A legalább 50 kg-os tenyészkocák, kivéve a vágásra szánt kocákat (lásd a 499. kategóriát [Egyéb sertés])

491.

Hízósertés

A legalább 20 kg-os élősúlyú hízósertések, kivéve a vágásra szánt kocákat és kanokat (lásd a 499. kategóriát [Egyéb sertés]).

499.

Egyéb sertés

A legalább 20 kg-os élősúlyú sertések, kivéve a tenyészkocákat (lásd a 420. kategóriát) és a hízósertéseket (lásd a 491. kategóriát).

510.

Baromfi - brojlercsirke

Húscsirkék. Kivéve a tojótyúkokat és a vágásra szánt tyúkokat. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába.

520.

Tojótyúk

Ebbe a kategóriába tartoznak a jércék, tojótyúkok, a vágásra szánt tyúkok és a tojókhoz tartozó tenyészkakasok. A jérce olyan fiatal tyúk, amely még nem kezdett el tojást tojni. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába.

530.

Egyéb baromfi

Ebbe a kategóriába tartoznak a kacsák, pulykák, libák, gyöngytyúkok, struccok és tenyészhímek (a tojókhoz tartozók kivételével). Szintén idetartoznak a tenyésznőstények. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába.

610.

Nyúl, tenyésznőstény

699.

Egyéb nyulak

700.

Méhek

A használatban lévő méhkaptárak számában megadva.

900.

Egyéb élő állat

Idetartoznak a csibék, az őzek, a bölények és a halak. Idetartoznak továbbá a pónilovak és más, a falusi turizmusban használt állatok. Más állatok termékei nem tartoznak ide (lásd a K. táblázat 900. kategóriáját).

ADATCSOPORTOK A J. TÁBLÁZATBAN

J.AN. Átlaglétszám (csak az A. oszlopban kell feltüntetni)

Minden egység egy állat egyéves jelenlétére utal a gazdaságban. Az állatok létszámát annak az időnek az arányában kell meghatározni, ameddig az állatok a számviteli év folyamán a gazdaságban voltak.

Az átlaglétszámot időszakos leltárak alapján vagy az érkezés és távozás feljegyzésével kell meghatározni. Az átlagba beletartozik a mezőgazdasági üzemben lévő valamennyi állat, köztük a szerződés alapján nevelt vagy hizlalt állatok (nem a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatok, amelyeket olyan módon nevelnek vagy hizlalnak, hogy ez a tevékenység kizárólag a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás, és a vállalkozó nem vállalja az állatok nevelésével vagy hizlalásával általában együtt járó pénzügyi kockázatot), valamint azok az állatok is, amelyeket legeltetésre vettek vagy adtak át az évnek arra az időszakára, ameddig az állatok a gazdaságban voltak.

Az átlaglétszámot két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Ezeket az adatokat nem kell megadni egyéb állatok esetében (900. kategória).

J.OV Nyitóérték

A számviteli év kezdetén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány, függetlenül attól, hogy az adott időpontban az állatok a gazdaságban tartózkodnak-e, vagy sem.

Az állatállomány számát darabszámban, méhek esetében a méhkaptárak számában feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Ezeket az adatokat nem kell megadni egyéb állatok esetében (900. kategória).

Az állatállomány értékét az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett valós értéken kell megállapítani.

J.CV Záróérték

A számviteli év végén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány, függetlenül attól, hogy az állatok az adott időpontban a gazdaságban tartózkodnak-e, vagy sem.

Az állatállomány számát darabszámban, méhek esetében a méhkaptárak számában feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Ezeket az adatokat nem kell megadni egyéb állatok esetében (900. kategória).

Az állatállomány értékét az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett valós értéken kell megállapítani.

J.PU Felvásárlás

A számviteli év során vásárolt összes élő állat.

Az állatállomány számát darabszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezeket az adatokat nem kell megadni egyéb állatok esetében (900. kategória).

A vásárlások értéke tartalmazza a beszerzés egyéb költségeit is. A kapcsolódó támogatásokat és vissza nem térítendő támogatásokat ezeknek a vásárlásoknak a teljes összegéből nem kell levonni, de azokat az M. táblázat (TÁMOGATÁSOK) megfelelő kategóriájában fel kell tüntetni (5100-5900. kód).

J.SA Teljes értékesítés

A számviteli év során értékesített összes élő állat.

Ideértve a fogyasztóknak saját fogyasztásra értékesített élő állatot vagy húst, függetlenül attól, hogy az állatokat a gazdaságban vágják-e le, vagy sem.

Az állatállomány számát darabszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezeket az adatokat nem kell megadni egyéb állatok esetében (900. kód).

Ha az értékesítés költségei ismertek, nem kell levonni őket az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből, de fel kell tüntetni a 2090. kód (Az állattartás egyéb közvetlen költségei) alatt. A kapcsolódó támogatásokat és segélyeket az értékesítések teljes összege nem tartalmazza, de fel kell tüntetni őket az M. táblázat (TÁMOGATÁSOK) megfelelő kategóriájában (2110-9900. kód).

J.SS Vágásra történő értékesítés

A számviteli év során vágás céljából értékesített összes élő állat. Ezeket az adatokat nem kell megadni tenyészüszők (251. kód), méhek (700. kód) és egyéb állatok (900. kód) esetében.

Lásd a teljes értékesítést.

Lásd a teljes értékesítést.

J.SR További nevelésre/tenyésztésre történő értékesítés

A számviteli év során további nevelés vagy tenyésztés céljából értékesített összes élő állat. Ezeket az adatokat nem kell megadni hízóüszők (252. kód), méhek (700. kód) és egyéb állatok (900. kód) esetében.

Lásd a teljes értékesítést.

Lásd a teljes értékesítést.

J.SU Ismeretlen célra történő értékesítés

A számviteli év során ismeretlen célra értékesített összes élő állat. Ezeket az adatokat nem kell megadni méhek (700. kód) és egyéb állatok (900. kód) esetében.

Lásd a teljes értékesítést.

Lásd a teljes értékesítést.

J.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások

A mezőgazdasági üzem háztartása által elfogyasztott vagy természetbeni juttatásra felhasznált állatállomány értéke a számviteli év során.

Az állatállomány számát darabszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezeket az adatokat nem kell megadni egyéb állatok esetében (900. kategória).

Az állatállomány értékét valós értéken kell megállapítani.

J.FU Gazdaságon belüli felhasználás

Az adott számviteli év során a gazdaságban folytatott egyéb jövedelemtermelő tevékenységek keretében további feldolgozáshoz felhasznált élő állatok. Idetartoznak a következő tevékenységekhez felhasznált élő állatok:

- vendéglátás, idegenforgalmi szállásadás,

- élőállat-feldolgozás húskészítmények és takarmány előállítása során.

Élő állat vagy hús értékesítése, függetlenül attól, hogy az állatokat a gazdaságban vágják-e le, vagy sem (lásd az értékesítéssel [SA] kapcsolatos tájékoztatást).

Ezt az értéket a H. táblázatban is fel kell tüntetni a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek költségeként a 4070. kód (A húsfeldolgozásnak és az egyéb állati termékek feldolgozásának közvetlen költségei) használatával.

Az állatállomány számát darabszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezeket az adatokat nem kell megadni egyéb állatok esetében (900. kategória).

Az állatállomány értékét valós értéken kell megállapítani.

K. táblázat

Állati termékek és szolgáltatások

A táblázat szerkezete

Az állati termékek és szolgáltatások kategóriái

Az állati termékek és szolgáltatások alábbi kategóriáit kell megkülönböztetni:

261.

Tehéntej

262.

Bivalytehéntej

311.

Juhtej

321.

Kecsketej

330.

Gyapjú

531.

Emberi fogyasztásra szánt tojás (összes baromfi)

532.

Keltetőtojások (összes baromfi)

700.

Méz és a méhészet termékei: a méz, a mézsör és a méhészet egyéb termékei és melléktermékei.

800.

Trágya

900.

Egyéb állati termékek (a fedeztetés díja, az embriók, a viasz, a liba- vagy kacsamáj, az egyéb állatok teje stb.)

1100. Szerződéses állattartás Az elsősorban a nyújtott szolgáltatásokért kapott összegeknek megfelelő, szerződéses állattartás utáni bevételek összege, ahol a gazdálkodó nem vállalja az állatok tartásával vagy hizlalásával általában együtt járó szokásos gazdasági kockázatot. Az 1100. kategória (Szerződéses állattartás) részletei: Amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében rendelkezésre áll, fel kell tüntetni a részletes adatokat.

1120.

Szerződéses szarvasmarha-állomány

1130.

Szerződéses juh- és/vagy kecskeállomány

1140.

Szerződéses sertésállomány

1150.

Szerződéses baromfiállomány

1190.

Egyéb szerződéses állatállomány

1200.

Egyéb állati szolgáltatások

Egyéb állati szolgáltatásokból szerzett bevétel (bérlegeltetés stb.)

A hiányzó adatokra vonatkozó kódok

A következő kódokat kell használni a hiányzó adatokhoz:

0. kód

:

A 0. kódot kell beírni, ha nincsenek hiányzó adatok.

2. kód

:

A 2. kódot kell beírni a szerződés szerinti állattenyésztés esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q. oszlop).

3. kód

:

A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani, és az állattenyésztés nem szerződéses.

4. kód

:

A 4. kódot kell beírni, amikor hiányzik a tényleges termelésre vonatkozó adat.

ADATCSOPORTOK A K. TÁBLÁZATBAN

Trágya (800. kód) esetében csak az értékesítéssel (SA) kapcsolatos adatokat kell megadni az Érték (V) oszlopban.

Egyéb állati termékek (900. kód) esetében csak az értéket kell feltüntetni (a V. oszlopban), mivel heterogén termékek összességének mennyiségét nem lehet megadni.

Állati szolgáltatások, például szerződéses állattartás (1100-1190. kód) és egyéb szolgáltatások (1200. kód) esetében csak a bevételekre vonatkozó adatokat kell feltüntetni az értékesítéssel (SA) kapcsolatos adatoknál az érték (V) oszlopban.

Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni, kivéve a tojást (531. és 532. kód), amelyet ezer darabban kell megadni.

Méz és a méhészet egyéb termékei és melléktermékei (700. kód) esetében a mennyiséget "mézegyenértékben" kell kifejezni.

K.OV Nyitóérték

Ebbe a kategóriába tartoznak a készleten (raktáron) lévő termékek a számviteli év kezdetén, az állatállományt kivéve.

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

A termékeket az értékelés napján érvényes valós értéken kell értékelni.

K.CV Záróérték

A készleten (raktáron) lévő termékek értéke a számviteli év végén, az állatállományt kivéve.

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

A termékeket az értékelés napján érvényes valós értéken kell értékelni.

K.PR A számviteli évre vonatkozó termelés

A számviteli év folyamán előállított állati termékek mennyisége (leszámítva a veszteségeket). Ezeket a mennyiségeket a mezőgazdasági üzem fő termékeire vonatkozóan kell megadni (kivéve a melléktermékeket). Idetartoznak a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek keretében feldolgozott termékek.

A termelésbe nem tartozik bele az a tej, amelyet a borjak fogyasztanak el.

K.SA Értékesítés

A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt, a számviteli év során értékesített összes termék.

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt értékesített termékek értékesítésének teljes értéke (függetlenül attól, hogy az ellenértéket megkapták-e a számviteli év folyamán).

Az értékesített termékek összegébe beletartozik a gazdaságba visszaérkező termékek (fölözött tej stb.) értéke is, amelyet a mezőgazdasági üzem költségei között is fel kell tüntetni.

Az egyes termékek értékesítési árbevételének az összegéhez hozzá kell adni a számviteli év folyamán beérkező kártérítési összegeket (például biztosítási kártérítést) minden olyan esetben, ha ezek a termékek előállításához köthetők. Minden más esetben a 900. kód (Egyéb állati termékek) alatt kell ezeket feltüntetni.

Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a számviteli év folyamán a termékek után kapott támogatások, amelyeket az M. táblázat (TÁMOGATÁSOK) megfelelő kategóriájában (2110-2900. kód) kell feltüntetni.

Az esetleges ismert értékesítési költségeket nem szabad levonni az értékesítés összegéből, hanem a H. táblázatban (RÁFORDÍTÁSOK) a 2090. (Az állatállomány egyéb közvetlen költségei) alatt kell azokat feltüntetni.

K.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások

A gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is). Ezeket az adatokat nem kell megadni a keltetőtojások (532. kód) esetében.

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

A termékeket valós értéken kell értékelni.

K.FU Gazdaságon belüli felhasználás

A mezőgazdasági üzemnek a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a gazdaságban a termeléshez felhasznált termékei. Idetartoznak a következők:

- Állati takarmány: a mezőgazdasági üzemnek az év során takarmányozásra felhasznált értékesíthető termékei (rendszerint piacképes termékek). A gazdaságon belüli felhasználásba nem tartozik bele a borjak által elfogyasztott tej.

- A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó, alábbi egyéb jövedelemtermelő tevékenységek keretében felhasznált termékek:

- vendéglátás, idegenforgalmi szállásadás stb.,

- további feldolgozás (vaj, sajt stb. előállítása során feldolgozott tej).

Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.

A termékeket valós értéken kell értékelni. Ezeket az értékeket a mezőgazdasági üzem költségei között is fel kell tüntetni.

L. táblázat

A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek

A táblázat szerkezete

Az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek meghatározása megegyezik az 1200/2009/EK bizottsági rendelet ( 22 ) II. mellékletének VI. pontjában és a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájában (az 1242/2008/EK rendelet 4. cikke és III. melléklete) szereplő meghatározással. Ez a meghatározás a kivételes esetektől eltekintve követi az Európai Közösségben végzett gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását (NACE Rev.2) és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási számlarendszer kézikönyvét (EAA/EAF 97 rev.1.1).

A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek azok a nem mezőgazdasági tevékenységek, amelyek a mezőgazdasági üzemre gazdasági hatást gyakorolnak, és amelyek a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági erőforrásait (termelőeszközök vagy termékek) használják.

A jövedelemtermelő tevékenység ebben az összefüggésben tevékeny munkát jelent; a tisztán pénzügyi beruházások ezért nem tartoznak ide. A földterületnek vagy a mezőgazdasági üzem egyéb mezőgazdasági erőforrásainak különböző tevékenységekhez az azokban való részvétel nélkül történő bérbeadása nem egyéb jövedelemtermelő tevékenységnek, hanem a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági tevékenysége részének tekintendő.

Egyéb jövedelemtermelő tevékenységek közé tartozik a mezőgazdasági termékek bármilyen feldolgozása, kivéve, ha a feldolgozás a mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő. A borfeldolgozás és az olívaolaj-előállítás ezért nem tartozik ide, kivéve, ha a vásárolt bor vagy olívaolaj aránya jelentős.

Egyéb jövedelemtermelő tevékenységnek minősül valamely elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozott másodlagos termékké történő feldolgozása az üzemben, tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot az üzemben termelik-e, vagy máshonnan vásárolják. Idetartozik többek között a húsfeldolgozás, a sajtkészítés stb.

A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemtermelő tevékenységek kategóriái

Az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek esetében a következő kategóriákat kell megkülönböztetni:

261.

Tehéntej feldolgozása

262.

Bivalytej feldolgozása

311.

Juhtej feldolgozása

321.

Kecsketej feldolgozása

900.

Hús vagy egyéb állati termékek feldolgozása

1010.

Növényi termékek feldolgozása olajos magvak és az olívaolaj kivételével. Idetartozik a szőlőbortól, almabortól vagy körtebortól eltérő alkohol előállítása.

1020.

Erdőgazdálkodás és fafeldolgozás. Kivágott és lábon álló fa, fától eltérő egyéb erdészeti termékek (parafa, fenyőgyanta stb.) és feldolgozott fa értékesítése a számviteli év során.

2010.

Mások számára végzett bérmunka. A mezőgazdasági üzem berendezéseinek mezőgazdasági munkaerő nélküli bérbeadása vagy a bérmunka során kizárólag mezőgazdasági munkaerő használata nem tekintendő egyéb jövedelemtermelő tevékenységnek, hanem a mezőgazdasági tevékenység részének minősül.

2020.

Idegenforgalom, szállásadás, vendéglátás és egyéb, szabadidővel kapcsolatos tevékenységek: idetartoznak az idegenforgalomból származó bérleti díjak (kempingek, szálláshelyek, lovassporttal kapcsolatos létesítmények, vadászat, horgászat stb.).

2030.

Megújuló energia előállítása. Piaci értékesítésre szánt megújuló energia előállítása - ideértve a biogázt, a bioüzemanyagokat vagy a villamos energiát - szélturbinák vagy egyéb berendezések útján, vagy mezőgazdasági nyersanyagokból. Nem tartoznak ide a következők, mivel ezek az üzem mezőgazdasági tevékenységének a részei:

- megújuló energiaforrásból történő energiatermelés kizárólag az üzem saját használatára,

- földterület vagy tető bérbeadása kizárólag olyan felépítmények létesítése céljából, mint például a szélmalom vagy a napelemek,

- nyersanyag másik vállalkozásnak történő értékesítése megújuló energiaforrásból történő energiatermeléshez.

9000.

Más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó "egyéb jövedelemtermelő tevékenységek": az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb, máshol nem említett jövedelemtermelő tevékenységek.

A hiányzó adatokra vonatkozó kódok

A következő kódokat kell használni a hiányzó adatokhoz:

0. kód

:

A 0. kódot kell beírni, ha nincsenek hiányzó adatok.

1. kód

:

Az 1. kódot kell beírni vásárolt állatállomány vagy állati vagy növényi termékek feldolgozásából származó termelés esetén.

2. kód

:

A 2. kódot kell beírni a szerződés szerinti termelés esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q. oszlop).

3. kód

:

A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani, és a termelés nem szerződéses.

4. kód

:

A 4. kódot kell beírni, amikor hiányzik a tényleges termelésre vonatkozó adat.

ADATCSOPORTOK AZ L. TÁBLÁZATBAN

Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni.

A tejfeldolgozásból származó termékek (261., 262., 311. és 321. kód) esetében a folyékony tej mennyiségét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a tejet milyen formában értékesítik, a gazdaságban fogyasztják-e el, vagy természetbeni juttatásra használják-e fel a mezőgazdasági üzem céljai érdekében (tejszín, vaj, sajt stb.).

L.OV Nyitóérték

A készleten (raktáron) lévő termékek a számviteli év kezdetén.

Ezt az adatot nem kell megadni bérmunka (2010. kód), idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód), megújuló energiaforrásból történő energiatermelés (2030. kód) és más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó "egyéb jövedelemtermelő tevékenységek" (9000. kód) esetében.

A termékek értékét az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett valós értéken kell megállapítani.

L.CV Záróérték

A készleten (raktáron) lévő termékek értéke a számviteli év végén.

Ezt az adatot nem kell megadni bérmunka (2010. kód), idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód), megújuló energiaforrásból történő energiatermelés (2030. kód) és más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó "egyéb jövedelemtermelő tevékenységek" (9000. kód) esetében.

A termékek értékét az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett valós értéken kell megállapítani.

L.PR A számviteli évre vonatkozó termelés

Ezt az adatot kizárólag a tejfeldolgozással kapcsolatos kategóriák (261-321. kód) esetében kell megadni.

A mezőgazdasági üzemben a számviteli év során termelt és feldolgozott termékek előállítására használt folyékony tej mennyiségének felel meg.

L.SA Értékesítés

A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt, a számviteli év során értékesített összes termék és az egyéb jövedelemtermelő tevékenységekből származó bevételek.

A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt értékesített termékek értékesítésének teljes értéke (függetlenül attól, hogy az ellenértéket megkapták-e a számviteli év folyamán).

Az egyes termékek értékesítési árbevételének az összegéhez hozzá kell adni a számviteli év folyamán beérkező kártérítési összegeket (például biztosítási kártérítést) minden olyan esetben, ha ezek a termékek előállításához köthetők. Minden más esetben az I. táblázatban (TERMÉNYEK) a 90900. terménykód (Egyéb) alatt kell ezeket feltüntetni.

Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a számviteli év folyamán a termékek után kapott támogatások, amelyeket az M. táblázat (TÁMOGATÁSOK) megfelelő kategóriájában (2110-2900. kód) kell feltüntetni. Ha az értékesítés költségei ismertek, nem kell levonni őket az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből, de fel kell tüntetni a H. táblázatnak (RÁFORDÍTÁSOK) az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek közvetlen költségeire (4010-4090. kód) vonatkozó, megfelelő kategóriájában.

L.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások

A gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is).

Ezt az adatot nem kell megadni bérmunka (2010. kód), idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód) és megújuló energia előállítása (2030. kód) esetében.

A termékeket valós értéken kell értékelni.

L.FU Gazdaságon belüli felhasználás

A mezőgazdasági üzemnek a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a gazdaságban a termeléshez felhasznált termékei. Idetartoznak a gazdaságban feldolgozott (sajtkészítés során feldolgozott tej, kenyérkészítés során feldolgozott gabonafélék, sonkakészítés során feldolgozott hús stb.) és a vendéglátáshoz vagy idegenforgalmi szállásadáshoz felhasznált termékek.

Ezt az adatot nem kell megadni bérmunka (2010. kód), idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód) és megújuló energia előállítása (2030. kód) esetében.

A termékeket valós értéken kell értékelni.

M. táblázat

Támogatások

A táblázat szerkezete

A támogatások kategóriáira vonatkozó kódokat az alábbi listából kell kiválasztani:

Támogatások kategóriáinak kódjai:

A támogatás finanszírozásának módjára vonatkozó kódokat az alábbi listából kell kiválasztani:

Az alapegységekre vonatkozó kódokat az alábbi listából kell kiválasztani:

Az M. táblázat (TÁMOGATÁSOK) a mezőgazdasági üzemek részére nemzeti vagy uniós közszervezetek által nyújtott támogatásokat tartalmazza, a beruházási támogatások kivételével (azokat a D. táblázatban [ESZKÖZÖK] kell feltüntetni).

Az M. táblázatban feltüntetett támogatások főszabály szerint a folyó számviteli évhez kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy az összeg mikor érkezik be (a számviteli év az igénylési évnek felel meg). A kedvezőtlen helyzetű térségeknek juttatott kifizetéseken kívüli vidékfejlesztési kifizetések kivételt képeznek ez alól az általános szabály alól, mivel a megadott összegeknek a számviteli évben ténylegesen megkapott kifizetéseket kell tükrözniük (a számviteli év a kifizetési évnek felel meg).

A támogatások támogatástípus, finanszírozás és alapegység szerint kerülnek meghatározásra. Az M. táblázat minden bejegyzésre vonatkozóan megadja az alapegységek számát (N) és a kapott összeget (V). Támogatási kategóriánként több bejegyzés is szerepelhet a táblázatban, mivel eltérő lehet az alapegység és/vagy a finanszírozás forrása.

( 1 ) HL L 328., 2009.12.15., 27. o.

( 2 ) HL L 237., 2008.9.4., 18. o.

( 3 ) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

( 4 ) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

( 5 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

( 6 ) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

( 7 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

( 8 ) COM(2010) 2020.

( 9 ) COM(2010) 672.

( 10 ) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

( 11 ) HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

( 12 ) A Bizottság 2009. december 18-i 1291/2009/EU rendelete a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapításához adatokat szolgáltató üzemek kiválasztásáról (HL L 347., 2009.12.24., 14. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

( 14 ) A Bizottság 2008. december 8-i 1242/2008/EK rendelete a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról (HL L 335., 2008.12.13., 3. o.).

( 15 ) Az 1242/2008/EK rendelet III. melléklete.

( 16 ) A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (HL L 93., 2006.3.31., 12. o.).

( 17 ) A Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160. szám, 1999.6.26., 80. o.).

( 18 ) A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.).

( 19 ) A vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv (HL L 103., 1979.4.25., 1. o.).

( 20 ) A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

( 21 ) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

( 22 ) A Bizottság 2009. november 30-i 1200/2009/EK rendelete a számosállategység-együtthatók és a jellemzők meghatározása tekintetében a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 329., 2009.12.15., 1. o.).