32012R1268[1]

A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2012. október 29. ) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól

A BIZOTTSÁG 1268/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. október 29.)

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

TÁRGY

1. cikk

Tárgy

E rendelet a 966/2012/EU, Euratom rendelet (a továbbiakban: "a költségvetési rendelet") alkalmazási szabályait határozza meg.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

1. FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

2. cikk

Az előfinanszírozás kamathozamának elszámolása

(A költségvetési rendelet 8. cikkének (4) bekezdése)

Amennyiben a költségvetés javára kamat származik, a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii-viii. alpontjában felsorolt szervezetekkel vagy személyekkel megkötött megállapodás előírja, hogy az előfinanszírozás kifizetése olyan bankszámlákra vagy alszámlákra történjen, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök és a kapcsolódó kamatok azonosítását. Máskülönben a végső kedvezményezettek és közvetítők számviteli módszereinek kell lehetővé tenniük az Unió által kifizetett pénzeszközök és kamat- vagy egyéb hozamaik azonosítását.

E rendelet előfinanszírozásból származó kamatra vonatkozó rendelkezései nem érintik az előfinanszírozásnak a pénzügyi kimutatás eszközoldalán való, a költségvetési rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályok szerinti könyvelését.

2. FEJEZET

Az évenkéntiség elve

3. cikk

A pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok

(A költségvetési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése)

Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok a következőket foglalják magukban:

a) a költségvetésben és annak módosításaiban előírt előirányzatok;

b) átvitt előirányzatok;

c) a költségvetési rendelet 178. és 182. cikkével összhangban újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

d) a 177. cikk (3) bekezdésével összhangban visszafizetett előfinanszírozási kifizetésekből keletkező előirányzatok;

e) azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy az adott pénzügyi év, illetve az előző pénzügyi évek során elkülönített, de fel nem használt bevétel befolyt.

4. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(A költségvetési rendelet 13. cikkének (2) bekezdése)

(1) A költségvetési rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és ingatlanprojektekkel kapcsolatos, nem differenciált előirányzatok átvitelére csak akkor van lehetőség, ha az adott pénzügyi év december 31-e előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől független okból nem kerülhetett sor a kötelezettségvállalásra, és az előkészítő szakaszok olyan mértékben előrehaladottak, hogy joggal feltételezhetően legkésőbb a következő év március 31-ig - vagy ingatlanprojekt esetében december 31-ig - megtehető a kötelezettségvállalás.

(2) A költségvetési rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett előkészítő szakaszok, amelyeknek az adott pénzügyi év december 31-e előtt le kell zárulniuk ahhoz, hogy lehetővé váljék a következő pénzügyi évre való átvitel, a következők:

a) a költségvetési rendelet 85. cikke szerinti globális kötelezettségvállalás esetén a finanszírozási döntés elfogadása vagy az egyes intézményekben az érintett szervezeti egységek döntéshozatali konzultációs folyamatának lezárása a fent említett időpontig;

b) a költségvetési rendelet 85. cikke szerinti egyedi kötelezettségvállalás esetén a potenciális ajánlattevők, kedvezményezettek, díjnyertesek vagy küldöttek kiválasztásának befejezése.

(3) A költségvetési rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban átvitt és a következő év március 31-ig, az ingatlanprojektekhez kapcsolódó összegek esetén pedig a következő év december 31-ig fel nem használt előirányzatokat automatikusan meg kell szüntetni.

A Bizottság - az első albekezdésben említett megszüntetéstől számított egy hónapon belül - tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az így megszüntetett előirányzatokról.

(4) A költségvetési rendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban átvitt előirányzatok a következő pénzügyi év december 31-ig használhatók fel.

(5) Az elszámolásban fel kell tüntetni az (1)-(4) bekezdéssel összhangban átvitt előirányzatokat.

3. FEJEZET

Az elszámolási egység elve

5. cikk

Az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyam

(A költségvetési rendelet 19. cikke)

(1) Az ágazati szabályok alkalmazásából eredő különös rendelkezések sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett napi euroárfolyam alkalmazásával végzi el az átváltásokat.

Amennyiben az euro és egyéb valuták közötti átváltást a szerződő felek vagy a kedvezményezettek hajtják végre, a közbeszerzési szerződésekben, vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodásokban vagy finanszírozási megállapodásokban szereplő egyedi átváltási rendelkezések alkalmazandók.

(2) Annak érdekében, hogy a pénznemek átváltási műveletei ne gyakoroljanak jelentős hatást az uniós társfinanszírozás szintjére, vagy káros hatást az uniós költségvetésre, az (1) bekezdésben említett, átváltásra vonatkozó rendelkezések adott esetben előírják, hogy az euro és más pénznemek közötti átváltási árfolyamot az egy adott időszak napi átváltási árfolyamainak átlagával számítsák ki.

(3) Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapja nem tesz közzé napi euroárfolyamot a kérdéses valutára vonatkozóan, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (4) bekezdésben említett elszámolási árfolyamot veszi figyelembe.

(4) A költségvetési rendelet 151-156. cikkében előírt elszámolás alkalmazásában és e rendelet 240. cikkére is figyelemmel, az euro és egyéb valuták közötti átváltás az euro megfelelő havi elszámolási árfolyamán történik. Az ilyen elszámolási árfolyamot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője bármely általa megbízhatónak ítélt információforrásra támaszkodva a havi elszámolási árfolyam hónapját megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam alapján határozza meg.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett valutaműveleteket az adott intézmény kimutatásaiban külön tételekben kell feltüntetni.

E bekezdés első albekezdése értelemszerűen alkalmazandó a költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervekre.

6. cikk

Az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz használandó árfolyam

(A költségvetési rendelet 19. cikke)

(1) Az ágazatspecifikus szabályozás alkalmazásából eredő különös rendelkezések vagy adott közbeszerzési szerződések, vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodások vagy határozatok és finanszírozási megállapodások sérelme nélkül, amennyiben az átváltást az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő végzi, úgy az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz az azon napra érvényes árfolyam használandó, amikor az engedélyezésre jogosult szervezeti egység a kifizetési utalványt, illetve a beszedési utalványt kiállította.

(2) Euróban vezetett előlegszámlák esetében az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz használandó árfolyamot a bank által teljesített kifizetés időpontja határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet 19. cikkében említett, nemzeti valutában vezetett előlegszámlák szabályozása érdekében az euro és egyéb valuták közötti átváltáskor az érintett előlegszámlát terhelő kiadás hónapjában érvényes árfolyamot kell használni.

(4) Az átalánykiadások vagy az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatából és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiből (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) eredő - felső határral rendelkező és eurótól eltérő pénznemben kifizetett - kiadások visszatérítése esetében a jogosultság esedékességekor hatályban levő árfolyamot kell használni.

4. FEJEZET

A globális fedezet elve

7. cikk

A címzett bevételek beállítása és megfelelő előirányzatok képzése

(A költségvetési rendelet 21. cikke)

(1) A 9. és 10. cikk sérelme nélkül, a címzett bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a) az egyes intézményekre vonatkozó szakaszok bevételi kimutatásaiban a bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési tétel;

b) a kiadáskimutatásban a költségvetési megjegyzések - beleértve az általános megjegyzéseket - jelzik, hogy mely tételekhez kell könyvelni a címzett bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatokat.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben "pro memoria" bejegyzést kell feltüntetni, a becsült bevételt pedig tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.

(2) A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat mind kötelezettségvállalási, mind kifizetési előirányzatként automatikusan rendelkezésre kell bocsátani, amikor a bevétel befolyt az intézményhez, az alábbi esetek kivételével:

a) a költségvetési rendelet 181. cikkének (2) bekezdésében és 183. cikkének (2) bekezdésében előírt esetekben;

b) a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt esetben azon tagállamokra vonatkozóan, amelyekben a hozzájárulásról szóló megállapodást euróban fejezik ki.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a kötelezettségvállalási előirányzatok a hozzájárulásról szóló határozat tagállam általi aláírását követően rendelkezésre bocsáthatók.

8. cikk

A tagállamok hozzájárulása a kutatási programokhoz

(A költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

(1) A tagállamok az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 1 ) 5. cikke szerinti egyes kiegészítő kutatási programok finanszírozásához az alábbiak szerint teljesítik hozzájárulásukat:

a) a költségvetésben szereplő összeg hét tizenketted része legkésőbb a folyó pénzügyi év január 31-ig fizetendő;

b) a fennmaradó öt tizenketted rész legkésőbb a folyó pénzügyi év július 15-ig fizetendő.

(2) Amennyiben nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására a pénzügyi év kezdetéig, úgy az (1) bekezdésben előírt hozzájárulások az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben foglalt összegen alapulnak.

(3) Valamennyi hozzájárulás és olyan kiegészítő befizetés, amellyel a tagállamok a költségvetésnek tartoznak, a Bizottság számláján, illetve számláin kerül jóváírásra a pénzösszegek lehívását követő harminc naptári napon belül.

(4) A befizetések jóváírása az 1150/2000/EK, Euratom rendeletben előírt számlán történik, az említett rendeletben megállapított feltételek szerint.

9. cikk

Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő címzett bevételek

(A költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e) pontja)

(1) Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai (a továbbiakban: EFTA-államok) egyes uniós programokban való részvételének könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a) a bevételek kimutatásában "pro memoria" bejegyzéssel ellátott tétel kerül beállításra, amely magában foglalja az EFTA-államok adott pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásainak teljes összegét;

b) a kiadási kimutatásban:

i. az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekkel kapcsolatos tételekre vonatkozó megjegyzések között tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni a részvétel becsült összegét;

ii. egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben meg kell határozni azon tételeket, amelyek az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekre vonatkoznak.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a becsült összeget a költségvetési megjegyzések között kell feltüntetni.

Az első albekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett melléklet tükrözi a (2) bekezdésben előírt részvételnek megfelelő előirányzatok könyvelésére és a kiadások teljesítésére szolgáló költségvetési struktúrát, és szerves részét képezi annak.

(2) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 82. cikke szerint az EFTA-államok éves részvételének összege alapján, amelyet az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodáshoz csatolt 32. jegyzőkönyv 1. cikkének (5) bekezdésével összhangban megerősített a Bizottság részére, a pénzügyi év elején rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok teljes összegét.

(3) Amennyiben a pénzügyi év folyamán kiegészítő előirányzatok képzésére kerül sor az EFTA-államok részvételével folyó tevékenységekre vonatkozó költségvetési tételek tekintetében, és az EFTA-államok az adott évben nem tudják megfelelőképpen kiigazítani hozzájárulásukat az EGT-megállapodás 82. cikkében előírt "arányosítási tényező" szerint, úgy a Bizottság átmeneti és kivételes intézkedéssel saját készpénzkészleteiből is előfinanszírozhatja az EFTA-államok részesedését. Amennyiben ilyen kiegészítő előirányzatok képzésére kerül sor, úgy a Bizottság a lehető leghamarabb lehívja az EFTA-államoktól a megfelelő hozzájárulásokat. A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot valamennyi ilyen döntéséről.

Az előfinanszírozást a lehető leghamarabb rendezni kell a következő évi költségvetésben.

(4) A költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban az EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásai külső címzett bevételt képeznek. A számvitelért felelős tisztviselő megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy külön felügyeljék az ilyen hozzájárulásokból származó bevételek és a megfelelő előirányzatok felhasználását.

A költségvetési rendelet 150. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentésben a Bizottság külön kimutatást készít az EFTA-államok részvételének megfelelő bevételek és kiadások teljesítésének alakulásáról.

10. cikk

A túlzott költségvetési hiányt mutató tagállamokkal szembeni szankciókból eredő bevételek

(A költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

Az 1467/97/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 4. szakaszában említett szankciókból eredő bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a) a bevételek kimutatásában "pro memoria" bejegyzést tartalmazó tétel kerül beállításra az ilyen összegek utáni kamatok nyilvántartása céljából;

b) a költségvetési rendelet 77. cikkének sérelme nélkül, az ilyen összegek elkönyvelése a bevételi kimutatásban egyúttal kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok képzését eredményezi a kiadási kimutatásban.

Az első albekezdés b) pontjában említett előirányzatokat a költségvetési rendelet 20. cikkével összhangban kell végrehajtani.

11. cikk

Az Uniónak juttatott adományok elfogadásával együtt járó költségek

(A költségvetési rendelet 22. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács általi, a költségvetési rendelet 22. cikke (2) bekezdésében említett engedélyezés céljából a Bizottság megfelelő magyarázattal ellátott becslést készít az Uniónak juttatott adományok elfogadásával együtt járó pénzügyi költségekről, beleértve az utólagos költségeket is.

12. cikk

A megtérítendő adók nyilvántartására szolgáló számlák

(A költségvetési rendelet 23. cikkének (3) bekezdése)

Az Unió által a költségvetési rendelet 23. cikkének (2) bekezdése és a 23. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint fizetett adók nyilvántartása függő számlán történik, amíg az érintett államok meg nem térítik azokat.

5. FEJEZET

Az egyediség elve

13. cikk

A Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások százalékos arányának kiszámítására vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 25. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 25. cikkében említett százalékos arány kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra, beleértve a költségvetés-módosításokat is.

(2) A figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett tételből végzendő átcsoportosítások összegével.

Az érintett intézmény által autonóm módon, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtható átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

14. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások százalékos arányának kiszámítására vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 26. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett százalékos arány kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra, beleértve a költségvetés-módosításokat is.

(2) A figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett tételből végzendő átcsoportosítások összegével.

A Bizottság által autonóm módon, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtható átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

15. cikk

Igazgatási kiadások

(A költségvetési rendelet 26. cikke)

A költségvetési rendelet 26. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett kiadások valamennyi szakpolitikai terület esetében a költségvetési rendelet 44. cikkének (3) bekezdésében említett tételekre vonatkoznak.

16. cikk

Az előirányzatok átcsoportosítása iránti kérelem indokolása

(A költségvetési rendelet 25. és 26. cikke)

Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére a költségvetési rendelet 25. és 26. cikke szerinti átcsoportosításról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésének alakulását és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig becsült összegét azon sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.

17. cikk

A sürgősségisegély-tartalékból való átcsoportosítás iránti kérelem indokolása

(A költségvetési rendelet 29. cikke)

A költségvetési rendelet 29. cikkében említett, sürgősségisegély-tartalék felhasználására jogosító átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek tartalmazzák a következőket:

a) az átcsoportosítás célsora tekintetében az előirányzatok teljesítésére és az átcsoportosítási kérelmek pénzügyi év végéig becsült összegére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb információk;

b) a külső fellépésekre vonatkozó valamennyi tétel tekintetében az előirányzatok teljesítése az átcsoportosítási kérelem hónapját megelőző hónap végéig, valamint az átcsoportosítási kérelmek becsült összege a pénzügyi év végéig, a kiinduló előirányzattal való összehasonlítást is beleértve;

c) az előirányzatok újraosztásával kapcsolatos lehetőségek elemzése.

6. FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

18. cikk

Értékelés

(A költségvetési rendelet 30. cikke)

(1) A költségvetés számára kiadást eredményező programokra és tevékenységekre vonatkozó valamennyi javaslatot előzetes értékelésnek kell alávetni, amely a következőkre terjed ki:

a) a rövid, illetve hosszú távon kielégítendő igények;

b) az uniós részvétel által képviselt hozzáadott érték;

c) a megvalósítandó politikai és igazgatási célkitűzések, többek között az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedések a csalások megelőzése, felderítése, kivizsgálása, jóvátétele és szankcionálása területén;

d) a rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségek, a kapcsolódó kockázatokkal együtt;

e) a várt eredmények és hatások (főként gazdasági, szociális és környezeti hatások) és a mérésükhöz szükséges mutatószámok és értékelési mechanizmusok;

f) az előnyben részesített lehetőség(ek) végrehajtásának legalkalmasabb módszere;

g) a javasolt program vagy tevékenység belső koherenciája és összefüggése más kapcsolódó eszközökkel;

h) az előirányzatok, az emberi erőforrások és az egyéb, felosztásra váró igazgatási kiadások mértéke, kellő figyelemmel a költséghatékonyság elvére;

i) a múltbeli hasonló tapasztalatok tanulsága.

(2) A javaslat meghatározza a felügyeleti, jelentési és értékelési szabályokat, megfelelően figyelembe véve a javasolt program vagy tevékenység végrehajtásában részt vevő minden irányítási szint felelősségeit.

(3) Valamennyi olyan programot, illetve tevékenységet - beleértve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket -, amelyek esetében a mobilizált források meghaladják az 5 000 000 EUR-t, időközi és/vagy utólagos értékelésnek kell alávetni a felhasznált emberi erőforrások és pénzügyi források, valamint az elért eredmények tekintetében annak ellenőrzésére, hogy megfeleltek-e a megállapított célkitűzéseknek, az alábbiak szerint:

a) a többéves programok végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről rendszeres értékelést kell készíteni olyan időrendnek megfelelően, amely lehetővé teszi az értékelés megállapításainak figyelembevételét a program megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntések során;

b) az évente finanszírozott tevékenységek eredményeit legalább hatévenként kell értékelni.

Az első albekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó a fenti tevékenységek keretében végrehajtott olyan projektekre, illetve intézkedésekre, amelyek tekintetében az intézkedést végrehajtó szervek által küldött zárójelentés révén eleget lehet tenni e követelménynek.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett értékeléseknek arányosaknak kell lenniük a mobilizált erőforrásokkal és az érintett program vagy tevékenység hatásával.

19. cikk

Pénzügyi kimutatás

(A költségvetési rendelet 31. cikke)

A pénzügyi kimutatás tartalmazza azon pénzügyi és gazdasági adatokat, amelyek alapján a jogalkotó hatóság felmérheti az uniós intézkedés szükségességét. Megfelelő információt nyújt továbbá az Unió egyéb tevékenységeivel fennálló koherenciáról és az esetleges szinergiáról.

Több évet felölelő műveletek esetében a pénzügyi kimutatás az előirányzatokkal és a külső személyzetet is magában foglaló álláshelyekkel kapcsolatos éves igények előrelátható ütemtervét, és azok középtávú pénzügyi hatásainak elemzését is tartalmazza.

7. FEJEZET

Az átláthatóság elve

20. cikk

A költségvetés előzetes közzététele

(A költségvetési rendelet 34. cikke)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatalos közzétételig a költségvetés végleges, részletes számadatait - a Bizottság kezdeményezésére - a költségvetés végleges elfogadását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy héten belül valamennyi nyelven közzé kell tenni az intézmények internetes honlapján.

21. cikk

Az uniós források értékére és végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele

(A költségvetési rendelet 35. cikke)

(1) A közvetlen irányítás keretében nyújtott uniós források végső kedvezményezettjeire vonatkozó információkat az uniós intézmények internetes oldalán kell közzétenni legkésőbb a források odaítélésének évét követő pénzügyi év június 30-ig.

Az első albekezdésben említett közzétételen kívül az információ egységes minta szerint bármely más megfelelő módon is közzétehető.

(2) E rendelet és az ágazatspecifikus szabályok eltérő rendelkezése hiányában az alábbi információkat kell közzétenni, a költségvetési rendelet 35. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételével:

a) a végső kedvezményezett neve;

b) a végső kedvezményezett földrajzi helye;

c) az odaítélt összeg;

d) az intézkedés jellege és célja.

A b) pont alkalmazásában a "földrajzi helye" fogalom az alábbiakat jelenti:

i. a kedvezményezett címe, amennyiben a végső kedvezményezett jogi személy;

ii. a NUTS 2 szintű régió, amennyiben a végső kedvezményezett természetes személy.

Természetes személyek közzétett személyes adatait a finanszírozás odaítélése évének végétől számított két év elteltével el kell távolítani. Ugyanez vonatkozik olyan jogi személyek személyes adataira, amelyek hivatalos nevében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

(3) A (2) bekezdésben említett információkat csak azon pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében teszik közzé, amelyeket versenypályázatok, támogatás-odaítélési eljárások vagy közbeszerzési eljárások eredményeként ítéltek oda. Az információkat nem teszik közzé a következők esetében:

a) a természetes személyeknek fizetett ösztöndíjak vagy a költségvetési rendelet 125. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett, a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások;

b) az e rendelet 137. cikkének (2) bekezdésében említett összeget el nem érő szerződések.

(4) A közzétételtől el lehet tekintetni, ha az veszélyeztetheti az érintett egyéneknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy ha sérti a végső kedvezményezettek üzleti érdekeit.

22. cikk

A közvetett irányítás keretében nyújtott uniós források végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételének helyére mutató link

(A költségvetési rendelet 35. cikke)

Amennyiben az uniós források irányításával kapcsolatos feladatokkal a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett hatóságokat és szervezeteket bíztak meg, a hatáskör-átruházási megállapodásoknak elő kell írniuk, hogy a 21. cikk (2) és (3) bekezdésében említett információkat e megbízott hatóságok és szervezetek teszik közzé egységes minta szerint webhelyükön.

Az uniós intézmények webhelyén hivatkozni kell legalább az információkat tartalmazó weboldal címére, ha az információkat nem teszik közzé közvetlenül az uniós intézmények webhelyének erre a célra létrehozott részén.

Az első albekezdésben említett közzétételen kívül az információ egységes minta szerint bármely más megfelelő módon is közzétehető.

Az e cikk első bekezdésében említett közzétételre a 21. cikk (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

23. cikk

Pénzügyi programozás

(A költségvetési rendelet 38. cikke)

A költségvetési rendelet 38. cikkében említett pénzügyi programozást kiadási kategóriák, szakpolitikai területek és költségvetési sorok szerinti bontásban kell elkészíteni. A teljes pénzügyi programozás minden kiadási kategóriát magában foglal a mezőgazdaság, a kohéziós politika és az igazgatás kivételével, amelyek tekintetében csak összefoglaló adatokat tartalmaz.

24. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

(A költségvetési rendelet 41. cikkének (1) bekezdése)

A költségvetés-módosítási tervezeteket indokolni kell, valamint el kell látni a költségvetés-módosítási tervezet elkészítésekor az előző és az aktuális pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról rendelkezésre álló információkkal.

25. cikk

Költségvetési nómenklatúra

(A költségvetési rendelet 44. cikke)

A költségvetési nómenklatúrának meg kell felelnie az egyediség, az átláthatóság, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek. Biztosítja a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot, megkönnyíti a vonatkozó jogalapokban foglalt főbb célkitűzések azonosítását, politikai prioritásokat érintő választásokat tesz lehetővé, valamint elősegíti a hatékony és eredményes végrehajtást.

26. cikk

Tényleges kiadások a legutolsó olyan pénzügyi évben, amely tekintetében az elszámolásokat már lezárták

(A költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja)

A költségvetés megállapításának alkalmazásában a legutolsó olyan pénzügyi évre vonatkozó tényleges kiadások, amely tekintetében az elszámolásokat már lezárták, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

a) kötelezettségvállalások esetében: a pénzügyi évben az adott pénzügyi évre a 3. cikkben meghatározott előirányzatokkal szemben elszámolt kötelezettségvállalások;

b) kifizetések esetében: a pénzügyi év során a 3. cikkben meghatározott előirányzatokkal szemben teljesített kifizetések, vagyis olyan kifizetések, amelyekre vonatkozóan kifizetési megbízást küldtek a banknak.

27. cikk

Költségvetési megjegyzések

(A költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontja)

A költségvetési megjegyzések a következőket tartalmazzák:

a) az alap-jogiaktusra való utalás, amennyiben van ilyen aktus;

b) az előirányzatok jellegére és céljára vonatkozó megfelelő magyarázatok.

28. cikk

Létszámterv

(A költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja)

Az Ellátási Ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

29. cikk

Információk a személyes adatok ellenőrzési célokból történő átadásáról

(A költségvetési rendelet 53. cikke)

A közvetlen irányítás keretében biztosított valamennyi, vissza nem térítendő támogatáshoz, közbeszerzéshez vagy pénzdíjhoz kapcsolódó felhívásban a lehetséges végső kedvezményezetteket, pályázókat, ajánlattevőket és résztvevőket a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 3 ) összhangban tájékoztatni kell arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, az Európai Számvevőszékhez, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testülethez vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (a továbbiakban: OLAF), valamint a Bizottság és a végrehajtó ügynökségek engedélyezésre jogosult tisztviselői között.

30. cikk

Előkészítő intézkedések a közös kül- és biztonságpolitika terén

(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alá tartozó európai uniós válságkezelési műveletek terén hozott előkészítő intézkedések Tanács által elfogadott finanszírozása magában foglalja azokat a többletköltségeket, amelyek a helyszínen többek között az uniós intézmények személyzetének részvételével végrehajtott misszióból vagy csapatbevetésből erednek, beleértve a nagy kockázatra nyújtott biztosítást, az utazási és szállásköltségeket, illetve a napidíjakat.

31. cikk

A Bizottság Szerződések által biztosított különleges hatáskörei

(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének d) pontja)

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) azon cikkei, amelyek közvetlen módon különleges hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, a következők:

a) 154. cikk (szociális párbeszéd);

b) 156. cikk (tanulmányok, vélemények és konzultációk szociális kérdésekről);

c) 159. és 161. cikk (különjelentések társadalmi kérdésekről);

d) 168. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések az egészségvédelmi kérdések összehangolásának elősegítésére);

e) 171. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések a transzeurópai hálózatok összehangolásának elősegítésére);

f) 173. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések az iparra vonatkozó kérdések összehangolásának elősegítésére);

g) 175. cikk második albekezdése (a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén megvalósított előrehaladásról szóló jelentés);

h) 181. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések a kutatás és technológiai fejlesztés összehangolásának elősegítésére);

i) 190. cikk (jelentés a kutatásról és a technológiai fejlesztésről);

j) 210. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések a fejlesztési együttműködésre irányuló politikák összehangolásának elősegítésére);

k) 214. cikk (6) bekezdése (kezdeményezések a humanitárius segítségnyújtási intézkedések elősegítésére).

(2) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) azon cikkei, amelyek közvetlen módon különleges hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, a következők:

a) 70. cikk (pénzügyi részvétel a költségvetési kereteken belül a tagállamok területén folytatott érckutatási programokban);

b) 77-85. cikk.

(3) A költségvetés-tervezetben az (1) és (2) bekezdésben megállapított jegyzékek további adatokkal is kiegészíthetők, a kérdéses cikkek és az érintett összegek megjelölésével.

32. cikk

A valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó aktusok és a kapcsolódó eljárás

(A költségvetési rendelet 57. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 57. cikkének (2) bekezdése értelmében valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó aktusok - a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján illegális tevékenységnek minősítésük sérelme nélkül - többek között az alábbi formában jelentkezhetnek:

a) indokolatlan közvetlen vagy közvetett előnyök nyújtása saját részre, illetve harmadik személynek;

b) olyan jogok, illetve előnyök nyújtásának visszautasítása, amelyre a kedvezményezett jogosult;

c) megengedhetetlen, illetve visszaélésszerű intézkedések végrehajtása vagy szükséges intézkedések végrehajtásának elmulasztása.

A valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó egyéb aktusok azok, amelyek csorbíthatják egy személy feladatainak pártatlan és objektív teljesítését; ilyen többek között közbeszerzés vagy támogatási eljárás értékelőbizottságában való részvétel, amikor is az említett személy ezen eljárások eredményeként közvetve vagy közvetlenül pénzügyi előnyökhöz juthat.

(2) Összeférhetetlenség gyanúja áll fenn, ha a pályázó, részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó uniós alkalmazott, kivéve, ha az eljárásban való részvételét a felettese előzőleg jóváhagyta.

(3) Összeférhetetlenség esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő intézkedéseket hoz annak elkerülésére, hogy az érintett személy indokolatlanul befolyásolja a szóban forgó folyamatot vagy eljárást.

2. FEJEZET

Végrehajtási módszerek

1. szakasz

Általános rendelkezések

33. cikk

Irányítási mód

(A költségvetési rendelet 58. cikke)

A Bizottság számviteli rendszere meghatározza az irányítás módját és az egyes módokon belül a költségvetés végrehajtási feladataival megbízott, a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetek vagy személyek típusát.

A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság által végzett közvetlen irányítás tekintetében a számviteli rendszer az alábbiak által végzett irányítást különbözteti meg:

a) a Bizottság szervezeti egységei;

b) végrehajtó ügynökségek;

c) uniós küldöttségvezetők;

d) a költségvetési rendelet 187. cikkében említett vagyonkezelői alapok.

2. szakasz

Közvetlen irányítás

34. cikk

Közvetlen irányítás

(A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

Amennyiben a Bizottság a költségvetést közvetlenül saját szervezeti egységei útján hajtja végre, úgy a költségvetési rendelet 64-75. cikke szerinti pénzügyi szereplők az e rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően látják el a végrehajtási feladatokat.

35. cikk

A végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskör gyakorlása

(A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 62. cikke)

(1) A végrehajtó ügynökségeket hatáskörrel felruházó határozatok felhatalmazzák az említett ügynökségeket mint megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőket arra, hogy teljesítsék az előirányzatokat azon uniós programmal kapcsolatban, amelynek irányítására megbízást kaptak.

(2) A Bizottság felhatalmazó jogi aktusa legalább a 40. cikk a)-d) és h) pontjában szereplő rendelkezéseket tartalmazza. Ezt hivatalosan az igazgató fogadja el írásban, a végrehajtó ügynökség nevében.

36. cikk

A közbeszerzésre vonatkozó szabályok betartása

(A költségvetési rendelet 63. cikke)

Amennyiben a Bizottság a költségvetési rendelet 63. cikkének (2) bekezdése szerinti, a magánjog hatálya alá tartozó szervre bíz feladatokat, úgy a költségvetési rendelet első része V. címével és második része IV. címe III. fejezetével összhangban szerződést köt azzal.

3. szakasz

Tagállamokkal megosztott irányitás

37. cikk

A tagállamokkal megosztott irányításra vonatkozó különös rendelkezések a bevált gyakorlatok ösztönzésére

(A költségvetési rendelet 59. cikke)

A Bizottság összeállítja az egyes ágazatspecifikus rendeletek értelmében az irányításért, tanúsításért és ellenőrzésért felelős szervek listáját.

A Bizottság - annak érdekében, hogy a strukturális alapok, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Halászati Alap végrehajtása során ösztönözze a bevált gyakorlatok terjedését - tájékoztatási céllal az irányításért és ellenőrzésért felelős szervek rendelkezésére bocsáthat egy, a saját ellenőrzési stratégiáját és megközelítését, valamint ellenőrző listákat és a bevált gyakorlat példáit tartalmazó módszertani útmutatót. Az útmutatót szükség esetén aktualizálni kell.

4. szakasz

Közvetett irányitás

38. cikk

A közvetett irányításban alkalmazott rendszerek, szabályok és eljárások egyenértékűsége

(A költségvetési rendelet 60. cikke)

(1) A Bizottság akkor tekintheti a sajátjával egyenértékűnek a közbeszerzési szabályokat és eljárásokat, ha azok:

a) megfelelnek az ajánlattevők közötti széles körű, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását biztosító verseny elvének, és tárgyalásos eljárás alkalmazására csak ésszerű összegek esetében vagy megfelelően indokolt esetben kerül sor;

b) biztosítják az átláthatóságot különösen az ajánlati felhívások tekintetében megfelelő előzetes közzététel és a szerződő felek tekintetében megfelelő utólagos közzététel révén;

c) biztosítják az egyenlő bánásmódot, az arányosságot és a megkülönböztetésmentességet;

d) a közbeszerzési eljárás során mindvégig biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.

A tagállamok vagy harmadik országok 2004/18/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályait egyenértékűnek kell tekinteni az uniós intézmények által a költségvetési rendelettel összhangban alkalmazott szabályokkal.

(2) A Bizottság akkor tekintheti a sajátjával egyenértékűnek a vissza nem térítendő támogatások nyújtására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, ha azok:

a) megfelelnek az arányosság, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének;

b) átláthatóságot biztosítanak a pályázati felhívások megfelelő közzététele, a közvetlen odaítélési eljárások ésszerű összegekre vagy kellően indokolt esetekre korlátozása, valamint a kedvezményezettek megfelelő utólagos közzététele révén, az arányosság elvének figyelembevételével;

c) a támogatás-odaítélési eljárás során mindvégig biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését;

d) rendelkeznek arról, hogy a támogatások nem halmozhatók és nem ítélhetők oda visszamenőlegesen, hogy azoknak rendes esetben társfinanszírozást kell tartalmazniuk, és hogy azok célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára.

(3) A Bizottság akkor tekintheti úgy, hogy a nevében a költségvetés végrehajtásával megbízott szervezetek vagy személyek számviteli rendszere, szabályai és eljárásai az Unió pénzügyi érdekei védelmének egyenértékű szintjét biztosítják, és ésszerű biztosítékot nyújtanak az igazgatási célkitűzések elérésére, ha azok megfelelnek a költségvetési rendelet 32. cikkében meghatározott elveknek.

39. cikk

A szervezetek és személyek által alkalmazott szabályok és eljárások előzetes értékelése közvetett irányítás esetén

(A költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdése)

A költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdése értelmében végzett előzetes értékelés céljából, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő támaszkodhat egy másik engedélyezésre jogosult tisztviselő által elvégzett előzetes értékelésre, amennyiben annak következtetései relevánsak az átruházandó feladatok sajátos kockázatai és különösen azok természete és az érintett összegek tekintetében.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő más finanszírozók által elvégzett előzetes értékelésre is támaszkodhat, ha ezt a közvetett irányításra vonatkozó, a költségvetési rendelet 60. cikkében meghatározottakkal megegyező feltételekre tekintettel végezték.

40. cikk

A szervezetekre és személyekre költségvetés-végrehajtási feladatokat átruházó megállapodások tartalma

(A költségvetési rendelet 60. cikkének (3) bekezdése és 61. cikkének (3) bekezdése)

A hatáskör-átruházási megállapodások tartalmazzák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a végrehajtandó műveletek átláthatóságát biztosító részletes szabályokat. E megállapodások legalább az alábbiakat tartalmazzák:

a) az átruházott feladatoknak és e feladatok határainak világos meghatározása, különös tekintettel az átruházott feladatok módosítására, az adósság elengedésére és a visszatérített vagy fel nem használt források felhasználására;

b) a feladatok elvégzésére, a felelősségi körökre és az elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó feltételek és részletes rendelkezések, ideértve a programok értékelését is;

c) az uniós hozzájárulás kifizetésére vonatkozó feltételek, ideértve a végrehajtás során felmerült költségek visszatérítésére és a megbízott szervezet javadalmazására vonatkozó feltételeket, a kifizetések igazolásához szükséges bizonylatok meghatározására vonatkozó szabályokkal együtt;

d) a feladatok elvégzéséről, a várt eredményekről, az előfordult szabálytalanságokról és az azok tekintetében foganatosított intézkedésekről, a kifizetések felfüggesztésére vagy megszakítására vonatkozó feltételekről, valamint a feladatok végrehajtásának megszűnésére vonatkozó feltételekről a Bizottság részére történő jelentéstételre vonatkozó szabályok;

e) a hatáskör-átruházási megállapodást végrehajtó egyedi szerződések és megállapodások megkötésére vonatkozó határidő, amelyhez tekintetbe kell venni az átruházott feladatok természetét;

f) olyan szabályok, amelyek lehetővé teszik a szervezet vagy személy számára, hogy kizárják a közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásában való részvételből azokat a gazdasági szereplőket, amelyek a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontjában és 107. cikke b) pontjában említett helyzetek valamelyikében vannak, vagy lehetővé teszik azt, hogy ne ítéljenek oda részükre közbeszerzési szerződéseket, vissza nem térítendő támogatásokat vagy pénzdíjakat, valamint olyan szabályok, amelyek lehetővé teszik a szervezet vagy személy számára, hogy pénzügyi szankciót szabjon ki ezekre a gazdasági szereplőkre;

g) a Bizottság által végzett ellenőrzésre vonatkozó részletes rendelkezések, valamint azok a rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék hozzáférjen a feladata elvégzéséhez szükséges információkhoz, valamint hatáskörrel rendelkezzen ellenőrzések és vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések - elvégzésére;

h) az alábbiakat biztosító rendelkezések:

i. a megbízott szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot az uniós források igazgatása során elkövetett bármely, a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontjában említettek szerinti csalásról vagy szabálytalanságról és az ezzel kapcsolatban foganatosított intézkedésekről;

ii. az OLAF-fal folytatott közvetlen együttműködésre megfelelő módon felhatalmazott kapcsolattartási pont kijelölése az OLAF operatív tevékenységének megkönnyítése céljából;

i) a bankszámlák használatára és a kamatbevétel felhasználására vonatkozó feltételek a költségvetési rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint;

j) az uniós fellépésnek a szerv egyéb tevékenységeivel szembeni azonosíthatóságát garantáló rendelkezések.

Az első bekezdés f) pontja esetében, a költségvetési rendelet 106. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában többek között akkor tekintendő úgy, hogy egy harmadik ország mulasztásban van, ha nemzeti jogszabályai nem teszik lehetővé egy gazdasági szereplő kizárását valamennyi uniós finanszírozású odaítélési eljárásból a költségvetési rendelet 106. cikkének értelmében. A hatáskör-átruházási megállapodások meghatározzák, hogy mikor tekintendő úgy, hogy egy harmadik ország mulasztásban van.

Az első bekezdés h) pontja i. bekezdésének alkalmazásában, a harmadik országok és nemzetközi szervezetek esetében e rendelkezések meghatározzák, milyen esetekben köteles a harmadik ország és a nemzetközi szervezet a költségvetési rendelet 60. cikke (3) bekezdésének megfelelően megelőzni, felderíteni, kijavítani és jelenteni a szabálytalanságokat és a csalásokat.

41. cikk

Vezetői nyilatkozat és megfelelőségi nyilatkozat

(A költségvetési rendelet 60. cikkének (5) bekezdése)

A vonatkozó pénzügyi év vége előtt befejeződő fellépések esetében a fellépés végrehajtásával megbízott szervezet vagy személy zárójelentése helyettesítheti a költségvetési rendelet 60. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett vezetői nyilatkozatot, amennyiben azt a vonatkozó pénzügyi évet követő év február 15-e előtt benyújtják.

Legfeljebb 18 hónapon át tartó, nem többéves fellépések nemzetközi szervezet vagy harmadik ország által történő végrehajtása esetén a költségvetési rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében említett megfelelőségi nyilatkozat belefoglalható a zárójelentésbe.

42. cikk

Az elszámolások vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárások, valamint a közvetett irányítás keretében az alkalmazási szabályok megsértésével teljesített kifizetések uniós finanszírozásból való kizárása

(A költségvetési rendelet 60. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontja)

(1) Az ágazatspecifikus szabályokban szereplő külön rendelkezések sérelme nélkül a költségvetési rendelet 60. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontjában említett eljárások az alábbiakat foglalják magukban:

a) a Bizottság által végrehajtott dokumentumalapú ellenőrzések és adott esetben helyszíni ellenőrzések;

b) az elfogadottként elismert kiadások összegének a Bizottság által, szükség esetén a hatóságokkal és szervezetekkel folytatott kontradiktórius eljárás keretében és azok értesítését követően történő megállapítása;

c) adott esetben a pénzügyi korrekciók Bizottság általi kiszámítása;

d) az elfogadott kiadások és a hatóságok vagy szervezetek részére már kifizetett összegek közötti különbségből eredő egyenleg Bizottság általi beszedése, illetve kifizetése.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában a Bizottság lehetőség szerint a 87. cikkben meghatározottak szerinti ellentételezés útján szedi be az esedékes összegeket.

(2) Amennyiben több adományozóra kiterjedő fellépéseket végrehajtó szervezetet bíznak meg költségvetés-végrehajtási feladatokkal, a költségvetési rendelet 60. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontjában említett eljárások annak ellenőrzéséből állnak, hogy a szervezet a Bizottság által a vonatkozó fellépés céljára kifizetett összegnek megfelelő összeget a fellépés céljára használta-e fel, és hogy a kiadások a szervezetnél aláírt megállapodásban lefektetett kötelezettségeknek megfelelően merültek-e fel.

E rendelet alkalmazásában a több adományozóra kiterjedő fellépéseken olyan fellépések értendők, amelyek esetében az uniós forrásokat legalább egy másik támogató forrásaival vonják össze.

43. cikk

A nemzetközi szervezetekkel folytatott közvetett irányításra vonatkozó különös rendelkezések

(A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 188. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett nemzetközi szervezetek a nemzetközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezetek és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézmények.

Az első albekezdésben említett megállapodásokat a 39. cikkben említett előzetes értékelés céljából be kell nyújtani az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, mielőtt a Bizottság megbízást ad költségvetés-végrehajtási feladatokra.

(2) A következő szervezetek nemzetközi szervezetnek minősülnek:

a) a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága;

b) a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

(3) A Bizottság kellően indokolt határozatot fogadhat el egy nonprofit szervezet nemzetközi szervezetnek való minősítéséről, feltéve, hogy a nonprofit szervezet megfelel az alábbi feltételeknek:

a) önálló jogi személyiséggel és autonóm irányítási szervekkel rendelkezik;

b) általános nemzetközi érdekű egyedi feladatok végrehajtására hozták létre;

c) legalább hat tagállam tagja a nonprofit szervezetnek;

d) megfelelő pénzügyi garanciákat nyújt;

e) állandó struktúra alapján és olyan rendszerekkel, szabályokkal és eljárásokkal összhangban működik, amelyeket a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének megfelelően értékelni lehet.

(4) Amennyiben a Bizottság nemzetközi szervezetekkel folytatott közvetett irányítás keretében hajtja végre a költségvetést, úgy a nemzetközi szervezetekkel kötött ellenőrzési megállapodások rendelkezései alkalmazandók.

44. cikk

A közjogi szervek vagy a magánjog alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek kijelölése

(A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontja)

(1) A közjogi szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek azon tagállam vagy ország jogának hatálya alá tartoznak, amelyben létrehozták azokat.

(2) Olyan hálózati igazgatás esetén, amely legalább egy szerv kijelölését igényli érintett tagállamonként, illetve országonként, a szervet az érintett tagállam vagy ország jelöli ki az alap-jogiaktussal összhangban.

Minden más esetben a Bizottság jelöli ki az ilyen szerveket, egyetértésben az érintett tagállamokkal, illetve országokkal.

3. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz

A pénzügyi szereplők jogai és kötelezettségei

45. cikk

A pénzügyi szereplők jogai és kötelezettségei

(A költségvetési rendelet 64. cikke)

(1) Valamennyi intézmény ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint alapszabállyal, amely részletesen ismerteti feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket.

(2) A költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdésének megfelelően megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetőkre alkalmazni kell a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, a megbízatásukban szereplő pénzügyi igazgatási feladatok végrehajtásáról szóló chartát.

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

46. cikk

Segítségnyújtás a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők számára

(A költségvetési rendelet 65. cikke)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt feladatai elvégzésében az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó, a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és igazgatási információk elkészítéséhez szükséges műveletek elvégzésével megbízott személyzet is segítheti. Az összeférhetetlenség kialakulásának megelőzésére, a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt segítő személyzet a költségvetési rendelet 57. cikkében említett kötelezettségek hatálya alá tartozik.

A költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetőket feladataik ellátása során a Bizottság személyzete segítheti.

47. cikk

A felhatalmazást szabályozó belső rendelkezések

(A költségvetési rendelet 65. cikke)

A költségvetési rendelettel és e rendelettel összhangban valamennyi intézmény belső szabályaiban megállapítja az előirányzatok kezelésére vonatkozó azon intézkedéseket, amelyeket a költségvetés vonatkozó szakaszának megfelelő végrehajtásához szükségesnek tart.

A költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyező tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetőkre alkalmazni kell a Bizottság a megbízatásukban szereplő pénzügyi igazgatási feladatok végrehajtására vonatkozó belső szabályait.

48. cikk

A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (2) bekezdése)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtására vonatkozó, illetve azt követően keletkező, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos intézkedések ellenőrzésére alkalmas eredeti bizonylatok nyilvántartására. A rendszerek a következőkről rendelkeznek:

a) az ilyen bizonylatok számozása;

b) az ilyen bizonylatok keltezése;

c) az ilyen bizonylatok pontos helyének nyilvántartása; e nyilvántartás számítógépes is lehet;

d) az ilyen bizonylatok legalább öt évig való megőrzése azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon költségvetési évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak;

e) az intézmény javára megkövetelt előfinanszírozási garanciákkal kapcsolatos bizonylatok megőrzése és az e garanciák megfelelő nyomon követésére szolgáló ütemterv kidolgozása.

A véglegesen még le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat az első bekezdés d) pontjában előírtnál hosszabb ideig, a műveletek lezárását követő év végéig kell megőrizni.

A kapcsolódó bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, az ellenőrzéshez vagy a könyvvizsgálathoz nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

49. cikk

Előzetes és utólagos kontrollok

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (5) és (6) bekezdése)

(1) Egy művelet kezdeményezésének fogalma minden olyan műveletet magában foglal, amelyet rendes körülmények között a 46. cikkben említett személyzet végez, és amely annak előkészítésére szolgál, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja a költségvetést végrehajtó intézkedéseket.

(2) Egy művelet előzetes vizsgálatának fogalma minden olyan előzetes ellenőrzést magában foglal, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít az operatív és pénzügyi szempontok ellenőrzésére.

(3) Az előzetes kontrollok során meg kell vizsgálni a kért bizonylatok közötti megfelelést és minden egyéb rendelkezésre álló információt.

Az előzetes kontrollok gyakoriságának és intenzitásának fokát az illetékes ellenőrzésre jogosult tisztviselő határozza meg a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével. Kétség esetén a megfelelő kifizetés érvényesítéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő kiegészítő információkat kér, vagy helyszíni ellenőrzést végez annak érdekében, hogy az előzetes kontroll részeként ésszerű bizonyosságot szerezzen.

Az előzetes kontroll célja különösen a következők megállapítása:

a) a kiadások és a bevételek szabályszerűsége és a hatályos rendelkezéseknek, különösen a költségvetés és az egyéb vonatkozó szabályok, valamint a Szerződések vagy rendeletek végrehajtása során elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek és adott esetben a szerződéses feltételeknek való megfelelősége;

b) a költségvetési rendelet első része II. címének 7. fejezetében említett hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének alkalmazása.

A kontrollok céljából a fizetésekkel, nyugdíjakkal és a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.

(4) Az utólagos kontroll elvégezhető dokumentumalapú ellenőrzéssel vagy megfelelő esetben helyszíni ellenőrzéssel.

Az utólagos kontroll során ellenőrizni kell, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket megfelelően hajtották-e végre és különösen azt, hogy teljesültek-e a (3) bekezdésben említett feltételek.

Az utólagos kontroll eredményét a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a potenciálisan rendszerszintű problémák azonosítása céljából legalább évente áttekinti. A megbízott ellenőrzésre jogosult tisztviselő intézkedéseket hoz e problémák megoldására.

A költségvetési rendelet 66. cikkének (6) bekezdésében említett kockázatelemzést az ellenőrzések és más releváns információk fényében felül kell vizsgálni.

Többéves programok esetében a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő többéves kontrollstratégiát készít, amelyben meghatározza az időszak alatt elvégzendő ellenőrzések jellegét és mértékét, valamint azt, hogyan kell az eredményeket az éves megbízhatósági folyamat érdekében évente mérni.

50. cikk

Szakmai szabályzat

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (7) bekezdése és 73. cikkének (5) bekezdése)

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által a pénzügyi műveletek ellenőrzésére kijelölt személyzet kiválasztására tudásuk, ismereteik, valamint oklevelekkel, illetve megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítésük alapján vagy megfelelő képzési programot követően kerül sor.

(2) Valamennyi intézmény összeállítja szakmai szabályzatát, amely a belső kontrollal kapcsolatos ügyekben meghatározza a következőket:

a) az (1) bekezdésben említett személyzettől elvárt technikai és pénzügyi alkalmassági szint;

b) e személyzet folyamatos képzésben való részvételi kötelezettsége;

c) e személyzet megbízatása, szerepe és feladatai;

d) magatartási szabályok, különös tekintettel azon etikai és feddhetetlenségi normákra, amelyeket e személyzetnek be kell tartania, valamint az általuk élvezett jogok.

(3) A költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetőkre a megbízatásukban szereplő pénzügyi igazgatási feladatok végrehajtása tekintetében alkalmazni kell a Bizottság által készített, e cikk (2) bekezdésében említett szakmai szabályzatot.

(4) Valamennyi intézmény olyan struktúrákat rendszeresít, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzési normákra vonatkozó megfelelő információk, valamint az e célból rendelkezésre álló módszerek és technikák eljuttatását az engedélyezésre jogosult szervezeti egységekhez, továbbá azok rendszeres frissítését.

51. cikk

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedési mulasztása

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdése)

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedési mulasztása a költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdése szerint azt jelenti, hogy az adott ügy körülményei alapján elvárható, ésszerű időn, de legkésőbb egy hónapon belül elmulasztja válaszadási kötelezettségét.

52. cikk

Pénzügyi és igazgatási információk átadása a számvitelért felelős tisztviselőnek

(A költségvetési rendelet 66. cikke)

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő átadja a számvitelért felelős tisztviselőnek, az utóbbi által elfogadott szabályokkal összhangban, a számvitelért felelős tisztviselő feladatainak elvégzéséhez szükséges pénzügyi és igazgatási információkat.

Annak érdekében, hogy az Unió elszámolásai tükrözhessék az uniós források felhasználását, az engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen, de legalább a számlazárás céljából tájékoztatja a számvitelért felelős tisztviselőt a vagyonkezelői számlák releváns pénzügyi adatairól.

53. cikk

A tárgyalásos eljárásokról szóló jelentés

(A költségvetési rendelet 66. cikke)

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi évre vonatkozóan nyilvántartást vezet az e rendelet 134. cikke (1) bekezdésének a)-f) pontjában és 266. cikkében említett tárgyalásos eljárások alapján kötött szerződésekről. Amennyiben a tárgyalásos eljárások aránya a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által odaítélt szerződések számához képest számottevően meghaladja az előző évekét, vagy ha az arány kifejezetten magasabb, mint az intézmény esetében nyilvántartott átlag, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést nyújt be az intézménynek, amelyben meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket e trend megfordítása érdekében hozott. Valamennyi intézmény jelentést nyújt be a tárgyalásos eljárásokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

54. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1) Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata hatálya alá tartozó tisztviselők közül.

Az intézmény a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján választja ki.

(2) Két vagy több intézmény vagy szerv ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt is kinevezheti.

Ebben az esetben megteszik a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

55. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1) A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul próbamérleg készül.

(2) A próbamérleget és az azt kísérő átvételi jelentést megbízatása lejártakor a számvitelért felelős tisztviselő, vagy ha ez nem lehetséges, szervezeti egységének egyik tisztviselője juttatja el az új, számvitelért felelős tisztviselőnek.

Az új, számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával elfogadni a próbamérleget, vagy közölheti fenntartásait.

Az átvételi jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.

(3) A költségvetési rendelet 208. cikkében említett valamennyi intézmény vagy szerv két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét számvitelért felelős tisztviselőjének kinevezéséről, illetve számvitelért felelős tisztviselője megbízatásának megszűnéséről.

56. cikk

A számviteli és nyilvántartási rendszerek jóváhagyása

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

Annak érdekében, hogy a számvitelért felelős tisztviselő ellenőrizhesse a jóváhagyási kritériumok betartását, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi igazgatási rendszerek, leltárrendszerek vagy eszközök és követelések értékelésére szolgáló rendszerek bármely fejlesztéséről vagy jelentős módosulásáról értesíti a számvitelért felelős tisztviselőt, amennyiben e rendszerek adatokat szolgáltatnak az intézmény elszámolásáról, vagy az említett elszámolások adatainak megalapozására szolgálnak.

A számvitelért felelős tisztviselő bármikor újra megvizsgálhat egy már jóváhagyott pénzügyi igazgatási rendszert. Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő nem hagyta jóvá az engedélyezésre jogosult tisztviselő által létrehozott - esetleg korábban már jóváhagyott - pénzügyi igazgatási rendszert, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő cselekvési tervet készít a jóváhagyás megtagadásának okát jelentő hiányosságok kellő időben történő kiküszöbölésére.

A számvitelért felelős tisztviselőnek továbbított információk hiánytalanságáért az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

57. cikk

A pénzállomány kezelése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1) A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy megfelelő mennyiségű pénzeszköz álljon intézménye rendelkezésére a költségvetés végrehajtásából származó készpénzigény fedezésére.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a számvitelért felelős tisztviselő készpénz-gazdálkodási rendszereket hoz létre, amelyek lehetővé teszik számára pénzforgalmi előrejelzések készítését.

(3) Az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban rendelkezésre álló pénzeszközöket a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője osztja fel.

58. cikk

A bankszámlák kezelése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1) A pénzállomány kezelésével kapcsolatos igények kielégítésére a számvitelért felelős tisztviselő számlákat nyithat, illetve nyittathat az intézmény nevében pénzügyi intézményeknél vagy nemzeti központi bankoknál. Kellően indokolt esetben a számvitelért felelős tisztviselő eurótól eltérő valutában is nyithat számlát.

(2) Az (1) bekezdésben említett számlák lezárásáért vagy lezáratásáért a számvitelért felelős tisztviselő felel.

(3) A számvitelért felelős tisztviselő a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a hatékonyság és a versenyeztetés elvével összhangban megállapítja az (1) bekezdésben említett, pénzügyi intézményeknél vezetett számlák vezetésének feltételeit.

(4) A számvitelért felelős tisztviselő legalább ötévenként megismétli a versenyeztetést azon pénzügyi intézmények között, amelyeknél számlák nyithatók az (1) bekezdésnek megfelelően.

Amennyiben a helyi banki feltételek megengedik, az Unión kívüli pénzügyi intézményeknél nyitott, előlegekkel kapcsolatos számlákat rendszeres időközönként versenyfelmérésnek kell alávetni. Ilyen vizsgálatot legalább ötévenként kell végezni az előlegszámla-tulajdonos kezdeményezésére, aki ezt követően indoklással alátámasztott javaslatot nyújt be a számvitelért felelős tisztviselőnek valamely bank legfeljebb öt évre szóló kiválasztására.

(5) A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy az (1) bekezdés szerint a pénzügyi intézményeknél nyitott számlák szigorúan megfeleljenek a számlavezetési feltételeknek.

Az Unión kívüli pénzügyi intézményeknél nyitott, előlegekkel kapcsolatos számlák esetében ennek biztosítása az előlegszámla-tulajdonos feladata, figyelembe véve annak az országnak az alkalmazandó jogszabályait is, amelyben az említett előlegszámla-tulajdonos megbízatását ellátja.

(6) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője tájékoztatja a többi intézmény és a költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervek számvitelért felelős tisztviselőjét a pénzügyi intézményeknél nyitott számlák számlavezetési feltételeiről. A többi intézmény és a költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervek számvitelért felelős tisztviselői a fenti feltételekkel összehangolják az általuk nyitott számlák számlavezetési feltételeit.

59. cikk

Aláírási jog

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

A számlák nyitását, vezetését és felhasználását szabályozó feltételek a belső ellenőrzés követelményeitől függően rendelkeznek arról, hogy a csekkeket, bankátutalási megbízásokat vagy egyéb banki műveleteket a személyzet egy vagy több, kellően felhatalmazott tagja írja alá. Az utasításokat a személyzet legalább két kellően felhatalmazott tagjának vagy a számvitelért felelős tisztviselőnek kell személyesen aláírnia.

Az első albekezdés alkalmazásában minden intézmény számvitelért felelős tisztviselője bejelenti személyzete felhatalmazott tagjainak nevét és aláírásmintáját valamennyi olyan pénzügyi intézménynek, amelynél az érintett intézmény számlát nyitott.

60. cikk

A számlaegyenlegek kezelése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1) A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy az 58. cikkben előírt bankszámlaegyenleg ne térjen el jelentősen az 57. cikk (2) bekezdésében említett pénzforgalmi előrejelzéstől és különösen, hogy:

a) az ilyen számlák egyike se mutasson passzívumot;

b) az eurótól eltérő valutában vezetett számlák egyenlegét rendszeres időközönként átváltsák euróra.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő nem tarthat egyenleget olyan külföldi valutában vezetett számlákon, amelyek jelentős veszteséget okozhatnak az intézménynek az árfolyam-ingadozások következtében.

61. cikk

Átutalások és átváltási műveletek

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

A 69. cikk sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselő átutalásokat hajt végre az általa az intézmény nevében a pénzügyi intézményeknél nyitott bankszámlák között, és valutaátváltási műveleteket végez.

62. cikk

Fizetési módok

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

A kifizetés történhet bankátutalással, csekkel vagy az előlegszámláról betéti kártyával a 67. cikk (4) bekezdésével összhangban.

63. cikk

Jogi személyekre vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1) A számvitelért felelős tisztviselő csak akkor végezheti a kifizetéseket bankátutalással, ha a kedvezményezett bankszámlaadatait és a személyazonosságát alátámasztó információkat vagy ezek módosításait az intézmény előzetesen bevitte egy közös adatállományba.

A kedvezményezett személyazonossági és bankszámlaadatainak adatállományba történő ilyen bevitele, illetve az adatok módosítása megfelelő bizonylaton alapul, amelynek formáját a számvitelért felelős tisztviselő határozza meg.

(2) A bankátutalással végzett kifizetések tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő csak akkor vállalhat kötelezettséget harmadik személy felé saját intézménye nevében, ha a harmadik személy benyújtotta azon okmányokat, amelyek az adatállományban történő rögzítéshez szükségesek.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi, hogy a kedvezményezett által közölt személyazonossági és bankszámlaadatok érvényesek maradnak a kedvezményezettel kötött finanszírozási megállapodás, szerződés vagy támogatási megállapodás időtartama alatt.

Az előcsatlakozási támogatással kapcsolatban egyedi kötelezettségvállalások köthetők az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok hatóságaival anélkül, hogy azok adatait előzetesen felvennék a harmadik személyek adatai közé. Ilyen esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítására, hogy az adatok bevitele a lehető leggyorsabban megtörténjék. A megállapodások rendelkeznek arról, hogy az első kifizetés teljesítésének feltételeként közölni kell a Bizottsággal a kedvezményezett bankszámlaadatait.

64. cikk

A bizonylatok megőrzése a számvitelért felelős tisztviselő által

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

Az elszámolási rendszerrel összefüggő és a költségvetési rendelet 141. cikke szerinti elszámolások elkészítésére vonatkozó bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon költségvetési évre vonatkozóan, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.

A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat azonban hosszabb ideig, a műveletek lezárását követő év végéig kell megőrizni. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Minden intézmény maga dönt arról, hogy melyik szervezeti egysége őrizze a bizonylatokat.

65. cikk

A számlakezelésre felhatalmazott személyek

(A költségvetési rendelet 69. cikke)

Minden intézmény megállapítja azon feltételeket, amelyek szerint az általa kijelölt és a 72. cikkben említett helyi szerveknél számlakezelésre felhatalmazott személyzet jogosult a helyi pénzügyi intézményekkel közölni a nevét és aláírásmintáját.

4. szakasz

Az előlegszámla-kezelő

66. cikk

Az előlegszámlák felhasználásának feltételei

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

(1) Amennyiben a kifizetendő összeg csekély voltára tekintettel fizikailag lehetetlen vagy gazdaságtalan költségvetési eljárás keretében végrehajtani a kifizetési műveleteket, előlegszámlák nyithatók a kiadások fedezésére.

(2) Az előlegszámla-kezelő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításaiban meghatározott részletes keretszabály alapján átmenetileg érvényesítheti és kifizetheti a kiadásokat. Ezek az utasítások közelebbről meghatározzák azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek alapján az ideiglenes jóváhagyást és kifizetést végre kell hajtani, és adott esetben a 97. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében a jogi kötelezettségvállalások aláírásának feltételeit.

(3) Az előlegszámlák létrehozásáról és az előlegszámla-kezelő kinevezéséről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően a számvitelért felelős tisztviselő dönt. A döntés meghatározza az előlegszámla-kezelő, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő felelősségi körét és kötelezettségeit.

Az előlegszámlák működési feltételeinek módosításáról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően szintén a számvitelért felelős tisztviselő dönt.

(4) Az uniós küldöttségeknél a kiadások teljes nyomonkövethetőségét biztosító előlegszámlákat kell létrehozni a Bizottságra és az Európai Külügyi Szolgálatra (a továbbiakban: EKSZ) vonatkozó költségvetési szakaszokból teljesített kiadások kifizetése céljából.

67. cikk

Az előlegszámlák létrehozását és az előlegszámlákról történő kifizetéseket szabályozó feltételek

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

(1) Az előlegszámlák létrehozására és az előlegszámla-kezelő kinevezésére, illetőleg az előlegszámlák használatával kapcsolatos szabályok módosítására vonatkozó döntés meghatározza különösen a következőket:

a) az induláskor előlegként nyújtható legnagyobb összeget, és az előleg célját;

b) hogy szükséges-e bankszámlát vagy postai elszámolási számlát nyitni az intézmény nevében;

c) valamennyi olyan kiadási tétel jellegét és maximális összegét, amelyet az előlegszámla-kezelő harmadik személy részére kifizethet, illetve harmadik személytől beszedhet;

d) a bizonylatok kiállításának gyakoriságát és rendjét, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elszámolás céljából történő átadásukra vonatkozó rendelkezéseket;

e) az előlegszámla újrafeltöltésének szükségessége esetén követendő eljárást;

f) hogy a költségelőlegből fedezett ügyleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a következő hónap végéig elszámolja úgy, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg egyeztethető legyen;

g) a számvitelért felelős tisztviselő által az előlegszámla-kezelőnek adott felhatalmazás érvényességi idejét;

h) a kinevezett előlegszámla-kezelő személyét.

(2) Az előlegszámlák létrehozásáról szóló javaslatokban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) elsőbbséget kapjon az olyan költségvetési eljárások alkalmazása, ahol hozzáférés biztosítható a központi számítógépes számviteli rendszerhez;

b) az előlegszámlákat csak indokolt esetben alkalmazzák.

A kifizetési műveletek költségvetési eljárás keretében történő végrehajtásának fizikai lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén az előlegszámla-kezelő által kifizethető maximális összeg nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t kiadási tételenként.

(3) Az előlegszámla-kezelő az alábbiak alapján és a következő határok között jogosult harmadik személy részére kifizetést végezni:

a) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt előzetes költségvetési és jogi kötelezettségvállalások;

b) az előlegszámla pozitív maradványegyenlege készpénzben vagy bankszámlán.

(4) Kifizetés az előlegszámlákról történhet banki átutalással - beleértve a költségvetési rendelet 89. cikkében említett közvetlen követeléselszámolási rendszert - csekkel, vagy egyéb fizetési módon, köztük betéti kártyával, a számvitelért felelős tisztviselő utasításaival összhangban.

(5) A kifizetések teljesítését az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan aláírt, végső jóváhagyásnak és/vagy kifizetési utalványnak kell követnie.

68. cikk

Az előlegszámla-kezelő kiválasztása

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

Az előlegszámla-kezelőket a tisztviselők vagy, amennyiben szükséges és kellően indokolt, a személyzet egyéb tagjai közül kell kiválasztani. Az előlegszámla-kezelő tudása, ismeretei és oklevéllel vagy megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítése alapján, vagy megfelelő képzési program elvégzését követően kerül kiválasztásra.

69. cikk

Az előlegszámlák feltöltése

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

(1) A számvitelért felelős tisztviselő végrehajtja az előlegszámlák feltöltését célzó kifizetéseket, és ellátja az előlegszámlák pénzügyi felügyeletét a bankszámlák megnyitása, az aláírásra történő felhatalmazás, valamint a helyszíni és a központi számviteli ellenőrzés tekintetében. Az előlegszámlákat a számvitelért felelős tisztviselő tölti fel. Az előlegeket az e célra nyitott bankszámlára kell befizetni.

Az előlegszámlák közvetlen módon, a következőkből származó, egyéb helyi bevételekből is feltölthetők:

a) felszerelési tárgyak értékesítése;

b) kiadványok;

c) egyéb visszafizetések;

d) kamatok.

Az előleg elszámolására a kiadások vagy az egyéb, illetve a címzett bevételek vonatkozásában a 67. cikkben említett előlegszámlát létrehozó döntéssel és a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban kerül sor. A kérdéses összegeket az engedélyezésre jogosult tisztviselő az érintett előlegszámlák későbbi újrafeltöltésekor vonja le.

(2) Az átváltási veszteség elkerülésére az előlegszámla-kezelő átutalásokat végezhet olyan bankszámlák között, amelyek ugyanazon előlegre vonatkoznak.

70. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő által végzett ellenőrzés

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

(1) Az előlegszámla-kezelő a számvitelért felelős tisztviselő által megadott szabályokkal és utasításokkal összhangban nyilvántartja a készpénzben vagy bankszámlán rendelkezésére álló pénzeszközöket, valamint a kifizetett és a beszedett összegeket. Az ilyen számlák kimutatásainak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenniük az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, és az előlegszámla-kezelő legalább havonta jegyzéket készít az ügyletekről, amelyet a következő hónapban a megfelelő bizonylatokkal együtt elküld az előlegekkel kapcsolatos műveletek rendezéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő, illetve szervezeti egysége vagy az engedélyezésre jogosult szervezeti egység személyzetének kifejezetten e célra felhatalmazott tagja elvégzi azon - általános szabályként a helyszínen, előzetes figyelmeztetés nélkül végrehajtandó - ellenőrzéseket, amelyek célja az előlegszámla-kezelő számára elkülönített pénzeszközök meglétének és a könyvelés szabályszerűségének vizsgálata, valamint annak megállapítása, hogy az előlegekkel kapcsolatos műveletek az előírt határidőn belül zajlottak-e le. A számvitelért felelős tisztviselő közli az ilyen ellenőrzések megállapításait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel.

71. cikk

Közbeszerzési eljárás

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

A 137. cikk (3) bekezdésében megállapított határokon belül az előlegszámlákról teljesített kifizetések jelenthetik egyszerűen a költségek számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül történő kifizetését is.

72. cikk

Előlegszámlák létrehozása

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

Meghatározott típusú kiadások kifizetésére a költségvetési rendelet 70. cikkével összhangban egy vagy több előlegszámla létesíthető az Unión kívül valamennyi helyi szervnél. Ilyen helyi szervnek minősül például az Unió harmadik országbeli küldöttsége, irodája vagy kirendeltsége.

Az előlegszámlák létrehozásáról szóló döntés a költségvetési rendelet 70. cikkével összhangban és az egyes helyi szervek egyedi igényei alapján meghatározza a számla használatára vonatkozó szabályokat.

73. cikk

Előlegszámla-kezelők és az Unió küldöttségeinél vezetett számlák kezelésére felhatalmazott személyek

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

Rendkívüli körülmények között és a működés folytonosságának biztosítása érdekében az Unió küldöttségeinél dolgozó EKSZ-előlegszámla-kezelő feladatait a Bizottság személyzetének tagja is elláthatja. Ugyanezen feltételek mellett az EKSZ személyzetének tagja is kijelölhető bizottsági előlegszámla-kezelőnek az Unió küldöttségeinél.

Az Unió küldöttségeinél az első albekezdésben meghatározott szabályok és feltételek a számvitelért felelős tisztviselő által banki műveletek elvégzésére felhatalmazott személy kinevezésére is vonatkoznak.

4. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz

Általános szabályok

74. cikk

A csalási ügyekben illetékes szervek

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdése és 72. cikkének (2) bekezdése)

A költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdésében és 72. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek a személyzeti szabályzat, valamint az uniós intézmények csalás, korrupció és az Unió érdekeit sértő, egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeit érintő határozatai által kijelölt szerveket jelentenek.

2. szakasz

A megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok

75. cikk

Pénzügyi szabálytalanságok

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (7) bekezdése és 73. cikkének (6) bekezdése)

Az OLAF hatáskörének sérelme nélkül a 29. cikkben említett, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testület (a továbbiakban: a testület) illetékes a költségvetési rendelet valamely rendelkezésének vagy valamely pénzügyi igazgatással kapcsolatos rendelkezésnek a megszegése, valamint a személyzet egy tagjának tevékenységéből vagy mulasztásából adódó műveletek ellenőrzése tekintetében.

76. cikk

A pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testület

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (7) bekezdése és 73. cikkének (6) bekezdése)

(1) Az ezen rendelet 75. cikkében említett pénzügyi szabálytalanságok eseteit a kinevezésre jogosult hatóság a költségvetési rendelet 73. cikke (6) bekezdésének második albekezdése szerinti véleményezés céljából a testület elé terjeszti.

Amennyiben a költségvetési rendelet 56. cikkének (2) bekezdése szerint a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatkörét az Unió küldöttségvezetői töltik be, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az ezen rendelet 75. cikkében említett pénzügyi szabálytalanságok eseteit véleményezés céljából közvetlenül a testület elé terjesztheti.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület elé utalhatja az ügyet, ha úgy véli, hogy pénzügyi szabálytalanság történt. A testület véleményében értékeli, hogy felmerültek-e a 75. cikk szerinti szabálytalanságok, ha igen, mennyire súlyosak, és milyen következményekkel járhatnak. Amennyiben a testület elemzése szerint az eset az OLAF hatáskörébe tartozik, úgy haladéktalanul visszaküldi az aktát a kinevezésre jogosult hatóságnak, és azonnal értesíti az OLAF-ot.

Amennyiben az ügyet a költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdésével összhangban közvetlenül a személyzet egyik tagja terjeszti a testület elé, úgy a testület továbbítja az aktát a kinevezésre jogosult hatóságnak, és erről értesíti a személyzet érintett tagját. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti a testületet az eset véleményezésére.

(2) Az intézmény - vagy közösen létrehozott testület esetében a részt vevő intézmények - belső struktúrájuktól függően maguk határozzák meg a testület működésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a testület összetételét, amelybe be kell vonni egy megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkező külső résztvevőt is.

77. cikk

Az utasítások megerősítése

(A költségvetési rendelet 73. cikkének (3) bekezdése)

(1) A megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki olyan kötelező utasítást kap, amelyet szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel ellentétesnek ítél, különösen, mivel az utasítás nem hajtható végre a számára elkülönített források felhasználásával, írásban tájékoztatja erről a megbízást vagy közvetett megbízást adó hatóságot. Amennyiben az utasítást írásban is megerősítik, és a megerősítés időben érkezik, továbbá kellően világos, azaz kifejezetten utal azon pontokra, amelyeket a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő vitat, úgy ő a továbbiakban nem tehető felelőssé. Az utasítást végre kell hajtania, kivéve, ha az egyértelműen jogsértő, vagy a vonatkozó biztonsági normákba ütközik.

(2) Az (1) bekezdés azon esetre is alkalmazandó, amikor az engedélyezésre jogosult tisztviselő kötelező utasítás végrehajtása során szerez tudomást arról, hogy az eset körülményei szabálytalan helyzetet eredményezhetnek.

A költségvetési rendelet 73. cikkének (3) bekezdésében leírt körülmények között megerősített utasításról az illetékes megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő feljegyzést készít, és megemlíti azt az éves tevékenységi jelentésben.

5. FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz

Saját források

78. cikk

A saját forrásokra vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 76. cikke)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ütemtervet készít, amely jelzi, hogy az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatban megállapított saját források mikor állnak a Bizottság rendelkezésére.

A saját források az első bekezdésben említett határozat szerint elfogadott szabályokkal összhangban kerülnek megállapításra és beszedésre.

2. szakasz

A követelésekre vonatkozó becslés

79. cikk

A követelésekre vonatkozó becslés

(A költségvetési rendelet 77. cikke)

(1) A követelésekre vonatkozó becslések meghatározzák a bevétel típusát és azon költségvetési tételt, amelyhez elkönyvelik, továbbá lehetőség szerint az adós adatait és a becsült összeget is.

A követelésekre vonatkozó becslések elkészítésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő különösen azt ellenőrzi, hogy:

a) a megfelelő költségvetési tételhez könyvelik-e a bevételt;

b) a becsült összeg szabályszerű-e, és megfelel-e az alkalmazandó rendelkezéseknek, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

(2) A költségvetési rendelet 181. cikkének (2) bekezdésére és 183. cikkének (2) bekezdésére, valamint a jelen rendelet 7. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel a követelésekre vonatkozó becslések elkészítése nem jelenti kötelezettségvállalási előirányzat rendelkezésre bocsátását. A költségvetési rendelet 21. cikkében említett esetekben az előirányzatok csak azt követően válnak hozzáférhetővé, hogy az Unió ténylegesen beszedte az esedékes összegeket.

3. szakasz

A követelések megállapítása

80. cikk

Eljárás

(A költségvetési rendelet 78. cikke)

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a követelések megállapítása révén elismeri az Unió jogát az adóssal szemben, és megállapítja azon jogcímet, amely alapján az adós tartozásának kiegyenlítése követelhető.

(2) A beszedési utalványozás azon műveletet jelenti, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt a megállapított összeg beszedésére.

(3) A terhelési értesítés tájékoztatja az adóst arról, hogy:

a) az Unió megállapította az esedékessé váló követelést;

b) ha a tartozást a határidő előtt megfizetik, nincs késedelmi kamat;

c) amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy a 83. cikkben említett mértékű kamatot kell fizetnie az alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül;

d) amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy az intézmény ellentételezés vagy az előzetesen nyújtott biztosíték érvényesítése útján végzi el a beszedést;

e) a számvitelért felelős tisztviselő a b) pontban említett határidő előtt is - miután tájékoztatta az adóst az ellentételezés útján történő beszedés indokáról és időpontjáról - végrehajthatja a beszedést ellentételezés útján, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és alapos oka van feltételezni, hogy a Bizottság számára járó összeg elveszne;

f) amennyiben, valamennyi, ezen albekezdés a)-e) pontjában említett lépést követően, nem történt meg a teljes összeg beszedése, úgy az intézmény a költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtja végre a beszedést.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kinyomtatja, és elküldi az adósnak a terhelési értesítést. A számvitelért felelős tisztviselő erről a pénzügyi információs rendszeren keresztül értesítést kap.

81. cikk

A követelések megállapítása

(A költségvetési rendelet 78. cikke)

A követelések megállapításához az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy:

a) a követelés biztos, azaz nem függ semmilyen feltételtől;

b) a követelés határozott összegű, azaz pontosan meghatározott pénzösszegben kifejezett;

c) a követelés esedékes, azaz nem érvényes rá fizetési határidő;

d) az adós adatai helyesek;

e) a beszedésre váró összeget a megfelelő költségvetési tételhez könyvelték;

f) a bizonylatok szabályszerűek;

g) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét betartják, különösen a 91. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelmények tekintetében.

82. cikk

Az esedékessé váló követelések megállapítására szolgáló bizonylatok

(A költségvetési rendelet 78. cikke)

(1) A követelés megállapítása az Unió jogosultságát bizonyító bizonylatokon alapul.

(2) A követelés megállapítása előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen ellenőrzi a bizonylatokat, vagy saját hatáskörében meggyőződik arról, hogy ellenőrzésük megtörtént.

(3) A bizonylatokat az engedélyezésre jogosult tisztviselő a 48. cikknek megfelelően megőrzi.

83. cikk

Késedelmi kamat

(A költségvetési rendelet 78. cikke)

(1) Az ágazatspecifikus szabályozások alkalmazásából fakadó különös rendelkezések sérelme nélkül minden olyan követelés után, amelyet nem fizettek meg a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig, e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kamatot kell fizetni.

(2) A 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés utáni kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletek esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett és az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a) nyolc százalékpont, ha a kötelezettség alapja az V. címben meghatározott, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés;

b) minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

(3) A kamatot a terhelési értesítésben megadott, a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőt követő naptári naptól azon napig kell számítani, amelyen a tartozás teljes összegének megfizetésére sor kerül.

A késedelmi kamat összegének megfelelő beszedési utalvány e kamat tényleges beérkezésekor kerül kiállításra.

(4) Pénzbírságok esetében, amennyiben az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő elfogad kifizetés helyett, a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőtől alkalmazandó kamatláb az e cikk (2) bekezdésében említett, a pénzbírságról szóló határozat elfogadása hónapjának első napján érvényes kamatlábnak felel meg, amelyet mindössze másfél százalékponttal kell növelni.

4. szakasz

A beszedés engedélyezése

84. cikk

A beszedési utalvány kiállítása

(A költségvetési rendelet 79. cikke)

(1) A beszedési utalvány meghatározza a következőket:

a) a pénzügyi év, amelyre a bevételt elkönyvelik;

b) hivatkozás azon jogi aktusra vagy kötelezettségvállalásra, amely a tartozás forrása, és feljogosít a beszedésre;

c) a megfelelő költségvetési jogcímcsoport és az esetlegesen alkalmazandó egyéb alfejezet, beleértve, adott esetben, a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokra tett utalásokat is;

d) a beszedésre váró összeg, euróban;

e) az adós neve és címe;

f) a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő;

g) a beszedés lehetséges módszere, beleértve különösen az ellentételezés vagy az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítése útján történő beszedést.

(2) A beszedési utalványt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezéssel és aláírással látja el, majd megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek.

(3) Minden intézmény számvitelért felelős tisztviselője jegyzéket készít a behajtandó esedékes követelésekről. Az Uniót megillető összegeket a jegyzékben a beszedési utalvány kibocsátásának időpontja szerint csoportosítja. A jegyzéket eljuttatja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője konszolidált jegyzéket készít, amelyben az esedékes összegek intézmények és a beszedési utalvány kibocsátásának napja szerinti bontásban szerepelnek. A jegyzéket csatolják a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéséhez.

(4) Az Unió pénzügyi érdekeinek megerősített védelme érdekében a Bizottság összeállítja az azon adósok nevét és tartozásuk összegét tartalmazó uniós adóslistát, amely adósokat jogerős bírósági határozat kötelez fizetésre, ám ennek ellenére e határozat kihirdetését követő egy éven belül nem vagy csak jelentéktelen mértékben teljesítették fizetési kötelezettségüket. E jegyzéket a személyes adatok a 45/2001/EK rendelet szerinti védelmének figyelembevételével közzé kell tenni.

Természetes személyek közzétett személyes adatait a követelés maradéktalan kifizetését követően késedelem nélkül el kell távolítani. Ugyanez vonatkozik olyan jogi személyek személyes adataira, amelyek hivatalos nevében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

Az adósnak az uniós adóslistára történő felvételéről szóló döntés során érvényesülnie kell az arányosság elvének, és figyelembe kell venni különösen az összeg jelentőségét.

85. cikk

Más intézmények javára végrehajtható határozat

(A költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése)

(1) A költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésében említett kivételes esetek akkor állnak fenn, ha az érintett intézmény kimerítette annak lehetőségeit, hogy a követelést önkéntes fizetés vagy a költségvetési rendelet 80. cikkének (1) bekezdése szerinti ellentételezés alapján szedje be, és a követelés jelentős összeget képvisel.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az EUMSZ 299. cikkében említett intézményektől eltérő érintett intézmények végrehajtható határozat elfogadását kérhetik a Bizottságtól.

(3) A végrehajtható határozat minden esetben megállapítja, hogy a követelés tárgyát képező összegeket a költségvetésnek az érintett intézményre vonatkozó szakaszában kell elkönyvelni, mely intézmény engedélyezésre jogosult tisztviselőnek minősül. A bevételt általános bevételként kell elkönyvelni, kivéve akkor, ha a költségvetési rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében meghatározott címzett bevételek valamely esete alá tartozik.

(4) A végrehajtható határozat elfogadását kérő intézmény tájékoztatja a Bizottságot minden olyan eseményről, amely a beszedést befolyásolhatja, és amennyiben a végrehajtható határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, a Bizottságot támogatva lép fel.

(5) A Bizottság és az érintett intézmény megállapodik e cikk végrehajtásának gyakorlati részleteiről.

5. szakasz

Beszedés

86. cikk

A beszedés alaki követelményei

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

(1) A követelés beszedését a számvitelért felelős tisztviselő elkönyveli az elszámolásban, és tájékoztatja arról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő vagy az előlegszámla-kezelő részére teljesített valamennyi készpénzfizetésről átvételi elismervényt kell adni.

(3) Több beszedési utalvány alanyát képező adós részteljesítését először a legrégebbi követeléssel kell szembeállítani, kivéve, ha az adós másképp rendelkezik.

A részleges fizetés először a kamatot fedezi.

87. cikk

Beszedés ellentételezés útján

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

(1) Amennyiben az adós olyan, a 81. cikk a) pontjának értelmében vett biztos, határozott összegű, esedékes követeléssel rendelkezik az Unióval szemben, amely egy kifizetési utalványban megállapított összeghez kapcsolódik, a számvitelért felelős tisztviselő a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követően ellentételezés útján szedi be a megállapított esedékessé váló követelés összegét.

Kivételes körülmények között, ha az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, mivel a számvitelért felelős tisztviselő alapos okkal feltételezi, hogy az Unió számára járó összeg másként elveszne, a számvitelért felelős tisztviselő a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő előtt hajtja végre a beszedést ellentételezés útján.

A számvitelért felelős tisztviselő a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtt szedi be a követelést az adós egyetértése esetén is.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban lévő bármilyen beszedés végrehajtása előtt a számvitelért felelős tisztviselő konzultál az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel, és tájékoztatja az érintett adósokat.

Amennyiben az adós valamely nemzeti hatóság vagy annak adminisztratív egysége, a számvitelért felelős tisztviselőnek legalább 10 munkanappal azelőtt értesíteni kell az érintett tagállamot, hogy az ellentételezés útján történő beszedés eszközével kívánna élni. A számvitelért felelős tisztviselő azonban az adott tagállammal vagy adminisztratív egységgel egyetértésben a határidő lejárta előtt is elindíthatja az ellentételezés útján történő beszedést.

(3) Az (1) bekezdésben említett ellentételezés joghatása megegyezik a fizetésével, és mentesíti az Uniót az adósság összege, illetve az esetlegesen esedékes kamatok alól.

88. cikk

Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában

(A költségvetési rendelet 79. és 80. cikke)

(1) Amennyiben a terhelési értesítésben szereplő és a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig nem történik meg a teljes összeg beszedése, úgy a számvitelért felelős tisztviselő a 87. cikk sérelme nélkül értesíti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és haladéktalanul megindítja a beszedést bármely lehetséges jogi eljárás alkalmazásával, megfelelő esetben az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítését is beleértve.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett beszedési módszer nem alkalmazható, és az adós a számvitelért felelős tisztviselő hivatalos felszólítására sem fizette meg az összeget, úgy a számvitelért felelős tisztviselő, a 87. cikk sérelme nélkül, a költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosított vagy jogi eljárással biztosított beszedési határozat útján hajtja végre a beszedést.

89. cikk

Fizetési póthatáridő

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben, az adós kellően indokolt, írásbeli kérésére meghosszabbíthatja a fizetési határidőt az alábbi két feltétel teljesülése esetén:

a) az adós vállalja, hogy a 83. cikkben meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett fizetési haladék teljes időtartamára, amely a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőtől kezdődik;

b) az Unió jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az intézmény számvitelért felelős tisztviselője elfogad.

Az első bekezdés b) pontjában említett biztosíték az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik személy által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető.

Rendkívüli körülmények esetén és az adós kérésére a számvitelért felelős tisztviselő eltekinthet az első bekezdés b) pontjában említett biztosíték megkövetelésétől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adós hajlandó és képes teljesíteni a fizetést a póthatáridőig, ám ilyen biztosítékot nem tud nyújtani, és nehéz helyzetben van.

90. cikk

Pénzbírságok és egyéb büntetések beszedése

(A költségvetési rendelet 80. és 83. cikke)

(1) Amennyiben az Európai Unió Bíróságánál keresetet nyújtanak be egy az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés szerinti pénzbírságot vagy egyéb büntetést kiszabó bizottsági határozattal szemben, és amíg valamennyi jogorvoslati lehetőség ki nem merül, az adós ideiglenesen átutalja az érintett összeget a számvitelért felelős tisztviselő által megjelölt bankszámlára, vagy a számvitelért felelős tisztviselő számára elfogadható pénzügyi biztosítékot nyújt. A biztosítéknak függetlennek kell lennie a pénzbírság vagy egyéb büntetés megfizetési kötelezettségétől, és első lehívásra végrehajthatónak kell lennie. E biztosíték az alapkövetelésre és a 83. cikk (4) bekezdésében meghatározott esedékes kamatra nyújt fedezetet.

(2) Az ideiglenesen beszedett összegeket a Bizottság pénzügyi eszközökbe fekteti, garantálva ezáltal azok biztonságát és likviditását, és arra törekedve, hogy azok pozitív hozamot eredményezzenek.

(3) Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírság vagy büntetés megerősítésre került, az alábbi intézkedések valamelyikére kerülhet sor:

a) az ideiglenesen beszedett összegeket és ezek kamatát vagy egyéb hozamát legkésőbb a jogorvoslati lehetőségek kimerülésének évét követő pénzügyi évben a költségvetési rendelet 83. cikke szerint be kell állítani a költségvetésbe;

b) pénzügyi biztosíték nyújtása esetén érvényesíteni kell a biztosítékot, és a megfelelő összeget be kell állítani a költségvetésbe.

Ha a Bíróság megnövelte a pénzbírság vagy büntetés összegét, a Bizottság határozatának megfelelő összegig az első albekezdés a) és b) pontja alkalmazandó, a növekmény összegét pedig a számvitelért felelős tisztviselő szedi be, és azt be kell állítani a költségvetésbe.

(4) Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírságot vagy büntetést eltörölték vagy csökkentették, az alábbi intézkedések valamelyikére kerülhet sor:

a) az indokolatlanul beszedett összeget és annak kamatát vissza kell fizetni az érintett harmadik fél számára; amennyiben a vonatkozó időszakban elért hozam összességében negatív, az indokolatlanul beszedett összeg névértékét kell visszafizetni;

b) pénzügyi biztosíték nyújtása esetén fel kell szabadítani a biztosítékot.

91. cikk

Lemondás a megállapított követelések beszedéséről

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő esetekben mondhat le a megállapított követelések teljes vagy részleges beszedéséről:

a) ha a beszedés előrelátható költségei meghaladnák a beszedett összeget, és a lemondás nem árt az Unió tekintélyének;

b) ha az összeg a követelés fennállásának időtartama, illetve az adós fizetésképtelensége következtében nem szedhető be;

c) ha a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az intézményben létrehozott, előre meghatározott eljárásokkal összhangban, az alábbi, minden körülmények között alkalmazandó szempontok szerint jár el:

a) a követelés megállapítására okot adó szabálytalanság súlyosságára vonatkozó tényállás jellege (csalás, ismételt jogsértés, szándék, gondosság kötelezettségének megsértése, jóhiszeműség, nyilvánvaló tévedés);

b) azon hatás, amelyet a beszedésről való lemondás gyakorolna az Unió működésére és pénzügyi érdekeire (az érintett összeg, a precedensteremtés kockázata, a szabályok kötelező erejének aláásása).

Az eset körülményeitől függően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi, kiegészítő szempontokat is figyelembe veheti:

a) a beszedésről való lemondás által okozott versenytorzulás;

b) a gazdasági és társadalmi károk, amelyeket a tartozás teljes beszedése okozna.

(3) A költségvetési rendelet 80. cikkének (2) bekezdésében említett lemondó határozatot meg kell indokolni, és utalni kell abban a beszedés biztosítása érdekében meghozott intézkedésekre, valamint azon jogi és ténybeli körülményekre, amelyeken a lemondás alapul. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 84. cikkel összhangban mond le a beszedésről.

(4) Egy megállapított követelés beszedéséről való lemondás jogát az intézmény nem ruházhatja át az alábbi esetek egyikében sem:

a) amennyiben a lemondás által érintett összeg legalább 1 000 000 EUR;

b) amennyiben a lemondás által érintett összeg legalább 100 000 EUR, és ezen összeg a megállapított követelés legalább 25 %-ának felel meg.

Az első albekezdésben meghatározott küszöbértékek alatt valamennyi intézmény maga határozza meg belső szabályzatában a megállapított követelések beszedéséről való lemondás jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

(5) Minden intézmény évente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (1)-(4) bekezdésben említett, legalább 100 000 EUR-nak megfelelő összegek beszedéséről való lemondásokról. A Bizottság esetében e jelentést a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához kell csatolni.

92. cikk

Megállapított követelés megszüntetése

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

(1) Tévedés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 82. és 84. cikkel összhangban egészében vagy részben törli a megállapított követelést, és a törlést megfelelően indokolja.

(2) Minden intézmény maga határozza meg belső szabályzatában a megállapított követelés törlési jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

93. cikk

Az elévülési időre vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 81. cikke)

(1) Az Unió harmadik felekkel szembeni jogosultságainak elévülési ideje az adóssal a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti terhelési értesítésben közölt határidő lejártát követő napon kezdődik.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési ideje azon a napon kezdődik, amikor a megfelelő jogi kötelezettségvállalás értelmében a harmadik fél jogosultságának kifizetése esedékes.

(2) A harmadik felekkel szembeni uniós jogosultságok elévülési idejét egy intézmény, vagy az intézmény kérésére cselekvő tagállam minden olyan cselekménye megszakítja, amelyről a harmadik felet értesítik és az adósság beszedésére irányul.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési idejét minden olyan, az adósság beszedésére irányuló cselekmény megszakítja, amelyről a hitelezők vagy azok meghatalmazottjai értesítik az Uniót.

(3) A (2) bekezdésben említett megszakítást követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(4) Az (1) bekezdésben említett követeléssel kapcsolatos minden jogi lépés, beleértve a magukat később nem illetékesnek nyilvánító bíróságok előtti lépéseket is, megszakítja az elévülési időt. Az új ötéves elévülési időszak addig nem kezdődik meg, amíg nincs jogerős ítélet, vagy ugyanazon felek ugyanazon esetben nem jutnak peren kívüli egyezségre.

(5) Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő a 89. cikkel összhangban fizetési haladékot ad az adósnak, úgy ez az elévülési idő megszakításának minősül. A meghosszabbított fizetési határidő lejártát követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben megállapított elévülési idő lejárta után a jogosultságok nem szedhetők be.

6. FEJEZET

Kiadási műveletek

94. cikk

Finanszírozási döntés

(A költségvetési rendelet 84. cikke)

(1) A finanszírozási döntés meghatározza a költségvetésből fedezett kiadásokkal járó fellépés lényeges elemeit.

(2) A finanszírozási döntés meghatározza mindenekelőtt a következőket:

a) vissza nem térítendő támogatások esetében:

i. utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési tételre;

ii. az év prioritásai, a megvalósítandó célkitűzések és a pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokkal várhatóan elért eredmények;

iii. a javaslatok kiválasztására használandó lényeges jogosultsági, kiválasztási és odaítélési feltételek;

iv. a társfinanszírozás maximálisan lehetséges aránya; ha több arányt terveznek, az egyes arányok esetében követendő szempontok;

v. a pályázati felhívások ütemterve és irányadó összege;

b) közbeszerzések esetében:

i. az adott évben közbeszerzésekre fenntartott globális költségvetési keret;

ii. a tervezett szerződések irányszáma és típusa és - ha lehetséges - általános tárgya;

iii. a közbeszerzési eljárások indításának tervezett időtartama;

c) a költségvetési rendelet 187. cikkében említett vagyonkezelői alapok esetében:

i. utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési tételre;

ii. a vagyonkezelői alap számára fenntartott éves előirányzat az alap teljes futamidejére tervezett összegekkel együtt;

iii. a vagyonkezelői alap célja és futamideje;

iv. a vagyonkezelői alap irányítási szabályai;

v. annak lehetősége, hogy költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházzanak át a költségvetési rendelet 187. cikkének (2) bekezdésében említett szervezetekre és személyekre;

d) pénzdíjak esetében:

i. utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési tételre;

ii. az elérendő célok és a várt eredmények;

iii. a részvétel lényeges feltételei és az odaítélési feltételek;

iv. a versenypályázat időtartama és a díj vagy díjak összege;

e) a pénzügyi eszközök esetében:

i. utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési tételre;

ii. az elérendő célok és a várt eredmények;

iii. a pénzügyi eszköz számára előirányzott összeg;

iv. az indikatív végrehajtási ütemterv.

(3) Amennyiben a költségvetési rendelet 128. cikkében említett munkaprogram a pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokból finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozóan tartalmazza az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott információkat, a munkaprogramot elfogadó határozatot e támogatások tekintetében finanszírozási döntésnek kell tekinteni.

A közbeszerzések, vagyonkezelői alapok, pénzdíjak és pénzügyi eszközök vonatkozásában, amennyiben a pénzügyi évre engedélyezett megfelelő előirányzatok végrehajtásáról az e cikk (2) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában meghatározott információkat tartalmazó munkaprogram rendelkezik, az e munkaprogramot elfogadó határozatot az érintett közbeszerzések, vagyonkezelői alapok, pénzdíjak és pénzügyi eszközök tekintetében finanszírozási döntésnek kell tekinteni.

Amennyiben a munkaprogram egy vagy több fellépés tekintetében nem tartalmazza ezen információkat, azt megfelelően módosítani kell, vagy az érintett fellépések tekintetében egyedi finanszírozási döntést kell elfogadni.

(4) A már elfogadott finanszírozási döntés lényeges változtatásához az eredeti döntés elfogadásával azonos eljárást kell követni, az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül.

1. szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

95. cikk

Globális és ideiglenes kötelezettségvállalások

(A költségvetési rendelet 85. cikke)

(1) A globális költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtására vagy olyan finanszírozási megállapodás útján kerül sor, amely maga rendelkezik egy vagy több, azt követő jogi kötelezettségvállalásról, vagy pedig egy vagy több jogi kötelezettségvállalás útján kerül sor.

A harmadik országoknak biztosított közvetlen pénzügyi segítségnyújtás és költségvetés-támogatás területén kötött finanszírozási megállapodások jogi kötelezettségvállalást testesítenek meg, és más jogi kötelezettségvállalás megkötése nélkül is kifizetésekhez vezethetnek.

(2) Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtása egy vagy több, későbbi kifizetés iránti jogosultságot teremtő jogi kötelezettségvállalás útján, illetve a személyzeti kiadások vagy az intézmények uniós eseményekhez kapcsolódó kommunikációs költségei esetében közvetlen kifizetéssel történik.

96. cikk

A globális kötelezettségvállalás elfogadása

(A költségvetési rendelet 85. cikke)

(1) Globális kötelezettségvállalásra finanszírozási döntés alapján kerül sor.

A globális kötelezettségvállalást legkésőbb a végső kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó döntés meghozatala előtt, és - amennyiben az érintett előirányzatok végrehajtása a 188. cikk szerinti munkaprogram elfogadását foglalja magában - legkorábban azt követően kell megtenni, hogy a munkaprogramot elfogadták.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó olyan esetben, amikor a globális kötelezettségvállalás végrehajtására finanszírozási megállapodás útján kerül sor.

97. cikk

Az aláírás egységessége

(A költségvetési rendelet 85. cikke)

(1) Azon szabálytól, amely szerint ugyanazon személynek kell aláírnia a költségvetési kötelezettségvállalást és az annak megfelelő jogi kötelezettségvállalást, csak az alábbi esetekben lehet eltérni:

a) amennyiben a kötelezettségvállalás ideiglenes;

b) amennyiben a globális kötelezettségvállalás harmadik országgal kötött finanszírozási megállapodásra vonatkozik;

c) amennyiben az intézmény döntése jogi kötelezettségvállalásnak minősül;

d) amennyiben a globális kötelezettségvállalás végrehajtására több olyan jogi kötelezettségvállalás útján kerül sor, amelyekért különböző engedélyezésre jogosult tisztviselők felelősek;

e) amennyiben a külső fellépések finanszírozására rendelkezésre álló előlegszámlákkal kapcsolatos jogi kötelezettségvállalásokat a 72. cikkben említett helyi szervhez tartozó személyzet tagjainak kell aláírniuk az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítására, aki azonban teljes mértékben felel a mögöttes ügyletért;

f) amennyiben az intézmény a költségvetési rendelet 199. cikkének (1) bekezdése értelmében egy intézményközi európai hivatal igazgatóját engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel bízta meg.

(2) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki a költségvetési kötelezettségvállalást aláírta, akadályoztatva van, és a jogi kötelezettségvállalás megkötésére nyitva álló határidővel össze nem egyeztethető ideig akadályoztatva marad, úgy a jogi kötelezettségvállalást az egyes intézmények által elfogadott helyettesítési szabályok értelmében kijelölt személy köti meg, feltéve, hogy az említett személy a költségvetési rendelet 65. cikkének (3) bekezdése értelmében engedélyezésre jogosult tisztviselői státusszal rendelkezik.

98. cikk

Ideiglenes kötelezettségvállalásokkal fedezett igazgatási kiadások

(A költségvetési rendelet 85. cikke)

A rendszeres igazgatási kiadások közé tartozó tételek, amelyek ideiglenes kötelezettségvállalásokat eredményezhetnek, a következők:

a) személyzeti kiadások, függetlenül attól, hogy az érintett személyzet a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik-e, egyéb emberi erőforrással és nyugdíjjal kapcsolatos kiadások, valamint a szakértők díjazásával kapcsolatos kiadások;

b) az intézmény tagjaival kapcsolatos kiadások;

c) képzési kiadások;

d) versenyvizsgákkal, személyzeti felvétellel és alkalmazással kapcsolatos kiadások;

e) szolgálati utakkal kapcsolatos kiadások;

f) reprezentációs kiadások;

g) tanácskozásokkal kapcsolatos kiadások;

h) szabadfoglalkozású tolmácsok és fordítók;

i) tisztviselőcsere;

j) ingó és ingatlan vagyontárgyak után rendszeresen fizetendő bérleti díjak, vagy a jelen rendelet 121. cikke értelmében vett ingatlanszerződéssel vagy a költségvetési rendelet 203. cikke (8) bekezdése szerinti kölcsön részleteivel kapcsolatos rendszeres kifizetések;

k) különböző biztosítások;

l) takarítás, karbantartás és biztonság;

m) szociális jóléti és egészségügyi kiadások;

n) távközlési szolgáltatások használata;

o) pénzügyi díjak;

p) jogi kiadások;

q) kártérítés, beleértve a kamatot is;

r) munkaberendezések;

s) víz, gáz és elektromos áram;

t) kiadványok nyomtatott vagy elektronikus formában;

u) az intézmények uniós eseményekhez kapcsolódó kommunikációs tevékenységei.

99. cikk

Az egyedi jogi kötelezettségvállalások nyilvántartása

(A költségvetési rendelet 86. cikke)

Amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalást egy vagy több egyedi jogi kötelezettségvállalás követi, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő rögzíti a központi elszámolásban ezen következő, egyedi jogi kötelezettségvállalások összegét.

Az elszámolás során jelezni kell azon globális kötelezettségvállalás referenciaadatait, amelyekre az egyedi kötelezettségvállalásokat elkönyvelik.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet 86. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében említett eseteket kivéve azt megelőzően rögzíti az összegeket az elszámolásban, mielőtt aláírná a megfelelő, egyedi jogi kötelezettségvállalásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő minden esetben ellenőrzi, hogy a teljes összeg nem lépi-e túl a megfelelő globális kötelezettségvállalás összegét.

2. szakasz

A kiadások jóváhagyása

100. cikk

A kiadások jóváhagyása és "kifizethető" (bon à payer) jelzéssel való ellátása

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

(1) A kiadások jóváhagyása a 110. cikk szerinti bizonylatokon alapul, amelyek tanúsítják a kötelezettségek jogosságát a tényleges szolgáltatásnyújtás, a tényleges árubeszerzés, illetve az építési beruházás tényleges megvalósulásának igazolása, vagy a kifizetést, például előfizetéseket vagy képzések díjainak befizetését igazoló egyéb okmányok alapján.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen ellenőrzi a bizonylatokat, vagy saját hatáskörében meggyőződik arról, hogy az ellenőrzés megtörtént, mielőtt döntést hozna a kiadás jóváhagyásáról.

(3) A jóváhagyási döntés azáltal jut kifejezésre, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő formális döntése által szabályszerűen, a költségvetési rendelet 65. cikke (5) bekezdésének megfelelően saját hatáskörben felhatalmazott tagja, az aláírását is tartalmazó "kifizethető" (bon à payer) jelzéssel látja el az utalványt. A felhatalmazásról szóló döntést tájékoztatásul meg kell őrizni.

101. cikk

"A tényeknek megfelelő" (conforme aux faits) jelzés az előfinanszírozási kifizetések vonatkozásában

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Az előfinanszírozási kifizetések esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja "a tényeknek megfelelő" (conforme aux faits) jelzéssel igazolja, hogy a jogi kötelezettségvállalásban az előfinanszírozás kifizetésével kapcsolatban előírt feltételek teljesültek.

102. cikk

A közbeszerzési szerződések kifizetésének jóváhagyása az időközi és egyenlegkifizetések vonatkozásában

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

A közbeszerzési szerződések alapján teljesített időközi és egyenlegkifizetések esetében a "kifizethető" (bon à payer) jelzés igazolja, hogy:

a) az intézmény megkapta, és hivatalosan iktatta a szerződő fél által kiállított számlát;

b) az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja magát a számlát, vagy a beérkezett számlát kísérő belső bizonylatot "a tényeknek megfelelő" (conforme aux faits) jelzéssel látta el, és aláírta;

c) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy az ő felelősségére eljáró személy valamennyi szempontból és különösen a kifizetendő összeg megállapítása és a kifizetés mentesítő hatásának igazolása tekintetében ellenőrizte a számlát.

Az első bekezdés b) pontjában említett "a tényeknek megfelelő" (conforme aux faits) jelzés igazolja, hogy a szerződésben előírt szolgáltatások nyújtása, illetve a szerződésben előírt áruk beszerzése, illetve a szerződésben előírt építési beruházás rendben megvalósult. Árubeszerzés vagy építési beruházás esetén a szakmailag illetékes tisztviselő vagy egyéb alkalmazott előzetes átvételi elismervényt, majd a szerződésben megállapított kezességvállalási időszak lejártát követően végleges átvételi elismervényt állít ki. Az említett két elismervény egyenértékű "a tényeknek megfelelő" (conforme aux faits) jelzéssel.

Az előfizetéseket vagy képzések díjait is magában foglaló visszatérő kifizetések vonatkozásában a "tényeknek megfelelő" (conforme aux faits) jelzés igazolja, hogy a hitelező jogosultsága megfelel a kifizetést igazoló vonatkozó bizonylatoknak.

103. cikk

A vissza nem térítendő támogatások kifizetésének jóváhagyása az időközi és egyenlegkifizetések vonatkozásában

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Vissza nem térítendő támogatások céljára szolgáló időközi és egyenlegkifizetések esetén a "kifizethető" (bon à payer) jelzés igazolja, hogy:

a) az intézmény megkapta, és hivatalosan iktatta a kedvezményezett kifizetés iránti kérelmét;

b) egy, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tisztviselő vagy szakmailag illetékes egyéb alkalmazott magát a kifizetés iránti kérelmet vagy a beérkezett költségelszámolást kísérő belső bizonylatot "a tényeknek megfelelő" (conforme aux faits) jelzéssel látta el és aláírta;

c) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy az ő felelősségére eljáró személy valamennyi szempontból és különösen a kifizetendő összeg megállapítása és a kifizetés mentesítő hatásának igazolása tekintetében ellenőrizte a kifizetés iránti kérelmet.

Az első bekezdés b) pontjában említett jóváhagyással az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tisztviselő vagy szakmailag illetékes egyéb alkalmazott igazolja, hogy a kedvezményezett által végrehajtott tevékenység vagy munkaprogram minden tekintetben megfelel a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak vagy az ilyen támogatásról szóló határozatnak, beleértve adott esetben azt is, hogy a kedvezményezett által elszámolt költségek elszámolhatók.

104. cikk

A személyzeti kiadások kifizetésének jóváhagyása

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Személyzeti kiadások teljesítésére szolgáló kifizetések esetében a "kifizethető" jelzés igazolja az alábbi bizonylatok meglétét:

a) a havi alapilletmény tekintetében:

i. a személyzet teljes jegyzéke, amely illetményük valamennyi elemét tartalmazza;

ii. az egyes esetekben hozott döntéseket tartalmazó űrlap (személyi adatlap), amely valamennyi változás esetén jelzi az illetmény elemeiben bekövetkező változásokat;

iii. alkalmazás vagy kinevezés esetében az alkalmazásról, illetve a kinevezésről szóló határozat hiteles másolata, amelyet az első alapilletmény kifizetésének jóváhagyásához kell csatolni;

b) egyéb illetmények, például óradíjban vagy napidíjban részesülő személyzet tekintetében: a személyzet engedélyezésre jogosult tagjának aláírásával igazolt kimutatás a teljesített napokról, illetve órákról;

c) a túlóra tekintetében: a személyzet engedélyezésre jogosult tagjának aláírásával igazolt kimutatás a teljesített túlórákról;

d) a kiküldetési költségek tekintetében:

i. az illetékes hatóság által aláírt kiküldetési megbízás;

ii. a kiküldetési költségek kimutatása, amelyet a személyzet kiküldetésre küldött tagja és a megfelelő hatáskörrel felruházott hivatali felettese ír alá, amennyiben a kiküldetési költségek eltérnek a kiküldetési megbízásban foglaltaktól;

e) a személyzettel kapcsolatos néhány egyéb igazgatási kiadás tekintetében, ideértve az előfizetéseket vagy a képzések költségeit, amelyeket a szerződés szerint előre kell fizetni: a kiadás alapjául szolgáló döntésre hivatkozó bizonylatok, amelyek tartalmazzák a számítás valamennyi elemét.

A kiküldetési költségek az első albekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett kimutatásában fel kell tüntetni a kiküldetés helyét, az indulás és a kiküldetés helyére való megérkezés napját és időpontját, az utazási költségeket, a tartózkodási költségeket és az egyéb, megfelelő bizonylatok alapján jóváhagyott kiadásokat.

105. cikk

A "kifizethető" (bon à payer) jelzéssel való ellátás lehetséges formái

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Számítógépes rendszeren kívül a "kifizethető" jelzés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet szakmailag illetékes és a 100. cikkel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja aláírásával ellátott bélyegzőlenyomat útján jön létre. Számítógépes rendszer esetében a "kifizethető" jelzés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja általi biztonságos elektronikus érvényesítés útján jön létre.

106. cikk

"A tényeknek megfelelő" (conforme aux faits) jelzéssel való ellátás lehetséges formái

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Számítógépes rendszeren kívül a "tényeknek megfelelő" jelzés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet szakmailag illetékes és a 101. cikkel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja aláírásával ellátott bélyegzőlenyomat útján jön létre. Számítógépes rendszer esetében "a tényeknek megfelelő" jelzés a személyzet szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja általi biztonságos elektronikus érvényesítés útján jöhet létre.

3. szakasz

A kifizetések engedélyezése

107. cikk

A kifizetések ellenőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

(A költségvetési rendelet 89. cikke)

A kifizetési utalvány elkészítésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a kifizetési utalványt megfelelő módon bocsátották ki, ami azt jelenti, hogy előzőleg megfelelő jóváhagyási döntés született "kifizethető" jelzés formájában, továbbá a fizetés kedvezményezettjének adatai helyesek, és az összeg esedékes;

b) a kifizetési utalvány megfelel azon költségvetési kötelezettségvállalásnak, amellyel szemben elkönyvelték;

c) a kiadást a megfelelő költségvetési tételre terhelték;

d) az előirányzatok rendelkezésre állnak.

108. cikk

A kifizetési utalvány kötelező adatai és továbbítása a számvitelért felelős tisztviselőnek

(A költségvetési rendelet 89. cikke)

(1) A kifizetési utalvány meghatározza a következőket:

a) a pénzügyi év, amelyre a kiadást elkönyvelik;

b) a megfelelő költségvetési jogcímcsoport és az esetlegesen alkalmazandó egyéb alfejezet;

c) hivatkozás a kifizetési jogosultságot keletkeztető jogi kötelezettségvállalásra;

d) hivatkozás azon költségvetési kötelezettségvállalásra, amellyel szemben a kifizetést elkönyvelik;

e) a fizetendő összeg, euróban;

f) a kedvezményezett neve, címe és bankszámlaadatai;

g) a kiadás tárgya;

h) a fizetés módja;

i) a könyvelési tételek rögzítése a nyilvántartásban a 248. cikkel összhangban.

(2) A kifizetési utalványt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezéssel és aláírással látja el, majd megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek.

4. szakasz

A kiadások kifizetése

109. cikk

A kifizetések típusai

(A költségvetési rendelet 90. cikke)

(1) Az előfinanszírozás induló forrást biztosít. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően az előfinanszírozást több kifizetésre lehet bontani.

(2) A megismételhető időközi kifizetés célja a határozat vagy megállapodás végrehajtása során felmerült költségek megtérítése, illetve a szerződés időközi szakaszaiban befejezett vagy nyújtott szolgáltatások, áruszállítás vagy építési beruházás kifizetése. Az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül, az időközi kifizetés részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét.

(3) A kiadások lezárására egyenlegkifizetés formájában kerül sor; az egyenlegkifizetés nem megismételhető, és keretében valamennyi korábbi kifizetés elszámolásra kerül.

110. cikk

Bizonylatok

(A költségvetési rendelet 90. cikke)

(1) Az előfinanszírozás, beleértve a több kifizetésből álló előfinanszírozást, a szerződés, a határozat, a megállapodás, illetve az alap-jogiaktus vagy olyan bizonylatok alapján kerül kifizetésre, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a finanszírozott tevékenységek megfelelnek-e a kérdéses szerződésben, határozatban, illetve megállapodásban foglalt feltételeknek. Amennyiben az előfinanszírozás kifizetésének időpontját ezek az eszközök rögzítik, az esedékes összeg kifizetéséhez nincs szükség külön kérelemre.

(2) Az időközi kifizetések és az egyenlegkifizetések olyan bizonylatokon alapulnak, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a finanszírozott tevékenységet az alap-jogiaktusnak vagy a határozatnak megfelelően, illetve a szerződésben vagy megállapodásban foglalt feltételekkel összhangban végezték-e.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, valamint az alap-jogiaktussal, határozatokkal, szerződésekkel és megállapodásokkal összhangban megállapítja az e cikkben említett bizonylatok ismérveit. A (2) bekezdés alkalmazásában a technikai és a pénzügyi végrehajtásról szóló időközi és zárójelentések bizonylatnak minősülnek.

(4) A bizonylatokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 48. cikknek megfelelően megőrzi.

5. szakasz

A kiadási műveletek határidői

111. cikk

Fizetési határidők és késedelmi kamat

(A költségvetési rendelet 92. cikke)

(1) A kifizetésre rendelkezésre álló idő tartalmazza a kiadások jóváhagyását, engedélyezését és kifizetését.

A kifizetésre rendelkezésre álló idő a kifizetés iránti kérelem kézhezvételétől fogva számítandó.

A kifizetés iránti kérelmet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő feljogosított szolgálata a lehető legrövidebb időn belül nyilvántartásba veszi, és a kézhezvétel időpontjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.

A kifizetés időpontja azon nap, amikor az intézmény számláját megterhelik.

(2) A kifizetés iránti kérelem tartalmazza az alábbi lényeges elemeket:

a) a hitelező azonosítója;

b) összeg;

c) pénznem;

d) dátum.

Bármely lényeges elem hiánya esetén a kifizetés iránti kérelmet el kell utasítani.

A kifizetési iránti kérelem elutasításáról és annak okairól a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb a kifizetés iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül írásban értesíteni kell a hitelezőt.

(3) A fizetési határidőnek a költségvetési rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében említett felfüggesztése esetén a kifizetésre fennmaradó idő attól a naptól számítandó újra, amelyen a kért információkat vagy a módosított bizonylatokat kézhez veszik, vagy a szükséges további ellenőrzéseket, köztük a helyszíni ellenőrzéseket elvégzik.

(4) A költségvetési rendelet 92. cikkének (1) bekezdésben megállapított határidők lejáratát követően a hitelező az alábbi feltételeknek megfelelően kamatra jogosult:

a) a kamatlábak az e rendelet 83. cikke (2) bekezdésében említett kamatlábak;

b) a kamatot a költségvetési rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében megállapított fizetési határidő lejáratát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell fizetni.

Amennyiben azonban az első albekezdéssel összhangban számított kamat nem haladja meg a 200 EUR-t, azt a hitelezőnek csak kérésre, a késedelmes kifizetés beérkezésétől számított két hónapon belül megküldött kérelem esetén kell megfizetni.

(5) Minden intézmény jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési rendelet 92. cikkében megállapított határidők betartásáról és a határidők felfüggesztéséről. A Bizottság jelentését csatolni kell a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésekhez.

7. FEJEZET

Informatikai rendszerek

112. cikk

Az informatikai rendszerek leírása

(A költségvetési rendelet 93. cikke)

Amennyiben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos műveletek feldolgozására számítógépes rendszereket és alrendszereket alkalmaznak, úgy azok teljes és naprakész leírására van szükség.

Valamennyi leírás meghatározza az összes adatmező tartalmát, és ismerteti, hogy a rendszer miként kezeli az egyes műveleteket. Részletesen bemutatja, miként biztosítja a rendszer az egyes műveletek teljes ellenőrzési nyomvonalát.

113. cikk

Időszakos mentés

(A költségvetési rendelet 93. cikke)

A számítógépes rendszerek és alrendszerek adatait időszakosan menteni kell, és biztos helyen kell őrizni.

8. FEJEZET

Belső ellenőr

114. cikk

A belső ellenőr kinevezése

(A költségvetési rendelet 98. cikke)

(1) Minden intézmény működésének különleges jellemzőihez és szükségleteihez igazított rendelkezésekkel összhangban nevezi ki belső ellenőrét. Az intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső ellenőr kinevezéséről.

(2) Minden intézmény működésének különleges jellemzőivel és szükségleteivel összhangban határozza meg a belső ellenőr hatáskörét, és részletesen megállapítja a belső ellenőr feladatainak gyakorlására vonatkozó célkitűzéseket és eljárásokat, megfelelő figyelemmel a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi normákra is.

(3) Az intézmény olyan tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat nevezhet ki belső ellenőrnek, aki a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, különleges szakértelemmel rendelkezik és a tagállamok egyikének állampolgára.

(4) Ha két vagy több intézmény ugyanazon belső ellenőrt nevezi ki, úgy meg kell hozniuk a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy a 119. cikkben megállapított módon felelősségre vonható legyen tevékenységéért.

(5) Az intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső ellenőr megbízatásának megszűnéséről.

115. cikk

A belső ellenőr működési forrásai

(A költségvetési rendelet 99. cikke)

Az intézmény a belső ellenőr rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési feladatai megfelelő ellátáshoz szükséges forrásokat, valamint a feladatait, jogait és kötelezettségeit részletesen ismertető szabályzatot.

116. cikk

Munkaprogram

(A költségvetési rendelet 99. cikke)

(1) A belső ellenőr elfogadja munkaprogramját, és benyújtja azt az intézménynek.

(2) Az intézmény felkérheti a belső ellenőrt olyan ellenőrzés elvégzésére is, amely nem szerepel az (1) bekezdésben említett munkaprogramban.

117. cikk

A belső ellenőr által készített jelentések

(A költségvetési rendelet 99. cikke)

(1) A belső ellenőr benyújtja az intézménynek a költségvetési rendelet 99. cikkének (3) bekezdésében előírt éves belső ellenőrzési jelentést, amely tartalmazza az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a legfontosabb ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

Ezen éves jelentés említést tesz minden olyan rendszerbeli problémáról is, amelyet a költségvetési rendelet 73. cikkének (6) bekezdése szerint létrehozott szakosított testület tárt fel.

(2) Minden intézmény megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy a leginkább bevált módszerek tekintetében a többi intézménnyel folytatott csereprogram részét képezzék.

(3) A belső ellenőr jelentésének összeállítása során különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének való általános megfelelésre összpontosít, és biztosítja, hogy ezen alapelv alkalmazásának folyamatos javítása és szélesítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket.

118. cikk

Függetlenség

(A költségvetési rendelet 100. cikke)

A belső ellenőr teljes függetlenséget élvez ellenőrzései során. Nem adható számára semmilyen utasítás, és nem korlátozható semmilyen módon azon feladatai teljesítésében, amelyeket kinevezése alapján a költségvetési rendelet szerint ráruháztak.

119. cikk

A belső ellenőr felelőssége

(A költségvetési rendelet 100. cikke)

E cikkel összhangban eljárva kizárólag az intézmény vonhatja felelősségre tevékenységéért a belső ellenőrt, mint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat.

Az intézmény csak indoklással ellátott döntés alapján kezdhet vizsgálatot. E döntésről tájékoztatni kell az érdekelt felet. Az intézmény megbízhat a közvetlen felelősségébe tartozó vizsgálat vezetésével egy vagy több olyan tisztviselőt, aki a személyzet érintett tagjával azonos vagy annál magasabb besorolási fokozatba tartozik. A vizsgálat során az érdekelt felet is meg kell hallgatni.

A vizsgálati jelentést meg kell küldeni az érdekelt félnek, akit az intézmény ezt követően meghallgat a jelentésben foglalt üggyel kapcsolatban.

A jelentés és a meghallgatás alapján az intézmény indoklással ellátott határozatot fogad el az eljárás lezárásáról, vagy indoklással ellátott határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 22. és 86. cikkével, valamint IX. mellékletével összhangban. A fegyelmi intézkedésről vagy pénzbüntetésről szóló határozatról értesíteni kell az érdekelt felet, és tájékoztatásul azt meg kell küldeni a többi intézménynek és a Számvevőszéknek is.

Az érdekelt fél a személyzeti szabályzatban előírtaknak megfelelően keresetet nyújthat be az ilyen határozatokkal kapcsolatban az Európai Unió Bíróságánál.

120. cikk

Kereset az Európai Unió Bírósága előtt

(A költségvetési rendelet 100. cikke)

A személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül a belső ellenőr közvetlenül az Európai Unió Bíróságához fordulhat a belső ellenőrként folytatott tevékenységét érintő jogi aktusokkal kapcsolatosan. Az ilyen keresetet a kérdéses jogi aktusról szóló értesítés napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.

Az ilyen kereseteket az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 91. cikkének (5) bekezdésében előírt módon kell kivizsgálni és megítélni.

V. CÍM

KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

121. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(A költségvetési rendelet 101. cikkének (2) bekezdése)

(1) Az ingatlanszerződés körébe földterület, meglévő épület és egyéb ingatlan vétele, hosszú lejáratú és egyéb bérlete, haszonélvezete, lízingje és bérlet útján történő vétele tartozik, vételi opcióval vagy anélkül.

(2) Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés körébe termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele tartozik, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet.

(3) Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés körébe az olyan építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése tartozik, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) II. mellékletében szereplő tevékenységek valamelyikével kapcsolatos, vagy az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése.

Az "építmény" magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.

(4) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés körébe olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások tartoznak, amelyek nem tartoznak az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés és az ingatlanszerződés körébe.

(5) Árubeszerzésből és szolgáltatásnyújtásból álló vegyes szerződések esetében a fő tárgyat az egyes árubeszerzések és szolgáltatások értékének összehasonlítása alapján kell meghatározni.

Az egy típusú közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás) és koncessziót (építési vagy szolgáltatási) magában foglaló vegyes szerződést a közbeszerzési szerződésre alkalmazandó rendelkezések szerint kell odaítélni.

(6) A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározott közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV) kell használni.

(7) Az ajánlatkérő szerv nem írhatja elő, hogy gazdasági szereplők egy csoportja meghatározott társasági formával rendelkezzen az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

(8) A szerződő felekkel folytatott bármely kommunikáció - a szerződések megkötését és azok módosításait is ideértve - történhet az ajánlatkérő szerv által létrehozott elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

(9) Az elektronikus információcsere-rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) kizárólag az arra jogosult személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b) kizárólag az arra jogosult személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c) az arra jogosult személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d) az elektronikus tranzakciók időpontját és napját pontosan meg kell határozni;

e) a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f) a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g) adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h) a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően biztosítani kell.

(10) Az ilyen rendszeren keresztül továbbított vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszer által elküldött dokumentum vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszer értesítést küld, a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként alkalmazható, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogszerűen vélelmezhető, amennyiben a dokumentum nem tartalmaz a dokumentum automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (9) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

122. cikk

Keretszerződések és egyedi szerződések

(A költségvetési rendelet 101. cikkének (2) bekezdése)

(1) A keretszerződés tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően - különösen a keretszerződés tárgyával - indokolt kivételes eseteket.

A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell odaítélni.

Az egyedi szerződések odaítélésekor a felek nem tehetnek lényeges változtatásokat a keretszerződésben.

(2) Amennyiben a keretszerződés megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni.

Megfelelően indokolt körülmények esetén az ajánlatkérő szervek írásban konzultálhatnak a szerződő féllel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(3) Amennyiben a keretszerződés megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor (többszereplős keretszerződés), úgy az létrejöhet az egyes szerződő felekkel azonos feltételek mellett kötött önálló szerződések formájában.

A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések végrehajtása az alábbi módok egyikén történik:

a) a keretszerződés feltételei szerint: a verseny újbóli megnyitása nélkül, amennyiben a keretszerződés az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árubeszerzésekre vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy melyik gazdasági szereplő teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árubeszerzéseket;

b) amennyiben a keretszerződésben nincs meghatározva az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra vagy árubeszerzésekre vonatkozó valamennyi feltétel: a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, a (4) bekezdésnek megfelelően és az alábbiak bármelyike alapján:

i. ugyanolyan, illetve szükség esetén pontosított feltételek;

ii. adott esetben a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban említett egyéb feltételek alapján;

c) részben az a) pontnak megfelelően a verseny újbóli megnyitása nélkül, részben pedig a b) pontnak megfelelően a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlatkérő szerv a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban kikötötte.

A második albekezdés c) pontjában említett közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerül sor a verseny újbóli megnyitására.

(4) A verseny újbóli megnyitásával járó többszereplős keretszerződést legalább három gazdasági szereplővel kell megkötni, feltéve, hogy van elegendő számú, a 158. cikk (4) bekezdésében említettek szerinti érvényes ajánlat.

Amennyiben egyedi szerződést a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával ítélnek oda, az ajánlatkérő szerv írásos formában konzultál a szerződő felekkel, és meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye egyedi ajánlatok benyújtását. Az egyedi ajánlatokat írásban kell benyújtani. Az ajánlatkérő szerv minden egyes egyedi szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyik a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be.

(5) A gyorsan változó áraknak és gyors technológiai fejlődésnek kitett ágazatokban a verseny újbóli megnyitása nélküli keretszerződéseknek félidős felülvizsgálat vagy benchmarking rendszer alkalmazására vonatkozó rendelkezést kell tartalmazniuk. A félidős felülvizsgálatot követően, amennyiben az eredetileg megszabott feltételek már nem igazodnak az árak változásához vagy a technológiai fejlődéshez, az ajánlatkérő szerv nem használhatja a szóban forgó keretszerződést, ehelyett meg kell tennie az annak felbontását célzó megfelelő intézkedéseket.

(6) A keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket költségvetési kötelezettségvállalás előzi meg.

2. szakasz

Közzététel

123. cikk

A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő vagy túllépő vagy a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése

(A költségvetési rendelet 103. cikkének (1) bekezdése)

(1) Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő tájékoztatók és hirdetmények a 2014/24/EU irányelvben említett, vonatkozó egységes formanyomtatványokban meghatározott összes információt tartalmazzák.

(2) Az ajánlatkérő szerv a pénzügyi évre tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékait előzetes tájékoztató közzététele útján közölheti. Az előzetes tájékoztató által érintett időszak legfeljebb a Kiadóhivatalnak való megküldése időpontjától számított 12 hónapos időszak lehet.

Az előzetes tájékoztatót az ajánlatkérő szerv az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a felhasználói oldalán teheti közzé. Ez utóbbi esetben a felhasználói oldalon közzétett tájékoztatásról szóló tájékoztatót kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő becsült értékű eljárások megindítására az eljárást megindító hirdetményt kell alkalmazni, kivéve az e rendelet 134. cikkében meghatározott eljárást.

(4) Az ajánlatkérő szerv a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű szerződés vagy keretszerződés aláírásától számított 30 napon belül tájékoztatót küld a Kiadóhivatalnak a szerződés odaítéléséről.

A dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződésekre vonatkozó tájékoztatókat azonban negyedéves alapon csoportosítani lehet. Ilyen esetben az ajánlatkérő szerv az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül küldi meg a tájékoztatót.

Keretszerződés alapján kötött egyedi szerződések esetében nem kell közzétenni szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót.

(5) Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót tesz közzé:

a) a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű és az e rendelet 134. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján odaítélt szerződés vagy keretszerződés aláírását megelőzően;

b) a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű, többek között az e rendelet 134. cikke (1) bekezdésének a) és c)-f) pontja alapján odaítélt szerződés vagy keretszerződés aláírását követően.

(6) Az ajánlatkérő szerv a szerződés tartama alatti szerződésmódosításról szóló hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a költségvetési rendelet 114a. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben, amennyiben a módosítás értéke eléri vagy túllépi a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat.

(7) Intézményközi eljárás esetében az eljárásért felelős ajánlatkérő szerv viseli a felelősséget az alkalmazandó közzétételi intézkedésekért.

124. cikk

A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatárok alatti vagy a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése

(A költségvetési rendelet 103. cikkének (2) bekezdése)

(1) A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatár alatti becsült szerződéses értékű eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni. A meghirdetés az interneten történő megfelelő előzetes közzétételt, vagy eljárást megindító hirdetmény vagy az e rendelet 136. cikkében meghatározott eljárásoknak megfelelően odaítélt szerződések esetében részvételi szándék kifejezésére való felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét foglalja magában. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az e rendelet 134. cikkében meghatározott eljárásokra, valamint az e rendelet 137. cikkének (2) bekezdése szerinti nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárására.

(2) Az e rendelet 134. cikke g) és i) pontjának megfelelően odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig megküldi a szerződések jegyzékét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében a jegyzéket csatolni kell a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentések összefoglalójához.

(3) A szerződés odaítéléséről szóló közlés tartalmazza a szerződő fél nevét, az odaítélt összeget és a szerződés tárgyát, valamint a közvetlen és egyedi szerződések esetében megfelel a 21. cikk (3) bekezdésének.

Az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig közzéteszi honlapján a szerződések jegyzékét az alábbiak esetében:

a) a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárok alatti szerződések;

b) az e rendelet 134. cikkének h) és j)-m) pontjával összhangban odaítélt szerződések;

c) a költségvetési rendelet 114a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások;

d) a költségvetési rendelet 114a. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások, amennyiben a módosítás értéke nem éri el a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat;

e) keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések.

A második albekezdés e) pontjának alkalmazásában a közzétett tájékoztató ugyanazon tárgy esetében szerződő felenként összevonható.

(4) Intézményközi keretszerződések esetében az egyes ajánlatkérő szervek felelnek egyedi szerződéseiknek és azok módosításainak a (3) bekezdésben foglalt feltételek szerinti meghirdetéséért.

125. cikk

Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

(A költségvetési rendelet 103. cikkének (1) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv összeállítja és elektronikus úton továbbítja a Kiadóhivatalnak a 123. és a 124. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket.

(2) A Kiadóhivatal a 123. és 124. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb:

a) hét nappal feladásukat követően, ha az ajánlatkérő szerv a 123. cikk (1) bekezdésében említett egységes formanyomtatványok kitöltésére az elektronikus rendszert használja, és a szabad szöveget 500 szóra korlátozza;

b) minden egyéb esetben 12 nappal feladásukat követően.

(3) Az ajánlatkérő szervnek igazolnia kell a feladás időpontját.

126. cikk

Egyéb formában meghirdetett tájékoztatók és hirdetmények

(A költségvetési rendelet 103. cikkének (2) bekezdése)

A 123. és a 124. cikkben előírt hirdetményi formák mellett a közbeszerzési eljárások más módon, különösen elektronikus formában is meghirdethetők. Az ilyen hirdetményben utalni kell az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, egyedül hiteles hirdetményre, ha közzétettek ilyet, amelynek közzétételét az ilyen hirdetmény nem előzheti meg.

Az ilyen hirdetmény nem eredményezhet megkülönböztetést a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan adatot, amely nem szerepelt az eljárást megindító hirdetményben, ha közzétettek ilyen felhívást.

3. szakasz

Közbeszerzési eljárások

128. cikk

A részvételre jelentkezők minimális száma és a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdése)

(1) Meghívásos eljárásban, valamint a 136. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában és a 136a. cikkben említett eljárásokban a részvételre jelentkezők minimális számának ötnek kell lennie.

(2) A tárgyalásos versenyeljárásban, a versenypárbeszédben, az innovációs partnerségben, a 134. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerinti helyi piac előzetes felmérésében, valamint a 137. cikk (1) bekezdése szerinti alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárásában a részvételre jelentkezők minimális számának háromnak kell lennie.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a 137. cikk (2) bekezdése szerinti nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárása;

b) a 134. cikk szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, kivéve a 134. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti tervpályázatot és a 134. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerinti helyi piac előzetes felmérését.

(4) Amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezők száma nem éri el az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott minimális számot, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a megkövetelt kapacitással rendelkező részvételre jelentkezők meghívásával. Az ajánlatkérő szerv nem vonhat be az eljárásba olyan más gazdasági szereplőket, amelyek eredetileg nem jelentkeztek részvételre vagy amelyeket az ajánlatkérő szerv eredetileg nem hívott meg.

(5) A tárgyalás során az ajánlatkérő szerv valamennyi ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesíti.

Tárgyalás lefolytatására egymást követő szakaszokban is sor kerülhet annak érdekében, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban jelzi, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

(6) A 134. cikk (1) bekezdésének d) és g) pontjában, valamint a 136a. és a 137. cikkben meghatározott eljárások esetében az ajánlatkérő legalább minden olyan gazdasági szereplőt meghív, amelyek a 124. cikk (1) bekezdésében foglalt előzetes közzétételt vagy a helyi piac előzetes felmérését vagy tervpályázatot követően kifejezték érdeklődésüket.

129. cikk

Innovációs partnerség

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (1) bekezdése)

(1) Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek az ajánlatkérők és a partnerek által közösen megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek.

Az innovációs partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, amelyek magukban foglalhatják az építési beruházások megvalósítását, a termékek előállítását vagy a szolgáltatások nyújtását is. Az innovációs partnerség meghatározza a partnerek által elérendő közbenső célokat.

Az ajánlatkérő szerv e közbenső célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség megszüntetéséről vagy - amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre - a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ezeket a lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

(2) Az innovációs partnerség elindítása előtt az ajánlatkérő szerv a 137a. cikkben előírtak szerint piaci konzultációt folytat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás nem létezik a piacon vagy piacközeli fejlesztési tevékenységként.

A költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követni.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza igényét azon innovatív építési beruházásra, termékre vagy szolgáltatásra, amely a piacon már rendelkezésre álló építési beruházás, áru vagy szolgáltatás beszerzése révén nem teljesíthető. Megjelöli továbbá, hogy e leírás mely elemei jelentik a minimumkövetelményeket. Az információknak kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és körét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.

Az ajánlatkérő szerv eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel, vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A szerződéseket kizárólag a legjobb ár-érték arány szempontja alapján kell odaítélni a költségvetési rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szerv meghatározza a szellemitulajdon-jogok tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat.

Az innovációs partnerség keretében az ajánlatkérő szerv a valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölhet a többi partnerrel.

Az ajánlatkérő szerv biztosítja, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem lehet aránytalan a kifejlesztéséhez szükséges beruházáshoz képest.

130. cikk

Tervpályázat

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (1) bekezdése)

(1) A tervpályázatra a 123. cikkben foglalt meghirdetési szabályok vonatkoznak, és a tervpályázat magában foglalhatja pénzdíjak odaítélését.

Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt részvételre jelentkezők, az ajánlatkérő világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat határoz meg.

A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

(2) A bírálóbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bírálóbizottság kizárólag a tervpályázatban részvételre jelentkezőktől független természetes személyekből állhat. Ha a tervpályázatban a részvételre jelentkezőktől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a részvételre jelentkezőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

A bírálóbizottság önállóan alakítja ki véleményét. Véleményét a hozzá a részvételre jelentkezők által névtelenül benyújtott projektek alapján és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok figyelembevételével alkotja meg.

(3) A bírálóbizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait, rangsorolását és megjegyzéseit a bizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni.

A részvételre jelentkezők névtelenek maradnak, amíg a bírálóbizottság nem közölte véleményét.

A bírálóbizottság felkérheti a részvételre jelentkezőket arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jelentésben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről átfogó jelentés készül.

(4) Az ajánlatkérő szerv ezt követően hoz döntést az odaítélésről, amelynek során ismerteti a kiválasztott részvételre jelentkező nevét és címét, valamint a döntés indokolását, utalva a tervpályázati hirdetményben közzétett szempontokra, különösen akkor, ha döntése eltér a bírálóbizottság véleményében foglalt javaslattól.

131. cikk

Dinamikus beszerzési rendszer

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (6) bekezdése)

(1) A dinamikus beszerzési rendszer a gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amely az eljárás teljes időtartama alatt nyitva áll minden olyan gazdasági szereplő előtt, amely megfelel a kiválasztási szempontoknak. A rendszert fel lehet osztani építési beruházás, termék- vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. Ebben az esetben minden egyes kategóriára vonatkozóan meg kell határozni kiválasztási szempontokat.

(2) Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti az előirányzott árubeszerzés jellegét és becsült mennyiségét, valamint a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(3) Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára a rendszerben való részvételre jelentkezés lehetőségét. Az ajánlatkérő szerv a jelentkezés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül befejezi a jelentkezés értékelését. Ezt a határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani. Az ajánlatkérő szerv azonban meghosszabbíthatja az értékelési időszakot, feltéve, hogy időközben nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást.

Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb értesíti a részvételre jelentkezőt arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(4) Az ajánlatkérő szerv a vonatkozó kategória szerint a rendszerbe felvett minden részvételre jelentkezőt felkér arra, hogy ésszerű határidőn belül nyújtson be ajánlatot. Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelyik az eljárást megindító hirdetményben meghatározott odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a szempontokat adott esetben az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.

(5) Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetményben jelzi a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát.

A dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartama - a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével - nem haladhatja meg a négy évet.

Az ajánlatkérő szerv nem alkalmazhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

132. cikk

Versenypárbeszéd

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (1) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetményben vagy egy ismertetőben meghatározza igényeit és követelményeit, az odaítélési szempontokat és az indikatív határidőt.

Az ajánlatkérő szerv a legjobb ár-érték arányt kínáló ajánlat alapján ítéli oda a szerződést.

(2) Az ajánlatkérő szerv a kiválasztási szempontoknak eleget tevő részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amelynek segítségével meghatározza az igényeinek legjobban megfelelő megoldásokat. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel, de nem módosíthatja az (1) bekezdésben előírtak szerinti igényeit és követelményeit, valamint az odaítélési szempontokat.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv az ajánlattevők számára egyenlő elbánást biztosít, valamint nem közölhet mások számára valamely ajánlattevő által közölt javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információkat, kivéve, ha az ajánlattevő lemond a bizalmas kezelésről.

A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy a bejelentett odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó megoldások számát, amennyiben erről a lehetőségről az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben rendelkeznek.

(3) Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

A fennmaradó ajánlattevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérő szerv minden egyes fennmaradó ajánlattevőt felkér, hogy a párbeszéd során ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek a végleges ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók, feltéve, hogy az nem vezet az ajánlat vagy a közbeszerzési dokumentumok lényeges módosításához.

Az ajánlatkérő szerv tárgyalásokat folytathat a legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó ajánlattevővel az ajánlatban szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítése érdekében, feltéve, hogy ez nem jár az ajánlat lényeges elemeinek módosításával, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

(4) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a párbeszédben részt vevő, kiválasztott részvételre jelentkezőket megillető összegekről.

133. cikk

Intézményközi eljárás

(A költségvetési rendelet 104a. cikkének (1) bekezdése)

Intézményközi eljárás esetében az ajánlatkérő szervek egyike saját maga és a többi érintett ajánlatkérő szerv nevében bonyolítja le az eljárást, és kezeli a későbbi szerződést vagy keretszerződést.

Az eljárást megindító hirdetményben meg kell jelölni a közbeszerzési eljárásban részt vevő, a költségvetési rendelet 104a. cikkének (1) bekezdésében említett ajánlatkérő szerveket, az eljárásért felelős intézményt, valamint az említett ajánlatkérő szervek szerződéseinek összesített volumenét.

134. cikk

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (5) bekezdése)

(1) Amennyiben az ajánlatkérő szerv a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazza, úgy a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie.

Az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást:

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásban közzétett felhívásra nem nyújtottak be a (2) bekezdés szerinti ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumok lényegesen nem változnak;

b) amennyiben az építési beruházást, árubeszerzést vagy szolgáltatást csak egyetlen gazdasági szereplő képes teljesíteni a (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett és az alábbi okok bármelyike miatt:

i. a közbeszerzés célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megvásárlása;

ii. technikai okok miatt nincs verseny;

iii. biztosítani kell a kizárólagos jogok védelmét, ideértve szellemitulajdon-jogokat is;

c) amennyiben feltétlenül szükséges, ha előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a 152., a 154. és a 275. cikkben foglalt határidők nem tarthatók be és ha a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;

d) amennyiben a tervpályázatot szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés követi és azt a nyertesnek vagy a nyertesek valamelyikének kell odaítélni; ez utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre;

e) olyan új szolgáltatások vagy építési beruházások esetében, amelyek az attól a gazdasági szereplőtől megrendelt hasonló szolgáltatások vagy építési beruházások ismételt nyújtásából állnak, amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már korábban odaítélt egy eredeti szerződést, feltéve, hogy e szolgáltatások vagy építési beruházások megfelelnek egy alapprojektnek, amelyre vonatkozóan az eredeti szerződést eljárást megindító hirdetmény közzétételét követően ítélték oda, a (4) bekezdésben előírt feltételekre is figyelemmel;

f) árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében:

i. olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy az áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a beszállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező árut szerezzen be, amely inkompatibilitást, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; amennyiben az intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, azok időtartama nem haladhatja meg a három évet;

ii. amennyiben kizárólag kutatási, kísérleti, vizsgálati vagy fejlesztési célból kerül sor a termékek előállítására; az ilyen szerződések azonban nem terjedhetnek ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

iii. árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

iv. akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető gazdasági szereplőtől, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolóitól - csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében - áruk különösen előnyös feltételek mellett történő beszerzése esetében;

g) ingatlanszerződések esetében a helyi piac előzetes felmérését követően;

h) az alábbiak bármelyikére vonatkozó szerződések esetében:

i. a 77/249/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) 1. cikke szerinti ügyvéd általi jogi képviselet választott bírósági, békéltetési vagy bírósági eljárásokban;

ii. jogi tanácsadás, ha arra a fent említett eljárások bármelyikére való felkészítésként kerül sor, vagy amennyiben kézzel fogható jele és nagy valószínűsége van annak, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke értelmében vett ügyvéd nyújtja;

iii. választott bírói és békéltetési szolgáltatások;

iv. közjegyző által nyújtandó irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatások;

i) titkosnak nyilvánított szerződések, illetve azon szerződések esetében, amelyek végrehajtását a hatályban lévő közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően különleges biztonsági intézkedésekkel kell kísérni, valamint ha az Unió alapvető érdekeinek védelme ezt megköveteli, feltéve, hogy az érintett alapvető érdekeket más intézkedések révén nem lehet biztosítani; ezek az intézkedések követelményeket tartalmazhatnak, amelyek célja az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme;

j) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, értékesítésével, vételével vagy átruházásával kapcsolatos, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) értelmében vett pénzügyi szolgáltatások esetében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek esetében;

k) kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e;

l) a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) értelmében vett nyilvános hírközlő hálózat és elektronikus hírközlő hálózat beszerzése esetében;

m) nemzetközi szervezet által nyújtott szolgáltatások esetében, amennyiben a nemzetközi szervezet alapszabálya vagy alapító okirata szerint nem vehet részt versenyeljárásokban.

(2) Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem kapcsolódik a szerződés tárgyához, a részvételi jelentkezés pedig akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha a gazdasági szereplő a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) bekezdése szerinti kizárást indokoló helyzetben van, vagy nem teljesíti a kiválasztási szempontokat.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának ii. és iii. alpontjában foglalt kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés meghatározása során mesterségesen leszűkítették a paramétereket.

(4) Az (1) bekezdés e) pontjában említett esetekben az alapprojektben meg kell jelölni a lehetséges új szolgáltatások vagy építési beruházások terjedelmét, és azok odaítélésének feltételeit. Az alapprojekt meghirdetésekor közzé kell tenni, hogy sor kerülhet a tárgyalásos eljárás alkalmazására, és a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében, illetve a külső fellépések területén a 265. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 269. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett értékhatárok alkalmazásakor figyelembe kell venni a későbbi szolgáltatások vagy építési beruházások teljes becsült összegét. Amennyiben az intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, az említett eljárás kizárólag az eredeti szerződés végrehajtása alatt, de legkésőbb az eredeti szerződés aláírását követően három évvel alkalmazható.

135. cikk

Tárgyalásos versenyeljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazása

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (5) bekezdése)

(1) Amennyiben az ajánlatkérő szerv a tárgyalásos versenyeljárást vagy a versenypárbeszédet alkalmazza, a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie. Az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhatja ezeket az eljárásokat:

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében kizárólag a (2) és a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumok nem módosultak lényegesen; az eljárást megindító hirdetmény közzétételétől a (4) bekezdésben foglalt feltételek alapján el lehet tekinteni;

b) a következő kritériumok legalább egyikét teljesítő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások tekintetében:

i. amennyiben az ajánlatkérő szerv igényeit azonnal rendelkezésre álló megoldás kiigazítása nélkül nem lehet kielégíteni;

ii. az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;

iii. a szerződés a jellegével, összetettségével kapcsolatos sajátos körülmények vagy a szerződés jogi és pénzügyi kialakítása vagy a szerződés tárgyához kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda;

iv. az ajánlatkérő szerv a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni szabványra való hivatkozással a 139. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint;

c) koncessziós szerződések esetében;

d) a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

e) a 73000000-2-73120000-9, a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV-kód által szabályozottaktól eltérő kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során vagy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg;

f) a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 9 ) meghatározottak szerinti audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok vételére, fejlesztésére, előállítására vagy közös előállítására vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések, vagy közvetítési időre vagy programszolgáltatásra vonatkozó szerződések esetében.

(2) Szabálytalannak kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

a) amennyiben nem felel meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b) amennyiben nem felel meg a benyújtásra vonatkozóan a költségvetési rendelet 111. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c) amennyiben az ajánlattevőt a költségvetési rendelet 107. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja értelmében elutasították;

d) amennyiben az ajánlatkérő szerv az ajánlatot kirívóan alacsony összegűnek nyilvánította.

(3) Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

a) amennyiben az ajánlat értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált maximális költségvetését;

b) amennyiben az ajánlat nem teljesíti az odaítélési szempontokra vonatkozó minőségi minimumokat.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben az ajánlatkérő szerv nem kötelezhető eljárást megindító hirdetmény közzétételére, ha a tárgyalásos versenyeljárásba bevonja mindazokat az ajánlattevőket, amelyek teljesítették a kizárási és kiválasztási szempontokat, kivéve azokat, amelyek kirívóan alacsony összegűnek nyilvánított ajánlatot nyújtottak be.

136. cikk

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (5) bekezdése)

(1) A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében vagy az e rendelet 265. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett értékhatár alatti szerződések esetében, valamint e rendelet 134. és 135. cikkének sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv részvételi szándék kifejezésére való felhívást alkalmazhat a következők valamelyike céljából:

a) jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő részvételre jelentkezők előválogatása;

b) részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítása.

(2) A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított lista az attól a naptól számított legfeljebb négy évig érvényes, amikor a 124. cikk (1) bekezdésében említett hirdetményt közzéteszik.

Az első albekezdésben említett lista allistákat is tartalmazhat.

Valamennyi érdekelt gazdasági szereplő a lista érvényességi ideje alatt az utolsó három hónap kivételével bármikor kifejezheti részvételi szándékát.

(3) Amennyiben szerződés odaítélésére kerül sor, úgy az ajánlatkérő szerv a vonatkozó listán vagy allistán szereplő összes részvételre jelentkezőt vagy értékesítőt felszólítja arra, hogy:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben nyújtson be ajánlatot; vagy

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett lista esetében nyújtsa be a következők valamelyikét:

i. a kizárási és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat is magukban foglaló ajánlatot;

ii. a kizárási és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat, valamint második lépésben az e szempontokat teljesítők esetében ajánlatot.

136a. cikk

Közepes értékű szerződések

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (1) bekezdése)

A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatár alatti közepes értékű szerződés a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhető tárgyalásos eljárással. Az ilyen eljárásokra az e rendelet 124. cikkének (1) bekezdése, valamint 128. cikkének (1) és (4) bekezdése alkalmazandó. Csak olyan részvételre jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

137. cikk

Alacsony értékű szerződések

(A költségvetési rendelet 104. cikkének (1) bekezdése)

(1) A 60 000 EUR-t meg nem haladó, alacsony értékű szerződés a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhető tárgyalásos eljárással. Az ilyen eljárásokra az e rendelet 124. cikkének (1) bekezdése, valamint 128. cikkének (2) és (4) bekezdése alkalmazandó. Csak olyan részvételre jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

(2) A 15 000 EUR-t meg nem haladó, nagyon alacsony értékű szerződés a költségvetési rendelet 104. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 128. cikkének (5) bekezdésében foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhető tárgyalásos eljárással. Az ilyen eljárásokra e rendelet 128. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. Csak olyan részvételre jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

(3) Az 1 000 EUR-nál alacsonyabb összegű kiadások esetében teljesített kifizetések számla ellenében történő egyszerű kifizetéssel, ajánlat előzetes elfogadása nélkül is megvalósíthatók.

137a. cikk

Előzetes piaci konzultáció

(A költségvetési rendelet 105. cikkének (1) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultáció céljából tanácsot kérhet, illetve fogadhat el független szakértőktől, hatóságoktól vagy gazdasági szereplőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a verseny torzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

(2) Ha egy gazdasági szereplő tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szerv a 142. cikkben meghatározottak szerint megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó gazdasági szereplő részvétele ne torzítsa a versenyt.

138. cikk

Közbeszerzési dokumentumok

(A költségvetési rendelet 105. cikkének (2) bekezdése)

(1) A közbeszerzési dokumentumok magukban foglalják a következőket:

a) adott esetben az eljárást megindító hirdetmény vagy egyéb közzétételi intézkedések a 123-126. cikkben előírtak szerint;

b) az ajánlattételi felhívás;

c) a kiírási feltételek, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertető; ezek magukban foglalják a műszaki leírást és az értékelési szempontokat;

d) a mintaszerződésen alapuló szerződéstervezet.

Az első albekezdés d) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés kivételes és kellően indokolt körülmények miatt nem alkalmazható.

(2) Az ajánlattételi felhívás a következőket tartalmazza:

a) az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályok meghatározása, beleértve különösen a felbontásig való bizalmas kezelésre vonatkozó feltételeket, a beérkezés zárónapját és -időpontját és azt a címet, amelyre el kell küldeni vagy juttatni az ajánlatokat, illetve elektronikus benyújtás esetén az internetcímet;

b) annak közlése, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek elfogadását is jelenti, és hogy a benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert ajánlattevőre;

c) azon időszak meghatározása, amelynek során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d) az ajánlatkérő szerv és az ajánlattevők közötti mindennemű kapcsolat tilalma az eljárás idejére, kivéve a 160. cikkben megállapított feltételek szerinti esetet, továbbá helyszíni látogatás előírása esetén a látogatással kapcsolatos pontos feltételek meghatározása;

e) az ajánlatok beérkezési határidejének való megfelelés bizonyítási eszközének meghatározása;

f) annak közlése, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az eljárás eredményéről szóló értesítés elektronikus módon való kézhezvételének elfogadását is jelenti.

(3) A kiírási feltételek az alábbiakat tartalmazzák:

a) a kizárási és kiválasztási szempontok;

b) az odaítélési szempontok és relatív súlyozásuk, vagy adott esetben, amennyiben a súlyozás objektív okok miatt nem lehetséges, az említett szempontok csökkenő fontosságú sorrendben való feltüntetése, ami a változatokra is alkalmazandó, amennyiben azokat az eljárást megindító hirdetményben engedélyezték;

c) a 139. cikkben említett műszaki leírás;

d) változatok engedélyezése esetén azon minimumkövetelmények, amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük;

e) tájékoztatás arról, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv vagy adott esetben a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény vagy a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi szerződés alkalmazandó;

f) a közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítéka a 172. és a 263. cikkben meghatározottak szerint;

g) dinamikus beszerzési rendszer vagy elektronikus katalógus esetében a felhasznált elektronikus eszközök és a csatlakozás műszaki szabályai és leírása.

(4) A szerződéstervezet az alábbiakat tartalmazza:

a) a szerződés záradékainak nemteljesítése esetén alkalmazandó kötbér meghatározása;

b) azon adatok meghatározása, amelyeket a számláknak vagy a megfelelő bizonylatoknak a 102. cikkel összhangban tartalmazniuk kell;

c) annak közlése, hogy amennyiben az intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződést, a szerződésre irányadó jog az uniós jog, amelyet szükség szerint kiegészít a nemzeti jog, illetve amennyiben a 121. cikk (1) bekezdésében említett szerződések esetében szükséges, kizárólag a nemzeti jog;

d) a vitás ügyekben illetékes bíróság meghatározása;

e) annak előírása, hogy a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési szerződések teljesítése során be kell tartaniuk a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő;

f) annak meghatározása, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására;

g) annak közlése, hogy az ajánlatban szereplő ár fix és nem módosítható, vagy azon feltételek vagy képletek meghatározása, amelyeknek megfelelően az ár a szerződés időtartama alatt módosítható.

Az első albekezdés g) pontjának alkalmazásában, amennyiben a szerződés rendelkezik ármódosításról, úgy az ajánlatkérő szerv különösen az alábbiakat veszi figyelembe:

i. a közbeszerzés tárgya és az adott gazdasági helyzet;

ii. a szerződés, valamint a feladatok típusa és időtartama;

iii. pénzügyi érdekei.

A 134. cikk (1) bekezdése m) pontjának megfelelően aláírt szerződések esetében mentesség adható az első albekezdés c) és d) pontja alól.

139. cikk

Műszaki leírás

(A költségvetési rendelet 105. cikkének (2) bekezdése)

(1) A műszaki leírás valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést tesz lehetővé a közbeszerzési eljárásokhoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

A műszaki leírás tartalmazza az építési beruházások, a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, a minimumkövetelményeket is ideértve, hogy megfeleljenek az ajánlatkérő szerv szándéka szerinti rendeltetésnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett jellemzők adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

a) a minőségi színvonal;

b) környezeti teljesítmény és éghajlati teljesítmény;

c) a természetes személyek általi felhasználásra szánt beszerzések esetében a fogyatékossággal élők számára való akadálymentesség és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, a megfelelően indokolt eseteket kivéve;

d) a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;

e) az áruk teljesítménye vagy felhasználása;

f) biztonság vagy méretek, beleértve árubeszerzés esetén a termék kereskedelmi nevét és a használati utasítást, valamint - valamennyi szerződés esetén - a terminológiát, a szimbólumokat, a tesztelést és a tesztelési módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket;

g) építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályok, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési eljárások, illetve technológiák, valamint minden olyan egyéb műszaki feltétel, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek vonatkozásában, amelyeket az magában foglal.

(3) A műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell megadni:

a) a következő sorrendben, a következőkre történő hivatkozással: európai szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek, vagy ezek hiányában nemzeti megfelelőik; valamennyi hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie;

b) a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is, feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérő szerv számára pedig a szerződés odaítélését;

c) az) és a b) pontban meghatározott két módszer kombinációjával.

(4) Ha az ajánlatkérő szerv él a (3) bekezdés a) pontjában előírt leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az nem felel meg az említett leírásnak, amennyiben az ajánlattevő bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy a javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

(5) Ha az ajánlatkérő szerv a (3) bekezdés b) pontjában előírt lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben az említett leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek bármely megfelelő eszközzel bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő szerv által meghatározott teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeknek.

(6) Amennyiben az ajánlatkérő szerv különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, előírhatja konkrét címke vagy egy címkéből származó konkrét követelmények használatát, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a beszerzés jellemzőinek meghatározására;

b) a címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapulnak;

c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehet;

d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

e) a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud jelentős befolyást gyakorolni.

Az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 10 ) megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervtől vagy azzal egyenértékű megfelelőségértékelő szervtől származó vizsgálati jelentést vagy tanúsítványt.

(7) Az ajánlatkérő szerv a (6) bekezdésben említetteken kívül bármilyen más megfelelő bizonyítási eszközöket - például a gyártó műszaki dokumentációját - is elfogadja, ha a gazdasági szereplő nem fért hozzá a tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére vagy konkrét címke megszerzésére az említett gazdasági szereplőnek nem tulajdonítható okokból, és feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az építési beruházás, a szállítandó áru vagy a nyújtandó szolgáltatás teljesíti az ajánlatkérő szerv által megjelölt konkrét címke követelményeit vagy konkrét követelményeket.

(8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat adott gyártmányra vagy forrásra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az bizonyos termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne.

Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően részletes és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie.

141. cikk

Kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozat és bizonyíték

(A költségvetési rendelet 106. és 107. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 106. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az ajánlatkérő szerv elfogadja a 2014/24/EU irányelvben említett egységes európai közbeszerzési dokumentumot, vagy annak hiányában egy aláírt és keltezett nyilatkozatot, amelyben a gazdasági szereplő kijelenti, hogy nincs a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) és (4) bekezdésében és 107. cikkében említett egyik helyzetben sem, vagy hogy a költségvetési rendelet 106. cikke (7) bekezdésének a) pontjában említett valamelyik helyzetben van.

A gazdasági szereplő később is felhasználhatja azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet egy korábbi eljárásban már használtak, amennyiben megerősíti, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a költségvetési rendelet 104. cikkének (3) bekezdése értelmében korlátozza a részvételre jelentkezők számát, valamennyi részvételre jelentkezőnek be kell nyújtania az e cikk (3) bekezdésében említett bizonyítékot.

Az ajánlatkérő szerv az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően dönthet úgy, hogy eltekint az egységes európai közbeszerzési dokumentumtól vagy a nyilatkozattól az alábbi esetekben:

a) a 137. cikk (2) bekezdése szerinti nagyon alacsony értékű szerződésekre vonatkozó eljárások;

b) a külső fellépések területén odaítélt, a 265. cikk (1) bekezdése, a 267. cikk (1) bekezdése vagy a 269. cikk (1) bekezdése szerinti, 20 000 EUR-t meg nem haladó értékű szerződésekre vonatkozó eljárások.

(2) A szerződést elnyerő ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által meghatározott határidőn belül, de még a szerződés aláírása előtt benyújtja a (3) bekezdésében említett, az egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy a nyilatkozatot megerősítő bizonyítékot az alábbi esetekben:

a) az intézmények által saját felelősségükre odaítélt, a költségvetési rendelet 118. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű szerződések esetében;

b) a külső fellépések területén odaítélt, a 265. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 269. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott értékhatárt elérő vagy túllépő értékű szerződések esetében.

(3) Annak kielégítő igazolásaként, hogy a gazdasági szereplő nincs a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének a), c), d) vagy f) pontjában említett helyzetek egyikében sem, az ajánlatkérő szerv friss hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott, ezzel egyenértékű okiratot fogad el, amely igazolja az említett követelmények teljesítését.

Annak kielégítő igazolásaként, hogy a gazdasági szereplő nincs a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett helyzetek egyikében sem, az ajánlatkérő szerv az érintett állam illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást fogad el.

Amennyiben az érintett országban nem bocsátják ki az igazolást, a gazdasági szereplő a székhelye szerinti országban igazságügyi hatóság vagy közjegyző előtt eskü alatt tett nyilatkozatot, vagy ennek hiányában közigazgatási hatóság vagy illetékes szakmai testület előtt tett nyilatkozatot nyújthat be.

(4) Nemzetközi szervezet esetében az ajánlatkérő szerv felmenti a gazdasági szereplőt a (3) bekezdésben említett igazoló dokumentum benyújtásának kötelezettsége alól, ha ahhoz egy nemzeti adatbázisban ingyenesen hozzáférhet, vagy ha egy másik eljárásban már benyújtottak számára ilyen igazoló dokumentumot, és amennyiben a dokumentum kibocsátásának időpontja nem régebbi egy évnél, és az még mindig érvényben van.

Ilyen esetben a gazdasági szereplő nyilatkozatot tesz, hogy az igazoló dokumentumot egy korábbi eljárásban már benyújtották, és megerősíti, hogy helyzetében nem történt változás.

142. cikk

A verseny torzulását megakadályozó intézkedések

(A költségvetési rendelet 107. cikkének (1) bekezdése)

A költségvetési rendelet 107. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információk közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére a megfelelő határidők meghatározása.

Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének betartását biztosítsák.

Az ilyen kizárást megelőzően biztosítani kell a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők részére annak lehetőségét, hogy bebizonyítsák, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételük nem képes a verseny torzítására.

143. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisának működése

(A költségvetési rendelet 108. cikkének (2), (3), (4) és (12) bekezdése)

A költségvetési rendelet 108. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázis működésének biztosítása érdekében a költségvetési rendelet 108. cikke (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett intézmények, hivatalok, szervek, ügynökségek és szervezetek arra jogosult személyeket jelölnek ki.

Adott esetben ezen arra jogosult személyek benyújtják a költségvetési rendelet 108. cikkének (3) bekezdésében említett információkat. Az arra jogosult személyek számára a költségvetési rendelet 108. cikke (4) és (12) bekezdésének megfelelően hozzáférést kell biztosítani.

A költségvetési rendelet 108. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett szervezetek által az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően már kijelölt, arra jogosult személyek alkalmazhatók a költségvetési rendelet 108. cikke (12) bekezdésének alkalmazásában.

A költségvetési rendelet 108. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett szervezetektől kért információk kizárólag a szabálytalanságkezelő rendszeren keresztül továbbíthatók, amely a Bizottság által létrehozott és a csalás vagy szabálytalanságok ágazatspecifikus szabályoknak megfelelő bejelentésére jelenleg használt automatizált információs rendszer.

A költségvetési rendelet 108. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, az ezen az automatizált információs rendszeren keresztül továbbított információkat a Bizottságnak a költségvetési rendelet 108. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázisban kell rendelkezésre bocsátania.

144. cikk

Testület

(A költségvetési rendelet 108. cikkének (6) bekezdése)

(1) A testület elnökét a Bizottság nevezi ki. Az elnököt a Számvevőszék korábbi tagjai, a Bíróság korábbi tagjai vagy olyan korábbi tisztviselők közül kell kiválasztani, akik a Bizottság kivételével valamelyik uniós intézményben legalább főigazgatói posztot töltöttek be. Az elnököt személyes tulajdonságai és szakmai képességei, jogi és pénzügyi kérdésekben szerzett széles körű tapasztalata, valamint bizonyított szaktudása, függetlensége és feddhetetlensége alapján kell kiválasztani. A megbízatás öt évre szól és nem megújítható. Az elnököt az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 5. cikke értelmében különleges tanácsadóként kell kinevezni.

A testület valamennyi ülését a testület elnöke vezeti. Az elnök a feladatai ellátása során függetlenül jár el. Az elnök tekintetében nem állhat fenn összeférhetetlenség az elnökként végzett feladatai és bármely más hivatali feladata között.

(2) A Bizottság két állandó tagot nevez ki. Egy további tag az ajánlatkérő szervet képviseli és őt az ajánlatkérő szerv belső struktúrájának megfelelően kell kinevezni.

(3) A testület állandó titkársága biztosítja az alábbiakat:

a) elkészíti a költségvetési rendelet 108. cikke (8) bekezdésének a) pontja szerint a testületnek benyújtott információk elemzését;

b) a költségvetési rendelet 108. cikke (8) bekezdésének b), c) és f) pontjának alkalmazásában kapcsolatot tart fenn a gazdasági szereplőkkel és a többi engedélyezésre jogosult tisztviselővel;

c) nyilvántartja a költségvetési rendelet 108. cikke (5) bekezdésének megfelelően a testület által elfogadott ajánlásokat és a költségvetési rendelet 106. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérő szerv által hozott határozatokat;

d) a költségvetési rendelet 106. cikke (16) bekezdésének megfelelően biztosítja a központosított közzétételt.

(4) A testület tagjai minden egyes benyújtott ügyet az e rendeletben, a költségvetési rendeletben, valamint a Bizottság által megállapított bármilyen más alkalmazandó szabálynak megfelelően mérlegelnek. Kinevezésük előtt és megbízatásuk alatt a testület tagjai kötelesek haladéktalanul bejelenteni minden, a költségvetési rendelet 57. cikkének és e rendelet 32. cikkének értelmében valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó aktust. A testület tagjai tartózkodnak bármely olyan ügytől, amelyben tényleges összeférhetetlenségük van.

(5) A testület eljárási szabályzatát a Bizottság fogadja el.

146. cikk

Kiválasztási szempontok

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti a kiválasztási szempontokat, a minimális kapacitásszintet és az e kapacitás igazolásához szükséges dokumentumokat. Minden követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia, és azzal arányban kell állnia.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplők csoportjának milyen módon kell megfelelnie a kiválasztási szempontoknak a (6) bekezdés figyelembevételével.

Többtételes szerződések esetében az ajánlatkérő szerv minden egyes tétel esetében minimális kapacitásszintet állapíthat meg. Amennyiben több tételt azonos szerződő félnek ítélnek oda, kiegészítő minimális kapacitásszinteket írhat elő.

(2) A szakmai tevékenység végzéséhez szükséges képesség tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő feleljen meg a következő feltételek legalább egyikének:

a) be van jegyezve a vonatkozó szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, nemzetközi szervezetek kivételével;

b) szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében rendelkezik olyan engedéllyel, amely igazolja, hogy a székhelye szerinti országban engedélyezett számára a szerződés végrehajtása, vagy meghatározott szakmai szervezet tagja.

(3) Részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtásakor az ajánlatkérő szerv elfogadja az egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy ennek hiányában a kiválasztási szempontok a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi teljesítéséről szóló nyilatkozatot.

Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsanak be aktualizált nyilatkozatot, vagy nyújtsák be az összes igazoló dokumentumot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

Az ajánlatkérő szerv kötelezi a részvételre jelentkezőket vagy a sikeres ajánlattevőt, hogy naprakész igazoló dokumentumokat nyújtson be; ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha más eljárás keretében már megkapta e dokumentumokat, és azok továbbra is naprakészek, vagy ha a dokumentumokhoz az ajánlatkérő szerv nemzeti adatbázisban díjmentesen hozzáfér.

(4) Az ajánlatkérő szerv, az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően, a következő esetekben dönthet úgy, hogy eltekint a gazdasági szereplő jogképességét, szabályozási képességét, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai hozzáértését bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől:

a) az intézmények által saját felelősségükre odaítélt közepes vagy alacsony értékű, a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében említett értéket meg nem haladó értékű szerződések;

b) a külső fellépések területén odaítélt, a 265. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 269. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett értékhatárt meg nem haladó értékű szerződések.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv eltekint a gazdasági szereplő jogképességét, szabályozási képességét, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai hozzáértését bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől, úgy előfinanszírozásra nincs lehetőség.

(5) A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolatának jogi természetére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, és e célból be kell mutatnia az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

A műszaki és szakmai szempontok tekintetében a gazdasági szereplő csak akkor támaszkodhat más szervezetek kapacitására, ha azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitás szükséges, ez utóbbiak hajtják végre.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi kapacitásra vonatkozó szempontok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Az ajánlatkérő szerv információt kérhet az ajánlattevőktől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni, továbbá az alvállalkozó személyéről.

Az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete alatti létesítményeknél megvalósított építési beruházások és szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szerv kötelezi a szerződő felet arra, hogy adja meg a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozóinak nevét, elérhetőségét és jogi képviselőinek nevét, továbbá az alvállalkozók személyében bekövetkező változásokat.

(6) Az ajánlatkérő szerv ellenőrzi, hogy azok a szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, valamint a szerződés jelentős részét kitevő alvállalkozói tevékenység esetében a tervezett alvállalkozók megfelelnek-e a vonatkozó kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlatkérő szerv kötelezi a gazdasági szereplőt arra, hogy cserélje le azt a szervezetet vagy alvállalkozót, amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak.

(7) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy csoportja nyújtotta be - a csoport egyik tagja végezzen el.

147. cikk

Gazdasági és pénzügyi kapacitás

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdése)

(1) Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással, az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy:

a) a gazdasági szereplők meghatározott minimális éves árbevétellel - és ezen belül a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel - rendelkezzenek;

b) a gazdasági szereplők nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, amelyben feltüntetik például az eszközök és a források arányait;

d) a gazdasági szereplők biztosítsák a szakmai felelősségbiztosítás megfelelő szintjét.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a minimális éves árbevétel nem haladhatja meg a szerződés tervezett éves értékének kétszeresét, kivéve a beszerzés jellegével összefüggő, megfelelően indokolt körülmények esetén, amelyeket az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban ismertet.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban ismerteti az említett arányokkal kapcsolatos módszereket és kritériumokat.

(2) Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az említett rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

(3) Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania gazdasági és pénzügyi kapacitását. E célból különösen a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy - adott esetben - a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b) legfeljebb a három legutóbbi befejezett pénzügyi év mérlege vagy mérlegkivonata;

d) a gazdasági szereplő összforgalmáról és - adott esetben - a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás legfeljebb az előző három pénzügyi évre vonatkozóan.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

148. cikk

Műszaki és szakmai kapacitás

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv ellenőrzi, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a műszaki és szakmai kapacitás tekintetében megfelel-e a minimális kiválasztási szempontoknak a (2)-(5) bekezdésnek megfelelően.

(2) Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania műszaki és szakmai kapacitását. E célból a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a) építési beruházások, beállítást vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzés, vagy szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítésért felelős személyek iskolai végzettségét, szakképesítését, jártasságát, tapasztalatát és szakértelmét igazoló iratok;

b) a következők jegyzéke:

i. az elmúlt három évben teljesített főbb szolgáltatások és áruszállítások, valamint azok összege, ideje és megrendelői, továbbá, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e megrendelő, illetve kérésre a megrendelő nyilatkozata;

ii. az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal;

c) azon műszaki berendezések, szerszámok és felszerelések leírása, amelyeket a gazdasági szereplő a szolgáltatásra, illetve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés teljesítése során igénybe vesz;

d) a gazdasági szereplő által a minőség biztosításának céljára igénybe vehető műszaki háttér, valamint a rendelkezésre álló vizsgálati és kutatási létesítmények leírása;

e) a gazdasági szereplő rendelkezésére álló, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős technikusok és műszaki szervezetek megjelölése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplőhöz tartoznak-e vagy sem;

f) árubeszerzés tekintetében: áruminták, termékleírások, hiteles fényképek vagy hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőség-ellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek műszaki leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét;

g) építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás esetében kimutatás a gazdasági szereplő által alkalmazott teljes munkaerő és vezető személyzet átlagos létszámáról az utolsó három évben;

h) azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

i) azon környezetgazdálkodási intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud.

Az első albekezdés b) pontja i. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi a három évnél régebben teljesített vonatkozó árubeszerzések vagy szolgáltatások igazolását is.

Az első albekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi az öt évnél régebben teljesített vonatkozó építési beruházások igazolását is.

(3) Amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás összetett vagy - kivételes esetben - különleges célt szolgál, úgy a műszaki és a szakmai kapacitás bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a gazdasági szereplő letelepedett. Ezen ellenőrzések a szállító műszaki és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőség-ellenőrzési intézkedéseit érintik.

(4) Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak, köztük a fogyatékossággal élő személyek számára történő akadálymentesítésre vonatkozó szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szerv elfogadja továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek - neki fel nem róható okból - bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

(5) Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) 45. cikkének megfelelően elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy akkreditált szervek egyéb, a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló, környezetvédelmi vezetési szabványaira kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szerv elfogadja továbbá a környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek - neki fel nem róható okból - bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az említett intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszerek vagy szabványok által előírt intézkedésekkel.

(6) Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szerződés megfelelő minőségi szabványt kielégítő teljesítéséhez szükséges szakmai kapacitással, amennyiben megállapította, hogy a gazdasági szereplő esetében összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

149. cikk

Odaítélési szempontok

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (3) bekezdése)

(1) Az odaítélési szempontok magukban foglalhatják a következő elemeket: műszaki érték, esztétikai és funkcionális jellemzők, hozzáférhetőség, valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzők, gyártási, ellátási, forgalmazási és egyéb folyamatok az életciklus bármely szakaszában, a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány szervezete, vevőszolgálat, technikai segítségnyújtás, szállítási feltételek, pl. szállítási határidő, szállítási folyamat, szállítási időszak vagy teljesítési időszak.

(2) Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe a választott egyes szempontokat, kivéve, ha a legalacsonyabb ár módszerét alkalmazzák. A súlyozás megfelelő maximális terjedelmű sávok megadásával is kifejezhető.

Az árnak vagy a költségnek a többi szemponttal szembeni súlyozása nem vezethet az ár vagy a költség jelentőségének figyelmen kívül hagyásához.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szerv csökkenő fontossági sorrendben tünteti fel a szempontokat.

(3) Az ajánlatkérő megállapíthat minőségi minimumokat. A minimum alatti ajánlatokat el kell utasítani.

(4) Az életciklusköltség-elemzésnek az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás teljes életciklusára vonatkozóan és a megfelelő mértékben ki kell terjednie a következő költségek egy részére vagy egészére:

a) az ajánlatkérő szerv vagy más felhasználók által viselt költségek, mint például:

i. a beszerzéshez kapcsolódó költségek;

ii. a használat költségei, például energiafogyasztás és más források felhasználása;

iii. karbantartási költségek;

iv. az életciklus végéhez kapcsolódó költségek, például elszállítási és újrahasznosítási költségek;

b) az adott építési beruházáshoz, áruhoz vagy szolgáltatáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, amennyiben ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető.

(5) Ha az ajánlatkérő szerv életciklusköltség-elemzés alkalmazásával méri fel a költségeket, akkor a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti egyrészt azt, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, másrészt azt, hogy melyik módszert fogja alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek teljesítenie kell a következő feltételeket:

a) objektíven ellenőrizhető, megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

b) minden érdekelt fél számára hozzáférhető;

c) a szükséges adatokat a gazdasági szereplők ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani.

Adott esetben az ajánlatkérő szerv az életciklusköltségek számítására vonatkozóan a 2014/24/EU irányelv XIII. melléklete szerinti kötelező közös módszert alkalmazza.

150. cikk

Elektronikus árlejtés alkalmazása

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (5) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv elektronikus árlejtést is alkalmazhat, amelyben új - egyre csökkenő - árakat vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket ajánl.

Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként alakítja ki, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

(2) A nyílt eljárásban, a meghívásos eljárásban vagy a tárgyalásos versenyeljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma pontosan meghatározható.

Az elektronikus árlejtés megtartható a 122. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 131. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó verseny megnyitása esetén is.

Az elektronikus árlejtést a költségvetési rendelet 110. cikkének (4) bekezdésében meghatározott odaítélési módszerek egyike alapján kell lefolytatni.

(3) Az elektronikus árlejtés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szerv e tényt feltünteti az eljárást megindító hirdetményben.

A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni a következőket:

a) azon elemek, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők, és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékek esetleges korlátai, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó kiírási feltételekből következik;

c) az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó releváns információk, ezen belül szakaszok esetleges alkalmazása és az árlejtés lezárásának (7) bekezdés szerinti módszere;

e) az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei és különösen az ajánlat benyújtásakor adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos releváns információk.

(4) Minden, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, az utasítások szerinti kapcsolattartás alkalmazásával. A felhívásban meg kell jelölni az elektronikus árlejtés kezdetének napját és időpontját.

Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások megküldése után két munkanappal kezdődhet meg.

(5) A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlat tekintetében végzett teljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak az elektronikus árlejtés során alkalmazandó azon matematikai képletet is tartalmaznia kell, amelyet a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához használnak. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a közbeszerzési dokumentumokban szereplő súlyozását. E célból azonban minden értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

(6) Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt folyamatosan ellát legalább annyi információval, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv - ha azt korábban jelezték - a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, továbbá az árlejtés bármely meghatározott szakaszában bejelentheti a résztvevők számát. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

(7) Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtést a következő módszerek közül egy vagy több alkalmazásával zárja le:

a) az előre megadott napon és időpontban;

b) ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig;

c) ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

(8) Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést az elektronikus árlejtés eredményei alapján ítéli oda.

151. cikk

Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (5) bekezdése)

(1) Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az ajánlatban szereplő ár vagy költség kirívóan alacsonynak tűnik, úgy az ajánlatkérő szerv írásban bekéri az ár vagy költség általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és az ajánlattevő számára lehetőséget biztosít észrevételei benyújtására.

Az ajánlatkérő szerv különösen az alábbiakra vonatkozó észrevételeket veszi figyelembe:

a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlat eredetisége;

d) az ajánlattevő megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

e) az alvállalkozók megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

f) az ajánlattevő állami támogatások alkalmazandó szabályoknak megfelelő megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(2) Az ajánlatkérő szerv csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.

Az ajánlatkérő szerv elutasítja az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által biztosított elegendő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

152. cikk

Az ajánlatok beérkezésére és a részvételi jelentkezésre vonatkozó határidő

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (1) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan határidőt állapít meg.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv figyelembe veszi a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt. Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, a határidőnek hosszabbnak kell lennie az e cikkben meghatározott minimális határidőnél.

A következő esetekben a határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani:

a) az ajánlatkérő szerv nem biztosít elektronikus úton közvetlen, ingyenes hozzáférést a közbeszerzési dokumentumokhoz;

b) az eljárást megindító hirdetményt a 125. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően teszik közzé.

(2) Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap.

(3) Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos versenyeljárás, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása és innovációs partnerség esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 32 nap.

(4) Meghívásos eljárás és tárgyalásos versenyeljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 30 nap.

(5) Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

(6) A 136. cikk (1) bekezdésében említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele utáni eljárások során a határidő:

a) az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap a 136. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 136. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett eljárás esetében;

b) a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap és az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap a 136. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett kétlépéses eljárás esetében.

(7) Nyílt vagy meghívásos eljárás esetében az ajánlatkérő szerv öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésének határidejét, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani.

153. cikk

A közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés és a kiegészítő információk nyújtására vonatkozó határidő

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (1) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontjától, vagy amennyiben hirdetmény nélküli eljárásról vagy a 136. cikk szerinti eljárásról van szó, az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától elektronikus úton ingyenes és közvetlen hozzáférést kínál a közbeszerzési dokumentumokhoz.

Indokolt esetben az ajánlatkérő szerv az általa meghatározott egyéb módon is hozzáférést kínálhat a közbeszerzési dokumentumokhoz, amennyiben a közvetlen elektronikus hozzáférés műszaki okokból nem biztosítható, vagy ha a közbeszerzési dokumentumok bizalmas információkat tartalmaznak. A 154. cikk (1) bekezdése szerinti sürgős esetek kivételével ezekben az esetekben a 152. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

Az ajánlatkérő szerv előírhat a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme. Az ajánlatkérő szerv bejelenti ezeket a követelményeket és az érintett közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának módját.

(2) Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat egyidejűleg, írásban és a lehető leghamarabb juttatja el valamennyi érdekelt gazdasági szereplő részére.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kevesebb mint hat munkanappal benyújtott kiegészítő információkérésekre nem köteles válaszolni.

(3) Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben meghosszabbítja az ajánlatok beérkezésének határidejét:

a) ha az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal nem válaszolt a gazdasági szereplő által megfelelő időben benyújtott kiegészítő információkérésre;

b) ha jelentősen módosítja a közbeszerzési dokumentumokat.

154. cikk

Sürgős esetekben alkalmazandó határidők

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (1) bekezdése)

(1) Amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel nem lehetséges a 152. cikk (2) és (3) bekezdésében említett határidők betartása nyílt vagy meghívásos eljárásban, úgy az ajánlatkérő szerv az alábbi határidőket szabhatja:

a) a részvételi jelentkezések vagy nyílt eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az eljárást megindító hirdetmény elküldésének napjától számított legalább 15 nap;

b) meghívásos eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az ajánlattételi felhívás elküldésének napjától számított legalább 10 nap.

(2) Sürgős esetekben a 153. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében és a 153. cikk (3) bekezdésének a) pontjában megállapított határidő négy nap.

155. cikk

Az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtására vonatkozó szabályokat az ajánlatkérő szerv határozza meg, amely kiválaszthat egy kizárólagos benyújtási módot.

A kiválasztott kommunikációs eszközöknek biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

a) valamennyi benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés tartalmazza az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

b) az adatok sértetlensége megmarad;

c) az ajánlatokat és a részvételi jelentkezéseket bizalmasan kezelik, és az ajánlatkérő szerv csak akkor vizsgálja meg az ajánlatok és részvételi jelentkezések tartalmát, amikor a benyújtásukra megszabott határidő már letelt;

d) a személyes adatokat a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően védik.

(2) A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében megállapított értékhatár alatti szerződéseket kivéve, az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus fogadására szolgáló készülékeknek műszaki eszközök és megfelelő eljárások révén biztosítaniuk kell a következőket:

a) a gazdasági szereplő kiléte bizonyossággal hitelesíthető;

b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésének napja és időpontja pontosan meghatározható;

c) ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki nem férhet hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

d) csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

e) a közbeszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán csak az arra jogosult személyek férnek hozzá a benyújtott adatok összességéhez, és adnak hozzáférést ezekhez az adatokhoz az eljárás szükségletei szerint;

f) ésszerű módon biztosítható az a)-e) pontban megállapított feltételek megsértésére irányuló kísérletek felderíthetősége.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv engedélyezi az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus úton történő benyújtását, úgy az ilyen rendszerben benyújtott elektronikus dokumentumok eredeti dokumentumoknak tekintendők.

(4) Amennyiben a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat benyújtására levélben kerül sor, a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők megtehetik azt:

a) postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetben a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont szolgál igazolásul;

b) az ajánlatkérő szerv helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező személyesen, vagy megbízottja útján végezhet, amely esetben az átvételi elismervény szolgál igazolásul.

(5) A részvételi jelentkezés vagy az ajánlat benyújtásával a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő elfogadja, hogy az eljárás eredményéről elektronikus úton kap értesítést.

155a. cikk

Elektronikus katalógusok

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (7) bekezdése)

(1) Amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközök használata kötelező, az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve, hogy elektronikus katalógust kell csatolni az ajánlathoz.

(2) Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérő szerv:

a) ezt közli az eljárást megindító hirdetményben;

b) a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti az elektronikus katalógus formátumával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(3) Ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően többszereplős keretszerződés megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyes konkrét szerződések tekintetében való újbóli megnyitása frissített katalógusok alapján történjen a következő módszerek egyikének megfelelően:

a) az ajánlatkérő szerv felhívja a szerződő feleket, hogy az adott szerződés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat;

b) az ajánlatkérő szerv értesíti a szerződő feleket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékozik összegyűjteni azokat az információkat, amelyek az adott szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, feltéve, hogy e módszer alkalmazását bejelentették a keretszerződéssel kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén az ajánlatkérő szerv értesíti a szerződő feleket arról, hogy mely napon és időpontban tervezi az adott szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését, és lehetőséget ad arra, hogy a szerződő felek elutasítsák az információgyűjtést.

Az ajánlatkérő szerv megfelelő időt hagy az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

Az adott szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szerv átadja az összegyűjtött információkat az érintett ajánlattevőnek, hogy lehetőséget adjon neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

156. cikk

Ajánlati biztosítékok

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (3) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv a 163. cikkel összhangban letétbe helyezett ajánlati biztosítékot kérhet, amely a szerződés összértékének 1 %-a és 2 %-a közötti összegnek felelhet meg.

(2) Amennyiben az ajánlatot a szerződés aláírását megelőzően visszavonják, az ajánlatkérő szerv lehívja az ajánlati biztosítékot.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlati biztosítékot a következők szerint oldja fel:

a) az eljárás eredményéről szóló tájékoztatást követően a 159. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elutasított ajánlattevők és a 159. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett elutasított ajánlatok esetében;

b) a szerződés aláírásakor a 159. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett, rangsorolt ajánlatok esetében.

157. cikk

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontása

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (4) bekezdése)

(1) Nyílt eljárásban az ajánlattevők felhatalmazott képviselői részt vehetnek a tenderbontáson.

(2) Amennyiben a szerződés értéke eléri vagy túllépi a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében megállapított értékhatárt, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki az ajánlatok felbontására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet ettől a kötelezettségtől a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében és az e rendelet 134. cikkének (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az említett bekezdés d) és g) pontjában meghatározott esetek kivételével.

A felbontóbizottság legalább két személyből áll, akik az érintett intézmény legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre a költségvetési rendelet 57. cikkében megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

Az e rendelet 72. cikkében említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

(3) Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a felbontóbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki.

(4) Az ajánlatkérő szerv megfelelő módszer alkalmazásával ellenőrzi és biztosítja az eredeti ajánlat és annak részeként a pénzügyi ajánlat sértetlenségét, valamint az eredeti ajánlat beérkezésének napját és időpontját igazoló, a 155. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti bizonyíték sértetlenségét.

(5) Nyílt eljárásban, amennyiben a szerződést a költségvetési rendelet 110. cikke (4) bekezdésének megfelelően a legalacsonyabb ár vagy a legalacsonyabb költség módszere alapján ítélik oda, a követelményeknek megfelelő ajánlatokban feltüntetett árakat hangosan fel kell olvasni.

(6) A beérkezett ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáért felelős személy(ek)nek vagy a felbontóbizottság tagjainak alá kell írniuk. A jegyzőkönyvben meg kell határozni azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a 155. cikk követelményeinek, és azokat is, amelyek nem, és közölni kell a költségvetési rendelet 111. cikkének (4) bekezdése szerinti azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

158. cikk

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (5) bekezdése)

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő értékelőbizottságot nevez ki, hogy az szakvéleményt adjon a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt elérő vagy meghaladó szerződésekkel kapcsolatban. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet ettől a kötelezettségtől a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében és a 134. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában, f) pontjának i. és iii. alpontjában és h) pontjában meghatározott esetekben.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban dönthet úgy, hogy az értékelőbizottságnak az ajánlatokat csak az odaítélési szempontok alapján kell értékelnie és rangsorolnia, míg a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok értékelése az összeférhetetlenség elkerülését garantáló egyéb megfelelő módon történik.

(2) Az értékelőbizottság legalább három személyből áll, akik a költségvetési rendelet 208. cikkében említett intézmény vagy szerv legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői, és akik közül legalább egy nem függ az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőtől.

A 72. cikkben említett vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik a bizottságot.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy az értékelésben részt vevő személyek és a bevont külső szakértők teljesítik a költségvetési rendelet 57. cikkében előírt kötelezettségeket.

(3) Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében az értékelőbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az értékelőbizottság összetételének a lehető legnagyobb mértékben tükröznie kell a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.

(4) A 134. cikk (2) bekezdése értelmében megfelelő és a 135. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében nem szabálytalan és nem érvénytelen részvételi jelentkezések és ajánlatok érvényesnek minősülnek.

159. cikk

Az értékelés eredménye és a szerződés odaítéléséről szóló döntés

(A költségvetési rendelet 113. cikkének (1) bekezdése)

(1) Az értékelés eredménye a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatot tartalmazó értékelő jelentés. A keltezéssel ellátott értékelő jelentést az értékelést végző személy vagy személyek vagy az értékelőbiztottság tagjai írják alá. A jelentés aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

Amennyiben az értékelőbizottság nem volt illetékes az ajánlatoknak a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok tekintetében történő ellenőrzésében, akkor a jelentést azok a személyek is aláírják, akiket az engedélyezésre jogosult tisztviselő e feladatok elvégzésére felhatalmazott.

(2) Az értékelő jelentés tartalmazza a következőket:

a) az ajánlatkérő szerv neve és címe, valamint a szerződés tárgya és értéke vagy a keretszerződés tárgya és maximális értéke;

b) az elutasított részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők neve, valamint az elutasítás oka hivatkozással a költségvetési rendelet 107. cikkében meghatározott valamely helyzetre vagy a kiválasztási szempontokra;

c) az elutasított ajánlatok hivatkozása és az elutasítás oka a következők bármelyikére való hivatkozással:

i. a költségvetési rendelet 110. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett minimumkövetelmények nem teljesítése;

ii. az e rendelet 149. cikkének (3) bekezdése alapján megállapított minőségi minimumok nem teljesítése;

iii. az ajánlat e rendelet 151. cikke szerint kirívóan alacsony összegű;

d) a kiválasztott részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők neve és a kiválasztás oka;

e) az elért pontszám szerint rangsorolandó ajánlattevők neve és az elért pontszám indokai;

f) a javasolt részvételre jelentkezők vagy a sikeres ajánlattevő neve és kiválasztásuk indokai;

g) amennyiben ismert, a szerződés vagy a keretszerződés azon részaránya, amelyet a javasolt szerződő fél alvállalkozó harmadik felekkel kíván teljesíttetni.

(3) Az ajánlatkérő szerv ezt követően meghozza döntését, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi információt tartalmazó értékelő jelentés jóváhagyása, kiegészítve a következőkkel:

i. a sikeres ajánlattevő neve és kiválasztásának indokai, hivatkozással az előre bejelentett kiválasztási és odaítélési szempontokra, adott esetben ideértve az értékelő jelentésben szereplő ajánlástól eltérő döntés indokait;

ii. hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, tárgyalásos versenyeljárás vagy versenypárbeszéd esetében az alkalmazásukat indokoló, a 134., a 135. és a 266. cikkben említett körülmények;

b) adott esetben az ajánlatkérő szerv azon döntésének indokolása, hogy nem ítéli oda a szerződést.

(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben az értékelő jelentés és az odaítélésről szóló döntés tartalmát aláírásával ellátott, egyetlen dokumentumba foglalhatja:

a) a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti eljárások esetében, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b) a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot;

c) a 134. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában, f) pontjának i. és iii. alpontjában és h) pontjában meghatározott esetekben, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot.

(5) Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a (3) bekezdésben említett döntést a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szerv hozza meg.

160. cikk

Kapcsolattartás az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők között

(A költségvetési rendelet 112. cikke)

(1) A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők közötti kapcsolatfelvételre kivételes jelleggel, a (2) és (3) bekezdésben előírt feltételek szerint kerülhet sor.

(2) Az ajánlatkérő szerv a részvételi jelentkezések vagy az ajánlatok beérkezésének határideje előtt a 153. cikk (2) bekezdésében említettnek megfelelően kiegészítő információkat adhat:

a) a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő kérésére kizárólag a közbeszerzési dokumentumok tartalmának tisztázására;

b) saját kezdeményezésére, amennyiben hibát, pontatlanságot, kihagyást vagy egyéb elírást talál a közbeszerzési dokumentumok szövegében.

(3) Kapcsolatfelvétel esetében mindenkor, és azokban a kellően indokolt, a költségvetési rendelet 96. cikkében említett esetekben is, amikor a kapcsolatfelvételre nem került sor, jegyzőkönyvet kell készíteni és a közbeszerzési dossziéban megőrizni.

161. cikk

A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(A költségvetési rendelet 113. cikkének (2) és (3) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv az eljárás eredményével kapcsolatos döntésekről a lehető legrövidebb határidőn belül egyidejűleg, egyenként, elektronikus úton tájékoztatja a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket az alábbiakat követően:

a) a költségvetési rendelet 111. cikkének (4) bekezdésében említett esetekben a felbontási szakasz;

b) a két különálló szakaszban szervezett közbeszerzési eljárások esetében a kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok alapján hozott döntés;

c) a szerződés odaítéléséről szóló döntés.

Az ajánlatkérő szerv valamennyi esetben feltünteti a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

A sikeres ajánlattevő értesítése során az ajánlatkérő szerv kijelenti, hogy az értesítés tárgyát képező döntés nem jelent a részéről kötelezettségvállalást.

(2) Az ajánlatkérő szerv a költségvetési rendelet 113. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkat a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az írásban kért tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül közli. Amennyiben az ajánlatkérő szerv saját felelősségére ítél oda szerződést, elektronikus úton közli az információkat. Az ajánlattevő a tájékoztatási kérelmet ugyancsak benyújthatja elektronikus úton.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv elektronikus úton ad tájékoztatást, akkor tekintendő úgy, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megkapta az információt, ha az ajánlatkérő szerv bizonyítani tudja, hogy azt elküldte az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben megadott elektronikus címre.

Ilyen esetben az a nap minősül a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi kézhezvétel idejének, amelyen az ajánlatkérő szerv elküldte az információt.

4. szakasz

A szerződés teljesítése, biztosítékok és korrekciós intézkedések

163. cikk

Biztosítékok

(A költségvetési rendelet 115. cikke)

(1) Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy határoz, hogy biztosítékot kér, ezt a közbeszerzési dokumentumokban bejelenti.

(2) Amennyiben a szerződő félnek biztosítékot kell letétbe helyeznie, úgy a biztosíték összegének és a letéti időszaknak meg kell felelnie a biztosíték érvényesítésére vonatkozó követelményeknek.

(3) A biztosítékot az ajánlatkérő szerv által elfogadott bank vagy felhatalmazással rendelkező pénzügyi intézmény nyújthatja. A biztosíték helyettesíthető harmadik személy által nyújtott egyetemleges kezességgel is, az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával.

A biztosíték összegét euróban kell megadni.

A biztosíték célja az, hogy a bank vagy a pénzügyi intézmény, illetve az érintett harmadik személy visszavonhatatlan készfizető kezességet nyújtson, vagy a szerződő fél kötelezettségeiért első felszólításra felelőssé tehető legyen.

164. cikk

Előfinanszírozási biztosíték

(A költségvetési rendelet 115. cikke)

(1) Az ajánlatkérő szerv az előfinanszírozás szükségességének megállapítása után, de még a közbeszerzési eljárás elindítása előtt értékeli az előfinanszírozási kifizetésekhez kapcsolódó kockázatokat, a következő szempontok figyelembevételével:

a) a szerződés becsült értéke;

b) tárgya;

c) időtartama és ütemezése;

d) a piac szerkezete.

(2) A 137. cikk (1) bekezdésében említett kis értékű szerződések esetében nincs szükség biztosíték előírására.

A biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél javára a szerződéses feltételeknek megfelelően teljesített időközi kifizetésekből vagy egyenlegkifizetésekből.

165. cikk

Teljesítési biztosíték

(A költségvetési rendelet 115. cikke)

(1) Az ajánlatkérő szerv eseti alapon, előzetes kockázatelemzés alapján teljesítési biztosítékot kérhet a szerződő fél szerződéses kötelezettségei teljesítésének biztosítása érdekében.

(2) A teljesítési biztosíték összege nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át.

(3) Az ajánlatkérő szerv az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás végleges elfogadását követően, a költségvetési rendelet 92. cikke (1) bekezdésének megfelelő, a szerződésben meghatározott időtartamon belül felszabadítja a teljesítési biztosíték teljes összegét. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás ideiglenes elfogadása esetén a teljesítési biztosíték részben vagy teljes összegben felszabadítható.

165a. cikk

Jólteljesítési biztosíték

(A költségvetési rendelet 115. cikke)

(1) Az ajánlatkérő szerv eseti alapon, előzetes kockázatelemzés alapján jólteljesítési biztosítékot kérhet annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő fél kijavítja a szerződéses jótállási időszak során felmerülő hibákat.

A jólteljesítési biztosíték nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az ajánlatkérő szerv teljesítési biztosítékot kért és azt még nem szabadította fel.

(2) A jólteljesítési biztosíték, amelynek összege nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át, levonható a mindenkori időközi kifizetésekből vagy az egyenlegkifizetésből.

Az összeget az ajánlatkérő szerv határozza meg a szerződés teljesítésével kapcsolatban azonosított kockázatok arányában, figyelembe véve a szerződés tárgyát, valamint az ágazatban szokásos ügyleti feltételeket is.

(3) Az ajánlatkérő szerv jóváhagyásával a szerződő fél kérheti a jólteljesítési biztosíték 163. cikkben említett biztosítékkal való felváltását.

(4) Az ajánlatkérő szerv a szerződéses jótállási időszak lejártát követően, a költségvetési rendelet 92. cikkének (1) bekezdésének megfelelő, a szerződésben meghatározott időtartamon belül felszabadítja a jólteljesítési biztosítékot.

166. cikk

A szerződés felfüggesztése lényeges hiba vagy szabálytalanság esetén

(A költségvetési rendelet 116. cikkének (3) bekezdése)

Amennyiben a szerződés teljesítésének a költségvetési rendelet 116. cikkének (3) bekezdése szerinti felfüggesztését követően nem kerül bizonyításra, hogy megtörtént a feltételezett lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás, a szerződés teljesítését mielőbb folytatni kell.

2. FEJEZET

Az Unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

166a. cikk

Központi beszerző szerv

(A költségvetési rendelet 117. cikke)

(1) A központi beszerző szerv működhet:

a) más ajánlatkérő szervek számára történő vásárlással, raktározással és viszonteladással foglalkozó nagykereskedőként;

b) keretszerződéseket odaítélő vagy az eredeti hirdetményben bejelentettnek megfelelően más ajánlatkérő szervek által használható dinamikus beszerzési rendszereket működtető közvetítőként.

(2) A központi beszerző szerv az összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával végzi el.

167. cikk

A szerződéses érték elérésének megállapítása

(A költségvetési rendelet 117. cikke)

Az egyes intézményeken belül a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feladata annak felmérése, hogy elérték-e a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében megállapított értékhatárokat.

168. cikk

Tételek

(A költségvetési rendelet 118. cikkének (4) bekezdése)

(1) Amennyiben helyénvaló, technikailag kivitelezhető és költséghatékony, a szerződéseket egy eljáráshoz tartozó külön tételek formájában kell odaítélni.

(2) Amennyiben a szerződés tárgya több tételre oszlik, amely tételek mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, úgy a szerződés valamennyi tételének összértékét kell figyelembe venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben a tételek összértéke eléri vagy túllépi a költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében megállapított értékhatárt, úgy a költségvetési rendelet 103. cikke (1) bekezdésének, 104. cikkének és 104a. cikkének rendelkezései alkalmazandók minden egyes tételre.

(3) Amennyiben a szerződést külön tételek formájában ítélik oda, az ajánlatokat tételenként külön értékelik. Amennyiben ugyanannak az ajánlattevőnek több tételt ítélnek oda, elegendő egyetlen, e tételeket magában foglaló szerződést aláírni.

169. cikk

A szerződés becsült értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések

(A költségvetési rendelet 118. cikkének (4) bekezdése)

(1) Az ajánlatkérő szerv a teljes kifizetendő összeg alapján becsüli meg a szerződés értékét, amelybe beleértendő az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

E becslést legkésőbb akkor kell elvégezni, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a közbeszerzési eljárást.

(2) A keretszerződések és a dinamikus beszerzési rendszerek esetében a keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt tervezett összes szerződés maximális értékét kell figyelembe venni.

Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén megvásárolandó áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások legmagasabb becsült értéke.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára fizetendő összegekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(3) Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében figyelembe kell venni a következőket:

a) biztosítási szolgáltatás esetében a fizetendő biztosítási díj és egyéb ellenszolgáltatások;

b) banki vagy pénzügyi szolgáltatás esetében a díjak, jutalékok, kamatok és egyéb ellenszolgáltatások;

c) tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a díjak, a fizetendő jutalékok és egyéb ellenszolgáltatások.

(4) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely nem határozza meg a teljes árat, illetve olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek pénzügyi lízingjére, bérletére, haszonbérletére vagy részletvételére irányul, a következő értéket kell alapul venni a becsült érték kiszámításához:

a) határozott időre szóló szerződés esetében:

i. amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés időtartama nem haladja meg a 48 hónapot, illetve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés időtartama nem haladja meg a 12 hónapot, a szerződésnek a teljes futamidőre számított összértéke;

ii. amennyiben az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, úgy a szerződés összértéke, a becsült maradványértéket is beleértve;

b) határozatlan időre szóló szerződés, illetve a 48 hónapot meghaladó időre szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a szerződés havi értékének negyvennyolcszorosa.

(5) Rendszeresen odaítélt vagy adott időn belül meghosszabbítandó, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében a szerződés becsült értékének kiszámítása a következők valamelyikén alapul:

a) az előző 12 hónap vagy pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b) a pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések becsült összértéke.

(6) Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében nemcsak a beruházás értékét kell figyelembe venni, hanem a beruházás végrehajtásához szükséges, és a szerződő fél részére az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árukészletek és szolgáltatások becsült összértékét is.

(7) Koncessziós szerződés esetében a koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt.

Az értéket a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott objektív módszer alkalmazásával kell kiszámítani, figyelembe véve különösen a következőket:

a) az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett - az ajánlatkérő szerv nevében beszedetteken kívüli - díjakból és bírságokból származó bevétel;

b) harmadik felek által a koncesszió teljesítésével összefüggésben nyújtott támogatások vagy egyéb pénzügyi előnyök;

c) a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;

d) mindazon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket az ajánlatkérő szerv a koncessziós jogosult rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy azok az építési beruházások kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához szükségesek;

e) a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére teljesített kifizetések.

171. cikk

A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak

(A költségvetési rendelet 118. cikkének (2) és (3) bekezdése)

(1) A várakozási időszakot az alábbi időpontok egyikétől kell számítani:

a) a sikeres és sikertelen ajánlattevőknek küldött értesítés egyidejű, elektronikus úton történő feladását követő nap;

b) amennyiben a szerződést vagy keretszerződést a 134. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint ítélték oda, a 123. cikk (5) bekezdésében említett, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő nap.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szerv további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kérelmei vagy megjegyzései, vagy a költségvetési rendelet 118. cikkének (3) bekezdésben meghatározott időszak alatt kapott bármely releváns információ indokolja. Felfüggesztés esetén valamennyi részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.

Amennyiben a szerződés vagy keretszerződés nem írható alá az eredetileg nyertes ajánlattevővel, az ajánlatkérő szerv odaítélheti azt a következő legjobb ajánlattevőnek.

(2) Az (1) bekezdésben előírt várakozási időszak nem alkalmazandó a következő esetekben:

a) bármely eljárás esetében, amennyiben csak egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b) keretszerződésen alapuló egyedi szerződések;

c) dinamikus beszerzési rendszerek;

d) a 134. cikkben említett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a 134. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett eljárás kivételével.

172. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítása

(A költségvetési rendelet 119. cikke)

A közbeszerzési dokumentumokban elő kell írni, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők jelöljék meg, melyik államban letelepedettek, és mutassák be az adott állam joga szerint általában elfogadott, ezt igazoló dokumentumokat.

VI. CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái

173. cikk

Tagdíjak

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

A költségvetési rendelet 121. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett tagdíjak az Uniót a tagjaik között tudó szerveknek fizetett összegek, amelyek megfelelnek a költségvetési határozatoknak és az érintett szerv által megállapított fizetési feltételeknek.

174. cikk

Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat

(A költségvetési rendelet 121. cikkének (1) bekezdése)

(1) A vissza nem térítendő támogatásokat határozatba vagy írásos megállapodásba kell foglalni.

(2) Az alkalmazandó eszköz meghatározásához a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a kedvezményezett elhelyezkedése (az Unión belül vagy azon kívül);

b) a finanszírozott fellépések vagy munkaprogramok tartalmának összetettsége és egységesítése.

175. cikk

Az intézmények tagjaihoz kapcsolódó kiadások

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

A költségvetési rendelet 121. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, az intézmények tagjaihoz kapcsolódó kiadások magukban foglalják az Európai Parlament jelenlegi és korábbi tagjait tömörítő egyesületeknek nyújtott hozzájárulásokat is. E hozzájárulásokat az Európai Parlament belső igazgatási szabályainak megfelelően nyújtják.

176. cikk

Vissza nem térítendő támogatásra jogosult fellépések

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

A költségvetési rendelet 121. cikke értelmében vissza nem térítendő támogatásra jogosult fellépéseket egyértelműen kell meghatározni.

Tilos a fellépések felosztása több különböző fellépésre az e rendeletben megállapított pénzügyi szabályok megkerülése céljából.

177. cikk

Általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő szervek

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

Az általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő szervek a következők:

a) az oktatás, képzés, tájékoztatás, innováció, valamint az európai szakpolitikák tanulmányozásának és kutatásának területén működő, vagy a polgárság és az emberi jogok előmozdításához hozzájáruló tevékenységet folytató szerv, vagy európai szabványügyi testület;

b) a tagállamokban, a tagjelölt országokban, illetve a potenciális tagjelölt országokban működő nonprofit szerveket képviselő és a Szerződések célkitűzéseivel összhangban lévő elveket és politikákat támogató jogalany.

178. cikk

Partnerségek

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

(1) Fellépésekre nyújtott egyes vissza nem térítendő támogatások és vissza nem térítendő működési támogatások keretpartnerség részét képezhetik.

(2) Keretpartnerség a Bizottság és a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei között jöhet létre, hosszú távú együttműködésként. A keretpartnerség partnerségi keretmegállapodás vagy partnerségi kerethatározat formáját öltheti.

A partnerségi keretmegállapodás vagy -határozat meghatározza a közös célkitűzéseket, az - egyszeri vagy jóváhagyott éves munkaprogram részét képező - tervezett fellépések jellegét, az egyedi vissza nem térítendő támogatások e cím elveivel és eljárási szabályaival összhangban lévő odaítélési eljárását, továbbá valamennyi fél egyedi megállapodásokon vagy határozatokon alapuló általános jogait és kötelezettségeit.

A partnerség időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve az elsősorban a partnerségi keretmegállapodás tárgya által indokolt kivételes eseteket.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők a partnerségi keretmegállapodásokat vagy -határozatokat nem alkalmazhatják jogosulatlanul, illetve akkor, ha azok célja vagy hatása ellentétes az átláthatóság vagy a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.

(3) A keretpartnerségeket vissza nem térítendő támogatásként kell kezelni a programozás, az előzetes közzététel és az odaítélés tekintetében.

(4) A partnerségi keretmegállapodásokon vagy -határozatokon alapuló egyedi vissza nem térítendő támogatásokat az e megállapodásokban vagy határozatokban rögzített eljárásokkal összhangban, e címnek megfelelően kell odaítélni.

Azokra a 191. cikkben meghatározott utólagos közzétételi eljárások vonatkoznak.

179. cikk

Elektronikus információcsere-rendszerek

(A költségvetési rendelet 121. cikkének (1) bekezdése)

(1) A kedvezményezettekkel folytatott bármely kommunikáció - a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások megkötését, a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok kiértesítését és azok módosításait is ideértve - történhet a Bizottság által létrehozott elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

(2) E rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b) kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c) a jogosultsággal rendelkező személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d) pontosan meg kell határozni az elektronikus tranzakciók időpontját és napját;

e) a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f) a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g) adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h) a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően biztosítani kell.

(3) Az ilyen rendszeren keresztül továbbított vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszer által elküldött dokumentum vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszer értesítést küld a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként alkalmazható, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogszerűen vélelmezhető, amennyiben a dokumentum nem tartalmaz a dokumentum automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (2) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

180. cikk

A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások és a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok tartalma

(A költségvetési rendelet 122. cikke)

(1) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás legalább az alábbiakat meghatározza:

a) a tárgy;

b) a kedvezményezett;

c) az időtartam, nevezetesen:

i. a hatálybalépés időpontja;

ii. a támogatott fellépés vagy pénzügyi év kezdőnapja és időtartama;

d) az euróban kifejezett uniós hozzájárulás maximális összege és a vissza nem térítendő támogatás formája, adott esetben az alábbiak feltüntetésével:

i. a fellépés vagy munkaprogram teljes becsült elszámolható költsége és az elszámolható költségek finanszírozási rátája;

ii. a költségvetési rendelet 123. cikkének b), c) és d) pontjában említett egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás, amennyiben meg van határozva;

iii. az ezen pont i. és ii. alpontjában meghatározott elemek kombinációja;

e) a fellépés vagy - vissza nem térítendő működési támogatás esetében - az adott pénzügyi évre vonatkozóan az engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott munkaprogram leírása a fellépés, illetve a munkaprogram végrehajtásából származó várható eredmények leírásával együtt;

f) az ilyen típusú megállapodásokra alkalmazandó általános feltételek, például a kedvezményezett hozzájárulása a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz;

g) a fellépés vagy munkaprogram becsült átfogó költségvetése;

h) amennyiben a fellépés végrehajtása közbeszerzést is magában foglal, a 209. cikkben említett elvek, vagy azon közbeszerzési szabályok, amelyeket a kedvezményezettnek be kell tartania;

i) a kedvezményezett felelőssége, különösen:

i. a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a tevékenységi és pénzügyi jelentések benyújtása tekintetében; amikor csak lehetséges, köztes célokat kell meghatározni, amelyekhez a jelentések benyújtását kötik;

ii. a Bizottság és több kedvezményezett közötti megállapodás esetében a koordinátor esetleges egyedi kötelezettségei és az egyéb kedvezményezettek koordinátorral szembeni egyedi kötelezettségei, valamint a kedvezményezettek pénzügyi felelőssége a Bizottságnak fizetendő összegek tekintetében;

j) az említett jelentések jóváhagyására és a Bizottság részéről történő kifizetésre vonatkozó rendelkezések és határidők;

k) adott esetben a fellépés vagy a jóváhagyott munkaprogram elszámolható költségeire, vagy a költségvetési rendelet 123. cikkében említett egységköltségre, egyösszegű átalányra vagy átalányfinanszírozásra vonatkozó adatok;

l) az uniós pénzügyi támogatás átláthatóságára vonatkozó rendelkezések, kivéve azon kellően indokolt eseteket, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű.

Az első albekezdés f) pontjában említett általános feltételek legalább a következőket foglalják magukban:

i. annak kinyilvánítása, hogy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásra irányadó jog az uniós jog, kiegészítve - amennyiben szükséges - a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban meghatározott nemzeti joggal. A nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban eltérés engedélyezhető;

ii. a jogviták tárgyalásában illetékes bíróság vagy választott bíróság meghatározása.

(2) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás a költségvetési rendelet 135. cikkének megfelelően megállapíthatja a felfüggesztéssel vagy megszüntetéssel kapcsolatos rendelkezéseket és határidőket is.

(3) A 178. cikkben említett esetekben a partnerségi kerethatározat vagy a partnerségi keretmegállapodás meghatározza az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában, c) pontjának i. alpontjában, valamint f), h)-j) és l) pontjában említett információkat.

A vissza nem térítendő támogatásról szóló egyedi határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó egyedi megállapodás tartalmazza az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)-e), g) és k) pontjában, valamint - amennyiben szükséges - az (1) bekezdés első albekezdésének i) pontjában említett információkat.

(4) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás csak írásban módosítható. Az ilyen módosításnak - ideértve valamely kedvezményezett hozzáadását vagy eltávolítását - nem lehet olyan célja vagy hatása, hogy az eredeti megállapodást akként módosítsa, amely megkérdőjelezné a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó döntést, vagy ellentétes lenne a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.

(5) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokra.

Az (1) bekezdésben említett információk egy része a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat helyett szerepeltethető a pályázati felhívásban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban.

181. cikk

A vissza nem térítendő támogatás fajtái

(A költségvetési rendelet 123. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett formájú vissza nem térítendő támogatásokat a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, a pályázathoz csatolt és a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt előzetes költségvetés részét képező elszámolható költségek alapján számítják ki.

(2) A költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett egységköltségek az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos olyan egyedi kategóriáit fedezik, amelyeket az egységnyi összegre való hivatkozással előzetesen egyértelműen meghatároznak.

(3) A költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett egyösszegű átalányokkal átfogó értelemben az elszámolható költségek valamennyi kategóriája vagy bizonyos egyedi, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriái fedezhetők.

(4) A költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett átalányfinanszírozással az elszámolható költségek olyan egyedi kategóriáit fedezi, amelyeket előzetesen egyértelműen meghatároznak egy százalékos kulcs alkalmazásával.

182. cikk

Egyösszegű átalány, egységköltség és átalányfinanszírozás

(A költségvetési rendelet 124. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 124. cikkének (1) bekezdésében említett egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás alkalmazására vonatkozó engedély a program időszakára érvényes. Az engedély felülvizsgálható, ha lényegi változtatásokra van szükség. Az adatokat és az összegeket rendszeresen értékelik, és szükség esetén kiigazítják az egyösszegű átalányokat, az egységköltségeket, illetve az átalányfinanszírozást.

A Bizottság és több kedvezményezett közötti megállapodások esetében a költségvetési rendelet 124. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett felső határt valamennyi kedvezményezettre alkalmazni kell.

(2) A vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás minden szükséges rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a vissza nem térítendő támogatás egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló kifizetésére vonatkozó feltételek betartását.

(3) Az egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló kifizetés nem sérti az (1) bekezdés első albekezdésében és a költségvetési rendelet 137. cikkének (2) bekezdésében szereplő célokat szolgáló hozzáférés jogát a kedvezményezett jog szerinti nyilvántartásaihoz.

(4) Amennyiben az utólagos kontroll során kiderül, hogy a támogatás alapjául szolgáló esemény nem következett be, és a kedvezményezett jogosulatlanul jutott egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló vissza nem térítendő támogatáshoz, a Bizottság visszafizettetésre jogosult a vissza nem térítendő támogatás összegének erejéig.

2. FEJEZET

Alapelvek

183. cikk

Társfinanszírozási elv

(A költségvetési rendelet 125. cikkének (3) bekezdése)

(1) A társfinanszírozási elv alapján a fellépés vagy a munkaprogram végrehajtásához szükséges források nem fedezhetők teljes mértékben uniós hozzájárulásból.

A társfinanszírozás a kedvezményezett saját forrásaiból, a fellépés vagy a munkaprogram által generált jövedelemből, illetve harmadik felek pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásából származhat.

(2) Természetbeni hozzájárulás alatt a kedvezményezett részére harmadik felek által ingyenesen biztosított nem pénzügyi erőforrás értendő.

184. cikk

A nonprofitelv

(A költségvetési rendelet 125. cikkének (5) bekezdése)

A harmadik felektől származó olyan pénzügyi hozzájárulások, amelyeket a kedvezményezett a vissza nem térítendő uniós támogatás keretében elszámolható költségektől eltérő költségek fedezésére is felhasználhat, vagy amelyek felhasználatlan összegeit a fellépés vagy a munkaprogram végén nem kell visszafizetni a harmadik fél számára, nem tekinthetők olyan pénzügyi hozzájárulásnak, amelyeket a támogatók kifejezetten a költségvetési rendelet 125. cikkének (5) bekezdése értelmében vett elszámolható költségek finanszírozására szántak.

185. cikk

Kis értékű vissza nem térítendő támogatások

(A költségvetési rendelet 125. cikkének (4) bekezdése)

Kis értékű vissza nem térítendő támogatásnak azon vissza nem térítendő támogatásokat kell tekinteni, amelyek nem haladják meg az 60 000 EUR-t.

186. cikk

Technikai segítségnyújtás

(A költségvetési rendelet 101. és 125. cikke)

A technikai segítségnyújtás egy program vagy egy fellépés végrehajtásához szükséges támogatási és kapacitásépítési tevékenységeket, különösen előkészítési, irányítási, nyomonkövetési, értékelési, ellenőrzési és kontrolltevékenységet foglal magában.

187. cikk

Elszámolható költségek

(A költségvetési rendelet 126. cikke (3) bekezdésének c) pontja)

A héa az alkalmazandó nemzeti héajogszabályok szerint nem minősül visszaigényelhetőnek, ha a nemzeti jog szerint a következő tevékenységek valamelyikéhez kötődik:

a) adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységek;

b) a héa hatályán kívül eső tevékenységek;

c) az a) és a b) pontban említett tevékenységek közül azok, amelyek tekintetében a héa nem vonható le, de a 2006/112/EK irányelvben nem szereplő speciális visszatérítési rendszer vagy kompenzációs alap révén visszatérítik, akkor sem, ha a rendszert vagy az alapot a nemzeti héajogszabályok hozták létre.

A 2006/112/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos héát úgy kell tekinteni, mint amelyet az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizetett meg, függetlenül attól, hogy a szóban forgó tevékenységek az érintett tagállamban hatóságként eljáró közjogi szervek által végzett tevékenységnek minősülnek-e.

188. cikk

Programozás

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

(1) Valamennyi illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves vagy többéves, vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó munkaprogramot kell készítenie. E munkaprogramot az érintett intézmény elfogadja és a vissza nem térítendő támogatásokról szóló internetes honlapján a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adott végrehajtási év március 31-ig közzéteszi.

A munkaprogram meghatározza a program által lefedett időszakot, az esetleges alap-jogiaktust, a teljesítendő célkitűzéseket, a várt eredményeket, a pályázati felhívások ütemtervét az irányadó összeg feltüntetésével és a társfinanszírozás maximális mértékét.

A munkaprogram ezenfelül tartalmazza a 94. cikkben meghatározott információkat, hogy a munkaprogramot elfogadó határozat az adott év vissza nem térítendő támogatásaira vonatkozó finanszírozási döntésnek minősüljön.

(2) A munkaprogramban bekövetkező minden jelentős módosítást ugyancsak az (1) bekezdésben előírtak szerint kell elfogadni és közzétenni.

189. cikk

A pályázati felhívások tartalma

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

(1) A pályázati felhívások a következőket határozzák meg:

a) a kitűzött célok;

b) a költségvetési rendelet 131. és 132. cikkében említett jogosultsági, kizárási, kiválasztási és odaítélési feltételek, továbbá a vonatkozó bizonylatok;

c) az uniós finanszírozásra vonatkozó rendelkezések;

d) a pályázatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és végső határidő, valamint az a tervezett dátum, amelyen a pályázókat a tervek szerint értesítik pályázatuk értékelésének kimeneteléről, továbbá a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírásának, illetve a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat kiértesítésének irányadó dátuma.

(2) Amennyiben a lehetséges kedvezményezettek minél szélesebb körű tájékoztatása szükséges, úgy a pályázati felhívást az uniós intézmények honlapján, és az internetes közzététel mellett bármely más alkalmas úton - beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját - közzé kell tenni. A közzétételre a költségvetési rendelet 84. cikkének említett finanszírozási döntés elfogadásától kezdve, már a költségvetés végrehajtását megelőző évben sor kerülhet. A pályázati felhívás tartalmának bármely módosítását a pályázati felhíváséval azonos feltételek mellett közzé kell tenni.

190. cikk

Kivételek a pályázati felhívás alól

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

(1) Vissza nem térítendő támogatás csak az alábbi esetekben ítélhető oda pályázati felhívás nélkül:

a) humanitárius segítségnyújtás és polgári védelmi műveletek céljára vagy a (2) bekezdés értelmében válsághelyzetekben nyújtott segély céljára;

b) egyéb rendkívüli és kellően indokolt szükséghelyzetben;

c) jogilag vagy ténylegesen monopóliummal rendelkező szerveknek, amennyiben a monopolhelyzet ténye az odaítélésről hozott határozatban kellően alátámasztásra került;

d) a költségvetési rendelet 54. cikke értelmében vett alap-jogiaktusban vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjeként azonosított szerveknek, illetve a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben ezeket a tagállamokat az alap-jogiaktus vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjeként azonosítja;

e) kutatás és technológiafejlesztés esetében a költségvetési rendelet 128. cikkében említett munkaprogramban meghatározott szerveknek, amennyiben az alap-jogiaktus kifejezetten így rendelkezik, és azzal a feltétellel, hogy a projekt nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá;

f) azon egyedi jellegű fellépéseknél, amelyek egy bizonyos típusú szerv közreműködését igénylik, annak technikai alkalmassága, nagyfokú szakosodása vagy igazgatási hatásköre miatt, azzal a feltétellel, hogy az érintett fellépés nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá.

Az első albekezdés f) pontjában említett eseteket az odaítélési határozatban kellően meg kell indokolni.

(2) Harmadik országbeli válsághelyzet alatt olyan helyzet értendő, amely fegyveres konfliktussal vagy az ország destabilizálásával fenyegető azonnali és közvetlen veszélyt jelent. Válsághelyzetnek minősülnek továbbá az olyan helyzetek, amelyeket természeti katasztrófák okozhatnak, az olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy a hasonló hatásokat kiváltó, többek között az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energia és a természeti erőforrások szűkössé válásához vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények is.

191. cikk

Utólagos közzététel

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

(1) A pénzügyi év során odaítélt vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódó információkat a 21. cikknek megfelelően közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben említett közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést tesz a következőkről:

a) a pályázók száma az elmúlt évben;

b) az egyes pályázati felhívások sikeres pályázatainak száma és százalékos aránya;

c) az eljárás átlagos időtartama a pályázati felhívás lezárásától a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséig;

d) azon vissza nem térítendő támogatások száma és összege, amelyeket az elmúlt évben a 21. cikk (4) bekezdésének megfelelően mentesítettek az utólagos közzétételi követelmény alól.

192. cikk

A pályázók tájékoztatása

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

A Bizottság a következő módon tájékoztatja és látja el tanácsokkal a pályázókat:

a) megállapítja a hasonló vissza nem térítendő támogatások pályázati űrlapjára vonatkozó előírásokat és nyomon követi azok méretét és olvashatóságát;

b) tájékoztatást nyújt a lehetséges pályázók számára elsősorban szemináriumok és kézikönyvek biztosításával;

c) a 63. cikkben említett, jogi személyek nyilvántartó rendszerében állandó adatokat tárol a kedvezményezettekről.

193. cikk

Külön költségvetési tételekből történő finanszírozás

(A költségvetési rendelet 129. cikke)

Valamely intézkedés külön költségvetési tételekből történő közös finanszírozását különböző illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők is végezhetik.

194. cikk

A rendkívüli sürgősségi esetek és a konfliktusmegelőzés finanszírozásának visszamenőleges hatálya

(A költségvetési rendelet 130. cikke)

A költségvetési rendelet 130. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körén belül a kedvezményezettnél a pályázat benyújtását megelőzően keletkezett kiadások a következő feltételek teljesülése esetén jogosultak uniós finanszírozásra:

a) az ilyen eltérés okait megfelelően megindokolták a finanszírozási döntésben;

b) a finanszírozási döntés és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy határozat kifejezetten meghatározza a jogosultság beállásának napját, amely megelőzi a pályázat benyújtásának napját.

195. cikk

Vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

(1) A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok benyújtására vonatkozó rendelkezéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghatároznia, aki kiválaszthatja a benyújtás módját. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat levélben vagy elektronikus úton lehet benyújtani.

A kiválasztott kommunikációs csatorna nem lehet megkülönböztető jellegű, és nem korlátozhatja a pályázók odaítélési eljárásban való részvételét.

A kiválasztott kommunikációs módoknak biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

a) valamennyi benyújtott ajánlat vagy jelentkezés tartalmazza az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

b) az adatok sértetlensége megmarad;

c) a pályázatokat bizalmasan kezelik,

d) a személyes adatokat a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően védik.

A harmadik albekezdés c) pontjának alkalmazásában az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak azután vizsgálja meg a pályázatok tartalmát, miután a pályázatok benyújtására kijelölt határidő lejárt.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kérheti, hogy az elektronikus úton történő benyújtást az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) értelmében vett, fokozott biztonságú elektronikus aláírással lássák el.

(2) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezi a pályázatok elektronikus úton történő benyújtását, az alkalmazott eszközöknek és azok technikai jellemzőinek megkülönböztetéstől menteseknek, általánosan hozzáférhetőeknek és az általánosan használt információs és kommunikációs technológiai termékekkel kompatibiliseknek kell lenniük. A pályázatok benyújtásához szükséges előírásokról szóló tájékoztatást, beleértve a kódolást, hozzáférhetővé kell tenni a pályázók számára.

Ezenfelül a pályázatok elektronikus átvételéhez használt eszközöknek garantálniuk kell a biztonságot és a bizalmas kezelést. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy az elektronikus tranzakciók időpontja és napja pontosan meghatározható legyen.

(3) Amennyiben a benyújtás levél formájában történik, a pályázók a következő módok egyikén nyújthatják be jelentkezésüket:

a) postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetben a pályázati felhívásban fel kell tüntetni, hogy igazolásul a feladás dátuma, a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont szolgál;

b) az intézmény helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet a pályázó személyesen, vagy megbízottja útján végezhet, amely esetben a pályázati felhívásban fel kell tüntetni azt a szervezeti egységet, ahová a jelentkezés - megfelelően aláírt és keltezett átvételi elismervény ellenében - benyújtható.

3. FEJEZET

Az odaítélési eljárás

196. cikk

A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat tartalma

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

(1) A pályázatokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által rendelkezésre bocsátott, a 192. cikk a) pontja szerint megállapított közös standardoknak megfelelően kialakított nyomtatvány kitöltésével, és az alap-jogiaktusban, valamint a pályázati felhívásban megállapított feltételeknek megfelelően kell elkészíteni.

A költségvetési rendelet 131. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett bizonylatok alatt mindenekelőtt az eredménykimutatás és az utolsó lezárt pénzügyi év mérlege értendő.

(2) A pályázathoz csatolt, a fellépésre vagy a munkaprogramra vonatkozó becsült költségvetésben a bevételeknek és a kiadásoknak - a váratlan helyzetekre és a devizaárfolyamok változására elkülönített, kellően indokolt esetben engedélyezett tartalékok figyelembevétele mellett - egyensúlyban kell lenniük, továbbá fel kell tüntetni a fellépés vagy a munkaprogram becsült elszámolható költségeit.

(3) Amennyiben a pályázat 750 000 EUR-t meghaladó összegű, fellépésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatásra vagy 100 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő működési támogatásra vonatkozik, úgy a pályázatot hiteles külső ellenőr által készített könyvvizsgálói jelentésnek kell kísérnie. E jelentés hitelesíti az utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó beszámolót.

E bekezdés első albekezdését csak a kedvezményezett által az adott pénzügyi évben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek első ízben benyújtott kérelemre kell alkalmazni.

A Bizottság és több kedvezményezett közötti megállapodás esetén az első albekezdésben meghatározott értékhatárokat valamennyi kedvezményezettre alkalmazni kell.

A 178. cikk szerinti partnerségek esetében az e bekezdés első albekezdésében említett, az utolsó két rendelkezésre álló pénzügyi évre vonatkozó könyvvizsgálatot a partnerségi keretmegállapodás aláírása vagy a partnerségi kerethatározat kiértesítése előtt kell végrehajtani.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján felmentheti az első albekezdésben említett könyvvizsgálói jelentés kötelezettsége alól az oktatási és a képzési intézményeket és - a több kedvezményezettel kötött megállapodások esetében - az egyetemleges felelősséget vállaló vagy a pénzügyi felelősséget egyáltalán nem vállaló kedvezményezetteket.

E bekezdés első albekezdése nem vonatkozik a közszektorbeli szervekre és a 43. cikkben említett nemzetközi szervezetekre.

(4) A pályázónak fel kell tüntetnie az uniós finanszírozásból származó azon forrásokat és összegeket, amelyeket ugyanazon fellépés vagy annak egy része tekintetében, illetve ugyanazon pénzügyi évben működésére kapott vagy igényelt, valamint az ugyanazon fellépés tekintetében kapott vagy igényelt egyéb finanszírozást.

197. cikk

Bizonyíték a kizárás hiányáról

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján a sikeres pályázóktól kérheti a 141. cikk (3) bekezdésében említett igazolás bemutatását, a 141. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kéri, a sikeres pályázók benyújtják a 141. cikk (3) bekezdésében említett igazolást, a 141. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel, kivéve akkor, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által is elismert fizikai lehetetlenség áll fenn.

198. cikk

Jogi személyiséggel nem rendelkező pályázók

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

Amennyiben egy jogi személyiséggel nem rendelkező pályázó nyújt be vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatot, a költségvetési rendelet 131. cikke (2) bekezdésének megfelelően e pályázó képviselői bizonyítják, hogy módjukban áll a pályázó nevében törvényi kötelezettségeket vállalni, és hogy a pályázó a jogi személyek által nyújtottakkal egyenértékű pénzügyi és működési kapacitásokkal rendelkezik.

199. cikk

Egy pályázót alkotó jogalanyok

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

Amennyiben több jogalany is megfelel a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeknek, és együttesen egy jogalanyt alkotnak, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt a jogalanyt egyetlen pályázóként kezelheti, feltéve, hogy a pályázat a javasolt fellépésben vagy munkaprogramban részt vevő jogalanyokat a pályázó részeként azonosítja.

201. cikk

Jogosultsági feltételek

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

(1) A jogosultsági feltételeket a pályázati felhívásban kell közzétenni.

(2) A jogosultsági feltételek meghatározzák a pályázati felhívásban való részvétel feltételeit. E feltételeket az intézkedés célkitűzéseinek kellő figyelembevételével állapítják meg, és megfelelnek az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének.

202. cikk

Kiválasztási feltételek

(A költségvetési rendelet 132. cikkének (1) bekezdése)

(1) A kiválasztási feltételeket a pályázati felhívásban közzé kell tenni, és azoknak lehetővé kell tenniük a pályázó pénzügyi és működési kapacitásának felmérését a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtása tekintetében.

(2) A pályázónak stabil és kielégítő forrásokkal kell rendelkeznie működésének fenntartásához azon időszak során, amikor a támogatott fellépés végrehajtására sor kerül, vagy abban az évben, amelyre a vissza nem térítendő támogatást nyújtják, továbbá ahhoz, hogy maga is részt vegyen a finanszírozásában. A pályázónak szakmailag alkalmasnak és képzettnek kell lennie a javasolt fellépés vagy munkaprogram végrehajtására, hacsak az alap-jogiaktus kifejezetten másként nem rendelkezik.

(3) A pénzügyi és működési kapacitásokat különösen a 196. cikkben említett bizonylatok valamelyikének elemzése alapján kell igazolni, amelyek szükségességét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a pályázati felhívásban jeleznie kell.

Amennyiben a pályázati felhívásban nem kértek bizonylatokat, és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kétségei vannak a pályázók pénzügyi vagy működési kapacitásaival kapcsolatban, felkérheti azokat a megfelelő dokumentumok bemutatására.

A 178. cikkben említett partnerségek esetén az ellenőrzést a partnerségi keretmegállapodás aláírása vagy a partnerségi kerethatározat kiértesítése előtt kell végrehajtani.

203. cikk

Odaítélési feltételek

(A költségvetési rendelet 132. cikkének (2) bekezdése)

(1) Az odaítélési feltételeket a pályázati felhívásban közzé kell tenni.

(2) Az odaítélési feltételeknek lehetővé kell tenniük a vissza nem térítendő támogatás odaítélését vagy olyan fellépésekre, amelyek maximalizálják az általuk végrehajtott uniós program általános hatékonyságát, vagy olyan szerveknek, amelyek munkaprogramját ugyanezen eredmények elérése érdekében állították össze. E feltételeket olyan módon kell meghatározni, hogy biztosítsák az uniós források megfelelő kezelését.

Az odaítélési feltételeket oly módon kell alkalmazni, amely lehetővé teszi azon tervezett fellépések vagy munkaprogramok kiválasztását, amelyek tekintetében a Bizottság biztos lehet abban, hogy megfelelnek az általa kitűzött céloknak és prioritásoknak, és garantálják az uniós finanszírozás láthatóságát.

(3) Az odaítélési feltételeket oly módon kell meghatározni, amely lehetővé teszi a későbbi értékelést.

204. cikk

A pályázatok értékelése és az odaítélés

(A költségvetési rendelet 133. cikke)

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki a pályázatok értékelésére, hacsak a Bizottság valamely különös ágazati program keretében másként nem határoz.

A bizottság legalább három személyből áll, akik a költségvetési rendelet 62. és 208. cikkében említett intézmények vagy szervek legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre a költségvetési rendelet 57. cikkében megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

Az e rendelet 72. cikkben említett képviseletekre és helyi szervekre, valamint a költségvetési rendelet 62. és 208. cikkében említett, átruházott hatáskörrel rendelkező szervekre, különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó az a követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik a bizottságot. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy e szakértők teljesítik a költségvetési rendelet 57. cikkében előírt kötelezettségeket.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben különböző eljárási szakaszokra osztja a folyamatot. A folyamatra vonatkozó szabályokat a pályázati felhívásban teszik közzé.

Amennyiben a pályázati felhívás kétszakaszos benyújtási eljárást ír elő, a második szakaszra csak azon pályázóktól kell bekérni teljes pályázatukat, akiknek pályázata eleget tett az első szakasz értékelési feltételeinek.

Amennyiben a pályázati felhívás kétszakaszos értékelési eljárást ír elő, csak a - korlátozott feltételrendszeren alapuló - első szakaszon túljutó pályázatokat kell további értékelésre bocsátani.

Az eljárás bármely szakaszában elutasított pályázókat a költségvetési rendelet 133. cikke (3) bekezdésének megfelelően értesíteni kell.

Az eljárás valamennyi szakasza egyértelműen elkülönül a többi szakasztól.

Ugyanazon dokumentumokat és információkat ugyanazon eljárás alatt csak egyszer lehet bekérni.

(3) Az értékelőbizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázót további információk rendelkezésre bocsátására, vagy a pályázattal kapcsolatban benyújtott kísérő dokumentumok tisztázására, feltéve, hogy az ilyen információk vagy pontosítások nem változtatják meg lényegesen a pályázatot. A költségvetési rendelet 96. cikkének megfelelően, nyilvánvaló eljárási hiba esetén az értékelőbizottság vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő ettől csak kellően indokolt esetekben tekinthet el. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő módon nyilvántartja az eljárás során a pályázókkal történő kapcsolattartást.

(4) A bizottság munkájának befejezését követően az értékelőbizottság tagjai a megvizsgált pályázatokról jegyzőkönyvet készítenek és írnak alá, amely tartalmazza azok minőségi értékelését, és meghatározza a finanszírozásban részesíthető pályázatokat. A jegyzőkönyvek aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

Amennyiben szükséges, a jegyzőkönyv rangsorolja is a megvizsgált pályázatokat, ajánlást tesz az odaítélendő maximális összegre, valamint a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat lehetséges, nem lényegi kiigazításaira vonatkozóan.

A jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljából meg kell őrizni.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázókat, hogy az értékelőbizottság ajánlásai alapján igazítsák ki pályázatukat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az értékelést követően hozza meg döntését, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a döntés tárgya és teljes összege;

b) a sikeres pályázók neve, a fellépések megnevezése, az elfogadott összegek és a választás oka, beleértve azokat az eseteket is, ahol nem egyezik az értékelőbizottság véleményével;

c) az elutasított pályázók neve és az elutasítás oka.

(6) E cikk (1), (2) és (4) bekezdése nem kötelező az e rendelet 190. cikke, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (7) bekezdése szerinti vissza nem térítendő támogatások odaítélésére vonatkozóan.

205. cikk

A pályázók tájékoztatása

(A költségvetési rendelet 133. cikke)

Az elutasított pályázókat a lehető leghamarabb, de mindenképpen a sikeres pályázók tájékoztatásától számított 15 napon belül értesíteni kell pályázatuk értékelésének eredményéről.

4. FEJEZET

Kifizetés és kontroll

206. cikk

Előfinanszírozási garancia

(A költségvetési rendelet 134. cikke)

(1) Az előfinanszírozás kifizetésével kapcsolatos pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján megkövetelheti a kedvezményezettől egy legfeljebb az előfinanszírozás összegéig terjedő összegű előzetes garancia letétbe helyezését, a kis összegű vissza nem térítendő támogatásokat kivéve, vagy a kifizetést részletfizetésekre bonthatja szét.

(2) Garancia megkövetelése esetén azt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek értékelnie kell és jóvá kell hagynia.

A garancia érvényességi idejének elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a garancia igénybevételét.

(3) A garanciát a tagállamok egyikében működő, jóváhagyott bank vagy pénzügyi intézmény nyújtja. Amennyiben a kedvezményezett harmadik országban rendelkezik székhellyel, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhatja, hogy egy ebben a harmadik országban székhellyel rendelkező bank vagy pénzügyi intézmény nyújtsa a garanciát, ha úgy ítéli meg, hogy ez utóbbi valamelyik tagállamban székhellyel rendelkező bank vagy pénzügyi intézmény által nyújtott garanciával egyenértékű biztosítékot nyújt és azzal megegyező jellemzőket mutat.

A kedvezményezett kérésére az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyását követően az első albekezdésben említett garancia harmadik személy által nyújtott egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel, vagy ugyanazon vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban részt vevő kedvezményezettek esetén a fellépés kedvezményezettjei által nyújtott visszavonhatatlan és feltétlen készfizető kezességgel is helyettesíthető.

A biztosíték összegét euróban kell megadni.

A garancia célja az, hogy a bank vagy a pénzügyi intézmény, illetve az érintett harmadik személy vagy az egyéb kedvezményezettek visszavonhatatlan garanciát vagy készfizető kezességet nyújtsanak a vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezett kötelezettségeire.

(4) A garancia felszabadítására az előfinanszírozásnak a kedvezményezett javára teljesített időközi kifizetések, illetve egyenlegkifizetés útján történő fokozatos kimerítésével párhuzamosan, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban megállapított feltételeknek megfelelően kerül sor.

207. cikk

A kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok

(A költségvetési rendelet 135. cikke)

(1) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az előfinanszírozás minden egyes vissza nem térítendő támogatás esetében több részletben is folyósítható.

A következő előfinanszírozási kifizetés akkor folyósítható teljes összegben, ha bármely korábbi előfinanszírozás teljes összegének legalább 70 %-át felhasználták.

Ha az előző előfinanszírozási kifizetés összegének 70 %-nál kisebb részét használták fel, akkor az új előfinanszírozási kifizetés összegét az előző előfinanszírozási kifizetés fel nem használt összegével kell csökkenteni.

Az új kifizetés iránti kérelem alátámasztására kimutatást kell készíteni a kedvezményezett kiadásairól.

(2) A kedvezményezett becsületbeli nyilatkozatával tanúsítja, hogy a kifizetési kérelmeiben található információk teljesek, megbízhatóak és a valóságnak megfelelőek, a 110. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül. Tanúsítja továbbá, hogy a felmerült költségek - a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat rendelkezéseivel összhangban - elszámolhatónak tekinthetők, és hogy a kifizetési kérelmeket megfelelő, ellenőrizhető bizonylatok támasztják alá.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján minden kifizetés alátámasztására kérheti a pénzügyi kimutatásokra és a fellépés vagy munkaprogram alapjául szolgáló számlákra vonatkozó igazolást, amelyet jóváhagyott külső ellenőr, közszektorbeli szervek esetében egy kompetens és független köztisztviselő állít ki. Az igazolást csatolni kell a kifizetési kérelemhez. Az igazolásnak - az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban, és a nemzetközi standardoknak megfelelő elfogadott eljárások alapján - tanúsítania kell, hogy a kedvezményezett által a kifizetési kérelem alapjául szolgáló pénzügyi kimutatásokban kimutatott költségek valósak, pontosan nyilvántartottak és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal összhangban elszámolhatók.

Különleges és kellően indokolt esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az igazolást kérheti vélemény formájában vagy a nemzetközi standardoknak megfelelően más formában.

A pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolás az időközi kifizetések és az egyenlegkifizetések tekintetében kötelező a következő esetekben:

a) a költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett formában odaítélt, 750 000 EUR-s vagy azt meghaladó összegű vissza nem térítendő támogatások esetén, ha az ilyen formájú vissza nem térítendő támogatás alapján benyújtott kifizetési kérelmek összértéke legalább 325 000 EUR;

b) a költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett formában odaítélt, 100 000 EUR-s vagy azt meghaladó összegű vissza nem térítendő működési támogatások esetén.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet a pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolástól az alábbi esetben:

a) közszektorbeli szervek és a 43. cikkben említett nemzetközi szervezetek;

b) humanitárius segítségnyújtási, polgári védelmi szükségintézkedésekhez és válsághelyzet kezeléséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei, az egyenlegkifizetés kivételével;

c) egyenlegkifizetés esetén a humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott vissza nem térítendő támogatások azon kedvezményezettjei, amelyek a 178. cikkben említett partnerségi keretmegállapodást kötöttek, vagy amelyeket partnerségi kerethatározatról értesítettek, és e kifizetések tekintetében azonos garanciákat nyújtó kontrollrendszert működtetnek;

d) olyan, több vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettek esetében, akik független bizonylattal nyújtottak egyenértékű garanciát a kérelmeik előkészítése során alkalmazott kontrollrendszerekkel és módszerekkel kapcsolatban.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor is eltekinthet a pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolástól, ha közvetlenül a Bizottság saját alkalmazottai ellenőrzést végeztek vagy fognak végezni, illetve a Bizottság által e célból megbízott szerv ellenőrzést végzett vagy fog végezni, amely ellenőrzés egyenértékű garanciát nyújt a bejelentett költségekről.

A Bizottság és számos kedvezményezett közötti jogviszonyt teremtő megállapodás esetén a harmadik albekezdés a) és b) pontjában említett értékhatárokat valamennyi kedvezményezettre alkalmazni kell.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján minden kifizetés alátámasztására operatív ellenőrzési jelentést kérhet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott, független harmadik féltől. Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kéri, az ellenőrzési jelentést csatolni kell a kifizetési kérelemhez, és a költségvetési rendelet 126. cikkében meghatározottak szerint a megfelelő költségeket ugyanolyan feltételek alapján számolják el, mint az ellenőrzési igazolásokhoz kapcsolódó költségeket. Az ellenőrzés-jelentés megállapítja, hogy az operatív ellenőrzést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban végezték el, és hogy a fellépést vagy munkaprogramot ténylegesen a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban rögzített feltételeknek megfelelve hajtották végre.

208. cikk

A vissza nem térítendő támogatások felfüggesztése és csökkentése

(A költségvetési rendelet 135. cikke)

(1) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat végrehajtása, illetve a kedvezményezett részvétele azok végrehajtásában vagy kifizetéseiben felfüggeszthető annak ellenőrzése érdekében, hogy a feltételezett lényegi hibák, szabálytalanságok, csalások vagy kötelezettségszegések valóban megtörténtek-e. Ha nem nyernek megerősítést, a végrehajtás a lehető leghamarabb folytatódik.

(2) Amennyiben a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt fellépést vagy munkaprogramot egyáltalán nem vagy nem megfelelően, nem hiánytalanul vagy nem időben hajtották végre, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, feltéve, hogy a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételei megtételére, az eljárás szakaszának függvényében arányosan csökkenti vagy visszafizetteti a vissza nem térítendő támogatást.

5. FEJEZET

Végrehajtás

209. cikk

Végrehajtási szerződések

(A költségvetési rendelet 137. cikke)

(1) A 2004/18/EK irányelv alkalmazásának sérelme nélkül, amennyiben a fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy az összeférhetetlenséget elkerülve a kedvezményezett az összességében legelőnyösebb ajánlat, vagy adott esetben a legalacsonyabb árat kínáló ajánlat alapján ítéli oda a szerződést.

(2) Amennyiben a fellépések vagy munkaprogram végrehajtásához 60 000 EUR-t meghaladó értékű közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kedvezményezettet az (1) bekezdésben említetteken kívül további egyedi szabályok betartására kötelezheti.

Ezek az egyedi szabályok a költségvetési rendeletben szereplő szabályokra épülnek, és kellően figyelembe veszik az érintett szerződések értékét, az uniós hozzájárulásnak a fellépés teljes költségéhez viszonyított nagyságát és a kockázatot. Az említett egyedi szabályokat bele kell foglalni a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatba vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásba.

210. cikk

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás

(A költségvetési rendelet 137. cikke)

Feltéve, hogy a költségvetési rendelet 137. cikkének (1) bekezdésében említett feltételek kellő mértékben részletezik az elérendő célkitűzéseket vagy eredményeket, a mérlegelési jogkör csak akkor tekinthető kimerítettnek, ha a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás a következőket is meghatározza:

a) a harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás maximális összege, amely nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t, kivéve, ha a fellépés elsődleges célja a pénzügyi támogatás, és a pontos összeg meghatározásának feltételei;

b) a pénzügyi támogatásra jogosult különböző típusú tevékenységek, meghatározott lista alapján;

c) azon személyek vagy személykategóriák meghatározása, amelyek ilyen pénzügyi támogatásban részesülhetnek, és a támogatásnyújtás feltételei.

VII. CÍM

PÉNZDÍJAK

211. cikk

Programozás

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (2) bekezdése)

(1) Valamennyi illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves vagy többéves, pénzdíjakra vonatkozó munkaprogramot kell készítenie. E munkaprogramot az érintett intézmény elfogadja, és internetes honlapján a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adott végrehajtási év március 31-ig közzéteszi.

A munkaprogram meghatározza a benne felölelt időszakot, adott esetben az alap-jogiaktust, a teljesítendő célkitűzéseket, a várható eredményeket és a versenypályázatok ütemtervét a pénzdíjak irányadó összegének feltüntetésével.

A munkaprogram ezenfelül tartalmazza a 94. cikkben meghatározott információkat, hogy a munkaprogramot elfogadó határozat az adott év pénzdíjaira vonatkozó finanszírozási döntésnek minősüljön.

(2) A munkaprogramban bekövetkező minden jelentős módosítást ugyancsak az (1) bekezdésben előírtak szerint kell elfogadni és közzétenni.

212. cikk

A versenypályázat szabályai

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (2) bekezdése)

(1) A versenypályázat szabályai meghatározzák a következőket:

a) a részvételi feltételek, amelyek legalább:

i. meghatározzák a részvételre jogosultság feltételeit;

ii. meghatározzák szükség esetén a résztvevők nyilvántartásba vételére és a pályázat benyújtására vonatkozó rendelkezéseket és végső határidőket a (2) bekezdésben előírt feltételek szerint;

iii. rendelkeznek azon résztvevők kizárásáról, akik a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) bekezdésében és 107. cikkében felsorolt helyzetek valamelyikében vannak;

iv. rendelkeznek a résztvevők kizárólagos felelősségéről a versenypályázat keretében elvégzett tevékenységekhez kapcsolódó követelés esetén;

v. rendelkeznek arról, hogy a nyertes hozzájárul a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz, valamint elfogadja a versenypályázat szabályaiban meghatározott közzétételi kötelezettségeket;

vi. kijelentik, hogy a versenypályázatra irányadó jog az uniós jog, szükség esetén a nemzeti joggal kiegészítve, a versenypályázat szabályaiban meghatározottak szerint;

vii. meghatározzák a jogviták tárgyalásában illetékes bíróságot vagy választott bíróságot;

viii. kijelentik, hogy a költségvetési rendelet 106. cikkének hatálya alá tartozó résztvevők pénzbírsággal és kizáró határozattal szankcionálhatók;

b) az odaítélési szempontok, amelyeknek lehetővé kell tenniük a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a kitűzött célok és a várt eredmények tekintetében, és annak objektív meghatározását, hogy a benyújtott pályázatok nyertesnek minősülnek-e;

c) a pénzdíj vagy pénzdíjak összege;

d) odaítélésüket követően a pénzdíjak nyerteseknek való kifizetésére vonatkozó rendelkezések.

Az első albekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában az uniós vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei jogosultak a részvételre, hacsak a versenypályázat szabályai másként nem rendelkeznek.

Az első albekezdés a) pontja vi. alpontjának alkalmazásában nemzetközi szervezetek részvétele esetén eltérés engedélyezhető.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan kommunikációs módokat választ, amelyek az anyagok benyújtására vonatkozóan jellegüket tekintve megkülönböztetéstől mentesek, és amelyek nem korlátozzák versenypályázatban való részvétel lehetőségét.

A kiválasztott kommunikációs módoknak biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

a) minden egyes benyújtott anyag tartalmazza az értékeléséhez szükséges összes információt;

b) az adatok sértetlensége megmarad;

c) a benyújtott anyagok titkosságát megőrzik;

d) a személyes adatokat a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően védik.

(3) A versenypályázat szabályai meghatározhatják a versenypályázat törlésének feltételeit, különösen akkor, ha célkitűzései nem valósíthatóak meg, vagy ha olyan természetes vagy jogi személy lenne a nyertes, aki nem teljesíti a részvételi feltételeket.

(4) A versenypályázat szabályait közzé kell tenni az uniós intézmények honlapján. Amennyiben a lehetséges résztvevők minél szélesebb körű tájékoztatása szükséges, úgy a versenypályázat szabályait az internetes közzététel mellett bármely más alkalmas úton - beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját is - közzé kell tenni. A közzétételre a költségvetési rendelet 84. cikkének említett finanszírozási döntés elfogadásától kezdve, már a költségvetés végrehajtását megelőző évben sor kerülhet. A versenypályázati szabályok tartalmának bármely módosítását ugyanezen feltételekkel szintén közzéteszik.

213. cikk

Utólagos közzététel

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (2) bekezdése)

(1) A pénzügyi év során odaítélt pénzdíjakhoz kapcsolódó információkat a 21. cikknek megfelelően közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben említett közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést tesz a következőkről:

a) a résztvevők száma az elmúlt évben;

b) az egyes versenypályázatokon résztvevők száma és a sikeres benyújtott anyagok százaléka;

c) az elmúlt év során szakértői bizottságokban részt vett szakértők jegyzéke, a kiválasztásukra alkalmazott eljárásra vonatkozó hivatkozással együtt.

214. cikk

Értékelés

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (3) bekezdése)

(1) A benyújtott anyagok értékelése céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő legalább három szakértőből álló szakértői bizottságot jelöl ki, akik lehetnek külső szakértők vagy olyan személyek, akik a költségvetési rendelet 62. és 208. cikkében említett intézmények vagy szervek legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységét képviselik, kivéve különálló szervezeti egységek hiányában az e rendelet 72. cikkében említett képviseleteket vagy helyi szerveket és a költségvetési rendelet 62. és 208. cikkében említett, átruházott hatáskörrel rendelkező szerveket.

Az első albekezdésben említett szakértőkre a költségvetési rendelet 57. cikkében megállapított összeférhetetlenségi követelmények vonatkoznak.

A külső szakértők nyilatkozatot tesznek arról, hogy kijelölésük időpontjában nincsenek összeférhetetlenségi helyzetben, és hogy vállalják az engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatását, amennyiben az értékelési eljárás során összeférhetetlenség merülne fel.

(2) Munkájuk befejezését követően a szakértői bizottság tagjai az összes megvizsgált benyújtott anyagról jegyzőkönyvet írnak alá, amely tartalmazza azok minőségi értékelését, és meghatározza azokat, amelyek pénzdíjban részesülhetnek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

Az első albekezdésben említett jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljából meg kell őrizni.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt követően dönt arról, hogy odaítéljék-e a pénzdíjakat. A döntésnek meg kell határoznia a következőket is:

a) az odaítélt pénzdíjak tárgya és adott esetben teljes összege;

b) adott esetben a nyertes résztvevők neve, a nyertes résztvevőknek odaítélt pénzdíj összege és a választás oka;

c) az elutasított résztvevők neve és az elutasítás oka.

215. cikk

Tájékoztatás és értesítés

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (3) bekezdése)

(1) A résztvevőket a lehető leghamarabb, de mindenképpen az engedélyezésre jogosult tisztviselő odaítélésről szóló döntésének meghozatalától számított tizenöt naptári napon belül értesíteni kell benyújtott anyaguk értékelésének eredményéről.

(2) A pénzdíj odaítéléséről szóló döntésről tájékoztatni kell a nyertes résztvevőt, és a döntés a költségvetési rendelet 86. cikke értelmében jogi kötelezettségnek minősül.

VIII. CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

216. cikk

A pénzügyi eszközök közvetett irányítás keretében való végrehajtásával megbízott szervezetek kiválasztása

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1) Pénzügyi eszközök közvetett irányítás keretében való végrehajtása tekintetében a Bizottság bizonyítékot szerez arra vonatkozóan, hogy a megbízott szervezet teljesíti a költségvetési rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeket. Miután a Bizottság megszerezte e bizonyítékot, utóbbinak érvényesnek kell lennie a pénzügyi eszközök adott szervezet általi valamennyi jövőbeni végrehajtására vonatkozóan, hacsak a megbízott szervezet e követelmények hatálya alá tartozó rendszerei, szabályai és eljárásai jelentősen meg nem változnak.

(2) A költségvetési rendelet 61. cikkének (2) bekezdése szerint a pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezetek kiválasztására a Bizottság felhívást tesz közzé a lehetséges megbízott szervezetek számára. A felhívás tartalmazza a kiválasztási és odaítélési feltételeket.

Az első albekezdésben említett felhívásban azt is feltüntetik, hogy a megbízott szervezetnek el kell-e különíteni saját forrásait a konkrét pénzügyi eszközre vagy meg kell-e osztani a kockázatot. Amennyiben ezt jelzik és a lehetséges összeférhetetlenség enyhítésére van szükség, a felhívás azt is tartalmazza, hogy a megbízott szervezetnek intézkedéseket kell javasolni az érdekek összehangolására, a költségvetési rendelet 140. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint. Az érdekek összehangolására vonatkozó intézkedéseket bele kell foglalni a konkrét pénzügyi eszközről szóló megállapodásba.

A Bizottság átlátható és objektív módon, valamint anélkül, hogy összeférhetetlenségre adna okot, párbeszédet kezd a kiválasztási feltételeket teljesítő szervezetekkel. A párbeszédet követően a Bizottság hatáskör-átruházási megállapodást ír alá azzal a szervezettel vagy azokkal a szervezetekkel, amelyek az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyújtották be, amely megállapodás adott esetben tartalmazza a szervezetek pénzügyi forrásainak elkülönítését vagy a kockázatmegosztást.

(3) A Bizottság a hatáskör-átruházási megállapodás aláírását megelőzően közvetlen tárgyalásba kezdhet a lehetséges megbízott szervezettel, amennyiben a megbízott szervezetet a vonatkozó alap-jogiaktus azonosítja, vagy a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontja felsorolja, vagy kellően indokolt és megfelelően dokumentált kivételes esetekben, különösen a következőkben:

a) a lehetséges megbízott szervezeteknek szóló felhívást követően nem nyújtottak be megfelelő javaslatokat;

b) egyedi jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök egy bizonyos típusú megbízott szervezet közreműködését igénylik, annak technikai alkalmassága, nagyfokú szakosodása vagy igazgatási hatásköre miatt;

c) az Unió által előre nem látható és neki nem betudható esetek miatt beálló rendkívüli sürgősség okán a (2) bekezdésben említett eljárást nem lehet betartani.

217. cikk

A pénzügyi eszközök közvetett irányítás keretében való végrehajtásával megbízott szervezetekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodás tartalma

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

A 40. cikkben felsorolt követelményeken túl a pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezetekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodás megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a költségvetési rendelet 140. cikkében megállapított elveknek és feltételeknek való megfelelés biztosítására. A hatáskör-átruházási megállapodás különösen a következőket tartalmazza:

a) a pénzügyi eszköz leírása, ideértve annak befektetési stratégiáját vagy politikáját, a nyújtott támogatás típusa, a pénzügyi közvetítőkre és végső kedvezményezettekre vonatkozó támogathatósági feltételek, valamint az eszköz szakpolitikai célkitűzéseit megvalósító további operatív követelmények;

b) a tőkeáttételi hatás tekintetében az értékek céltartományára vonatkozó követelmények;

c) a nem támogatható tevékenységek és a kizárási feltételek meghatározása;

d) az érdekek összehangolását biztosító és a lehetséges összeférhetetlenség megoldását célzó rendelkezések;

e) a költségvetési rendelet 139. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerinti pénzügyi közvetítők kiválasztására és adott esetben különleges célú befektetési eszközök létrehozására vonatkozó rendelkezések;

f) a pénzügyi eszköz végrehajtásában érintett megbízott szervezetek és más szervezetek felelősségére vonatkozó rendelkezések;

g) a vitarendezésre vonatkozó rendelkezések;

h) a pénzügyi eszköz irányítására vonatkozó rendelkezések;

i) az uniós hozzájárulás felhasználására és újrafelhasználására vonatkozó rendelkezések a költségvetési rendelet 140. cikke (6) bekezdésének megfelelően;

j) az uniós hozzájárulások és a vagyonkezelői számlák kezelésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a partnerkockázatokat, az elfogadható pénztári műveleteket, az érintett felek felelősségi körét, a vagyonkezelői számlákon keletkező túlzott többlet esetén hozott javító intézkedéseket, a nyilvántartások megőrzését és a jelentéstételt;

k) rendelkezések a megbízott szervezet díjazására vonatkozóan, ideértve az igazgatásidíj-rátákat, valamint a megbízott szervezetnek fizetendő igazgatási költségek és díjak kiszámítására és kifizetésére vonatkozóan, a 218. cikknek megfelelően;

l) adott esetben a költségvetési rendelet 175. cikkében említett alapokból, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból, valamint a jövőbeni Tengerügyi és Halászati Alapból (a továbbiakban: a közös stratégiai keret alapjai) származó hozzájárulások feltételrendszerére vonatkozó rendelkezések;

m) a pénzügyi eszköz időtartamára, meghosszabbításának lehetőségére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezések, ideértve az idő előtti megszüntetés feltételeit és adott esetben a kilépési stratégiákat;

n) a pénzügyi közvetítőknek és a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatás végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a pénzügyi közvetítők általi jelentéstételt;

o) adott esetben a 219. cikkben említett fedezeti ügyletek típusa és jellege.

218. cikk

A megbízott szervezeteknek fizetendő igazgatási költségek és díjak

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1) A Bizottság teljesítményalapú díjak, a rendkívüli kiadások visszatérítése, valamint - amennyiben a megbízott szervezet a pénzügyi eszköz pénztárát kezeli - pénztárkezelési díj fizetése révén díjat fizet a megbízott szervezeteknek a pénzügyi eszköz végrehajtásáért.

(2) A teljesítményalapú díjak magukban foglalják a pénzügyi eszköz végrehajtása során elvégzett munkához kapcsolódóan a megbízott szervezet javára fizetendő igazgatási díjakat. A díjak adott esetben magukban foglalhatják a szakpolitikai célkitűzések megvalósításának előmozdításához vagy a pénzügyi eszköz pénzügyi teljesítményének ösztönzéséhez kapcsolódó szakpolitikai ösztönzőket is.

219. cikk

A közvetett irányítás alá tartozó vagyonkezelői számlákra vonatkozó különös szabályok

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1) A pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezetek a költségvetési rendelet 68. cikke (7) bekezdésének értelmében vett vagyonkezelői számlákat nyithatnak a saját nevükben és kizárólag a Bizottság megbízásából. E megbízott szervezetek a megfelelő számlakimutatásokat eljuttatják a Bizottság illetékes szolgálata számára.

(2) A vagyonkezelői számlákon megfelelő likviditást kell fenntartani, és a vagyonkezelői számlákon lévő eszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell kezelni, a költségvetési rendelet 140. cikke (7) bekezdésének megfelelően, a prudenciális szabályok betartásával.

(3) A megbízott szervezetek a pénzügyi eszközök végrehajtására vonatkozóan nem végeznek spekulatív célú fedezeti ügyleteket. A fedezeti ügyletek típusáról és jellegéről a Bizottsággal előzetesen meg kell állapodni, és azokat bele kell foglalni a 217. cikkben említett hatáskör-átruházási megállapodásokba.

220. cikk

Közvetlen módon végrehajtott pénzügyi eszközök

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1) Kivételes esetekben a pénzügyi eszközöket a költségvetési rendelet 139. cikkének (4) bekezdése szerint végre lehet hajtani közvetlen módon a következők valamelyike révén:

a) olyan különleges célú befektetési eszköz, amelyben a Bizottság más állami vagy magánbefektetőkkel együtt vesz részt az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatásának fokozása céljából;

b) kölcsön, biztosíték, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés és más, a különleges célú befektetési eszközöktől különböző kockázatmegosztó eszközök, amelyeket közvetlenül a végső kedvezményezettek számára vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtanak.

(2) A Bizottság a pénzügyi eszközök végrehajtására vonatkozóan nem végez spekulatív célú fedezeti ügyleteket. A fedezeti ügyletek típusáról és jellegéről a Bizottsággal előzetesen meg kell állapodni, és azokat bele kell foglalni a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetekkel kötött megállapodásokba.

221. cikk

A pénzügyi közvetítők, a különleges célú befektetési eszközök kezelői és a végső kedvezményezettek kiválasztása

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1) Amennyiben a Bizottság különleges célú befektetési eszközök révén közvetlenül vagy közvetetten hajt végre pénzügyi eszközöket, a különleges célú befektetési eszközöket a tagállam jogszabályai alapján kell létrehozni. A külső fellépések terén a különleges célú befektetési eszközöket a tagállamtól eltérő ország jogszabályai alapján is létre lehet hozni. A különleges célú befektetési eszközök kezelőit jogszabály vagy szerződés által kötelezni kell arra, hogy egy professzionális kezelő gondosságával és jóhiszeműen járjanak el.

(2) A különleges célú befektetési eszközök (1) bekezdésben említett kezelőit és a pénzügyi közvetítőket vagy a pénzügyi eszközök végső kedvezményezettjeit a végrehajtandó pénzügyi eszköz jellegére, az érintett jogalanyok tapasztalatára, valamint működési és pénzügyi kapacitására, és/vagy a végső kedvezményezettek projektjeinek gazdasági életképességére kellő figyelemmel kell kiválasztani. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, azt objektív okokra kell alapozni, és az nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

222. cikk

A pénzügyi eszközök alkalmazására vonatkozó feltételek

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1) A pénzügyi eszközök piaci tökéletlenségeket vagy hiányosságokat, illetve optimálistól eltérő befektetési helyzeteket kezelnek, és csak olyan végső kedvezményezettek számára nyújtanak támogatást, amelyek a pénzügyi eszköz révén nyújtott uniós támogatás idején gazdaságilag potenciálisan életképesnek bizonyulnak.

(2) A pénzügyi eszközök arányosan nyújtanak támogatást a végső kedvezményezettek számára. Különösen indokolni kell a társbefektetést vagy kockázatmegosztást nyújtó befektetőkre vonatkozó kedvezményeket, amelyek a befektetők által a pénzügyi eszközben vállalt kockázattal arányosak, és a befektetésük vagy kockázatvállalásuk biztosításához szükséges minimumra korlátozódnak.

223. cikk

Tőkeáttételi hatás

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1) A pénzügyi eszköz az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatásának elérését célozza azáltal, hogy az uniós hozzájárulás mértékét meghaladóan globális befektetést mozgósít.

Az uniós források tőkeáttételi hatása egyenlő a támogatható végső kedvezményezettek számára nyújtott finanszírozás összegének az uniós hozzájárulással elosztott összegével.

(2) A tőkeáttételi hatás tekintetében az értékek céltartományának a megfelelő pénzügyi eszköz előzetes értékelésén kell alapulnia.

224. cikk

Pénzügyi eszközök előzetes értékelése

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1) A pénzügyi eszközök olyan előzetes értékelésen alapulnak, amely azonosítja a piaci tökéletlenségeket vagy hiányosságokat, illetve optimálistól eltérő befektetési helyzeteket, és a szakpolitikai célkitűzésekre tekintettel értékeli a befektetési szükségleteket.

(2) Az előzetes értékelés során igazolni kell, hogy az azonosított piaci szükségleteket sem piac vezérelte tevékenységekkel, sem a pénzügyi eszközből nyújtott finanszírozástól eltérő típusú uniós beavatkozás - például a szabályozás, a liberalizáció, a reform vagy más szakpolitikai fellépés - révén nem lehet megfelelően és időben kezelni. Az értékelés során fel kell mérni a piactorzulások, valamint a magánforrások pénzügyi eszköz általi kiszorításának valószínűségét és lehetséges költségeit, és eszközöket kell feltérképezni az ilyen torzulások negatív hatásainak minimalizálására.

(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően az előzetes értékelés során igazolni kell, hogy az uniós szintű pénzügyi eszközök megfelelőbb módon kezelik az azonosított piaci szükségleteket, mint a hasonló nemzeti vagy regionális szintű pénzügyi eszközök, ideértve a közös stratégiai keret által finanszírozottakat is. Az uniós hozzájárulás hozzáadott értékének felmérése során figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a finanszírozáshoz való nehéz hozzáférés nemzeti szinten, különösen a nemzetközi projektek vonatkozásában, a méretgazdaságosság, illetve a bevált gyakorlatok tagállamokban való terjesztésével járó erős demonstrációs hatások.

(4) Az előzetes értékelés során meg kell határozni a pénzügyi eszköz végrehajtásának leghatékonyabb módját.

(5) Az előzetes értékelés során azt is igazolni kell, hogy a tervezett pénzügyi eszköz összhangban áll a következőkkel:

a) új és meglévő pénzügyi eszközök, a nem kívánatos átfedések elkerülésével, valamint szinergiák és a méretgazdaságosság biztosításával;

b) pénzügyi eszközök és az ugyanazon piacra irányuló állami beavatkozás egyéb formái, a következetlenségek elkerülésével, valamint a lehetséges szinergiák feltárásával.

(6) Az előzetes értékelés során fel kell mérni a tervezett beavatkozás arányát az azonosított forráshiány méretéhez képest, a tervezett pénzügyi eszköz várható tőkeáttételi hatását, és olyan további mennyiségi hatásokat is meg kell vizsgálni, mint a bevált gyakorlatok terjesztése, az uniós szakpolitikai célkitűzések eredményes előmozdítása a végrehajtási láncon keresztül, valamint a végrehajtási lánc résztvevőitől származó szakértelem igénybevétele.

(7) Az előzetes értékelés során meg kell határozni a javasolt pénzügyi eszközökre vonatkozó megfelelő teljesítménymutatókat, valamint a várható kimenetelt, eredményeket és hatást.

(8) A pénzügyi eszközök külön előzetes értékelését csak akkor kell elvégezni, ha az alap-jogiaktus által szabályozott program vagy tevékenység előzetes értékelése vagy hatásvizsgálata nem tartalmaz az (1)-(7) bekezdésben felsorolt feltételeknek teljes mértékben megfelelő ilyen értékelést.

225. cikk

A pénzügyi eszközök ellenőrzése

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1) A pénzügyi eszközöknek a költségvetési rendelet 140. cikkének (12) bekezdésében említett harmonizált ellenőrzése érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzési rendszert hoz létre, amely ésszerű bizonyosságot nyújt arról, hogy az uniós forrásokat a költségvetési rendelet 32. cikke (2) bekezdésének megfelelően használják fel.

(2) Az ellenőrzési rendszert az előzetes értékelés után meghatározott, vonatkozó output és eredménymutatókban szereplő politikai célkitűzések teljesítése terén elért előrelépés értékelésére, a végrehajtásnak a költségvetési rendelet 140. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott követelményeknek való megfelelése elemzésére kell használni, és ez egyben alapot nyújt a költségvetési rendelet 38. cikkének (5) bekezdésében és 140. cikkének (8) bekezdésében előírt bizottsági jelentéstételhez.

(3) Közvetett irányítás esetén a Bizottság ellenőrzése a megbízott szervezetek jelentéstételére és beszámolójára, valamint a rendelkezésre álló ellenőrzésekre és a megbízott szervezetek által lefolytatott kontrollokra épül, kellő figyelmet fordítva a megbízott szervezetek vezetői nyilatkozatára és a költségvetési rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében említett független ellenőrző szerv véleményére. A Bizottság áttekinti a megbízott szervezetek által benyújtott információkat, és a megfelelő végrehajtási szinteken egészen a végső kedvezményezettekig kontrollokat végezhet mintavételi eljárás alapján is.

A megbízott szervezet által végzett ellenőrzés a pénzügyi közvetítők jelentéstételére és beszámolójára, valamint a rendelkezésre álló ellenőrzésekre és a pénzügyi közvetítő által lefolytatott kontrollokra épül, kellő figyelmet fordítva a pénzügyi közvetítő vezetői nyilatkozatára és független ellenőrök véleményére.

Amennyiben nincs pénzügyi közvetítő, úgy a megbízott szervezet a végső kedvezményezettek által szolgáltatott jelentéstétel és beszámolók alapján közvetlenül ellenőrzi a pénzügyi eszköz alkalmazását.

A megbízott szervezet - adott esetben mintavételi eljárás alapján - áttekinti a pénzügyi közvetítők vagy végső kedvezményezettek által szolgáltatott információkat és a 217. cikkben említett megállapodásban meghatározottak szerint kontrollokat folytat le.

(4) Közvetlen irányítás esetén a Bizottság ellenőrzése a pénzügyi közvetítők vagy végső kedvezményezettek által szolgáltatott jelentéstételen és beszámolókon alapul, a megfelelő kontrollokra figyelemmel. A (3) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a közvetlen irányításra.

(5) A pénzügyi eszközt végrehajtó megállapodások tartalmazzák az (1)-(4) bekezdés alkalmazásához szükséges rendelkezéseket.

226. cikk

A közös stratégiai keret alapjaiból származó hozzájárulások kezelése

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1) Külön nyilvántartást kell vezetni a költségvetési rendelet VIII. címe alapján létrehozott és az ágazatspecifikus szabályok szerint a közös stratégiai keret alapjai által támogatott pénzügyi eszközökhöz a közös stratégiai keret alapjaiból nyújtott hozzájárulásokra vonatkozóan.

(2) A közös stratégiai keret alapjaiból származó hozzájárulásokat külön számlákon kell tartani, és a közös stratégiai keret vonatkozó alapjai célkitűzéseinek megfelelően kell felhasználni olyan fellépések és végső kedvezményezettek javára, amelyek összhangban állnak azzal a programmal vagy azokkal a programokkal, amelyekből a hozzájárulást nyújtják.

(3) A költségvetési rendelet VIII. címe alapján létrehozott pénzügyi eszközök javára a közös stratégiai keretből nyújtott hozzájárulások tekintetében az ágazatspecifikus szabályokat kell alkalmazni.

IX. CÍM

A BESZÁMOLÓK TARTALMA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1. FEJEZET

A beszámolók tartalma

227. cikk

Éves jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(A költségvetési rendelet 142. cikke)

A költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentés pontos ismertetést ad a következőkről:

a) az éves célkitűzések megvalósítása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban;

b) a pénzügyi helyzet és azon események, amelyek az év során jelentős hatással voltak az egyes tevékenységekre.

A költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentés elkülönül a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésektől.

228. cikk

A számviteli alapelvek alóli kivétel

(A költségvetési rendelet 144. cikke)

Amennyiben egyedi esetben, a számvitelért felelős tisztviselő úgy véli, hogy kivételt kell tenni az uniós számviteli szabályokban meghatározott számviteli alapelvek valamelyikében foglaltak alól, úgy a kivételt kellően meg kell indokolni, és jelentést kell tenni arról a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött, a 232. cikkben említett megjegyzésekben.

229. cikk

Bizonylatok

(A költségvetési rendelet 144. cikke)

(1) Valamennyi bejegyzés keltezett és számozott bizonylatokon alapul, amelyeket nyomtatott formában vagy olyan adathordozón kell előállítani, amely garantálja a bizonylat megbízhatóságát és tartalmának megőrzését a 48. cikkben megállapított időszak során.

(2) Az azonos típusú, azonos helyen és azonos napon végzett műveletek egyetlen bizonylatban is összefoglalhatók.

230. cikk

Kimutatás a pénzügyi teljesítményről

(A költségvetési rendelet 145. cikke)

A pénzügyi teljesítményről szóló kimutatás a tárgyévi, jellegük szerint osztályozott bevételeket és kiadásokat foglalja magában.

231. cikk

Cash flow-kimutatás

(A költségvetési rendelet 145. cikke)

A cash flow-kimutatás az időszak cash flow-it tartalmazza, és kimutatja a pénzeszközök nyitó és záró összegei közötti változást.

A pénzeszközök a következőkből állnak:

a) készpénzállomány;

b) látra szóló bankszámlák és betétek;

c) egyéb, szabadon felhasználható eszközök, amelyek gyorsan átválthatók készpénzre, és amelyek értéke stabil.

232. cikk

A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések

(A költségvetési rendelet 145. cikke)

A költségvetési rendelet 145. cikkében említett megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. A megjegyzések legalább az alábbi információkat tartalmazzák:

a) számviteli elvek, szabályok és módszerek;

b) magyarázó megjegyzések, olyan kiegészítő információkkal, amelyeket a pénzügyi kimutatások törzsanyaga nem tartalmaz, és amelyek szükségesek a megbízható és valós kép kialakításához.

233. cikk

Költségvetési eredménykimutatás

(A költségvetési rendelet 146. cikke)

(1) A költségvetési eredménykimutatás az alábbiakat tartalmazza:

a) a bevételekre vonatkozó információ, amely a következőket foglalja magában:

i. a költségvetésben szereplő bevételi becslések változásai;

ii. a bevételek kimutatása;

iii. a megállapított jogosultságok;

b) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat változásaira vonatkozó információ;

c) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat felhasználására vonatkozó információ;

d) a fennálló, az előző évről áthozott és a tárgyév során keletkezett kötelezettségvállalásokra vonatkozó információ.

(2) A bevételi információkkal kapcsolatban csatolni kell azon kimutatást is, amely tagállamonkénti bontásban mutatja a pénzügyi év végén behajtandó olyan saját források összegét, amelyre beszedési utalványt adtak ki.

234. cikk

A beszámolók továbbításának módjai

(A költségvetési rendelet 148. cikke)

A költségvetési rendelet 147. és 148. cikkében említett előzetes beszámolók és végleges beszámolók elektronikus úton is továbbíthatók.

2. FEJEZET

Könyvvezetés

1. szakasz

Az elszámolás rendje

235. cikk

Az elszámolás rendje

(A költségvetési rendelet 151. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 141. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv számvitelért felelős tisztviselője elkészíti és folyamatosan frissíti azon bizonylatokat, amelyek ismertetik az intézmény és szerv elszámolásának rendjét és a számviteli eljárásokat.

(2) A költségvetési bevételeket és kiadásokat a 236. cikkben említett számítógépes rendszerben kell nyilvántartani a művelet gazdasági tartalmától függően folyó bevételként vagy kiadásként, illetve tőkeként.

236. cikk

Számítógépes rendszerek

(A költségvetési rendelet 151. cikke)

(1) Az elszámolást integrált számítógépes rendszer segítségével kell végezni.

(2) Amennyiben az elszámolás számítógépes rendszerek és alrendszerek használatával történik, úgy a rendszerekről és alrendszerekről részletes leírást kell adni.

A leírás meghatározza valamennyi adatmező tartalmát, valamint azt, hogy miként kezeli a rendszer az egyes műveleteket. Közli továbbá azt is, miként garantálja a rendszer teljes körű ellenőrzési nyomvonal meglétét valamennyi művelet, valamint a számítógépes rendszerekben és alrendszerekben végzett valamennyi beavatkozás esetében úgy, hogy bármikor azonosítható legyen a beavatkozás jellege és a beavatkozást végző személy.

A számítógépes számviteli rendszerek és alrendszerek leírásában jelezni kell minden kapcsolatot az említett rendszerek és a központi számviteli rendszer között, különösen az adatátvitelt és az egyenlegek egyeztetését illetően.

(3) A számítógépes rendszerekhez és alrendszerekhez történő hozzáférést a jogosult felhasználók listáján szereplő személyekre kell korlátozni, amely listát valamennyi intézménynek el kell készítenie, és folyamatosan frissítenie kell.

2. szakasz

Könyvek

237. cikk

Könyvek

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv könyvviteli naplót, főkönyvet és legalább az adósokról, a hitelezőkről és a befektetett eszközökről analitikus nyilvántartást vezet, hacsak az költség-haszon megfontolások alapján nem indokolt.

A számviteli könyvek a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott olyan elektronikus okmányok, amelyek teljes garanciát nyújtanak a bennük foglalt adatok bizonyító erejére nézve.

A naplóbejegyzéseket át kell vezetni a 212. cikkben említett számlatükör szerint tagolt főkönyvbe.

A napló és a főkönyv a követelményeknek való megfeleléshez szükséges számú külön naplóra és könyvre bontható.

A külön naplókban és könyvekben rögzített tételek havonta legalább egyszer átvezetésre kerülnek a központi naplóba és a főkönyvbe.

238. cikk

Próbamérleg

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv próbamérleget állít össze, amely az általános elszámolás körébe tartozó valamennyi elszámolásra kiterjed, beleértve az adott évben rendezett számlákat is, és minden esetben tartalmazza a következőket:

a) számlaszám;

b) leírás;

c) az összes követelés;

d) az összes tartozás;

e) egyenleg.

239. cikk

Számlaegyeztetés

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

(1) A főkönyvi adatok felvétele, nyilvántartása és tagolása olyan módon történik, amely kellően alátámasztja a próbamérlegben foglalt elszámolások tartalmát.

(2) A befektetett eszközök leltározására a 246-253. cikk rendelkezései alkalmazandók.

3. szakasz

Nyilvántartás

240. cikk

Könyvelési tételek

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

(1) A bejegyzések kettős könyveléssel történnek, ahol az elszámolásokban rögzített valamennyi mozgást vagy változást külön bejegyzés testesít meg, egyensúlyi helyzetet teremtve a tartozik és a követel oldal között a bejegyzés által érintett különböző elszámolásokban.

(2) Az eurótól eltérő valutában megadott ügylet esetén ki kell számítani az ügylet ellenértékét euróban, és be kell jegyezni azt az elszámolásba.

Olyan devizaügyletek esetében, ahol lehetőség nyílik a felértékelésre, legalább az elszámolások zárása alkalmával el kell végezni a felértékelést.

Az ilyen felértékelés a 6. cikkel összhangban megállapított árfolyamon történik.

Az n. év december 31-i mérlegének elkészítésénél az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyam az adott év utolsó munkanapján érvényes árfolyam.

(3) A költségvetési rendelet 152. cikke szerint elfogadott uniós számviteli szabályok az eredményelszámolás elvű számvitel alkalmazásában közelebbről meghatározzák a szükséges átváltási és újraértékelési szabályokat.

241. cikk

Számviteli nyilvántartás

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

Valamennyi számviteli nyilvántartásban meg kell határozni az egyes adattételek eredetét, tartalmát és könyvelési referenciaszámát, valamint a megfelelő bizonylatok referenciaadatait.

242. cikk

Naplóbejegyzés

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

A számviteli műveleteket az alábbi, egymást nem kizáró módszerek egyikével kell bejegyezni a naplóba:

a) naponta és műveletenként;

b) a különböző műveletek havonta összesített értékének formájában, feltéve, hogy megőrizték az egyes műveletek napi ellenőrzéséhez szükséges összes bizonylatot.

243. cikk

A bejegyzések érvényesítése

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

(1) A naplóbejegyzések és az analitikus nyilvántartások véglegesítése olyan érvényesítési eljárással történik, amely megtiltja az egyes bejegyzések megváltoztatását vagy törlését.

(2) A bejegyzések időrendjének befagyasztására és sérthetetlenségének garantálására kidolgozott zárási eljárást legkésőbb a végső pénzügyi kimutatás elkészítése előtt végre kell hajtani.

4. szakasz

Egyeztetés és ellenőrzés

244. cikk

Elszámolások egyeztetése

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

(1) A próbamérlegben foglalt elszámolások egyenlegét időszakonként, de legalább az éves zárás alkalmával egyeztetni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő által az eszközök és források kezelésére és a számviteli rendszerbe történő napi bejegyzésre használt rendszerekből származó adatokkal.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő időszakonként, de legalább az elszámolások zárásakor ellenőrzi, hogy a banki egyenlegek megfelelnek-e a tényleges helyzetnek, különösen az alábbiak tekintetében:

a) bankbetétek, az érintett pénzintézetek által kiállított számlakivonatokkal egyeztetve;

b) pénztárkészlet, a pénztárkönyvben szereplő adatokkal egyeztetve.

Az állóeszközök elszámolásainak áttekintésére a 250. cikkel összhangban kerül sor.

(3) Az intézményközi átvezetési elszámolások egyeztetése havonta történik.

(4) A függő elszámolásokat a számvitelért felelős tisztviselő évente megnyitja és áttekinti. Ezek az elszámolások az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alá tartoznak, aki a lehető leghamarabb rendezi azokat.

5. szakasz

Költségvetési elszámolások

245. cikk

A költségvetési elszámolások tartalma és vezetése

(A költségvetési rendelet 156. cikke)

(1) Az egyes költségvetési elszámolások valamennyi költségvetési alfejezet tekintetében a következőket tartalmazzák:

a) kiadások esetén:

i. a kezdeti költségvetésben engedélyezett előirányzatok, a költségvetés-módosításba bejegyzett előirányzatok, az átvitt előirányzatok, a címzett bevételek beszedését követően rendelkezésre álló előirányzatok, az előirányzatok átcsoportosítása és az így rendelkezésre álló előirányzatok teljes összege;

ii. a pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalások és kifizetések;

b) bevételek esetén:

i. a kezdeti költségvetésben szereplő előirányzatok, a költségvetés-módosításban szereplő előirányzatok, a címzett bevételek és az így meghatározott előirányzatok teljes összege;

ii. a megállapított jogosultságok és a szóban forgó pénzügyi év tekintetében beszedett összegek;

c) az előző pénzügyi évekről átvitt, kifizetésre váró kötelezettségvállalások és a beszedésre váró bevételek.

Az első albekezdés a) pontjában említett kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok bejegyzése és kimutatása külön történik.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (a továbbiakban: EMGA) vonatkozó előzetes globális kötelezettségvállalásokat és a megfelelő kifizetéseket szintén rögzíteni kell a költségvetési elszámolásokban.

E kötelezettségvállalások az EMGA-ban foglalt előirányzatok teljes összegével állnak szemben.

(2) A költségvetési elszámolásokban külön kell feltüntetni:

a) az átvitt előirányzatok felhasználását és a tárgyévre vonatkozó előirányzatokat;

b) a fennálló kötelezettségvállalások elszámolását.

A bevételi oldalon külön kell kimutatni az előző pénzügyi évekről átvitt, beszedésre váró összegeket.

(3) A költségvetési elszámolások megfelelő szervezésével költségelszámolási rendszer is kialakítható.

(4) A költségvetési elszámolások vezetése számítógépes rendszer alkalmazásával, könyv formájában vagy adatlapon történik.

3. FEJEZET

Vagyonleltár

246. cikk

Vagyonleltár

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A vagyonleltár rendszerét az engedélyezésre jogosult tisztviselő alakítja ki a számvitelért felelős tisztviselő technikai segítségével. A leltárrendszernek biztosítania kell valamennyi olyan információ rendelkezésre bocsátását, amely a könyvvezetéshez és az eszközök megőrzéséhez szükséges.

247. cikk

A leltári vagyon megőrzése

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv rendelkezéseket fogad el a mérlegben szereplő eszközei megőrzésére, továbbá meghatározza, hogy mely igazgatási szervezeti egység legyen felelős a leltári rendszer működtetéséért.

248. cikk

Leltárba vétel

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

Valamennyi olyan beszerzési tételt, amelynek amortizációs ideje meghaladja az egy évet, és nem minősül fogyasztási cikknek, beszerzési ára vagy előállítási költsége pedig meghaladja a költségvetési rendelet 152. cikkében szereplő uniós számviteli szabályok szerint előírt értéket, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszköz-elszámolásban.

249. cikk

Az egyes tételekre vonatkozó leltárnyilvántartás tartalma

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A leltárnyilvántartás tartalmazza valamennyi tétel megfelelő leírását, meghatározva azok helyét, illetve ingó javak esetében a felelős szolgálatot vagy személyt, a beszerzés napját és a termékegységre vetített költséget.

250. cikk

Ingó javak leltárellenőrzése

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A leltárellenőrzést a költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek olyan módon hajtják végre, hogy megbizonyosodjanak valamennyi leltári tétel fizikai létezéséről, valamint arról, hogy megfelelnek a leltári bejegyzésnek. A leltárellenőrzésre az éves ellenőrző program keretében kerül sor, a befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak kivételével, amelyeket legalább háromévente kell ellenőrizni.

251. cikk

Tárgyi eszközök továbbértékesítése

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek tagjai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint személyzetének egyéb tagjai nem vásárolhatnak az említett intézmények, illetve szervek által továbbértékesített tételeket, a közbeszerzés útján továbbértékesített tételek kivételével.

252. cikk

A tárgyi eszközök értékesítésének eljárása

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

(1) A tárgyi eszközök értékesítését a helyileg szokásos, megfelelő módon meg kell hirdetni, amennyiben az egységnyi beszerzési érték legalább 8 100 EUR. Az utolsó hirdetmény közzététele és az értékesítési szerződés megkötése között legalább tizennégy naptári napnak kell eltelnie.

Az első albekezdésben említett értékesítéseket meg kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában is, amennyiben az egységnyi beszerzési érték legalább 391 100 EUR. Megfelelő hirdetés feladható a tagállamok sajtókiadványaiban is. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való meghirdetés és az értékesítési szerződés megkötése között legalább egy hónapnak kell eltelnie.

(2) A költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek eltekinthetnek az értékesítés meghirdetésétől, amennyiben a hirdetési költség meghaladja a műveletből származó várható bevételt.

(3) A költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek mindenkor arra törekednek, hogy a legjobb árat kapják tárgyi eszközeikért.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó a költségvetési rendelet 208. cikkében említett uniós intézmények és szerveik közötti értékesítésekre.

253. cikk

A tárgyi eszközök elidegenítésének eljárása

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kimutatást vagy jegyzőkönyvet készít, ha egy leltárba vett vagyontárgy, az épületeket is ideértve, eladásra, ingyenes átadásra, leselejtezésre vagy bérbeadásra kerül, illetve elvesztése, ellopása vagy bármely egyéb ok következtében hiányzik.

A kimutatás vagy jegyzőkönyv jelzi, hogy az Unió tisztviselője, illetve egyéb alkalmazottja vagy más személy költségén pótolni kell-e a tételt.

Ingatlanok vagy nagyobb berendezések ingyenes átadását szerződésbe kell foglalni, és az esetről tájékoztatást kell adni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezet benyújtásakor megküldött éves jelentésben.

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek tagjai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint személyzetének egyéb tagjai nem juthatnak hozzá ingyenesen átadott vagy leselejtezett leltári vagyontárgyakhoz.

254. cikk

Leltár és az értékesítés meghirdetése az uniós küldöttségeken

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

(1) Uniós küldöttségek esetében az Unió tulajdonában lévő ingóvagyonra vonatkozó leltárt helyileg kell vezetni. A leltárt rendszeresen meg kell küldeni a központi szervezeti egységeknek az egyes intézmények által elfogadott szabályokkal összhangban.

Azokat az ingó vagyontárgyakat, amelyeknek az egyes uniós küldöttségekhez történő szállítása folyamatban van, ideiglenes nyilvántartásba kell venni az állandó leltárba történő felvételük előtt.

(2) Az uniós küldöttségek ingóvagyonának értékesítésére vonatkozó meghirdetés a helyi szokások szerint történik.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

KUTATÁS

255. cikk

A műveletek típusai

(A költségvetési rendelet 181. cikke)

(1) A közvetlen fellépéseket a Közös Kutatóközpont (a továbbiakban: JRC) kutatóintézetei végzik, és elvben teljes mértékben a költségvetésből finanszírozzák azokat. A közvetlen fellépések körébe az alábbiak tartoznak:

a) kutatási programok;

b) kísérleti kutatási tevékenységek;

c) intézményi jellegű tudományos és technikai kiszolgáló tevékenységek.

(2) A JRC a költségvetési rendelet 183. cikkében megállapított feltételek alapján közvetett fellépésekben vehet részt.

(3) A költségvetési rendelet 181. cikkének (2) bekezdésében említett, az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becsléseket nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.

256. cikk

A JRC-re vonatkozó további szabályok

(A költségvetési rendelet 183. cikke)

(1) A JRC által folytatott versenyjellegű tevékenységek a következők:

a) vissza nem térítendő támogatási vagy közbeszerzési eljárásokat követően elvégzett tevékenységek;

b) harmadik felek nevében végzett tevékenységek;

c) a más intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek.

(2) Amennyiben a JRC által harmadik személy részére végzett tevékenységek közbeszerzést foglalnak magukban, úgy a közbeszerzési eljárásnak meg kell felelnie az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének.

(3) A költségvetési rendelet 183. cikkének (2) bekezdésében említett, követelésekre vonatkozó becsléseket nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.

II. CÍM

KÜLSŐ FELLÉPÉSEK

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

257. cikk

Finanszírozható fellépések

(A költségvetési rendelet 184. cikke)

A költségvetési rendelet IV. címe Második részének 1. fejezetében említett fellépésekre vonatkozó előirányzatok finanszírozhatnak különösen közbeszerzési szerződéseket, támogatásokat, beleértve a kamattámogatásokat, egyedi hiteleket, hitelgaranciát, pénzügyi segítségnyújtást, költségvetési támogatást, valamint a költségvetési támogatás egyéb, egyedi formáit.

II. FEJEZET

Költségvetés-támogatás és több adományozóra kiterjedő vagyonkezelői alapok

258. cikk

A költségvetés-támogatás alkalmazása

(A költségvetési rendelet 186. cikke)

(1) Amennyiben a vonatkozó alap-jogiaktus úgy rendelkezik, a Bizottság ágazati vagy általános költségvetés-támogatást nyújthat harmadik országban az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) a partnerország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony;

b) a partnerország kellően hiteles és megfelelő ágazati vagy nemzeti szakpolitikákat hajt végre; és

c) a partnerország a stabilitást előtérbe helyező makrogazdasági politikákat hajt végre.

(2) A partnerországgal kötött megállapodások kötelezettséget tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az országnak időben megbízható tájékoztatást kell nyújtania a Bizottság számára az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének értékeléséhez.

259. cikk

A külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok

(A költségvetési rendelet 187. cikke)

A más támogatóktól származó hozzájárulásokat a vagyonkezelői alap bankszámlájára történő befizetésükkor kell figyelembe venni, az elkülönített számlán való jóváíráskor euróra átváltott összegen.

Az uniós hozzájárulást kellő időben át kell utalni a vagyonkezelői alap jogi kötelezettségvállalásainak fedezésére, megfelelő mértékben figyelembe véve a más támogatóktól származó hozzájárulásokat.

A vagyonkezelői alap elkülönített számláján felhalmozódó kamatot be kell fektetni a vagyonkezelői alapba, hacsak a vagyonkezelői alap alapító okirata másként nem rendelkezik.

Az év folyamán a harmadik bekezdésben említett bankszámlán végzett összes műveletet megfelelően figyelembe kell venni a vagyonkezelői alap beszámolójában.

Az egyes vagyonkezelői alapok által végrehajtott műveletekről az engedélyezésre jogosult tisztviselő évente kétszer pénzügyi jelentést állít össze.

A vagyonkezelői alapokat évente ellenőrzik külső, független könyvvizsgálók.

A vagyonkezelői alap igazgatótestülete jóváhagyja a vagyonkezelői alap engedélyezésre jogosult tisztviselő által összeállított éves jelentését, valamint a számvitelért felelős tisztviselő által összeállított éves beszámolót. E jelentéseket csatolni kell a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves jelentéséhez, és a Bizottság mentesítési eljárása során bemutatják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az igazgatótestület összetételére vonatkozó szabályokat és a vagyonkezelői alap belső szabályait az alap alapító okiratában kell rögzíteni; az alapító okiratot a Bizottság fogadja el és a támogatók csatlakoznak hozzá. A szabályok biztosítják a támogatók igazságos képviseletét, valamint tartalmazzák azt a követelményt, hogy az alap felhasználásáról szóló végső döntéshez szükség van a Bizottság pozitív szavazatára.

III. FEJEZET

Közbeszerzés

260. cikk

Épületek bérlése

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

Az egyetlen olyan ingatlanszerződés, amely külső fellépésekre vonatkozó operatív előirányzatból finanszírozható, a bérleti szerződés aláírásakor már meglévő, illetve elkészült épületek bérletére vonatkozó szerződés. Az ilyen szerződéseket a 124. cikkben meghatározottak szerint kell közzétenni.

261. cikk

Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések körébe tartoznak a következők:

a) tanulmány elkészítésére vonatkozó szerződés, amely a szerződő fél és az ajánlatkérő szerv között létrejött, projektek meghatározásával és előkészítésével kapcsolatos tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, gazdaságossági és piaci tanulmányok, műszaki tanulmányok és ellenőrző tanulmányok elkészítésre vonatkozó szerződés;

b) technikai segítségnyújtási szerződés, amelyben a szerződő felet tanácsadói szerepre, projekt irányítására vagy felügyeletére, vagy a szerződésben meghatározott szakértő biztosítására kérik fel.

(2) Amennyiben egy harmadik ország közszektorban működő szervezeti egységei, illetve testületei megfelelően képzett igazgatási személyzettel rendelkeznek, úgy a szerződés végrehajtható közvetlenül e szervezeti egységek vagy testületek ellenőrzése mellett.

262. cikk

Az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélése tekintetében megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

E rendelet 123-126. cikke a fogalommeghatározások kivételével, továbbá a 128. cikk, a 134. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 135. cikk (1) bekezdésének a) pontja és c)-f) pontja, a 135. cikk (4) bekezdése, a 137. cikk, a 137a. cikk, a 139. cikk (3)-(7) bekezdése, a 148. cikk (4) bekezdése, a 151. cikk (3) bekezdése, a 152. cikk, a 153. cikk (2) és (3) bekezdése, a 154. cikk, a 155. cikk, a 157. cikk, a 158. cikk a 158. cikk (4) bekezdése kivételével és a 160. cikk nem alkalmazandó a költségvetési rendelet 190. cikkének (2) bekezdésében említett ajánlatkérő szervek által vagy azok nevében kötött közbeszerzési szerződésekre.

Az e fejezetben foglalt közbeszerzési rendelkezések végrehajtásáról a Bizottság dönt, beleértve az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által azokban az esetekben alkalmazandó megfelelő kontrollokat, amikor nem a Bizottság az ajánlatkérő szerv.

263. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítása

(A költségvetési rendelet 191. cikke)

A közbeszerzési dokumentumokban elő kell írni, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők jelöljék meg, melyik államban letelepedettek, és mutassák be az adott állam joga szerint általában elfogadott, ezt igazoló dokumentumokat.

264. cikk

Meghirdetés

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) Adott esetben a nemzetközi ajánlati felhívás előzetes tájékoztatóját elektronikus úton a lehető legkorábbi időpontban meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak.

(2) E fejezet alkalmazásában az eljárást megindító hirdetmény közzétételére az alábbiak szerint kerül sor:

a) nemzetközi ajánlati felhívás esetében legalább az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b) helyi ajánlattételi felhívás esetében legalább a kedvezményezett állam hivatalos közlönyében vagy ezzel egyenértékű kiadványban.

Amennyiben az eljárást megindító hirdetményt helyi szinten is közzéteszik, annak azonosnak kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett változattal, és a közzétételnek egyidejűnek kell lennie. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételért a Bizottság felel. A hirdetményt helyi szinten a költségvetési rendelet 190. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek tehetik közzé.

(3) A szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató kiküldésére a szerződés aláírását követően kerül sor, kivéve, ha a szerződést titkosnak nyilvánították, vagy ha a szerződés teljesítését különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, vagy amikor az Unió vagy a harmadik ország alapvető érdekeinek védelme úgy kívánja, és ha a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató közzététele nem helyénvaló.

(4) Amennyiben a módosítás értéke eléri vagy túllépi az e rendelet 265. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, 267. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 269. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megállapított értékhatárt, a költségvetési rendelet 114a. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

265. cikk

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések és a szolgáltatási koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések és a szolgáltatási koncessziós szerződések esetében az alábbiak:

a) legalább 300 000 EUR értékű szerződések esetében:

i. nemzetközi ajánlattételi felhívás meghívásos eljárásra a költségvetési rendelet 104. cikke (1) bekezdése b) pontjának és e rendelet 264. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében;

ii. nemzetközi ajánlattételi felhívás nyílt eljárásra a költségvetési rendelet 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának és e rendelet 264. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében;

b) 300 000 EUR-nál kisebb értékű szerződések esetében: versenytárgyalásos eljárás e cikk (3) bekezdése értelmében.

c) a legfeljebb 20 000 EUR értékű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők.

d) a legfeljebb 2 500 EUR összegű kiadási tételek kifizetése megvalósulhat egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett nemzetközi meghívásos eljárásban az eljárást megindító hirdetmény közli azon részvételre jelentkezők számát, akiket ajánlattételre felhívnak. Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében legalább négy pályázót kell meghívni. A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú részvételre jelentkezőnek kell lehetővé tenni, hogy ajánlatot nyújtson be.

A kiválasztott részvételre jelentkezők listáját a Bizottság internetes honlapján közzé kell tenni.

Ha a kiválasztási szempontoknak vagy a kapacitásra vonatkozó minimumszinteknek megfelelő pályázók száma nem éri el a minimális értéket, az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy csak az ajánlattétel feltételeinek megfelelő jelentkezőket kéri fel ajánlattételre.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett versenytárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő szerv legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőből álló listát állít össze, hirdetmény közzététele nélkül.

A versenytárgyalásos eljárás ajánlattevőit a 136. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás meghirdetése nyomán összeállított értékesítők listájáról lehet kiválasztani.

Ha az ajánlattevőkkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

(4) Azon jogi szolgáltatások esetében, amelyek nem tartoznak a 134. cikk (1) bekezdésének h) pontja alá, az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül alkalmazhatja a versenytárgyalásos eljárást.

266. cikk

A tárgyalásos eljárás alkalmazása szolgáltatásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben alkalmazhat egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárást:

a) amennyiben a szolgáltatásokat közszektorbeli szervek vagy nonprofit intézmények vagy szervezetek végzik, és intézményi jellegű vagy az embereknek szociális téren segítséget nyújtó tevékenységről van szó;

b) amennyiben az ajánlati eljárás sikertelen volt, azaz minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be; ezen esetben az ajánlati eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő szerv az eljárás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

c) amennyiben a meglévő szerződés idő előtti felbontását követően új szerződés megkötésére van szükség.

(2) A 134. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a 190. cikk (2) bekezdésében említett válsághelyzetben végrehajtott műveletek úgy tekintendők, hogy kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben más érintett, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve megállapítja, hogy rendkívüli sürgősség helyzete áll fenn, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felülvizsgálja döntését.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett intézményi jellegű tevékenységek magukban foglalják a közszektorbeli szervek alapokmányához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

267. cikk

Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében az alábbiak:

a) legalább 300 000 EUR értékű szerződések esetében: nemzetközi ajánlattételi felhívás nyílt eljárásra a költségvetési rendelet 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának és e rendelet 264. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében;

b) 300 000 EUR-nál kisebb értékű szerződések esetében:

i. legalább 100 000 EUR értékű, de 300 000 EUR-nál kisebb értékű szerződéseknél: helyi ajánlattételi felhívás nyílt eljárásra a költségvetési rendelet 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának és e rendelet 264. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében;

ii. 100 000 EUR-nál kisebb értékű szerződések esetében: a (2) bekezdés értelmében vett versenytárgyalásos eljárás;

c) a legfeljebb 2 500 EUR összegű kiadási tételek kifizetése megvalósulhat egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

d) a legfeljebb 20 000 EUR értékű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett versenytárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő szerv legalább három, általa kiválasztott szállítóból álló listát állít össze, hirdetmény közzététele nélkül.

Ha a szállítókkal folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

269. cikk

Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések és építési koncessziós szerződések esetében az alábbiak:

a) legalább 5 000 000 EUR értékű szerződéseknél a következők valamelyike:

i. nemzetközi ajánlattételi felhívás nyílt eljárásra a költségvetési rendelet 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának és e rendelet 264. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében;

ii. egyes építési beruházások sajátosságaira tekintettel, nemzetközi ajánlattételi felhívás meghívásos eljárásra a költségvetési rendelet 104. cikke (1) bekezdése b) pontjának és e rendelet 264. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében;

b) legalább 300 000 EUR értékű, de 5 000 000 EUR-nál kisebb értékű szerződéseknél: helyi ajánlattételi felhívás nyílt eljárásra a költségvetési rendelet 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának és e rendelet 264. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében;

c) a 300 000 EUR-nál kisebb értékű szerződések esetében: versenytárgyalásos eljárás az e cikk (2) bekezdése értelmében;

d) a legfeljebb 20 000 EUR értékű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők;

e) a legfeljebb 2 500 EUR összegű kiadási tételek kifizetése megvalósulhat egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett versenytárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő szerv legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőből álló listát állít össze, hirdetmény közzététele nélkül.

Ha a szerződő felekkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

273. cikk

Kiírási feltételek

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

A 138. cikk (3) bekezdésétől eltérve a részvételi jelentkezéssel járó eljárásokban a kiírási feltételek az eljárás két szakaszának megfelelően két részre bonthatók úgy, hogy az első rész csak a 138. cikk (3) bekezdésének a) és f) pontjában említett információt tartalmazza.

274. cikk

Biztosítékok

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) A 163. cikktől eltérve a biztosítékokat euróban vagy azon szerződés valutájában kell rendelkezésre bocsátani, amelyre vonatkoznak.

(2) Az ajánlatkérő szerv a 156. cikkel összhangban ajánlati biztosítékot kérhet. A 156. cikk (2) bekezdésétől eltérve az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírásakor oldja fel az ajánlati biztosítékot.

(3) A 165. cikk (1) bekezdésétől eltérve az alábbi értékhatárok túllépése esetén teljesítési biztosítékot kell kérni:

a) 345 000 EUR építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében;

b) 150 000 EUR árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében.

(4) Az ajánlatkérő szerv a 165a. cikknek megfelelően jólteljesítési biztosíték benyújtását írhatja elő.

275. cikk

Eljárási határidők

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) Az ajánlatoknak legkésőbb az ajánlattételi felhívásban megadott időpontban és címen kell beérkezniük az ajánlatkérő szervhez. Az ajánlatkérő szerv által az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére meghatározott határidőnek kellően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy valamennyi érdeklődő elkészíthesse és benyújthassa ajánlatát.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladásának és az ajánlatok beérkezésének végső időpontja között legalább 50 napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(2) Az ajánlattevők az ajánlatok beérkezésének végső időpontja előtt írásban kérdéseket tehetnek fel. Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt megválaszolja a kérdéseket.

(3) Nemzetközi meghívásos eljárás esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételétől számítva legalább 30 nap. Az ajánlatkérő levél elküldésének napjától az ajánlatok beérkezésének végső határidejéig legalább 50 napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(4) Nemzetközi nyílt eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény elküldésének napjától számítva legalább:

a) 90 nap építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében;

b) 60 nap árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(5) Helyi nyílt eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételének napjától számítva legalább:

a) 60 nap építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében;

b) 30 nap árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(6) A 265. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában és a 269. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett versenytárgyalásos eljárásban a részvételre jelentkezőknek az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladásának időpontjától legalább 30 nap áll rendelkezésükre ajánlatuk benyújtására.

276. cikk

Értékelőbizottság

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1) A követelményeknek megfelelő valamennyi részvételi jelentkezést és ajánlatot értékelőbizottság értékeli és rangsorolja az előzetesen közzétett kizárási kritériumok, kiválasztási szempontok és odaítélési szempontok alapján. A bizottság páratlan számú, de legalább három személyből áll, akik rendelkeznek az ajánlatok értékeléséhez szükséges technikai és közigazgatási szakértelemmel. Az értékelőbizottság tagjai pártatlansági és összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá.

(2) Amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő szerv, a Bizottság bekérheti a közbeszerzési dokumentumok, az ajánlatok, az ajánlatok értékelése és az aláírt szerződések másolatát. A Bizottság megfigyelőként az ajánlatok felbontásán és értékelésén is részt vehet.

(3) Kizárásra kerülnek azon ajánlatok, amelyek nem tartalmazzák a közbeszerzési dokumentumokban előírt valamennyi lényeges tételt, vagy amelyek nem felelnek meg a megállapított különös követelményeknek.

Az értékelőbizottság vagy az ajánlatkérő szerv azonban felkérheti a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket, hogy - az előbbiek által meghatározott határidőn belül, és az egyenlő bánásmód elvére tekintettel - nyújtsanak be kiegészítő anyagot, vagy tisztázzák a kizárási kritériumokra, kiválasztási szempontokra és odaítélési szempontokra vonatkozóan benyújtott igazoló dokumentumokban foglaltakat.

(4) A 151. cikkben említett, kirívóan alacsony összegű ajánlatok esetében a bizottság bekéri az ajánlat összeállítására vonatkozó, szükséges magyarázatokat.

(5) A legfeljebb 20 000 EUR értékű eljárások esetében kockázatelemzés alapján a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés és a 134. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában, f) pontjának i. és iii. alpontjában és h) pontjában említett tárgyalásos eljárások esetében el lehet tekinteni az értékelőbizottság felállítására vonatkozó követelménytől.

IV. FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások

277. cikk

Teljes finanszírozás

(A költségvetési rendelet 192. cikke)

A társfinanszírozási követelményektől való eltérés esetén meg kell indokolni az eltérést a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó döntésben.

III. CÍM

EURÓPAI HIVATALOK

278. cikk

Az európai hivatalok, valamint további hivatalok létrehozása

(A költségvetési rendelet 195. cikke)

A költségvetési rendelet 195. cikkében említett hivatalok a következők:

a) a Kiadóhivatal;

b) az Európai Csalás Elleni Hivatal;

c) az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal és a közigazgatásilag hozzá csatolt Európai Közigazgatási Iskola;

d) a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal;

e) a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal, valamint a Luxembourgi Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal.

Egy vagy több intézmény további hivatalokat állíthat fel, amennyiben ezt megfelelő költség-haszon elemzés támasztja alá, és amennyiben ez garantálja az uniós tevékenységek átláthatóságát.

279. cikk

Az intézmények hatáskör-átruházása intézményközi európai hivatalokra

(A költségvetési rendelet 195. és 199. cikke)

A költségvetési kötelezettségvállalás az intézmények felelőssége. Az intézmények minden további cselekvésre - különösen a jogi kötelezettségvállalásokra, a kiadások érvényesítésére, a kifizetések jóváhagyására és a bevételek végrehajtására - felhatalmazhatják az érintett intézményközi európai hivatal igazgatóját, emellett meghatározzák a hatáskör-átruházás korlátait és feltételeit.

280. cikk

A Kiadóhivatalra vonatkozó különös szabályok

(A költségvetési rendelet 195. és 199. cikke)

A Kiadóhivatal tekintetében minden intézmény döntést hoz kiadványokkal kapcsolatos politikájáról. A kiadványok értékesítéséből befolyt nettó jövedelmet a költségvetési rendelet 21. cikkének megfelelően a kiadványokat készítő intézménynek címzett bevételként újra fel kell használnia.

281. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő egyes feladatainak átruházása

(A költségvetési rendelet 196. cikke)

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az érintett hivatal igazgatási bizottságának javaslata alapján a hivatal személyzetének egyik tagjára ruházhat saját feladatai közül néhány, a bevételek beszedésével és kiadások kifizetésével kapcsolatos tevékenységet, amelyet közvetlenül a kérdéses hivatal hajt végre.

282. cikk

Pénztárkészlet - bankszámlák

(A költségvetési rendelet 196. cikke)

Az intézményközi hivatal készpénzigényeinek kielégítése céljából a Bizottság saját nevében bankszámlákat vagy postai átutalási számlákat nyithat az igazgatási bizottság javaslata alapján. Minden pénzügyi év végén a szóban forgó hivatal és a Bizottság egyezteti és korrigálja a tárgyévi záró pénztárkészletet.

IV. CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

283. cikk

Általános rendelkezések

(A költségvetési rendelet 201. cikke)

Az e cím hatálya alá tartozó igazgatási előirányzatokat a költségvetési rendelet 41. cikke tartalmazza.

A több cím tekintetében azonos típusú, igazgatási előirányzatokra lekötött költségvetési kötelezettségvállalások, amennyiben ezek kezelése egységes, a költségvetési számviteli rendszerben egységesen is nyilvántarthatók, miután típus szerinti összefoglaló osztályozásukat a 25. cikkben foglaltaknak megfelelően végrehajtották.

A megfelelő kiadásokat az előirányzatokkal megegyező bontásban kell az egyes címek költségvetési sorain elkönyvelni.

284. cikk

Bérleti garanciák

(A költségvetési rendelet 201. cikke)

A Bizottság bankgarancia, vagy az intézmény és a bérbeadó nevére szóló, zárolt bankszámlán euróban elhelyezett letét formájában biztosíthat bérleti garanciát, a kellően indokolt esetek kivételével.

Amennyiben azonban harmadik országokban végzett ügyletek esetében ilyen típusú bérleti garanciák alkalmazására nincs mód, az engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhat más garanciatípusokat is, amennyiben azok megfelelően biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

285. cikk

Az intézmények személyzetének és egyéb tagjainak nyújtott előlegek

(A költségvetési rendelet 201. cikke)

Az intézmények személyzetének és egyéb tagjainak a személyzeti szabályzatban megállapított feltételekkel összhangban előleg nyújtható.

286. cikk

Ingatlanok

(A költségvetési rendelet 203. cikke)

(1) A költségvetési rendelet 203. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett kiadások magukban foglalják az épületek belső kialakításának költségeit. A kiadások nem foglalják magukban a rezsit.

(2) A költségvetési rendelet 203. cikkének (4) bekezdésében foglalt korai előrejelzési eljárás, valamint a költségvetési rendelet 203. cikkének (5) bekezdésében foglalt előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó telekingatlan ingyenesen vagy jelképes áron történő szerzésére.

(3) A költségvetési rendelet 203. cikkének (3)-(7) bekezdésében megállapított korai előrejelzési eljárás és előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó a lakáscélú épületekre. Az Európai Parlament és a Tanács információkat kérhet az illetékes intézménytől lakáscélú épületekkel kapcsolatban.

(4) Rendkívüli vagy sürgető politikai körülmények esetén a harmadik országbeli uniós küldöttségekkel vagy irodákkal kapcsolatos ingatlanprojektekre vonatkozó, a költségvetési rendelet 203. cikkének (4) bekezdésében említett információkat a költségvetési rendelet 203. cikkének (5) bekezdése szerinti ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Ilyen esetekben a korai előrejelzési eljárást és az előzetes jóváhagyási eljárást az első adandó alkalommal le kell folytatni.

(5) A költségvetési rendelet 203. cikkének (5) és (6) bekezdésében meghatározott előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó az ingatlanprojekt részletes költségeinek és finanszírozásának értékeléséhez szükséges előkészítő szerződésekre és tanulmányokra.

(6) A költségvetési rendelet 203. cikke (7) bekezdésének ii., iii. és iv. pontjában említett 750 000 EUR-s, illetve 3 000 000 EUR-s értékhatár magában foglalja az épület belső kialakításának költségeit. Bérleti és haszonélvezeti szerződések esetén ezek az értékhatárok figyelembe veszik az épület belső kialakításának költségeit, de egyéb költséget nem.

(7) A Bizottság egy évvel a költségvetési rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően jelentést tesz a költségvetési rendelet 203. cikkének (3)-(8) bekezdésében meghatározott eljárások alkalmazásáról.

V. CÍM

SZAKÉRTŐK

287. cikk

Javadalmazott külső szakértők

(A költségvetési rendelet 204. cikke)

(1) A 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárok alatti értékek esetében a (2) bekezdésben leírt eljárás alapján javadalmazott külső szakértőket lehet kiválasztani.

(2) A lehetséges pályázók minél szélesebb körű tájékoztatásának biztosítása érdekében a részvételi szándék kifejezésére való felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az érintett intézmény honlapján.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívás tartalmazza a feladatok leírását, azok időtartamát, valamint a javadalmazás rögzített feltételeit. A feltételek egységárakon is alapulhatnak.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállítják a szakértők jegyzékét. A jegyzék a közzétételétől számított legfeljebb öt évig vagy a feladatokhoz kapcsolódó többéves program időtartamáig érvényes.

(3) Valamennyi érdeklődő természetes személy az utolsó három hónap kivételével a részvételi szándék kifejezésére való felhívás érvényességi ideje alatt bármikor benyújthatja jelentkezését.

(4) A kiválasztott szakértőkkel folytatott bármely kommunikáció - a szerződések megkötését és azok módosításait is ideértve - történhet az intézmény által létrehozott elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

E rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak:

a) kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b) kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c) a jogosultsággal rendelkező személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d) pontosan meg kell határozni az elektronikus tranzakciók időpontját és napját;

e) a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f) a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g) adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h) a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően biztosítani kell.

Az ilyen rendszeren keresztül továbbított vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszer által elküldött dokumentum, vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszer értesítést küld, a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként alkalmazható, a dokumentum eredetijének minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogszerűen vélelmezhető, amennyiben a dokumentum nem tartalmaz a dokumentum automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A második albekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

(5) A szakértők jegyzékét és a feladatok tárgyát évente közzé kell tenni. A javadalmazást akkor kell közzétenni, ha az elvégzett feladat vonatkozásában meghaladja a 15 000 EUR-t.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha e közzététel az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett, érintett egyének jogainak és szabadságainak veszélyeztetésével fenyeget vagy ha sérti a szakértők üzleti érdekeit.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

288. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 35-43. cikke továbbra is alkalmazandó a 2013. december 31-ig tett kötelezettségvállalásokra. E rendelet 33-44. cikke csak a 2014. január 1-jétől tett kötelezettségvállalásokra alkalmazandó.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy határoz, és kellő tekintettel az egyenlő bánásmód és átláthatóság elvére, a 2342/2002/EK, Euratom rendelet első részének VI. címe továbbra is alkalmazható a 2012. évi vagy korábbi költségvetések szerinti globális kötelezettségvállalások keretében 2013. december 31-ig aláírt, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokra és az addig bejelentett, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokra.

289. cikk

Hatályvesztés

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

290. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendelet 2013. január 1-jétől alkalmazandó.

A 216-226. cikket azonban 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) HL L 130., 2000.5.31., 1. o.

( 2 ) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

( 3 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2195/2002/EK rendelete a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

( 6 ) A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1221/2009/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

( 12 ) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.