T/6391. számú törvényjavaslat indokolással - Az Országgyűlésről

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

Kiindulva Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezéséből, mely szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés;

tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira;

tudatában annak, hogy az Országgyűlés 1990. május másodika, az első szabadon választott népképviselet megalakulása óta az újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a népszuverenitás letéteményese;

megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa;

elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel rendelkezzenek;

hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért;

biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését;

előmozdítva az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését, összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével;

az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvényi szinten való megállapítására az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, valamint 5. cikk (4), (7) és (8) bekezdése, 7. cikk (3) bekezdése és 19. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

I. Fejezet

Az Országgyűlés tisztségviselői

1. §

Az Országgyűlés tisztségviselője

a) az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök),

b) az Országgyűlés alelnöke (a továbbiakban: alelnök),

c) a háznagy és

d) az Országgyűlés jegyzője (a továbbiakban: jegyző).

1. Az Országgyűlés elnöke

2. §

(1) A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

(2) A házelnök

a) képviseli az Országgyűlést a más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban,

b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait,

c) közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során,

d) az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri a miniszterelnököt az országgyűlési képviselőcsoportok (a továbbiakban: képviselőcsoport) tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására,

e) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket,

f) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére,

g) elnököl a Házbizottság ülésein,

h) összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint javaslatokat tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra,

i) előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat,

j) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére,

k) kinevezi és felmenti főigazgatót, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol,

l) házelnöki rendelkezésben megállapítja az Országgyűlés hivatali szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adhat ki,

m) jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását,

n) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket,

o) gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait,

p) rendészeti, illetve - e törvényben meghatározott esetekben - fegyelmi jogkört gyakorol a tárgyalási rend, az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és az Országgyűlés méltóságának érdekében,

q) irányítja az Országgyűlési Őrséget, kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát,

r) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések, más törvény, illetve országgyűlési határozat meghatároznak.

(3) A házelnök

a) az üléseken a tanácskozási rend fenntartása érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, a házelnöki teendőket köteles átadni,

b) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik országgyűlési bizottság ülésén.

2. Az Országgyűlés alelnökei

3. §

(1) A házelnököt - az általa meghatározott rendben - alelnökök helyettesítik.

(2) Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint - az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnök megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa meghatározott sorrendben az alelnökök látják el.

(3) A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, az 2. § (2) bekezdés j)-l) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja.

3. A háznagy

4. §

(1) A háznagy - az 2. § (2) bekezdés e)-h), j)-l) és o)-p) pontjában foglalt feladat- és hatáskörök kivételével - gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére házelnöki rendelkezésben átad.

(2) A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

(3) Háznaggyá országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő), vagy olyan személy választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek.

(4) A háznagyot mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A háznagy - a képviselői megbízatás kivételével - más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(6) A háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával.

(7) A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a képviselők vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. Az Országgyűlés jegyzői

5. §

(1) Az Országgyűlés jegyzői

a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,

b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál - szükség esetén - összeszámolják a szavazatokat,

c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,

d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét,

e) vezetik a felszólalásra jelentkezett országgyűlési képviselők névsorát, j) jelzik a beszédidő lejártát, valamint

g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét.

(2) Az Országgyűlés ülésén - a házelnök által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti képviselőcsoporthoz, egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozik.

(3) Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

5. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

6. §

(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján - titkos szavazással megválasztja a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket.

(2) Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb taglétszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára, vagy ilyen indítvány hiányában véleményük meghallgatását követően a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket.

(3) Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb taglétszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(5) A szavazatok leadása után a négy legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a korjegyzők) a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.

(6) Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához az (2)-(3) bekezdés alapján sincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. Ha a házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott házelnök-jelöltre lehet szavazni. Az alelnök és a jegyző tekintetében a megismételt szavazáson a megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltek közül.

(7) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani. A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második legnagyobb taglétszámú képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.

7. §

Az Országgyűlés az alakuló ülésén - a házelnök javaslatára - titkos szavazással megválasztja a háznagyot.

8. §

Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6-7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el.

9. §

Az Országgyűlés tisztségviselője a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.

6. A tisztségviselők megbízatásának megszűnése

10. §

(1) A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik

a) képviselői megbízatásának megszűnésével,

b) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával,

c) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,

d) felmentésével,

e) a tisztségről való lemondásával.

(2) A háznagy megbízatása megszűnik:

a) az új Országgyűlés megalakulásával,

b) halálával,

c) felmentésével,

d) a tisztségről való lemondásával,

e) összeférhetetlenségének kimondásával.

(3) A házelnök, alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. A háznagy felmentésére irányuló javaslatot nem kell indokolni.

(4) Az Országgyűlés tisztségviselője az Országgyűléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

(5) A háznagy összeférhetetlenségének megállapítására a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Fejezet

A Házbizottság

11. §

(1) A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei közt

a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,

b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre,

c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal,

d) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,

e) javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket,

f) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,

g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt személyt,

h) kialakítja az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetésének elkészítésére vonatkozó elveket,

i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,

j) megállapítja az Országgyűlés szavazásairól és a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét,

k) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés valamely ügy tárgyalása során valamely, országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezéstől (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) eltérjen,

l) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottnál rövidebb határidőt szabjon,

m) javaslatot tesz a házelnök, alelnök vagy jegyző felmentésére,

n) visszahívja az országgyűlési bizottság független képviselő elnökét, alelnökét, tagjait,

o) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő, illetve vezérszónoki rendben történő tárgyalására,

p) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások időkeretét,

q) javaslatot tesz az Országgyűlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggő ügyek együttes tárgyalására,

r) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban közzéteszi, s) a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít az állampolgárok számára, valamint t) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket.

(2) A Házbizottság engedélyezi

a) Magyarország területén a kereskedelmi-, vendéglátási-, szálláshely-szolgáltatási-, utazásszervezői-, illetve utazásközvetítői tevékenység (a továbbiakban együtt: szolgáltatási tevékenység) folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, helyiség megnevezésében,

b) a szolgáltatási tevékenység nyújtójának internetes honlapján vagy az általa közzétett, a szolgáltatás igénybevételére ösztönző közleményben, valamint

c) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatás és műsorszám, valamint sajtótermék (a továbbiakban együtt: médiatartalomszolgáltató által nyújtott szolgáltatás) elnevezésében

az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevének használatát (a továbbiakban: névhasználat), valamint az Országház épülete képének, illetve az Országház épülete képe stilizált mintájának jelképként való használatát (a továbbiakban: jelképhasználat), ha a név- vagy jelképhasználat az Országgyűlés méltóságát nem sérti vagy veszélyezteti, nem alkalmas megtévesztésre, továbbá nem kelti közvetlen összefüggés látszatát az Országgyűlés mint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve és a szolgáltatási tevékenység vagy a médiatartalom-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás között.

12. §

(1) A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy.

(2) A Házbizottság a képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával alakul meg.

13. §

(1) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal.

(2) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.

(3) A Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.

(4) A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt a házelnök összehívhatja a Házbizottság ülését.

(5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri.

(6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában aza 11. § (1) bekezdés a), d), j) és m) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.

III. Fejezet

Az országgyűlési bizottságok

14. §

Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként

a) állandó bizottságokat és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz létre, valamint

b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre.

7. Az állandó bizottságok

15. §

(1) Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2) Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikainyilatkozat-tervezet és jelentés (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.

(3) A házelnök által kijelölt állandó bizottság ajánlást készít az Országgyűléshez benyújtott döntési javaslathoz.

(4) Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.

16. §

(1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait, amelyek száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik.

(2) Kötelező létrehozni alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával, valamint mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot.

(3) Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.

17. §

(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.

(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.

(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelen lévő képviselők négyötödének szavazata szükséges.

(4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság paritásos bizottság.

18. §

(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők - független képviselők véleményét is mérlegelő - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványait összegezve a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére - a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint - a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(3) A független képviselők az (1) és (2) bekezdés szerinti véleményüket - lehetőség szerint együttesen - a házelnöknek terjesztik elő.

(4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője, személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő tehet módosító javaslatot. Az Országgyűlés az (l)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ.

(5) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető.

19. §

(1) Az állandó bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatásról való lemondással,

b) a bizottság megbízatásának megszűnésével,

c) a képviselői megbízatás megszűnésével,

d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával,

e) a képviselőcsoport általi visszahívásával,

f) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek a tagja,

g) ha független képviselő képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja.

(2) Az országgyűlési bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

20. §

(1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.

(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon állandó bizottság tagjának adhat képviseleti megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.

(3) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.

(4) A helyettes egy bizottsági ülésen egyidejűleg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult.

21. §

(1) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira - az albizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri.

(3) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.

8. A nemzetiségeket képviselő bizottság

22. §

(1) A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségeket érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely a törvényekben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2) A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló).

(3) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökének személyére a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(4) A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2)-(4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a) és c) pontját, a 19. § (2) bekezdését, a 20. §-t és a 21. §-t megfelelően alkalmazni kell.

9. Az eseti bizottság

23. §

(1) Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre vonatkozik.

(3) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(4) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg.

(5) Az eseti bizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17-20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

10. A vizsgálóbizottság

24. §

(1) Az Országgyűlés - az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban - bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.

(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza.

(3) A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik.

(4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet.

(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el.

25. §

(1) A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett).

(2) Az együttműködésre kötelezettet

a) adatszolgáltatási kötelezettség,

b) megjelenési kötelezettség, illetve

c) nyilatkozattételi kötelezettség terheli.

(3) Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről a házelnök - a vizsgálóbizottság elnöke javaslatára - az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot.

26. §

(1) A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít.

(2) A jelentés tartalmazza

a) a vizsgálóbizottság feladatát,

b) a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

c) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat,

d) az együttműködésre kötelezett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,

e) a vizsgálóbizottság tagjának észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,

f) a vizsgálóbizottság által vizsgált közüggyel kapcsolatos megállapításokat, politikai állásfoglalást, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(3) A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről -határozatával - a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz.

(4) A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

27. §

A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17-20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

IV. Fejezet

Az országgyűlési képviselőcsoportok

11. A képviselőcsoport megalakítása és működése

28. §

(1) Képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.

(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki

a) párt tagja, vagy

b) párt jelöltjeként indult a választáson, vagy

c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

29. §

(1) Képviselőcsoportot legalább tizenkét képviselő alakíthat.

(2) Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó képviselők akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.

(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.

(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik - függetlenül a tagság megszűnésének módjától - függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoporttagság megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

30. §

A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezető-helyetteseket és más tisztségviselőt választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport-vezető jogait gyakorolja.

12. A képviselőcsoport gazdálkodása

31. §

(1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés hivatali szervezete és a hozzá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.

(2) A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget, és teljesíthet kifizetést.

(3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

13. A képviselőcsoport megszűnése

32. §

(1) Megszűnik a képviselőcsoport

a) ha tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve - tizenkét fő alá csökken,

b) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.

(2) Ha az Országgyűlésben a 29. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport tagjainak száma a 29. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 29. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.

(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi. CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján - a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott határidőn belül - betölthető.

(4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni a házelnöknek. E határidő elmulasztása esetén a házelnök a képviselőcsoport megszűnését - a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával - hivatalból megállapítja.

14. Csoportalakítás

33. §

A képviselők - a képviselői tevékenységgel összefüggő célra - más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE

15. Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek

34. §

(1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezőén részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.

(3) Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható.

(4) A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő határozati javaslatot terjeszthet elő. A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell fűzni.

16. A nemzetiségi szószóló

35. §

(1) A szószóló az Országgyűlés ülésén - a Házbizottság döntése alapján - a nemzetiségek érdekeit, jogállásukat érintő napirendi pontok tárgyalása során felszólalhat. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően - a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon - felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.

(2) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok ülésein - az állandó bizottság elnöke vagy a Házbizottság döntését követően -tanácskozási joggal vehet részt.

(3) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

(4) A szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A szószóló megbízatása megszűnik

a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,

b) halálával,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondásával, vagy

e) ha a képviselők választásán már nem választható.

(6) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem választható, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

(7) A szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.

(8) A szószóló országgyűlési tisztségviselőnek - a nemzetiségeket képviselő bizottság elnökét, alelnökét, valamint a háznagyot kivéve - nem választható. A szószólók csoport alakítására nem jogosultak.

(9) E törvénynek a képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel a szószólóra alkalmazni kell.

17. Az Országgyűlés megalakulása

36. §

(1) A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.

(2) Az időközi választáson megválasztott, valamint az országos listáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét a házelnöknek nyújtja be.

37. §

(1) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről.

(2) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után

a) a képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,

b) a képviselők választásával kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős miniszter

beszámol az Országgyűlésnek.

(3) Az alakuló ülés részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.

18. Az Országgyűlés ülésezése

38. §

Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.

39. §

Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.

40. §

Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök úgy köteles összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

41. §

(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.

(2) Az Országgyűlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az e törvényben, vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben.

42. §

(1) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni.

(2) Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni.

43. §

Az Országgyűlés üléseit az Országház épületében tartja.

44. §

A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról.

19. Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság ülésén részt vevő más személyek

45. §

(1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező személyek) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.

(2) Ha a napirenden lévő önálló indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személy terjeszti elő, az előterjesztő vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja.

(3) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés a feladatkörét érinti.

(4) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben felsorolt személyeket - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képviselője kivételével - kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.

46. §

(1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét - egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással - a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. Az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt.

(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot, kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat.

(4) Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről az országgyűlési bizottság dönt.

(5) Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet, ha az országgyűlési bizottság erre engedélyt ad, felszólalhat.

47. §

Az országgyűlési bizottság köteles évente legalább egy alkalommal meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése előtt meghallgatott.

20. Interpelláció és kérdés

48. §

(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét.

(2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.

(3) Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.

(4) Minden interpellációra és kérdésre az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált vagy megkérdezett megindokolt kérésére az Országgyűlés engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon.

(5) Az írásban megadott választ az interpelláló vagy kérdést intéző képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt vagy kérdést tárgyalni kell.

(6) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

(7) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és az országgyűlési bizottság javaslata alapján

a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,

b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy

c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

(8) Kérdés esetén a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

49. §

(1) Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája).

(2) Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja a házelnököt, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt.

(3) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni.

21. Az Országgyűlés közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos határozatai

50. §

(1) Az Országgyűlés a miniszterelnököt nyílt szavazással, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét, valamint az általa választott további közjogi tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.

(2) Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi. A jelölt miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.

(3) Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők esetében a kialakított véleményt az országgyűlési bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt az országgyűlési bizottság elnöke a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.

22. A tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör

51. §

Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása a házelnök feladata, ennek érdekében a házelnök, illetve - a házelnök javaslatára, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság állásfoglalásának kikérésével - az Országgyűlés az 52-57. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

52. §

(1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, a házelnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) A házelnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.

53. §

A házelnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét.

54. §

(1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, a házelnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.

(2) A házelnök megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ.

(3) Ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgyűlésnek a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből. A javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(4) Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz. A házelnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz a házelnök döntésének törvényességéről.

(5) Az ülésnapról kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, ahová az ülés berekesztéséig nem térhet vissza. A kizárás nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Az ülésnapról kizárt képviselőnek a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár.

55. §

(1) Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

(2) Az (1) bekezdés kivételével nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítás alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítás következményére.

(3) Akitől a szót az (1) bekezdés, az 52. § (2) bekezdése vagy az 54. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) Azt a képviselőt, aki magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a házelnök - az intézkedés okának, illetve a megsértett házszabályi rendelkezésnek a megjelölésével - rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti, hogy további rendzavarás esetén az ülésről való kizárását fogja kezdeményezni.

(5) Ha a képviselő a rendreutasítás ellenére is folytatja a (4) bekezdésben meghatározott magatartást, a házelnök javasolhatja az ülésnapról való kizárását vagy vele szemben pénzbírság kiszabását.

(6) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz. A házelnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz a házelnök döntésének törvényességéről.

(7) A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság dönt. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának összegét.

(8) Az ülésnapról kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, ahová az ülés berekesztéséig nem térhet vissza. A kizárás nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Az ülésnapról kizárt képviselőnek a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár.

56. §

(1) Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, a házelnök javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését vagy vele szemben pénzbírság kiszabását.

(2) A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről az Országgyűlés - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság állásfoglalásának kikérésével - a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt. A képviselő jogainak gyakorlása legfeljebb három ülésnapra függeszthető fel.

(3) A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság dönt. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának összegét.

(4) Az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását

a) a második alkalommal hat ülésnapra,

b) a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel.

(5) A képviselői jogok felfüggesztésének időtartama alatt a képviselő nem vehet részt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában.

(6) Az ülésről kizárt, illetve a képviselői jogok gyakorlásából felfüggesztett képviselőnek a kizárás, illetve a felfüggesztés idejére tiszteletdíj nem jár.

57. §

Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a házelnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha a házelnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.

58. §

A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke az 52-53. §-ban, az 54. § (1)-(2) bekezdésben és az 55. § (l)-(3) bekezdésben foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

23. A házelnök rendészeti jogköre

59. §

(1) A házelnök - a tárgyalási és szavazási rend fenntartása, az Országgyűlés zavartalan működésének, illetve az Országgyűlés méltóságának biztosítása érdekében - rendészeti jogkört gyakorol.

(2) A házelnök az Országgyűlési Őrséggel kivezetteti az ülésteremből az Országgyűlés által az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselőt, ha a képviselő a házelnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet.

(3) Az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselő a kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be az ülésterembe, amelynek végrehajtásáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik.

(4) Az a képviselő, akivel szemben a házelnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek.

(5) A bizottsági jelentést az Országgyűlés a jelentés benyújtását követő ülésén napirendre tűzi, és a bizottsági jelentés alapján

a) megerősíti a házelnök rendészeti intézkedését vagy

b) ha a házelnök rendészeti intézkedését megalapozatlannak találja, elrendeli e tény jegyzőkönyvbe foglalását, és mentesíti a képviselőt a fegyelmi büntetés esetleges következményei alól.

60. §

(1) A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjét, valamint az Országgyűlési Őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.

(2) Az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit és kötelesek azokat tiszteletben tartani.

(3) Az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják, hogy a belépésükre és ott tartózkodásukra vonatkozó személyes adataikat - a létesítmények védelme, illetve az ezek működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében - az adatok rögzítésétől számított két évig kezeli az Országgyűlési Őrség.

(4) Ha az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók (2) bekezdés szerinti kötelezettségüket nem teljesítik, akkor az Országgyűlési Őrség közreműködésével belépésük megtagadható, illetve onnan kivezettethetők. A házelnök döntése alapján az ilyen személy Országházba, az Országgyűlési Irodaházba, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépését legfeljebb két hétig meg lehet tagadni.

V. Fejezet

Az Országgyűlés működésének nyilvánossága

24. A nyilvános ülés

61. §

(1) A nyilvános ülésen e törvényben meghatározottak szerint hallgatóság vehet részt.

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - csak a házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és az ülés megzavarására alkalmas véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a házelnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

62. §

(1) Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlési Könyvtár útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

(2) Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

25. A zárt ülés

63. §

(1) Az Alaptörvény alapján a zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is.

(2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek, a háznagy, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.

(3) A zárt ülésen meghozott határozat titkosságáról az Országgyűlés külön határoz.

(4) A zárt ülésen hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - nem vehet részt.

26. Az országgyűlési bizottsági ülés nyilvánossága

64. §

(1) Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, az országgyűlési bizottság zárt ülést tart.

(2) Zárt ülés tartását az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag kérelmezheti, arról az országgyűlési bizottság határoz. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Nem rendelhető el az országgyűlési bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az (1) bekezdés szerinti adatkört, amelybe tartozó adat vagy titok védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.

(3) A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, az országgyűlési bizottság tagjai, továbbá az országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek vehetnek részt. Az országgyűlési bizottság szótöbbséggel más - nem bizottsági tag - képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.

(4) A határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételes eljárásban elrendelt zárt ülésről a képviselőket kizárni nem lehet.

(5) Az országgyűlési bizottságok nyilvános ülésének jegyzőkönyveit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

27. Az ülések közvetítése

65. §

(1) Az Országgyűlés ülésének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint a házelnök által - a Házbizottság véleményének kikérését követően - kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági üléseknek a közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik.

(2) A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára, valamint az Országgyűlés honlapján bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országház épületének a házelnök által kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen. A házelnök csak olyan helyet jelölhet ki a műsor közvetítésére vagy rögzítésére, amely nem korlátozza a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(4) Az (1) bekezdés alapján nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági üléseket a médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.

(5) Az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és az országgyűlési munkára - így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre - irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez.

(6) A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy példányt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap archívumában is el kell helyezni.

(7) Az Országgyűlés épületében a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a médiatartalom-szolgáltatók részére.

28. A törvényalkotás nyilvánossága

66. §

(1) Az Országgyűlés a honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzéteszi a) a törvényjavaslatokat,

b) a módosító javaslatokat,

c) a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat,

d) az egységes javaslatot, valamint

e) a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő más dokumentumokat.

(2) A zárt ülésen készült jegyzőkönyvek kivételével az Országgyűlés a honlapján közzéteszi

a) a törvényjavaslatnak az Országgyűlés ülésén folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról, záró vitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról és a zárószavazásról készült jegyzőkönyveket a szavazás eredményét rögzítő listákkal együtt, valamint

b) azon bizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyeken az adott országgyűlési bizottság a törvényjavaslattal foglalkozott.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el.

VI. Fejezet

Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködése

29. Az országgyűlési jogkörök gyakorlásának módja

67. §

(1) Az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti - az e fejezetben meghatározott - ellenőrzési jogokat az országgyűlési bizottság vagy az Európai Uniós Konzultációs Testület útján is gyakorolhatja.

(2) Az Európai Uniós Konzultációs Testület elnöke a házelnök, tagjai a képviselőcsoportok vezetői, az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányossággal foglalkozó állandó bizottság elnöke, a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke. Az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén az elnökön és a tagokon kívül csak az elnök által meghívott személyek, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.

(3) Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának az e fejezetben meghatározott eljárások során - ha e fejezet vagy egyébként az Országgyűlés másként nem rendelkezik - ügydöntő hatásköre van.

30. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

68. §

(1) A Kormány az Országgyűlés részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküld minden uniós jogiaktus-tervezetet, javaslatot és dokumentumot, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet).

(2) A Kormány az Országgyűlés kérésére minden további, pontosan megjelölt dokumentumot is megküld az Országgyűlésnek.

(3) A Kormány a megküldést követően - az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel -megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek

a) olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy

b) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak.

(4) A Kormány az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel megjelöli azokat az európai uniós tervezeteket, amelyek álláspontja szerint Magyarország szempontjából rendkívüli jelentőségűek, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés tárgyalja azokat.

(5) A Kormány megindokolja, hogy a megjelölt dokumentumok miért tartoznak törvényalkotási hatáskörbe, illetve miért rendkívüli jelentőségűek.

69. §

(1) Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány által képviselni kívánt álláspontról (a továbbiakban: álláspontjavaslat).

(2) A Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban megküldheti álláspontjavaslatát az Országgyűlésnek, és arról egyeztetést kezdeményezhet.

(3) A Kormány álláspontjavaslata tartalmazza

a) az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását,

b) az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését,

c) az európai uniós tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a tervezet tanácsi tárgyalásának kezdő időpontját,

d) a Kormány európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait, valamint

e) az európai uniós tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását.

(4) Az Országgyűlés bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, mely tartalmazza a (3) bekezdésben megjelölteken kívül

a) az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását tartalmazó jogszabályok megjelölését,

b) az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak rövid bemutatását,

c) az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét.

(5) A Kormány az álláspontjavaslatát olyan időpontban küldi meg az Országgyűlésnek, hogy az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen biztosítani.

(6) Az Országgyűlés az álláspontjavaslat ismeretében vagy az európai uniós tervezetre figyelemmel egyeztetést kezdeményezhet.

70. §

(1) Az Országgyűlés - az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel ésszerű határidőn belül - az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el.

(2) Az Országgyűlés állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni.

(3) Az európai uniós tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter vagy államtitkár az Országgyűlés felkérése alapján megjelenik az Országgyűlés előtt, és ismerteti a Kormánynak a tanácsülésen képviselni kívánt álláspontját.

(4) Ha az Országgyűlés az állásfoglalás kialakítása során országgyűlési bizottságok útján jár el, az országgyűlési bizottság az állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki.

(5) A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki.

(6) Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykört érint, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el.

(7) Ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.

71. §

A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja.

72. §

(1) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről,

a) amellyel kapcsolatosan az Országgyűlés állásfoglalást fogadott el, vagy

b) amelyet az Országgyűlés pontosan megjelöl.

(2) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után - az (1) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl - szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Ha az eltérés olyan tárgykört érint, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

31. A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei

73. §

(1) A Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést.

(2) A házelnök kezdeményezésére az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményeket megelőzően a miniszterelnök az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületét tájékoztatja.

(3) A miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja az Országgyűlés ülését.

(4) A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlés ülését Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről.

74. §

Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió - a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult - intézményének a Kormány tesz javaslatot. A Kormány a személyi javaslat megtételét megelőzően a javasolni kívánt személyről tájékoztatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés a Kormány általjavasolt személyt a javaslat megtételét megelőzően meghallgathatja.

32. A szubszidiaritás vizsgálata

75. §

(1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről.

(2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.

(3) Az Országgyűlés - az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül - kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány - az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül - keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.

(4) Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

33. Az Országgyűlés kifogása

76. §

Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt.

HARMADIK RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

VII. Fejezet

A mentelmi jog

77. §

(1) A képviselő bíróság vagy hatóság előtt - képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően -nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére és a következő bűncselekményekre: visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal.

78. §

(1) A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint - a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában - szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(2) A képviselőt csak

a) bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet elfogni és előállítani, valamint őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni,

b) szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet elfogni és előállítani, valamint - ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak - szabálysértési őrizetbe venni.

(3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.

(4) Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról önként lemondhat. A képviselő mentelmi jogáról történő önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság részére megküldi. A bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz.

79. §

A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni, ha mentelmi jogának megsértésére képviselői jogállásának hitelt érdemlő igazolását követően került sor. A házelnök a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi.

80. §

(1) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének bejelentését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti, valamint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt.

(2) A mentelmi ügyben az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

81. §

A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

82. §

(1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.

(2) A képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

VIII. Fejezet

Összeférhetetlenség és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

34. Hivatali összeférhetetlenség

83. §

A képviselő nem lehet

a) köztársasági elnök,

b) az Alkotmánybíróság tagja,

c) az alapvető jogok biztosa és helyettese,

d) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,

e) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, ügyvezető igazgatója, igazgatóságának tagja, J) bíró,

g) ügyész,

h) fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott,

i) polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, helyi képviselő-testület, megyei vagy fővárosi közgyűlés tagja,

j) állami vezető - a Kormány tagja és az államtitkár kivételével -,

k) közigazgatási szerv munkavállalója, közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy,

l) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy,

m) az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint az alapvető jogok biztosa hivatali szervezetének köztisztviselője,

n) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja,

o) a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagja.

84. §

A képviselő az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.

85. §

Képviselő nem lehet:

a) országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetője vagy annak helyettese,

b) a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese,

c) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., és a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgatóhelyettese,

d) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja,

e) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetője.

86. §

(1) A házelnök és az alelnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár vagy kormánymegbízott képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.

35. Gazdasági összeférhetetlenség

87. §

Képviselő nem lehet:

a) olyan állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amelyben az államot 10 %-nál nagyobb szavazati jog vagy részesedés illeti meg,

b) kizárólagos vagy többségi közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet vezető állású munkavállalója,

c) olyan gazdálkodó szervezet 5%-ot meghaladó szavazati joggal, vagy részesedéssel rendelkező tagja vagy részvényese, amely gazdálkodó szervezet közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi tulajdonosa külföldi állam, külföldi helyhatóság vagy nemzetközi szervezet,

d) olyan gazdálkodó szervezet 5%-ot meghaladó szavazati joggal, vagy részesedéssel rendelkező tagja vagy részvényese, amely gazdálkodó szervezet közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi tulajdonosa belföldi vagy külföldi egyház,

e) olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, amelyben helyi önkormányzatnak, nemzetiségi önkormányzatnak, helyi önkormányzatok társulásának, fejlesztési tanácsnak, közalapítványnak, az államháztartás központi vagy helyi alrendszerébe sorolt köztestületnek kizárólagos vagy közvetlen vagy közvetett többségi részesedése van,

f) olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, amelynek legalább 25%-os társasági részesedése a megválasztásától (kinevezésétől) számított két éven belül került ki a magyar állam vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás, fejlesztési tanács vagy külföldi helyhatóság tulajdonából,

g) a képviselői megbízatás fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló szerződéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, vezető állású munkavállalója,

h) a képviselői megbízatás fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig koncessziós társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, valamint

i) a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója.

88. §

A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, magyarországi vagy külföldi egyház, vallásfelekezet, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.

36. Egyéb összeférhetetlenségi szabályok

89. §

(1) Képviselő nem járhat el az állam, központi államigazgatási szerv, központi költségvetési szerv, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként.

(2) A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat.

(3) A képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

90. §

(1) A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő - a vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges, vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő - a vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója tulajdonába vagy további használatába.

91. §

Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,

a) akit bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,

b) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi.

37. Bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek és jövedelmek

92. §

A képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát,

b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelő bizottsági tagságát,

c) alapítványát, alapítvány kezelő testületében fennálló tagságát, civil szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,

d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,

e) az a)-d) pontokban meghatározottakon túlmenően valamennyi, a képviselői megbízatáson kívüli rendszeres, valamint az egyhavi képviselői javadalmazást meghaladó mértékű eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerződéses jogviszonyát,

f) az a)-e) pontokban meghatározottakkal összefüggésben szerzett jövedelmét.

38. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

93. §

(1) A képviselő a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában.

(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét az Országgyűlés állapítja meg.

39. Eljárási szabályok

94. §

(1) A képviselő a mandátuma igazolásától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Ennek megtörténtéig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja és javadalmazásra sem jogosult.

(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésben írt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3) A 91. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy jogerős határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt. Az Országgyűlés bármely képviselő indítványára - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(4) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos bejelentés esetén a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot.

(5) Összeférhetetlenséget nem lehet kimondani a 89. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 90. § (1) bekezdése alapján.

95. §

(1) Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálati testületet hoz létre. A mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálati testületnek. A vizsgálati testület elnöke a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság alelnöke.

(2) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság vezet.

96. §

(1) Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, a képviselővel szemben ugyanazon tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.

(2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg, vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be a házelnöknek. Az Országgyűlés egyúttal kimondja, hogy ha a képviselő nem szünteti meg, nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha ennek tényét nem jelenti be a házelnöknek, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.

(3) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást az Országgyűlésnek visszafizetni.

97. §

(1) A vagyonnyilatkozatokról és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről a nyilvántartást a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság vezeti.

(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát -a családtag személyes adatai kivételével - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság őrzi.

(3) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(4) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(6) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.

(7) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.

IX. Fejezet

A képviselők és képviselőjelöltek munkajogi és társadalombiztosítási jogállása

98. §

(1) A képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.

99. §

(1) A képviselő megbízatásának időtartama alatt - az összeférhetetlenségi eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetve kereső foglalkozást folytathat.

(2) A képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató - a munkavállaló kérésének megfelelően - a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(3) Ha a képviselő a megválasztása előtt ügyész, közigazgatási szerv munkavállalója, közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.

100. §

(1) A képviselői megbízatás időtartama - ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is - munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.

(2) A házelnöki, alelnöki, jegyzői, a háznagyi, az állandó bizottság elnöki, alelnöki, a képviselőcsoport-vezetői, képviselőcsoportvezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.

X. Fejezet

A képviselői tisztség ellátásának támogatása

101. §

(1) Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.

(2) A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat - a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően - személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül, felhasználói engedély alapján használhatja fel, és köteles a minősítet adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően

a) a vizsgálóbizottság tagja - a vizsgálóbizottság felhatalmazása alapján - a vizsgálóbizottság döntése alapján, személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására, ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat felhasználásához a felhatalmazást megadta,

b) a honvédelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja a bizottság döntése alapján, személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

c) a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja a bizottság döntése alapján, felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására.

(4) A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon - jogosult a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre is belépni. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.

XI. Fejezet

A képviselői megbízatás megszűnése

102. §

Ha a képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét a házelnök jelenti be az Országgyűlésnek.

103. §

(1) A képviselő a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(2) A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) A házelnök a képviselő lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

104. §

(1) Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnik annak a képviselőnek a megbízatása,

a) aki már nem magyar állampolgár,

b) aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti,

c) aki jogerős ítélet alapján büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,

d) akit bíróság a választójogból a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességének csökkenése vagy hiánya miatt kizárt,

e) aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

(2) Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

105. §

(1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűlés szavazásain.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározottakról bármely képviselő írásbeli indítványára - a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JAVADALMAZÁSA

40. A képviselő tiszteletdíja

106. §

(1) A képviselő megbízatásának időtartamára havonta tiszteletdíjra jogosult, amelynek összege megegyezik a helyettes államtitkárnak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.

(2) A képviselőcsoport vezetője a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult.

(3) A képviselőcsoport vezetőjének helyettese (a továbbiakban: képviselőcsoportvezető-helyettes) az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult. Az e bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra képviselőcsoportonként minden megkezdett huszonöt tag után egy-egy képviselőcsoportvezető-helyettes jogosult.

(4) A képviselőcsoport a 117. § (4) bekezdésében meghatározott keret terhére azoknak a képviselőcsoportvezető-helyetteseknek, akik nem részesülnek a (3) bekezdés szerinti tiszteletdíjban, az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjon felül külön juttatást állapíthat meg. Ebben az esetben a képviselőcsoportvezető-helyettest az (1) bekezdés alapján megillető képviselői tiszteletdíj, valamint a tiszteletdíjon felüli külön juttatás együttes összege nem haladhatja meg a (3) bekezdésben meghatározott összeget. Az e bekezdés szerinti juttatásban legfeljebb a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő számú képviselőcsoportvezető-helyettes részesülhet.

(5) A képviselőcsoport vezetője és a képviselőcsoportvezető-helyettes a (3) és (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatás keletkezésének bejelentésétől a megbízatás megszűnésének bejelentéséig jogosult.

(6) Ha a képviselő a (2)-(4) bekezdésben, a 107. §-ban, illetve a 108. § (2) bekezdésében meghatározott megbízatással rendelkezik, az (2)-(4) bekezdés, a 107. §, illetve a 108. § (2) bekezdése szerinti tiszteletdíjra jogosult.

107. §

(1) Az alelnök tiszteletdíjának összege megegyezik a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.

(2) Az állandó bizottság elnöke, a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, az Országgyűlés jegyzője tiszteletdíjának összege megegyezik az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.

(3) Az alelnök, az állandó bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatásának időtartamára jogosult.

(4) Ha a képviselő egyidejűleg több, az 106. §-ban vagy az e §-ban meghatározott megbízatással rendelkezik, a magasabb összegű tiszteletdíjra jogosult.

108. §

(1) A képviselő - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - állami szervtől egyéb jogcímen díjazásban nem részesülhet.

(2) A miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a kormánymegbízott, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott vagy a miniszteri biztos képviselő kizárólag az 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 30 %-ára jogosult.

109. §

(1) A képviselő tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés üléseinek az adott hónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egynegyedén.

(2) A képviselő tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha a bizottsági tag a bizottság ülésein ülésszakonként öt bizottsági ülésnél több ülésen nem vesz részt, vagy helyettese útján vesz részt.

110. §

(1) A képviselő a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(2) Ha a képviselő a 108. § (2) bekezdésében meghatározott megbízatással rendelkezik, a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe venni.

41. A képviselő juttatásai és a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatások

111. §

(1) A képviselő - a miniszterelnök, a miniszter, államtitkár, az alelnök, valamint a képviselőcsoport vezetője kivételével - nevére, valamint az általa megjelölt, a saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható, az Országgyűlés hivatali szervezete által biztosított egy darab, üzemanyagtöltőállomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése negyedévente történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembe vételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg havonta - ha a képviselőnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhelye

a) Budapesten van - 2000 km-re,

b) Budapesttől 1 és 100 km között van - 3000 km-re,

c) Budapesttől 101 és 150 km között van - 3500 km-re,

d) Budapesttől 151 és 200 km között van - 4000 km-re,

e) Budapesttől 201 és 250 km között van - 4500 km-re,

f) Budapesttől 251 és 300 km között van - 5000 km-re,

g) Budapesttől 300 km-en túl van - 5500 km-re elegendő üzemanyag értéke.

(3) A (2) bekezdés szerinti besorolásnál a Budapest és a számítás alapjául szolgáló település közötti - autópálya, illetve autóút, ennek hiányában egyéb főközlekedési útvonal igénybevételével számított - legrövidebb közúti távolságot kell figyelembe venni.

(4) A képviselő a közforgalmú közösségi közlekedési eszközöket ingyenesen veheti igénybe, ha üzemanyagkártyára való jogosultságáról lemond.

(5) Az alelnök és - a 115. § (1) bekezdésében foglalt keret terhére - a képviselőcsoport vezetője személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára jogosult. Az alelnök részére a személygépkocsit és használatának költségeit az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.

(6) A képviselő ideiglenes külföldi kiküldetése idején a köztisztviselőkre irányadó napidíjra és költségtérítésre jogosult.

(7) Ha a képviselő megyei, fővárosi közgyűlés tisztségviselőjeként, illetve tagjaként, továbbá települési önkormányzat képviselő-testülete tisztségviselőjeként, illetve tagjaként - nyilatkozata szerint - költségtérítésben (költségátalányban) részesül, vagy e tisztségével összefüggésben jogosult személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára, nem jogosult az (1) bekezdésben foglaltak használatára. A személyi, illetve hivatali célra biztosított személykocsi a képviselői tevékenység ellátása érdekében is használható.

(8) Ha a képviselő költségvetési szervnél, költségvetési szerv részvételével működő gazdálkodó szervezetnél fennálló közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya alapján - nyilatkozata szerint - költségtérítésben (költségátalányban) részesül, vagy személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára jogosult, nem jogosult az (1) bekezdésben foglaltak használatára.

112. §

(1) A képviselő a képviselői megbízatásának időtartamára, kérelmére, az Országgyűlés hivatali szervezete által biztosított, legalább 35 m2, de legfeljebb 50 m2 alapterületű budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve

a) ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van, vagy

b) közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltakat az Országgyűlés hivatali szervezete nem a tulajdonában lévő lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben a megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az Országgyűlés hivatali szervezete havonta legfeljebb az 106. § (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő összeget használhat fel. A lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő költségek a képviselőt terhelik, kivéve a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségeket, valamint az ingatlant terhelő adókat.

(3) Ha a képviselő az (1) bekezdésben foglaltakat nem veszi igénybe, a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges budapesti tartózkodásának időtartamára, kérelmére, havonta legfeljebb az 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő összeg erejéig, az Országgyűlés hivatali szervezete által Budapesten biztosított, megfelelő szállodai szálláshelyen lévő szállodai szobaegység használatára jogosult. A képviselői tevékenység ellátásához szükséges budapesti tartózkodás biztosítására az e bekezdésben meghatározott összegtől magasabb mértékű összeg a képviselőcsoport vezetője által meghatalmazott személy jóváhagyásával használható fel.

(4) Az alelnök és a képviselőcsoport vezetője kérelmére budapesti hivatali lakás használatára jogosult, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlannal nem rendelkezik.

(5) E § alkalmazásában közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó.

113. §

(1) A képviselő választókerületének székhelyén, vagy a választókerületében általa meghatározott településen a képviselői tevékenységének ellátására alkalmas önálló iroda használatára jogosult, amely magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, az iroda működtetésével összefüggő kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői tevékenységének ellátásához térítésmentesen igénybe vehető helyhez kötött telefonszolgáltatást, internet szolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást, telefax szolgáltatást (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési szolgáltatások).

(2) A képviselő tevékenységét választókerületének székhelyén egy, legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott illetményalap 2,75-szörösével megegyező mértékű illetményre jogosult, ügykezelői munkakörben foglalkoztatott személy segíti.

(3) A képviselő tevékenységét - a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül - az Országgyűlés hivatali szervezete által finanszírozott személyek segítik, munkavégzésük helye a képviselő (1) bekezdés szerinti irodája.

(4) A képviselő az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül jogosult térítésmentesen havonta legfeljebb a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeg erejéig mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybe vételére, melyhez az Országgyűlés hivatali szervezete biztosít megfelelő mobiltelefon készüléket.

(5) A képviselő jogosult térítésmentesen igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.

(6) A képviselő jogosult térítésmentesen igénybe venni az Országgyűlés kiadványait és hivatalos dokumentumait.

114. §

(1) A képviselő részére a 113. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat - ideértve ezek pénzügyi feltételeit is - egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében az egyéni választókerületének székhelye szerint területileg illetékes települési önkormányzat az önkormányzat székhelyén, fővárosi egyéni választókerületben az egyéni választókerület székhelye szerint területileg illetékes kerületi önkormányzat az önkormányzat székhelyén; a megyei területi listán megválasztott képviselő esetében a területileg illetékes megyei önkormányzat az illetékességi területén, az országgyűlési képviselő által megjelölt településen, fővárosi területi listán megválasztott képviselő esetében a fővárosi önkormányzat az önkormányzat székhelyén biztosítja.

(2) A képviselőnek a 113. § (3)-(6) bekezdésében - országos listán megválasztott képviselő esetében a 113. § (2) bekezdésében foglaltakat is - meghatározott pénzügyi feltételeit, juttatásait, a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatásokat, valamint e juttatásokhoz és támogatásokhoz szükséges adminisztrációs feladatokat az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.

(3) A képviselő a 113. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak a pénzügyi feltételeit az Országgyűlés hivatali szervezete úgy biztosítja, hogy az országgyűlési képviselő havonta az 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 65%-ának megfelelő összegű keretre jogosult, amely nem tartalmazza a kifizetett összeg társadalombiztosítási járulékát vagy általános forgalmi adóját.

(4) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak határozott idejű szerződéssel, a képviselő mandátuma alatt munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatók. A képviselői munka segítésére megállapodás köthető vállalkozóval is. A munkáltatói jogkört a képviselő az Országgyűlés hivatali szervezete ellenjegyzésével gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlása átruházható a képviselőcsoport vezetőjére.

42. A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítása

115. §

(1) A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta az 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint - a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként - kormánypárt esetében az 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 20%-ának, ellenzéki párt esetében 30%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.

(2) A független képviselő a képviselői tevékenységével járó kiadásokra az 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 35%-ának megfelelő összegre jogosult.

116. §

(1) A képviselőcsoport - működésének, valamint a képviselők képviselői tevékenységének biztosítására -

a) térítésmentesen az Országházban, az Országgyűlési Irodaházban vagy az azokhoz közeli épületben irodákra,

b) a képviselőcsoport működéséhez, valamint a képviselők képviselői tevékenységéhez szükséges irodai berendezésre és felszerelésre,

c) az a) pont szerinti irodák működtetésével összefüggő kiadások biztosítására jogosult.

(2) A független képviselő jogosult az (1) bekezdés szerinti feltételek biztosítására.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott költségek fedezésére a képviselőcsoport képviselőnként, valamint a független képviselő a 106. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 10%-ának megfelelő összegű ellátási keret felhasználására jogosult az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.

117. §

(1) A képviselőcsoport jogosult arra, hogy működését az Országgyűlés hivatali szervezeténél foglalkoztatott személyek segítsék, akik munkavégzésének a helye a képviselőcsoport 116. § (1) bekezdése szerinti irodája.

(2) Minden képviselőcsoport működését tizenöt köztisztviselő, valamint a képviselőcsoport minden ötödik tagja után további két - töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy - felső- vagy középfokú iskolai végzettségű munkavállaló segítheti azzal, hogy a munkavállalók létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg.

(3) A képviselőcsoport a (2) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztatására a (4) bekezdésben meghatározott illetménykeret erejéig jogosult. Az illetménykeret terhére polgári jogi jogviszony is létesíthető.

(4) A képviselőcsoport a (2) bekezdés szerint megállapított létszám q) 20%-a után főtanácsadói,

b) 30%-a után tanácsadói,

c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,

d) 20%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata

szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosult.

(5) A képviselőcsoport működését segítő köztisztviselőkre, illetve munkavállalókra a köztisztviselőkre, illetve a munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogkört a képviselőcsoport vezetője egyetértésével kell gyakorolni.

(6) A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget az Országgyűlés hivatali szervezete külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a (4) bekezdés szerinti illetménykeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult, amelynek terhére a (2) bekezdésben meghatározott személy nem foglalkoztatható.

118. §

A képviselőcsoport és a független képviselő által a 115. §-ban és a 116. § (3) bekezdésében meghatározott keret terhére vásárolt tárgyi eszközök az Országgyűlés hivatali szervezete tulajdonát képezik. A képviselőcsoport a képviselőcsoport működésének, a független képviselő a megbízatásának időtartama alatt e tárgyi eszközöket birtokolhatja.

119. §

A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítását szolgáló, 115-117. §-ban meghatározott támogatásokat az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.

120. §

(1) A képviselőcsoport a 115. § (1) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 116. § (3) bekezdésében meghatározott keret között év közben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A képviselőcsoportok a 114. § (3) bekezdésében, a 117. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keretből a 115. § (1) bekezdésében, illetve a 116. § (3) bekezdésében meghatározott keretre - a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret tekintetében a képviselő egyetértésével - év közben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok összegét is figyelembe kell venni.

(4) A képviselőcsoport havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatja az Országgyűlés hivatali szervezetét a tárgyhónapra vonatkozó, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott átcsoportosításokról.

(5) A független képviselő esetében az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

43. A volt képviselő juttatásai

121. §

(1) Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a volt képviselő további három hónapon keresztül a tiszteletdíjának a megbízatása megszűnését megelőző háromhavi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult.

(2) A volt képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.

(3) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra a volt képviselő,

a) ha a megbízatása megszűnését közvetlenül megelőző általános országgyűlési választáson mandátumot szerzett,

b) amíg a megbízatása megszűnését követően törvényben meghatározottak szerint nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

(4) A volt képviselő az (1) bekezdés szerinti időtartamra a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

44. A házelnök és a volt házelnök javadalmazása

122. §

A házelnök javadalmazására és juttatásaira - a 124. §-ban foglalt eltérésekkel - a miniszterelnök javadalmazására és juttatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

123. §

(1) Ha a házelnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.

(2) A volt házelnök juttatásaira - a 124. §-ban foglalt eltérésekkel - a volt miniszterelnök juttatásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

124. §

(1) A házelnököt és a volt házelnököt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés Országgyűlés fejezete fedezi.

(2) A juttatások biztosításához szükséges megállapodásokat az Országgyűlés hivatali szervezete köti meg.

(3) A házelnök külföldi kiküldetésével és utazásával kapcsolatos juttatások és szolgáltatások biztosítását az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja.

(4) A házelnök és a volt házelnök részére gépjárművezetőt az Országgyűlési Őrség biztosít.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEZETE ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG

XII. Fejezet

Az Országgyűlés hivatali szervezete

125. §

(1) Az Országgyűlés hivatali szervezete ellátja az Országgyűlés szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait.

(2) Az Országgyűlés hivatali szervezetét a főigazgató vezeti.

(3) A főigazgatót a házelnök nevezi ki és menti fel. A főigazgató a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

(4) A főigazgató e törvényben és határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerint közreműködik az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, felelős az Országgyűlés költségvetésének végrehajtásáért.

(5) A főigazgató a háznaggyal azonos juttatásban részesül, jogállására egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kell alkalmazni.

126. §

(1) A házelnök az Országgyűlés hivatali szervezetében foglalkoztatott köztisztviselőkre nézve a közszolgálati jogviszony létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.

(2) Az Országgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát a házelnök házelnöki rendelkezésben állapítja meg.

XIII. Fejezet

Az Országgyűlési Őrség

45. Az Országgyűlési Őrség feladata

127. §

(1) Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.

(2) Az Országgyűlési Őrség

a) ellátja a házelnök személyi védelmét,

b) az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el,

c) biztosítja az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,

d) az Országházban, az Országgyűlési Irodaházban, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről,

e) ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat,

f) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és

g) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat.

128. §

Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal.

46. Az Országgyűlési Őrség szervezete és irányítása

129. §

Az Országgyűlési Őrség a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. Az Országgyűlési Őrség önállóan működő központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez.

130. §

Az Országgyűlési Őrség személyi állománya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott hivatásos állományúakból (a továbbiakban: országgyűlési őr), köztisztviselőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.

131. §

(1) A házelnök

a) gyakorolja az Országgyűlési Őrség felett a költségvetési irányítási jogokat,

b) az Országgyűlési Őrség vezetője javaslatára jóváhagyja az épületek tűzvédelmi és kárelhárítási feladatokat meghatározó tervét.

(2) A háznagy a házelnök által meghatározott rendben - a házelnök erre vonatkozó rendelkezése alapján - egyes, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat gyakorolhat.

132. §

(1) A rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza

a) az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát,

b) az országgyűlési őrök képesítési követelményeit, és

c) az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát.

(2) Ha a rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményével nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez a vitás kérdésekről.

133. §

A házelnök és a rendészetért felelős miniszter megállapodást köt az Országgyűlési Őrség feladatellátáshoz szükséges ruházati és egyéb anyagi, technikai feltételek biztosításáról. A megállapodás végrehajtásában a rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe tartozó szervek is részt vehetnek.

134. §

(1) Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti.

A parancsnok

a) az Országgyűlési Őrség személyi állománya számára utasítást adhat,

b) javaslatot tesz az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára,

c) gyakorolja az e törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat az Országgyűlési Őrség állományába tartozó személyek felett,

d) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét,

e) kinevezi és a felmenti az országgyűlési őröket, valamint

f) képviseli az Országgyűlési Őrséget.

(2) Az országgyűlési őr tekintetében a miniszter, az állományilletékes parancsnok és az országos parancsnok részére a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvényben biztosított munkáltatói jogköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnokával és állományával kapcsolatban a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat a Rendőrségről szóló törvény rendelkezései alapján az ott meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.

47. Az Országgyűlési Őrség működése

135. §

(1) Az Országgyűlési Őrség - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a feladatai ellátására és az utasítás teljesítésének kötelezettségére, az intézkedési kötelezettségre, az arányosság követelményére, a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeire, az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveire és szabályaira, a titoktartási kötelezettségre, a fegyverviselési jogra, a segítségnyújtási kötelezettségre, a közreműködő igénybevételére, a segítség és eszközök igénybevételére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítás kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt készíthet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat.

(3) Az országgyűlési őr kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat.

(4) Az országgyűlési őr lőfegyvert a rendőrre vonatkozó szabályok szerint tarthat magánál.

(5) Az országgyűlési őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat.

136. §

(1) Az Országgyűlési Őrség nyomozó hatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál, vagy az ügyésznél, illetve szabálysértés esetén az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál és átadja a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket.

(2) A házelnök az Országgyűlés Őrség parancsnokán keresztül az Országgyűlési Őrségnek egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

(3) Ha a késedelem más vagy mások személyét, a közbiztonságot vagy az intézkedés sikerét veszélyezteti, a házelnök az Országgyűlési Őrség e törvényben meghatározott intézkedéseket végrehajtó szervezeti egységének vezetője részére egyedi utasítást adhat.

137. §

(1) Az országgyűlési őr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, a házelnök vagy a helyettesítésére jogosult alelnök, valamint az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, e törvényben meghatározott feladatait, ha kell, élete kockáztatásával is ellátni. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az országgyűlési őr a házelnöknek vagy a helyettesítésére jogosult alelnöknek a közvetlen utasítását, a szolgálati út betartásával, az Országgyűlési Őrség parancsnokának haladéktalanul jelenti. A jelentés az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatállyal.

(3) Az országgyűlési őr a házelnök, a helyettesítésére jogosult alelnök, a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának a teljesítését - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az utasításadó figyelmét felhívni. Ha az utasításadó az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni.

(4) Az írásba foglalás megtagadását vagy elmaradását az országgyűlési őr a házelnöknek a szolgálati út betartásával jelenti.

(5) Ha a jogszabály rendelkezéseit az országgyűlési őr elöljárója sérti meg, az országgyűlési őr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a jogszabálysértést az Országgyűlési Őrség parancsnoka követi el, a házelnöknél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett a jogszabálysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről - a bejelentés kézhezvételétől számított - nyolc napon belül tájékoztatni.

(6) A jogszabálysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető.

138. §

(1) Az Országgyűlési Őrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás adójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.

(2) Az Országgyűlési Őrség egyenruhája és szolgálati igazolványa formájának, kialakításának lényegesen el kell térnie más fegyveres szervek egyenruhájától és szolgálati igazolványától. A polgári ruhában személybiztosítási feladatokat ellátó országgyűlési őrt egyedi jelzéssel kell ellátni, amelyből szervezeti hovatartozása megállapítható.

139. §

(1) Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben az intézkedéssel, valamint az eljárásával érintett természetes személy személyazonosító adatait kezeli.

(2) A 135. § (1) és (2) bekezdése tekintetében az Országgyűlési Őrség adatkezelésére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

48. Személyazonosság megállapítása

140. §

(1) Az országgyűlési őr a feladata ellátása során

a) az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság megállapítása céljára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, valamint az Országházba, az Országgyűlési Irodaházba, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el,

b) a létesítménybiztosítási intézkedés keretében lezárt területen, illetve olyan területen, amely tekintetében fokozott ellenőrzést rendeltek el, megállapíthatja a személyazonosságát annak, akivel kapcsolatban ez a közbiztonság, valamint az Országházban, illetve az Országgyűlési Irodaházban tartózkodók védelme céljából szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az országgyűlési őr minden olyan hatósági igazolványt elfogad, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A személyazonosság megállapításával érintett személy a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányok közül egy bemutatására kötelezhető. Az országgyűlési őr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) A személyazonosság igazolásának megtagadása, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben akkor is, ha a személyazonosság a helyszínen nem állapítható meg, az országgyűlési őr azonnal értesíti a rendőrséget. Az országgyűlési őr a személyazonosság megállapításával érintett személyt a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatarthatja.

(4) Az országgyűlési őr a (3) bekezdésben meghatározott esetben a személyazonosság megállapításával érintett személy ruházatát, csomagját járművét átvizsgálhatja.

49. Elfogás

141. §

(1) Az országgyűlési őr elfogja a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt, továbbá azt, aki a szabálysértés elkövetését az erre irányuló felszólítás ellenére nem hagyja abba.

(2) Az elfogásról az országgyűlési őr haladéktalanul értesíti a rendőrséget, az elfogott személyt az országgyűlési őr a rendőr helyszínre érkezésig tarthatja vissza. Az elfogott személyt előállítás céljából a rendőrségnek adja át. Az előállítás tartamát ilyen esetben az Országgyűlési Őrség intézkedésének a kezdetétől kell számítani.

(3) Az elfogás törvényességéért az Országgyűlési Őrség, az előállítás törvényességéért a rendőrség felel. Az elfogás okának törvényességét a rendőrség nem vizsgálhatja, ha jogsértést állapít meg, tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, bűncselekmény esetén feljelentést tesz az ügyésznél.

50. Közlekedésrendészeti intézkedés

142. §

Az országgyűlési őr személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai céljából

a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti, valamint

b) az üzemben tartó, illetve a használó személyazonosító adatainak megállapítása érdekében járművet feltartóztathat, az abban tartózkodók személyazonosságát megállapíthatja.

51. Intézkedés az Országház és az Országgyűlési Irodaház üléstermében

143. §

(1) Az országgyűlési őr

a) a házelnöknek, akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnöknek a hozzájárulása nélkül az Országházban megtartott,

b) az országgyűlési bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető alelnöknek a hozzájárulása nélkül az Országházban vagy az Országgyűlési Irodaházban megtartott bizottsági ülés ideje alatt az ülésterembe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint az üléstermet körülvevő folyosóra nem léphet be, nem hatolhat be és nem intézkedhet.

(2) Ha a késedelem veszéllyel jár és a hozzájárulás megadására jogosult akadályoztatva van, az országgyűlési őr az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nélkül is intézkedhet

a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából,

b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása céljából,

c) közveszély, továbbá az életet vagy a testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetve az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében,

d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére,

e) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elfogása céljából,

f) ha az elfogás törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.

(3) A 137. § (2) és (3) bekezdése szerinti utasítás kiadásával az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

52. Jogorvoslat

144. §

(1) Akinek az Országgyűlési Őrség intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (a továbbiakban, e § alkalmazásában: intézkedés) alapvető jogát sértette, panasszal fordulhat az Országgyűlési Őrség parancsnokához.

(2) Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a panaszban foglaltakat közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a panaszról hozott határozata ellen fellebbezésnek nincsen helye, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. Felhatalmazó rendelkezések

145. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a névhasználat és jelképhasználat szabályainak betartására vonatkozó ellenőrzés rendjét, valamint a névhasználat és a jelképhasználat 11. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza

a) az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként az intézkedések, a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes szabályait, a személyvédelmi és létesítménybiztonsági feladatokat, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a magatartási szabályokat, a más kereső foglalkozás lehetőségét, a rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,

b) az országgyűlési őr képesítési követelményeit,

c) az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát.

54. Hatályba léptető rendelkezések

146. §

(1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § c) pontja, a 2. § (2) bekezdés q) pontja, a 3. alcím, a 10. § (2) és (5) bekezdése, az 59. § (2) és (3) bekezdése, a 60. § (3) és (4) bekezdése, a Negyedik rész, a 125. § (2)-(5) bekezdése, a XIII. Fejezet, a 145. § (5) bekezdése, a 147. § (7)-(9) bekezdése, a 150. §, a 153. § és a 158. § (1) bekezdés b) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. és 16. alcím, a 83. § h) és i) pontja, a 149. §, 155. § és a 158. § (3) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

55. Átmeneti rendelkezések

147. §

(1) E törvény rendelkezései nem érintik az Országgyűlés e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tisztségviselői, a bizottsági tisztségviselők, a megválasztott és kinevezett személyek, valamint a képviselők megbízatását, az Országgyűlés megalakult bizottságainak és működő képviselőcsoportjainak fennállását, rendelkezéseit azonban a hivatalban levő Országgyűlés tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A háznagyot az Országgyűlés első alkalommal 2012. december 31-ig választja meg. A főigazgatót a házelnök első alkalommal 2012. december 31-ig nevezi ki.

(3) E törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevét, jelképeit az e törvény hatályba lépése előtti időponttól felhasználó 2012. december 31-ig kérvényezheti az Országgyűlés elnökénél a név-, illetve jelképhasználat engedélyeztetését.

(4) A Negyedik rész rendelkezéseit a 2013. január l-jén megbízatását töltő képviselőre és a 2013. január 1-jét megelőzően megszűnt megbízatású volt képviselőre is alkalmazni kell.

(5) A Negyedik rész rendelkezéseit az Országgyűlés 2013. január l-jén hivatalban lévő alelnökére, jegyzőjére, állandó bizottságának elnökére, alelnökére, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának 2013. január 1-jén hivatalban lévő elnökére, alelnökére, a képviselőcsoport 2013. január 1-jén hivatalban lévő vezetőjére és vezető-helyettesére is alkalmazni kell.

(6) A 2013. január l-jét megelőzően kiadott jogszabályban az Országgyűlés védelmével, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosításával, továbbá az Országház és az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló épületekben történő rendőri intézkedésekkel és a tűzbiztonsági követelmények megtartásával összefüggésben a rendőrség, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára meghatározott feladatokat és hatásköröket az Országgyűlési Őrség látja el.

(7) Ahol jogszabály az Országgyűlési Őrség részére a (7) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a rendőrséget, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szervet említi, azon az Országgyűlési Őrséget kell érteni.

(8) A rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az Országgyűlési Őrség részére a (7) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában résztvevő hivatásos állományának a rendőrséggel vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonya országgyűlési őr szolgálati viszonnyá alakul át.

(9) A házelnök az Országgyűlési Őrségnek az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjével összefüggő tevékenysége részletes szabályait 2013. január 1-ig határozza meg és teszi közzé az Országgyűlés honlapján.

56. Sarkalatossági záradék

148. §

(1) A 16. alcím és a 157. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A Harmadik rész, a 40. és 41. alcím, a 147. § (5) és (6) bekezdése, a 158. § (1) bekezdés a) és b) pontja és (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 18. alcím az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 10. alcím és a 149. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) Az Első rész, a 15. alcím és a 17. alcím, a 19-23. alcím, az V. Fejezet, a XII. Fejezet, a 45-46. alcím, az 53. alcím, valamint a 147. § (l)-(4) és (7)-(10) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(6) A 158. § (2) bekezdés a) pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(7) A 151. §, a 156. § és a 158. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(8) Az 54. alcím az Alaptörvénynek az (1)-(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott rendelkezései alapján sarkalatosnak minősül.

57. Módosító rendelkezések

149. §

(1) A 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti."

(2) A 29. § (1) bekezdésében és a 32. § (1) bekezdés a) pontjában a "tizenkét" szövegrész helyébe az "öt" szöveg lép.

150. §

(1) A büntetőeljárásáról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

"b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. c)-d) pont, Btk. 321. § (5) bek. b) pont],"

(2) A büntetőeljárásáról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

"e) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,"

(3) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 1. pontjának j) alpontjába a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

1. hivatalos személy:)

"j) az Alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés hivatali szervezeténél, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,"

(4) A Btk. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja."

151. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a polgármesternek,

a) akit bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,

b) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően -köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül -részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi."

152. §

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A polgármester e tisztsége megszűnik:)

"h) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható,"

153. §

(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében a "valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és" szövegrész helyébe az "Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint" szöveg lép.

(2) A Hszt. 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(3) A Hszt. 18. § (2) és (3) bekezdésében, 23. §-ában és 51. § (1) bekezdésében a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség" szöveg lép.

(4) A Hszt. 103. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:)

"a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, az Országgyűlési Őrségnél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 50%-a,"

(5) A Hszt. 103. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:)

"a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, az Országgyűlési Őrségnél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 15%-a,"

(6) A Hszt. a következő 103/B. §-sal egészül ki:

"103/B. § Ha a Kormány, vagy miniszter által elrendelt szervezet-átalakítás következtében megszűnő szervezet vagy szervezeti egység feladatait átvevő szervezet szervezeti szintje illetménykiegészítés szempontjából alacsonyabb, az átvevő szervezethez kerülő állomány az illetménykiegészítés különbözetéből származó illetménycsökkenés kiegyenlítésére - a különbözet mértékével egyező mértékben - kompenzációs illetménykiegészítésre jogosult."

(7) A Hszt. 254. § (1) bekezdés a) pontja a következő 16. alponttal egészül ki:

(A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.

A pótlékok mértéke:

egy hónapra számítva:)

" 16. az Országgyűlési Őrség állományának a pótléka 150-450%"

(8) A Hszt. a következő 342/A. §-sal egészül ki:

"342/A. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben, az Országgyűlés elnöke véleménye kikérésével a 342. § (2)-(8) bekezdése szerinti tárgykörökben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg."

154. §

Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével az Országgyűlés által megválasztott személy, valamint az országgyűlési képviselő (a továbbiakban együtt: közjogi tisztségviselő) a megválasztását követően az Országgyűlés előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban együtt: eskü) tesz."

155. §

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen."

156. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet)

"a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, kormányfőtől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta;"

157. §

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A nemzetiségi szószóló megbízatásának megszűnése esetén szószóló az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt lesz. Ha az országos listán nincs több jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig nem képviseli nemzetiségi szószóló."

58. Hatályon kívül helyező rendelkezések

158. §

(1) Hatályát veszti

a) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény,

b) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény, valamint

c) az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény.

(2) Hatályát veszti

a) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 13. §-a és az azt megelőző alcím, valamint

b) a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15/A. alcíme

c) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 15. § (7) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a 86. § (2) bekezdésében a "vagy kormánymegbízott" szövegrész.

(4) Nem lép hatályba a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXLX. törvény 38. § (1) bekezdés a) és c) pontja.

1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésnapján elfogadott Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) rendelkezései alapján számos, Magyarország köz- és államjogi berendezkedését átfogóan szabályozó, a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával támogatott sarkalatos törvény elfogadása szükséges az Országgyűlés részéről. Az Országgyűlésről szóló törvény javaslata (a továbbiakban: Javaslat) a korábbinál egységesebb, átfogó szabályozást kíván létrehozni az Országgyűlést, illetve az országgyűlési képviselőket érintő több törvény, illetve bizonyos házszabályi rendelkezések egyberendezésével. Egyrészt a korábban alkotmányos szinten megjelenő bizonyos szabályozási körök kerülnek az Alaptörvény értelmében sarkalatos törvényi szintre, másrészt az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Játv.), az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Javtv.), valamint az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Együttműködési tv.) szabályozási körét is felöleli a Javaslat, harmadrészt pedig a Házszabály egyes szabályozási területeit rendezi újra törvényi szinten.

A korábban részben alkotmányi szinten rögzített képviselői összeférhetetlenség, valamint a rendszeres országgyűlési ülésezésre vonatkozó szabályozás az Alaptörvény 4. cikk (2) bekezdése, illetve 5. cikk (8) bekezdése alapján kerül sarkalatos törvényi szintre. Az összeférhetetlenségi okok közül a polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki, valamint önkormányzati képviselői tisztségek kizárása jelenti a legjelentősebb változást a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek indoka a törvényhozói hatalomnak az önkormányzati szférától személyi összetételében is megnyilvánuló, határozott elválasztásának igénye. A rendszeres ülésezés korábbi alkotmányi szabályait lényegében változtatás nélkül veszi át a Javaslat.

A Játv. eddigi szabályozásához képest a Javaslat kiterjeszti a mentelmi jogot a rágalmazásra és a becsületsértésre is, a mentelmi jog kapcsán követendő eljárás szabálysértési ügyekben pedig egyszerűsödik. Az összeférhetetlenség korábbi törvényi szabályozásához képest a Javaslat szigorúbb követelményt fogalmaz meg azzal, hogy a bűntett miatti jogerős elítélést is kizáró oknak tekinti a képviselői megbízatás vonatkozásában. Emellett a mentelmi jogra vonatkozó eljárási szabályokat, az összeférhetetlenség anyagi és eljárási szabályait a hatályos szabályozással lényegében megegyező tartalommal, de a gyakorlati tapasztalatok alapján, a korábbi hiányosságokat kiküszöbölve, körültekintőbben, pontosabban állapítja meg.

Az Együttműködési törvénynek az Alaptörvénnyel való összhangját már az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megteremtette, így annak rendelkezéseit tartalmi módosítás nélkül veszi át a Javaslat.

A Javaslat legjelentősebb módosításai a Házszabálynak a törvényi szintre kerülő rendelkezéseit érintik. A Javaslat szerint az Országgyűlés működésével kapcsolatos azon szabályok, amelyek a képviselőkön kívüli, harmadik személyekre vonatkozóan tartalmaznak kötelező rendelkezéseket, illetve az ezekkel szorosan összefüggő rendelkezések törvényi szinten jelennek meg az Alaptörvény T) cikkében foglaltakra tekintettel, míg az egyéb, elsősorban eljárási kérdések továbbra is országgyűlési határozati formában maradnak szabályozva. Így az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése szerinti Házszabály tulajdonképpen két dokumentumban, a jelen Javaslat szerinti törvényben, valamint egy országgyűlési határozatban, a korábbi házszabálynak megfelelő szinten kerül rögzítésre.

Az Országgyűlés tisztségviselői kapcsán a legjelentősebb változást egy új tisztség, a háznagy bevezetése, illetve visszaállítása jelenti, hiszen az első népképviseleti parlament megalakulásától kezdve egészen 1949-ig folyamatosan háznagyok segítették az Országgyűlés munkáját, akik képviselők voltak. Az új szabályozás a háznagyot a házelnök üléstermen kívüli helyetteseként definiálja, de a tisztséget nem csak képviselők számára tartja fenn.

A Javaslat tartalmazza a bizottságokra vonatkozó alapvető, valamint a harmadik személyekre rendelkezést tartalmazó házszabályi előírásokat. A vizsgálóbizottságokra vonatkozóan a Javaslat a korábbi házszabályi rendelkezéseknél részletesebb, az együttműködésre kötelezettre vonatkozó garanciális szabályokat tartalmaz.

A képviselőcsoportokra vonatkozó szabályozás újdonsága, hogy frakciót csak olyan párthoz tartozó képviselők alakíthatnak, amely párt a megelőző országgyűlési választások során megmérette magát. Ezzel a frakcióalakítás egy régóta vitás kérdése, a ciklus közben létrejövő pártok frakcióalakítása legitimációjának problémája kerül megoldásra. A Javaslat a választói akaratot, a pártoknak a választással adott konkrét felhatalmazását részesíti előnyben a parlamenti struktúra politikai indíttatású ciklus közbeni átrajzolásával és a választók által el nem ismert pártformációk létrejöttével szemben. A módosítás nem sérti a szabad mandátum elvét, hiszen a képviselő frakcióból kiléphet, más frakcióba szabadon beléphet.

Az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése garantálja a nemzetiségek számára az országgyűlési munkában való részvételüket. Ennek érdekében szabályozza a Javaslat a nemzetiségi szószólók jogállását. Az Alaptörvénynek megfelelően ők nem képviselők, tehát azokkal azonos jogokkal nem rendelkezhetnek az Országgyűlésben, de az őket érintő körben a plenáris ülésen, valamint a bizottsági üléseken felszólalási joggal, a Kormánnyal szemben tájékoztatás kérési joggal ruházza fel őket a Javaslat, továbbá a szószólók részvételével működő véleményező, javaslattevő testületben, a nemzetiségeket képviselő bizottságban szavazati jogot is biztosít.

Az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők jogállásához kapcsolódóan az őket megillető javadalmazás rendszerét jelenleg a Javtv. tartalmazza, mely részletesen szabályozza azon pénzbeli és egyéb juttatásokat, melyek az országgyűlési képviselőket sajátos államjogi jogviszonyuk alapján megilletik.

Az 1990. május 2-án megalakuló első szabadon választott Országgyűlés céljai közt a törvény megalkotása során olyan javadalmazási és juttatási rendszer kiépítése szerepelt, mely független, befolyásolhatatlan, kiszámítható életet és hivatásgyakorlást biztosít a képviselők számára. Az elmúlt évtizedekben a rendszer azonban több pontján jelentősen módosult, ezáltal számos eleme nem átlátható, bonyolult, s lehetőséget nyújt az esetleges jogosulatlan visszaélésekre.

Hazánkban az országgyűlési képviselők alapdíja a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa, jelenleg 231 900 Ft, míg térségünk államai közül Lengyelországban egy képviselő tiszteletdíja 9900 zloty, Csehországban 59 000 CZK, Romániában 6994 RON, Szlovéniában 3880 €. Az előbbi összegek alapján megállapítható, hogy a környező országok törvényhozásaiban a képviselők átszámolva nagyságrendileg 450 000 - 1 200 000 Ft közötti tiszteletdíjban részesülnek, amely jelentősen nagyobb, mint amelyet a törvény hazánkban megállapít az országgyűlési képviselők számára.

A Magyarország Alaptörvényének megfelelő új, koherens köz- és államjogi berendezkedés kiépítése, valamint a polgárok számára átlátható, transzparens, közbizalmon nyugvó, a visszaélések lehetőségeit kizáró, a jó és olcsó állam ideájának megfelelő képviselői javadalmazási rendszer kiépítése indokolt, amely hosszútávon szabályozza az Országgyűlés tagjai részére megállapított tiszteletdíj, illetve a munkájukhoz kapcsolódó, azt elősegítő és támogató juttatások rendszerét.

A tervezet pótolja az elmúlt több mint húsz év közjogi szabályozásának azon hiányosságát, amely miatt nem állt rendelkezésre az Országgyűlés ülésezését valamilyen módon megzavaró országgyűlési képviselőkkel szembeni hatékony fellépést biztosító fegyelmi jogi eszköztár. Ennek érdekében a törvényalkotó részletesen szabályozza azokat az esetköröket, amikor az Országgyűlés, valamely bizottsága vagy az elnök jogi eszközök alkalmazásával felléphet az ülésezési rendje ellen vétő képviselőkkel szemben. A cél ezzel az, hogy visszaszoruljanak az Országgyűlés tekintélyét romboló, illetve a rendeltetésszerű működést szándékosan akadályozó magatartások.

A tervezet azt a szabályozási hézagot is kiküszöbölni szándékozik, amely abból fakadt, hogy nem létezett megfelelő jogi alapon álló konstrukció az Országgyűlés épületébe való belépés és ott tartózkodás rendjét illetően. Ennek érdekében a jogállami szabályozás követelményének megfelelően rendezi a tervezet azt a kérdést, hogy milyen szabályok állapíthatóak meg az Országgyűlés és egyes hozzá tartozó épületek területére történő belépéssel és az ott tartózkodás rendjével kapcsolatban, ezek hogyan ismerhetőek meg és milyen szabályok alapján tiltható ki valaki legfeljebb két hétig az Országgyűlés épületéből.

Míg az Országgyűlés jelenlegi hivatali szervezete szakmai szinten osztott és a különböző hivatalok fölött közvetlenül a házelnök diszponál, addig a Javaslat a hatékonyabb működés érdekében szakmai szinten is egységes vezetés alá rendeli a különböző hivatali szerveket, amikor főigazgatót állít a teljes apparátus élére.

Az Alaptörvény 1. cikk k) pontja alapján az Országgyűlés "az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol". Ez alapján az alaptörvényi felhatalmazás alapján a tervezet létrehozza az Országgyűlési Őrséget (a továbbiakban: Őrség). Ezzel a jogalkotó feléleszti a képviselőházi őrség felállításáról szóló 1912. évi LXVII. tc. által teremtett, a magyar közjogi hagyományokba illeszkedő azon megoldást, miszerint a legfőbb népképviseleti szerv biztonságáról és védelméről önállóan működő fegyveres testület gondoskodik. Az Őrség megalakulásával a jogalkotó gondoskodik arról, hogy a törvényhozás belső és külső működésének megzavarása esetén a rend helyreállítását és fenntartását egy, a végrehajtó hatalomtól szervezetileg és irányításában is elkülönülő, független végrehajtó szerv végezze. így érvényesülhet a leginkább aggálytalanul a hatalommegosztás logikájából fakadó azon követelmény, hogy a Kormány által irányított végrehajtó hatalmi ághoz tartozó szervek ne működjenek közre az Országgyűlés mint önálló hatalmi ág működésében. Az Őrség feladatai közé tartozik az Országgyűlés védelme, az épületekkel összefüggő létesítménybiztosítási feladatok, az Országgyűlés elnökével kapcsolatos személyvédelmi feladatok, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása, illetve az Országgyűlés fegyelmi jogköre és az elnök rendészeti jogköre keretében hozott intézkedések érvényre juttatása.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy az Országgyűlés tisztségviselőjének az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök), alelnöke, háznagya és jegyzője minősül.

A 2. §-hoz

A Javaslat a hatályos szabályozásra épülve határozza meg a házelnök feladat- és hatáskörére, illetve a házelnök jogállására vonatkozó részletes szabályokat. A Javaslat egyértelmű abban a tekintetben, hogy a házelnök kettős funkciót lát el, amely kiterjed egyrészt az Országgyűlés belső munkájának megszervezésére, koordinálására, a belső rend biztosítására és fenntartására, másrészt pedig az Országgyűlés külső képviseletére, tekintélyének fenntartására.

A Javaslat új elemként külön is nevesíti az Európai Uniós Konzultációs Testület összehívására vonatkozó házelnöki feladat- és hatáskört. Az összehívásra az Európai Tanács ülésével és a stratégiai jelentőségű uniós ügyekkel összefüggésben kerülhet sor.

A Javaslatban foglalt feladat- és hatáskörök ellátása, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezések meghatározása érdekében a Javaslat - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 24. § (3) bekezdésével összhangban - kimondja, hogy a házelnök házelnöki rendelkezés megállapítására jogosult.

A 3. §-hoz

A Javaslat kimondja, hogy az Országgyűlés alelnökei a házelnököt az általa meghatározott rendben helyettesítik. A házelnök megbízásának megszűnése vagy tartós akadályoztatása esetén a házelnököt az általa megjelölt alelnök helyettesíti.

Az alelnök helyettesítő jogköre nem terjedhet ki a kinevezésre, a hivatali szervezet vezetőire vonatkozó személyi javaslat megtételére, valamint házelnöki rendelkezés kiadására.

A 4. §-hoz

A Javaslat ismételten bevezeti a háznagy intézményét. A háznagy a házelnök által házelnöki rendelkezésben meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolhatja, de a házelnök részéről nem adható át az ülésszak és az ülések összehívásával, a plénum és a Házbizottság ülésének vezetésével, az országgyűlési bizottságok működésével, a kinevezési és javaslattételi jogkörökkel és a házelnöki rendelkezés kiadásával összefüggő hatáskör.

A Javaslat úgy rendelkezik, hogy háznaggyá a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek megfelelő személy választható. Azt külön is kiemeli a Javaslat, hogy -tekintettel arra, hogy a háznagy az országgyűlési képviselők közül megválasztott házelnökhöz telepített egyes feladat- és hatásköröket látja el, nem indokolt a két tisztségre eltérő összeférhetetlenségi szabályokat megállapítani - háznaggyá országgyűlési képviselő is megválasztható.

A Javaslat a háznagyi tisztség tekintélyének biztosítása érdekében szigorú összeférhetetlenségi szabályokat határoz meg, és kiemeli, hogy a háznagyot az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog, valamint az Országgyűlés alelnökével azonos javadalmazás illeti meg.

Az 5. §-hoz

A Javaslat az Országgyűlés jegyzőinek feladat- és hatáskörét a hatályos szabályozással egyező módon szabályozza.

A 6-10. §-hoz

A Javaslat meghatározza az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó részletes szabályokat. A házelnököt, az Országgyűlés alelnökét és a jegyzőjét az Országgyűlés az alakuló ülésén, a képviselőcsoportok indítványára, a korelnök javaslatára titkos szavazással választja meg. A háznagyot az Országgyűlés a házelnök megválasztása után, az ő javaslatára, szintén titkos szavazással választja meg.

A Javaslat azt a helyzetet is kezelni igyekszik, ha a képviselőcsoportok a parlamenti szokásjog ellenére nem közös indítványt terjesztenek elő a házelnök, az alelnökök és a jegyzők személyére. Ekkor a legnagyobb létszámú országgyűlési képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni, a további tisztségviselők vonatkozásában ugyanakkor a szabályozás továbbra is a konszenzusos indítványozást kívánja elősegíteni. A szabályozás arra a helyzetre is tekintettel van, ha a tisztségviselők megválasztásához szükséges országgyűlési többség hiányzik. Ekkor megismételt szavazást kell tartani, a megismételt szavazás eredménytelensége esetén pedig új jelölési eljárásnak van helye, amelyben már a sorrendben következő frakció jut jelölési lehetőséghez

A Javaslat az országgyűlés tisztségviselők megbízatása megszűnésének eseteit is meghatározza. A házelnök, az alelnök és a jegyző megbízatása az adott személy képviselői jogállásához, illetve képviselőcsoport-tagságához is kötődik, így annak megszűnése a tisztség megszűnésével jár együtt. A háznagy megbízatása - tekintettel arra, hogy a tisztséget nem feltétlenül országgyűlési képviselő tölti be - nem függ a képviselői, képviselőcsoport-tagsági jogállás megszűnésétől.

A 11-13. §-hoz

A Javaslat törvényi szintre emeli a parlamenti működés egyik legjelentősebb döntéshozó és döntés-előkészítő szervére, vagyis a Házbizottságra vonatkozó szabályozást is. A Házbizottság legfőbb feladata az Országgyűlés folyamatos működésének biztosításában való közreműködés, a tanácskozási munkarend kialakítása, az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése, az indítványok tárgyalásának előkészítése, a napirendi pontok időkeretben történő tárgyalásának kialakítása és a legfontosabb személyi döntések előzetes egyeztetése. A Javaslat emellett külön is nevesíti, hogy a Házbizottság feladat- és hatáskörébe tartozik az Országgyűlésre utaló elnevezések és jelképek használatának engedélyezése.

A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök és a képviselőcsoport-vezetők, valamint a háznagy. A Házbizottság rendszeresen ülésezik, üléseit a házelnök hívja össze, az ülést azonban bármelyik képviselőcsoport-vezető kérelmére össze kell hívni. A testület ülésén szavazati joggal kizárólag a képviselőcsoport-vezetők rendelkeznek.

A Javaslat arról is rendelkezik, hogy a Házbizottság a döntéseit - a politikai megegyezés érdekében - egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában - az Országgyűlés működőképességének fenntartásához fűződő érdekekre tekintettel - az Országgyűlés vagy a házelnök dönt.

A 14. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy az Országgyűlés állandó és nemzetiségi bizottságot hoz létre, valamint eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre. Ezek az országgyűlési bizottságok a parlament kezdeményező, véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei, amelyek egyes esetekben ügydöntő szereppel is bírnak.

A 15-21. §-hoz

A Javaslat az állandó bizottságok működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat állapítja meg, egyúttal azonban jelzi azt is, hogy a bizottságok számára feladat- és hatáskört a határozati házszabályi rendelkezések is meghatároznak.

Az Országgyűlés a bizottságokat a megalakulását követően hozza létre, és a bizottsági struktúra alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. A Javaslat egyebekben azt is meghatározza, hogy mely tárgykörökben kötelező az Országgyűlésnek bizottságot létrehoznia.

A Javaslat rögzíti, hogy a bizottságok összetétele az országgyűlési képviselőcsoportok létszámarányához igazodik. A Javaslat azonban a kisebbségi és a képviselői alkotmányos jogok biztosítása érdekében azt is meghatározza, hogy állandó bizottságban valamennyi képviselőcsoport legalább egy tagjának helyet kell kapnia, és minden képviselő számára biztosítani kell, hogy legalább egy bizottság munkájában részt vehessen. A Javaslat emellett deklarálja a paritásos alapú bizottság létrehozásának lehetőségét is, amelybe a kormánypártok és az ellenzék ugyanannyi képviselőt delegálhat. A Javaslat ilyen paritásos alapú bizottságként nevesíti a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot.

A Javaslat tartalmazza továbbá az állandó bizottságok rendszerének kialakítására vonatkozó legfontosabb eljárási rendelkezéseket, valamint szabályozza a bizottsági tagok jogállásának egyes kérdéseit.

A 22. §-hoz

A Javaslat külön, speciális állandó bizottságként nevesíti a nemzetiségeket képviselő bizottságot. A bizottságnak a törvény erejénél fogva tagjai a nemzetiségi listákon mandátumot szerző országgyűlési képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók.

A 23.-hoz

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is biztosítja az eseti bizottságok létrehozásának lehetőségét, a létrehozásukról döntő országgyűlési határozatban megjelölt ügyek intézésére. Megmarad az összetételt érintő sajátossága is ennek a bizottságtípusnak, miszerint nem csak országgyűlési képviselők lehetnek a tagjai.

A 24-27. §-hoz

A Javaslat hosszas, nagyjából nyolc éves alkotmányos mulasztás végére tesz pontot a vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályozás törvényi szintre emelésével. Az 50/2003. (XI. 5.) AB határozat ugyanis megállapította, hogy az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységének rendjét törvényben kell szabályozni, valamint törvényben kell biztosítani a vizsgálatok hatékonyságát.

A Javaslat fenntartja a vizsgálóbizottság létrehozásának hatályos feltételeit, illetve rögzíti, hogy a vizsgálóbizottság létrehozásához nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a bizottság elnevezésére, illetve a vizsgálat tárgyára vonatkozik.

Rögzíti a Javaslat, hogy a vizsgálóbizottság paritásos alapú bizottság, amelynek elnöke - ha a vizsgálati tevékenység a végrehajtó hatalommal függ össze - az ellenzékhez tartozó képviselő. Külön kiemeli a javaslat, hogy ha a vizsgálat több Kormányt érint, és a két Kormány ellenzéke nem ugyanaz, akkor a vizsgálóbizottság elnöki teendőit két - különböző politikai oldalhoz tartozó - társelnök látja el.

A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a vizsgálóbizottsággal együttműködésre kötelezett szervet, személyt vagy szervezetet adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettség is terheli.

A Javaslat szabályozásából következik, hogy az Országgyűlés vizsgálati tevékenysége kizárólag a politikai felelősség megállapítását szolgálhatja, és a vizsgálóbizottság megállapításai más hatóságot vagy a bíróságot nem kötik. Ebből követően a vizsgálóbizottság megállapításai is politikai természetűek, amelyekkel szemben a hagyományos közigazgatási vagy bíró fórumok előtt jogorvoslatnak helye nincs.

A 28-30. §-hoz

A Javaslat részletesen meghatározza a képviselőcsoport-alakítás feltételeit. Eszerint képviselőcsoportot az előző általános országgyűlési választásokon országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanahhoz a párthoz, vagy jogutódjához tartozó képviselők jogosultak.

A Javaslat 10 főről 12 főre emeli a frakcióalakítás "csengőszámát", annak érdekében, hogy megakadályozza a parlamenti frakcióstruktúra szétaprózódását és ezzel a parlamenti munka hatékonyságának, eredményességének csökkenését. A frakcióalakítás problémáját részletesen tárgyaló 27/1998. (VI. 16.) AB határozat a csengőszámot illetően megállapította, hogy az Országgyűlés saját hatékonyságára figyelemmel megállapíthat minimális frakció-létszámot, ugyanakkor a pártlistán bejutó párttól ettől függetlenül nem tagadható meg a frakcióalakítás joga. Ez utóbbinak a Javaslat eleget tesz azáltal, hogy fenntartja a hatályos Házszabálynak az erre vonatkozó garanciális szabályát.

A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a képviselő a képviselőcsoport-tagság megszűnésekor a megszűnés módjától (kilépés, kizárás, frakciómegszűnés) függetlenül függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő más képviselőcsoporthoz hat hónap elteltével csatlakozhat.

A 31. §-hoz

A Javaslat a képviselőcsoport gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat rögzíti a hatályos szabályozással egyezően.

A 32. §-hoz

A Javaslat a képviselőcsoport megszűnésére vonatkozó szabályokat tartalmazza oly módon, hogy az igazodik a hatályos szabályozáshoz és az Alkotmánybíróság korábbi döntéseihez.

A Javaslat egyértelművé teszi továbbá, hogy a Javaslatban a képviselőcsoport alakításához szükséges létszám alá csökkent képviselőcsoport megszűnik, kivéve, ha a megüresedett mandátum listáról betölthető. A megszűnés a létszám alá csökkenés tényével bekövetkezik, a képviselőcsoport működésének időleges fenntartására - és ezáltal a működéshez szükséges többség újbóli biztosítására - nincs lehetőség.

A 33. §-hoz

A Javaslat deklarálja az országgyűlési képviselők 27/1998. (VI. 16.) AB határozatban alkotmányos szintű védelemben részesített - képviselőcsoport-alakítástól független - csoportalakítási jogát.

A 34. §-hoz

A szakasz a képviselőnek az Országgyűlés működéséhez kapcsolódó alapvető, a Házszabályban eddig is rögzített jogait és kötelezettségeit emeli törvényi szintre, ezzel is kiemelve azok jelentőségét.

A 35. §-hoz

A Javaslat a nemzetiségi szószólóra vonatkozó rendelkezésekkel egy eddig nem létező jogintézményt honosít meg a magyar jogrendben. A szószóló szavazati joggal természetesen nem rendelkezik az Országgyűlés ülésein, ugyanis nem képviselő, a Javaslat azonban különböző eszközökkel igyekszik megteremteni annak lehetőségét, hogy a szószóló révén a magyarországi nemzetiségek érdekeinek képviselete még hangsúlyosabban jelenjen meg az Országgyűlésben. Így pl. a szószóló a Házbizottság döntése alapján felszólalhat az Országgyűlés ülésein a nemzetiségek érdekeit, jogállását érintő napirendi pontok tárgyalása során; a Kormány tagjához kérdést intézhet; az állandó bizottságokban tanácskozási joggal, a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában pedig szavazati joggal vehet részt, valamint mentelmi jog is megilleti.

A 36-37. §-hoz

A szakasz az Országgyűlés alakuló ülésére vonatkozó, eddig a Házszabályban rögzített azon rendelkezéseket emeli törvényi szintre, amelyek az Országgyűlésen kívüli, külső szereplőkre hárítanak kötelezettségeket.

A 38-44. §-hoz

A szakaszok az Országgyűlés ülésezésére vonatkozó, az Alaptörvény hatálybalépéséig nagyrészt az Alkotmányban szereplő szabályokat rögzítik, ezek között az Országgyűlés rendes és rendkívüli ülésszakaira, ezek összehívására és az ülések elnapolására vonatkozó rendelkezéseket. A Javaslat rögzíti az eddig tételes jogi rendelkezésben nem szereplő szabályt, mely szerint az Országgyűlés az üléseit az Országház épületében tartja, a törvényalkotási programra vonatkozó, eddig a Házszabályban szereplő szabályt pedig törvényi szintre emeli fel, az ugyanis a Kormányra hárít kötelezettséget.

A 45-47. §-hoz

E szakaszok az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseire vonatkozó azon szabályokat emelik törvényi szintre, amelyek az Országgyűlésen kívüli személyre vagy szervezetre vonatkozóan tartalmaznak kötelezettséget, illetve azon rendelkezéseket, amelyek e szabályok értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A szabályok lényegi tartalmi változást nem rögzítenek.

A 48-49. §-hoz

Az interpelláció és a kérdés a parlamenti jog nagy hagyománnyal rendelkező, az Országgyűlés ellenőrzési jogát biztosító képviselői jogosultságok. E szabályok ügyrendi jellegű vonatkozásai a határozati házszabályi rendelkezésekre tartoznak, bizonyos, az interpellált, illetve megkérdezett személyre kötelezettséget hárító szabályok (illetve az értelmezhetőséget biztosító, a jogintézményre vonatkozó alapvető rendelkezések) azonban törvényi szintet igényelnek. A javaslat e cél megvalósítását szolgálja, tartalmi változást azonban nem eredményez a hatályos házszabályi szabályozáshoz képest.

Az 50. §-hoz

A szakasz törvényi szintre emeli azon házszabályi rendelkezést, amely az egyes közjogi tisztségviselők megválasztására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Mivel a titkos szavazásra vonatkozó házszabályi felsorolás eddig taxatív volt, csak a parlamenti gyakorlatból következett az, hogy a miniszterelnökön kívül a közjogi tisztségviselőket titkos szavazással választják. Ezt a szabályt a javaslat immár a normaszöveg szintjén is megjeleníti. A szakasz eddig a Házszabályban megjelenő szabályokat rögzít továbbá a közjogi tisztségviselők bizottsági meghallgatására vonatkozóan is.

Az 51-58. §-hoz

A Javaslat a hatályosnál részletesebben, szélesebb - és szigorúbb - jogi eszköztárat biztosítva rendelkezik a tárgyalási rend fenntartása során, illetve az Országgyűlés fegyelmi jogköre keretében alkalmazható intézkedésekről. Ezen intézkedésekről jelenleg a Házszabály rendelkezik, azonban csak a tárgyra térés és a szó megvonása, valamint a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülés félbeszakításának az eszközeit szabályozza. A Javaslat az alábbi helyzetekről és szankciókról rendelkezik:

a) ha a képviselő felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, a házelnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra; a második - eredménytelen - felszólítást követően megvonható a szó a képviselőtől;

b) ha a felszólalás során a képviselő kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét, a házelnök megvonhatja tőle a szót;

c) a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használó képviselőt a házelnök rendreutasítja; a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használó képviselőtől meg kell vonni a szót; abban az esetben pedig, ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgyűlésnek a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből;

d) az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja;

e) ha a képviselő magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a házelnök rendreutasítja; a magatartás folytatása esetén a házelnök javasolhatja az ülésnapról való kizárását vagy pénzbírság kiszabását; az ülésről kizárt képviselőnek a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár;

f) ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmaz, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyeget vagy arra hív fel, a házelnök javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának legfeljebb három napra történő felfüggesztését vagy pénzbírság kiszabását; az ilyen magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását a második alkalommal hat ülésnapra, a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra lehet felfüggeszteni; a képviselői jogok gyakorlásából felfüggesztett képviselőnek a felfüggesztés idejére tiszteletdíj nem jár;

g) ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a házelnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti, ha a házelnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad.

A kizárásról és a felfüggesztésről - utóbbi esetben a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság véleményének kikérését követően - az Országgyűlés dönt. A kizárásról hozott döntésre a határozathozatal általános szabályai vonatkoznak, míg a felfüggesztéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz. A pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság dönt. A Javaslat meghatározza továbbá a pénzbírság maximális összegét.

A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke a tárgyra térésre történő felszólítás, a szómegvonás és a rendre utasítás eszközeivel élhet.

Az 59-60. §-hoz

A házelnök rendészeti jogkörébe kétféle intézkedéstípus tartozik: egyrészt azok, amelyeket a fegyelmi jogkör gyakorlása során kizárt vagy felfüggesztett képviselőkkel szemben lehet alkalmazni, másrészt azok, amelyek az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére belépő és ott tartózkodó személyekre vonatkoznak. A rendészeti jogkör gyakorlását a Javaslat a házelnök jogosítványaként szabályozza.

A Javaslat alapján a házelnök elrendeli az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselő ülésteremből történő kivezettetését, ha a képviselő a házelnök felszólítása ellenére sem hagyja el az üléstermet. A kizárt vagy felfüggesztett képviselő nem is léphet be az ülésterembe a kizárás vagy felfüggesztés ideje alatt. Ez azonban a Javaslat 54. § (5) bekezdése és 55. § (5) bekezdése alapján nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Ezen intézkedéseket az Őrség hajtja végre. Fontos hangsúlyozni, hogy a Javaslat alapján az ilyen intézkedés végrehajtása érdekében az országgyűlési őr csak testi erőt alkalmazhat, más kényszerítő eszköz használatára tehát ilyen célból nem kerülhet sor. A Javaslat azt a lehetőséget is biztosítja, hogy az érintett képviselő kifogással éljen a vele szemben alkalmazott rendészeti jogkörbe tartozó intézkedéssel szemben, erről a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottság készít vizsgálati jelentést, amelyről az Országgyűlés dönt.

A Javaslat megteremti a törvényi alapot az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjének a szabályozása tekintetében is. E hiányt pótolni kellett, különös tekintettel arra, hogy ezen rendelkezések rendeltetése, hogy az Országgyűlésen kívüli személyekre vonatkozóan állapítanak meg kötelezettségeket. A belépés és a tartózkodás rendjére vonatkozó szabályokat a házelnök határozza meg, és azokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Garanciális szabály, hogy a házelnök ebben a körben nem határozhat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatást kizárná. Akik az említett épületekbe be kívánnak lépni, belépésükkel elfogadják ezen rendelkezéseket, és kötelesek azokat tiszteletben tartani. Ha valaki megszegi a belépésre és a tartózkodásra vonatkozó szabályokat, a belépését meg lehet tagadni, illetve az ilyen személyeket az Őrség kivezetheti. A házelnök dönthet arról is, hogy ilyen esetben a belépést legfeljebb két hétig meg lehet tagadni.

A 61-66. §-hoz

E szakaszok az Országgyűlés működésének nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák.

Az Országgyűlés nyilvános és zárt ülésére, illetve a bizottsági ülés nyilvánosságára vonatkozó szabályokat jelenleg a Házszabály tartalmazza. Mivel azonban a demokratikus közvélemény kialakításához elengedhetetlenül szükséges az Országgyűlés működésének nyilvánossága, az erre vonatkozó rendelkezéseket, illetve az ezen értéket korlátozó rendelkezéseket, azaz a zárt ülésre és zárt bizottsági ülésre vonatkozó szabályokat indokolt törvényi szinten rögzíteni.

Az országgyűlési ülések és a bizottsági ülések közvetítésére vonatkozó szabályokat jelenleg két jogforrás, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a Házszabály tartalmazza. A külső személyre kötelezettséget hárító jelleg miatt szükséges a Házszabály mellékletében szereplő szabályok törvényi szintre emelése. Indokolt továbbá, hogy egyetlen törvényben kerüljenek rögzítésre a szabályok. A törvényalkotás nyilvánosságára vonatkozó szabályokat jelenleg a Jat. tartalmazza. Az Országgyűlésről szóló egységes törvény megalkotása lehetőséget teremt arra, hogy az eddig az Mttv.-ben és a Jat.-ban szereplő szabályok egy törvényben kapjanak helyet. A javaslat egyébiránt lényegi tartalmi változást nem eredményez e tárgykörökben.

A 67. §-hoz

Az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány ennek megfelelően képviseli Magyarországot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben, és e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel folytatott tevékenysége felett az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott jogai mellett a Javaslatban szabályozott módon gyakorolhat ellenőrzést. Figyelemmel az Európai Unió intézményeiben folytatott tevékenység volumenére, a Javaslat nem követeli meg, hogy feltétlenül az Országgyűlés plenáris ülése gyakorolja az ellenőrzési jogokat, hanem kifejezetten lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés e jogait a bizottságai vagy az Európai Uniós Konzultációs Testülete útján is gyakorolhassa. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy fő szabály szerint az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága az érintett kérdésekben ügydöntő hatáskörrel bír. Mindez nem zárja ki azonban azt, hogy adott esetben az Országgyűlés plenáris ülése elé kerüljenek az európai uniós ügyekkel kapcsolatos kérdések. A Javaslat maga is meghatároz egyes olyan eseteket, amikor kifejezetten az Országgyűlés ülését vagy éppen az Európai Uniós Konzultációs Testületet kell tájékoztatnia a Kormánynak.

A 68. §-hoz

A Javaslat fenntartja azt a korábban is hatályos magyar szabályozást, amely a Kormány általi tájékoztatási kötelezettséget írja elő az uniós dokumentumok vonatkozásban. Ennek indoka az, hogy egyrészt a Javaslat szerint a Kormánynak azokat - az esetleges már az uniós intézmények által közvetlenül is megküldött - uniós tervezeteket kell megküldenie, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek. Ezáltal a napirendre vétel egy többletinformációt jelent. Másrészt további többletelemként a Kormánynak meg is kell jelölnie az érintett európai uniós tervezetekkel összefüggésben azt, hogy melyek tartoznak álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe.

A 69. §-hoz

Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormánytól arról, hogy a Kormány az adott tervezet tárgyalása során milyen álláspontot kíván képviselni a kormányzati részvétellel működő európai uniós intézményekben. Az Országgyűlés lehető legteljesebb tájékoztatása érdekében a Kormány külön kérés nélkül is megküldheti az álláspontjavaslatát, illetve arról egyeztetést kezdeményezhet.

A 70-72. §-hoz

Az Országgyűlés az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel ésszerű határidőn belül állást foglalhat az európai uniós tervezettel kapcsolatban. Állásfoglalásában az Országgyűlés megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni. A Javaslat az Alaptörvény 19. cikkével összhangban úgy rendelkezik, hogy a Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki. Az állásfoglalás alapulvételével történő eljárás a korábbi szabályokhoz hasonlóan nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés álláspontja kötött mandátumot jelentene a Kormány számára. A Kormány az Alaptörvény 15. cikke alapján jogosult a magyar álláspont kialakítására és képviseletére, az Alaptörvény 19. cikke, illetve a Javaslat alapján ebben csak annyiban van korlátozva, hogy az Országgyűlés állásfoglalását figyelembe kell vennie, abból kell kiindulnia. Mindemellett azonban a Javaslat szerint indokolt esetben az országgyűlési állásfoglalástól eltérhet. Az eltérés okairól a Kormánynak az Országgyűlés előtt számot kell adnia.

A 73. §-hoz

A Javaslat külön kiemeli az Európai Tanács üléseit, valamint a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményeket. Ezeket az eseményeket megelőzően a házelnök kezdeményezésére a miniszterelnök az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületét tájékoztatja. Emellett a miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja az Országgyűlés ülését. A Kormány továbbá évente tájékoztatja az Országgyűlés ülését Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről.

A 74. §-hoz

Az Európai Unió egyes intézményeibe a Kormány által delegálandó magyar tagokkal kapcsolatban a Javaslat - az Országgyűlés lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében -lehetőséget teremt arra, hogy a delegálás előtt a Kormány által javasolt személyt az Országgyűlés meghallgathassa. A meghallgatás csupán az Országgyűlés tájékoztatását szolgálja, a jelölt alkalmasságáról az Országgyűlés a Javaslat értelmében nem dönt.

A 75-76. §-hoz

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv értelmében a nemzeti parlamentek indokolt véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeinek arra vonatkozóan, hogy egy jogalkotási aktus tervezete összhangban van-e a szubszidiaritás elvével. A magyar állami szervek közötti együttműködés jegyében a Javaslat rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt. Hasonlóképpen azokban az esetekben, amikor az Európai Unió alapító szerződései közvetlen kifogástételi jogot biztosítanak a nemzeti parlamenteknek az Európai Tanács, illetve az Európai Unió Tanácsának egyes döntéseivel szemben, az ilyen kifogásairól az Országgyűlésnek a Javaslat szerint tájékoztatnia kell a Kormányt.

Az Európai Unió alapító szerződéseihez csatolt 2. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, a szubszidiaritás elvét sértő jogalkotási aktus megtámadására vonatkozó lehetőséghez kapcsolódva a Javaslat megteremti a magyar jogszabályi alapjait annak, hogy az Országgyűlés kezdeményezhesse, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. A Javaslat szerinti szabályozás az Országgyűlés és a Kormány közötti együttműködés általános szabályaihoz hasonló ez esetben is abból indul ki, hogy az európai uniós ügyek alakítása alapvetően a Kormány hatáskörébe tartozik, az Országgyűlés álláspontját figyelembe kell vennie, de attól indokolt esetben - az Országgyűléssel szembeni politikai felelősség terhe mellett - eltérhet a Kormány.

A 77-82. §-hoz

A mentelmi jog a képviselői munka védelmének évszázadokra visszanyúló hagyományokkal rendelkező jogintézménye. A Játv. eddigi szabályozásához képest a Javaslat kiterjeszti a mentelmi jogot a rágalmazásra és a becsületsértésre is, a mentelmi jog kapcsán követendő eljárás szabálysértési ügyekben pedig egyszerűsödik: szabálysértési ügyben a képviselő eddig is lemondhatott mentelmi jogáról (a büntető üggyel ellentétben), nem volt azonban kialakítva az ezzel kapcsolatos eljárásrend, és a gyakorlatban ez számos bizonytalanságot okozott. A javaslat külön eljárást rögzít erre az esetre. A szabálysértési hatóság megkeresi a képviselőt, aki nyolc napon belül önként lemondhat a mentelmi jogáról. A legfőbb ügyész csak akkor terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a szabálysértési hatóság megkeresése alapján, ha a képviselő nyolc napon belül nem mondott le mentelmi jogáról. További pontosítás, hogy a képviselő csak akkor köteles bejelenteni mentelmi jogának megsértését a házelnöknek, ha a sérelemre a képviselői jogállásának hitelt érdemlő igazolása után került sor.

A 83-97. §-hoz

Az összeférhetetlenség jogintézménye és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a képviselői függetlenség biztosítását szolgálják. A Javaslat e kötelezettségek tekintetében is alapvetően a Játv. szabályozási koncepcióját követi. Az Alaptörvény hatálybalépéséig azonban az Alkotmány is rögzített egyes összeférhetetlenségi szabályokat, szükséges ezeket immár törvényi szinten megjeleníteni.

Alapvető változás azonban, hogy a Javaslat a képviselői megbízatással összeférhetetlenné teszi a polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztséget, valamint a képviselő helyi képviselő-testület, megyei vagy fővárosi közgyűlés tagja sem lehet. 1994 óta nem volt összeférhetetlenséget rögzítő szabály a polgármesteri tisztség tekintetében, és bebizonyosodott, hogy a képviselőre mint polgármesterre háruló munkateher (tekintettel arra is, hogy gyakran a képviselő éppen azon választókerület tekintetében egyéni képviselő is) sok esetben igen nehézzé teszi mindkét feladat felelősségteljes ellátását.

Az Alkotmánnyal szemben, amely kifejezetten lehetővé tette a képviselő számára, hogy kormánymegbízott lehessen, a javaslat ezt a lehetőséget is kizárja. Gyakorlati indoka ennek az összeférhetetlenségi szabálynak, a kormánymegbízott ugyanis a teljes fővárosi és megyei kormányhivatal politikai vezetője, a szervezeten belül számos döntési jogosítvánnyal rendelkezik, ez pedig olyan munkateherrel jár együtt, amely csak igen nehezen teszi lehetővé a képviselői munka felelősségteljes ellátását.

A gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat rögzítő rendelkezések alapvetően ugyanazt a célt szolgálják, mint jelenleg a Játv., kizárják ugyanis, hogy a képviselő olyan gazdálkodó szervezetben legyen vezető tisztségviselő stb., amelyben az állam, helyi önkormányzat, köztestület, külföldi állam olyan szavazati többséggel vagy részesedéssel rendelkezik, amellyel meghatározó befolyást gyakorolhat annak működésére. A Játv.-hoz képest azonban bizonyos tekintetben bővül az összeférhetetlenség köre, egyes esetekben ugyanis bizonyos nagyságú részesedés megszerzése is tiltott a fenti gazdálkodó szervezetekben, a törvény ezzel is azt a célt szolgálja, hogy a képviselő tevékenységét valóban a köz érdekében lássa el. A Játv. érintett rendelkezései továbbá 1997 óta szinte változatlanok voltak, így szükséges a törvény fogalomrendszerét a megváltozott szabályozási és gazdasági környezethez igazítani (pl. állami vállalat ma már nem működik).

Az összeférhetetlenség korábbi törvényi szabályozásához képest a Javaslat szigorúbb követelményt fogalmaz meg azzal, hogy a bűntett miatti jogerős elítélést is kizáró oknak tekinti a képviselői megbízatás vonatkozásában.

Az összeférhetetlenséggel és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a javaslat nem tartalmaz lényegi változtatást a Játv.-hoz képest, csupán kisebb pontosításokat, illetve a Házszabályból átemelt rendelkezéseket.

A 98-101. §-hoz

E szakaszok a képviselő-jelölt és a képviselő munkajogi és társadalombiztosítási jogállását, valamint a képviselői tisztség ellátásának támogatását szabályozzák, érdemi változást nem tartalmaznak a Játv. szabályozásához képest.

A 102-105. §-hoz

A képviselői megbízatás megszűnésével kapcsolatban a Játv.-hez képest pontosító szabályokat rögzít a Javaslat: szabályozza a képviselő halála esetére az eljárásrendet, erről az esetről eddig nem rendelkezett a Játv., meghatározza továbbá, hogy melyek azok az esetek, amely bekövetkezése esetén a képviselő megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, ezzel egyértelművé téve a szabályozást. Rögzíti továbbá a Javaslat, hogy az Alaptörvény 4. cikk f) pontja szerinti új, korábban nem ismert megszűnési okot (az Országgyűlés munkájában történő részvétel elmulasztása egy éven keresztül) a szavazásoktól való távolmaradások vonatkozásában kell értékelni.

A 106. §-hoz

Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja jelenleg a köztisztviselői illetményalap hatszorosát képező alapdíjból, valamint pótdíjból áll. A módosítás alapján a helyettes államtitkár illetményéhez kötötten kerül megállapításra. Az országgyűlési képviselőcsoport vezetőjének tiszteletdíja nem haladhatja meg a miniszter, a képviselőcsoportvezető-helyettes tiszteletdíja az államtitkár illetményének összegét. Az egyes képviselőcsoportok minden megkezdett 25 tag után egy-egy, legfeljebb államtitkári tiszteletdíjban részesülő képviselőcsoportvezető-helyettest bízhatnak meg, azonban szakmai munkájuk erősítésére a frakciók a képviselőcsoportot megillető pénzügyi keret terhére legfeljebb az Országgyűlés által tiszteletdíjban részesítettekkel megegyező számban bízhatnak meg képviselőcsoportvezető-helyettest képviselői alaptiszteletdíján felüli, külön juttatással.

A 107. §-hoz

Az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíját szabályozza. Az Országgyűlés alelnöke miniszteri, állandó bizottsága elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosultak. Csökken a plusz juttatásra jogosító tisztségek száma: az állandó bizottság alelnöke, a bizottsági tagsággal rendelkező képviselő nem részesülhet tiszteletdíjon felüli juttatásban.

A 108-110. §-hoz

Az országgyűlési képviselő más jogviszonyokból eredő juttatásainak felvételére, valamint az Országgyűlés üléseiről történő igazolatlan távolmaradás szabályaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, továbbá az országgyűlési képviselői jogviszonyra vonatkozó szabályokat állapít meg.

A 111. §-hoz

Az országgyűlési képviselőt jelenleg távolságarányosán megállapított, számára pénzben fizetendő választókerületi pótlék illeti meg. A Javaslat alapján pénzben fizetendő választókerületi pótlék helyett távolságarányos, az általa megjelölt gépkocsi rendszámára szóló, másra át nem ruházható, üzemanyagtöltő-állomáson felhasználható üzemanyagkártya használatára jogosult, amennyiben erre nem tart igényt, a közösségi közlekedési eszközöket díjmentesen veheti igénybe.

A 112. §-hoz

A hatályos szabályok alapján lakhatási támogatás a nyilatkozata szerint budapesti lakóhellyel nem rendelkező országgyűlési képviselőt illet meg. A módosuló szabályozás alapján szűkül a lakhatás támogatásának igénybe vételi lehetősége, mivel ellenőrizhető módon az Országgyűlés hivatali szervezete által biztosított lakhatásra jogosultak azon képviselők, akik nem rendelkeznek budapesti lakóingatlannal, továbbá közeli hozzátartozójuk, illetve élettársuk sem. Amennyiben Budapesten vagy vonzáskörzetében lakóingatlannal az Országgyűlés alelnöke, valamint a képviselőcsoport-vezető, továbbá sem közeli hozzátartozójuk, sem élettársuk nem rendelkezik, a tisztségviselők hivatali lakásra jogosultak.

A 113-114. §-hoz

Az új szabályozás alapján a képviselő egy munkatárs alkalmazására kap lehetőséget a választókerületi munka elvégzéséhez, és emellett a tiszteletdíj 65%-ának megfelelő összeg erejéig további személyeket alkalmazhat, bízhat meg munkájának segítése érdekében. Előbbiről a választókerület székhelye szerint területileg illetékes önkormányzat, illetve országos listán mandátumot szerzett képviselő esetében az Országgyűlés hivatali szervezete gondoskodik, az utóbbi összeget pedig az Országgyűlés hivatali szervezete biztosítja. Munkavégzésük helyét a választókerületük székhelye szerint területileg illetékes önkormányzat, országos listán mandátumot szerzett képviselő esetében az Országgyűlés hivatali szervezete székhelyén biztosítja a megfelelő infrastrukturális, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások rendelkezésre állásával.

A 115-120. §-hoz

Az országgyűlési képviselőcsoportok működésével kapcsolatos kiadásokra, irodai elhelyezésre, létszámkeretre, tárgyi eszközökre vonatkozó szabályokat állapít meg.

A 121. §-hoz

Volt országgyűlési képviselő a jelenleg hatályos szabályok alapján megbízatásának megszűnése után további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az új szabályok alapján a volt országgyűlési képviselő további három hónapon keresztül a tiszteletdíjának a megbízatása megszűnését megelőző háromhavi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult.

A 122-124. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a házelnök a legfőbb közjogi méltóságok egyike, a Javaslat - a hatályos szabályozással egyezően - rögzíti, hogy a házelnök a miniszterelnökkel egyező javadalmazásra és juttatásokra jogosult.

A 125-126. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy az Országgyűlés hivatali szervezetét a házelnök által kinevezett főigazgató vezeti, illetve hogy az Országgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát házelnöki rendelkezés állapítja meg.

A 127. §-hoz

Az Alaptörvény 1. cikk k) pontja alapján az Országgyűlés "az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol". Ez alapján az alaptörvényi felhatalmazás alapján a Javaslat létrehozza az Őrséget. Ez a megoldás illeszkedik a leginkább a hatalommegosztás elvébe, hiszen így biztosítható, hogy az Országgyűlés belső és külső működésének megzavarása esetén a rend fenntartását, illetve helyreállítását és egy, a végrehajtó hatalmi ágtól szervezetileg és irányításában is elkülönülő, független szerv végezze.

A Javaslat meghatározza az Őrség feladatait. Ezek közé tartozik: a házelnök személyi biztosítása; az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezete elhelyezésére szolgáló épületekkel kapcsolatos létesítménybiztosítási feladatok ellátása; az említett épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartatása; az épületekben a tűzbiztonsági követelmények megtartása és a veszélyhelyzetek megelőzéséről és elhárításáról való gondoskodás; a házelnök rendészeti jogkörébe tartozó intézkedések végrehajtása.

A 128. §-hoz

A Javaslat felsorolja azokat az állami, a Kormány irányítása alá tartozó szerveket, illetve a helyi önkormányzatokat, amelyekkel az Őrség feladatai ellátása során együttműködik.

A 129-130. §-hoz

A Javaslat meghatározza az Őrségnek az állami szervezetrendszerben betöltött státusát, jellegét. Eszerint az Őrség a házelnök irányítása alatt áll, fegyveres - de nem rendvédelmi -, önállóan működő központi költségvetési szerv. A személyi állománya hivatásos állományúakból (ezen személyeket a Javaslat országgyűlési őröknek nevezi), köztisztviselőkből és munkavállalókból áll.

A 131. §-hoz

A Javaslat szabályozza, hogy a házelnök milyen típusú irányítási jogkört gyakorol az Őrség felett. A tervezet alapján egyes irányítási jogköröket - a házelnök rendelkezése alapján - a háznagy is elláthat.

A 132-133. §-hoz

A Javaslat rendezi azokat a kérdéseket, amelyek esetében az Őrség irányítása során a házelnök és a végrehajtó hatalmi ághoz tartozó rendészetért felelős miniszter együttműködése szükséges. Tekintettel arra, hogy az Őrséget irányító házelnöknek jogalkotási jogköre nincs, ezért az Őrségre vonatkozó azon szabályok megalkotását, amelyek jogszabályban történő rendezése indokolt, a Javaslat a rendészetért felelős miniszter feladatává teszi. Speciálisnak annyiban tekinthető a Javaslat megoldása, hogy előírja, hogy a miniszter a rendeletalkotási felhatalmazását a házelnök véleményének kikérését követően gyakorolhatja. Ha pedig véleménykülönbség alakul ki a miniszter és a házelnök között, akkor a Javaslat ilyen esetre kötelező jelleggel előírja, hogy egyeztetést kell lefolytatni.

Az Őrség feladatellátáshoz szükséges ruházati és egyéb anyagi, technikai feltételek biztosításáról a miniszter és a házelnök megállapodást köt.

A 134. §-hoz

A Javaslat rögzíti az Őrség parancsnokának az irányítási jogköreit. E körben kiemelendő, hogy az Őrség személyi állománya számára közvetlenül utasítást a parancsnok adhat. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott munkáltatói jogköröket is az Őrség parancsnoka gyakorolja. A Javaslat rögzíti továbbá, hogy az Őrségnél is a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) alapján a Rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve - azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat - végzi a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat.

A 135. §-hoz

A Javaslat az országgyűlési őr intézkedésére vonatkozó rendelkezések szabályozását alapvetően az Rtv.-re építve határozza meg. Egyrészt meghatározza azokat az Rtv.-beli általános szabályokat, amelyeket az országgyűlési őr eljárására is alkalmazni kell (így például az arányosság követelményére vagy az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveire és szabályaira vonatkozóakat). Továbbá az országgyűlési őr által alkalmazható intézkedések körét úgy határozza meg, hogy négy intézkedéstípust maga szabályoz (ezek a személyazonosság megállapítása, az elfogás, a közlekedésrendészeti intézkedés, valamint az Országház és az Országgyűlési Irodaház üléstermében történő intézkedés), másrészt meghatározza azokat az ezen kívüli, az Rtv.-ben szabályozott intézkedésfajtákat, amelyeket az őr is alkalmazhat. Ez alapján például az országgyűlési őr elővezetést vagy közbiztonsági őrizetet nem alkalmazhat. Végül a Javaslat meghatározza, hogy az országgyűlési őr milyen kényszerítő eszközöket használhat feladata ellátása során (szolgálati kutyát vagy csapaterőt például nem alkalmazhat).

A lőfegyver tartására és használatára vonatkozó szabályok megegyeznek a rendőrök esetében irányadó szabályokkal.

A 136. §-hoz

A Javaslat alapján az Őrség nyomozó hatósági jogkört nem gyakorolhat, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén feljelentést kell tennie az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerveknél, amelyek az általános szabályok szerint folytatják le ilyen esetben az eljárást.

A Javaslat rögzíti, hogy a házelnök az Őrségnek főszabály szerint a parancsnok útján adhat egyedi utasítást, ha a késedelem más vagy mások személyét, a közbiztonságot vagy az intézkedés sikerét veszélyezteti, akkor az Őrség végrehajtó szervezeti egységének vezetője részére is adhat egyedi utasítást.

A 137. §-hoz

A Javaslat rögzíti az országgyűlési őrökre vonatkozó, a számukra adott utasítások teljesítésével kapcsolatos szabályokat, amelyek - a szükséges, az Őrség szervezetéből és irányításából fakadó eltérések figyelembe vételével - lényegében megegyeznek az Rtv.-nek a rendőrökre vonatkozó szabályaival.

A 138. §-hoz

A Javaslat azon garanciális rendelkezéseket is tartalmazza, amelyek az intézkedő őrök azonosíthatóságának a biztosítása érdekében szükségesek.

A 139. §-hoz

A Javaslat ezen rendelkezése az Őrség adatkezelésének a törvényi alapjait teremti meg.

A 140. §-hoz

A Javaslat megállapítja azon, az Rtv.-ben az igazoltatásra irányadó szabályokhoz képest különleges rendelkezéseket, amelyek alapján az Őrség személyazonosítást végezhet. Az eltérés egyrészt abban áll, hogy szűkebb azon törvényi okok felsorolása, amelyek miatt az Őrség a személyazonosság megállapítását végezheti, másrészt a személyazonosság igazolásának megtagadása, valamint a személyazonosság sikertelensége esetén az országgyűlési őr nem jogosult előállításra, ilyen esetben a rendőrséget kell értesíteni, és az érintett személyt az országgyűlési őr a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatarthatja.

A 141. §-hoz

Az Rtv.-hez képest a Javaslat szűkebb intézkedési jogköröket biztosít az országgyűlési őr számára az elfogás tekintetében is, így az országgyűlési őr a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt, továbbá azt, aki a szabálysértés elkövetését az erre irányuló felszólítás ellenére nem hagyja abba, elfoghatja, de elő nem állíthatja, csak a rendőr helyszínre érkezésig tarthatja vissza.

A 142. §-hoz

A Javaslat - szintén az Rtv.-hez képest szűkebb körben - szabályozza a közlekedésrendészeti intézkedést, amelyet az országgyűlési őr önállóan nem, csak személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai céljából alkalmazhat.

A 143. §-hoz

A Javaslat speciális, az országgyűlési őrök által alkalmazható intézkedési formaként rögzíti az Országház és az Országgyűlési Irodaház üléstermében történő intézkedés szabályait. így főszabály szerint az országgyűlési őr az országgyűlési plenáris vagy bizottsági ülés ideje alatt az ülésterembe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint az üléstermet körülvevő folyosóra nem léphet be és ott nem intézkedhet, csak abban az esetben, ha a házelnök, akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnök, - bizottsági ülés esetén pedig - az országgyűlési bizottság elnöke vagy a bizottsági ülést levezető alelnök ehhez hozzájárul. Ha a felsorolt és erre jogosult személyek erre utasítják az országgyűlési őrt, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A főszabálytól eltérően, a Javaslat meghatározza azon rendkívüli helyzeteket, amikor az országgyűlési őr az említettek hozzájárulása nélkül is intézkedésre jogosult. Azonban ezen helyzetekben is csak akkor dönthet önállóan az országgyűlési őr a teremben történő intézkedésről, ha a késedelem veszéllyel járna és a hozzájárulás megadására jogosult akadályoztatva van.

A 144. §-hoz

A Javaslat rögzíti az országgyűlési őrök intézkedésével kapcsolatban igénybe vehető jogorvoslati eszközöket, amely szabályozás figyelemmel van a szükséges, az Őrség szervezetéből és irányításából fakadó eltérésekre. A panaszt az Őrség parancsnoka közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el és a panaszról hozott határozat ellen bírósági felülvizsgálattal lehet élni.

A 145-158. §-hoz

Az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazásokat, hatályba léptető, átmenti, valamint hatályon kívül helyező rendelkezéseket, tovább sarkalatossági záradékot tartalmaz. A módosuló törvényi rendelkezések a Javaslattal történő jogrendszeri koherencia megteremtését szolgálják. Külön említést érdemel, hogy frakcióalakításhoz szükséges létszám a következő Országgyűlés 200 fős létszámához igazodva 5 főre csökken a Javaslat szerint.